Köszi. A többit is lefényképezted? Pl. Ábrahám Pál is érdekelne, meg Jacobi.
Érdekes, én eléggé operettesnek találtam. Főleg a tánckomikus dalait azok szerintem operettesek lettek. Ugye a nagy primadonna Armina áriáját, illetve a fiatal hercegek dalát megosztottam itt is :)
Az Orfeum Mágusából anyukám a dalokat borzalmasnak találta, szereinte nem is operett. Mármint csak a szilveszteri gálát látta az m5-ön. Inkább nótának tartotta, de azt a műfajt nem kedveljük.
Te nem mész esetleg az Operettszínházba?
Így akkor örüljünk ennek a lehetőségnek, és töltsük le, mentsük, amíg nem késő...
Amíg le nem törlik a fiókot. Hivatalosan nem lehet fenn egészében operett....csak a dalok egyenként.
A YouTube-ra felkerült a Budapesti Operettszínház Sybill bemutató-előadásának teljes felvétele- amit korábban a televízió M5 csatornája kétszer is sugárzott:
Jacobi Viktor: Sybill
operett két részben
A Budapesti Operettszínház előadása (2017)
Szöveg: Martos Ferenc, Bródy Miksa.
Díszlet: Cziegler Balázs.
Koreográfus: Bodor Johanna.
Rendező: Szabó Máté
Jacobi Viktor a Zeneakadémián egy évfolyamon tanult nem kisebb nevű szerzőkkel, mint Kálmán Imre, Szirmai Albert, Weiner Leó. Két tanév elsajátítása után otthagyta az akadémiát és az addig megszerzett tudással belevetette magát az operett komponálás színes világába. Első darabjai a Király Színházban uralkodó magyaros daljátékízlésnek igyekeztek megfelelni, majd a nemzetközi sikerek reményében művészete a nyugati stílus, a dzsesszes elemektől gazdag angolszász világ felé tekintett. Az I. világháború kitörésekor a Sybill londoni bemutatójának előkészítésével volt elfoglalva, de mint ellenséges állam polgárát, kiutasították a brit fővárosból.
Jacobi nagyoperettje a váratlan és kiszámíthatatlan szerelemről szól, amit a teljes felfordulás és zűrzavar kísér. Mindenki féltékeny mindenkire és mindenki szerelmes valakibe…
Szabó Máté rendező és egyenrangú alkotótársa, a koreográfus Bodor Johanna erősen meg- és átmozgatta a Budapesti Operettszínház társulatát, amely hálásan fogadta a szokott praxistól eltérő munkamódszer és színházi gondolkodás megjelenését.
Szabó Máté koncepciója szerint a Sybill nem hagyományos, „cukormázas” operett, hús-vér alakok, árnyaltabb, esendő figurák szerepelnek benne. Világuk életszagú, érzéseik valódi érzések, örömeikben, fájdalmaikban magára ismer a néző. A külső csillogást ellensúlyozzák a sorsukra vetülő árnyak, életüket meghatározó keserű döntések. A rendező jól egyensúlyoz tragédia és komédia között, tökéletesen visszhangozva azt a kettősséget, ami a szerelem és maga az élet.
A szereposztásból:
Fischl Mónika - Sybill, énekesnő
Dolhai Attila - Petrov, hadnagy
Vadász Zsolt – Nagyherceg,
Frankó Tünde – Nagyhercegnő,
Kocsis Dénes – Poire,
Szendy Szilvi – Charlotte,
Oszvald Marika – Olga
Mészáros Árpád Zsolt - Kormányzó
Közreműködik a Budapesti Operettszínház Ének- és Zenekara valamint Balettkara.
Vezényel: Bolba Tamás
Egymás után engedi, de ha nem megy, akkor külön hozzászólásba egyenként is felteheted.
Most Lehár Ferenc és Fényes Szabolcs fotóját tettem fel.
Többet is fel tudok tölteni?
Fent az I betü alatt van a kép beillesztése. Ott fel tudod tölteni a képeket.
Szia sikerült képeket készítenem viszont a darab egyikünknek sem tetszett :/
Milyen volt a Nine?
Kapcs. 4191. sorszám
Jacques Offenbach: Le
Roi Carrette („A Sárgarépakirály”)
opéra bouffe
féerie, négy felvonás, 1872. január 15, Párizs, Théâtre de la Gaîté
Korábban már belinkeltem kis zenei
videókat a bécsi Volksoperben 2019-ben és 2020 januárjában bemutatott, német
nyelvű előadásból, de most rátaláltam a neten az operett eredeti szinopszisára épülő,
a Lyoni Operában 2015-ben színre vitt francia
nyelvű előadásának részleteire is:
A talált videók,
köztük stúdiófelvételek közül válogattam:
Offenbach: Le Roi Carotte - Nyitány - · Philharmonia Orchestra · Antonio de Almeida Offenbach ℗ 1988 Universal International Music B.V.
Offenbach: Le Roi Carotte - Lyon – Előadáskritika - Opéra
National de Lyon 23 décembre 2015
Offenbach: Le Roi Carotte - Interjúk az alkotókkal
Offenbach: Le Roi Carotte – extraits du spectacle
Offenbach: Le Roi Carotte – (extrait)
Offenbach: Le Roi Carotte – „Oses tu bien invoquer tes ancêtres"
Offenbach: Le Roi Carotte – Rondo de Cunégonde
Offenbach: Roi Carotte – Duo - Conégonde/Fridolin
Offenbach: Roi Carotte – Act I – Finale
Offenbach: Le Roi Carotte – Ville Morte 2 Broadband
Offenbach: Le roi Carotte, Act IV – Entracte - Brandenburgisches
Staatsorchester Frankfurt · Howard Griffiths
(Opéra Comique, Paris 13 et
15 juin 2015 Direction musicale - Laurent Campellone Mise en scène : Jérôme
Deschamps L'Abbé Bridaine : Franck Leguérinel)
Mivel nálunk
kevéssé ismert ez a nagyszabású Offenbach-alkotás, a Wikipédia oldaláról részletezem
a cselekményt, és a 2015-ös lyoni produkcióról beszámoló egyik kritikából is
idézek:
Főszereplők:
Julie Boulianne (mezzoszoprán): Robin-Luron
Yann Beuron (tenor): Fridolin XXIV
Christophe Mortagne (tenor): Le Roi Carotte
Antoinette Dennehof
(szoprán): Cunégonde hercegnő
Felicity Lott (mezzoszoprán): Coloquinte varázslónő
Boris Grappe (bariton): Truck
Jean-Sébastien Bou (bariton): Pipertrunk
Mellettük nagyszámú
mellékszereplő van a színen::Fiatal férfiak és nők, Városlakók, Diákok,
Lovagok, Fegyveres férfiak, A Roi Carotte Cortege, Sárgarépa, Cékla, Fehérrépa,
Retek, Torma; különféle pompeji kereskedők, Cybèle papjai, fuvolások,
etióp bohócok, gitárosok és hárfások, szír és görög táncosok, rabszolgák,
szabadok, gyerekek, parasztok, katonák, városlakók, alomhordók; Hangyák,
Szkarabeuszok, Fűtölcsérek, Bolhák, Májusbogarak, Kabócák, Pillangók,
Szitakötők, Méhek, Darazsak; Zenészek, udvaroncok,
hölgyek, pincérek.
I. felvonás 1. jelenet.
Napnyugta van. Egy sörözőben XXIV. Fridolin király
diáknak álcázva elmagyarázza főminisztereinek, hogy ifjúkori komolytalan
viselkedése csődbe vitte a királyságot. Ezért azt tervezi, hogy feleségül
veszi Cunégondét, egy másik királyság hercegnőjét. Nem biztos abban, hogy
vonzó-e egyáltalán, reméli, hogy titokban megfigyelheti érkezését. A diák
Robin-Luron a diákélet oldott örömeiről énekel. Fridolin megkérdezi
Robin-Luront, hogy mit gondol a királyról és kormányáról. Robin-Luron
gúnyosan válaszol. Tud arról, hogy Fridolinnak pénzért házasodnia kell, és
amikor végre felismeri Fridolint, felajánlja, hogy megvásárolja a királyi
palotában lévő összes páncélt. Miközben Fridolin mérlegeli az ajánlatát,
Cunégonde megérkezik, inkognitóban utazik, abban a reményben, hogy titokban
megpillanthatja Fridolint, mielőtt beleegyezik, hogy feleségül
veszi. Fridolin és Cunégonde flörtölnek, és kikéri a véleményét a
királyról, akit Fridolin dicsér. Egy áriát énekel, amely leírja életét a
kolostor elhagyása és a párizsi társadalom útjainak megismerése
óta. Elhatározza, hogy feleségül veszi, és a lány a palotába távozik,
várva az életet egy olyan királyságban, amely ünnepekkel és látványosságokkal
kormányozza népét. Fridolin és miniszterei megvitatják, hogy
páncélgyűjteménye bűvölet alatt áll-e, vagy a régi palotája
kísértetjárta. Leszállt az éjszaka, amikor elindulnak, hogy megvizsgálják.
I. felvonás 2. jelenet.
Coloquinte boszorkány tetőterében. Rosée du soir, a morvaországi
nádor lánya ébren van. Fridolinról álmodik, akit hat éve szeretett
itt fogságban. Megérkezik Robin-Luron, aki azt állítja, hogy a diákok
titkos ismeretekkel rendelkeznek az elrejtett helyekről, és varázsütésre
befejezi a hímzési munkáját. Tervezik a szökését. Coloquinte belép, ő
és Robin-Luron vitatkoznak varázserejükről és rivális hűségükről. Elmegy,
Coloquinte pedig szidja Rosée du soirt, amiért megengedte, hogy
meglátogassa. Rosée du soir, egyedül, a szökéséről álmodik.
I. felvonás 3. jelenet.
A királyi palota kertjei. Cunégondét üdvrivalgással
fogadják. Fridolin későn lép be, és királyként mutatkozik be
Cunégondének. Folytatják a flörtölést, és mindenki táncra készül, amíg a
jelenetet meg nem szakítja egy idegen belépő nagy kísérettel, bizarr zene
kíséretében. Carotte király és a táncoló zöldségek udvara lép
be. Robin-Luron felismeri Carotte-ot rivális varázslóként, míg Fridolint szórakoztatja. Coloquinte,
akit a királyi udvar nem látott, meglendíti varázspálcáját, és irányítja a
tömeg mozgását. Először általában a nőket, majd Cunégonde-t nyűgözi le a
Carotte. Carotte egy áriát énekel, amely elmagyarázza természetét, a
földalatti birodalom uralkodóját, aki azzal szórakozik, hogy bolondokat csinál
az emberiségből. Cunégonde lenyűgözi Carotte-ot, aki egyszer tüsszent, és
Fridolint tüsszenti. Iszik, és Fridolin részegnek tűnik. Fridolin
táncolni próbál, hogy bebizonyítsa, józan, de hülyét csinál magából. A
tömeg megdöbben egy furcsa hangtól. Az antik páncélok királyi gyűjteménye
vonul, átkozva Fridolint. A tömeg Fridolin halálát követeli, de
Robin-Luron megvédi Fridolint. A tömeg dicséri Carotte-ot, aki Fridolint váltja
királyként, miközben Cunégonde a karjaiba esik.
II. felvonás
Fridolin hűséges követőivel, Truck-kal, Pipertrunck-kal, Rosée
du soir-ral és Robin-Luronnal együtt eléri az öreg mágus Kiribibit, hogy
segítségét kérje Coloquinte varázslatának megtörésében. A bűvész megkéri
őket, hogy öljék meg, hogy elengedjék az átkot. Így tesznek, és újra
megjelenik fiatalemberként. Aztán elküldi őket az ősi Pompejibe, hogy
találjanak egy elvarázsolt gyűrűt, amely lehetővé teszi számukra, hogy
legyőzzék Carotte-ot.
Elindulnak Pompejibe, és közvetlenül a Vezúv kitörése előtt
érkeznek. Miután elénekeltek egy kvartettet az összes civilizáció végső
összeomlásáról, egy varázslámpának köszönhetően ismét kialszik, és megérkeznek
Pompejibe. A vasúti vonatok ábrázolásával becsapják Pompei gladiátorait és
szenátorait, és a varázsgyűrűvel távoznak.
III. felvonás
Carotte királyt néhány árus (Robin-Luron, Pipertrunck
és Rosée du soir álruhában) találja, akik az eltűnt Fridolint keresik, de nem
találják a palotában.
Cunégonde találkozik Fridolinnal, és ellopja a
varázsgyűrűt, nehogy elpusztítsa Carotte-ot. A boszorkány elküldi
Fridolint a rovarok országába, ahol egy gyors diadal után ismét egyedül találja
magát.
Fridolin és bandája a Carotte király elleni felkelés
közepén találják magukat az emelkedő árak és az igazságtalanságok miatt. A
tömeg felismeri Fridolint, és visszahelyezi a trónra. Carotte-t elviszi a
boszorkány. Fridolin feleségül veszi Rosée du soirt, miközben a lakosság
örül.
"A rendező, Laurent Pelly „varázslatos
zöldségfolt-varázslatként” jellemezte Offenbach hihetetlen, 1872-es Le
Roi Carrotte-ját („Sárgarépa királya”) ma visszatér a zenei
színtérbe; a párizsi, londoni, New York-i és bécsi kezdeti diadal ellenére
1877 óta szinte teljesen hiányzik. Míg az eredeti négy felvonásos változat
hatórás maratont követelt 120 fellépővel a színpadon, több tucat díszlettel és
több száz jelmezzel, addig Agathe Mélinand Offenbach művének
második változatát három felvonásra és tizenegy jelenetre adaptálta, lényegesen
jobban kezelhető hosszúsággal. A „varázslatos” szempontok talán némileg
visszafogottak, de a lyonais-i búvárkodás még mindig működik – egy meglehetősen
politikai mű aranyos újrafelfedezése, és amennyire lehet szórakoztató.
Victor Aviat dirigálása vehemens... A nyitány csillog, de kezdetben a hangzás egy
árnyalattal lapos; a mezzoszoprán Julie
Boulianne belépőáriája Robin-Luron
szerepében (jó színésznő, viszonylag könnyű hangszínnel) túlságosan
visszafogott a zenekar alatt. A kórus lelkesedése már az elejétől fogva
erőteljes (az első jelenetben az orvostanhallgatók teljes körű pályakezdő
beavatási rítusban, ivászat egy sörözőben láthatók), a kórus pedig az egész
operára nézve hatékony eszköze Offenbach tipikus stílusának .... Ebben a
burleszk környezetben látjuk az első érintkezést Fridolin és jegyese között. Ez a két főszerep több mint méltó
castingot kap: Yann Beuron opera- és
operett-tapasztalata, lekerekített és erőteljes tenorja éppoly tökéletes
választássá teszi, mint Antoinette
Dennefeld Cunégonde
szerepében. Nyüzsgő, az opera-bouffe-hoz jól szokott mezzoszopránja meleg,
modora friss és szemtelen. Tagadhatatlan bájjal és különös könnyedséggel Chloé Briot Rosée-du-Soirként gyönyörű énekeket ad nekünk, koloratúrákkal szórt
páros jeleneteiben, olykor fuvolakísérettel alátámasztva.
De 2015-ben
Lyonban a Le Roi Carotte a szemek ünnepe. Laurent
Pelly rendező egy szédületes, a legapróbb részletig humorral teli szcenírozást álmodott meg, tökéletesen
tálalva a dúsan mulatságos librettót. A vulkán árnyékában Pompejibe való
elterelés Verne Utazása a Föld középpontjába című művét idézi (van egy
vidám jelenet, amikor Fridolin kis bandája elmagyarázza az ókori rómaiaknak, mi
a vonat); zöldségfolt üldözési sorozatok az 1980-as évek Commodore
64 Crystal Castles videojátékának felidézése ; a rovarok
egy része egyenesen a Musée des Confluences (Lyoni Tudományos és Antropológiai
Múzeum) könyvtárából került ki, a méhkirálynő és serege pedig okos alternatívát
alkotott az eredeti balettjelenethez képest.
A vígjáték egy téma variációiba van ágyazva. A 3. jelenetben fellelhető ősök merev, merev arcképcsarnoka később zöldségportrévá alakul, amellyel Sárgarépa király (Christophe Montagne, kiváló színész és énekes) veszi körül tróntermét (a trón tulajdonképpen egy zöldséges láda). Ezen a ponton a domináns hajszín a narancssárga. És amikor a zöldségek kicsit petyhüdtek és lötyögni kezdenek, Cunégonde észhez térve nézi férje kopott, sáros fenekét („hogy is szerettem volna ezt”), a sárgarépa hamar megfőtt. El kell mondanunk – a jelmez illetlensége megkívánja –, hogy a bitorló uralkodó lábai között a gyökér kissé petyhüdt, és Fridolin hatalomba kerülése annál könnyebben megy neki. Offenbach szatirikus nézetében a birodalmi rendszerről Sárgarépa király végre látja népét a barikádokon felszállni; e pompás kollektív tablóképek közül az utolsóban a nép megszabadul burleszkkirályától, akit a darálóba dobnak. Szó szerint."
Újabb dal az Orfeum Mágusából. Személy szerint az egyik kedvencem :)
https://www.youtube.com/watch?v=YZo97QhR1mg
Már elkezdte visszatölteni a videókat, reméjük ezt nem törlik már. Nem tudom, hogy melyek lehettek a bűnösök. Úgy tudom, hogy több figyelmeztetés kell a fiók törléséhez.
Szomorúan konstatáltam, hogy a YouTube-on levették a teljes sorozatot: a Rádió Dalszínháza archív felvételeit. De én előzőleg többségüket meghallgattam és magamnak kiírtam (opera és/vagy operettrészleteket, illetve teljes operettfelvételek). Ezeket közzéteszem a másik rádió operett topikban - legalább a címeket és előadókat részletezem.
„A színház emeleti előterében a magyar
operett dicsőségcsarnokában hét neves zeneszerző: Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs,
Huszka Jenő, Jakobi Viktor, Kacsóh Pongrác, Kálmán Imre és Lehár Ferenc,
valamint az építtető, Somossy Károly emléktáblája is látható.”
Amikor tavaly ősszel egy operettgálán voltam ott, elkerülte a figyelmem, de akkor még nem is tudtam az emléktáblákról, engem is érdekelnek. Legközelebb, ha megyek egy operettelőadásra, a szünetben megkeresem és alaposan „szemügyre veszem” a nevezett zeneszerzők emléktábláit. De addigra „varganiki”-től e téren Te már „képben leszel”...
Persze szívesen. Jövőhéten úgyis megyünk a Nine-ra akkor lefotózom. Esetleg ha adsz egy email címet oda elküldöm majd neked :)
Bocsi, hogy erre megkérlek, mivel te folyamatosan jársz az Operettszínházba velem ellentétben, aki utóljára vagy 1,5 éve voltam ott, még mielőtt kitették a zeneszerzők tábláit.
Már meg is szüntették a fiókot.
Ez inkább a videa, nekem ez nem indul el, talán az új windows nem engedi.
Kapcs.: 4000. sorszám
A YouTube-ra felkerült az M5 csatornán 2019. július 20-án sugárzott operettelőadás teljes színházi felvétele.
Visszanézhető:
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja - Közvetítés a Budapesti Operettszínházból – felvételről (2019)
(170 perc)
Látom sok más operett is fent van, pl. Leányvásár, Koldusdiák, Luxemburg grófja... ill. operett énekesek felvételei is, az elhangzó dalok és azok szerzői viszont nincsenek fenn.
Ez ill. a pécsi előadás volt az utolsó, amikor előadták ezt az Ábrahám Pál operettet Magyarországon. Azonban az operett nem tűnt el, mivel Ausztriában (Lehár Fesztiválon Bad Ischle-ben, ezt az előadást én is láttam), Németországban sok helyen és Svájcban (Baseli Operház) (lehet máshol is ment, ennek utána kéne nézni) is játszották több színházban. Legutóbb idén nyáron Rostock-ban a nyári fesztiválon ment, ill. jelenleg is fut a Theater Magdeburg-ban. Szilveszterkor két előadás is volt belőle és teltház volt, mivel kiváncsiságból megnéztem a jegyeladását.
Előadják a Színház- és Filmművészeti Főiskola végzős hallgatói: Vásári Mónika, Réti Andrea, Zentai Lilla, Zsila Judit, Miklósi Anna, Réti László, Gardi Tamás, Kocsis György, Pál Attila, Laklóth Aladár.
Az Ódry Színpad zenekarát Fekete Mari vezényli. Az előadást Kazán István rendezte.
Színházi archívum – 142. (YouTube)
A Magyar Rádió helyszíni felvétele (élő) - a Rádió hangarchívumából
A
Fővárosi Operettszínház előadása – 1957. március 10.
A szereposztás:
René: Baksay Árpád
Angela:
Petress Zsuzsa
Madame
Fleury: Honthy Hanna
Brissard:
Szentessy Zoltán
Juliette:
Zentai Anna
Közjegyző:
Suka Sándor
Lakáj:
Décsi Pál
Sir
Basil, Ugaranda kormányzója: Feleki
Kamill
Lord
Lanchester: Pagonyi János
Lord
Winchester: Balázs István
Lord
Worchester: Kovács Pál
Törvényszéki
elnök: Keleti László
Anyakönyvvezető:
Peti Sándor
Marchand:
Gaál Gábor
Saville:
Bánffy György
Croisier:
Karizs Béla
Coralie:
Parragh Éva
Sidonie:
Szécsi Vilma
A Fővárosi Operettszínház Ének- és Zenekara
Vezényel: Török Emil
Az előadást Mikó András és dr. Székely György rendezte.
Továbbá, a Gül babát is említhetnénk (a sok más darab mellett), hiszen "ősidők" óta nem játssza az Operettszínház, egyetlen részlete kerül elő a gálákon: a Bordal. (Most szilveszterkor is). Huszka nagyszabású operettjében ezen kívül még számos sláger található, lenne mit-miket kiválasztani közülük és (koncert)műsorra tűzni.
Persze, ha tudok információkat akkor megosztom itt is :)
A "bennfentességedre" - annak látszatára - bárki következtethet, ha (hogy most) nevezett művészeket keresztnevükön emlegeted - hivatkozol rájuk - itt a fórum nyilvánossága előtt: Dia, Anita, Mónika, Flóra, Zsolt.
Úgy van ahogy mondod. Egyébként nagyon kedvesek a színészek némelyek ismerőseim facebookon pedig ugye azért olyan gyakran nem is találkozom velük :D De tényleg nagyon közvetlen emberek, egy egy előadás után ha épp nem sietnek, lehet velük beszélgetni az aktuális darabról vagy akár hogy nekik mik az élményeik stb stb
Elég pusztán rajongónak lenned.
Hát nem kell ehhez bemfentesnek lenni. Követem őket facebookon ott az ilyeneket meg szokták osztani, meg más dolgokat is :D
Így vagyok én a Bál a Savoyban-nal, ha már vidéken és külföldön annyi helyen jó, itt miért nem?
Lehár Ferenc híres Frasquita c. operettjében annyi sok szép vokális részlet található - igazán legalább a gálákon, némelyiket előadhatnák! Ezért nem is értem, hogy ezek miért nem hallhatóak az Operettszínházban? Már nem először, csak a Spanyol táncot emelik ki a darabból, ami szép, de ennél többre vágynánk.... Mellesleg, a teljes operettet bemutathatnák végre egyszer... - valamelyik musical helyébe/helyett.
Lehár Ferenc –
Harsányi Zsolt – Dalos László: Frasquita
A Rádió új felvételének bemutatója - keresztmetszet: 1965.
augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05-15.15
Km.:
Orosz Júlia, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Külkey László, Udvardy Tibor.
A
Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás
vezényli.
A Magyar Rádióban - utóbbi években a Dankó Rádió operettműsoraiban - többször megszólaltak részletek Vincze Zsigmond Hamburgi menyasszony c. operettjéből; nem csak a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”-dal, hanem számos más részlete is. A rádiófelvételen (1958) énekel Orosz Júlia, Koltay Valéria, Zentay Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós, Baksay Árpád, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Bródy Tamás
Ezek szerint bennfentes vagy az Operettszínház belső berkeiben... oda (is) "bejáratos"... Jó ezt tudnunk...
Moszkva, Cserjomuski – Москва, Черёмушки
Lidocska/Лидочка – Olga Peretyátyko – Ольга Перетятько
A papageno.hu-n megjelent végre egy magyar nyelvű cikk Diana Damrau új operett cd-jéről, mely Bécsbe, Berlinbe és Párizsba kalauzolja a hallgatóságot.

A sztárszólisták operettelőadásainak hosszú, ha nem is egyenletes a története. Most Diana Damrau lép a színpadra, és azt kell mondanunk, hogy mindazok a tulajdonságok, amelyek őt olyan megnyerő előadóművésszé teszik – a szellemesség, a bizalmas gyengédség, a szöveg iránti érzékenység –, itt mind teljes mértékben jelen vannak. Az eredmény egy olyan előadássorozat, amely teljes mértékben elkerüli azt a fajta rossz értelemben vett primadonnizmust, amely néhány nagy nevű művésznő próbálkozását megfertőzte.
Örömteli módon a program messze túlmutat az Osztrák-Magyar Monarchia határán. Messager, Lincke, Stolz és Oscar Straus is képviselteti magát, és jó látni, hogy egy szólólemez a revü-operettet is felkarolja, Ábrahám Pál Bál a Savoyban című darabjából (egy csodálatosan bluesos „In meinen weissen Armen”), valamint a White Horse Innből és Korngold 1931-es Strauss-adaptációjából, a Das Lied der Liebéből (ez utóbbi kettőn Jonas Kaufmann is szerepel). A Friederike, a Paganini és az Éva részletei emlékeztetnek arra, hogy Lehár milyen fantáziadúsan tudott dallamokat formálni.
Damrau szopránjának természetes tisztasága és „édessége” itt hatalmas előny. Nem okoz neki gondot egy dallam lebegtetése a zenekari csúcspontok felett (bár Theis és müncheni zenekara éberen, kényszer nélküli melegséggel játszik). Könnyedségével finom; az olyan darabokban, mint Messager „J’ai deux amants” című száma, olyan játékosságot hoz, amely megkülönbözteti őt nagyszerű kollégáitól. Ezek olyan előadások, amelyeket az ember el tudna képzelni a színpadon.
Modorosság és hivalkodás nélküli interpretáció, amely megmutatja, miért komolyzene az operett is.
Sok sikert nekik a külföldi szerepléshez.
Kiss Dia lebetegedett, Anita és Zsolt Bécsben, Mónika pedig Kanadában újévi koncertezett, ezért nem vettek részt rajta. Flóra pedig Nagyváradon tartózkodik, az ottani Csárdáskirálynőben játsza Vereczki Szilviát :)
A gála műsorába bekerült Lehár Frasquitá-jából a Spanyol tánc (az I. részben).
Meglepett, hogy a szilveszteri operettgálán az Operettszínház fellépett művészei közt nem volt ott pld. Fishl Mónika, Széles Flóra, Kiss Diána, Vadász Zsolt...
Ohh, nem is tudtam hogy ez egy operettdal volt. Minden esetre nagyon szép volt.
"Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország"
Ha valaki kíváncsi rá és érdekli, az Operettszínház Szilveszteri Gálájának programja. Nem sorrendben sorolom, mert azt sajnos nem jegyeztem meg teljesen: