A ma esti operettpremier elé egy interjú a darab rendezőjével:
A műfaj legszebb hagyományai mai köntösben - A cirkuszhercegnő
Február 21-én, 22-én és 23-én hármas szereposztásban
mutatják be a Budapesti Operettszínházban Kálmán Imre A cirkuszhercegnő című
nagyoperettjét Homonnay Zsoltnak, a
színház művészeti vezetőjének a rendezésében.
A darab színpadra állítójával a karakterek átalakulásáról, az őszinteség katartikus erejéről beszélgettünk és arról, hogy válhat az operett ízig-vérig kortárs előadássá, hogyan tudja ugyanakkor megőrizni a műfaj legszebb hagyományait.
/Demokrata.hu - 2025.02.20. Szentei Anna/
"A darab írásakor csak
néhány év telt el a bolsevik forradalom kitörése és a Romanovok legyilkolása
óta, tehát az eredeti változatban az orosz arisztokrata figurája jóval
elrajzoltabb, bárgyú karakter, akit úgy tettek viccessé, hogy nem használja jól
az orosz nyelvet. Nehezen hihető, hogy a cár unokaöccse, egy komoly orosz
notabilitás, aki mindenki fölött áll, hatalommal bír, ne beszélné jól saját
hazája nyelvét, miközben a Pestről Szentpétervárra utazó Slukk Tóni vagy Mabel
kiválóan beszél oroszul. Ez a következetlenség ráadásul elveszi annak
lehetőségét, hogy Fedóra és a titokzatos Mister X között szövődő szerelmi
kapcsolatban Vlagyimir harmadikként potenciális ellenféllé váljon: azaz ha ez a
figura nem vehető komolyan, sérül a történet. Így Vlagyimir a mi olvasatunkban
valódi férfi. Ezzel pedig nem mellesleg kinyitottuk azt a műfajra nem jellemző
felállást, hogy a szerelmi konfliktusok jellemzően csak a főhős és a főhősnő
között zajlanak. A karakter átformálásával érthetőbbé vált a történet."
Azért operettek közül egy Ábrahám Pál Hawaii rózsája vagy Mese a grand hotelben is újdonságként hathatna... nemzetközileg játszott darabok, de Magyarországon elfeledett kategóriába esnek...
Én is ott jártam tegnap, de nekem nem tűnt fel, talán mert rohantam az előadás után.
Ezt tanúsíthatom, én kétszer láttam de nem tervezek többet belőle egyelőre.
Köszönöm! Azt hiszem, semmit nem veszítettem azzal, hogy kihagytam azt a Hamupipőke-bemutatót...
Az Hamupipőke hintója amit a tavaly novemberi bemutatóra készítettek.
Este az Operából jövet bekukkantottam a Nagymező utcába: feltűnt az Operettszínház előtt, a járdán elhelyezett egy csillogó-villogó hatalmas installáció, egy világító négykerekes hintóféle szerkezet (mellé írva vagyon: saját felelősségére bárki oda beszállhat...") Egyelőre nem jöttem rá, mi a valódi funkciója, ki építette és minek van ott egyáltalán?
Valszeg telne pénz Broadway-musicalra, mivel az Operettbe is számolatlanul -vagy számolva, de- ömlik az adófizetők pénzéből az állami apanázs és az elnök eltörölte a manhattani dugódíjat, ahol a Broadway is van. Azonban mennyivel egyszerűbb kètszázadszor elővenni a Jajcicàt és Tsait, mint jó musicalt talàlni, leszerződni, behozni, eljátszani. Igaz, egy Broadway-musicalhez megfelelő minőségű alkotó- és előadógárda is kellene, amivel a Nagymező utcai Ház talán nem rendelkezik maradéktalanul. És a közönség igènye, ízlése is, valljuk be, nehezen kiszámítható ott, ahol erre nincs/enek megfelelő vezető/k. Az Erzsébet körúton pàr évtized alatt kiérlelve és óta mindez jól működik. Két dudás talán sok is volna egy csárdàban kilométeren belül.
Reggel 11 órakor én is megtekintettem a Cirkuszhercegnő eladást.
Tegnap megnéztem a Cirkuszhercegnő első főpróbáját és azt kell hogy mondjam nagyon kellemes élmény volt. A látványvilág és a díszlet pazar, a dalok is jól hangszereltek és fülbemászóak, a szereplők többsége pedig lubickol a szerepében.
Az operaénekes Erdős Attila tudja, mit gondol erről is.
Az Operettszínházban a következő darabokban
lépett és lép fel:
A csárdáskirálynő (Bóni)
Hegedűs a háztetőn (Szása)
Mágnás Miska (Miska, lovász)
Marica grófnő (Báró Zsupán Kálmán)
A mosoly országa (Hatfaludy Ferenc gróf)
János vitéz (Bagó)
Kákszakáll (Popolani)
A cirkuszhercegnő (Slukk Tóni)
El tudom képzelni, hogy a darabbéli cirkuszi porondon görkorcsolyázás ötlete nem is az Operettszínház rendezőjének fantáziaszüleménye volt, talán az együttműködő partneré, a Fővárosi Nagycirkuszé; végülis akárkié volt az „ötletelés”, már nem lehet meg nem történtté tenni, hiszen sajnos súlyos következményekkel járt. Szerencsére, a megtörtént baj után már nem erőltették ezt az eszement „produkciót” az „ötletgazdák”, és levonták a tanulságot: mit szabad és mit nem.
Három főpróba lesz, szerda este illetve csütörtök délelőtt és este. Én az első szereposztásra megyek holnap este :)
Tudod, hogy hány főpróba lesz? Te melyikre mész?
Örülök neki, csak nem értem miért kellett ez a baleset hogy meggondolják magukat, eleve eszükbe se kellett volna hogy jusson ilyen. Holnap remélem minden simán fog menni. Eddig egyetlen főpróba volt amiben csalódtam(Monte Cristo Grófja kritikán aluli volt a hangosítás) a többi mind remekül sikerült.
Az operett műfaját nehéz megitélni, mivel operettek és operettek nagyon különbözőek lehetnek egymástól.
Erdős Attila: „Az operettek legtöbb esetben azt mutatják nekünk, hogy nézd, ilyen is lehetne a világ! Ilyen szeleburdi, szerelmes, a gondok közepén is boldogságot sejtető.”
A sármos operaénekes éppen a Budapesti Operettszínház A
cirkuszhercegnő című előadására - Slukk Tóbiás szerepére - készül, amit február 21-én mutatnak be a
teátrumban.
/Clore.hu
- Vida Dóra - 2025. 02. 17./
Coloré, Vida Dóra: Az
előadásban fontos szerepet kap a cirkuszi világ. Kellett esetleg új készségeket
elsajátítanod a próbafolyamat során? Ha igen, mi okozta a legnagyobb kihívást?
E.A.: A görkorcsolya és a sztepp a legizgalmasabb újdonság
számomra, amivel a darab kapcsán találkoztam. Eddig egyikhez sem volt
szerencsém, most viszont mindkét mozgásformát tanulmányozhattam, kipróbálhattam.
Az előbbi projekt egy szerencsétlen baleset okán végül leállt, de az utóbbi
tovább tipeg-topog a színpadon, nagy-nagy örömömre.
Coloré, Vida Dóra:
Az operett és az opera műfaja között sok a különbség – melyik áll hozzád
közelebb és miért?
E.A.: Én pont azt tapasztalom, hogy nagyon is sok köze van a
kettőnek egymáshoz! Mindkettőt nagyra tartom, hálás vagyok értük! Az operett
mozgékony, olykor prózai mivolta vegyítve az opera zenei mélységével számomra
azt mutatja, hogy e kettő nagyon is sokat meríthet egymásból. Mindkét műfaj jól
jár a másikkal.
Coloré, Vida Dóra: Manapság mennyire menő vagy nem
menő a fiatalok körében az operett és az opera műfaja? Sokan úgy vélik, hogy
erre a két stílusra meg kell érni! Te hogy látod? Mit gondolsz, mi a kulcsa
annak, hogy a fiatal generáció is megszeresse az operettet?
E.A.:
Nem gondolom, hogy érettség kérdése lenne a dolog. Inkább az a szomorú, hogy
Kodály országa ma már nem foglalkozik annyit és olyan minőségben a zenével,
mint amennyit kellene. Elfeledtük a zene, avagy az énekórák fontosságát. Az
opera és az operett műfaja régen is egy csoda volt, most is az, a kulcs
hozzájuk bennünk van. Rendszerszinten kellene visszatalálni a helyes útra, ami
nem egyszerű feladat, de bízom benne, hogy megtaláljuk a módját. Kodály-séf
receptje adott, főzzünk vele újra!
Vidékre nem sűrűn járok egy darabért, legutóbb Ábrahám Pál Viktóriáját néztem meg Veszprémben. A Jacobi Leányvásárt egyszer láttam már korábban, mégpedig 2017-ben ment a Fedák Sári Színházban Soroksáron miniszínpadon. Az is tetszett, de azért nem mindegy, hogy most egy jóval nagyobb színpadon adták elő. Akkor még volt zenekari árok ott is, azóta viszont megszüntették és a szinpadhoz toldották, ami igy jóval nagyobb lett. Zenekar Kaposváron is volt, de egész jól elbújtatták, csak a karmester feje teteje látszott ki.
Nyilatkoztak a vezetők: kivették a darabból a görkorcsolyát; erre céloztam korábbi bejegyzésemben, amikor azt írtam, hogy elképzelhetőnek tartom erre irányuló változtatást a balesetveszélyre tekintettel. HELYESEN DÖNTÖTTEK.
Ez a darab engem is érdekelne, bár a történettel még barátkoznom kell. Holnap a Cirkuszhercegnő főpróbáját nézem meg és nagyon kíváncsi vagyok. A díszlet gyönyörű, a jelmezek is pofásak(Dolhai Attila mintha a Sybillből lépett volna ki) viszont a görkorcsolyát nem tudom ebben a darabban elképzelni.
2024. február 16-án megnéztem Jacobi Viktor 1911-es remekművét a Leányvásárt, és nem csalódtam. Az előadás elején meglepett a darab modern, jazz-es hangszerelése, mivel a dalok is meglehetősen át lettek formálva, modernizálva... bár ez talán kicsit furcsa volt, mivel én alapból szeretem a jazz-operett műfajt, így tetszett. A főszereplő, Lucy-t alakító hölgy mindenesetre nagyokat skálázott az előadásban, tényleg jól bírta a magas hangokat. A librettó pedig tényleg vicces volt, nagyon szórakoztató. A díszletekre, jelmezekre ugyancsak nem lehetett kifogás, és a színpad is tágas volt, elfértek rajta a szereplők. A tartalom mindenesetre nem volt bonyolult, így könnyen megérthette bárki. A slágerek is nagy sikert arattak, talán az egyetlen kifogásom, hogy a második felvonás közepére már elfogytak az új dalok, így csak a korábbiakat ismételgették. A Gigolo persze azért a végére maradt, mint csattanó.
A
régmúltból...
Leo Fall: Madame
Pompadour
A Budapesti Operettszínház bemutatója: 2010. április 30.
A produkció a
Szentpétervári Zenés Komédia Színházzal koprodukcióban jött létre
Szövegíró: Rudolf Schanzer és Ernst Welisch
Fordító: Harsányi Zsolt
Mai színpadra
alkalmazta: Kállai István és Szinetár Miklós
Díszlettervező:
Alexander Orlov
Jelmeztervező: Irina Cherednikova
Karigazgató: Kéringer
László
Koreográfus: Lőcsei
Jenő
Km. a Budapesti Operettszínház Balettkara,
Énekkara és Zenekar
Vezényel: Balassa
Krisztián/Makláry
László/Somogyi-Tóth Dániel
Rendező: Szinetár
Miklós
Az előadás teljes televíziós felvételét nem találom
az interneten.
Teadélután – Kalocsai Zsuzsa (2010.04.28.)
Az MTV
Teadélután című műsorában Kalocsai Zsuzsa Művésznő beszél az Operettszínház új
darabjáról, a Madame Pompadourról, valamint egy rövid bejátszást is láthatunk a
darabból a próbán.
Kalocsai
mellett a bejátszott részletekben feltűnik még Huszti Péter és Faragó András
Előadók: Bordás Barbara, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Lukács Anita, Oszvald Marika, Cselóczki Tamás, Homonnay Zsolt, Peller Károly, Szabó Dávid, Vadász Dániel, Vadász Zsolt. Km. a Budapesti Operettszínház Ének- és Balettkara
A 2010-es operett-bemutatóról itt
a fórumon az 1742. sorszám alatt írtam rövid beszámolót:
„Megvolt a premier. Hónapra és szinte napra pontosan, éppen negyven évvel a legutóbbi bemutatója után, tegnap este újra tapsolhatott a pesti publikum a 'Madame Pompadour'-nak! Leo Fall híres operettje ismét hosszú sikerszériára számíthat az Operettszínházban! Nagyszerű jelenetek, együttesek vannak a darabban, megtűzdelve sláger-számokkal, szép áriákkal és vidám duettekkel. A remek zenékben pompás táncok is helyet kaptak, melyhez méltó koreográfia társult. Szinetár Miklós rendezése a régi szép időket hozza vissza, mikor még az Operett direktoraként rendezett a teátrumban kiváló darabokat. A produkció a szentpétervári színházzal koprodukcióban jött létre, a rokokó kort idéző gyönyörű színpompás jelmezek alkotói oroszok.
Szereposztás
a következő volt:
Kalocsai
Zsuzsa - Madame Pompadour
Oszvald
Marika - Belotte, a komorna
Csere
László - Calicot, a költő
Huszti
Péter - XV. Lajos király
Vadász
Zsolt - René, egy nemes úr
Kékkovács
Mara - Madeleine, egy nemes asszony
Faragó
András - Rendőrminiszter
Peller
Károly - "Róka", rendőrspicli
Langer
Soma - Hadnagy
Benkóczy
Zoltán - Kocsmáros
(A párhuzamos szereposztásban Fischl Mónika énekelte a
címszerepet, Vadász Dániel Renét.)
Kalocsai Zsuzsa láthatóan élvezi a primadonna-szerepet és a körítést, ami ezzel jár. Vadász Zsolt tenorja karcsú, kellemes, a magasságok is megvannak, Kalocsaival remek párost alkotnak. Huszti Pétert kitüntető taps fogadta, bár csak két rövid jelenete van az operettben, amit rutinosan megold, de szerintem erre a szerepre a társulat saját erőből is kiállíthatott volna valakit, aki nála jobban énekel; a magyar rádiófelvételen Külkey László remekül oldotta meg ezt a feladatot. Ami még igazán tetszett, három fergeteges jelenet: az egyik a bibliából 'kölcsönvett' nevezetes Putifárné, ahogyan elcsábítaná Józsefet… Itt Pompadour próbálja ugyanezt tenni – bosszúból - Calicot-val, a költővel, aki róla gúnyverseket fabrikál a nép körében. A másik ugyanennek a paródiája, az udvari bálon, ahol Oszvald Marika és Peller Károly játssza, táncolja, komédiázza végig a jelenetet, melyhez mondani sem kell, fergeteges ritmikájú zene járul, s ami nekem a legjobban tetszett, egy másik Fall- operettből ide áthozott zenéjére kiagyalt jelenet ('Az elvált asszony'): a Rendőrminiszter (Faragó András), a titkos ügynöke, a Róka (Peller Károly) és a rendőrspiclik (férfi tánckar) közös ének-tánc jelenete talán a legnagyobb sikert aratták az est folyamán. Fall operettjét a múlt század húszas éveinek elején komponálta, tele szebbnél-szebb dallamokkal. Fülbemászó, vérpezsdítő zenéjébe már bele-belecsempészett az amerikai jazz stílusvilágából is; a bécsi nagyvilági körök vidámságát és szerelmi – történelmi – köntösbe ágyazott romantikáját érzelmes keringő dallamokba, pattogó indulókba és könnyed táncritmusokba oltotta. A játszott egy szem Offenbach-operett (A párizsi élet) mellett javarészt Kálmán-Lehár- Huszka-Jacobi-Szirmai-Zerkovitz vonulat után éppen ideje volt elővenni a bécsi 'ezüst-kor' egyik nagysikerű darabját. Jó volt végre látni-hallani egy más szellemiségű, bécsi de 'franciás' mintájú nagyoperettet a Nagymező utcában!
A péntek esti premiert az Operettszínház fiatal zenei
munkatársa vezényelte: Balassa Krisztián élt a
lehetőséggel, vitathatatlan, elismerésre méltó érdemei voltak a
bemutató-előadás sikerében. Ennek maga a direktor, Kerényi Miklós Gábor is
hangot adott az előadás végeztével, mikor a produkció összes közreműködőjét, a
darab alkotóit egyenként méltatta. A finálé után Balassa Krisztiánnak a
színpadon mellette álló Kalocsai Zsuzsa külön gratulált az előadás
zökkenőmentes zenei irányításáért. Azt hiszem, a fiatal tehetséges művész még
sokra viszi a zenei életben!”
Nagy Alma Virág egy tavaly szeptemberi interjúban arra a kérdésre, hogy az
egyetemen (a SZFE negyedéves hallgatója operett-musical szakon) Kiss-B. Atilla és Homonnay Zsolt az osztályfőnökei, míg az
Operettszínházban Kiss-B. tanár úr a színházigazgató, Homonnay tanár úr pedig a
rendező, milyen velük a közös munka? (ugyanis a Carmen című musicalben már bemutatkozott ott Katarina szerepében) – a következőket
válaszolta:
„- Eddig nem is
azt mondom, hogy elnézőbbek voltak, hiszen mindvégig a színházi világra
készítettek fel, de egy iskolai vizsgahelyzet teljesen más, mint amikor jön a
néző, akinek mindenképpen a legjobbat kell nyújtani. Nagyon élveztem a közös
munkát. Bármivel megkereshettük őket, állandó segélyszolgálatot nyújtottak akár
szakmai kérdésekről, akár lelki problémákról volt szó, és tudom, hogy a jövőben
is bátran fordulhatok hozzájuk bizalommal.”
Úgyhogy a
kisebb szerepek után most itt egy nagyobb feladat, ami rá vár. Ráadásul egy Kálmán-nagyoperettben
bemutatkozni temperamentumos szubrettként (mint Mabel karaktere), érzékelhetően megvan a töretlen bizalom iránta a vezetők részéről. A tehetsége már megnyilvánult, további tapasztalatszerzésre és azon túl is,
remek alkalom kínálkozik és lesz számára ez az új szerep, ami sok dalra és
táncra épül a próza mellett. Kíváncsian várom majd a híreket Nagy Alma Virág Cirkuszhercegnőben való bemutatkozásáról/felléptéről.
És ha marad a görkori a darabban - nem hinném, hogy ilyen irányú oktatásban részesíti az Egyetem a növendékeit -, mert most az Operettszínház ilyen szakmai-gyakorlati tudást is elvár a művészektől ebben a darabban, úgy feltehetően ezzel a kihívással neki is meg kell birkóznia...
Nagy Alma Virág egyetemi hallgató lesz Flóra helyett akit ugyan kedvelek és nagyon tehetségesnek tartok, ugyanakkor jobban örültem volna ha egy tapasztaltabb és rutinosabb művésznő ugrik be mint Szendy Szilvi akit újabban igencsak elhanyagol a színház, pedig kétségtelenül ő a színház vezető szubrettje.
Szomorú hír! Mielőbbi felépülést kívánok Széles Flórának!
Hát ez gáz, mert a színház hibája... miért tesz egy amatőr lábára görkorit, ha nem tudja használni. Jár neki a kártérítés a szinház részéről.
Széles Flóra balesetet szenvedett a Cirkusz hercegnő próbája közben, eltörte a bokáját a görkorcsolyás jelenet közben
Paul Abraham: "Die Blume von Hawaii" (Berlin), DLF Kultur 2021
Nagyon jó, hogy ezek megvannak magyarul is.
A régmúltból...
Jacobi Viktor: Sybill – Közvetítés a Budapesti Operettszínházból – 2017. április 23.
(A produkció bemutatója 2015. december 4-én volt.)
(MTV- YouTube)
- 2:45:06
„Illúzióoperett” két részben (előtte: Előszó)
Írta: Martos Ferenc és Bródy Miksa
Gáspár Margit, Bródy Tamás és Fischer Sándor
átdolgozásának felhasználásával mai színpadra alkalmazta: Ari-Nagy Barbara (dramaturg) és
Szabó Máté rendező
Díszlettervező: Cziegler
Balázs
Jelmeztervező: Tihanyi Ildi
Karigazgató: Drucker
Péter
Koreográfus: Bodor
Johanna
Km. a Budapesti Operettszínház Balettkara, Énekkara és Zenekara
Vezényel: Bolba Tamás
Rendező: Szabó Máté
Szereposztás:
Idős Sybill – Bodor Johanna
Sybill, színésznő – Fischl
Mónika
Petrov, cári testőrtiszt – Dolhai
Attila
Nagyherceg – Vadász Zsolt
Nagyhercegnő – Frankó Tünde
Poire, impresszárió – Kocsis Dénes
Charlotte, Poire felesége – Szendy Szilvi
Kormányzó – Mészáros Árpád Zsolt
Olga – Oszvald
Marika
Borcsakov – Dézsy Szabó Gábor
Szárnysegédek – Langer Soma és Lipics Barna
Én személy szerint már nagyon várom. Februárra és márciusra is vannak már jegyeim a Kiss-Sándor párosra :)
Hamarosan az Operettszínház színpadán A cirkuszhercegnő
A
Budapesti Operettszínházban sajtótájékoztatón mutatták be a Kálmán Imre A
cirkuszhercegnő című nagyoperettjéből készülő előadás alkotói csapatát,
rendezői koncepcióját és díszletterveit, valamint a színpadra lépő művészeket.
A produkciót február 21-én, 22-én és 23-án este láthatja először a nagyközönség
hármas szereposztásban, Homonnay Zsolt Jászai Mari-díjas színházi alkotó, az
Operettszínház művészeti vezetője rendezésében.
Magyar Nemzet. - 2025. 01. 30. 7:00
„Minden adott egy új, csodaszép produkció létrejöttéhez – fogalmazott Kiss-B. Atilla
Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a
rendezvényen. Beszédében kiemelte, hogy színházvezetői és oktatói küldetésének
legfőbb tartópillérei a klasszikus operettirodalom legértékesebb
gyöngyszemeinek bemutatása, az új zenésszínházi művek életre hívása, a
repertoár folyamatos frissítése, a játékrendben helyet kapott produkciók
továbbjátszása magas minőségben, az alkotó- és előadóművész-utánpótlás
biztosítása, valamint az újabb és újabb közönségrétegek megszólítása, a
meglévők megtartása mellett.
A főigazgató
kitért arra is, hogy az Operettszínház alkotói csapata már 2023-ban elkezdte az
előadás előkészítését: a szövegkönyvet letisztították, a kottaanyagot pedig
egységesítették. Tavaly decemberben indult útjára a produkció próbafolyamata,
amelyet néhány hét múlva láthat a közönség.
Homonnay
Zsolt a darab rendezője megosztotta a jelenlévőkkel, hogy
Kálmán Imre rendkívül széles horizontot pásztáz muzsikájával: a
monumentalitástól a lélek zokogó hegedűjéig átfogja azt a hatalmas emocionális
ívet, amelyet az alkotók és az előadók is bejárnak a próbafolyamat és az
előadás során.
A zenei szövet rendkívül gazdag,
árnyalt és sokrétű jelentéstartalmakat hordoz magában és szerves egységet alkot
a librettóval, amely az Operettszínház művészeti vezetője szerint kiemelkedően
igényes és kidolgozott, vagyis a dalok, a duettek, az együttesek és a
hangszerelés, valamint a szöveg együtt testesíti meg azt a drámaiságot, ami a
nagyoperett történetében is megjelenik.”
[...]
A cirkuszhercegnő plakátfotózása
(YouTube)
„Bordás Barbara, Kiss
Diána, Lévai Enikő”
A tegnapi napon tartották a Cirkuszhercegnő sajtótájékoztatóját a Budapesti Operettszínházban. Az eseményen én is jelen voltam, hoztam is egy kis ízelítőt a My darlingot amit Kiss Diána és Sándor Péter énekelt. Ezen kívül még elhangzott a Szép cirkuszi táncosnő(Erdős Attila, Dénes Viktor, Tassonyi Balázs), Fedora belépője(Lévai Enikő), Mister X belépője vagyis az Egy drága szempár(Sándor Péter, Laki Péter, Papp Balázs), Kislány vigyázz(Dolhai Attila, Kiss Zoltán, Langer Soma, Laki Péter) illetve az Induljunk van egy hely, amely teljesen újra lett fordítva így a dal címe Ha engem szeretnél lett(Széles Flóra, Bojtos Luca, Rácz Almási Vivien, Erdős Attila, Dénes Viktor, Tassonyi Balázs)
A régmúltból...
Kálmán Imre: Marica grófnő – közvetítés a Budapesti Operettszínházból – 2001
(YouTube) - (2:29:03)
Operett két részben
Szövegét írta: Julius Brammer és Alfred Grünwald
Fordította: Harsányi Zsolt
Átdolgozta: Kardos G. György és Kállai István
Jelmeztervező: Füzér Anni
Díszlet – és jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes
Koreográfus: Lőcsei Jenő
Karigazgató: Drucker Péter
Közreműködik a Budapesti Operettszínház Ének- és
Zenekara, valamint Balettkara
Karmester: Makláry László
Rendező: Kerényi Miklós Gábor
Szereposztás
Marica grófnő – Sáfár Mónika
Endrődy-Wittenberg Tasziló
gróf – Nyári Zoltán
Liza, a húga – Szendy Szilvi
Liebenberg István – Kiss Zoltán
Bozsena hercegnő – Lehoczky Zsuzsa
Dragomir Populescu
Moritz herceg – Földes Tamás
Kudelka (Bozsena
hercegnő inasa) – Dézsy Szabó Gábor
Tschekko (öreg
szolga Maricánál) – Marik Péter
Manja (cigánylány)– Rikker Mária
Nálam Februárban operett csak a Cirkuszhercegnő lesz, igaz az főpróbával együtt 3 is lesz. Tegnap az Orfeum Mágusát néztem meg újra, jó volt talán az egyik legjobb amit eddig láttam belőle :)
Vettem végül a jegyet a Leányvásárra Kecskeméten, de még arrébb van februárban...
A régmúltból...
Kálmán Imre: A bajadér – közvetítés a Budapesti Operettszínházból – 2009
(YouTube-ról)
2:31:11
„Mágikus kult-operett
két részben”
Írta: Julius Brammer
és Alfred Grünwald
Mai színpadra alkalmazta:
Kállai István és Kerényi Miklós Gábor
A verseket újrafordította:
Müller Péter Sziámi
(Megjegyzem, az eredeti magyar fordítás Kulinyi Ernő nevéhez fűződik, a Rádió Dalszínháza
stúdiófelvételén is az ő jól ismert verseit éneklik az operaházi művészek – de itt az Operettszínházban vadonatúj dalszöveg készült, így szinte rá sem lehet ismerni
az eredetijére, melyhez a dramaturgia is alapos változásokon ment keresztül.)
Díszlet: Túri Erzsébet
Jelmez: Velich Rita
Karigazgató: Kéringer László
Koreográfus: Lőcsei Jenő
Vezényel: Makláry László
Rendező: KERO (Kerényi Miklós Gábor)
Szereposztás:
Odett Darimonde – Miklósa
Erika
Radjami, indiai
herceg – Dolhai Attila
Fülöp, író – Csere László
Marietta – Szendy Szilvi
Szapáry, magyar újságíró
– Kerényi Miklós Máté
Simone – Oszvald Marika
Parker, angol ezredes
– Dézsy Szabó Gábor
Dewa, a herceg
szárnysegédje – Marik Péter
A színház igazgatója
– Jantyik Csaba
A színház titkára –
Sánta László
Az előadás a
Budapesti Operettszínház és a Szentpétervári Zenés Komédia Színház közös
produkciójaként jött létre.
A színházi előadás televíziós közvetítése nyomán a felvételből DVD-változat készült 2009-ben.
Ítt megtekinthető:
Előadók: Bordás Barbara, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Lukács Anita, Oszvald Marika, Cselóczki Tamás, Homonnay Zsolt, Peller Károly, Szabó Dávid, Vadász Dániel, Vadász Zsolt
Ha valakit érdekel, kint van a Cirkuszhercegnő napi szereposztàsa ami alapos valtozáson esett át:
Nemzeti Archívum | Zenés TV Színház
A régmúltból...
Kalocsai Zsuzsa operettfelvételeinek sorát folytatva, DVD-videón is megjelent és a YouTube-ról a linkje:
Jacques Offenbach: Párizsi élet – közvetítés a Budapesti Operettszínházból – 2007
(2:45:40)
Operett három felvonásban
Szövegét írta: Ludovic Halevy és Henri Meilhac
Fordította: Romhányi József
Dramaturg. Ari-Nagy Barbara
Díszlet Túri Erzsébet
Jelmez: Füzér Anni
Koreográfus: Lőcsei Jenő
Karigazgató: Kéringer László
Vezényel: Makláry László
Rendező: BéresAttila
Szereposztás:
Gardfeu, párizsi aranyifjú – Homonnay Zsolt
Bobinet, Gardfeu barátja – Szabó P.
Szilveszter
Gondremark báró – Földes Tamás
Gondremark báróné – Kalocsai Zsuzsa
Metella – Szendi Szilvi
Quimper Karadek grófnő, Bobinet nagynénje – Lehoczky
Zsuzsa
Juliette Verdun, Karadek grófnő unokahúga – Náray
Erika
Frick, cipészlegény – Vadász Dániel
Gabrielle, Frick kedvese - Fischl Mónika
Gardfeu inasa – Faragó András
Prosper – Oláh
Tibor
Urbain, inas – Langer
Soma
Pauline, szobalány – Sas Éva
Készülnek a Cirkuszhercegnő plakátjaiAz ARD némét tévécsatorna közzétett még egy operettkoncertet, Berlini fények címmel. Koncert Ute Lemperrel. WSR Funkhausorchester, Enrico Delamboye.
Ute Lemper Kurt Weill, Mischa Spoliansky, Friedrich Hollaender, Hanns Eisler és más zeneszerzők dalait énekli, a WDR Funkhausorchester kíséretében, Enrico Delamboye irányítása alatt.
A program a következőket tartalmazza:
1. Gerhard Mohr Orient Express Siegfried Ulbrich és
Ingo Luis átiratában,
2. Weimari lakosztály Manfred Honetschläger rendezésében,
3. Ha kívánhatnék valamit Friedrich Hollaendertől,
4. Berlin Kurt Weill
fényében,
5. Mischa Spoliansky minden csalása,
6. Gigolo Leonello Casuccitól,
7. Kurt Schwabach lila dala,
8. Ki a férfiakkal, Friedrich Hollaender,
9. Lili
Marleen, Norbert Schultze,
10. Az ember, akit szeretek, George Gershwin,
11.
Münchhausen, Friedrich Hollaender,
12. Margaritkelech, Viktor Ullman,
13. Kurt
Weill Salomon dala,
14. Mack A kés, Kurt Weill,
15. Zu Asche, zu Staub Tom
Tykwer et al. Max Knoth hangszerelésében,
16. J. Kander kabaréja C. Gerlitz
feldolgozásában,
17. Viktória és huszárja egyvelege, Paul Abraham,
18. Es is
geven a Zumertog by Rikle Glezer,
19. Öngyilkosság a gonosz maszkjából, Hanns
Eisler M. Lambert feldolgozásában,
20. Egy jiddis gyermek
21. Hanns Eisler
Grabenje M. Lambert átiratában,
22. Ilse Weber Theresienstadton keresztül
vándorolok,
23. Marie Sanders, Hanns Eisler, M. Lambert hangszerelésében,
24.
Auschwitz tangó,
25. A vízkerék balladája, Hanns Eisler, M. Lambert
feldolgozásában,
26. Mondja meg, hol vannak a virágok Pete Seeger M. Gellner
elrendezésében.
A 2024.05.03-i felvétel WDR produkció.
Megjegyzésem: Magyarországon többnyire kevésbé játszott darabok. Ismerős mindenképpen John Kander Caberet c. világsikerű musicelje, a Gigolo c. dal és és Ábrahám Pál Viktória c. operettje részletei 54.05-től (1. Csak egy kislány van a világon, 2. Pardone Madame, 3. Japán lány belépője, 4. Édes Mamám, 5. Good night... Nem történt semmi, csak elválunk csendben, 6. Mausie 7. Ahol az ember felmászik a fára, a Turul madárra.)
Kép: WDR
A
régmúltból...
Kalocsai Zsuzsa 1995
után tizenkét évvel újra eljátszotta Glavari Hannát A víg özvegyben, egy új színházi
rendezésben, és a televízió ezt a produkciót is felvette – ami szintén megtalálható
a YouTube-on:
(2:28:43)
Operett két részben
Szövegét
írta: Victor Léon és Leo Stein
Fordította: Mérei Adolf nyomán Baranyi Ferenc,
Eörsi István és Ari-Nagy Barbara
Jelmeztervező:
Füzér Anni
Díszlettervező:
Daróczi Sándor
Mai színpadra
alkalmazta: Ari-Nagy Barbara
Játékmester:
Aczél András
Koreográfus:
Bodor Johanna
Karigazgató:
Kéringer László
Karmester:
Makláry László
Rendező: Béres
Attila
Szereposztás:
Glavari Hanna – Kalocsai Zsuzsa
Gróf Danilovics Daniló, követségi titkár – Dániel
Gábor
Báró Zéta Mirkó nagykövet – Haumann Péter
Valencienne, a felesége – Lukács Anita
Camille de Rosillon – Vadász Zsolt
Nyegus, mindenes – Szabó P. Szilveszter
Sebastian Cascade – Kerényi Miklós Máté
Raoul Saint Brioche – Peller Károly
Kromov, politikai tanácsos – Jantyik Csaba
Olga, a felesége – Kékkovács Mara
Bogdanovics, a konzul – Marik Péter
Sylviane, a felesége – Peller Anna
Praskovia - Halász Aranka
Prisics, katonai attasé –
Oláh Tibor
Praskovia, a felesége – Papadimitriu
Athina
Meglepetés sztár – Lehoczky Zsuzsa
A
régmúltból...
Kalocsai Zsuzsa operettfelvételeinek sorát gazdagítja a következő, a YouTube-ra feltett színházi közvetítés is:
Sugárzási időpont: MTV,
1995. november 12. (145 perc)
Operett két részben
Szövegét írta: Victor Léon és Leo Stein
Fordította: Mérei Adolf nyomán Baranyi Ferenc és Kállai István
Jelmez: Kemenes Fanni
Díszlet: Fehér Miklós
Zenei vezető: Váradi Katalin
Karigazgató: Rónai Pál
Koreográfus: Pethő László
Karmester: Izaki Masahiro (a VIII. Nemzetközi Karmesterverseny győztese)
Rendező: Szinetár Miklós
Szólótánc: Szamosi Judit, Lendvay Zsolt
Szereposztás:
Glavari Hanna - Kalocsai
Zsuzsa
Gróf Danilovics Daniló, követségi titkár - Harsányi Frigyes
Báró Zéta Mirkó nagykövet - Koós János
Valencienne, a felesége - Dénes Judit
Camille de Rosillon - Dániel Gábor
Nyegus, mindenes - Antal
Imre
Sebastian Cascade - Kokas László
Raoul Saint Brioche - Hidvégi Miklós
Kromov, politikai tanácsos - Benkóczy Zoltán
Olga, a felesége - Oszvald
Marika
Bogdanovics, a konzul - Gyurity István
Sylviane, a felesége - Juhász Ildikó
Praskovia - Halász
Aranka
A szünetben beszélgetés a színészekkel.
Folytatva a sort Kalocsai Zsuzsa operettfelvételeivel a YouTube-ról
Jacques Offenbach: A szép
Heléna - A Fővárosi Operettszínház előadása (1994)
Operett két részben
– I. rész (1:08:54) - Szép Heléna
– II. rész (1:09:47) - Szép Heléna
Az 1994. március 11-i előadás televíziós felvétele.
Eredeti szövegkönyv: Henri Meilhac - Ludovic Halévy
Zoltán István fordításának
felhasználásával a mai szöveget írta: Karinthy
Ferenc, Erdődy János, Szinetár Miklós
Zenéjét átdolgozta és
hangszerelte: Hidas Frigyes
Dramaturg: Kállai István
Díszlettervező: Varga
Mátyás
Jelmeztervező: Kemenes
Fanny
Koreográfus: Imre Zoltán
Karvezető: Rónai Pál
Vezényel: Makláry László
Rendező: Szinetár Miklós
A szereposztás:
Heléna - Kalocsai Zsuzsa
Páris - Dániel Gábor
Kalkhas - Szolnoki Tibor
I. Ajax - Hídvégi Miklós
II. Ajax - Kokas László
Menelaos, Konferanszié -
Antal Imre
Agamemnon - Sipeki Tibor
Oreste - Bozsó József
Achilles - Benkóczy Zoltán
Phylocomus - Kibédi Ervin
Bacchis - Szalontai Mónika
Mercur, Offenbach – Szirtes Gábor
Minerva - Udvarias Katalin
Vénusz - Dénes Judit
Juno - Rák Kati
ZSÁKBAMACSKA - Új Színház | Jegy.hu
Mindenesetre táblát ezeknek a zeneszerzőknek állított az operettszínház:
Igen de mégis ami miatt úgy gondolom írni fognak egy operettet Kálmán Imréről, hogy az egyik évben, talán 2023-ban az egyik Ridikül adásban Homonnay Zsolt említette, hogy a Kálmán Imréről szóló film(melynek Huszti Péter volt a főszereplője) szövegkönyve náluk van, így akár ez alapján is készíthetnek darabot. Egy éve a Cirkuszhercegnőre is tett utalást Zsolt egy rádióinterjúban emlitette, hogy a Cirkuszhercegnőt is elkészithetik mivel a színház szerződésben áll a fővárosi Nagycirkusszal.
