Kálmán Imre túl van értékelve. Évek óta szinte csak magyar operettek kerülnek bemutatásra. A klasszikus nagyoperett külföldi szerzőinek annyi sok remekműve van: bőven lehetne - van mit - elővenni a francia (Offenbach, Planquette, Lecocq, Hervé), osztrák (Suppé, Zeller, Millöcker, Ziehrer, Fall, Oscar Straus - nem beszélve J. Straussról) , angol (Sullivan, Jones) operettek közül és bemutatni. De ha magyar operett: alig játszott darabok közül is lehetne szemezgetni: Kacsóh: Rákóczi; Szirmai: Alexandra; Ábrahám: Hawaii rózsája; Buttykay Ákos: Az ezüst sirály; Huszka: Aranyvirág, Gül baba; Kálmán: A montmartre-i ibolya, Cigányprímás; Jacobi: Leányvásár, Jánoska; Lehár: Éva, Pacsirta, Paganini, A kék mazúr, A cárevics, Friderika, Frasquita, Giuditta...
De a szovjet-orosz operett két elismert komponistája nevéhez is fűződik abból a korszakból egy-egy kiváló darab, amelyek szövegét ’leporolva’ újból színpadra alkalmazhatók volnának - szárnyaló melódiáit az ötvenes-hatvanas években a rádió gyakorta műsorára tűzte a rádió-stúdiófelvételekről: Dunajevszkij: Szabad szél; Miljutyin: Nyugtalan boldogság
Én is örülnék valami jó kis operettbemutatónak, bár kétlem hogy egymás után két Huszka operettet is bemutatnának. Szerintem Kálmán vagy Lehár operett lesz. Nekem a Cigány Szerelem jutott eszembe, mivel ha csak egy új operettbemutató lenne a következő évadban, a Mária Főhadnagyhoz hasonlóan itt is egyszerre lehetnének jelen a fiatalabb és idősebb primadonnák és bonvivánok :)
Remélhetőleg, Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója nem felejtette el teljesen, amit direktori pályázatában "elhintett" és végre - utóbb - a Nagymező utcai teátrumban évtizedek elteltével (újra)láthatjuk Suppé Boccaccióját, Lehár Giudittáját, J. Strauss Cigánybáróját, Jacobi Leányvásárját, Offenbachtól Orfeusz az alvilágban, Ábrahám Páltól Bál a Savoyban és Millöckertől Madame Dubarry c. operettjét.
A főigazgató úr pályázatában a 2023/24-es évadra szánta Kálmán Imrétől Az ördöglovas, Robert Planquette-től A corneville-i harangok c. operettek színpadra állítását, míg a Raktárszínpadon Huszka Jenő Gül babája kerülne színre.
Kíváncsian várom, hogy a következő évadtól az "adósságok" törlesztésre kerülnek-e, a beígért darabok közül mik valósulnak meg - ha egyáltalán a pályázatban szereplő "álmok" nem a süllyesztőbe kerülnek végleg.
Tudom, megnehezítette az Operettszínház helyzetét is a közbejött világjárvány meg a gazdasági válságok időszaka, és hatásai alól ma sem lehet teljesen elvonatkoztatni, de azért a János vitéz, a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, A mosoly
országa, a Mária főhadnagy - és a "megörökölt" Mágnás Miska - mellé odakerülhetne még egy-két újdonság a
hiányolt zenés színházi művek közül.
Most hogy már harmadik alkalommal is volt szerencsém látni, a Mária Főhadnagy operettet, azt kell hogy mondjam, az utóbbi évek legjobb operettrendezésének lehettünk tanúi. Homonnay Zsolt nagyon szépen nyúlt a darabhoz, megtartott több olyan elemet is az eredeti szövegkönyvből(pl Kossuth beszéde) amiket a korábbi rendezések kihagytak. A dalok közül kikerültek azok, melyek eredetileg nem tartoztak a darabhoz(Rózsám, viruló kis rózsám, Délibábos Hortobágyon többek között). A jelmezek gyönyörűek és ízlésesek, a díszlet is nagyon okosan ki lett találva, de ami mégis kiemelkedik az a szereposztás.
Cintányéros cudar világ - Fél évszázad az Operettszínház színpadán - Oszvald Marika jubileumi gála
A jeles évfordulót és életművet 2023. március 21-én 19 órától nagyszabású gálakoncerttel ünnepelte a Budapesti Operettszínház Társulata.
A MediaKlikk oldaláról ez a gálaest visszanézhető - két részben:
Oszvald Marika - Jubileumi gála, 2023 - első rész, 1:14:22
Oszvald Marika - Jubileumi gála, 2023 - második rész, 1:13:22
kulisszak.hu - 2023.03.24
A 2023. március 21-i operettszínházi produkcióról – amit az M5 csatorna április 15-én 20.50 – 23.25, majd másnap éjjel újra, felvételről sugárzott – a „Kulisszák” internetes portálon olvashatunk egy rövid összefoglaló beszámolót.
Az energikusságáról és temperamentumáról ismert örökifjú Oszvald Marika, Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja immár 50 éve meghatározó tagja a Budapesti Operettszínház társulatának. Az idén százéves jubileumát ünneplő teátrum március 21-én a Cintányéros cudar világ című nagyszabású gálakoncerttel ünnepelte meg a jeles évfordulót és a páratlan életutat.
Az est házigazdája a művésznő lánya, Hidvégi Krisztina riporter és műsorvezető volt, aki a legendás szubrett életútját felelevenítve számos érdekes információt és történetet is megosztott a közönséggel. Elhangzott például, hogy az 1952. április 12-én megszületett Oszvald Mária Gertrúd a harmadik nevét a lengyel bárónő nagymamától örökölte, és hogy négyévesen, Debrecenben lépett először színpadra: Somát játszotta a Bánk bánban. Szülei – Halasi Marika szubrett, illetve Oszvald Gyula operaénekes és bonviván – születésekor a Debreceni Csokonai Színház tagjai voltak. "Az egyik előadásuk szünetében a nézők között futótűzként terjedt a hír, hogy mindenki jöjjön a nézőtéri büfébe, mert a páholyokhoz vezető lépcsőn egy négyéves kicsi lány a Pillangókisasszony nagy szoprán áriáját énekli. Természetesen anyu volt az" – idézte fel Oszvald Marika szakmai útjának kezdetét Hidvégi Krisztina, akitől egyebek mellett azt is megtudhattuk, hogy édesanyja 1970-ben elsőre felvételt nyert a Színművészeti Főiskolára, ahol akkor indult az első operett-musical osztály, Vámos László vezetésével. Benkóczy Zoltán, Benkő Márta, Csongrádi Kata, Domonkos Zsuzsa, Galántai Alíz, Hidvégi Miklós, Ivánka Mária, Kokas László, Máriáss Melinda, Monyók Ildikó, Nagy Lívia, Poór Péter, Sára Bernadette, Szabó Lívia, Szántó Lajos és Udvarias Katalin voltak az osztálytársai.
Az est fellépői Oszvald Marika mellett Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Lévai Enikő, Lukács Anita, Csere László, Dolhai Attila,
Az előadott operettrészletek, dalok között voltak olyan dalszövegek is, amelyek kifejezetten erre az estére születtek. A műsor fináléja, a „Ringó vállú...” Oszvald Marika mellett ilyen volt a Kicsike vigyázzon, mert már nagymama lett című dal is, amelynek végén a művésznő kisunokája, a tavaly májusban született Vince is megjelent a színpadon.
Az ünnepi műsort különleges archív felvételek tették teljessé. A nézők láthattak és hallhattak egy részletet egyebek mellett A kis hableány című Disney rajzfilmből, amelyben Oszvald Marika volt Ariel magyar hangja, de megjelentek a vetítővásznon olyan örök emléket jelentő előadásrészletek is, amelyeken az örökifjú művésznő a volt férjével, Hidvégi Miklóssal, illetve egykori pályatársaival – köztük Bajor Imrével és Straub Dezsővel – közösen volt látható.
A gála szerkesztő-rendezője Bori Tamás, vezető koreográfusa Lénárt Gábor volt. A Budapesti Operettszínház Zenekarát és Énekkarát Pfeiffer Gyula főzeneigazgató, Makláry László és Rónai Pál karmesterek felváltva vezényelték.
A gála-koncerten egyebek mellett a következő operettekből szólaltak meg részletek:
Lehár Ferenc: A víg özvegy (archív felvétel-bejátszás is), Paganini, A három grácia (archív felvétel-bejátszás), Cigányszerelem, Giuditta
Fényes Szabolcs: Maya
Szirmai Albert: Mágnás Miska (archív felvétel-bejátszás is)
Jacobi Viktor: Leányvásár (archív felvétel-bejátszás)
Huszka Jenő: Gül Baba, Erzsébet, Mária főhadnagy
Zerkovitz Béla: Csókos asszony (archív felvétel-bejátszás is)
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban
Jacques Offenbach: Banditák (archív felvétel-bejátszás)
Johann Strauss: A denevér (archív felvétel-bejátszás is)
Franz von Suppé: Boccaccio
Kálmán Imre: A Bajadér (archív felvétel-bejátszás is), Cirkuszhercegnő, A hollandi menyecske, Csárdáskirálynő, Marica grófnő
Nem operettről lesz alább szó, de az Operettszínház művészei tolmácsolják.
Budapesti Operettszínház mai műsora, kezdés 19.00 órakor:
Feltámadás – Rendhagyó nagypénteki koncertet tart a Budapesti Operettszínház
Papageno.hu – 2023. március 1.
Az első részre tervezett, az ünnephez kötődő klasszikus
művekről Pfeiffer Gyula főzeneigazgató
így nyilatkozott:
„Nagyszerű énekkarunk van, sokan közülük diplomás énekesek, akik
igénylik és megérdemlik a megfelelő kihívást jelentő munkát és azt, hogy
megmutathassák képességeiket. Így tehát kézenfekvő volt, hogy a koncertet
elsősorban rájuk építsük. Bach János
passiójának nyitókórusával indítunk,
majd Verdi I lombardi című művéből is felcsendül a Jeruzsálem kórus.
Előadunk egy részletet Kodály Zoltán Jézus és a kufárok című acapella kórusművéből
is. Érdekesség, hogy ezt a járványhelyzet előtt már megtanulta az énekkar, de
nem volt alkalmuk előadni.”
„Mozart c-moll
miséjéből is elhangzik majd a Laudemus te ária, nagyszerű
koloratúrszopránunk, Süle Dalma előadásában,
Vadász Zsolt pedig Dvořák Stabat materéből énekel egy áriát.
Liszt
Krisztus oratóriumából Jézus monológja hangzik majd el, Pete Ádám előadásában,
illetve egy francia zeneszerző, Dubois Krisztus hét szava a keresztfán című művéből is hallhat
részleteket a közönség” – tette hozzá.
Az elsősorban musicalszerzőként ismert Andrew Lloyd Webber (Jézus
Krisztus szupersztár, Az operaház fantomja, Macskák, Evita) egyébként
az édesapja halálának emlékére írta Requiem
című művét. A nemzeti gyásznapon, november 4-én újra felcsendült a mű,
ezúttal az Operettszínházban. A teátrum a hatalmas sikerre, a koncertet követő
könnyes állótapsra való tekintettel folytatja lélekemelő misszióját és a
Feltámadás című koncerttel. A Requiem a szakrális koncert második felében
hangzik majd el.
Közreműködik: a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara. Vezényel a színház főigazgatója: Pfeiffer Gyula
A fiú szoprán szóló részeit a Kodály Zoltán Kórusiskola növendékei, Bor-Fejérváry Péter és Elek Leon éneklik.
A Budapesti Operettszínház primadonnája, Fischl Mónika mellett az est
másik szólistája a Vietnamban született és nevelkedett Ninh Duc Hoang Long.
Rendező: Bori Tamás
Házigazda: Bálint Ádám
„Szakmailag komoly feladatot jelent a Feltámadás című koncert, hiszen ezek a művek (J. S. Bach János-passiója, Mozart c-moll miséje, Kodály Zoltán Jézus és a kufárok című kórusműve és Andrew Lloyd Webber Requiemje) nem a színházi repertoár részét képezik. Amellett, hogy ezek a feladatok nekem személyesen külön élményt és szakmai kihívást jelentenek, úgy látom, az énekkar is szívesen vesz részt bennük, hiszen ezek a művek muzikálisan is nagyon fejlesztőek. És igen, nekem hívő emberként valóban plusz örömöt jelentett az adventi és jelent most a Feltámadás koncert. Számomra ez olyan, mintha a gyökereimhez térnék vissza, hiszen ezeket a műveket én magam is tanultam, elemeztem, énekeltem főiskolai, egyetemi tanulmányaim alatt, vezényeltem gyülekezeti énekkarnak, épp ezért egészen másképp kapcsolódom hozzájuk.” – mondta el Szabó Mónika, a Budapesti Operettszínház karigazgatója.
Műsor:
Bach: Herr unser Herrscher (János passió)
Mozart: Laudamus te (c-moll mise KV 427)
Verdi: Gerusalemme (Lombardok)
Liszt: Tristis est anima mea (Krisztus – oratórium)
Kodály: Jézus és a kufárok
Dvořák: Fac me vere tecum flere (Stabat Mater)
Dubois: Krisztus hét szava a keresztfán – részletek
Webber: Requiem
Kedves Mónika!
| COMPOSER | PERFORMANCES | PRODUCTIONS |
|---|---|---|
| Strauss II,J | 3420 | 702 |
| Lehár | 2326 | 360 |
| Offenbach | 1921 | 369 |
| Kálmán,E | 1825 | 350 |
| Sullivan,A | 735 | 136 |
| William Gilbert | 725 | 134 |
| Abraham | 560 | 71 |
| Benatzky | 540 | 68 |
| Leonard Bernstein | 423 | 94 |
| Künneke | 363 | 39 |
| Zeller,C | 313 | 39 |
| Leo Stein | 305 | 47 |
| Lincke | 262 | 23 |
| Millöcker | 144 | 12 |
| Straus | 143 | 26 |
| Fall | 120 | 11 |
| Hervé | 101 | 22 |
| Huszka | 96 | 13 |
| Shostakovich | 93 | 14 |
| Szirmai | 65 | 9 |
| von Suppé | 47 | 10 |
| Lopez,F | 37 | 17 |
| Nedbal | 36 | 11 |
| Beer | 35 | 4 |
| Thomas Pigor | 34 | 4 |
| Pigor | 34 | 4 |
| Messager | 30 | 8 |
| Kancheli | 23 | 4 |
| Jessel | 23 | 5 |
| Sakellaridis | 22 | 4 |
| Yvain | 18 | 6 |
| Pyotr Ilyich Tchaikovsky | 14 | 12 |
| Viardot | 13 | 6 |
| Strauss I | 12 | 4 |
| Verdi | 11 | 15 |
| Rossini | 11 | 9 |
| Ravel | 10 | 7 |
| Puccini | 10 | 6 |
| Feltsman | 10 | 6 |
| Brahms | 10 | 9 |
| Bizet | 9 | 4 |
| Karl Costa | 7 | 4 |
| Testoni | 6 | 5 |
| Gounod | 6 | 4 |
| Saint-Saëns | 5 | 4 |
| Strauss,R | 5 | 6 |
| Gershwin | 5 | 4 |
| Lattès | 4 | 3 |
| Lumbye | 3 | 4 |
| Eric Whitacre | 1 | 5 |
Az operett műfajban a világon másodikként legtöbbet játszott komponista: Lehár Ferenc!
|
ZENESZERZŐ |
ELŐADÁSOK |
PRODUKCIÓK |
|
Strauss
II,J |
706 |
130 |
|
Lehár |
643 |
83 |
|
Offenbach |
299 |
63 |
– Forrás:
2021/2022 évad statisztikai adattáblázat elejéről („zenebaratmonika”
fórumtársunk adatmegosztása, lásd 5209-5211. sorszámok)
Ugyanezen lekérdezésből kitűnik:
A világon
másodikként legtöbbet játszott operettcím: Lehár
Ferenctől A víg özvegy!
|
CÍM |
ZENESZERZŐ |
ELŐADÁSOK |
PRODUKCIÓK |
|
Die
Fledermaus |
Strauss
II,J |
469 |
95 |
|
The Merry Widow |
Lehár |
381 |
58 |
|
The Count
of Luxembourg |
Lehár |
131 |
11 |
(
Lehár Ferenc: A víg özvegy
Egy hongkongi előadásból két video-bejátszást és a MET 2014. decemberi, új Víg özvegy-produkciójából néhány részletet linkelek be ide a YouTube-ról.
Lehár’s The Merry Widow – Act I Duet, „Look, Now’s Our Chance... A Highly Respectable Wife"
Lehár’s The Merry Widow – Act II Pavillion’s Duet & Romance, „Red as Rose of Maytime”
Valencienne – Megan Pachecano (soprano); Camille Rosillon – Piotr Buszewski (tenor)
Music Director & Conductor: Lio Kuokman. Producer & Director: Lo Kingman
Musica Viva Hong Kong, - Hong Kong City Hall, December 2019
The Merry Widow: Vilja Song, Act II – Renée Fleming (MET)
The Merry Widow: „Hello, Here’s a Soldier Bold” (Fleming, Gunn) – (1)
The Merry Widow: „Hello, Here’s a Soldier Bold” (Fleming, Gunn) – (2)
Renée Fleming (Hanna) and Nathan Gunn (Danilo) perform an
excerpt of their Act II duet. Production: Susan Stroman. Conductor: Sir Andrew Davis. 2014-15 season, New York,
MET
The Merry Widow. Act II Finale
Renée Fleming, Kelli O’Hara, and ensemble perform an excerpt from the Act II finale of Lehar’s „The Merry Widow”. Production: Susan Stroman. Conductor: Sir Andrew Davis. 2014 -15 season.
The Merry Widow: „Who Can Tell What the Hell Women Are”
The Merry Widow: Act III The Cancan
Host: Deborah Voigt
The Merry Widow: „We ’re the Ladies of the Chorus”
Kelli O’Hara and ensemble perform the Grisettes’ Song from Act III of Lehár’s „The Merry Widow”. Susan Stroman’s new production, conducted by Sir Andrew Davis, opens New Year’s Eve (New York, Metropolitan Opera House – december 29., 2014)
Visszatekintés...
Klasszik Rádió 92.1 - az adás visszahallgatható itt:
Jankovits József tegnap, március 24-én hunyt el.
Előadásában, ezzel a szép, megható Bánk-áriájával búcsúzom a mai napon
elhunyt Jankovits József operetténekestől, a Budapesti Operettszínház egykori, Liszt Ferenc-díjas művészétől:
Erkel Ferenc: Bánk bán - Hazám, hazám... - Jankovits József - Melbourne, Ausztrália
Jankovits József a melbourne-i magyarok templomában énekel.
Zongorán közreműködik: Hegedűs Valér zongora- és orgonaművész
9 TV- Ferencváros Televíziója - Heti Portré – Jankovits József
Jankovits József
beszél életéről, pályafutásáról, külföldi fellépéseiről és hazatéréséről
(Turay Ida Színház, 2016)
Ha már szóba hoztad Yvaint és a Yes!, valamint a Párizsi lány című operettjeit, említhetem a többi, nálunk bemutatott operettjét is.
Mindenekelőtt itt van egy olyan kis operettje, amelynek részleteit magyar nyelven rögzítette a Rádió.
Maurice Yvain – Bertha István hangszerelésében: Legyen
az Öné!
A rádióbemutató időpontja: 1958. január 2. Kossuth Rádió, 17.35 – 18.00
- Rohan a világ (Kishegyi és a Földényi-kórus)
- Hármas (Fáy, Kishegyi, Baksay)
- Dal -és táncegyveleg (Baksay és a Földényi-kórus)
Nem tudom, hogy itt az operett rajongóknak mond-e valamit Maurice Yvain francia operettszerző neve. Valójában véletlenül bukkantam rá, ugyanis Yes c. operettje 1928-ban Budapesten is bemutatásra került.
Paul Abraham: "Die Blume von Hawaii" (Berlin), DLF Kultur 2021 - YouTube
Oh, nagyon kellemes este volt szinte felrobbant az egész színház attól a tapsvihartól amit Marika kapott. A Bajadérból külön öröm volt hallani részleteket, remélem hamarosan újra előveszik a színházban.
Kedves "varganiki"! Köszönöm az Oszvald Marika jubileumi gála-koncertjéről írt beszámolódat, örülök, hogy az Operettszínházban szép, emlékezetes
műsort állítottak össze a szervezők az ünnepelt szubrettünknek.
Ehhez a gálához kapcsolódik a hír és már tudni lehet, hogy a tervek szerint
"születésnapja
és pályafutásának 50. évfordulója alkalmából köszönti Oszvald Marika
Kossuth-díjas színésznőt, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös
tagját a Monarchia Operett és
a Pesti Broadway Alapítvány.
Oszvald Marika főszereplésével az ő jutalomjátékaként mutatják be Huszkától a Sissi, a Magyar Királyné című operettet tavasszal az Erkel Színházban. A színművész a 2023. április 30-i előadáson ünnepli 70. születésnapját és pályafutásának 50. évfordulóját."
Ehhez annyi kommentet fűzök hozzá: Huszka Jenőnek ilyen címmel nincs operettje, viszont van Erzsébet című daljátéka Szilágyi László szövegkönyvére, a bemutatója 1939. január 5-én volt. Erről a darabról van szó, kissé átírva és összevonva az eredeti háromfelvonást kétrészes történetté, „új zenei köntöst" is kap majd - ismervén, hogy a Monarchia Operett zenekara kis létszámú hangszeres együttes, kamarazenekar; egy nagyoperettnél igy "lecsupaszítottan", feltehetően csökkent ének-zenei élményt nyújthat az alkalmazott hangszerelés. Ezt a produkciót – Oszvald Marikával – már láthatta korábban is a közönség 2022 augusztusában a MATE Díszudvarában vagy a Gyulai Várszínházban.
Olvasom
még, hogy az előadást követően Somogyi
Szilárd, Nádasdy Kálmán-díjas rendező köszönti Oszvald Marikát a színpadon
és az operett műfaját érintő bejelentést tesz. Peller Károly, Szendy Szilvi és Kerényi Miklós Máté személyre szóló
dallal lepik meg az ünnepeltet, Oszvald Marika pedig egy ritkaságnak
minősülő Huszka-számon keresztül "közös daltanulásra" hívja a nézőket.
A kétfelvonásos produkció az
Osztrák-Magyar Monarchia történelmének egyik legizgalmasabb, magyar vonatkozású
szerelmi történetét meséli el, amely a volt szabadságharcos, gróf Andrássy Gyula és
Erzsébet királyné között szövődött a politika viharos időszakában.
Az előadásban Sissi szerepét Denk Viktória játssza, gróf Andrássy Gyula alakját Árvai Dániel kelti életre, a szereplők között megtalálható Peller Károly és Kerényi Miklós Máté, míg a dupla jubileumot ünneplő Oszvald Marikát az egész játékot bonyolító Waldeck grófnőként láthatja a közönség.
„A zene kapocs a Menny és a Föld között” – beszélgetés Vadász Zsolttal
Ünnepi
rendezvényt tartottak tegnap délelőtt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc
kitörésének 175. évfordulója alkalmából a Nemzeti Múzeumban és kertjében is:
Az Operettszínházban
most bemutatott Mária főhadnagy című Huszka-operett pár
részletét (tbk. Palotás; Jurátus-induló; Csatadal; stb.) a Nemzeti Múzeum lépcsőin a Színház társulatának
énekkara, tánckara és énekszólistái közül Fischl Mónika, Dolhai Attila, míg a János
vitéz c. Kacsóh-daljátékból elhangzott részleteket a nevezett művészek mellett Pete
Ádám, valamint Kiss-Balbinát Ádám népzenész-hegedűművész előadásában láthattuk-hallhattuk. (A helyszíni adást a köztévé csatornái
sugározták.)
A blokk elején Ninh Duc Hoang Long tenorján Bánk bán áriája - "Hazám, hazám..." csendült fel Erkel Ferenc dalművéből.
Az elhangzott
dalok, jelenetek zenei kísérete hangbejátszással történt: a zenekari alapra
énekeltek rá a művészek.
A színpompás, látványos blokk összefogója, rendezője, az Operettszínház művésze, Homonnay Zsolt volt.
Hatalmas ovációval, állótapssal jutalmazta a közönség a Mária főhadnagy bemutatóját!
Operett.hu - 2023. márc. 16.
Homonnay Zsolt első operettrendezése a centenáriumi évadban
A magyar operett évében, az 1848-as forradalom 175. évfordulójának tiszteletére március 10-én, 11-én és 12-én hármas szereposztásban mutatta be a teátrum Huszka Jenő és Szilágyi László történelmi ihletésű művét, a Mária főhadnagyot. Lenyűgöző látványvilággal, korhű modernséggel elevenedett meg a színpadon Lebstück Mária igaz története.
[...]
A darab, méltó befejezésként
pedig megidézi Kossuth Lajos 1890-ben elhangzó utolsó beszédét:
"…
S buzgó imával kérem a magyarok istenét, hogy tegye diadalmassá a velőkig ható
szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen.
Ámen."
[...]
Homonnay Zsolt a színpadon, a tapsrend végén köszönte
meg a főigazgatónak, hogy rendezőként is bemutatkozhatott az anyaszínházban,
majd - szintén a színpadon- virágcsokorral köszönte meg feleségének, hogy
mindvégig mellette állt és támogatta őt a próbafolyamat alatt.
„Elmondhatatlan érzés volt a hétvégi
premierek standing ovation -jét átélni, és a tapsrend végén rendezőként is a
színpadra lépni. Csak megköszönni lehet. Ahogy Mária mondja Buda várának
ostromakor: Köszönöm, hogy mindezt átélhetem.
Köszönöm Kiss-B. Atilla főigazgatónak a bizalmat és hitet, hogy rám bízta
ezt a csodálatos feladatot. Köszönöm MINDENKINEK, aki részt vett a közös
munkában a színpadon és a színpadon túl. Bízom benne, hogy még sok-sok további
estén keresztül tanúja lehet sok-sok száz és ezer néző a munkánk eredményének.” (Homonnay
Zsolt)
[...]
Divadlo Thália Színház
TECHNIKAI (!) ismétlő próba-bejegyzés:
Március 15-e alkalmából állami kitüntetéseket és díjakat adtak át,
amelyekben a Budapesti Operettszínház művészei is részesültek.
Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozat:
OSZVALD MARIKA Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, operetténekes, érdemes művész, a magyar kultúra jó hírnevét és az operett műfaj nemes hagyományait felejthetetlen szerepjátékával éltető, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő művészi pályája elismeréseként
Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetés:
BENEDEKFFY KATALIN operaénekes, színművész, a Budapesti Operettszínház és a Kolozsvári Magyar Opera énekművésze
Harangozó Gyula-díj:
APÁTI BENCE balettművész, a Budapesti Operettszínház balett igazgatója
Jászai Mari-díj:
VÁSÁRI MÓNIKA, a Budapesti Operettszínház színművésze
Március 15-e alkalmából
állami kitüntetéseket és díjakat adtak át, amelyekben a Budapesti
Operettszínház művészei is részesültek.
Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozat:
OSZVALD MARIKA Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, operetténekes, érdemes művész a magyar kultúra jó hírnevét és az operett műfaj nemes hagyományait felejthetetlen szerepjátékával éltető, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő művészi pályája elismeréseként
Még ez a törlendő van hátra 5303-ból:
</div></div><div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s x126k92a" style="margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; color: rgb(5, 5, 5);"><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><span class="x3nfvp2 x1j61x8r x1fcty0u xdj266r xhhsvwb xat24cr xgzva0m xxymvpz xlup9mm x1kky2od" style="width: 16px; display: inline-flex; margin: 0px 1px; height: 16px; vertical-align: middle; font-family: inherit;"><img height="16" width="16" alt="</span></div></div>
Emellett további probléma, hogy a legfrissebb hozzászólások nem kerülnek a fórum tetejére.
Az az egésszel a másik gond, hogy nem lehet utólag módosítani a hozzászólást. Emiatt nem tudtam kitörölni azt, amit hibásan függőlegesen lefelé tett be. Szóval régen vissza lehetett lépni a hozzászólásba, és utólag javítani.
Kérjük a T. Szerkesztőket, hogy javítsák ki, szüntessék meg a "rontásodat" visszamenőleg - ha ez lehetséges!
Sajnos jelen pillanatban használhatatlan a fórum. Egymás tetejére szúrja be a hozzászólásokat. Próbáltam törölni, de lehetetlen. Elnézést Búbánattól.
Sajnos úgy nézem, hogy használhatatlan a fórum....
Franz von Suppé: Flotte Bursche
Pajkos diákok címmel ismert a magyar nyelvű rádió- ill. televíziós felvételeken.
Egyfelvonásos operett („komische Operette” műfajú megjelöléssel)
Szöveg: Josef Braun
A darab ősbemutatója: 1863. április 18., Bécs, Theater am Franz-Josefs-Kai
A cselekmény helyszíne és ideje: A Tevéhez címzett fogadó (1.kép), Geyer uzsorás lakása (2. kép), Geyer házának előtere (3. kép) Heidelbergben a XIX. század közepén.
Az operettet fordította és átdolgozta rádióra, a forgatókönyvet írta a televíziós változathoz: Innocent-Vincze Ernő.
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. december 28., Kossuth Rádió, 19.30 – 20.39
A rádiófelvételen az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara mellett Erdész Zsuzsa, Szirmay Márta, Bartha Alfonz, Palcsó Sándor, Bende Zsolt és Várhelyi Endre énekét hallhatjuk.
Vezényel: Breitner Tamás
A Zenés TV Színház 1970-ben televíziós felvételt készített az operettből:
Franz von Suppé: Pajkos diákok
A rendező: Seregi László
A zenei hanganyag megegyezik az 1966-os magyar nyelvű rádiófelvétellel: a televíziós felvételnél a rendező a dalbetétekben a színészek játékához a play back technikát alkalmazta.
Díszlettervező: Csinády István
Jelmeztervező: Bata Ibolya
Koreográfus: Széki József
Vezető operatőr: Varga Vilmos
Dramaturg: Kotzián Katalin
A Zenés TV Színház bemutatója: 1970. június 18., MTV 20.20 – 21.20
(Az operettfilm fekete-fehér színben készült!)
Játszották:
Fleck, diák – Németh Sándor (énekhangja: Palcsó Sándor)
Brand, diák – Kertész Péter (énekhangja: Bende Zsolt)
Frinke Léni, pincérlány – Almási Éva (énekhangja: Szirmay Márta)
Lizi, a húga – Kovács Zsuzsanna (énekhangja: Erdész Zsuzsa)
Anton, asztaloslegény – Konrád Antal (énekhangja: Bartha Alfonz)
Gejer, tőkepénzes – Csákányi László (énekhangja: Várhelyi Endre)
Kocsmáros – Márkus Ferenc
A Fővárosi Operettszínház Tánckara
Tartalom:
A kocsmában a fiatalok - mind a Pajkos Diákok Egyesületének tagjai - szívük választottjaival mulatoznak. Tehetik, mert Léni, a jószívű pincérlány, gazdája tilalma ellenére hitelben viszi a bort nekik. Nemcsak nekik, de a kocsmárosnak és az egész városnak is üres a zsebe, hiszen mindenki a szemérmetlen uzsorás: Gejer markában van. Léni húga, Lizi és annak vőlegénye, Anton is, akik az uzsorás kezére jutott elveszett örökség miatt nem lehetnek boldogok. A pajkos diákok tervet eszelnek ki, hogyan szerezzék vissza Anton örökségét...
Suppé egyik leginvenciózusabb operettmuzsikáját pazar kivitelben hallhatjuk és a televíziós változat is - az évtizedek múlásával - mit sem veszített varázsából.
Suppét elsősorban „nagyoperettjeiről” – mint pl. a Boccaccio – és a nagyoperett-stílust karikírozó vidám egyfelvonásosairól – amilyen A szép Galathea, Könnyűlovasság, Fatinitza, Banditák, Pikk Dáma – ismeri a zenés műfajt kedvelő közönség.
A komponista - „Bécs Offenbachja” – ebben a diákdalokkal fűszerezett vidám zenés játékában is a korabeli könnyűzenei stíluson csúfolódik – sok ötlettel és szellemességgel: pl. Bordal és Frinke belépője; Fleck belépője és együttes; Gejer kupléja; Olasz dal (olasz nyelven); Angol kettős (angol nyelven); „Kopogós”-együttes; „Gaudamus Igitur”-kórus; táncok
Ez a televíziós felvétel megtalálható és letölthető erről a linkről.
(ideje: 55:24 perc)
Az Operettszínház tegnap esti nagysikerű Mária főhadnagy-bemutatója után máris, ma este a televízió M5-ös csatornáján (20.50 – 22.55) láthatjuk a Szabadság, szerelem című Huszka-gálát, ami tavaly három alkalommal került műsorra a Nagymező utcai teátrumban (2022. április 29-én du., 30-án du. és május 1-jén este)
A kétrészes gálaműsorban fellépett:
Bordás Barbara, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kalocsai Zsuzsa, Lévai Enikő, Széles Flóra, Dénes Viktor, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Laki Péter, Vadász Zsolt.
Hegedűszóló: Kiss-Balbinat Ádám
Koreográfus: Lénárt Gábor
Karmester: Pfeiffer Gyula
Rendező: Homonnay Zsolt
Egy-egy blokkban részleteket hallhattunk a következő Huszka-operettekből:
Bob herceg (1902) , Gül baba (1905), Lili bárónő (1919), Erzsébet (1939), Mária főhadnagy (1942), Szabadság, szerelem! (1955)
Erről a gálaműsorról írt beszámolóm visszaolvasható ezen a linken (is)
Mária Főhadnagy 2023.03.10 Első szereposztás
Kapcs. 5242. és 4729. sorszámok
Kiegészítés
Sir Arthur Sullivan: Trial by Jury
Egy házasságszédelgési perről szóló darab Esküdtszéki
tárgyalás címmel ismert a magyar nyelvű rádió- ill. televíziós
felvételeken.
Operett („drámai kantáta” vagy „opera comique” műfaji
megjelöléssel is) egy felvonásban
Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert
A darab ősbemutatója: 1875. március 25., London,
Royalty Theatre
A cselekmény helyszíne és ideje: London, a XIX. század vége (a mű
komponálásának ideje)
A zeneszerző és szövegíró-páros első közös darabjuk,
ami világsikert hozott számukra.
A kisoperett magyar nyelvű
rádiófelvételét - Blum Tamás fordításában és vezényletével - a
Rádió Dalszínháza mutatta be 1965.
szeptember 25-én, a Kossuth Rádióban.
Az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara mellett László Margit, Réti József, Melis György, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre és Domahidy László énekét hallhatjuk a stúdiófelvételen.
Erre a zenei hangfelvételre 1971-ben, Szitányi
András rendezésében elkészült az operett tévéfilm
változata is. („Zenés TV Színház” bemutatója)
Azonban a Zenés TV Színház húsz évvel később, 1991-ben, új feldolgozást készített
Sullivan művéből.
Arthur Sullivan – William Schwenck Gilbert: Esküdtszéki tárgyalás
A rendező: Ádám Ottó.
A zenei hanganyag itt is megegyezik az 1965-ös magyar nyelvű rádiófelvétellel, viszont
Melis György, Palcsó Sándor és Domahidy László
ebben a televíziós változatban nem csak a hangját adják (playback), hanem el is játsszák a szerepüket a kamerák előtt! Tehát 1965-ből rádiós énekhangjuk az 1991-es képi megjelenéssel párosul!
Amúgy minden szereplő színész/színésznő új ezen a felvételen.
Díszlettervező: Mátay Lívia
Jelmeztervező:
Witz Éva
Vezető
operatőr: Gombos Tamás
Dramaturg és zenei rendező: Ruitner Sándor
A
Zenés TV Színház bemutatója: 1991. február 13.
Játszották:
A bölcs bíró - Melis György
A felperes - Tóth Enikő (énekhangja:
László Margit)
Az alperes - Lesznek Tibor (énekhangja:
Réti József)
A törvényszolga - Dunai
Tamás (énekhangja: Várhelyi
Endre)
Ez a televíziós felvétel megtalálható a YouTube-on itt.
(34 perc)
Az M5 csatornán Rátonyi Róbertre emlékezett születésének 100. évfordulóján fia, ifjabb Rátonyi Róbert zongoraművész, zeneszerző
2023. március 31. 19:00 - 21:00
Helyszín: Díszterem
Díszvendég: Szinetár
Miklós
Az Operettszínház sajtóeseményéről tudósítás, a bemutatásra
váró Huszka-daljáték, a Mária főhadnagy kapcsán
A szabadság mámora a centenáriumát ünneplő Budapesti Operettszínházban
ORIGO - 2023.02.24. 21:40
A Mária Főhadnagy sajtótájékoztatója ezen a linken megtekinthető :)
Huszka Jenő: Mária főhadnagy
A bemutató elé:
„Mindig az operetthez tértem vissza” - Beszélgetés Szendy Szilvivel
(Fidelio.hu)
Tegnap tartották Huszka Jenő, Mária Főhadnagy operettjének sajtótájékoztatóját, a Kálmán Imre teátrumban. Képeket az alábbi linken találhattok:
A Bartók Rádió ma este közvetíti Offenbach Utazás a Holdba című négyfelvonásos operettjét (19.00 – 22.10) a Montpellier Nemzeti Opera 2022-es lemezfelvételéről.
A YouTube-on egy másik, színházi közvetítés felvételére hívom most fel a figyelmet:
Orchestre de la Suisse Romande | |
Choers du Grand Théâtre de Genève | |
Chef d'orchestre: Marc Soustrot | |
Rendező: Jérôme Savary (171 perc) 1986, Grand Théâtre de Genève |
Le Prince Caprice | Joseph Evans |
Fantasia | Marie MacLaughlin |
Popotte | Monique Barscha |
Le roi V'lan | Michel Trempont |
Qui pass' par-là | Ricardo Cassinelli |
Microscope | Christian Asse |
Cactus, Coefficient | Michel Dussarrat |
Cosmos | Jules Bastin |
Flamma, une bourgeoise | Jennifer Ringo |
Adia, une bourgeoise | Marie-Therese Keller |
Cascadine | Marie-Therese Orain |
Cosinus, un bourgeoise au marché aux femmes | Fabrice Raviola |
Général Boumboum, Paralase | Philippe Beglia |
Litella | Alida Barbasini |
Microma | Stephanie Burkhard |
Phoebe | Josette Fontana |
Stella, une forgeronne | Antoinette Faes |
Hyperba | Isabelle Serbu |
Recktangle, un commissaire-priseur | Samuel Hasler |
Phichipsi, Grosbedon, Rudolph | André Battedou |
Omega, un forgeron | Reinaldo Macias |
A cselekmény helyszíne és ideje: a fantázia világában -Tér Vlan király országának fővárosában (I. felv., 1. kép) - Az obszervatóriumban (I. felv., 2. kép) - Misroscope laboratóriumában (I. felv., 3. kép) - Az űrhajó-fellövő állomáson (I. felv., 4. kép) - A Hold (II. felv., 1. kép) -Tér a Holdon (II. felv., 2. kép) - A Holdkirály üvegpalotája (II. felv., 3. kép) - A gyöngyfűzér-galéria, II. felv., 4. kép) - Palotakert (II. felv., 5. és 7. kép) - Az árnyékok árkádja (II. felv., 6. kép) - A Holdkirály lányának szobája a palotában (III. felv., 1. kép) - Az asszonyok piaca (III. felv., 2. kép) - Pocakföld, a pocakos emberkék országrésze (III. felv., 3. és 4. kép) - Tanácsterem a Holdkirály palotájában (IV. felv., 1. kép) - A holdbéli vulkán tetején (IV. felv., 2. kép) - A kráterben (IV. felv., 3. kép) - A vulkán belsejében (IV. felv., 4. kép) - A vulkán kitörése után (IV. felv., 5. és 6. kép) - Visszaérkezés a Földre (IV. felv., 7. kép) Le Voyage dans la Lune – Acte I Le Voyage dans la Lune – Acte II Le Voyage dans la Lune – Acte III Le Voyage dans la Lune – Acte IV Le Voyage dans la Lune - Epilogue 1. jelenet: Caprice herceg A Föld egy részén, a főváros egyik nagy terén Vlan király fesztivállal készül fia, Caprice herceg tiszteletére, aki visszatért a tanulmányaiért vállalt hosszú útról. Caprice érkezésekor Vlan király átengedi neki a koronát, de Caprice megtagadja, nem akar kormányozni vagy megházasodni, hanem szabadságot, mozgást, levegőt, teret akar... A felkelő Hold ötletet ad neki a következőre. rendeltetési hely. Megkéri apját, hogy vigye el erre az ismeretlen és feltáratlan helyre. Vlan megadja magát, és megkéri Microscope-ot, a királyság legnagyobb tudósát, hogy találjon módot arra, hogyan juthat el oda. A Mikroszkóp azt válaszolja, hogy ez a küldetés az obszervatóriumra vonatkozik. 2. jelenet: A csillagvizsgálóban A megkérdőjelezett csillagászok nem válaszolnak, és jutalékot követelnek. A kitérés miatt feldühödve Caprice keresztet vet rájuk, és azt javasolja Mikroszkópnak, hogy tegye meg ugyanezt, ha nem talál utat a Holdra. Mikroszkóp megbeszéli, hogy 8 nappal később találkoznak a kovácsműhelyében, és azt mondja, hogy közben megtalálja az utat a Holdra. 3. jelenet: A kovácsműhelyben A kovácsmunkások befejezik munkájukat, amikor Vlan és Caprice 8 nappal később megérkezik. A Microscope bemutatja a Holdra jutás eszközét: egy ágyú által indított lövedéket. Mivel a küldetés rosszul sül el, a Microscope kénytelen elkísérni Caprice-t. Vlan eleget tesz fia kitartó követeléseinek, és csatlakozik hozzájuk az utazáson. 4. jelenet: Az indulás Vlan, Caprice és Microscope bekerül a héjba. A tüzérek meggyújtják a gyújtózsinórt, és hatalmas detonációval a lövedék a Hold felé zúdul. 5. jelenet: A Hold Titokzatos hangokat hallva egy furcsa építészetű várost látunk. 6. jelenet: Az érkezés A "szeléniták" (Holdlakók) félve figyelnek meg egy fekete pontot az égen, és egyikük azt kérdezi a másiktól, hogy lehet-e valami, amit a "terrienek" (földi emberek) küldtek, hogy kiirtsák őket. A Kozmosz, a Hold királya és tanácsadója, Kaktusz megnyugtatja népét – a tudomány bebizonyította, hogy a Föld lakatlan. Egy szörnyű ütközéssel a kagyló egy házra zuhan, és Vlan, Caprice és Microscope kiszáll, miközben a "széléniták" elrejtőznek. A három férfi egy elhagyatottnak tűnő bolygót figyel meg, és elfeketül a hangulatuk, hiszen csak az alma marad az élelmezésre. Néhány "szélénita" felkel, és a Kozmosz újra megjelenik, hogy megkérdezze a "terrieneket", honnan jöttek. Pimasz válaszukra börtönre ítéli őket, de megérkezik Cosmos felesége, Popotte és lánya, Fantasia. Fantasia születésnapja van, és megkéri az apját, hogy könyörüljön a foglyokon és szabadítsa ki őket születésnapi ajándékként. Kozmosz elfogadja és azt javasolja, hogy a "terrienek" látogassanak meg palotájába. 7. jelenet: Az üvegpalota A Kozmosz és a Kaktusz bemutatja a Vlan, a Caprice és a Microscope the Moon közszolgálatát. A Holdon a királynak dolgozni nem boldog munka, és ha nincsenek jelöltek, a legkövérebb embert választják. 8. jelenet: A gyöngyház galériák Caprice udvarol Fantáziának, de nem érti, nem tudja, mi a szerelem, hiszen a Holdon máshogy nem létezik, mint betegség – amikor az ember gyereket akar, felteszi magának a kérdést, hogy van-e olyan kereskedelmi terület, ahol boldogulhat. 9. jelenet: A park Caprice, aki kétségbeesik Fantázia hercegnőtől és attól, hogy képtelen őt szeretni, almát eszik. A hercegnő, elképedve a távollétén, elmegy megkeresni. Ez a (számára ismeretlen) gyümölcs vonzza, megkóstolja. "Elbűvölő ajándéknak, amit korábban a Földön evett" nevezte, azonnal beleszeret Caprice-ba, amitől a palota felbolydult. 10. jelenet: A barangoló árnyékok Ahogy leszáll az éj, a táj megváltozik, és fantomszerű lények jelennek meg a kúszónövények között, és hirtelen fények gyúlnak a fejükben, majd minden eltűnik. 11. jelenet: Kozmosz kertjei A hatalmas kertekben, virágokkal és vizekkel mindenütt a csillagok és a harangjátékok táncolnak. 12. jelenet: A konzultáció A királyság orvosai megvizsgálják Fantáziát, aki bezárult a kamrájába, és őrült a szerelemtől. Megszökik és megtalálja Caprice-t. Hogy megmentse őt, Caprice azt javasolja, hogy tedd szerelmessé a Cosmost egy alma alapú itallal. Gyógyíthatatlan szerelmi betegsége miatt Cosmos azt javasolja, hogy adják el a Fantasia-t, ahogy az a Holdon szokás, amikor egy nő már nem tetszeleg. Caprice megígéri Fantasia-nak, hogy megveszi. 13. jelenet: A női piac A Holdon a női piac a tőzsdének megfelelő. A mikroszkópot Caprice megbízza a hercegnő megvásárlásával, és Quipasseparlában ("Ki megy oda", a tőzsde királya) meglátogatva tárgyal vele, arra az esetre, ha a "tőzsdei árfolyam" emelkedne. Quipasseparla nem fogadja el, és ittas állapotban van, hogy megakadályozza az eladásban való részvételt. Megérkezik Vlan és Caprice, sarlatánnak öltözve. Olyan elixírt javasolnak, amely többek között karcsúsítja a kövér embereket. Ez az elixír nagyon értékes, és csak egy király méltó rá, így a Cosmos a boldog haszonélvezője. Cosmos megkóstolja, és pánikba esik, azt hiszi, hogy megmérgezett – valójában rávették az alkohol felfedezésére. Quipasseparla megnyeri a Fantasia-t az eladáson. 14. jelenet: A pacsik földje Quipasseparla és háreme megérkezik a paunchy földjére, ahol megállnak egy fogadóban. Megérkezik a mikroszkóp, majd Popotte, akit viszont a Cosmos, aki őrülten beleszeretett. Popotte nem viszonozza a szerelmét, ezért megitta vele azt az elixírt, amitől szerelmes lesz, de Mikroszkóp abban a pillanatban véletlenül elmúlik, és ehelyett beleszeretett! Vlan és Caprice megérkezik Fantasia keresésére. Vlan megáll vacsorázni, míg Caprice újra megtalálja Fantasia és elmenekül vele. Megérkezik Kozmosz, aki dühös, hogy szerelmes, és hogy feleségül harsogja... A fogadó megőrül, Vlant és Mikroszkópot hamis csomagjaik ellenére leleplezik. A királyi őrök Caprice és Fantasia üldözésére indulnak, és visszahozzák őket. Quipasseparla lemond a hercegnőről. 15. jelenet: 50 fok alatti hőmérséklet A hópelyhek nagybalettje: ez a jelenet váltotta ki a hótáncok népszerűségét, amelyek közül a leghíresebb a Diótörőben. 16. jelenet: Az almatartók bebörtönzése A Holdasszonyok felfedezik a szerelmet, de Kozmosz király nem hall róla. Vlant, Caprice-t és Microscope-ot bíróság elé állítják, és elítélik, hogy "öt évet töltsenek egy kialudt vulkánban, ahol teljesen megfosztják őket mindenféle tápláléktól". 17. jelenet: A gleccser Felvitték a vulkán tetejére, és egy kosárban foglalják el a helyüket a Cosmosszal, hogy leengedjék őket a kráterbe. 18. jelenet: A kráter Az aljára érve Popotte elvágja a zsinórt, és szemrehányást tesz férjének, amiért el akarja pusztulni a Mikroszkóp. Fantasiaról kiderül, hogy elrakódott a kosárban, és meg akar halni Caprice-szal. Ebben a kétségbeejtő helyzetben a Cosmos szabadságot ígér a foglyoknak, ha találnak kiutat. 19. jelenet: A vulkán belseje Dübörgés és detonáció közepette keresik a kiutat. A vulkán elkezd kitörni. 20. jelenet: A kitörés A jelenet megtelik tűzzel és füsttel; A mikroszkóp robbanás útján kerül az űrbe; Vlan és Cosmos próbál kiutat találni. Láva tölti be a színpadot. 21. jelenet: Hamueső Hamu esik, beborítva az egész tájat. 22. jelenet: A vulkán csúcsa a kitörés után Caprice, Fantasia, Cosmos és Vlan a földön fekve, elájulva. A mikroszkóp egy résben rejtőzött, és felébreszti őket. Popotte odarohan hozzájuk – megmenekülnek. 23. jelenet: Le clair de terre A föld fénye – szójáték a clair de lune-ról (holdfény) A föld felemelkedik és ragyog a színpadon, mint egy aurora borealis – az emberek rohannak, és éneklik az utolsó kórust, köszöntve a földet, amelynek fénye átsüt az űrben. | |
- 2023.02.03. 14:26
Különleges, a James
Bond-filmek hangulatát megidéző koncertre készül március 19-én a Budapesti
Operettszínház és a Csimborasszó Production, a színház szólistái ugyanis a
Danubia Zenekarral közös filmzenei estjükön a 60 éve töretlen sikerrel futó
alkotások legnagyobb slágereit hozzák el a Papp László Budapest Sportarénába. A
nagyszabású produkciót Homonnay Zsolt rendezi, a zenekart Tassonyi Zsolt
vezényli.
A Budapesti Operettszínház március 10-én Huszka Jenő Mária főhadnagy című művének bemutatásával emlékezik meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175 éves évfordulójáról. Az eredeti változat alapján készülő előadás, valamint a nagypénteken bemutatásra kerülő, Feltámadás című ünnepélyes gálakoncert kapcsán Pfeiffer Gyula főzeneigazgatóval beszélgettünk.
„Az olvasópróbán elhangzott, hogy az Operettszínházban Huszka művének első, eredeti változatát láthatja majd a közönség. Mit tudhatunk a különböző átdolgozásokról?
Minden operett esetében megpróbáljuk az eredeti verziót színpadra állítani. Most is ezt tűztük ki célul, hiszen ha az ősbemutatón ebben a verzióban pillanatok alatt hatalmas sikert aratott, mi okunk lehetne rá, hogy megváltoztassuk? A Mária főhadnagyot először 1942-ben mutatták be, a világégés kellős közepén.
A szövegíró és a zeneszerző kitűnő korrajzként tárja elénk, mit gondoltak akkoriban az 1848-as forradalomról és szabadságharcról.
Az eredeti szövegkönyvnek a szocializmus időszakára vetítve semmilyen negatív jelzése nincs, ennek ellenére átírták, mert nem dicsőíti eléggé a rendszert. Ez épp olyan oximoron, mint egy középkori szerzőn számonkérni, hogy nem magasztalta a kommunista rendszert. Gáspár Margit irányítása alatt – aki Rákosi elvtárs belső köreihez tartozott, de a kultúra iránt jó érzéke volt, és pontosan tudta, hogy ezeket a darabokat [link!] a zene úgyis megmenti – végül különböző kompromisszumokkal átírták a szövegkönyvet úgy, hogy megfeleljen a kommunista helyzetnek. A zene azonban szerencsére változatlan maradt.
Mekkora kihívást, mennyi munkát jelentett Önnek zenei vezetőként az eredeti zenei hangzás, a hiteles kották és hangszerelés rekonstruálása?
Nehézséget jelentett, hogy az eredeti kotta a II. világháború idején sajnos megsemmisült. Létezik egy Bárd és fia által kiadott változat, de ez hiányos, pontatlan. Egy helyen például a szövegkönyv szerint zene következne, a zongorakivonatban azonban ennek nyoma sincs.
Van a darabnak egy közel ötperces báli jelenete, amihez az aláfestő zenét szinte újra ki kellett találni, mert hiányzott a zongorakivonatból.
Amikor egy darabot megpróbálok rekonstruálni a kéziratok alapján, általában négy-öt hónap alatt lezajlik a folyamat, mert ha van is hiba az anyagokban, kilencven százalékban használhatóak. Ebben az esetben viszont – annak ellenére, hogy a Palotakoncertekre és más gálákra már egy rakás tételt előkészítettem ebből a darabból – közel kilenc hónapot vett igénybe a rendelkezésre álló anyagok összefésülése.
Milyen forrásokat kellett egymással összehasonlítania?
A Bárd és fia által kiadott, illetve a nálunk lévő változat mellé a Kolozsvári Színháztól is kaptam egy anyagot, miután felhívtam egy ottani hárfás kollégámat, hogy nézzen már rá a kottára, mert ezzel a hárfaszólammal valami nem stimmel. Mire megszólalt a telefon másik végén: „Miről beszélsz? A Mária főhadnagyban nincs is hárfa!”
Végül összesen három különböző kottaanyagból próbáltam rekonstruálni, hogy 1942-ben hogy is szólalhatott meg Huszka zenéje.
A sorrendiség helyreállítása, az elveszett szólamok pótlása adta a legtöbb feladatot. A táncok közül a már említett báli jelenet mellett a palotás is sok fejtörést okozott, mert a Bárd és fia által kiadott kottában csak a lassú rész szerepelt, a nálunk fennmaradt zenekari anyagban pedig a gyors rész vége volt meg. Hiányzott valami, és ezt a hiányt úgy pótoltuk [link!], hogy a gyors részt megismételtük. Azonban előkerült egy régi zongorakivonat, amiben ott volt a középrész is, tehát formailag ugyanúgy három részből állt ez a palotás is, mint a későbbi születésű Szabadság, szerelem című darabban a Magyar táncok. Volt tehát negyvenegy taktus, amit gyakorlatilag újra kellett komponálni és hangszerelni a régi zongorakivonat alapján, mert semmilyen zenekari anyag nem volt hozzá. Huszka hangszerelési elveinek ismeretében, a Lili bárónő, Szabadság szerelem és a meglévő kéziratok alapján próbáltam rekonstruálni, milyen lehetett az eredeti hangzás.
Gyakran találkozhatunk azzal a jelenséggel is, hogy az adott szerző másik művéből származó dal is belekerül egy-egy előadásba.
És ez nagyon szomorú, mert minden mű egy gyémánt, de addig formáljuk őket, míg végül senki sem tudja, milyenek voltak eredetileg. Az emberek természetesen szeretik, ha ismerős dallamokat hallanak. Erre valók például a gálakoncertek, ahol mindenki által ismert és kedvelt melódiák csendülnek fel. Azonban ha egy színdarabot állítunk közönség elé, akkor számomra furcsa és elfogadhatatlan, hogy csak azért, mert a közönség ismer egy számot, beletesszük az előadásba, még akkor is, ha az eredetileg egy másik darabban szerepel.” [...]
„A Mária főhadnagy közönsége milyen ismert dalokat hallhat majd?
Ebben a darabban többnyire a szubrett és a táncoskomikus párosa viszi el a tapsot. A Teve dal gyakran elhangzik, például a gálákon, de a Jurátus induló is ismert és népszerű dala a műnek. Az első finálé részlete, a Vértől pirosló ősi kard is fel szokott csendülni a gáláinkon. Talán kevésbé ismert Jancsó Bálint dala, a Nagy árat kér a sors a boldogságért, ami szentimentális, érzelmes dal, ugyanakkor énektechnikailag nem könnyű. Antónia Csacsi minden férfi című dala is elhangzik majd, amit sokszor kihúznak a darabból, pedig igazán kedves kis sanzon. A Ladilom és A bugaci határon szintén nagyon népszerű szubrett és táncoskomikus duettek, ahogy a primadonna és a bonviván, Mária és Jancsó Bálint Én mától kezdve című kettőse is közkedvelt és ismert.”
[...]
(Véletlenül itt kezdtem beírni, aztán töröltem és átvittem a következő sorszámhoz - hivatkozással kapcsolva a korábbi bejegyzéshez.)
Szív, szerelem, melódia és mecenatúra
„A
HONTHY-DÍJ A KÖZÖS ÉRTÉKEK ÉS CÉLOK MENTÉN JÖTT LÉTRE”
LENGYEL EMESE – mno.hu – 2023. 02.10.
A Budapesti Operettszínház fennállásának 100. évfordulója alkalmából beszélgettünk a Honthy-díj művészeti bizottság elnökével, Eleni Koranival és főtitkárával, Molnár Zoltánnal.
„– A Budapesti Operettszínház 1922 decemberében mint Fővárosi Színház nyitotta meg kapuit, majd 1923 februárjától Fővárosi Operettszínház néven működött tovább, vagyis a teátrum idén ünnepli fennállásnak 100. évfordulóját. A jubileum nemcsak arra adhat alkalmat, hogy méltóképpen emlékezzünk meg a magyar operett történetéről, kiemelkedő szerzőiről és sztárjairól, hanem arra is, hogy elgondolkodjunk e műfaj jövőjéről. Hogy látják, mit hoz a jövő a magyar operett számára?
M. Z.: – A Nagymező utcai épület az első, mely alapvetően egyetlen műfaj kiszolgálására jött létre. Ebben az időben csak a fővárosban legalább négy helyen lehetett operettet nézni, de az Opera is műsorra tűzött időről időre egy Offenbach-művet vagy Strauss-darabot. Érzékelhető, hogy a napi szinten elérhető tömegszórakoztatást megelőzően – a gramofon és a rádió korszakával zárulva – az operett volt a legszélesebb körű népszórakoztatás monopolisztikus csatornája. Ez a korszak mindörökre véget ért. A nagy dilemma 1945 óta – egyre turbulensebb versenyszituációkban – változatlan: őrizzük meg muzeális értékként Kálmán, Lehár és a többiek hagyatékát, vagy próbáljuk azt – jelentős kockázattal – szélesebb körben befogadhatóbbá tenni.
E. K.: – Sok évvel ezelőtt, a New York-i Metben Renee Fleming a Víg özvegyet énekelte újévkor, büszkeség volt hallgatni.
A magyar operettnek volt múltja, jelene és lesz jövője is, olyan érték, amely állandó. Nem szeretnék a műfaj szakértői helyett szakmai elvárásokat megfogalmazni, véleményem szerint ezt a hungarikumot őrizni kell, támogatni és jobban menedzselni. Ha a szomszédban Ausztria egyik legjobb exportcikke az operett, akkor beszédes, hogy itthon arról beszélünk, avítt és lesajnált.
M.Z.: – A Mária főhadnagy zeneszerzője, Huszka Jenő Fényes Szabolcs igazgatósága alatt elfogadta a felkérést, és a színház a világháború közepén több mint kétszázötvenszer játszatta el a darabot, amely nemcsak a nemzeti érzést izzította, de az együtt színpadra lépő Honthy és Szeleczky közötti addigi állóháborút is. Nehéz eldönteni, mihez kellett akkoriban nagyobb bátorság: a témához vagy a két primadonnához, mindenesetre a darab nagy művészekhez méltó produkcióból áll össze.
– Miként látják a magyar operett helyzetét a színház századik évfordulóján?
M. Z.:A nagyoperettek alkotásának kora lejárt. A műfaj jelenleg több nívós nagyszínpadi remekművel rendelkezik, mint aminek a bemutatására és befogadására igény és lehetőség van. A társulat minden korosztály és szerepkör tekintetében csúcson van, legutóbb a csodálatos Fischl Mónika kapott rangos állami elismerést. A ház maga méltóképpen karbantartott, de a színpadtechnika jelentős anyagi ráfordításokkal érheti utol egy hasonló korban épült londoni színház mai lehetőségeit.”
„Az évad komponistája, Huszka Jenő az Abend című osztrák lapnak az operett lényegét úgy fogalmazta meg, hogy ahhoz a komoly zenei felkészültségen kívül három dolog kell: szív, szerelem és melódia. Ehhez szeretnénk negyedikként a mecenatúrát illeszteni.”
Pontosabban a centenáriumi gála ment most az operettszínházban 3-szor és azt vették fel.
