334 bemaria 2006-03-07 12:20:08 [Válasz erre: 332 Búbánat 2006-03-07 11:59:09]
Fú. Hát kétszer kellett elolvasno, hogy felfogjam amit írtál, de még mindig nem értek belőle mindent. Érdekesnek tartom, hogy csak a zenére és az énekre figyelsz, a szövegre nem. Ez az ami nekem sose ment. Én mindig mindent érteni akartam, ezért is imádok idegen nyelveket tanulni. Engem kifejezetten zavar, ha nem értem a szöveget, ezért nem szívesen veszek olyan CD-t, amit nem értenék meg. Amúgy a dialógusokat én sem szeretem, én is át szoktam ugrani. Ezért határoztam el, hogy többet nem veszek EMI CD-t, csak ha nagyon muszáj! A másik ok, hogy A. Rothenberger hangját már nagyon megúntam, és szeretnék ár új hangokat megismerni! Lucia Popp a Luxemburg grófja CD-n teljes felüdülés volt! Érdekes, hogy mielőtt elkezdtem németet tanulni én is ugyanazt gondoltam erről a nyelvről mint te, és a véleményem csak nagyon lassan változott meg. Azt pl. el se tudtam volna kpezelni hogy lehet ezen a nyelven egyáltalán énekelni! Most már azt nem tudom megérteni hogy gondolhattam ilyeneket akkor! Amióta ismerkedem az operettekkel ez a nyelv lett a kedvencem! Franciát csak nem olyan rég óta tanulok, de azt még nem sikerült megszeretnem. Azt is érdekesnek tartom, hogy szerinted az operában fontosabb a zene és a szöveg egysége mint az operettben. Engem egy opera esetén is zavar, hogy nem értem a szöveget, de annál jobban elviselem, és így is tudom élvezni az egészet!
Fú. Hát kétszer kellett elolvasno, hogy felfogjam amit írtál, de még mindig nem értek belőle mindent. Érdekesnek tartom, hogy csak a zenére és az énekre figyelsz, a szövegre nem. Ez az ami nekem sose ment. Én mindig mindent érteni akartam, ezért is imádok idegen nyelveket tanulni. Engem kifejezetten zavar, ha nem értem a szöveget, ezért nem szívesen veszek olyan CD-t, amit nem értenék meg. Amúgy a dialógusokat én sem szeretem, én is át szoktam ugrani. Ezért határoztam el, hogy többet nem veszek EMI CD-t, csak ha nagyon muszáj! A másik ok, hogy A. Rothenberger hangját már nagyon megúntam, és szeretnék ár új hangokat megismerni! Lucia Popp a Luxemburg grófja CD-n teljes felüdülés volt! Érdekes, hogy mielőtt elkezdtem németet tanulni én is ugyanazt gondoltam erről a nyelvről mint te, és a véleményem csak nagyon lassan változott meg. Azt pl. el se tudtam volna kpezelni hogy lehet ezen a nyelven egyáltalán énekelni! Most már azt nem tudom megérteni hogy gondolhattam ilyeneket akkor! Amióta ismerkedem az operettekkel ez a nyelv lett a kedvencem! Franciát csak nem olyan rég óta tanulok, de azt még nem sikerült megszeretnem. Azt is érdekesnek tartom, hogy szerinted az operában fontosabb a zene és a szöveg egysége mint az operettben. Engem egy opera esetén is zavar, hogy nem értem a szöveget, de annál jobban elviselem, és így is tudom élvezni az egészet!
333 Momo 2006-03-07 12:08:49
333.
333.
332 Búbánat 2006-03-07 11:59:09
Megértelek én is Téged. Viszont számomra az operettet én nem operai mércével mérem. Mégha egyes művek (Offenbach, Suppé, Millöcker, J. Strauss, Sullivan és Lehár) operai igényűek a zenei szövetüket és dallaminvenciójúkat tekintve. Operában a zene és a szöveg egysége létfontosságú, bár különbséget teszek a singspiel, a recitativókkal teli opera, a „hagyományos” opera és a teljesen átkomponált zenedrámák között a tekintetben is, hogy víg vagy komoly dalművekről van-e szó. Az operettnél mind ez kevésbé lényeges. Nekem a zene és az ének az elsődleges, a szöveg csak akkor számít, ha a jól ismert magyar verseket, librettót hallgatom – teljesen függetlenül, hogy az eredeti szöveghez és szövegkönyvhöz mennyire hű vagy sem; sok esetben egy felvételt hallgatva, ha két zeneszám között dialógus jön, egyből átugrom és a korongon a következő trackra megyek előre. A másik: nekem eleve unszimpatikus a német nyelv. Hideg, idegen, nehézkes – közelebb áll hozzá az énekbeszéd. Akkor már inkább francia és angol szöveg legyen. (Kár, hogy az olasz nyelvterületen nem született maradandó operett!) A másik: én nagyon sokat jártam itthon operettszínházba, ahol természetesen magyarul játsszák a népszerű darabokat. Erre ráerősített a rádió is. Mivel ezen keresztül nőttem fel, adva volt, hogy a Rádió Dalszínháza sorozatban készült klasszikus és nem klasszikus operettjeit, daljátékait a rádió készüléken hallgassam, és szívjam magamba a zenét a hozzáírt versekkel, rímekkel, refrénekkel együtt: számomra itt ebben a műfajban ez jelentette a zene és a szöveg egységét. És hol volt még akkor a CD, a videó, a DVD, a külföldi TV-adók vétele, volt még a gramofonlemezek és eleinte az audió kazetták csekély választéka! Aki manapság felnőtt korában találkozik a műfajjal, megértem, hogy lehetőségei folytán inkább az eredeti nyelvű felvételekre vadászik, azokat hallgatja. Számukra háttérbe szorul a magyar szöveg. Én azt mondom és tartom, hogy sajnos… Nagyszerű magyar fordítások születtek: Martos Ferenc, Mérei Adolf, Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Kulinyi Ernő, Szilágyi László, Szenes Andor, Kristóf Károly, Romhányi József, Fischer Sándor, Dalos László, Blum Tamás, Innocent Vincze Ernő, Szabó Miklós, Oberfrank Géza, G. Dénes György stb, Nemrég a Pacsirta német nyelvű változatát hallgattam meg. Azért fogalmazok így, mert ez az operett eredetileg is magyar nyelvre íródott, de aztán németre fordították, s ezen a nyelven hódít a lemezpiacon. Pedig, ha manapság az a trend, hogy mindent eredeti nyelven, akkor, bizony a Pacsirtát csak magyarul szabadna játszani, énekelni – pontosabban lemez- vagy rádiófelvételt készíteni belőle a külföldi nyelvterületen, illetve forgalomba hozni a hazai és nemzetköz piacokon. Nem azt mondom, hogy soha nem hallgatom Offenbacht, Hervét, Planquette-et franciául, J. Strausst, Zellert, Fallt, Lehárt, Kálmánt németül, Sullivant, Jonest angolul, de a pompás zenék mellé egyből az általam jól ismert magyar szöveget párosítom. Teljes és tökéletes az élvezetem.
Megértelek én is Téged. Viszont számomra az operettet én nem operai mércével mérem. Mégha egyes művek (Offenbach, Suppé, Millöcker, J. Strauss, Sullivan és Lehár) operai igényűek a zenei szövetüket és dallaminvenciójúkat tekintve. Operában a zene és a szöveg egysége létfontosságú, bár különbséget teszek a singspiel, a recitativókkal teli opera, a „hagyományos” opera és a teljesen átkomponált zenedrámák között a tekintetben is, hogy víg vagy komoly dalművekről van-e szó. Az operettnél mind ez kevésbé lényeges. Nekem a zene és az ének az elsődleges, a szöveg csak akkor számít, ha a jól ismert magyar verseket, librettót hallgatom – teljesen függetlenül, hogy az eredeti szöveghez és szövegkönyvhöz mennyire hű vagy sem; sok esetben egy felvételt hallgatva, ha két zeneszám között dialógus jön, egyből átugrom és a korongon a következő trackra megyek előre. A másik: nekem eleve unszimpatikus a német nyelv. Hideg, idegen, nehézkes – közelebb áll hozzá az énekbeszéd. Akkor már inkább francia és angol szöveg legyen. (Kár, hogy az olasz nyelvterületen nem született maradandó operett!) A másik: én nagyon sokat jártam itthon operettszínházba, ahol természetesen magyarul játsszák a népszerű darabokat. Erre ráerősített a rádió is. Mivel ezen keresztül nőttem fel, adva volt, hogy a Rádió Dalszínháza sorozatban készült klasszikus és nem klasszikus operettjeit, daljátékait a rádió készüléken hallgassam, és szívjam magamba a zenét a hozzáírt versekkel, rímekkel, refrénekkel együtt: számomra itt ebben a műfajban ez jelentette a zene és a szöveg egységét. És hol volt még akkor a CD, a videó, a DVD, a külföldi TV-adók vétele, volt még a gramofonlemezek és eleinte az audió kazetták csekély választéka! Aki manapság felnőtt korában találkozik a műfajjal, megértem, hogy lehetőségei folytán inkább az eredeti nyelvű felvételekre vadászik, azokat hallgatja. Számukra háttérbe szorul a magyar szöveg. Én azt mondom és tartom, hogy sajnos… Nagyszerű magyar fordítások születtek: Martos Ferenc, Mérei Adolf, Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Kulinyi Ernő, Szilágyi László, Szenes Andor, Kristóf Károly, Romhányi József, Fischer Sándor, Dalos László, Blum Tamás, Innocent Vincze Ernő, Szabó Miklós, Oberfrank Géza, G. Dénes György stb, Nemrég a Pacsirta német nyelvű változatát hallgattam meg. Azért fogalmazok így, mert ez az operett eredetileg is magyar nyelvre íródott, de aztán németre fordították, s ezen a nyelven hódít a lemezpiacon. Pedig, ha manapság az a trend, hogy mindent eredeti nyelven, akkor, bizony a Pacsirtát csak magyarul szabadna játszani, énekelni – pontosabban lemez- vagy rádiófelvételt készíteni belőle a külföldi nyelvterületen, illetve forgalomba hozni a hazai és nemzetköz piacokon. Nem azt mondom, hogy soha nem hallgatom Offenbacht, Hervét, Planquette-et franciául, J. Strausst, Zellert, Fallt, Lehárt, Kálmánt németül, Sullivant, Jonest angolul, de a pompás zenék mellé egyből az általam jól ismert magyar szöveget párosítom. Teljes és tökéletes az élvezetem.
331 bemaria 2006-03-07 07:56:15 [Válasz erre: 329 Búbánat 2006-03-06 15:34:29]
Bár nem szeretném túlragozni ezt a kérdést, hiszen egyértelmű, hogy ebben nem értünk egyet, (ami persze teljesen természetes!) azért leírnám az én álláspontomat is kicsit részletesebben. Szóval én eddig több operettet hallottam németül mint magyarul, és persze szeretném mindegyiket magyarul is megismerni ha lehetőségem lesz rá. Az eddigi tapasztalatom az, hogy az eredeti német szöveg jelentése szinte mindig eltér a magyarétól. Persze tudom, hogy a dalok fordítása nem a szó szerinti fordítás körébe tartozik, és ez érthető is. Azonban nagyon sok dalnál ez azzal jár, hogy az eredeti érzelmi tartalom egy része elvész vagy teljesen átalakul és ez számomra nagyon zavaró, mert hiányzik. Persze előfordult már az is, hogy a magyar fordítás mondott többet, de ekkor meg azt éreztem, hogy becsapják azokat, akik nem tudnak németül. Tudom ez kicsit érzelgősen hangzik, de hát én ilyen vagyok. Ami A víg özvegyet illeti én sajnos csak a hétvégén tudom majd megnézni, de már nagyon kíváncsi vagyok rá! A mörbischi előadások amiket eddig láttam lenyűgöztek. Végre lehetőségem lesz összehasonlítani a zürichi változattal, ami azért is érdekes lesz, mivel ugyanaz rendezte a két előadást. Egyedül az jelent majd nehézséget számomra, hogy objektívan próbáljam megítélni a Hannát alakító énekesnőt, mivel kissé elfogult vagyok Dagmar Schellenberger iránt, különösen amióta olyan kedvesen válaszolt a neki küldött levelemre.
Bár nem szeretném túlragozni ezt a kérdést, hiszen egyértelmű, hogy ebben nem értünk egyet, (ami persze teljesen természetes!) azért leírnám az én álláspontomat is kicsit részletesebben. Szóval én eddig több operettet hallottam németül mint magyarul, és persze szeretném mindegyiket magyarul is megismerni ha lehetőségem lesz rá. Az eddigi tapasztalatom az, hogy az eredeti német szöveg jelentése szinte mindig eltér a magyarétól. Persze tudom, hogy a dalok fordítása nem a szó szerinti fordítás körébe tartozik, és ez érthető is. Azonban nagyon sok dalnál ez azzal jár, hogy az eredeti érzelmi tartalom egy része elvész vagy teljesen átalakul és ez számomra nagyon zavaró, mert hiányzik. Persze előfordult már az is, hogy a magyar fordítás mondott többet, de ekkor meg azt éreztem, hogy becsapják azokat, akik nem tudnak németül. Tudom ez kicsit érzelgősen hangzik, de hát én ilyen vagyok. Ami A víg özvegyet illeti én sajnos csak a hétvégén tudom majd megnézni, de már nagyon kíváncsi vagyok rá! A mörbischi előadások amiket eddig láttam lenyűgöztek. Végre lehetőségem lesz összehasonlítani a zürichi változattal, ami azért is érdekes lesz, mivel ugyanaz rendezte a két előadást. Egyedül az jelent majd nehézséget számomra, hogy objektívan próbáljam megítélni a Hannát alakító énekesnőt, mivel kissé elfogult vagyok Dagmar Schellenberger iránt, különösen amióta olyan kedvesen válaszolt a neki küldött levelemre.
330 egy kívülálló 2006-03-07 00:10:27 [Válasz erre: 329 Búbánat 2006-03-06 15:34:29]
Én is vettem a közelmúltban egy hasonló csomagot, de abból pont a Pacsirta hiányzik sajnálatos módon - a másik három Lehár-vezéyelte produkció mellé a Mosoly országa 1930-as, tehát gyakorlatilag az ősbemutató évadjából származó teljes felvételét társították. Szu-csong természetesen Richard Tauber, érdekesség még, hogy a karmester Paul Dessau, Brecht-darabok (pl. Kurázsi mama) zeneszerzője.
Én is vettem a közelmúltban egy hasonló csomagot, de abból pont a Pacsirta hiányzik sajnálatos módon - a másik három Lehár-vezéyelte produkció mellé a Mosoly országa 1930-as, tehát gyakorlatilag az ősbemutató évadjából származó teljes felvételét társították. Szu-csong természetesen Richard Tauber, érdekesség még, hogy a karmester Paul Dessau, Brecht-darabok (pl. Kurázsi mama) zeneszerzője.
329 Búbánat 2006-03-06 15:34:29 [Válasz erre: 328 bemaria 2006-03-06 11:08:48]
Veled örülök a jóknak. Tegnap végre lehallgattam az 1942-ben felvett Pacsirtát. A bécsi felvételen maga Lehár vezényel. (Még a Paganinit, a Szép a világot és a Giudittát vettem meg a csomagban.) Mit mondjak? Nekem a német nyelven előadott dalok semmit nem mondanak. Szöveg értése nélkül itt a zene - operettről lévén szó - kevés. Még akkor is, ha Lehár ez. Ezen csak az tud segíteni, ha hozzá kapom a képet, a látványt. Pl. egy élő előadás felvétele videóról vagy DVD -lemezről ilyen lehet. Nem kell a dalok szövegét értenem, elegendő a cselekmény és a zene egységére összpontosítom, s már követhető is a „mese”. Igaz, a magyar versfordítások általában jól sikerültek; mégis más, ha az anyanyelvünkön szólalnak meg az operettek jól vagy kevésbé ismert melódiái, illetve az énekes részek. Ebben talán az is közrejátszik, hogy gyerekkorban berögzülnek a hallott szövegek a zenével együtt, így aki később más nyelven hallja, már nem jön vissza ugyanaz az élmény. Sikerült ismerősömmel felvetetni videóra 3SAT-ról a múlt szombaton sugárzott A víg özvegyet. Már átadta nekem, lehallgattam, és úgy határoztam, megtartom a kazettát. Mörbischben 2005-ben játszott Vig özvegy felvétele zeneileg is remekül sikerült, és képileg olyannyira látványos az egész, profi a megvalósítás, hogy szerintem messze megelőzi a DVD-n és videón birtokomban levő San Francisco-i, sydney-i, párizsi és budapesti produkciókat. Kitűnőek az énekesek, remekül szól a kórus és a zenekar. Egyszóval, alig találtam szavakat nézése és hallgatása közben. Te ismered? A Schnellengerrel felvett lemezt még várom…
Veled örülök a jóknak. Tegnap végre lehallgattam az 1942-ben felvett Pacsirtát. A bécsi felvételen maga Lehár vezényel. (Még a Paganinit, a Szép a világot és a Giudittát vettem meg a csomagban.) Mit mondjak? Nekem a német nyelven előadott dalok semmit nem mondanak. Szöveg értése nélkül itt a zene - operettről lévén szó - kevés. Még akkor is, ha Lehár ez. Ezen csak az tud segíteni, ha hozzá kapom a képet, a látványt. Pl. egy élő előadás felvétele videóról vagy DVD -lemezről ilyen lehet. Nem kell a dalok szövegét értenem, elegendő a cselekmény és a zene egységére összpontosítom, s már követhető is a „mese”. Igaz, a magyar versfordítások általában jól sikerültek; mégis más, ha az anyanyelvünkön szólalnak meg az operettek jól vagy kevésbé ismert melódiái, illetve az énekes részek. Ebben talán az is közrejátszik, hogy gyerekkorban berögzülnek a hallott szövegek a zenével együtt, így aki később más nyelven hallja, már nem jön vissza ugyanaz az élmény. Sikerült ismerősömmel felvetetni videóra 3SAT-ról a múlt szombaton sugárzott A víg özvegyet. Már átadta nekem, lehallgattam, és úgy határoztam, megtartom a kazettát. Mörbischben 2005-ben játszott Vig özvegy felvétele zeneileg is remekül sikerült, és képileg olyannyira látványos az egész, profi a megvalósítás, hogy szerintem messze megelőzi a DVD-n és videón birtokomban levő San Francisco-i, sydney-i, párizsi és budapesti produkciókat. Kitűnőek az énekesek, remekül szól a kórus és a zenekar. Egyszóval, alig találtam szavakat nézése és hallgatása közben. Te ismered? A Schnellengerrel felvett lemezt még várom…
328 bemaria 2006-03-06 11:08:48
Megvttem Lehár Tavasz c operettjét, de még nem volt időm végighallgatni! Kíváncsi vagyok rá. Szintéán beszereztem a Luxemburg grófja/Cigányszerelem magyar CD-t, de abban sajnos csalódtam. Mármint abból a szempontból, hogy a Luxemburg grófjából pont a kedvenc dalaim hiányoznak, és ez érzékenyen érintett. Viszont a Cigányszerelemből jókat válogattak össze és a Csárdásnak különösen örültem!
Megvttem Lehár Tavasz c operettjét, de még nem volt időm végighallgatni! Kíváncsi vagyok rá. Szintéán beszereztem a Luxemburg grófja/Cigányszerelem magyar CD-t, de abban sajnos csalódtam. Mármint abból a szempontból, hogy a Luxemburg grófjából pont a kedvenc dalaim hiányoznak, és ez érzékenyen érintett. Viszont a Cigányszerelemből jókat válogattak össze és a Csárdásnak különösen örültem!
327 Búbánat 2006-02-21 22:20:35 [Válasz erre: 326 bemaria 2006-02-21 15:31:34]
Éppen azért (is) mert nem eredeti alkotás, igazán sohasem voltam annyira oda érte, mint pl. a Cigánybáróért. Mindenesetre, a Strauss-motívunok a helyén vannak, a hangszerelés is \"Strauss\"-os, az énekelnivalók benne helyenként igényesek. Összességében élvezhető, hallgatható, felüdít, mint a többi \"igazi\" J. Strauss-alkotás. Én továbbra is maradok a magyar felvételeknél, így a Rádió Dalszínháza által elkészített változatnál, amelyet olyan nagynevű művészeink jegyeznek, mint Radnai György, Melis György, Fülöp Attila, Kincses Veronika, Kalmár Magda, Lehoczky Éva...
Éppen azért (is) mert nem eredeti alkotás, igazán sohasem voltam annyira oda érte, mint pl. a Cigánybáróért. Mindenesetre, a Strauss-motívunok a helyén vannak, a hangszerelés is \"Strauss\"-os, az énekelnivalók benne helyenként igényesek. Összességében élvezhető, hallgatható, felüdít, mint a többi \"igazi\" J. Strauss-alkotás. Én továbbra is maradok a magyar felvételeknél, így a Rádió Dalszínháza által elkészített változatnál, amelyet olyan nagynevű művészeink jegyeznek, mint Radnai György, Melis György, Fülöp Attila, Kincses Veronika, Kalmár Magda, Lehoczky Éva...
326 bemaria 2006-02-21 15:31:34 [Válasz erre: 323 Búbánat 2006-02-21 11:53:39]
Ez tényleg nagyon részletes. Én csak emlékezetből írtam, és a nevekkel mindig bajban vagyok, annyit kell megjegyezni. Egyébként egyes dolgokat fúrcsa volt olvasni, én nem így tudom. Az biztos, hogy minden feldolgozás más. Amit kiadtak CD-n (EMI), az is más, mint amit DVD-n megvettem (Seefestspiele Mörbisch)
Ez tényleg nagyon részletes. Én csak emlékezetből írtam, és a nevekkel mindig bajban vagyok, annyit kell megjegyezni. Egyébként egyes dolgokat fúrcsa volt olvasni, én nem így tudom. Az biztos, hogy minden feldolgozás más. Amit kiadtak CD-n (EMI), az is más, mint amit DVD-n megvettem (Seefestspiele Mörbisch)
325 bermuda 2006-02-21 12:44:22
Fantasztikus vagy! Hálás köszönet a sok információért:-)
Fantasztikus vagy! Hálás köszönet a sok információért:-)
324 Búbánat 2006-02-21 11:54:08
J. Strauss 1899-ben kapott megbízást, hogy írja meg ezt az operettet, de már nem volt hozzá elég ereje. Segített azonban a zenei anyag üsszeválogatásában: egykor népszerű, de már elfeledett műveiből választott részleteket. A főtéma az 1873-ban írt Wiener Blut keringő lett. A partitúrát ifj. Adolf Müller (maga is zeneszerző, a Theater Wien zeneigazgatója) állította össze, aki Léon és Stein librettistákkal működött együtt. A művet négy hónappal Struss halála után kezdték játszani – megbukott. Müller színháza csődbe jutott, ő maga pisztollyal főbe lőtte magát. 1901-ben állították ismét színpadra, de csak 1905-től aratott sikert, s népszerűsége azóta vetekszik a szerző legjobb – eredeti – operettjeinek kedveltségével. Ismert részlete például: az 1. felvonásból Pepi és Jozef kettőse („Drausst in Hietzig”), a 2. felvonásból „Das Wiener Blut (keringő – Gabriele).
J. Strauss 1899-ben kapott megbízást, hogy írja meg ezt az operettet, de már nem volt hozzá elég ereje. Segített azonban a zenei anyag üsszeválogatásában: egykor népszerű, de már elfeledett műveiből választott részleteket. A főtéma az 1873-ban írt Wiener Blut keringő lett. A partitúrát ifj. Adolf Müller (maga is zeneszerző, a Theater Wien zeneigazgatója) állította össze, aki Léon és Stein librettistákkal működött együtt. A művet négy hónappal Struss halála után kezdték játszani – megbukott. Müller színháza csődbe jutott, ő maga pisztollyal főbe lőtte magát. 1901-ben állították ismét színpadra, de csak 1905-től aratott sikert, s népszerűsége azóta vetekszik a szerző legjobb – eredeti – operettjeinek kedveltségével. Ismert részlete például: az 1. felvonásból Pepi és Jozef kettőse („Drausst in Hietzig”), a 2. felvonásból „Das Wiener Blut (keringő – Gabriele).
323 Búbánat 2006-02-21 11:53:39 [Válasz erre: 320 bemaria 2006-02-20 11:20:37]
Íme, az én változatom. Igaz,Nálad jobban én sem tudtam volna így összefoglalni a cselekményt. Itt van egy jóval részletesebb tartalom ismertetés: 1. felvonás: 1815-ben vagyunk, a bécsi kongresszus évében. A magas beosztású politikusok és a mágnások romantikus cselekkel töltik estéiket, különösen Zedlau gróf, egy követ, akinek két hölggyel van viszonya: Franzi balerina az állandó barátnője, akinek egy villát vett; Pepi pedig egy vonzó modell, aki inasának, Jozefnek a mennyasszonya. Zedlau felesége, Gabrielle, aki unalmas fráternek tartja, visszaköltözött az apjához. Jozef eljön, hogy a gazdáját keresse a villában, de csak a gyanakvó Franzit találja, aki ugyancsak azt szeretné tudni, hol a gróf. Az apja, Herr Kegler is vele akarna találkozni. Megérkezik a gróf. Sikerül meggyőznie Franzit, hogy hűséges, de amikor a barátnője elmegy, ő Pepinek szóló levelet diktál. Jozef, aki lejegyzi a szöveget, csodálkozik a meggyőző fordulatokért és nem sejti, hogy a levél a menyasszonyának szól. Amikor Zedlau elmegy, megjön Pepi. Egy ruhát hoz Franzinak, és Jozeffal örülnek, hogy együtt töltik majd az estét. A ruha nem jó Franzinak, aki megkéri Pepit, hogy előtáncosként helyettesítse aznap este. Az öreg miniszterelnök. Ypsheim-Gindelbach érkezik, s mivel Franzit Gabrielének hiszi, elmondja neki, hogy Zedlaunak viszonya van egy táncosnővel. Ezt meghallja Herr Kegler. A zűrzavar akkor válik teljessé, amikor Gabriele is megérkezik, és a miniszterelnök azt hiszi, hogy ő meg Franzi. Hogy elkerülje a botrányt Zedlau megkéri a miniszterelnököt, hogy Gabrielét mint a feleségét mutassa be. 2. felvonás: Egy diplomáciai bálon Gabrielének nagyon gyanúsak az események, de titkon örül, hogy Zedlau nem is olyan unalmas fickó, mint amilyennek ő hitte. Franzi bosszankodik, mert azt hiszi, Zedlau és felesége még közeli kapcsolatban vannak egymással. Zedlau örül, hogy Pepi is jelen van; mivel a lány összeveszett Jozeffal, beleegyezik egy találkába Zedlauval. Amikor Pepi vezeti a balettot, Gabriele meg van győződve arról, hogy ő Franzi. Zedlau, akinek Pepivel van találkozója, aznap este se Franzit, se Gabrielét nem akarja elvinni sehová, ezért Gabriele a miniszterelnökkel randevúzik, aki még mindig Franzinak gondolja, és akként mutatja be Franzinak, akit Gabrielének képzel. 3. felvonás: Egy hietzingi kaszinóban, ahol sramlizene szól, a három pár mindegyike csendes helyet keres, ahol kettesben lehetnek. A miniszterelnök Gabrielével van, és az a vágya, hogy meglepetést okozzon Zedlaunak; Jozef Franzival jött, és ugyanez a célja. Zedlau pedig Pepit hozza. Jozef lojális: figyelmeztetni akarja Zedlaut, hogy ott van a felesége, és rettenetes haragra gerjed, amikor menyasszonyát az urával találja. Gabriele és Franzi is csatlakoznak a Pepit szidalmazó vőlegényhez. Szerencsére a vidám zene valamennyiüket jó kedvre deríti, és végül mind a helyzet komikus oldalát tekintik. Zedlau rájön, hogy még mindig vonzódik Gabrieléhoz, Jozef megbocsát Pepinek, az öreg miniszterelnök meg zavarodott, mint mindig. Megállapítják, hogy mindennek az oka a „bécsi vér”, a bor.
Íme, az én változatom. Igaz,Nálad jobban én sem tudtam volna így összefoglalni a cselekményt. Itt van egy jóval részletesebb tartalom ismertetés: 1. felvonás: 1815-ben vagyunk, a bécsi kongresszus évében. A magas beosztású politikusok és a mágnások romantikus cselekkel töltik estéiket, különösen Zedlau gróf, egy követ, akinek két hölggyel van viszonya: Franzi balerina az állandó barátnője, akinek egy villát vett; Pepi pedig egy vonzó modell, aki inasának, Jozefnek a mennyasszonya. Zedlau felesége, Gabrielle, aki unalmas fráternek tartja, visszaköltözött az apjához. Jozef eljön, hogy a gazdáját keresse a villában, de csak a gyanakvó Franzit találja, aki ugyancsak azt szeretné tudni, hol a gróf. Az apja, Herr Kegler is vele akarna találkozni. Megérkezik a gróf. Sikerül meggyőznie Franzit, hogy hűséges, de amikor a barátnője elmegy, ő Pepinek szóló levelet diktál. Jozef, aki lejegyzi a szöveget, csodálkozik a meggyőző fordulatokért és nem sejti, hogy a levél a menyasszonyának szól. Amikor Zedlau elmegy, megjön Pepi. Egy ruhát hoz Franzinak, és Jozeffal örülnek, hogy együtt töltik majd az estét. A ruha nem jó Franzinak, aki megkéri Pepit, hogy előtáncosként helyettesítse aznap este. Az öreg miniszterelnök. Ypsheim-Gindelbach érkezik, s mivel Franzit Gabrielének hiszi, elmondja neki, hogy Zedlaunak viszonya van egy táncosnővel. Ezt meghallja Herr Kegler. A zűrzavar akkor válik teljessé, amikor Gabriele is megérkezik, és a miniszterelnök azt hiszi, hogy ő meg Franzi. Hogy elkerülje a botrányt Zedlau megkéri a miniszterelnököt, hogy Gabrielét mint a feleségét mutassa be. 2. felvonás: Egy diplomáciai bálon Gabrielének nagyon gyanúsak az események, de titkon örül, hogy Zedlau nem is olyan unalmas fickó, mint amilyennek ő hitte. Franzi bosszankodik, mert azt hiszi, Zedlau és felesége még közeli kapcsolatban vannak egymással. Zedlau örül, hogy Pepi is jelen van; mivel a lány összeveszett Jozeffal, beleegyezik egy találkába Zedlauval. Amikor Pepi vezeti a balettot, Gabriele meg van győződve arról, hogy ő Franzi. Zedlau, akinek Pepivel van találkozója, aznap este se Franzit, se Gabrielét nem akarja elvinni sehová, ezért Gabriele a miniszterelnökkel randevúzik, aki még mindig Franzinak gondolja, és akként mutatja be Franzinak, akit Gabrielének képzel. 3. felvonás: Egy hietzingi kaszinóban, ahol sramlizene szól, a három pár mindegyike csendes helyet keres, ahol kettesben lehetnek. A miniszterelnök Gabrielével van, és az a vágya, hogy meglepetést okozzon Zedlaunak; Jozef Franzival jött, és ugyanez a célja. Zedlau pedig Pepit hozza. Jozef lojális: figyelmeztetni akarja Zedlaut, hogy ott van a felesége, és rettenetes haragra gerjed, amikor menyasszonyát az urával találja. Gabriele és Franzi is csatlakoznak a Pepit szidalmazó vőlegényhez. Szerencsére a vidám zene valamennyiüket jó kedvre deríti, és végül mind a helyzet komikus oldalát tekintik. Zedlau rájön, hogy még mindig vonzódik Gabrieléhoz, Jozef megbocsát Pepinek, az öreg miniszterelnök meg zavarodott, mint mindig. Megállapítják, hogy mindennek az oka a „bécsi vér”, a bor.
322 bermuda 2006-02-20 14:47:13 [Válasz erre: 319 bemaria 2006-02-20 11:19:47]
Köszönöm,nagyon kedves vagy!
Köszönöm,nagyon kedves vagy!
321 Norma 2006-02-20 11:26:12 [Válasz erre: 320 bemaria 2006-02-20 11:20:37]
Ez a nőcsávász nem rossz!
Ez a nőcsávász nem rossz!
320 bemaria 2006-02-20 11:20:37
Remélem nem baj, hogy belekontárkodtam! Búbánat biztosan másképp mesélné el!
Remélem nem baj, hogy belekontárkodtam! Búbánat biztosan másképp mesélné el!
319 bemaria 2006-02-20 11:19:47 [Válasz erre: 318 bermuda 2006-02-19 08:59:56]
Arról szól, hogy a Gróf urat elhagyta a felesége, mert únta a vidéki életet. A gróf azóta nagyon megváltozott, igazi nőcsávász lett, és most is a szeretőjével lakik a hajdani közös házban. A feleséghez is eljutnak a pletykák, és elhatározza, hogy meglátogatja a hajdani közös hajlékot. Közben megérkezik a miniszter is, aki a szeretőről azt hiszi ő a feleség, és azzal nyugtatgatja, hogy egyszer úgyis visszatér hozzá a férje. Persze amikor a két asszony találkozik, mindkettő tudni szeretné ki a másik, és egy félreértés folytán a miniszter a grófnét mutatja be saját hitveseként a gróf szeretője előtt. Közben a gróf belszeret egy lányba és randevúra hívja a bál után. A lány elfogadja a meghívást. A bálon a Bécsi vér kezdetű dalban a gróf és a grófnő múltja és jelene elevenedik fel a szemünk előtt. A grófnő a grófra haragszik, mert hiányzott belőle a bécsi vér annak idején, ezért hagyta ott. Most viszont örül a pletykáknak, mivel a férjéből végre igazi Don Juan lett, és ez imponál neki. A gróf azt hazudja a feleségének, hogy a miniszterrel megy el, a szeretőjének meg azt, hogy a feleségével. A felesége a minisztert leveszi a lábáról (O Durchlaut...- nagyon szeretem ezt a dalt), hogy megtudja mit tervez a férje, és végül a miniszterrel megy el ugyanarra a helyre, aki pesrze nem tudja hogy ő a grófnő, azt hiszi a gróf szeretője és örül, hogy neki sikerült elcsábítania. Persze most már mindeki azt találgatja, hogy melyik a grófnő és melyik a szerető, de a lányra senki nem gyanakszik. A harmadik felvonásban pesrze kiderül minden. A miniszter elájul, amikor megtudja, hogy a grófnőnek csapta a szelet. Amikor a grófné és a gróf szeretője megtudja, hogy a gróf egy másik lánnyal randevúzik elhatározzák, hogy összefognak. Az egyik kedvencem a darabból ez a duett, amely arról szól, hogy az asszonynak ravasznak kell lennie, ha meg akarja tartani a férjét, és persze megegyeznek, hogy a gróf a grófnőjé. A végére a gróf rájön hogy beleszeretett újra a saját feleségébe.
Arról szól, hogy a Gróf urat elhagyta a felesége, mert únta a vidéki életet. A gróf azóta nagyon megváltozott, igazi nőcsávász lett, és most is a szeretőjével lakik a hajdani közös házban. A feleséghez is eljutnak a pletykák, és elhatározza, hogy meglátogatja a hajdani közös hajlékot. Közben megérkezik a miniszter is, aki a szeretőről azt hiszi ő a feleség, és azzal nyugtatgatja, hogy egyszer úgyis visszatér hozzá a férje. Persze amikor a két asszony találkozik, mindkettő tudni szeretné ki a másik, és egy félreértés folytán a miniszter a grófnét mutatja be saját hitveseként a gróf szeretője előtt. Közben a gróf belszeret egy lányba és randevúra hívja a bál után. A lány elfogadja a meghívást. A bálon a Bécsi vér kezdetű dalban a gróf és a grófnő múltja és jelene elevenedik fel a szemünk előtt. A grófnő a grófra haragszik, mert hiányzott belőle a bécsi vér annak idején, ezért hagyta ott. Most viszont örül a pletykáknak, mivel a férjéből végre igazi Don Juan lett, és ez imponál neki. A gróf azt hazudja a feleségének, hogy a miniszterrel megy el, a szeretőjének meg azt, hogy a feleségével. A felesége a minisztert leveszi a lábáról (O Durchlaut...- nagyon szeretem ezt a dalt), hogy megtudja mit tervez a férje, és végül a miniszterrel megy el ugyanarra a helyre, aki pesrze nem tudja hogy ő a grófnő, azt hiszi a gróf szeretője és örül, hogy neki sikerült elcsábítania. Persze most már mindeki azt találgatja, hogy melyik a grófnő és melyik a szerető, de a lányra senki nem gyanakszik. A harmadik felvonásban pesrze kiderül minden. A miniszter elájul, amikor megtudja, hogy a grófnőnek csapta a szelet. Amikor a grófné és a gróf szeretője megtudja, hogy a gróf egy másik lánnyal randevúzik elhatározzák, hogy összefognak. Az egyik kedvencem a darabból ez a duett, amely arról szól, hogy az asszonynak ravasznak kell lennie, ha meg akarja tartani a férjét, és persze megegyeznek, hogy a gróf a grófnőjé. A végére a gróf rájön hogy beleszeretett újra a saját feleségébe.
318 bermuda 2006-02-19 08:59:56
Kedves Búbánat,kérlek ismertesd pár szóval a \"Bécsi vér\" tartalmát,megvettem a cd-t de sajnos nem értek németül,magyarul pedig nem hallottam az egészet soha. Az Operettek könyvében sem találom. Köszönettel: Bermuda
Kedves Búbánat,kérlek ismertesd pár szóval a \"Bécsi vér\" tartalmát,megvettem a cd-t de sajnos nem értek németül,magyarul pedig nem hallottam az egészet soha. Az Operettek könyvében sem találom. Köszönettel: Bermuda
317 Búbánat 2006-02-17 08:53:53 [Válasz erre: 316 egy kívülálló 2006-02-16 18:01:03]
Persze, a Hawai rózsájából.
Persze, a Hawai rózsájából.
316 egy kívülálló 2006-02-16 18:01:03 [Válasz erre: 310 Búbánat 2006-02-15 21:31:21]
Angol kettős valamelyik Ábrahám Pál-operettben is van: \"My Golden Baby...\".
Angol kettős valamelyik Ábrahám Pál-operettben is van: \"My Golden Baby...\".
315 Búbánat 2006-02-16 11:41:25 [Válasz erre: 311 bemaria 2006-02-16 07:45:38]
Igen, ezt A víg özvegyet már én is felfedeztem. Nem tudom fogni a 3SAT-ot, de egyik ismerősömet megkérem, hogy vegye fel. Nagyon kíváncsi vagyok erre a szabadtéri produkcióra. Ha tetszik, akkor megtartom a felvételt.
Igen, ezt A víg özvegyet már én is felfedeztem. Nem tudom fogni a 3SAT-ot, de egyik ismerősömet megkérem, hogy vegye fel. Nagyon kíváncsi vagyok erre a szabadtéri produkcióra. Ha tetszik, akkor megtartom a felvételt.
314 Búbánat 2006-02-16 11:31:01
Még egy kicsit Suppénál maradva, elterjedt róla, hogy talán a nagy olasz zeneszerző, Donizetti rokona. De ez téves. Az igazság az, hogy a dalmát születésű, de belga származású fiatal karmester-muzsikusra felfigyelt Donizetti, ki 1842-ben éppen Bécsben tartózkodott, mert ott volt a Linda di Chamounix operájának ősbemutatója. Maga Suppé vezényelte művét, ami olyan jól sikerült, hogy a karmestert barátságába fogadta. Megismerkedett az ifjú – 23 éves volt ekkor – első kompozícióival, és elismerte képességeit, és felvállalta, hogy tanítványává fogadja. Egyes történészi kutatások szerint magával vitte Milánóba is. Az bizonyos, hogy abban az időben Suppé sok operát vezényelt, köztük más Donizetti műveket is, mint pl. a Szerelmi bájitalt. Talán innen eredeztethető ez a téves következtetés, a rokoni szálakat kereső találgatások.
Még egy kicsit Suppénál maradva, elterjedt róla, hogy talán a nagy olasz zeneszerző, Donizetti rokona. De ez téves. Az igazság az, hogy a dalmát születésű, de belga származású fiatal karmester-muzsikusra felfigyelt Donizetti, ki 1842-ben éppen Bécsben tartózkodott, mert ott volt a Linda di Chamounix operájának ősbemutatója. Maga Suppé vezényelte művét, ami olyan jól sikerült, hogy a karmestert barátságába fogadta. Megismerkedett az ifjú – 23 éves volt ekkor – első kompozícióival, és elismerte képességeit, és felvállalta, hogy tanítványává fogadja. Egyes történészi kutatások szerint magával vitte Milánóba is. Az bizonyos, hogy abban az időben Suppé sok operát vezényelt, köztük más Donizetti műveket is, mint pl. a Szerelmi bájitalt. Talán innen eredeztethető ez a téves következtetés, a rokoni szálakat kereső találgatások.
313 Búbánat 2006-02-16 11:16:04 [Válasz erre: 312 Búbánat 2006-02-16 11:13:58]
panaszaikat \"szótlan\" nélkül értendő.
panaszaikat \"szótlan\" nélkül értendő.
312 Búbánat 2006-02-16 11:13:58 [Válasz erre: 311 bemaria 2006-02-16 07:45:38]
Akkor elárulom a megfejtést. A Boccaccio szerzőjének, tehát Suppénak egy másik nevezetes operettjéről van szó: A pajkos diákok. Ez az egyfelvonásos pompás, humorral teli darab kifogyhatatlan a zenei ötletekben, sziporkáznak benne a kortárs „francia” operett-császáréhoz, Offenbach műveinek színvonalához mérhető zenei megoldások, a csipkelődő poénok. Arról szól a darab, hogy van egy szerelmespár, akik nem lehetnek egymáséi, mert a fiú gyámja a vén gazdag zsugori uzsorás Geier a markában tartja adóslevéllel a fiút, neki nincs pénze azt kiváltani. És addig ugye nem házasodhat össze szíve választottjával (Bartha Alfonz és Erdész Zsuzsa szép érzelmes dalokat és duetteket énekelnek a Rádió Dalszínházának felvételén.) Geiert Várhelyi Endre énekli szenzációsan, a kupléja, melyben az aranyt számolgatja és rakosgatja egyik zsákocskákból a másikba, fergeteges. A diák barátai megsajnálják a fiatal párt, nem nézik tétlenül szótlan panaszaikat vagy éppen szótlan fájdalmukat. Nem tűrik, hogy a galád uzsorás kisemmizze barátjukat. Vezérük három„pajkos diák”, két fiú és egy lány (Bende Zsolt, Palcsó Sándor és Szirmay Márta), akik tehát a maguk módján megleckéztetik Geiert: különböző csínyeket eszelnek ki, amivel folyamatosan zaklatják a mit sem sejtő öreget. Persze ebbe beavatják a szerelmes ifjakat is. Bordal és Frincke belépője (Szirmay Márta és a MR énekkara). A szép közzene után a következő jelenet színhelye Geier háza, a szobában ott üldögél a diák és gyámja. Nem mesélem el a történetet, lényeg, hogy különböző praktikákkal (álöltözet, egy olasz festő, két külföldi angol műértő kopogtat be az este) alaposan becsapják az öreget. Ekkor halljuk az” olasz áriát” (Bende Zsolt – tehát nem csak a Boccaccióban énekelnek olaszul) majd az „angol-kettőst” (Szirmay Márta és Palcsó Sándor). És a legvégén még egy tréfa, amivel halálra rémítik a babonás gyámot: éjszaka van, fehér kísérteties leplekbe öltözve a teljes diáksereg körbe veszi a házat és fáklyákkal a kezükben körbetáncolják és többször fenyegetően bezörgetnek a szoba ablakán, miközben latin nyelven! énekli az énekkar a jól ismert dallamot és szöveget: Gaudeamus igitur, Juvenes dum sumus, Post jucundum juventutem, Nos habebit humus … A végén az öreg beadja a derekát, mire mindenki leleplezi magát Geier nagy bosszúságára, de nincs mit tenni, a kicsikart adóslevél már az ifjak kezében van. És szép fináléval zárul az operett. Nagyszerű ez a rádiófelvétel, amelyen a MR Énekkarát és Zenekarát Breitner Tamás vezényli. Ajánlom figyelmedbe.
Akkor elárulom a megfejtést. A Boccaccio szerzőjének, tehát Suppénak egy másik nevezetes operettjéről van szó: A pajkos diákok. Ez az egyfelvonásos pompás, humorral teli darab kifogyhatatlan a zenei ötletekben, sziporkáznak benne a kortárs „francia” operett-császáréhoz, Offenbach műveinek színvonalához mérhető zenei megoldások, a csipkelődő poénok. Arról szól a darab, hogy van egy szerelmespár, akik nem lehetnek egymáséi, mert a fiú gyámja a vén gazdag zsugori uzsorás Geier a markában tartja adóslevéllel a fiút, neki nincs pénze azt kiváltani. És addig ugye nem házasodhat össze szíve választottjával (Bartha Alfonz és Erdész Zsuzsa szép érzelmes dalokat és duetteket énekelnek a Rádió Dalszínházának felvételén.) Geiert Várhelyi Endre énekli szenzációsan, a kupléja, melyben az aranyt számolgatja és rakosgatja egyik zsákocskákból a másikba, fergeteges. A diák barátai megsajnálják a fiatal párt, nem nézik tétlenül szótlan panaszaikat vagy éppen szótlan fájdalmukat. Nem tűrik, hogy a galád uzsorás kisemmizze barátjukat. Vezérük három„pajkos diák”, két fiú és egy lány (Bende Zsolt, Palcsó Sándor és Szirmay Márta), akik tehát a maguk módján megleckéztetik Geiert: különböző csínyeket eszelnek ki, amivel folyamatosan zaklatják a mit sem sejtő öreget. Persze ebbe beavatják a szerelmes ifjakat is. Bordal és Frincke belépője (Szirmay Márta és a MR énekkara). A szép közzene után a következő jelenet színhelye Geier háza, a szobában ott üldögél a diák és gyámja. Nem mesélem el a történetet, lényeg, hogy különböző praktikákkal (álöltözet, egy olasz festő, két külföldi angol műértő kopogtat be az este) alaposan becsapják az öreget. Ekkor halljuk az” olasz áriát” (Bende Zsolt – tehát nem csak a Boccaccióban énekelnek olaszul) majd az „angol-kettőst” (Szirmay Márta és Palcsó Sándor). És a legvégén még egy tréfa, amivel halálra rémítik a babonás gyámot: éjszaka van, fehér kísérteties leplekbe öltözve a teljes diáksereg körbe veszi a házat és fáklyákkal a kezükben körbetáncolják és többször fenyegetően bezörgetnek a szoba ablakán, miközben latin nyelven! énekli az énekkar a jól ismert dallamot és szöveget: Gaudeamus igitur, Juvenes dum sumus, Post jucundum juventutem, Nos habebit humus … A végén az öreg beadja a derekát, mire mindenki leleplezi magát Geier nagy bosszúságára, de nincs mit tenni, a kicsikart adóslevél már az ifjak kezében van. És szép fináléval zárul az operett. Nagyszerű ez a rádiófelvétel, amelyen a MR Énekkarát és Zenekarát Breitner Tamás vezényli. Ajánlom figyelmedbe.
311 bemaria 2006-02-16 07:45:38 [Válasz erre: 310 Búbánat 2006-02-15 21:31:21]
Hát most megfogtál! Ezt nem tudom megválaszolni! Viszont ezen a CD-n az olasz kettőst is németül éneklik! Olaszul már én is hallottam a Rádió Dalszínházában! Egyébként a Boccaccio-val még barátkoznom kell, de A madarász nagyon aranyos, vidám darab, nagyon tetszettek a dalook benne. A szövegük viszont olyan egyszerű, hogy szinte mindent értettem első hallásra. Tegnap fedeztem fel, hogy 25-én jövő szombaton lesz a 3sat-on A víg özvegy tavalyi mörbischi előadása. Már alig várom! Nagyon kíváncsi vagyok rá!
Hát most megfogtál! Ezt nem tudom megválaszolni! Viszont ezen a CD-n az olasz kettőst is németül éneklik! Olaszul már én is hallottam a Rádió Dalszínházában! Egyébként a Boccaccio-val még barátkoznom kell, de A madarász nagyon aranyos, vidám darab, nagyon tetszettek a dalook benne. A szövegük viszont olyan egyszerű, hogy szinte mindent értettem első hallásra. Tegnap fedeztem fel, hogy 25-én jövő szombaton lesz a 3sat-on A víg özvegy tavalyi mörbischi előadása. Már alig várom! Nagyon kíváncsi vagyok rá!
310 Búbánat 2006-02-15 21:31:21 [Válasz erre: 308 bemaria 2006-02-15 13:11:58]
Felteszek Neked egy találós kérdést. A Boccaccióban fogsz hallani egy \"olasz kettőst\" - tehát Boccaccio és Fiametta duettjét olasz nyelven (Az általam favorizált rádiófelvételen Ilosfalvy Róbert és László Margit briliánsan oldja ezt meg.) Ennek mintájára említs nekem még egy operettet, amelynek egyik kettősében szintén az eredetitől eltérő nyelven - jelen esetben angolul - énekel az alt és a tenor! Ez így része a librettónak. A zeneszerző pedig kifogyhatatlan humorban,érzelmekben, ötletekben és invencióban. Segítségül: nem kell messze távolodnod Franz von Suppétól.
Felteszek Neked egy találós kérdést. A Boccaccióban fogsz hallani egy \"olasz kettőst\" - tehát Boccaccio és Fiametta duettjét olasz nyelven (Az általam favorizált rádiófelvételen Ilosfalvy Róbert és László Margit briliánsan oldja ezt meg.) Ennek mintájára említs nekem még egy operettet, amelynek egyik kettősében szintén az eredetitől eltérő nyelven - jelen esetben angolul - énekel az alt és a tenor! Ez így része a librettónak. A zeneszerző pedig kifogyhatatlan humorban,érzelmekben, ötletekben és invencióban. Segítségül: nem kell messze távolodnod Franz von Suppétól.
309 bemaria 2006-02-15 13:16:29
Egyébként ez az első két olyan EMI CD-m, amin nem Gedda énekel. Rothenberger viszont mindkettőn.
Egyébként ez az első két olyan EMI CD-m, amin nem Gedda énekel. Rothenberger viszont mindkettőn.
308 bemaria 2006-02-15 13:11:58 [Válasz erre: 307 Búbánat 2006-02-15 12:16:03]
A Rádió Dalszínháza Boccaccio produkciójából már én is hallottam részleteket. Ezen a CD-n Hermann Prey énekel, meg még sokan mások. Már alig várom, hogy meghallgathassam mindkettőt. Sajnos a Koldusdiákot nem sikerült beszerezniük, ezért azt majd később rendelem meg máshonnan. Még várok most néhány megrendelt CD-t.
A Rádió Dalszínháza Boccaccio produkciójából már én is hallottam részleteket. Ezen a CD-n Hermann Prey énekel, meg még sokan mások. Már alig várom, hogy meghallgathassam mindkettőt. Sajnos a Koldusdiákot nem sikerült beszerezniük, ezért azt majd később rendelem meg máshonnan. Még várok most néhány megrendelt CD-t.
307 Búbánat 2006-02-15 12:16:03 [Válasz erre: 306 bemaria 2006-02-15 08:25:01]
Sok élvezetet kívánok hozzá! Azt tudtad, hogy Callas egyik első színpadi szerepe Athénban éppen a Boccaccio Fiamettája volt? Azt is említettem korábban, hogy a mi Székely Mihályunk is benne volt egy Boccaccio produkcióban. Szóval ezek az óriások pályájuk kezdeti vagy későbbi szakaszában nem fanyalogtak, ha egy klasszikus operettben kaptak feladatot - vállalták azt, sőt lubickoltak benne. Bár nem tudom elképzelni, hogy Callas a negyvenes évek elején, amikor a fáma szerint csúnyácska külalakkal (kövér és szemüveges volt), miként birkózott meg a szende vagy éppen csalfa reneszánsz nőalakkal. Székelyről inkább el tudom képzelni, miként énekelhette esetleg a Hordó-dalt. A Boccaccionak is sok lemezfelvétele van, videón is kihozták. Én legjobban a Rádió Dalszínház produkcióját szeretem, amelyet olyan kvalitások fémjeleznek, mint Ilosfalvy Róbert, László Margit, Ágai Karola, Sándor Judit, Palánkay Klára, Réti József, Maleczky Oszkár, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre, Külkey László, a felvételen a MR Énekkarát és Zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte. Szóval valóságos sztárparádé, a hatvanas évek operaénekeseinek színe-java felvonult. Érdekesség, hogy a Hordó-dalt itt Külkey László (tenor) énekli, míg az eredeti német nyelvű felvételeken általában bariton (pl. Hermann Prey) szólaltatja meg. Kíváncsi vagyok, hogy a Te lemezeden ezt a szerepet ki énekli. Később a rádióban elkészült egy újabb változat is, melyen Molnár András, Melis György és Kincses Veronika énekel… De ez számomra nem eléggé „klasszikus”, inkább csak utánérzés. Aztán ismeretes, hogy a TV Zenés Színháza is felvette, régen, valamelyik csatornán látható volt. Nem szerettem, mert az énekhangokra (Rozsos István, Palcsó Sándor, Zempléni Mária, Csányi János) tátogtak a prózai színészek. Viszont meg van „gyári” videokazettán a Fővárosi Operettszínház ötvenes évekbeli legendás Boccaccioja, amelyen a kor üdvöskéi tűnnek fel: Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Honthy Hanna, Latabár Kálmán, Kiss Ilona és sokan mások S bár fekete-fehér és itt-ott serceg a kép meg a hang, de hű képet kapunk az akkor idők operett művészeinek tehetségéről, továbbá jó látni, hogy nem üres a színpad, hanem szépen beépített a tér: a mutatós, jól funkcionáló díszletekre és a dekoratív jelmezekre nem sajnálták a pénzt. És nem tették idézőjelbe a cselekményt sem, mint ahogy az manapság bevált gyakorlat. Mert tudták, hogy a klasszikus operett zenéje és szövege azt nem viselné el. Vagy ha mégis, ám mi nézők nem.
Sok élvezetet kívánok hozzá! Azt tudtad, hogy Callas egyik első színpadi szerepe Athénban éppen a Boccaccio Fiamettája volt? Azt is említettem korábban, hogy a mi Székely Mihályunk is benne volt egy Boccaccio produkcióban. Szóval ezek az óriások pályájuk kezdeti vagy későbbi szakaszában nem fanyalogtak, ha egy klasszikus operettben kaptak feladatot - vállalták azt, sőt lubickoltak benne. Bár nem tudom elképzelni, hogy Callas a negyvenes évek elején, amikor a fáma szerint csúnyácska külalakkal (kövér és szemüveges volt), miként birkózott meg a szende vagy éppen csalfa reneszánsz nőalakkal. Székelyről inkább el tudom képzelni, miként énekelhette esetleg a Hordó-dalt. A Boccaccionak is sok lemezfelvétele van, videón is kihozták. Én legjobban a Rádió Dalszínház produkcióját szeretem, amelyet olyan kvalitások fémjeleznek, mint Ilosfalvy Róbert, László Margit, Ágai Karola, Sándor Judit, Palánkay Klára, Réti József, Maleczky Oszkár, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre, Külkey László, a felvételen a MR Énekkarát és Zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte. Szóval valóságos sztárparádé, a hatvanas évek operaénekeseinek színe-java felvonult. Érdekesség, hogy a Hordó-dalt itt Külkey László (tenor) énekli, míg az eredeti német nyelvű felvételeken általában bariton (pl. Hermann Prey) szólaltatja meg. Kíváncsi vagyok, hogy a Te lemezeden ezt a szerepet ki énekli. Később a rádióban elkészült egy újabb változat is, melyen Molnár András, Melis György és Kincses Veronika énekel… De ez számomra nem eléggé „klasszikus”, inkább csak utánérzés. Aztán ismeretes, hogy a TV Zenés Színháza is felvette, régen, valamelyik csatornán látható volt. Nem szerettem, mert az énekhangokra (Rozsos István, Palcsó Sándor, Zempléni Mária, Csányi János) tátogtak a prózai színészek. Viszont meg van „gyári” videokazettán a Fővárosi Operettszínház ötvenes évekbeli legendás Boccaccioja, amelyen a kor üdvöskéi tűnnek fel: Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Honthy Hanna, Latabár Kálmán, Kiss Ilona és sokan mások S bár fekete-fehér és itt-ott serceg a kép meg a hang, de hű képet kapunk az akkor idők operett művészeinek tehetségéről, továbbá jó látni, hogy nem üres a színpad, hanem szépen beépített a tér: a mutatós, jól funkcionáló díszletekre és a dekoratív jelmezekre nem sajnálták a pénzt. És nem tették idézőjelbe a cselekményt sem, mint ahogy az manapság bevált gyakorlat. Mert tudták, hogy a klasszikus operett zenéje és szövege azt nem viselné el. Vagy ha mégis, ám mi nézők nem.
306 bemaria 2006-02-15 08:25:01
Most kaptam meg a megrendelt Boccaccio és A madarász CD-imet. Már alig várom, hogy meghallgathassam!
Most kaptam meg a megrendelt Boccaccio és A madarász CD-imet. Már alig várom, hogy meghallgathassam!
305 Búbánat 2006-02-14 12:12:53 [Válasz erre: 304 egy kívülálló 2006-02-14 11:26:30]
Több részletről van szó,de egyik sem teljes, pár percnyi az egész, közbe szúrt schnittekkel, riportokkal. Ha jól emlékszem, három számból látható ízelítő, a kamera Lehárt is mutatja az Operaház zenekari árkában, amint az előadáson vezényli a zenekart... Nem tudhatjuk, hogy a TV archívuma erről a jelentős eseményről még mit és mennyit bírtokol... A TV-ben egy Lehár-összeállításban ennyi került vetítésre, de ebből is átjön, átsugárzik, hogy milyen pompázatos kiállítású előadás volt és milyen nagyszerű hangulat uralkodott az Operában: fenn a színpadon, a zenekari árokban és lent a nézőtéren egyaránt.
Több részletről van szó,de egyik sem teljes, pár percnyi az egész, közbe szúrt schnittekkel, riportokkal. Ha jól emlékszem, három számból látható ízelítő, a kamera Lehárt is mutatja az Operaház zenekari árkában, amint az előadáson vezényli a zenekart... Nem tudhatjuk, hogy a TV archívuma erről a jelentős eseményről még mit és mennyit bírtokol... A TV-ben egy Lehár-összeállításban ennyi került vetítésre, de ebből is átjön, átsugárzik, hogy milyen pompázatos kiállítású előadás volt és milyen nagyszerű hangulat uralkodott az Operában: fenn a színpadon, a zenekari árokban és lent a nézőtéren egyaránt.
304 egy kívülálló 2006-02-14 11:26:30 [Válasz erre: 303 Búbánat 2006-02-14 11:08:48]
Nem mondod, hogy erről van filmfelvétel!!! Teljes számok is megvannak, vagy csak amolyan ebből is egy kicsit - abból is egy kicsit?
Nem mondod, hogy erről van filmfelvétel!!! Teljes számok is megvannak, vagy csak amolyan ebből is egy kicsit - abból is egy kicsit?
303 Búbánat 2006-02-14 11:08:48 [Válasz erre: 298 egy kívülálló 2006-02-13 19:48:42]
Igen, ezt én is így gondolom. Utána néztem a Garabonciás keletkezés történetének. Dalos László egy cikkében beszámolt az előzményekről. „Sikereimet nem a sajátomnak könyvelem el, hanem nemzetemnek.”; Lehár Ferenc mondotta ezt egy interjúban, Budapesten, 1941 végén, amikor már magával hozta – hogy Márkus Lászlónak, az Operaház igazgatójának átadja – új dalműve partitúráját. Az új mű, amelyről 1942-be többször is nyilatkozik – a Garabonciás diák címet kapja. Szövegírója Innocent Vincze Ernő A mű háttere: az 1848-as szabadságharc… Mi ez, ha nem nyílt hitvallás?! A Garabonciás, amelynek egy negyede a Cigányszerelem dallamait használja fel, háromnegyede csupa-csupa új Lehár-dallam., 1943. február 20-án került az Operaház közönsége elé. A kor nagyjai énekeltek és játszottak benne, mint Udvardy Tibor, Orosz Júlia és Osváth Júlia és mások. Nádasdy Kálmán rendezte a művet. A premieren és még egy előadáson maga Lehár dirigált, azonban utána rosszul lett és visszautazott Bécsbe, majd további gyógykezeltetésre Bad Ischlbe. Egyébként a korabeli filmhíradó is felvette sok szép részletét. Szerencsére a TV archívumában meg van a kópia, illetve a kazetta, így sikerült nekem egyszer videóra vennem. Abból megítélve, amit láttam, tényleg fantasztikus előadás-sorozat lehetett az Operában. Káprázatos díszletek és jelmezek, és még a karcos képkockák és a sercegő hangok által is átjött a lényeg: a lelkesedés, a tűz, a szerző zsenialitása. Lehár a premier küszöbén ezeket írta a Magyar Színpad nevű műsorújság hasábjain: „ Szeretném, ha Józsi diák alakjával emléket sikerült volna állítanom azoknak a lelkes muzsikus garabonciásoknak, akik dalukkal, költő lelkükkel mindig szolgálatában álltak a nagy eszményeknek; akik kóbor bujdosásukban, lemondó, küzdelmes vándorlásukban mindig a legszentebbet szolgálták: hazájukat, nemzetüket, népük gondolatait. Szívemhez nőtt dalművem többi szereplője is, de Józsi diák alakjában és egy magyar költő verseire írt új dalaimban akartam elmondani, amit belülről mindig éreztem és érzek: MAGYAR VAGYOK”. Egy másik interjúban – Gách Mariannak a Film Színház Muzsikában – így vallott: „Arra törekedtem, hogy melódiáimmal egy boldogabb világba vigyem az embereket…”
Igen, ezt én is így gondolom. Utána néztem a Garabonciás keletkezés történetének. Dalos László egy cikkében beszámolt az előzményekről. „Sikereimet nem a sajátomnak könyvelem el, hanem nemzetemnek.”; Lehár Ferenc mondotta ezt egy interjúban, Budapesten, 1941 végén, amikor már magával hozta – hogy Márkus Lászlónak, az Operaház igazgatójának átadja – új dalműve partitúráját. Az új mű, amelyről 1942-be többször is nyilatkozik – a Garabonciás diák címet kapja. Szövegírója Innocent Vincze Ernő A mű háttere: az 1848-as szabadságharc… Mi ez, ha nem nyílt hitvallás?! A Garabonciás, amelynek egy negyede a Cigányszerelem dallamait használja fel, háromnegyede csupa-csupa új Lehár-dallam., 1943. február 20-án került az Operaház közönsége elé. A kor nagyjai énekeltek és játszottak benne, mint Udvardy Tibor, Orosz Júlia és Osváth Júlia és mások. Nádasdy Kálmán rendezte a művet. A premieren és még egy előadáson maga Lehár dirigált, azonban utána rosszul lett és visszautazott Bécsbe, majd további gyógykezeltetésre Bad Ischlbe. Egyébként a korabeli filmhíradó is felvette sok szép részletét. Szerencsére a TV archívumában meg van a kópia, illetve a kazetta, így sikerült nekem egyszer videóra vennem. Abból megítélve, amit láttam, tényleg fantasztikus előadás-sorozat lehetett az Operában. Káprázatos díszletek és jelmezek, és még a karcos képkockák és a sercegő hangok által is átjött a lényeg: a lelkesedés, a tűz, a szerző zsenialitása. Lehár a premier küszöbén ezeket írta a Magyar Színpad nevű műsorújság hasábjain: „ Szeretném, ha Józsi diák alakjával emléket sikerült volna állítanom azoknak a lelkes muzsikus garabonciásoknak, akik dalukkal, költő lelkükkel mindig szolgálatában álltak a nagy eszményeknek; akik kóbor bujdosásukban, lemondó, küzdelmes vándorlásukban mindig a legszentebbet szolgálták: hazájukat, nemzetüket, népük gondolatait. Szívemhez nőtt dalművem többi szereplője is, de Józsi diák alakjában és egy magyar költő verseire írt új dalaimban akartam elmondani, amit belülről mindig éreztem és érzek: MAGYAR VAGYOK”. Egy másik interjúban – Gách Mariannak a Film Színház Muzsikában – így vallott: „Arra törekedtem, hogy melódiáimmal egy boldogabb világba vigyem az embereket…”
302 Búbánat 2006-02-14 10:48:48 [Válasz erre: 299 bemaria 2006-02-14 07:59:02]
Idén novemberben lesz öt éve, hogy a Debreceni Csokonai Színház Budapesten a Millenáris Teátrumban bemutatta a Cigányszerelem eredeti változatát. Ezt a Moravetz Levente által rendezett produkciót a TV is közvetítette. Már nem emlékszem rá, hogy Kaposi Gergely vagy Somos Csaba vezényelt-e. Azt tudom, hogy azon az előadáson több neves budapesti művész is fellépett vendégként a produkcióban: Gárday Gábor, Molnár Marica, Jankovics József, Vadász Zsolt, Kállay Bori voltak a főszereplők. Nagy sikerük volt. Sok év telt el azóta, hogy utoljára láttam Lehár nagyszerű operettjét a Budapesti Operettszínházban, így ez a vendégjáték akkor igen felvillanyozott. De ha már ennyire leragadtam, leragadtunk a Cigányszerelemnél, illő, hogy utaljak a „mesére” is. Tehát egész röviden: Az erdélyi Kárpátokban, a Cserna folyó partján érdekes népszokás él. A leánynak az eljegyzési csók előtt késő este innia kell a Cserna folyó vizéből, és akkor megálmodja jövőjét. Ez a mese magva. Dragutin, a gazdag földbirtokos - ahogy ezen a vidéken hívják, bojár - Zórika nevű szépséges fiatal leányát Jonel Boleszku bojárhoz akarja férjhez adni. Zórika azonban Józsit, a cigánylegényt szereti. Józsiért rajonganak a nők. Kőrösházy Ilona, a szép magyar özvegy is hozzá akar menni feleségül. Zórika Jonelnek reggelre ígéri a mátkacsókot, előbb iszik a Cserna vizéből, és megálmodja sorsát...
Idén novemberben lesz öt éve, hogy a Debreceni Csokonai Színház Budapesten a Millenáris Teátrumban bemutatta a Cigányszerelem eredeti változatát. Ezt a Moravetz Levente által rendezett produkciót a TV is közvetítette. Már nem emlékszem rá, hogy Kaposi Gergely vagy Somos Csaba vezényelt-e. Azt tudom, hogy azon az előadáson több neves budapesti művész is fellépett vendégként a produkcióban: Gárday Gábor, Molnár Marica, Jankovics József, Vadász Zsolt, Kállay Bori voltak a főszereplők. Nagy sikerük volt. Sok év telt el azóta, hogy utoljára láttam Lehár nagyszerű operettjét a Budapesti Operettszínházban, így ez a vendégjáték akkor igen felvillanyozott. De ha már ennyire leragadtam, leragadtunk a Cigányszerelemnél, illő, hogy utaljak a „mesére” is. Tehát egész röviden: Az erdélyi Kárpátokban, a Cserna folyó partján érdekes népszokás él. A leánynak az eljegyzési csók előtt késő este innia kell a Cserna folyó vizéből, és akkor megálmodja jövőjét. Ez a mese magva. Dragutin, a gazdag földbirtokos - ahogy ezen a vidéken hívják, bojár - Zórika nevű szépséges fiatal leányát Jonel Boleszku bojárhoz akarja férjhez adni. Zórika azonban Józsit, a cigánylegényt szereti. Józsiért rajonganak a nők. Kőrösházy Ilona, a szép magyar özvegy is hozzá akar menni feleségül. Zórika Jonelnek reggelre ígéri a mátkacsókot, előbb iszik a Cserna vizéből, és megálmodja sorsát...
301 Búbánat 2006-02-14 10:47:26 [Válasz erre: 297 Váradi 2006-02-13 17:18:09]
Melyik évben volt ez a tours-i fesztiválra meghívásos turné? Volt egy időszak, amikor a Pesti Műsor több éven át rendszeresen beszámolt az Operettszínház társulatának nyugat-európai országokban évi rendszerességgel visszatérő (elsősorban a német nyelvterületen) tett turnéjáról, a sikerekről, díjakról, érdekességekről. Aztán abbamaradt ez a sorozat. Sajnáltam. Nem emlékszem, hogy erről a Szvjatoszlav Richter által kezdeményezett invitálásról olvastam volna. Valószínűleg elkerülte a figyelmem. Így ezer köszönet ezért az értékes információért!
Melyik évben volt ez a tours-i fesztiválra meghívásos turné? Volt egy időszak, amikor a Pesti Műsor több éven át rendszeresen beszámolt az Operettszínház társulatának nyugat-európai országokban évi rendszerességgel visszatérő (elsősorban a német nyelvterületen) tett turnéjáról, a sikerekről, díjakról, érdekességekről. Aztán abbamaradt ez a sorozat. Sajnáltam. Nem emlékszem, hogy erről a Szvjatoszlav Richter által kezdeményezett invitálásról olvastam volna. Valószínűleg elkerülte a figyelmem. Így ezer köszönet ezért az értékes információért!
300 Búbánat 2006-02-14 10:46:56 [Válasz erre: 296 Sesto 2006-02-13 16:53:35]
Egyébként ez a Tavaszhoz hasonlóan (amit ugyancsak nemrégen adta ki a CPO) ez is egy rövidebb lélegzetű operett. Dialógusok nélkül 60 percnél kevesebb idő hosszúságú. Gyorsan végezni lehet vele. De a „belseje” tömény szépség…
Egyébként ez a Tavaszhoz hasonlóan (amit ugyancsak nemrégen adta ki a CPO) ez is egy rövidebb lélegzetű operett. Dialógusok nélkül 60 percnél kevesebb idő hosszúságú. Gyorsan végezni lehet vele. De a „belseje” tömény szépség…
299 bemaria 2006-02-14 07:59:02 [Válasz erre: 294 Búbánat 2006-02-13 11:59:00]
De jó, hogy mindezt leírtad! Most már átlátom a folyamatot. Eddig mindig meglepődtem, hja olyan Lehár operettekkel találkoztam, amelyeket nem tudtam hova tenni. A Deres már a határt és az Apacslegényt már én is hallottam. A Zórika, Zórika tényleg gyönyörű dal, de több szép dallam van ebben az operettben. Az egyik favoritom a Csókban van az ifjúság c dal, de több kedvencem is van.
De jó, hogy mindezt leírtad! Most már átlátom a folyamatot. Eddig mindig meglepődtem, hja olyan Lehár operettekkel találkoztam, amelyeket nem tudtam hova tenni. A Deres már a határt és az Apacslegényt már én is hallottam. A Zórika, Zórika tényleg gyönyörű dal, de több szép dallam van ebben az operettben. Az egyik favoritom a Csókban van az ifjúság c dal, de több kedvencem is van.
298 egy kívülálló 2006-02-13 19:48:42 [Válasz erre: 294 Búbánat 2006-02-13 11:59:00]
Éppen az 1943-as Cigányszerelem-átdolgozás miatt helytelen, hogy mindenhol a Giudittát jelölik meg Lehár utolsó operettjeként. Valójában a Garabonciás az utolsó darabja, hiszen a szerzői átdolgozások is eredeti műnek számítanak (ld. Endlich allein => Schön ist die Welt).
Éppen az 1943-as Cigányszerelem-átdolgozás miatt helytelen, hogy mindenhol a Giudittát jelölik meg Lehár utolsó operettjeként. Valójában a Garabonciás az utolsó darabja, hiszen a szerzői átdolgozások is eredeti műnek számítanak (ld. Endlich allein => Schön ist die Welt).
297 Váradi 2006-02-13 17:18:09
Nagy örömmel olvastam a Cigányszerelem c. operettről,elfelejtett remekmű.Az Operett Szinházban Vámos László rendezésében ment,és miután magam is részese voltam,tudom,milyen nehezen mentek bele,hogy az u.n.ős változatot adjuk elő.Végül a darab nagyon sikeres volt,megjárta külföldet,főszereplői elnyerték a kritikusok diját Münchenben,és a legnagyobb sikere a műfajnak,hogy Szjatoszlav Richter az általa vezetett igen rangos tours-i zenei fesztiválra meghivta az operettes Cigányszerelmet.Sem elötte sem utána nem volt a \"könnyü\"műfaj jelen ezen a zenei eseményen.
Nagy örömmel olvastam a Cigányszerelem c. operettről,elfelejtett remekmű.Az Operett Szinházban Vámos László rendezésében ment,és miután magam is részese voltam,tudom,milyen nehezen mentek bele,hogy az u.n.ős változatot adjuk elő.Végül a darab nagyon sikeres volt,megjárta külföldet,főszereplői elnyerték a kritikusok diját Münchenben,és a legnagyobb sikere a műfajnak,hogy Szjatoszlav Richter az általa vezetett igen rangos tours-i zenei fesztiválra meghivta az operettes Cigányszerelmet.Sem elötte sem utána nem volt a \"könnyü\"műfaj jelen ezen a zenei eseményen.
296 Sesto 2006-02-13 16:53:35 [Válasz erre: 295 Búbánat 2006-02-13 15:21:41]
...bevallom, nem figyeltem fel a névre, mivel ez egy kb. 2-3 évvel ezelött készült felvétel,...s Elena elmondása szerint, már a felvétel idöpontjában sem volt igazán biztos, hogy ebben a mai bizonytalan helyzetben-ami a CD-kiadást illeti-piacra kerül-e etc. Minden esetre örülök neki! ;-))) (Márc. elejétöl úgyis együtt dolgozunk, ha mást nem, akkor majd meghallgatom/hozzájutok. :-) Aktuális \"véleményem\" éppen Puritani-elöadásairól van, hiszen most éppen azt énekelte...)
...bevallom, nem figyeltem fel a névre, mivel ez egy kb. 2-3 évvel ezelött készült felvétel,...s Elena elmondása szerint, már a felvétel idöpontjában sem volt igazán biztos, hogy ebben a mai bizonytalan helyzetben-ami a CD-kiadást illeti-piacra kerül-e etc. Minden esetre örülök neki! ;-))) (Márc. elejétöl úgyis együtt dolgozunk, ha mást nem, akkor majd meghallgatom/hozzájutok. :-) Aktuális \"véleményem\" éppen Puritani-elöadásairól van, hiszen most éppen azt énekelte...)
295 Búbánat 2006-02-13 15:21:41
Kedves Sesto, azt hittem felfigyelsz egy névre: Mosucra! Gondolom, számodra is újdonság lesz ez a vele készült, nemrég megjelent Lehár-lemez. Megrendeltem és várom. Esetleg Hozzád már eljutott? És van véleményed is róla?
Kedves Sesto, azt hittem felfigyelsz egy névre: Mosucra! Gondolom, számodra is újdonság lesz ez a vele készült, nemrég megjelent Lehár-lemez. Megrendeltem és várom. Esetleg Hozzád már eljutott? És van véleményed is róla?
294 Búbánat 2006-02-13 11:59:00 [Válasz erre: 293 bemaria 2006-02-13 08:21:43]
A Cigányszerelem valóban nagyon szép operett. Láttam többször az Operettszínházban. Jól ismerem a rádiós, televíziós felvételeit is. A TV pár éve közvetítette a Operettszínházból, akkor VHS kazettára felvettem a teljes darabot. Tudni kell, hogy Lehár ezt a művét átdolgozta és A garabonciás címmel 1943-ban a pesti Operaház bemutatta a szerző vezényletével. Még egy átdolgozása ismert, ezúttal a rádióra dolgozták át, 1952-ben, tehát a komponista halála után négy évvel, új szöveget is kapott, és Vándordiák lett a címe. Ebből a változatból ismert az „Utam muzsikálva járom…” kezdetű népszerű tenor-ária (Sárdy János, Réti József és mások kiváló tolmácsolásában sokszor hallani a rádióban). Ugyancsak nagyon ismert száma a „Deres már a határ…” Svéd Sándortól Melisen át Kováts Kolosig sok baritonunk és basszusunk énekében gyönyörködhetünk, amikor ez az érzelmes szám időnként felhangzik a rádió operettműsoraiban. Én mégis az első, eredeti operettet kedvelem, és benne a „Zórika, Zórika, jöjj vissza már…” kezdetű nagyon hatásos szerelmi románcot, amelyet Baksay Árpádon kívül még senkitől sem hallottam nála szebben, szívhez szólóbban énekelni… Lehár második sikeres operettje volt az 1902-ben bemutatott Der Rastelbinder (első: A bécsi asszonyok). A magyar címe: A drótostót. Így már biztosan ismered. Ez egy szlovák környezetben játszódó darab. Magyar nyelvű részletek nagy ritkán felhangzanak a rádió operett összeállításaiban. Jóval érdekesebb és kuszább a Der Sterngucker, aminek a bemutatója 1916-ban, Bécsben volt. Ezt a művét (is) többször átdolgozta Lehár – ezt a legtöbbször, szám szerint négyszer! A második verzió címe La danza delle libellule – ennek olasz nyelvű librettója egy német szöveg alapján készült, s a három felvonásos operett bemutatója Milánóban volt 1922-ben. Ebből elkészült a német változat Libellentanz, vagy más néven Die drei Grazien (bemutatója 1923-ban Bécsben volt). Magyar címe: A három grácia. Ugye, ez már Neked is ismerősen hangzik? A rádióban sokszor hallani belőle részleteket Legismertebb száma az „Apacs-kettős”. Ezt a nagyon népszerű kettőst rengetegen előadták (kedvencem a Palcsó Sándor és Kalmár Magda duettje, de Külkey László és Zentai Anna tolmácsolásában is élvezem), sajnos, sokszor áthangszerelték, modernizálták, ami már messze jár az eredeti hangzásvilágtól (lásd pl. Bodrogi Gyula és Voith Ági azért jópofa hajdani „bohóckodásait”). És még mindig nincs vége az átdolgozások sorának: Lehár elkészítette a negyedik változatot is, megint olasz szövegkönyvre készült, és ezúttal a nagyon hangzatos Gigolette címet kapta a darab. Ennek a verziónak 1926-ban volt a premierje. Most a CPO-nál megjelentetett felvételen az eredeti kompozíciót hallgathatjuk meg. Már nagyon várom ezt a CD-t is.
A Cigányszerelem valóban nagyon szép operett. Láttam többször az Operettszínházban. Jól ismerem a rádiós, televíziós felvételeit is. A TV pár éve közvetítette a Operettszínházból, akkor VHS kazettára felvettem a teljes darabot. Tudni kell, hogy Lehár ezt a művét átdolgozta és A garabonciás címmel 1943-ban a pesti Operaház bemutatta a szerző vezényletével. Még egy átdolgozása ismert, ezúttal a rádióra dolgozták át, 1952-ben, tehát a komponista halála után négy évvel, új szöveget is kapott, és Vándordiák lett a címe. Ebből a változatból ismert az „Utam muzsikálva járom…” kezdetű népszerű tenor-ária (Sárdy János, Réti József és mások kiváló tolmácsolásában sokszor hallani a rádióban). Ugyancsak nagyon ismert száma a „Deres már a határ…” Svéd Sándortól Melisen át Kováts Kolosig sok baritonunk és basszusunk énekében gyönyörködhetünk, amikor ez az érzelmes szám időnként felhangzik a rádió operettműsoraiban. Én mégis az első, eredeti operettet kedvelem, és benne a „Zórika, Zórika, jöjj vissza már…” kezdetű nagyon hatásos szerelmi románcot, amelyet Baksay Árpádon kívül még senkitől sem hallottam nála szebben, szívhez szólóbban énekelni… Lehár második sikeres operettje volt az 1902-ben bemutatott Der Rastelbinder (első: A bécsi asszonyok). A magyar címe: A drótostót. Így már biztosan ismered. Ez egy szlovák környezetben játszódó darab. Magyar nyelvű részletek nagy ritkán felhangzanak a rádió operett összeállításaiban. Jóval érdekesebb és kuszább a Der Sterngucker, aminek a bemutatója 1916-ban, Bécsben volt. Ezt a művét (is) többször átdolgozta Lehár – ezt a legtöbbször, szám szerint négyszer! A második verzió címe La danza delle libellule – ennek olasz nyelvű librettója egy német szöveg alapján készült, s a három felvonásos operett bemutatója Milánóban volt 1922-ben. Ebből elkészült a német változat Libellentanz, vagy más néven Die drei Grazien (bemutatója 1923-ban Bécsben volt). Magyar címe: A három grácia. Ugye, ez már Neked is ismerősen hangzik? A rádióban sokszor hallani belőle részleteket Legismertebb száma az „Apacs-kettős”. Ezt a nagyon népszerű kettőst rengetegen előadták (kedvencem a Palcsó Sándor és Kalmár Magda duettje, de Külkey László és Zentai Anna tolmácsolásában is élvezem), sajnos, sokszor áthangszerelték, modernizálták, ami már messze jár az eredeti hangzásvilágtól (lásd pl. Bodrogi Gyula és Voith Ági azért jópofa hajdani „bohóckodásait”). És még mindig nincs vége az átdolgozások sorának: Lehár elkészítette a negyedik változatot is, megint olasz szövegkönyvre készült, és ezúttal a nagyon hangzatos Gigolette címet kapta a darab. Ennek a verziónak 1926-ban volt a premierje. Most a CPO-nál megjelentetett felvételen az eredeti kompozíciót hallgathatjuk meg. Már nagyon várom ezt a CD-t is.
293 bemaria 2006-02-13 08:21:43 [Válasz erre: 292 Búbánat 2006-02-12 16:10:07]
A Zigeunerliebe-t én is csak ajánlani tudom! Nagyon ritkán játszák ezt az operettet, pedig gyönyörű a zenéje, és a történet sem szokványos! A másik hármat viszont egyáltalán nem ismerem!
A Zigeunerliebe-t én is csak ajánlani tudom! Nagyon ritkán játszák ezt az operettet, pedig gyönyörű a zenéje, és a történet sem szokványos! A másik hármat viszont egyáltalán nem ismerem!
292 Búbánat 2006-02-12 16:10:07 [Válasz erre: 291 Búbánat 2006-02-07 09:58:37]
A CPO-nál nem rég jött ki a Szép a világ. Schön ist die Welt (Gesamtaufnahme ohne Dialoge) Elena Mosuc, Zoran Todorovich, Chor des Bayerischen Rundfunks (Lt.:Michael Gläser), Münchner Rundfunkorchester,Ulf Schirmer Már megrendeltem. Addig pedig beérem a hazai kiválóságainkkal felvett rádiófelvétellel (Korondy György, Andor Éva). További Lehár-újdonságok a kiadónál: Zigeunerliebe Stojkovic, Schellenberg, Todorovich, Schneider, Lukic, Rankl, Köhler, Schulze, Hörl, Bielow, NDR-Chor, NDR Radiophilharmonie, Frank Beermann 2 CDs Der Rastelbinder Muliar, Hobarth, Papouschek, Zednik, Dallapozza, ORF-Chor, Wiener Mozart Sängerknaben, ORF-Symphonieorchester, Hans Graf 2 CDs Der Sterngucker (Operette in 3 Akten) Lothar Odinius, Claudia Rohrbach, Hanna Dora Sturludottir, Robert Wörle, Markus Köhler, Deutsche Kammerakademie Neuss, Johannes Goritzki Sound:stereo & multichannel (Hybrid) 2 Super Audio CDs Ezeket is megrendeltem már.
A CPO-nál nem rég jött ki a Szép a világ. Schön ist die Welt (Gesamtaufnahme ohne Dialoge) Elena Mosuc, Zoran Todorovich, Chor des Bayerischen Rundfunks (Lt.:Michael Gläser), Münchner Rundfunkorchester,Ulf Schirmer Már megrendeltem. Addig pedig beérem a hazai kiválóságainkkal felvett rádiófelvétellel (Korondy György, Andor Éva). További Lehár-újdonságok a kiadónál: Zigeunerliebe Stojkovic, Schellenberg, Todorovich, Schneider, Lukic, Rankl, Köhler, Schulze, Hörl, Bielow, NDR-Chor, NDR Radiophilharmonie, Frank Beermann 2 CDs Der Rastelbinder Muliar, Hobarth, Papouschek, Zednik, Dallapozza, ORF-Chor, Wiener Mozart Sängerknaben, ORF-Symphonieorchester, Hans Graf 2 CDs Der Sterngucker (Operette in 3 Akten) Lothar Odinius, Claudia Rohrbach, Hanna Dora Sturludottir, Robert Wörle, Markus Köhler, Deutsche Kammerakademie Neuss, Johannes Goritzki Sound:stereo & multichannel (Hybrid) 2 Super Audio CDs Ezeket is megrendeltem már.
289 egy kívülálló 2006-02-08 14:40:21 [Válasz erre: 290 bemaria 2006-02-07 08:05:43]
Tegnap megszereztem és meghallgattam a Lehár vezényelte Giiuditta-felvételt. Ha egyszer kicsit több időm lesz, be is számolok róla részletesebben is. A Szép a világ is megvan, ebbe még sajna bele sem tudtam hallgatni, ezt a darabot ráadásul egyáltalán nem ismerem - annyit azért tudok, hogy a jóval korábbi Végre egyedül c. operett átdolgozása.
Tegnap megszereztem és meghallgattam a Lehár vezényelte Giiuditta-felvételt. Ha egyszer kicsit több időm lesz, be is számolok róla részletesebben is. A Szép a világ is megvan, ebbe még sajna bele sem tudtam hallgatni, ezt a darabot ráadásul egyáltalán nem ismerem - annyit azért tudok, hogy a jóval korábbi Végre egyedül c. operett átdolgozása.
288 bemaria 2006-02-08 12:14:09
Kezdenek rájönni, hogy az operett műfajának is vannak rajongói. A következő oldalakat találtam: www.operett.lapozz.hu www.operettclub.hu Vajon mi történt?
Kezdenek rájönni, hogy az operett műfajának is vannak rajongói. A következő oldalakat találtam: www.operett.lapozz.hu www.operettclub.hu Vajon mi történt?
291 Búbánat 2006-02-07 09:58:37 [Válasz erre: 288 bemaria 2006-02-08 12:14:09]
A Madarász világsikerű darab. Olyan hírességek és nagyságok is énekelték az operett részleteit mint pl. Joan Sutherland, Kónya Sándor, Elisabeth Swarzkopf, Hermann Prey vagy Walter Berry. Offenbach egyfelvonásos operettje, A 66-os szám, egy jópofa blődség, igazi franciás kolorittal, csipkelődéssel, sziporkázó hangszereléssel, hálás énekelni valókkal; a humor mellett sok szép érzelmes dalbetétet is tartalmaz a mű. Az én általam favorizált teljes rádiós felvételen Radnai György, László Margit és Réti József brillíroz. A legismertebb szám: A Házaló-dal (Radnayn kívül elénekelte ezt Miller Lajos, Gáti István és mások is), de Suson románca, Suson dala és kettős, a Bordal mind-mind pompás énekelnivalókat tartalmaz. A szoprán szerepet egy másik régi felvételen Szecsődy Irén is énekelte. Évtizedekkel később, a kilencvenes évek elején elkészült egy újabb változat, amelyen Kertesi Ingridet, Gulyás Dénest és Melis Györgyöt hallhatjuk a MRT Szimfonikus zenekarának kíséretében, Pál Tamás vezényletével.
A Madarász világsikerű darab. Olyan hírességek és nagyságok is énekelték az operett részleteit mint pl. Joan Sutherland, Kónya Sándor, Elisabeth Swarzkopf, Hermann Prey vagy Walter Berry. Offenbach egyfelvonásos operettje, A 66-os szám, egy jópofa blődség, igazi franciás kolorittal, csipkelődéssel, sziporkázó hangszereléssel, hálás énekelni valókkal; a humor mellett sok szép érzelmes dalbetétet is tartalmaz a mű. Az én általam favorizált teljes rádiós felvételen Radnai György, László Margit és Réti József brillíroz. A legismertebb szám: A Házaló-dal (Radnayn kívül elénekelte ezt Miller Lajos, Gáti István és mások is), de Suson románca, Suson dala és kettős, a Bordal mind-mind pompás énekelnivalókat tartalmaz. A szoprán szerepet egy másik régi felvételen Szecsődy Irén is énekelte. Évtizedekkel később, a kilencvenes évek elején elkészült egy újabb változat, amelyen Kertesi Ingridet, Gulyás Dénest és Melis Györgyöt hallhatjuk a MRT Szimfonikus zenekarának kíséretében, Pál Tamás vezényletével.
290 bemaria 2006-02-07 08:05:43 [Válasz erre: 287 Búbánat 2006-02-06 16:09:47]
Igen, ebből a két Offenbach műből énekelt még részletet. Fel is vettem. Tényleg nem ismerem A madarászt, csak részleteket hallottam belőle az MDR-en. Magyarul még eddig nem hallottam belőle dalt azt hiszem. De már írtam, hogy megrendeltem a teljes felvételt németül, csak még nem érkezett meg, úgyhogy már csak idő kérdése, hogy megismerjem a teljes művet. A bányamesterről viszont még nem hallottam.
Igen, ebből a két Offenbach műből énekelt még részletet. Fel is vettem. Tényleg nem ismerem A madarászt, csak részleteket hallottam belőle az MDR-en. Magyarul még eddig nem hallottam belőle dalt azt hiszem. De már írtam, hogy megrendeltem a teljes felvételt németül, csak még nem érkezett meg, úgyhogy már csak idő kérdése, hogy megismerjem a teljes művet. A bányamesterről viszont még nem hallottam.
287 Búbánat 2006-02-06 16:09:47 [Válasz erre: 286 bemaria 2006-02-06 14:25:29]
A műsor elejét nem hallottam, csak a végére kapcsoltam be a készüléket, mikor éppen Zeller Madarászából Milka belépőjét énekelte Kertesi Ingrid. Szerimtem Offenbachtól énekelhetett még részleteket? A Hungarotonnál készítettek vele egy opera-operett-lemezt, és azon van rajta Az Orfeusz az alvilágban és a 66-os szám is. Bizonyára, az utóbbira gondolhattál még, mikor írod, hogy nem ismered ezeket. Azért megleptél most, hogy nem ismered A madarászt. Ebben az esetben feltétlenül hallgasd meg a teljes művet vagy részleteit. A szerző dallam invenciója vetekszik a legjobbakéval. A hazai rádiós feldolgozás részletei időnként felcsendülnek a rádió hullámhosszán. Legismertebb rádiós verzióján Szabó Miklós, Fábry Edit, Rátonyi Róbert, Maleczky Oszkár, Bilicsi Tivadar, Petress Zsuzsa, Szilvásy Margit, a MR Énekkarát és Szimfonikus Zenekara működik közre Polgár Tibor vezényletével. Ez nem keresztmetszet, a teljes darab felvétele. Legismertebb részletei: a Rajna keringő, Ádám belépője, Annuska áriája, Hasko és Flasko kettőse, a postás kisasszony dala, Milka belépője, a Rózsadal, a finálék, mind szépségek, betelni velük szinte lehetetlen. Az egyes részleteket a fentieken túl külön -külön, számtalan neves művészünk is szalagra énekelte: Házy, Kalmár, Várhelyi, Kishegyi, Kazal László, Fekete Pál, Sárdy, Simándy,Ilosfalvy, Kónya stb. Viszont könnyebben hozzáférhetsz az eredeti német nyelvű operetthez (Der Vogelhandler) , mert láttam, hogy DVD-n kijött: ha jól emlékszem egy Mörbisch-i előadás felvétele volt? Zeller másik operettjét még ennél is jobban szeretem: A bányamester. Igaz, csak a keresztmetszetét ismerem, amit a rádióban vettek fel a hatvanas években Kelen Tiborral,Házy Erzsébettel. Bródy Tamás vezényelte a MR Énekkarát (hatalmas feladat: önállóan és minden ária, duett kóruskíséretes) és zenekarát. Jó pár évvel később Kincses Veronika is felénekelte szalagra a grófnő áriáját. Létezik egy nagyon régi felvétel,amit még nem hallottam: itt a grófnő Raskó Magda, Martin pedig Kövecses Béla, és a Földényi Kórus működik közre. Most el kell mennem, holnap majd a 66-os számról is szólok.
A műsor elejét nem hallottam, csak a végére kapcsoltam be a készüléket, mikor éppen Zeller Madarászából Milka belépőjét énekelte Kertesi Ingrid. Szerimtem Offenbachtól énekelhetett még részleteket? A Hungarotonnál készítettek vele egy opera-operett-lemezt, és azon van rajta Az Orfeusz az alvilágban és a 66-os szám is. Bizonyára, az utóbbira gondolhattál még, mikor írod, hogy nem ismered ezeket. Azért megleptél most, hogy nem ismered A madarászt. Ebben az esetben feltétlenül hallgasd meg a teljes művet vagy részleteit. A szerző dallam invenciója vetekszik a legjobbakéval. A hazai rádiós feldolgozás részletei időnként felcsendülnek a rádió hullámhosszán. Legismertebb rádiós verzióján Szabó Miklós, Fábry Edit, Rátonyi Róbert, Maleczky Oszkár, Bilicsi Tivadar, Petress Zsuzsa, Szilvásy Margit, a MR Énekkarát és Szimfonikus Zenekara működik közre Polgár Tibor vezényletével. Ez nem keresztmetszet, a teljes darab felvétele. Legismertebb részletei: a Rajna keringő, Ádám belépője, Annuska áriája, Hasko és Flasko kettőse, a postás kisasszony dala, Milka belépője, a Rózsadal, a finálék, mind szépségek, betelni velük szinte lehetetlen. Az egyes részleteket a fentieken túl külön -külön, számtalan neves művészünk is szalagra énekelte: Házy, Kalmár, Várhelyi, Kishegyi, Kazal László, Fekete Pál, Sárdy, Simándy,Ilosfalvy, Kónya stb. Viszont könnyebben hozzáférhetsz az eredeti német nyelvű operetthez (Der Vogelhandler) , mert láttam, hogy DVD-n kijött: ha jól emlékszem egy Mörbisch-i előadás felvétele volt? Zeller másik operettjét még ennél is jobban szeretem: A bányamester. Igaz, csak a keresztmetszetét ismerem, amit a rádióban vettek fel a hatvanas években Kelen Tiborral,Házy Erzsébettel. Bródy Tamás vezényelte a MR Énekkarát (hatalmas feladat: önállóan és minden ária, duett kóruskíséretes) és zenekarát. Jó pár évvel később Kincses Veronika is felénekelte szalagra a grófnő áriáját. Létezik egy nagyon régi felvétel,amit még nem hallottam: itt a grófnő Raskó Magda, Martin pedig Kövecses Béla, és a Földényi Kórus működik közre. Most el kell mennem, holnap majd a 66-os számról is szólok.
286 bemaria 2006-02-06 14:25:29
Én nem igazán ismerem ezeket a felvételeket amiket írtatok. Tegnap a Petőfin belehallgattam a műsorba 16-17-ig. Olyan operett-felvételeket adtak a végén, amiket még nem hallottam, úgyhogy örültem neki!
Én nem igazán ismerem ezeket a felvételeket amiket írtatok. Tegnap a Petőfin belehallgattam a műsorba 16-17-ig. Olyan operett-felvételeket adtak a végén, amiket még nem hallottam, úgyhogy örültem neki!
285 Búbánat 2006-02-04 21:27:21 [Válasz erre: 282 bermuda 2006-02-04 14:51:21]
Igen, ez is meg van,de csak kazettán. Legelőször maga Ilosfalvy beszélt erről egy rádiós portréműsorban, áradozva Erika Köthről... és hogy ez volt a legelső - viszonylag későn megkapott - Lehár felvétele, bár a Vig özvegyet Margitszigeten a szabadtérin elénekelte. Meglepő, hogy a rádióban Lehár operettekben nem kapott lehetőséget. Viszonylag idősen készült vele egy csokorra való operettrészlet-válogatás, azok között volt egy-két részlet: Friderika, Cárevics és A mosoly országa művekből. Ugyanakkor az utóbbi Lehár-operettet a nyolcvanas évek elején-közepén, mikor már gyakrabban és hosszabb időre jött haza Németországból (nem sokkal később véglegesen), ha jól emlékszem két nyári évadon át az óbudai Zichy-kastély udvarán, a szabadtéri színpadon végig játszotta-énekelte Pitti Katalinnal. Nála ideálisabb Szu-Csongot azóta sem láttam és hallottam! KÁr, hogy arról a produkcióról nem készült hang- és képfelvétel!
Igen, ez is meg van,de csak kazettán. Legelőször maga Ilosfalvy beszélt erről egy rádiós portréműsorban, áradozva Erika Köthről... és hogy ez volt a legelső - viszonylag későn megkapott - Lehár felvétele, bár a Vig özvegyet Margitszigeten a szabadtérin elénekelte. Meglepő, hogy a rádióban Lehár operettekben nem kapott lehetőséget. Viszonylag idősen készült vele egy csokorra való operettrészlet-válogatás, azok között volt egy-két részlet: Friderika, Cárevics és A mosoly országa művekből. Ugyanakkor az utóbbi Lehár-operettet a nyolcvanas évek elején-közepén, mikor már gyakrabban és hosszabb időre jött haza Németországból (nem sokkal később véglegesen), ha jól emlékszem két nyári évadon át az óbudai Zichy-kastély udvarán, a szabadtéri színpadon végig játszotta-énekelte Pitti Katalinnal. Nála ideálisabb Szu-Csongot azóta sem láttam és hallottam! KÁr, hogy arról a produkcióról nem készült hang- és képfelvétel!
