Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


5804 zenebaratmoncsi 2024-01-21 22:05:05
Köszi. A többit is lefényképezted? Pl. Ábrahám Pál is érdekelne, meg Jacobi.
Sajnos nem lehet elforgatni. Talán próbáld meg az előtt elforgatni, mielőtt feltöltöd, mert így nehéz olvasni.

5803 varganiki 2024-01-21 18:13:58


5802 varganiki 2024-01-21 18:12:51 [Válasz erre: 5801 zenebaratmoncsi 2024-01-21 13:29:04]
Érdekes, én eléggé operettesnek találtam. Főleg a tánckomikus dalait azok szerintem operettesek lettek. Ugye a nagy primadonna Armina áriáját, illetve a fiatal hercegek dalát megosztottam itt is :)

5801 zenebaratmoncsi 2024-01-21 13:29:04 [Válasz erre: 5792 varganiki 2024-01-20 01:33:29]
Az Orfeum Mágusából anyukám a dalokat borzalmasnak találta, szereinte nem is operett. Mármint csak a szilveszteri gálát látta az m5-ön. Inkább nótának tartotta, de azt a műfajt nem kedveljük.
Most így nem megyek rá, max. ha kapok ingyen jegyet, de ez elég esélytelen.
A Nine az tetszett nekem és neki is.

5800 zenebaratmoncsi 2024-01-21 13:22:30 [Válasz erre: 5799 Búbánat 2024-01-20 23:37:43]
Te nem mész esetleg az Operettszínházba?
Őszintén szólva nincs mire.... ami érdekelt, már láttam... de jó lenne megnézni a táblát, de nem engednek be megnézni.
Akkor inkább a Cotton Club Singers Sinatra show-jáért adnék ki pénz a Kongresszusi Központban, a klasszikus jazzet szeretem.

5799 Búbánat 2024-01-20 23:37:43 [Válasz erre: 5798 zenebaratmoncsi 2024-01-20 15:41:42]
Így akkor örüljünk ennek a lehetőségnek, és töltsük le, mentsük, amíg nem késő...

5798 zenebaratmoncsi 2024-01-20 15:41:42 [Válasz erre: 5797 Búbánat 2024-01-20 13:37:22]
Amíg le nem törlik a fiókot. Hivatalosan nem lehet fenn egészében operett....csak a dalok egyenként.

5797 Búbánat 2024-01-20 13:37:22

A YouTube-ra felkerült a Budapesti Operettszínház Sybill bemutató-előadásának teljes felvétele- amit korábban a televízió M5 csatornája kétszer is sugárzott:

Jacobi Viktor: Sybill

operett két részben

A Budapesti Operettszínház előadása (2017)

Szöveg: Martos Ferenc, Bródy Miksa.

Díszlet: Cziegler Balázs.

Koreográfus: Bodor Johanna.

Rendező: Szabó Máté

Jacobi Viktor a Zeneakadémián egy évfolyamon tanult nem kisebb nevű szerzőkkel, mint Kálmán Imre, Szirmai Albert, Weiner Leó. Két tanév elsajátítása után otthagyta az akadémiát és az addig megszerzett tudással belevetette magát az operett komponálás színes világába. Első darabjai a Király Színházban uralkodó magyaros daljátékízlésnek igyekeztek megfelelni, majd a nemzetközi sikerek reményében művészete a nyugati stílus, a dzsesszes elemektől gazdag angolszász világ felé tekintett. Az I. világháború kitörésekor a Sybill londoni bemutatójának előkészítésével volt elfoglalva, de mint ellenséges állam polgárát, kiutasították a brit fővárosból.

Jacobi nagyoperettje a váratlan és kiszámíthatatlan szerelemről szól, amit a teljes felfordulás és zűrzavar kísér. Mindenki féltékeny mindenkire és mindenki szerelmes valakibe…

Szabó Máté rendező és egyenrangú alkotótársa, a koreográfus Bodor Johanna erősen meg- és átmozgatta a Budapesti Operettszínház társulatát, amely hálásan fogadta a szokott praxistól eltérő munkamódszer és színházi gondolkodás megjelenését.

Szabó Máté koncepciója szerint a Sybill nem hagyományos, „cukormázas” operett, hús-vér alakok, árnyaltabb, esendő figurák szerepelnek benne. Világuk életszagú, érzéseik valódi érzések, örömeikben, fájdalmaikban magára ismer a néző. A külső csillogást ellensúlyozzák a sorsukra vetülő árnyak, életüket meghatározó keserű döntések. A rendező jól egyensúlyoz tragédia és komédia között, tökéletesen visszhangozva azt a kettősséget, ami a szerelem és maga az élet.

A szereposztásból:

Fischl Mónika - Sybill, énekesnő

Dolhai Attila - Petrov, hadnagy

Vadász Zsolt – Nagyherceg,

Frankó Tünde – Nagyhercegnő,

Kocsis Dénes – Poire,

Szendy Szilvi – Charlotte,

Oszvald Marika – Olga

Mészáros Árpád Zsolt - Kormányzó

 

Közreműködik a Budapesti Operettszínház Ének- és Zenekara valamint Balettkara.

Vezényel: Bolba Tamás


5796 zenebaratmoncsi 2024-01-20 13:28:14
Egymás után engedi, de ha nem megy, akkor külön hozzászólásba egyenként is felteheted.
Most Lehár Ferenc és Fényes Szabolcs fotóját tettem fel.

5795 zenebaratmoncsi 2024-01-20 13:27:29 [Válasz erre: 5794 varganiki 2024-01-20 11:36:59]

5794 varganiki 2024-01-20 11:36:59 [Válasz erre: 5793 zenebaratmoncsi 2024-01-20 02:32:24]
Többet is fel tudok tölteni?

5793 zenebaratmoncsi 2024-01-20 02:32:24 [Válasz erre: 5792 varganiki 2024-01-20 01:33:29]
Fent az I betü alatt van a kép beillesztése. Ott fel tudod tölteni a képeket.

5792 varganiki 2024-01-20 01:33:29 [Válasz erre: 5791 zenebaratmoncsi 2024-01-18 20:52:31]
Szia sikerült képeket készítenem viszont a darab egyikünknek sem tetszett :/
Ellenben tegnap ötödjére is megnéztem az Orfeum Mágusát, az viszont nagyon tetszett most is :D

5791 zenebaratmoncsi 2024-01-18 20:52:31 [Válasz erre: 5781 varganiki 2024-01-04 19:18:55]
Milyen volt a Nine?
Sikerült képet készítened az operett zeneszerzőkről?

5790 Búbánat 2024-01-12 16:27:48 [Válasz erre: 4191 Búbánat 2020-01-07 10:03:56]

Kapcs. 4191. sorszám

Jacques Offenbach: Le Roi Carrette  („A Sárgarépakirály”) 

opéra bouffe féerie, négy felvonás, 1872. január 15, Párizs, Théâtre de la Gaîté

Korábban már belinkeltem kis zenei videókat a bécsi Volksoperben 2019-ben és 2020 januárjában bemutatott, német nyelvű előadásból, de most rátaláltam a neten az operett eredeti szinopszisára épülő, a Lyoni Operában 2015-ben színre vitt francia nyelvű előadásának részleteire is:

A talált videók, köztük stúdiófelvételek közül válogattam:

Offenbach: Le Roi Carotte - Nyitány - · Philharmonia Orchestra · Antonio de Almeida Offenbach ℗ 1988 Universal International Music B.V.

Offenbach: Le Roi Carotte - Lyon – Előadáskritika - Opéra National de Lyon 23 décembre 2015

Offenbach: Le Roi Carotte - Interjúk az alkotókkal

Offenbach: Le Roi Carotte – extraits du spectacle

Offenbach: Le Roi Carotte – (extrait)

Offenbach: Le Roi Carotte – „Oses tu bien invoquer tes ancêtres"

Offenbach: Le Roi Carotte – Rondo de Cunégonde

Offenbach: Roi Carotte – Duo - Conégonde/Fridolin

Offenbach: Roi Carotte – Act I – Finale

Offenbach: Le Roi Carotte – Ville Morte 2 Broadband

Offenbach: Le roi Carotte, Act IV – Entracte - Brandenburgisches Staatsorchester Frankfurt · Howard Griffiths

Offenbach: Roi Carotte – Antoinette Dennefeld - „Curieuse” -Air de Louise – Les Mousquetaires au Couvent – Louis Varne

(Opéra Comique, Paris 13 et 15 juin 2015 Direction musicale - Laurent Campellone Mise en scène : Jérôme Deschamps L'Abbé Bridaine : Franck Leguérinel)

Mivel nálunk kevéssé ismert ez a nagyszabású Offenbach-alkotás, a Wikipédia oldaláról részletezem a cselekményt, és a 2015-ös lyoni produkcióról beszámoló egyik kritikából is idézek:

Főszereplők:

Julie Boulianne (mezzoszoprán): Robin-Luron

Yann Beuron (tenor): Fridolin XXIV

Christophe Mortagne (tenor): Le Roi Carotte

Antoinette Dennehof (szoprán): Cunégonde hercegnő

Felicity Lott (mezzoszoprán): Coloquinte varázslónő

Boris Grappe (bariton): Truck

Jean-Sébastien Bou (bariton): Pipertrunk

Mellettük nagyszámú mellékszereplő van a színen::Fiatal férfiak és nők, Városlakók, Diákok, Lovagok, Fegyveres férfiak, A Roi Carotte Cortege, Sárgarépa, Cékla, Fehérrépa, Retek, Torma; különféle pompeji kereskedők, Cybèle papjai, fuvolások, etióp bohócok, gitárosok és hárfások, szír és görög táncosok, rabszolgák, szabadok, gyerekek, parasztok, katonák, városlakók, alomhordók; Hangyák, Szkarabeuszok, Fűtölcsérek, Bolhák, Májusbogarak, Kabócák, Pillangók, Szitakötők, Méhek, Darazsak; Zenészek, udvaroncok, hölgyek, pincérek.

I. felvonás 1. jelenet.

Napnyugta van. Egy sörözőben XXIV. Fridolin király diáknak álcázva elmagyarázza főminisztereinek, hogy ifjúkori komolytalan viselkedése csődbe vitte a királyságot. Ezért azt tervezi, hogy feleségül veszi Cunégondét, egy másik királyság hercegnőjét. Nem biztos abban, hogy vonzó-e egyáltalán, reméli, hogy titokban megfigyelheti érkezését. A diák Robin-Luron a diákélet oldott örömeiről énekel. Fridolin megkérdezi Robin-Luront, hogy mit gondol a királyról és kormányáról. Robin-Luron gúnyosan válaszol. Tud arról, hogy Fridolinnak pénzért házasodnia kell, és amikor végre felismeri Fridolint, felajánlja, hogy megvásárolja a királyi palotában lévő összes páncélt. Miközben Fridolin mérlegeli az ajánlatát, Cunégonde megérkezik, inkognitóban utazik, abban a reményben, hogy titokban megpillanthatja Fridolint, mielőtt beleegyezik, hogy feleségül veszi. Fridolin és Cunégonde flörtölnek, és kikéri a véleményét a királyról, akit Fridolin dicsér. Egy áriát énekel, amely leírja életét a kolostor elhagyása és a párizsi társadalom útjainak megismerése óta. Elhatározza, hogy feleségül veszi, és a lány a palotába távozik, várva az életet egy olyan királyságban, amely ünnepekkel és látványosságokkal kormányozza népét. Fridolin és miniszterei megvitatják, hogy páncélgyűjteménye bűvölet alatt áll-e, vagy a régi palotája kísértetjárta. Leszállt az éjszaka, amikor elindulnak, hogy megvizsgálják.

I. felvonás 2. jelenet.

Coloquinte boszorkány tetőterében. Rosée du soir, a morvaországi nádor lánya ébren van. Fridolinról álmodik, akit hat éve szeretett itt fogságban. Megérkezik Robin-Luron, aki azt állítja, hogy a diákok titkos ismeretekkel rendelkeznek az elrejtett helyekről, és varázsütésre befejezi a hímzési munkáját. Tervezik a szökését. Coloquinte belép, ő és Robin-Luron vitatkoznak varázserejükről és rivális hűségükről. Elmegy, Coloquinte pedig szidja Rosée du soirt, amiért megengedte, hogy meglátogassa. Rosée du soir, egyedül, a szökéséről álmodik.

I. felvonás 3. jelenet.

A királyi palota kertjei. Cunégondét üdvrivalgással fogadják. Fridolin későn lép be, és királyként mutatkozik be Cunégondének. Folytatják a flörtölést, és mindenki táncra készül, amíg a jelenetet meg nem szakítja egy idegen belépő nagy kísérettel, bizarr zene kíséretében. Carotte király és a táncoló zöldségek udvara lép be. Robin-Luron felismeri Carotte-ot rivális varázslóként, míg Fridolint szórakoztatja. Coloquinte, akit a királyi udvar nem látott, meglendíti varázspálcáját, és irányítja a tömeg mozgását. Először általában a nőket, majd Cunégonde-t nyűgözi le a Carotte. Carotte egy áriát énekel, amely elmagyarázza természetét, a földalatti birodalom uralkodóját, aki azzal szórakozik, hogy bolondokat csinál az emberiségből. Cunégonde lenyűgözi Carotte-ot, aki egyszer tüsszent, és Fridolint tüsszenti. Iszik, és Fridolin részegnek tűnik. Fridolin táncolni próbál, hogy bebizonyítsa, józan, de hülyét csinál magából. A tömeg megdöbben egy furcsa hangtól. Az antik páncélok királyi gyűjteménye vonul, átkozva Fridolint. A tömeg Fridolin halálát követeli, de Robin-Luron megvédi Fridolint. A tömeg dicséri Carotte-ot, aki Fridolint váltja királyként, miközben Cunégonde a karjaiba esik.

II. felvonás

Fridolin hűséges követőivel, Truck-kal, Pipertrunck-kal, Rosée du soir-ral és Robin-Luronnal együtt eléri az öreg mágus Kiribibit, hogy segítségét kérje Coloquinte varázslatának megtörésében. A bűvész megkéri őket, hogy öljék meg, hogy elengedjék az átkot. Így tesznek, és újra megjelenik fiatalemberként. Aztán elküldi őket az ősi Pompejibe, hogy találjanak egy elvarázsolt gyűrűt, amely lehetővé teszi számukra, hogy legyőzzék Carotte-ot.

Elindulnak Pompejibe, és közvetlenül a Vezúv kitörése előtt érkeznek. Miután elénekeltek egy kvartettet az összes civilizáció végső összeomlásáról, egy varázslámpának köszönhetően ismét kialszik, és megérkeznek Pompejibe. A vasúti vonatok ábrázolásával becsapják Pompei gladiátorait és szenátorait, és a varázsgyűrűvel távoznak.

III. felvonás

Carotte királyt néhány árus (Robin-Luron, Pipertrunck és Rosée du soir álruhában) találja, akik az eltűnt Fridolint keresik, de nem találják a palotában.

Cunégonde találkozik Fridolinnal, és ellopja a varázsgyűrűt, nehogy elpusztítsa Carotte-ot. A boszorkány elküldi Fridolint a rovarok országába, ahol egy gyors diadal után ismét egyedül találja magát.

Fridolin és bandája a Carotte király elleni felkelés közepén találják magukat az emelkedő árak és az igazságtalanságok miatt. A tömeg felismeri Fridolint, és visszahelyezi a trónra. Carotte-t elviszi a boszorkány. Fridolin feleségül veszi Rosée du soirt, miközben a lakosság örül.

"A rendező, Laurent Pelly „varázslatos zöldségfolt-varázslatként” jellemezte Offenbach hihetetlen, 1872-es Le Roi Carrotte-ját („Sárgarépa királya”) ma visszatér a zenei színtérbe; a párizsi, londoni, New York-i és bécsi kezdeti diadal ellenére 1877 óta szinte teljesen hiányzik. Míg az eredeti négy felvonásos változat hatórás maratont követelt 120 fellépővel a színpadon, több tucat díszlettel és több száz jelmezzel, addig Agathe Mélinand Offenbach művének második változatát három felvonásra és tizenegy jelenetre adaptálta, lényegesen jobban kezelhető hosszúsággal. A „varázslatos” szempontok talán némileg visszafogottak, de a lyonais-i búvárkodás még mindig működik – egy meglehetősen politikai mű aranyos újrafelfedezése, és amennyire lehet szórakoztató.

Victor Aviat dirigálása vehemens... A nyitány csillog, de kezdetben a hangzás egy árnyalattal lapos;  a mezzoszoprán Julie Boulianne belépőáriája Robin-Luron szerepében (jó színésznő, viszonylag könnyű hangszínnel) túlságosan visszafogott a zenekar alatt. A kórus lelkesedése már az elejétől fogva erőteljes (az első jelenetben az orvostanhallgatók teljes körű pályakezdő beavatási rítusban, ivászat egy sörözőben láthatók), a kórus pedig az egész operára nézve hatékony eszköze Offenbach tipikus stílusának .... Ebben a burleszk környezetben látjuk az első érintkezést Fridolin és jegyese között. Ez a két főszerep több mint méltó castingot kap: Yann Beuron opera- és operett-tapasztalata, lekerekített és erőteljes tenorja éppoly tökéletes választássá teszi, mint Antoinette Dennefeld Cunégonde szerepében. Nyüzsgő, az opera-bouffe-hoz jól szokott mezzoszopránja meleg, modora friss és szemtelen. Tagadhatatlan bájjal és különös könnyedséggel Chloé Briot Rosée-du-Soirként gyönyörű énekeket ad nekünk, koloratúrákkal szórt páros jeleneteiben, olykor fuvolakísérettel alátámasztva.

De 2015-ben Lyonban a Le Roi Carotte  a szemek ünnepe. Laurent Pelly rendező egy szédületes, a legapróbb részletig humorral teli szcenírozást álmodott meg, tökéletesen tálalva a dúsan mulatságos librettót. A vulkán árnyékában Pompejibe való elterelés Verne  Utazása a Föld középpontjába című művét idézi  (van egy vidám jelenet, amikor Fridolin kis bandája elmagyarázza az ókori rómaiaknak, mi a vonat); zöldségfolt üldözési sorozatok az 1980-as évek Commodore 64 Crystal Castles videojátékának felidézése ; a rovarok egy része egyenesen a Musée des Confluences (Lyoni Tudományos és Antropológiai Múzeum) könyvtárából került ki, a méhkirálynő és serege pedig okos alternatívát alkotott az eredeti balettjelenethez képest.

A vígjáték egy téma variációiba van ágyazva. A 3. jelenetben fellelhető ősök merev, merev arcképcsarnoka később zöldségportrévá alakul, amellyel Sárgarépa király (Christophe Montagne, kiváló színész és énekes) veszi körül tróntermét (a trón tulajdonképpen egy zöldséges láda). Ezen a ponton a domináns hajszín a narancssárga. És amikor a zöldségek kicsit petyhüdtek és lötyögni kezdenek, Cunégonde észhez térve nézi férje kopott, sáros fenekét („hogy is szerettem volna ezt”), a sárgarépa hamar megfőtt. El kell mondanunk – a jelmez illetlensége megkívánja –, hogy a bitorló uralkodó lábai között a gyökér kissé petyhüdt, és Fridolin hatalomba kerülése annál könnyebben megy neki. Offenbach szatirikus nézetében a birodalmi rendszerről Sárgarépa király végre látja népét a barikádokon felszállni; e pompás kollektív tablóképek közül az utolsóban a nép megszabadul burleszkkirályától, akit a darálóba dobnak. Szó szerint."


5789 varganiki 2024-01-10 14:02:18
Újabb dal az Orfeum Mágusából. Személy szerint az egyik kedvencem :)
https://www.youtube.com/watch?v=YZo97QhR1mg

5787 zenebaratmoncsi 2024-01-09 00:06:06
Szilveszteri gála - Információk - Prágai Opera &operett (classicworld.at)

Szilveszteri Gála
Prágai Operaház, 2023. 12. 31.

A gálaest középpontjában álló zenei előadás eredetileg német nyelven debütált Ball im Savoy címmel 1932. december 23-án a berlini Großes Schauspielhausban. Paul Abraham írta a zenét Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda librettójához. Az operett eklektikus partitúrájával hamar felkeltette a közönség figyelmét, számos táncot vonultatott fel, mint például az amerikai foxtrot, az argentin tangó, a spanyol pasodoble, a berlini jazz, a jiddis klezmer, a magyar csárdás és a bécsi keringő. Oscar Hammerstein lefordította a művet angolra, és ez a változat további nemzetközi hírnévre tett szert, miután 1933. szeptember 8-án bemutatták a londoni Drury Lane Színházban. Abraham célja az volt, hogy ütős sláger legyen, és szándékosan tartotta a partitúráját egyszerűnek, hozzáférhetőnek és szórakoztatónak, nem pedig túl fejlett zenei ötletek vagy harmóniák tekintetében. Az eredmény egy vad utazás, amely terjeszti fertőző energiáját – tökéletes jármű az újévi szórakozáshoz! A Prágai Operaház előadása cseh nyelvű, cseh, angol és német felirattal gondoskodik arról, hogy Ön mindig naprakész legyen az eseményekkel kapcsolatban.

5784 zenebaratmoncsi 2024-01-05 17:47:50 [Válasz erre: 5783 Búbánat 2024-01-05 15:08:04]
Már elkezdte visszatölteni a videókat, reméjük ezt nem törlik már. Nem tudom, hogy melyek lehettek a bűnösök. Úgy tudom, hogy több figyelmeztetés kell a fiók törléséhez.

5783 Búbánat 2024-01-05 15:08:04 [Válasz erre: 5779 zenebaratmoncsi 2024-01-04 14:35:05]
Szomorúan konstatáltam, hogy a YouTube-on levették a teljes sorozatot: a Rádió Dalszínháza archív felvételeit.  De én előzőleg többségüket meghallgattam és magamnak kiírtam (opera és/vagy operettrészleteket, illetve  teljes operettfelvételek). Ezeket közzéteszem a másik rádió operett topikban - legalább a címeket és előadókat részletezem. 

5782 Búbánat 2024-01-05 14:59:58 [Válasz erre: 5780 zenebaratmoncsi 2024-01-04 16:38:47]

„A színház emeleti előterében a magyar operett dicsőségcsarnokában hét neves zeneszerző: Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Huszka Jenő, Jakobi Viktor, Kacsóh Pongrác, Kálmán Imre és Lehár Ferenc, valamint az építtető, Somossy Károly emléktáblája is látható.

Amikor tavaly ősszel egy operettgálán voltam ott, elkerülte a figyelmem, de akkor még nem is tudtam az emléktáblákról, engem is érdekelnek. Legközelebb, ha megyek egy operettelőadásra, a szünetben megkeresem és alaposan „szemügyre veszem” a nevezett zeneszerzők emléktábláit. De addigra „varganiki”-től e téren Te már „képben leszel”...  


5781 varganiki 2024-01-04 19:18:55 [Válasz erre: 5780 zenebaratmoncsi 2024-01-04 16:38:47]
Persze szívesen. Jövőhéten úgyis megyünk a Nine-ra akkor lefotózom. Esetleg ha adsz egy email címet oda elküldöm majd neked :)

5780 zenebaratmoncsi 2024-01-04 16:38:47 [Válasz erre: 5771 varganiki 2024-01-02 13:05:38]
Bocsi, hogy erre megkérlek, mivel te folyamatosan jársz az Operettszínházba velem ellentétben, aki utóljára vagy 1,5 éve voltam ott, még mielőtt kitették a zeneszerzők tábláit.
Ott van 7 operett szerző táblája, de képtelenség elolvasni mit írtak rá. Szóval jó lenne lefényképezni ezeket, mert szívesen elolvasnám. Különösképpen Ábrahám Pál, Jacobi Viktor és Fényes Szabolcs érdekelne, de persze a többiek is. 
Jó lenne, ha fel tudnád tölteni ide a fotókat.

5779 zenebaratmoncsi 2024-01-04 14:35:05 [Válasz erre: 5774 Búbánat 2024-01-02 16:09:26]
Már meg is szüntették a fiókot.
Talán érdemes lenni csak a Rádió dalszínházát feltenni, vagy legalábbis az operett előadásokat. Nyilván egy másik profilról.

5778 zenebaratmoncsi 2024-01-03 17:30:16 [Válasz erre: 5777 Búbánat 2024-01-03 14:47:00]
Ez inkább a videa, nekem ez nem indul el, talán az új windows nem engedi.

5777 Búbánat 2024-01-03 14:47:00 [Válasz erre: 4000 Búbánat 2019-07-20 15:07:58]

Kapcs.: 4000. sorszám

A YouTube-ra felkerült az M5 csatornán 2019. július 20-án sugárzott operettelőadás teljes színházi felvétele.

 Visszanézhető:

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja - Közvetítés a Budapesti Operettszínházból – felvételről (2019)

(170 perc)


5776 zenebaratmoncsi 2024-01-02 17:15:08 [Válasz erre: 5774 Búbánat 2024-01-02 16:09:26]
Látom sok más operett is fent van, pl. Leányvásár, Koldusdiák, Luxemburg grófja... ill. operett énekesek felvételei is, az elhangzó dalok és azok szerzői viszont nincsenek fenn.

5775 zenebaratmoncsi 2024-01-02 16:42:39 [Válasz erre: 5774 Búbánat 2024-01-02 16:09:26]
Ez ill. a pécsi előadás volt az utolsó, amikor előadták ezt az Ábrahám Pál operettet Magyarországon.  Azonban az operett nem tűnt el, mivel Ausztriában (Lehár Fesztiválon Bad Ischle-ben, ezt az előadást én is láttam), Németországban sok helyen és Svájcban (Baseli Operház) (lehet máshol is ment, ennek utána kéne nézni) is játszották több színházban. Legutóbb idén nyáron Rostock-ban a nyári fesztiválon ment, ill. jelenleg is fut a Theater Magdeburg-ban. Szilveszterkor két előadás is volt belőle és teltház volt, mivel kiváncsiságból megnéztem a jegyeladását. 

5774 Búbánat 2024-01-02 16:09:26
Rádió Dalszínháza 23. - a Rádió hangarchívumából
A YouTube-ról már elérhető:
Ábrahám Pál: Hawaii rózsája - részletek az Ódry Színpad 1985-ös előadásából

Előadják a Színház- és Filmművészeti Főiskola végzős hallgatói: Vásári Mónika, Réti Andrea, Zentai Lilla, Zsila Judit, Miklósi Anna, Réti László, Gardi Tamás, Kocsis György, Pál Attila, Laklóth Aladár.

Az Ódry Színpad zenekarát Fekete Mari vezényli. Az előadást Kazán István rendezte.


5773 Búbánat 2024-01-02 16:02:00

 Színházi archívum – 142. (YouTube)

A  Magyar Rádió helyszíni felvétele (élő) -  a Rádió hangarchívumából


Lehár Ferenc-Békeffy István-Kellér Dezső: Luxemburg grófja

A Fővárosi Operettszínház előadása – 1957. március 10.

A szereposztás:

René: Baksay Árpád

Angela: Petress Zsuzsa

Madame Fleury: Honthy Hanna

Brissard: Szentessy Zoltán  

Juliette: Zentai Anna

Közjegyző: Suka Sándor

Lakáj: Décsi Pál

Sir Basil, Ugaranda kormányzója: Feleki Kamill

Lord Lanchester: Pagonyi János

Lord Winchester: Balázs István

Lord Worchester: Kovács Pál

Törvényszéki elnök: Keleti László

Anyakönyvvezető: Peti Sándor

Marchand: Gaál Gábor

Saville: Bánffy György

Croisier: Karizs Béla

Coralie: Parragh Éva

Sidonie: Szécsi Vilma

 A Fővárosi Operettszínház Ének- és Zenekara

 Vezényel: Török Emil

 Az előadást Mikó András és dr. Székely György rendezte.

 


5772 Búbánat 2024-01-02 15:25:08 [Válasz erre: 5766 zenebaratmoncsi 2024-01-02 00:38:18]
Továbbá, a Gül babát is említhetnénk (a sok más darab mellett), hiszen "ősidők" óta nem játssza az Operettszínház, egyetlen részlete kerül elő a gálákon: a Bordal. (Most szilveszterkor is). Huszka nagyszabású operettjében ezen kívül még számos sláger található,  lenne mit-miket kiválasztani közülük és (koncert)műsorra tűzni.

5771 varganiki 2024-01-02 13:05:38 [Válasz erre: 5770 Búbánat 2024-01-02 08:29:51]
Persze, ha tudok információkat akkor megosztom itt is :)
Egyelőre csak annyi biztos, hogy Februárban újra lesz a Szabadság Szerelem Huszka Gála bővült névsorral, Sándor Péterrel kiegészülve, illetve hogy a Március-Április folyamán látható lesz többek között a Jekyll és Hyde, a Mária Főhadnagy, a János Vitéz, A Mosoly Országa, a La Mancha Lovagja, a Mágnás Miska, illetve az új musical bemutató a Carmen is.

5770 Búbánat 2024-01-02 08:29:51 [Válasz erre: 5767 varganiki 2024-01-02 01:01:17]
A "bennfentességedre" - annak látszatára - bárki következtethet, ha (hogy most) nevezett művészeket keresztnevükön emlegeted  - hivatkozol rájuk - itt a fórum nyilvánossága előtt: Dia, Anita, Mónika, Flóra, Zsolt.
Örülhetünk, hogy a Facebookon (is) ápolod velük a kapcsolatot, ezáltal közvetve, többünkhöz eljuthatnak minket is érdeklő információk a "kulisszák" mögül.

5769 varganiki 2024-01-02 01:44:11 [Válasz erre: 5768 zenebaratmoncsi 2024-01-02 01:25:14]
Úgy van ahogy mondod. Egyébként nagyon kedvesek a színészek némelyek ismerőseim facebookon pedig ugye azért olyan gyakran nem is találkozom velük :D De tényleg nagyon közvetlen emberek, egy egy előadás után ha épp nem sietnek, lehet velük beszélgetni az aktuális darabról vagy akár hogy nekik mik az élményeik stb stb

5768 zenebaratmoncsi 2024-01-02 01:25:14 [Válasz erre: 5767 varganiki 2024-01-02 01:01:17]
Elég pusztán rajongónak lenned.

5767 varganiki 2024-01-02 01:01:17 [Válasz erre: 5762 Búbánat 2024-01-01 22:53:01]
Hát nem kell ehhez bemfentesnek lenni. Követem őket facebookon ott az ilyeneket meg szokták osztani, meg más dolgokat is :D

5766 zenebaratmoncsi 2024-01-02 00:38:18 [Válasz erre: 5765 Búbánat 2024-01-01 23:35:51]
Így vagyok én a Bál a Savoyban-nal, ha már vidéken és külföldön annyi helyen jó, itt miért nem?
Jelenleg is fut Németországban több helyen, Litvániában, a temesvári operában, Svájcban, a prágai operaházban... és hát az olaszok is szeretik, sőt még Bulgáriában is játszották... 
annyi vigasz, hogy legalább az m5 felvette a soproni előadást és leadták idáig két alkalommal. Jó volt az előadás, sajnos azonban a filmváltozat két dala (ez nincs benne a magyar színpadi verzióban) és a pincérdal nem hangzott el.

5765 Búbánat 2024-01-01 23:35:51 [Válasz erre: 5757 Búbánat 2024-01-01 10:10:10]
 Lehár Ferenc híres Frasquita c. operettjében  annyi sok szép vokális részlet található - igazán legalább a gálákon, némelyiket előadhatnák!  Ezért nem is értem, hogy ezek miért nem hallhatóak az Operettszínházban? Már nem először, csak a Spanyol táncot emelik ki a darabból, ami szép, de ennél többre vágynánk.... Mellesleg, a teljes operettet bemutathatnák végre egyszer... - valamelyik musical helyébe/helyett.

Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt – Dalos László: Frasquita 

A Rádió új felvételének bemutatója - keresztmetszet: 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05-15.15 

Km.: Orosz Júlia, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Külkey László, Udvardy Tibor.
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényli.


5764 Búbánat 2024-01-01 23:10:32 [Válasz erre: 5761 Héterő 2024-01-01 19:51:36]
Nem rossz!...

5763 Búbánat 2024-01-01 23:06:44 [Válasz erre: 5753 zenebaratmoncsi 2023-12-31 22:27:32]

A Magyar Rádióban - utóbbi években a Dankó Rádió operettműsoraiban - többször megszólaltak részletek Vincze Zsigmond Hamburgi menyasszony c. operettjéből; nem csak a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”-dal, hanem számos más részlete is. A rádiófelvételen (1958) énekel Orosz Júlia, Koltay Valéria, Zentay Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós,  Baksay Árpád, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Bródy Tamás


5762 Búbánat 2024-01-01 22:53:01 [Válasz erre: 5758 varganiki 2024-01-01 16:10:06]
Ezek szerint bennfentes vagy az Operettszínház belső berkeiben... oda (is) "bejáratos"... Jó ezt tudnunk...

5761 Héterő 2024-01-01 19:51:36
     Moszkva, Cserjomuski – Москва, Черёмушки
Lidocska/Лидочка – Olga Peretyátyko – Ольга Перетятько

5760 zenebaratmoncsi 2024-01-01 16:49:45
A papageno.hu-n  megjelent végre egy magyar nyelvű cikk Diana Damrau új operett cd-jéről, mely Bécsbe, Berlinbe és Párizsba kalauzolja a hallgatóságot.

Könnyedségével finom – Diana Damrau operettlemeze (papageno.hu)
Könnyedségével finom – Diana Damrau operettlemeze

A sztárszólisták operettelőadásainak hosszú, ha nem is egyenletes a története. Most Diana Damrau lép a színpadra, és azt kell mondanunk, hogy mindazok a tulajdonságok, amelyek őt olyan megnyerő előadóművésszé teszik – a szellemesség, a bizalmas gyengédség, a szöveg iránti érzékenység –, itt mind teljes mértékben jelen vannak. Az eredmény egy olyan előadássorozat, amely teljes mértékben elkerüli azt a fajta rossz értelemben vett primadonnizmust, amely néhány nagy nevű művésznő próbálkozását megfertőzte.

Örömteli módon a program messze túlmutat az Osztrák-Magyar Monarchia határán. Messager, Lincke, Stolz és Oscar Straus is képviselteti magát, és jó látni, hogy egy szólólemez a revü-operettet is felkarolja, Ábrahám Pál Bál a Savoyban című darabjából (egy csodálatosan bluesos „In meinen weissen Armen”), valamint a White Horse Innből és Korngold 1931-es Strauss-adaptációjából, a Das Lied der Liebéből (ez utóbbi kettőn Jonas Kaufmann is szerepel). A Friederike, a Paganini és az Éva részletei emlékeztetnek arra, hogy Lehár milyen fantáziadúsan tudott dallamokat formálni.

Damrau szopránjának természetes tisztasága és „édessége” itt hatalmas előny. Nem okoz neki gondot egy dallam lebegtetése a zenekari csúcspontok felett (bár Theis és müncheni zenekara éberen, kényszer nélküli melegséggel játszik). Könnyedségével finom; az olyan darabokban, mint Messager „J’ai deux amants” című száma, olyan játékosságot hoz, amely megkülönbözteti őt nagyszerű kollégáitól. Ezek olyan előadások, amelyeket az ember el tudna képzelni a színpadon.

Modorosság és hivalkodás nélküli interpretáció, amely megmutatja, miért komolyzene az operett is.


5759 zenebaratmoncsi 2024-01-01 16:47:52 [Válasz erre: 5758 varganiki 2024-01-01 16:10:06]
Sok sikert nekik a külföldi szerepléshez.

5758 varganiki 2024-01-01 16:10:06 [Válasz erre: 5756 Búbánat 2024-01-01 09:59:55]
Kiss Dia lebetegedett, Anita és Zsolt Bécsben, Mónika pedig Kanadában újévi koncertezett, ezért nem vettek részt rajta. Flóra pedig Nagyváradon tartózkodik, az ottani Csárdáskirálynőben játsza Vereczki Szilviát :)

5757 Búbánat 2024-01-01 10:10:10 [Válasz erre: 5752 varganiki 2023-12-31 21:28:07]
A gála műsorába bekerült Lehár Frasquitá-jából a Spanyol tánc (az I. részben).

5756 Búbánat 2024-01-01 09:59:55
Meglepett, hogy a szilveszteri operettgálán az Operettszínház fellépett művészei közt nem volt ott pld. Fishl Mónika, Széles Flóra, Kiss Diána, Vadász Zsolt...

5755 varganiki 2024-01-01 04:52:58 [Válasz erre: 5753 zenebaratmoncsi 2023-12-31 22:27:32]
Ohh, nem is tudtam hogy ez egy operettdal volt. Minden esetre nagyon szép volt.

5754 zenebaratmoncsi 2023-12-31 22:39:10
Ilyen irredenta dal volt még Ábrahám Pál és Harmat Imre Júlia c. operettbe írt dala: 
Kis Komárom, nagy Komárom...
Dénes Oszkár: Kis Komárom, nagy Komárom (youtube.com)

hát bizony itt is zsidók a szerzők... ilyen hazafias dalok ellenére üldözöttek lettek a nácik által sajnos, és hát 1939. elejétől bizony egyetlen zsidó szerző, színész, rendező stb. nem szerepelhetett a színházak műsorán és filmek szerzői között. Pl. Gyöngy Pál Kadetszerelem c. operettjének és Lajtai Lajos Régi nyár c. operettjének filmváltozataihoz is nem az eredeti izraelita szerzők, hanem keresztény szerzők írt zenét pl. Fényes Szabolcs.


5753 zenebaratmoncsi 2023-12-31 22:27:32 [Válasz erre: 5752 varganiki 2023-12-31 21:28:07]
"Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország"
Ezzel a Vincze Zsigmond (zene)-Kulinyi Ernő (szöveg) operett dallal kezdődött a műsor, Hamburgi menyasszony c. operett dala volt eredetileg.
Érdekessége, hogy minden rendszer betiltotta annak idején.  Először a nácik, mivel zsidók voltak a szerzők, később a kommunisták, mivel irredenta és hazafias dal volt, emiatt a rendszerváltásig nem igen lehetett ezt játszani, és feledésbe merült. Születésekor óriási siker volt.

5752 varganiki 2023-12-31 21:28:07
Ha valaki kíváncsi rá és érdekli, az Operettszínház Szilveszteri Gálájának programja. Nem sorrendben sorolom, mert azt sajnos nem jegyeztem meg teljesen:
1.felvonás:
1. Nóta Magyarországról(sajnos címet nem tudok): Az összes fellépő
2. Mária Főhadnagy: A Bugaci Határon(Szendy Szilvi, Bojtos Luca, Dénes Viktor, Erdős Attila)
3. Monte Cristo Grófja: Bosszúkeringő(Dolhai Attila, Szomor György)
4. Marica Grófnő: Marica Belépője(Lévai Enikő)
5. A Mosoly Országa: Vágyom egy nő után(Ninh Duc Hoang Long)
6. Hegedűs a Háztetőn: Ha én gazdag volnék(Földes Tamás)
7. Nótacsokor(Kalocsai Zsuzsa, Oszvald Marika)
8. Ördöglovas: Ma önről álmodtam megint(Nin Duc Hoang Long, Homonnay Zsolt, Kiss B Attila)
Volt három dal a Nine-ból sajnos a címüket nem tu
dom, de az egyiket Szomor György, a másikat Füredi Nikolett és Homonnay Zsolt, a harmadikat pedig Bordás Barbara énekelték.
Az első felvonás fináléja, az Orfeum Mágusa 1.fináléja volt(Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Füredi Nikolett, Szendy Szilvi, Bojtos Luca, Bordás Barbara, Lévai Enikő, Laki Péter, Erdős Attila, Dénes Viktor)
2.felvonás:
1. Monte Cristo Grófja: Róma(Sándor Péter, Kocsis Dénes)
2. Az Operaház Fantomja(Süle Dalma, Nin Duc Hoang Long)
3. Jekyll és Hyde: Ördögi Tánc(Füredi Nikolett, Nádasi Vera, Dolhai Attila, Sándor Péter)
4. Carambolina(Lévai Enikő, Bojtos Luca, Bordás Barbara)
5. Kis Juliska(Oszvald Marika)
6. La Danza(Laki Péter)
7. Macska duett(Lévai Enikő, Süle Dalma)
8. Carmen: Viva(Nádasi Vera)
9. West Side Story: Miénk az éj(Füredi Nikolett, Kocsis Dénes)
10. Csárdáskirálynő: A lányok, a lányok(Dénes Viktor, Erdős Attila, Földes Tamás)
11. Gül Baba: Bordal(Sándor Péter, Laki Péter, Kocsis Dénes)
12. Marica Grófnő: Ringó vállú Csengeri violám(az összes fellépő)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.