Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


4318 joska141 2020-06-04 06:12:14 [Válasz erre: 4317 Búbánat 2020-06-03 21:43:21]

Maximálisan egyetértek Önnel


4317 Búbánat 2020-06-03 21:43:21 [Válasz erre: 4316 Búbánat 2020-06-03 21:30:11]

A Művész úrnak a cikk címében idézett mondata mindazonáltal nem rejtői képzelet, talán inkább rejtett politikusi vénájára utaló kitétel.


4316 Búbánat 2020-06-03 21:30:11 [Válasz erre: 4315 joska141 2020-06-03 21:26:47]

:-)... 


4315 joska141 2020-06-03 21:26:47 [Válasz erre: 4314 Búbánat 2020-06-03 21:07:10]

Igyekszem a téma szelleméhez méltó megrendüléssel írni, de Dolhai Attila idézett szavai - sajnos - teljes hasonlóságot mutatnak Rejtő Jenő (P.Howard) "örökbecsű" mondatával a Vesztegzár a Grand Hotelben című művéből. Nem hiszem, hogy azt idézni kellene, mindenki ismeri.


4314 Búbánat 2020-06-03 21:07:10 [Válasz erre: 4312 joska141 2020-06-02 14:59:14]

DOLHAI ATTILA: FONTOS, HOGY NE FESZÜLTSÉGET SZÍTSUNK AZ EMBEREK KÖZÖTT

kulissza.blogstar.hu - 2020.06.03.

Budapesti Operettszínház: Cári Tibor és Dolhai Attila Szétszakítottak című musicaljét négy részben, június 4-én, 5-én, 6-án és 7-én 16 óra 30 perces kezdettel láthatják a színház Facebook-oldalán.


4313 Búbánat 2020-06-03 19:55:44 [Válasz erre: 4312 joska141 2020-06-02 14:59:14]

"Musical"


4312 joska141 2020-06-02 14:59:14

Mai információ az interneten:

https://www.origo.hu/kultura/20200602-otthon-forgatott-trianon-darabbal-keszul-a-budapesti-operettszinhaz.html?utm_source=hirkereso

Az Operettszínház Facebook oldalán június 4-én 20 óra 20 perctől lesz látható-hallható a Trianon darab/emlékezés (sajnos nem tudom a pontos műfaji meghatározását)


4311 Búbánat 2020-06-01 13:07:49

Egy érdekes cikkre bukkantam a neten: Huszka Jenő írása a korabeli „angol operett” térhódításáról a XX. század elején.

  • Fővárosi Lapok 1901. december 2.

Az angol operett.

Abból az alkalomból, hogy a Magyar Színház felelevenítette Sullivannak. a kiváló angol zeneköltőnek Mikádó-ját, önkéntelenül elgondolkoztam kissé az operetteknek azon az újabb irányán, a melynek kezdetét nagyrészt épen a Mikádó első nagy sikerében kell keresnünk. A Mikádó-ból vette ugyanis észre a vén Európa, hogy az angolok tudnak zenét írni, még pedig igazán szép, bájos és hangulatos zenét, a mely semmivel sem áll mögötte más nemzetek zenéjének. De tartsunk sorrendet.
. . . Volt egyszer, hol nem volt, volt a világon egy ember. Karmester is volt, zsidó is volt, Jakab is volt. Ennek a három körülménynek éppen elégnek kellett volna lenni arra, hogy ez az ember az örök feledés homályába merüljön. De csodák-csodája, az emberke kapta magát és egy csapásra kiemelkedett az ismeretlenség sűrű ködéből. Igaz, hogy e célra Orfeuszt, a régelmúlt idők e derék lantosát, és a poklokat vette segítségül, de ezek akkora buzgósággal állottak szolgálatába ennek az ördöngös kis manónak, hogy valóban hálás lehetett érte. Offenbach Jakab nevét szárnyára kapta a hír s vele együtt hálásan köszöntötték mindenek a francia múzsát. Hosszú időkre megadta ő a francia operett-zene színvonalát, és, hála e dicső nemzet hatalmas géniuszának, az utána következő nemzedék sem volt méltatlan hozzá. Megbecsülte magát, őszinte szeretettel ápolta a hagyományokat, és Szép Heléna, Hoffmann meséi meg a többiek méltó utódokra, találnak még a legújabb francia zeneszerzők partitúráiban is.

Nem is volt hálátlan a világ, mindenütt teli tüdővel szívták magukba a francia zenéből kiáramló balzsamos levegőt, mindenütt hozsannákat zengtek a nagy nemzet nagy fiainak.
De talán sehol sem fogadták olyan lelkesen a francia operetteket, mint éppen nálunk! És ez az őszinte, nagy rajongás a francia múzsa iránt később sem csökkent; nem csökkent még a legutolsó évtizedben sem. A legújabb nemzedék, Audran, Hervé, Varney, Roger, Messager és a többiek itt részesültek a legszívélyesebb fogadtatásban, nálunk aratták legnagyobb diadalaikat.
A francia zenében mindenütt megnyilatkozó esprit előtt való e feltétlen meghódolás a magyar közönség jó ízléséről, romlatlan kedélyéről tett tanúságot; az igazi művészet kultuszát jelentette. És mégis, csodálatos, ez az ízlés pár év óta alaposan megváltozott. A változás ott kezdődik, a mikor a Gésák szinte páratlan sikerrel bevonult a magyar főváros egyik előkelő színpadára, s utána diadalutat tett az egész országban.
Ekkor jutott ugyanis először szóhoz Sidney Jones és vele az operett-zene szecessziója.
És itt egy kis kitérést kell tennem. Lehetetlen ugyanis észre nem vennem a párhuzamot a kétféle szecesszió közt, a mely egyrészt az operett-zene — másrészt az opera-zene körében tért hódított. Majdnem egyidejűleg keletkezett mind a kettő. Az utóbbi alatt értem a Verdi nyomdokain haladó olasz opera — és az ezzel homlokegyenest ellenkező Wagner-opera két hatalmas stílusának egyesítési törekvéseit. Itt Mascagni volt az áttörő, az ő nyomában jártak az olasz veristák, sőt rálépett erre a nyomra a francia zeneköltők legnagyobbjainak egyike, Massenet is, akkor, a midőn a Navarrai lányt megírta.
Az operett-zene szecessziója alatt pedig értem az újabb angol operett-stílust szemben a franciák örökbecsű alkotásaival. Szándékosan használom az újabb kifejezést, mert Sullivant nem sorozom a szecessziónisták közé, bár, mint legelöl említettem, tőle indult ki az újabb angolos irány. Nála ugyanis még találunk kedves, bájos mesét, szép, hangulatos zenét és a mi a fő, nála nem kerül túlsúlyra sem a jellegzetes, négy- negyedes, erősen pattogó ütem, sem pedig a tánc. Az ő operettje csak annyiban tekinthető kiinduló pontnak az új iránynál, mert angol ember írta és mert a tárgya keleti.
És itt visszatérhetünk Sidney Jonesra. Előre is ünnepélyesen kijelentem, hogy legkevésbé sincs szándékomban az angolok ez idő szerint legnépszerűbb zeneköltőjét kicsinyelni. Az ő óriási tehetsége egyébként, azt hiszem, eleve kizárja ezt a feltevést. Teljes elismeréssel kell adóznom a Gésáknak is, amely valóban megérdemelte nagy sikerét. De mi történt azóta? A Gésák révén valóságos anglománia fejlődött ki nálunk, a mely azóta szakadatlanul dühöng. Sidney Jones, Kerker, Monckton, Caryll, Leslie Stuart és a többiek a népszerűségnek szinte hallatlan fokára emelkedtek. Hogy igazán szép zenét írnak, az kétségtelen, de tény az is,

hogy az operett-stílust teljesen ferde irányba terelték. A zenében túlteng a négynegyedes, jellegzetes ütem, a mi bizony még a legszebb melódiákat is előbb-utóbb béklyókba veri, egyhangúvá válik, ugyannyira, hogy már a nagyközönség is kezdi észrevenni a legtöbbször önkéntelen reminiszcenciákat.
De mit beszélek a zenéről? Hiszen a zene jóformán háttérbe szorul és átengedi a teret a táncnak. Táncol itt boldog, boldogtalan: az előkelő
angol lady, a kedves kis kínai leány, az inas, a szobalány, a komoly angol konsul, a császár, a japán és kínai urak és hölgyek, mind táncolnak. Hogy miért, azt ők maguk sem tudják, a közönség még kevésbé, de nem is törődik vele senki. Azt még csak meg tudom érteni, ha egy bolondos szobalány vagy egy még bolondosabb kínai táncol, de hogy miként jut ahhoz egy tiszteletreméltó angol miss, vagy egy még tiszteletreméltóbb angol konzul, hogy táncoljon, ez már rejtély előttem.
És a szöveg? Erről talán legjobb, ha nem beszélünk. A Gésák szövegében legalább van némi poézis, de a többi, az igazán összehalmozása a         legértelmetlenebb zagyvalékoknak, a mit csak ember fia elképzelhet. A szellemtelenség valóságos orgiát ül az újabb angol operettekben.
Mindez nem volna nagy baj, ha nem veszélyeztetné a közönség ízlését. De hogy mennyire befészkelte magát nálunk ez az angol-imádás, annak legékesebb bizonysága, hogy még legkiválóbb és legtehetségesebb zeneszerzőink egyike is megpróbálkozott ezzel az iránnyal (hiszem, hogy először és utoljára tette). Ő ugyan szellemes szövegírót választott magának, a zenébe is belevitte az egyéniségét és tudását, de éppen az döbbentett meg, hogy még komoly zeneműnk egyikét is annyira magával ragadta az új áramlat, hogy meghódolt neki, ha csak egy pillanatra is.
Ennél komolyabban megdöbbentett azonban a tavaszi szezon egy színházi eseménye: a Veronka bukása. Hogyan? Ez a kedves szövegű, végtelen finomságokkal és gyönyörű melódiákkal teli francia operett már nem felel meg a mi közönségünk ízlésének? Valóban szégyellnünk kell, hogy az angolok iránt való rajongás bacchanáliái közben ennyire megfeledkeztünk magunkról és az igazi művészetről. Ez visszaesés, vagy talán annál is több: süllyedés.
Meg vagyok győződve, hogy ízlésünknek ez a kis kirándulása nem fog sokáig tartani. Az angol burleszk- operettek tobzódása elérte legmesszebbmenő határait. Még egy lépés, és akkor okvetlenül be kell következnie a reakciónak. Eljön a zenei renaissance, a melynek napsugaras melege, bódító illata hamar feledtetni fogja velünk ébredező öntudatunk megdöbbenését.
. . . Az az ördöngös kis manó pedig, az ő mitológiai isteneinek társaságában, mosolyogva, nyugodtan várja azt az időt, a mikor az ő hatalmas nemzete diadalmasan fogja legyőzni a nagy Albiont.

Huszka Jenő.


4310 smaragd 2020-05-29 16:59:19 [Válasz erre: 4307 smaragd 2020-05-28 08:39:03]

Kemény Egon zeneszerző négy évtizedes (1927-1969) alkotói pályaíve elején (https://kemenyegon.hu/hat és fél éven át volt Ábrahám Pál zenei munkatársa, ebből az időszakból három esztendőt Berlinben töltöttek – 1930-1933 –, ahol a világhírű Ábrahám Pál operettek születtek; állandó zenekari hangszerelőjük Ábrahám Pál legjobb barátja, Kemény Egon volt. Kemény Egon a berlini évek alatt saját kompozíciót nem készített.

Az alábbi két előadás zenei előkészítése már Manfred Grimminger és Henning Hagedorn zenetudósok munkája, akik a mai adottságokhoz alakították, rekonstruálva előadhatóvá tették az eredeti, zenei megoldások tekintetében rendkívül különleges partiturákat.

Felvételek a YouTube-ról:

*Paul Abraham: Die Blume von Hawaii in der Kölner Philharmonie (WDR 2009) https://www.youtube.com/watch?v=gN9v8...

Dieser Abend stand mit am Anfang der Paul-Abraham-Renaissance der letzten Jahre: Am 28. Juni 2009 führte das WDR-Rundfunkorchester mit Chor und Solisten in der Kölner Philharmonie die Blume von Hawaii erstmals nach der wiederentdeckten Originalpartitur von Paul Abraham (Info: http://www.paul-abraham-bio.de) auf. Der hier zu hörende Mitschnitt der konzertanten Fassung wurde am 3. Juli 2009 im WDR 4 ausgestrahlt. Die Aufführung stand unter der musikalischen Leitung von Rainer Roos.

Die Solisten:

Melba Ramos – Prinzessin Laya

Melvin Edmondson – Jim Boy

Dominik Wortig – Prinz Lilo-Taro

Kay Stiefermann – Harald Stone

Stefan Bwoing – Buffy

Heike Susanne Daum – Bessie

Anja Metzger – Raka

Boris Leisenheimer – Sunny Hill

Die als verschollen geltende Partitur hatte WDR-Orchesterchef Winfried Fechner bei einem Sammler in Remscheid (Bergisches Land) entdeckt. Die Musikwissenschaftler Manfred Grimminger und Henning Hagedorn passten das Werk an heutige Gegebenheiten an und unterzogen es einer aufführungspraktischen Rekonstruktion. Die Partitur selbst war von Paul Abraham und seinem Team in einer ganz speziellen Form entwickelt worden, die ohne Kenntnis der Hintergründe heutzutage unspielbar wirkt.

*Paul Abraham: Ball im Savoy in der Kölner Philharmonie (WDR 2010) https://www.youtube.com/watch?v=TBBuBy2HzWc&feature=youtu.be

Ein Jahr nach der „Blume von Hawaii“ führte das WDR-Rundfunkorchester mit Chor und Solisten am 25.6.2010 in der Kölner Philharmonie auch die Operette „Ball im Savoy“ von Paul Abraham (Info: http://www.paul-abraham-bio.de) auf. Der hier zu hörende Mitschnitt der konzertanten Aufführung wurde am 2. Juli 2010 im WDR 4 ausgestrahlt. Die Aufführung stand unter Leitung von Dirigent Eckehard Stier.

Die Solisten:

Heike Susanne Daum, Sopran

Susanne Martin, Sopran

Romana Noack, Sopran

Andreas Scheideger, Tenor

Miljenko Turk, Bariton



4308 Búbánat 2020-05-28 10:15:22

A közelmúltban elhunyt Fülöp Attilának, a Magyar Állami Operaház posztumusz Örökös Tagjának emlékére:

https://www.youtube.com/watch?v=E4gr4zVC-HY

https://www.youtube.com/watch?v=lrUypxvJY74

1977. június 10., MTV.,20.25 – 21.10

Leo Fall: Elvált asszony

„Operett dióhéjban”

A televízió-változat számára a szövegkönyvet átírta: Rátonyi Róbert

Dramaturg: Bánki László

Vezető operatőr:  Mestyán Tibor

Rendezte: Félix László

A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát vezényli: Bródy Tamás

Szereplők:

Fülöp Attila – Karel

Pászthy Júlia - Jana, a felesége
Zsadon Andrea - Gonda
Csákányi László - A törvényszék elnöke
Bende Zsolt - Peter Bakansej
Rátonyi Róbert - Scrop  hálókocsi kalauz 
Bujdosó Mária - Martie
Gyabronka József - Villem
Katona Lajos - Denter
Kishegyi Árpád - Ruiter


4307 smaragd 2020-05-28 08:39:03 [Válasz erre: 4306 smaragd 2020-05-28 04:50:04]

Átírt változat alatt természetesen újrahangszerelést értek, nagy zenekarról az előadás lehetőségeihez igazodva.


4306 smaragd 2020-05-28 04:50:04 [Válasz erre: 4304 zenebaratmonika 2020-05-27 21:42:01]

A 4304 számú bejegyzéshez

Kemény Egon a "Hawaii rózsája" című Ábrahám Pál operettet Berlinben (1931) nagyzenekarra hangszerelte, az eredeti hangzást a partitura alapján élvezhetnénk.

Kemény Egon partiturája nehezen hozzáférhető; másolatban kijuthatott Amerikába.

Amit ezen az előadáson hallunk, az átírt változat, emiatt nem az eredeti hangszerelés. Egyelőre nem tudjuk, hogy mikor keletkezett. Elképzelhető, hogy az eredeti partiturából írta át valaki 9-11 fős, jazz-zenekarra emlékeztető együttesre.

Még nem hallgattam végig az előadást, megállapítható, hogy ebben az esetben igyekeztek hűek maradni az eredeti Ábrahám-Kemény zenei alkotáshoz. A téma szakértője, az Ábrahám-operettek zenéjének az eredetihez hű, 21. századi zenekari változatának szerzője: Henning Hagedorn. Ezen a vonalon érdemes tovább fejtegetni a témát.


4305 Búbánat 2020-05-27 23:16:05 [Válasz erre: 4304 zenebaratmonika 2020-05-27 21:42:01]

Nagyszerű! Köszönöm! Meghallgatom.


4304 zenebaratmonika 2020-05-27 21:42:01

Íme egy kis meglepetés, Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. varázslatosan szép operettje teljes egészében, szerintem eredeti hangszerelésben (Kemény Egon műve részben) a Chicago-i Wolks Operetta Theater előadásában 2019-ben

https://www.youtube.com/watch?v=RK_d5cAH1sk

Sajnos a híres Johny dal (néger dal)  kimaradt érthetetlen okokból, de az összes többi dal szerepel az előadában, még a teljesen ismeretlen összekötő dalok is.

Lent magyar felirat is választható, az angol eredeti mellett az automatikus fordításnál.

Az operettet eredetileg 1931-ben mutatták be német nyelven, és úgy vált európai sikerré. A darab Németországban, Ausztriában és Svájcban manapság is népszerű, de az USA-ban most, 2019-ben játszották először. Az eredeti szövegkönyvet a szintén magyar Földes Irme írta, amit Löhner és Beda dolgozott át németre.

Az operett nagyon exotikus mind történetét, mind zenéjét illetően, a szerepeket pedig fehér, fekete, sárga és hawaii énekesek játszák, ami szintén különlegessé tesz a jazz-operettet, amely átmenet az operett és a musical között, ötvözve mindkettőt.

https://www.youtube.com/watch?v=RK_d5cAH1sk&t=271s

 


4303 Búbánat 2020-05-26 14:15:48

Interaktív tabló - Kozmér Alexandra

2. Milyen út vezetett téged a Budapesti Operettszínházba?

Igazán szerencsésnek mondhatom magam, úgy érzem, szeretnek az égiek, hiszen a 21 év operaházi, vezető magántáncosi tagságom után, ahol finoman szólva elfogyott körülöttem a levegő, a legjobb pillanatban hívott Apáti Bence gyakorlatot tartani az Operettszínház balettegyütteséhez. Később ifj. Harangozó Gyulával felkértek a készülő Diótörő női főszerepére is, ez volt az én "próbatáncom" a társulathoz.

3. Mi az a három legfontosabb szakmai siker, amit elértél idáig?

Mivel nagyon tudom értékelni a kisebb sikereket is, így nehéz kiemelni "csak" hármat. Ahogy elkezdtem ezen gondolkodni, számtalan jutott eszembe. Inkább olyanokat tudok felsorolni, amikre büszke vagyok. Az operettszínházas Diótörő benne van ebben a háromban, ahogy életem első Hattyúk tava főszerepe is, hiszen mindkettőt egy szakmailag nehéz periódus, nagyobb kihagyás után táncoltam. Hálás vagyok a sorsnak, hogy dolgozhattam Seregi Lászlóval, aki igencsak fukarkodott a szereposztásokkal. Nagyon megválogatta, hogy kinek ad oda egy-egy szerepet, hiszen darabjait nem pusztán technikailag kellett magas szinten eltáncolni, de elvárta azt is, hogy tökéletesen az általa megálmodott figurává váljunk. Így lehettem én 14 év alatt az ötödik Makrancos Katája. Ahogy Pártay Lilla alkotásaiban is megtiszteltetés volt minden szerep. Talán a II. Nureyev Nemzetközi Balettverseny első díja kedves még a szívemnek, amely még főiskolásként meghozta első operaházi főszerepemet, a Diótörőben.


4302 Búbánat 2020-05-26 14:15:31 [Válasz erre: 4301 joska141 2020-05-26 12:21:01]

Érdekes cikk. Köszönöm!


4301 joska141 2020-05-26 12:21:01

Jó dolog, hogy a koronavírus járvány (hál istennek) lecsengésével összhangban az Operettszínház foglalkozni kezd végre újra azzal a tevékenységgel, ami a nevéből eredő profilja:

A mai cikk szerint:

https://www.origo.hu/kultura/20200526-kissb-atilla-magyar-embernek-el-kell-kezdenie-trianon-kibeszeleset.html?utm_source=hirkereso

Ez a megszólalás csak 1 nappal maradt el Vidnyánszky Attila tegnapi „Nemzet színháza” vezető sajtótájékoztatójától, ahol ugyanezt a témát említették.


4300 Búbánat 2020-05-23 14:47:43

Az operett ugyan megosztó műfaj, de nem giccs

2020. MÁJUS 23. SZOMBAT 10:15 MNO.hu

"Ha létezik megosztó zenei műfaj, akkor az operett az. Vélhetően nem a zenéje okán, inkább a szövegkönyvek giccsbe hajló álomvilága bőszíti a sznobokat, no meg a történetek azonos kaptafára méretezett abszurditásai. Nos, mindezektől mentes Kálmán Imre: A chicagói hercegnő című dzsesszoperettje, amelynek két esztendővel ezelőtti, Operettszínházbeli előadását szombaton este kilenckor sugározza az M5."


4299 Búbánat 2020-05-20 09:32:55 [Válasz erre: 4298 ladislav kozlok 2020-05-20 09:24:26]

Kedves "Ladislav" ! Ha Te is ajánlod, akkor már ketten vagytok...; értékítéleted számomra  megbízható és hiteles.  Megpróbálkozom Kleopátra gyöngyeivel...


4298 ladislav kozlok 2020-05-20 09:24:26 [Válasz erre: 4297 Búbánat 2020-05-17 22:09:14]

Kedves Búbánat, érdemes megnézni  a Kleopátra gyongyeit, annyi dráma után jol esik egy kis vidámság. Még ott van a operavisio-n. 

Unnep van ma nálunk, úgy néz ki , hogy egyelore  Szlovákiában  legyoztuk ezt a diszno vírust.


4297 Búbánat 2020-05-17 22:09:14 [Válasz erre: 4295 nickname 2020-05-16 21:34:04]

Köszönöm a linket, a figyelemfelkeltést!

Oscar Straus (1870 – 1957)  - Lehár Ferenc kortársa, egy évben születtek, mindkettőjük sírja Bad Ischlben, egymáshoz közel találhatóak; amikor a  festői alpesi városkában jártam, a helyi temetőbe is elzarándokoltam, ahol nyugszanak. Kevésbé ismert operettje a "Kleopátra gyöngyei" (a téma parodisztikus, kissé emlékeztet Offenbach Szép Helénájára, csak itt nem a görög istenek világában, hanem az ókori Egyiptomban vagyunk; az újféle hangszerelés meg ritmusvilág például Kálmán Imre A chicágói hercegnő című, kései művére emlékeztető) nekem CD-n megvan, de bevallom, a zenéje nem igazán kapott meg. Ez az operett O. Straus középső alkotókorszakából való (a bemutató: Bécs,  1923.) A CD kiadvány kísérő füzetéből tudni lehet, hogy a sikertelen bemutatót követően a komponista maga a 1924-es berlini bemutatóra, később meg a fia, Ervin Straus is, jelentős változtatásokat végeztek a darab hangszerelésén, utóbbi például jazzes elemekkel egészítette ki, a rárakódott politikai és erotikus felhangoktól megtisztította,  és ezt a változatot 1957-ben mutatta be Zürichben. Időközben az eredeti partitúra elveszett, töredékesen maradt meg a berlini verzió autográfja is. Az operettből készült zongorakivonatok között eltérések mutatkoztak, végül „A Kleopátra gyöngyei” hosszú időre feledésre került.  Utóbb  Herbert Mogg karmester vállalta, hogy a rendelkezésekre álló forrásokból elkészíti a berlini változat rekonstrukcióját. Ez a hanganyag került rá a CD-re (2003., Bad Ischl Nyári Fesztivál)

Winkler Gábor írja az Operettek könyvében: "sokszínű a hangszerelés, a helyenként merész dallamvezetés, a felcsendülő részletek szokatlan hangközei, sok esetben félhangokon történő – kromatikus – mozgása számos vonatkozásban operetten túlmutató zenei megközelítést" mutat.

Az operett zenéje, tanúsíthatom,  gyökeresen különbözik Oscar Straus első  „bécsi” valcer-operettjeinek behízelgő dallamvilágától (legismertebbek: „Varázskeringő”, „A csokoládékatona”, „Legénybúcsú”, „Búcsúkeringő”) – csak ezekből készültek a magyar rádióban stúdiófelvételek.  Ezeket ismertem, mielőtt e Straus-ritkaságot  CD-ről meghallgattam: elmondhatom, ez az operett nem az én „romantizált” zenei világomhoz áll közel.  Melodikája, ritmusvilága, hangszerelése gyökeresen különbözik attól, amit Oscar Straus nevezett, kedvelt muzsikái keltenek bennem.

 A Komische Oper Berlin új produkciójának trailere alapján elég „meredek” és blőd rendezésben, de „ütős” hangszerelésben, nyilván ragyogó kiállításban jut el a nézőkhöz a szerző(k)nek ez a csaknem elfeledett - és zeneileg többször átdolgozott -  zenés színpadi alkotása.

Az interneten most nincs alkalmam megtekinteni a linken ajánlott előadást.  Rákeresek majd még…


4296 Búbánat 2020-05-17 18:46:10

A  Duna TV Hogy volt?!  c. műsorában ma du. Kálmán Imrére és műveire emlékezett, meg sztorizott a televízió stúdiójában, Radványi Dorottya műsorvezető moderálásával:

Huszti Péter, Tiboldy Mária, Oszvald Marika, Kállay Bori, Kardffy Aisha és Kerényi Miklós Máté.

A zenei bejátszásokban számos archív film-,koncert- és előadásrészlet idézi fel Kálmán Imre ismert melódiáit.

"Csárdáskirálynő, Marica grófnő, A cirkuszhercegnő, A bajadér néhány azok közül a Kálmán Imre darabok közül, amiket az egész világ ismer."

(2017) (55')



4294 Búbánat 2020-05-14 11:14:56 [Válasz erre: 4288 Búbánat 2020-04-24 19:06:57]

Huszka Jenőre emlékezünk

Operettszínház.hu, 2020. április 24.

"Pontosan 145 éve, 1875. április 24-én, Szegeden született az egyik legismertebb magyar operettszerző, Huszka Jenő. Édesapja törvényszéki bíró volt, a kis Jenő általa került közel már ifjú korában a zenéléshez, hiszen gyakran muzsikált otthon, ő tanította először hegedülni is. Tehetsége hamar kitűnt, már ötévesen fellépett, később pedig az akkor szegedi Városi Zenedének nevezett zeneművészeti karon folytatta tovább hegedűtanulmányait, sőt önszorgalomból még zongorázni is megtanult.

Már diákként két színpadi művet írt, egyiket közülük - nagy bátorságról és elszántságról tanúbizonyságot téve - elküldte Paulay Edének, a Nemzeti Színház akkori főigazgatójának. Bár Paulay - aki nem is sejtette, hogy egy diák első szárnypróbálgatásait olvassa épp - elutasította, ez nem szegte kedvét, sőt, kielemezte saját művét, feljegyezvén, milyen hibákat vétett, hogy ezzel is fejlődjön.

Miután leérettségizett, édesapja kérésére Pestre ment joghallgatónak, de közben beiratkozott a Zeneakadémiára is, ahol Hubay Jenő és Koessler János tanítványa lett. Három esztendő leforgása alatt mindkét egyetemet sikeresen befejezte, és bár nagyszerű állásajánlatokat kapott, úgy döntött, külföldön próbál szerencsét: Párizsba utazott, és a Lamoureux zenekar elsőhegedűse lett. Hazatérése után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban kezdett el dolgozni, ott ismerte meg Martos Ferencet, aki később a librettistája lett. Első színpadi műve, a Tilos a bemenet! című zenés bohózat premierjére 1898-ban került sor. Ekkoriban sodorta össze az élet az akkor még ismeretlen Fedák Sárival, aki annyira megihlette, hogy következő darabját neki írta: ez nem volt más, mint a Bob herceg, amelyet 1902. december 20-án mutattak be. Bár a Népszínház igazgatója kezdetben szkeptikus volt, a darab olyan nagy sikernek bizonyult, hogy ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön - Londonban, Bécsben, Olaszországban és az USA-ban is - műsorra tűztek.

"A legnagyobb siker zúgása morajlott ma végig a Népszínházon egy magyar operett első előadásán: olyan sikeré. amelyet a sokat látott s újabban sok viszontagságot szenvedett színház mostani igazgatása alatt még nem ért meg. Két istenáldotta tehetség győzelme volt a mai est: Huszka Jenőé és Fedák Sárié. (...) Köszöntsük tehát először a fiatal mestert, aki egy elfelejtett bohózat, koncert-dalok és betét-nóták félhomályából ma kilépett a hírnév és népszerűség verőfényére. (...) Csupa új dallam, új ötlet, s valamennyi válogatott dallam, és nem köznapi ötlet." - írták a premier másnapján a Budapesti Hírlapban.

Egy év múlva, 1903-ban Aranyvirág című operettjével nyílt meg a Király Színház. Ez az időszak volt a magyar operett fénykorának kezdete." [...] 


4293 Búbánat 2020-05-05 22:56:58

Múltidéző

1926-03-21 / 59. szám
/Világ/

A híres Lili-keringőt nem Bánffy György báró írta, hanem Bánfi Sándor pesti zenetanár

(A Világ tudósítójától.)  Március húszadikán éjjel Bajor Gizi ajkáról csendül fel a Lili-operett édesbús keringője, az a leheletszerű múltszázadvégi érzékiségtől átfűtött dallam, amelyet Hegyi Aranka és Küry Klára megvesztegető művészete csaknem teljes három évtized legnépszerűbb áriájává avatott. A Nemzeti Színház mai csarnokának falai közül indult el hódító útjára a Lili-keringő, a Népszínház fénykorában, Evva Lajos igazgatása alatt szárnyalt fel először és most, hosszú némaság után, újra ezeken a deszkákon szólal meg. Éjjeli előadást rendeznek a Nemzeti Színház művészei K. Hegyesi Mari emlékezetére s ezen az éjszakán Hegyi Aranka, az első diadalmas Lili emlékén kívül egy boldogtalan életű, tragikus sorsú magyar muzsikus szomorú árnyéka is odavetül a rivalda elé... A Bánfi Sándoré.
Hányan vannak még, akik tudnak róla, akik hallottak róla? A Lili-keringő szerzőjét sohasem Bánfi Sándorban látta a közönség, hanem Bánffy György báróban, a szilágysomlyói eredetű ismert muzsikusban, aki kortársa volt Bánfi Sándornak, csak valamivel szerencsésebb, mert bárónak is, tehetségesnek is született és országgyűlési képviselő volt, elég súlyos ahhoz, hogy egyik operettjéhez, A fekete hajó-hoz Rákosi Jenő írjon szöveget.

Az a nemzedék, amely ma az élet delelőjén áll, amely a Lili-keringő epedő hangjai mellett vallott szerelmet, ennek a híres operett-betétnek a szerzőjéül mindig Bánffy bárót ismerte és nem is csoda, hiszen szegény Bánfi Sándor szürke veréb volt hozzáképest: előbb jogász, aztán — a budapesti izraelita tanítóképző zene- és énektanára.
Harminchat esztendős volt Bánfi Sándor — családi nevén: Deutsch —, amikor hóna alatt selyempapírba burkolt papírtekerccsel beállított Szirmai Imréhez, a Népszínház verhetetlen bonvivánjához.

És most átadom a szót a Lili Plinchard-jának:
— Szomorú, beesett arcú, ha jól emlékszem, oldalszakállt viselő ember volt ez a Bánfi. Engem a színházban keresett: Kérem, — mondta — egy keringőt írtam, azt hiszem, sikerült a dolog, nagyon kérem, protezsáljon be engemet Hegyi Arankának. Szeretném, ha ő énekelné el. Lezongorázta előttem a keringőt s én, úgy, ahogy voltam, siettem Hegyi Arankához a szomszédba. A szerzőt magammal vittem. Arankának is tetszett a szépen felépített valcer. Most már csak Evvát, a direktort kellett megnyerni. Evva is el volt ragadtatva, annyira, hogy a nagy sikert ígérő Hervé-operettbe, a Lili második felvonásába szúrta betét gyanánt. Ő maga írta hozzá a szöveget. Azt hiszem, kevés operett-vers van, amit olyan sokan tudtak volna fejből, mint ezt. A múlt század végén százezren és százezren énekelték:

„Oh, ha e kis könyvbe nézek,
Feltűnnek mind az emlékek.
Zeng újra kürtszó,
Oly bűvösen hangzó,
Mint az álom
Zeng újra felém 
Szép ifjúságom.

Oh, mily bohó valék,
Mily balga gyermek!
Oh, e szerelmek ábrándvilága rég,
— Mint könnyű felhő —
Úgy eltűnék.
Kacagnom kell szinte rajta:
Ez voltam én,
De könnyű ragyog át a mosoly felszínén,
A múltat visszasóhajtva.
Csalfa remény!
Tudom, ah ily boldog nem leszek én."

— Ez a Bánfi Sándor — folytatja Szirmai — valami hitközségi alkalmazott volt Pesten. A nagy dicsőség után, amelyet a Lili-keringővel szerzett, még több dalt írt, úgy tudom, operettet is komponált, de nem boldogult vele. Búskomor lett s többször említette előttem, hogy nem bírja sokáig, mert még az egyetlen sikerét is elorozzák tőle ...
(Itt eszembe jutott Kiss Józsefnek az a mondása, hogy vannak poéták, akik egyetlen négysoros versben tökéletesen kiélik magukat és ki is égnek.)
— Aztán eltűnt a szemünk elől. Csak jóval később tudtam meg, hogy ez a derék, nagytehetségű ember a lipótmezei elmegyógyintézetben meghalt. Lehetett akkor vagy hatvan éves. Annyi bizonyos, hogy a köztudatban még ma is az erdélyi Bánffy György báró szerepel, mint a Lili-keringő szerzője. Szó sincs róla! Ezt a gyönyörű dalt a szürke, sovány kis zsidó zenetanár írta. És hogy énekelte azt Hegyi Aranka!... 1882-ben volt a bemutató, 1894-ben az első repríz, akkor már Küry Klárával. Nem tudtam ellent állni, — a napokban bekukkantottam a Nemzetibe, amikor a Lili-t próbálták. Még csak nyers képet láttam, de biztos, hogy Bajor Gizi, Kiss Feri (az én szerepemben), Pethes Sándor nagyszerűek lesznek. Bajor Gizinek nincs erős énekhangja, ő majd zongorakísérettel adja elő a Bánfi Sándor keringőjét.

— Hadd mondjam itt el — emlékezik vissza Plinchard —, milyen nehéz volt Küry Klárit kapacitálni a Lili eljátszására. -— Hogy én Hegyi után eljátsszam? — tiltakozott Küry — és volt benne valami igazság, mert nagyon is eleven emlékkel kellett megbirkóznia. A Népszínház akkor rendszerint üres karzatok előtt játszott. Evvának az volt a kabalája, hogy Küry mint Lili behozza a karzatot. Ez az érv hatott, Küry föllépett és megtelt a karzat. A történeti hűség kedvéért azt is el kell mondanom, hogy Küry az én partnerségemhez kötötte a föllépését. Abban az időben ugyanis még nem énekeltem olyan sűrűn, mint később, a Lili-repríz nagy sikere után. A premiertől a reprízig Tihanyi Miklós és Solymossi Elek játszotta Plinchard-t. Különben ezt mind megírom a memoárjaimban, amelyeken most dolgozom. És én is rehabilitálni fogom Bánfi Sándort.

Talán nem érdektelen följegyezni, hogy a Lili, Hennequin és Millaud e pompás vígjátéka, amelybe Hervé dallamai pókhálószerűen szövődnek, a világ minden színpadán megbukott — Párizs és Budapest kivételével. Bécsben háromszor próbálkoztak vele; sem Girardi, sem Treumann nagy művészete nem tudta a műsoron tartani. A harmadik fölújításhoz Küry Klárát szerződtette a bécsi direktor. Treumann volt a partnere.
— Ügy dolgozott, szegény, mint egy artista — mondta Küry, mikor a kudarc után hazajött —, a földhöz vágta magát, a deszkát harapta, —: semmi sem használt, a bukás teljes volt.
Párizsban ma is játsszák a Lili-t, aminthogy állandóan műsoron van Hervé másik bűbájos vaudeville-je, a Mamselle Nitouche is („Nebáncsvirág”). Budapesten Hegyi Aranka, Tihanyi Miklós és Kassai Vidor (mint Saint Hypothèse márki), azután Küry Klára és Szirmai Imre művészete avatta klasszikussá a Lili-t.
— Mikor a Népszínház összeomlott — fejezi be reminiszcenciáit Szirmai — és azt a páratlanul gazdag ruhatárat elárverezték, olt ültem sírva és néztem, hogyan kótyavetyélik el ezt a sok nagyemlékű drágaságot. Másnap hordár állít be hozzám, csomaggal és levéllel a kezében.
A levelet Braun Sándor, a Budapesti Napló és A Nap boldogult főszerkesztője írta. A csomagban két színpadi ruha volt: Plinchard és Napóleon uniformisai. Friedmann Adolf, Ősbudavára volt tulajdonosa vette meg az árverésen Braun Sándor biztatására és aztán nekem ajándékozta. Ma is ott őrzöm a szekrényemben két legismertebb alakításomnak e drága emlékeit.

... Plinchard tüzéruniformisa március huszadikán Kiss Ferencen fog feszülni. Bánfi Sándornak az egyetlen sikerű dalköltőnek keringőjét Bajor Gizi fogja énekelni. Akiket a boldog tizenkilencedik századvég hangulatába hódítanak az Oh, mi bohó valék akkordjai, áldozzanak egy meghatott pillanatot Bánfi Sándornak, a névtelennek, akinek külön tragikuma volt, hogy egy másik — ma már szintén — névtelen muzsikussal cserélték össze.

Molnár Jenő


4292 Búbánat 2020-05-02 12:25:44

Operettmúzeum

  • Magyar Jövő, 1927. október 27.

SZÍNHÁZ – MŰVÉSZET

A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ HÍREI

• Harmath Hilda a kiváló primadonna játssza "A bíborruhás asszony" Katalin cárnőjét a pompás operett összes előadásain.
• Dayka Margit A bíborruhás asszonyban a –szubrett-szerepben.
• Fenyves Sándor hatalmas baritonján szólalnak meg Mihajlovics Mihály hadnagy gyönyörű énekszámai A bíborruhás asszony előadásain.
• Tamás Benő egy nagykövet szerepében minden szavával harsogó kacagást kelt A bíborruhás asszony előadásain.
• Bánó Mihály az elcsapott kegyenc gárdaezredes szerepében egyik erőssége A biborruhás asszony előadásainak.
• Miért van nagy sikere A bíborruhás asszonynak? Mert Harmath Hilda, Dayka Margit, Fenyves Sándor, Tamás Benő kvartett a legjobb operett együttes. Mert A biborruhás asszony minden ének- és táncszáma robbanó sikerű.

Mert A bíborruhás asszony ragyogó kiállításban pompás kosztümökben kerül a közönség elé.

A biborruhás asszony

Jean Gilbert 3 felvonásos operettjének bemutatója

A színház szerda esti premierjén három ritka vendég jelent meg: a jó operett, a nagyszerű előadás és a teljes siker. Ritka vendég így együttesen mind a három a miskolci színház színpadán. A sok könnyű fajsúlyú, üres operettek után A bíborruhás asszony határozott haladást jelent az operett termelések terén. Nem ad különleges újításokat. A bécsi operettek megszokott sablonjától is csak annyiban tér el, hogy cselekménye mentes a banális jelenetektől és a három felvonáson keresztül tudja mindig oly szövevényesen bogozni a cselekményt, hogy jelenetről jelenetre váratlan és előre nem sejthető fordulatokkal tudja ébren tartani a figyelmet. E tekintetben emlékeztet némileg az Alexandra pergő változatos librettójára.

A cselekmény II. Katalin cárnőt állítja a mese központjába, aki körül könnyű kis kalandokat játszat a bukott és az új kegyenccel. A cári udvar levegője ennek megfelelően — szemben a pazar fényű dekorációk súlyával — könnyű és nem mentes a szellemes franciás izzó kiszólásoktól. Maga a cárnő a Pompadour kópiája kevesebb aláhúzásokkal. Még a librettó tendenciája is azonos a Pompadour operettével: ott a francia királyi, itt az orosz cári udvart állítja a könnyű szerelmi kalandok központjába. Csak a humor forrása helyeződött át a Calicot poétáról az e téren a múltban mindig bőséges anyaggal szolgáló osztrák diplomáciára.
Az ügyes, fordulatos mesét Gilbert igen szellemes és sokszor fülbemászó muzsikával tűzte tele. Különösen a hangszerelése ragyogóan színes a zenének. Van a második felvonás elején egy szóló, amit Fenyves énekelt a férfikarral, ami a legszebb és a legmegkapóbb része a muzsikának.

A színház pazar dekorációval hozta színre az operettet. Az első felvonás trónterme és a harmadik felvonás fogadó szobája, továbbá a toalettek, a kar jelmezei festői szépek voltak. E ragyogó keretben simán gördülő előadás pergett le, amelynek mindegyik szereplője a helyén volt. Harmath Hilda tiszta ezüstös csengésű hangja, hódító megjelenése, elegáns, vérbeli primadonna játéka és ragyogó toalettjei nemcsak nagysikert arattak, hanem egyben azt is jelentették, hogy a primadonnaválság szerencsés és nagyszerű megoldást nyert. Dayka Margit az osztrák diplomata feleségét alakította finom humorral, temperamentumos játékkal és tánccal. Tamás Benő osztrák nagykövete a harsogó derűt hozta a színpadra. Minden jelenésében nagyszerű volt. Fenyves férfias játékával és meleg, érces baritonjával az egyébként rövid szerepében is egyikét nyújtotta legjobb alakításainak. Bánó Mihály is elegánsan és igen jól játszotta meg a bukott kegyencét. Az epizódszerepekben igen jó volt Salamon Gizi udvarhölgye, Zilahy részeg muzsikja és Gáspár kedves humorú udvarmestere. A sikerben osztozik Rátkai, a rendező és Simándi karnagy zenekara is. A közönség sokat és szívesen tapsolt.

 (vág.)

A Magyar Rádióban stúdiófelvétel készült A bíborruhás asszony legszebb részleteiből.

A dalszöveg Harsányi Zsolt fordítása  

A felvételen Gyenes Magda, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla és Rátonyi Róbert énekel, közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás Új felvételeink Gilbert operettjeiből”   - Bemutató: 1956. március 23, Kossuth Rádió, 19.10 – 19.52


4291 Búbánat 2020-04-27 22:15:31 [Válasz erre: 4290 Búbánat 2020-04-27 19:55:41]

Most vettem észre, az előbbi bejegyzésemet nem ide szándékoztam beírni, hanem a Magyar Rádió operett topicjába, most oda is beírom.


4290 Búbánat 2020-04-27 19:55:41

A Dankó Rádió Az a szép című műsorában – hat és hét óra között - Kálmán Imre melódiáiból kaptunk egy összeállítást:

Kálmán Imre - Bakonyi Károly–Gábor Andor: Tatárjárás

- Nyitány 

Raffay Erzsi és Svéd Sándor felvételéről: „- Óh, holdas este! Miért vagy szívem veszte! Óh, holdas est… Tebenned éltem, tebenned reméltem…Te voltál lelkemnek ringató zenéje … /Ne mondd, hogy a szíved már halott…” (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara – 1955. ) – megjegyzem, ez a kettős egy másik Kálmán Imre operettből - a „Kis király” – való, de az idők folyamán a ”Tatárjárás” részévé vált.

Treszka dala a „csókos Juliskáról”:  „- A kis Julis csak azt kívánja tudni módfelett: belül egy nagy huszárkaszárnya, jaj, milyen lehet?…/Adj egy édes csókot drága kis babám! Így kívánja ezt a huszár reglama…” (Zentay Anna és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pécsi József) -1959

Treszka dala: „Sárgarépa, citronád, megjöttek a katonák, sej, haj, a katonák…./Hajrá, előre, a sík mezőre, rohamra rajta, rajta, rajta…” (Zentay Anna és az MRT Énekkara, vezényel: Vincze Ottó) - 1967. szeptember 3., Kossuth Rádió 14.22- )

 

Kálmán Imre Rudolf Schanzerr, dr. Ernst Wellisch – Szenes Andor: Az ördöglovas

- Palotás, II. felv.

- Sándor Móric dala, II. felv.: „Suhan az éj, elkerül az álom…../Ma Önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom…” (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Bolberitz Tamás) - Ilosfalvy Róbert új felvételei (részletek, 1982)

- Sándor Móric dala, I. felv.: „Egy kislányért a szívem úgy fáj, valakit, valamit de nagyon vár.  Egy kislánynak a szeme oly kék, ragyogó, lobogó, gyönyörű szép.  Egy kislányért a szívem fáj, mikor lesz a kislány az enyém már…” .(Dolhai Attila, km.  a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László) – „Mi muzsikus lelkek”   Dolhai Attila önálló lemezéről  (2019. december 14., 1 CD, kiadó: Carnet-csoport)

 

Kálmán Imre – Paul Knepler - Herczeg Géza Dalos László: Joséphine császárné

Rádió Dalszínháza bemutatója – az operett keresztmetszet: 1982. október 24. , Kossuth rádió, 12.50 – 13.50

Közreműködik a Magyar Rádió  és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás

- Joséphine dala: „… Bűvös szép vidék… lent a tenger. Úgy zúg a hullám! … Nincsen ottan tél, a béke szigetén. Messze, szép vidék. / A szívem vágytól hajszolva ég, szeretnék most is ott élni még! … Perzsel az ég csókok szigetén…” (Kalmár Magda, km. az MRT Énekkara) 

- Napóleon dala: „Én írok neked, drágám, mily szomorúság szállt rám.  Most nem tudod, hogy bármit kérsz, megtenném érted én!  Nem vagy az enyém szép éjfekete asszony, de itt a,képed  mindig velem, mert szomjazom a szád, szép éjfekete asszony, a szívem fáj, szerelmesem!  Nem vagy az enyém szép éjfekete asszony, de soha másra nem nézek már!  Szenvedek a vágytól, miért vagy olyan távol? A szívem ide visszavár! …Az élet nélküled mit ér, nekem oly rég csak te vagy a fény, a fény….” (Korondy György

- Induló-dal: „Ki győzött, az vezet ismét, fel újra, új csatába küld, a harcos tudja a tisztét, ha új támadásra zeng a kürt! Nem hátrál, csak az ki gyáva, a zászló alatt előre hát! ….Szent esküt tegyünk mind egy szálig, hogy küzdünk, ha kell mindhalálig! … ” (Ötvös Csaba, Fülöp Attila és az MRT Énekkarának férfikara)

Kálmán Imre: A cigányprímás – keringőegyveleg (Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi Boskovsky)

 


4289 smaragd 2020-04-27 18:18:33

Bemutató a FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN, 1929. április 27.

Kemény Egon zeneszerző első nagyoperettje bemutatójának évfordulóján

Pesti operette – így jelölte az Fővárosi Operettszínház (később átnevezték, ma: Budapesti Operett Színház) csinos kis műsorfüzete a 23. életévében járó új, magyar operettszerző, Kemény Egon zeneszerző színpadi darabjának műfaját.

A cselekmény helyszíne a budapesti Franzstadt (Ferencváros), a Liget, hangulatos, nézőcsalogató légkörével és jellegzetes személyiségeivel, mulattatóival – mindennek már régóta nyomát sem látjuk. Megőrizte az operett:

Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.”

Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett. Bemutató: Fővárosi Operettszínház. 1929. április 27.

Főszereplő sztárgárda: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre.

Rendező: Szabolcs Ernő. Karmester: Ábrahám Pál. Díszlet: Gara Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. Jelmez: Berkovits Andor. A táncokat betanította: Rott Ferenc.

„Kikelet ucca 3.

Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói

Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének. (Részlet, Pesti Napló, 1929. IV. 26.)”

A nagyoperett cselekménye a társadalmi-, zenéje a stílusbeli korszakváltást mutatta be, azaz a XX. század eleji császári világ letűntével, az arisztokrata és a polgári életvitel közeledését – természetesen szerelmi szálon bonyolítva – a bécsi keringő, a Walzer világából a modern jazz térhódításáig.

A színház nagy szeretettel készült a fiatal tehetség zeneszerzői bemutatkozására, Kemény Egont az Operettszínházban már jól ismerték, korrepetitorként, másodkarmesterként, majd állandó karmesterként, sokoldalú foglalkoztatása, azonnali szerződtetése egy bő esztendő alatt, a bemutató előtti időben, 1927-től kezdődően történt.

A Rózsavölgyi kottakiadványon szereplő betétdalokat és még kettőt, már a bemutató előtt Víg Miklós, a népszerű komikus Berlinben gramofon felvételre énekelte:

„hat a Fővárosi Operettszínház újdonságából, a Kikelet ucca 3-ból való, amelyet még mi sem ismerünk.” (Esti Kurir, 1929.)

2019-ben volt a Kikelet ucca 3. bemutatójának 90. évfordulója. Úgy adta a sors, hogy egy évvel ezelőtt, éppen ezekben a napokban a Budapesti Operettszínház előadását tekintettem meg, előbb azonban alaposan körülnéztem az „Operett”-ben, kicsit az akkori, 23 éves fiatal zeneszerző szemével, élete első operettpremierje előtti édesapám helyébe képzelve magam… Óriási élmény volt a pillanat szülte ötlet illúziójával az előadás előtti percekben a várakozás, a színház csillogása, a közönség halk moraja…

Az 1929-es bemutatót nagy érdeklődés előzte meg; visszatérek majd rá, és korabeli részleteket fogok még közreadni.

https://kemenyegon.hu/ Blog


4288 Búbánat 2020-04-24 19:06:57

Ma 145 éve született Huszka Jenő zeneszerző!

(Szeged, 1875. április 24. – Budapest, 1960. február 2.)

Huszka Jenő, aki megdöntötte a bécsi operett kizárólagos uralmát

Száznegyvenöt esztendeje, 1875. április 24-én született Szegeden Huszka Jenő zeneszerző, aki világhírűvé tette a magyar operettet. Neki köszönhető, hogy a rajongók Bécs mellett Budapestet emlegetik leggyakrabban a műfajjal kapcsolatban.

2020.04.24  MTVA Archívum

Huszka Jenő zeneszerző, a magyar operett egyik megteremtője otthonában munka közben 1954. december 14-én  Fotó: MTI/Zinner Erzsébet)

Csodagyerekként indult, hegedűsként már ötéves korában fellépett. Tizenhét éves korától a Zeneakadémián Hubay Jenő növendéke volt, de a zeneszerzés szakot is elvégezte. Szülei ragaszkodtak ahhoz, hogy „komoly ember” legyen, ezért a jogtudományi doktori oklevelet is megszerezte. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban lett tisztviselő, első színpadi művét (Tilos a bemenet, 1899) hivatalnokként írta.

A minisztériumban régi barátja, Martos Ferenc ült vele szemben, akinek oroszlánrésze volt Huszka sikerében, mert ő írta az operettek librettóit. A Népszínház 1902-ben mutatta be a Bob herceget, Fedák Sárival a címszerepben. A színigazgató borúlátó volt, de a darab több mint százszor ment táblás házzal. A fülbemászó dallamok kottái iránt is élénk érdeklődés mutatkozott, a „Londonban, hej, van számos utca…” rövid idő leforgása alatt több mint ötven kiadást ért meg.

A sikersorozat a Király Színházban folytatódott. A Gül baba 1905-ben valósággal lázba hozta a publikumot. A bemutatón háromezer szál rózsa burkolta illatfelhőbe a színpadot és a nézőteret, a színészek Isztambulból hozott török szövetből varrott jelmezekben játszottak. A közönség és a kritikusok is az elragadtatottság hangján szóltak a darabról.

A bemutató, 1919 óta a mai napig egyik legnépszerűbb operettje a Lili bárónő, amelyet ma is világszerte tűznek műsorukra a zenés színházak. Betétdalai közül a Cigaretta-keringő állt ellen a legsikeresebben egy évszázad változó ízlésének és divatjának.

 A szerző alkotóereje nem apadt el, de a következő évtizedekben ritkábban követték egymást az újabb daljátékok. A Huszka-bemutatók azonban továbbra is igazi eseménynek számítottak, a sikert borítékolni lehetett. A Hajtóvadászatot 1926-ban, az Erzsébetet 1939-ben, a Mária főhadnagyot 1942-ben mutatták be.

Huszka Jenő derűs ember volt, szerette a társaságot, élete utolsó napjáig terveket szőtt. Még hajlott korában is komponált, a Szabadság, szerelem kottáit 1955-ben vetette papírra.

Nem csak zeneszerző volt, jogászként a zeneszerzők jogvédelmét látta el, az elsők között foglalkozott Magyarországon a szerzői jogvédelem kérdésével. Budapesten halt meg 1960. február 2-án.


4287 Búbánat 2020-04-21 12:44:01

Közeleg április 24. A magyar klasszikus operett megteremtőjére, Dr. Huszka Jenő zeneszerzőre emlékezünk,  aki 145 évvel ezelőtt ezen a napon született,  de halálának  60. évfordulója is az idei évre esik: Szeged, 1875. április 24. – Budapest, 1960. február 2.

 A Dankó Rádióban Erdélyi Claudia, az „Az a szép” műsor vezetője és szerkesztője jelezte, ezen a napon – a kettős évforduló jegyében - operettműsorát Huszkának szenteli! Várom!...

A  sajnálatos vírusjárvány miatt az Operettszínház nem tudta megtartani a március 27-re meghirdetett Huszka-emlékkoncertet,  más rendezvényekhez hasonlóan sajnos ez is elmaradt.

Csak remélni tudom, hogy amikor lecseng a járvány és újra nyit a színház, pótolni fogják ezt az estet, még az idén!

Az Operettszínház honlapján olvashattuk:

Huszka gála

„Huszka Jenő az egyik legismertebb magyar operettszerző, nevéhez olyan művek fűződnek, mint például a Bob herceg, a Lili bárónő vagy épp a Mária főhadnagy. A komponista születésének száznegyvenötödik, halálának hatvanadik évfordulója előtt tisztelegve fergeteges gálaműsort állítunk színpadra március 27-én.

 Az est során népszerű operettslágerekkel szórakoztatja közönségünket Bordás Barbara, Dancs Annamari, Dénes Viktor, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Homonnay Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Laki Péter, Lévai Enikő, Szendy Szilvi, Széles Flóra és Vadász Zsolt.

A gála rendezőjeként Homonnay Zsolt debütál. Vezényel Pfeiffer Gyula."


4286 Búbánat 2020-04-20 12:30:20

 

Múltidéző:

Molnár András operaénekes kevéssé ismert, tőle szokatlan szerepkörben:

részlet  Eisemann Mihály Fekete Péter című operettjéből  - Ötvös Csilla és Molnár András előadásában.

https://www.youtube.com/watch?v=u0cphw0ODDA

„ Mia bella Signorina” – televíziós felvétel


4285 Búbánat 2020-04-17 10:42:07

2020.04.17  22:35 - 23:30  Duna World (HD)

 

Hogy volt?!

2014

Tiboldi Máriát köszöntjük

Rendezte: Varga Zs. Csaba 

Az aktuális rész ismertetője: Tiboldi Mária egy percig sem bánta meg, hogy végül nem régésznek tanult. Tiboldi Mária eljátszotta az operett-irodalom összes nagy ívű primadonnaszerepét. Fiatalon hajtotta az ambíció, így elszerződött Bécsbe, majd bejárta Európa színpadait, és egyre másra meghódította a külföldi show műsorokat is, nemcsak énekesként, hanem műsorvezetőként is. Mert dönteni akkor is, amikor 10 év után hazajött, és újrakezdett mindent a fővárosi Operettszínházban  - sikerrel.


4284 Búbánat 2020-04-16 23:08:24 [Válasz erre: 4283 Edmond Dantes 2020-04-16 22:21:55]

Máshol azt olvastam a hírrel kapcsolatban, hogy az Operettszínház új vezetése nem igazán foglalkoztatta Szinetár Dórát, ugyanis nem preferálják a musical előadásokat. Maximum 4-5 előadása volt havonta, a friss tervek szerint pedig tavaszig havonta egyszer lépett volna színpadra, ráadásul vezetői döntésre maga a musicalelőadások száma is jóval kevesebb lett.


4283 Edmond Dantes 2020-04-16 22:21:55

Szinetár Dóra 27 év után felmondott az Operettszínháznál

"Szeptemberig az Operettszínház közalkalmazottja vagyok, és bár rengeteg problémát látok, és a saját bőrömön is érzek itt, nem lenne ízléses, ha negatívan nyilatkoznék az asztalról, ahonnan eszem. Annyit elmondhatok, hogy kaptam egy nagyon megtisztelő ajánlatot, és boldog vagyok, hogy van tovább utam. Örülök a lehetőségnek, és remélem, hogy ezzel a váltással egy sokkal boldogabb és nyugodtabb korszak kezdődik a színházi életemben." - nyilatkozta. Szinetár Dóra összesen 27 évet töltött itt, de nem először távozott a színházból: a 2011/2012-es évadban már felmondott egyszer, de Lőrinczy György hívására visszatért 2015-ben a Nagymező utcába. A lap (Story - ED) arra is kereste a választ, hogy mi áll a színésznő döntésének hátterében, és a névtelen forrásaik mind arra utaltak, hogy Szinetár nem kapott elég lehetőséget Kiss-B. Attila főigazgató kinevezése óta, és állítólag nem ő az egyetlen, aki szintén elköszönne a társulattól, ha tehetné.(24.hu)


4282 Búbánat 2020-04-13 11:50:06

5 perc reflektorfény - Ifjú tehetségeink

Az "5 perc reflektorfény - Ifjú tehetségeink" című új villáminterjú sorozatunkban az Operettszínház legfiatalabb generációja, ígéretes tehetségeink mutatkoznak be egy-egy humoros, rövid történettel, rájuk jellemző aforizmával. Heti háromszor, hétfőn, szerdán és pénteken jelentkezünk új riporttal. 
Ezeket olvasva közelebb kerülhetnek ifjú művészeinkhez, a szakmain kívül egy kicsit az emberi oldalukról is megismerhetik őket.

1. 5 perc reflektorfény - Ifjú tehetségeink: Süle Dalma
2. 5 perc reflektorfény - Ifjú tehetségeink: Gömöri András Máté
3. 5 perc reflektorfény - Ifjú tehetségeink: Széles Flóra
4. 5 perc reflektorfény - Ifjú tehetségeink: Dénes Viktor
5. 5 perc reflektorfény - Ifjú tehetségeink: Gubik Petra


4281 zenebaratmonika 2020-04-12 18:13:09

Az Ojság 

1929-11-24 / 47. szám

Végbizonyítvány

A múlt héten levizsgázott Fővárosi Operettszinház a következő osztályzatot nyerte:

Honíhyttan .........................jeles
Oerettirás és olvasás ....elégtelen
Igazgatómennyiségtan ...untig elégséges

Sztárlétszámtan .....plána
Operettpoétika ......harmathrendű
Gür(l)ög pótló .......jó
Dalesztétika .......elégséges
Ének ......................................türhető
Sztárgázsimetria ..... nem türhető

Közkrachdasági ismeretek... elégtelen 

Szabolcsranika ......elégséges
Rovartan (Pók) .......................hanyatló
Vegytan és színház nem megytan ....jó

Filollylógia .......kitűnő
Nagybörtörténelem .....jó
Wernerkölcstan ....jeles.
Fejesperantó ............................kitűnő
Slágerömétria ......hanyatló
Direktorna ...................... elégtelen
Fehérkesztyüs-kézimunka (Ábrahám)... jeles

Кabоsnуák nyelv és humorologia ....szabályszerű

Békeffizika....elégséges

Bukásványtan.....szabályszerű

Zárulsmeret....hanyatló

A közönség szorgalma....jó

Sikerkölcstan....pláne

Igazolatlan direktorok száma ...sok

Mulasztott sikerek száma.....még több

A tulajdonos részvénytársaság határozata.: A sztárok része más színházban felléphet,az eddigi bérlő pedig elléphet

 


4280 smaragd 2020-04-08 18:32:48 [Válasz erre: 4279 zenebaratmonika 2020-04-08 17:35:55]

4279 számú bejegyzéshez:

"Premier ma, pénteken este, hetedik hónap huszonnegyedikén lesz, mert így kívánta Ábrahám Pál, akinek a tizenhármas szám és a pénteki nap nagy szerepet játszott eddig nagyívű karrierjében. Kabala nélkül nincs színház."

* Megjegyzem:

Ábrahám Pál legjobb barátja, Kemény Egon zeneszerző, a világsikert aratott operettek zenekari hangszerelője (1930-1933), 1928-tól a Fővárosi Operettszínház állandó karmestere (lsd 4276 számú bejegyzést) is volt Ábrahám Pál mellett, a berlini bemutatókat és előadásokat mint Kapellmeister (karnagy, karmester) készítette elő, pénteken, 13-án született... szerencsét hozott! http://szuletesnap.com/1905/


4279 zenebaratmonika 2020-04-08 17:35:55

Az Újság 1931-07-24 / 166. szám

SZÍNHÁZ - ZENE

A hawai virág

Magyar premier előtt Lipcsében

Lipcse, julius 22. Most már száguldó tempóban, pihenő nélkül folyik a nagy robot, zenekari próbák a teljes együttessel délelőtt és délután, este és későn éjjel, már kinn vannak a plakátok, melyek öles betükkel hirdetik Ábrahám Pál új nagy operettjének, A hawai virágnak sorozatos előadásait a szerző személyes vezényletével.
Három nap óta minden gyorsvonat hoz valakit a vezérkarból. Először a librettó kitűnő szerzője, Földes Imre futott be, aztán Grünvvald, a német átdolgozó érkezezett, közben igazgatók Kölnből, Hamburgból, Bres- lauból, Hágábót és Kopenhágából, majd frissen, bizakodón Marton Sándor dr. érkezeit a Hotel Kaiserhofba. ahol valóságos főhadiszállása van a színházi szakembereknek, akik valamennyien izgatottan, türelmetlenül várják a bemutatót, egy új magyar világsiker elindulását.

Egész kis magyar kolónia van itt, magyar a direktor, magyarok a szerzők, a librettisla és a komponista, magyar a díszlet és kosztümtervező művész, magyar a szubrett, magyar a szólótáncosnő, néhány jó tánocs és epizódista, nem lehet eléggé csodálkozni Ábrahám Pál merészségén, hogy a leggyilko- sabb német krízis idején magyar rohamcsapattal indul a lipcsei és berlini szivek meghódítására.
Prager Miksa rendezi a darabot, ö hozta ki tavaly a Viktóriát is, az öregúr, aki négy hét óta három órát alszik naponta és még álmában. is veszekszik, káromkodik, kiabál a kórussal, mely nem zümmög neki elég halkan és a magánszereplőkkel, akik mindenáron saját egyéniségüket akarják érvényre juttatni szerepeikben. Még jó, hogy magyarul kedve szerint szidhatja az egész társaságot, így legalább nem értik azok, akik az öreg idegeire mennek.
A munka szinte kronométer-pontossággal kezdődik minden nap, délelőtt tiz órakor. A szinészek, legyen az sztár vagy statiszta, egyformán pontosak és lelkiismeretesek, itt nines mimelés, itt minden mozdulat, tánc, ének hiánytalan, mert annak kell lennie, a szereplők valamennyiének szászázalékos teljesítményt kell nyújtani minden egyes próbán, mert ha nem ezt teszik, könyörtelenül lekergeti őket a színpadról. Prager, a hatvanhat éves,-,rendező, akiben ez az idegeket őrlő, izgalmas, megfeszített munka tartja a lelket, akinek a színpad kimondottan az életelixire. narkótikuma...

Ábrahám Pál már csak árnyéka sajátmagának. Szinte érthetetlen az a zavartalan harmónia, ahogy ez az izig-vérig modern zeneszerző az operett régi stílusához csökönyösen ragaszkodó rendezővel együttműködik. Úgy hat az egész, mintha valcert és jazzt egy időben játszana, egy orchester, a múlt ölelkezik itt a jelennel, sőt a jövendővel és megértik egymást, ha sokszor villámlik is közben...
Ábrahámnak nem szabad fáradtnak lenni, pedig ő talán még annyit sem alszik, mint Prager, Az arca már egész valószinütlenül sápadt, mélyen árnyékollak a szemei, olyan, mintha lázas lenne mindig, pedig semmi baja, csak az átvirrasztott éjszakák gyötörték meg egy kissé túlságosan. Már olyan rekedt a sok kiabálástól, hogy alig hallja a saját kommandóit. Mindenki hozzámegy panaszkodni, ő a nagy eligazító, kiegyenlítő, békítő az egymásra halálosan féltékeny fő szereplők között, neki kell elsimítani a felfogásbeli ellentéteket a rendező és a primadonna, a librettisták és a rendező, a táncosok és a többi táncolni akarók között. Rajta keresztül megy minden intrika, ő pedig okosan és diplomatikusan felvesz mindent, mint egy finomművű antenna és súgva, titokzatosan végül is mindig mosolyra kelti az összes elégedetlen ábrázatokat.

A Viktória világsikere után sokan azt hiszik, hogy ezúttal „nem lesz olyan szerencséje" Ábrahámnak, mint a múlt évben. Hát a kontreminőrök most fájdalmasan csalódni fognak, mert a Hawai muzsikája kvalitásban messze túlszárnyalja a komponista eddigi alkotásait, hangszerelés tekintetében pedig egyenesen szenzáció lesz. Nem múlik el öt perc mind a báron? felvonáson keresztül, hogy Ábrahám Pál egy újabb remek slágerrel fejbe ne kólintaná hallgatóit, a selymesen lágy, mélabus és szentimentális szerelmi kettősöket nyomon követik a remek steppek és foxtrottok és Jerger utolérhetetlen tengerész-indulóját két hét múlva egész Németország énekelni fogja. (Feltéve, hogy közben anyagilag lélegzethez engedik jutni ezt a szükség-rendeletek között vergődő, jobb sorsra érdemes népet.)
Rita Gcorg játssza a darab primadonnaszerepét, haja hercegnőt, Honolulu reménységét, akiért izgalmas szerelmi várviadal folyik három felvonáson át Lio Taro herceg, Hawai másik reménysége és Stone angol tengerészkapitány között a happy end-es befejezésig. Sergej Abramovits, egy nemrég feltűnt széphangú orosz tenorista énekli a herceg szerepét, Jerger kamaraénekes, a bécsi operaház nagyszerű baritonistája alakítja Stone kapitányét. A vidámságról Hlarold Paulsen, Fritz Steiner — Jim Boy és Buíty — gondoskodnak a reveláció számba menő Bársony Rózsival együtt, aki egy tempera mentumos, aranyos kis angol miss szerepében meteorszerü sebességgel és illuminációval fog berobogni a legjobban fizetett német színésznők galériájába. Egy pillanatig nem kétséges, hogy a lényében rejlő természetes báj és közvetlenség, német színpadokon eddig ismeretlen, sziporkázóan vicces tánckészsége, aranyos kedélye térdre fogja kényszeríteni a nagyképü és idegenekkel szemben rendszerint kellemetlenül tartózkodó német kritikát. A zseniális komponista után kétségkívül ő lesz a bemutató második nagy meglepetése, eseménye.

Premier ma, pénteken este, hetedik hónap huszonnegyedikén lesz, mert igy kívánta Ábrahám Pál, akinek a tizenhármas szám és a pénteki nap nagy szerepet játszott eddig nagyivü karrierjében. Kabala nélkül nincs színház.

Vásárhelyi Gyula dr.


4278 Búbánat 2020-04-07 20:03:26

 

 

Az Operettszínház honlapjáról:

Ha a helyzet úgy adja, néha változtatni kell a jól bevált recepten, de legalábbis más módokon kell tálalni a menüt!

"Ezt jól kifőztük!"

A Budapesti Operettszínház heti menüje

Bár színészeinkkel és munkatársainkkal élőben most nem találkozhatnak, ők továbbra is azon dolgoznak, hogy saját otthonukban egyedi előadásokat, performanszokat készítsenek, amelyek jókedvvel, művészi tartalommal tölthetik meg közönségünk otthoni perceit. Új sorozatainkból összeállítottunk egy heti menüt, amelyből kiderül, hogy mikor mi kerül terítékre Facebook csatornánkon.

 De ne maradjon el teljesen a színházi élmény sem: kéthetente szombaton 19 órától élőben közvetítjük Facebookon a Budapesti Operettszínház valamely nagysikerű előadását, a következő hét szombatján pedig megismételjük azok kedvéért, akik esetleg lemaradtak róla, vagy szívesen újra néznék.

http://operett.hu/index.php?inc=cikk&cikkId=284&menuId=24


4277 Búbánat 2020-04-07 19:49:54

(A másik operett-topicba írtam át.)


4276 smaragd 2020-04-07 17:37:41

59 évvel ezelőtt ezekben az órákban már készültek a bemutatóra, Kemény Egon zeneszerző jelenlétével

Kemény Egon  Kardos György  Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban.

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.

Igazgató: Jákó Pál.

JELENET középen Krisztina kiasszony, Komlóssy Teri

A képsorozat korábbi bejegyzéseimben megtalálható, a mai évfordulóhoz még egy Kemény Egon interjút is csatolok, amelyet most találtam meg az arcanum archívumban:

  • Film Színház Muzsika, 1961-06-16 / 24. szám

KEMÉNY EGON

„Valahol délen” című operettje nemrégiben érdekes jubileumhoz érkezett: századszor játszották Leningrádban. Előzőleg több szovjet színpadon is sikerrel mutatták be. Kérdésünkre a következőket mondotta:

— Igen örülök a sikernek! Hosszú zeneszerzői munkásságom megbecsülését látom benne. 1929-ben a „Kikelet utca három” című operettel mutatkoztam be, röviddel azután, hogy tanulmányaimat befejeztem a bécsi zeneakadémián. Egy ideig az Operettszínház karmestere voltam, majd Ábrahám Pál magával vitt Németországba, és ott mintegy hat évig dolgoztunk együtt. — A felszabadulás óta a rádió többízben adott műveimnek nyilvánosságot. A Krisztina kisasszony is — amelyet most Miskolcon játszanak —, rádióoperett volt eredetileg. Egyik legjobb visszhangot keltett rádióoperettemet, a „Hatvani diákjai'-t  pedig most dolgozom át a színpad számára. Erre a daljátékra kaptam a második Erkel-díjat és azt hiszem, megállja majd a helyét a színpadon is. Egyébként talán nem újdonság az, hogy "komoly" szerző is vagyok, legutóbb Gyermekjáték címen öttételes zenekari szvitet írtam, amely a rádióban kerül bemutatóra Lehel György vezényletével.

(Kemény Egon 1930-33 között élt és dolgozott Berlinben Ábrahám Pál zenei munkatársaként, ebben a cikkben pontatlanul jelent meg ez az időszak.)

"Valahol Délen"  a színház honlapján: Szentpétervári Állami Zenés Komédia Színház 1958. 03. 20. Rendező: A. Vinyer


4275 Búbánat 2020-04-07 17:30:43

„Végül csak a szeretet marad meg”

Dolhai Attila kockáztatásról és gondviselésről

/Új Ember hetilap – 2020. április 5./

Sokunkhoz hasonlóan Dolhai Attila is otthon van most, de sem nem tétlen, sem nem csüggedt: dalokat küld a közönségének a karanténból, örül, hogy többet lehet a szeretteivel, és hiszi, hogy színészként is hasznos lehet számára ez a megálljt parancsoló, csendesebb, gondolatérlelő időszak.

- Pilinszkynek van egy elgondolkodtató verse, amely így kezdődik: „Amiként kezdtem, végig az maradtam. Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom.” Az emberek többsége, miután ráállt egy pályára, mintha így, a versnek megfelelően élne, mert az adja magát, és már visz bennünket tovább a lendület vagy a tehetetlenségi erő. Önben milyen asszociációkat kelt ez a vers? Hová helyezi magát a biztonságra törekvés– kockáztatás skálán?

– Kettős érzés van bennem ezzel kapcsolatban. Magánemberként úgy élek, ahogyan a szüleimtől tanultam; azok szerint az értékek szerint, amiket átadtak nekem. Szakmai téren viszont állandóan meg kell újulni, elölről kezdeni, új kihívásokat keresni, hogy a közönségét megőrizze az ember.

- Ennek ellentmondanak azok a színészek, akikre évtizedeken át mindig ugyanazt a karaktert osztották a rendezők, mint Jávor Pálra vagy Kabos Gyulára.

– Ők már kiteljesedett férfikorukban álltak bele a karakterükbe, és lettek hősszerelmesek vagy tréfacsinálók, míg az én műfajaimban meghatározó az életkor szerepe. Musicalszínpadon például egy harmincéves színész már öregnek számíthat, míg operettben negyvenévesen is lehet hősszerelmes. Korábban Rómeót, Rudolfot, Mozartot és hasonlókat játszottam, míg most, érett férfikoromba érve Jézus vagy Dr. Jekyll és Mr. Hyde szerepe kínálkozhat, de már nem túl sokféle szerep, és egyre inkább a „nem bonviván, de még nem öreg” cinikus szerepkör. Később pedig jöhetnek majd az apaszerepek. Míg korábban, gálakoncerteken mindig Istvánt énekeltem, 2018-ban már Koppány voltam az operettszínházban.

- Pedig a karaktere alapján mintha inkább István lenne. Melyiket érzi a magáénak?

– Ez hadd maradjon az én titkom! De annyit azért elárulok, hogy ha jó napom van, inkább Istvánnak érzem magam, míg ha bal lábbal kelek föl, és bosszúsan indul a napom, azonnal Koppánnyá változom.

- Egyre gyakrabban mondják, hogy a régi hatvanasok a mai hetvenesek. Így van ez a színjátszásban is? Egyre tovább játszhat egy színész fiatal szerepeket?

– Ezt nem tudom megerősíteni. Az igazgatók, rendezők igyekeznek korban minél közelebbi szerepet adni a színészeknek. De kétségtelen, hogy vannak nehezen meghatározható korú hősök. Tevje például hány éves? A pályám kezdete óta szeretném eljátszani, de mindig azt mondták, hogy túl öreg hozzám. Pedig talán „csak” negyven-ötven éves. Az, hogy a János vitézben Bodrogi Gyula játssza a francia királyt, teljesen rendben van, mert fontos, hogy hitelesen legyen idős. Paróka, maszk, fény és sötét sokat segíthet, de a hitelesség belülről jön. Jóléti társadalomban élünk, talán valóban lassabban öregszünk. Jelen vészterhes napokban ezt külön is köszönjük meg az orvostudománynak és mindenkinek, aki az egészségügyben dolgozik.

- Hogyan érinti a járvány miatti kényszerű leállás? Milyen gondolatok foglalkoztatják most?

– Míg máskor sokat dolgozom, most itthon vagyok. Jó itthon lenni. De az már nem jó, ami miatt itthon vagyok. Az első sokkon, feszültségen már túl vagyunk. A legfőbb gondunk kezdettől a gyerekek tanulásának megszervezése volt. A feleségem most is dolgozik, így én foglalkozom a lányokkal. Szokatlan szerep, és a lányoknak is szokatlan ez a helyzet. Matekozni például inkább anyuval akarnak, ezért megvárják, amíg hazaér.

Biztos vagyok benne, hogy nagyot nő ezekben a hetekben a pedagógusok presztízse, mert rengeteg szülő belekóstol abba, hogy milyen nehéz kenyér a tanítás. De nekünk most jó, hogy így alakult: erősíti a kapcsolatomat a lányaimmal, és a családi összetartást is. Látom a leállás más pozitívumait is: rendet tehetek a pincében meg a kottáim között, és van időm dalokat írni. Az első újat, a Maradj itthon velem!-et, amelyet a járványhelyzet ihletett, már fel is tettem a YouTube-ra.

- Ilyenkor több alkalom adódik a gondolatok érlelődésére. Színészként egy bizonyos napirend, rutinok szerint él, amelyek nagy fegyelmet és sok lemondást igényelnek. Többször is beszélt arról, hogy a vállalt hivatása hogyan hatott az otthoni dolgaira, a családi jelenlétére. És azt sem titkolta, hogy a kettőt sokszor milyen nehéz egyensúlyban tartani.

– Szívesen mondanám, hogy mindent csodálatosan megterveztünk, de nem így volt. Az élet tanított bennünket fokról fokra. Szerencsések voltunk. Zsámbékon, a katolikus tanítóképzőben ismertük meg egymást a feleségemmel. Hiszek abban, hogy Istenre, a mindenek feletti jóra rábízhatom, rábízhatjuk magunkat, és hogy a jónak győznie kell. Mindig biztos voltam abban is, hogy feladatom van, de hogy mi, azt pontosan nem tudtam megfogalmazni, és csak utólag tudtam beazonosítani. A színházat statisztakoromban furcsa naivitással a szabadság világának hittem, de aztán a színművészetin azt sulykolták, hogy „aki beteg, az alkalmatlan”, vagyis hogy aki nem rendel alá mindent a színészetnek, az nem is akarja eléggé ezt a pályát. De a Jóisten a tenyerén hordozott, mert olyan társat kaptam, aki felnyitotta a szememet, hogy a családi összetartás fontosabb a színháznál. Én nem azt mondom otthon, amikor a színházba indulok, hogy játszani megyek, hanem hogy dolgozni, mert a színház a munkahelyem, és nem a családom. Nagyrészt ez a feketefehér szemléletem őrzött meg Vikinek körülrajongott hősszerelmesként is. Önző szakma ez: túl sokat foglalkozunk magunkkal, túl sokszor mondjuk, hogy én. Nehéz egy színésszel együtt élni. De végül csak a szeretet marad meg, és a hit. A család, a közösségünk, a közös küzdelmeink; most, az itthonlétünk hosszú időszakában különösen. A hit, hogy ha összekapaszkodunk, sikerrel átvészeljük ezt a nehéz időszakot.

- Élete során sok útelágazás volt: postaforgalmi szakközépiskola után tanítóképző, éneklés, színészi sikerek, aztán a színművészeti és a fényes karrier. 2014-ben pedig enyhe irányváltás szakmán belül a musicaltől az operett felé. De mi az, ami minden változás ellenére azonos marad Önben? Mikor milyen belső iránytű segített döntést hozni, kockázatot vállalni?

– Mindig sok mérlegelés, sok információ begyűjtése után határozom el magam, de amikor sikerül döntenem, már nem tétovázom, és hiszek abban, hogy úgy lesz a legjobb. Szakmai ügyekben is így vagyok: mindenkit meghallgatok, de azt nem hagyom, hogy helyettem döntsenek. Két döntésemet viszont egy az egyben a Jóistenre hagytam: mielőtt Viki kezét megkértem, égi segítséget kértem hozzá egy templomban, és a színművészetis felvételimre is a Rókus-kápolnából mentem. Amikor ima után kiléptem a kapun, már semmi aggodalom nem volt bennem. Az operett, az opera felé való kacsingatásom is összefüggött a családdal. Amikor nagyon sok előadásom volt, értelemszerűen keveset lehettem otthon, és ez feszültségeket hozott. Új lapot akartam nyitni, és nyugodtabb életre vágytam. Kemény döntés volt, de visszakaptam tőle a családomat, és ők is engem. Nem arra koncentrálok, hogy mit veszítettem, veszíthetek, hanem arra a rengeteg ajándékra, amit már megkaptam az eddigi életemben.

- Megható volt, amikor egy nyilatkozatában azt mondta, sokkal többet kapott az élettől szakmailag is, a családjában is, mint remélte, és hogy szeretné ezt meghálálni.

– A mai napig ugyanaz a poros utakon mezítláb futkározó ajaki fiú vagyok, aki esténként a hazatérő teheneket leste. Az maradtam az operettszínház színpadán szereplő színészként is. Semmi sem jár, minden ajándék: a feleségem, a három lányom, a ház, ahol élünk, a szüleim, a bátyáim, az apósom és az anyósom, a sógornőm: az egész család körülöttem. A szakmai sikereim, hogy azt csinálhatom, amit szeretek, a közönség elismerése és minden díj. A padlástérben most alakítjuk ki az egyik lányom szobáját; én amatőr villanyszerelőként dolgozom az ügyön, mert szpotlámpára és ledcsíkra vágyik. Igyekszem tenni a családtagjaim szeretetéért, és a szerzeményeim által a közönséggel is tartani a kapcsolatot a neten. Kerényi Imre, akinek az osztályába jártam, azt mondta annak idején: „Ne legyenek boldogtalan színészek! Ha úgy érzik, hogy nem mennek jól a dolgaik, írjanak verset, dalokat, alkossanak vagy tanítsanak.” Nemrég eszembe jutott: lassan eljön az idő, hogy a mi generációnk kerül döntési helyzetbe a színházi világ ügyeiben. Ránk kerül a sor, hogy felelősséget vállaljunk, és tegyünk a szakmánk megújításáért.

- Láttam egy videót, amelyben csúszós, vizes tesztpályán vezet. Gyakorlott sofőrként hogyan éli meg az előre nem látott nehézségeket; azokat a helyzeteket, amikor nem csak Öntől, az Ön lélekjelenlététől, döntésétől függ a siker?

– Tervezős, naptáros ember vagyok, aki szeret mindent előre átlátni, és a túltervezési hajlam sem áll messze tőlem. Elsősorban a szeretteim miatt: hogy ne kerülhessenek kiszolgáltatott helyzetbe. De ember tervez, Isten végez. Nem izgulok, nem szorongok, mert hiszem, hogy ő vigyáz ránk.

- Vagányan vagy óvatosan vezet?

– Az első saját autómat összetörtem, mert megelőztem egy kamiont, és az árokban kötöttem ki. Azóta óvatos sofőr vagyok. Meg kell tanulnunk, mik a korlátaink. Nem éri meg kockáztatni.

/Kiss Péter/


4274 Búbánat 2020-04-04 11:37:59 [Válasz erre: 2064 Búbánat 2013-08-19 23:35:47]

Ma éjjel az M5 csatorna sugározza

2020. április 4. szombat 21:00 - 22:30

Budavári Palotakoncert 

„Operett a Duna felett"

2013. augusztus 10.

(90')

Helyszín: a Budai Vár Oroszlános udvara

Műsorvezető: Osvárt Andrea

Producerek: Nacsa Olivér és dr. Vadász Dániel 

Az operett-koncertet  (részleteit) az m1 csatorna 2013. augusztus 19-én, 20.15 – 21. 50 óra között már sugározta.

A műsort és a közreműködőket a 2064. sz. bejegyzésben ismertettem.


4273 zenebaratmonika 2020-04-02 16:41:43
  • Magyar Hirlap, 1935. április (45. évfolyam, 75-97. szám)

Egy kortörténetinek is nevezhető riportot találtam Ábrahám Pál operettszerzőről és a bizonyos fehér kesztyű mítoszáról

Ábrahám Pál és a fehér kesztyű

Ábrahám Pál, a világhírű magyar zeneszerző — mint a Történnek még csodák próbáján láthattuk — egyik pillanatban a zenekart vezényli, a másik pillanatban már a primhegedűsnek, a harmadik pillanatban Bobby-nak, a dobosnak ad utasításokat, majd fent terem a színpadon és a táncokat mutatja a görlöknek, egy szempillantás, odaszalad Bársony Bózsihoz és neki mond néhány szót. És mindezt olyan villámgyorsan, hogy az ember nem is hiszi, hogy mindenhol az az egy Ábrahám van. Jókedvű, vidám, még sohasem láttuk így premier előtt.
— Szeretem ezt a muzsikámat — mondja —, mert nemcsak a közönség szórakozlalására Írtam, hanem magam is jól mulattam rajta, amikor komponáltam. Nem abszint ez a zene, csak könnyű, színes cocktail; nem is az a célja, hogy Ierészegitsen, hanem csak hogy elmámorosítson. A pesti tavasz — ha késik is — talán holnap már itt lesz: illik tehát zenével fogadni...
Éveket ezelőtt — talán még emlékezni fognak rá? — Ábrahám Pál a Zenebona című első, háromfelvonásos operettjét fehér glaszékesztyűben, karmesteri pálca nélkül dirigálta. Milyen feltűnést keltett ez akkor.
— Tényleg, kabalája ez a fehér kesztyű? — kérdezzük.
Nevet:
— Szó sincs róla! Ma már pálcával dirigálok és kesztyű nélkül. Bevallom: adminisztrációs trükk volt az egész. Egy fiatal, kezdő zeneszerző trükkje, hogy — minél többet beszéljenek róla. Ezt ma már bevallhalom, főleg azért, mert nem is a keszlyű-trükkröt beszéltek annyit, hanem inkább a zenémről... Valami azonban mégis megmaradt a fiatal, kezdő zeneszerzőből: ma is drukkolok így premier előtt ..
Már szalad is tovább, fel a színpadra, ahol á világosítónak magyaráz valamit, majd az egyik színész maszkján talál kifogásolni valót.
Szertefoszlott tehát Ábrahám Pál elegáns, fehér glaszékesztyűinek legendája.

 


4272 Búbánat 2020-03-27 19:39:55

Elhunyt Kovács Zsuzsa, a Budapesti Operettszínház művésze.

Szomorú hír. Sok darabban láttam őt.  A zenés színpad nagyszerű művésze volt.  Isten nyugosztalja!

Az Operettszínház nekrológja

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy életének 75. évében elhunyt Kovács Zsuzsa Jászai Mari-díjas színésznő.
A művésznő 1968 óta tagja a Budapesti Operettszínháznak. Az operettirodalom szinte összes fontos szubrett-szerepét eljátszotta. Láthatta a közönség többek között a Sybill, a Marica grófnő, a Luxemburg grófja, a Mária főhadnagy, A mosoly országa, a Mágnás Miska, a Csárdáskirálynő, a Menyasszonytánc című előadásokban, de a sort még hosszasan folytathatnánk. Kiemelkedő ének- és tánckészségét emellett számos musicalben is megcsodálhatták az évtizedek során. Ilyen volt többek között az Ének az esőben, a Carousel és az Abigél. A színpadi szerepek mellett játék- és tévéfilmekben is szerepelt, illetve rendezőként is letette névjegyét. Munkásságát számos kitüntetéssel jutalmazták, 1980-ban Jászai Mari-, 1998-ban Déryné-díjban, 2009-ben Kálmán Imre-emlékplakettben részesítették. 2010-ben a Budapesti Operettszínház Életműdíját vehette át színpadi pályafutásának 50. évfordulója alkalmából, 2017-ben pedig Bessenyei-díjat kapott.
Kovács Zsuzsa művésznőt az Operettszínház saját halottjának tekinti.


4271 Búbánat 2020-03-25 11:57:50 [Válasz erre: 4270 Búbánat 2020-03-21 21:51:24]

Kapcs. 4270. sorszám

A bemásolt kép (plakát, hirdetmény) online árverésen vasárnapig megvásárolható az antikvarium.hu oldalon.  A licit 1 Ft-ról indult és most 18.000 Ft-nál tart.  (a katalógusban 119. sorszám alatt)  Regisztrálni kell. 

"A MAGYAR TELEVÍZIÓ NYILVÁNOS HANGVERSENYE A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN/1960. NOVEMBER 26-ÁN, SZOMBATON ESTE 8 ÓRAI KEZDETTEL"

(Latabár Kálmán, Németh Marika, valamint Feleki Kamil által dedikált, továbbá Baksay Árpád és Latabár Árpád által aláírt példány)

https://www.antikvarium.hu/aukcio/index.php?t=cd&bid=913844&aid=13351&utm_source=hirlevel13&utm_medium=email&utm_campaign=2020_03_10_dedikalt_konyvek_arveres


4270 Búbánat 2020-03-21 21:51:24

A MAGYAR TELEVÍZIÓ NYILVÁNOS HANGVERSENYE A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN/1960. NOVEMBER 26-ÁN, SZOMBATON ESTE 8 ÓRAI KEZDETTEL

(Latabár Kálmán, Németh Marika, valamint Feleki Kamil által dedikált, továbbá Baksay Árpád és Latabár Árpád által aláírt példány)

Közreműködők:

Ágay Karola  - nem szerepelt a koncerten

Házy Erzsébet

Honthy Hanna  - nem szerepelt a koncerten

Koltay Valéria

Németh Marika

Orosz Adél

Vámos Ágnes

Zentay Anna

+Balogh Edina - a plakáton nem szerepel a neve

Baksay Árpád

Feleki Kamill

Kövecses Béla

Latabár Árpád

Latabár Kálmán

Oswald Gyula

Rátonyi Róbert

Róna Viktor

Sárdy János

+ Palcsó Sándor - a plakáton nem szerepel a neve

A Fővárosi Operettszínház Zenekara, Énekkara és Tánckara.

Vezényel: Bródy Tamás

Vezényel: Pécsi István - nem vezényelt a koncerten

Koreográfus: Hidas Hédy

Díszlettervező: Rajkay György

Rendező: Mikó András

Szerkesztő: Fábry Éva

Műsor volt:

1. rész

Kálmán: Ördöglovas – Palotás (tánckar)

Lehár: Giuditta – részletek (Palcsó, Koltay, Oszvald, Vámos, énekkar)

Lehár: A mosoly országa – Balett (Balogh és a tánckar)

Lehár: A víg özvegy – részletek (Házy – Vilja-dal; Grizett-dal; (Koltay, Kövecses, Sárdy, énekkar, tánckar)

Kálmán: Csárdáskirálynő – részletek (Németh, a két Latabár, Baksay, Rátonyi, énekkar, tánckar)

2. rész

Lehár: Arany és ezüst – keringő (Orosz - Róna)

Kálmán: Tatárjárás – részlet (Zentay)

Kálmán: Marica grófnő  - Marica belépője (Házy, énekkar)

Kálmán: Marica grófnő  - „Ne szólj, kicsim, ne szólj…” - kettős (Házy, Sárdy)

Lehár: Luxemburg grófja – részletek (Németh, Zentay, Baksay, Feleki, Rátonyi, énekkar, tánckar)


4269 Búbánat 2020-03-21 16:01:38

Az Operettszínház honlapjára is felkerült a gyászhír:

"Gyászol a magyar táncművészet

Február 25-én, életének 86. évében elhunyt Pethő László táncművész, a Magyar Állami Operaház egykori legendás művésze, aki öt évadon át a Fővárosi Operettszínház balettigazgatója volt. Táncművészi munkája mellett jelentős volt koreográfusi tevékenysége, szinte minden színpadi műfajban alkotott, és dolgozott az összes nagy vidéki színházban is. Táncosként pedig bejárta a fél világot, többek között fellépett Vietnámban, Kínában, Koreában, Berlinben, Moszkvában, Kubában, az Egyesült Államokban, Londonban és Párizsban.

A háború utáni magyar balettművészet egyik nagy alakja távozott közülünk. Nyugodjon békében!"






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.