255 Búbánat 2006-01-23 16:25:47 [Válasz erre: 254 bemaria 2006-01-23 14:02:47]
Vasárnap 16:05 óra. A múzsák neveletlen gyermekei alcímmel fut. A műsorban operett, daljáték, zenés játék, rockopera, filmzene stb témakörökből merít a szerkesztő-műsorvezető, Babucs Kriszta. Ruitner Sándor, a Rádió Dalszínházának volt szerkesztője, mindenese pedig jegyzeteit olvassa fel egy-egy operett vagy annak szerzője elhangzanak a műsorban, amelyekhez érdekes kiegészítő tudnivalókkal, ismeretekkel szolgál a fiatal műsorvezető hölgy. (Legutóbb Sullivan és művei, A muzsika hangja, Hegedűs a háztetőn, és bordalok operettekből volt a téma.) Igen, ezen a 16 CD-n - az Ivanhoe opera kivételével - minden rajta van, amit a Sullivan-összkiadásban a rádió 12 héten keresztül sugárzott. A felét felvettem kazettákra, de most lehet, hogy az egészet ebben a csomagban megvásárolom. Az ár nagyon csábító és hát a minőség mégis más.
Vasárnap 16:05 óra. A múzsák neveletlen gyermekei alcímmel fut. A műsorban operett, daljáték, zenés játék, rockopera, filmzene stb témakörökből merít a szerkesztő-műsorvezető, Babucs Kriszta. Ruitner Sándor, a Rádió Dalszínházának volt szerkesztője, mindenese pedig jegyzeteit olvassa fel egy-egy operett vagy annak szerzője elhangzanak a műsorban, amelyekhez érdekes kiegészítő tudnivalókkal, ismeretekkel szolgál a fiatal műsorvezető hölgy. (Legutóbb Sullivan és művei, A muzsika hangja, Hegedűs a háztetőn, és bordalok operettekből volt a téma.) Igen, ezen a 16 CD-n - az Ivanhoe opera kivételével - minden rajta van, amit a Sullivan-összkiadásban a rádió 12 héten keresztül sugárzott. A felét felvettem kazettákra, de most lehet, hogy az egészet ebben a csomagban megvásárolom. Az ár nagyon csábító és hát a minőség mégis más.
254 bemaria 2006-01-23 14:02:47 [Válasz erre: 253 Búbánat 2006-01-23 13:57:08]
Vasárnap is??? Ezt nem tudtam!!! A szerdait én is figyelném, csak mostanában addigra nem érek haza sajnos. Amíg othhon voltam minden adást rögzítettem. A keddi Verkliben is mindig operett van, azt meg szerda hajnalban ismétlik. Egy ideig felkeltem korán, hogy felvehessem, de már nem bírok. 16 CD 17.258-ért. Ez nem semmi!
Vasárnap is??? Ezt nem tudtam!!! A szerdait én is figyelném, csak mostanában addigra nem érek haza sajnos. Amíg othhon voltam minden adást rögzítettem. A keddi Verkliben is mindig operett van, azt meg szerda hajnalban ismétlik. Egy ideig felkeltem korán, hogy felvehessem, de már nem bírok. 16 CD 17.258-ért. Ez nem semmi!
253 Búbánat 2006-01-23 13:57:08 [Válasz erre: 245 bermuda 2006-01-23 13:23:55]
Gedda, nekem is nagy nagy kedvenc - legyen az opera vagy operett! A Sullivan -sorozatot az EMI adta ki, megrendelhető a teljes (16 CD)anyag mindössze 17.258 Ft-ért! Operettműsor a Petőfi adón kétszer van: szerdán és vasárnap 16 órától. Ezekre mindig nagyon odafigyelek
Gedda, nekem is nagy nagy kedvenc - legyen az opera vagy operett! A Sullivan -sorozatot az EMI adta ki, megrendelhető a teljes (16 CD)anyag mindössze 17.258 Ft-ért! Operettműsor a Petőfi adón kétszer van: szerdán és vasárnap 16 órától. Ezekre mindig nagyon odafigyelek
252 bemaria 2006-01-23 13:56:40 [Válasz erre: 251 Búbánat 2006-01-23 13:48:43]
Sajnos nem. Még csak 3 részletet hallottam belőle, de nagyon tetszett a magyar szöveg! Jó a fordítás!
Sajnos nem. Még csak 3 részletet hallottam belőle, de nagyon tetszett a magyar szöveg! Jó a fordítás!
251 Búbánat 2006-01-23 13:48:43 [Válasz erre: 248 bemaria 2006-01-23 13:33:38]
Akkor biztosan jól ismered a \"hazai\" teljes felvételét is a rádióból (Melis, Radnai, Kincses, Fülöp, Kalmár...)
Akkor biztosan jól ismered a \"hazai\" teljes felvételét is a rádióból (Melis, Radnai, Kincses, Fülöp, Kalmár...)
250 Búbánat 2006-01-23 13:46:42 [Válasz erre: 249 bemaria 2006-01-23 13:36:01]
Én tízéves koromban kezdtem el olvasni, párhuzamosan az operák kalauzával.
Én tízéves koromban kezdtem el olvasni, párhuzamosan az operák kalauzával.
249 bemaria 2006-01-23 13:36:01 [Válasz erre: 240 Búbánat 2006-01-22 00:15:10]
Köszi a pontosítást. Azt hiszem nem folytatnom kellene az operettek könyvének olvasását, hanem előröl kezdenem.
Köszi a pontosítást. Azt hiszem nem folytatnom kellene az operettek könyvének olvasását, hanem előröl kezdenem.
248 bemaria 2006-01-23 13:33:38 [Válasz erre: 241 Búbánat 2006-01-22 00:54:49]
Nekem öszintén szólva az Egy éj Velencében jobban tetszik mint A cigánybáró. Sokkal mozgalmasabb a zene és a cselekmény is. A denevérrel talán nem ér fel, a Bécsi vért viszont nálam egyik sem tudja felülmúlni!
Nekem öszintén szólva az Egy éj Velencében jobban tetszik mint A cigánybáró. Sokkal mozgalmasabb a zene és a cselekmény is. A denevérrel talán nem ér fel, a Bécsi vért viszont nálam egyik sem tudja felülmúlni!
247 bemaria 2006-01-23 13:31:20 [Válasz erre: 242 bermuda 2006-01-22 16:17:35]
Sajnos én még a magyar változatot nem hallottam, de maga az operett nekem is tetszik, és Geddának csodálatos hangja van!
Sajnos én még a magyar változatot nem hallottam, de maga az operett nekem is tetszik, és Geddának csodálatos hangja van!
246 bermuda 2006-01-23 13:24:53
Bocs: néna helyett néha:-)
Bocs: néna helyett néha:-)
245 bermuda 2006-01-23 13:23:55 [Válasz erre: 244 Búbánat 2006-01-23 09:56:51]
Sajnos nem. Hallgattam a Sullivan sorozatot a múltkor,ezt sajnos nem vettem észre.Az én rádióm a Bartókra van beállítva,s nem nagyon tekergetem máshova,mert reggelente arra ébredek.Itt jegyzem meg,hogy Kovács Sándor péntekjeit nagyon kedvelem remek a humora,csak én mint inkább romantikus operák rajongója keveslem az opera részleteket s ezt meg is telefonáltam neki,sajna Q nem operás.Pedig néna az egész napomat beragyogja egy Geddás Cavatina kora reggel -hogy a \"tárgynál\" maradjunk.
Sajnos nem. Hallgattam a Sullivan sorozatot a múltkor,ezt sajnos nem vettem észre.Az én rádióm a Bartókra van beállítva,s nem nagyon tekergetem máshova,mert reggelente arra ébredek.Itt jegyzem meg,hogy Kovács Sándor péntekjeit nagyon kedvelem remek a humora,csak én mint inkább romantikus operák rajongója keveslem az opera részleteket s ezt meg is telefonáltam neki,sajna Q nem operás.Pedig néna az egész napomat beragyogja egy Geddás Cavatina kora reggel -hogy a \"tárgynál\" maradjunk.
244 Búbánat 2006-01-23 09:56:51
Tegnap délután nem hallgattad a Petőfit? Benjamino Gigli énekelt Sullivan-részletet- Sir John Barbirolli vezényelt. Nem operettből hangzott fel a részlet, ezúttal Sullivantól egy különleges szépségű, komoly, áhitatos ének szólalt meg a felvételen. A neves angol komponista több műfajban (színpadi kísérőzenék, egyházi darabok, szimfóniák, dalok, balettek, üünepi alkalmakra komponált indulók, operák, operettek) kipróbálta magát, és mindegyikben színvonalasat alkotott. Ugyancsak ebben a műsorban került lejátszásra egy nagyon szép dal is, amelyet Janet Baker énekelt, zongorán Gerald Moore kísérte...
Tegnap délután nem hallgattad a Petőfit? Benjamino Gigli énekelt Sullivan-részletet- Sir John Barbirolli vezényelt. Nem operettből hangzott fel a részlet, ezúttal Sullivantól egy különleges szépségű, komoly, áhitatos ének szólalt meg a felvételen. A neves angol komponista több műfajban (színpadi kísérőzenék, egyházi darabok, szimfóniák, dalok, balettek, üünepi alkalmakra komponált indulók, operák, operettek) kipróbálta magát, és mindegyikben színvonalasat alkotott. Ugyancsak ebben a műsorban került lejátszásra egy nagyon szép dal is, amelyet Janet Baker énekelt, zongorán Gerald Moore kísérte...
243 Búbánat 2006-01-23 09:45:24 [Válasz erre: 242 bermuda 2006-01-22 16:17:35]
Egyetértünk, nekem is ez a magyar felvétel az etalon. El nem tudom képzelni Caramellot baritonnak; Ilosfalvy tenorján közel negyven éve annyira \"él\" e hang, annyira szép,hogy mással nem cserélném fel! Hogyne, Gedda és Rothenberger is jók...
Egyetértünk, nekem is ez a magyar felvétel az etalon. El nem tudom képzelni Caramellot baritonnak; Ilosfalvy tenorján közel negyven éve annyira \"él\" e hang, annyira szép,hogy mással nem cserélném fel! Hogyne, Gedda és Rothenberger is jók...
242 bermuda 2006-01-22 16:17:35
Bizony kedves Búbánat,én nemrég vettem meg -sajnos-nem magyarul \"Az egy éjet...\".Imádom a gondoladalt s kedves Geddám énekli,remek herceg.Ami furcsa nekem,hogy a magyar verzióban Ilosfalvy énekli a halászlegényt, Caramellot amit a németben egy bariron azt hiszem Erik Kunz.Udvardy pedig a herceget, s természetesen Házy Anninát... nekem EZ a magyar verzió az etalon, de nagyon jó Gedda és Rothenberger is.
Bizony kedves Búbánat,én nemrég vettem meg -sajnos-nem magyarul \"Az egy éjet...\".Imádom a gondoladalt s kedves Geddám énekli,remek herceg.Ami furcsa nekem,hogy a magyar verzióban Ilosfalvy énekli a halászlegényt, Caramellot amit a németben egy bariron azt hiszem Erik Kunz.Udvardy pedig a herceget, s természetesen Házy Anninát... nekem EZ a magyar verzió az etalon, de nagyon jó Gedda és Rothenberger is.
241 Búbánat 2006-01-22 00:54:49 [Válasz erre: 240 Búbánat 2006-01-22 00:15:10]
Viszont vitatkozom azokkal, akik azt tartják, hogy az Egy éj Velencében kevésbé sikerült, mint a többi ismert J.Strauss mű. Ebben az operettben is remek zenék vannak, hálás énekelni valók. Parádés a hangszerelés - gondolj pl. a Laguna-keringőre (vagy Gondola-dalra) -, meg a remekül megformált karakterekre; a középkorba helyezett vidám, bohókás cselekményhez igazi, hamisítatlan bécsi kedély társul. Talán éppen ez volt a visszafogottabb ünneplés és kritikák alapja; hiányolták a zenéből a mediterrán színeket, hangulatot, ami érthető, hiszen a szinopszis szerint a történet az urbinói hercegnek a velencei karnevál színes forgatagában cselszövésekkel, intrikákkal, álruhákban folytatott machinációi (manipulációi) körül zajlik, s ehhez talán kevésbé illő a \"megszokott\" keringő dallamok. Magán véleményem szerint ezek a varázslatos, ezernyi színben pompázó, táncos ritmikájú zenék így is a keringő-király kiapadhatatlan invenciójáról tanúskodnak. Én mindenképpen a Cigánybáró és a Denevér mellé helyezem rangban és értékben ezt a zenés színpadi alkotását.
Viszont vitatkozom azokkal, akik azt tartják, hogy az Egy éj Velencében kevésbé sikerült, mint a többi ismert J.Strauss mű. Ebben az operettben is remek zenék vannak, hálás énekelni valók. Parádés a hangszerelés - gondolj pl. a Laguna-keringőre (vagy Gondola-dalra) -, meg a remekül megformált karakterekre; a középkorba helyezett vidám, bohókás cselekményhez igazi, hamisítatlan bécsi kedély társul. Talán éppen ez volt a visszafogottabb ünneplés és kritikák alapja; hiányolták a zenéből a mediterrán színeket, hangulatot, ami érthető, hiszen a szinopszis szerint a történet az urbinói hercegnek a velencei karnevál színes forgatagában cselszövésekkel, intrikákkal, álruhákban folytatott machinációi (manipulációi) körül zajlik, s ehhez talán kevésbé illő a \"megszokott\" keringő dallamok. Magán véleményem szerint ezek a varázslatos, ezernyi színben pompázó, táncos ritmikájú zenék így is a keringő-király kiapadhatatlan invenciójáról tanúskodnak. Én mindenképpen a Cigánybáró és a Denevér mellé helyezem rangban és értékben ezt a zenés színpadi alkotását.
240 Búbánat 2006-01-22 00:15:10 [Válasz erre: 228 bemaria 2006-01-19 13:32:06]
Igen, nem pontosan emlékszel, viszont igazad van, hogy Strauss visszautasított egy librettót. Ugyanis egyszerre két szövegkönyvet ajánlottak fel neki megzenésítésre a szövegírók, ő persze a rosszabbikat választotta - a krakkói történet nem csigázta fel érdeklődését, és helyette a másik, a velencei librettó mellett döntött. Így önkéntelenül kikaparta a gesztenyét Millöckernek, aki aztán A koldusdiákkal \"aratott\". A világsikerű operettnek a bemutatója 1882. decemberében volt. Offenbach akkor már két éve halott volt. Strauss operettje, Az egy éj Velencében először 1883-ban, Berlinben került színre.
Igen, nem pontosan emlékszel, viszont igazad van, hogy Strauss visszautasított egy librettót. Ugyanis egyszerre két szövegkönyvet ajánlottak fel neki megzenésítésre a szövegírók, ő persze a rosszabbikat választotta - a krakkói történet nem csigázta fel érdeklődését, és helyette a másik, a velencei librettó mellett döntött. Így önkéntelenül kikaparta a gesztenyét Millöckernek, aki aztán A koldusdiákkal \"aratott\". A világsikerű operettnek a bemutatója 1882. decemberében volt. Offenbach akkor már két éve halott volt. Strauss operettje, Az egy éj Velencében először 1883-ban, Berlinben került színre.
239 bemaria 2006-01-20 12:16:11
Lehet, hogy nekem nem kellet volna bekukkantanom. Rögtön találtam több olyan CD-t, amit szívesen megvennék, csak együtt már sok lenne.
Lehet, hogy nekem nem kellet volna bekukkantanom. Rögtön találtam több olyan CD-t, amit szívesen megvennék, csak együtt már sok lenne.
238 Búbánat 2006-01-20 12:05:05 [Válasz erre: 236 bemaria 2006-01-20 12:03:15]
Köszönöm, majd bekukkantok oda.
Köszönöm, majd bekukkantok oda.
237 Búbánat 2006-01-20 12:03:47 [Válasz erre: 235 bemaria 2006-01-20 11:58:14]
Igen, Zsigray Júlia könyve. Meg van olvastam, de annyira nem fogott meg. Nem tudom, miért? Talán éppen azért, mert - érdekessége a munkának - Lehár neve nem szerepel az életregényben. Kitalált nevekkel dolgozott az írónő, szándékosan, de úgy, hogy azért rá lehessen ismerni, hogy itt Lehár és munkássága áll a középpontban. Regényes munka ez, elolvasni ennek ellenére érdemes.
Igen, Zsigray Júlia könyve. Meg van olvastam, de annyira nem fogott meg. Nem tudom, miért? Talán éppen azért, mert - érdekessége a munkának - Lehár neve nem szerepel az életregényben. Kitalált nevekkel dolgozott az írónő, szándékosan, de úgy, hogy azért rá lehessen ismerni, hogy itt Lehár és munkássága áll a középpontban. Regényes munka ez, elolvasni ennek ellenére érdemes.
236 bemaria 2006-01-20 12:03:15
Olyan CD-k is vannak ezen az oldalon, amiket érdemes lenne megvenni, és nem is drágák!
Olyan CD-k is vannak ezen az oldalon, amiket érdemes lenne megvenni, és nem is drágák!
235 bemaria 2006-01-20 11:58:14
Az operashop.hu-n láttam, hogy van egy könyv Lehár Fenec életéről Tragikus keringő címmel. Olvastad?
Az operashop.hu-n láttam, hogy van egy könyv Lehár Fenec életéről Tragikus keringő címmel. Olvastad?
234 Búbánat 2006-01-20 11:57:26 [Válasz erre: 233 Búbánat 2006-01-20 11:34:10]
Ja, még Gáti István és Miller Lajos is énekelte a mieink közül Ollendorf belépőjét mint részletet. Egyébként ezen kívül még jó pár szép részletét ajánlom figyelmedbe, mint pl. Simon bevezető áriáját, aminek stílusa, hangulata szinte egy az egyben Barinkay belépőjére rímel a Cigánybáróból. Aztán nagyon kedves Laura és Simon lírai duettje az I. felvonásból vagy a két leánytestvér, Laura és Bronislawa kettőse, és ott van az I. felvonás nagyszabású fináléja, mely Laura és Simon kettőséből igen hatásos együttessé bontakozik ki, amelyben jelentős a kórus szerepe. Ez meg a Mikádó II. felvonásának hatalmas fináléjára emlékeztet. Továbbá igen megkapó a II. felvonásból Palmatica grófnő dala is. De nem sorolom tovább, az egész operett remekmű. Millöckernek ez volt a legnagyobb sikere, bár a Dubarry és különösen a Gasparone szintén pompás zenei anyagot tartalmaz.
Ja, még Gáti István és Miller Lajos is énekelte a mieink közül Ollendorf belépőjét mint részletet. Egyébként ezen kívül még jó pár szép részletét ajánlom figyelmedbe, mint pl. Simon bevezető áriáját, aminek stílusa, hangulata szinte egy az egyben Barinkay belépőjére rímel a Cigánybáróból. Aztán nagyon kedves Laura és Simon lírai duettje az I. felvonásból vagy a két leánytestvér, Laura és Bronislawa kettőse, és ott van az I. felvonás nagyszabású fináléja, mely Laura és Simon kettőséből igen hatásos együttessé bontakozik ki, amelyben jelentős a kórus szerepe. Ez meg a Mikádó II. felvonásának hatalmas fináléjára emlékeztet. Továbbá igen megkapó a II. felvonásból Palmatica grófnő dala is. De nem sorolom tovább, az egész operett remekmű. Millöckernek ez volt a legnagyobb sikere, bár a Dubarry és különösen a Gasparone szintén pompás zenei anyagot tartalmaz.
233 Búbánat 2006-01-20 11:34:10 [Válasz erre: 232 bemaria 2006-01-20 11:06:48]
A másik rádiófelvételen Melis énekli. De önálló számként másokkal is felvették: Bende,Radnai... A németek közül pl. Hermann Prey is énekelte (Az operett teljes felvételén - videó is).
A másik rádiófelvételen Melis énekli. De önálló számként másokkal is felvették: Bende,Radnai... A németek közül pl. Hermann Prey is énekelte (Az operett teljes felvételén - videó is).
232 bemaria 2006-01-20 11:06:48
Én az egész operettből eddig Ollendorf dalát ismertem, ami nagyon tetszett. Nem emlékszem ki énekelte a rádióban!
Én az egész operettből eddig Ollendorf dalát ismertem, ami nagyon tetszett. Nem emlékszem ki énekelte a rádióban!
231 Búbánat 2006-01-20 10:40:20 [Válasz erre: 230 bemaria 2006-01-20 10:31:12]
A koldusdiák szintén gyermekkori szerelmem, egyidőben kedveltem meg Sullivan Mikádójával. Ismerem a filmáltozatot, nekem, sem tetszik. Maradok a magyar rádió felvételénél. Kettő is készült belőle, az utóbbi Molnár Andrással, de az nem tetszik. A hatvanas években vették fel Kerekes JÁnos dirigálásval a stúdióban a számomra ma is klasszkus felvételt Palcsó Sándorral a címszerepben. Ollendorfot a felejthetetlen Palócz László énekelte,Laura grófnőt Vámos Ágnes. De szerepelt még benne Neményi Lili és Szilvássy Margit is. Fantasztikus jó produkciót hoztak együtt össze!
A koldusdiák szintén gyermekkori szerelmem, egyidőben kedveltem meg Sullivan Mikádójával. Ismerem a filmáltozatot, nekem, sem tetszik. Maradok a magyar rádió felvételénél. Kettő is készült belőle, az utóbbi Molnár Andrással, de az nem tetszik. A hatvanas években vették fel Kerekes JÁnos dirigálásval a stúdióban a számomra ma is klasszkus felvételt Palcsó Sándorral a címszerepben. Ollendorfot a felejthetetlen Palócz László énekelte,Laura grófnőt Vámos Ágnes. De szerepelt még benne Neményi Lili és Szilvássy Margit is. Fantasztikus jó produkciót hoztak együtt össze!
230 bemaria 2006-01-20 10:31:12
Köszönöm, amit leírtál! Nagyon érdekes volt olvasni! Az MDR-ről vettem fel Szilveszterkor a Koldusdiák filmváltozatát és tegnap megnéztem. Hasonló volt ahhoz, amit a Luxemburg grófjából csináltak. Már az sem tetszett. Több volt benne a verekedés, mint az ének. Ennél is hasonló volt a helyzet. Arra jó volt, hogy megismerjem az operett törénetét, meg ízelítőt kapjak a zenéból és a dalokból. A történetet is átírták kissé, legalább is ahhoz képest amit az operettek könyvében olvastam. Lehár művénél is hasonló volt a helyzet.
Köszönöm, amit leírtál! Nagyon érdekes volt olvasni! Az MDR-ről vettem fel Szilveszterkor a Koldusdiák filmváltozatát és tegnap megnéztem. Hasonló volt ahhoz, amit a Luxemburg grófjából csináltak. Már az sem tetszett. Több volt benne a verekedés, mint az ének. Ennél is hasonló volt a helyzet. Arra jó volt, hogy megismerjem az operett törénetét, meg ízelítőt kapjak a zenéból és a dalokból. A történetet is átírták kissé, legalább is ahhoz képest amit az operettek könyvében olvastam. Lehár művénél is hasonló volt a helyzet.
229 Búbánat 2006-01-20 09:28:55 [Válasz erre: 228 bemaria 2006-01-19 13:32:06]
Heuberger neves komponista és zenekritikus volt, de mindössze egyetlen szerzeménye lett ismert és vált maradandóvá: az Operabál. Lehárra féltékeny volt, nem kedvelte, lefitymálta addigi munkáit, és az ifjú muzsikus katonakarmesteri tevékenységéről pedig azt a véleményt fogalmazta meg, hogy nem ért a valcerek dirigálásához, arról fogalma sincs, és soha nem is fogja megtanulni. A Theater an der Wien vezetőit nem volt nehéz rábírnia, hogy az amúgy is neki szánt librettót, amit Victor Leon írt, ő zenésíthesse meg. A szövegkönyv egyébként Meilhac „A követségi attasé” című, franciás miliőt, hangulatot teremtő és sugárzó vígjátéka volt. Heuberger idővel elkészült néhány számmal, amelyeket elvitte meghallgatásra a színházba. A házi bemutatón, míg zongorázott, oldalt a függöny mögött foglalt helyet a Daniló szerepére kiosztott művész, aki utóbb őszintén bevallotta, hogy csalódást keltett Heuberger zenéje; nem az a vérpezsdítő, gazdagon áradó és dallambőségű, ritmikájú, felkavaró és szikrázó, felvillanyozó muzsika ez, amire számított. Ugyanezt a véleményt fogalmazta meg Leon is, és a hallgatóság. A színház direktora ezek után kereste meg Lehárt a szövegkönyvvel, aki egy éjszaka átolvasta a librettót, másnap reggel már jött, és kérte, hogy adják át neki, megkomponálja a darabot. Heuberger nem problémázott, nem sokat tartott róla, visszaadta A víg özvegyet. Még örült is, mert cserébe kapott Leontól három kis egyfelvonásost. Lehár pedig azonnal munkához látott. Még aznap este telefonon felhívta Leont, aki a kagylón keresztül meghallgatta az elkészült első számot, amit neki Lehár elzongorázott. Ez nem volt más, mint A víg özvegy egyik legsikeresebb, máig népszerű száma, egy kedves duett Danilo és Glavari Hanna között: „Bamba,bamba gyászvitéz…” Utána már nem volt megállás… Ez az előzménye az 1905-ben bemutatott és azonnal világsikerré vált A víg özvegynek, annak a darabnak, amely máig a legtöbbet játszott – még az operaszínpadokat is meghódító - operett a világon. Megszorítani is csak egy másik magyar muzsikus szerzeménye, Kálmán Csárdáskirálynője tudja.
Heuberger neves komponista és zenekritikus volt, de mindössze egyetlen szerzeménye lett ismert és vált maradandóvá: az Operabál. Lehárra féltékeny volt, nem kedvelte, lefitymálta addigi munkáit, és az ifjú muzsikus katonakarmesteri tevékenységéről pedig azt a véleményt fogalmazta meg, hogy nem ért a valcerek dirigálásához, arról fogalma sincs, és soha nem is fogja megtanulni. A Theater an der Wien vezetőit nem volt nehéz rábírnia, hogy az amúgy is neki szánt librettót, amit Victor Leon írt, ő zenésíthesse meg. A szövegkönyv egyébként Meilhac „A követségi attasé” című, franciás miliőt, hangulatot teremtő és sugárzó vígjátéka volt. Heuberger idővel elkészült néhány számmal, amelyeket elvitte meghallgatásra a színházba. A házi bemutatón, míg zongorázott, oldalt a függöny mögött foglalt helyet a Daniló szerepére kiosztott művész, aki utóbb őszintén bevallotta, hogy csalódást keltett Heuberger zenéje; nem az a vérpezsdítő, gazdagon áradó és dallambőségű, ritmikájú, felkavaró és szikrázó, felvillanyozó muzsika ez, amire számított. Ugyanezt a véleményt fogalmazta meg Leon is, és a hallgatóság. A színház direktora ezek után kereste meg Lehárt a szövegkönyvvel, aki egy éjszaka átolvasta a librettót, másnap reggel már jött, és kérte, hogy adják át neki, megkomponálja a darabot. Heuberger nem problémázott, nem sokat tartott róla, visszaadta A víg özvegyet. Még örült is, mert cserébe kapott Leontól három kis egyfelvonásost. Lehár pedig azonnal munkához látott. Még aznap este telefonon felhívta Leont, aki a kagylón keresztül meghallgatta az elkészült első számot, amit neki Lehár elzongorázott. Ez nem volt más, mint A víg özvegy egyik legsikeresebb, máig népszerű száma, egy kedves duett Danilo és Glavari Hanna között: „Bamba,bamba gyászvitéz…” Utána már nem volt megállás… Ez az előzménye az 1905-ben bemutatott és azonnal világsikerré vált A víg özvegynek, annak a darabnak, amely máig a legtöbbet játszott – még az operaszínpadokat is meghódító - operett a világon. Megszorítani is csak egy másik magyar muzsikus szerzeménye, Kálmán Csárdáskirálynője tudja.
228 bemaria 2006-01-19 13:32:06 [Válasz erre: 223 Búbánat 2006-01-19 12:12:03]
Érdekes, ezt még nem hallottam! Akkor csak a véletlenen múlt A víg özvegy zenéjének megírása! Kár lett volna érte! Azt hiszem Strauss is visszautasított annak idején egy librettót, amit aztán Offenbach zenésített meg. Strauss meg ahelyett az Egy éj Velencébenhez szerzett zenét, és nem lett olyan siker, mint Offenbach operettje. Remélem jól emlékszem, de ha nem akkor javíts ki kérlek!
Érdekes, ezt még nem hallottam! Akkor csak a véletlenen múlt A víg özvegy zenéjének megírása! Kár lett volna érte! Azt hiszem Strauss is visszautasított annak idején egy librettót, amit aztán Offenbach zenésített meg. Strauss meg ahelyett az Egy éj Velencébenhez szerzett zenét, és nem lett olyan siker, mint Offenbach operettje. Remélem jól emlékszem, de ha nem akkor javíts ki kérlek!
227 bemaria 2006-01-19 13:29:10 [Válasz erre: 223 Búbánat 2006-01-19 12:12:03]
Huszkával kapcsolatban teljesen egyetértek. Megállta voln a helyét nemzetközi porpndon is, de szép, hogy mégis itthon maradt a hazájában.
Huszkával kapcsolatban teljesen egyetértek. Megállta voln a helyét nemzetközi porpndon is, de szép, hogy mégis itthon maradt a hazájában.
226 bemaria 2006-01-19 13:27:54 [Válasz erre: 225 Búbánat 2006-01-19 12:16:49]
Én ebből a felsorolásból Strauss-on kívül a többi szerzőtől még nem hallottam teljes művet, ezért nem tudok mit nyilatkozni. Ha lehetőségem lesz rá megismerni tőlük is teljes műveket, majd megírom a véleményem. Egy biztos, a Rádió Dalszínházában hallott általuk szerzett dalok tetszettek, élvezhető a zene és a magyar szöveg is, sőt ez gyakran nagyon poénos is.
Én ebből a felsorolásból Strauss-on kívül a többi szerzőtől még nem hallottam teljes művet, ezért nem tudok mit nyilatkozni. Ha lehetőségem lesz rá megismerni tőlük is teljes műveket, majd megírom a véleményem. Egy biztos, a Rádió Dalszínházában hallott általuk szerzett dalok tetszettek, élvezhető a zene és a magyar szöveg is, sőt ez gyakran nagyon poénos is.
225 Búbánat 2006-01-19 12:16:49
A klasszikusok között én legjobban a franciákat szeretem: Hervé, Planquette, Lecocq és persze a franciává vált Offenbach. Osztrákoknál pedig nem Strauss vagy Millöcker jelenti nálam a prímet, hanem Suppé és Zeller.
A klasszikusok között én legjobban a franciákat szeretem: Hervé, Planquette, Lecocq és persze a franciává vált Offenbach. Osztrákoknál pedig nem Strauss vagy Millöcker jelenti nálam a prímet, hanem Suppé és Zeller.
223 Búbánat 2006-01-19 12:12:03 [Válasz erre: 218 bemaria 2006-01-19 11:32:03]
Heubergerről érdekes adat, hogy mielőtt Lehár megkapta volna a szövegkönyvet, előbb Heubergernek kínálták fel, amit visszautasított. Így Leháré maradt a dicsőség, és A víg özvegymeghozta neki 1905-ben a világhírt. De ehhez az is kellett, hogy Lehár Bécsben éljen. Már akkor is csak annak volt esélye a nemzetközi megmérettetésre, aki \"nyugatta\" ment. Lásd még Kálmánt, Ábrahámot. Huszka is világhírű lehetett volna, ha nem marad itthon, mert állítom operettjei, melódiái olyan invenciókészségről tanúskodnak,amelynek messze földön párja nincs. Tulajdonképpen az igazi magyar operett vele kezdődött el...
Heubergerről érdekes adat, hogy mielőtt Lehár megkapta volna a szövegkönyvet, előbb Heubergernek kínálták fel, amit visszautasított. Így Leháré maradt a dicsőség, és A víg özvegymeghozta neki 1905-ben a világhírt. De ehhez az is kellett, hogy Lehár Bécsben éljen. Már akkor is csak annak volt esélye a nemzetközi megmérettetésre, aki \"nyugatta\" ment. Lásd még Kálmánt, Ábrahámot. Huszka is világhírű lehetett volna, ha nem marad itthon, mert állítom operettjei, melódiái olyan invenciókészségről tanúskodnak,amelynek messze földön párja nincs. Tulajdonképpen az igazi magyar operett vele kezdődött el...
222 Búbánat 2006-01-19 12:02:04 [Válasz erre: 219 bemaria 2006-01-19 11:35:40]
Igen nekem azt videóra is felvettem, akárcsak Farkas Ferenc daljátékaiból összeállított - élő - programot, amelynek a felvételén maga a szerző is jelen volt.
Igen nekem azt videóra is felvettem, akárcsak Farkas Ferenc daljátékaiból összeállított - élő - programot, amelynek a felvételén maga a szerző is jelen volt.
221 Búbánat 2006-01-19 12:00:01 [Válasz erre: 218 bemaria 2006-01-19 11:32:03]
Sullivant én a klasszikus aranykorhoz sorolom. Életműve - Gilbert, a szövegíró társszerzősége mellett - olyan szintet képvisel a műfajon belül a brit zenében,mint mondjuk Offenbach a franciáknál és J. Strauss az osztrák-német kultúrkörben. Lehárt csak azért nem említem, mert tudjuk: ő a zsenialitásávalmár az opera és az operett határmezsgyéjén mozgott már a monarchia időszakában is.
Sullivant én a klasszikus aranykorhoz sorolom. Életműve - Gilbert, a szövegíró társszerzősége mellett - olyan szintet képvisel a műfajon belül a brit zenében,mint mondjuk Offenbach a franciáknál és J. Strauss az osztrák-német kultúrkörben. Lehárt csak azért nem említem, mert tudjuk: ő a zsenialitásávalmár az opera és az operett határmezsgyéjén mozgott már a monarchia időszakában is.
220 bemaria 2006-01-19 11:35:54
Ábrahám Pál műveiből volt a tévében egy összeállítás. Nagyon hangulatos dalokat írt, nekem tetszettek, de nem annyira, mint Kálmán, Lehár, Huszka vagy Jacobi szerzeményei.
Ábrahám Pál műveiből volt a tévében egy összeállítás. Nagyon hangulatos dalokat írt, nekem tetszettek, de nem annyira, mint Kálmán, Lehár, Huszka vagy Jacobi szerzeményei.
219 bemaria 2006-01-19 11:35:40
Ábrahám Pál műveiből volt a tévében egy összeállítás. Nagyon hangulatos dalokat írt, nekem tetszettek, de nem annyira, mint Kálmán, Leár, Huszka vagy Jacobi szerzeményei.
Ábrahám Pál műveiből volt a tévében egy összeállítás. Nagyon hangulatos dalokat írt, nekem tetszettek, de nem annyira, mint Kálmán, Leár, Huszka vagy Jacobi szerzeményei.
218 bemaria 2006-01-19 11:32:03 [Válasz erre: 217 Búbánat 2006-01-19 11:09:04]
Oscar Strauss-tól, Leo Fall-tól, Csajkovszkij-tól, és a Schubert-Berté szerzőpárostól már hallottam részleteket a rádióban, de annyira nem emlékszem rájuk, majd visszahallgatom a felvételeket. Talán Stolztól is hallottam már dalokat. A 3sat-on volt egy operett válogatás, amiben egy idősebb ember énekelt részleteket operettekből, volt ott mindenféle. Felvettem, de annyira nem tetszett. Az biztos hogy jó hangulatot csinált, de nem több. Lincke-től a Frau Luna-ból hallottam 3 részletet és nagyon megfogott. Most szeretnék tőle is CD-t beszerezni ha sikerül. Ziehrert és Heubergert még nem ismerem, majd fellapozom az operettek könyvét. Még nem sikerült végigolvasnom, most jön majd Sullivan.
Oscar Strauss-tól, Leo Fall-tól, Csajkovszkij-tól, és a Schubert-Berté szerzőpárostól már hallottam részleteket a rádióban, de annyira nem emlékszem rájuk, majd visszahallgatom a felvételeket. Talán Stolztól is hallottam már dalokat. A 3sat-on volt egy operett válogatás, amiben egy idősebb ember énekelt részleteket operettekből, volt ott mindenféle. Felvettem, de annyira nem tetszett. Az biztos hogy jó hangulatot csinált, de nem több. Lincke-től a Frau Luna-ból hallottam 3 részletet és nagyon megfogott. Most szeretnék tőle is CD-t beszerezni ha sikerül. Ziehrert és Heubergert még nem ismerem, majd fellapozom az operettek könyvét. Még nem sikerült végigolvasnom, most jön majd Sullivan.
217 Búbánat 2006-01-19 11:09:04 [Válasz erre: 216 bemaria 2006-01-19 07:54:28]
És hogy állsz a monarchiabeli \"aranykort\" követő \"ezüstkorszak\" többi kisebb-nagyobb nem magyar mesterével - gondolok itt pl. Oscar Straus, Fall, Ziehrer, Stolz, Lincke, Heuberger munkásságára. Vagy mi a véleményed Schubert-Berté és Csajkovszkij - Klein daljátékokról? Ezek is hálás témák. De a magyar Ábrahám Pál dzsessz-operettjei, jóval később Farkas Ferenc daljátékai is megérdemlik a figyelmet.
És hogy állsz a monarchiabeli \"aranykort\" követő \"ezüstkorszak\" többi kisebb-nagyobb nem magyar mesterével - gondolok itt pl. Oscar Straus, Fall, Ziehrer, Stolz, Lincke, Heuberger munkásságára. Vagy mi a véleményed Schubert-Berté és Csajkovszkij - Klein daljátékokról? Ezek is hálás témák. De a magyar Ábrahám Pál dzsessz-operettjei, jóval később Farkas Ferenc daljátékai is megérdemlik a figyelmet.
216 bemaria 2006-01-19 07:54:28 [Válasz erre: 215 Búbánat 2006-01-18 11:35:52]
Én sem hiszem. Szinte az összes felvételt hallhattuk már a televízióban, és ténylg nagyon aranyosan adják elő magukat, de nem több. Kikapcsolódásképpen biztosan meghallgatnám, de megvenni nem fogom.
Én sem hiszem. Szinte az összes felvételt hallhattuk már a televízióban, és ténylg nagyon aranyosan adják elő magukat, de nem több. Kikapcsolódásképpen biztosan meghallgatnám, de megvenni nem fogom.
215 Búbánat 2006-01-18 11:35:52 [Válasz erre: 207 Cavaradossi 2006-01-17 11:17:49]
Fischl, Kerényi és a producer nyilatkozatát az új CD-ről olvashatjuk a januári Fidelióban. Puszta kíváncsiságból majd belehallgatok a lemezbe, bár nem vagyok meggyőzve, hogy vetekedhet a több évtizeddel ezelőtti rádió-és Hungaroton felvételekkel.
Fischl, Kerényi és a producer nyilatkozatát az új CD-ről olvashatjuk a januári Fidelióban. Puszta kíváncsiságból majd belehallgatok a lemezbe, bár nem vagyok meggyőzve, hogy vetekedhet a több évtizeddel ezelőtti rádió-és Hungaroton felvételekkel.
214 bemaria 2006-01-18 10:43:43
Eltüntünk a listából, ezért gondoltam feltámaszto magunkat!
Eltüntünk a listából, ezért gondoltam feltámaszto magunkat!
213 bemaria 2006-01-17 12:18:22
A cdbt oldalán két A víg özvegy DVD is van, nekem az van meg amin Schellenberger énekli Hannát.
A cdbt oldalán két A víg özvegy DVD is van, nekem az van meg amin Schellenberger énekli Hannát.
212 bemaria 2006-01-17 12:16:40
A víg özvegyet a neten keresztül meg tudod rendelni a www.cdbt.hu oldalon. A Bécsi vért a Media Marktban vettem, de már a Tesco-ban is láttam. Az nem volt drága. Igaz ez utóbbi CD-n jobban tetszett Gedda, Rothenberger előadásában, de a Mörbisch-i DVD felvétel se rossz, abban Martina Serafin és Herbert Lippert énekelnek.
A víg özvegyet a neten keresztül meg tudod rendelni a www.cdbt.hu oldalon. A Bécsi vért a Media Marktban vettem, de már a Tesco-ban is láttam. Az nem volt drága. Igaz ez utóbbi CD-n jobban tetszett Gedda, Rothenberger előadásában, de a Mörbisch-i DVD felvétel se rossz, abban Martina Serafin és Herbert Lippert énekelnek.
211 csigabiga 2006-01-17 11:55:44 [Válasz erre: 198 bemaria 2006-01-16 11:42:21]
Hol vetted meg a Bécsi vér és a Vig özvegy DVD-ket? Én is szeretnék hozájutni! Légyszi ird meg.
Hol vetted meg a Bécsi vér és a Vig özvegy DVD-ket? Én is szeretnék hozájutni! Légyszi ird meg.
210 bemaria 2006-01-17 11:39:35 [Válasz erre: 206 Búbánat 2006-01-17 11:13:14]
Sajnos nem ismerem a Simándy-féle Marica grófnőt. Még nem hallootam belőle részletet sem. Biztosan gyönyörű lehet ha így dícséred! Személy szerint Kalocsay Zsuzs angjával és stílusával nem vagyok kibékülve. Fischl Mónikát jobbnak tartoam, de egyikük sem igazi operett primadonna számomra!
Sajnos nem ismerem a Simándy-féle Marica grófnőt. Még nem hallootam belőle részletet sem. Biztosan gyönyörű lehet ha így dícséred! Személy szerint Kalocsay Zsuzs angjával és stílusával nem vagyok kibékülve. Fischl Mónikát jobbnak tartoam, de egyikük sem igazi operett primadonna számomra!
209 bemaria 2006-01-17 11:36:24 [Válasz erre: 208 Cavaradossi 2006-01-17 11:21:51]
Ok, megbocsátjuk a botlásodat! Szerintem én nem fogom megvenni a CD-t, maradaok a Námeth Marika/Házy Erzsébet által énekelt változatnál.
Ok, megbocsátjuk a botlásodat! Szerintem én nem fogom megvenni a CD-t, maradaok a Námeth Marika/Házy Erzsébet által énekelt változatnál.
208 Cavaradossi 2006-01-17 11:21:51
Ekkora mellét: jó lesz az Kálmán Imrének is! Nem is értem, hogy téveszthettem ekkorát! :-)) Mea maxima culpa.
Ekkora mellét: jó lesz az Kálmán Imrének is! Nem is értem, hogy téveszthettem ekkorát! :-)) Mea maxima culpa.
207 Cavaradossi 2006-01-17 11:17:49
Rádióhír: 90 éve mutatták be az operettek operettjét, a Csárdáskirálynőt. Ebből az alkalomból az Operettszínház saját kiadványként megjelentette ezt a remekbeszabott alkotást, méghozzá a - szerintem - legjobb szereposztásban. Alighogy annakidején kitört a Nagy Háború, két bécsi librettista kereste meg Lehárt az ötlettel, hogy írjon operettet a témájukra. S egy évre rá - amikor már dörögtek a fegyverek a Balkánon és Európa hadszínterein, s Pesten az orfeumokban még folyt a pezsgő - bemutatták a Csárdásfürstint. A lemezt még nem hallottam, de biztosan megveszem majd, hiszen Fischl Mónikával, Vadász Zsolttal, Kékkovács Marával, Peller Károllyal csodálatos lehet. Minden egyes száma igazi sláger: elképesztő, hogy Lehár, a Monarchia katonazenész karnagya mit tudott a harmóniáról, a szerelemről, féltékenységről, megbocsátásról - egyszóval: a zenéről. Szerezzétek meg a lemezt és bezséljünk majd róla!
Rádióhír: 90 éve mutatták be az operettek operettjét, a Csárdáskirálynőt. Ebből az alkalomból az Operettszínház saját kiadványként megjelentette ezt a remekbeszabott alkotást, méghozzá a - szerintem - legjobb szereposztásban. Alighogy annakidején kitört a Nagy Háború, két bécsi librettista kereste meg Lehárt az ötlettel, hogy írjon operettet a témájukra. S egy évre rá - amikor már dörögtek a fegyverek a Balkánon és Európa hadszínterein, s Pesten az orfeumokban még folyt a pezsgő - bemutatták a Csárdásfürstint. A lemezt még nem hallottam, de biztosan megveszem majd, hiszen Fischl Mónikával, Vadász Zsolttal, Kékkovács Marával, Peller Károllyal csodálatos lehet. Minden egyes száma igazi sláger: elképesztő, hogy Lehár, a Monarchia katonazenész karnagya mit tudott a harmóniáról, a szerelemről, féltékenységről, megbocsátásról - egyszóval: a zenéről. Szerezzétek meg a lemezt és bezséljünk majd róla!
206 Búbánat 2006-01-17 11:13:14 [Válasz erre: 204 bemaria 2006-01-17 08:20:02]
A Marica grófnőt nagyon szeretem. Egyike a legjobb Kálmán-műveknek. A miskolci produkciót nem láttam, ahhoz nem tudok hozzászólni. Az Operettszínházban néhány éve felújított előadáson ott voltam - a TV is felvette a darabot (Nyári Zoltán, Kalocsay Zsuzsa és mások), nem volt rossz, de kevésnek éreztem a zenei kidolgozottságot. Az énekhangok tipikus operett-énekesi hangok, sem több, sem kevesebb. Nekem ez kevés. Ide – mint a klasszikusnak bizonyuló operettek többségéhez – operai nívójú hangok kellenek. Nekem teljesen közömbös, ha az énekes- szereplő esetleg nem tud játszani, kevésnek bizonyul a színészi eszköztára, amennyiben az énekhang és a zenekari kíséret minőséget hordoz. Ismerem az operett egy-két külföldi, német nyelvű hanglemezfelvételét, és olyan felvételeket is, amelyeken neves világsztárok énekelnek Kálmán-dallamokat, részleteket. Ha összehasonlítom az itthoni vagy külföldi színházi közvetítések ének-zeneanyagát olyan, rádióban vagy lemezgyárban készült, esetleg szabadtéren rögzített gála-felvétellel, amelyeken operaénekesek működnek közre - hát ég és föld a különbség az utóbbiak javára. A 3SAT-on sugárzott Mörbisch-ből közvetített Maricát én is megnéztem. Nem rossz, sőt kitűnő színpompás előadás! Tehetséges, jó hangú és illúziót keltő művészekkel. Nekem mégis hiányérzetem maradt utána. Hiányzott belőle az a tűz, az a magyaros virtus, és a kifinomult „operás” hangzás, amelyek hiányában ez a produkció is beleolvad az átlagba. Nem fogod ezek után meglepőnek tartani, amit állítok. Számomra egyetlen stílusos, a zene minden szépségét és ragyogását felmutató Marica grófnő létezik, amelynek keresztmetszetét szerintem Te is ismered: ez pedig, az a Simándys felvétel (partnerei Németh Marika, Külkey László, Zentay Anna, km. a Földényi-kórus és a MR Szimfonikus zkr. Sebestyén András vezényletével), amely az emlékeim szerint úgy a hatvanas évek elején készülhetett a Magyar Rádióban. Most olvasom Simándy könyvét, amelyet a fia szerkesztett korabeli cikkekből, interjúkból kötetté. Az egyik nyilatkozatában a nagy énekesünk úgy foglalt állást az operett műfajához való viszonyulásához, hogy számára ez a feladat semmivel sem marad el az operaszerepeinek megformálásától; énektechnikailag vannak olyan nehezek, igényesek, mint amazok. Lényeges, hogy a művész azonosulni tudjon szerepével és tőle telhetően a lehető legmagasabb művészi fokon, s mélységes alázattal meg szeretettel közelítsen a darabhoz, minél teljesebb hűséggel a szerző eredeti szándékához meg a partitúrához; azok szellemében alakítsa színpadon a szerepet vagy énekelje fel a stúdióban a darabok gyönyörű, színes, elragadó és megható énekszámait.. Köztudott, hogy Simándy kevés operettet énekelt, de amit elvállalt, abba szívét-lelkét bele adta. Ki tudná szebben elénekelni a Marica grófnőből a Hej, cigányt, a Tasziló belépőjét, szívhez szóló kettősét a kishúgával, vagy mint ahogy az ő hangján ismerjük az utolérhetetlen románcot a szeretett „Budapestről”! Nem tudtam, a könyvből olvastam tőle: pályája kezdetén tenor kettőt énekelt az Operaház kórusában, s ebbéli minőségében több mint negyvenszer lépett pódiumra Margitszigeten A víg özvegyben és táncolt, valcerezett is a Lehár-darabban!
A Marica grófnőt nagyon szeretem. Egyike a legjobb Kálmán-műveknek. A miskolci produkciót nem láttam, ahhoz nem tudok hozzászólni. Az Operettszínházban néhány éve felújított előadáson ott voltam - a TV is felvette a darabot (Nyári Zoltán, Kalocsay Zsuzsa és mások), nem volt rossz, de kevésnek éreztem a zenei kidolgozottságot. Az énekhangok tipikus operett-énekesi hangok, sem több, sem kevesebb. Nekem ez kevés. Ide – mint a klasszikusnak bizonyuló operettek többségéhez – operai nívójú hangok kellenek. Nekem teljesen közömbös, ha az énekes- szereplő esetleg nem tud játszani, kevésnek bizonyul a színészi eszköztára, amennyiben az énekhang és a zenekari kíséret minőséget hordoz. Ismerem az operett egy-két külföldi, német nyelvű hanglemezfelvételét, és olyan felvételeket is, amelyeken neves világsztárok énekelnek Kálmán-dallamokat, részleteket. Ha összehasonlítom az itthoni vagy külföldi színházi közvetítések ének-zeneanyagát olyan, rádióban vagy lemezgyárban készült, esetleg szabadtéren rögzített gála-felvétellel, amelyeken operaénekesek működnek közre - hát ég és föld a különbség az utóbbiak javára. A 3SAT-on sugárzott Mörbisch-ből közvetített Maricát én is megnéztem. Nem rossz, sőt kitűnő színpompás előadás! Tehetséges, jó hangú és illúziót keltő művészekkel. Nekem mégis hiányérzetem maradt utána. Hiányzott belőle az a tűz, az a magyaros virtus, és a kifinomult „operás” hangzás, amelyek hiányában ez a produkció is beleolvad az átlagba. Nem fogod ezek után meglepőnek tartani, amit állítok. Számomra egyetlen stílusos, a zene minden szépségét és ragyogását felmutató Marica grófnő létezik, amelynek keresztmetszetét szerintem Te is ismered: ez pedig, az a Simándys felvétel (partnerei Németh Marika, Külkey László, Zentay Anna, km. a Földényi-kórus és a MR Szimfonikus zkr. Sebestyén András vezényletével), amely az emlékeim szerint úgy a hatvanas évek elején készülhetett a Magyar Rádióban. Most olvasom Simándy könyvét, amelyet a fia szerkesztett korabeli cikkekből, interjúkból kötetté. Az egyik nyilatkozatában a nagy énekesünk úgy foglalt állást az operett műfajához való viszonyulásához, hogy számára ez a feladat semmivel sem marad el az operaszerepeinek megformálásától; énektechnikailag vannak olyan nehezek, igényesek, mint amazok. Lényeges, hogy a művész azonosulni tudjon szerepével és tőle telhetően a lehető legmagasabb művészi fokon, s mélységes alázattal meg szeretettel közelítsen a darabhoz, minél teljesebb hűséggel a szerző eredeti szándékához meg a partitúrához; azok szellemében alakítsa színpadon a szerepet vagy énekelje fel a stúdióban a darabok gyönyörű, színes, elragadó és megható énekszámait.. Köztudott, hogy Simándy kevés operettet énekelt, de amit elvállalt, abba szívét-lelkét bele adta. Ki tudná szebben elénekelni a Marica grófnőből a Hej, cigányt, a Tasziló belépőjét, szívhez szóló kettősét a kishúgával, vagy mint ahogy az ő hangján ismerjük az utolérhetetlen románcot a szeretett „Budapestről”! Nem tudtam, a könyvből olvastam tőle: pályája kezdetén tenor kettőt énekelt az Operaház kórusában, s ebbéli minőségében több mint negyvenszer lépett pódiumra Margitszigeten A víg özvegyben és táncolt, valcerezett is a Lehár-darabban!
