Legjobban Suppé Boccaccio c. klasszikus nagyoperettjét vártam volna - ami ugyancsak szerepelt Kiss-B. Atilla első főigazgatói ciklusa pályázatában! Az említett darabokkal együtt, sajnos, ez a produkció is elmaradt. ("Elfelejtődött"...)
Ábrahám dal azért általában volt a Palotakoncerten Kiss B regnálása 1 vagy 2 (pl. Tangolita, Sevilla, Do do, Honvéd banda), illetve a 100 éves gálán is volt 2 Ábrahám dal (Tangolita, Mr. Blue és Lady Blö). Hát azért több, mint a semmi.
Valójában Jacobi darab elég esélytelen nála, mivel még a halála 100. évfordulóján se volt még egy árva mondat megemlékezés sem a zeneszerzőről. Valójában külföldön se igen játszanak sehol Jacobi darabot. Magyarországon meg esetleg egy-két dalt énekelnek tőle az operettgálákon. Amióta Kiss B. Attila az igazgató, egyetlen palotakoncerten énekeltek tőle dalt, mégpedig a Sybill Illuzió a szerelem-et. A Sybillt annó én is megnéztem, igazából nem volt rossz, de a librettó nagyon uncsi volt, és hát a második felvonásra a dalok is elfogytak -a főszám persze akkor volt-, ráadásul kihagyták a "Félrecsapom a kalapomat", ami pedig az egyik kedvencem az operettből.
Az első pályázatában azért szerepelt a Bál a Savoyban és a Leányvásár, sőt Ábrahám és Jacobi év is, ill. Ábrahám gála. Ezek mind elmaradtak, pedig 2022-ben (Ábrahám 130 éve született, 1892-ben zületett ) nem volt Covid és Jacobi idén lett volna 140 éves (1883-ban született)... ezek is elmaradtak A Fényes Mayát pedig sajnos azonnal levette, pedig sikeres volt, még az előző igazgató tette fel, ő azonnal levette a következő évadban. Nem is emlékszem ilyenre, hogy egy operett csak 1 évadot ment volna....legalább egyszer láttam a Mayát.
Aki csütörtökön (december 21.) rákeresett a Mezzo TV-re (akinek van előfizetése a
csatornára), operettet is láthatott: Hervé
leghíresebb, klasszikus operettje, a Nebáncsvirág szerepelt a műsorán!
A
Lausanne-i Opera előadásának felvétele: 2018. január 13.
Hervé (alias Florimond Ronger): Mam'zelle Nitouche – vaudeville-operett
Hervé (1825 - 1892)
Libretto by Henri Meilhac and Albert Millaud
First performance in Paris, Théâtre des Variétés, 26 January 1883
A Mezzo TV-n ismét látható lesz az operettelőadás felvétele:
- Sunday,
December 24 at 06:30
- Friday,
December 29 at 12:50
- Wednesday,
January 3 at 00:00
- Saturday,
January 6 at 10:00
Magyarországon egy időben több színház is játszotta a Nebáncsvirágot,
a Rádió Dalszínháza pedig teljes stúdiófelvételt készített a darabból:
Esti
Hírlap, 1958-02-04
Hervé világhírű operettje a rádióban
Kétórás
rádióoperetté dolgozta át Hervé Nebáncsvirág című,
immáron klasszikusszámba menő operettjét Innocent-Vincze Ernő és Bródy Tamás.
A „rádiósítás” óhatatlanul azzal a veszéllyel jár csaknem minden eredetileg
színpadra írt mű, így az operett esetében is, hogy épp azok a részek maradnak
ki belőle, amelyek a cselekmény érthetőségét, kerek egészét biztosítják.
Emellett más a színpadi mű és más a rádiójáték, külön törvények mozgatják ezt
és megint mások amazt. Ritka az a színműből átdolgozott rádiójáték, amely
megőrzi az eredeti mű hangulatát, cselekményi egységét, irodalmi értékét,
sajátos stílusát. Nos, Hervé világhírű operettjének rádióváltozata ezek közé a
ritka kivételek közé tartozik. S ebben nagy része van a rendező
Solymosi Ottónak, aki az eredeti mű franciás könnyedségét,
finom humorát, kedves pikantériáját néhány „rádiós“ ötlettel gazdagítva,
maradéktalanul „átmentette“. Munkájában sok kitűnő színész segítette. Nekünk
mindenekelőtt Ladomerszky Margit ellenállhatatlan
humorral átszőtt fejedelemasszonya és Fekete Pál ízes
epizódalakítása tetszett. De kedvesek a többiek is: Ráday
Imre, Olthy Magda, Egry István, Hlatky László.
Neményi
Lilit elsősorban énekhangja predesztinálja a
címszerepre, prózája már kevésbé. A „Nebáncsvirág” sikeres átdolgozása felveti
a kérdést: nem kellene-e a rádiónak több más klasszikus operettet is
felújítania?
(túri)
Florimond Hervé: Nebáncsvirág
Rádió Dalszínházának bemutatója: 1958. február 2., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00
Fordította: Zágon
István
Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő
Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus
Zenei rendező: Beck László
Rendező: Solymosi Ottó
Szereposztás:
Denise de Flavigny – Neményi Lili
Celestin, orgonista/Floridor – Ráday Imre
Fernand de Champlatreux – Baksay Árpád
Chateau Gibeaux, őrnagy – Egri István
A fejedelemasszony – Ladomerszky Margit
Corinne – Olthy Magda
Loriot, őrmester- Fekete
Pál
Kapusnő – Koloss Margit
A részeg – Hlatky László
Színigazgató – Zách János
Színésznő – Darvas Magda
A rádiófelvétel az alábbi ének-zene számokat
tartalmazza:
- Nyitány
- Celestin belépője - „Floridor az Celestin, és Celestin az Floridor” (Ráday Imre)
- Fernand dala (Baksay Árpád, km. Énekkar)
- Celestin és Fernand kettőse (Ráday Imre, Baksay
Árpád)
- Denise és Fernand prózai jelenete (Neményi Lili,
Baksay Árpád, Km. Egri István, énekkar)
- Denise dala -
„Klastromdal” (Neményi Lili, énekkar)
- Denise és Celestin prózai jelenete (Neményi Lili,
Ráday Imre, km. Ladomerszky Margit, énekkar)
- Denise dala -
„Alleluja” (Neményi Lili)
- Loriot dala (Fekete Pál)
- Denise és Celestine kettőse - „A gránátos dal” (Neményi Lili, Ráday Imre)
- Denise búcsúdala és az I. rész fináléja (Neményi
Lili, Ráday Imre. Énekkar)
- Denise dala - „Nagydob-kuplé”
(Neményi Lili)
- Fernand kupléja - „A
Wertheim-huszár” (Baksay Árpád)
- Denise dala -
„Babette és a kadett” (Neményi Lili)
- Celestin dala -
„Ólomkatona dal” (Ráday Imre)
Sajnos Kiss B Attila csak Lehárban, Huszkában és Kálmánban tud gondolkodni, pedig ott van pl a Csókos Asszony a Viktória amivel tartozik még a színház mert a Covid idején mégsem mutatták be. Sajnos Lehár nehéz énekelni való, necces ezzel a társulattal, de ha a Mosoly Országát leveszik, akkor fixen kell hogy legyen valami Lehár is.
Ezen a héten tart az akció, szóval szerintem még elcsíped. ARANYHET50 ezt a kódot kell beírni :)
Én anyukámmal megyek, akinek Szomor György a kedvence, úgy hogy vele nézzük meg. Még sosem láttam a darabot szóval kicsit szkeptikus vagyok miatta.
Mikor volt az egyet fizet kettőt kap a Nine-ra?
Mágnás Miskát sose szerettem, még Bajorral elment. Másrészt már túl lett játszva, és ment a Vígszínházban is párhuzamosan. Már vagy 10 éve megy, vagy még több, már aki akarta megnézte. Én még Bajorral és Oszvald Marikával láttam, az legalább vicces volt, de nekem a zenéje lég együgyű. Ezt a két Peller féle verziót még tévében se tudtam végig nézni, nem tudtam rajta nevetni.
Homonnay Zsolt éneklése mellett rendezői képességeivel is már bizonyított, így nem lepett meg művészeti vezetői kinevezése az Operettszínházban. Bízom benne, terveivel, elképzeléseivel jól fogja szolgálni a színház műsorpolitikáját, változatosabb darabkínálatra is törekszik majd a következő évadokban, gondolok elsődlegesen az operettműfaj kiemelt jellegéből adódóan visszaadni rangját, primer szerepét, ami az elmúlt évek repertoárját tekintve eléggé egysíkúnak tűnik a szememben. Persze el kell telnie bizonyos időnek, amíg látszatja is lesz Homonnay mint új művészvezető tevékenységének, és kialakulhat egy kedvezőbb kép a mostaninál: reményeim szerint szélesebb körből kerülnek ki az új operettbemutatók a színházban és arányaiban több operettet kapnak a műfaj rajongói az eddigiekhez képest.
Homonnay Zsolt lett az Operettszínház új művészeti vezetője. Én személy szerint örülök ennek, mindig voltak jó ötletei, a rendezései és a gáláis is mind egyediek voltak. És mivel beleszólhat a repertoár, illetve a jövő évad terveibe is, így talán valamicskét változhat a színház szerencsétlen helyzete is.
Az alábbi cikk linkje néhány napja már bejegyzésre került a Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? topikban. A műfajból adódóan áthozom ide, legyen meg itt is.
"Azt nem állítanám, hogy A mosoly országa az utóbbi évek legjobb, legizgalmasabb operett-produkciója a Szegedi Nemzeti Színházban, mindenesetre Harangi Mária látványos Lehár-rendezése tisztes sikert aratott a pénteki premieren."
A tervezett kettős szereposztás:
Szu-Csong herceg................................. Turpinszky
Gippert Béla m.v. / Balczó Péter m.v.
Liza........................................................
Kónya Krisztina / Máthé Beáta
Gróf Hatfaludy Ferenc...........................
Szélpál Szilveszter / Görbe Norbert
Mi...........................................................
Horák Renáta / Dobrotka Szilvia
Gróf Lichtenfels, Liza apja.....................
Rácz Tibor / Pálfi Zoltán
Amália, Feri nagynénje..........................
Vajda Júlia / Somogyvári Tímea Zita m.v.
Tábornok...............................................
Piskolti László
Fini.........................................................
Bita Boglárka
Vali.........................................................
Rózsa Kitti
Tóni........................................................
Szilágyi Zita
Franci.....................................................
Farkas-Varga Anna
Csang nagybácsi...................................
Réti Attila / Ottlik Ádám
Inas,
Főeunuch...................................... Szívós László
Fu-Li
titkár.............................................. Büte László / Judik Patrik
Alkotók
Díszlettervező / Játékmester: Romvári Gergely
Jelmeztervező: Papp Janó
Koreográfus: Cortés Sebastián
Vezényel: Hermann Szabolcs / Kardos Gábor
Rendező: Harangi Mária
Közreműködők:
a Szegedi Szimfonikus Zenekar, valamint a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és tánckara
Hát a Ninet lehet bukásnak tekinteni, most sem veszik rá a jegyeket pl épp ezért csináltak egy olyan akciót, hogy egyet fizet kettő kap. Mikor egy hete ránéztem a jegyekre, Homonnay Zsolt szereposztásánál, több mint 200 jegy volt még szabad :/
Az Orfeum Mágusa némileg szerencsés, ugyan telt házra nem tudom mennyi esély van, de mindenképp jobban fogynak rá a jegyek. Januártól úgyis megvágják, így már a hossza sem lesz zavaró.
Felesleges találgatásokba nem bocsátkoznék... Amúgy sem tudom követni az Operettszínház műsorpolitikáját, és megérteni az arányokat a musical- és operettjátszás meglévő rendszerében. És mi ott a siker és mi meg a bukás "mérőszáma"...
Tudjátok min gondolkoztam? Vajon miért van az, hogy az Operettszínház, a bukott darabokat, mint a Nine megtartja, a sikeresnek mondható darabokat az istván a Királyt illetve a Mágnás Miskát pedig le akarja venni? Valaki segítsen már megérteni, mire jó ez nekik???
Gondolom, elírtad: a Leányvásár c.
Jacobi operettben Jack Harrison bariton buffo - egy negatív karakter, mellékszerep, míg Tom Miggles (álnéven:Tom
Fleetwood) a tenor főszerep. (A Rádió Dalszínházának stúdiófelvételén Udvardy
Tibor énekelte.)
Boncsérra illene talán még a Árahám Bál a Savoyban főszerpe Henry de Faublas is, vagy a Ábrahám Hawaii rózsája Stone kapitánya, illetve a Jacobi Leányvásár Harrison-ja. Ezek az operettek is mehetnének. Illetve a Zeller Madarász főszerepe is jó lenne rá.
Ha az én véleményemre vagy kíváncsi szerintem hasonló út vár rá mint Dolhai Attilára vagyis hogy mind operettekben mind musicalekben látható lesz még párhuzamosan. Az énekhangja és a játéka is nagyon megnyerő és nagyon sokan csak miatta vásárolnak jegyet egy egy előadásra, szóval a népszerűsége is meg van már. Én leginkább őt Huszka darabokban tudnám elképzelni, illetve a Csókos Asszonyban Dorozsmaiként. Edwint illetve Danilot nem látom benne, mert mint említettem ő nem az a klasszikus bonviván alkat.
Úgy tűnik, Boncsér Gergely, aki nem is olyan régen még
a negyedik tenornak számított az Operettszínházban, onnét "kikopott",
már nem énekel ott. Ugyanakkor az OPERÁ-ban is jelentősen lecsökkent
szerepléseinek száma. Kétségtelen, az "eltűnése" összefüggésben
van/lehet énekhangjának sajnos erőteljes hanyatlásával, ami a
szerepmegformálásaira kivetül. (Nem tudom, hogy a családi állapotában három éve
bekövetkezett változás mennyire viselte meg; megfordítva: mi volt
előbb...) Úgyhogy míg fél állásban az Operettben is sikerei voltak -
egyik emlékezetes alakítása volt a hármas szereposztásban kihozott Offenbach
Kékszakáll-jának címszerepe -, és számítani lehetett volna őrá később bemutatandó,
újabb klasszikus operettek bonvivánjaként, talán nem is olyan váratlanul
"elfogyott körülötte - és benne? - a levegő". Nagy kár
érte, hogy így alakult, mert szép sikerei voltak a törését megelőzően. Ő is
hiányzik a palettáról.
Az előbb említett Kékszakállban a címszerepbe beugrott
az egyik előadáson Varga Donát operaénekes, jó hangja volt, erőteljes
színpadi alakításával sikert aratott ő is. Úgy látszik, csak egyszeri
megmérettetés és alkalom volt neki a vendégfellépte az Operettszínházban.
Sándor Pétert mindössze kétszer láttam: a János
vitézben és a Mária főhadnagyban. Ő színészként sokat énekelt-játszott - más
helyeken is - musical-darabokban (akárcsak Dolhai, Homonnay és Vadász Zs.),
kíváncsi vagyok, hogy még mit kínál és hoz el neki(k) a jövő itt a Nagymező
utcában!...
Igen sajnos a bonviván szekció igencsak megcsappant. Van három tenor(Dolhai, Homonnay, Vadász) de őket nyílván a korukból adódóan nem tehetnek már be minden szerepre. A fiatalok közül akinek a legnagyobb esélye van (és ezt el is kezdték kihasználni) hogy utánpótlás legyen az a Sándor Péter. Ugyan ő nem klasszikus bonviván típus, de a hangja és a kiállása is alkalmassá teszi arra hogy a színház bonviván szekcióját erősítse.
Jól látod, én is elsősorban a hölgyek némelyikére gondoltam, míg bonvivánok igen szűken vannak mérve; Vadász Zsolt egykor énekelt operákat is, rutinos, még van hangja, csak az a baj, inkább ordít szólamában, elsikkad nála a "bel canto". Long nekem is tetszik, A mosoly országában kitűnő Szu-Csong-alakítással hívta fel magára ismételten a figyelmet, ám ő szerintem tenorjának lírai színeivel bontakozik ki. Úgyhogy valóban érdemes lenne erősíteni a tenor vonulatot, hiszen a színház többi bonvivánja hangját már tönkretette/tönkreteszi az a körülmény is, hogy az operett mellett, egész más hangképzéssel, musicalekben is vállaltak-vállalnak szerepeket! Persze, azt sem szabad feledni, egy jó hangú fiatal tenornak - ha jönnének - itt, a dialógusokban beszélni is tudni kell, hasonlóképp, amint a nem zenés színházakban történik. Játszani is kell!
Nem értékesebb zeneileg, de szerintem abszolút hallgathatóak és szerethetőek a dalok :)
az Operettszínháznak operai-féle hangzást megvalósító szólamokat eléneklő énekművészei,
Na éppenséggel ebből nem túl sok van, főleg a primadonnák terén találni ilyen művésznőket, a bonvivánszekcióban viszont csak Long és Erdős Attila van ilyen, de utóbbi tánckomikus és nem bonviván. Tehát ha valóban Cigányszerelem lesz, akkor figyelembe kell majd venni, hogy az esélyesek Zórika szerepében vagyis Széles Flóra és Lévai Enikő ezzel nem rendelkeznek.
"És még nem szóltam Sullivan, Suppé, Zeller, Millöcker, Hervé, Planquette, Lecocq és más szerzők darabjairól,.."
Kálmánból/Kálmántól az idén - az évfordulók kapcsán - sok minden volt...
Lehártól A mosoly országa szépen teljesített, ha helyébe más Lehár-darabot mutat be a színház, annak is örülni tudnék. Mellesleg, most a napokban a Szegedi Nemzeti Színház is színre vitte Lehár örökbecsű darabját - megoszlanak a vélemények, hogy milyen színvonalon...
Hát ha Kiss B Attilán múlik akkor nem is lesz nagy a bálaszték. Nem tudom az feltűnt e bárkinek is, hogy javarészt három szerzőtől játszanak: Kálmán, Lehár, Huszka. Egy Mágnás Miska van, de nyílván az is csak azért mert a nézők szeretik. Sajnos ezen kívül ne is nagyon várjunk mást. a Következő évadra véleményem szerint valamelyik Lehár darab fog jönni, hiszen nagyon sokan beszélik, hogy a Mosoly Országa lekerül a következő évadban és mivel már van két Kálmán, meg két Huszka darab is, így most Lehárnak kéne következnie, a Cigányszerelemnek van a legnagyobb esélye, hisz ott meg tudják csinálni, hogy a fiatalabb és idősebb generáció is szerepet kapjon benne. A másik ötletem, hogy az Orfeum Mágusához hasonlóan egy operettet írnak majd Kálmán Imre életéből. Hogy miből gondolom? Talán az Október 24-i Ridikül adásból, ahol Homonnay Zsolt megemlítette, hogy a Kálmán Imre életéből készült filmnek(sajnos a címét nem tudom) a szövegkönyve a kezükben van, továbbá az is meg lett említve, hogy Dolhai Attila is szívesen rendezne már, talán Homonnay Zsolt után ő rá is rábíznak majd egy operett vagy musical rendezést. A jövő évadra musical téren a legnagyobb esélyes az a West Side Story.
Jobban örültem volna, ha a János vitéz helyett/mellett a Rákóczi c., az előbbinél sokkal értékesebb dallamvilágú daljátékból kaptunk volna egy keresztmetszetet - áttekintést: Nemlaha György igen felkészült zenei író-előadó közreműködésével; vesszőparipám, az Operettszínház ne csak az untig ismert darabokra hegyezze/helyezze a hangsúlyt! Az új magyar operett bemutatója egy lépés előre e tekintetben, mert a régi művek között is nagyon sok érték(es) van, amiket meg kell(ene) ismertetni és azáltal megkedveltetni a közönséggel. Egyszóval: "nevelni". Felhívni arra is a figyelmet, előhozni, betanulni, előadni azokat: hiszen olyan gazdag csak a magyar operett-daljáték irodalma is, és csak egy picinyke szeletjét játssza évtizedek óta a Nagymező utcai zenés teátrum.
Szép volt, bár sok mindent nem tudtunk meg Kacsóh Pongrácról és Kiss B Attila beszédében megemlítettek sem tartoztak a megemlékezéshez, ellenben az utolsóként előadott Egy Rozsaszál Szebben Beszél Pete Ádámtól, kifejezetten gyönyörű volt :)
150 éve
született és 100 éve halt meg Kacsóh Pongrác zeneszerző, ebből az alkalomból
különleges programmal készül az Operettszínház.
Kacsóh Pongrác
zeneszerző, zenepedagógus, fő-reáliskolai igazgató, tanár, a magyar
daljáték megteremtője,1873. december 15-én született és 1923. december 16-án
halt meg.
Erre emlékezve, a szerző előtt tisztelegve rendez gálaműsort a színház a Kálmán Imre Teátrumban péntek délután 16 órától.
AZ ESEMÉNYEN NEMLAHA GYÖRGY MŰVÉSZETI ÍRÓVAL A GÁLÁT RENDEZŐ HOMONNAY ZSOLT JÁSZAI MARI- ÉS HONTHY-DÍJAS SZÍNMŰVÉSZ, AZ OPERETTSZÍNHÁZ MŰVÉSZETI VEZETŐJE BESZÉLGET.
A gálaest során elhangzanak a komponista népszerű dalai, mások mellett a János vitéz című daljátékból, az Operettszínház 2019 novemberében bemutatott, nagy sikerű előadásából. Színpadra lép Kiss Diána, Süle Dalma, György-Rózsa Sándor, Ninh Duc Hoang Long és Pete Ádám.
/Operettszinhaz.hu/
Valóban jobb a magyar változat, a Holdfényes nyárészakák Kálmán Imrétől, mint a Damrau féle. Legalább is nekünk jobban tetszik.
Áthozom ide kedves fórumtársunk, „Tejberizs” aktuális
bejegyzését (hozott linkjét) , ami a Mi újság a Szegedi Nemzeti Színház? topikjában már ott van.
Legyen itt is nyoma, hiszen egy közelgő Lehár-operett bemutatójáról kapunk híradást.
A december 15-i premier előtt közönségtalálkozó lesz december 12-én A mosoly országa-produkcióról.
Az én fehér karomban c. dal a Bál a Savoyban operett filmváltozatába készült 1935-ben, a Dzsu-dzo-val (Niagara fox) együtt,
Számomra
a Damrau szopránján elhangzó Kálmán-melódia nem ismeretlen, hiszen a német nyelvű szövegkönyv alapján írt A farsang
tündére című operett csak egy átirat, egy változat (1917) az
eredetileg két évvel korábban Martos Ferenc és Bródy
Miksa magyar nyelvű librettójára a Vígszínház számára készült „Zsuzsi
kisasszony”-nak (1915).
Két magyar nyelvű
rádiófelvételen is felcsendül ez a szép, érzelmes dal: tenor mellett baritonra
transzponálva!
„Holdfényes, illatos nyáréjszakák, hűs kert ölén, szép
rózsafák. Úgy vágyom oda én, ott él a kicsikém, húsvétkor rezedák virulnak!
Édesebb, szebb ott a nyár, rózsák közt kislányka jár. Gyöngyöző könnyei értem
hullnak, engem ő epedve vár! Hol vagytok nyáréjszakák? Hűs kert ölén, rózsafák?
Virágot öntöző kicsiny leány, hol vagytok szép csodák?!...”
Kövecses Béla
(tenor), km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bánfalvy Miklós
- a Dankó Rádió többször leadta az elmúlt évek során!
Radnay György (bariton), km. a Fővárosi Operettszínház
Zenekara, vezényel: Bánfalvy Miklós (YouTube-ról)
Nekem jobban tetszik ez a magyar nyelvű részlet, mint a Damrau énekelte (szoprán)-változat.
Mellesleg, Kálmán Imre élete vége felé készült interjúban két legkedvesebb operettje egyikeként a "Zsuzsi kisasszony"-t jelölte meg (másikként a hamar elfelejtett "A kiskirály"-t említette).
A Bál
a Savoyban c. Ábrahám-operett magyar nyelvű rádiós
keresztmetszet-felvételén nem hangzik el ez a Madeleine-dal. Damrau
énekfelvételéről most figyeltem fel erre a különleges szépségű énekszámra.
Igen, fent van már a youtube-n. Csodálatosan énekel. Szépek a dalok is.
Érdemes lesz Diana Damrau operettlemezét beszereznem (addig is szép részletek a YouTube-on megtalálhatók, meghallgathatók) és persze az operett-koncertjén ott leszek a Müpában, hogy élőben is élvezhessem mindezt!
AZ ERATO-NÁL: DIANA DAMRAU OPERETTUTAZÁSA
ÍZLETES HANGZÁSSAL
.
Donizetti drámai bel canto szerepeinek (Lucia, Maria Stuarda, Anna Bolena) kompozíciójában Diana Damrau, látszólag elérve vokális lehetőségeinek határait, szünetet tartott, és a "könnyű műfaj" felé fordult. A 2022-es dupla album, a "My Christmas" már tanúskodott erről. Most anyavállalata, az ERATO új lemezt ad ki a német szopránnal, amely az egyszerű Operett címet viseli (talán Noel Coward darabjára utalva?), és amelyet 2023 januárja és júliusa között vettek fel Münchenben és Salzburgban (5054197827983). Különleges hangsúlyt ad az album alcíme BÉCS . BERLIN. PÁRIZS, mert az énekesnő fantasztikus utazását jelképezi a 19. századi operett világába ezzel a három fontos állomással. A programsorrendben azonban keverednek a metropoliszokat jelentő címek, ami persze bájos változatosságot hoz magával.
Az előjáték Manon "Légy lelkem császára" című műve Robert Stolz A kedvenc című művéből – ezt a címet Hilde Gueden és Anneliese Rothenberger legendás interpretációi tették híressé. Ehhez képest Damrau tiszteletre méltónak tartja magát – kevésbé hölgyszerű és elbűvölő, fiatalosabb és kacérabb. A következő cím, "A holdban fekvő kastélyok", Paul Lincke feleségétől, Luna-tól, szintén népszerű, például Lucia Popp tervében. Damrau itt is egy pimasz soubrette hangra támaszkodik.
Több szám Lehár Ferenc műveiből származik, amelyek közül az egyik ritkán hallható: "Ez is nem volt más, mint álom" Évától. Itt a szólista élvezi a keringő őrületét, bevallottan lehetővé téve az erőltetett hangok meghallgatását a kitett regiszterben. Ezzel szemben Friedericke-től a "Miért csókoltál meg ébren?" című dal, amely melankolikus hangulatában az egyik legsikeresebb cím, Paganini "Love, you heaven on earth" és a cigányszerelem "Hör' ich Cymbalklänge" népszerű és többször hallható slágerei. Ez utóbbi szám különösen illik az énekesnő temperamentumához gyors tempójú szerkezetében, éljenzik és szikrázik a verve és az esprit. Csábító kifinomultsággal énekli Kálmán A karneváltündér című operájából a "Szerelem, vágyom rád"-at, de itt is hangsúlyos magassággal. Millöcker Die Dubarry ("Adom a szívem") címadó hősnőjének szólója nagyon sikeres. Figyelemre méltó Paul Abraham Savoyai-báljának részlete, az "In my white arms", amelyben Damrau meghökkentő Weill hangot kezel, ami kitekintés lehet az énekes jövőbeli tevékenységére (Teresa Stratas analógiájára). A műsor utolsó írása, Oscar Straus Manonjának "Nő vagyok" című műve harmonikus lezárása a dicsekvő dívaadásoknak.
A francia hozzájárulások igazi ritkaságokat kínálnak. Francis Lopez Andalousie című dalával kezdődik, pimasz aplombal, majd André Messager Monsieur Beaucaire "Rossignol, tout comme autrefois" című dalával. A zeneszerző második címe később jelent meg: "J'ai deux amants" a L'Amour masqué-ból. Egy másik francia hozzájárulás, Aspasie "Mon cher Phi-Phi" című műve Henri Christiné Phi-Phi című operettjéből származik, és élénk páros, amelynek hatását az énekes nem hagyja ki kifejezett akcentussal.
A szoprán illusztris társaságban szerepel Johann Strauss II (Das Lied der Liebe), Robert Stolz (White Horse Inn) és Richard Heuberger (Az operabál) címekkel, ahol Jonas Kaufmann tenor csatlakozik hozzá. II. J. Strauss "Flörtduettjében" a szoprán és a tenor bájosan dobálja egymásnak a labdákat, az Operabál-duettben pedig olyan atmoszférikus jelenetet kínálnak, mint valami élő előadásból.
Johann Strauss II The Queen's Lace Scarf című művének Where the Wild Rose Blooms című dalában Diana Damrau partnere Elke Kottmair szoprán és Emily Sierra mezzoszoprán. Nagyon hangulatosan énekli a keringőszerű címet, és kollégái jól támogatják. A Müncheni Rádiózenekar, amely ízletes hangzásával utazásra invitálja Önt, mesés partnere az énekesnek. Ernst Theis karmester ügyesen állítja be saját hangsúlyait. Bernd Hoppe
„Bécsi elegancia, magyar virtus”
a Gödöllői Szimfonikus Zenekar nyárköszöntő ünnepi koncertje – 2022. június 11.
Gödöllői Királyi Kastély Díszudvara
A szabadtéri koncerten részletek hangzanak el ifj. J. Strauss, C. Millöcker, C. M. Ziehrer, Lehár F., Kálmán I., Huszka J. és Szirmai A. műveiből
Közreműködnek:
Rőser Orsolya Hajnalka - szoprán
Lukács Anita - szoprán
Vadász Zsolt - tenor
Fülep Máté – bariton
A gálaműsor tánckara
Koreográfus: Sebestyén Csaba
Vezényel: Rácz Márton
És Görögországban is előkerül az operett, mint műfaj.... a leghíresebb görög szerző operettjét veszik elő. Ennek a számunkra ismeretlen operettnek a témája nagyon is aktuális ....
Theophrastos Sakellaridis Sataneri című operettje P. K. Epilogitól
A vidám Sataneri dicséri a pokol felsőbbrendűségét a menny felett
Publikálva 06. december 2023
A Kulturális Mozgalom Epilogia a Piknik a viharban című operett tavalyi sikeres bemutatása után egy másik művel folytatódik ebből a sajátos zenés színházi műfajból. Ismét a görög operett úttörőjének, Theophrastos Sakellaridisnak a Sátáni című művét választja.
A vidám Sataneri egy színészi darab, amely a pokol felsőbbrendűségét ünnepli a menny felett, bátran és ironikusan választva a modern erkölcstelenség előnyeit a hagyományos erkölcs helyett. A darab az időszerű és időtlen büntetlenséget szatirizálja Andrew, egy szerencsétlen "hiteladó" történetén keresztül. András, csalódva a becsületessége által rákényszerített helyzet miatt, arra kéri a Sátánt, hogy jöjjön és vigye el... ahogy ez történik. Tehát Sátán a mennybe és a pokolba vezeti Andrást. Húsz év közkincstárnokként, becsületes, de nincstelen. Mindenütt tartozik. A hitelezők üldözik.... Ez nem élet. Unatkozott, kétségbeesett. A pokolban gazdagságot, dicsőséget, lakomákat, szeretetet fog látni. Csak Isten arca nem lesz soha többé látható. De mit is tegyek? Amennyire ő látta, mit nyert?
Egy időtlen kérdés, amely manapság szörnyű méreteket öltött, élesen, de szatirikusan is bemutatásra kerül. A problematizálni akaró előadás éleslátással és erkölcsi merevségek nélkül közelíti meg a témát.
Rendezés, forgatókönyv-adaptáció: Angela-Kleopátra Szaroglou Zenei felügyelet: Michalis Grigoriou
Szólisták: Mariza Anastasiadi, Marios Andreou, Stelios Georgiou, Tasoula Vorka, Giorgos Kalamakis, Odysseas Alexandridis
Résztvevők:
A kulturális mozgalom kórusa válogatás
Zenészek: Kyriakos Kyriacou (zongora), Doros Zisimos (cselló), Nikos Pantechis (harmonika), Barbara Loukas (hegedű), Ioannis Karseras (nagybőgő).
Rialto Színház, december 17., vasárnap, 20:00
Időtartam: 65', Jegyek: € 15 / 12. E-jegy www.rialto.com.cy vagy hívja a színház telefonját 77777745 (hétfőtől péntekig 10:00 - 15:00)
- Rialto Színház
17. december 2023. kedd
Meg lehet hallgatni, de nem lesz belőle egy sláger.
Az Orfeum Mágusában, ezért a dalért kapott Fischl Mónika minden egyes előadás után(mind a négy előadásán ott voltam) hatalmas ovációt. Lukács Anita és Füredi Nikolett akik szintén éneklik ezt a dalt, ekkora tapsot nem kaptak
Szia, Boros Misi mint a fiatal Kálmán Imre csak a darab legvégén jelenik meg és nem sok szerepe van, inkább tisztelgés előtte. Nagyjából annyiban kimerül a szerepe, hogy Somossy az új Orfeumába magával akarja vinni a fiút, akit akkor nem ismer és aki Kálmán Imreként mutatkozik be. A végén van egy nagyon hangulatos jelenet, amely akár a darab befejezése is lehetett volna: Armina és Somossy egymásba kapaszkodva hallgatja a fiú zongorajátékát, természetesen Kálmán dallamok csendülnek fel, majd Armina közli az urával, hogy vége a kimenőnek, ideje hazamenniük.
Nálam a topik tetején egy link nyílik meg:
"WO DU NICHT BIST, KANN ICH NICHT SEIN!" - Volkstheater Wient
Most olvastam, hogy az Orfeum mágusában szerepet kap Boros Misi személyében a kis Kálmán Imre.
Inkább magáról a műfajról esik szó a könyvben, felvillantja az osztrák-magyar monarchia időszakát, de elidőz az ötvenes évek viszonyai közt született ill. játszott daraboknál, miközben betekintést nyújt a hazai operettjátszás kulisszatitkaiba és kis "sztorikat” villant fel az ismert operettkomponisták életéből, továbbá epizódszerű történeteket olvashatunk korabeli, hazai színházi előadóművészek (énekesek, színészek) alkotó műhelyéből - szórakoztatóan...
Màr megrendeltem :-)
Milyen operettszerzők és operettek szerepelnek a könyvben? Ill. szinészek
Egész
friss könyvújdonság:
Jaffa kiadó, 2023, Oldalszám: 280, Méret: 140 mm x 200 mm
A fülszövegből:
Miként emelkedett a levegőbe az egyik
legelső magyar operettprimadonna? Mit akart elénekelni Jókai Johann Straussnak?
Hogyan készült a szocialista operett és a Honthy-kultusz? Mi köze volt a
Leányvásárnak Molnár Ferenc szerelmi életéhez? No és miként vált a román
sanzonettből magyar csárdáskirálynő? Vagy csárdáskirályné? S egyáltalán: melyik
is a címszerep Kálmán Imre leghíresebb operettjében?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések sorát tárgyalja az Operettország, amely a műfaj bécsi-budapesti vonulatának 15 meghatározó alakját mutatja be Johann Strausstól Blaha Lujzán át Rátonyi Róbertig.
Csupa figyelemreméltó személyiség, zeneszerzők és librettisták, primadonnák és táncoskomikusok, de éppígy színigazgatók is ott szerepelnek a kötet lapjain, s a fejezetek sora átfogó képet kínál e népszerű, de oly sokak által félreértett műfaj hazai, illetve monarchiabéli históriájáról...
Mert az operettnek szerencsére nincsenek se szentjei,
se mártírjai, ám annál több a színes, vonzó és izgalmasan ellentmondásos
egyéniség a műfaj múltjában.
László Ferenc a kötet előszavában egyebek közt azt írja, a kötet az
operettműfaj taglalása mellett számos izgalmas témát érint, a fejezeteken
keresztül ugyanis csaknem másfél évszázad színház-, kultúr- és
politikatörténete, az ízlés és a mentalitás változásai, valamint az alkotók, az
előadók és a közönségük életét egyaránt drámaian befolyásoló események tárulnak
fel. A szerző egyúttal hangsúlyozza, könyve nem tudományos igényű, ugyanakkor
„a lehetőségig könnyed, de azért megalapozott ismeretterjesztésre” tesz
kísérletet, lemondva a mindentudás és a megfellebbezhetetlenség látszatáról.