az Operettszínháznak operai-féle hangzást megvalósító szólamokat eléneklő énekművészei,
Na éppenséggel ebből nem túl sok van, főleg a primadonnák terén találni ilyen művésznőket, a bonvivánszekcióban viszont csak Long és Erdős Attila van ilyen, de utóbbi tánckomikus és nem bonviván. Tehát ha valóban Cigányszerelem lesz, akkor figyelembe kell majd venni, hogy az esélyesek Zórika szerepében vagyis Széles Flóra és Lévai Enikő ezzel nem rendelkeznek.
"És még nem szóltam Sullivan, Suppé, Zeller, Millöcker, Hervé, Planquette, Lecocq és más szerzők darabjairól,.."
Kálmánból/Kálmántól az idén - az évfordulók kapcsán - sok minden volt...
Lehártól A mosoly országa szépen teljesített, ha helyébe más Lehár-darabot mutat be a színház, annak is örülni tudnék. Mellesleg, most a napokban a Szegedi Nemzeti Színház is színre vitte Lehár örökbecsű darabját - megoszlanak a vélemények, hogy milyen színvonalon...
Hát ha Kiss B Attilán múlik akkor nem is lesz nagy a bálaszték. Nem tudom az feltűnt e bárkinek is, hogy javarészt három szerzőtől játszanak: Kálmán, Lehár, Huszka. Egy Mágnás Miska van, de nyílván az is csak azért mert a nézők szeretik. Sajnos ezen kívül ne is nagyon várjunk mást. a Következő évadra véleményem szerint valamelyik Lehár darab fog jönni, hiszen nagyon sokan beszélik, hogy a Mosoly Országa lekerül a következő évadban és mivel már van két Kálmán, meg két Huszka darab is, így most Lehárnak kéne következnie, a Cigányszerelemnek van a legnagyobb esélye, hisz ott meg tudják csinálni, hogy a fiatalabb és idősebb generáció is szerepet kapjon benne. A másik ötletem, hogy az Orfeum Mágusához hasonlóan egy operettet írnak majd Kálmán Imre életéből. Hogy miből gondolom? Talán az Október 24-i Ridikül adásból, ahol Homonnay Zsolt megemlítette, hogy a Kálmán Imre életéből készült filmnek(sajnos a címét nem tudom) a szövegkönyve a kezükben van, továbbá az is meg lett említve, hogy Dolhai Attila is szívesen rendezne már, talán Homonnay Zsolt után ő rá is rábíznak majd egy operett vagy musical rendezést. A jövő évadra musical téren a legnagyobb esélyes az a West Side Story.
Jobban örültem volna, ha a János vitéz helyett/mellett a Rákóczi c., az előbbinél sokkal értékesebb dallamvilágú daljátékból kaptunk volna egy keresztmetszetet - áttekintést: Nemlaha György igen felkészült zenei író-előadó közreműködésével; vesszőparipám, az Operettszínház ne csak az untig ismert darabokra hegyezze/helyezze a hangsúlyt! Az új magyar operett bemutatója egy lépés előre e tekintetben, mert a régi művek között is nagyon sok érték(es) van, amiket meg kell(ene) ismertetni és azáltal megkedveltetni a közönséggel. Egyszóval: "nevelni". Felhívni arra is a figyelmet, előhozni, betanulni, előadni azokat: hiszen olyan gazdag csak a magyar operett-daljáték irodalma is, és csak egy picinyke szeletjét játssza évtizedek óta a Nagymező utcai zenés teátrum.
Szép volt, bár sok mindent nem tudtunk meg Kacsóh Pongrácról és Kiss B Attila beszédében megemlítettek sem tartoztak a megemlékezéshez, ellenben az utolsóként előadott Egy Rozsaszál Szebben Beszél Pete Ádámtól, kifejezetten gyönyörű volt :)
150 éve
született és 100 éve halt meg Kacsóh Pongrác zeneszerző, ebből az alkalomból
különleges programmal készül az Operettszínház.
Kacsóh Pongrác
zeneszerző, zenepedagógus, fő-reáliskolai igazgató, tanár, a magyar
daljáték megteremtője,1873. december 15-én született és 1923. december 16-án
halt meg.
Erre emlékezve, a szerző előtt tisztelegve rendez gálaműsort a színház a Kálmán Imre Teátrumban péntek délután 16 órától.
AZ ESEMÉNYEN NEMLAHA GYÖRGY MŰVÉSZETI ÍRÓVAL A GÁLÁT RENDEZŐ HOMONNAY ZSOLT JÁSZAI MARI- ÉS HONTHY-DÍJAS SZÍNMŰVÉSZ, AZ OPERETTSZÍNHÁZ MŰVÉSZETI VEZETŐJE BESZÉLGET.
A gálaest során elhangzanak a komponista népszerű dalai, mások mellett a János vitéz című daljátékból, az Operettszínház 2019 novemberében bemutatott, nagy sikerű előadásából. Színpadra lép Kiss Diána, Süle Dalma, György-Rózsa Sándor, Ninh Duc Hoang Long és Pete Ádám.
/Operettszinhaz.hu/
Valóban jobb a magyar változat, a Holdfényes nyárészakák Kálmán Imrétől, mint a Damrau féle. Legalább is nekünk jobban tetszik.
Áthozom ide kedves fórumtársunk, „Tejberizs” aktuális
bejegyzését (hozott linkjét) , ami a Mi újság a Szegedi Nemzeti Színház? topikjában már ott van.
Legyen itt is nyoma, hiszen egy közelgő Lehár-operett bemutatójáról kapunk híradást.
A december 15-i premier előtt közönségtalálkozó lesz december 12-én A mosoly országa-produkcióról.
Az én fehér karomban c. dal a Bál a Savoyban operett filmváltozatába készült 1935-ben, a Dzsu-dzo-val (Niagara fox) együtt,
Számomra
a Damrau szopránján elhangzó Kálmán-melódia nem ismeretlen, hiszen a német nyelvű szövegkönyv alapján írt A farsang
tündére című operett csak egy átirat, egy változat (1917) az
eredetileg két évvel korábban Martos Ferenc és Bródy
Miksa magyar nyelvű librettójára a Vígszínház számára készült „Zsuzsi
kisasszony”-nak (1915).
Két magyar nyelvű
rádiófelvételen is felcsendül ez a szép, érzelmes dal: tenor mellett baritonra
transzponálva!
„Holdfényes, illatos nyáréjszakák, hűs kert ölén, szép
rózsafák. Úgy vágyom oda én, ott él a kicsikém, húsvétkor rezedák virulnak!
Édesebb, szebb ott a nyár, rózsák közt kislányka jár. Gyöngyöző könnyei értem
hullnak, engem ő epedve vár! Hol vagytok nyáréjszakák? Hűs kert ölén, rózsafák?
Virágot öntöző kicsiny leány, hol vagytok szép csodák?!...”
Kövecses Béla
(tenor), km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bánfalvy Miklós
- a Dankó Rádió többször leadta az elmúlt évek során!
Radnay György (bariton), km. a Fővárosi Operettszínház
Zenekara, vezényel: Bánfalvy Miklós (YouTube-ról)
Nekem jobban tetszik ez a magyar nyelvű részlet, mint a Damrau énekelte (szoprán)-változat.
Mellesleg, Kálmán Imre élete vége felé készült interjúban két legkedvesebb operettje egyikeként a "Zsuzsi kisasszony"-t jelölte meg (másikként a hamar elfelejtett "A kiskirály"-t említette).
A Bál
a Savoyban c. Ábrahám-operett magyar nyelvű rádiós
keresztmetszet-felvételén nem hangzik el ez a Madeleine-dal. Damrau
énekfelvételéről most figyeltem fel erre a különleges szépségű énekszámra.
Igen, fent van már a youtube-n. Csodálatosan énekel. Szépek a dalok is.
Érdemes lesz Diana Damrau operettlemezét beszereznem (addig is szép részletek a YouTube-on megtalálhatók, meghallgathatók) és persze az operett-koncertjén ott leszek a Müpában, hogy élőben is élvezhessem mindezt!
AZ ERATO-NÁL: DIANA DAMRAU OPERETTUTAZÁSA
ÍZLETES HANGZÁSSAL
.
Donizetti drámai bel canto szerepeinek (Lucia, Maria Stuarda, Anna Bolena) kompozíciójában Diana Damrau, látszólag elérve vokális lehetőségeinek határait, szünetet tartott, és a "könnyű műfaj" felé fordult. A 2022-es dupla album, a "My Christmas" már tanúskodott erről. Most anyavállalata, az ERATO új lemezt ad ki a német szopránnal, amely az egyszerű Operett címet viseli (talán Noel Coward darabjára utalva?), és amelyet 2023 januárja és júliusa között vettek fel Münchenben és Salzburgban (5054197827983). Különleges hangsúlyt ad az album alcíme BÉCS . BERLIN. PÁRIZS, mert az énekesnő fantasztikus utazását jelképezi a 19. századi operett világába ezzel a három fontos állomással. A programsorrendben azonban keverednek a metropoliszokat jelentő címek, ami persze bájos változatosságot hoz magával.
Az előjáték Manon "Légy lelkem császára" című műve Robert Stolz A kedvenc című művéből – ezt a címet Hilde Gueden és Anneliese Rothenberger legendás interpretációi tették híressé. Ehhez képest Damrau tiszteletre méltónak tartja magát – kevésbé hölgyszerű és elbűvölő, fiatalosabb és kacérabb. A következő cím, "A holdban fekvő kastélyok", Paul Lincke feleségétől, Luna-tól, szintén népszerű, például Lucia Popp tervében. Damrau itt is egy pimasz soubrette hangra támaszkodik.
Több szám Lehár Ferenc műveiből származik, amelyek közül az egyik ritkán hallható: "Ez is nem volt más, mint álom" Évától. Itt a szólista élvezi a keringő őrületét, bevallottan lehetővé téve az erőltetett hangok meghallgatását a kitett regiszterben. Ezzel szemben Friedericke-től a "Miért csókoltál meg ébren?" című dal, amely melankolikus hangulatában az egyik legsikeresebb cím, Paganini "Love, you heaven on earth" és a cigányszerelem "Hör' ich Cymbalklänge" népszerű és többször hallható slágerei. Ez utóbbi szám különösen illik az énekesnő temperamentumához gyors tempójú szerkezetében, éljenzik és szikrázik a verve és az esprit. Csábító kifinomultsággal énekli Kálmán A karneváltündér című operájából a "Szerelem, vágyom rád"-at, de itt is hangsúlyos magassággal. Millöcker Die Dubarry ("Adom a szívem") címadó hősnőjének szólója nagyon sikeres. Figyelemre méltó Paul Abraham Savoyai-báljának részlete, az "In my white arms", amelyben Damrau meghökkentő Weill hangot kezel, ami kitekintés lehet az énekes jövőbeli tevékenységére (Teresa Stratas analógiájára). A műsor utolsó írása, Oscar Straus Manonjának "Nő vagyok" című műve harmonikus lezárása a dicsekvő dívaadásoknak.
A francia hozzájárulások igazi ritkaságokat kínálnak. Francis Lopez Andalousie című dalával kezdődik, pimasz aplombal, majd André Messager Monsieur Beaucaire "Rossignol, tout comme autrefois" című dalával. A zeneszerző második címe később jelent meg: "J'ai deux amants" a L'Amour masqué-ból. Egy másik francia hozzájárulás, Aspasie "Mon cher Phi-Phi" című műve Henri Christiné Phi-Phi című operettjéből származik, és élénk páros, amelynek hatását az énekes nem hagyja ki kifejezett akcentussal.
A szoprán illusztris társaságban szerepel Johann Strauss II (Das Lied der Liebe), Robert Stolz (White Horse Inn) és Richard Heuberger (Az operabál) címekkel, ahol Jonas Kaufmann tenor csatlakozik hozzá. II. J. Strauss "Flörtduettjében" a szoprán és a tenor bájosan dobálja egymásnak a labdákat, az Operabál-duettben pedig olyan atmoszférikus jelenetet kínálnak, mint valami élő előadásból.
Johann Strauss II The Queen's Lace Scarf című művének Where the Wild Rose Blooms című dalában Diana Damrau partnere Elke Kottmair szoprán és Emily Sierra mezzoszoprán. Nagyon hangulatosan énekli a keringőszerű címet, és kollégái jól támogatják. A Müncheni Rádiózenekar, amely ízletes hangzásával utazásra invitálja Önt, mesés partnere az énekesnek. Ernst Theis karmester ügyesen állítja be saját hangsúlyait. Bernd Hoppe
„Bécsi elegancia, magyar virtus”
a Gödöllői Szimfonikus Zenekar nyárköszöntő ünnepi koncertje – 2022. június 11.
Gödöllői Királyi Kastély Díszudvara
A szabadtéri koncerten részletek hangzanak el ifj. J. Strauss, C. Millöcker, C. M. Ziehrer, Lehár F., Kálmán I., Huszka J. és Szirmai A. műveiből
Közreműködnek:
Rőser Orsolya Hajnalka - szoprán
Lukács Anita - szoprán
Vadász Zsolt - tenor
Fülep Máté – bariton
A gálaműsor tánckara
Koreográfus: Sebestyén Csaba
Vezényel: Rácz Márton
És Görögországban is előkerül az operett, mint műfaj.... a leghíresebb görög szerző operettjét veszik elő. Ennek a számunkra ismeretlen operettnek a témája nagyon is aktuális ....
Theophrastos Sakellaridis Sataneri című operettje P. K. Epilogitól
A vidám Sataneri dicséri a pokol felsőbbrendűségét a menny felett
Publikálva 06. december 2023
A Kulturális Mozgalom Epilogia a Piknik a viharban című operett tavalyi sikeres bemutatása után egy másik művel folytatódik ebből a sajátos zenés színházi műfajból. Ismét a görög operett úttörőjének, Theophrastos Sakellaridisnak a Sátáni című művét választja.
A vidám Sataneri egy színészi darab, amely a pokol felsőbbrendűségét ünnepli a menny felett, bátran és ironikusan választva a modern erkölcstelenség előnyeit a hagyományos erkölcs helyett. A darab az időszerű és időtlen büntetlenséget szatirizálja Andrew, egy szerencsétlen "hiteladó" történetén keresztül. András, csalódva a becsületessége által rákényszerített helyzet miatt, arra kéri a Sátánt, hogy jöjjön és vigye el... ahogy ez történik. Tehát Sátán a mennybe és a pokolba vezeti Andrást. Húsz év közkincstárnokként, becsületes, de nincstelen. Mindenütt tartozik. A hitelezők üldözik.... Ez nem élet. Unatkozott, kétségbeesett. A pokolban gazdagságot, dicsőséget, lakomákat, szeretetet fog látni. Csak Isten arca nem lesz soha többé látható. De mit is tegyek? Amennyire ő látta, mit nyert?
Egy időtlen kérdés, amely manapság szörnyű méreteket öltött, élesen, de szatirikusan is bemutatásra kerül. A problematizálni akaró előadás éleslátással és erkölcsi merevségek nélkül közelíti meg a témát.
Rendezés, forgatókönyv-adaptáció: Angela-Kleopátra Szaroglou Zenei felügyelet: Michalis Grigoriou
Szólisták: Mariza Anastasiadi, Marios Andreou, Stelios Georgiou, Tasoula Vorka, Giorgos Kalamakis, Odysseas Alexandridis
Résztvevők:
A kulturális mozgalom kórusa válogatás
Zenészek: Kyriakos Kyriacou (zongora), Doros Zisimos (cselló), Nikos Pantechis (harmonika), Barbara Loukas (hegedű), Ioannis Karseras (nagybőgő).
Rialto Színház, december 17., vasárnap, 20:00
Időtartam: 65', Jegyek: € 15 / 12. E-jegy www.rialto.com.cy vagy hívja a színház telefonját 77777745 (hétfőtől péntekig 10:00 - 15:00)
- Rialto Színház
17. december 2023. kedd
Meg lehet hallgatni, de nem lesz belőle egy sláger.
Az Orfeum Mágusában, ezért a dalért kapott Fischl Mónika minden egyes előadás után(mind a négy előadásán ott voltam) hatalmas ovációt. Lukács Anita és Füredi Nikolett akik szintén éneklik ezt a dalt, ekkora tapsot nem kaptak
Szia, Boros Misi mint a fiatal Kálmán Imre csak a darab legvégén jelenik meg és nem sok szerepe van, inkább tisztelgés előtte. Nagyjából annyiban kimerül a szerepe, hogy Somossy az új Orfeumába magával akarja vinni a fiút, akit akkor nem ismer és aki Kálmán Imreként mutatkozik be. A végén van egy nagyon hangulatos jelenet, amely akár a darab befejezése is lehetett volna: Armina és Somossy egymásba kapaszkodva hallgatja a fiú zongorajátékát, természetesen Kálmán dallamok csendülnek fel, majd Armina közli az urával, hogy vége a kimenőnek, ideje hazamenniük.
Nálam a topik tetején egy link nyílik meg:
"WO DU NICHT BIST, KANN ICH NICHT SEIN!" - Volkstheater Wient
Most olvastam, hogy az Orfeum mágusában szerepet kap Boros Misi személyében a kis Kálmán Imre.
Inkább magáról a műfajról esik szó a könyvben, felvillantja az osztrák-magyar monarchia időszakát, de elidőz az ötvenes évek viszonyai közt született ill. játszott daraboknál, miközben betekintést nyújt a hazai operettjátszás kulisszatitkaiba és kis "sztorikat” villant fel az ismert operettkomponisták életéből, továbbá epizódszerű történeteket olvashatunk korabeli, hazai színházi előadóművészek (énekesek, színészek) alkotó műhelyéből - szórakoztatóan...
Màr megrendeltem :-)
Milyen operettszerzők és operettek szerepelnek a könyvben? Ill. szinészek
Egész
friss könyvújdonság:
Jaffa kiadó, 2023, Oldalszám: 280, Méret: 140 mm x 200 mm
A fülszövegből:
Miként emelkedett a levegőbe az egyik
legelső magyar operettprimadonna? Mit akart elénekelni Jókai Johann Straussnak?
Hogyan készült a szocialista operett és a Honthy-kultusz? Mi köze volt a
Leányvásárnak Molnár Ferenc szerelmi életéhez? No és miként vált a román
sanzonettből magyar csárdáskirálynő? Vagy csárdáskirályné? S egyáltalán: melyik
is a címszerep Kálmán Imre leghíresebb operettjében?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések sorát tárgyalja az Operettország, amely a műfaj bécsi-budapesti vonulatának 15 meghatározó alakját mutatja be Johann Strausstól Blaha Lujzán át Rátonyi Róbertig.
Csupa figyelemreméltó személyiség, zeneszerzők és librettisták, primadonnák és táncoskomikusok, de éppígy színigazgatók is ott szerepelnek a kötet lapjain, s a fejezetek sora átfogó képet kínál e népszerű, de oly sokak által félreértett műfaj hazai, illetve monarchiabéli históriájáról...
Mert az operettnek szerencsére nincsenek se szentjei,
se mártírjai, ám annál több a színes, vonzó és izgalmasan ellentmondásos
egyéniség a műfaj múltjában.
László Ferenc a kötet előszavában egyebek közt azt írja, a kötet az
operettműfaj taglalása mellett számos izgalmas témát érint, a fejezeteken
keresztül ugyanis csaknem másfél évszázad színház-, kultúr- és
politikatörténete, az ízlés és a mentalitás változásai, valamint az alkotók, az
előadók és a közönségük életét egyaránt drámaian befolyásoló események tárulnak
fel. A szerző egyúttal hangsúlyozza, könyve nem tudományos igényű, ugyanakkor
„a lehetőségig könnyed, de azért megalapozott ismeretterjesztésre” tesz
kísérletet, lemondva a mindentudás és a megfellebbezhetetlenség látszatáról.
"WO DU NICHT BIST, KANN ICH NICHT SEIN!" - Volkstheater Wien
Bécs, Volkstheater . Premier, 2023. 11. 30.
AHOL TE NEM VAGY, OTT ÉN SEM LEHETEK! Zenés est Fritz Löhner-Bedáról
az 1883-ban Csehországban született és 1942-ben Auschwitzban meggyilkolt librettista, popszövegíró és író, Fritz Löhner-Beda eseménydús életén és kiterjedt munkásságán keresztül kezd nyomokat keresni.
Írod: "Az első magyar operettszerzőnek Konti Józsefet tekintik, de hozzá kell tenni még Verő György, Barna Izsó és mások nevét"
Régi
magyar operettekből részletek – (1955 - 1957), km. a Földényi-kórus és a Magyar
Rádió Szimfonikus Zenekara, valamint az ÁHZ. Vezényel: Török Emil, Vincze Ottó, Bródy
Tamás:
1.Barna Izsó: Casanova
(részlet: Karnevál-jelenet ) - (Fáy Erzsébet, Kaposy
Andor, Mátray Ferenc, a Földényi-kórus)
2.Bokor József: A
kis alamuszi (részlet: „Nincs nékem párom, ha jó a szerelem) - (Mátray Ferenc, km. a Földényi-kórus)
3.Czobor
Károly: Hajdúk hadnagya (részlet: Férfikettős) - (Mátray
Ferenc, Maleczky Oszkár);
4.Konti József: Királyfogás
(részlet) - (Lakos Mária, Makkay Klára, Göndöcs József,
Oláh Emil, Réti József, Raggambi Zoltán)
5.Verő György: Szultán - A
szöveget is a zeneszerző írta. „Szeretlek,
Roxelánom” (Vámos Ágnes)
6.Verő
György: Virágcsata (részletek: Vidám induló;)
- (Fáy Erzsébet, Gyenes Magda, Göndöcs József, Kaposy
Andor, Réti József, Oláh Emil, Raggambi Zoltán)
7.Verő György:
Leányka - (Fáy Erzsébet, Mátray Ferenc)
8.Szabados
Béla: Rika (részletek) - (Gyenes Magda, Fáy
Erzsébet, Raskó Magda, Kaposy Andor)
9.Szabados
Béla: Kukta kisasszony
= Liza dala (Fáy Erzsébet, km. Kapossy Andor)
= Kaviár-keringő (Raskó Magda, Kapossy Andor)
10.Rényi Aladár: A kis gróf –
kettős (Németh Marika, Udvardy Tibor)
- Szerelmi kettős: „Az
éj, a tündökletes éj, oly illatos, oly lázító! Átjárja szívemet a kéj, oly
mámorosan kábító! Szerelemről ír a szellő, csupa vágyódást lehellő! Megejtő a
júliusi éj, szívet a szívhez szállító!” (Orosz Júlia és Udvardy
Tibor, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás)
11.Stephanides
Károly- Harsányi Zsolt: Kislány
= Endre dala: Ilosfalvy Róbert
= Annie dala: Vámos Ágnes
12.Stephanides
Károly – Kótzián Géza – Vitéz Tibor: Mátyás király szerelme
(Km.: Fábry Edit, László Margit, Bende Zsolt, Réti József, valamint az
MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó)
=„Medvetánc” – zenekari részlet
=Négyes (Fábry Edit, László Margit, Bende Zsolt,
Réti József
13.Vincze
Zsigmond - Martos Ferenc – Kulinyi Ernő: Anna-bál (Zentay
Anna, Szabó Miklós)
14.Vincze
Zsigmond: A hamburgi menyasszony – részletek (Orosz
Júlia, Koltay Valéria, Zentay Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós, Tekeres Sándor,
Baksay Árpád, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás)
15.Bánfaly (Beck) Miklós - Szilágyi
László –Harmath Imre: Pozsonyi lakodalom
=„Fáj, hogy a szívemből elszállt a nyár” ( Palócz László.)
= „Egy régi csók” (Romváry Gertrúd, Melis György)
= Kettős: (Nemes Rózsa, Bende Zsolt)
16.Bánfi Sándor: Lili-keringő –
részletek (Raskó Magda, Neményi Lili)
17.Buttykay Ákos – Földes Imre: Ezüstsirály
= „Hová, hová?” (Neményi Lili, Szabó Miklós)
= „Szép asszony mellett” (Németh Marika, Kövecses Béla)
18.Buttykay
Ákos – Bródy Miksa: Olivia hercegnő –
kettős (Orosz Júlia, Udvardy Tibor)
Igazából érdekes lenne egy kronológia arról, hogy milyen operetteket mutattak be Magyarországon kezdve a XIX. századtól....és melyik színházban, ha tudjuk. Esetleg vándortársulat adta elő? Ami akkoriban nagyon divatos volt...
Volt a MTV-ben egy többrészes sorozat az operett történetéről.
Ezek így nem eredeti slágereknek tekinthetőek.
Offenbach, Sullivan nagyoperettjeiben olykor még 20 számnál is több található...
Hát igen, ezzel példálóztam...
Különben biztos nem lettek volna benne ha nem lett volna engedélye.
Így is nevezhetjük.
Nem hiszem, hogy valójában akart bármelyiket (házasság -bár volt egy afroamerikai férje-, gyerek) is, mivel akkor nem kosarazott volna előbb utóbb mindenkit ki, miután teljesen kifosztotta vagyonából. Őt csak a pompa és a pénz érdekelte és a hírnév.
Ezt hìvjàk jobb helyeken Pàlgiumnak plàgiumnak, nem?
Valóban nem mind eredeti ötlet, de a legtöbb dal az új tehát nem máshonnan inspirálódtak a zenében. Szerintem nagyon jók a zenék én többször is hallottam már őket és van köztük kifejezetten szép dal pl Armina kesergője, vagy a Hercegek dala.
Az lehet de a darab nem erre helyezi a hangsúlyt hanem arra hogy Carola féjrhez akar menni, családot akar de a férfiak napközben feléje se néznek. Illetve hogy a pénzéből támogatja az árvákat, ami szintén valós hiszen Carola Cecília valóban támogatta az árvákat
Carola Cecília – Wikipédia (wikipedia.org)
Jó, de akkor ezek nem "jogtiszta" eredeti operett dalok....hanem innen-onnan összevágottak.
Lehet belőlük sláger mert a legtöbbjüknek van kötődése más operettdalokhoz: Pl Lazarovits belépője Jancsi belépője, a Hercegek dala pedig a Ha Én Rózsa Volnék, a Londonba Hej Van Számos Utca illetve a Bugaci Határon egyvelege, Armina kesergőjében pedig a Messze a Nagy Erdő dallama csendül fel.
Az első felvonás fináléja nem önálló dal hanem egy egyveleg a főbb dalokból(Primadonna belépő, Somossy belépő, veszekedő duett, Por Cica Cica Cica, meg a Gyere Velem Bácskába)
Ez egy másik szereposztás, tehát nyilván felveszik ezt a János vitézt is.
Hát nem mondanám, hogy hozzánk magyarokhoz kötik az operettet. Mind Diana Damrau cd -jéhez mellékelve olvasható: az operett három fővárosa Bécs, Berlin és Párizs....
Tv felvétel lesz szóval felveszik. Sándor Péter, Kiss Diána meg Fischl Mónika lesznek aznap.
Hát 18 dal+2 finálé dal nem igen szokott lenni egy hagyományos operettben, nem is tudom, talán az Ábrahám Pál Hawaii rózsájában van közel ennyi (meg fogom számolni). Az általános 12-14 dal.
