Vígszínház
Budapest, szombat, 1916. május 13. B. KOSÁRY EMMA és KÖRNYEY BÉLA vendégjátéka
Három a kislány
Énekes játék 3 felvonásban.
Irta: Willnerés Reichert. Fordította Harsányi Zsolt. Zenéjét Schubert Ferenc műveiből színre alkalmazta Berté Henrik.
Karnagy Stephanides Károly, Rendező Tapolczay Dezső,
Első felvonás: Egy ósdi, kedves bécsi házban lakik Schubert Ferenc, a fiatal zeneszerző. Barátai, a nővadász és költő Schober báró, az öntelt Vogl operaénekes és két vidám festő, meglátogatják és bohém módon víg legényvacsorát csapnak az udvaron. Ebben a házban lakik egy nyergesmester és egy postahivatalnok is. Ezek Tschöll bácsinak, az udvari üvegfestőnek, két lányába, Édibe és Hédibe szerelmesek. A kétlány titokban ideszökik és a harmadik Tschöll-leány, a tűzrölpattant Médi, gardírozza őket. De Tschöll papa rajtuk üt. Schubert társasága beleszól a családi bonyodalomba, megbékítik a haragos apát, aki feleségül adja két lányát a két derék kérőnek. Schubert megismerkedik a kis Médivel, aki veszedelmesen megtetszik neki.
Második felvonás: Tschöllék házánál kettős lakodalmat ülnek. Édi és Hédi most készülnek a nászútra. A vendégseregben van Schubert is, aki most már mélyen beleszeretett a harmadik leányba. Médi is vonzódik a komponistához, akinek olyan megejtő melódiái vannak. De megjelenik a társaságban a bécsi olasz opera híres primadonnája, Grisi kisasszony, aki a dán nagykövet barátnője és mellékesen Schober báróba szerelmes. A szeszélyes és forró olasz nő azt hiszi, hogy Schober a kis Médi miatt hanyagolja őt el. Kiábrándítja tehát „Ferenc“-ből a leányt. A báró is Ferenc tudniillik és a lányka most azt hiszi, hogy Schobert Grisi kisasszony kedvese és őt csak bolonditja. Csalódott szive Schober felé fordul. Az intrikáló Grisi tehát így éppen azt éri el, amitől alaptalanul félt Mikor Schober — a felszeg és ügyetlen Schubert kérésére — elénekli Médinek a zeneszerző egy verses vallomását, a lány nem a komponista, hanem az előadó nyakába borul.
Harmadik felvonás: A dán nagykövet detektívvel keresteti azt a fiatalembert, aki Grisi Luciának az ő háta mögött udvarol. A detektív Tschöll papát fogja fülön, aki a maga öreges módja szerint szeretné a csinos olasz művésznőnek a szépet tenni. De aztán majdnem kiderül, hogy Grisinek a báróval volt randevúja, aki most akart szakítani. A feszült helyzetet Schubert vágja ketté: magára akarja vállalni a dolgot. De a nagykövet átlát a szitán és mivel Schober már úgyis vőlegény, elegáns gesztussal napirendre tér Grisi kis kalandja felett. A báró, túl lévén a kellemetlen helyzeten, magához öleli a boldog Médit. Schubert fájó, de önzetlen sörvel mond le a leányról: az ő igazi szerelme most már csak a muzsika lesz.
Szerencsére már egész feljött a paca.
Kénytelen vagyok újra közölni, mert annyi helyesírási hiba volt az előzőben, már törölni nem lehetett, de itt javítottam.
Gramofon-dal
„Az utolsó Verebély-lány“-ban éneklik:Gaál Franciska és Kabos Gyula.
I.
A félhomályban ülünk majd hárman :
A gramofonom , én , te , ő.
A tea forró, ilyenkor oly jó
Ha összebújt a férfi, s nő.
A Pól, a Wejtmen , egy blut ellejt bent
S aztán a Zsekk , a Szmisz jön ó!
A Szmisz , az angyal,
Vigyáz a hanggal
S ezért a dal suttogó!
Máj dárling , ó te bjutiful!
A hangom suttogásba ful.
Csak súgok neked, súgok neked , juj!
Sejtelmes, tudom, ez a szó,
S oly selymes a te hajad ó!
Hát hadd simítom , hadd simítom.
Ez nem csak neked jó . . .
Vagy akarsz egy Teddy Szinklert inkább?
S addig nem ölelsz,
Míg egy niger szongból nem kapsz mintát?
Itt egy Revelerzs ,
Vagy az tán jobban érdekel,
Ha majsztró Fléta énekel,
Hát súgd meg, babám ,
Súgd meg, babám ,
Hogy mit tegyünk fel!
II.
A félhomályban de sok bűbáj van ,
A kis lemez ringlispilt jár.
Kezed kezembe s mi jár eszembe .
A gramofon meg pistit (megőrjít) már!
Lejárt a rugó. Megállt a súgó
A kis lemez krákogni kezd
A Zsekk a kedves, de néma, csendes.
Helyette hát én súgom ezt . . .
Ref. Máj dárling , a te bjutiful... stb.
Paul Abrahams “Der Gatte des Fräuleins” – Die Musik komplett auf dem Klavier - YouTube
33.55-től kezdődik a jazz sztenderd.
Az utolsó Verebély-lány“-ban
éneklik: Eggert Márta és Vendrey Ferenc.
I.
Béni bácsi, Béni bácsi, nem vagy te már jó!
Bár a szived arany és a hajad, mint a hó.
Emlékszel-e, hogy a télen, nem is olyan rég.
Egész nap a palotásra tanítottál még,
Búzavirág, tulipán ,
Daru szőrü paripán
Megyek én, futok én
A
rózsám után !
Piros szegfű, ne
felejts,
Engem babám, ne felejts,
Ha mondom, galambom ,
Eleped,
a szám ,
Őszi felhő, nyári széllő tudja rólam, már,
Hogy a szivem, kicsi szivem csak miattad fáj.
Búza virág, tulipán,
Daru szőrü paripán
Megyek én, futok én
A
rózsám után !
II.
Azt mesélted,
hogy mikor még szived ifjú volt,
A bálokon neked, de sok szép lyány udvarolt.
Hölgy válasz volt a
redutban, igy zokogtad el,
S Blaha Lujza, kért az első
palotásra fel!
Búza virág, tulipán,
stb.
Paul Abrahams “Der Gatte des Fräuleins” – Die Musik komplett auf dem Klavier - YouTube
Ez lenne az operett zongorapartitúrája, mivel a Színházi Élet leközölte az operett teljes librettóját a dalokkal, így be lehetett azonosítan a dalokat, amik szerencsére sorba következtek, így ez a dal a librettó végén volt olvasható és ott is hangozott el.
57.46-tól hallható utolsó dal a fent közölt magyaros hangzású Búzavirág, tulipán c. nóta.
A kettővel lejjebb közölt "Máj dárling , ó te bjutiful!" c. dal 33,55-nél kezdődik és egy pörgős kis jazz-sztenderd.
Három bokor saláta
„Az utolsó Verebély-lány“-ban
éneklik: FejesTeri, Szokolay Olly és Kabos Gyula.
I.
Siófoki kaszinóban van egy kicsi zug ,
Hun a légy se zug ,s nem zavar a cug.
Betáncolunk az ivóba, a bor savanyú,
De mineka bu, búsuljon a lu .
Beszólitom a, banda prímását,
Személyemet mulatni igy lássák ,
Siófoki kaszinóba
beúszik a hal
Megreped a fal,
Ha szól ez a dal,
Három bokor saláta .
Bozse Mari kapálta .
Sejhaj, haccacáré!
Ez alatt a libája
Beszaladt a Tiszába !
Sejhaj, haccacáré!
Sziggya is már az ártatlan csalággyát.
Ha nincs liba, mihez egyen salátát!
Három bokor saláta,
Bozse Mári kapálta .
Sejhaj, haccacáré!
II.
Nincsen pénzem, van erszényem, csak a zsebem bő
Nem szeret a nő, üsse meg a kő.
Túl a Dunán, Baranyában dinnye nő a fán.
Mégis az arám eszi a babám.
Ha becsipni ma mégse mersz, mint én.
Nem vagy legény azért se, Bercikém !
Én vagyok a falu rossza, kinek legyek jó.
Megjavulnék ó.
De nem erről van szó.
Három bokor saláta ...stb.
Gramofon-dal
„Az utolsó Verebély-lány“-ban éneklik:Gaál Franciska és Kabos Gyula.
I.
A
félhomályban ülünk majd
hárman :
A gramofonom , én , te ,
ő.
A te a forró , ilyenkor oly jó
Ha összebújt a férfi, s nő.
A Pál, a
Wajtmen , egy butii el lett
benne aztán a
Zsekk , a
Szmisz jön ó!
A
Szmisz , az angyal.
Vigyáz a
hanggal
S ezért a dal csak suttogó ...
Máj dárling , ó te bjutiful!
A hangom suttogásba fiú .
Csak
súgok neked , súgok neked , juj.
Sejtelmes , tudom , ez a szó,
S oly
selymes a te
hajadó!
Hát hadd simítom , hadd simít óra.
Ez nem csak neked
jó . . .
Vagy akarsz egy
Teddi Szinklert inkább?
S
addig nem ölelsz,
Míg
egy niger szongból nem kapsz
mintát?
Itt egy Revelerzs ,
Vagy aztán
jobban érdekel,
Ha majsztró Fléta énekel,
Hát súgd meg , babám ,
Súgd meg, babám ,
Hogy mit tegyünk fel!
II.
A félhomályban de
sok bűbáj van ,
A kis
lemez ringlispilt jár.
Kezed kezembe s mi jár
eszembe .
A gramofon meg pistit már!
Lejárt a rugó .
Megállt a súgó a kis lemez
krákogni kezd
A Zsekka kedves, de
néma , csendes.
Helyette hát
én súgom
ezt . . .
Máj dárling , a te bjutiful... stb.
Magyar Színpad, 1928. 12. 01. 5. oldal.
Az utolsó Verebély-lány
Operett 3 felvonásban. Drégely Gábor „A Kisasszony férje“ című vígjátéka alapján írta: Harmath Imre .Zenéjét Ábrahám Pál szerezte.
Fővárosi Operettszínház —
Első
felvonás. Dorozsmay István, országgyűlési képviselő, ádáz harcot vív a
parlamentben az úgynevezett modern erkölcsök ellen. Ő maga azonban megrögzött
agglegény, nőhódító, aki esküdt ellensége a házasságnak. Barátja, Gáthy Pál,
szabolcs-almádi-i földbirtokos, aki hazag ember, váratlanul megérkezik
Dorozsmay füredi villájába. Elmondja, hogy egy vasúti kaland következetében
kínos bonyodalom központjába került: megismerkedett a vasúton egy leánnyal, akinek hogy gyorsabban,
meghóditsa és hogy a kalandnak kellemetlen következményei ne legyenek —
Dorozsmay neve alatt mutatkozott be. Sőt: Dorozsmay neve alatt feleségül is
vette a leányt. Az esküvő után azonban már megvallotta neki az igazat, mire a
leány azt követelte, hogy hozza el őt az igazi Dorozsmayhoz és bírja rá, hogy
Dorozsmay váljék el tőle, hogy így botrány nélkül kapja vissza szabadságát.
Gáthy bemutatja „feleségét“ — Nellyt, az utolsó Verebély-lányt — Dorozsmaynak,
aki hajlandó is teljesíteni Nelly kérését, előbb azonban kiköti, hogy egy hétig
játsszák a házasfelek szerepét a világ előtt.
Második felvonás:
Dorozsmay régi barátnője, Sárika, aki moziszínésznőnek készül, egy félszeg fiatalembert bosszantani akar és ezért azt mondja neki, hogy Dorozsmay miatta válik Nellytől. Pedig a helyzet az, hogy Dorozsmay beleszeretett Nellybe és most már azt követeli, hogy maradjon nála, mint a felesége. Nelly azonban ragaszkodik a váláshoz, hogy Dorozsmay szabad akaratából vehesse őt feleségül. Dorozsmay, aki féltékeny Pálra, hallani sem akar a válásról, ellenben azt ajánlja, hogy mivel Nelly Pállal csak az anyakönyvvezető előtt esküdött meg, esküdjék meg vele az oltár előtt, hogy őt tekintse igazi férjének. Nelly beleegyezik az egyházi esküvőbe, amelyet még aznap akarnak megkötni. Dorozsmay és hű embere, Berci, boldogan készülnek az esküvőre, de mikor indulni akarnak, Nellynek bűlt helyét találják. A „nagyságos asszony“ autón megszökött — Pállal.
Harmadik felvonás:
Dorozsmay Pál szabolcsi
birtokára siet. Ott találja a feleségével és Nellyvel — aki ott
„nevelőnősködik“ — a legjobb egyetértésben. Már elbúcsúzik, hogy hazautazzék,
amikor megtudja, hogy Nelly még leány és Pálnak a sógornője. A bigámia meséjét
Pál eszelte ki, hogy a sógornőjébe bolondítsa Dorozsmayt, aki semmi áron sem
akart megházasodni. Ezek után természetesen semmi akadálya sincs már Dorozsmay
és az utolsó Verebély-lányboldog házasságának.
FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ
Budapest, vasárnap, 1928. november 11. és hétfő, november 12.
GAÁL FRANCISKA vendég
felléptével
Az utolsó Verebély-lány
Operett 3 felvonásban.
Drégely Gábor „A kisasszony férje“ című vígjátékából írta:
Harmath Imre, zenéjét Ábrahám Pál szerezte.
Rendező: Szabolcs Ernő. Karmester: Ábrahám Pál.
Személyek:
Dorozsmay István Kertész Dezső
Halmay Berci Kabos Gyula
Wallakeövy Ármin Sarkadi Aladár
Zamárdy Berci Vendrey Ferenc
Gáthy Pál Rubinyi Tibor
Tamás Károly Radó Sándor
Gyuri Nagy Jenő
Laci Fenyvesi Gábor
Nelly Gaál Franciska
Forró Sári Fejes Teri
Tamásné Zsuzsi Szokolay Olly
Gáthyné Erzsi Gaál
Alice
Annuska Eggert Márta
Mici Horváthy E.
Frici Dobos
Anni
Józsi Tarján György
Történik az első és második felvonás Dorozsmay István balatonfüredi villájában,
a harmadik felvonás Gáthyék birtokán Szabolcsalmádiban.
A táncokat Rótt Ferenctanította be. A díszleteket Gara Zoltán tervezte.
Kezdete 8 órakor.
Remélem lassan lefut a sok-sok kék folt, de már egész fönt van. Nem értem, hogy miért nem tudja a rendszergazda ezt megszüntetni. Próbálom feljebb, és feljebb terelni, és úgy látom már egész jól állok. Mindjárt megpróbálom kicselezni egy újabb operett tartalommal, amivel egész jól haladok. Szerintem remek, hogy létezett ez a Magyar Színpad folyóirat, másoknak is ajánlom, nagy segítség lehet, hisz rengedeg operett és egyéb szinpadi mű szereposztása, tartalma megvan, sőt még néhány fontos dalának szövege is.
Sárga liliom operett dalszövegei:
Sárga liliomnak
A „Sárga liliomában énekli: Honthy Hanna.
I.
Liliommalékes a határ,
Sárgaszinü tüzes aranyár!
Beleszédül szinte a szemem,
S a
szivem
Úgy fáj,
Liliomtól lángol a határ,
Liliommal vár a kora nyár
És az eszembe
csak egy
Régi szép nóta jár...
Azt mondja:
Sárga liliomnak sárgaa
virága,
Sárgarigó leszállóit rá — hej!
Égő szerelemnek éget el a lángja,
Mert a
babám nem szeret már.
Kertemből minden tövet kivágnék,
Majd nő ott más virág még!
Csak szivemtől. Keservemtől
Én megszabadulhatnék.
Hej, csakhogy sárga, liliomnak,
Az én galambomnak
Párját sehol, sehol se találnék!
II.
Tudja Isten, mért,, ver a
szivem,
Hogyha ezt a dalt énekelem?
És mitől is forr úgy fel a vér,
Csak azért
bennem?
Pedig nékem soha szerelem
Tanyát nem vert még a szivemen.
És ez a dal, ez
a nyár
Mégis fáj, jaj, de fáj,
Mért fáj, hogy:
Sárga liliomnak.... stb.
Krasznai-Krausz Mihály operettjei közül a Fenséges asszonyt nem említette a Magyar Színpad folyóirat, a Sárga liliomot, amit a Fővárosi Operettszínházban mutattak be, viszont igen.
Megjegyzésem:
MAGYAR SZÍNHÁZ
Köszi. Jó lenne, mert esetleg még próbálok más opeettek dalszövegeit is ide beszúrni, mert jelenleg előfizetek az ADT-re, ott pedig van Színházi Élet és van Magyar Szinpad folyóirat, ezek pedig közöltek ilyeneket.
„zenebaratmoncsi” fórumtársunk írta be észrevételét az „Opera,
operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek” topikba:
„Valamit
kéne már csinálni, mert ez a kék vacak ismét megtámadott bennünket, de szó
szerint. Szóval direkt a google-be mentettem a régi újságból először és onnan
másoltam be a szöveget, de még így is ez van...”
„zenebaratmoncsi”
kívánságához magam is csatlakozom,
és kérem a t. szerkesztőket, ha tudnak, segítsenek a megoldáshoz...
E beírásomat nem ide, hanem az "Operett..." topikba szántam, úgyhogy ezt és előzmény bejegyzésem átviszem oda, a "helyére"...
Bevallom, nekem nem tetszett a tíz évvel ezelőtti Sybill az Operettszínházban; az idős Sybill visszaemlékezik fiatalságára... A rendezés Miskolcon ugyanezt a koncepciót tovább viszi - olvashatjuk a belinkelt cikk kritikájában. Úgyhogy nem vagyok kíváncsi a miskolci előadásokra,.
Tíz évig szeretlek
Már elég régóta megy ez a Sybill előadás Miskolcon, elég sok előadás van belőle, elég jól fogynak a jegyek is.
Valamit kéne már csinálni, mert ez a kék vacak ismét megtámadott bennünket, de szó szerint. Szóval direkt a google-be mentettem a régi újságból elősör és onnan másoltam be a szöveget, de még így is ez van....
A Miskolci Nemzeti Színház 2025. október 10-én mutatta be Szabó Máté új rendezésében Jacobi Viktor ismert operettjét, a Sybillt. (2015-ben az Operettszínház ugyancsak az ő rendezésében vitte színpadra a darabot.) A miskolci premier-előadásról itt van egy kritika.
A bemutatón és pár előadásig a Nagyherceg szerepét Dolhai Attila alakította, akiről tudni lehet, hogy augusztus elejétől a Székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója. A decemberi -ma estétől újra műsoron levő - Sybill-sorozatban már nem Dolhai, hanem váltótársa, Szőcs Artur játssza minden előadáson a Nagyherceget. A kettős szereposztásban színre került operett egyik címszereplője az Operettszínház primadonnája, Bordás Barbara, aki Miskolcon, az októberi bemutatón is vendégszerepelt. A decemberi-januári előadások szereposztásai és időpontjai ezen a linken elérhetők.
Tiroli szám
Hát ezt és az előzőket nem kellett volna bemásolnod, az oldal felületére megint előhoztad a kék pacákat...
Magába szeretni
Történnek még csodák c. jazz-operett dalszövegei (Zene: Ábrahám Pál, dalszövegek, librettó: Halász Imre, Békeffy István)
Magyar Szinpad, 1935. május 1. 5. oldal
DR. HUSZKA JENŐ 150 - /Parlando.hu - 2025/
Huszka Jenő 1875. április 24-én született Szegeden, és 1960. február 2-án hunyt el Budapesten. Nevéhez olyan operettek fűződnek, mint a Bob herceg, a Lili bárónő, a Mária főhadnagy vagy a Gül baba. Ő volt az, aki bebizonyította, a magyar szerzőkben is lehet bízni, nem csupán az angol operett jelent sikert. A Bob herceg 1902-es bemutatójával új korszak kezdődött a magyar operett történetében magyaros hangvételével és a fergeteges sikerével. A Bob herceg 1905-ös bécsi bemutatója pedig elindította a magyar operettet világhódító útjára. Ő volt az, aki elsőként megdöntötte az angol, a párizsi és a bécsi operett kizárólagos uralmát, és ezzel egyúttal új lehetőségeket nyitott, az őt követő magyar komponisták előtt.
[...]
KIVONAT és LINKEK az internetes cikk oldaláról:
Művei
• Tilos a bemenet (Mérei Adolf), énekes bohózat (1899. szeptember 2.)
• Bob herceg (Martos Ferenc és Bakonyi Károly), operett (1902. december 20.)
• Aranyvirág (Martos Ferenc) (1903. november 6.)
• Gül Baba (1905. december 9.)
• Tündérszerelem (1907. december 20.)
• Rébusz báró (Herczeg Ferenc-Martos Ferenc) (1909. november 20.)
• Nemtudomka (Martos Ferenc) (1914. január 14.)
• Lili bárónő, operett (1919. március 7.)
• Hajtóvadászat (1926. október 20.)
• Erzsébet (Szilágyi László) (1939. január 5.)
• Gyergyói bál (1941. január 4.) • Mária főhadnagy, operett (1942. szeptember 24.)
• Szép Juhászné (Kristóf Károly), daljáték (1954. december 19. Magyar Rádió; 1955. május 8. Szeged)
• Szabadság, szerelem (Háy Gyula – Fischer Sándor Jókai Mór után)(1955. április 1.)
Operettjeinek filmváltozatai
• Gül Baba (rendezte Nádasdy Kálmán) 1940
• Erzsébet királyné (rendezte Podmaniczky Félix) 1940
• Bob herceg (rendezte Kalmár László) 1941
• Zenélő malom (rendezte ifj. Lázár István) 1943
• Gábor diák (rendezte Kalmár László 1955
• Bob herceg (rendezte Keleti Márton) 1972
• Lili bárónő (rendezte Kalmár András) 1975
• Gül baba (rendezte Palásthy György) 1989
Legnépszerűbb dalai:
• Londonban, hej, van számos utca (Bob herceg)
• Dal az első szerelmes csókról (Bob herceg)
• Ott túl a rácson (Gül Baba) • Leila keringője (Gül Baba)
• Darumadár fönn az égen (Gül Baba)
• Szellő szárnyán (Lili bárónő)
• Egy kis cigaretta, valódi, finom (Lili bárónő)
• Tündérkirálynő, légy a párom (Lili bárónő)
• Délibábos Hortobágyon (Mária főhadnagy)
• Rózsám, viruló kis rózsám (Erzsébet)
• Doktor úr, a maga szíve sose fáj (Szabadság, szerelem)
SZaSZI INTERJÚJA HUSZKA ZSUZSÁVAL - Győri Szalon.hu
ÉLET A DALLAMOK MÖGÖTT – 150 ÉVE SZÜLETETT HUSZKA JENŐ ZENESZERZŐ - Múlt-Kor.hu
KOLOZSVÁRI RÁDIÓ: HUSZKA 150. „Az operett alkalom volt, hogy megszólaltassa a szépséget, a derűt, az örök emberit”- Kolozsvári Rádió.Ro/2025/05/01
Életképek
HANGFELVÉTELEK (a teljesség igénye nélkül)
Lili bárónő
A LILI BÁRÓNŐ FELVÉTELEIBŐL
NINCS MEGFELELŐ LIBRETTO - HUSZKA JENŐ BESZÉL SIKEREIRŐL ÉS TERVEIRŐL4
4. Film Színház Irodalom, 1943. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
KÉPRIPORT A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ GÁLAMŰSORÁBÓL (2025. ÁPRILIS)
Szerző: Bozó Péter |
1. kotta: Huszka, Szabadság, szerelem (1955), No. 12 Magyar táncok, 1-16. ütem (Lassú) Az Editio Musica Budapest szíves engedélyével Jelen írás a „Könnyűzene - könnyű zene?" című konferencián (Zenetudományi Intézet, 2014. jan. 31. - febr. 1.) tartott előadás tanulmányváltozata, és az OTKA támogatásával végzett posztdoktori kutatásaim (PD 83524) nyomán, az MTA úgynevezett Lendület pályázata (80806) keretében készült. Elkészítéséhez több közgyűjtemény - az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Színháztörténeti és Zeneműtára, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) Kézirattára, a Magyar Rádió Archívuma és Kottatára, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Régi Zenetörténeti Kutatókönyvtára - nyújtott segítséget. Köszönetet mondok valamennyi említett intézmény munkatársainak. 2. kotta: Huszka, Szabadság, szerelem (1955), No. 12 Magyar táncok, 31-46. ütem (Ugrós nóta) Az Editio Musica Budapest szíves engedélyével
|
Én leginkább erre a Jalann-féle bejegyzésre utaltam. Majd Zéta kitörli...
Az a szomorú helyzet, hogy minden egyes beírt sorral a kék halál alulról felfelé terpeszkedik és "átüti" majd a feljebb egyelőre még olvasható beírásokat. (Ezzel majd idővel alul "felszabadul", amit most még nem tudunk teljes terjedelmében elolvasni...) Nem merek most többet írni ide, mert annyi betűhellyel halad felfelé a kék paca... (már oldalról is befurakszik...)
Látom, megérkezett a kékhalál, és elviszi a huncut trollokat.
A https://rulett77hungary.com/ rendszeresen kínál különleges bónuszokat és szezonális promóciókat, ami miatt mindig érdemes visszatérni. A múlt héten például egy Halloween-tematikájú versenyen vettem részt, és bár nem nyertem a fődíjat, az extra pörgetések és nyeremények miatt fantasztikus élmény volt. Ezek a magyar kaszinó események mindig feldobják a játékot, és különleges hangulatot adnak a rulett köré.
MEGJELENT!
Már a könyvesboltokban Várkonyi Judit Az aduász – Romhányi József élete egy körben című új kötete!
Helikon Kiadó, 2025
Talán nincs olyan magyar, akit Romhányi József ne szólított volna meg rajzfilmeken, dalokon, operetteken, operákon vagy játékos versein keresztül. Romhányi nekünk írt, egykori és mai gyerekeknek, régi és új felnőtteknek. Neki köszönhetjük – hol mint szerzőnek, hol mint társ-forgatókönyvírónak – a Frédi és Béni, a Mézga család, a Mekk Elek, a Kérem a következőt! sziporkázó párbeszédeit, az egész estés Lúdas Matyi és a Szaffi szövegeit, a Szamárfül elnyűhetetlen rímes verseit, számos opera, operett librettójának fordítását és a divatból soha ki nem menő Webber-musical, a Macskák verseinek magyar változatát. Mindig szerettük, miközben fogalmunk sincs, ki is volt ő: zabolátlan kisdiák, zenei tehetség, hadifogoly, hóhányó, majd férj és apa, rádiós dramaturg, sokszínű alkotó, zenei műfordító és nagy kártyás. Költő, aki éjt nappallá téve dolgozott.
Várkonyi Judit ezt az ezerarcú embert mutatja be Aduász című életrajzi könyvében. Könyvbemutató október 29-én a Fészek Művészklubban, ahol a szerzővel és Darvasi Ferenc szerkesztővel Bősze Ádám beszélget.
„Játssz a hegedűn!” - Fischl Mónika – Stolz: Vénusz selyemben – Budavári Palota – 2025. augusztus 2.
Robert Stolz – Alfred Grünwald/Ludwig Herzer: Spiel auf deiner Geige - Játssz a hegedűn
SZÍVED HOGYHA ÍGY FÁJ, AZT ELTAGADNI BŰN
SZÁLLJON CSAK A SÓHAJ MA ÉJJEL,
BÁNOM IS ÉN, HADD DŐLJÖN SZÉT E BÚS VILÁG
JÁTSSZÁTOK, HOGY „FORRÓ A NYÁR, TÜZES A CSÓK”
AZT IS, HOGY AZ ESKÜK OLY SEMMIREVALÓK.
AZT JÁTSZD, HOGY ELMÚLIK A LÁZ.
NINCS MÁR JÓ CSÁRDÁS, CSAK A MÁZ.
JÁTSZD EL, AMI FÁJ, JÁTSSZ, CSAK JÁTSSZ!
KÁPRÁZATOS HELYEKEN
CSÁBITHAT A SZERELEM
MÉG EGYSZER FEL SOSEM ÜLÖK,
ELMENEKÜLÖK INKÁBB
ITT, AHOL A DUNA SZÓL
HALK DALOKAT DURUZSOL,
ITT A CSALFA SZÍV
VALAHOGY RITKÁBB.
HÚZZÁTOK A NÓTÁM A RÉGI HEGEDŰN.
SZÍVED HOGYHA ÍGY FÁJ, AZT ELTAGADNI BŰN
SZÁLLJON CSAK A SÓHAJ MA ÉJJEL,
BÁNOM IS ÉN, HADD DŐLJÖN SZÉT A BÚS VILÁG!
JÁTSSZÁTOK, HOGY „FORRÓ A NYÁR, TÜZES A CSÓK”
AZT IS, HOGY AZ ESKÜK OLY SEMMIREVALÓK.
AZT JÁTSZD, HOGY ELMÚLIK A LÁZ.
JÁTSZD EL, AMI FÁJ, JÁTSSZ, CSAK JÁTSSZ!
...
....
....
...
700.
699.
Kiegészítésül:
Feltehetően máig utolsó, teljes
operettfelvételét készítette el és mutatta be a Magyar
Rádió 1991-ben.
1991. augusztus 20., Petőfi Rádió 15.03 – 17.00
A Rádió Dalszínházának bemutatója
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba (az operett új stúdiófelvétele)
Rádióra alkalmazta: Kardos G. György
Zenei rendező: Bárány Gusztáv
Szerkesztő: Bitó Pál
Rendező: Szinetár Miklós
Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara
(karigazgató: Erdei Péter)
Vezényel: Török Géza
Szereposztás:
Gül Baba, a rózsák atyja – Melis György
Leila, a lánya – Rost Andrea (Kovács
Adél, próza)
Ali, budai basa – Szüle Tamás
Gábor, magyar lantos diák – Daróczi Tamás (Alföldi
Róbert, próza)
Mujkó, muzsikus cigány – Haumann Péter
Mujkóné – Hámori Ildikó (próza)
Zulfikár – Korcsmáros Péter
Bitó Pál, szerkesztő:
"A szentdervis nagyoperettje”
Huszka Jenő Gül Baba című romantikus nagyoperettjének nemrég készült rádióváltozatát mutatja be a Rádió Dalszínháza.
A darab legszebb zenei részleteiből már
korábban is készültek felvételek, de a teljes felújításra csak most került sor.
Még el sem csendesedett a Bob herceg és
az Aranyvirág hangos, kirobbanó sikere, Huszka Jenő és Martos Ferenc, a
népszerű szerzőpáros a török világot felelevenítő zenés darabbal jelentkezett a
nyilvánosság előtt. Születésének történetét a szerzők így mesélték el: ’tavaly
nyáron együtt sétáltunk a Rózsadombon, ahol a rózsák legendás szentjének, Gül
Babának sírja áll – elhagyatottan, elfeledten. Szinte egyszerre született meg
mindkettőnkben a gondolat: egy darab színes világ van itt eltemetve.
Ez az érdekes kép, amelynek magyar koloritján a napkelet tündöklő színei ragyognak át, ez a csodálatos mesekép voltaképpen Gül Baba elfeledett alakjával szövődött össze. Gül Baba szent életű dervis volt, aki a XVII. században rózsafák ápolásával töltötte életét. A virágoknak ezt a szenvedélyes szeretetét, a rózsaillattól terhes levegőt iparkodtunk megörökíteni darabunkban.’
A Gül Babát 1905-ben mutatták be nagy
sikerrel, Vincze Zsigmond vezényletével. A Pesti Napló így írt róla:
’Romantikus mese, javából való poéta munkája. Elejétől végig érdekes,
helyenként drámai erejével
megdöbbentő ez a librettó, melyet
gyengéd, kellemesen csengő, hatásos versek élénkítenek. Huszka Jenő partitúrája
finom és választékos. A Gül Baba muzsikája nem kér eget, de a közönség
szeretetét igyekszik megnyerni.’
Egyszer, még életében, sikerei
tetőpontján írta róla valaki: ’Huszka Jenő a magyar operett klasszikusa.’
Akkoriban kicsit fellengzősen hangzott ez a mondat, ma már senki nem vonhatja
kétségbe tartalmának igazságát. Huszka műveit megismerte, megszerette a
világ csaknem minden zenés színházának publikuma.
Megjegyzés: Az
eredetileg felkért karmester Breitner Tamás volt, de ő
1991. március 26-án meghalt.
Kiegészítésül:
Feltehetően máig utolsó, teljes operettfelvételét készítette el és mutatta be a Magyar Rádió 1991-ben.
1991. augusztus 20., Petőfi Rádió 15.03 – 17.00
A Rádió Dalszínházának bemutatója
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba (az operett új stúdiófelvétele)
Rádióra alkalmazta: Kardos G. György
Zenei rendező: Bárány Gusztáv
Szerkesztő: Bitó Pál
Rendező: Szinetár Miklós
Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Erdei Péter)
Vezényel: Török Géza
Szereposztás:
Gül Baba, a rózsák atyja – Melis György
Leila, a lánya – Rost Andrea (Kovács Adél, próza)
Ali, budai basa – Szüle Tamás
Gábor, magyar lantos diák – Daróczi Tamás (Alföldi Róbert, próza)
Mujkó, muzsikus cigány – Haumann Péter
Mujkóné – Hámori Ildikó (próza)
Zulfikár – Korcsmáros Péter
Zulejka – Mányai Zsuzsa (próza)
Bitó Pál, szerkesztő:
„A
szentdervis nagyoperettje”
Huszka Jenő Gül Baba című romantikus nagyoperettjének nemrég készült
rádióváltozatát mutatja be a Rádió Dalszínháza. A darab legszebb zenei részleteiből már
korábban is készültek felvételek, de a teljes felújításra csak most került sor.
Még el sem csendesedett a Bob herceg és az Aranyvirág hangos, kirobbanó sikere, Huszka Jenő és Martos Ferenc, a népszerű szerzőpáros a török világot felelevenítő zenés darabbal jelentkezett a nyilvánosság előtt. Születésének történetét a szerzők így mesélték el: ’tavaly nyáron együtt sétáltunk a Rózsadombon, ahol a rózsák legendás szentjének, Gül Babának sírja áll – elhagyatottan, elfeledten. Szinte egyszerre született meg mindkettőnkben a gondolat: egy darab színes világ van itt eltemetve. Ez az érdekes kép, amelynek magyar koloritján a napkelet tündöklő színei ragyognak át, ez a csodálatos mesekép voltaképpen Gül Baba elfeledett alakjával szövődött össze. Gül Baba szent életű dervis volt, aki a XVII. században rózsafák ápolásával töltötte életét. A virágoknak ezt a szenvedélyes szeretetét, a rózsaillattól terhes levegőt iparkodtunk megörökíteni darabunkban.’
Megjegyzés: Az
eredetileg felkért karmester Breitner Tamás volt, de ő
1991. március 26-án meghalt.
Kapcs: 689. és 688. sorszámok
Folytatom a beírást.
Bemásolom a topikba a teljes librettó dalbetét verseit
– az ének-zongorakivonatból:
Huszka Jenő: Gül Baba
Szöveg: Martos Ferenc
A II. felvonás fináléja után KÖZZENE
vezeti be a III. felvonást
16. szám. Gábor dala: Szállj,
szállj, sóhajom
Gábor
I.
Szállj,
szállj, sóhajom,
Szállj kedvesemnek
ablakára,
Mondd el nagy bajom!
Rab vagyok, itt vagyok,
bezárva!
Mondd el, mily nagyon
Éget a csókja tüze még!
Érette fáj csupán,
Hogy eljó már a vég!
Többé, már sohasem
Tapadhatok égő ajakára,
Hej, mert rab vagyok,
Török tömlőc fenekére zárva!
II.
Áldjon hát az Ég,
Sok könnyet ne pazarolj
értem,
Gondolj néha rám.
S őrizd meg szívedben a
képem!
Dalolj a síromon
Vidám szerelmes éneket!
S ültess egy rózsatőt
A sírhalmom felett!
Könnyű lesz nékerm ott
Megpihenni rólad
álmodozva!
Ültess rózsatőt,
Valahol egy árva sírhalomra!
17. szám. Czigány-nóta
Mujkó
Elésett a lúd a jégen,
Majd fölkel a jövő
héten!
Nincsen olyan mint a
lúd,
Nem kell annak gyalogút igahla, haj!
Lefittyent a csizmám
szára,
Korcsomán a lovam ára!
Húgom asszony, kend
csak úgy,
Én a kakas kend a tyúk,
ihajla, haj!
18. szám. Melodráma; Együttes
(A börtönön kívül tompa zaj)
Leila, Gábor, Ali, Mujkó, Zülfikár, Gül Baba, kórus
Letörve mind a rózsák!
A szent liget kiholt!
Csak égi kéz tehette,
Nem ember műve volt!
A szép, a szent
virágok,
Őröm volt nézni rájok,
Már többé nincsenek!
Letörve mind a rózsák,
A szent liget kiholt!
Csak égi kéz tehette,
Nem ember műve volt!
A szép, a szent
virágok,
Őröm volt nézni rájok,
Az illatos rügyek már
többé, ah nincsenek!
Ó, bocsáss meg, ó,
kegyelmezz,
Ó, ne hagyj el Istenünk!
17. szám. Czigány-nóta
Mujkó
Elésett a lúd a jégen,
Majd fölkel a jövő
héten!
Nincsen olyan mint a
lúd,
Nem kell annak gyalogút igahla, haj!
Lefittyent a csizmám
szára,
Korcsomán a lovam ára!
Húgom asszony, kend
csak úgy,
Én a kakas kend a tyúk,
ihajla, haj!
18. szám. Melodráma; Együttes
(A börtönön kívül tompa zaj)
Leila, Gábor, Ali, Mujkó, Zülfikár, Gül Baba, kórus
Letörve mind a rózsák!
A szent liget kiholt!
Csak égi kéz tehette,
Nem ember műve volt!
A szép, a szent
virágok,
Őröm volt nézni rájok,
Már többé nincsenek!
Letörve mind a rózsák,
A szent liget kiholt!
Csak égi kéz tehette,
Nem ember műve volt!
A szép, a szent
virágok,
Őröm volt nézni rájok,
Az illatos rügyek már
többé, ah nincsenek!
Ó, bocsáss meg, ó,
kegyelmezz,
Ó, ne hagyj el Istenünk!
Bánatunkban és
bajunkban
Ó, segíts meg! Ah!
Légy velünk!
Míg kegyelmed harmatoz
ránk,
Ördög addig nem fér hozzánk!
Bűneiknek súlya nagy!
Allah! Allah! El ne
hagyj!
19. szám. MELODRÁMA (prózában dialógus - zenei aláfestéssel)
Gül Baba (feláll
székéből. Szempillantása hirtelen a rózsakertre esik. Karja lehanyatlik és a padra
roskad): „Istenem, Istenem!”
Egyik uléma: „Fáradt vagy, Gül Baba!”
Gül Baba: „Nem, hagyjatok csak! Semmi bajom!”
(A börtönajtón az odaliszkok besereglenek és körülveszik,
cirógatják Gül babát.)
Fatime: „Mi szeretünk téged! Ne légy szomorú, Gül Baba!”
Gül Baba: „Hagyjatok, hagyjatok! (Elhárítja magától az odaliszkokat.)
Leila (hozzásimul): „A rózsákért búsulsz, ugye apám!”
Gábor (a másik oldalon
hozzásimul): „Sose búsulj miattuk! Kinőnek azok újból nemsokára!”
Gül Baba (nagyot
sóhajt, merőn néz Gáborra, majd fejét szelídden csóválva, ünnepies hangon:)
„Nem, gyermekeim! Azok a rózsák nem nőnek ki többé! Hiába vigasztaltok, én
tudom hogy nem nőnek ki.” (Átöleli őket.)
Hanem azért talán...
majd... valamikor... Amikor már nem leszek többé...
De felnőnek a ti
gyermekeitek, szép sudár, erős hajtások... És ha majd a ti gyermekeiteknek is
gyermekeik lesznek... messze... sokára... talán majd újra kivirulnak a rózsák
az én porladó csontjaim fölött.... (Mialatt
beszél, mind halkabb a hangja és fátyolfüggönyök ereszkednek le, amelyek
mindjobban, végül teljesen elfödik a színt.)
Nyílt változás (zenei
aláfestés)
(A mai Buda látképe a rózsadombbal. Gül Baba sírja. Egy fiatal magyar legény, szép lánnyal a karján, áll a sír mellett. A lány köténye tele van rózsával és mindketten szórják a virágot a sírra. A sír mellett egy cigány ül és hegedül.)
(Függöny legördül)
A librettó vége.
