Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


6593 zenebaratmoncsi 2025-07-10 00:49:12
GESAMT (Deutschland, Österreich, Schweiz) (produkciók száma)
 1 Die Fledermaus Johann Strauss (Sohn) 21 
 2 Die lustige Witwe Franz Lehár 9 
 3 Orphée aux enfers Jacques Offenbach 8 
 3 Im weißen Rössl Ralph Benatzky 8 
 4 Die Csárdásfürstin Emmerich Kálmán 5 
 5 Frau Luna Paul Lincke 3 
 5 Meine Schwester und ich Ralph Benatzky 3 
 5 Märchen im Grand Hotel Paul Abraham 3 
 6 Les brigands Jacques Offenbach 2 
 6 Der Bettelstudent Carl Millöcker 2 
 6 Die Piraten von Penzance Arthur Sullivan 2 
 6 Der Vogelhändler Carl Zeller 2 
 6 Ball im Savoy Paul Abraham 2 
 6 Wiener Blut Johann Strauss (Sohn) 2 
 6 Die Zirkusprinzessin Emmerich Kálmán 2 
 6 Candide Leonard Bernstein 2 
 6 Charleys Tante Ernst Fischer 2 
 6 L‘île de Tulipatan Jacques Offenbach 2 
 6 Die Dollarprinzessin Leo Fall 2 
6592 zenebaratmoncsi 2025-07-10 00:47:38
Itt pedig az, hogy milyen operettek voltak a legtöbbet játszottak Németországban ill. Németország, Ausztria, Svájc 2023/24-es évadban
DEUTSCHLAND 
 1 Die Fledermaus Johann Strauss (Sohn) 18 
 2 Im weißen Rössl Ralph Benatzky 8 
 3 Orphée aux enfers Jacques Offenbach 7 
 3 Die lustige Witwe Franz Lehár 7 
 4 Die Csárdásfürstin Emmerich Kálmán 3 
 5 Frau Luna Paul Lincke 2 
 5 Les brigands Jacques Offenbach 2 
 5 Die Piraten von Penzance Arthur Sullivan 2 
 5 Der Vogelhändler Carl Zeller 2 
 5 Ball im Savoy Paul Abraham 2 
 5 Die Zirkusprinzessin Emmerich Kálmán 2 
 5 Meine Schwester und ich Ralph Benatzky 2 
 5 Charleys Tante Ernst Fischer 2 
 5 Märchen im Grand Hotel Paul Abraham 2 
 5 L‘île de Tulipatan Jacques Offenbach 2 
 5 Die Dollarprinzessin Leo Fall 2
6591 zenebaratmoncsi 2025-07-10 00:29:13
Egy érdekes statisztikát közlök, márpedig a téma Németországban ill. Németország, Ausztria, Svájc hármasban milyen szerzők darabjai a legnépszerűbbek, melyikből hány produkció volt, hány előadás, legvégül pedig hány néző ült be ezekre a darabokra a 2023/2024-es szezonban. 
6590 zenebaratmoncsi 2025-07-10 00:27:07
DIE BELIEBTESTEN OPERETTENKOMPONIST:INNEN Deutschland
SUMME DER INSZENIERUNGEN (produkciók száma)  
1 Johann Strauss (Sohn) 20 
2 Jacques Offenbach 14 
3 Franz Lehár 10 
3 Ralph Benatzky 10 
 4 Emmerich Kálmán 5 
 4 Paul Abraham 5 
 5 Oscar Straus 3 
 5 Arthur Sullivan 3 
 5 Eduard Künneke 3 
 SUMME DER AUFFÜHRUNGEN (előadások száma) 
1 Johann Strauss (Sohn) 198 
 2 Jacques Offenbach 113 
 3 Franz Lehár 99 
 4 Ralph Benatzky 97 
 5 Emmerich Kálmán 75 
 6 Paul Abraham 68 
 7 Arthur Sullivan 35 
 8 Joseph Beer 29 
 9 Oscar Straus 28 
 10 Florian Ludewig 27 
 SUMME DER ZUSCHAUER:INNEN  (jegyert vásárló nézők száma) 
1 Johann Strauss (Sohn) 121.259 
 2 Jacques Offenbach 58.580 
 3 Ralph Benatzky 48.083 
 4 Franz Lehár 43.809 
 5 Emmerich Kálmán 32.821 
 6 Paul Abraham 30.530 
 7 Oscar Straus 16.804 
 8 Arthur Sullivan 15.536 
 9 Carl Zeller 14.278 
 10 Joseph Beer 11.488 

 DIE BELIEBTESTEN OPERETTENKOMPONIST:INNEN Gesamt (Deutschland, Österreich, Schweiz)
SUMME DER INSZENIERUNGEN  (produkciók száma) 
1 Johann Strauss (Sohn) 24 
 2 Franz Lehár 16 
 3 Jacques Offenbach 15 
 4 Ralph Benatzky 12 
 5 Emmerich Kálmán 9 
 6 Paul Abraham 6 
 7 Carl Millöcker 4 
 8 Paul Lincke 3 
 8 Oscar Straus 3
 8 Arthur Sullivan 3 
 8 Eduard Künneke 3 
 SUMME DER AUFFÜHRUNGEN (előadások száma) 
1 Johann Strauss (Sohn) 258 
 2 Franz Lehár 164 
 3 Emmerich Kálmán 124 
 4 Jacques Offenbach 123 
 4 Ralph Benatzky 123 
 5 Paul Abraham 81 
 6 Carl Millöcker 42 
 7 Arthur Sullivan 35 
 8 Joseph Beer 29 
 9 Oscar Straus 28 
10 Florian Ludewig 27
SUMME DER ZUSCHAUER:INNEN (nézők száma)  
1 Johann Strauss (Sohn) 171.089 
 2 Franz Lehár 92.666 
 3 Emmerich Kálmán 68.137 
 4 Jacques Offenbach 67.933 
 5 Ralph Benatzky 52.587
 6 Paul Abraham 38.226 
 7 Carl Millöcker 23.835 
 8 Oscar Straus 16.804 
 9 Arthur Sullivan 15.536 
 10 Carl Zeller 14.278 

A magyar szerzőke vastagított vonallal jelöltem, valójában csak ez a három szerzőnk darabjai szerepelnek a három ország operett repertoárjában.

6589 zenebaratmoncsi 2025-07-09 20:09:09
Már megint nem lehet elolvasni, de most írok ide, hátha kicsit tolódik.
6588 Búbánat 2025-07-09 18:36:30 [Válasz erre: 6585 Búbánat 2025-07-05 13:51:39]
...
6587 Búbánat 2025-07-09 18:36:10 [Válasz erre: 6585 Búbánat 2025-07-05 13:51:39]
Fischl Mónika: „Egy nőnek szembe kell néznie korosodó önmagával”

Fidelio.hu –Kondor Kata – 2025.06.30.

Fontos döntést hozott pályájával kapcsolatban Fischl Mónika, a népszerű operettprimadonna számos szerepétől, így a Csárdáskirálynő Szilviájától is megválik. Hogyan képes egy nő elfogadni az idő múlását, mi a legfontosabb, amit az operettjátszás során eddig megtanult, és milyen feladatok várnak rá a jövőben – kérdeztük a Liszt-díjas előadóművészt.

 „- Januárban hoztam meg a döntést, elbúcsúztam Szilviától, Maricától, A mosoly országa Lizájától és a régi szerepektől, amelyeket már nem játszunk.”

 - Az őszi életműkoncerted pedig ennek a szerepkörváltásnak egyfajta összefoglalása lesz?

„Pontosan, szeretném feleleveníteni az elmúlt huszonnyolc évemet, és benne a legkedvesebb operettszerepeimet, amibe beletartozik a Csárdáskirálynő, A bajadér, A chicagói hercegnő. Bevallom, nem gondoltam volna, hogy nekem valaha önálló koncertem lesz az Operettszínházban, ezért megtisztelve érzem magam, és hálás vagyok a vezetőségnek. Legkedvesebb partnereimet is meghívom majd: úgy tervezzük, a gyermekem édesapja, Vadász Dániel is eljön egy duettre, természetesen ott lesz Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Bardóczy Attila, Boncsér Gergely, Oszvald Marika, Kékkovács Mara, és persze Szendy Szilvi és Peller Károly sem hiányozhat. Kiss B. Atilla főigazgató úr is énekel majd velem egy duettet, mert annak idején együtt szerepeltünk A mosoly országában. Megidézzük Vadász Zsoltot, bár még gondolkodunk rajta, pontosan hogyan, mert utána se nézőként, se előadóként nem lesz könnyű továbbmenni. De tudjuk, hogy semmiképp nem maradhat ki, hiszen a szeretet és az emlékezéshatja majd át ezt a koncertet.”

6586 Búbánat 2025-07-05 13:54:33 [Válasz erre: 6583 zenebaratmoncsi 2025-07-05 12:55:37]
Ha egyszer bekerül ide a kék folt, sajnos a további bejegyzéseknél vissza tovább, törölni nem tudjuk. Ezt már más topikban is megfigyelhettük, van ilyen máshol is. Ezen segíthetnének a szerkesztők!
6585 Búbánat 2025-07-05 13:51:39 [Válasz erre: 6583 zenebaratmoncsi 2025-07-05 12:55:37]
Sajnos, ehhez nem értek. Talán a szerkesztőknek kellene szólnunk...
Úgy gondolom, akkor fordul elő, ha az internetről leszedünk  valamit és közvetlenül átírjuk, átmásoljuk ide a topikba. Pl. az Arcanum "veszélyes"  ilyen szempontból. Lehetséges. Ezt el kellene kerülni. 
6584 Búbánat 2025-07-05 13:45:48 [Válasz erre: 6582 zenebaratmoncsi 2025-07-05 12:54:27]

Lehár Ferenc utolsó operettje, a Giuditta (1934) mutatja és bizonyítja, hogy a zeneszerző kompozíciós céljai szerint mindig magasabb minőségre törekedett (az olykor silány szövegkönyvek sem fogtak ki rajta), mindig képes volt megújulni , fejlődni és ebben a művében érte el a legtöbbet; ami már nem hagyományos operett; a fordulópont úgy az 1920-as évek közepe tájára helyezhető el: jöttek sorra a Paganini, A cárevics, a Frasquita, a Friderika, A mosoly országa, amely művek már érezhetően operai régiókat érintenek, szomorú befejezéssel,  míg a Giuditta mindazt meghaladta, amit addig valaha komponált. Lehár ebben a művében már teljesen elhagyta a század első évtizedét meghatározó „könnyed” melódiaszerzést, a „nagyoperettek” világát vagy a későbbi korszak néhol operai igényű, nívójú és ihletésű megzenésítést. A komponista szintén nem boldog végű Giudittája kifejezetten a harmincas évek zenevilágát tükrözi, de mit sem veszített dallamszerző képességéből, ez a muzsika más, mint a többi: magasröptű, dallamvilága „csapongó”, tele melodramatikus töltéssel, amiből nem hiányozhatnak az akár „operás” tenor és szoprán áriák, ahogy megtalálhatjuk benne a vidám kettősöket is, de ezek már másak, abszolút nem hasonlítanak Lehár korábbi műveit jellemző formákhoz, zenei ötletekhez. A kórus fontos dramaturgiai szerephez jut. A hangszerelés is „korszerű”, gazdag, mestermunka. Maga a zeneszerző a Giuditta műfaji meghatározását „zenés komédiának” titulálja és a darab partitúrája felvonások helyett képekből áll.

A bécsi bemutatót közvetlenül Budapest követte – mindkét helyen az Operaházban mutatták be először! Követték a világ többi operaházai, színházai. Azóta ritkán játsszák a Giudittát – nem könnyű darab, énektechnikailag és prozódiával összeegyeztetése miatt sem, az énekhangok előadóinak továbbra is az operában és az operettben egyaránt jártas személyeknek kell lenniük, színpadra állítása ezért is kihívásokkal jár...

6583 zenebaratmoncsi 2025-07-05 12:55:37
Ezzel a kék vacakkal, (másolás után jelenik meg) nem lehetne valamit kezdeni, hogy ne idegesítsen bennünket?
6582 zenebaratmoncsi 2025-07-05 12:54:27
Guidittát én nem mondanám operettnek, inkább opera, bár annak is szánta Lehár. Viszont most úgy nézem, hogy vannak benne operettre emlékeztető részek is...12.40-nél lévő duett semmiképp nem opera.
A sziámi iker lányok az eredeti előadásban is benne vannak? Elég fura látvány az elején. Ha jól tudom annak idején Budapesten is az operaház muttta be vagy a Városi Színház (mai Erkel Színház)?
6581 Búbánat 2025-07-05 10:53:05 [Válasz erre: 6579 zenebaratmoncsi 2025-07-04 21:13:51]

Kedves zenebaratmoncsi!

Nagyon kedves vagy hogy rám gondoltál ezzel a linkkel, köszönöm, hogy rátaláltál a Giuditta különleges, francia verziójának élő felvételére. Már bele-belenéztem az operett színházi felvételébe, ami érdekes rendezői koncepciót tesz magáévá.

Olvasom a link alatti leírást; idemásolom a magyar fordítását:

„Az idő megáll, valahányszor Giuditta énekelni kezd. A paradicsommadárnak tartott férfit sokan próbálták aranykalitkába zárni, és nyakláncnak álcázott gyémántláncokba ejteni. Hiába: a gyönyörű Giuditta éppúgy védelmezi szabadságát, mint titkait. Senki sem tudja igazán, honnan jött, sem a madárfogó, aki egy napon a parton találta, és kérdés nélkül feleségül vette, sem a jóképű Octavio kapitány, akivel Észak-Afrikába szökött…
A zeneszerzője által zenés vígjátéknak minősített Franz Lehár utolsó operettje inkább Puccini nagy operáihoz, mint klasszikus amerikai musicalekhez hasonlít, amint azt az 1934-es bécsi Staatsoperben nagy felhajtás közepette bemutatott premier is bizonyítja. Míg Giuditta bizonyos operahősnőket juttathat eszünkbe (Carmen, Violettát, a Méllisandeltát, a Méllisandeltát, a legtöbbet). ikonikus szerepei kabaré főszereplőjeként a L'Ange bleu-ban és a Marokkóban. Az OperaVision első l'Opéra national du Rhin műsorában Thomas Rösner ennek a lebilincselő, ritka gyöngyszemnek a francia változatát rendezi Pierre-André Weitz által tervezett, a cirkusz és a kabaré világában játszódó vibráló látványban.

Lehár: Giuditta

Opéra National du Rhin
Orchestre National de Mulhouse
2025 Opéra Vision

6580 zenebaratmoncsi 2025-07-04 21:15:26
Mivel a link nem látszik, újra küldöm.
GIUDITTA Lehár – Opéra national du Rhin - YouTube
Mindenesetre érdekes, hogy operának írják a művet...

6579 zenebaratmoncsi 2025-07-04 21:13:51
GIUDITTA Lehár – Opéra national du Rhin
Kedves Búbánat ezt neked küldöm szeretettel, mint nagy Lehár rajongónak, most vettem észre, hogy épp egy operett premier megy (francia nyelven, ugye az eredeti a német) (ami olyan ritka, mint a fehér holló) az operavisionon. Remélem újabb operettek fogják ezt követni.
6578 zenebaratmoncsi 2025-07-04 19:57:08 [Válasz erre: 6577 Búbánat 2025-07-04 11:55:04]
ADT-n utána néztem
  • Molnár Imre (szerk.) Amagyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
A Városi Színházban: A már említetteken kívül: A csillagok bolondja (Lehár, 16 XI. 10), A hajdúk hadnagya (Czobor K. felújítás, 26 I. 30, eredetileg a Magyar Színházban), Amerika leánya (Kiszely Gyula, 24 V.. 17), A palatínus rózsái (Nagypál B., 29 II. 1), Bolond Istók (Szabados Béla, 22 XiI. 22), Éva (Lehár, felújítás, 25 IX. 3), Cárevics (Lehár, 28 V. 25), Ezüst sirály (Buttykay A., 20 II. 6), Frasquita (Lehár,25 III. 3), Gólem (Virányi, I. 17, I. 12), Halványsárga rózsa (Sándor Jenő, 30 III.), Hamburgi menyasszony (Vincze Zs., 22 I. 31), Kis király (Kálmán I., 14 I. 17), Menyasszonyháború (Szabados B., 23 XII. 7), Leányálom (Szlatinay S., 25 XI. 14), Paganini (Lehár, 26 V. 7), Túl a nagy Krivánon (Farkas I., itt először 25 I. 26).
A Városi Színházban: A már említetteken kívül: A csillagok bolondja (Lehár, 16 XI. 10), A hajdúk hadnagya (Czobor K. felújítás, 26 I. 30, eredetileg a Magyar Színházban), Amerika leánya (Kiszely Gyula, 24 V.. 17), A palatínus rózsái (Nagypál B., 29 II. 1), Bolond Istók (Szabados Béla, 22 XiI. 22), Éva (Lehár, felújítás, 25 IX. 3), Cárevics (Lehár, 28 V. 25), Ezüst sirály (Buttykay A., 20 II. 6), Frasquita (Lehár,25 III. 3), Gólem (Virányi, I. 17, I. 12), Halványsárga rózsa (Sándor Jenő, 30 III.), Hamburgi menyasszony (Vincze Zs., 22 I. 31), Kis király (Kálmán I., 14 I. 17), Menyasszonyháború (Szabados B., 23 XII. 7), Leányálom (Szlatinay S., 25 XI. 14), Paganini (Lehár, 26 V. 7), Túl a nagy Krivánon (Farkas I., itt először 25 I. 26).

A Városi Színházban: A már említetteken kívül: 

A csillagok bolondja (Lehár, 16 XI. 10),

 A hajdúk hadnagya (Czobor K. felújítás, 26 I. 30, eredetileg a Magyar Színházban), 

Amerika leánya (Kiszely Gyula, 24 V.. 17), 

A palatínus rózsái (Nagypál B., 29 II. 1), 

Bolond Istók (Szabados Béla, 22 XiI. 22), 

Éva (Lehár, felújítás, 25 IX. 3), 

Cárevics (Lehár, 28 V. 25),

 Ezüst sirály (Buttykay A., 20 II. 6), 

Frasquita (Lehár,25 III. 3), 

Gólem (Virányi, I. 17, I. 12), 

Halványsárga rózsa (Sándor Jenő, 30 III.),

 Hamburgi menyasszony (Vincze Zs., 22 I. 31), 

Kis király (Kálmán I., 14 I. 17), 

Menyasszonyháború (Szabados B., 23 XII. 7),

Leányálom (Szlatinay S., 25 XI. 14)

Paganini (Lehár, 26 V. 7),

Túl a nagy Krivánon (Farkas I., itt először 25 I. 26).

6577 Búbánat 2025-07-04 11:55:04

Néhány operettcím - magyarországi bemutatók -  a XIX. század végéről (Offenbach darabjai nélkül):

Charles Lecocq: Angot asszony lánya – Népszínház, 1875

Robert Planquette: A corneville-i harangok – Népszínház, 1878

Franz von Suppé: Boccaccio – Budai Népszínház, 1879;

Arthur Sullivan:  A fruska [HMS Pinafore] – Népszínház, 1881

Carl Millöcker: A koldusdiák – Népszínház, 1882;

Johann Strauss: A denevér – Népszínház, 1882

Robert Planquette: Rip van Winkle – Népszínház, 1883;

Johann Strauss: Egy éj Velencében – Pesti Német Színház, 1883

Arthur Sullivan: A mikádó – Népszínház, 1886;

Johann Strauss: A cigánybáró – Népszínház, 1886

Floridor Hervé: Nebáncsvirág – Népszínház, 1887

Carl Zeller: A madarász – Népszínház, 1891

Carl Zeller: A bányamester – Népszínház, 1894

Sidney Jones: A gésák – Magyar Színház, 1897

6576 Búbánat 2025-07-03 08:15:49 [Válasz erre: 6575 varganiki 2025-07-02 23:03:12]
Akkor majd számolj be itt, erről a zenei eseményről, nem leszek ott. Nem szeretem az ének-zongorás operettműsorokat. Már abbahagytam az ilyesféle koncertlátogatásokat. A zenekar hűen adja vissza a partitúra leírt kottajegyeit a hangszerelés által. Nekem ez is fontos, nemcsak az énekhang varázsa.
6575 varganiki 2025-07-02 23:03:12 [Válasz erre: 6574 Búbánat 2025-07-02 19:48:04]
Én ezen ott leszek, fellép ott egy barátom, őt megyek megnézni.
6574 Búbánat 2025-07-02 19:48:04

 OPER ETT GÁLA – A II. Operett Mesterfokon Énekkurzus záróestje 

 Óbudai Társaskör a Csonka Zsuzsanna és Decsi Ágnes vezetésével megrendezett operett mesterkurzus vasárnapi gálaestjén neves művészek és a kurzus hallgatói lépnek fel, népszerű áriákat, jeleneteket adnak elő.

A gálakoncerten fellépnek: Lévai Enikő, Czető Roland, Lukács Anita, Csonka Zsuzsanna, Szendi Szilvia, Decsi Ágnes, Fritz Éva, Lukács László, Dániel Gábor és Kaplan György, valamint a II. Operett Mesterfokon énekkurzus hallgatói.

koreográfus: Csutor Zsuzsanna

zongorán közreműködik: Domán Katalin

Az NKA és a Dáma Díva Művészeti Társaság támogatásával 

2025. július 6. 19:00

6573 Tejberizs 2025-06-28 15:51:19
Hollósi Zsolt írása a szeged.hu oldalon a Szegedi Szabadtéri Játékok tegnap esti A cigánybáró-előadásáról.
6572 Búbánat 2025-06-28 14:52:39 [Válasz erre: 6571 zenebaratmoncsi 2025-06-28 14:06:48]
Mint alább említettem az 5790. sorszámú bejegyzésemben sok linket betettem a Lyoni Opera produkciójából. 

https://momus.hu/forum/operett-mint-szinpadi-mufaj/?oldal=16

Nagyon jó operett!  A Magyar Rádió Dalszínháza közel két tucat Offenbach-operett magyar nyelvű változatát elkészítette a stúdiójában, de ez valahogyan kimaradt a szériából; ez és még jó pár darab, amit szintén sajnálok: pld. La Périchole, Utazás a Holdba, A trapezunti hercegnő,  A tamburmajor lánya stb.

Örömömre, a bűbájos, csodálatos kisugárzású nagyszerű mezzo-szopránt, Antoinette Dennefelde-t nemrég élőben láthattam-hallhattam a Müpában, Ambroise Thomas Psyché című operájának koncentszerű előadásában. És éppen ma lép fel újra Párizsi Nagyoperában Offenbach Les Brigands (Banditák) című operettjében - melyről itt a topikban ugyancsak beszámoltam - linkekkel -, ugyanis ez az előadás-sorozat már tavaly ősszel kezdetét vette, és még idén júliusban is folytatódik.

6570 Búbánat 2025-06-28 09:57:07 [Válasz erre: 6569 Edmond Dantes 2025-06-28 06:08:07]

Az  5790. sorszám alatt,- ITT - részletesen írtam A Sárgarépakirály (Le Roi Carrette) című Offenbach nagyoperettről: a Lyoni Operában 2015-ben színre vitt francia nyelvű előadásának részleteit is belinkelve.

A szó szoros értelmében fantasztikus, egyben grandiózus produkció zenei anyaga is szenzációs.

A Budaörsi Latinovits Zoltán Színház részéről örvendetes, hogy bemutatják az 1872-ben, Párizsban először színre került operettet, amit Magyarországon még sosem játszottak; Kovalik Balázs rendezésére bizonyosan lesz érdeklődés, viszont tisztában lévén a kis színház erőforrásaival, már eleve sajnálom, hogy az eredeti, nagystílű partitúrát alaposan át kell rostálni, sőt áthangszerelni ahhoz, hogy egy nyilván kis zenekarra adaptálva mégis legalább egy élvezetes zenés játék kerekedjék ki az egészből. Úgyhogy magam is kíváncsi leszek a darabra, mi sül ki belőle, legfontosabbnak a zenei anyagot tekintem, ezt a zenei átültetést Furák Péter készíti.

6569 Edmond Dantes 2025-06-28 06:08:07
Kovalik Balàzs ismèt itthon rendez. Ha nem is Bp.-en, de majdnem. A budaörsi Latinovits Zoltàn Szìnhàzban Offenbach A rèpakiràly (Le roi carotte) cìmű operettjèt viszi szìnpadra, amit mèg sosem jàtszottak nàlunk. Olvasva a rövid darabismertetőt ès ismerve Kovalik habitusàt, politikai àthallàsok, csakùgy, mint Offenbach idejèn ès sok művèben, bizonyàra itt is lesznek. Rèszletek itt.
6568 Edmond Dantes 2025-06-28 06:02:47 [Válasz erre: 6563 Búbánat 2025-06-27 16:52:15]
Aki ebben az orszzàgban èl, mint te meg èn, annak nem lehetett kètsèges a vègeredmèny. Magam is quasi megjòsoltam. Az operett, amiòta lètezik, a nèp òpiuma volt ès a politika nèpbutìtò szàndèkànak megfelelően, tetszik-nem tetszik, az is marad. 
6567 Edmond Dantes 2025-06-28 05:55:00 [Válasz erre: 6565 varganiki 2025-06-27 18:24:16]
Marx ismert mondàsàt kissè mòdosìtva: az operett a nèp òpiuma. Ès ez mindig ìgy volt. Règi időkben az istenadta nèp operettel kàbìtotta magàt, ki hol engedhette meg magànak: mòdosabbak a Kiràly Szìnhàzban, az Operettszìnhàzban, a szegènyek a ligeti vurstli vagy valamelyik Budapest-környèki -akkor mèg elővàrosi- szìnkör brettlijèben. Hàborùk idejèn ez a kàbìtòszer különösen hatèkony ès nèpszerű volt. Lehet, hogy hamarosan ismèt szüksèges ès hasznos kàbìtòszer lesz a musicallel együtt.
 Màris javasolnàm a Nemzeti Szìnhàz àtalakìtàsàt zenès-tàncos operettszìnhàzzà. Rosszabb ott màr ùgysem lehetne. Vonzò zenei központ jönne lètre a MüPàval együtt a Soroksàri ùton. A mostani Thàliàt, ahol a Nemzetihez (ès a Müpàhoz) hasonlòan ugyancsak politikai kinevezett a direktor, szintèn operettesìthetnèk, mint a szemben lèvő tàrsulat kamaraszìnhàzàt. Csak ùgy tòdulnànak a nèzők a sikert sikerre halmozò Kiss-B. Atilla, Pfeiffer Gyula, Apàti Bence ùjabb ès ùjabb OJD-Pejtsik-Bozsik produkciòira ès a Jajcicàra, lehetőleg id. Vidnyànszky rendezze. Valahol csak-csak talàlnànak igazgatòi helyet Dolhainak. A fehèrvàri tàrsulat pedig folytathatnà azzal, amit most jò esèllyel ott szèt fognak verni.
6566 zenebaratmoncsi 2025-06-28 00:12:59 [Válasz erre: 6565 varganiki 2025-06-27 18:24:16]
Annak idején, 2014-ben Ábrahám Pál 3:1 a szerelem javára c. jazz-operettjét láttam ott, melynek főszereplője a magyar vizilabdaválogatott (apropója: 1936-ban Magyarország nyerte az olimpiát e sporban), igazán szórakoztató darab volt, jazz-es dalokkal. Sajnos azóta sehol se ment, pontosabban ment külföldön (Németország, Ausztria, Svájc), ott Roxy und ihr wunderteam a darab címe, és annyi változtatással, hogy focisták a főszereplők. Annak idején Bársony Rózsi és Dénes Oszkár főszerepével ment a darab nagy sikerrel, 1936 végén volt a premier. Kellér Dezső, Szilágyi László és Harmath Imre írták a librettót és  utóbbi a dalszövegeket.
6565 varganiki 2025-06-27 18:24:16 [Válasz erre: 6562 Edmond Dantes 2025-06-27 16:49:44]
Azért az nem hátrány ha több helyen fognak operettet játszani
6563 Búbánat 2025-06-27 16:52:15 [Válasz erre: 6561 varganiki 2025-06-27 10:36:30]

Én eleve Dolhait tartottam legesélyesebbnek a pozícióra aspirálók közül.  Bejött. 

Olvasom: A mai örömhír a legjobbkor jött. Dolhainak ugyanis tegnap egyik ikonikus szerepétől kellett búcsúznia. Tegnap este játszották utoljára az Operettszínházban a Székely Kriszta által rendezett István, a király előadást, amiben a művész Koppányt alakította. A közönség nagyon fájlalja, hogy a sikerdarabot leveszik a repertoárról.  (Story.hu)

6562 Edmond Dantes 2025-06-27 16:49:44 [Válasz erre: 6561 varganiki 2025-06-27 10:36:30]
Ahogy az előre megjósolható volt, magam is beírtam párszor itt lejjebb. Még egy jó prózai színházzal kevesebb egy nernyik musical- és operetténekes, "Attila" kedvéért. Talán nem ártana kissé "bőbeszédűbben" tudósítani erről a szégyenteljes döntésről... mondjuk így:

A társulat mást akart, mégis Dolhai Attila lesz a székesfehérvári színház igazgatója

A szakmai bizottság és a közgyűlés az Operettszínház tagja mellett döntött.

Ellenszavazat nélkül választotta meg a székesfehérvári közgyűlés Dolhai Attilát a Vörösmarty Színház igazgatójának augusztus elsejétől – írja a Telex Cser-Palkovics András Facebook-bejegyzésére hivatkozva.

Napokkal korábban a székesfehérvári polgármester arról számolt be, hogy a társulat többsége nem Dolhait, hanem Egyed Attilát támogatta, a szakmai bizottság azonban az Operettszínház tagját – náluk Egyed a második helyen állt." Forrás: hvg.hu  itt.

6561 varganiki 2025-06-27 10:36:30
A  Székesfehérvári Vörösmarty színház új igazgatója, Dolhai Attila. A város polgármestere jelentette be egy facebook bejegyzésben. Attila kinevezése augusztustól lép érvénybe.
6560 varganiki 2025-06-27 10:04:41 [Válasz erre: 6559 Búbánat 2025-06-26 17:01:35]
November 21-22-23 ez annyiból nehéz, hogy kevesebb mint egy hónappal később kezd mint a Notre Damei Toronyőr aminek Októberben van a bemutatója és mivel a Dankónak ezidáig csak egy előadása van márciusban, így a Cigánybárót talán kicsit arrébb is rakhatták volna egy két hónappal, így október és novemberben nagyon sok nap kimarad amikor lehetnének előadások.
6559 Búbánat 2025-06-26 17:01:35

Az Operettszínházban ősztől Cigánybáró-bemutató következik.

A Szegedi Szabadtéri Játékok holnapi nyitó eseménye az Operaházban játszott Cigánybáró-produkció  előadása. (Mindössze egy alkalommal.)

https://www.delmagyar.hu/helyi-kultura/2025/06/szinetar-miklos-szegedi-szabadteri-jatekok

A Magyar Állami Operaház vendégjátéka

Ifj. Johann Strauss

A CIGÁNYBÁRÓ

Operett

magyar nyelven, 2 részben 3 felvonásban

SZEREPLŐK:

Barinkay Sándor: BONCSÉR Gergely

Szaffi: BRASSÓI-JŐRÖS Andrea

Czipra (cigányasszony): ULBRICH Andrea

Zsupán Kálmán: SZVÉTEK László

Arzéna (Zsupán lánya): KAPI Zsuzsanna

Carnero gróf: BÁTKI FAZEKAS Zoltán

Mirabella (nevelőnő): FARKASRÉTI Mária

Ottokár (Mirabella fia): SZELECZKI Artúr

Homonnay Péter lovag: HAJA Zsolt

Mária Terézia császárnő: FENYVESI Gabriella Rea

Kikiáltó: HÁBETLER András

Közreműködik továbbá a

 Szegedi Szimfonikus Zenekar,

valamint:

a Szegedi Szabadtéri Játékok táncosai

a Magyar Állami Operaház Énekkara

a Magyar Állami Operaház statisztái

a Szegedi Szabadtéri Játékok statisztái

a Szegedi Szabadtéri Játékok gyermekstatisztái.

Karigazgató: Csiki Gábor

Szövegíró: Schnitzer Ignaz

Magyar szöveg: Fischer Sándor, Szinetár Miklós

Díszlettervező: Horesnyi Balázs

Jelmeztervező: Pilinyi Márta

Koreográfus: Mihályi Gábor


Karmester: Dénes István

 Rendezte: SZINETÁR MIKLÓS

6558 Búbánat 2025-06-26 16:38:25 [Válasz erre: 6557 Búbánat 2025-06-25 16:26:39]
Még bennem maradt némi "eszme", amivel kiegészítem az előzőleg leírt  gondolatmenetem, innen folytatom.  

A magyar ember nem ismeri - nem ismerheti meg Lehárt, Lehár életművét teljességében (más szerzőkét sem)... itthon nem ismerik, alig játsszák,  pedig a rádió 16 operettjét vette fel teljes egészében vagy keresztmetszetként.. Itt a fórum topikjaiban éveken át hoztam sorra és ismertettem a rádiófelvételeket is, a színházi felvételeket is, a YouTube-ról számtalan bejátszással illusztrálva ezeket. Az operett zenéjét, tengernyi slágerét megismerve és ezzel az érdeklődést felcsigázva, fokozva kellene lehetővé tenni az egész darabra kiterjedő odafigyelést. Persze igényelné a ma már nem divatos, nem korszerű, valós élethelyzeteket nem tükröző és valóban sok bugyuta szöveg, butuska cselekményfordulat „gondozását”; tudom, nehéz a korabeli librettókban úgy „gyomlálni, hogy ne legyen összeférhetetlenségben a rímekre komponált zenével. DE a zene sodra, a dallamok, az ének, a ritmus, a tánc, a vidám vagy melankolikus melódiák, együtt a slágerekkel, úgyis mindent visznek. Sajnos, nálunk úgy látszik, minderre nem gondolnak, ezért a közönség ismerete is, a zérónál alig több, a „járatlan utaktól” ódzkodnak, a felfedezett, máshol elérhető kínálatok iránt közömbösek, nem vesznek azokról tudomást, továbbra is tendenciózusan egy beszűkített lista áll a szemük előtt; amiből nem gond meríteni, a csecsemőtől az aggig mindenki jól ismeri, és bemegy rá akár százszor is tapsolni. Másra nem kíváncsi, de ha kíváncsi lenne, akkor sem kap mást, mint amit eddig kapott. Ha uncsi már, akkor is tapsol. Mert szeret tapsolni. Mindent meg/ki/tapsolni. Már ilyenek vagyunk-lettünk. Pedig még mennyi szépség, ragyogás, áradó zenék, melódiák, mennyi bolondos-mesés szövegkönyvre írt vidám vagy szomorkás hangvételű, színes hangszerelésben jutottak el valaha színpadra ezek az operettek, melyek ma is vonzanák a szívvel és lélekkel teli, értőn és „füllel” odafigyelőket; a szoprán-alt-tenor-bariton-basszus hangra írt betétdalok, kórusok jelenetek között könnyen megjegyezhető slágerek is teszik teljessé a sok értékes operettet, de  amelyekről nincs tudomásuk, vagy a felületes utánjárás lekicsinylő, téves gondolatokat szül, ami miért is ösztönözné a direktorokat, a művészeti vezetőket vagy a menedzsereket, hogy a rendelkezésökre álló anyagi forrásokat valami bizonytalan kimenetelűbe fektessék, amely szerintük nem nyereséges, nem hoz hasznot, mondván: a közönséget nem érdekli más azon kí, nem vonzza be a házba. Pedig a közönség szerintem nem buta, sejti, tudja, hogy az ismerős - ismeretlen szerzőknek még megannyi sok jó darabja lehet, amelyektől őket „mesterségesen”, jól megmagyarázva, hogy miért, „távol” tartják. A közönség szereti a jó zenét, az ismerős dalokat, de ha mindig ugyanezt kapja, egy idő után bele kell hogy fásuljon, még akkor ha újra meg újra tapsol hozzá.  Azon kellen fáradozni, hogy a közönséghez valami formában, talán koncertszerű előadásokban először egyáltalán megismerjék a darab zenéjét. Ha tetszik neki, akkor bátran fésüljék át a librettót és készítsék elő színpadi játszásra. Az érdeklődés meg lesz hozzá és a várható, teltházas siker sem maradhat el.

Viszont ha nincs erre hajlandóság sem a „direktórium” sem a színházba járók körében, ragaszkodnak a régi, bevált de megunt formákhoz, a bejáratott, ismétlődő darabcímekhez, nincs igény valami újra, „klasszikusra”, illetve a közönség nem vágyik megismerni további operetteket, mert amúgy is lebeszélték róluk, így önhibájukon/tudtukon kívül, elesnek valami szépre, érzelmekre ható zenétől, dalszövegtől, „slágergyanús” betétszámoktól, egy jó, sikeres operett élvezetétől – mert önző szempontoktól vezérelve nem juttatják el hozzájuk a kedvelt szerzők más, értékes darabjait. Belemagyarázva, miért is nem lehetséges, kívánatos ez.

A rádiócsatornák többsége pedig nálunk már jóideje nem sugároz operettet, sem magyar, sem más nyelvűt. Maradna az internet, melyet nem mindenki használ folyamatosan, és tudatosan az operettzenére fókuszálva, hogy új zenei ismeretekhez jusson, új zenei szépségekre csodálkozzon rá ebből a műfajból is. A potenciális, operettszínház közönségére gondolok.

Most nekem úgy tűnik,  ebből a zárt, "belterjes" körforgásból nincs akarás kitörni, nincs szabadulás! És a 22-es csapdája működik.

6557 Búbánat 2025-06-25 16:26:39 [Válasz erre: 6555 Búbánat 2025-06-25 11:56:40]
Okostelefonról írtam, "fél szemmel", sietősen, ezért itt-ott  elütésekkel, néhol  szavak elírásával.  Sorry. 
6556 zenebaratmoncsi 2025-06-25 14:00:32 [Válasz erre: 6554 Edmond Dantes 2025-06-25 08:20:30]
Amit irsz nagyban igaz nem csak a magyar, hanem a külföldi operettekre is. Sok operettet írtak, amit 2 sláger elhúzott kb. 20-30 előadásig, de kb ennyire is szánták. Rátonyi Róbert könyve megvan nekem is, igazából lekötöttek egy szerzővel egy határidóre írt darabot, de ha sikertelen volt hamar levették Amolyan tömegtermékek voltak, amiből mindig kellett egy új. Ezekben hemzsegtek a közhelyek és az olcsó poénok, amiket ma már nem értünk, mert az akkori viszonyokra iródtak . Annak idején pl. Carlo De Fries Budapest Wien operettje  nagyon népszerú volt, akár Szirmay Albert Gróf Rináldója, ezeket mára viszont teljesen elfelejtették. 
De azért vannak kivételek, méghozzá mivel Ábrahám operettjeit németül teljes egészében sikerült meghallgatnom, szerintem a Hawaii rózsája operett zeneileg végig jó alkotás, viszont a librettó hát már kevésbé sikerült jóra, ebben levő poénok a mai közönség számára már érthetetlenek, persze azért érdemes lenne elővenni a zene miatt, de a szövegkönyv átírásra szorul. Bad Ischle-ben láttam a darabot, sajnos németül nem értek, és angol felirat se volt, de így is nagyon tetszett. Bár ez az operett a magy korában egy óriási siker volt, bejárta egész Európát, sőt tovább is eljutott.
6555 Búbánat 2025-06-25 11:56:40 [Válasz erre: 6554 Edmond Dantes 2025-06-25 08:20:30]
Az a problémám, hogy Lehár szinte minden ismert vagy kevéssé ismart operettjében az összes dal (ária, duett, jelenet, együttes) sláger, a szó nemes értelmében. Lehet, hogy nálunk nem, de a világ számos pontján dúdolják azokat.  Ezek közül az itthoni gálákon alig néhány operettjének csupán pár dalát tűzik műsorra - rendszeresen ugyanazokat.  Az óriási választékból ez pindurkának látszik és számít. A probléma gyökere, hogy az operettkedvelő magyar emberek nem ismerik, nem ismerhetik meg a teljes darabokat, mert a színházak  vezetői sem ismerik az életművét. Pedig ha szét néznének határainkon túl, tapasztalhatnák, hogy a mai időkben is reneszánsza van Lehárnak, jóval több művét játsszák, mint idehaza. bennük a sok- sok slágerrel, ami kint közönsègsikert ér. Pedig a Magyar Ŕádió dalszínhàza Lehár 16 operettjét vette fél teljes vagy keresztmetszet formában, magyar nyelven, rengeteg neves opera- és operetténekessel a stúdiókban. Ezeket sok évtizeden át folyamatos ismétlésekben tünteti műsorára a Kossuth, a Petőfi, a Bartók, majd a Dankó Rádió. Mára ez utóbbi rádió adása maradt hírmondónak. Rengeteg hanglemez is hallható számos Lehár és más szerzők slágerei, amelyek jórészt nem ismeri a hazai publikum.         A színházak vezető körei nem hallgatták,   nem hallgatják ezeket a rádiós operettműsorokat, adásokat, melyekre felfigyelhettek volán, amikre felfigyelhetnének, ötleteket meríthetnének. Az emberek manapság nem hallgatnak rádiót, a rádió nem sugároz operettet. Az egykori operetthanglemezek elérhetetlennek. A magyar ember nem ismeri - nem ismerheti meg Lehárt, Lehár életművét teljesséségében. Bezárul a kör. Mindezt vonatkoztathatjuk a többi híres operettszerző nálunk alig ismert vagy egyáltalán nem játszott, de más nyelvterületen népszerű színpadi alkotásaira is. Teli-teli slágerekkel, zeneszámokkal, itthon nem ismerik, pedid a rádió azokat is felvette. Én is onnan ismertem meg. Itt a fórum topikjaiban éveken át hoztam sorra és ismertettem a rádiófelvételeket is, a színházi felvételeket is, a youtube-ról számtalan bejátszással illusztrálva ezeket. Tengernyi sláger adott, hogy az érdeklödő azok által az egész darabot, operettzenét megismerje, s akár túltegye magát a vualóban legtöbb butuska szövegen, cselekményfordulaton, az összeférhetetlenség librettókon. DE a zene sodra, a dallamok, a ritmus, a tánc, a vidám vagy melankolikus melódiak,  együtt a slágerek, úgyis mindent visznek. Sajnos, nálunk úgylátszik, nem ez az út. Beszűkített a lista továbbra is, tendenciózusan.
6554 Edmond Dantes 2025-06-25 08:20:30 [Válasz erre: 6553 Búbánat 2025-06-24 10:05:10]
Eggyel több bizonyíték arra, amit már többször bátorkodtam leírni, mindhiába: operettek tömkelegét, túlnyomó többségüket nem az örökkévalóságnak szánták. Hanem az akkori közönség szórakoztatására, sokszor vagy többnyire silány irodalmi fércműre alapozva, aktuális bugyuta -vagy jobb- poénokkal, viccekkel megspékelve. És hát a zene is többnyire ehhez alkalmazkodott: a silány nyersanyaghoz, a napi közönségigényhez. Mindez nagyjából kijelöli a műfaj helyét. Nèhány kimagasló kivétel a (fő)szabályt erősíti. Éppen ezért fölösleges és hiábavaló is operettszerzők tucatjainak százszámra összegányoltírt, a pillanatnak szóló műveinek műsorra tűzését 100-150 évvel később hiányolni vagy számonkérni. Nem tilos, csak értelmetlen. Eljöhet az a nap, amikor még a ma játszott, olykor már megunt darabok is eltűnnek a feledés süllyesztőjében. Főleg, ha többnyire olyan kezek gondozzák őket, mint manapság.
PS Tetszik-nem tetszik, pl. Lehár Ferenc (leg)több alkotása is megbukott már születése idején és csak a zeneszerző nimbusza, 2-3 darabjának sikere nyomán várta a közönség az újabb bemutatókat, de mindegyik jó esetben 1-2 slágerszámmal maradt az utókorra, amiket ma operettgálákon hallhatunk. Ezek azok slágerek, azok a "gombok", amikhez már nem varrják a kabátot = a teljes darabot.
6553 Búbánat 2025-06-24 10:05:10 [Válasz erre: 6552 zenebaratmoncsi 2025-06-23 14:35:43]
Sok értékes operett megbukott Magyarországon, függetlenül, hogy szomorú vagy víg befejezés a librettója; a korabeli publikum, akár a mai közönség, inkább a vidámat preferálja, és nem is tudja, hogy a szomorkás végű operettekben ugyanúgy megtalálhatóak a vidám kettősök vagy táncos komikus és szubrett dalai. Érdemes meghallgatni ezek felvételeit.
6552 zenebaratmoncsi 2025-06-23 14:35:43 [Válasz erre: 6551 Búbánat 2025-06-23 12:22:48]
Valóban, a Cárevicsről én is hallottam, régi újságokban olvastam, hogy annak idején megbukott Magyarországon, nem is volt csak kb. 20 előadás, de mivel ez is az un. szomorú operettek közé tartozott, talán emiatt okozott csalódást a humoros operettet kedvelőknek.
6551 Búbánat 2025-06-23 12:22:48 [Válasz erre: 6538 zenebaratmoncsi 2025-06-21 14:39:20]
Az említett orosz arisztokratás témájú operettek közül nekem a kedvencem Lehár Ferenc A cárevics  című híres műve. Magyar fordításban, Kulinyi Ernő eredeti dalszövegével, 1966-ban rádió-stúdiófelvétel készült az operett keresztmetszetéből. A főbb szerepekben olyan kitűnőségek énekelnek, mint   Házy Erzsébet (Szonja); Udvardy Tibor (Aljosa, a cárevics );  Kishegyi Árpád (Iván, lakáj); Zentay Anna (Mása, a felesége). Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Bródy Tamás.  Nálunk, sajnos, nem játsszák ezt az operettet.  A rádióadásokban nagy ritkán csendülnek fel részletek, időnként elhangozik élő operettkoncerteken is egy-két dal, kettős. Ennyi. Kár. Szívesen látnám itthon színpadon a teljes operettet. 
6550 Búbánat 2025-06-23 11:49:57 [Válasz erre: 6549 varganiki 2025-06-23 07:00:29]
Ennyi dicséret után - nekem is nagyon tetszett a Cirkuszhercegnő-produkció, miről beszámoltam itt - kíváncsian várom majd ennek az előadásnak a televíziós közvetítését.
6549 varganiki 2025-06-23 07:00:29
A szombati tv felvételes Cirkuszhercegnő az évad legjobb előadása volt. Legalább ötször tapsolták őket vissza a maghajlásnál, az egész színház zúgott a tapsoktól amit jelzem megérdemelten kaptak meg. Bordás Barbara kitűnően játsza és énekli Fedora szerepét, méltó párja volt Sándor Péter aki olyan akár egy időzített bomba, a második felvonás végén robban és előtőr belőle a kivagyiság ami igen jót tesz a karakternek. Addig pedig gyönyörűen és visszafogottan szólaltatja meg az álruhás Fedja herceget. A játéka érzelmekkel teli, a féltékenységet, a melankóliát és jókedvet egyformán jól meg tudja mutatni. Langer Soma igazi intrikus, nagyon jól áll neki Vlagyimir herceg szerepe. Erdős Attila maga a humor, még az előadás után sem esett ki a szerepéből, Nagy Alma pedig nagyon sokat fejlődött Miss Mabelként.
Összességében egy minden szempontból tökéletes tv felvétel született szombat este.
6548 Edmond Dantes 2025-06-23 06:36:46 [Válasz erre: 6547 zenebaratmoncsi 2025-06-22 20:02:08]
Tökmindegy. Operett- ès/vagy musicalszìnhàzat fog csinàlni az orszàg egyik legjobb pròzai szìnhàzàbòl. Ùgy làtszik, 50-hez közeledve màs terepen, szìnigazgatòkènt szeretne hasìtani, ahol bizonyàra rendezni is òhajt majd, amiben eddig nulla gyakorlata van. Jò helyre lehet bekötve, ha őt nevezik ki Fehèrvàrra igazgatònak.
6547 zenebaratmoncsi 2025-06-22 20:02:08 [Válasz erre: 6546 Edmond Dantes 2025-06-22 19:12:34]
Dolhai az tudtommal musical szinész, jó operettet is játszik, de elsősorban musicelekben aratta sikerét.
6546 Edmond Dantes 2025-06-22 19:12:34 [Válasz erre: 6543 Búbánat 2025-06-22 17:37:26]
Hàt pont ez az! Az orszàg egyik legjobbnak tartott tartott pròzai szìnhàza (is) operett- ès/vagy musical-szìnhàz lesz? Netàn egy ùjabb ejtőernyős NER-kedvenc kedvèèrt? Pestről zaràndokoltak szìnhàzrajongòk Fehèrvàrra 1-1 szìnhàzi produkciòra..  A màsik jelölt 2012 òta a tàrsulat tagja, Jàszai-dìjas szìnèsz. Akkor màr inkàbb a pesti Nemzeti legyen n+1-edik operett-ès musicalszìnhàz. Annàl, amilyen most, valszeg jobb lenne.
6545 Búbánat 2025-06-22 18:11:17 [Válasz erre: 6544 zenebaratmoncsi 2025-06-22 17:58:39]

Deutsches Theater München

Kálmán: Die Csárdásfürstin

Július 12., 17., 18., 19. (2 előadás), 20. 

https://www.youtube.com/watch?v=hkE6w2wayt0

Die Besetzung der Aufführung: Enikő Lévai, Dalma Süle, Gábor, Bakos-Kiss, Balázs Papp, Péter Laki, Viktor Dénes, Luca Bojtos, Flóra Széles, Ágota Siménfalvy, Gábor Dézsy Szabó, Attila Bardóczy, Soma Langer, Zoltán Kiss, Patrik Görög, Gergely Altsach.

Lehár: Das Land des Lächelns

Július 23., 24., 25., 26. (2 előadás), 27.

https://www.youtube.com/watch?v=gorZKcyABdQ

Die Besetzing der Aufführung: Ninh Duc Hoang Long, Péter Balczó, Diána Kiss, Barbara Bordás, Attila Erdős, Viktor Dénes, Flóra Széles, Luca Bojtos, Zoltán Kiss, Soma Langer, Gábor Dézsy Szabó, Attila Bardóczy, Mónika Vásári, Tamás Földes, Gergely Altsach, Tibor Oláh, Á

6544 zenebaratmoncsi 2025-06-22 17:58:39
Veranstaltungskalender | Deutsches Theater | Ticketshop
Íme ezek az előadások lesznek Münchenben a Budapesti Operettszínház előadásában. 6 Kálmán Csárdáskirálynő
Veranstaltungskalender | Deutsches Theater | Ticketshop
és 6 Lehár Mosoly országa



A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.