Íme egy angol nyelvű változata a Bál a Savoyban operettnek, a Chicago Fokls Operetta előadásában.
Nem ismerem a mai felhozatalt. Talán Fischl Mónika beleférne. Ő is olyan primadonna, mint Kalocsai volt, amikor a szerepet énekelte (és nem elszavalta férfihangon). Én a Bálból már nem emlèkszem, ki kicsoda és nem tudnám, ki mit dalolhatna. Nem vagyok rendszeres operett(színházi)-látogató. És hát más színházak is kijönnek operett- és musicalprodukciókkal, amik közt vannak nagyon jók, jók, kevésbé jók. Nem sokat láttam azokból sem, de pl. a Centrált elég nívósnak tartom, mint "mezei néző". Ott van a Víg és persze musical vonalon piacvezető a Madách.
Pedig nagyon jó előadás volt, de Tangolita hangja nem volt a legjobb (nem amiatt, hogy alt volt, az engem nem zavar), de nem a hangja miatt kapta meg a szerepet. A többiek viszont jók voltak... irtó vicces volt különben, minél többször nézem, annál jobb...jó lenne, ha a Budapesti Operettszínház is elővenné. Te kit választanál Tangolitának és a többi szerepre?
Az előbb belenèztem, èppen a 2. rèsz kezdődött ... nem kellett volna. Bejött egy ènekesnő ès előadta elszavalta a fő szàmot, La bella tangolitàt. Nem kellett volna. Kalocsai Zsuzsa picit jobban csinàlta. Kiszàlltam hamar.
Jegyzet
A munkastatisztikák a német nyelvterület összes állami, önkormányzati és regionális színházának, valamint nagyobb magánszínházainak online kérdőívein (2013-14-ig írásbeli kérdőíveken) alapuló teljes felmérésből származnak. Ide tartoznak a színházi produkciókkal rendelkező fesztiválok és képzési intézmények is, ahol a produkciók szakmai felügyelet mellett nyilvános előadásra kerülnek. A számok lefedik a színház teljes repertoárját (saját és koprodukciók), beleértve a koncertszerű előadásokat és a más színházakban való vendégszereplést, de a teljesség igénye nélkül; A külső együttesek vendégszereplése a színház saját helyiségeiben kizárt. Mivel sok színház az előadások számáról számol be, de a látogatottságról nem, hiányosságok léphetnek fel az előadásban.
A 2014-15-ös statisztikákat az osztályozási rendszer felülvizsgálata kísérte, hogy figyelembe vegyék a különböző színházi formátumokban megjelenő munkamegnyilvánulások sokféleségét. Azóta már nem az a döntő tényező, hogy egy művet előre besorolnak a zenés színház (opera, operett, musical), dráma és balett/tánc három fő kategóriájába, hanem a színházak döntése, hogy egy produkció hogyan pozícionálja magát műként. Ennek érdekében bővült az osztályozási rendszer: 2014/15 óta a gyermek- és serdülőszínház, a bábszínház, a revü/Liederabend és a több műfajú projektek/előadások a fő kategóriákkal egyenrangúként szerepelnek. Az e kategóriákba sorolt operák vagy operaadaptációk nem szerepelnek ezekben a statisztikákban. Ez vonatkozik a 2019-20-as évadban bevezetett Digitális Színház kategóriába tartozó produkciókra is. A digitális színház magában foglalja mind a valóban digitális produkciókat, mind a színpadi produkciókat, amelyeket élőben közvetítenek vagy felvételként közzétesznek az interneten.
2024. október. 31. m5 21.30. Ábrahám Pál: Bál a Savoyban c. jazz-operettjét sugározza ismét. A Soproni Petőfi Színház előadása.
Az „Operett, mint színpadi műfaj” topik 5232. sorszámú bejegyzésébe
linkelt videókon részletek szólalnak meg A
gondolások-ból,
néhány színházi előadás felvételéről.
Sullivan
éves nyaralását Monte Carlóban töltötte, végül 1890 májusában elkezdte az
Ivanhoe kompozícióját, és 1890 decemberében fejezte be a partitúrát.
I smeretes Rossini
Ivanhoé c. operája is. Ez igazi pasticcio opera. Van ebben: Semiramis (nyitány),
Cenerentola (kórus, trio, stb...), Bianca, Armida, és még sorolhatnám mennyi
operájából van ez a mű összedolgozva. Kuriózumnak érdekes, de különben éppen
ezért zavaró az opera. Furcsa visszahallani más Rossini operákban már
ragyogóan bevált zeneszámokat.
Egyébként, szerintem ez az a darab, amit eredetileg Robert Bruce címen mutatták be 1846. december 30-án Párizsban: pasticcio különböző Rossini operákból. Ivanhoé címen csak később „debütált.”
Ivanhoe történetét más komponisták is feldolgozták; a Sullivan operája, ami ugyancsak nagyon
érdekel – ma este 19.35 órától hallgatható meg a Bartók Rádióban.
Nekem nincs net rajta, mert az itthoni vezetékes nem jó az utcán, másra meg nem fizetek elő. Wifi meg nem volt ott...
Nagy örömömre, holnap este a Bartók Rádió a kiváló angol operettszerző, Sir Arthur Sullivan jelentős, romantikus nagyoperáját tűzi műsorára: a Sir Walter Scott regénye nyomán komponált háromfelvonásos Ivanhoe-t (1891) (eredetileg ötfelvonásban)
Roddy Somerville as King Richard, Roland York as Friar Tuck
and Darren Coutts as Lockley.
Richard Coeur-de Lyon, Kinf of England – Roderick Somerville
Prince John – James Mckirdy
Sir Brian de Bois Guilbert – Peter Winton Thomson
Maurice De Bracey – David Faulds
Lucas de Beaumanoir – Craig Macbeth
Cedric, Thane of Rotherwood – Richard Bourjo
Wilfred, Knight of Ivanhoe – Steven Griffin
Friar Tuck - Roland York
Isaac of York – Ian Lawson
Locksley (Robin Hood) – Darren Coutts
The Squire – John Severn
The Lady Rowena – Fiona Main
Ulrica – Heather Boyd
Rebecca – Susan Brotherston
Sir Arthur Sullivan: Ivanhoe - Act III Scene 3 „See where the banner of England floats afar…”
(King, Rebecca, Rowena, Ivanhoe, Cedric, Templars, All) · David Lloyd-Jones · BBC National Orchestra of Wales · Neal Davies · Geraldine McGreevy · Janice Watson · Toby Spence · Peter Rose · Adrian Partington Singers) (2010 Chandos Records)
Èrdemes lett volna vàsàrlàs utàn mèg a helyszìnen megnèzni az okostelòn, hogy àtment-e a levèl a jegy linkjèvel. Nekem speciel rögtön àtjött.
Hát nekem azóta se semmi... elég gáz, fel se lehet őket hívni....most hétfőn ott vannak, érdemes bemennem az Operaházba?
Én is voltam ma, vettem két jegyet a Sevillai borbélyra, aztán most értem haza, és hát nem jött át az e-mail-emre... most mehetek be az Operaházba.... hát ráadásul úgy nézem, hogy csak szerdán nyit ki...
Voltam. Vannak-voltak akciós jegyek, 4 MÁO-produkcióra 50%, ld. MÁO-topik és más színházak bizonyos darabjaira 10-15-20%.
Ti voltatok a Terézvárosi Fesztiválon?
Addig is egy kis operettcsemege Ralph Benatzky jazz-operettjéből (nekem nagyon tetszik):
Négy évvel ezelőtt „faggatta” az operaénekesnő az operetténekesnőt:
Fischl Mónika az operettről – beszélgetőtárs: Kolonits Klára
Egy technikai malőr miatt egyelőre el kell halasztanunk a győri kurzus fennmaradó két részének publikálását - helyette a Fischl Mónikával való interjúnk utolsó, operettről szóló fejezetét szeretnénk Önökkel megosztani. Móni, aki magára jellemző alázatossággal elzárkózik attól, hogy a ház vezető primadonnának nevezzük, leginkább a társulat, a családias légkör miatt szerette meg annyira a Budapesti Operettszínházat a kilencvenes évek végén. Később magát a műfajt is - de nem volt ez mindig így. Ebben az epizódban elmeséli, milyen úton is került az operett világába - és milyen kritikával "tisztelte meg" Fáy Miklós az első színpadralépését.
Fischl Mónika – A kezdetek - beszélgetőtárs: Kolonits Klára
Fischl Mónikával készített interjúnkat természetesen az első lépéseknél
kezdtük. Talán nem lesz meglepő - tekintve a beszélgetésünkben aktívan részt
vevő kutyust és cicát- hogy Móni többek között állatorvos szeretett volna
lenni. Sok más ötlete is volt, de az operettprimadonna egyáltalán nem szerepelt
a lehetőségek közül. Beszélgettünk az alternatív tervekről, választásokról,
fontos emberekről akik irányították vagy befolyásolták az útját. Kiderül az is,
milyen fontos a családi támogatás és bátorítás az első évektől kezdve - és hogy
a sokszínű gyerekkori élmények hogyan adódnak össze a primadonna pályáján.pályáján
Fischl Mónika – a kalandok - beszélgetőtárs: Kolonits Klára
Sokszor kiderül a beszélgetéseink során, hogy egyes művészek mindig is egy irányba szerettek volna menni - míg mások meglepően széles palettából választották ki végül azt a műfajt, amiben specializálódtak. Fischl Mónika a másik csoportba tartozik, tanulmányai során még az egészen könnyű zenéhez is elkalandozott. Konzervatórium után pedig nem a legegyértelműbb utat, a Zeneakadémiát választotta.. Ebből az epizódból kiderül, hogy milyen tulajdonsága játszott kulcsszerepet ebben a döntésben - és sok más döntésében a pályája során.
Fischl Mónika – operaszerepek – beszélgetőtárs: Kolonits Klára
Fischl Mónikával, a Budapesti Operettszínház primadonnájával egy júliusi este találkoztunk. Az ott készült anyagba már bele is tekintettünk az Éj Királynőjével kapcsolatban. Az opera műfaja eddig csak kiegészítésként jelent meg Móni pályafutásában. Ennek ellenére az a meggyőződésem, hogy a sikeres Traviata és Gilda után a Bánk Bán Melindája lesz az a szerep, amiben a vokalitása teljes szépségében tud megnyilvánulni és bízom benne hogy a ma esti premier egy nyitány lehet a további operai szerepek felé.
/”Klára
Kolonits Master Class” – YouTube, 2020/
A beszélgetés pikantériája, hogy Kolonits Klára is volt rövid ideig operettprimadonna...
Én is megnéztem mindkét új előadást (szombaton ment az m5-ön az Budapesti Operettszínház előadása), de azért maradok az 1983-as eredeti verziónál. Horányi Juli tényleg sokkal jobb Gizella volt, mint a másik hölgy (hát szegény nagyon nem volt szép nagy orrával és elálló füleivel). Petra viszont jobb Réka volt. Az István mind a kettő tetszett, talán Koltai-Nagy Balázs picivel jobban alakított. A szabadtéri rendezés jobban tükrözte az eredei verziót, és a szerzők is ezen jelentek meg, ill. Rosta Mária is utóbbit támogatta.
Nagyon érdekes - "mélyreható" - beszélgetés:
Fischl Mónika operaénekes, operettprimadonna - portré
Beszélgetőtárs:
Sipos Szilvia
„Kontúr” - példák, sorsok, titkok, vallomások
M5
csatorna, 2023. november 25.
(39:40 perc)
Ez a műsor tegnap délután ismét látható volt a csatornán /a
MediaKlikk.hu oldalán visszanézhető/
A bejátszott rövid riportrészletekben Kiss B. Atilla, Janza Kata és Homonnay Zsolt méltatják a pályatársat,
Fischl Mónika művészetét.
Fischl Mónika beszél arról is, mennyire magáénak érezte Violetta megformálását Verdi Traviata című operának címszerepében.
Hát őszintén nekem az uj feldolgozás nem igen nyerte el a tetszésem. Persze volt egy két ember aki jó volt a szerepre pl Horányi Juli mint Gizell vagy Koltai Nagy Balázs Istvánként, de maradok az Operettszínház féle István a Királynál, abban sosen csalódtam még :)
Igen, tegnap kimentem a Vigadó térre, de elég későn kaptam észbe, ott a Szőke Nikolett jazz estje érdekelt volna, előtte még belenéztem a 70-es évek feldolgozásába, de mindkettő nagy csalódás volt. A Szőke Nikiről végül a közepe táján hazajöttem. Jó nagy drágaság volt mindenesetre, egy szál kolbászért 3900 Ft-ot kértek (most volt paprika nélküli is, ami egész bejött), plus 400 Ft volt a kenyér, mindegy valamit azért ennem kellett.
Sajnos nem volt. 24-én a Terézvárosi Fesztiválon lesz egy kb másfél órás operett műsor, illetve szeptemberben lesznek majd műsorok, az Operettforgatag az Operettszínháznál szeptember 6-án illetve másnap a Pozsonyi Pikniken egy egyórás operett-musical műsor ahol szintén az Operettszínház művészei lépnek majd fel.
Nemzeti Archívum | Bársony Rózsi - A szubrett (nemzetiarchivum.hu)
Arról tudtok, hogy lesz-e valami ingyenes operett program Budapesten augusztus 20-án?
Der Sterngucker (magyarul A csillagok bolondja) valóban ritkán kerül előadásra, a Lehár-életműnek szinte elfeledett darabja, pedig nagyon jó a zenéje. CD-n megvásároltam.
https://www.amazon.de/Franz-Leh%C3%A1r-Sterngucker-Gesamtaufnahme-Lehar/dp/B0001WGEKW
Amikor tízegynéhány éve Bad Ischl-ben jártam, a zeneszerző nevét viselő operettfesztiválon a Cárevics volt műsoron, mellette Oscar Straus Varázskeringőjét is bemutatták. Idén a jobban ismert Ábrahám- és különösen a Millöcker-operett számíthatott nagyobb figyelemre a Lehár-kuriózum mellett:
Der Bettelstudent
(A koldusdiák)
Märchen im Grand Hotel (Mese a Grand Hotelben)
Kíváncsi vagyok, milyen visszhangja volt/lesz az előadás-sorozatoknak.
Egyértelműen a Koldusdiák a legismertebb a három darab közül. A másik két operett a feledés homályából lett előhúzva, de legalább elővették. Különben az Ábrahám Pál jazzoperett, a Mese a grand hotelben 2019-ben lett felújítva a Komische Oper Berlin akkori igazgatója, Barrie Kosky jóvoltából, aki többek között magyar zsidó felmenőkkel is rendelkezik. Ezt büszkén szokta mindig hangoztatni, és azt, hogy nagy tisztelője Ábrahám Pál és Kálmán Imre művészeténeknek. Valójában a Mese a grand hotelben jazz-operett 1934-es darab, amikor már az ismert politikai okok (Adolf Hitler) miatt csak Ausztriában és Magyarországon (1936) lehetett bemutatni, előbbiben Bársony Rózsi, utóbbiban Ágay Irén főszerepével.
Tényleg, az említett két szerep és szereplő nevét "megcseréltem." Köszönet az észrevételedért.
Bad Ischlből jelentem, ahol -ha nem tèvedek- talàn mègsem Àbrahàm Pàl a legfontosabb szereplő: idèn Lehàr Ferenctől egy 1916-ban bemutatott, àltalam hìrből sem ismert darabjàt, Der Sterngucker-t (magyarul A csillagok bolondja) jàtsszàk. A harmadik operett a legismertebb, Millöcker Koldusdiàkja.
Szerintem kicsit összekeverted a szerepeket a színészekkel. Homonnay Zsolt Draskóczy Ádámot játsza, Laki Péter pedig Jancsó Bálintot. A Margitszigeti előadáson is így volt :) én sajnos nem tudtam ott lenni, de majd a színházban újra megnézem, sokszor láttam már és nagyon szeretem a darabot :)
Remek hír, hogy nagy a sikere az elfeledett Ábrahám Pál jazz-operettnek, a Mese a grand hotelben-nek Bad Ishcle-ben. Követtem a jegyeladást, ami az elején még közel sem volt teltházas, viszont most az augusztusi előadások már tényleg majdnem teltházzal mennek. Ez is mutatja, hogy érdemes volt elővenni a darabot újra. Különben más német színházaknál is ugyanez a helyzet, hogy az elején még csak mérsékelt jegyeladás, mivel nem ismerik a jazz-operettet, később viszont egyre nő az érdeklődés.
Ennek nem sok értelme, hogy ugyanaz megy mint az Budapesti Operettszínházban.
Bemutatták a Mária főhadnagyot a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon
„2024. augusztus 9-én pénteken, 20 órától bemutatták Huszka Jenő – Szilágyi László Mária főhadnagy című nagyoperettjét, a Budapesti Operettszínház előadását a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A történelmi ihletettségű varázslatos darab már eddig is zajos sikert aratott a Nagymező utcai teátrumban, a közkedvelt játszóhelyen pedig szintén vastapssal és ovációval ünnepelték a magyar operett műfajának sikerszerzőit, Homonnay Zsolt Jászai Mari-díjas színházi alkotót, rendezőt, valamint a színpadra lépő kitűnő művészeket. A kivételes eseményt számos közéleti szereplő és művész megtisztelte jelenlétével, mások mellett Nagy István agrárminiszter és Orbán János Dénes Kossuth-díjas költő, drámaíró, műfordító.
Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes,
a Budapesti Operettszínház főigazgatója a bemutatót követő koccintáson
köszönetet mondott Bán Teodóra igazgatónak és művészeti vezetőnek azért, hogy
produkciójuk a Margitsziget szívében volt látható.... Kiss-B. Atilla
hozzátette: angyalok röpítették a péntek esti nagyszerű előadást, amely képes
volt átadni kivételes energiáit a nézőknek.”
/Papageno.hu -
Ott voltam én is a péntek esti szabadtéri operett-előadáson
a Margitszigeten. Egyetértek a beszámoló szerzőjének gondolataival, a látott-hallott
produkció dicséretével. Két szubjektív meglátásomat azért hozzáteszem: Homonnay Zsolt énekművész
kiváló, ötletes rendezését jogos elismerés illeti, ugyanakkor a darabban magára
osztott másodtenor-szerep (Jancsó Bálint)
megszólaltatásánál erősen kiütközik a „musicales” beütésű énekhangja, ami mondhatni
„kirí” és számomra zavaróan hat a többi (fő)szereplő énekes-színész szépen előadott
inkább klasszikus énekhangzást tükröző dalai és duettjei mellett. Persze ez mit sem von le Homonnay értékes alakításáról, mert mint színész, ideális megformálást nyújt úgy is mint
ifjú jurátus, bár később inkább olyan „rezonőr-félének” veszi a figurát. Érdekesség,
a tavalyi bemutató idején az Operettszínházban kettős-hármas szereposztásban
mutatták be a darabot, akkor Homonnay még az „első” számú tenorszerepet, Draskóczy
Ádámot alakította, és akkor sem tetszett nála ez a fajta hangképzés.
Tudom, az Operettszínház bonvivánjainak létszáma Vadász Zsolt fájó, korai eltávozásával lecsökkent és amíg nem találják meg utódját, addig kényszerűségből átcsoportosításokkal oldják meg a szükségszerűen lekettőzött feladatokat. Ezért is örvendetes, hogy Homonnay mellett egy új (másik) bonvivánnak is tapsolhattunk: Laki Péter, aki táncos-komikus szerepekkel kezdte színpadi szerepléseit, ma már törekszik a „komolyabb” énekesi feladatokra és készül az ilyen szerepkör vállalásra/váltásra; egyes bonviván főszerepek megformálására már korábban is lehetőséget kapott, gálákon is fellépett, és ilyen irányú követelményeknek szívesen és színvonalasan tett és tesz eleget, ahogyan most is ebben a Huszka-operettben megcsillogtathatta tudását, alkotókedvét: ezúttal éppen Draskóczy Ádám karakterét öltötte magára, és képességeit igazolja, hogy ha feszítetten is, a felső hangtartományban szépen szól a voce, a közönség pedig igen hálás, tapsokkal fejezi ki örömét az énekszólamok minőségi megszólaltatásáért.
"Estéről estére más húrokat pendítenek meg bennem a szerepeim" – interjú Kiss Diánával
Fidelio.hu
- 2024.07.31. 10:00 – Spilák Klára
A Margitszigeti Színház sokszínű nyári programkínálatának várva várt eseménye a Budapesti Operettszínház Mária főhadnagy című előadása. Huszka Jenő népszerű nagyoperettje, amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején játszódik, és egy valós személy, Lebstück Mária történetét dolgozza fel, augusztus 9-én hódítja meg a Margit-sziget közönségét. A címszerepet Kiss Diána alakítja, aki ezzel a szereppel tér vissza arra a helyszínre, ahol operettszínházi karrierje kezdődött, 2019-ben ugyanis itt léphetett először színpadra a társulat tagjaként a Csárdáskirálynő Stázijaként.
Palikék Világa by Manna (videós podcast sorozatból)
2024. augusztus 1. (YouTube)
Peller Károly szerint az operettben a
legfontosabb az önazonosság, és operett színésznek születni kell. A színész
Wágner Tomi vendége volt a Szóló legújabb epizódjában, ahol mesélt az operett
sokak által idealizált világáról, elárulta, hogy édesapja először nem támogatta
színészi karrierjében, és elmondta azt is, hogy szerinte manapság trendi
cikinek tartani ezt a műfajt. De mik azok az elemek, amelyek miatt egyesek így
ítélik meg az operettet, és miről szól napjainkban a Csárdás királynő Peller
Károly szerint? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk a
beszélgetés során.
(30:28)
A Budapesti Operettszínház Raktárszínháza
felvette Lehoczky Zsuzsa nevét
Július
18-án, a művésznő születésnapján a Budapesti Operettszínház Raktárszínháza
felvette a Lehoczky Zsuzsa Kisszínház nevet. A Kossuth- és kétszeres Jászai
Mari-díjas magyar színművészt, érdemes és kiváló művészt, a Halhatatlanok
Társulatának örökös tagját – akit a zenés színházi műfajban elsőként
választottak a Nemzet Színészei közé – az évadszünet és a színház gyásza okán
rendkívül szűk körben köszöntötték.
"Szép álom, szállj a szívemre" - gálakoncertre készül a Budapesti
Operettszínház
Varázslatos
operett gálakoncertre készülnek a Budapesti Operettszínház művészei Lehár
Ferenc világhírű zeneszerző darabjaiból: 2024.
július 27-én szombaton, 20 órától a Komáromi Erődben felcsendülnek a város
szülöttének legnépszerűbb dalai, duettjei és együttesei A víg özvegy, A cárevics, A
mosoly országa, a Luxemburg grófja, a Giuditta,
a Cigányszerelem,
A
pacsirta, a Paganini,
valamint A három grácia című
operettekből.
Színpadra lépnek a Budapesti Operettszínház szólistái: Bojtos Luca, Bordás Barbara, Kiss Diána, Dénes Viktor, Laki Péter és Ninh Duc Hoang Long.
Közreműködik a színház Énekkara (karigazgató: Szabó
Mónika) és Balettkara (balettigazgató:
Apáti Bence). Az est koreográfusai Virághné Németh Zsuzsanna és Lendvai Zsolt,
a Budapesti Operettszínház Zenekarát
Pfeiffer Gyula főzeneigazgató vezényli, a gálakoncert rendezője Homonnay Zsolt.
A programmal kapcsolatos
részletek
ITT érhetők
el.
A Marica grófnő című operett egyik dalának ikonikus sorai
díszítik az 51 éves korában elhunyt Vadász Zsolt síremlékét:
„Ha a
nap lement, a zaj elpihent,
de sokat
jelent ez a néma csend”
A június 21-én, gyors lefolyású betegség után elhunyt énekművészt teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával helyezték
végső nyugalomra a Fiumei úti temető végében.
Fotók a ripost.hu cikkében.
Udvardy Tibor
operaénekes (1914 - 1981) hosszú művészi pályáján nem ismert kevésbé fontos
szerepeket vagy szerzőket. A színház és a játék iránti olthatatlan rajongása
vezette el az operett
műfajához is. Sárdy János mellett -
aki személyes varázsán kívül elsősorban filmjei révén vált országosan ismertté
- Udvardy a 40-es és 50-es évek
legnépszerűbb operettbonvivánja is lett. Az operett világának gyakran kissé
papírízű figuráit vérrel, valódi emberi érzelemmel telítette meg.
Udvardy
Tibor operaénekessel Czigány György beszélgetett 1975-ben:
„-
A könnyűmuzsika világhírű mesterével két felejthetetlen élményem van.
Mint a Garabonciás címszereplője,
állandó összeköttetésbe kerültem vele, mert nem a teljesen kész darabbal
érkezett meg hozzánk. A szó szoros értelemben házi őrizetbe kellett venni őt a
Gellértben, hogy befejezze művét. Leírhatatlan nagy premier volt. Lehárra és személyes vezénylésére való
tekintettel majdnem az összes európai ország direktben közvetítette az
ősbemutatót, és úgy álltak a mikrofonok az operaszínpadon, mint kiadós eső után
az erdőben a gombák.
A
másik élményem: egy lemezfelvételt készítettem vele A mosoly országából, és
amikor elénekeltem belőle a Szu-Csong belépőjét, letette a pálcát és ennyit
mondott: ezt ő nem így képzelte el: ő ezt finomabb, törékenyebb kínai figurának
szánta, de a felvétel drámaisága annyira meggyőzte, hogy ebben az esetben
maradjunk ennél a megoldásnál. Olyan barátság fejlődött ki közöttünk, hogy
később egyik dalát nekem dedikálta, és Tamás Ilonkával egyszer egy bécsi és
egyszer egy berlini hangversenyre hívott meg közreműködőként, ahol ő
vezényelt.”
Udvardy
Tibor az operettről alkotott fontos gondolatait is megosztotta Czigány Györggyel:
„-
Én az operettnek sok szépet köszönhetek és ma is szeretem. A mai formájában, idézőjelben
játszva, mint persziflázst, elfogadni nem tudom. Pedig, ha elhatároznánk,
operett nagyhatalom lehetnénk, mert szerzőink Lehár, Kálmán, Jacobi, Huszka, de
a ma élőkkel is, olyan rangot biztosítanának, mint talán Bartók és Kodály a
komoly zenében. De ameddig szégyelljük amire büszkék lehetnénk, és szakmai
felkészültség nélkül...Tudni illik, nem elég jól mozogni és táncolni. Valódi
bonvivánok és primadonnák nélkül operettet csinálni nem lehet, mert olyan
primadonnára és bonvivánra van szükség, aki nem azért csinálja ezt a műfajt,
mert tehetségéből többre nem telik, hanem azért, mert ide kötelezte el
magát. Ezzel többet ártunk a műfajnak, de rajta keresztül a komolyzenének
is, mert az ítéletében bizonytalan közönséget fölényes, nevelni akaró kritikákkal
csak megzavarjuk. Ez a műfaj nem lebecsülendő, nehezebb, mint az opera. Mert az
operában leírt kottafejeket valaki precízen leénekli, és a magas és a mély
hangokat kivágja, a siker biztos, nagy baj már nem lehet, mert mindig alatta a
mű. Az operettnél viszont hittel kell életre hívni, és szép hangon. Fel
kell gyújtani a megírt egyszerű dallamokat, nem szentimentálisan, álpátosszal,
hanem őszinte érzéssel, stílussal, és akkor sokaknak azt fogja nyújtani, mint a
zenében már jártasaknak a ’Kilencedik szimfónia’”.
A nyári játékok során 1959-ben, az Operaház
Margitszigeti Szabadtéri Színpadán Lehár A víg özvegy című operettjének egyik
előadásán, Danilo szerepében
búcsúzott egy időre szeretett közönségétől. Egy kritikából idézek: „Daniló
szerepét Udvardy Tibor vitte
diadalra. Rendkívül tartalmas művészegyéniségéből, lám, erre is telik. A szerep
s a műfaj pihenhető, önfeledt kiélvezése mellett még jellemet is kölcsönöz
figurájának, ötletes, mértéktartó iróniával éreztetvén a kötelező távolságot
nagy képességei és a feladat között.”
Udvardy két nyári sorozatban, összesen 21 alkalommal
alakította Danilót Lehár Víg özvegyében a Margitszigeten (1958-ban13 előadása, 1959-ben 8 előadása volt). De énekelte
az Operában a Garabonciás mellett A cigánybáró,
A denevér és a Három a kislány tenor főszerepeit is. (A rádióban és hanglemezen sok-sok operettfelvétele
ismert.)
(A fenti sorokat az Udvardy Tibor topikba írt bejegyzéseim közül választva hoztam át ide.)
A nemrég elhunyt bonvivánunk, Vadász Zsoltra méltán illenek Udvardy Tibor idézett gondolatai a bonvivánságról.
Laki Péter lesz az új János Vitéz, Október 31-én debütál a szerepben.
Vadász Zsolt: Leckét adott abból, hogyan kell szeretni
/story.hu - 2024-07-07/
[...]
Gyászolnak a kollégák
"Azt szokták mondani könnyelműen, hogy minden, mindenki pótolható a szakmában. Hát én bizton állíthatom, hogy Ő nem pótolható. Ő a Bonvivánok Bonvivánja. Az marad örökké. De elsősorban egy igazán JÓ EMBER. Talán ezért elképesztően nehéz felfogni és feltenni a megválaszolhatatlan MIÉRT-eket. De a mi kis családunk az Operettből sosem felejt. Mert Felejthetetlenné tetted Magad, Zsolti, és hidd el, erre nem sok ember képes! Óriási, betölthetetlen, tátongó űr keletkezett a szívünkben és a szakmában egyaránt. Ti bebizonyítottátok Anitával, hogy a szerelem nem illúzió, Te Bonvivánként bebizonyítottad, hogy a műfaj, amire feltetted az életed, igenis egy megbecsülendő, rendkívül értékes csoda” – írta Fischl Mónika.
„Édes Zsoltikám,
Te példakép, Te ELSŐ az utolsó klasszikus operettbonvivánok között, hova tűntél
ilyen váratlanul? Énekelj odaát, hódítsd meg az égieket is, és imádkozz
szeretett műfajodért! Nem is tudjuk, mit veszítettünk… Köszönöm, hogy
tanulhattam tőled! Találkozunk odaát…” – búcsúzott Dolhai
Attila.
2024. július 6-án szombaton bemutatták Ábrahám Pál Mese a Grand hotelben c. jazz-operettjét Bad Ischle-ben a Lehár fesztiválon, ami híres francia Alfred Savoir Nagyhercegnő és a szobapincér c. szatíráját vette alapul, Alfred Grünwald átdolgozásában. 1934. óta most megy először Ausztriában, korábban még 2018-ban újította fel a Komische Oper Berlin koncertoperett formájában, utána számos német színház bemutatta, valamint egy svájci is, sőt a Göteborgi Operaház is svád nyelvre fordítva.
Eredetileg buffo tenor hangra komponált, vagy inkább baritonok által előadott és ismert dal (nálunk a rádiófelvételen Radnay György énekli e részletet a Hawaii rózsája c. Ábrahám Pál operettből) - Jim Boy, fekete bőrű jazz énekes dala (Forrás: Winkler Gábor Operett könyve).
Günter Wewel - Wo es Mädels gibt, Kameraden 2000 (youtube.com)
Holnap búcsúztatják - zárt körben - Vadász Zsoltot!
A
Budapesti Operettszínház egy friss Facebook-bejegyzést tett ki, amelyben Vadász
Zsolt búcsúztatásáról árultak el részleteket.
A posztból kiderül, hogy a színész
búcsúztatására július 9-én kedden 12 órakor kerül sor a Budapesti
Operettszínház előcsarnokában. A
gyászszertartáson beszédet mond Kiss-B.
Attila Kossuth-díjas
operaénekes, főigazgató, Vadász Zsoltot Budai
Zoltán plébános
búcsúztatja.
Vadász Zsolt tisztelői, művésztársai és barátai 10 órától róhatják le kegyeletüket és elhelyezhetik az emlékezés virágait az előcsarnokban felejthetetlen művészünk hamvai előtt.
A gyászoló család kérésére a búcsúztatás és a temetés nem sajtónyilvános.
Temetésre a társulat tagjait és a művész közeli barátait várják.
Lehetne visszább is menni az időben. Például a II. világháború előtt, amikor az operett fénykora volt. Kik voltak a nagy bonvivánok?
A régi időkből mint bonviván Bende
Zsolt is fellépett az Operettszínházban, A víg özvegy Danilo
szerepében. A Magyar Állami Operaház operaénekese baritonján énekelte,
és alakította sok-sok előadáson - ott és a Margitszigeti Szabadtéri
Színpadon is - Lehár Ferenc világsikerű operettjének tenor
főszerepét!
Pitti Katalinnal ugyancsak együtt szerepeltek
az Operettszínházban, Jacobi Viktor Sybill-jében is, ahol Bende
volt a Nagyherceg.
Die Blume von Hawaii Chicago 2019 Folks Operetta - Opera on Video
Sajnos én se látom jelenleg sehol azt a tenor bonviván színészt, aki pótolni tudná a Vadász Zsolt halálával keletkezett űrt...
