Az előadás alatt néztem a műsorfüzetet, és azt hittem, hogy kihagyják az Élni, csak élni jót, kár lett volna, de szerencsére elénekelték a Vágyom egy nő után.
6700
A műsorlapon lévő sorrenddel vetettem egybe a televíziós leadást. Az élő koncerten akkor eltérhettek a kinyomtatott füzetben megadott sorrendtől és én emlékeztem rosszul. A televíziós leadás azzal egyezett.
A második részben a második Lehár dal Jöjj, mosolyog már fenn Hold és a 4. dal a Cigánybáró Ne tűnj el ég, ó álomkép kissé uncsi volt, illetve Orfeum mágusa az Ármina ária se tetszett, az pedig olyan eröltetett volt, mintha több dal lett volna összevágva. Este kilenctől, Az Orfeum mágusa, ez se kedvenc. A Cirkuszhercegnő Szép kis cirkusztáncosnő pedig túl szirupos, kicsit giccses. A Szabadság szerelem című dal elég középszerű volt, bár tudom, Búbánatnak nagyon tetszett.
A második napi koncerten pontosan így, felcserélve ment a két dal, mint ahogy előzőleg a katalógusba leírták.
Még egy talán említésre sem méltó változás volt a televíziós leadásban: felcserélték a sorrendet, mert előbb hallottuk a Giudittából az áriát és utána következett A mosoly országából az ária a három tenor előadásában. A koncerten ez fordítva volt. Ennek oka rejtély marad számomra.
Végignéztem a Palotakoncertet, végül is az összes dalt leadták, néztem a katalógust, annyi változás volt, hogy az első felvonás utolsó előtti dalát, a Tatárjárásból áttették a második felvonás utolsó előtti helyére.
Pótlólag:
Szabadság, szerelem - Reformkori hőseink címmel zenei hungarikumokból összeállított-2023-as debreceni gálakoncerten előadott műsorszámok közül kiemelem:
Kálmán Imre: Az ördöglovas – Palotás (km. a Magyar Nemzeti Táncegyüttes)
Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró – Toborzó (Boncsér Gergely és tánckar)
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – „Emlékszel még?” (Miklósa Erika és Boncsér Gergely)
Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Messze a nagy erdő” (Szántó Andrea és tánckar)
Kodály
Zoltán a Székely fonó című
daljátékából felcsendült „A csitári
hegyek alatt...” Miklósa Erika, Boncsér Gergely, Szántó
Andrea és Molnár Levente tolmácsolásában.
Az opera műfaját a Bánk
bán („Hazám, hazám” – Molnár
Levente) és a Hunyadi László (Mária cabalettája – Miklósa Erika) képviselte, míg nótát
Budai
Beatrix énekelt. Önálló táncszámaival a Debreceni
Népiegyüttes és a Magyar Nemzeti Táncegyüttese mutatkozott be, valamint Danyi
Lőrinc és Cigányzenekara is a színre lépett és zenélt.
A Hungarikum gála Beethoven István király –
nyitányával vette kezdetét (megjegyzem: ez és más zenei darabok is, kimaradtak a
szerkesztett televíziós adásból) és Ifj. Johann Strauss „Éljen a magyar” gyorspolkájával fejeződött be. A Kodály Filharmonikusokat Kesselyák
Gergely vezényelte.
A Duna TV-n sugárzott ünnepi, Hungarikum-gálakoncert teljes adása visszanézhető a MédiaKlikk.hu oldalán: ITT
Debrecenben, a Kossuth téren lévő főtribün a Református Nagytemplom előtt volt a helyszíne a szabadtéri - HUNGARICUM - gálakoncertnek. A 2023-ban tartott műsoros est felvételét sugározta tegnap délután a televízió.
Harmath Imre halálának körülményeiről, annak mikéntjéről megoszló leírásokat találni; abban megegyeznek, hogy munkaszolgàlgálatoskènt érte a halál. Egy cikkben azt olvastam, hogy ismeretlen helyen végezte életét, de ennek ellentmond a tény, hogy a leközölt dátuma, szeptember 16. másnapján már az Újság című lap nekrológban búcsúzott el tőle.
Igen ezt tudtam, hogy Nádor Mihály a holokauszt áldozata lett, méghozzá a legrosszabb módon, mert életét is vesztette.
Dr.
Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést adományozta
Kiss
Diána, operaének-művész, a Magyar Állami Operaház magánénekese, a Budapesti
Operettszínház előadóművésze részére, az
opera és operett népszerűsítése iránt elhivatott, értékközvetítő és színvonalas
művészete elismeréseként.
Hankó
Balázs kulturális és innovációs miniszter Varga-Bajusz Veronika
felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkárral
és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkárral augusztus 20. alkalmából
állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át kedden a Pesti Vigadóban.
Kiemelkedő színvonalú munkája
elismeréseként Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben
részesült:
MAKLÁRY LÁSZLÓ karmester, kiváló és érdemes művész, a Madách Színház karmestere, a Budapesti Operettszínház korábbi főzeneigazgatója
Majd elfelejtettem: holnap este - augusztus 20-án - láthatjuk a Palotakoncert felvételét a tévében: a DUNA sugározza két részben, 20.06 - 21.00, majd a TŰZ és FÉNYEK JÁTÉKA közvetítése után 21.30 - 22.25.
Mindenesetre a Termetes nő Németországban egy ritkán, de napjaiknban is elővett operettje Krasznai Krausz Mihálynak, stílusa szerintem elég németes, az ottani kabarékat idézi ez az összeállítás.
A névsort („Krasznai, akár Ábrahám vagy Kálmán”) még folytatni lehet, például Nádor Mihály zeneszerzővel, aki származása miatt szintén ki volt téve a zsidóüldézésnek. Utolsó lakhelye Budapest VI. Szondy utca 90. (1940-1943). Utána át kellett költöznie egy csillagos házba, majd onnan fiával és vejével együtt útnak indították Auschwitz felé. Halotti bizonyítványa szerint 1944. júliusában halt meg. Ő nem a Délvidéken, hanem a Bánságban (Temesvár) született, 1882-ben..
Nádor Mihály legismertebb operettje a Babavásár (1922), melynek rádiófelvételén Andor Éva, Koltay Valéria, Udvardy Tibor és Palcsó Sándor énekli a csodálatos melódiákat.
Abban viszont mindkét kritika egyetért, hogy a szinpadi kép giccses és az előadás régimódi.
Ez melyik évi Hungaricum gála?
Duna
World tévében, ma 19.30 – 20.2
Szabadság, szerelem - Reformkori hőseink -
Hungarikum Gála
A
Debrecen főterén rögzített gálakoncert az előadóművészet műfajainak szemüvegén
keresztül, annak lehetőségei, különlegességei és sajátosságai segítségével
mutatja be nemzeti értékeinket, tradícióinkat, büszkeségeinket:
hungarikumainkat. A népzene, az operett, az opera és a magyar nóta vezet végig
minket több mint ezeréves kultúránk történelmén olyan neves művészek
közreműködésével, mint Miklósa Erika,
Mester Viktória, Budai Beatrix, Boncsér Gergely, Molnár Levente, a Kodály
Filharmonikusok, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, valamint Danyi Lőrinc és
Cigányzenekara. Vezényel: Kesselyák Gergely.
A
fellépők Beethoven, Erkel, Kodály, Bartók, Kálmán Imre, Lehár Ferenc világhírű
dallamai segítségével igazi ünnepi estét biztosítanak.
Egy
másik német kritika jóval mértéktartóbb, szelídebb és megengedőbb a Budapesti
Operettszínház idei nyári, müncheni turnéján szerepelt A mosoly országa című Lehár-operett
előadásának bírálatában. (A
cikk szerzője a másik előadott darab, A csárdáskirálynő előadásáról nem szól.)
"Zum ersten Mal seit zehn Jahren gastiert das Budapester Operettentheater wieder in München, wo es schon in den 1980er-Jahren wahre Triumphe gefeiert hat. Den ganzen August über wurde damals vor ausverkauftem Haus gespielt, vor allem kitschige Ausstattungsorgien und zirzensische Choreografien sorgten für Furore. Inzwischen hat sich zwar selbst die Operettenwelt geändert, auch die Budapester, aber in ihrem neuesten Gastspiel von Franz Lehárs Operette "Das Land des Lächelns" wird noch immer fleißig gelächelt. Und noch mehr gefächelt."
Ideírom a kritika - fordítóprogrammal alkotott
- magyar szövegét:
A müncheni „A mosolyok földje” című film
kritikájaSok
kínai klisé
2025.07.24., Stefan Frey
Tíz év után először tér vissza a Budapesti Operettszínház Münchenbe,
ahol az 1980-as években igazi sikereket aratott. Augusztusban telt ház előtt
léptek fel, giccses kellékekkel és cirkuszi koreográfiával, ami szenzációt
keltett. Miközben még az operettvilág is megváltozott, beleértve a budapestit
is, legújabb vendégelőadásukon, Lehár Ferenc "A mosoly országa" című
operettjében továbbra is rengeteg mosoly látható. És még több rajongás.
„A mosolyok földje”
egykor az egyik leggyakrabban előadott operett volt, ma már ritkán szerepel a
repertoárokban. Ez elsősorban – ahogy a cím is sugallja – Kína klisészerű
képének köszönhető, amely 1929-ben, a premier idején még ismeretlen, egzotikus
ország volt, mára azonban mindenütt jelen van.
Nincs boldog befejezés a kultúrák
közötti házasságban
Mindazonáltal egy
kínai herceg és egy európai nő akkoriban botrányos szerelmi története ma is
működik, mivel Lehár műve kevésbé az egzotikumról szól, mint inkább a nyugati,
felvilágosult társadalom és a patriarchális, tekintélyelvű társadalom közötti
kulturális különbségről. Lisa, egy tábornagy emancipált bécsi lánya, aki
lóversenyeken indul, és egyébként is saját akarattal rendelkezik, követi
mesebeli hercegét egy olyan országba, ahol a librettó szerint a nők "egy
dolognak" számítanak, és nincs beleszólásuk. Amikor Lisa rájön, hogy ez
mennyire mélyen befolyásolja a férjét, elhagyja. Tehát nincs happy end ennek a
korai multikulturális házasságnak.
Budapest „Mosolyföldje”, beleértve a
sárga arcúakat is
Első pillantásra a
Budapesti Operettszínház produkciója meghökkentően naivnak tűnik, mintha
csaknem 100 év sem telt volna el a premier óta. Egyetlen kínai klisé sem marad
ki, Túri Erzsébet festőien folklóros díszletétől Berzesenyi Krisztina színes
jelmezeiig. Még a sárgaarc is megjelenik, bár a brit rendező, Stephen Medcalf
már a nyitány elején színpadias sminkgyakorlatként mutatja be. A végén pedig,
amikor Lisa elhagyja a herceget, aki még mindig mosolyog, a smink hatékony
eltávolításaként. Így a klisék egyszerre tálalódnak és dekódolódnak. Ez
történik a harmadik felvonásban szereplő buffo duettben is, amikor a
hihetetlenül fürge Erdős Attila ironikusan utánozza partnere, Luca Bojtos
állítólag kínai "zig-zig-zig" énekét. Vagy amikor a vietnami tenor,
Ninh Duc Hoang Long egzotikus kézmozdulatokkal szinte játékos könnyedséget
kölcsönöz tragikus hősének. A magyar akcentus és a hangsúlyos német kiejtés
nemcsak könnyen érthetővé teszi az előadást, hanem azt a fajta stilizált
mesterkéltséget is kölcsönözi neki, amelyet egy operett megkíván.
Lelkes taps a "Tiéd az egész
szívem" című dalnak Münchenben
Ez elviselhetőbbé
teszi a kliséket, és egyúttal leleplezi őket. Néha határozottan camp jellege
van – giccs, ami mindig kicsit túlzásba esik, kétértelművé válik: szupergiccs,
mondhatni –, de nem nevetséges, inkább komoly. Mint Lehár „A mosolyok földje”
című darabja, amely olyan fontos emberi kérdéseket feszeget, mint az
interkulturális különbségek, az operett eszközeivel – önmagában is
ellentmondásos, de ugyanakkor vonzó is, ha camp szemüvegen keresztül nézzük. Ha
nincs rajtad szemüveg, valószínűleg csak egy elavult darab kissé elavult előadását
fogod látni, néhány mára komolyan kínos eunuch viccsel, amit Lehár zenéje
természetesen kompenzál. Pfeiffer Gyula hagyja, hogy ez a zenekarban szakadjon,
de lírailag csodálatosan elhalványul.
Ezt a meglehetősen
nosztalgikus „Mosolyország” című darabot lelkes taps fogadta a nem teltházas
Deutsches Theater – különösen lelkesen a „Dein ist mein ganzes Herz” után,
amely máig is a tenorzenei könnyfakasztó csúcsa. Ez volt az operettmúzeumba
tett szívmelengető kirándulás egyik fénypontja. De van benne táborozási
potenciál is, úgyhogy vedd elő a legyeződet, és csak legyezd tovább!
A cikk szerzője:
Stefan Frey
Adás: "Leporello" 2025. július 24-én 16:05-től. a BR-KLASSIK-on
Németországban Lehár, Kálmán és Ábrahám után egy újabb magyar szerző került repertoára, legalábbis egy alkalommal az idei és egy alkalommal a jövő évadban.
Mindenesetre éles kritikát kapott a Mosoly országának és a Csárdáskirálynőnek a budapesti rendezése, hát valójában nekem se tetszett egyik se, előbbi nagyon unalmas volt, és számomra érdektelen (két dal azért tetszett), utóbbit pedig kifejezetten idegesített, és primitív volt, blőd, alig birtam a tévében végignézni, a dalokat pedig már kissé unom (pár kivétellel). A Mosoly országát is csak a színhában tutdam végig ülni.
Egy nagyon fontos cikk, várom reakciótokat, mert érdekelne, ugyanis az Budapesti Operettszínház Münchenben történő vendégszereplését értékeli az egyik legismertebb német berlini operettszakértő:
Könnyen lehetne egy részlet egy-egy UFA-filmből a múlt század harmincas-negyvenes éveiből: a Budapesti Operettszínház jelenleg kéthetes megállót tart a müncheni Deutsches Színházban Kálmán Imre "Csárdásfürstin"-jével és Lehár Ferenc "A mosoly földje" című darabjával, és a produkcióknak nincs ambíciójuk, hogy bármilyen módon felfrissítsék a darabokat, vagy akár irritálják a közönséget. Minden más meglepő lenne Orbán Viktor Magyarországán, ahol a "hagyományos" értékeket tartják fenn, és betiltják a meleg büszkeség tüntetéseit.
Az operett múzeumi koncepciója
Így a frakkos urak Johannes Heestershez (1903–2011) hasonlóan ugrálhatnak, és a mindig "készséges" soubrettek után mászhatnak, így az éjszaka lerövidül: "A Választott nem működik teljesen nők nélkül." Udvarias taps hallatszott a túlnyomórészt idősebb, de nem túl nagy közönségtől. Úgy tűnik, hogy ennek a múzeumszerűbb operettszemléletnek még mindig vannak rajongói, bár közel sem annyian, mint a hetvenes években, amikor még a tévés szórakoztatás volt képes többséget vonzani.
A Deutsches Theater, ahol általában musicaleket adnak (hamarosan "A borzalmak kis boltja"), nyár közepén néhány napra nyilvánvalóan turistákat és hagyományőrzőket céloz meg. A "Csárdásfürstin" díszlete is meglehetősen tiszteletreméltó volt, a magyar szólisták jó hangulatban és motiváltak, bár néhányuknak hallható nehézségei voltak a német nyelvvel.
"Elhatárolódni a náci korszak bűntudatától"
Mindazonáltal az ilyen régimódi turnézó produkciók nem pusztán retró folklór, hanem fájdalmas emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy az operett művészeti formája ebben az országban csak a második világháború után volt ennyire "elrontott" és trivializált, ahogy a berlini operettszakértő és író, Kevin Clarke véli: "A sok helyen ismert szűzies operett felé vezető nagy fordulat csak 1945 után következett be, a dekadenciától és természetesen a náci korszak bűntudatától való elhatárolódás egyik formájaként. És ez az operett, ahol minden politikai dolgot kivesznek, ahol egyfajta "biztonságos térré" válik, ahol nem szembesülsz semmilyen problémás dologgal."
A háború utáni generáció szempontjából ez érthető volt – érvel a Berlinben született Clarke: "Traumatizáltak voltak, Németország romokban hevert, sok haláleset, sok nemi erőszak, sok nyomorúság, akkoriban az emberek azért mentek az operettbe, hogy mindezt elfelejtsék. Erre jó példa a Heimatfilms, érintetlen tájaival, például a Fekete-erdőben vagy a Salzkammergutban vagy bárhol."
"A szóválasztás elnyomó"
A nácik száműzetésbe űzték a weimari köztársaság modern, pimasz, szatirikus, amerikai jazz-ihletésű operettjeit, megkínozták vagy meggyilkolták őket, és ehelyett a 19. század zenés színháza felé orientálódtak. A publicista arra panaszkodik, hogy a szórakoztatásnak ezt a visszatekintő, antimodern felfogását a mai napig tudat alatt tartják fenn meggondolatlan megfogalmazások (és színpadi rendezések) révén.
"A nácik számára az operett fénypontja Johann Strauss bécsi keringője volt. A német tánc megtestesítőjének nevezték" – mondja Kevin Clarke: "Ezt akkoriban az operett "aranykorának" nevezték, ami az "árja" operettet jelentette, megkülönböztetve a "zsidó" vagy "degenerált" operetttől. 1945 után már senki sem akarta ezt mondani, hanem az operettek "arany" és "ezüst" koráról beszéltek, ahol az "arany" nem jelentett mást, mint amit a nácik kijelentettek, nevezetesen a 19. századi operettet."
"Nyomasztó látni, hogy ezt a szóválasztást a mai napig mindenütt használják" anélkül, hogy az emberek tudatában lennének annak, hogy ez valójában egy antiszemita osztályozás.
A cowboy operettet elutasították
Kálmán Imre, a "Csárdásfürstin" zeneszerzője egyébként a háború után Németországban próbált cowboy-operettet forgalmazni az "Arizona Lady"-vel, de hiába: "A művészeti vezetők mind elutasították, és azt mondták, hogy túl amerikai, túl Broadway-szerű, ezt nem akarták tőled. A haza és a folklór operettnek ez az elképzelése már akkoriban is sok ember karrierjét blokkolta" - mondta Clarke. Az "Arizona Lady" premierje 1954. január 1-jén volt – a rádióban, a müncheni BR-en.
Kevin Clarke: "Csillogj és légy meleg. Az autentikus operett és meleg csodálói", Berlin 2025
Hogy
volt?! – Nyári emlékek – Szendy Szilvi
Beszélgetőpartner: Szinetár Miklós
Beszélgetést készítette: Gajdó Tamás
Beszélgetés ideje: 2020. 02. 17.
Danilò. Azt többnyire ùgyis baritonok èneklik.
Inkább bonviván legyen, mint elfuserált bariton!
„Játssz a hegedűn!” - Fischl Mónika – Stolz: Vénusz selyemben – Budavári Palota – 2025. augusztus 2.
Ha kiöregszik az opera hőstenor szerepből, operett bonvivánként folytathatná... erre gondosz? Végülis a külseje tökéletes még ennyi idősen is ehhez, és az előadásmódja is.
Én még mindig bízom őbenne - 56 éves - , ha nem erőlteti az operát, az operett műfajban is hódíthatna tovább. Új lemez csak produceri támogatással készül. De közös döntés. Valami újszerűség nyilván fontos lenne. De messze van még április, meglátjuk, a turnéján mi sül ki az egészből, míg eljutna - újra - a Müpáig.
Viszont lehetne újabb dalokat is feldolgozni, szóval szerintem jó ötlet lenne a CD, mégha már kevésbé jó is a hangja, azért gondolom, még most is jó hallgatni.
Minek? A 2014-es hasonló tematikájú lemezénél jobb már nem lesz, meg minek ismételje önmagát.
Most nem írják, hogy adna ki új operett cd-t.
A 2014-ben megjelent lemezén pontosan osztrák-magyar szerzőktől énekel áriákat és duetteket, a nevezett komponisták mellett Stolztól, Künnekkétöl, Korngoldtól is - ha jól emlékszem. Tehát az akkori lemeze zenei anyagából is válogatni fog. Persze, azóta eltelt több mint egy évtized... a hangja sem már ugyanaz...még jó, hogy szoprán partnerrel turnézik...
Ez remek hír, hogy ismét énekel Kaufmann Ábrahám Pál dalt, korábbi cd-jén két duett dal is szerepelt tőle, a Viktóriából a Nem történt semmi elválunk csendben c. angol keringő, illetve a Hawaii rózsájából a Van egy díványbabám c. jazzes dal. Jonas Kaufmann und Julia Kleiter singen Paul Abraham – “Good Night” und “Diwanpüppchen” - YouTube
Jonas Kaufmann jövőre Müpában is fellép koncertturnéján, amelynek során Goldmark Károly, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Ábrahám Pál és műveiből ad elő - osztrák-magyar származású szerzők alkotásait vette fel műsorára.
A Fidelio.hu oldaláról
Magische
Töne címmel
indul koncertturnéra 2026 első felében Jonas Kaufmann – utalva
a címmel Goldmark Károly operája, a Sába királynője híres
tenoráriájára. A sztártenor ugyanis – mint az a turnéleírásból kiderül –
osztrák-magyar származású szerzők műveit vette fel műsorára, így Kálmán Imre és
Lehár Ferenc operettjeinek részleteit is: A víg özvegy, A
mosoly országa, a Giuditta, a Csárdáskirálynő és
a Marica grófnő népszerű dallamait is megszólaltatja majd.
A művész partnerei a turné során Malin Byström szoprán és a Baden-Badeni Filharmonikusok lesznek állandó karmesterpartnere, Jochen Rieder vezényletével. Az első koncert 2026. április 11-én lesz Hamburgban.
A német,
francia, osztrák és svájci helyszínek mellett Budapestre, a Müpába is
ellátogatnak majd a művészek,
április 26-án hallhatja majd a különleges koncertprogramot a közönség.
Lévai Enikő - Játssz a hegedűn!
Igen, én is itt találtam meg. A legemlékezetesebb dal volt a koncerten.
Frankó Tünde - Játssz a hegedűn!
Igen szerepelt ha jól tudom kétszer, egyszer Frankó Tünde énekelte, egyszer pedig Lévai Enikő
Köszönöm a „megkésett” híradást: nem láttam az Újszegedi Szabadtéri Színpadon játszott darabot, viszont jelzem, hogy Huszka Jenő Sissi, a magyar királyné címmel nem írt operettet. Nyilvánvaló, hogy Huszkának az 1939-ben komponált Erzsébet című, Budapesten a Magyar Színházban bemutatott háromfelvonásos operettjének egyik átdolgozását láthatta a szegedi közönség. Az eredeti szövegkönyv (dialógus és versek) Szilágyi László munkája.
Érdekesség, hogy az operett
műfajú darab címszereplője, Erzsébet és a történések szempontjából
kulcsfontosságú figurája, Andrássy gróf –– nem énekel! Mindkettő prózai szerep.
De ez nem befolyásolta a korabeli publikumot, a történelmi időkbe visszarepítő
(1865 és 1867 között játszódik a cselekmény), de az akkori kornak szóló hazafias
történet s a magyaros zene hatalmas sikert aratott. Nem véletlenül, hiszen olyan ismert melódiák
csendülnek fel az eredeti operettben, mint például:
- Ida, a királyné felolvasónőjének
belépője: „Madárdalos, zöld erdőben
jártam.../Rózsám, viruló, kis rózsám...”
A legismertebb rádiófelvétel-részleteken
László Margit, Melis György, Zentay Anna, Kishegyi Árpád énekli a dalokat, km.
az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András. „Bemutatjuk új
felvételeinket”:1967. augusztus 25., Kossuth Rádió, 19.32 - 20.12 (A másik rádiófelvételen a Mária főhadnagyból
szólalnak meg részletek, László Margit, Zentay Anna, Melis György mellett
Korondy György, Kishegyi Árpád és Külkey László is énekelnek.)
Történnek még csodák (jazz-operett, 1935): Tiroli szám (zongora partitura)
Igen, én is észrevettem, nem tudom, hogy hol bukkant rá, de ügyes volt, hogy megtalálta. Gondolom ő is ott volt a Palotakoncerten, várom véleményét.
Kicsit megkésve adok hírt Huszka Jenő Sissi, a magyar királyné c. operettjéből készült produkcióról, ami az Újszegedi Szabadtéri Színpadon volt látható-hallható múlt héten pénteken és szombaton (július 25., 26.). A produkcióról csak ez a rövid írás jelent meg a szeged.hu oldalon, benne képgalériával. Részletes méltatásról nem tudok.
Most látom, fórumtársunk, Mosa, beírta a Stolz-dal szövegét - Játssz a hegedűn - a másik, Opera, operett, dal, versek, szövegek c. topikba!
Robert Stolz Vénusz selyemben c. művének Játssz a hegedűn c. dal már szerepelt korábban a Palotakoncerten? Én ismertem a dalt, és már volt pár Stolz dal korábban, de nem emlékszem pontosan melyik. Most egy ugrik be, az pedig a Fehér ló c. operettben szerepel, amit Benatzky és Stolz közösen komponált. Szerintem az est egyik fénypontja volt, a Rossini dal mellett és a három tenor által előadott Oh signore dal mellett.
2025. augusztus 1-jén és 2-án este a műfajt szerető közönség két év szünet után újra fellátogathatott a Budai Várba, hogy az Oroszlános Udvarban ismét egy jó hangulatú operett-opera-dal közös gálahangverseny részesei legyenek, és a felcsendülő szépséges dallamok mentén a műfaj iránt elkötelezett kiváló énekművészeknek is tapsolhassanak!
Én a tegnap esti koncertet láttam, amiről most röviden megosztom észrevételeimet:
A Budavári Palotakoncert talán leggyengébben sikerült műsorszáma "hallatomban" Kálmán Imrétől a Tatárjárás című operettjéből amúgy ismert, Hajrá, előre, a sík mezőre!"-refrénnel felcsendülő Huszárnóta volt. Az is meglepett, hogy a dalt Lőrentey főhadnagy szerepét magára öltve Papp Balázs (tenor) énekelte - amúgy középszerűen -, hiszen az eredetiben ez női szerep: Treszka, Lohonyai altábornagy lányáé (szubrett). Ismert magyar rádiófelvételen Zentay Anna, férfikórussal énekli – utánozhatatlanul. A másik ismert dal ugyancsak Treszkáé: a huszárokkal énekelt I. felvonásbéli dala a „csókos” Juliskáról („A kis Julis csak azt kívánja tudni módfelett” .../Adj egy édes csókot drága kisbaba”). Kálmán Imre első, nem különösebben sikeres operettjének a bemutatója 1908-ban, a Vígszínházban volt.
A koncert legnagyobb élményét - a több jó betétszám mellett - számomra Huszka Jenő legutolsó daljátékának nagyszabású fináléja jelentette, amivel egyébként az I. rész zárult. Az idős zeneszerző - 80 éves korában komponált(!) - Szabadság, szerelem című művét először a Fővárosi Operettszínház mutatta be 1955-ben. A darab az 1848-ban, a magyar forradalom kitörése idején és1849-ben, a szabadságharc alatt játszódik. A szövegkönyv (Háy Gyula és Fischer Sándor) irodalmi előzménye Jókai Mór Politikai divatok c., 1864-ben megjelent regénye. A daljáték rádiós keresztmetszet-felvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be 1955. június 25-én, a Kossuth Rádióban (18.20 – 19.00). Közreműködött: Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Jámbor László, Kishegyi Árpád, Csákányi László, valamint a Földényi-kórus Férfikara és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Várady László. Megjegyzem, ezen a rádiófelvételen sok szép dal és kettős hangzik el, de nem szerepel köztük az itt most hallott finálé. Úgyhogy ezért is volt számomra örvendetes zenei élmény ez a Huszka-részlet, s a fellépő összes szereplő, énekkar és tánckar nagyszerű produkciója méltán váltotta ki belőlünk a végén az elementáris tapsvihart.
Nagyon tetszett Delibes ritkán hallható operájából, a Lakméból a nevezetes „Csengettyű-ária” a remek Süle Dalma fantasztikusan csengő, tiszta és pontos szopránján, csakúgy mint Rossini La danza (A tánc) című bravúr-dala a bravúrosan éneklő tenorunk, Ninh Duc Hoang Long tolmácsolásában. De említhetem Fischl Mónikát, aki több dalt is „bevállalt” a koncerten, mindegyikben jó volt, rám talán a legnagyobb hatást Robert Stolz Vénusz selyemben c. művének Játssz a hegedűn c. előadott dalával tette.
Volt „Három tenorunk” is – ők: az utóbbi időben más irányú (jogi, produceri) elkötelezettségei miatt a színpadtól hátrébb vonult s ezért ritkán látott és hallott Vadász Dániel; a jelenleg Érsekújvár polgármestereként és Nyitra megye alispánjaként tevékenykedő egykori kitűnő, szlovák magyar-ajkú operaénekes, a „magas C”-iről is elhíresült Klein Ottokár; napjaink kitűnő lírai tenorja az Operaházból, Boncsér Gergely - akit az Operettszínházban is sokat láthattunk. Kiváló ötlet volt őket most erre a két koncertre összehozni, s hallhatóan igen felkészülten, kiváló diszpozícióban adták elő ezúttal együtt a két híres tenor-operettáriát: Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után!”; Lehár Ferenc: Giuditta – Octavio dala: „Élni, csak élni jó!"
Nem
sorolom tovább, 25 dalt hallottunk, köztük klasszikusokat (A cigánybáró, A víg
özvegy, A csárdáskirálynő, Giuditta), vidám kettősöket (A cirkuszhercegnő,
Csókos asszony, Mária főhadnagy, Viktória)
tovább az est programját színesítették az Operettszínház új produkcióinak
részletei is (Az Orfeum mágusa; Hamupipőke).
Nagyon sajnáltam, hogy a beharangozott kiváló operaénekes-vendég, Ramon Vargas, betegség miatt lemondta a fellépését, így az O sole mio című di Capua-dal elmaradt. (A Víg özvegy szerelmi kettősében – „Ajk az ajkon” Fischl Mónika mellé Homonnay Zsolt lépett be.)
A Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara, Balettkara működött közre. A nagyszerű együttesek a színház főzeneigazgató-karmestere, Pfeiffer Gyula irányításával ezúttal is kiválóan fogta össze együtteseit. Koreográfus: Lénárt Gábor. Karigazgató: Szabó Mónika. Rendező: Homonnay Zsolt.
A késő estébe nyúló Palotakoncert A csárdáskirálynő részletével („Az asszony összetör” - az összes fellépő művész közreműködésével) fejeződött be, pontosabban egy ráadás-félét kaptunk még: ismétlésként közösen elénekelték a műsor részeként a Mária főhadnagy c. Huszka-operett duettjének refrén részét, a vidám sláger-dalt: „A bugaci határon, van nekem egy cigányom, nem költöm a pénzem patikára...” s így tovább.
A televízió felvette a teljes koncertet. Meglátjuk, hogy augusztus 20-án, az ünnepi adásban - nyilván szerkesztésből is adódóan -, ebből „mi köszön vissza”.
Végezetül még egy gondolat - nem tőlem. A műsor elején, az első részt felvezető himnikus kórusos-dal (Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony – „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”) utáni köszöntő beszédében Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter osztott meg velünk Lehár Ferenctől származó gondolatot az operett műfaj jövőjéről, amelynek kicsengése úgy szól, hogy „ne csak kacagjuk az operettet, hanem tudjunk rajta mosolyogni!”
Hogy tetszett a 11. Budavári Palotakoncert?
Jól éreztem magam, és szerencsére a beigért eső is elkerülte a Budavári Palotakoncertet, mindenesetre a Köpönyeg tényleg sokat téved, jobb a The Weather Channel... ez eltalálta, hogy 1 óra után fog esni és nem 21 órakor.
