Most sokan azért sírnak (Peller Károly és színésztársai), hogy huszonvalahány év után levették az "örök" második (első a Csárdáskirálynő lenne)? sikerdarabot: a Mágnás Miskát.
Lehetséges, hogy ez a "sírás" is hatni fog a vezetésre, utóbb...
Ez így is van rendjén, nem állt túl jól a szénája a színháznak miután elküldték. A Carmen még valamennyire sikeres volt de a darabok nagy része bedőlt. Így hogy visszavették legalább azokat visszacsalták akik szeretik őt és csak miatta jártak és járnak oda. Plusz miután Dolhai Attila egyre kevesebbet játszik így rá kell építkezniük.
Annyi pontosítással, hogy Sándor Péter nem most tért vissza az Operett Színházba, hiszen a 2024/25-ös évad elejétől újból foglalkoztatták, miután a közönség a 2024. márciusi menesztése után "visszasírta", így alig félévvel később már játszotta régi és új szerepeit.
Ezek a cikkek szánalmasak és valótlanságot állítanak. Ugyanis ez nem három havi juttatás hanem egy egész éves. Ez csak arra volt jó hogy Petit kellemetlen helyzetbe hozzák megint. De azóta kitettek egy új cikket amiben már a helyes adatok szerepelnek és Petinek a neve eleve ott se kellett lennie abban a listában. Egyébként meg ha ennyit is kap abszolút megérdemelten, jelenleg ő a színházban az akire a legtöbb ember elmegy és ezt nem én állítom ez tényleg így is van
Mindenki megnyugtatására: a Pesten világhírű, tavaly kirúgott Sándor Pétert újból szerződtette az Operettszínház, tízmilliós nagyságrendű gázsival, de mint a cikkből kiderül, néhány további társulati tag (Bozsik, Janza, Dolhai) sem panaszkodhat az állami = magyar adófizetői pénzekkel bőkezűen kistafírozott, Kiss-B. Atilla-vezette Nagymező utcai teátrumban, miközben az előadások és a fizető nézők száma csökken. Bővebben blikk.hu-n és hvg.hu-n.
Engem egyik helyen se érdekel, max. ha kapok rá ingyen jegyet megnézem...
„DARUMADÁR” - Daljáték
Dankó Pistáról
Három felvonásban
A Rádiódalszínház bemutatója: 1954. június 4., Kossuth Rádió 20.10 – 22.00
Írta: Baróti Géza és Dékány András
Zenéjét Dankó műveiből összeállította és részben szerezte:
Vaszy Viktor
Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara,
a Rádió népi zenekara Lakatos Sándor és énekkara Darázs Árpád
vezetésével,
Ney Tibor (hegedű)
és Turán László (zongora)
Vezényel: Vaszy Viktor
Rendező: Szécsi Ferenc
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Dramaturg: Hahn Endre
Személyek:
Dankó Pista – Sárdy János, Joó Ferenc, festőművész – Timár József, Ilonka, a lánya – Petress Zsuzsa, Tömörkény, író – Ujlaki László, Polgármester – Egri István, Polgármesterné – Szilágyi Bea, Elemér, a fiúk – Rátonyi Róbert, Blaha Lujza – Honthy Hanna, Bittó, halászmester – Szemethy Endre, Erdélyi Náci cigányprimás – Gózon Gyula, Mucsi Jóska – Győző László, Cibere, városi írnok – Keleti László, Borovszki, őrmester – Ocskay Kornél, Móra Feri (Ferkó), kisdiák – Balassa Gabi, Lajos Bácsi – Mányai Lajos, Rozi néni – Pártos Erzsi, Aradi Gerő színigazgató – Hlatky László, Halászasszony – Orbán Viola, Juli – Náray Teri, Titkár – Galamb Zoltán
A rádiófelvételen a két főszerepet Sárdy János (Dankó Pista) és Petress Zsuzsa (Ilonka)
alakította-énekelte.
Néhány részlet a daljáték stúdiófelvételéről:
- Dankó Pista és Ilonka kettőse: „Holdvilágos éjjel…” (Petress Zsuzsa, Sárdy
János)
- Dankó Pista dala: „Eltörött a hegedű, nem akart
szólani…. szólalj meg rubintos virágom! ”(Sárdy János)
- Dankó Pista dala: „Madár vígan dalol a lombos ágon” (Sárdy
János)
- Dankó Pista és Ilonka kettőse – melodráma:
finálé (Petress Zsuzsa, Sárdy János, énekkar)
Nézzük, akkor ezt az ötvenes években keletkezett daljátékot - amit számos színházban bemutattak (pl. Nagyváradon, Szegeden, Kecskeméten, Szolnokon, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron és persze Pesten) –, mit írnak a korabeli bemutató-előadásokról a recenzesek.
Szolnoki
Szigligeti Színház – műsortervéről (1954)
„Nem feledkezhetünk el az új magyar operettről sem. Vaszy Viktor és Dékány András nemrégen fejezte be a Dankó Pista c. daljátékot. Biztosak vagyunk benne, hogy a halhatatlan magyar dalszerző életének egy részlete, Joó Ilonka iránt érzett szerelme és gyönyörű dalai tetszenek majd a közönségnek, tanulni, szórakozni fognak az előadásokon.”
Hódmezővásárhely – „Viharsarok – 1956. január
1.”
„A szerzők - Dékány András, Baráti Géza és Vaszy Viktor - Dankó Pistáról igen vonzó színpadi témát dolgoztak fel: a népszerű nóták Dankó Pista életének egy olyan szakaszát szővik át, amely igazán bővelkedik drámai és lírai epizódokban. Szerelmének és romantikus házasságának története önmagában is, a millenniumra készülődő ország társadalmi viszonyai között pedig különösen alkalmasak arra, hogy egy ember sorsa, a népből jött művész küzdelme az előítéletek ellen kibontakozzék benne. A szerzők a műfajon belül megfelelően gazdálkodnak a drámai lehetőségeikkel, nem felejtve el, hogy ha a mondanivalót nem is, de a mondanivaló formáját adott zenei anyaghoz, közismert Dankó nótákhoz kell igazítaniuk. Librettójuk helyzeteit tehát úgy fejlesztik, hogy egyrészt történelmileg hűek legyenek Dankó életének eseményeihez, másrészt a dalköltő nótái eredeti szövegükkel egy-egy drámai csomóponton, vagy egy-egy érzelmi, lírai hangulat betetőzéseként csendülhessenek fel. A szerzőket dicséri, hogy e kettős korlátozottság ellenére sem hat a cselekmény vezetése mesterkélten; nem hat úgy, mintha a párbeszéd és a szituációk egyetlen célja volna eljutni a Dankó-nóták megszólaltatásáig. A zene a játék legtöbb pontján a cselekmény természetes helyén csendül fel, s a szövegkönyv a formai célokon túl eszmei célokat is szolgál: a hőst jórészt helyesen mutatja meg korának társadalmában. Az egyes figurák jellemét, társadalmi helyzetét jól és hatásosan tisztázza, az alakok cselekvési irányát helyesen szabja meg. A szerzők a II. felvonás záró jelenetét nem Dankó könnyes búcsúdalával fejezi be, hanem — nagyon helyesen — a Vásárhelyi Népi Együttes szüreti táncképével. Ez a tánckép nem megy a drámaiság rovására, sőt tovább fokozza a konfliktust a polgármesterek úri világa és az egyszerű emberek között. Dankót a legények és leányok vidám dallal, felszabadult tánccal igyekeznek vigasztalni szomorúságában. A zene, mint már említettük, jól helyezkedik el a cselekményben Vaszy Viktor összeállítása szerint. Egy helyen azonban, az utolsó, Tiszaparti képben, a »Most van a nap lemenőben, kimegyek a temetőbe. « kezdetű dal egyenesen kiüt a kép boldog, szerelmi hangulatából és ellenkező hatást vált ki, mint a valóságos helyzet....”
Kecskeméti
Katona József Színház – 1969
„Szívhez szólóan érdekes rövid életrajzi összefoglalót közöl a színház műsorfüzetében dr. Csongor Győző szegedi muzeológus Dankó Pistáról, akinek legszebb dalai a nevét viselő operett betétjeiként péntektől kezdve minden este felcsendülnek majd a kecskeméti színpadon. A daljátéknak nevezett operettek szövege sajnos, elég vérszegény. Csupa ismert fordulat, csupa könnyeket csorbító álromantika. Nem is a dialógusokból adódó hangulatok megelevenítését határozta el — igen helyesen és tapintatosan — a rendező, Udvaros Béla, hanem megnyirbálva, letompítva, a szentimentalizmusba hajló mese hangulatait inkább népi érzésvilághoz közelítő Dankó-nóták tiszta és őszinte hangulatát igyekezett uralomra juttatni a színpadon. Ha hinni lehet Dankó Pistáról közölt életrajzi adatoknak, a tiszaparti álmodozó életének a darabban megírt epizódja nem is így játszódott le. Joó Ilonka nem lett Dankó Pista felesége. Erről a keserű csalódásról szólanak a színészek által nagyszerű átéléssel tolmácsolt dalok is, de hát az operett ősi törvényei szerint valamiféle happy endet kellett kiagyalni, így aztán Blaháné (akinek alakja feltűnik Dankó Pista oldalán a darabban) ott a szegedi halásztanyán az utolsó jelenetben összedalolja a két fiatalt, Dankó Pistát és Joó Ilonkát. De mit is tehettek a librettóírók? A korszak társadalmi mozgásának leleplezését náluk jobban elvégezték a nagy kortársak, Móra, Tömörkény, Ady (hogy csak néhányat említsünk!). Dankó Pista élete egy népi dráma elemeivel sem szolgálhatott az íróknak, úgy hogy meg kellett elégedniük bizonyos operettsablonokkal és csak attól kellett óvakodniuk, hogy kirívóan disszonáns módon ne torzítsák el túlságosan Dankó Pista alakját....”
Van jobb ötletem névválasztáshoz: Mágnás V. Miska = MVM (Dome)...és tényleg mágnás cég.
Lehet nekik ez lenne a cél, de hogy ezzel nem fogják bevonzani az embereket az biztos. A Notre Dame még talán működött volna ott de ez a Dankó biztos hogy nem. Az emberek nem fognak ezért sok pénzt kiadni.
Jogos. Talán a több néző, több bevétel? Megérteném ha a Dome az MVM mellé a Dankó Pista nevet társítaná hozzá...venné fel.
Még így is, Kálmán : Lehár (2:1)
A Marica Grófnőt is levették.
Nekem inkább az lenne a kérdés, hogy mi szükség van az MVM Dome-ra? Felesleges pénzkidobás, egy arénában élvezhetetlen lesz.
SEMMIT MONDÓ már a jelzős szlogen is a meghirdetett évadra: "szenvedélyek"
Ķérdésedben ott rejlik a válasz, ami az enyémé is...
Hogy meglegyen Pejtsik Péter következő évi premierje... ez már ha jól számolom a 3. lesz 3 év alatt.
Azért kell, mert a szakállas Vaszy-operett valszeg nem vonzana túl sok nézőt, bár ez újabban nem nagyon számít ott, ahol az állam önti a pénzt a kedvenc igazgatóinak, mint pl... Főleg pedig azért kell, hogy a "Bozsik-Pejtsik-Orbán János trió" újból szakajtó pénzt vihessen haza megcsillanthassa érték- és időtálló művészi alkotó tevékenysége e legújabb ékkövét. De most tényleg: komolyan kérdezted vagy szabad kacagni? :-)
Minek kell új operett Dankó Pistáról...
Hát évadot jelentett az Operettszínház is.
Emlékezem: ma 130 éve
hunyt el a „bécsi operett” első nagy alkotója, Franz von Suppé (Spalato – ma
Split –, Dalmácia, 1819. április 18. – Bécs, 1895. május 21.). Olyan
remekműveket komponált mint A szép Galathea, Pajkos diákok, Banditák, Fatinitza,
Pique Dame, Boccaccio, és ismertek önállóan is híressé vált zenedarabjai, nyitányai: Költő és paraszt,
Könnyűlovasság, Reggel, délben, este Bécsben stb
(Kukely
Júlia operett dalokat énekel: új rádiófelvételről - 1982. április 1., Kossuth Rádió 19.15 – 19.46) (Boccaccio, Cigányszerelem, Pompadour, Lili bárónő, Marica grófnő...)
Igaz, már többen megosztották, szóval lesz palotakoncert idén.
Egy jó hír. 2025-ben ismét lesz Budavári Palotakoncert, ha a hír igaz.
Ma 65 éve hunyt el Ábrahám Pál zeneszerző Hamburgban. RIP
Jó a link.... rajta van a beszélgetés a főigazgatóval. A műsorban zenei részletek is hallhatók (operettrészletek, de operákból is felcsendülnek részletek: Kiss-B. Atilla énekel)
Ez valahogy nem jó link, nincs rajta a beszélgetés, pedig kiváncsi lettem volna rá.
Magyar Katolikus Rádió - "Zene-közelben" - Juhász Előd műsora
Vendég: Kiss-B. Atilla
Társszerkesztő: Peresztegi Attila
Elhangzott: 2025.04.20. 17:04 - 18.00
Vendégünk
parádés operai múlttal rendelkezik, jelenleg második ciklusában igazgatja az
Operettszínházat.
A Bartók Rádióban ma délben sugárzott Lehár-hangverseny hangfelvétele (Bad Ischl, Kaiservilla, 1998 júliusa)
A Bad Ischl-i Lehár-emlékkoncert (1998)
video-felvétele pedig megtekinthető a YouTube-on: ITT
Km.: Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Vezényel: Marcello Viotti
Lehár Ferenc ma 155 éve született.
Holnap délben hangzik fel a Bartók
Rádió műsorában (12.35 – 13.45)
Hangverseny
Lehár Ferenc operettjeiből
Rost Andrea, Eva Lind, Plácido Domingo, José Carreras,
Thomas Hampson énekel
Km.: Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Vezényel: Marcello Viotti
1. A víg
özvegy - Hanna és
Danilo kettőse III. felv. (Rost, Lind, Domingo, Carreras),
2. Cárevics - Volga-dal I. felv. (Carreras),
3. Giuditta - Octavio belépője (Domingo),
4.
Cigányszerelem - Zórika
dala III. felv. (Lind),
5. A víg
özvegy - Danilo
belépője I. felv. (Hampson),
6. A víg
özvegy - Vilja dal
(Hanna dala) II. felv. (Rost),
7. Giuditta - Giuditta dala II. felv. (Rost),
8. Paganini - Paganini dala II. felv.
(Domingo),
9. A víg
özvegy - Az I.
felvonás fináléja (Carreras),
10. A mosoly
országa - Lisa és
Szu-csong kettőse II. felv. (Rost, Hampson),
11. Egyveleg
–
a) A mosoly
országa - Barackvirágdal,
b) Paganini - Lisa
és Paganini kettőse,
c) A víg özvegy - Pavilon
kettős II. felv.,
d) Paganini - Lisa
dala II. felv.,
e) A mosoly országa - Szu-Csong belépője I. felv.,
f) Guiditta - Octavio dala II. felv.,
g) A víg özvegy - Induló
(Danilo jelenete) II. felv. (Rost, Lind, Hampson, Carreras, Domingo),
12. A mosoly országa - Finálé (Rost, Lind, Hampson, Carreras, Domingo)
(Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július)
Egy kis ízelítő Ábrahám Pál Viktória operettjéből, a Csokonai Nemzeti Színház előadásában. Mindenkinek nagy szívvel ajánlom, igazán remek munkát végeztek.
A Bartók Rádióban hangzott el
2025. április 28-án, 19.00 – 19.30
ÉVFORDULÓK
150 éve született Huszka Jenő
zeneszerző
Vendég: Huszka Zsuzsa, a zeneszerző
unokája
Szerkesztő - műsorvezető: Becze Szilvia
Az adás visszahallgatható a MédiaKlikk oldalán, ITT
Az adásban ezek a dalok
csendülnek fel – a bejátszások archív zenei felvételekről (ötvenes évekből) szólnak:
-
Huszka Jenő - Bakonyi Károly - Martos
Ferenc: Bob herceg
– Bob dala: „Londonban, hej, van számos utca és minden utcán van sarok. És minden
sarkon vannak házak, és minden házon ablakok. De mind egész nagy Albionban
nincs még oly ablak, mint ahonnan a legszebb rózsaszál virit...” (Sárdy János)
- Huszka
Jenő – Jókai Mór elbeszélése nyomán Háy Gyula – Fischer Sándor: Szabadság,
szerelem
– Melchior dala: Társtalanul járogat az orvos, csak egy
régidivatú vén ernyőt hordoz, és soha meg nem áll, betegekhez jár, bekopog, s
kikopog mindent.../”Doktor úr, doktor úr, itt bent valami fáj, azt hiszem, a
szívemmel baj van. Doktor úr, doktor úr, hogy sajog ez a táj.” Így nyöszörög és
könyörög sok panaszos száj. „Doktor úr, doktor úr, ellene mit ajánl? Jaj,
ugyebár meggyógyít engem?” Azt azért senki sem kérdezi meg a doktortól: „Doktor
úr, a maga szíve sose fáj?...” (Csákányi László)
-
Huszka Jenő - Martos Ferenc: Gül Baba
– Mujkó dala: „Darumadár fönn
az égen, hazafelé szálldogál, vándorbottal a kezében cigánylegény meg-megáll...”
(Melis
György)
- Huszka Jenő - Szilágyi László: Mária főhadnagy
–Vidám kettős: „Én teve-, én teve-, én teveled vígan élek...” (Kiss Manyi és Latabár Kálmán)
-
Huszka Jenő - Martos Ferenc: Lili bárónő
– Szerelmi kettős: „Szellő szárnyán szállj velem, repülj
velem...”
(Gyurkovics Mária és Svéd Sándor)
- Huszka Jenő - Szilágyi László: Erzsébet
A 150 éve született Huszka Jenőre emlékeztek
„Egykori lakóházánál, a Fő utca 15. előtt tisztelegtek barátai, tisztelői
és az önkormányzat képviselői a 150 éve született Huszka Jenő zeneszerző emléke
előtt. A rövid megemlékezésen jelen volt unokája, Huszka Zsuzsa is.”
„Huszka Jenő számos operettje közül legnépszerűbb a Gül
Baba (Király Színház, 1905), a Lili bárónő (Városi Színház, 1919). A Bob herceg
(Király Színház, 1902) az első magyar operett amit külföldön is bemutattak.
Huszka használt először új hangokat a műfajban, általa lett világhírű a magyar
operett. Következetesen építette bele a verbunkost, a magyar táncok ritmusát, a
csárdást, a palotást, a népi elemeket az akkor már igen sikeres bécsi
klasszikus operett bevált formai kereteibe. Elismert alakja volt a magyar
művésztársadalomnak, a Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezete elnökévé
választotta.
Május 7-én a Bajor Gizi
Múzeumban tartanak megemlékezést a zeneszerzőre, történetekkel és zenei
aláfestéssel.”
A maga idejében úgy tudom, hogy a Gróf Rináldó népszerűbb volt, legalábbis a régi újásgokból úgy látom.
A televíziós felvételét többször láthattuk egyik-másik csatornán. Nekem nem hiányzik a Mágnás Miska, és kissé már untam is a darabot. Jóval többre tartom Szirmainak az Alexandra című kíváló operettjét - remek rádiófelvétel készült belőle -, sajnos, nem játssza egyetlen színház sem. Maga a zeneszerző is egy interjújában ez utóbbi színpadi művét nevezte meg legkedvesebb alkotásának.
Pont a legutóbb néztem meg egy ajándékjeggyel. Akkor jól tettem. Különben kissé már elavultak a díszletek. Különben ez várható volt, mert már tavaly le akarták venni.
Több mint 20 év után lekerül a Mágnás Miska az Operettszínház repertoárjáról, ezzel újabb olyan darabtól is "megszabadult" a vezetés, mely nem az ő vezetésük alatt került bemutatásra. Május 2-3-4 lesznek láthatóak az utolsó előadások.
Szellő szárnyán - Zenés utazás Huszka Jenő születésének 150. évfordulója emlékére
OLYAN FORRÓ AJKAMRÓL A CSÓK - Operettgála Lehár Ferenc születésének 155. évfordulója tiszteletére
Ide is beteszem:
Muzsikuslegendák - Lehár Ferenc operettkomponista,
karmester
A Bartók Rádió ma 18.30 órától sugározza (60 perc)
(Az április 8-án 18 és 19
óra között elhangzott adás ismétlése)
Szerkesztő-műsorvezető: Némethy Attila
A műsorban felcsendülő zenék:
1. Arany és ezüst - keringő (Ea.:
Hallé Zenekar, vezényel: John Barbirolli) - élő, koncertfelvételről
2. A víg özvegy – Glavari Hanna Vilja-dala (Kincses Veronika, km. a Magyar Állami
Hangverseny, vezényel: Kobajashi Ken-Ichiro)
4. Paganini – Liza és Paganini kettőse: „Súgd
meg, mennyi szende lánytól loptál csókot.../ Nem szeret így téged más, egész
valóm vad lángolás...” (Orosz Júlia és
Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A Rádió
Dalszínházának bemutatója - keresztmetszet:1958. május 2., Kossuth Rádió, 19.00
- 19.50
5. A cárevics – Volga-dal „Allein wieder allein, einsam wie immer....Hast
Du dort oben vergessen auch mich! Es steht ein Soldat am Wolgastrand...” („Egyedül! Újra egyedül!
Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz
körül.../A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár.../Nézz
rám az égből, teremtő Atyám!...” (José Carreras, km. a Budapesti Filharmóniai
Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti) - Lehár Ferenc Gála -
Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július
6. Giuditta – Giuditta dala- "Meine Lippen sie küssen so hieß" („Olyan
forró ajkamról a csók”) (Ileana
Cotrubas, km. a New York-i Metropolitan Operaház Zenekara, vezényel: James
Levine) – MET- gála, 1996
7. A mosoly országa – Szu-Csong belépője - „Ich
trete ins Zimmer...Immer Nur Lächeln” („Oly meghatott érzéssel
nézek körül, a szívem nehéz, mint a kő.../Mosolygó érzés és jól nevelt arc...” (René Kollo, km. a Stuttgarti Rádió Szimfonikus
Zenekara, vezényel: Wolfgang Ebert) – Philips, LP, 1975
8. Pacsirta - keringő (Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi
Boskovsky)
Az adás a
MédiaKlikk.hu oldalán visszahallgatható: ITT
Az a mosdatlan poén itt is meg volt de inkább nevettek rajta az emberek. Itt Ach-Wong volt illetve John Webster és Koltay László, viszont Viktória testvérét Ferinek hívták.
Egy régi
szép koncertemlékem:
A Magyar Állami Hangversenyzenekar játszik
Vezényel: Kobajasi Kenicsiró
Közreműködik: Kincses Veronika – ének
(Budapest
Kongresszusi Központ, 1989. július 26.)
Zenei rendező:
Fejes Cecília
Szerkesztő: Veisz Gábor
Műsor
1. Johann Strauss: A denevér - a) Nyitány, b) Csárdás (Kincses Veronika),
2. Johann
Strauss: Tere-fere polka,
3. Josef Strauss: Csacsogás - polka,
4. Johann Strauss: a) A cigánybáró -
Szaffi dala (Kincses Veronika), b) Éljen a magyar - polka, c) Mesék a bécsi
erdőből - keringő,
5. Lehár: a) Arany és ezüst - keringő b) A víg
özvegy - Vilja dal (Kincses Veronika),
6. Johann
Strauss: Tavaszi hangok - keringő,
7. Zeller: A madarász - Rajna-keringő (Kincses
Veronika),
8. Johann
Strauss: Kirándulóvonat - polka,
9. Johann és Josef Strauss: Pizzicato polka,
10. Johann
Strauss: a) Kék Duna keringő, b) Mennydörgés és villámlás - polka,
11. id.
Johann Strauss: Radetzky induló
Különben legutóbb a Fedák Sári Színházban láttam a Viktóriát, és hát ott az eredeti magyar kínai verzió ment (a német verzióban japánok vannak). Nos ott a kínai paródia remekre sikerült, a cigány paródia viszont kissé erős lett, aztán a szünetben sértve rohant haza egy roma család, persze a többiek maradnak. A mosdatlanságukat és a büdösségüket gúnyolták ki.
Sajnos a operettszínházi rendezésből kimaradt a Do do dal, nem tudom miért és a Dzsu-dzsó lett helyette beletéve, ami a Bál a Savoyban c. filmben van. Sőt Operettszínházi előadásba az Ittam egy kis pityót c. dal is belekerült a Hawaii rózsája Ábrahám operettből.
Ha jól emlékszem benne volt, de teljesen más formában és nem a Riquette-Jancsi pàros énekelte, hanem egy teljesen új karakter aki ebben a rendezésben van benne
Ez a dal volt, és volt benne stepp tánc?
Hú, hát nagysikere volt és ez nagyrészt a két szubrett tánckomikus párosnak volt köszönhető. Kránicz Richárd mint 67. Rácz Jancsi telitalálat volt, magasan ő volt a legjobb a négyes közül. Nagy Kíra kissé tramplis de tűzről pattant Riquette volt, nagyon jól kiegészítették egymást. Berkó Boglárka mint Ach Wong imádnivaló volt, az ő párja Papp István Feriként szintén zseniális volt, olyan arcokat vett fel amiken mindenki dőlt a nevetéstől. A másik aki kiemelkedett az előadásból az Sándor Péter volt. A darab elején még egy kicsit hebrencs szerelmes Koltayt játszott, a harmadik felvonásban viszont előtőrt belőle a vírtus és úgy ropta és énekelte a Honvéd Bandát, hogy a szám is tátva maradt. Hihetetlen energiával működött és olyan gyönyörűen énekelte a Csak egy kislány van a világont.
Milyen volt a tegnapi Viktória előadás?
Köszönöm ezt a közzétett kritikát is a szegedi Marica grófnő-bemutatóról.
Még egy írás a szegedi Marica grófnő-produkcióról. Márok Tamás kritikája a tiszatajonline.hu oldalon.
A régmúltból...
ifj.
Johann Strauss: A cigánybáró
klasszikus nagyoperett – a három felvonás két részben
Bemutató: 1999. április 30./május 1. – Budapesti Operettszínház
Ignatz Schnitzer Jókai Mór novellája nyomán írt szövegkönyvét Bőhm György dramaturg dolgozta át mai színpadra. A verseket Fischer Sándor fordította.
Koreográfus: Román Sándor
Díszlettervező: Menczel
Róbert
Jelmeztervező: Laczó
Henriette
Karmester:
Makláry László/Váradi Katalin/Rónai Pál
Rendező:
Halasi Imre
A
produkció – amelyet a társulat az év nyarán a Margitszigeti
Szabadtéri Színpadon (július 29., 30.) és a müncheni vendégjátékon (német nyelven - augusztus
hó) is bemutatott – kettős, hármas, sőt,
négyes szereposztásban került színre.
Szereposztás
(Érdekesség, hogy Jankovits József két szerepet is alakított felváltva.)
Barinkay Sándor, elűzött, majd visszatérő földbirtokos - Jankovits
József/Nyári Zoltán/Kovácsházi István
Homonnay Péter gróf, Temesvár kormányzója - Virágh
József/Jankovits József
Szaffi, cigánylány - Kalocsai
Zsuzsa/Kolonits Klára/ Szóka Júlia/Csereklyei Andrea
Czipra, idős cigányasszony - Kerék Judit/ Megyesi-Schwartz Lúcia/ Berecz Beáta
Zsupán Kálmán, gazdag, bánáti sertéskereskedő - Benkóczy
Zoltán/Faragó András
Arzéna, a lánya - Fischl
Mónika/Vásári Mónika/ Dénes Judit
Carnero gróf, császári és királyi erényügyi biztos - Szolnoki Tibor/Bozsó József
Mirabella, Arzéna nevelőnője - Oszvald
Marika/Udvarias Katalin
Ottokár, Mirabella fia - Kiss
Zoltán/Bot Gábor
Pali, cigánylegény - Bakai
László
István, Zsupán szolgálója - Flier Lajos
Jó lenne, ha felvennék a Viktóriát is tévére, még semmilyen felvétel nincs róla sajnos.
