Valójában említetted, hogy az igazgató úr csak három operettszerzőt ismer, pontosabban kedvel, Kálmán, Lehár, Huszka, ... és még a külföldiek közül Strauss.... hát sajnos ez tényleg igaz, de még sem teheti meg, hogy mellőzi a többi (magyar és külföldi) operett zeneszerzőt... ráadásul úgy, hogy külföldön játsszák azok darabjait (mondjuk a magyarok közül ez csak Ábrahámra igaz) ill. vidéken és más budapesti színházakban játszanak még más magyar operett zeneszerzőket (pl. Zerkovitz Csókos asszonya most a sláger, ott vannak Eisemann darabjai... ezek sűrűn mennek....Jacobi már vidéken is alig, bár most megy a Leányvásár Kecskeméten).
Azért még van pár jó operettszerző, nemcsak Kálmán, Lehár és Huszka....
Azon gondolkodtam, hogy a Cigánybáró mellé még biztosan lesz valami operettszerű darab amit a Pejtsik-Orbán János duó ír, ugyanis a Cigánybáróban nincsenek se szubrettek, se tánckomikusok, nekik pedig csak illene már valamit adni. Eszembe jutott hogy mivel Kálmán legnépszerűbb darabjain már végigmentek, most megkoronáznák azzal hogy írnak róla egy operettet. Nem lennék meglepve, de azon se ha a 150 éves Huszka Jenőről szólna, csak épp az ő élete kevésbé izgalmas mint Kálmáné volt.
Már beírtam a linket az előbb...rá kell kattintani a címre.
A régmúltból...
Szövegét Földes Imre írta.
Versek: Harmath Imre
Átdolgozta: Kállai István
Díszlet:
Csikós Attila mv.
Koreográfia:
Pethő László és Papp Csaba mv.
Jelmez:
Kemenes Fanni
Karigazgató:
Rónai Pál
Vezényel: Makláry László
Rendező: Szinetár Miklós mv.
Szereposztás:
John
Cunlight, amerikai nagykövet - Harsányi
Frigyes
Viktória,
a felesége - Kalocsai Zsuzsa
Feri,
Viktória bátyja - Szolnoki Tibor
Lia
San - Oszvald Marika
Riquette,
Viktória szobalánya - Kovács Zsuzsa
Koltay
István, huszárkapitány - Jankovits
József
Jancsi,
tisztiszolga - Bozsó József
Pörkölty
Béla, polgármester - Mucsi Sándor
(1:45:37 - YouTube)
Ezzel egyetértünk. Tényleg ezek tetszettek.
Nekem az első felvonásban a Cirkuszhercegnő dalok tetszettek, egyre jobban várom a darabot is, a másodikban nekem is a Jézus Krisztus Szupersztár illetve a Carmen dalai voltak a kedvencek :)
Nagyoperettel búcsúztatták az óévet a váradi színházban
Telt házas nagyoperettel búcsúztatták a 2024-es évet szilveszter estéjén a nagyváradi színházban:
a Szigligeti, valamint a debreceni Csokonai Nemzeti Színház koprodukciójában mutatták be a Viktória című előadást.
Fotó: Vigh László Miklós
János Piroska
Az Ábrahám Pál, Földes Imre és Harmath Imre nevével jegyzett operett minden szempontból sokszínű produkció: a négy helyszínen – Szibériában, Pekingben, Szentpéterváron és Kiskundorozsmán – játszódó darabban a helyszínekkel együtt változik nemcsak a díszlet, a jelmez, hanem a zene és a tánc is. Az első felvonásban, Amerika pekingi nagykövetségén az egzotikus – legalábbis az operett keletkezésének idején annak számító – kínai kultúrával ismerkedhet meg a néző, a második felvonásban Szentpéterváron orosz dallamok és táncok kapnak teret, majd Kiskundorozsmán természetesen a magyar kultúra elemei hangsúlyosak, de a produkcióban láthatunk nagyszabású szteppelőadást, illetve annak is szem- és fültanúi lehetünk, hogyan fér meg egymás mellett, illetve olvad egybe a magyar nóta és a jazz. A szerelmi háromszögről szóló előadásban két bonviván és egy primadonna – a szilveszteri előadásban Kurucz Dániel, Juhász Bence, illetve Tasnádi-Sáhy Noémi – lép színpadra, a tragikus szerelmi kapcsolat mellett azonban az előadás komikumát gazdagítja Jancsi (Kiss Csaba) és Riquette (Kocsis Anna), Koltay huszárfőhadnagy szolgájának és Viktória szobalányának a kettőse, illetve hasonló szerepe van a Feri gróf, Viktória kicsapongó testvére (Nagy László Zsolt) és Ach Wong (Ilyés Klaudia) alkotta párosnak is. Halottnak vélt jegyes, megszegett ígéret, orosz fogságból való szökés, majd menekülés teszik izgalmassá a háromfelvonásos darabot, amelyben ugyanakkor az improvizációnak, a zenekarhoz intézett kiszólásoknak is jelentős szerep jut.
A produkcióban, amelyet Novák Eszter rendezett, a Szigligeti Társulat színészei mellett részt vesznek a Nagyvárad Táncegyüttes táncosai, a váradi filharmónia zenészei, illetve a Partiumi Keresztény Egyetem magánének szakos hallgatói. Az előadást – amelyet a közönség álló tapssal köszönt meg – követően Ilyés Klaudia, a 2023/2024-es évad közönségdíjas színművésze olvasta fel újévi köszöntő beszédét, majd hagyományosan a pezsgős koccintás és a Himnusz eléneklése zárta a pazar óévbúcsúztatót.
Az operettet nem először játsszák Nagyváradon: mint az előadás interaktív műsorfüzetéből kiderül, a zenés színdarabot 1945 júliusában szabadtéren, a múzeumkertben adták elő a Körös-parti városban. A szilveszter estéjén bemutatott nagyoperettet január 2-án, 4-én, 5-én és 31-én megismétlik.
Végignéztem a gálát, hát láttam már ennél jobbat is, a Serbán Attila Jézus Krisztus Szupersztár rockopera Superstar dalával vitte a prímet, a végén a szokásos ezerszer hallott (én és anyukám számára már uncsi, könyökömön jön ki) Kálmán Imre dalok a Csárdáskirálynőből és a Marica grófnőből és a Lehár Víg özvegy Kán-kánja...
Végül tegnap csak Németországban lehetett megnézni a Damrau koncertet, de mostanra felkerült teljes egészében a netre (legalább Magyarországon ritkán hallot dalok):
rbb Fernsehen Berlin | rbb
A dalszöveg nagyjából követi az eredeti magyar fordítást (Kulinyi Ernő), amely a rádió ill. Qualiton-felvételekről is ismert, viszont a zenekari "szövet" és az érzékelhetően "belenyúló" (át)hangszerelés, bizony eléggé "elüt" az említett stúdiófelvételeken hallhatóhoz képest. Persze az Operettszínház "élő" zenekarának amúgy nem a stúdióminőség a cél, hanem a jó színvonal elérése, amire törekszenek és ez nem elérhetetlen számukra, ennek bizonyítéka a korábbi sok-sok élvezhető előadás is. Ugyanakkor az operai hangokkal nem mérhető össze a bemutatásra váró Cirkuszhercegnőben fellépő megnevezett három tenoré, akik felváltva alakítják Mr. X-et - erről meggyőződhettem a szilveszteri gálán előadott részletek alapján (a tenor szerepet az amúgy jóképességű és sármos Sándor Péter énekelte), amelyeket a televízió közvetítéséből is és a közösségi video-megosztóról belinkelve már láthattunk/hallhattunk.
Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás
Megjegyzem: rádiófelvételen (keresztmetszet) Korondy György énekli a tenor szerepet, sőt Ilosfalvy Róbert is énekli Mr. X belépőjét egy operettrészleteket tartalmazó stúdiófelvételen.
Remélem igen mert a színházban játszott operettek közül nekem az a kedvencem és szeretném még nézni egy ideig, pláne most hogy kedvenc Jancsó Bálintom(Sándor Peti) visszatért :)
Most nézem, hogy tényleg Huszka is idén lenne 150 éves, ami nagyon kerek, de hát mondjuk előre lehetne hozni a Cigánybáró bemutatóját, még erre az évadra, és jövő évadban jó lenne akkor egy Gül baba és egy Ábrahám operett is, persze ez csak hiú ábránd. Valójában fordítva lenne logikusabb, mert Huszka áprilisban született és Strauss októberben.... azt azonban nem tudom, hogy a Mária főhadnagy például még műsoron marad-e.
A My Darling és a Mister X belépő is elérhetőek youtubeon
Láttam három dalt belőle az első fél órában volt, (persze végig fogom nézni a műsort), de nem tetszett, hogy átírták a dalszöveget. Engem nagyon zavart. Különben ezek tényleg jó dalok...
Nekem pont a Cirkuszhercegnő dalai voltak a kiemelkedőek a tegnapi gálában. Volt szerencsém élőben is látni és teljesen más élmény volt. Tetszett nagyon a Mister X belépő, a My Darling is nagyon szép volt.
Igen, az elején volt még a Szép vagy gyönyörű Magyarország...az is operett dal...
Én is néztem a szilveszteri műsort, nem volt sem Jacobi-, sem Ábrahám-operettrészlet. Volt sok musical-szám, táncdal is, az operett javarésze Kálmán melódiáiból állt össze (ízelítőt kaptunk a bemutatásra váró Cirkuszhercegnőből; Marica grófnő; A csárdáskirálynő), és volt egy-egy szám (Lehár A víg özvegy és J. Strauss A denevér c. operettekből.) Valamint Verdi Traviatájából a "Brindisi", továbbá egy híres nápolyi dal is előadásra került: "Funiculi, Funicula"
De ez tarthatatlan, hogy ennyire kevés az operett és musical bemutató. Ráadásul már pl. a La Mancha lovagját kétszer is megnéztem, de az pl. nem igen húz ki még egy évadot, mint ahogy a Nine sem, amit le is vettek, de a többi darab is, pl. Mosoly országa, hát nem igen vonz nagy tömegeket. A János vitéz is már sok éve fenn van, már azt is látta mindenki, aki akarta (én tévében párszor). Ez igaz a többi darabra is, pl. Mágnás Miska hát az is már lerágott csont, uncsi nagyon. Közönségszervezővel beszéltem, mondta, hogy már ezeket (Mágnás Miska, János vitéz, Csárdáskirálynő, Marica) unják a nyugdíjasok is. Nem is kell, hogy sokáig menjenek, németeknél is általában 1 operett 1 szezont meg, a Kálmán darabok is ebbe a kategóriába esnek, esetleg a Johann Strauss Denevérje a kivétel.
Erről van szó... (Bár lehet, hogy a következő évadban a Marica grófnőt vagy a Csárdáskirálynőt leveszik, hiszen jön a Cirkuszhercegnő)
Kálmán Imre az lassan három darabos lesz, Csárdáskirálynő, Marica grófnő és Cirkuszhercegnő.
A Mária főhadnagy jelenleg megy tőle, szerintem emiatt most új Huszka bemutató nem lesz.
Bár Huszkától - több éven át - láthattuk a Mária főhadnagy című operettjét, de más híres művét is elővehetnék a nagyszínpadon (pl. szívesen látnám a Gül babát). 2025-ben 200 éve született ifj. Johann Strauss – szép kerek szám, méltó az ünneplésre és A cigánybáróját sok-sok év után újra elővenni. Huszka Jenő „csak” kerek 150 évvel ezelőtt született, továbbá halálának évfordulója is erre az évre esik - 65 éve hunyt el -, tehát kettős évforduló, ami szerintem „megérdemelné” (mi pedig, a közönség örülne) ha a Mária főhadnagy mellett még egy operettjét/daljátékát a repertoárra vennék új bemutatóként, már a következő évadban. (Kálmán Imrének is egyszerre két darabját játssza az Operettszínház.) Bár a tendencia, azt látom, évenként csak egy "klasszikus" operett színpadra állításában van sajnos realitás.
Azt sajnos nem tudom, egyelőre csak a Cigánybáró lett bejelentve. Érdekes egyébként mert általában nagy titkolózás van mindig az új bemutatók körül, most viszont már jóval korábban bejelentették az egyik új bemutatót. Én is örülök neki, bár nem láttam még a darabot de biztosan nagyon szép lesz. Mondjuk arra tippem sincs kik alakíthatják majd a női szerepeket(Szaffit és Arzénát) de Barinkayra már vannak erős sejtéseim, hisz mivel fiatal bonviván szerep, így minden bizonnyal a Cirkuszhercegnő három bonvivánja, Laki Péter, Sándor illetve Nemes Tibor kapja majd meg a cigánybáró szerepét is.
Ennek a hírnek - az Operettszínház főigazgatója bejelentésének - igazán örülök! Az Operában most úgyis lekerül(t) a színpadról J. Strauss remeke, így akkor a következő évadtól , már a dupla bicentenáriumi évben ( a zeneszerző és Jókai is 1825-ben született) nem/sem maradunk
Jövő évadban is csak 1 operettbemutató lesz? Vagy az is lehet, hogy ez még lesz egy másik is?
Kedves fórumtársak!
Berlini Állami Opera
Szilveszterkor és újév napján a Staatsoper és a Staatskapelle rendkívüli programot kínál. Christian Thielemann vezényletével a zenekar és az énekesek a weimari korszak lenyűgöző kultúrájába kalauzolnak el minket, amikor minden lehetségesnek tűnt és sok minden megvalósult, amikor elmosódtak a határok a művészet és a könnyűzene között, amikor a film első virágkorát élte, a színház pedig újat. A nagy, fényűző zenekar és a kisebb, tonálisan mozgékony szalonzenekar váltakozása nagy vonzerőt ígér – és természetesen maga a zene, amely ötvözi a populárisat és a felfedezhetőt.
A koncertet szilveszterkor 17:00 órától élőben közvetíti a staatsoper-berlin.de és az rbb radio3 weboldala. Az RBB 2025. január 2-án 22:00 órakor mutatja be a koncertet a lineáris televízióban.
Paul Lincke - Ouvertüre zu einer Operette - Schlösser, die im Monde liegen aus der Operette Frau Luna
Wenn die Sonne schlafen geht aus der Operette Frau Luna
Walter Kollo Na Jungekin nun woll’n wir mal aus der Revue Juhu!!! Es ist erreicht!
Johann Strauß / Ralph Benatzky In Hispaniens heißem Sonnenland (Spanisc hes Tanzlied) aus der Revue-Operette Casanova
Eduard Künneke Strahlender Mond aus der Operette Der Vetter aus Dingsda
Ralph Erwin Ins blaue Leben aus dem Film Das schöne Abenteuer
Jean Gilbert Du wärst was für mich aus dem Film Zwei Herzen und ein Schlag
Ralph Benatzky Medley aus der Operette Im weißen Rössl
Die ganze Welt ist himmelblau – Es muss was Wunderbares sein – Was kann der Sigismund dafür Pause
Eduard Künneke Ouvertüre aus Tänzerische Suite
Paul Abraham - Es ist so schön, am Abend bummeln zu gehen aus der Operette Ball im Savoy
Richard Fall Heinrich, wo greifst du denn hin
Willy Engel-Berger In der Bar zum Krokodil
Werner Richard Heymann Du bist das süßeste Mädel der Welt aus dem Film Liebeswalzer
Friedrich Hollaender Guck doch nicht immer nach dem Tangogeiger hin aus der Komödie Phaea
Franz Doelle Man sagt zu einer Dame nicht aus dem Film Viktor und Viktoria
Kurt Weill Ouvertüre zu Der Silbersee
Werner Richard Heymann Das gibt’s nur einmal aus dem Film Der Kongress tanzt
Theo Mackeben Die Nacht ist nicht allein zum Schlafen da aus dem Film Tanz auf dem VulkanBesetzung
Szólisták Diana Damrau, Mauro Peter
2024. december 31-én számos színházban ünneplik a Szilvesztert Ábrahám Pál zenéjével, operettjével vagy gála keretében.
Dankó Rádió – „Túl az Óperencián” - vendég: Dániel Gábor
„Túl az Óperencián című műsorunk vendége volt szeptember 9-15. között Dániel Gábor színész, opera- és operetténekes. Hallgassák meg újra a beszélgetések legizgalmasabb és legérdekesebb pillanatait. A szerkesztő-műsorvezető Czikora László, a szerkesztő munkatársa D. Szabó Ágota.”
* Paul Lincke: Wenn die Sonne schlafen geht (aus "Frau Luna")
* Johann Strauß: Spanisches Tanzlied (aus "Casanova")
* Eduard Künneke: Strahlender Mond (aus "Der Vetter aus Dingsda")
* Paul Abraham: Es ist so schön, am Abend bummeln zu gehen (aus "Ball im Savoy")
* Willy Engel-Berger: In der Bar zum Krokodil
* Kurt Weill: Ouvertüre zu "Der Silbersee"
* Kurt Weill: Youkali
* Werner Richard Heymann: Das gibt's nur einmal (aus "Der Kongress tanzt")
* Theo Mackeben: Die Nacht ist nicht allein zum Schlafen da
MÄRCHEN IM GRAND-HOTEL - Theater Hof 2024/25
Sir Arthur Sullivan: The Golden Legend – oratórium –Scene VI and Choral Epilogue (9/9) - YouTube
Arthur Sullivan's complete
"The Golden Legend" -- an adaptation of the text by Henry Wadsworth
Longfellow -- was given two rare complete performances during
The Longfellow Choral Festival in Henry Wadsworth
Longfellow's childhood church in Portland, Maine, February 26 and 27, 2011, by
The Longfellow Chorus and Orchestra.
Sir Arthur Sullivan (London, 1842. május 13 – London, 1900. november 22.), az angol operett zseniális komponistája más műfajokban is letette a névjegyét:
1 opera
·
Ivanhoe (1891)
11 nagyzenekari mű
·
Overture in D (1858; now lost)
·
Overture The Feast of Roses (1860; now
lost)
·
Procession March (1863)
·
Princess of Wales's March (1863)
·
Symphony in E, "Irish" (1866)
·
Overture in C, "In
Memoriam" (1866)
·
Concerto for Cello and Orchestra (1866)
·
Overture Marmion (1867)
·
Overture di Ballo (1870)
· Imperial March (1893)
· The Absent-Minded Beggar March (1899)
10 oratórium
·
The Masque at Kenilworth (1864)
·
The Prodigal Son (1869)
·
On Shore and Sea (1871)
·
Festival Te Deum (1872)
·
The Light of the World (1873)
·
The Martyr of Antioch (1880)
·
Ode for the Opening of the Colonial and Indian Exhibition (1886)
·
The Golden Legend (1886)
·
Ode for the Laying of the Foundation Stone of The Imperial
Institute (1887)
· Te Deum Laudamus (1902; performed posthumously)
2 balett
·
L'Île
Enchantée (1864
ballet)
·
Victoria and Merrie England (1897 ballet)
Kísérőzene több színdarabhoz
·
The Tempest (1861)
·
The Merchant of Venice (1871)
·
The Merry Wives of Windsor (1874)
·
Henry VIII (1877)
·
Macbeth (1888)
·
Tennyson's The
Foresters (1892)
·
J. Comyns Carr's King Arthur for Henry
Irving (1895)
Dalciklus
·
The
Window; or, The Song of the Wrens (1871 song cycle)
Számos egyházi darab (Te Deum; zsoltárok, templomi zenék)
Más
munkák
·
Chamber
Music and Solo Piano
OPERETTEK
- The Sapphire Necklace (ca.1863; unperformed)
- Cox and Box(1866)
- The Contrabandista(1867)
- Thespis(1871)
- Trial by Jury(1875) „Az esküdtszéki tárgyalás”– magyar rádiófelvétel
- The Zoo(1875)
- The Sorcerer (1877; revised1884)
- H.M.S. Pinafore(1878)„A Fruska”– magyar rádiófelvétel
- The Pirates of Penzance(1879)„A cornwalli kalózók [avagy a becsület rabja]- magyar rádiófelvétel
- Patience(1881)
- Iolanthe (1882)
- Princess Ida (1884)
- The Mikado(1885)„A mikádó”– magyar rádiófelvétel
- Ruddigore(1887)
- The Yeomen of the Guard(1888)
- The Gondoliers(1889)
- Haddon Hall(1892)
- Utopia, Limited(1893)
- The Chieftain(1894)
- The Grand Duke(1896)
- The Beauty Stone(1898)
- The Rose of Persia (1899)
- The Emerald Isle(1901; completed by Edward
German)
Trailer: MÄRCHEN IM GRAND HÔTEL am Mainfranken Theater Würzburg
Sir Arthur Sullivan: Boer War Te Deum (YouTube)
Sullivan Te Deum Laudamus – Hálaadás a győzelemért című műve , amelyet általában Boer War Te Deum néven ismernek , a zeneszerző élete utolsó hónapjaiban komponálta. A londoni Szent Pál-székesegyház dékánja és káptalanja megbízásából a székesegyház orgonistája, Sir George Martin rendelte meg a második búr háborúban aratott brit győzelmet ünneplő nagyszerű istentisztelet részeként .
A Boer War Te Deumot először a Szent Pál katedrálisban adták elő 1902. június 8-án, nyolc nappal a háború hivatalos befejezése után, és 18 hónappal Sullivan és Viktória királynő halála után. A darab vegyeskarra, rézfúvósokra, vonósokra és orgonára komponált, és visszatérő témájaként szerepel Sullivan „St. Gertrude” című himnuszdallamának dallama, amely az „ Onward Christian Soldiers ” című dalhoz készült .
Ezen a lemezen található Sullivan másik nagylélegzetű kompozíciója, The Prodigal Son (A tékozló fiú) című oratóriumának felvétele is (75 perc).
Performed
by the New London Orchestra & The London Chorus, conducted by Ronald Corp.
Recorded January 2003 at Henry Wood Hall, London, England, UK. With Mark Wilde
(tenor), Garry Magee (baritone), Claire Rutter (soprano), Catherine Denley
(contralto).
Record label: Hyperion
Homonnay Zsolt rendezésében biztos megjelenik erőteljesen a cirkusz, hiszen a színház szerződésben van, a Fővárosi Nagycirkusszal, a Carmenben fel is lepett pár artistájuk.
Klassik aktuell
Károlyi Sándor Paul Abraham Mesék a Grand Hotelben című darabját vezényli a Nürnbergi Állami Színházban
A magyar zeneszerző, Paul Abraham - a berlini operett szcéna sztárja közel 100 évvel ezelőtt. A náci rezsim elől az USA-ba menekült. A 2. világháború után visszatért Deutschlanfba, ahol 1960-ban halt meg. Színpadi művei ma megdöbbentő reneszánszukat élik. Ebből a célból rekonstruálják partitúráinak eredeti változatait. Ugyanez a helyzet a Märchen című operett premierjén a Grand Hotelben, amelyet holnap este ünnepelnek a Nürnbergi Állami Színházban. Károlyi Sándor karmester, a ház 2. kapellmeistere veszi át a zenei irányítást - és lelkesedik az újrafelfedezés számos meglepetéséért.
Würzburgi Mainfranken Színház előadása magyar Hontvári Gábor vezényletével. (Novemberben Németországban 3 színház is elővette a darabot, és lesz egy újabb premier decemberben is, így jelenleg a legjátszottabb Ábrahám Pál operett Európában)... ami hát engem is meglepett.
- 2024. november 29. Theater Nordhausen, Nordhausen, Theater im Anbau, Türingia, Németország
- 2024. november 30. Staatstheater Nürnberg, Nürnberg, Bajorország, Németország
- 2024. november 30. Mainfrankentheater Würzburg, Würzburg, Bajorország, Németország
Paul Abraham "Mesék a Grand Hôtelben" című operettje izgatott
A közelmúltban a német nyelvű színházak örömmel tűzték műsorra Ábrahám Pál magyar-zsidó zeneszerző operettjeit. Ez nem véletlen, hiszen a nemzetiszocialisták rosszalló művei, mint például a "Bál a Savoyában" és a "Hawaii virága" nagy közéleti sikert arattak az 1930-as évek elején, de aztán évtizedekre eltűntek a színről.Azok a művek, amelyeket egykor rosszalltak, újra divatosak
A Bad Ischl-i Lehár Fesztiválhoz hasonlóan most is különösen népszerű a Mesék a Grand Hôtelben című jazz-operett, mert a partitúra rekonstrukciója után a jazzes és energikus zene tánc, dal és vonzó párbeszédek keverékével is korunk idegeit üti meg. Barrie Kosky rendező 2010 óta jelentősen hozzájárult ehhez a berlini Komische Operben tartott produkcióival.
Most a würzburgi Mainfranken Színház a Kék teremben gyönyörködik az 1934-ben bemutatott "Märchen im Grand Hôtel" revü okos kombinációjával Tristan Braun rendező párbeszédváltozatával. Prelúdiummal és utójátékkal való színpadra állítása sok olyan művész sorsára emlékeztet, akiket 1933 után kiutasítottak Németországból, és Marseille-en keresztül Franciaországba emigráltak; többek között Thomas Mann rádióbeszédével, aki háborúellenes beszédekkel szól a kaliforniai német hallgatók lelkiismeretéhez a BBC-n keresztül.A nemzetiszocialisták betiltják a zsidó zeneszerző műveit
A Lehár Ferenc által "az operett koronahercegeként" méltatott Ábrahámnak 1934-ben Bécsbe kellett költöznie a "Mesék a Grand Hôtelben" premierjére Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda librettistákkal: a zeneszerző maga is vezényelt ott, és több mint 60 későbbi előadással ünnepelték.
A pazarul bugyogó jövedelemnek köszönhetően nagy léptékben élt Berlinben. A siker rohanása rövid életű. Míg Abraham és Grünwald Párizson és más országokon keresztül az Egyesült Államokba menekültek, ahol hiába próbáltak építeni háború előtti sikereikre, Fritz Löhner-Beda Ausztriában maradt, és az Anschluss után életével fizetett ezért. 1942-ben a jogi doktor meghalt az auschwitzi koncentrációs táborban.
Az operettcselekmény középpontjában a magabiztos Marylou áll, aki ötletet javasol apjának, Sam Makintosh filmproducernek, a csőd szélén álló Universal Star Picture Ltd. vezetőjének, hogy megmentse a hollywoodi produkciós céget. Az újságban olvas az elszegényedett spanyol Infanta Isabelláról, aki kíséretével él a Côte d'Azur-on, a divatos Grand Hôtel-ben Cannes-ban a monarchia bukása után. Megmenthet egy gyöngy nyakláncot, amelyről később kiderül, hogy hamis.
Izabella vőlegénye, Andreas Stephan herceg és Pepita Inez de Ramirez grófnő szintén a párt tagjai. Marylou Cannes-ba repülhet, hogy megnyerje a száműzött arisztokratát filmjéhez. Ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozza az apja által elképzelt gazdag Tommy Davies-szel való elrendezett házasságot.
A Makintosh sikeres hollywoodi cégével való egyesülés megmentené a Makintosh-t a pusztulástól. Az elbűvölő szállodában Albert, a szálloda pincére, aki reménytelenül szerelmes Isabellába, néhány műpasival kétségbeesésbe hozza Matard szállodaigazgatót.
Néhány kitérő és intrika után Albert és Marylou bejut az Infantába Mabel szobalány segítségével, aki valójában követi Marylou-t Hollywoodba az udvarával. Csak Albert tűnt el. Lesz-e még boldog vége az életben és a filmben, amelyhez Sam Makintosh ragaszkodik?
Az előadás a korabeli jelmezekkel is lenyűgöz
Az előadás nemcsak Heike Seidler kortárs jelmezeivel és Valentin Mattka nagyon változatos színpadképével ragad meg, amelyet Inge Jooß harmonikusan megvilágít, hanem a zenekar, az énekes szólisták, a vokális kvartett, a kórus és a tánctársulat pontos koordinációjával is meggyőz. A Hontvári Gábor karmesterrel felállított Filharmonikus Zenekar minden megállót kihúz, és méltán elismerik. Ezek a szinergiahatások teszik a magával ragadó általános élményt.
Még az Andreas Stefan herceget alakító rendező, Tristan Braun is zökkenőmentesen csatlakozik a színpadhoz, Mathew Habib helyére, aki lábsérülése miatt rövid időn belül nem tud részt venni a színpadon, és mosolyt csal az arcára egy táncparódia során, mint menyasszonya, Izabella engedelmes tanítványa. Florian Wugk kölcsönadja neki a gödörből érkező énekhangot egy hajlékony tenorral, akit nemrég ebben az operettben hallhattunk a Deutsche Oper am Rhein vokális kvartettjében.
Julian Habermann Albert és leendő szállodai örökösként egy szerelmes szobapincér megfelelő csipetnyi szervelőtehetség nélküli színpadra hozza. Titokzatos apja Chamoix elnök, aki szívén viseli a politikailag üldözötteket, akik menedéket keresnek a szállodában. Barbara Schöller ebben a nadrágszerepben bizonyítja sokoldalú képességeit. Magabiztos filmrendezőként Katrin Merkl a zenés színésznőként szerzett sokrétű tapasztalatait hozza magával.
Vero Miller mint Infanta Isabella érthetővé teszi az osztályönteltség és illúziók által formált nemesasszony átalakulását szimpatikus szeretővé.
Daniel Fiolka hangja és színpadi jelenléte Makintosh filmproducerként túl rövid ahhoz, hogy élvezhessük.
Paul Henrik Schulte egy félelmetes szállodaigazgatót, Matardot testesíti meg. A Veronica Brandhoferrel, Sangmog Lee-vel, Paul Henrik Schulte-val és Taiyu Uchiyama-val alkotott vokális kvartett jó időzítést mutat a hatékony előadásokban, és emlékeztet a komikus harmonisták énekstílusára.
A politikai felfordulások nagy árnyékot vetnek
A würzburgi produkció nagy plusza az a mindig jelenlévő érzés, hogy a fülbemászó, meglehetősen szentimentális dallamok, a humoros és pimasz párbeszédek és a dühös koreográfia (Mariana Souza) minden könnyedsége ellenére, minden táncstílussal a sztepptáncig, a küszöbön álló társadalmi és politikai felfordulások nagy árnyékot vetnek.
A vulkáni tánc véget ér, amikor a nemes szálloda vendégei mindennapi ruhákban, bőröndökkel népesítik be a szálloda előcsarnokát, hogy másnapos hangulatban távozzanak. Ez az utolsó jelenetsor emlékeztet a háborús évek előtti és alatti pusztító társadalmi felfordulások és bűncselekmények emlékére. Felix Röttger
2013. körül ment a Budapesti Operettszínházban, akkor láttam. Nekem a kedvenc Kálmán Imre operettem, az az előadás azonban annyira nem jött be, elment, de hiányzott belőle a cirkusz és a pódium...ami hát a lényege lenne a darabnak. Hátha most jobb lesz. Van benne pár jó sláger azért. Egy nézést nálam is megér. Még nem vettem jegyet, ráér. Nem is veszek Karácsony előtt... majd jövőre ráér.
A Miskolci Nemzeti
Színház, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad és a Fővárosi Nagycirkusz
koprodukcióját 2018. július 20-án és 21-én, két alkalommal láthattuk a Margitszigeti
Szabadtéri Színpadon Dobó Enikő, Miller
Zoltán, valamint Eperjesi Erika és Szőcs
Artur főszereplésével. Emlékezetes, látványos –
„cirkuszos” - produkciónak voltam szem- és fültanúja, de különösebben nem
dobódtam fel: az énekszámok jók, csak az előadók énekhangja volt kevés, távol
az igényes interpretációtól... Elsősorban Váradi Weisz Diana és Váradi Petruska Mihály
kutyaszáma, Bóta Melinda, Kovács Dóra artistaművészek duó drótszáma és a Dosov
Troupe (Oroszország) két bravúrszáma aratta le a babérokat...
https://margitszigetiszinhaz.hu/margitszigeti-programok/cirkuszhercegno-operett-bemutato/
Persze, az Operettszínház februári új bemutató előadása a Nagymező utcai teátrumban egész más látványvilágot, koncepciót és zenei megvalósítást ígér. Mindenesetre én a klasszikus magyar rádió- és hanglemezfelvételeken éneklő operaénekeseinkkel (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád vagy Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor stb énekhangján. ) ismertem és szerettem meg Kálmán Imre operettjének zenéjét. Ez a viszonyítási pontom. Meglátjuk. Számomra az operettben is az énekhang varázsa, az előadó művészi alakítása a mérvadó, maga a rendezés mivolta, pláne a próza, a dialógus, a cselekmény vonalvezetése, a dramaturgia, a látvány világa csak másodlagos - bár tudom, a színpadon játszók részéről és a közönségnek ez is fontos az összhatás szempontjából.
Hát, ha külföldön menne talán megváltoztatnák az orosz helyszínt és szereplőket mondjuk ukránra.
Számomra bőven elegendő lesz egy előadás a Cirkuszhercegnőből... annyira nem vagyok oda Kálmán Imre operettjeiért, de a siker garantált.
Én vásároltam már jegyet a szombat esti premierre(Bordás Barbara-Sándor Péter) illetve másnap délutánira is, ahol szintén ők lesznek. A főpróbát majd a Lévai-Nemes párossal nézem meg, nekem ennyi bőven elég lesz Februárban, a többit meg majd kiderül hogyan alakul
Elkezdődtek A cirkuszhercegnő próbái a Budapesti Operettszínházban - képek
December 2-án, hétfőn 10 órakor elkezdődtek Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald A cirkuszhercegnő című nagyoperettjének próbái a Budapesti Operettszínházban. Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója köszöntőbeszédében elmondta, hogy telt házas előadásokra számít, és tartalmas próbafolyamatot kívánt az alkotóknak és a szereplőknek.
Origo.hu – 2024. 12. 05.
A töretlen népszerűségnek örvendő darab szövege Orbán János Dénes Kossuth-díjas költő, drámaíró átdolgozásában kerül színre. A nagyívű, 21. századi látványvilágú előadás rendezője Homonnay Zsolt Jászai Mari-díjas színházi alkotó, a varázslatos díszleteket Túri Erzsébet Rubányi Vilmos- és Vágó Nelly-díjas díszlettervező, a káprázatos jelmezeket pedig Füzér Anni Jászai Mari-díjas jelmeztervező álmodja színpadra. A produkció zenei vezetője Pfeiffer Gyula Liszt Ferenc-díjas karmester, az Operettszínház főzeneigazgatója.”
„A rendező megemlítette, hogy az előadás
páratlan látványvilága az Operettszínháztól már megszokott, ízig-vérig 21.
századi miliő lesz, amely – tiszteletben tartva a korszakot, melyben a darab
játszódik és a műfaj stiláris elemeit – egyesíti a fantasyt és a thrillert.
Ugyanakkor a cirkusz világa is szerves részét képezi a produkciónak.”
„Orbán
János Dénes elárulta: az újraírt szövegkönyvvel céljuk, hogy a librettó
megfeleljen a 21. századi néző elvárásainak, a kortárs világnak, amelyben
élünk. Az eredeti darab több mint négy és fél órás, amire a jelen kor
közönségének csupán elenyésző rétege nyitott, így a műről lefejtették a közel
száz évvel ezelőtti, az akkori – főként Bécsre jellemző – társadalmi
helyzetekre reflektáló dialógusokat, kidomborítva a rendező által is említett
drámaiságot. Kálmán Imre többször is a szövegkönyv átdolgozására kérte a
szerzőket, ám a bemutató időpontjának közeledtével már nem volt több lehetőség
a javításra, így számos következetlenség maradt benne.
Az 1950-es években ismét átírták a szövegkönyvet, ezúttal
politikai nyomásgyakorlásra, így A cirkuszhercegnővel minden színházi alkotónak
meggyűlt a baja az idők folyamán. Orbán János Dénes hangsúlyozta, hogy
visszatértek az eredeti német szöveghez, vagyis tűpontosan lefordították –
nagyrészt Kulinyi Ernő eredeti dalszövegeinek megtartásával –, majd ezt követte
a dramaturgiai munka, így meglátása szerint az előadás tömörebb, feszesebb és
természetesen jóval rövidebb lett.”
"Füzér Anni jelmeztervező felvázolta, hogy a három felvonáshoz három különböző, korszerű esztétikát és színdramaturgiát rendelt;
a
jelmezek reflektálnak az 1930-as évek korára és az orosz viseletekre, mégis
vizuális egységet képeznek majd a színpadon.
A nagyívű produkciót 2025. február 21-én pénteken, 22-én szombaton és 23-án vasárnap hármas szereposztásban mutatja be a Budapesti Operettszínház.”
A Jenufa mellett játszották nálunk az OPERÁ-ban még a Katja Kabanova (1961- Házy Erzsébet is énekelte a címszerepet) és a Ravasz rókácska (1979, 1980) című Janacek-operákat is.
Hát ott egy színházat is elneveztek Janacek-ről, nálunk viszont kevésbé kedvelik, talán nem is ismerik a zeneszerzőt. Mindenesetre nem tartozik kedvenceim közé, akkor már inkább Dvorzak vagy Smetana. Ha jól tudom, itthon csak a Jenufa volt az Operaház műsorán, szüleim látták is, mivel rajta volt a bérleten, eléggé morogtak előtte, de azért végigülték valahogy.
Erre is utaltam mint ilyenkor "szabad belátás" függvénye.
