Most látom, fórumtársunk, Mosa, beírta a Stolz-dal szövegét - Játssz a hegedűn - a másik, Opera, operett, dal, versek, szövegek c. topikba!
Robert Stolz Vénusz selyemben c. művének Játssz a hegedűn c. dal már szerepelt korábban a Palotakoncerten? Én ismertem a dalt, és már volt pár Stolz dal korábban, de nem emlékszem pontosan melyik. Most egy ugrik be, az pedig a Fehér ló c. operettben szerepel, amit Benatzky és Stolz közösen komponált. Szerintem az est egyik fénypontja volt, a Rossini dal mellett és a három tenor által előadott Oh signore dal mellett.
2025. augusztus 1-jén és 2-án este a műfajt szerető közönség két év szünet után újra fellátogathatott a Budai Várba, hogy az Oroszlános Udvarban ismét egy jó hangulatú operett-opera-dal közös gálahangverseny részesei legyenek, és a felcsendülő szépséges dallamok mentén a műfaj iránt elkötelezett kiváló énekművészeknek is tapsolhassanak!
Én a tegnap esti koncertet láttam, amiről most röviden megosztom észrevételeimet:
A Budavári Palotakoncert talán leggyengébben sikerült műsorszáma "hallatomban" Kálmán Imrétől a Tatárjárás című operettjéből amúgy ismert, Hajrá, előre, a sík mezőre!"-refrénnel felcsendülő Huszárnóta volt. Az is meglepett, hogy a dalt Lőrentey főhadnagy szerepét magára öltve Papp Balázs (tenor) énekelte - amúgy középszerűen -, hiszen az eredetiben ez női szerep: Treszka, Lohonyai altábornagy lányáé (szubrett). Ismert magyar rádiófelvételen Zentay Anna, férfikórussal énekli – utánozhatatlanul. A másik ismert dal ugyancsak Treszkáé: a huszárokkal énekelt I. felvonásbéli dala a „csókos” Juliskáról („A kis Julis csak azt kívánja tudni módfelett” .../Adj egy édes csókot drága kisbaba”). Kálmán Imre első, nem különösebben sikeres operettjének a bemutatója 1908-ban, a Vígszínházban volt.
A koncert legnagyobb élményét - a több jó betétszám mellett - számomra Huszka Jenő legutolsó daljátékának nagyszabású fináléja jelentette, amivel egyébként az I. rész zárult. Az idős zeneszerző - 80 éves korában komponált(!) - Szabadság, szerelem című művét először a Fővárosi Operettszínház mutatta be 1955-ben. A darab az 1848-ban, a magyar forradalom kitörése idején és1849-ben, a szabadságharc alatt játszódik. A szövegkönyv (Háy Gyula és Fischer Sándor) irodalmi előzménye Jókai Mór Politikai divatok c., 1864-ben megjelent regénye. A daljáték rádiós keresztmetszet-felvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be 1955. június 25-én, a Kossuth Rádióban (18.20 – 19.00). Közreműködött: Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Jámbor László, Kishegyi Árpád, Csákányi László, valamint a Földényi-kórus Férfikara és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Várady László. Megjegyzem, ezen a rádiófelvételen sok szép dal és kettős hangzik el, de nem szerepel köztük az itt most hallott finálé. Úgyhogy ezért is volt számomra örvendetes zenei élmény ez a Huszka-részlet, s a fellépő összes szereplő, énekkar és tánckar nagyszerű produkciója méltán váltotta ki belőlünk a végén az elementáris tapsvihart.
Nagyon tetszett Delibes ritkán hallható operájából, a Lakméból a nevezetes „Csengettyű-ária” a remek Süle Dalma fantasztikusan csengő, tiszta és pontos szopránján, csakúgy mint Rossini La danza (A tánc) című bravúr-dala a bravúrosan éneklő tenorunk, Ninh Duc Hoang Long tolmácsolásában. De említhetem Fischl Mónikát, aki több dalt is „bevállalt” a koncerten, mindegyikben jó volt, rám talán a legnagyobb hatást Robert Stolz Vénusz selyemben c. művének Játssz a hegedűn c. előadott dalával tette.
Volt „Három tenorunk” is – ők: az utóbbi időben más irányú (jogi, produceri) elkötelezettségei miatt a színpadtól hátrébb vonult s ezért ritkán látott és hallott Vadász Dániel; a jelenleg Érsekújvár polgármestereként és Nyitra megye alispánjaként tevékenykedő egykori kitűnő, szlovák magyar-ajkú operaénekes, a „magas C”-iről is elhíresült Klein Ottokár; napjaink kitűnő lírai tenorja az Operaházból, Boncsér Gergely - akit az Operettszínházban is sokat láthattunk. Kiváló ötlet volt őket most erre a két koncertre összehozni, s hallhatóan igen felkészülten, kiváló diszpozícióban adták elő ezúttal együtt a két híres tenor-operettáriát: Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után!”; Lehár Ferenc: Giuditta – Octavio dala: „Élni, csak élni jó!"
Nem
sorolom tovább, 25 dalt hallottunk, köztük klasszikusokat (A cigánybáró, A víg
özvegy, A csárdáskirálynő, Giuditta), vidám kettősöket (A cirkuszhercegnő,
Csókos asszony, Mária főhadnagy, Viktória)
tovább az est programját színesítették az Operettszínház új produkcióinak
részletei is (Az Orfeum mágusa; Hamupipőke).
Nagyon sajnáltam, hogy a beharangozott kiváló operaénekes-vendég, Ramon Vargas, betegség miatt lemondta a fellépését, így az O sole mio című di Capua-dal elmaradt. (A Víg özvegy szerelmi kettősében – „Ajk az ajkon” Fischl Mónika mellé Homonnay Zsolt lépett be.)
A Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara, Balettkara működött közre. A nagyszerű együttesek a színház főzeneigazgató-karmestere, Pfeiffer Gyula irányításával ezúttal is kiválóan fogta össze együtteseit. Koreográfus: Lénárt Gábor. Karigazgató: Szabó Mónika. Rendező: Homonnay Zsolt.
A késő estébe nyúló Palotakoncert A csárdáskirálynő részletével („Az asszony összetör” - az összes fellépő művész közreműködésével) fejeződött be, pontosabban egy ráadás-félét kaptunk még: ismétlésként közösen elénekelték a műsor részeként a Mária főhadnagy c. Huszka-operett duettjének refrén részét, a vidám sláger-dalt: „A bugaci határon, van nekem egy cigányom, nem költöm a pénzem patikára...” s így tovább.
A televízió felvette a teljes koncertet. Meglátjuk, hogy augusztus 20-án, az ünnepi adásban - nyilván szerkesztésből is adódóan -, ebből „mi köszön vissza”.
Végezetül még egy gondolat - nem tőlem. A műsor elején, az első részt felvezető himnikus kórusos-dal (Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony – „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”) utáni köszöntő beszédében Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter osztott meg velünk Lehár Ferenctől származó gondolatot az operett műfaj jövőjéről, amelynek kicsengése úgy szól, hogy „ne csak kacagjuk az operettet, hanem tudjunk rajta mosolyogni!”
Hogy tetszett a 11. Budavári Palotakoncert?
Jól éreztem magam, és szerencsére a beigért eső is elkerülte a Budavári Palotakoncertet, mindenesetre a Köpönyeg tényleg sokat téved, jobb a The Weather Channel... ez eltalálta, hogy 1 óra után fog esni és nem 21 órakor.
Köszönöm, tegnapelőtt teljes áron sikerült vennem jegyet a ma esti koncertre. Mégis más élőben látni-hallani a kedvenceket, mint utólag televíziós felvételről...Jó esetben nem csonkán...
Ma este Színház! - Last minute színházjegy, féláron
Erre céloztam, amikor a változások eshetőségét írtam.
Akkor ezek szerint csak 25 dalt énekeltek el, vagy volt valami az O sole mio helyett vagy a végén ráadás?
További változások a Palotakoncerten:
Nem tudom sajnos, egy barátom mesélte hogy nem volt Ramon Vargas mert beteg lett.
Vannak párnák a székeken?
Ramon Vargas lebetegedett így az Ajk az Ajkont Fischl Mónika Homonnayval énekelte el.
Ezt én nem tapasztaltam, mivel vagy 4 koncerten is ott voltam, persze midig a Ma este színházon vettem jegyet, és sose változott a program, max néha 1-2 dalok sorrendje. Másrész a tévéközvetítésből szoktak kivágni dalokat, de régen több dal volt ennél (16-17, 18, akár 21 dal is egy félidőben), emiatt volt rá szükség, lehet, hogy most ez belefér a műsorba vagy max. 1-2 dalt hagynak ki, vagy talán egyet se.
A Hamupipőke Csárdása egész hallgatható egyébként. Az Orfeum Mágusa Armina dala az egyik kedvencem a darabból, az Este kilencig herceg viszont érdekes hogy miért pont az lett, én inkább Somossy belépőjét vagy a Porcica dalt vártam volna.
Én is ennyit számoltam és a szerzőkre mennyi dalszám jut. Ráadás ha lesz, tán Ramon Vargastól várhatunk, elvégre a fellépők közt Ő lesz a legnagyobb sztár, s mint külföldi vendégnek talán dukál is...
https://palotakoncert.hu/musorfuzetek/musorfuzet-2025/ - digitális
Benne: köszöntő, alkotók és fellépők megnevezése, életútjuk ismertetője, képekkel, a műsor részletezése, a végén reklámok, szponzorok felsorolása
20 oldalas füzet, lapozni kell (nyíl mutatja, jobbra a következő oldalak...)
A műsor két részből áll, mindegyikben 13 címet (betétszámot) tüntet fel.
Végre valahára...
Én sehol se találom, tudnád linkelni? A facebook oldalra gondolsz? Ott nincs semmi ilyesmi, sem az Instagramon.
Most mintha eltűnt volna innen ez a zavaró kék folt...
Érdekel a műsor? Már kitették a Palotakoncert honlapjára. Az Orfeum Mágusából és a Hamupipőkéből is fognak énekelni, hogy minek azt nem tudom de fognak.
A Ma este szinház még árul pár jegyet péntekre, 11180 Ft-os akciós áron a középső részekre.
xxx
Én nem megyek. Jegyek már nem kaphatók. A tv majd leadja.
xxx
Megy valaki a Budavári Palotakoncertre? Érdekelne, hogy mi a műsor.
Több hírportál beszámolt arról:
A balatonfüredi Anna-bál idei, 200. jubileumi
alkalmán hazánk jelenleg egyik legfelkapottabb színésze, Törőcsik Franciska is fellépett, aki ezúttal operettdalokkal szerepelt
a színpadon. Az ünnepi műsorban Miklósa Erika, Haja Zsolt és Nyári Zoltán
társaságában énekelt – a bál elegáns szellemiségéhez hűen. A fellépés
különös jelentőséggel bírt Franciska számára, aki a Színház- és Filmművészeti
Egyetemen ismerkedett meg közelebbről az operett műfajával.
Pályáját ugyan elsősorban prózai szerepek és
filmes alakítások jellemzik, a zenés színházhoz és filmzenéhez való kötődése is
jelentős. A Swing című filmben fiatal énekesnőt játszott, míg a 2024-es Hogyan
tudnék élni nélküled? című romantikus musicalben főszereplőként több Demjén
Ferenc-slágert is előadott. Bár az operett nem tartozik a fő profiljába, nem
teljesen új a terep számára, hiszen például
a Vörösmarty Színház Csókos asszony című előadásában ő alakította Pünkösdi
Katót.
.... sajnos ez a kék vacak úgy néz ki, hogy továbbra is velünk marad...
Paul-Abraham-Operette “Es geschehen noch Wunder” (komplett auf dem Klavier) - YouTube
Gödöllői Szimfonikus Zenekar és sztárvendégei előadásában
2025. július 15-én kedden 20 órakor a Gödöllői Királyi Kastély Díszudvarán
Koncertünkön a két jubiláló zeneszerzőt a szintén születésének bicentenáriumát ünneplő Jókai Mór személye köti össze: Strauss Cigánybárója a Szaffi című elbeszélésből és az azonos című kisregényből, Huszka Szabadság, szerelem című operettje pedig a Politikai divatok című regényének felhasználásával készült. Mindezek mellett a Mária főhadnagy sem születhetett volna meg Jókai nélkül, hiszen Lebstück Mária az ő kérésére mondta el halálos ágyán élettörténetét németül, melyet az aranytollú írófejedelem feljegyzett, majd A női honvédhadnagy című novellájában is megidézett. S a Tündérszerelem című operett története is Jókai egy meséje nyomán született.
A gálaműsor szólistái a jövő reménységétől (Pacskó
Dóra) a koncertünkre Bologna-ból hazaérkező sztárénekesig,
az itthon és külföldön és ismert opera- és operetténekesek három
generációját képviselik.
Az est fellépői:
Rőser Orsolya Hajnalka – szoprán
Zábrádi Annamária – szoprán
Pacskó Dorka – szoprán
Fodor Bernadett – mezzoszoprán
Boncsér Gergely – tenor
Kovács Szilárd – tenor
Dargó Gergely – tenor
Hábetler András – bariton
Konkoly Balázs – bariton
zenél a Gödöllői Szimfonikus Zenekar
vezényel: Rácz Márton
rendező: Aczél András
Múltidéző
Beszélgetést készítette: Sárdi Mihály
Beszélgetés ideje: 2018. 03. 27.
Rónai Pál (sz. Budapest, 1940. 01.05.) karmester, zeneszerző. A Zeneakadémia zeneszerzés szakát végezte Szelényi István vezetésével. Zenei munkatársként került először a Fővárosi Operettszínházhoz 1962-ben. Ezt követően 1963 – 1970 között a kecskeméti Katona József Színház karmestere, 1970 – 1974 között a veszprémi Petőfi Sándor Színház zenei vezetője volt. 1974 óta tagja a Fővárosi, illetve Budapesti Operettszínháznak. Dirigálta az összes nagyoperettet a Nebáncsvirágtól A mosoly országáig, de karmestere volt vígoperáknak, zenés játékoknak, musicaleknek is, a Pomádé királytól a Veronai fiúkon át a Hegedűs a háztetőnig. Számtalan ősbemutatón dolgozott, csak néhány a szerzők közül: Behár György, Tamássy Zdenkó, Fényes Szabolcs, Lendvay Kamilló, Aldobolyi-Nagy György, Nádas Gábor, Szakcsi Lakatos Béla. Saját műveket is komponált, például zenés népi játékot készített A helység kalapácsa, a Tisztújítás és a Noszty fiú esete Tóth Marival című irodalmi művekből. Mintegy 20 kísérőzenét írt, például Woyzeck, Csongor és Tünde, Coriolanus, Hős falu, Volpone, Mózes, Csendesek a hajnalok bemutatóihoz. Műveit számos bel- és külföldi színház bemutatta. Artisjus-díjas művész.
...
Nemzeti Archívum | Zenés TV Színház
Örülök ezeknek a statisztikáknak. Köszönöm.
A cárevics cselekménye és a partitúra ismeretében nem meglepő, hogy a teljes operett összes zeneszámából mindössze az ismertetett két duett jelenti a "vidám" perceket.
xx
2022/23. Világstatisztika (néhány nagyobb magyar színház is benne szerepel, emiatt szerepel a statisztikában Eisemann Mihály ill. Huszka Jenő operettje, bár utóbbi néha megy Oroszországban)
xxx
Ez a statisztika világszerte az operbase szerint 2023/24-es évadban. Annyi változás van, hogy Offenbach Orfeusz az alvilgban c. világsikerű operettje megelőzi a Víg özvegyet, utóbb a 3. helyen áll. Illetve a Ábrahám Pál Bál a Savoyban ja és Bernstein Candide-ja (ezt is operettnek veszik) megelőzi a Csárdáskirálynőt, ami szintén meglepő, bár ez inkább csak egy egyedi eset, és erre az évadra vonatkozik.
...
Strauss Denevérje azonban messze a legtöbbet játszott darab, viszont más Strauss operett nincs az első 20-ban a három országban a nézőszám alapján, ami meglepő.
