https://momus.hu/forum/operett-mint-szinpadi-mufaj/?oldal=16
Nagyon jó operett! A Magyar Rádió Dalszínháza közel két tucat Offenbach-operett magyar nyelvű változatát elkészítette a stúdiójában, de ez valahogyan kimaradt a szériából; ez és még jó pár darab, amit szintén sajnálok: pld. La Périchole, Utazás a Holdba, A trapezunti hercegnő, A tamburmajor lánya stb.
Örömömre, a bűbájos, csodálatos kisugárzású nagyszerű mezzo-szopránt, Antoinette Dennefelde-t nemrég élőben láthattam-hallhattam a Müpában, Ambroise Thomas Psyché című operájának koncentszerű előadásában. És éppen ma lép fel újra Párizsi Nagyoperában Offenbach Les Brigands (Banditák) című operettjében - melyről itt a topikban ugyancsak beszámoltam - linkekkel -, ugyanis ez az előadás-sorozat már tavaly ősszel kezdetét vette, és még idén júliusban is folytatódik.
Offenbach: Overture Le Roi Carotte
Az 5790. sorszám alatt,- ITT - részletesen írtam A Sárgarépakirály (Le Roi Carrette) című Offenbach nagyoperettről: a Lyoni Operában 2015-ben színre vitt francia nyelvű előadásának részleteit is belinkelve.
A szó szoros értelmében fantasztikus, egyben grandiózus produkció zenei anyaga is szenzációs.
A Budaörsi Latinovits Zoltán Színház részéről örvendetes, hogy bemutatják az 1872-ben, Párizsban először színre került operettet, amit Magyarországon még sosem játszottak; Kovalik Balázs rendezésére bizonyosan lesz érdeklődés, viszont tisztában lévén a kis színház erőforrásaival, már eleve sajnálom, hogy az eredeti, nagystílű partitúrát alaposan át kell rostálni, sőt áthangszerelni ahhoz, hogy egy nyilván kis zenekarra adaptálva mégis legalább egy élvezetes zenés játék kerekedjék ki az egészből. Úgyhogy magam is kíváncsi leszek a darabra, mi sül ki belőle, legfontosabbnak a zenei anyagot tekintem, ezt a zenei átültetést Furák Péter készíti.
Kovalik Balàzs ismèt itthon rendez. Ha nem is Bp.-en, de majdnem. A budaörsi Latinovits Zoltàn Szìnhàzban Offenbach A rèpakiràly (Le roi carotte) cìmű operettjèt viszi szìnpadra, amit mèg sosem jàtszottak nàlunk. Olvasva a rövid darabismertetőt ès ismerve Kovalik habitusàt, politikai àthallàsok, csakùgy, mint Offenbach idejèn ès sok művèben, bizonyàra itt is lesznek. Rèszletek itt.
Aki ebben az orszzàgban èl, mint te meg èn, annak nem lehetett kètsèges a vègeredmèny. Magam is quasi megjòsoltam. Az operett, amiòta lètezik, a nèp òpiuma volt ès a politika nèpbutìtò szàndèkànak megfelelően, tetszik-nem tetszik, az is marad.
Marx ismert mondàsàt kissè mòdosìtva: az operett a nèp òpiuma. Ès ez mindig ìgy volt. Règi időkben az istenadta nèp operettel kàbìtotta magàt, ki hol engedhette meg magànak: mòdosabbak a Kiràly Szìnhàzban, az Operettszìnhàzban, a szegènyek a ligeti vurstli vagy valamelyik Budapest-környèki -akkor mèg elővàrosi- szìnkör brettlijèben. Hàborùk idejèn ez a kàbìtòszer különösen hatèkony ès nèpszerű volt. Lehet, hogy hamarosan ismèt szüksèges ès hasznos kàbìtòszer lesz a musicallel együtt.
Annak idején, 2014-ben Ábrahám Pál 3:1 a szerelem javára c. jazz-operettjét láttam ott, melynek főszereplője a magyar vizilabdaválogatott (apropója: 1936-ban Magyarország nyerte az olimpiát e sporban), igazán szórakoztató darab volt, jazz-es dalokkal. Sajnos azóta sehol se ment, pontosabban ment külföldön (Németország, Ausztria, Svájc), ott Roxy und ihr wunderteam a darab címe, és annyi változtatással, hogy focisták a főszereplők. Annak idején Bársony Rózsi és Dénes Oszkár főszerepével ment a darab nagy sikerrel, 1936 végén volt a premier. Kellér Dezső, Szilágyi László és Harmath Imre írták a librettót és utóbbi a dalszövegeket.
Azért az nem hátrány ha több helyen fognak operettet játszani
Dolhai Attila köszönetnyilatkozata a Vörösmarty Színház igazgatói pályázatának eredményét követően.
atempo.sk
Én eleve Dolhait tartottam legesélyesebbnek a pozícióra aspirálók közül. Bejött.
Olvasom: A mai örömhír a legjobbkor jött. Dolhainak ugyanis tegnap egyik ikonikus szerepétől kellett búcsúznia. Tegnap este játszották utoljára az Operettszínházban a Székely Kriszta által rendezett István, a király előadást, amiben a művész Koppányt alakította. A közönség nagyon fájlalja, hogy a sikerdarabot leveszik a repertoárról. (Story.hu)
Ahogy az előre megjósolható volt, magam is beírtam párszor itt lejjebb. Még egy jó prózai színházzal kevesebb egy nernyik musical- és operetténekes, "Attila" kedvéért. Talán nem ártana kissé "bőbeszédűbben" tudósítani erről a szégyenteljes döntésről... mondjuk így:
A társulat mást akart, mégis Dolhai Attila lesz a székesfehérvári színház igazgatója
A szakmai bizottság és a közgyűlés az Operettszínház tagja mellett döntött.
Ellenszavazat nélkül választotta meg a székesfehérvári közgyűlés Dolhai Attilát a Vörösmarty Színház igazgatójának augusztus elsejétől – írja a Telex Cser-Palkovics András Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
Napokkal korábban a székesfehérvári polgármester arról számolt be, hogy a társulat többsége nem Dolhait, hanem Egyed Attilát támogatta, a szakmai bizottság azonban az Operettszínház tagját – náluk Egyed a második helyen állt." Forrás: hvg.hu itt.
A Székesfehérvári Vörösmarty színház új igazgatója, Dolhai Attila. A város polgármestere jelentette be egy facebook bejegyzésben. Attila kinevezése augusztustól lép érvénybe.
November 21-22-23 ez annyiból nehéz, hogy kevesebb mint egy hónappal később kezd mint a Notre Damei Toronyőr aminek Októberben van a bemutatója és mivel a Dankónak ezidáig csak egy előadása van márciusban, így a Cigánybárót talán kicsit arrébb is rakhatták volna egy két hónappal, így október és novemberben nagyon sok nap kimarad amikor lehetnének előadások.
Az Operettszínházban ősztől Cigánybáró-bemutató következik.
A Szegedi Szabadtéri Játékok holnapi nyitó eseménye az Operaházban játszott Cigánybáró-produkció előadása. (Mindössze egy alkalommal.)
https://www.delmagyar.hu/helyi-kultura/2025/06/szinetar-miklos-szegedi-szabadteri-jatekok
A Magyar Állami Operaház vendégjátéka
Ifj. Johann Strauss
A CIGÁNYBÁRÓ
Operett
magyar nyelven, 2 részben 3 felvonásban
SZEREPLŐK:
Barinkay Sándor: BONCSÉR Gergely
Szaffi: BRASSÓI-JŐRÖS Andrea
Czipra (cigányasszony): ULBRICH Andrea
Zsupán Kálmán: SZVÉTEK László
Arzéna (Zsupán lánya): KAPI Zsuzsanna
Carnero gróf: BÁTKI FAZEKAS Zoltán
Mirabella (nevelőnő): FARKASRÉTI Mária
Ottokár (Mirabella fia): SZELECZKI Artúr
Homonnay Péter lovag: HAJA Zsolt
Mária Terézia császárnő: FENYVESI Gabriella Rea
Kikiáltó: HÁBETLER András
Közreműködik
továbbá a
Szegedi
Szimfonikus Zenekar,
valamint:
a Szegedi Szabadtéri Játékok táncosai
a Magyar Állami Operaház Énekkara
a Magyar
Állami Operaház statisztái
a Szegedi
Szabadtéri Játékok statisztái
a Szegedi
Szabadtéri Játékok gyermekstatisztái.
Karigazgató: Csiki Gábor
Szövegíró: Schnitzer Ignaz
Magyar szöveg: Fischer Sándor, Szinetár Miklós
Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Pilinyi Márta
Koreográfus: Mihályi Gábor
Karmester: Dénes István
Rendezte: SZINETÁR MIKLÓS
Még bennem maradt némi "eszme", amivel kiegészítem az előzőleg leírt gondolatmenetem, innen folytatom.
A magyar ember nem ismeri - nem ismerheti meg Lehárt, Lehár életművét teljességében (más szerzőkét sem)... itthon nem ismerik, alig játsszák, pedig a rádió 16 operettjét vette fel teljes egészében vagy keresztmetszetként.. Itt a fórum topikjaiban éveken át hoztam sorra és ismertettem a rádiófelvételeket is, a színházi felvételeket is, a YouTube-ról számtalan bejátszással illusztrálva ezeket. Az operett zenéjét, tengernyi slágerét megismerve és ezzel az érdeklődést felcsigázva, fokozva kellene lehetővé tenni az egész darabra kiterjedő odafigyelést. Persze igényelné a ma már nem divatos, nem korszerű, valós élethelyzeteket nem tükröző és valóban sok bugyuta szöveg, butuska cselekményfordulat „gondozását”; tudom, nehéz a korabeli librettókban úgy „gyomlálni, hogy ne legyen összeférhetetlenségben a rímekre komponált zenével. DE a zene sodra, a dallamok, az ének, a ritmus, a tánc, a vidám vagy melankolikus melódiák, együtt a slágerekkel, úgyis mindent visznek. Sajnos, nálunk úgy látszik, minderre nem gondolnak, ezért a közönség ismerete is, a zérónál alig több, a „járatlan utaktól” ódzkodnak, a felfedezett, máshol elérhető kínálatok iránt közömbösek, nem vesznek azokról tudomást, továbbra is tendenciózusan egy beszűkített lista áll a szemük előtt; amiből nem gond meríteni, a csecsemőtől az aggig mindenki jól ismeri, és bemegy rá akár százszor is tapsolni. Másra nem kíváncsi, de ha kíváncsi lenne, akkor sem kap mást, mint amit eddig kapott. Ha uncsi már, akkor is tapsol. Mert szeret tapsolni. Mindent meg/ki/tapsolni. Már ilyenek vagyunk-lettünk. Pedig még mennyi szépség, ragyogás, áradó zenék, melódiák, mennyi bolondos-mesés szövegkönyvre írt vidám vagy szomorkás hangvételű, színes hangszerelésben jutottak el valaha színpadra ezek az operettek, melyek ma is vonzanák a szívvel és lélekkel teli, értőn és „füllel” odafigyelőket; a szoprán-alt-tenor-bariton-basszus hangra írt betétdalok, kórusok jelenetek között könnyen megjegyezhető slágerek is teszik teljessé a sok értékes operettet, de amelyekről nincs tudomásuk, vagy a felületes utánjárás lekicsinylő, téves gondolatokat szül, ami miért is ösztönözné a direktorokat, a művészeti vezetőket vagy a menedzsereket, hogy a rendelkezésökre álló anyagi forrásokat valami bizonytalan kimenetelűbe fektessék, amely szerintük nem nyereséges, nem hoz hasznot, mondván: a közönséget nem érdekli más azon kí, nem vonzza be a házba. Pedig a közönség szerintem nem buta, sejti, tudja, hogy az ismerős - ismeretlen szerzőknek még megannyi sok jó darabja lehet, amelyektől őket „mesterségesen”, jól megmagyarázva, hogy miért, „távol” tartják. A közönség szereti a jó zenét, az ismerős dalokat, de ha mindig ugyanezt kapja, egy idő után bele kell hogy fásuljon, még akkor ha újra meg újra tapsol hozzá. Azon kellen fáradozni, hogy a közönséghez valami formában, talán koncertszerű előadásokban először egyáltalán megismerjék a darab zenéjét. Ha tetszik neki, akkor bátran fésüljék át a librettót és készítsék elő színpadi játszásra. Az érdeklődés meg lesz hozzá és a várható, teltházas siker sem maradhat el.
Viszont ha nincs erre hajlandóság sem a „direktórium” sem a színházba járók körében, ragaszkodnak a régi, bevált de megunt formákhoz, a bejáratott, ismétlődő darabcímekhez, nincs igény valami újra, „klasszikusra”, illetve a közönség nem vágyik megismerni további operetteket, mert amúgy is lebeszélték róluk, így önhibájukon/tudtukon kívül, elesnek valami szépre, érzelmekre ható zenétől, dalszövegtől, „slágergyanús” betétszámoktól, egy jó, sikeres operett élvezetétől – mert önző szempontoktól vezérelve nem juttatják el hozzájuk a kedvelt szerzők más, értékes darabjait. Belemagyarázva, miért is nem lehetséges, kívánatos ez.
A rádiócsatornák többsége pedig nálunk már jóideje nem sugároz operettet, sem magyar, sem más nyelvűt. Maradna az internet, melyet nem mindenki használ folyamatosan, és tudatosan az operettzenére fókuszálva, hogy új zenei ismeretekhez jusson, új zenei szépségekre csodálkozzon rá ebből a műfajból is. A potenciális, operettszínház közönségére gondolok.
Most nekem úgy tűnik, ebből a zárt, "belterjes" körforgásból nincs akarás kitörni, nincs szabadulás! És a 22-es csapdája működik.
Okostelefonról írtam, "fél szemmel", sietősen, ezért itt-ott elütésekkel, néhol szavak elírásával. Sorry.
Amit irsz nagyban igaz nem csak a magyar, hanem a külföldi operettekre is. Sok operettet írtak, amit 2 sláger elhúzott kb. 20-30 előadásig, de kb ennyire is szánták. Rátonyi Róbert könyve megvan nekem is, igazából lekötöttek egy szerzővel egy határidóre írt darabot, de ha sikertelen volt hamar levették Amolyan tömegtermékek voltak, amiből mindig kellett egy új. Ezekben hemzsegtek a közhelyek és az olcsó poénok, amiket ma már nem értünk, mert az akkori viszonyokra iródtak . Annak idején pl. Carlo De Fries Budapest Wien operettje nagyon népszerú volt, akár Szirmay Albert Gróf Rináldója, ezeket mára viszont teljesen elfelejtették.
Az a problémám, hogy Lehár szinte minden ismert vagy kevéssé ismart operettjében az összes dal (ária, duett, jelenet, együttes) sláger, a szó nemes értelmében. Lehet, hogy nálunk nem, de a világ számos pontján dúdolják azokat. Ezek közül az itthoni gálákon alig néhány operettjének csupán pár dalát tűzik műsorra - rendszeresen ugyanazokat. Az óriási választékból ez pindurkának látszik és számít. A probléma gyökere, hogy az operettkedvelő magyar emberek nem ismerik, nem ismerhetik meg a teljes darabokat, mert a színházak vezetői sem ismerik az életművét. Pedig ha szét néznének határainkon túl, tapasztalhatnák, hogy a mai időkben is reneszánsza van Lehárnak, jóval több művét játsszák, mint idehaza. bennük a sok- sok slágerrel, ami kint közönsègsikert ér. Pedig a Magyar Ŕádió dalszínhàza Lehár 16 operettjét vette fél teljes vagy keresztmetszet formában, magyar nyelven, rengeteg neves opera- és operetténekessel a stúdiókban. Ezeket sok évtizeden át folyamatos ismétlésekben tünteti műsorára a Kossuth, a Petőfi, a Bartók, majd a Dankó Rádió. Mára ez utóbbi rádió adása maradt hírmondónak. Rengeteg hanglemez is hallható számos Lehár és más szerzők slágerei, amelyek jórészt nem ismeri a hazai publikum. A színházak vezető körei nem hallgatták, nem hallgatják ezeket a rádiós operettműsorokat, adásokat, melyekre felfigyelhettek volán, amikre felfigyelhetnének, ötleteket meríthetnének. Az emberek manapság nem hallgatnak rádiót, a rádió nem sugároz operettet. Az egykori operetthanglemezek elérhetetlennek. A magyar ember nem ismeri - nem ismerheti meg Lehárt, Lehár életművét teljesséségében. Bezárul a kör. Mindezt vonatkoztathatjuk a többi híres operettszerző nálunk alig ismert vagy egyáltalán nem játszott, de más nyelvterületen népszerű színpadi alkotásaira is. Teli-teli slágerekkel, zeneszámokkal, itthon nem ismerik, pedid a rádió azokat is felvette. Én is onnan ismertem meg. Itt a fórum topikjaiban éveken át hoztam sorra és ismertettem a rádiófelvételeket is, a színházi felvételeket is, a youtube-ról számtalan bejátszással illusztrálva ezeket. Tengernyi sláger adott, hogy az érdeklödő azok által az egész darabot, operettzenét megismerje, s akár túltegye magát a vualóban legtöbb butuska szövegen, cselekményfordulaton, az összeférhetetlenség librettókon. DE a zene sodra, a dallamok, a ritmus, a tánc, a vidám vagy melankolikus melódiak, együtt a slágerek, úgyis mindent visznek. Sajnos, nálunk úgylátszik, nem ez az út. Beszűkített a lista továbbra is, tendenciózusan.
Eggyel több bizonyíték arra, amit már többször bátorkodtam leírni, mindhiába: operettek tömkelegét, túlnyomó többségüket nem az örökkévalóságnak szánták. Hanem az akkori közönség szórakoztatására, sokszor vagy többnyire silány irodalmi fércműre alapozva, aktuális bugyuta -vagy jobb- poénokkal, viccekkel megspékelve. És hát a zene is többnyire ehhez alkalmazkodott: a silány nyersanyaghoz, a napi közönségigényhez. Mindez nagyjából kijelöli a műfaj helyét. Nèhány kimagasló kivétel a (fő)szabályt erősíti. Éppen ezért fölösleges és hiábavaló is operettszerzők tucatjainak százszámra összegányoltírt, a pillanatnak szóló műveinek műsorra tűzését 100-150 évvel később hiányolni vagy számonkérni. Nem tilos, csak értelmetlen. Eljöhet az a nap, amikor még a ma játszott, olykor már megunt darabok is eltűnnek a feledés süllyesztőjében. Főleg, ha többnyire olyan kezek gondozzák őket, mint manapság.
Sok értékes operett megbukott Magyarországon, függetlenül, hogy szomorú vagy víg befejezés a librettója; a korabeli publikum, akár a mai közönség, inkább a vidámat preferálja, és nem is tudja, hogy a szomorkás végű operettekben ugyanúgy megtalálhatóak a vidám kettősök vagy táncos komikus és szubrett dalai. Érdemes meghallgatni ezek felvételeit.
Valóban, a Cárevicsről én is hallottam, régi újságokban olvastam, hogy annak idején megbukott Magyarországon, nem is volt csak kb. 20 előadás, de mivel ez is az un. szomorú operettek közé tartozott, talán emiatt okozott csalódást a humoros operettet kedvelőknek.
Ennyi dicséret után - nekem is nagyon tetszett a Cirkuszhercegnő-produkció, miről beszámoltam itt - kíváncsian várom majd ennek az előadásnak a televíziós közvetítését.
A szombati tv felvételes Cirkuszhercegnő az évad legjobb előadása volt. Legalább ötször tapsolták őket vissza a maghajlásnál, az egész színház zúgott a tapsoktól amit jelzem megérdemelten kaptak meg. Bordás Barbara kitűnően játsza és énekli Fedora szerepét, méltó párja volt Sándor Péter aki olyan akár egy időzített bomba, a második felvonás végén robban és előtőr belőle a kivagyiság ami igen jót tesz a karakternek. Addig pedig gyönyörűen és visszafogottan szólaltatja meg az álruhás Fedja herceget. A játéka érzelmekkel teli, a féltékenységet, a melankóliát és jókedvet egyformán jól meg tudja mutatni. Langer Soma igazi intrikus, nagyon jól áll neki Vlagyimir herceg szerepe. Erdős Attila maga a humor, még az előadás után sem esett ki a szerepéből, Nagy Alma pedig nagyon sokat fejlődött Miss Mabelként.
Tökmindegy. Operett- ès/vagy musicalszìnhàzat fog csinàlni az orszàg egyik legjobb pròzai szìnhàzàbòl. Ùgy làtszik, 50-hez közeledve màs terepen, szìnigazgatòkènt szeretne hasìtani, ahol bizonyàra rendezni is òhajt majd, amiben eddig nulla gyakorlata van. Jò helyre lehet bekötve, ha őt nevezik ki Fehèrvàrra igazgatònak.
Dolhai az tudtommal musical szinész, jó operettet is játszik, de elsősorban musicelekben aratta sikerét.
Hàt pont ez az! Az orszàg egyik legjobbnak tartott tartott pròzai szìnhàza (is) operett- ès/vagy musical-szìnhàz lesz? Netàn egy ùjabb ejtőernyős NER-kedvenc kedvèèrt? Pestről zaràndokoltak szìnhàzrajongòk Fehèrvàrra 1-1 szìnhàzi produkciòra.. A màsik jelölt 2012 òta a tàrsulat tagja, Jàszai-dìjas szìnèsz. Akkor màr inkàbb a pesti Nemzeti legyen n+1-edik operett-ès musicalszìnhàz. Annàl, amilyen most, valszeg jobb lenne.

Deutsches Theater München
Kálmán:
Die Csárdásfürstin
Július
12., 17., 18., 19. (2 előadás), 20.
https://www.youtube.com/watch?v=hkE6w2wayt0
Die Besetzung der Aufführung: Enikő Lévai, Dalma Süle, Gábor, Bakos-Kiss, Balázs Papp, Péter Laki, Viktor Dénes, Luca Bojtos, Flóra Széles, Ágota Siménfalvy, Gábor Dézsy Szabó, Attila Bardóczy, Soma Langer, Zoltán Kiss, Patrik Görög, Gergely Altsach.
Lehár: Das Land des Lächelns
Július
23., 24., 25., 26. (2 előadás), 27.
https://www.youtube.com/watch?v=gorZKcyABdQ
Die Besetzing der Aufführung: Ninh Duc Hoang Long, Péter Balczó, Diána Kiss, Barbara Bordás, Attila Erdős, Viktor Dénes, Flóra Széles, Luca Bojtos, Zoltán Kiss, Soma Langer, Gábor Dézsy Szabó, Attila Bardóczy, Mónika Vásári, Tamás Földes, Gergely Altsach, Tibor Oláh, Á
Veranstaltungskalender | Deutsches Theater | Ticketshop
Dolhai Attila operett-musical-énekes-színész, az Operettszínház művésze, jóeséllyel pályázik a Székesfehérvári Vörösmarty Színház betöltendő igazgatói pozíciójára!
Ma este, június 22-én a Br Klassic német rádióban többek között a Budapeti Operettszínház München-i vendégszereplése is szóba kerül,
Ezúttal két jegysorsolást tartunk, a müncheni Deutsches Theaterben megrendezésre kerülő "BUDAPEST OPERETTS" című darabra.
"A csárdás hercegnő" (magyarul Csárdáskirálynő) – előadás július 16-án, szerdán 19: 30-kor "A mosoly földje" (magyarul Mosoly országa) – előadás július 23-án, szerdán 19: 30-kor 1. Ha 2 jegyet szeretnél nyerni A csárdás hercegnőre, kérjük, július 3-ig, csütörtökig válaszolj a következő kérdésre: Melyik évben volt utoljára a Budapesti Operettszínház a Csárdásfürstin-nel a Deutsches Theaterben?
2. Ha 2 jegyet szeretne nyerni a "Mosoly földje" című filmre, kérjük, július 3-ig, csütörtökig válaszoljon a következő kérdésre: Mi a neve annak a legendás táncos soubrette-nek, amely 40 évvel ezelőtt lenyűgözte a Deutsches Színház közönségét – többek között Miként a "Mosoly földjében"?
Témák június 22-én:
- Paul Abraham "Ball im Savoy" című előadása a Drezdai Állami Operettben (június 21-én) - Bemutató beszámoló
- Kálmán Imre "A cirkuszi hercegnő" című előadása a badeni Nyári Arénában (június 21-én) - Beszélgetés a leköszönő művészeti vezetővel, Michael Laknerrel
- A Lehár Fesztivál Bad Ischl: Premier Outlook - Interjú Thomas Enzinger művészeti vezetővel
- Oscar Straus "Három keringője" Burgäschi (június 19.) - Premier beszámoló
- A Budapesti Operettszínház A csárdás hercegnő és a Mosoly Földje című előadásokkal a müncheni Deutsches Theaterben (július 17-27.) - Interjú Kiss-B. Atillával, a Budapesti Operettszínház főigazgatójával és jegysorsolá
- Megjegyzésem: Az viszont nem derül ki, hogy az igazgató úr milyen nyelven szólal meg.
Ez miért került az Operett-topikba? Vagy már döntöttek az egyik legjobbnak tartott prózai színházról?
Már csak két jelölt maradt a Székesfehérvári Vörösmarty Színház direktori pozíciójára aspiráló öt pályázó közül: Dolhai Attila és Egyed Attila. Pénteken a pályázatokat véleményező szakmai bizottsággal találkoztak a jelöltek, bemutatva szakmai koncepciójukat. Dolhai Attilát 7-en, Egyed Attilát 4-en javasolták megválasztani igazgatónak. A meghallgatások a Humán Közszolgálati Szakbizottság jövő heti ülésén folytatódnak, a döntés pedig a jövő pénteki közgyűlésen születik majd meg.
Bár úgy lenne, annak én is örülnék. De addig is majd. A következő évadban megyek újra megnézni❤️
Ha esetleg érdekel valakit, a mai Cirkuszhercegnőt rögzíti a televízió.
A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ GÁLAKONCERTJE A KOMÁROMI MONOSTORI ERŐDBEN
/Operett.hu – 2024. június 17./
Utam muzsikálva járom címmel nagyszabású operett gálakoncertet adnak a Budapesti Operettszínház művészei július 11-én pénteken 20 órától a komáromi Monostori Erődben. A tavaly nyáron megrendezett nagysikerű koncert után a Nagymező utcai teátrum sztárjai visszatérnek Lehár Ferenc, a világhírű zeneszerző szülővárosába. A műsorban felcsendülnek Lehár, Kálmán Imre és ifj. Johann Strauss népszerű operett melódiái. Az est szólistái Bojtos Luca, Bordás Barbara, Kiss Diána, Zábrádi Annamária, Balczó Péter, Dénes Viktor, Langer Soma és Papp Balázs. Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara és Balettkara, a gála koreográfusa Lénárt Gábor, vezényel Pfeiffer Gyula, a rendező pedig Homonnay Zsolt.
.... a műsorban helyet kaptak Lehár
Ferenc zeneszerző, a város legendás szülöttének közkedvelt dalai, duettjei
és együttesei, úgymint A víg özvegyből az Ajk
az ajkon és az Asszony, asszony; a Cigányszerelemből a
Messze a nagy erdő; A mosoly országából a Vágyom egy nő
után, valamint a program címadó dala, az Utam muzsikálva járom a Garabonciás című
operettből.
Miután 2025-ben ünnepeljük ifj. Johann
Strauss, a keringőkirály, a bécsi operett ikonikus zeneszerzője
születésének 200. évfordulóját, nem hiányozhatnak a műsorból a Denevér,
az Egy éj Velencében, a Pázmán lovag, valamint A
cigánybáró részletei sem. Utóbbit 2025. november 21-én, 22-én és
23-án, a már jól megszokott hármas szereposztásban mutatja be a Budapesti
Operettszínház, az előadás rendezője a Kossuth-díjas Bozsik Yvette,
a fantasztikus díszleteket a Vágó Nelly- és Rubányi Vilmos-díjas Túri
Erzsébet álmodja színpadra, a káprázatos jelmezek pedig a Ferenczy
Noémi-díjas Berzsenyi Krisztina alkotói látásmódját dicsérik.
Lenyűgöző látványvilágban Komáromban sem lesz hiány, hiszen a Budapesti
Operettszínház a hagyományok és a tradíciók mellett ízig-vérig a 21. századi,
modern operettjátszást képviseli.
Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, főigazgató korábban
elmondta, hogy a komáromi gálakoncerten mindenki megtalálja majd azokat a
dalokat, duetteket, együtteseket, andalító keringőt, vagy éppen felüdítő
polkát, amely a szemének, fülének, szívének kedves. A Budapesti Operettszínház
sztárjai, a Pfeiffer Gyula Liszt Ferenc-díjas karmester,
főzeneigazgató pálcája alatt muzsikáló Zenekar, valamint a Balettkar és az
Énekkar kitűnő művészei felejthetetlen élményt ajánlanak a nagyközönségnek. A
gála támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
Balczó Péter operaénekes kiváló tenor, sokat, sok (operett)szerepben is láttam hallottam Őt. Jó választás ő is a komoly, énekesi feladatot jelentő Barinkay Sándor-szerep egyik színpadi megformálójának.
A tegnapi nap folyamán Bordás Barbara közzétette a Cigánybáró hivatalos szereposztását, melyben több operaénekes is helyet kap:
A Story oldaláról
Dolhai Attila úgy döntött, színházigazgatói babérokra tör. Az Operettszínház sztárja megpályázta a Székesfehérvári Vörösmarty Színház direktori pozícióját. amelynek határideje 2025. június 11-én 16:00 órakor lejárt. Öt személy nyújtott be pályázatot: Dolhai Attila, Egyed Attila, Forgács Péter, Meskó Zsolt, Moravetz Levente. Mindegyikük hozzájárult, hogy a pályázati határidő lejárta után nevük közzétételre kerüljön – tudatta honlapján a város
„Emlékszem volt egy előadás a Vörösmarty Színházban: Jó estét nyár, jó estét szerelem. Nagy Zsolt játszotta a főszerepet! Katartikus előadás volt Földes Tamással, Zakariás Évával… Akkor fogalmazódott meg bennem először: ha ilyen is lehet a színház, én is színész szeretnék lenni, most visszatérnék ebbe az intézménybe, ha szükség van rám! Ez hamarosan kiderül! 25 sikeres év tapasztalatát szeretném kamatoztatni ebben az új helyzetben. Várom a találkozást a társulattal!” – írta közösségi oldalán a színész.
Új kihívások előtt állok most emiatt, de nem is baj, szükségem van az új kihívásokra, feladatokra. De nem csak a magánéletemben, a szakmai életemben is új kihívással szembesültem, Oberfank Pál, a veszprémi Petőfi Színház direktora ugyanis felkért, hogy életemben először rendezzek egy színdarabot. Ezzel régi álmom vált valóra, a Hyppolit, a lakáj című zenés vígjátékot állítom színpadra, a premier június 26-án lesz” – így Attila.
A művész most ingázik otthona és a királynék városa között. „Szeretem a saját ágyamat, csak ritkán alszom Veszprémben. Na de komolyra fordítva a szót, jó egy ebéd, egy vacsora mellett beszélgetni a kollegákkal, megismerni őket, egymást, s nem csak a darab miatt, hanem mert fantasztikusan érzem magamat Veszprémben. Izgalmas időszaka ez most az életemnek, tényleg valódi kihívás és remélem, a közönségnek is tetszik majd a produkció. Ettől még nem leszek rendező, de ha később is jön még felkérés, szerintem elcsábulok.”
Sándor Péter egy interjúban jelentette be, hogy Barinkayt fogja játszani a novemberben bemutatásra kerülő Cigánybáróban, ezen kívül a Csokonai színházban a János Vitézben Kukorica Jancsit alakítja majd, illetve a márciusban bemutatásra kerülő Dankó Pista nagyoperettben is szerepet kapott.
Hiradóbaan csak annyit mondtak be, hogy Kálmán, Lehár és Strauss művei szerepelnek, és hozzá tették, hogy többek között....
Olvasom, hogy az augusztus 1. és 2. Budavári Palotakoncertről televíziós felvétel készül, amit majd augusztus 20-án este láthatunk az M5 csatornán, az MTV később folyamatosan műsorra tűzi a koncerten elhangzó részleteket a Duna csatornáján is.
Karácsony táján fölvettem, és most megnéztem a Csárdáskirálynőt Moffóval és Kollóval. Nagyon jó volt!
A feltöltő szerint ez is egy Ábrahám Pál dal, méghozzá olaszul, olasz művészek előadásában. Szerintem aranyos, bár semmi nyomát nem hallottam sehol, hogy esetleg más nyelven is megjelent volna. Mindenesetre 1933-as a felvétel, akkor már Németországban elvileg nem jelenhetett meg, ha március utáni. Mindenesetre Ábrahám neve nincs feltüntetve a lemezezen.
A Zenés TV Színház-féle Lili inkább egy televízióra adaptált zenés
játék-forma, az eredeti operett szövege és zenéje jelentősen átdolgozott,
áthangszerelt ebben a változatban: Km. a kibővített Stúdió 11, Dobsa Sándor vezetésével. Az előadók
színészek – akik énekelnek is. A Seregi László-rendezte filmet 1989-ben mutatták
be.
Ezen a videón visszanézhető a darab:
https://videa.hu/videok/film-animacio/herve-lili-tv-zenes-szinhaz.mp4-film-animacio-vt0IjYUs0onl2fUy
A Rádióban
két változat készült Hervé operettjéből:
Florimond Hervé: Lili
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1972. december 25.
Petőfi Rádió,17.31 órától
A szövegét Hennequin és Millaud írták.
Fordította és rádióra alkalmazta:
Semsei Jenő
A verseket Szabó Miklós fordította.
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Breitner Tamás
Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Antoine Plinchard, tüzér – Palcsó Sándor (Próza: Zenthe
Ferenc)
De la Grange Batliere báró – Feleki
Kamill
Saint Hypothése gróf – Csákányi
László
Bonpain, házitanár – Márkus László
René – Benkő Péter
Bouzincourt – Egri István
Bouzinvourtné – Komlós Juci
Amélie (Lili), a leányuk – Kalmár Magda
(Próza: Domján Edit)
Antoinette, a dédunokájuk – Kovács
Krisztina
Victorine, szobalány – Csala Zsuzsa
Mme Vieuxbola – Mohácsi Irén
Mme Andersene – Czigány Judit
Inas – Romhányi Rudolf
Az operettből készült egy korábbi felvétel is a
rádióban:
Florimond Hervé: Lili
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. március 1.,
Kossuth Rádió 20.25 - 21.25
A szövegét Hennequin és Millaud írták.
A keretjátékot Fóthy János írta.
Km. a Magyar Rádió Szimfonikus
Zenekara
Vezényel: Kerekes János
Rendező: Rácz György
Szereposztás:
Lili: Neményi Lili
Pinchard: Sárdy János
Bouzincourt: Gózon Gyula
A felesége: Ladomerszky Margit
A báró: Rozsos István
Victorine, szobalány: Feleki Sári
René: Mezey Lajos
Inas: Lázár Tihamér
A házaspár: Ádám Éva és Kemény
László
Rendező: Rácz György
Ha már itt tartok, a
másik, ismertebb és népszerűbb Hervé-operett rádiós felvételét is ismertetem:
Florimond Hervé:
Nebáncsvirág
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1958. február 2.
Kossuth Rádió 20.10 – 22.00
Fordította: Zágon István
Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze
Ernő
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és
a Földényi-kórus
Vezényel: Bródy Tamás
Zenei rendező: Beck László
Rendező: Solymosi Ottó
Szereposztás:
Denise de Flavigni – Neményi Lili
Celestin, orgonista/Floridor – Ráday Imre
Fernand de Champlatreux – Baksay Árpád
Chateau Gibeaux, őrnagy – Egri
István
A fejedelemasszony – Ladomerszky Margit
Corinne – Olty Magda
Loriot, őrmester- Fekete Pál
Kapusnő – Koloss Margit
A részeg – Hlatky László
Színigazgató – Zách János
Színésznő – Darvas Magda
Az viszont különös, hogy ebben az évadban az (operbase adatai szerint) és a közölt tervekben nem szerepelt sehol se Hervé operett repertoáron, még Franciaországban sem. A zenés tévészínház, ha jól rémlik viszont felvette Lili című operettjét, amit elvileg fel is lehetne újítani és leadni. Ez is az emlékezés egyik módja lenne, és persze az, hogy legalább 1 dal elhangzana tőle a Budavári Palotakoncerten.
Mivel ifj. Johann Strauss nagyon ismert zeneszerző, művei egész évben a világon valahol felcsendülnek. Logikus, hogy születésének 200. évfordulóján különösen kapós lesz muzsikája, így például A cigánybáró című nagyoperettje, amelyet október elején mutat be az Operettszínház. A Budavári Palotakoncerten várhatóan felcsendülnek ennek a pompás, Jókai nyomán írt Strauss-darabnak is a részletei.
Petinek augusztus 20-án István a király bemutatója lesz Veszprémben, illetve már próbálják a Notre Damei Toronyőrt is így minden bizonnyal ezek miatt is nem tudta vállalni és hát a pihenésre is szükség van.
Különben elírtad Ábrahám Pál nevét, természetesen tőle is illene legalább 2 dalt elővenni, ráadásul ugye 65 éve halt meg. (Ja és a Honvéd Banda és a Tangolita már többször is elhangzott az utóbbi időben, tehát inkább olyat, ami még nem, vagy régen volt. Pl. Toujour lamour, Pardon Madame, Mausie ezek még nem voltak vagy akár a Hawaii rózsájából Johnny dala vagy Van egy díványbabám vagy My little boy, Hawaii keringő)
