Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


5831 zenebaratmoncsi 2024-01-23 17:30:32 [Válasz erre: 5826 Edmond Dantes 2024-01-23 08:27:22]
Jó hát lehet tényleg giccsnek is nevezni a Három a kislányt, másrészt van benne kb. három sláger. A librettó elég bugyuta, de hát a Víg özvegy librettója se egy nagyszám... legalábbis számomra eddig dög unalom volt, pedig láttam több előadást. Ez persze lehet a feldolgozás hibája is. Mindenesetre a legultolsó operettszínházi produkciója néhány éve tényleg rémes volt, aztán láttam még a főiskolások előadását az Eifell Műhelyházban, hát egy fokkal azért jobb volt, de valahogy akkor is nagyon idegesített... teljesen érdektelen volt a számomra. Egyedül a zenéje volt, ami persze tetszett.

5830 Edmond Dantes 2024-01-23 16:41:15 [Válasz erre: 5829 Búbánat 2024-01-23 16:01:38]
Jellemző, hogy mikor mutatták be ott (1951), nyilván a kevésbé igényes proletariátus  új közönség nagyobb épülésére-szépülésére és szerencsére évtizedek óta ejtik. A Kossuth-díjasok és -díjtalanok pedig -tisztelet a kivételnek- mindent elénekeltek, ha rájuk osztották. Egy jó extra gázsi (rádió, TV, lemez, hakni) kedvéért meg pláne ... tisztelet a bevételnek. 

5829 Búbánat 2024-01-23 16:01:38 [Válasz erre: 5826 Edmond Dantes 2024-01-23 08:27:22]
Nézd vissza a  Digitárban, hány Kossuth-díjas énekművészünk szerepelt  a Három a kislány c. daljátékban az Operában, sok évtizeden át, mennyi rádió- és hanglemezfelvételen is énekelték az Opera művészei a jól ismert dalokat. Koncerteken is.  Televíziós felvételeken is.  Komplett, teljes stúdió-és előadás-felvételek ismertek a daljátékból. 
Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Orosz Júlia, Budanovits Mária,  László Margit, Neményi Lili, Pavlánszky Edina, Csonka Zsuzsa, Kalmár Magda, Hankiss Ilona, Andor Éva, Koltay Valéria, Ardó Mária, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Réti József, Kövecses Béla, Külkey László, Bándi János, Somogyvári Lajos,  Bende Zsolt, Melis György, Radnay György, Nádas Tibor, Maleczky Oszkár, Várhelyi Endre...

 Melis György utolsó nyilvános fellépése: Törökbálint, 2008. január 5.  Újévi gálakoncert

A cigánybáróból Zsupán belépője mellett Melis A három a kislányból énekelte el az Árva a ház, nincs kacagás-duettet,  Ardó Mária partnereként.   Videó


5828 varganiki 2024-01-23 11:31:17 [Válasz erre: 5815 zenebaratmoncsi 2024-01-22 19:59:59]
Pénteken az István a Királyra. Végre Sándor Petit is láthatom a címszerepben, mert eddig csak Kocsis Dénest sikerült elkapnom, igaz őt négyszer is :D

5827 varganiki 2024-01-23 11:29:48 [Válasz erre: 5813 Búbánat 2024-01-22 14:15:57]
Való igaz, a jövőhét kivételével minden héten megfordulok majd ott: Ezen a héten István a Király lesz, de megyek még a Huszka Gálára, Monte Cristo Grófjára, Csárdáskirálynőre és persze a 100 éves Marica Górfnő előadásra is :)

5826 Edmond Dantes 2024-01-23 08:27:22 [Válasz erre: 5819 Búbánat 2024-01-22 22:17:27]
Arròl lassan leteszek, hogy kìvànsàglista cìmèn az összes (többnyire csak egykori!) honi ès külföldi (siker)darab felsorolàsàròl lebeszèljelek :-) ...
... de könyörgök, legalàbb a Hàrom a kislànyt hagyd ki. "Bertè Henrik" förmedvènye a nagy, a csodàlatos Schubert megcsùfolàsa ès senki ne àllìtsa, hogy az a fèrcmű egy centivel is közelebb viszi a hallgatòt a zeneszerzőhöz!

5825 Edmond Dantes 2024-01-23 08:13:58 [Válasz erre: 5821 zenebaratmoncsi 2024-01-22 22:59:44]
Bàrcsak a feledès örök homàlya borìtanà a Hàrom a kislànyt ...

5824 Búbánat 2024-01-22 23:56:19
A Fővárosi Operettszínház műsora 1923 - 1973

Online – lapozható adattár (Szerkesztette: Koch Lajos)

(Színháztörténeti füzetek 55., Budapest, 1973)

Más idők, más szellemiség, lehet nosztalgiázni, de lehet ötleteket is meríteni...


5823 zenebaratmoncsi 2024-01-22 23:26:45 [Válasz erre: 5822 Búbánat 2024-01-22 23:10:27]
Mondjuk, ha megy Bad Ischle-ben a Mese a Grand Hotelben, hát jó lenne ide is elhozni. Ezt nem fogja megtenni az operettszínház, de hátha másik budapesti színház kap az ötleten. Ráadásul annak az operettnek remek a librettója, mert Alfréd Savoir francia komédiaíró legnagyobb sikerét, a "A nagyhercegnő és a szobapincér" c. szatírát dolgozza fel.
Az meg tényleg szomorú volt, hogy a mostani igazgató azonnal levette a Mayát a műsorról, és egy évadot futott csak... így csak egyszer láttam.... de igazából így tett sok más korábbi operettel és musicallel.

5822 Búbánat 2024-01-22 23:10:27 [Válasz erre: 5821 zenebaratmoncsi 2024-01-22 22:59:44]
Még sok ilyen darab kellene az Operettszínházba - frissíteni a repertoárt, amiről alább írtam, mert a külföldi operettszínházak produkcióiból is többet át lehetne venni, akár koprodukcióban megvalósítani...

5821 zenebaratmoncsi 2024-01-22 22:59:44 [Válasz erre: 5819 Búbánat 2024-01-22 22:17:27]
Pontosan vannak olyan darabok
Annak idején a teljesen elfeledett Kálmán Imre Chicagoi hercegnőt  elővette a Komisch Oper Berlin operett koncert formájában, és utána sok német színház is játszotta, aztán még Keró elhozta Budapestre is, egész jó szériát élt meg. Annyira nem volt jó, de rossz se, és legalább újdonság, mivel nem az elnyűtt, unos untig játszott Csárdáskirálynő és Marica néhány slágere ment...
Aztán ha már magyar szerző, akkor a Komisch Oper Berlin felújította Ábrahám Mese a grand hotelben c. operettjét, - szintén operett koncertként, - amit már azután írt, miután elűzték Berlinből zsidó származása miatt. Akkor. 1934-ben Bécsben volt a premier, aztán 1936-ban Magyarországon is bemutatták Ágay Irénnel a főszerepben. Azután Mainz-ban nagyszínpadra vitték, és azóta már számos helyen játszák viszonylag nagy sikerrel, mármint ott már egy 2/3-ad ház az annak számít. Jelenleg is megy Cottbusban, lesz Duisburgban, sőt a Bad Ischle -ben a híres Lehár fesztivál is bemutatja a nyáron. Mellesleg még a Göteborgi Opera is feltette meglepetésre, mégpedig svédre fordítva, emléket állíva a II. Világháború elnyomott zsidó zeneszerőknek (mert 2022-23-as évet nekik szentelték). 

A Három a kislányt korábban én is említettem, ugye Franz Schubert dalai alapján az életéről szól. Láttam a tévéfilmet persze, az is nagy siker volt régen, mára a feledés homályában maradt.
Ott lenne még Zeller Madarásza... nagyszerű dalokkal, vagy Leo Fall Sztambul rózsája... hát szép az is.

5820 zenebaratmoncsi 2024-01-22 22:46:03 [Válasz erre: 5818 Edmond Dantes 2024-01-22 20:47:00]
Az jó, hogy ott is megy operett. Talán benne lennének egy Hawaii rózsájában vagy legalább Bál a Savoybant is elővehetnék, ha már nem megy az operettszínházban.
A Fekete Pétert eddig egyszer láttam, mégpedig a Városmajorin. Ha jól rémlik a szabadkai magyar színház előadása volt. Szerintem irtó vicces darab, van benne pár jó dal is, meg amit még hozzá vágnak más Eisemann darabokból. Különben Eisemann is Vajdaságban született, nem csak Ábrahám. Paripás nevü falut írták születési helyéül, emiatt is került műsorra ott. Valójában Eisemann nem népszerű napjainkban külföldön, máshol nem is láttam, hogy megy operettje. Persze talán egy két határon túli magyar színházban előfordulhat. A Vajdaságban Ábrahámtól a Viktóriát láttam, hogy játszák. 
Különben a Temesvári Román Operában jelenleg is megy az Ábrahám Bál a Savoyban, mégpedig románul... a Bukaresti román operett és musical színházban pedig ment a Viktória pár évvel ezelőtt.
A Centralban pedig láttam a csodálatos My fair lady-t Alföldi Róberttel. A főszereplő akkor már nem Tompos Kánya volt.


5819 Búbánat 2024-01-22 22:17:27 [Válasz erre: 5817 zenebaratmoncsi 2024-01-22 20:25:02]
A magyar szerzők mellett játszhatna az Operettszínház igazi klasszikusokat is - csak persze ahhoz hiányzik az akarat, a szándék, a  kreativitás, a jó énekes-hanganyag meg persze a pénz... A francia, angol, osztrák szerzőknek, de a magyar Lehárnak is, sok olyan műve van, ami klasszis, de nincsenek a szerepekhez operai nívót képviselő művészei a színháznak. Ha magyar operett, ugyanazon darabok "körforgását" látjuk éveken át, újabb rendezésekben, pedig a nevezett szerzőknek (Ábrahám, Fényes, Huszka, Jacobi, Kálmán, Lehár) számos kitűnő darabját színpadra lehetne állítani, melyek "bevételt is termelnének" nem csak a költséget emésztenék,  és minden bizonnyal teltházzal játszhatnák. Nem kellene ódzkodni, "félni", attól tartani, hogy csekély érdeklődést vonzanának. De nincs a repertoáron Ábrahám-, Fényes,- Jacobi-operett sem. Továbbá  régóta hiányolom a palettáról mások mellett Nádor Mihály Babavásár című, rendkívül dallamos, talán Jacobi Viktor zenei stílusvilágát idéző, pompás nagyoperettjét, ahogyan Kacsóh Pongrác Rákóczi című daljátéka és Szirmai Albert számos operettje közül az Alexandra bemutatása is "nyerő" lehetne... Eisemann Mihály darabjait sem játssza az Operettszínház. Huszkától, Kálmántól, Lehártól  egy-két darab van színen, ez kevés.  Szívesen fogadnám Farkas Ferenc, Polgár Tibor, Kerekes János, Vincze Ottó operettjeit is, Schubert-Berté Három a kislány c. daljátéka ugyancsak nagyon régen szerepelt a műsorrendben...
A külföldi klasszikusok hiánya (Offenbach, Sullivan, Jones, Suppé, Hervé, Planquette, Millöcker, Zeller, Oscar Straus, Johann Strauss, Fall...) pedig továbbra is a szívügyem - de reménytelennek tűnik, hogy a jelenlegi vezetés hajlandóságot mutatna tőlük bármit is elővenni... Sajnos. (J. Strauss  két ismert művére nem lennék vevő, untig elégszer ment az Operában...)  De a musical és efféle darabok is elveszik a helyet az operett elől...

5818 Edmond Dantes 2024-01-22 20:47:00 [Válasz erre: 5817 zenebaratmoncsi 2024-01-22 20:25:02]
Ha akarsz prímán rendezett, pörgős operettelőadást, remek art deco díszletekkel és korhű (30-as évek) jelmezekkel, nézd meg a Fekete Pétert a Centrálban. Nem emlékeztem rá, hogy 20 éve a nyitáskor már játszották (és a Vígben sem láttam), most az évfordulóra megint elővették. A színészek énekhangja persze nem éri el az "igazi" énekesekét, viszont jól vagy jobban játszanak és az ősbemutató főszereplői, Ajtay, Kelemen Éva, de még Kiss Manyi sem voltak "csak" énekesek. Nekem speciel nem tetszett annyira Magyar Attila, de attól még jól szórta a poénokat. Martinovics Dorina erős, mint mindig és naná, hogy Básti Juli sokadszor is "ellopja a show-t". Szóval ahogy régen, úgy ma sem csak az Operettszínházban fújják az operett-passzátszelet. Sőt, ahogy látom, ott egyre kevésbé.

5817 zenebaratmoncsi 2024-01-22 20:25:02 [Válasz erre: 5811 Búbánat 2024-01-22 12:47:01]
Aztán jó lenne, a megnevezett zeneszerők (mármint akikek még nem vettek elő, és táblát kaptak) műveit is jövő évadtól elővenni, nem csak évi egy db operett premierrel. Lehetnek az előadások akár a Kálmán Imre Theatrumban is, ha kiszenekarral is megoldható.

5816 zenebaratmoncsi 2024-01-22 20:14:42
Mondjuk azért az nem igaz, hogy Fényes Szabolcs a modern operett megteremtője, inkább Ábrahám Pál az, mivel ő vitte be a jazz-zenekart a zenekari árokban a revü operettjeiben. (Először 1928. elején a Zenebona c. operettben, majd követte ugyanabban az évben Az utolsó Verebély lány). Utána jött Brodszky Miklós (1929 Szökik az asszony) és Eisemann (Miss America 1929), és csak utánuk Fényes Szabolcs. Mármint időrendben....
és természetesen voltak külföldi modern operett próbálkozások is...
Fényes inkább a musical előfutárának tekinthető, bár ott is voltak mások már korábban. Pl. Gyöngy Pál Őméltósága soförje c. darabja, de ilyen Ábrahám Pál Mese a Grand Hotelben c. operettje is, ami már szintén nagyon közel áll a musicalhez. Igazából talán egyszerre mind a három zeneszerző a musical előfutárának tekinthető.

5815 zenebaratmoncsi 2024-01-22 19:59:59 [Válasz erre: 5812 varganiki 2024-01-22 13:15:24]
Nem baj, a számomra fontosabbakat lefotóztad. Persze várjuk a hiányzó 2-t, ha mész, esetleg a Fényest újra lefotózhatnád, mert a széle lemaradt.
Mire mész legközelebb?

5814 Búbánat 2024-01-22 14:17:41 [Válasz erre: 5807 varganiki 2024-01-22 10:43:47]

Az Operettszínház csarnokában Lehár Ferenc kihelyezett portréképe alatt olvasható szöveg idézett sorában a számszaki adatot pontosítom:

„Pályafutása zenitjén a budapesti Operaház tíz év alatt négy művét tűzte műsorra.”

Ez nem négy, hanem helyesen: öt mű:

1925. március 3.  Frasquita (Városi Színház)

1926. május 7. Paganini (Városi Színház)

1928. május 25. A cárevics (Városi Színház)

1930. december 20. A mosoly országa (Operaház)

1934. április 8. Giuditta (Operaház)

"Varganiki" fotója 

De ha már itt tartok, megemlítek további hat művet, amiket ugyancsak az Operaház produkciójában, először láthatott a magyar közönség:

1898. május 2. Kukuska (opera) (Operaház)

1907. április 28. Tatjána (a Kukuska átdolgozása) (Operaház)

1910. december 20. Hercegkisasszony (Operaház)

1916. október 10. A csillagok bolondja (Népopera)

1943. február 20. Garabonciás diák (a Cigányszerelem átdolgozása) (Operaház)

1943. július 21. A víg özvegy (Margitszigeti Szabadtéri Színpad)

Lehár Ferenc halálát követő években is, az Operaház égisze alatt színre került művei - részben saját produkciók:

1959. augusztus 23. A víg özvegy (Margitszigeti Szabadtéri Színpad),

1969. augusztus 2. A mosoly országa (Margitszigeti Szabadtéri Színpad),

1983. július 7. A mosoly országa (Az Óbudai Zichy Kastély udvara)

1999. szeptember 17. Cigányszerelem (Erkel Színház)

2014. február 22. A víg özvegy (balett verzió)  (Erkel Színház)


5813 Búbánat 2024-01-22 14:15:57 [Válasz erre: 5812 varganiki 2024-01-22 13:15:24]
Nem baj, majd legközelebb: úgyis sokat "előfordulsz"  ott...

5812 varganiki 2024-01-22 13:15:24 [Válasz erre: 5811 Búbánat 2024-01-22 12:47:01]
Azok nincsenek meg. Az ültető hölgyek ott álltak és nem tudtam őket lefotózni

5811 Búbánat 2024-01-22 12:47:01 [Válasz erre: 5810 zenebaratmoncsi 2024-01-22 12:14:55]
Ha mégis "betévednék" legközelebb a teátrumba, persze szerét ejtem élőben is megnézni a zeneszerzők tábláit... Addig is, "varganiki"-től várhatjuk még ide belinkelni a lefotózott többi képet is  (Kálmán, Huszka).

5810 zenebaratmoncsi 2024-01-22 12:14:55 [Válasz erre: 5807 varganiki 2024-01-22 10:43:47]
Nagyon szépen köszönöm a feltöltést. Lementettem és elforgattam.

5809 Búbánat 2024-01-22 11:59:45 [Válasz erre: 5800 zenebaratmoncsi 2024-01-21 13:22:30]
Mostanában nem készülök az Operettszínházba. Az ott műsoron lévő, szegényes operettválasztékra nem vagyok kíváncsi! (ami érdekelt, már láttam, elég volt azokból egyszer...)

5808 Búbánat 2024-01-22 11:56:35
Én is köszönöm a feltöltött fotókat!

5807 varganiki 2024-01-22 10:43:47



5806 zenebaratmoncsi 2024-01-22 00:16:18 [Válasz erre: 5805 varganiki 2024-01-21 22:09:23]
Mindegy, akkor tedd igy fel a többit, majd lementem és elforgatom.

5805 varganiki 2024-01-21 22:09:23 [Válasz erre: 5804 zenebaratmoncsi 2024-01-21 22:05:05]
Na ez az ami nehéz. Nekem is elforgatta holott nem így fotóztam le hanem állóba. Többet is lefotóztam de azok is ugyanúgy el lettek forgatva.

5804 zenebaratmoncsi 2024-01-21 22:05:05
Köszi. A többit is lefényképezted? Pl. Ábrahám Pál is érdekelne, meg Jacobi.
Sajnos nem lehet elforgatni. Talán próbáld meg az előtt elforgatni, mielőtt feltöltöd, mert így nehéz olvasni.

5803 varganiki 2024-01-21 18:13:58


5802 varganiki 2024-01-21 18:12:51 [Válasz erre: 5801 zenebaratmoncsi 2024-01-21 13:29:04]
Érdekes, én eléggé operettesnek találtam. Főleg a tánckomikus dalait azok szerintem operettesek lettek. Ugye a nagy primadonna Armina áriáját, illetve a fiatal hercegek dalát megosztottam itt is :)

5801 zenebaratmoncsi 2024-01-21 13:29:04 [Válasz erre: 5792 varganiki 2024-01-20 01:33:29]
Az Orfeum Mágusából anyukám a dalokat borzalmasnak találta, szereinte nem is operett. Mármint csak a szilveszteri gálát látta az m5-ön. Inkább nótának tartotta, de azt a műfajt nem kedveljük.
Most így nem megyek rá, max. ha kapok ingyen jegyet, de ez elég esélytelen.
A Nine az tetszett nekem és neki is.

5800 zenebaratmoncsi 2024-01-21 13:22:30 [Válasz erre: 5799 Búbánat 2024-01-20 23:37:43]
Te nem mész esetleg az Operettszínházba?
Őszintén szólva nincs mire.... ami érdekelt, már láttam... de jó lenne megnézni a táblát, de nem engednek be megnézni.
Akkor inkább a Cotton Club Singers Sinatra show-jáért adnék ki pénz a Kongresszusi Központban, a klasszikus jazzet szeretem.

5799 Búbánat 2024-01-20 23:37:43 [Válasz erre: 5798 zenebaratmoncsi 2024-01-20 15:41:42]
Így akkor örüljünk ennek a lehetőségnek, és töltsük le, mentsük, amíg nem késő...

5798 zenebaratmoncsi 2024-01-20 15:41:42 [Válasz erre: 5797 Búbánat 2024-01-20 13:37:22]
Amíg le nem törlik a fiókot. Hivatalosan nem lehet fenn egészében operett....csak a dalok egyenként.

5797 Búbánat 2024-01-20 13:37:22

A YouTube-ra felkerült a Budapesti Operettszínház Sybill bemutató-előadásának teljes felvétele- amit korábban a televízió M5 csatornája kétszer is sugárzott:

Jacobi Viktor: Sybill

operett két részben

A Budapesti Operettszínház előadása (2017)

Szöveg: Martos Ferenc, Bródy Miksa.

Díszlet: Cziegler Balázs.

Koreográfus: Bodor Johanna.

Rendező: Szabó Máté

Jacobi Viktor a Zeneakadémián egy évfolyamon tanult nem kisebb nevű szerzőkkel, mint Kálmán Imre, Szirmai Albert, Weiner Leó. Két tanév elsajátítása után otthagyta az akadémiát és az addig megszerzett tudással belevetette magát az operett komponálás színes világába. Első darabjai a Király Színházban uralkodó magyaros daljátékízlésnek igyekeztek megfelelni, majd a nemzetközi sikerek reményében művészete a nyugati stílus, a dzsesszes elemektől gazdag angolszász világ felé tekintett. Az I. világháború kitörésekor a Sybill londoni bemutatójának előkészítésével volt elfoglalva, de mint ellenséges állam polgárát, kiutasították a brit fővárosból.

Jacobi nagyoperettje a váratlan és kiszámíthatatlan szerelemről szól, amit a teljes felfordulás és zűrzavar kísér. Mindenki féltékeny mindenkire és mindenki szerelmes valakibe…

Szabó Máté rendező és egyenrangú alkotótársa, a koreográfus Bodor Johanna erősen meg- és átmozgatta a Budapesti Operettszínház társulatát, amely hálásan fogadta a szokott praxistól eltérő munkamódszer és színházi gondolkodás megjelenését.

Szabó Máté koncepciója szerint a Sybill nem hagyományos, „cukormázas” operett, hús-vér alakok, árnyaltabb, esendő figurák szerepelnek benne. Világuk életszagú, érzéseik valódi érzések, örömeikben, fájdalmaikban magára ismer a néző. A külső csillogást ellensúlyozzák a sorsukra vetülő árnyak, életüket meghatározó keserű döntések. A rendező jól egyensúlyoz tragédia és komédia között, tökéletesen visszhangozva azt a kettősséget, ami a szerelem és maga az élet.

A szereposztásból:

Fischl Mónika - Sybill, énekesnő

Dolhai Attila - Petrov, hadnagy

Vadász Zsolt – Nagyherceg,

Frankó Tünde – Nagyhercegnő,

Kocsis Dénes – Poire,

Szendy Szilvi – Charlotte,

Oszvald Marika – Olga

Mészáros Árpád Zsolt - Kormányzó

 

Közreműködik a Budapesti Operettszínház Ének- és Zenekara valamint Balettkara.

Vezényel: Bolba Tamás


5796 zenebaratmoncsi 2024-01-20 13:28:14
Egymás után engedi, de ha nem megy, akkor külön hozzászólásba egyenként is felteheted.
Most Lehár Ferenc és Fényes Szabolcs fotóját tettem fel.

5795 zenebaratmoncsi 2024-01-20 13:27:29 [Válasz erre: 5794 varganiki 2024-01-20 11:36:59]

5794 varganiki 2024-01-20 11:36:59 [Válasz erre: 5793 zenebaratmoncsi 2024-01-20 02:32:24]
Többet is fel tudok tölteni?

5793 zenebaratmoncsi 2024-01-20 02:32:24 [Válasz erre: 5792 varganiki 2024-01-20 01:33:29]
Fent az I betü alatt van a kép beillesztése. Ott fel tudod tölteni a képeket.

5792 varganiki 2024-01-20 01:33:29 [Válasz erre: 5791 zenebaratmoncsi 2024-01-18 20:52:31]
Szia sikerült képeket készítenem viszont a darab egyikünknek sem tetszett :/
Ellenben tegnap ötödjére is megnéztem az Orfeum Mágusát, az viszont nagyon tetszett most is :D

5791 zenebaratmoncsi 2024-01-18 20:52:31 [Válasz erre: 5781 varganiki 2024-01-04 19:18:55]
Milyen volt a Nine?
Sikerült képet készítened az operett zeneszerzőkről?

5790 Búbánat 2024-01-12 16:27:48 [Válasz erre: 4191 Búbánat 2020-01-07 10:03:56]

Kapcs. 4191. sorszám

Jacques Offenbach: Le Roi Carrette  („A Sárgarépakirály”) 

opéra bouffe féerie, négy felvonás, 1872. január 15, Párizs, Théâtre de la Gaîté

Korábban már belinkeltem kis zenei videókat a bécsi Volksoperben 2019-ben és 2020 januárjában bemutatott, német nyelvű előadásból, de most rátaláltam a neten az operett eredeti szinopszisára épülő, a Lyoni Operában 2015-ben színre vitt francia nyelvű előadásának részleteire is:

A talált videók, köztük stúdiófelvételek közül válogattam:

Offenbach: Le Roi Carotte - Nyitány - · Philharmonia Orchestra · Antonio de Almeida Offenbach ℗ 1988 Universal International Music B.V.

Offenbach: Le Roi Carotte - Lyon – Előadáskritika - Opéra National de Lyon 23 décembre 2015

Offenbach: Le Roi Carotte - Interjúk az alkotókkal

Offenbach: Le Roi Carotte – extraits du spectacle

Offenbach: Le Roi Carotte – (extrait)

Offenbach: Le Roi Carotte – „Oses tu bien invoquer tes ancêtres"

Offenbach: Le Roi Carotte – Rondo de Cunégonde

Offenbach: Roi Carotte – Duo - Conégonde/Fridolin

Offenbach: Roi Carotte – Act I – Finale

Offenbach: Le Roi Carotte – Ville Morte 2 Broadband

Offenbach: Le roi Carotte, Act IV – Entracte - Brandenburgisches Staatsorchester Frankfurt · Howard Griffiths

Offenbach: Roi Carotte – Antoinette Dennefeld - „Curieuse” -Air de Louise – Les Mousquetaires au Couvent – Louis Varne

(Opéra Comique, Paris 13 et 15 juin 2015 Direction musicale - Laurent Campellone Mise en scène : Jérôme Deschamps L'Abbé Bridaine : Franck Leguérinel)

Mivel nálunk kevéssé ismert ez a nagyszabású Offenbach-alkotás, a Wikipédia oldaláról részletezem a cselekményt, és a 2015-ös lyoni produkcióról beszámoló egyik kritikából is idézek:

Főszereplők:

Julie Boulianne (mezzoszoprán): Robin-Luron

Yann Beuron (tenor): Fridolin XXIV

Christophe Mortagne (tenor): Le Roi Carotte

Antoinette Dennehof (szoprán): Cunégonde hercegnő

Felicity Lott (mezzoszoprán): Coloquinte varázslónő

Boris Grappe (bariton): Truck

Jean-Sébastien Bou (bariton): Pipertrunk

Mellettük nagyszámú mellékszereplő van a színen::Fiatal férfiak és nők, Városlakók, Diákok, Lovagok, Fegyveres férfiak, A Roi Carotte Cortege, Sárgarépa, Cékla, Fehérrépa, Retek, Torma; különféle pompeji kereskedők, Cybèle papjai, fuvolások, etióp bohócok, gitárosok és hárfások, szír és görög táncosok, rabszolgák, szabadok, gyerekek, parasztok, katonák, városlakók, alomhordók; Hangyák, Szkarabeuszok, Fűtölcsérek, Bolhák, Májusbogarak, Kabócák, Pillangók, Szitakötők, Méhek, Darazsak; Zenészek, udvaroncok, hölgyek, pincérek.

I. felvonás 1. jelenet.

Napnyugta van. Egy sörözőben XXIV. Fridolin király diáknak álcázva elmagyarázza főminisztereinek, hogy ifjúkori komolytalan viselkedése csődbe vitte a királyságot. Ezért azt tervezi, hogy feleségül veszi Cunégondét, egy másik királyság hercegnőjét. Nem biztos abban, hogy vonzó-e egyáltalán, reméli, hogy titokban megfigyelheti érkezését. A diák Robin-Luron a diákélet oldott örömeiről énekel. Fridolin megkérdezi Robin-Luront, hogy mit gondol a királyról és kormányáról. Robin-Luron gúnyosan válaszol. Tud arról, hogy Fridolinnak pénzért házasodnia kell, és amikor végre felismeri Fridolint, felajánlja, hogy megvásárolja a királyi palotában lévő összes páncélt. Miközben Fridolin mérlegeli az ajánlatát, Cunégonde megérkezik, inkognitóban utazik, abban a reményben, hogy titokban megpillanthatja Fridolint, mielőtt beleegyezik, hogy feleségül veszi. Fridolin és Cunégonde flörtölnek, és kikéri a véleményét a királyról, akit Fridolin dicsér. Egy áriát énekel, amely leírja életét a kolostor elhagyása és a párizsi társadalom útjainak megismerése óta. Elhatározza, hogy feleségül veszi, és a lány a palotába távozik, várva az életet egy olyan királyságban, amely ünnepekkel és látványosságokkal kormányozza népét. Fridolin és miniszterei megvitatják, hogy páncélgyűjteménye bűvölet alatt áll-e, vagy a régi palotája kísértetjárta. Leszállt az éjszaka, amikor elindulnak, hogy megvizsgálják.

I. felvonás 2. jelenet.

Coloquinte boszorkány tetőterében. Rosée du soir, a morvaországi nádor lánya ébren van. Fridolinról álmodik, akit hat éve szeretett itt fogságban. Megérkezik Robin-Luron, aki azt állítja, hogy a diákok titkos ismeretekkel rendelkeznek az elrejtett helyekről, és varázsütésre befejezi a hímzési munkáját. Tervezik a szökését. Coloquinte belép, ő és Robin-Luron vitatkoznak varázserejükről és rivális hűségükről. Elmegy, Coloquinte pedig szidja Rosée du soirt, amiért megengedte, hogy meglátogassa. Rosée du soir, egyedül, a szökéséről álmodik.

I. felvonás 3. jelenet.

A királyi palota kertjei. Cunégondét üdvrivalgással fogadják. Fridolin későn lép be, és királyként mutatkozik be Cunégondének. Folytatják a flörtölést, és mindenki táncra készül, amíg a jelenetet meg nem szakítja egy idegen belépő nagy kísérettel, bizarr zene kíséretében. Carotte király és a táncoló zöldségek udvara lép be. Robin-Luron felismeri Carotte-ot rivális varázslóként, míg Fridolint szórakoztatja. Coloquinte, akit a királyi udvar nem látott, meglendíti varázspálcáját, és irányítja a tömeg mozgását. Először általában a nőket, majd Cunégonde-t nyűgözi le a Carotte. Carotte egy áriát énekel, amely elmagyarázza természetét, a földalatti birodalom uralkodóját, aki azzal szórakozik, hogy bolondokat csinál az emberiségből. Cunégonde lenyűgözi Carotte-ot, aki egyszer tüsszent, és Fridolint tüsszenti. Iszik, és Fridolin részegnek tűnik. Fridolin táncolni próbál, hogy bebizonyítsa, józan, de hülyét csinál magából. A tömeg megdöbben egy furcsa hangtól. Az antik páncélok királyi gyűjteménye vonul, átkozva Fridolint. A tömeg Fridolin halálát követeli, de Robin-Luron megvédi Fridolint. A tömeg dicséri Carotte-ot, aki Fridolint váltja királyként, miközben Cunégonde a karjaiba esik.

II. felvonás

Fridolin hűséges követőivel, Truck-kal, Pipertrunck-kal, Rosée du soir-ral és Robin-Luronnal együtt eléri az öreg mágus Kiribibit, hogy segítségét kérje Coloquinte varázslatának megtörésében. A bűvész megkéri őket, hogy öljék meg, hogy elengedjék az átkot. Így tesznek, és újra megjelenik fiatalemberként. Aztán elküldi őket az ősi Pompejibe, hogy találjanak egy elvarázsolt gyűrűt, amely lehetővé teszi számukra, hogy legyőzzék Carotte-ot.

Elindulnak Pompejibe, és közvetlenül a Vezúv kitörése előtt érkeznek. Miután elénekeltek egy kvartettet az összes civilizáció végső összeomlásáról, egy varázslámpának köszönhetően ismét kialszik, és megérkeznek Pompejibe. A vasúti vonatok ábrázolásával becsapják Pompei gladiátorait és szenátorait, és a varázsgyűrűvel távoznak.

III. felvonás

Carotte királyt néhány árus (Robin-Luron, Pipertrunck és Rosée du soir álruhában) találja, akik az eltűnt Fridolint keresik, de nem találják a palotában.

Cunégonde találkozik Fridolinnal, és ellopja a varázsgyűrűt, nehogy elpusztítsa Carotte-ot. A boszorkány elküldi Fridolint a rovarok országába, ahol egy gyors diadal után ismét egyedül találja magát.

Fridolin és bandája a Carotte király elleni felkelés közepén találják magukat az emelkedő árak és az igazságtalanságok miatt. A tömeg felismeri Fridolint, és visszahelyezi a trónra. Carotte-t elviszi a boszorkány. Fridolin feleségül veszi Rosée du soirt, miközben a lakosság örül.

"A rendező, Laurent Pelly „varázslatos zöldségfolt-varázslatként” jellemezte Offenbach hihetetlen, 1872-es Le Roi Carrotte-ját („Sárgarépa királya”) ma visszatér a zenei színtérbe; a párizsi, londoni, New York-i és bécsi kezdeti diadal ellenére 1877 óta szinte teljesen hiányzik. Míg az eredeti négy felvonásos változat hatórás maratont követelt 120 fellépővel a színpadon, több tucat díszlettel és több száz jelmezzel, addig Agathe Mélinand Offenbach művének második változatát három felvonásra és tizenegy jelenetre adaptálta, lényegesen jobban kezelhető hosszúsággal. A „varázslatos” szempontok talán némileg visszafogottak, de a lyonais-i búvárkodás még mindig működik – egy meglehetősen politikai mű aranyos újrafelfedezése, és amennyire lehet szórakoztató.

Victor Aviat dirigálása vehemens... A nyitány csillog, de kezdetben a hangzás egy árnyalattal lapos;  a mezzoszoprán Julie Boulianne belépőáriája Robin-Luron szerepében (jó színésznő, viszonylag könnyű hangszínnel) túlságosan visszafogott a zenekar alatt. A kórus lelkesedése már az elejétől fogva erőteljes (az első jelenetben az orvostanhallgatók teljes körű pályakezdő beavatási rítusban, ivászat egy sörözőben láthatók), a kórus pedig az egész operára nézve hatékony eszköze Offenbach tipikus stílusának .... Ebben a burleszk környezetben látjuk az első érintkezést Fridolin és jegyese között. Ez a két főszerep több mint méltó castingot kap: Yann Beuron opera- és operett-tapasztalata, lekerekített és erőteljes tenorja éppoly tökéletes választássá teszi, mint Antoinette Dennefeld Cunégonde szerepében. Nyüzsgő, az opera-bouffe-hoz jól szokott mezzoszopránja meleg, modora friss és szemtelen. Tagadhatatlan bájjal és különös könnyedséggel Chloé Briot Rosée-du-Soirként gyönyörű énekeket ad nekünk, koloratúrákkal szórt páros jeleneteiben, olykor fuvolakísérettel alátámasztva.

De 2015-ben Lyonban a Le Roi Carotte  a szemek ünnepe. Laurent Pelly rendező egy szédületes, a legapróbb részletig humorral teli szcenírozást álmodott meg, tökéletesen tálalva a dúsan mulatságos librettót. A vulkán árnyékában Pompejibe való elterelés Verne  Utazása a Föld középpontjába című művét idézi  (van egy vidám jelenet, amikor Fridolin kis bandája elmagyarázza az ókori rómaiaknak, mi a vonat); zöldségfolt üldözési sorozatok az 1980-as évek Commodore 64 Crystal Castles videojátékának felidézése ; a rovarok egy része egyenesen a Musée des Confluences (Lyoni Tudományos és Antropológiai Múzeum) könyvtárából került ki, a méhkirálynő és serege pedig okos alternatívát alkotott az eredeti balettjelenethez képest.

A vígjáték egy téma variációiba van ágyazva. A 3. jelenetben fellelhető ősök merev, merev arcképcsarnoka később zöldségportrévá alakul, amellyel Sárgarépa király (Christophe Montagne, kiváló színész és énekes) veszi körül tróntermét (a trón tulajdonképpen egy zöldséges láda). Ezen a ponton a domináns hajszín a narancssárga. És amikor a zöldségek kicsit petyhüdtek és lötyögni kezdenek, Cunégonde észhez térve nézi férje kopott, sáros fenekét („hogy is szerettem volna ezt”), a sárgarépa hamar megfőtt. El kell mondanunk – a jelmez illetlensége megkívánja –, hogy a bitorló uralkodó lábai között a gyökér kissé petyhüdt, és Fridolin hatalomba kerülése annál könnyebben megy neki. Offenbach szatirikus nézetében a birodalmi rendszerről Sárgarépa király végre látja népét a barikádokon felszállni; e pompás kollektív tablóképek közül az utolsóban a nép megszabadul burleszkkirályától, akit a darálóba dobnak. Szó szerint."


5789 varganiki 2024-01-10 14:02:18
Újabb dal az Orfeum Mágusából. Személy szerint az egyik kedvencem :)
https://www.youtube.com/watch?v=YZo97QhR1mg

5787 zenebaratmoncsi 2024-01-09 00:06:06
Szilveszteri gála - Információk - Prágai Opera &operett (classicworld.at)

Szilveszteri Gála
Prágai Operaház, 2023. 12. 31.

A gálaest középpontjában álló zenei előadás eredetileg német nyelven debütált Ball im Savoy címmel 1932. december 23-án a berlini Großes Schauspielhausban. Paul Abraham írta a zenét Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda librettójához. Az operett eklektikus partitúrájával hamar felkeltette a közönség figyelmét, számos táncot vonultatott fel, mint például az amerikai foxtrot, az argentin tangó, a spanyol pasodoble, a berlini jazz, a jiddis klezmer, a magyar csárdás és a bécsi keringő. Oscar Hammerstein lefordította a művet angolra, és ez a változat további nemzetközi hírnévre tett szert, miután 1933. szeptember 8-án bemutatták a londoni Drury Lane Színházban. Abraham célja az volt, hogy ütős sláger legyen, és szándékosan tartotta a partitúráját egyszerűnek, hozzáférhetőnek és szórakoztatónak, nem pedig túl fejlett zenei ötletek vagy harmóniák tekintetében. Az eredmény egy vad utazás, amely terjeszti fertőző energiáját – tökéletes jármű az újévi szórakozáshoz! A Prágai Operaház előadása cseh nyelvű, cseh, angol és német felirattal gondoskodik arról, hogy Ön mindig naprakész legyen az eseményekkel kapcsolatban.

5784 zenebaratmoncsi 2024-01-05 17:47:50 [Válasz erre: 5783 Búbánat 2024-01-05 15:08:04]
Már elkezdte visszatölteni a videókat, reméjük ezt nem törlik már. Nem tudom, hogy melyek lehettek a bűnösök. Úgy tudom, hogy több figyelmeztetés kell a fiók törléséhez.

5783 Búbánat 2024-01-05 15:08:04 [Válasz erre: 5779 zenebaratmoncsi 2024-01-04 14:35:05]
Szomorúan konstatáltam, hogy a YouTube-on levették a teljes sorozatot: a Rádió Dalszínháza archív felvételeit.  De én előzőleg többségüket meghallgattam és magamnak kiírtam (opera és/vagy operettrészleteket, illetve  teljes operettfelvételek). Ezeket közzéteszem a másik rádió operett topikban - legalább a címeket és előadókat részletezem. 

5782 Búbánat 2024-01-05 14:59:58 [Válasz erre: 5780 zenebaratmoncsi 2024-01-04 16:38:47]

„A színház emeleti előterében a magyar operett dicsőségcsarnokában hét neves zeneszerző: Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Huszka Jenő, Jakobi Viktor, Kacsóh Pongrác, Kálmán Imre és Lehár Ferenc, valamint az építtető, Somossy Károly emléktáblája is látható.

Amikor tavaly ősszel egy operettgálán voltam ott, elkerülte a figyelmem, de akkor még nem is tudtam az emléktáblákról, engem is érdekelnek. Legközelebb, ha megyek egy operettelőadásra, a szünetben megkeresem és alaposan „szemügyre veszem” a nevezett zeneszerzők emléktábláit. De addigra „varganiki”-től e téren Te már „képben leszel”...  


5781 varganiki 2024-01-04 19:18:55 [Válasz erre: 5780 zenebaratmoncsi 2024-01-04 16:38:47]
Persze szívesen. Jövőhéten úgyis megyünk a Nine-ra akkor lefotózom. Esetleg ha adsz egy email címet oda elküldöm majd neked :)

5780 zenebaratmoncsi 2024-01-04 16:38:47 [Válasz erre: 5771 varganiki 2024-01-02 13:05:38]
Bocsi, hogy erre megkérlek, mivel te folyamatosan jársz az Operettszínházba velem ellentétben, aki utóljára vagy 1,5 éve voltam ott, még mielőtt kitették a zeneszerzők tábláit.
Ott van 7 operett szerző táblája, de képtelenség elolvasni mit írtak rá. Szóval jó lenne lefényképezni ezeket, mert szívesen elolvasnám. Különösképpen Ábrahám Pál, Jacobi Viktor és Fényes Szabolcs érdekelne, de persze a többiek is. 
Jó lenne, ha fel tudnád tölteni ide a fotókat.

5779 zenebaratmoncsi 2024-01-04 14:35:05 [Válasz erre: 5774 Búbánat 2024-01-02 16:09:26]
Már meg is szüntették a fiókot.
Talán érdemes lenni csak a Rádió dalszínházát feltenni, vagy legalábbis az operett előadásokat. Nyilván egy másik profilról.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.