Az Operettszínház sajtóeseményéről tudósítás, a bemutatásra
váró Huszka-daljáték, a Mária főhadnagy kapcsán
A szabadság mámora a centenáriumát ünneplő Budapesti Operettszínházban
ORIGO - 2023.02.24. 21:40
A Mária Főhadnagy sajtótájékoztatója ezen a linken megtekinthető :)
Huszka Jenő: Mária főhadnagy
A bemutató elé:
„Mindig az operetthez tértem vissza” - Beszélgetés Szendy Szilvivel
(Fidelio.hu)
Tegnap tartották Huszka Jenő, Mária Főhadnagy operettjének sajtótájékoztatóját, a Kálmán Imre teátrumban. Képeket az alábbi linken találhattok:
A Bartók Rádió ma este közvetíti Offenbach Utazás a Holdba című négyfelvonásos operettjét (19.00 – 22.10) a Montpellier Nemzeti Opera 2022-es lemezfelvételéről.
A YouTube-on egy másik, színházi közvetítés felvételére hívom most fel a figyelmet:
Orchestre de la Suisse Romande | |
Choers du Grand Théâtre de Genève | |
Chef d'orchestre: Marc Soustrot | |
Rendező: Jérôme Savary (171 perc) 1986, Grand Théâtre de Genève |
Le Prince Caprice | Joseph Evans |
Fantasia | Marie MacLaughlin |
Popotte | Monique Barscha |
Le roi V'lan | Michel Trempont |
Qui pass' par-là | Ricardo Cassinelli |
Microscope | Christian Asse |
Cactus, Coefficient | Michel Dussarrat |
Cosmos | Jules Bastin |
Flamma, une bourgeoise | Jennifer Ringo |
Adia, une bourgeoise | Marie-Therese Keller |
Cascadine | Marie-Therese Orain |
Cosinus, un bourgeoise au marché aux femmes | Fabrice Raviola |
Général Boumboum, Paralase | Philippe Beglia |
Litella | Alida Barbasini |
Microma | Stephanie Burkhard |
Phoebe | Josette Fontana |
Stella, une forgeronne | Antoinette Faes |
Hyperba | Isabelle Serbu |
Recktangle, un commissaire-priseur | Samuel Hasler |
Phichipsi, Grosbedon, Rudolph | André Battedou |
Omega, un forgeron | Reinaldo Macias |
A cselekmény helyszíne és ideje: a fantázia világában -Tér Vlan király országának fővárosában (I. felv., 1. kép) - Az obszervatóriumban (I. felv., 2. kép) - Misroscope laboratóriumában (I. felv., 3. kép) - Az űrhajó-fellövő állomáson (I. felv., 4. kép) - A Hold (II. felv., 1. kép) -Tér a Holdon (II. felv., 2. kép) - A Holdkirály üvegpalotája (II. felv., 3. kép) - A gyöngyfűzér-galéria, II. felv., 4. kép) - Palotakert (II. felv., 5. és 7. kép) - Az árnyékok árkádja (II. felv., 6. kép) - A Holdkirály lányának szobája a palotában (III. felv., 1. kép) - Az asszonyok piaca (III. felv., 2. kép) - Pocakföld, a pocakos emberkék országrésze (III. felv., 3. és 4. kép) - Tanácsterem a Holdkirály palotájában (IV. felv., 1. kép) - A holdbéli vulkán tetején (IV. felv., 2. kép) - A kráterben (IV. felv., 3. kép) - A vulkán belsejében (IV. felv., 4. kép) - A vulkán kitörése után (IV. felv., 5. és 6. kép) - Visszaérkezés a Földre (IV. felv., 7. kép) Le Voyage dans la Lune – Acte I Le Voyage dans la Lune – Acte II Le Voyage dans la Lune – Acte III Le Voyage dans la Lune – Acte IV Le Voyage dans la Lune - Epilogue 1. jelenet: Caprice herceg A Föld egy részén, a főváros egyik nagy terén Vlan király fesztivállal készül fia, Caprice herceg tiszteletére, aki visszatért a tanulmányaiért vállalt hosszú útról. Caprice érkezésekor Vlan király átengedi neki a koronát, de Caprice megtagadja, nem akar kormányozni vagy megházasodni, hanem szabadságot, mozgást, levegőt, teret akar... A felkelő Hold ötletet ad neki a következőre. rendeltetési hely. Megkéri apját, hogy vigye el erre az ismeretlen és feltáratlan helyre. Vlan megadja magát, és megkéri Microscope-ot, a királyság legnagyobb tudósát, hogy találjon módot arra, hogyan juthat el oda. A Mikroszkóp azt válaszolja, hogy ez a küldetés az obszervatóriumra vonatkozik. 2. jelenet: A csillagvizsgálóban A megkérdőjelezett csillagászok nem válaszolnak, és jutalékot követelnek. A kitérés miatt feldühödve Caprice keresztet vet rájuk, és azt javasolja Mikroszkópnak, hogy tegye meg ugyanezt, ha nem talál utat a Holdra. Mikroszkóp megbeszéli, hogy 8 nappal később találkoznak a kovácsműhelyében, és azt mondja, hogy közben megtalálja az utat a Holdra. 3. jelenet: A kovácsműhelyben A kovácsmunkások befejezik munkájukat, amikor Vlan és Caprice 8 nappal később megérkezik. A Microscope bemutatja a Holdra jutás eszközét: egy ágyú által indított lövedéket. Mivel a küldetés rosszul sül el, a Microscope kénytelen elkísérni Caprice-t. Vlan eleget tesz fia kitartó követeléseinek, és csatlakozik hozzájuk az utazáson. 4. jelenet: Az indulás Vlan, Caprice és Microscope bekerül a héjba. A tüzérek meggyújtják a gyújtózsinórt, és hatalmas detonációval a lövedék a Hold felé zúdul. 5. jelenet: A Hold Titokzatos hangokat hallva egy furcsa építészetű várost látunk. 6. jelenet: Az érkezés A "szeléniták" (Holdlakók) félve figyelnek meg egy fekete pontot az égen, és egyikük azt kérdezi a másiktól, hogy lehet-e valami, amit a "terrienek" (földi emberek) küldtek, hogy kiirtsák őket. A Kozmosz, a Hold királya és tanácsadója, Kaktusz megnyugtatja népét – a tudomány bebizonyította, hogy a Föld lakatlan. Egy szörnyű ütközéssel a kagyló egy házra zuhan, és Vlan, Caprice és Microscope kiszáll, miközben a "széléniták" elrejtőznek. A három férfi egy elhagyatottnak tűnő bolygót figyel meg, és elfeketül a hangulatuk, hiszen csak az alma marad az élelmezésre. Néhány "szélénita" felkel, és a Kozmosz újra megjelenik, hogy megkérdezze a "terrieneket", honnan jöttek. Pimasz válaszukra börtönre ítéli őket, de megérkezik Cosmos felesége, Popotte és lánya, Fantasia. Fantasia születésnapja van, és megkéri az apját, hogy könyörüljön a foglyokon és szabadítsa ki őket születésnapi ajándékként. Kozmosz elfogadja és azt javasolja, hogy a "terrienek" látogassanak meg palotájába. 7. jelenet: Az üvegpalota A Kozmosz és a Kaktusz bemutatja a Vlan, a Caprice és a Microscope the Moon közszolgálatát. A Holdon a királynak dolgozni nem boldog munka, és ha nincsenek jelöltek, a legkövérebb embert választják. 8. jelenet: A gyöngyház galériák Caprice udvarol Fantáziának, de nem érti, nem tudja, mi a szerelem, hiszen a Holdon máshogy nem létezik, mint betegség – amikor az ember gyereket akar, felteszi magának a kérdést, hogy van-e olyan kereskedelmi terület, ahol boldogulhat. 9. jelenet: A park Caprice, aki kétségbeesik Fantázia hercegnőtől és attól, hogy képtelen őt szeretni, almát eszik. A hercegnő, elképedve a távollétén, elmegy megkeresni. Ez a (számára ismeretlen) gyümölcs vonzza, megkóstolja. "Elbűvölő ajándéknak, amit korábban a Földön evett" nevezte, azonnal beleszeret Caprice-ba, amitől a palota felbolydult. 10. jelenet: A barangoló árnyékok Ahogy leszáll az éj, a táj megváltozik, és fantomszerű lények jelennek meg a kúszónövények között, és hirtelen fények gyúlnak a fejükben, majd minden eltűnik. 11. jelenet: Kozmosz kertjei A hatalmas kertekben, virágokkal és vizekkel mindenütt a csillagok és a harangjátékok táncolnak. 12. jelenet: A konzultáció A királyság orvosai megvizsgálják Fantáziát, aki bezárult a kamrájába, és őrült a szerelemtől. Megszökik és megtalálja Caprice-t. Hogy megmentse őt, Caprice azt javasolja, hogy tedd szerelmessé a Cosmost egy alma alapú itallal. Gyógyíthatatlan szerelmi betegsége miatt Cosmos azt javasolja, hogy adják el a Fantasia-t, ahogy az a Holdon szokás, amikor egy nő már nem tetszeleg. Caprice megígéri Fantasia-nak, hogy megveszi. 13. jelenet: A női piac A Holdon a női piac a tőzsdének megfelelő. A mikroszkópot Caprice megbízza a hercegnő megvásárlásával, és Quipasseparlában ("Ki megy oda", a tőzsde királya) meglátogatva tárgyal vele, arra az esetre, ha a "tőzsdei árfolyam" emelkedne. Quipasseparla nem fogadja el, és ittas állapotban van, hogy megakadályozza az eladásban való részvételt. Megérkezik Vlan és Caprice, sarlatánnak öltözve. Olyan elixírt javasolnak, amely többek között karcsúsítja a kövér embereket. Ez az elixír nagyon értékes, és csak egy király méltó rá, így a Cosmos a boldog haszonélvezője. Cosmos megkóstolja, és pánikba esik, azt hiszi, hogy megmérgezett – valójában rávették az alkohol felfedezésére. Quipasseparla megnyeri a Fantasia-t az eladáson. 14. jelenet: A pacsik földje Quipasseparla és háreme megérkezik a paunchy földjére, ahol megállnak egy fogadóban. Megérkezik a mikroszkóp, majd Popotte, akit viszont a Cosmos, aki őrülten beleszeretett. Popotte nem viszonozza a szerelmét, ezért megitta vele azt az elixírt, amitől szerelmes lesz, de Mikroszkóp abban a pillanatban véletlenül elmúlik, és ehelyett beleszeretett! Vlan és Caprice megérkezik Fantasia keresésére. Vlan megáll vacsorázni, míg Caprice újra megtalálja Fantasia és elmenekül vele. Megérkezik Kozmosz, aki dühös, hogy szerelmes, és hogy feleségül harsogja... A fogadó megőrül, Vlant és Mikroszkópot hamis csomagjaik ellenére leleplezik. A királyi őrök Caprice és Fantasia üldözésére indulnak, és visszahozzák őket. Quipasseparla lemond a hercegnőről. 15. jelenet: 50 fok alatti hőmérséklet A hópelyhek nagybalettje: ez a jelenet váltotta ki a hótáncok népszerűségét, amelyek közül a leghíresebb a Diótörőben. 16. jelenet: Az almatartók bebörtönzése A Holdasszonyok felfedezik a szerelmet, de Kozmosz király nem hall róla. Vlant, Caprice-t és Microscope-ot bíróság elé állítják, és elítélik, hogy "öt évet töltsenek egy kialudt vulkánban, ahol teljesen megfosztják őket mindenféle tápláléktól". 17. jelenet: A gleccser Felvitték a vulkán tetejére, és egy kosárban foglalják el a helyüket a Cosmosszal, hogy leengedjék őket a kráterbe. 18. jelenet: A kráter Az aljára érve Popotte elvágja a zsinórt, és szemrehányást tesz férjének, amiért el akarja pusztulni a Mikroszkóp. Fantasiaról kiderül, hogy elrakódott a kosárban, és meg akar halni Caprice-szal. Ebben a kétségbeejtő helyzetben a Cosmos szabadságot ígér a foglyoknak, ha találnak kiutat. 19. jelenet: A vulkán belseje Dübörgés és detonáció közepette keresik a kiutat. A vulkán elkezd kitörni. 20. jelenet: A kitörés A jelenet megtelik tűzzel és füsttel; A mikroszkóp robbanás útján kerül az űrbe; Vlan és Cosmos próbál kiutat találni. Láva tölti be a színpadot. 21. jelenet: Hamueső Hamu esik, beborítva az egész tájat. 22. jelenet: A vulkán csúcsa a kitörés után Caprice, Fantasia, Cosmos és Vlan a földön fekve, elájulva. A mikroszkóp egy résben rejtőzött, és felébreszti őket. Popotte odarohan hozzájuk – megmenekülnek. 23. jelenet: Le clair de terre A föld fénye – szójáték a clair de lune-ról (holdfény) A föld felemelkedik és ragyog a színpadon, mint egy aurora borealis – az emberek rohannak, és éneklik az utolsó kórust, köszöntve a földet, amelynek fénye átsüt az űrben. | |
- 2023.02.03. 14:26
Különleges, a James
Bond-filmek hangulatát megidéző koncertre készül március 19-én a Budapesti
Operettszínház és a Csimborasszó Production, a színház szólistái ugyanis a
Danubia Zenekarral közös filmzenei estjükön a 60 éve töretlen sikerrel futó
alkotások legnagyobb slágereit hozzák el a Papp László Budapest Sportarénába. A
nagyszabású produkciót Homonnay Zsolt rendezi, a zenekart Tassonyi Zsolt
vezényli.
A Budapesti Operettszínház március 10-én Huszka Jenő Mária főhadnagy című művének bemutatásával emlékezik meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175 éves évfordulójáról. Az eredeti változat alapján készülő előadás, valamint a nagypénteken bemutatásra kerülő, Feltámadás című ünnepélyes gálakoncert kapcsán Pfeiffer Gyula főzeneigazgatóval beszélgettünk.
„Az olvasópróbán elhangzott, hogy az Operettszínházban Huszka művének első, eredeti változatát láthatja majd a közönség. Mit tudhatunk a különböző átdolgozásokról?
Minden operett esetében megpróbáljuk az eredeti verziót színpadra állítani. Most is ezt tűztük ki célul, hiszen ha az ősbemutatón ebben a verzióban pillanatok alatt hatalmas sikert aratott, mi okunk lehetne rá, hogy megváltoztassuk? A Mária főhadnagyot először 1942-ben mutatták be, a világégés kellős közepén.
A szövegíró és a zeneszerző kitűnő korrajzként tárja elénk, mit gondoltak akkoriban az 1848-as forradalomról és szabadságharcról.
Az eredeti szövegkönyvnek a szocializmus időszakára vetítve semmilyen negatív jelzése nincs, ennek ellenére átírták, mert nem dicsőíti eléggé a rendszert. Ez épp olyan oximoron, mint egy középkori szerzőn számonkérni, hogy nem magasztalta a kommunista rendszert. Gáspár Margit irányítása alatt – aki Rákosi elvtárs belső köreihez tartozott, de a kultúra iránt jó érzéke volt, és pontosan tudta, hogy ezeket a darabokat [link!] a zene úgyis megmenti – végül különböző kompromisszumokkal átírták a szövegkönyvet úgy, hogy megfeleljen a kommunista helyzetnek. A zene azonban szerencsére változatlan maradt.
Mekkora kihívást, mennyi munkát jelentett Önnek zenei vezetőként az eredeti zenei hangzás, a hiteles kották és hangszerelés rekonstruálása?
Nehézséget jelentett, hogy az eredeti kotta a II. világháború idején sajnos megsemmisült. Létezik egy Bárd és fia által kiadott változat, de ez hiányos, pontatlan. Egy helyen például a szövegkönyv szerint zene következne, a zongorakivonatban azonban ennek nyoma sincs.
Van a darabnak egy közel ötperces báli jelenete, amihez az aláfestő zenét szinte újra ki kellett találni, mert hiányzott a zongorakivonatból.
Amikor egy darabot megpróbálok rekonstruálni a kéziratok alapján, általában négy-öt hónap alatt lezajlik a folyamat, mert ha van is hiba az anyagokban, kilencven százalékban használhatóak. Ebben az esetben viszont – annak ellenére, hogy a Palotakoncertekre és más gálákra már egy rakás tételt előkészítettem ebből a darabból – közel kilenc hónapot vett igénybe a rendelkezésre álló anyagok összefésülése.
Milyen forrásokat kellett egymással összehasonlítania?
A Bárd és fia által kiadott, illetve a nálunk lévő változat mellé a Kolozsvári Színháztól is kaptam egy anyagot, miután felhívtam egy ottani hárfás kollégámat, hogy nézzen már rá a kottára, mert ezzel a hárfaszólammal valami nem stimmel. Mire megszólalt a telefon másik végén: „Miről beszélsz? A Mária főhadnagyban nincs is hárfa!”
Végül összesen három különböző kottaanyagból próbáltam rekonstruálni, hogy 1942-ben hogy is szólalhatott meg Huszka zenéje.
A sorrendiség helyreállítása, az elveszett szólamok pótlása adta a legtöbb feladatot. A táncok közül a már említett báli jelenet mellett a palotás is sok fejtörést okozott, mert a Bárd és fia által kiadott kottában csak a lassú rész szerepelt, a nálunk fennmaradt zenekari anyagban pedig a gyors rész vége volt meg. Hiányzott valami, és ezt a hiányt úgy pótoltuk [link!], hogy a gyors részt megismételtük. Azonban előkerült egy régi zongorakivonat, amiben ott volt a középrész is, tehát formailag ugyanúgy három részből állt ez a palotás is, mint a későbbi születésű Szabadság, szerelem című darabban a Magyar táncok. Volt tehát negyvenegy taktus, amit gyakorlatilag újra kellett komponálni és hangszerelni a régi zongorakivonat alapján, mert semmilyen zenekari anyag nem volt hozzá. Huszka hangszerelési elveinek ismeretében, a Lili bárónő, Szabadság szerelem és a meglévő kéziratok alapján próbáltam rekonstruálni, milyen lehetett az eredeti hangzás.
Gyakran találkozhatunk azzal a jelenséggel is, hogy az adott szerző másik művéből származó dal is belekerül egy-egy előadásba.
És ez nagyon szomorú, mert minden mű egy gyémánt, de addig formáljuk őket, míg végül senki sem tudja, milyenek voltak eredetileg. Az emberek természetesen szeretik, ha ismerős dallamokat hallanak. Erre valók például a gálakoncertek, ahol mindenki által ismert és kedvelt melódiák csendülnek fel. Azonban ha egy színdarabot állítunk közönség elé, akkor számomra furcsa és elfogadhatatlan, hogy csak azért, mert a közönség ismer egy számot, beletesszük az előadásba, még akkor is, ha az eredetileg egy másik darabban szerepel.” [...]
„A Mária főhadnagy közönsége milyen ismert dalokat hallhat majd?
Ebben a darabban többnyire a szubrett és a táncoskomikus párosa viszi el a tapsot. A Teve dal gyakran elhangzik, például a gálákon, de a Jurátus induló is ismert és népszerű dala a műnek. Az első finálé részlete, a Vértől pirosló ősi kard is fel szokott csendülni a gáláinkon. Talán kevésbé ismert Jancsó Bálint dala, a Nagy árat kér a sors a boldogságért, ami szentimentális, érzelmes dal, ugyanakkor énektechnikailag nem könnyű. Antónia Csacsi minden férfi című dala is elhangzik majd, amit sokszor kihúznak a darabból, pedig igazán kedves kis sanzon. A Ladilom és A bugaci határon szintén nagyon népszerű szubrett és táncoskomikus duettek, ahogy a primadonna és a bonviván, Mária és Jancsó Bálint Én mától kezdve című kettőse is közkedvelt és ismert.”
[...]
(Véletlenül itt kezdtem beírni, aztán töröltem és átvittem a következő sorszámhoz - hivatkozással kapcsolva a korábbi bejegyzéshez.)
Szív, szerelem, melódia és mecenatúra
„A
HONTHY-DÍJ A KÖZÖS ÉRTÉKEK ÉS CÉLOK MENTÉN JÖTT LÉTRE”
LENGYEL EMESE – mno.hu – 2023. 02.10.
A Budapesti Operettszínház fennállásának 100. évfordulója alkalmából beszélgettünk a Honthy-díj művészeti bizottság elnökével, Eleni Koranival és főtitkárával, Molnár Zoltánnal.
„– A Budapesti Operettszínház 1922 decemberében mint Fővárosi Színház nyitotta meg kapuit, majd 1923 februárjától Fővárosi Operettszínház néven működött tovább, vagyis a teátrum idén ünnepli fennállásnak 100. évfordulóját. A jubileum nemcsak arra adhat alkalmat, hogy méltóképpen emlékezzünk meg a magyar operett történetéről, kiemelkedő szerzőiről és sztárjairól, hanem arra is, hogy elgondolkodjunk e műfaj jövőjéről. Hogy látják, mit hoz a jövő a magyar operett számára?
M. Z.: – A Nagymező utcai épület az első, mely alapvetően egyetlen műfaj kiszolgálására jött létre. Ebben az időben csak a fővárosban legalább négy helyen lehetett operettet nézni, de az Opera is műsorra tűzött időről időre egy Offenbach-művet vagy Strauss-darabot. Érzékelhető, hogy a napi szinten elérhető tömegszórakoztatást megelőzően – a gramofon és a rádió korszakával zárulva – az operett volt a legszélesebb körű népszórakoztatás monopolisztikus csatornája. Ez a korszak mindörökre véget ért. A nagy dilemma 1945 óta – egyre turbulensebb versenyszituációkban – változatlan: őrizzük meg muzeális értékként Kálmán, Lehár és a többiek hagyatékát, vagy próbáljuk azt – jelentős kockázattal – szélesebb körben befogadhatóbbá tenni.
E. K.: – Sok évvel ezelőtt, a New York-i Metben Renee Fleming a Víg özvegyet énekelte újévkor, büszkeség volt hallgatni.
A magyar operettnek volt múltja, jelene és lesz jövője is, olyan érték, amely állandó. Nem szeretnék a műfaj szakértői helyett szakmai elvárásokat megfogalmazni, véleményem szerint ezt a hungarikumot őrizni kell, támogatni és jobban menedzselni. Ha a szomszédban Ausztria egyik legjobb exportcikke az operett, akkor beszédes, hogy itthon arról beszélünk, avítt és lesajnált.
M.Z.: – A Mária főhadnagy zeneszerzője, Huszka Jenő Fényes Szabolcs igazgatósága alatt elfogadta a felkérést, és a színház a világháború közepén több mint kétszázötvenszer játszatta el a darabot, amely nemcsak a nemzeti érzést izzította, de az együtt színpadra lépő Honthy és Szeleczky közötti addigi állóháborút is. Nehéz eldönteni, mihez kellett akkoriban nagyobb bátorság: a témához vagy a két primadonnához, mindenesetre a darab nagy művészekhez méltó produkcióból áll össze.
– Miként látják a magyar operett helyzetét a színház századik évfordulóján?
M. Z.:A nagyoperettek alkotásának kora lejárt. A műfaj jelenleg több nívós nagyszínpadi remekművel rendelkezik, mint aminek a bemutatására és befogadására igény és lehetőség van. A társulat minden korosztály és szerepkör tekintetében csúcson van, legutóbb a csodálatos Fischl Mónika kapott rangos állami elismerést. A ház maga méltóképpen karbantartott, de a színpadtechnika jelentős anyagi ráfordításokkal érheti utol egy hasonló korban épült londoni színház mai lehetőségeit.”
„Az évad komponistája, Huszka Jenő az Abend című osztrák lapnak az operett lényegét úgy fogalmazta meg, hogy ahhoz a komoly zenei felkészültségen kívül három dolog kell: szív, szerelem és melódia. Ehhez szeretnénk negyedikként a mecenatúrát illeszteni.”
Pontosabban a centenáriumi gála ment most az operettszínházban 3-szor és azt vették fel.
Nem a centenáriumi gála ment a hétvégén, megnéztem a jegy.hu-n, de sose volt rá jegy. A tévé ezt vette fel most a hétvégén. A másik újévi gálát már korábban leadták, én is láttam.
Köszönöm.
Az óévi gálát ismételte meg az Operettszínház 2023. február
10. és 12. között – az MTVA ezt rögzítette.
Én is várom a televíziós felvétel leadását.
100 éves a Budapesti Operettszínház… - Színház-varázs (blog.hu)
Járt valaki a 100 éves az operettszínház gálán? Nem lehetett rá jegyet kapni és nem is lesz több előadás a közeljövőben. Ígértek egy újabb gálát, de az elmaradt. Az operettszínház megalakulásának 100. évfordulója később volt, mint az orfeumé.
A Jacques Offenbach-topikban korábban részletesen szóltam a Vert-Vert című operettről, az OPERA RARA 2010-es kiadású lemezfelvétele kapcsán. (411. sorszám) Lásd itt.
Érdekesség, hogy az operett egy állat - egy kimúlt papagáj - búcsúztatásával („gyászbeszéd”) kezdődik. (Nem véletlen, hogy a darab német verziójából átvett, magyarra fordított cím a „Kakadu” lett.) Másik érdekesség, hogy Offenbach az operett harmadik felvonása végéhez közeledő gyönyörű együttesben Rossini Ory grófja című művéből a triót idézi.
A cselekmény helyszíne és ideje: a leánynevelő intézet kertje Saint-Rémyben (I. és III. felvonás), az Arany Oroszlán fogadó Nevers-ben, II. felvonás) a XIX. század első felében.
Szereplők:
Mademoiselle Paturelle, a lánynevelő intézet igazgatója – szoprán
Valentin, az unokaöccse (a „Kakadu”) – tenor
Baladon, tánctanár – basszus
Binet, kertész – tenor
Gaston d’Arlange gróf, dragonyos tiszt - basszus
De Bergerac lovag, dragonyos tiszt – tenor
Friqué, dragonyos – tenor
Mainquet, színigazgató – basszus
La Corilla, énekesnő – szoprán
Bellecour, énekes – tenor
A leánynevelő intézet növendékei:
Mimi, Balthilde és Emma – szoprán
Mariette, szobalány a helyi fogadóban – prózai szerep
Ének- és tánckar: intézeti növendékek, apácák, tisztek, katonák, a fogadó közönsége
Offenbach és szövegírói – Henri Meilhac és Charles-Louis Étienne Nuitter – figyelmét Adolphe de Leuven, az Opéra Comique igazgatója hívta fel a XVIII. századi francia költő, Jean-Baptiste-Louis Gresset 1734-ben a Vert-Vert-ről, a kakaduról írt elbeszélő költeményére, ami a gyermekek és a felnőttek körében egyaránt roppant népszerű volt. Története szerint a ritka madár a nevers-i kolostor féltett büszkesége, s az idők során beszélni is megtanult. Egy alkalommal fontos üzenettel Nantes-ba küldték, ám útja során más madarak csoportjába keveredett, elfelejtette a rábízottakat, sőt a szép beszédet is, helyette durva szavakat és és kifejezéseket tanult. Csapzottan tért vissza otthonába, s csak hosszú idő után, nem sokkal pusztulása előtt nyerte vissza régi énjét.
Az operett cselekménye itt veszi fel a fonalat, ezzel kezdődik: a leánynevelő intézet vezetőjének fiatal, jóképű unokaöccsét a kolostor lányai hízelegve ráveszik, hogy vállalja el hőn szeretett, de kimúlt papagájuk kerti temetésén a gyászbeszédet. Mimi és Valentin között szerelem szövődik. Később aztán a fiúnak haladéktalanul el kell indulnia egy távoli rokonához, ezért Mimi megígérteti vele, hogy vigyázni fog magára, azonban az út során különböző kalandokba keveredik: pl. Nevers-ben egy utazó színtársulat énekese helyett áll be énekelni, szép hangjával elbűvöli a híres énekesnőt, La Corillát, ami kiváltja a fiú után álruhában érkező Mimi bosszúságát; az áldragonyosokról megtudjuk, hogy a két másik növendék (Bathilde és Emma) a feleségük, akiket a szüleik tiltakozásuk ellenére a leányneveldébe kényszerítettek, és Mimi segítségére van szükségük, hogy éjszaka bejuthassanak hozzájuk. A pohár fenekére jócskán nézett Valentin másnap visszaérkezik, útközben banditákkal is összetűzött; az is kiderül, hogy az igazgatóasszony a tánctanárral szűrte össze a levet, így aztán, amikor elérkezik az éj, mindenki a kertben található: négy pár egymástól függetlenül oson oda ki az éjjel – varázslatos jelenet, ami kissé emlékeztet a Figaro házassága utolsó felvonásában történtekre... - hogy némi bonyodalom, kölcsönös lelepleződések és kimagyarázkodások után ki-ki vissza- és rátaláljon párjára. Persze minden jó, ha jó a vége.
Más kérdés, hogy az operett szövegkönyvén dolgozó szerzők Gresset költeményének jószerével csak a címét hagyták meg: az elkészült mű a szerelem körül forgolódó, a szokott módon a jó izlés határán belül maradó sikamlós történetet mesél el. Itt Valentin, azaz a „pót-kakadu” az, aki kikerülvén megszokott környezetéből, egy csapásra megváltozik – kiélheti énekesi ambícióit, ihat, amennyit csak bír, forgolódhat egy érett szépasszony körül –, s ő az, aki visszatérvén otthonába újra a szokott „igába” hajthatja a fejét.
Az operett cselekményét bővebben ismertettem és beírtam korábban az „Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek topik, versek” topikba. (137. sorszám) Visszaolvasható itt.
A Vert-Vert zenéjéről elmondható, ami a többi ismert Offenbach-operett partitúrára is áll: tele van zenekari finomságokkal, ahol a kórus is kitüntetett szerepet kap. Az énekszólamok, az együttesek, finálék hol sodró lendülettel, hol visszafogott, érzelmes, ábrándozó dallamokkal vannak tele; az amúgy is mozgalmas történethez csupaszínekben pompázó melódiák járulnak, melyek a francia könnyedségű, sziporkázó humorban, a tempó és a hangulat variációira kavarognak.
Figyelemreméltó részletek:
- Mimi románca, I. felv.: „Vert-Vert n’est plus un efant” („Vert-Vert nemcsak egy fiatalember”)
- Valentin dala, II. felv. - alleluja: „L’heureux enfant qui gardera” („A boldog gyermek, kinek a sors bátorságot ad”)
- Valentin barcarolája, II. felv.: „Le bâteau marchait lentement” („A hajó lágyan siklott”)
- Valentin rablótámadást elbeszélő balladája, III. felv.: „Ah, ventrebleu!” ("Ah, szörnyűség!”)
- Mimi és Valentin kettőse, III. felv. – nocturne: „Faut-il en faire le serment?” („Titkoljam tovább?”)- Szextett
- Mimi, Valentin, De Bergerac, Emma, D’Arlange gróf és Bathilde hatosa, III. felv.: „Nuit d’été, nuit charmante” („Nyári éj, csodálatos éjjel”)
Néhány ismertető ének-zene (dalbetét) részletet teszek be a YouTube-on található felvételek közül válogatva:
1. Nyitány - Performed by L'Orchestre de la Suisse Romande conducted by Neeme Järvi
2. Trailer (angol nyelvű előadásból)
3. Opera-Rara francia nyelvű CD-felvételéről
4. „Vert-Vert n’est plus un enfant” (Mimi)
7. Vert-Vert, Acte II Scènes 7B & C: Air de la Corilla "Les plus beaux vers sont toujours fades" · Jodie Devos - Km. a Münchner Rundfunkorchester – Laurent Campellone
Köszönöm az infót!
Két napja Dolhai Attila a Klasszik Rádió vendége volt, ahol megerősítette azt a felvetésem, miszerint valóban Februárban fogják rögzíteni az Operettszínház 100.évfordulós gálaműsorát. Hogy mikor adják a televízióban arról nem volt szó.
Jacques Offenbach: A banditák („Les Brigands”)
Háromfelvonásos operett (opéra bouffe)
Bemutató ideje és helye: 1869. december 10., Párizs, Théatre des Variétés
A cselekmény helyszíne és ideje: sziklás táj az olasz Alpokban (I. felv.), a Zöld Határ fogadó Granada ás Mantua határán (II. felv.), a mantuai herceg palotájának fogadóterme (III. felv.) a XVIII. század végén.
Szereplők:
Falsacappa, rablóvezér – tenor
Fiorella, a leánya –
szoprán
Fragoletto, fiatal gazda
– „nadrágszerep” mezzoszoprán
Pietro, Falsacappa alvezére
– bariton
A mantuai herceg –
tenor
Antonio, a herceg
kincstárnoka – tenor
Campo-Tasso báró, a
herceg minisztere – tenor buffo
Barbavano, rendőrfőnök –
basszus
A granadai hercegnő –
könnyebb szoprán (szubrett)
Adolphe de Valladolid,
az apródja – tenor
Főudvarmester – basszus
Pipo, fogadós – tenor
Pipa, Pipo felesége –
alt
Pipetta, a leányuk –
könnyebb szoprán
Domino, rabló – basszus
buffo
Parasztlányok: Zerlina,
Fiametta, Bianca
– szopránok
A herceg „udvarhölgyei”:
Hortenzia hercegnő és Cicinella márkinő
prózai szerepek
Két caribinieri – prózai
szerep
Ének-és tánckar: udvaroncok, udvarhölgyek, rablók, katonák, tisztek, inasok, gazdálkodók
A történet hőse egy könnyelmű herceg, akinek nincs más orvossága az elszegényedés ellen, csak a gazdag házasság. Azt veszi feleségül, akinek a legtöbb pénte van: a granadai hercegnőt. A kiszemelt menyasszony apja feltételt állít a házasság elé, követe útján; a leendő após szemet vetett a nápolyi trónra és az újdonsült hercegi férjnek a házassága fejében meg kell Nápoly támadnia. A herceg a hozomány megszerzéséért és a feltétel teljesítéséért még egy híres rablóvezérrel is hajlandó összeállni.... A bandita Falsacappa megtudja, hogy a granadai herceg elküldi leányát menyasszonyként a mantuai herceghez, és vele hárommillió hozományt visz a nagykövet. Saját leánya, Fiorella portréját az ifjú hercegnő portréjával helyettesíti, és csavaros tervet eszel ki: a banditák átvesznek egy fogadót és kiadják magukat személyzetnek; amikor a mantovai delegáció megérkezik, elfogják és megszemélyesítik őket. Elmennek a mantovai udvarba és kiadják Fiorellát Granada hercegnőjének. Utóbb Falsacappa rájön, hogy a herceg tisztességteken kincstárnoka (pénztáros) elköltötte az összes pénzt. Megjelenik az igazi nagykövet, a rabló drágán megfizetne a csalásért, ha Fiorella nem mentette volna meg korábban a herceg életét. A rablóknak megbocsátanak, ők pedig esküsznek, hogy becsületes állampolgárok lesznek, míg Fiorella hozzámegy Fragolettóhoz, a fiatal gazdálkodóhoz, aki megkedveltette magát a banditákkal és szerelme viszonzásra lelt a leányban.
Cselszövések, vidám fordulatok vannak a darabban, szatirikus, leleplező mondanivalója pedig egyértelmű: holmi uralkodóknak s holmi „hivatásos” rablóknak nincs mit egymás szemér vetniük – utálja bár önmagát mindkettő, hogy a másikkal kezet fogott! -, egyforma gazemberek, de tán a „banditák” tisztességesebbek egy fokkal, mert a megrendezett határincidens még az ő szemükben is piszkos munka...
Vannak pillanatok, amikor a „Fra Diavolo” világában érezzük a derűs és jóiramű játékot, máskor meg mintha a „Carmen” csempészeinek vaskosabb másait fedeznénk fel Falsacappa bandavezérben s társaiban - Fragoletto is amolyan vígoperai Don Joséként téved a banditák közé. Mindez persze nem véletlen, az Offenbach-operett szövegét is ama szerzőpár írta, akik Bizet operájáét: Henri Meilhac és Ludovic Halévy... A zene? Minden dal, együttes félreismerhetetlenül a mesteré, ha tán nem éri is el a legkedveltebb s legnépszerűbb Offenbach-melódiák szintjét.
A dialógusokat nem számítva 22 zeneszámot tartalmaz a partitúra.
Ezekből szemezgetek - a betett linkek több színházi előadás felvételéből valók és itt nem a cselekmény sorrendjében követik egymást:
A Magyar Rádióban két teljes stúdiófelvétel készült az operettből:
· Jacques Offenbach –
Kristóf Károly: Banditák (1954. május 9., Kossuth Rádió 20.10 – 21.42) – Bródy Tamás – Petress Zsuzsa, Kiss Ilona, Vay Ilus, Lórán
Lenke, Rafael Márta, Rősler Endre, Melis György, Várhelyi Endre, Remsey Győző,
Feleki Kamill, Dénes György, Szendrő József, Kállai Ferenc, Hlatky László, Csákányi László, Horkai János,
Szentesi Zoltán, Misoga László, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara
· Jacques Offenbach – Kristóf Károly: Banditák (1987. február 16. Kossuth Rádió, 20.24 – 22.00) – Breitner Tamás – Kalmár Magda, Decsi Ágnes, Takács Tamara, Berkes János, Begányi Ferenc, Korcsmáros Péter, Póka Balázs, Mersei Miklós, Benedek Miklós, Fülöp Attila, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László. Szerkesztő: Bitó Pál
Én ott voltam a gálán de kamerákat nem láttam. Valószínűleg valamelyik Februári előadást fogják rögzíteni, három alkalommal fogják még adni :)
Ma este fél nyolckor a Müpában Angol Barokk Szólistákat vezényli
Sir John Eliot Gardiner
"Gardiner 80"
A neves angol karmester tiszteletére legyen itt két bejátszás tőle a YouTube-ra feltett Offenbach Les Brigands ("Banditák") c. nagyoperettjének lemezfelvételéről:
Jacques Offenbach: Les Brigands – Overture – Orchestre de l’Opéra de Lyon – John Eliot Gardiner
„Hé! la! Hé! la!”
(Fiorella, Fragoletto, Falsacappa, Carmagnola, Pietro, Domino, Barbavano, Fiametta, Zerlina, Bianca, Cicinella, Chorus) – Brigitte Desnoues, Christian Jean, Colette Alliot-Lugaz, Francis Dudziak, Gaële Le Roi, Ghislaine Raphanel, Michel Treempont, Pierre-Yves Le Maigat, Tibère Raffali, Élizabeth Vidal, Choeur de l’Opéra National de Lyon
(1989 - Warner Classics)
„2023 a Magyar Operett Éve”
A Mária főhadnagy olvasópróbája a Budapesti Operettszínházban
(operett.hu - 2023. 01.11.)
Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója:
„Magyarország kormánya a 2023-as évet hivatalosan a Magyar Operett Évének nyilvánította. Sajnos a szomszédban dúló háború miatt és a gazdasági nehézségek miatt a lehetőségeink korlátozottabbak, de igyekszünk megadni a módját, még ha szerényebb körülmények között is a centenáriumi ünneplésnek. Ki más lehetne szerzőként hivatottabb arra, hogy az ő művével indítsuk el ezt az évet, mint a magyar operett hírnöke, Huszka Jenő”
Az előadás alkotói:
Rendező: Homonnay Zsolt
Koreográfus: Krizsán Dániel
Karmester: Dobszay Péter, Pfeiffer Gyula
Díszlettervező: Túri Erzsébet
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Főbb szerepekben: Kiss Diána, Lévai Enikő, Széles Flóra, Vadász Zsolt, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Bojtos Luca, Drahos Evelin, Dénes Viktor, Erdős Attila, Laki Péter, Sándor Péter, György-Rózsa Sándor, Kovács Szilárd
Közreműködik a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara és Zenekara.
A próbafolyamatról werkfilm is készül, amely bemutatja, hogyan születik meg a produkció az olvasópróbától a premierig.
Kapcs. 4960., 4936. sorszámok
Mozaik - Újra látható A mosoly országa a Budapesti Operettszínházban
2023. január 04., szerda 10:12 | HírTV
Video
A csatorna Mozaik stúdiójába meghívott vendégek: Kiss Diána opera-magénénekes és Erdős Attila opera-magánénekes, az OPERA és az Operettszínház énekművészei
Jákfalvi Magdolna – Kékesi Kun Árpád: SzocOper - Az operett újjáépítése 1949 – 1956 között
Kiadó: Rózsavölgyi és Társa (2021)
592 oldal
"A második világháború, legfőképpen a színházak 1949-es államosítása utáni politikai, hatalmi és nyelvi kavarodásban az operett is ideológiai képződménnyé válik, s ez veszélyezteti annak a jellegzetesen budapesti játékgyakorlatnak a megmaradását, amely számos ismert zeneszerző és librettista közös életművével létrehozta a magyar operett műfaját. A bécsi, berlini és párizsi operettélet mellett a budapesti zenés színházi gyakorlat mondható jelentősnek Európa kulturális emlékezetében, s hogy ez ma is így van, nem kis részben Gáspár Margitnak, a Fővárosi Operettszínház élére 1949-ben kinevezett igazgatónak köszönhető. Az Operettszínház Gáspár-korszakának első bemutatója a Rajk-per idején, utolsó bemutatója a forradalom előtti nyárelőn kerül színre. A heves és megrázó politikai történetek az igazgatót 1956. október 30-án felmondásra késztetik, ezzel véget ér egy politikailag mindvégig elkötelezett, de szakmailag kifogástalan etikával, mély humánummal, végtelen invencióval végigvitt hét év. Ez a színház egyik legjellegzetesebb korszaka, az átmentés korszaka. Kötetünk a Fővárosi Operettszínház 1949–1956 közötti repertoárját mutatja be, egyenként elemezve a hét évad huszonkilenc bemutatóját, az ezres szériát futó nagyoperetteket éppúgy, mint a vasárnapi gyerekmatinékat és táncesteket, kiemelve a rendezés, a zenés dramaturgia, a zenés színészet és a tér elemeit, vagyis az előadás esztétikai felülete felől tesszük láthatóvá a kulturális kontextust és a hatástörténetet. Kitérünk az intézmény és a város viszonyára, az ideológiai környezetre, a közösség elvárásrendjére, s az operettek kapcsán ráismerünk a rendszert, kultúrát és nyelvet váltó ország traumájára és túlélési stratégiáira. Az olvasó kronologikusan, a bemutatók sorrendjében követheti azt a folyamatot, amely a szovjet és a népi demokratikus operettek játszása mellett a saját fejlesztésű, úgynevezett termelési operetteket is megalkotja, majd elérkezhet azokhoz az előadásokhoz, amelyek Lehár és Kálmán műveit hozzák a társulatra újraszabva közönség elé."
Bizonyára felvette a tévé a centenáriumi gálát, de előbb, az év végén , BÚÉK 2023 - Óévbúcsúztató szilveszteri gálát fogja az Operettszínházból sugározni az M5 csatorna: december 31-én, 19 órától.
December 23-án volt a Budapesti Operettszínház 100 éves. Volt valaki a gálán?
Igazából nem sokat tudni mi is történt ott, ill. az egész napos program folyamán. Azt se tudni, hogy a Magyar Televízió felvette-e az előadást.
https://index.hu/kultur/2022/12/24/budapesti-operettszinhaz-evfordulo-100-eves-kiss-b.-attila-fenyes-szabolcs/
Ma este a Mezzo csatornán láthatjuk (20.30-tól)
Jacques Offenbach: La Périchole (1868)
háromfelvonás operett („opéra-bouffe”)
Paris, Théâtre des Champs-Elysées
Új produkció, 2022
Rendező és jelmezek: Laurent Pelly
Karmester: Mark Minkowski
Les Musiciens du Louvre
Choeur de l’Opéra National de Bordeaux
Az előadás francia nyelvű. Az ének francia felirattal és angolul (ének és dialógus)
További információk az alábbi linken, valamint megnyithatók és lejátszhatók videókról az itt felsorolt részletek:
https://www.theatrechampselysees.fr/saison-2022-2023/opera-mis-en-scene/la-perichole
- „Conduisez-le, bons courtisans” (L. Naouri, A. Dennefeld, S. de Barbeyrac)
- „L’ Espagnol et la jeune Indienne” (A. Dennefeld, S. de Barbeyrac)
- Chanteurs de rue (S. de Barbeyrac, M. Viotti, A. Dennefeld)
- Chanson des Trois Cousines (C. Briot, A. Le Saux, E. Pancrazi)
- En coulisses avec Marina Viotti, Alexandre Duhamel, Stanislas de Barbeyrac
- Nouvelle mise en scène de Laurent Pelly – bande-annonce
- Répétitions au cabaret des 3 cousines
- Laurent Pelly aux costumes
Kórusjelenetek A párizsi élet c. Offenbach-operettből (YouTube)
(A látványos, mozgalmas tabló-finálé három felvétel linkjéről)
„Nous venons, arrivons!” – Offenbach: La vie parisienne – BUENOS AIRES, 2013
"Fermons les yeux!" - Offenbach: La vie parisienne – BUENOS AIRES, 2013
„Nous sommes Employés de la ligne de l’Ouest” - Offenbach: La vie parisienne – BUENOS AIRES, 2013
OFFENBACH: LA VIE PARISIENNE – Final – "Par nos chansons" – BUENOS AIRES, ARGENTINA, 2013
/Companía Lirica C. Verdi bemutatta a Teatro Avenidában, Buenos Airesben, Argentínában, 2013. április/
Finale (Duo) - La Vie Parisienne (Offenbach) Opéra de Nancy, Décembre 2009
Duo Le Brésilien et la Gantière - Loïc FELIX (Le Brésilien), Mélanie Boisvert (La Gantière)
Ugyanez - itt "több a szemnek":
FINAL LA VIE PARISIENNE, OFFENBACH, MISE EN SCENE LAURENT PELLY
Lyon, Opéra, le 18 décembre 2007
Sajnos én se találtam az adáshoz megfelelő net linket a Rai5-höz. Az m5-öt tudták nézni Németországban....
Kincses Veronika Jacques Offenbach három operettjéből énekel egy - egy dalt:
Offenbach: Piaci dámák /”Mesdames de la Halle”/ – Ciboletta dala: „Szent ég! Micsoda botrány!.. Jól ismer ám a csarnok engem, a csinos almaárusnőt...”
A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült:
- A Rádió Dalszínházának bemutatója: - Jacques Offenbach – Romhányi József: Piaci dámák (1976. július 11. Kossuth Rádió, 18.50 - 19.50) – Hidas Frigyes – Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Gregor József, Palcsó Sándor, Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Szemere Erzsébet. Km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Horváth Ádám
Offenbach: A sóhajok hídja /„Le pont des soupirs"/ – Catarina dala: „Csengj, bong, zengj, harsog ma a város!…”
A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült:
- A Rádió Dalszínházának bemutatója: - Jacques Offenbach – Romhányi József: A sóhajok hídja (1976. december 26., Kossuth Rádió, 18.50 - 20.13) – Bródy Tamás - Kalmár Magda, Kincses Veronika, Kishegyi Árpád, Antalffy Albert, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Radnai György, Rozsos István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Matz László. Rendező: Seregi László.
Offenbach: Párizsi élet /„La vie parisienne/ - A bárónő rondója: "A szívem dermedt, mint a jég, a vérem svéd, az minden rút bűntől meg is véd, de ez a Párizs, tűz és fény, elég egy hét, s elolvad a szívemről a jég...."
A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült:
- A Rádió Dalszínházának bemutatója: Jacques Offenbach - Romhányi József: Párizsi élet (1980. január 19., Kossuth Rádió, 20.01 - 22.00.) – Breitner Tamás - Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, Mészöly Katalin, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Miller Lajos, Rozsos István, Kovács Péter, Bordás György. Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Erkel Tibor. Rendező: Cserés Miklós dr.
A YouToube-ra feltöltött videók zenei anyaga CD-n kapható /Hungaroton Records Kft. HCD 16890/.
„A primadonna” – Kincses Veronika operettdalokat énekel
Magyar operettfilm (1978) - A műsorban az Offenbach-részletek mellett még szerepelnek ezek az operettdalok is:
- Lehár: A víg özvegy - Bevezetés és Vilja dal
- J. Strauss: Bécsi vér - A grófné áriája
- Planquette: A corneville-i harangok - Harangdal
- J. Strauss: A denevér - Kacagódal
Pár adalék a La danza delle libellule - magyar változatban: A három grácia - c. Lehár-operetthez.
Egy milánói színiigazgató látta annak idején Bécsben a Csillagok bolondja - „Der Sterngucker” (1916) - című Lehár-operettet, s megkérte a zeneszerzőt, hogy komponáljon az olasz előadás számára néhány modern számot, szerezzen új librettót: így jött létre a "La danza delle libellule".
A háromfelvonásos operett szövegét Carlo Lombardo írta. A darab ősbemutatója: Milánó, Teatro Lirico, 1922. szeptember 27.
Az operett több európai országban aratott sikert – a legvégén Bécsben.
A német változat címe: Libellentanz - Alfred Maria Willner fordítása. Bemutató: Bécs, Stadttheater, 1923. március 31.
A harmadik felvonás végén megtudjuk, miért Libellentanz a darab címe: A herceg nagyon utálja a nőket, de végül mégis feleségül veszi az őt körültáncoló három szitakötő egyikét.
A Neues Wiener Journal korabeli cikkében így ír a darab kiállításáról: „A hölgyek számtalan toalettje és hálóköntöse pompás divatbemutató volt. Lenyűgözően bájos színpadképet alkottak a korcsolya-balett résztvevői, az eleven lámpaernyők s a modern színpad egyéb csodái. A nagyrevü tarkaságát fokozza két amerikai táncos, Jolly és Jackson eredeti és groteszk betétje. Viharos tetszésnyilvánítás követett minden felvonásvéget, a népszerű zeneszerzőt nagy szeretettel ünnepelték.”
További érdekesség: az említett előzmény-operett, a Csillagok bolondja másik átdolgozása is olasz bemutató volt: a Gigolette. (Szöveg: Carlo Lombardo és Giovacchino Forzano). Ősbemutató: Milánó, Teatro Lirico, 1926. december 30.
Tehát a La danza delle libellule komponálásánál Lehár egy régi operettjéhez nyúlt vissza, amit már kétszer is átdolgozott: „Der Sterngucker” (A csillagok bolondja) - csakhogy míg a „Gigolette” milánói színpadra állítását megelőzte a bécsi-változat ősbemutatója, addig itt - ellenkező irányú folyamatként – az olaszországi ősbemutatót („La danza delle Libellule”- Milánó, 1922) követte a német verzió: „Libellentanz”- magyarul: „Szitakötők tánca” - (Bécs, 1923), ami
alapjául szolgált a magyar verzió, „A három grácia” színpadi új változatának, amit Budapesten ezzel a címmel a Fővárosi Operettszínház mutatott be 1923. június 6-án.
Ennek a revüsített verziónak a magyar szövegét Harsányi Zsolt írta. Rátonyi Róbert Operett könyvében azt az álláspont képviseli, hogy ez a magyar cím a magyar bemutató kiszemelt rendezőjétől, Szabolcs Ernőtől származik, aki a fordítóval, Harsányi Zsolttal együtt jelen volt a bécsi premieren. Van olyan vélekedés is, hogy mivel az osztrák színpadokon később „Die drei Grazien” címen játszották ezt az operettet, felmerülhet bennünk az a gondolat is, hogy tőlünk vették át a találóbbnak bizonyuló címet. Máig eldöntetlen a kérdés.
A magyar rádió 1962-ben A három grácia több részletéből szép új stúdiófelvételt készített: közreműködött Németh Marika, Koltay Valéria, Udvardy Tibor és Külkey László, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt Sebestyén András.
(Megjegyzem, a magyar rádiófelvételen mindössze az „Apacs-duett” képviseli a revü-stílust – azért megtartva a klasszikus, nagyzenekari hangszerelést -, mert különben a hagyományos Lehár-valcer zenét hallhatunk-élvezhetjük.)
Erről, továbbá két másik rádiófelvételről ezeket a dalokat sokszor sugározták a Magyar Rádió operettműsorai:
- Charles, Nancy hercege és Hélène szerelmi kettősében Udvardy Tibor és Németh Marika együtt éneklik: „Angyalkám, kicsikém hallgass rám, ne figyelj mást, figyeld a szót, a forró szív mélyén lakol…”
- Hélène dala: „ Szív, óh, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” (Németh Marika)
- Toutou és Bouquet duettje (Apacs-kettős): „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér…/ Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara)
- Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat, kimutatta már, hogy a női szív mily’ sivár. A nő sose érti, mit érez a férfi…/- Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen…” (Koltay Valéria és Külkey László, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara)
Szívesen megnézném december 14-én ezt az operettet (és a jelzett többi darabot is) a tévében, de az olasz csatorna /Rai 5/ számomra elérhetetlen:
10:02 Közvetítés a trieszti "Giuseppe Verdi" Színházból: La danza delle libellule
2022. 12. 30-tól Triesztben számos operettelőadás lesz. A trieszti operettfesztiválnak, mint tudjuk nagy hagyománya van, már a II. világháború előttről kezdődik. Egy fordítóprogrammal lefordítottam a műsort, emiatt nyilván nyelvi helyességi problémák lesznek benne: (a komolyzenei előadásokat szándékosan kívágtam, de a linkben megtekinthetők azok is)
Rai Cultura az operettnek szenteli a zenei teret, amelyet december 12-től péntekig, péntektől 10.00-kor sugároznak a Rai 5-ön.
Bár az is lehet, hogy ezek csak operettvetítések, mivel a Bál a Savoyban c. operettnél néhai Breitner Tamás vezényel és a néhai Felföldi Anikó játszik Daesy Parkerként. Mindenesetre jó lenne ezt az előadást megnézni, de egyelőre nem találtam linket a tévéadáshoz.
DECEMBER 12., HÉTFŐ
OPERETT
C. Lombardo és V. Ranzato, Cin ci là
09:59A trieszti Politeama Rossetti Cin ci là, C. Lombardo és V. Ranzato operettje az 1977-es kiadásban, Gino Landi koreográfiájával és rendezésével. A dobogón Maestro Enrico De Mori, a szereposztásban Orazio Bobbio Aurora Banfi Lino Savorani Luigi Palchetti Fausta Gallamini Carlo Tuand. TV rendező: Antonio Moretti.
P. Ábrahám, Bál a Savoyban
11:29 Politeama Rossettitől a Trieszti Ballo al Savoyában, Paul Abraham operettje az 1977-es kiadásban, Gino Landi koreográfiájával és rendezésével. A dobogón Maestro Tamas Breitner, a szereposztásban Antonio Bevacqua, Fiorella Pediconi, Aniko Felfoldi, Sandro Massimini, Riccardo Peroni, Anita Bartolucci. TV rendező: Antonio Moretti.
DECEMBER 13., KEDD
OPERETT
O. Straus, A keringő álma (magyar címe Varázskeringö)
09:59 A trieszti Politeama Rossettiből: Sogno di un waltz, Oscar Straus operettje Giulio Chazalettes 1977-es produkciójában. A dobogón M° Hans Walter Kämpfel, a szereposztásban Lino Savorani Edith Martelli Riccardo Peroni Carlo Bini Dario Zerial Laura Zanini Lucio Rolli Claudio Giombi. TV rendező: Lino Procacci.
F. Schubert / H. Berté, A három lány háza (Das Dreimäderlhaus) (magyar címe: Három a kislány)
11:29 Schubert La casa delle tre ragazze című operettjének történelmi kiadása 1954-ben Amedeo Berdini, Elena Rizzieri, Loretta Di Lelio, Luisa Ribacchi, Fanny Marchiò, Glauco Scarlini, Nuto Navarrini, Nelly Corradi, Luciano Della Pergola közreműködésével. Cesare Gallino karmester, rendezte Mario Landi.
December 14., szerda
OPERETT
F. Lehàr, A szitakötők tánca
10:02 A trieszti "Giuseppe Verdi" Színházból: La danza delle libellule, Franz Lehar operettje Luisa Crismani rendezésében és Sergio Japino koreografálásával. A dobogón Maestro Guerrino Gruber, a szereplők Daniela Mazzuccato, Aurora Banfi, Max Renè Cosotti, Sandro Massimini, Umberto Raho. TV rendezés: Tonino Del Colle
R. Benatzky, A fehér lóhoz (magyar címe: Fehér ló)
11:43 Ralph Benatzky Al cavallino bianco című operettjének történelmi változata Rai rendezésében 1974-ben. A szereplők között olyan nevek szerepelnek, mint Gianrico Tedeschi, Paolo Poli, Mita Medici, Maurizio Micheli és Tony Renis. Koreográfia: Gino Landi. Cesare Gallino karmester. Írta: Vito Molinari
December 15., csütörtök
OPERETT
F. Lehar, A vidám özvegy (magyarul: Víg özvegy)
10:00 Lehar Vidám özvegyének 1955-ös történelmi televíziós adaptációja Bruno Maderna vezényletével és Mario Landi rendezésében. Hilde Gueden, Gino Mattera, Nuto Navarrini, Sandra Ballinari, Ezio De Giorgi, Elvio Calderoni, Mario Castellani részvételével és Erminio Macario részvételével. Koreográfia: Ugo Dell'Ara
DECEMBER 16., PÉNTEK
OPERETT
L. Fall, Stambul rózsája (magyarul: Sztambul rózsája)
10:00 A "Giuseppe Verdi" című Teatro-ból a Trieszti La rosa di Stambulban, Leo Fall operettje, Vera Bertinetti rendezésében. A dobogón M° Acs Janos. Luigi Palchetti, Gabriella Ravazzi, Giordana Mascagni, Gaetano Scano, Franco Folli, Sandro Massimini Maria Grazia Moratello társaságában.
Rai5, zenei programok december 11-17. között (apemusicale.it)
Concert de Paris 2022 Jacques Offenbach: La Vie Parisienne - Choeur des Voyageurs
ORCHESTRE and CHOEUR Orchestre de France – Cristia Mǎcelaru, direction Cheour de Radio France – Christophe Grapperon, chef de choeur
Kuriózum!... Aranyos!...
Részlet Jacques Offenbach Párizsi élet című művéből – gyermekkar előadásában
Choeur d’Enfants Sotto Voce, dirigé par Scott Alan Prutry avec Richard Davis au piano
Grand Concert de Noël du Théâtre du Châtelet au Grand Palais le dimanche 17 décembre 2017, Paris
Hát nem tudom, hogy ezen sírjak vagy nevessek.
A Drezdai Operettszínház visszatette műsorára Ábrahám Pál Mese a Grand Hotelben c. operettjét, de azzal a változtatással, hogy az eredeti librettóban szereplő emigráns orosz nagyhercegnő helyett egy kitelepített, szegény spanyol hercegnő lesz a főszereplő.
Nos úgy látom, az oroszok mindenféle formában nemkívánatos szereplők lettek...még egy operettben sem foglalhatnak helyet...
120 éve született Latabár Kálmán, a legendás komikus
/Szinhaz.online – 2022. november 24./
A Budapest, VIII. ker., Népszínház u. 16-ban, Latabár Kálmán egykori lakóhelyén avattak emléktáblát a tiszteletére.
"A 20. század egyik legnépszerűbb komikusára többek között Peller Károly színművész emlékezett, aki hamarosan a Latabárné fia című darabban lesz látható."
/jozsefvaros.hu - 2022.11.24./
Borsszem Jankó, 1933. 02. 16.
Ezt a kedves történetet Márkus Alfrédről, a kitűnő „Fred“-ről mesélik, akinek nem egy pompás slágere az egész világot bejárta. Fred a múlt szombaton a Dohány utcai zsinagógába ment. Éppen Hevesi Simon főrabbi prédikált : „És mikor ezt látta az Úr, imigyen szólt: Ábrahám, Ábrahám . . .“ Fred dühösen kapott a fejéhez : — Itt is Ábrahám ?. . . — és sietve távozott a templomból.
Borsszem Jankó 1933. 02. 01.
A sláger és az eredetije
A „Kadétszerelem““ egyik slágerszámáról kiderült, hogy hőse van. Illetve nagybácsija. Amerikai nagybácsija, aki még 1926-ban megkomponálta Gyöngy Pál melódiájának az eredetijét. Amiből kiderül, hogy a közmondásnak igaza van. A vak gyöngytyúk is talál szemet.
Borsszem Jankó 1934. 03. 01.
EGY PER ÉS MÁS SEMMI Heim Imre, a fiatal slágerkomponista beperelte Eisemann Mihályt zenei plágium miatt. A tárgyalás után egy rosszmájú hírlapírótól megkérdezte valaki: — Ki volt a vesztes ? — Offenbach — hangzott a válasz.
Borszem Jankó 1932. 02. 01.
Hogy lett Eisemann hangosfilmkomponista. Egy író- és művésztársaságban arról panaszkodott a viharosan kedves Márkus Alfréd, hogy nyolc hónapig járt-kelt Németországban és képtelen volt szerződést kapni hangosfilm-zenére. — Hogy lehet ez? — kérdezte Huszka Jenő. — Itt van például Eisemann. Hát ő hogy jutott megrendeléshez ? — Véletlenül a kávéházban ültem, — szólalt meg Eisemann Mihály. —■ Ezt nem értem, — szólt Huszka, miközben kedvelt „Sztambul”-jára gyújtott. ■—■ Tudniillik Berlinben a Hessler-kávéházba járnak a magyarok. A német színházi emberek itt keresnek szövegírót, zeneszerzőt. Én csak pár napra szaladtam ki Berlinbe, egy kicsit körülnézni. Éppen a „Hyppolit, a Lakáj” című filmhez kellett muzsika, én kéznél voltam, elvittek és félóra alatt megvolt a szerződés. — A fene egye meg! — kiáltott fel Márkus Frédi. —Ahogy én nyolc hónapig állandóan rosszkor jártam kávéházba . . .
Bosszem Jankó 1936.03.01.
Lázár Mária a Fészek bálon
Lázár Mária a híres Tangolita kosztümben rumbázott a Fészek bálon. Ábrahám Pál megjegyezte: - Ha tudtam volna, hogy nem tangózni, hanem rumbázni fogsz, komponáltam volna, neked egy rumbalita számot.
Maros Gábor (és mások, akik nincsenek már köztünk: művészek, alkotók) emlékére belinkelem az alábbi pompás kis operett televíziós filmváltozatát
A 2022. október 25-én, 75 éves korában elhunyt színművész-operaénekest november 17-én búcsúztatták el a Farkasréti temető Makovecz ravatalozójában.
Zenés TV Színház
Offenbach: Italománia, avagy operaest pezsgővel
Színes, magyar operettfilm (1988)
(55')
Szövegét és verseit M. De Saint-Rémy írta
Fordította: Romhányi Ágnes
Dramaturg: Ruitner Sándor
Zenei rendező: Fejes Cecília
Díszlettervező: Mátay Lívia
Jelmeztervező: Wieber Marianna
Vezető operatőr: Kocsis Sándor
Km. a Budapesti Multiszimfonietta és az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Sándor János
Rendező: Ferkai Tamás
Szereplők:
• Berczelly István (Choufleuri, gazdag polgár)
• Rost Andrea (Ernestine, a lánya)
• Maros Gábor (Oliver, fiatal zeneszerző)
• Korcsmáros Péter (Jean, az inas)
Offenbach német szövegkönyvre komponálta a „Salon Pitzelberger” c. művét (1855) , amelynek francia adaptációja a Monsieur Choufleuri restera chez lui című egyfelvonásosa. E későbbi változatnak a bemutatója már Párizsban volt 1861-ben.
Ezt a darabot fordította le Romhányi Ágnes a Magyar Televízió számára.
Párizsban Choufleuri polgár operaestet készít elő olasz énekesekkel. Leánya, Ernestine nemrég került ki az intézetből s máris szerelmes a szomszéd zeneszerzőbe, Oliverbe. Az olasz énekesek lemondják a fellépést, helyettük Oliver, Ernestine és édesapja ad koncertet óriási sikerrel. Chouffeuri polgár természetesen titokban szeretné tartani a csalást, de Oliver megzsarolja a papát, hogy felfedi a titkot, ha nem kapja feleségül Ernestine-t. Így a papa kénytelen beegyezni a házasságba.
Amélie Robins francia koloratúr lírai szoprán.
Három Offenbach-operett egy-egy részletében láthatjuk a szoprán művésznőt az alábbi videókon:
Amélie Robins – Valse d’Edwige from „Robinson Crusoé” by Jacques Offenbach
In this live recording with the Avignon-Provence and Cannes-Provance-Alpes-Côt d’Azur regional orchestras, conducted by Didier Benetti.
Recorded at Orange antique theater (théâtre antique d’Orange), June 2018 – Morgane Production
Amélie Robins – "Que m’importe un titre éclatant” – Jacques Offenbach: La fille du Tambour Major
Emission TV „La Folie d’Offenbach”, diffusée le 1er janvier 2018 sur FR3 – Morgane Production
Amélie Robins, Florian Laconi, Armando Noguera – Trio du grill - Jacques Offenbach: Pomme d’Api
„Va donc chercher le grill ”, „À table, à table”
Opéra Rouen Orchestra (Seine-Maritime), a párizsi Folies Bergères-ben, 2017. december 2-án. Vezényel: Didier Benetti
Emission „La folie d’Offenbach”, diffusée le 1er janvier 2018 sur FR3, Morgane Production
Kapcs. 5247. sorszám
Az előbbiekben videóról belinkelt részletekhez is kapcsolva:
Sullivan: A Mikádó - Trackok lejátszása - dalszöveg kiírással (28 db track)
Featuring Opera Anywhere Bristol Schools Philharmonia és a Gurt Lush Choir előadása a Colston Hallban, 2013. február 2-án
Az elmúlt hetekben előadásfelvételekről belinkelt videókkal a világhírű angol zeneszerzőre, Sir Arthur Sullivanre és állandó szövegíró szerzőtársára, Sir William Schwenck Gilbertre valamint nevezetes operettjeikre - Trial by Jury („Esküdtszéki tárgyalás”); The Pirates of Penzance („A cornwalli kalózok”); The Gondoliers („A gondolások”); Patience, or Bunthorne’s Bride („Patience, avagy Bunthorne menyasszonya”); Iolanthe („Jolantha”) - irányítottam a figyelmet, hiszen zenés-színpadi műveik nálunk jószerivel ismeretlenek: 1945 után már nem vagy alig játsszák-játszották azokat. Csak a Magyar Rádió vállalkozott arra, hogy a hatvanas-hetvenes években bemutasson pár operettet a szerzők gazdag oeuvre-jéből, hogy eredetiben és/vagy magyar fordításban eljussanak a rádióhallgatók népes táborához. Ilyen darab volt még a csak magyar nyelven felvett „Őfelsége hajója, a Fruska” is. (H. M. S. Pinafore), amiről itt külön nem tettem említést.
A Sullivan-„sorozatom” végére hagytam viszont A Mikádó című nagyoperettet, amelynek eredeti nyelvű stúdiófelvételeiről már szóltam az „Operett a magyar rádióban...” topikban (5212. sorszám)
de ott nem a darab részleteinek zenei illusztrációira fókuszálltam, így erre - zárásul - most kerítek sort:
The Mikado or The Town of Titipu
A mikádó [avagy Titipu városa]
Operett két felvonásban
Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert
A darab ősbemutatója: 1885. március 14., London, Savoy Theatre
A cselekmény helyszíne és ideje: Ko-Ko főhóhéri hivatalának belső udvara (I. felv.), kertje (II. felv.) Titipuban, Japánban a XV. században.
A zeneszerző - szövegíró-szerzőpáros legismertebb és ma világszerte leggyakrabban színre kerülő, operai igényű, „klasszikus” nagyoperettje
A darab cselekményéről:
„Sullivan operettje a mesebeli Japán egy távoli tartományában, Titipuban játszódik, ahol furcsa törvények uralkodnak. Halállal büntetendő például a házasságon kívüli udvarlás. Ko-Ko Titipu fő-ítéletvégrehajtója - aki egyszer régen már megszegte ezt a törvényt, s csak annak köszönheti életét, hogy elvállalta a hóhéri állást - korrupt miniszterei segítségével szigorúan őrködik a rend felett. Szépséges gyámleányát, a fiatal Yum-Yumot készül feleségül venni. Japán Mikádójának fia, Nanki-Poo szintén Yum-Yum kezére pályázik, de - mivel megszökött a császári udvarból vérszomjas jegyese, Katisha elől és azóta szegény vándorénekesnek álcázza magát - alig van esélye, hogy Ko-Ko hozzáadja a lányát. Eközben a rettegett Mikádó, aki a faképnél hagyott menyasszony társaságában eltűnt fiát kutatja szerte Japánban, útban van Titipuba, hogy megbüntesse Ko-Kót, amiért hónapok óta egyetlen bűnös feje sem hullott porba a tartományban. Ko-Kónak sürgősen találnia kell valakit, aki önként hajlandó megválni a fejétől...”
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. január 27., Kossuth Rádió, 19.30 – 22.00
Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József
Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (karigazgató: Bódy Irma)
Zenei rendező: Erkel Tibor
Rendező: Békés András
Szereposztás:
A mikádó (a császár) – Kovács Péter (Mensáros László)
Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián)
Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György)
Pooh-Bah, Titipu főminisztere – Palcsó Sándor (Csákányi László)
Pish-Tush, titipui előkelőség – Palócz László (Szendrő József)
Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi)
Pitti-Sing, Ko-Ko másik gyámleánya – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona)
Peep-Bo, Ko-Ko harmadik gyámleánya – Déry Gabriella (Domján Edit)
Katisha, idősebb udvarhölgy, Nanki-Poo titkos imádója – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta)
Ének- és tánckar: a császár kísérete, japán nemes urak és hölgyek, katonák, szolgálók, nép
A YouTube-on az operett sok külföldi színházi felvétele között rábukkantam egy nagyszabású, félig szcenikus-koncertszerű előadásra, ami egy alkalmi, mamut kórussal bővített produkció -, amely kuriózuma miatt is, talán érdeklődésre tarthat számot.
Featuring Opera Anywhere Bristol Schools Philharmonia és a Gurt Lush Choir előadása a Colston Hallban, 2013. február 2-án
Vezényel: Mark Finch
Karnagy: Sam Burns
Rendező: Paula Chitty
Szereplők:
The Mikado/Pish-Tush – Edwin Pitt Mansfield
Nanki -Poo – Lawrence Olsworth-Peter
Ko-Ko – Mike Woodward
Pooh-Bah – David Ireland
Katisha – Vanessa Woodward
Yum-Yum – Paloma Bruce
Pitti-Sing – Sarah-Ann Cromwell
Peep-Bo – Katie Blackwell
Ping-Pong – Sian Millett
/Produced and Edited by Charlie Marshall. Concert Profits to St. Peters Hospice/
A belinkelt videókról az operett főbb részleteit folyamatos, kronologikus sorrendben hozom (az I. felvonás fináléját előre hoztam; a II. felvonás fináléjának zenéje az előbbivel részben azonos, elhagytam a végéről.)
• Finale Act 1 - Jelenet, Katisha melodrámája, együttes
• Chorus of nobles: „If you want to know who we are"
• Song and chorus – Nanki-Poo: „A wandering Minstrel, I”
• Song – Pish-Tush and chorus: „Our great Mikado, virtuous man...”
• Enter chorus of Nobles and solo Ko-Ko: „Behold the Lord High Executioner”
• Song-Ko-Ko with chorus of man: „As some day it may happen..”
• Chorus of girls: „Comes a train of little ladies”
• Trio Yum-Yum, Peep-Bo, and Pitti-Sing, with chorus of girls: „Three little maids from school”
• Solo Pitti-Sing and Chorus of girls: „Braid the raven hair”
• Song Yum-Yum: „The sun, whose rays”
• Madrigal – Yum-Yum, Pitti-Sting, Nanki-Poo
• Chorus and duet Mikado and Katisha, song Mikado: „Mi-ya sa-ma...”/„More humane Mikado”
• Ko-Ko, Pitti-Sing, Poah-Bah and Chorus: „The criminal cried...”
• Kvintet - Mikado, Pitti-Sing, Katisha, Ko-Ko and Pooh-Bah: „See how the fates their gifts allot”
• Song- Ko-Ko: „On a tree by a river a little tom-tit sang ’willow, titwillov, titwillov”
Saját produkciójukról – az egyszeri alkalomra létrehozott monstre előadást követően - a kórusmester a következő gondolatokat fogalmazta meg:
„Talán a valaha volt legnagyobb Mikado-produkció, teljes szimfonikus zenekarral, 200 tagú kórussal: élő, ’csak egy éjszakás’ eseményként, ifjúsági zenekarral és vegyes kórussal. Ez nem a legkifinomultabb felvétel a Mikadó-ból. Mindazonáltal ez egy nagyszerű nap kórusunk történetében, és merem hinni, hogy Sullivan örömmel hallgatta volna teljes partitúráját a hatalmas Gurt Lush Chorus támogatásával. Minden elismerés a Bristol Schools Philharmonia fiataljainak, az Opera Anywhere szólistáinak és a vendég karmesternek, Mark Finch-nek, hogy egyetlen tömegpróbán, magán az előadás napján összehozták az egészet.”
Az alábbi linken pedig az összes Gilbert and Sullivan operett
megtalálhatók, visszakereshetők és elolvashatók.
Ha már betetted ide azt a két hangzó linket a Gerolsteini kaland c. operettfilmből, akkor érdemes kiegészíteni másik két dallal, amiket Házy Erzsébet és Csongor István énekelnek a filmben. Áthozom a Házy-topicból:
HANGTÁR – filmzene – Qualiton
Gerolsteini kaland – Antonia kupléja és Antonia - Martin kettőse
Házy Erzsébet és Csongor István énekel.
Vezényel: Vincze Ottó · Magyar Állami Színházak Zenekara Gerolsteini kaland ℗ 1957 HUNGAROTON RECORDS LTD.
Dalszöveg: Szenes Iván;
Zene: Patachich Iván átdolgozása
1. Antonia és Martin kettőse:
„- Régen vártam ezt a percet, melyben szívem, szerelmem rám talál. - Régen vártam ezt az érzést, amíg körötted kivirul a napsugár. - Pillantásod oly ismerősen száll felém, - messze álmaimban láttam én, - sokszor eljöttél te hozzám, szerelmes ábrándok virágos útján. - És most visszatértem, drágám, előtted az élet minden boldogsága vár majd rám(d)! Régen vártam ezt a percet, melyben szívem, szerelmem ránk ragyog..."
2. Antonia kupléja
„Megértem néhány évet, láttam annyi szépet, mégse tudom, mi a szerelem? Csak napsugárban jártam, fényes palotában, mégis árnyék ül a szívemen.Tán felébreszti bennem azt az érzést, amit úgy hívnak, hogy: szerelem!...Ha megkérdem magamtól, félek is a naptól, amikor majd hív a szerelem. De legyőzve az érzést, várom a kísértést, ami úrrá lesz a szívemen..."
Megjegyzés: a filmen Martint Darvas Iván játszotta, énekhangja volt Csongor István.
Katalógusszám: Qualiton, OK 6613
Matricaszám: M 2866, M 2867
Lelőhely: Országos Széchényi Könyvtár
Raktári jelzet: HK 30.058
Forrás: hangtar.oszk.hu
Egy kis operett csemege Offenbachtól, akinek nemrég láttam Hoffmann meséi c. csodálatos operáját
Frederick kupléja - OSZK Zeneműtár
Részlet a Gerolsteini kaland c. operettből. Feleki Kamill és Kiss Manyi előadásában a 2. duett igazán csodás.
