Klassik aktuell
Károlyi Sándor Paul Abraham Mesék a Grand Hotelben című darabját vezényli a Nürnbergi Állami Színházban
A magyar zeneszerző, Paul Abraham - a berlini operett szcéna sztárja közel 100 évvel ezelőtt. A náci rezsim elől az USA-ba menekült. A 2. világháború után visszatért Deutschlanfba, ahol 1960-ban halt meg. Színpadi művei ma megdöbbentő reneszánszukat élik. Ebből a célból rekonstruálják partitúráinak eredeti változatait. Ugyanez a helyzet a Märchen című operett premierjén a Grand Hotelben, amelyet holnap este ünnepelnek a Nürnbergi Állami Színházban. Károlyi Sándor karmester, a ház 2. kapellmeistere veszi át a zenei irányítást - és lelkesedik az újrafelfedezés számos meglepetéséért.
Würzburgi Mainfranken Színház előadása magyar Hontvári Gábor vezényletével. (Novemberben Németországban 3 színház is elővette a darabot, és lesz egy újabb premier decemberben is, így jelenleg a legjátszottabb Ábrahám Pál operett Európában)... ami hát engem is meglepett.
- 2024. november 29. Theater Nordhausen, Nordhausen, Theater im Anbau, Türingia, Németország
- 2024. november 30. Staatstheater Nürnberg, Nürnberg, Bajorország, Németország
- 2024. november 30. Mainfrankentheater Würzburg, Würzburg, Bajorország, Németország
Paul Abraham "Mesék a Grand Hôtelben" című operettje izgatott
A közelmúltban a német nyelvű színházak örömmel tűzték műsorra Ábrahám Pál magyar-zsidó zeneszerző operettjeit. Ez nem véletlen, hiszen a nemzetiszocialisták rosszalló művei, mint például a "Bál a Savoyában" és a "Hawaii virága" nagy közéleti sikert arattak az 1930-as évek elején, de aztán évtizedekre eltűntek a színről.Azok a művek, amelyeket egykor rosszalltak, újra divatosak
A Bad Ischl-i Lehár Fesztiválhoz hasonlóan most is különösen népszerű a Mesék a Grand Hôtelben című jazz-operett, mert a partitúra rekonstrukciója után a jazzes és energikus zene tánc, dal és vonzó párbeszédek keverékével is korunk idegeit üti meg. Barrie Kosky rendező 2010 óta jelentősen hozzájárult ehhez a berlini Komische Operben tartott produkcióival.
Most a würzburgi Mainfranken Színház a Kék teremben gyönyörködik az 1934-ben bemutatott "Märchen im Grand Hôtel" revü okos kombinációjával Tristan Braun rendező párbeszédváltozatával. Prelúdiummal és utójátékkal való színpadra állítása sok olyan művész sorsára emlékeztet, akiket 1933 után kiutasítottak Németországból, és Marseille-en keresztül Franciaországba emigráltak; többek között Thomas Mann rádióbeszédével, aki háborúellenes beszédekkel szól a kaliforniai német hallgatók lelkiismeretéhez a BBC-n keresztül.A nemzetiszocialisták betiltják a zsidó zeneszerző műveit
A Lehár Ferenc által "az operett koronahercegeként" méltatott Ábrahámnak 1934-ben Bécsbe kellett költöznie a "Mesék a Grand Hôtelben" premierjére Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda librettistákkal: a zeneszerző maga is vezényelt ott, és több mint 60 későbbi előadással ünnepelték.
A pazarul bugyogó jövedelemnek köszönhetően nagy léptékben élt Berlinben. A siker rohanása rövid életű. Míg Abraham és Grünwald Párizson és más országokon keresztül az Egyesült Államokba menekültek, ahol hiába próbáltak építeni háború előtti sikereikre, Fritz Löhner-Beda Ausztriában maradt, és az Anschluss után életével fizetett ezért. 1942-ben a jogi doktor meghalt az auschwitzi koncentrációs táborban.
Az operettcselekmény középpontjában a magabiztos Marylou áll, aki ötletet javasol apjának, Sam Makintosh filmproducernek, a csőd szélén álló Universal Star Picture Ltd. vezetőjének, hogy megmentse a hollywoodi produkciós céget. Az újságban olvas az elszegényedett spanyol Infanta Isabelláról, aki kíséretével él a Côte d'Azur-on, a divatos Grand Hôtel-ben Cannes-ban a monarchia bukása után. Megmenthet egy gyöngy nyakláncot, amelyről később kiderül, hogy hamis.
Izabella vőlegénye, Andreas Stephan herceg és Pepita Inez de Ramirez grófnő szintén a párt tagjai. Marylou Cannes-ba repülhet, hogy megnyerje a száműzött arisztokratát filmjéhez. Ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozza az apja által elképzelt gazdag Tommy Davies-szel való elrendezett házasságot.
A Makintosh sikeres hollywoodi cégével való egyesülés megmentené a Makintosh-t a pusztulástól. Az elbűvölő szállodában Albert, a szálloda pincére, aki reménytelenül szerelmes Isabellába, néhány műpasival kétségbeesésbe hozza Matard szállodaigazgatót.
Néhány kitérő és intrika után Albert és Marylou bejut az Infantába Mabel szobalány segítségével, aki valójában követi Marylou-t Hollywoodba az udvarával. Csak Albert tűnt el. Lesz-e még boldog vége az életben és a filmben, amelyhez Sam Makintosh ragaszkodik?
Az előadás a korabeli jelmezekkel is lenyűgöz
Az előadás nemcsak Heike Seidler kortárs jelmezeivel és Valentin Mattka nagyon változatos színpadképével ragad meg, amelyet Inge Jooß harmonikusan megvilágít, hanem a zenekar, az énekes szólisták, a vokális kvartett, a kórus és a tánctársulat pontos koordinációjával is meggyőz. A Hontvári Gábor karmesterrel felállított Filharmonikus Zenekar minden megállót kihúz, és méltán elismerik. Ezek a szinergiahatások teszik a magával ragadó általános élményt.
Még az Andreas Stefan herceget alakító rendező, Tristan Braun is zökkenőmentesen csatlakozik a színpadhoz, Mathew Habib helyére, aki lábsérülése miatt rövid időn belül nem tud részt venni a színpadon, és mosolyt csal az arcára egy táncparódia során, mint menyasszonya, Izabella engedelmes tanítványa. Florian Wugk kölcsönadja neki a gödörből érkező énekhangot egy hajlékony tenorral, akit nemrég ebben az operettben hallhattunk a Deutsche Oper am Rhein vokális kvartettjében.
Julian Habermann Albert és leendő szállodai örökösként egy szerelmes szobapincér megfelelő csipetnyi szervelőtehetség nélküli színpadra hozza. Titokzatos apja Chamoix elnök, aki szívén viseli a politikailag üldözötteket, akik menedéket keresnek a szállodában. Barbara Schöller ebben a nadrágszerepben bizonyítja sokoldalú képességeit. Magabiztos filmrendezőként Katrin Merkl a zenés színésznőként szerzett sokrétű tapasztalatait hozza magával.
Vero Miller mint Infanta Isabella érthetővé teszi az osztályönteltség és illúziók által formált nemesasszony átalakulását szimpatikus szeretővé.
Daniel Fiolka hangja és színpadi jelenléte Makintosh filmproducerként túl rövid ahhoz, hogy élvezhessük.
Paul Henrik Schulte egy félelmetes szállodaigazgatót, Matardot testesíti meg. A Veronica Brandhoferrel, Sangmog Lee-vel, Paul Henrik Schulte-val és Taiyu Uchiyama-val alkotott vokális kvartett jó időzítést mutat a hatékony előadásokban, és emlékeztet a komikus harmonisták énekstílusára.
A politikai felfordulások nagy árnyékot vetnek
A würzburgi produkció nagy plusza az a mindig jelenlévő érzés, hogy a fülbemászó, meglehetősen szentimentális dallamok, a humoros és pimasz párbeszédek és a dühös koreográfia (Mariana Souza) minden könnyedsége ellenére, minden táncstílussal a sztepptáncig, a küszöbön álló társadalmi és politikai felfordulások nagy árnyékot vetnek.
A vulkáni tánc véget ér, amikor a nemes szálloda vendégei mindennapi ruhákban, bőröndökkel népesítik be a szálloda előcsarnokát, hogy másnapos hangulatban távozzanak. Ez az utolsó jelenetsor emlékeztet a háborús évek előtti és alatti pusztító társadalmi felfordulások és bűncselekmények emlékére. Felix Röttger
2013. körül ment a Budapesti Operettszínházban, akkor láttam. Nekem a kedvenc Kálmán Imre operettem, az az előadás azonban annyira nem jött be, elment, de hiányzott belőle a cirkusz és a pódium...ami hát a lényege lenne a darabnak. Hátha most jobb lesz. Van benne pár jó sláger azért. Egy nézést nálam is megér. Még nem vettem jegyet, ráér. Nem is veszek Karácsony előtt... majd jövőre ráér.
A Miskolci Nemzeti
Színház, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad és a Fővárosi Nagycirkusz
koprodukcióját 2018. július 20-án és 21-én, két alkalommal láthattuk a Margitszigeti
Szabadtéri Színpadon Dobó Enikő, Miller
Zoltán, valamint Eperjesi Erika és Szőcs
Artur főszereplésével. Emlékezetes, látványos –
„cirkuszos” - produkciónak voltam szem- és fültanúja, de különösebben nem
dobódtam fel: az énekszámok jók, csak az előadók énekhangja volt kevés, távol
az igényes interpretációtól... Elsősorban Váradi Weisz Diana és Váradi Petruska Mihály
kutyaszáma, Bóta Melinda, Kovács Dóra artistaművészek duó drótszáma és a Dosov
Troupe (Oroszország) két bravúrszáma aratta le a babérokat...
https://margitszigetiszinhaz.hu/margitszigeti-programok/cirkuszhercegno-operett-bemutato/
Persze, az Operettszínház februári új bemutató előadása a Nagymező utcai teátrumban egész más látványvilágot, koncepciót és zenei megvalósítást ígér. Mindenesetre én a klasszikus magyar rádió- és hanglemezfelvételeken éneklő operaénekeseinkkel (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád vagy Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor stb énekhangján. ) ismertem és szerettem meg Kálmán Imre operettjének zenéjét. Ez a viszonyítási pontom. Meglátjuk. Számomra az operettben is az énekhang varázsa, az előadó művészi alakítása a mérvadó, maga a rendezés mivolta, pláne a próza, a dialógus, a cselekmény vonalvezetése, a dramaturgia, a látvány világa csak másodlagos - bár tudom, a színpadon játszók részéről és a közönségnek ez is fontos az összhatás szempontjából.
Hát, ha külföldön menne talán megváltoztatnák az orosz helyszínt és szereplőket mondjuk ukránra.
Számomra bőven elegendő lesz egy előadás a Cirkuszhercegnőből... annyira nem vagyok oda Kálmán Imre operettjeiért, de a siker garantált.
Én vásároltam már jegyet a szombat esti premierre(Bordás Barbara-Sándor Péter) illetve másnap délutánira is, ahol szintén ők lesznek. A főpróbát majd a Lévai-Nemes párossal nézem meg, nekem ennyi bőven elég lesz Februárban, a többit meg majd kiderül hogyan alakul
Elkezdődtek A cirkuszhercegnő próbái a Budapesti Operettszínházban - képek
December 2-án, hétfőn 10 órakor elkezdődtek Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald A cirkuszhercegnő című nagyoperettjének próbái a Budapesti Operettszínházban. Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója köszöntőbeszédében elmondta, hogy telt házas előadásokra számít, és tartalmas próbafolyamatot kívánt az alkotóknak és a szereplőknek.
Origo.hu – 2024. 12. 05.
A töretlen népszerűségnek örvendő darab szövege Orbán János Dénes Kossuth-díjas költő, drámaíró átdolgozásában kerül színre. A nagyívű, 21. századi látványvilágú előadás rendezője Homonnay Zsolt Jászai Mari-díjas színházi alkotó, a varázslatos díszleteket Túri Erzsébet Rubányi Vilmos- és Vágó Nelly-díjas díszlettervező, a káprázatos jelmezeket pedig Füzér Anni Jászai Mari-díjas jelmeztervező álmodja színpadra. A produkció zenei vezetője Pfeiffer Gyula Liszt Ferenc-díjas karmester, az Operettszínház főzeneigazgatója.”
„A rendező megemlítette, hogy az előadás
páratlan látványvilága az Operettszínháztól már megszokott, ízig-vérig 21.
századi miliő lesz, amely – tiszteletben tartva a korszakot, melyben a darab
játszódik és a műfaj stiláris elemeit – egyesíti a fantasyt és a thrillert.
Ugyanakkor a cirkusz világa is szerves részét képezi a produkciónak.”
„Orbán
János Dénes elárulta: az újraírt szövegkönyvvel céljuk, hogy a librettó
megfeleljen a 21. századi néző elvárásainak, a kortárs világnak, amelyben
élünk. Az eredeti darab több mint négy és fél órás, amire a jelen kor
közönségének csupán elenyésző rétege nyitott, így a műről lefejtették a közel
száz évvel ezelőtti, az akkori – főként Bécsre jellemző – társadalmi
helyzetekre reflektáló dialógusokat, kidomborítva a rendező által is említett
drámaiságot. Kálmán Imre többször is a szövegkönyv átdolgozására kérte a
szerzőket, ám a bemutató időpontjának közeledtével már nem volt több lehetőség
a javításra, így számos következetlenség maradt benne.
Az 1950-es években ismét átírták a szövegkönyvet, ezúttal
politikai nyomásgyakorlásra, így A cirkuszhercegnővel minden színházi alkotónak
meggyűlt a baja az idők folyamán. Orbán János Dénes hangsúlyozta, hogy
visszatértek az eredeti német szöveghez, vagyis tűpontosan lefordították –
nagyrészt Kulinyi Ernő eredeti dalszövegeinek megtartásával –, majd ezt követte
a dramaturgiai munka, így meglátása szerint az előadás tömörebb, feszesebb és
természetesen jóval rövidebb lett.”
"Füzér Anni jelmeztervező felvázolta, hogy a három felvonáshoz három különböző, korszerű esztétikát és színdramaturgiát rendelt;
a
jelmezek reflektálnak az 1930-as évek korára és az orosz viseletekre, mégis
vizuális egységet képeznek majd a színpadon.
A nagyívű produkciót 2025. február 21-én pénteken, 22-én szombaton és 23-án vasárnap hármas szereposztásban mutatja be a Budapesti Operettszínház.”
A Jenufa mellett játszották nálunk az OPERÁ-ban még a Katja Kabanova (1961- Házy Erzsébet is énekelte a címszerepet) és a Ravasz rókácska (1979, 1980) című Janacek-operákat is.
Hát ott egy színházat is elneveztek Janacek-ről, nálunk viszont kevésbé kedvelik, talán nem is ismerik a zeneszerzőt. Mindenesetre nem tartozik kedvenceim közé, akkor már inkább Dvorzak vagy Smetana. Ha jól tudom, itthon csak a Jenufa volt az Operaház műsorán, szüleim látták is, mivel rajta volt a bérleten, eléggé morogtak előtte, de azért végigülték valahogy.
Erre is utaltam mint ilyenkor "szabad belátás" függvénye.
Mondjuk, ha kisebb méretben teszi fel, akkor az arcok nem látszanak.
És ezt hogyan kell? Még ilyet nem csináltam
Érdemes a belinkelt képek méretét kissé "visszafogni", nekem ezt tanácsolták itt régebben, amihez azóta tartom magam és utóbb "zenebaratmoncsi" fórumtársunknak segítettem a szerkesztés mikéntjében. (Úgy a 300 - 500 mm képméretig ajánlják ezt mérvadónak tekinteni.) Az is igaz, hogy ha sok személy látható az adott fotón, amint ezen a tablón, én is amondó vagyok, egyszer-egyszer az eredeti mérethez közelítő képet is betehetünk a szöveg közé az egyes alakok "szembetűnőbb" megkülönböztethetőségéért.
A Cirkuszhercegnő szereplőgárdája(a képről hiányzik Dénes Viktor és Dolhai Attila) a párok pedig:
Csehországban, Brnóban voltam az elmúlt hétvégén: eljutottam a Janáček Színház épületéhez is, ami a Brünni Nemzeti Színház együtteséhez tartozik. 1965-ben nyitották meg a nagyközönség előtt Janáček Liška Bystrouška kalandjai című művével, és Csehország legnagyobb színházi épülete volt. A Janáček Színház specialitása az opera- és balettelőadások, de a Brnói Filharmonikusok is ezt használják. 2025-ben egyebek közt játsszák az Alcinát, a Nabuccót, a Manon Lescaut-t, a Figaró házasságát, a Rusalkát, a Roger királyt. Jövőre több balettprodukciót is látható lesz ott: Bajadér, Balanchine, Black and White, Don Quijote, Rómeó és Júlia.
Felcsigázta érdeklődésem a kiplakátozott Lehár Ferenc A víg özvegy (Veselá vdova) című operettje is, aminek bemutatója 2023. február 3-án volt a Janáček Színházban, azóta színen van és legközelebb decemberben szilveszterkor kerül újra a színpadra (2024.12.31. kedd 18:00 – 20:25), továbbá jövőre is kitűzték a darabot:
2025. január 19. - 17:00; február 11. - 19:00; május 13. - 19:00
Lehet, hogy „kiugrom” majd az egyik előadásra. Vonattal vagy
busszal kényelmesen megjárható az út oda-vissza.
A víg özvegy (Veselá vdova) – előzetes, filmmontázs a próbafolyamatról, 2023
Megtartották, a Cirkuszhercegnő olvasópróbáját :)
»MÄRCHEN IM GRAND-HOTEL« Theater Nordhausen - Lustspieloperette von Paul Abraham
Ez felvetés volt a részemről, szerintem sem kerül erre sor. Ugyanakkor musicalt sok színházban játszanak, operetthez nívós kiállításban Magyarországon csak az Operettszínházban juthatunk hozzá - ennek arányát mindenképpen növelni kellene.
Én ennek nagyon nem örülnék. Az Erkel drága hely, nem szeretnék horror árakat fizetni, hogy láthassam a darabokat. Másrészt meg oda legfelejebb csak Szente Vajk darabjai kerülnek át, a többi mind új darabok lesznek. Ez a színház teljesen független az operettszínháztól és maradjon is így. Ebben az évadban nem is volt musical bemutató, hiszen a Hamupipőkét nem lehet annak nevezni.
Operettet és musicalt Budapesten jelenleg több színházban játszanak (kiemelten: Operettszínház, de egyéb színházi társulatok is műsorukon tartják a két zenés műfaj néhány darabját; a Madách Színház évtizedek óta a musical "fellegvára"). Ugyanakkor a január elsejétől létesítendő új színház a "táncszínház" felé is nyitni fog - a koncepció szerint.
Ábrahám Pál Mese a Grand Hotelben c. operettjét a Staatstheater Nürnberg is bemutatta a hétvégén, íme egy érdekes előzetes az operettről, ami a fordító programmal magyar felirattal is meghallgatható. Ez is egy amerikai témájú operett, ezúttal Holliwood és a franciaországi Cannes kerül a történet központjába, és a filmipar. (Ebben hasonlít Kálmán Chicagoi hercegnő c. operettjére ill. Eduard Künneke Clíviájára.)
Ábrahám Pál Mese a grand hotelben c. jazz-operettjét november végén Németországban három helyen is bemutatták, az egyik (Nürnberg) visszatérő előadás volt.
2024. november 23-án 21.00 órától ismét Ábrahám Pál Bál a Savoyban operettjét vetíti az m5 kultúrális televízió. Soproni Petőfi Színház előadása.
Ez valóban így van, viszont nem nagyon akadnak más jelöltek. Homonnay Zsolt ugyebár rendezi a darabot, így nehéz lenne neki eljátszani a szerepet, rajta kívül pedig Dolhai Attila van még bonviván, korábban ő se játszotta még ezt a szerepet. Mindenesetre kíváncsian várom a fiúkat.
Biztosan jó, élvezetes Cirkuszhercegnő produkcióra van kilátásunk februárban. A bemutatóhoz kiírt hármas szereposztásból nekem leginkább Fedja/Mister X alakítóit illetően vannak kétségeim: anno az Operettszínházban ezt a szerepet többek közt a kitűnő Baksay Árpád, Oszvald Gyula, Marik Péter, Jankovits József, Virágh József és az idén eltávozott Vadász Zsolt énekelte. Megbízhatóan. Nem azt mondom, hogy Laki Péter, Sándor Péter, Nemes Tibor ne tudnák tisztes szinten elénekelni ezt a bonviván szerepet - a karaktermegformálás inkább megoldható. Komoly - helyenként operai súlyú - énekelni valók vannak az operettben (nem könnyű tenoráriák, duettek, együttesek. Igényes partitúra – akár a szopránoké). Jól ismerem a darab zenei vonulatát. Számon tartom azokat a tenorokat, akik elénekelték és képesek voltak a néhol terjengős szólamukat olyan szinten megtanulni, hogy élvezhető alakítást nyújtottak, és erről zenei felvételek tanúskodnak. Ha jól tudom, Laki Péter, Sándor Péter, Nemes Tibor énekművészek ilyen komoly, bonviván tenorszerepet eddig még nem alakítottak, akiknek egész más a kifejező eszközeik, habitusuk, kiállásuk, mint az elődöké volt, de nem is akarom őket a régiekkel összehasonlítani. Mindenkinek van-lehet olyan képessége, amivel más módon, de élni tud, tudnak újat, érdemlegeset felmutatni, de predesztinálhatják is őket erre a kapott feladat mibenléte. Meglátjuk. Várjuk ki a végét!
Az Operettszínház oldalára felkerült a Februárban bemutatásra kerülő Cirkuszhercegnő operett szereposztása.
Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára c. jazz-operettje ismét előkerült német nyelvterületen. (Legutóbb Svájcban ment.) Ezúton Ausztria Murau városában 2024. november 8-án volt a premierje Das Stadttheater Murau-ban.
Nem kerestem analógokat. Hangsúlyt nem a cowboy témára fektetem, hiszen a Leányvásár (Jacobi Viktor operettje) sem "cowboy-operett"!!! Nincsenek a szereplők között cowboyok; farmerek élnek a történet egyik helyszínén, a San Francisco környéki faluban, Beggardale-ben. További helyszínek: egy Lucy nevű tengerjáró jacht, és Harrisonék háza San Franciscóban. A tenor főszereplő, Tom Miggles (eredeti nevén Tom Fleetwood) sem cowboy, még csak farmer sem. Apja, aki egy milliomos képviselő volt San Franciscóban, Jack Harrison tőzsdei manipuláció következtében koldusbotra jutott. Tom, aki azelőtt a város népszerű alakja, gavallérja volt, szégyenében elbujdosik, de elhatározza, hogy amint megteheti, bosszút áll családja tönkretevőjén. Innen indul az operett cselekménye, az említett város melletti kis faluban, ahol a hagyományos leányvásárt tartják. Régi szokás szerint ez az a nap, amikor a farmerek megházasítják eladósorban lévő leányaikat. Azt a lányt, aki minden kérőt kikosaraz, jelképesen férjhez adják a falu legszegényebb legényéhez. Persze, ez a házasság csak tréfa, s az éjféli harangszóig tart, de arra kötelezi a lányt, hogy egész éjjel "választottjával" táncoljon. S itt jön képbe Lucy, Harrisonék lánya meg a dúsgazdag Rottenberg gróf fia, Fritz és maga Tom is, álnéven, aki elkezdi bosszúművét; persze Lucy és Tom összejönnek, amiből később összetűzés lesz köztük, majd a továbbálló Tom fűtőnek áll azon a luxusjachton, amelyről tudja, hogy épp azon tartózkodik Harrison a lányával....Persze idővel a fiatalok közt eljön a "megvilágosodás" pillanata is, és a sohasem kihunyt mély érzések igaz szerelemmé alakulnak - mire a fordulatos cselekményű operett végéhez érünk...
Maga a téma felvetés is ellentmondásos, mert ugye Cowboy téma és operett? Hát Amerika nem az operett hazája, hanem a musical-é...
Talán még Rudolf Friml Rose-Marie (operett-musical mezsgyéjén mozog), vagy Robert Planquette Rip van Winkle c. romantikus operettjét említhetném – ugyan egyik sem kifejezetten vadnyugati szál, viszont cselekményük a korabeli amerikai-kanadai vadonban (XIX. sz.), illetve a határvidéken (XVIII. sz.) játszódik, izgalmas, kalandos, historikus történetek. Mindkét operettből készült magyar rádiófelvétel.
Valójában próbáltam informálódni, és esélytelen, hogy az operett Budapestre vagy más helyszínre is ellátogasson... a kecskeméti színház egyetlen előadása se szokott vándorolni máshova.
A Leányvásár színlapján a karmester neve fel van tüntetve, tehát élő zenekar szerepel az operettelőadáson. De találtam a YouTube-on az új produkcióból előzetesen felrakott dalszámot, amit most meghallgattam, nem méltó Jacobi nagyívű operettjéhez: a zene szegényes, teljesen áthangszerelt, átritmizált, pici kamarazenekarra adaptált, ez a muzsika, ez a zenei feldolgozás teljesen eltér a hagyományos nagyoperett klasszikus zenei hangzásvilágától. Ez a megoldás bizony csalódást jelent számomra, ennél többet vártam volna. Vélhetően az összes dalbetét ilyen gyatra, színvonaltalan zenei kíséretet kap. A Kecskeméti Katona József Színháznak úgy látszik, csak ennyire telik... Sajnálom. Nekem fontos a komponista eredeti partitúrájának interpretálása, ha ezt negligálják, úgy már nem érdekel az adott darab, hiszen egy operett sava-borsát a zenéje jelenti és méltó színvonalú hangzásra törekedni a komponista előírása, szándéka szem előtt tartásával, ahhoz igazodni. Úgyhogy ha idővel el is hoznák Pestre a darabot, már nem érzek késztetést ennek a zanzásított-féle operettnek a megtekintésére.
Íme, a bejátszás. - Jacobi Viktor: Leányvásár - "Dzsilolo"
És ugyanez a dal a Fővárosi Operettszínház művészeinek előadásában - egy archív televíziós felvételről bejátszva. Ez is átirat, de az előzőnél mennyivel jobb, hűségesebb a zenei hangzás!
„Dzsilolo” – Lehoczky Zsuzsa és ifj. Latabár Kálmán - Jacobi Viktor: Leányvásár - "Dzsilolo"
Kérdés hogy playback zenével megy vagy élő nagy zenekarral... persze utóbbi jóval költségesebb.
E rövid video-bejátszásból nem igazán jön át a zenei hangzás - ami a kísérő szöveg alatt ebből beszivárog (kihallatszik), olyan kvázi "felvizezett" zenei kíséretnek tűnik. A rendezés, a látvány "megnyugtató"... A kiállítása szép. Persze kellene egy bővebb hangzó anyag az előadásból, hogy átfogóbb képet kapjunk erről az új Leányvásár produkcióról.
Leányvásár (1985)
Jövőre lesz Debrecenben az Ábrahám Pál Viktóriája, lehet az is feljöhet Budapestre, a debreceni produkció lesz Nagyváradon is, ha jól tudom ott mutatják be először, és a két színház koprodukciója lesz.
Az én személyes Leányvásár-emlékem tizennégy évvel ezelőtti: amikor a Szolnoki Szigligeti Színház társulata 2010-ben elhozta az éppen frissen bemutatott produkcióját Budapestre, a Thália Színházba. Balázs Péter rendezése követte az eredeti librettót, a dalszámok mind megvoltak, remek hangú énekes-színészek alakították szerepüket, a színpadi látvány is hűen megidézte az amerikai vadnyugatot, pontosabban Kalifornia kies, tengerparti vidékét, kisvárosi környezetét, légkörét, a karakterek közti viszony mibenlétét. Nagyszerű előadás volt, hatalmas közönségsiker fogadta a szolnoki színtársulat vendégfelléptét, bemutatkozását a Nagymező utcai teátrumban. Azóta nem volt szerencsém Jacobi Viktor pompás nagyoperettjéhez. Viszont nagyon szeretem hallgatni mai napig az 1964-ben készült, klasszikus rádiófelvételről felhangzó részleteket Házy Erzsébet, Németh Marika, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor és Bilicsi Tivadar tolmácsolásában. Erre a nívós stúdiófelvételre etalonként tekintek! Vidékre ma már nem nagyon járok le, még oly kitűnőnek ígérkező produkcióra sem. Éppen ezért várnám szívesen a Leányvásárt is, ha megoldhatná a Kecskeméti Nemzeti Színház, hogy társulatával Budapesten is megismertesse a náluk most a hétvégén bemutatásra kerülő operettet. Igen kíváncsi volnék rá.
Megy valaki rá?
Tegnapi nap folyamán kikerült egy cikk, melyben Fischl Mónika, Füredi Nikolett illetve Bordás Barbara mesélnek a jövő héten bemutatásra kerülő Hamupipőke zenés darabról(nem, nem fogom az operettmusical szót használni, mert ez se nem operett, se nem musical). A cikk alapján pedig egyértelművé válik hogy ez a darab nem kifejezetten a gyermekeket célozza meg, ugyanis a rendezőasszony az eredeti, a Grimm testvérek által írt mesét részesíti előnyben, vagyis azt melyben a mostohatestvérek csonkítják a lábukat azért, hogy beleférjen a cipőbe.
Bízzunk abban, hogy ezt a Leányvásár-produkciót a Kecskeméti Nemzeti Színház szintén felhozza Pestre, a Margitszigeti Színház nyári szabadtéri bemutatójaként, hogy a pesti közönség is megismerhesse az operettet, amint tették ezt a Luxemburg grófja változatával pár éve.
Ez jó lehet egyébként. Nem láttam még ezt az Operettet, de érdekesnek tűnik.
A Leányvásár bemutatójára készülnek a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban
A hiros.hu
oldaláról:
A Leányvásár
próbái néhány héttel ezelőtt kezdődtek, és 2024. november 8-án, pénteken pedig
megtartják a bemutatót.
A darab premierje 1911.
november 14-én volt a Király Színházban. Ez az operett volt Jacobi első
jelentős sikerű műve, amely nemcsak a budapesti közönséget hódította meg, hanem
a külföldi színházakat is. A címben szereplő esemény egy régi kaliforniai törvényre
utal, miszerint azt a lányt, aki mindenkit kikosaraz, csúfságból férjhez adják
a település "utolsó" legényéhez. Ez a tréfaházasság persze elvileg
nem érvényes, egy váratlan fordulat kell ahhoz, hogy két és fél óra muníciót
biztosítson Tom Migles és Lucy Harrison vadnyugati romantikával átszőtt
szerelmi csatározásaihoz.
Leányvásár
Operett
Bródy Miksa és
Martos Ferenc szövegkönyvét átdolgozta: Böhm György és Korcsmáros György
A szereposztásból:
• Tom Migless - Koltai-Nagy Balázs
• Lucy, Harrisonék
lánya - Bori Réka
• Gróf Rottenberg - Sirkó László
• Fritz Rottenberg, a fia - Orth Péter
• Bessy - Antóci Dorottya
• Jack Harrison, az olajkirály - Hegedűs Zoltán
• Berta, Harrison felesége - Danyi Judit
Közreműködik a színház énekkara, balett-tagozata
és zenekara
• rendező és koreográfus - Juronics Tamás
• díszlettervező
- Kovács Yvette Alida
• jelmeztervező
- Velich Rita
• karmester - Drucker Péter/Iván Sára
Oszvald Marika emlékezése a 100 éve született Zentai Annára
Érdekes hogy miért pont most hoztak létre egy ilyen díjat, az én véleményem szerint a tavalyi évad volt ez idáig a leggyengébb mióta Kiss B Attila az igazgató. A bemutatók se voltak igazán was ist das, sokan távoztak is a színházból.
Arra a listára, melyen nyilvántartják azokat a nézőket, akik az elmúlt évadban a legtöbbször látogattak el az Operettszínházba, s amiből kiderült és ismeretessé vált, hogy Bors Ilonáé a dicsőség: ő vehette át az Évad nézője díjat. Megoszthatnák erről a listáról (nyilvántartásukból) - én kíváncsi volnék rá - vajon ki volt a második és a harmadik "helyezett"! Ők ugyanúgy megérdemlik - s elismerésre méltók -, hogy a képzelt "dobogó" alsóbb fokaira odaért személyükről név szerint tudomást szerezhessen a színházba járó publikum.
Milyen listázás? Nem értem ezt most.
Egyetértek. Maximálisan megérdemli ő és megérdemelné a sorban utána következő második és harmadik helyezett is - legalább a nevüket megemlíteni, ha már ilyen listázás is ismeretes az Operettszínházban.
