Kapcs. 405., 404., 403., 402., 81. és 80. sorszámokhoz

Kiegészítés

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő

Liza és Zsupán kettőse: „Te légy az álmom” (Zentay Anna és Melis György)

Operett-keresztmetszet. Qualiton gondozásában jelent meg LP-n, 1965-ben. 

Km. Németh Marika, Zentay Anna, Szőnyi Olga, Csajányi György, Ilosfalvy Róbert, Melis György, az MRT Énekkara, Gyermekara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc SLPX 6551

Zsupán

Ha rám húzom a paplant, csend borul rám.

Sok-sok furcsát, szokatlant álmodom ám.

Szőke, barna, vörös kis nő

Mind nevet rám, mind oly mosolygó,

Kívánatos jó!

Mind meg csókol ahány van, nem csekélység.

Ám de egyszer sem láttam köztük önt még!

Ennél fogva nagyon kérem, hisz sötét van,

Jöjjön el ma álmomban.

Te légy az álmom ma éjjel Mucikám.

Te légy a párom gyönyörű muzsikám.

Álmomban jöjj el csendben, titkon.

Csókkal várlak itthon.

Rózsaerdő lesz a kisszobám.

Te légy az álmom ma éjjel Mucikám.

A szád a számon, az jobban esnék tán.

Hisz ebben végre semmi sincsen.

Jöjj el drága kincsem.

Ez csak álom, drága kis szívem!

Lizácska

Az hogy terve igen szép, én belátom.

Ám hogy önhöz bemennék, nem barátom.

Álmában sem kívánhatja egy leánytól,

Elszánt kívánság, egy-két kívánság.

Zsupán

Az nagyon rossz megoldás mit ön óhajt.

Itt benn talál nekem mást, úgy teszünk majd!

Álmodom én magáról ma, bízza csak rám.

Maga jöjjön én hozzám!

Liza

Te légy az álmom ma éjjel Mucikám.

Te légy a párom gyönyörű muzsikám.

Álmomban jöjj el csendben, titkon.

Csókkal várlak itthon.

Rózsaerdő lesz a kisszobám.

Te légy az álmom ma éjjel Mucikám.

A szád a számon, az jobban esnék tán.

Hisz ebben végre semmi sincsen.

Jöjj el drága kincsem.

Zsupán

Ez csak álom, drága kis cicám!

Együtt

Te légy az álmom ma éjjel Mucikám.

A szád a számon, az jobban esnék tán.

Hisz ebben végre semmi sincsen.

Jöjj el drága kincsem.

Ez csak álom, drága kis cicám!

https://www.egalizer.hu/zene/librettok/librettok.htm

Kapcs. 401., 400., 399., 398., 397. sorszámok

Pontosítás, helyesbítés, pótlás

Farkas Ferenc – Dékány András – Dalos László: Zeng az erdő 

Rádió-daljáték

A Magyar Rádió két stúdiófelvételt készített ebből a rádió-daljátékból:

I.  A Magyar Rádiószínház bemutatója: 1952. december 25, Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Forrai-kórus

Vezényel: Vaszy Viktor

Zenei rendező: Gallia Tamás

Rendező: Szécsi Tamás

Szereposztás:

Balla Marci, erdész - Sárdy János

Tera néni, édesanyja – Berki Lili

Vidorka Gergő, nevelőapja – Gózon Gyula

Nemes Bori – Zentai Anna

Kernács Professzor – Tímár József

Bodola Pista, mozdonyvezető – Bikády György

Danka Bözsi – Kiss Manyi

Cobák gazda – Képessy József

Deli, a társa – Raksányi Gellért

Favágó János – Szemethy Endre

Csutorás, kocsmáros – Baló Elemér

II. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. augusztus 21., Petőfi Rádió 14.45 - 15.40

Mind a dialógusok, mind az énekszámok track-bontásban, egyenként is visszahallgathatók itt:

Farkas Ferenc – Dékány András – Baróti Géza – Dalos László: Zeng az erdő

1.) Marci és Bori szerelmi kettőse – Emlékszel tavasz idején

Marci

Domb oldalon játszottunk még valamikor régen,

szálltak felettünk a felhők a magas égen!

Gyönge kezed reszketve hogy fogózott enyémbe,

féltél, remegtél, ha megremegett a lomb!

Refrén

Emlékszel tavasz idején, kószáltunk ugye te meg én,

ránk várt az erdő a domb oldalán!

Bori

Hívtak szép meseligetek,

fák lombján lepke libegett,

tündérek kacagtak manók dalán.

Marci

Játszadozó kedvünk ma új szerelemre ébred,

Együtt

Fűzfa sípon szárnyal szét lágy hangokkal az ének.

Refrén

Emlékszel tavasz idején, kószáltunk ugye te meg én,

ránk várt az erdő a domb oldalán!

II.

Bori

Domb oldalon járunk most, szebb a világ mint régen,

Nincsen felettünk már felhő a magas égen!

Két kezedet boldogság megszorítani bátran,

nem félek, látom már, mily derűs a világ!

Refrén

Emlékszel tavasz idején, kószáltunk ugye te meg én,

ránk várt az erdő a domb oldalán!

Hívtak szép meseligetek,

fák lombján lepke libegett,

tündérek kacagtak manók dalán.

Marci

Játszadozó kedvünk ma új szerelemre ébred,

Együtt

Kis dalunk szárnyal, szép lágy hangokkal az égen.

Refrén

Emlékszel tavasz idején, kószáltunk ugye te meg én,

ránk várt az erdő a domb oldalán!

2.) „Be szép az erdő” – Marci belépője

 I.

Be szép az erdő, a tarka rét,

fák sűrű lombján a napsugár ég,

mohos fenyők, vén tölgyfák felett

úgy ragyog a kéklő ég.

 II.

Lépted alatt széthull a göröngy,

virágok szirmán harmat a gyöngy,

fellegek járnak, madarak szállnak,

pihen a néma völgy.

 III.

Bárhova távozzál, vigyen a sors akárhová,

vágyik a szív vissza, ide a fák árnya alá.

Be szép vagy erdő, virágos rét,

fák sűrű lombján a napsugár ég,

fellegek járnak, madarak szállnak,

s ragyog a kéklő ég!

3.) Mókus-dal – Bori dala

I.

 Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra,

eljön-e vajon ide kedves párom, szép virágom, megölel-e karja?

Erdőn-mezőn csak őt várom, jönne bár elémbe,

átölelném, megcsókolnám, erdő sűrűjébe’.

Akkor az iharosi rengetegben ágról-ágra szökdöshetsz,

hallod-e csiribiri mókus pajtás, tőlünk akár megszökhetsz.

II.

Erdei terefere gyakran hallik fenyves lombján, galagonya ágon,

este a tobozoknak, mókus pajtás, mért pletykálod ki a kicsi párom?

Erdőn-mezőn csak őt várom, jönne bár elémbe,

átölelném, megcsókolnám, erdő sűrűjébe’.

Akkor az iharosi rengetegből költözhetsz más hegyhátra,

úgy biz’ a csiribiri mókus pajtás, senki se ad már pletykádra.

4.) Fütty-dal – Bernáth professzor dala

I.

Még fürge a lábam, kedvem vidám (fütty.....)

úgy száguldok által az erdő honán! (fütty.....)

Kedvemre kutatok füveket, fát,

jókedvű vagyok az életen át!

Refrén

Csupa virág ez a világ,

Jó barátaim a füvek, a fák,

cserfalevél, tölgyfalevél:

minekünk susog a szél! (fütty.....)

II.

Még másfelé kutatok, sok haszna nincs (fütty.....)

mert csalásnak bizonyult sok női tincs! (fütty.....)

Szívem megsebezte száz rózsaág,

maradtak végül a füvek, a fák!

Refrén

Csupa virág ez a világ,

jó barátaim a füvek, a fák,

cserfalevél, tölgyfalevél:

minekünk susog a szél! (fütty.....)

III.

Még hogyha a leányok vesznek körül (fütty.....)

a szívem elszorul és mégis örül! (fütty.....)

eszembe jutsz elmúlt szép ifjúság,

(de) megvigasztalnak a füvek, a fák!

Refrén

Csupa virág ez a világ,

jó barátaim a füvek, a fák,

cserfalevél, tölgyfalevél:

csak nekünk susog a szél! (fütty.....)

5.) Mozdony-dal – Parádi Pál és Bözsi kettőse

I.

Parádi Pál

Van nekünk egy mozdonyunk s-ha-s-ha s-ha-s-ha

róla szól a dalunk s-ha-s-ha s-ha-s-ha

Völgyeken és hegyen át

jókedvűen megyen át,

szorgalmasan, fáradatlan

hordja, cipeli a fát!

Refrén

Dobogó robogó dallal száguldj,

hidakon tereken, kanyarogva kereken,

igyekezz szaporán csöpp kis mozdony,

zakatolj a síneken át!

II.

Bözsi

Lenn a völgyben várnak rád s-ha-s-ha s-ha-s-ha

vidd le gyorsan mind a fát s-ha-s-ha s-ha-s-ha

Tág hidakkal szélesen

jó utakkal ékesen,

szebbé tesszük életünket,

rajta! Tova sebesen!

Refrén

Dobogó robogó dallal száguldj,

hidakon tereken, kanyarogva kereken,

igyekezz szaporán csöpp kis mozdony,

zakatolj a síneken át!

6.) „Holdas éjjel” – Marci és Bori kettőse 

I.

Marci

Hidd el nekem édes kincsem,

csak te vagy, más senkim sincsen,

téged adott nékem a világ!

Nincsen nálad kedvesebb virág,

a faluba nálad szebb virág!

Refrén

Holdas éjjel ablakomnál fülemüle énekelt,

rezedával, violával, küldte illatát a kert!

Kis madárnak szép szavára

hű szívemnek szárnya nőtt,

Megfürödvén illatokban,

elszállt, hogy köszöntse őt!

II.

Bori

Régen tudod, hogy szeretlek,

Várva vártam, hogy föllellek,

Teveled az élet boldogság!

Hiszen olyan régen vártam rád,

Szerelemmel vártam én reád!

Refrén

Holdas éjjel ablakomnál fülemüle énekelt,

rezedával, violával, küldte illatát a kert!

Feléd szállott sóhajtásom,

üzenetem csak feléd,

így hallgattam édes kincsem

fülemüle énekét!

Kapcs. 674. sorszám

Folytatom:

Huszka Jenő - Martos Ferenc: Aranyvirág (1903)

 Nápolyban vagyunk: Aranyvirág a kikötő csavargó lánya és Beppo az ő vőlegénye. Mindketten jókedvűek, dalosak, boldogok és szeretik a szabadságot. Ám jön jachtján az amerikai petróleum-király az ő milliárdos menyasszonyával – mindketten életuntak, a milliárdosok élclapi karikatúráit testesítik meg.  Megkívánják a szegény emberek egyszerű boldogságát, és a milliárdos leány ráveszi Aranyvirágot, hogy cseréljenek ruhát egy napra. A csere megtörténik, Aranyvirágból milliárdos kisasszony lesz, de az új világban szíve visszavágyik az ő Beppójához... Ez a darab vázlatos története.

 A legteljesebb rádiófelvételen (keresztmetszet – 1957) Aranyvirág szoprán szólamán ketten is - Petress Zsuzsa és Lehoczky Éva - osztoznak, míg Beppót baritonján Palócz László énekli. Más hangfelvételeken - rádióban vagy hanglemezre - a daljáték egyes részleteit Sárdy János (1943), Kincses Veronika és Miller Lajos (1977), valamint Farkas Katalin és Póka Balázs (1988) szólaltatják meg.

 Az Aranyvirág dalbetétjeinek romantikus hangulatú versei a hozzátartozó dallam-, illetve melódiavilágával igen érzelemdúsak...

 Az operett jeleneteiben felhangzó kedves dalok, duettek versszövegét is érdemes megismerni – az eredeti ének-zongorakivonat mellett. 

10. Huszka Jenő: Aranyvirág - Aranyvirág dala, 3. felv. – A szív dala: „Élt egyszer egy kicsi leány, sötét szemű és halovány...” (Petress Zsuzsa)

 Aranyvirág dala, III. felv.

Élt egyszer egy kicsi leány,

Sötét szemű és halovány.

Ruhája egyszerű nagyon,

Nyugágya kopott fapadon.

Elment ez a kicsi leány,

Káprázatos kincsek után,

Gyémánt, arany, sok drágaszövet,

Övé, ha utána siet!

Hát fogta kicsiny batyuját,

S elhagyta szülőfaluját!

És messzire ment, csak mendegélt,

Gazdagon, fényesem élt,

Nem tudta szegényke, hogy a szív

Akármilyen messziről is visszahív!

II.

Pompázik a kicsi leány,

Sötét szemű, bús, halovány.

A lába szíveken tapos,

De a szeme, az harmatos.

A nappala és éjjele

Csak bánattal, búval tele,

Mint őszi hervadó falevél,

A sóhaját viszi a szél!

És száll a sóhaj, tova száll,

Szellő szárnyán hazatalál!

Temessetek engem otthon el,

Otthonom kis faluhely!

Csak ott leszek békén, mert a szív

Akármilyen messziről is visszahív!

11. Finálé - Aranyvirág dala (nincs rádiófelvétele)

Szállj útra, szállj messzi útra,

Szíved ha vérzik, ha fáj.

Kárpótol érte százféle tündéri táj!

Mámorba ha ringatja lelked,

Fűn, fán az illat, a báj.

Szállj útra szép Itáliába,

Szíved ha vérzik, ha fáj!

Aranyvirág és kórus együtt:

Szállj útra, szállj messzi útra,

Szíved ha vérzik, ha fáj.

Kárpótol érte százféle tündéri táj!

Mámorba ha ringatja lelked,

Fűn, fán az illat, a báj.

Szállj útra szép Itáliába,

Szíved ha vérzik, ha fáj!

Kapcs. 670. sorszám

Folytatom:

Huszka Jenő - Martos Ferenc: Aranyvirág (1903)

 Nápolyban vagyunk: Aranyvirág a kikötő csavargó lánya és Beppo az ő vőlegénye. Mindketten jókedvűek, dalosak, boldogok és szeretik a szabadságot. Ám jön jachtján az amerikai petróleum-király az ő milliárdos menyasszonyával – mindketten életuntak, a milliárdosok élclapi karikatúráit testesítik meg.  Megkívánják a szegény emberek egyszerű boldogságát, és a milliárdos leány ráveszi Aranyvirágot, hogy cseréljenek ruhát egy napra. A csere megtörténik, Aranyvirágból milliárdos kisasszony lesz, de az új világban szíve visszavágyik az ő Beppójához... Ez a darab vázlatos története.

 A legteljesebb rádiófelvételen (keresztmetszet – 1957) Aranyvirág szoprán szólamán ketten is - Petress Zsuzsa és Lehoczky Éva - osztoznak, míg Beppót baritonján Palócz László énekli. Más hangfelvételeken - rádióban vagy hanglemezre - a daljáték egyes részleteit Sárdy János (1943), Kincses Veronika és Miller Lajos (1977), valamint Farkas Katalin és Póka Balázs (1988) szólaltatják meg.

 Az Aranyvirág dalbetétjeinek romantikus hangulatú versei a hozzátartozó dallam-,  illetve melódiavilágával igen érzelemdúsak...

 Az operett jeleneteiben felhangzó kedves dalok, duettek versszövegét is érdemes megismerni – az eredeti ének-zongorakivonat mellett. 

8.  Beppo dala, II. felv. (A rádiófelvételen Palócz László énekli - de a YouTube-ra nem került fel ez a dal.)

Mikor leszáll a hold sugára

Aranyvirágnak ablakára

Reménnyel s bűbájjal tele,

Szerelmem ott reszket vele!

Van-e leány, ki nem szerelmes,

Mikor a fénybogárka repdes,

És kesereg a csalogány,

Holdfényes nyári éjszakán?

Szívem lábadhoz ím letészem,

Mutasd meg utam, szabd ki részem!

Kezedbe adtam éltemet,

Vagy üdvözít, vagy eltemet!

Bárhova nézek, téged látlak,

Ezüst fátylán a holdvilágnak

Csak a te képed keresem!

Mi ez, ha nem a szerelem?

Evezőmmel csak elbánok,

Viharral, vésszel szembe szállok,

Akárhogy zúgnak a habok,

Hajómon nem sápadok,

De éj szemednek pillantása

Izmos karomnak zsibbadása!

Talpon talál a förgeteg,

S előtted porba térdelek!

9. Ellen dala, III. felv.

 Huszka Jenő: Aranyvirág - Ellen dala, 3. felv.: „Kibontva szárnyunk, hajóra szállunk...” (Lehoczky Éva)

I.

Kibontva szárnyunk, hajóra szállunk,

Vitorla duzzad, a hajó repül,

Gyönyörűbb élni oda át.

Nosza, lássuk Amerikát,

Egy-kettőre, előre hát!

Ott jó szeretni, nem bánja senki,

Ha csókkal égetem ajkadat,

Az illatos banánligetben,

A sűrű lomb alatt.

II

Gömbölyű karom barna nyakadon

És derekadon, ugye, jó?

Odaröpít el a hajó, odaröpít el a hajó!

Gömbölyű karom barna nyakadon

És derekadon, ugye, jó?

Cup, cup! Cup, cup!

Odaröpít a hajó!

Kibontva szárnyunk, hajóra szállunk,

Vitorla duzzad, a hajó repül,

Gyönyörűbb élni oda át.

Nosza, lássuk Amerikát,

Egy-kettőre, előre hát!

Ott jó szeretni, nem bánja senki,

Ha csókkal égetem ajkadat,

Az illatos banánligetben,

A lomb alatt. Aaaah!

(Folytatni fogom.)

Kapcs. 668. sorszám

Folytatom:

Huszka Jenő - Martos Ferenc: Aranyvirág (1903)

 Nápolyban vagyunk: Aranyvirág a kikötő csavargó lánya és Beppo az ő vőlegénye. Mindketten jókedvűek, dalosak, boldogok és szeretik a szabadságot. Ám jön jachtján az amerikai petróleum-király az ő milliárdos menyasszonyával – mindketten életuntak, a milliárdosok élclapi karikatúráit testesítik meg.  Megkívánják a szegény emberek egyszerű boldogságát, és a milliárdos leány ráveszi Aranyvirágot, hogy cseréljenek ruhát egy napra. A csere megtörténik, Aranyvirágból milliárdos kisasszony lesz, de az új világban szíve visszavágyik az ő Beppójához... Ez a darab vázlatos története.

 A legteljesebb rádiófelvételen (keresztmetszet – 1957) Aranyvirág szoprán szólamán ketten is - Petress Zsuzsa és Lehoczky Éva - osztoznak, míg Beppót baritonján Palócz László énekli. Más hangfelvételeken - rádióban vagy hanglemezre - a daljáték egyes részleteit Sárdy János (1943), Kincses Veronika és Miller Lajos (1977), valamint Farkas Katalin és Póka Balázs (1988) szólaltatják meg.

 Az Aranyvirág dalbetétjeinek romantikus hangulatú versei a hozzátartozó dallam-,  illetve melódiavilágával igen érzelemdúsak...

 Az operett jeleneteiben felhangzó kedves dalok, duettek versszövegét is érdemes megismerni – az eredeti ének-zongorakivonat mellett.

4.   Tarantella, I. felv.  (Aranyvirág dala, énekkar)

 Huszka Jenő: Aranyvirág - Aranyvirág dala – Tarantella: „Vállam, állam, mint a márvány, nincsen párja Carrarán.../Simogatni, hízelegni, tudnak jól e kis kacsók...” (Lehoczky Éva, km.: Budapesti Madrigálkórus, Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Bánfalvy Miklós)

Aranyvirág

Vállam, állam, mint a márvány,

Nincsen párja Carrarán!

Kórus

Á-á-á-án!

Aranyvirág

Csábító szemem szivárvány,

Aki rám néz, tudja tán!

Kórus

Á-á-á-án!

Aranyvirág

Fürge táncom hogyha járom,

Messze földön, hét határon,

A legényhad él-hal értem

És bolondul csókom után.

Kórus

Á-á-á-á-án!

Aranyvirág

Simogatni, hízelegni, tudnak jól e kis kacsók,

Ámde jobban, lángolóbban is izgat, ajkamon a csók!

Csirri csári, hej, csicsó!

Hej, csicsóka, csirricsár!

De lépre nem megy a csábító,

A kis hamis madár!

Kórus

Simogatni, hízelegni, tudnak jól e kis kacsók,

Ámde jobban, lángolóbban is izgat, ajkain a csók!

Csiri csári, hej, csicsó!

Hej, csicsóka, csirricsár!

De lépre nem megy a csábító,

A kis hamis madár!

 (Az eredeti partitúrában Beppo ugyanezt a dalt ugyanezzel a szöveggel ismétli, a kórus is.)

5.   Induló, I. felv.  (Aranyvirág dala, énekkar)  (A rádiófelvételen Petress Zsuzsa énekli - de a YouTube-ra nem került fel ez a dal.)

(Ellen bárkájából kilépnek a szobalányok, végül pedig Ellen ruhájába öltözve, Aranyvirág.)

Aranyvirág

Amerikából jöttem én, csuhaj!

Kórus

Haj! Haj!

S vélem e pompás ifjú női raj!

Kórus

Raj! Raj!

Aranyvirág

Mind csupa kék szem és világos haj,

S mind valamennyi szíve, mint a vaj!

Kórus

Vaj! Vaj! Vaj!

....................

Aranyvirág

Bár meg sem állunk, járunk, járunk,

Még sincsen illő párunk,

Vízen, vasúton, majd itt, majd ott,

Visz utunk, s kutatunk kalandot!

Kórus

Bár meg sem állunk, járunk, járunk,

Még sincsen illő párunk,

Vízen, vasúton, majd itt, majd ott,

Visz utunk, s kutatunk kalandot!

Aranyvirág

Szállj útra, szállj messzi útra,

Szíved ha vérzik, fáj,

Kárpótol érte százféle tündéri táj,

Mámorba ringatja lelked fűn, fán illat, a báj!

Szállj útra szép Itáliába,

Szíved ha vérzik, fáj!

Aranyvirág és kórus együtt ismétli

Szállj útra, szállj messzi útra,

Szíved ha vérzik, fáj,

Kárpótol érte százféle tündéri táj,

Mámorba ringatja lelked fűn, fán illat, a báj!

Szállj útra szép Itáliába,

Szíved ha vérzik, fáj!

 6.   Az I. felvonás fináléjának részlete

Huszka Jenő: Aranyvirág - Az 1. felvonás fináléjának részlete: „Az ajkam kláris, szemem ragyog, Nápolynak gyöngye az én vagyok, Aranyvirág az én nevem, s Beppo az én szerelmesem!... ” (Lehoczky Éva, km. a Szekeres-kórus)

(Ellen, Aranyvirág ruhájába öltözve, a háttérből jő.)

Ellen

Az ajkam kláris, szemem ragyog,

Nápolynak gyöngye az én vagyok!

Aranyvirág az én nevem

S Beppo az én szerelmesem!

Ellen éneke ismét ugyanaz, vele a Kórus énekli

Az ajka kláris, a szíve hő

Nápolynak gyöngye, ím ez a nő!

Aranyvirág az ő neve

S Beppo a hű szerelmese!

7. Aranyvirág dala, II. felv. – Cake Walk

Huszka Jenő: Aranyvirág - Aranyvirág dala, 2. felv. - Cake walk - „Furcsa nékem itt a módi, de fura figura mindenki!.../Hej, bezzeg nálunk, nem így csinálunk! Egymást megérti a nő, a férfi...” (Lehoczky Éva, énekkar)

Aranyvirág

Furcsa nékem itt a módi,

De fura figura mindenki!

Férfi és nő, mint a jég,

Folyton folyvást nézi egymást

Hegyesen, begyesen mindenki!

Ily bolondot, mondhatom, hogy sose pipáltam még!

Hej, bezzeg nálunk

Nem így csinálunk!

Egymást megérti

A nő, a férfi!

Szemünk, ha csillan,

Csak össze villan,

Egymásra rátalálunk!

II.

Furcsa nékem itt a módi,

De fura figura mindenki!

Férfi és nő, mint a jég,

Folyton folyvást nézi egymást

Hegyesen, begyesen mindenki!

Ily bolondot, mondhatom, hogy sose pipáltam még! Ah

Hej, bezzeg nálunk

Nem így csinálunk!

Egymást megérti

A nő, a férfi!

Szemünk, ha csillan,

Csak össze villan,

Egymásra rátalálunk! Nálunk, nálunk!

Aranyvirág és kórus

Hej, bezzeg nálunk

Nem így csinálunk!

Egymást megérti

A nő, a férfi!

Szemünk, ha csillan,

Csak össze villan,

Egymásra rátalálunk! 

(Folytatni fogom.)

 Huszka Jenő - Martos Ferenc: Aranyvirág (1903)

 Nápolyban vagyunk: Aranyvirág a kikötő csavargó lánya és Beppo az ő vőlegénye. Mindketten jókedvűek, dalosak, boldogok és szeretik a szabadságot. Ám jön jachtján az amerikai petróleum-király az ő milliárdos menyasszonyával – mindketten életuntak, a milliárdosok élclapi karikatúráit testesítik meg.  Megkívánják a szegény emberek egyszerű boldogságát, és a milliárdos leány ráveszi Aranyvirágot, hogy cseréljenek ruhát egy napra. A csere megtörténik, Aranyvirágból milliárdos kisasszony lesz, de az új világban szíve visszavágyik az ő Beppójához... Ez a darab vázlatos története.

 A legteljesebb rádiófelvételen (keresztmetszet – 1957) Aranyvirág szoprán szólamán ketten is - Petress Zsuzsa és Lehoczky Éva - osztoznak, míg Beppót baritonján Palócz László énekli. Más hangfelvételeken - rádióban vagy hanglemezre - a daljáték egyes részleteit Sárdy János (1943), Kincses Veronika és Miller Lajos (1977), valamint Farkas Katalin és Póka Balázs (1988) szólaltatják meg.

 Az Aranyvirág dalbetétjeinek romantikus hangulatú versei a hozzátartozó dallam-,  illetve melódiavilágával igen érzelemdúsak...

 Az operett jeleneteiben felhangzó kedves dalok, duettek versszövegét is érdemes megismerni – az eredeti ének-zongorakivonat mellett.

1.    Barcarola, I. felv.

(Távol a tengeren zenés hajó evez; onnan hallatszik a barcarola.)

(Ének a színfalak mögött)  - Vegyeskar (szoprán, tenor, basszus)

Huszka Jenő: Aranyvirág - Barcarola: „Édes, bűvös, alkonyi szellő szárnya hajtja csónakomat...” (Szekeres-Kórus & Magyar Állami Hangversenyzenekar & Bánfalvy Miklós)

Édes, bűvös alkonyi szellő szárnya hajtja csónakomat,

Repülj el, szellő, meg ne pihenj, csak egy kis ablak alatt!

Susogd el ott egy éjszemű lánynak, szíve érte mennyire fáj!

Kék égen át, zöld lombokon át, csak szállj, csak szállj, tova szállj!

 (A függöny lassan felgördül.)

2.   Csalogató dal, I. felv.  (Beppo és Aranyvirág, énekkar)

Huszka Jenő: Aranyvirág - Beppo dala - Csalogató dal  (részlete): „Az én szeretőm haja ében…/ - A kék tenger partjain a nap aranyfövényen…. /- Hej, egy nápolyi leány, egy nápolyi leány az én galambom….” (Sárdy János) - 1943.  Bokréta I-II. Egyveleg Huszka Jenő operettjeiből (Hungaroton Record - 1977)

 Beppo

Az én szeretőm haja ében,

A nap maga éget a szemében,

Csupa tűz, csupa vér, csupa vér!  (A kórus éneke ezt a sort megismétli.)

Ha megragadom, tova lebben,

Ha kergetem őt, nevet engem,

De azért sokat ér, sokat ér! (A kórus éneke ezt a sort megismétli.)

Kék tenger partjain arany fövényen,

Sugárzó nappalon ezüstös éjen,

Csak rája gondolok, más semmi gondom,

Csak rája gondolok, más semmi gondom.

Hej, egy nápolyi leány, egy nápolyi leány

Az én galambom!

Napkeltekor az evezőmmel,

Napszálltakor a szeretőmmel,

Egyedül sohasem vagyok én! (A kórus éneke ezt a sort megismétli.)

Dalolva napom ha kitöltöm,

Elhálok a jó puha földön,

Szeretőm dobogó kebelén! (A kórus éneke ezt a sort megismétli.) 

Aranyvirág (kinn énekel)

Kék tenger partjain arany fövényen,

Sugárzó nappalon ezüstös éjen,

Csak rája gondolok, más semmi gondom,

Csak rája gondolok, más semmi gondom.

Hej, egy nápolyi leány, egy nápolyi leány

Az én galambom!

 (Aranyvirág beront a színpadra. Bepppo a karjai közé kapja, s úgy hozza az előtérbe.)

Aranyvirág

Légy büszke, ha nápolyi lettél s nápolyi lányt ha szerettél,

Csakis itt terem a szerelem! (A kórus éneke ezt a sort megismétli.)

Vigyázz jól, hogy az isteni Nápolyt s a nápolyi lányt, aki csókolt,

Ne feledd sohasem! (A kórus éneke ezt a sort megismétli.)

Kék tenger partjain arany fövényen,

Sugárzó nappalon ezüstös éjen,

Csak rája gondolok, más semmi gondom,

Csak rája gondolok, más semmi gondom.

Aranyvirág és Beppo együtt

Hej, egy nápolyi leány, egy nápolyi leány/legény

Az én galambom!

Kórus

Kék tenger partjain arany fövényen,

Sugárzó nappalon ezüstös éjen,

Csak rája gondolok, más semmi gondom,

Csak rája gondolok, más semmi gondom.

Hej, egy nápolyi leány,

 Aranyvirág és Beppo, a végén a kórus belép

Egy nápolyi leány/legény

Az én galambom!  - Ah!

3.  Szerelmi kettős, I. felv.

- Huszka Jenő: Aranyvirág - Aranyvirág és Beppo szerelmi kettőse: „Szívem szívednek örökös rabja lett, ujjadra húzom karikagyűrűmet.../Ragyog a napfény, kék az ég, mosolygóbb nem volt soh’ se még...” (Kincses Veronika és Miller Lajos, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár György) - Hungaroton, 1977; Petőfi Rádió, 1979. február 24., 21.20 - 22.00

I. 

Beppo

Szívem szívednek örökös rabja lett,

Ujjadra húzom karikagyűrűmet,

Fiú ha lánynak nálunk gyűrűt ád,

Jelenti véle szíve szándékát!

Aranyvirág

Szívem szívednek örökös rabja lett,

Ujjamra húzom karikagyűrűdet,

Akármi történjék az ég alatt,

A szívem hozzád hű marad,

Beppo

S ha messze mennék, hol a nap se süt, 

Aranyvirág

Aranyvirág követne mindenütt!

Beppo

Az Isten engem de nagyon szeret,

Hogy nékem adott tégedet!

II. 

Ragyog a napfény, kék az ég,

Mosolygóbb nem volt, soh’se még,

Nékem virít minden virág,

S teli van dallal a világ! 

Aranyvirág

Illatos ciprusok tövén

Adtam az első csókot én,

Azóta szívem úgy dobog!

Örökké csókra gondolok!

Együtt

Ragyog a napfény, kék az ég,

Mosolygóbb nem volt, soh’se még,

Nékem virít minden virág,

S teli van dallal a világ!

Illatos ciprusok tövén

Loptam/Adtam az első csókot én,

Azóta szívem úgy dobog!

Örökké csókra gondolok!

(Folytatni fogom!)

 Kapcs. 226. és 666. sorszámok

Mivel Házy Erzsébet "Pompadour" rádiófelvételéről a kuplét a YouTube-on nem találni, helyébe linkelem egy angol nyelvű előadásból a dalbetétet – utána a  régi magyar nyelvű dalszöveget írom le:

Kimberly McCord sings "In Love and Chess" from Chicago Folks Operetta's 2015 production of Madame Pompadour by Leo Fall.

Anthony Barrese conducts and Amy Hutchison directs.

Leo Fall: Pompadour

A Rudolf Schanzer és Ernst Welisch szövegkönyvére komponált operett Harsányi Zsolt "magyarította" verssorai a rádió teljes stúdiófelvételén Innocent -Vincze Ernő átültetésében hallható, a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31 - 22.00.

Házy Erzsébet (Pompadour marquise), Koltay Valéria (Belotte, Pompadour szobalánya), Szirmay Márta (Madeleine, René gróf felesége), Korondy György (René d' Estrades gróf), Palcsó Sándor (Joseph Calicot, népköltő), Kishegyi Árpád (Collin, Pompadour inasa), Külkey László (XV. Lajos király), Nádas Tibor (Maurepas, rendőrminiszter), Katona Lajos (Poulard, besúgó, a rendőrminiszter ügynöke), km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás - Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre. 

Alábbiakban Harsányi Zsolt fordításának eredeti dalszövegét ismertetem: 

Pompadour kupléja, III. felv. – „Szerelemben és sakkban”

I.

A sakkban a király jól kösse fel a palástját,

Hogy meg ne lássák

Szörnyű bukását.

Mint figurára leplezetlenül haragszom,

Hisz több a hasznom

Bármely paraszton.

Mert ha egy percre

Megjön a mersze,

Én pedig persze,

A küzdelmet már-már feladnám csendesen.

Rondelinette, rondelinette, rondelinon,

Matt őfelsége, mint rendesen.

II.

Menj el az erkölcsőrök véleménye mellett,

Kár rá figyelned,

Ez legyen elved.

Ajkukon mindig ott a zord szigorral hangzó

Irgalmatlan szó,

Ha – másról van szó.

Fennkölt a szájuk,

Hamis a májuk,

Ne hallgass rájuk.

Nyugodtan tégy te is csak úgy, mint annyian:

Rondelinette, rondelinette, rondelinon,

Mikor ölelhetsz, ölelj fiam. 

III.

Ha szívedben, mely eddig árvaságban pangott,

Hallod a hangot,

Ne nézd a rangot.

Aki megölel, abban nem a rang a lényeg,

Hanem hogy tényleg

Öleljen téged.

Koldus vagy báró,

Tegye mint váró

Ajakam ráró,

Hogy herceg volt-e vagy csinos testőrgyerek.

Rondelinette, rondelinette, rondelinon,

Egy óra múlva mindegy lehet.

IV.

Azonban voltaképpen nincs reá ok,

Hogy itt kiállok,

És prédikálok.

Mit osztok itt ki bölcs tanácsokat a nőknek,

Mikor kellőleg

Ismerem őket?

Én nálam kérlek,

Van jobb vezéred,

Úgy ám: a véred!

Ha ez megszólal, más tanácsra úgysem adsz,

Rondelinette, rondelinette, rondelinon,

Szemed behunyod és szót fogadsz. 

Kapcs. 664. sorszám

Leo Fall: Pompadour

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt

Harsányi Zsolt eredeti verssorai. A rádióban a teljes operett magyar szövege Innocent -Vincze Ernő átültetésében hallható,  a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31 - 22.00. Vezényel: Bródy Tamás - Házy Erzsébet (Pompadour marquise), Koltay Valéria (Belotte, Pompadour szobalánya), Szirmay Márta (Madeleine, René gróf felesége), Korondy György (René d' Estrades gróf), Palcsó Sándor (Joseph Calicot, népköltő) , Kishegyi Árpád (Collin, Pompadour inasa), Külkey László (XV. Lajos király), Nádas Tibor (Maurepas, rendőrminiszter), Katona Lajos  (Poulard, besúgó, a rendőrminiszter ügynöke), km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre. 

 Női hármas, II. felvonás (Pompadour, Madeleine, Belotte – női kar)

A rádiófelvételről: az átdolgozott szöveggel hallható ez a dal  (YouTube)

Az eredeti szövegkönyv szerint: Sextett (Pompadour, Madeleine, Babette, szobalányok)

- Helyszín: Pompadour szalonja, ahová bizonyos céllal megérkezett a jelenlévő személyek előtt  ismeretlen és titokzatos Madeleine, álnév alatt, akit gyanútlanul befogadnak körükbe és „beavatják”.../

Pompadour: Minek van szemed, fiacskám?

Medeleine: Hát hogy láthassalak vele.

Babette: Jaj, ne fogd fel ilyen csacskán, mert megpukkadok bele.

Hárman: Ha-ha-ha (kacagnak)

Pompadour: A két szem földre sütni, vagy kacsintani való.

Madeleine, Babette (ismétlik)

Pompadour: Minek van, drágám, orrod!

Madeleine: Hogy szagolhassak vele.

Babette: Jaj, ha csak szagolni hordod, én megpukkadok bele.

Hárman: Ha-ha-ha (kacagnak)

Pompadour: A cimpád, lelkem, kéjesen remegtetni való.

Madeleine, Babette (ismétlik)

Pompadour

Hogy férfiakkal mit mívelj,

Azt megtudod most, jól figyelj!

Hogyha kezded,

Így csinálj: tralalalla,

S ha ő reszket,

Így csinálj: tralalalla.

Ne légy veszteg.

Akad erre sok alkalom,

Hogyha szól:

„Imádlak, angyalom!...”

Mert a férfi,

Noha szívügyi szaktanár,

Ezt nem érti,

E dologban ő nagy szamár:

Kap horogba.

Mind fennen kezdi.

Aztán mind pórul jár.

II.

Pompadour (mialatt a szobalányok Madeleine-t új ruhába öltöztetik): Kis csipkenadrág.

Babette: És karcsú fűző.

Hárman: Ha-ha-ha (kacagnak)

Pompadour: Egy rózsa itt a kebleden, ah mily szédítő.

Pompadour: Az arc puderezve, és a száj pi-píros. A haj permetezve.

Babette: Ej, de csinos,

Hárman: Ha-ha-ha (kacagnak)

Pompadour: Itt egy szépségtapasz, most te vagy maga a tavasz.

Mind: Még egy szépségtapasz, most te vagy maga a tavasz.

Pompadour

Hogy a féfiakkal mit művelj,

Ezt megtudod most, jó figyelj!

Ring a szoknya, csalogat, tralalalla.

Reng a fodra, hivogat, tralalalla.

S azt susogja a pici tapasz fodra, hogy

Szép legény, csókolj meg valahogy.

Mert a férfi,

Noha szívügyi szaktanár,

Ezt nem érti,

E dologban ő nagy szamár:

Kap horogba.

Mind fennen kezdi.

Aztán mind pórul jár.

Mind: Ring a szoknya, csalogat, tralalalla...

(stb., ism.)

Pompadour: Mert a férfi,

Noha szívügyi szaktanár,...

(stb., ism.)

Kapcs. 656. sorszám

Leo Fall: Pompadour

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt

Harsányi Zsolt eredeti verssorai. A rádióban a teljes operett magyar szövege Innocent -Vincze Ernő átültetésében hallható,  a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31 - 22.00. Vezényel: Bródy Tamás - Házy Erzsébet (Pompadour marquise), Koltay Valéria (Belotte, Pompadour szobalánya), Szirmay Márta (Madeleine, René gróf felesége), Korondy György (René d' Estrades gróf), Palcsó Sándor (Joseph Calicot, népköltő) , Kishegyi Árpád (Collin, Pompadour inasa), Külkey László (XV. Lajos király), Nádas Tibor (Maurepas, rendőrminiszter), Katona Lajos  (Poulard, besúgó, a rendőrminiszter ügynöke), km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre. 

Pompadour és René kettőse, II. felv., 4. jelenet 

(prózában): 

René (neki akar rohanni): Marquise!

Pompadour (megelőzi): Állj! Vigyázz! Megértetted, hogy éjjeli szolgálatot fogsz teljesíteni?

René: Utolsó csepp véremig védeni fogom a marquise-t.

Pompadour: Védeni? Ki mondta neked, hogy engem védeni kell? Hátha én azt akarom, hogy ne védjenek, hanem támadjanak? Hadd lássuk csak, lehet-e egyáltalában számítani az őrizetedre? (Megtapogatja René izmait.) Ah! (Megremeg.)

René (megint neki akar rohanni): Óh, csak megint megölelhetnélek, mint tegnap!

Pompadour: Mi jut eszedbe? Vigyázz! Nappal ezredes vagyok, ezt ne felejtsd el.

René (izgatottan): És éjszaka?

Pompadour (mosolyogva): A föld forgása következtében a fölöttes éjszaka alantas lesz.

René: Jeanne, drága kicsi Jeanne-nom!

Pompadour: Hogy beszélsz a parancsnokoddal?

DUETT (ének)

Pompadour

Mint a cédrus állj elében.

Sarkad hátul össze szépen.

Ne ingadozz, a két szemembe nézz! 

René

Hogy ha két szemedbe nézek,

Úgy megingok, mint a részeg.

Nem vagyok bádoghuszár,

És nem vagyok mézeskalács-vitéz. 

Pompadour

Csendben légy, mert hogyha nem vagy megnevelve,

Rögtön mégy az áristomba vasraverve.

Semmi beszéd, szófogadás!

Ha a tiszt úr mondja, hogy század vigyázz!

René

Bármit megteszek édesem,

Ha te oktatsz személyesen,

Refrén:

Egy életem van, egy halálom,

Ezt néked zálogul ajánlom,

Ki téged oly forrón imád.

Szeresd csak egy picikét, egy picikét,

Ezt a te hű katonád!

Pompadour

Gárdámnak van sok katonája,

És nékem mind egyformán drága.

Ne várj kivételt, jól vigyázz!

Szolgálj és egy picikét, egy picikét,

Egy picikét se hibázz!

II.

René

Drága tiszt úr kérem szépen,

Már ki kell a sorból lépnem.

Én már nem bírom tovább.

Pompadour

Mi kell hát? Mi lelt? 

René

Szép tiszt úr, jaj de szerelmes vagyok. 

Pompadour

Szóval előléptetés kell.

Lassan fiacskám a hévvel.

Itt a szolgálat nehéz.

Jó lesz ha előbb gyakorolgatod.

René

Nem kell már.

Érzem, hogy nagyszerűen menne,

Hogyha bár

Egyetlenegy alkalmam lenne. 

Pompadour

Jó lesz, ha vársz és készen állsz.

Alkalmat esetleg már ma találsz.

René

Csak várom egy intésedet,

És tűzön-vízen átmegyek.

Refrén:

Egy életem van, egy halálom,

Ezt néked zálogul ajánlom,

Ki téged oly forrón imád.

Szeresd csak egy picikét, egy picikét,

Ezt a te hű katonád!

Pompadour

Már rég kísért egy édes álom,

S te jó vagy erre, úgy találom.

Ma éjjel, nem bánom, tehát.

Lehet, hogy egy picikét, egy picikét...,

Nem mondom tovább.

Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. operettjéből "My little boy" c. dal magyar dalszövege (Harmath Imre). Ez az operett egyik ismertebb (legalábbis német nyelven) jazz slágere. 

Akár a szivem vár
Legyen egy férfisztár
Az legyen mintapéldány
Ki nem nő minden fán
Legyen erős és szép
Brutális és gyengéd
Rögtön úgy nézzen én rám
Hogy ezt rebegje szám: Au yes

Refrén
My little boy
Az ügy komoly
Te légy szivemben
Az én csepp kis heppiendem
My little boy
Itt nagy a baj.
Kitört egy vulkán bennem
Viszont, ha nem szeretsz
Babám elmehetsz
Babám, mert a hecc
Babám addig tart,
míg főzöl engem
My little boy,
Az ügy komoly,
Nyakig szerelmes lettem.

Nyujorkban egy kis bár
Titokban szeszt szolgál
Kevertem ott egy flippet
S nem isznak mást ott már
A lédik ezt a dzsint,
Megisszák, s aztán mind
A partneréhez libben
S ezt súgja csendesen: Au yes

Refrén
My Little boy stb.

My little boy- Harri Stojka and Ethel Merhaut - YouTube

My little Boy - Orchester Paul Abraham mit Rosy Barsony & Fritz Steiner - YouTube

Kapcs. 120. sorszám, valamint 654., 653. sz. is.

Kiegészítés

Leo Fall: Madame Pompadour

Fordította: Harsányi Zsolt

Harsányi Zsolt eredeti verssorai. A rádióban a teljes operett magyar szövege Innocent -Vincze Ernő átültetésében hallható,  a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31 - 22.00. Vezényel: Bródy Tamás - Házy Erzsébet (Pompadour), Koltay Valéria (Belotte, Pompadour szobalánya), Szirmay Márta (Madeleine, René gróf felesége), Korondy György (René d' Estrades gróf), Palcsó Sándor (Joseph Calicot, népköltő) , Kishegyi Árpád (Collin, Pompadour inasa), Külkey László (XV. Lajos király), Nádas Tibor (Maurepas, rendőrminiszter), Katona Lajos  (Poulard, besúgó, a rendőrminiszter ügynöke), km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre.

Pompadour belépője

Itt valamit ma este tenni kell.

Én ezt nem bírom el.

Olyan hangulatos vagyok, olyan szertelen.

Én ezt nem szeretem.

Zsibongani érzem az ujjaim körmét

És valahogy valamit zúznék vagy törnék,

S ha tegyük fel ez nem elég,

Lesz mód arra más még.

Lesz!... Kell!... Mert!...

Hej, ha kezembe kapnék egy férfit,

Férfit, de igazit ám!

Szinte gondolni sem merem végig,

Oly forró, oly vad a szám!

Juj, egy drága, komiszkodó,

Csirkefogó, az lenne jó.

Jaj, ha egyet ma kaphatnék,

Mi lenne itt ma még,

Mi lenne itt ma még,

Mi lenne itt ma még!

Belotte (befut):

Ott nézze, nézze madame!

(bemutat a szomszéd terembe)

Az szép ember ám.

Pompadour

Amaz még szebb talán,

Szép, daliás fajta...

Nézd, egy, kettő, három...

Hát láttál ilyet?...

Egyszerre négy nő is lóg rajta!

Jó táncos!

Milyen könnyen illan.

A pillantása frissen csillan.

Ki tudja?

Talán ez itt a boldogság útja.

Mit csináljak? Menjek? Vagy megálljak?

Kerget a vágy, titkos remény,

Talán ma itt elérem én.

 Hej, ha kezembe kapnék egy férfit,

Férfit, de igazit ám!.... stb.

Leo Fall: Pompadour

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt

René belépője (négy lány társaságában érkezik, 2. jelenet)

René

Laridi, laridon, be szép idő,

A karnevál idénye,

Ragyogó szemeimben szédítő

A női bájak fénye.

Laridi, laridon, laridallalerá

Babáim száma négy,

Caroline, Amélie, Melanie, Léonie.

De több is lesz ma még.

Lányok (nőikar)

Féltékenyek vagyunk, öregem,

És ezt már mégse hagyjuk.

René

A kártérítést megfizetem,

Ha csókban számolhatjuk.

Hisz úgysem tart sokáig,

Csak hamvazó szerdáig.

Laridi, laridon, laridá.

 Refrain:

René

Az ember éldegél és neje

Szoknyáján békén szendereg,

De egyszer lángra gyúl a feje:

Mulatni kéne, emberek!

Tyuhaj, pezsgő is, nő is akad,

A sárga földig idd le magad.

Igyunk, igyunk, igyunk.

A józanok be ostobák.

Aztán nejéhez visszatér,

És szendereg tovább.

És szendereg tovább. 

II.

René

Laridi, laridon, nagyon szilárd

Az elvük itt a nőknek,

Egy álláspontjuk van kivált,

Ha csókra kérik őket:

Laridi, laridon, laridallalerá

Ez az álláspont remek:

Caroline, Amélie, Melanie, Léonie,

Egyikük se mond nemet.

Lányok (nőikar)

Ne hencegj, mert ha sorra kerül,

Felelhetünk még nemmel.

René

Szátok nemet mond feleletül

S igent feleltek szemmel.

Másképpen rossz is lenne,

Hisz éppen ez szép benne.

Laridi, laridon, laridá.

 Refrain:

René

Az ember éldegél és neje

Szoknyáján békén szendereg...

Stb.

Kapcs. 227. sorszám

Kiegészítés

Leo Fall: Pompadour

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt

Harsányi Zsolt eredeti verssorai. A rádióban a teljes operett magyar szövege Innocent -Vincze Ernő átültetésében hallható,  a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31 - 22.00. Vezényel: Bródy Tamás - Házy Erzsébet (Pompadour), Koltay Valéria (Belotte, Pompadour szobalánya), Szirmay Márta (Madeleine, René gróf felesége), Korondy György (René d' Estrades gróf), Palcsó Sándor (Joseph Calicot, népköltő) , Kishegyi Árpád (Collin, Pompadour inasa), Külkey László (XV. Lajos király), Nádas Tibor (Maurepas, rendőrminiszter), Katona Lajos  (Poulard, besúgó, a rendőrminiszter ügynöke), km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre.

Belotte és Calicot vidám kettõse

Calicot

Mindent kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem,

Ebben aztán lehetetlen engednem.

Elvégtére bennem is van méltóság

Medveként nem ugrálok tehát!

Belotte

Ja, ha elved és szíved összeütközésbe jött,

Íme döntened kell köztem és a méltóság között.

Calicot

Jaj Istenem, jaj Istenem,

Hisz kezdeném, de nem tudom,

Vagy nem merem!

Belotte

Dirmeg-dörmög az öreg medve,

Szíve lángra gyúl,

Bár táncolni sose volt kedve,

Hopszpolkát tanul.

Mert a kényelem,

Fontos érzelem,

Ám a fürge hopp, hopp, hopp.

Szerelemmel egyesítve jobb, jobb, jobb.

Calicot

Mert a kényelem,

Fontos érzelem,

Együtt

Ám a fürge hopp, hopp, hopp.

Szerelemmel egyesítve jobb, jobb, jobb.

II.

Belotte

Tánc nélkül múlt el neked sok esztendő,

Ropjad hát, egy perced sincs vesztendő.

Majd rájössz, hogy táncolni mily finom hecc,

Végül még táncmester is lehetsz!

Calicot

De fiam, hisz ezzel magad alatt vágod el a fát!

Aki folyton táncol, fáradt lesz s a szerelemben fád.

Belotte

Nem érted ezt, táncolni kell a csók előtt,

Hisz éppen a tánc ad rá erőt.

Dirmeg-dörmög az öreg medve,

Szíve lángra gyúl,...

 Stb.

Ősverzió-problémák, avagy ődöngés a Hunyadi szövege felett

ORIGO - Ókovács Szilveszter

2022.01.13. 12:20

209. levél 

Édes Néném,

érdeklődésével némi idegességet csempész szívembe: lassan bizony, neki kell látni a Hunyadi László vadonatúj produkciójának. Több mint egy éve érleljük a dolgot a (mindent) tervező Lisztopád Krisztinával, szinte minden jelmez és a díszletek nagyobb része is kész immár – csak nekem akaródzott olyan lassan meglenni a szöveggel.

[...]  Kedves Néném, ami pedig a szöveget illeti... remélem, majd egyszer szeretni fogja... de elsőre nem fogja szeretni. Éspedig nem is miattam. Azon vagyok, hogy minél inkább az eredeti szöveg hangozzon el, de én is eljutottam arra a dilemmapontra, mely szerint nem tehetjük meg Erkel zenéjével, hogy gyengébb minőségű szöveg húzza le, ugyanakkor nem szabad kiszedni azokat a fordulatokat, képeket mégsem, amelyek a komponista muzsikáját illették. No, de mit tegyünk a régi, elfelejtett jelentésű szavakkal (tombérozni)? A régi, módosult jelentésűekkel (zsivány)? A félreérthetőkkel (tündérkecsű)? A hangulattalan, a zene áhítatából, intimitásából vagy épp ünnepélyességéből kilógó szavakkal (pelikán)? A rímtelen recitativókkal? („S e nyomorú féreg, e sehonnai oláh/Halálos ellenem fia meré kérni leányom kezét?") A kínos prozódiával („fölötte villog szörnyűen")? A ma nagyon nem konform képhasználattal („bűzhítse vészteljes lehelete", „felséges illatú balzsam-leheleted")? Az éneklés ellen való használattal (rengeteg magas hangrendű vokális a csúcshangokon)?

Ahogy nyilván nem maradhatott a „László király kívánja a két Hunyad-fiút" c. mondat igéje, úgy valóban, a karigazgató heves egyetértésével a férfikar mentesül a Gara Mária, a boldog menyasszony „tündérkecsű" jelzőjétől, s így egy fokkal komolyabban énekelhetnek majd a nászi képben („tündérkecsű szép menyasszonya" helyett: „tündéri szépség menyasszonya"). És ma már a „bosszú" jobban magyarázza a „vérbűn" fogalmát is.

Ha végigpörgetem a 22 oldalas librettófájlt, az látszik érzetre, hogy a teljes szöveg hatodát-hetedét kellett kicsit meggyógyítani, de elég sok helyen – ott, ahol a képek nem változtak, csak szebb a szinonim gondolkodás – meghagytam a Nádasdy-féle ismert szöveget, ám könyörtelenül visszaváltottam belőle (vagy ha az rossz döntés lett volna, írtam helyette azonos értelműt magam), ha a képhasználat vagy a mondanivaló nagyot változott volna. Főhajtásnak is szántam az egész hónapos gyomláló munkát a hódolni való elődök előtt, Erkel, Egressy, de Nádasdyék felé is. De bármilyen hangulatos, olyan dolgok az átiratból se maradhattak, mint a második felvonás női karát kezdő felütés („Nyári est, nyugalmas est / Kedvel az, ki nem henyél..."), hisz a novemberi Temesvár semmiképp sem mutathatja egy fülledt kánikulai nap végét. Amennyire észrevettem, a librettóból kivették magának Hunyadi Jánosnak nevét – én visszaraktam, Mátyás gyereksége ellenére tettrekész alakját is gyermetegre satírozták, én igyekeztem kontúrosabbá tenni. És ha már a fél Magyarország – vagy tán az egész – félreérti az első felvonást záró férfikari slágert („Meghalt a cselszövő... Mert László nagy király"), hisz itt V. Lászlót éltetik Hunyadi László vitézei, akkor igyekeztem az uralkodót „Király"-nak nevezni, kevésbé a keresztnevén szólítani.

Sokat gondolkodtam, hogy a magyarul alig beszélő (Habsburg-Luxenburgi) László esetlen fogalmazásait akár meg is hagyhatom, hisz azok is jellemzik az embert, a helyzetet („Hadd legyek tiétek!"). És itt már Néném bizonyára azt gondolja: nem elég, hogy rendezi, még új szöveget is ír az örökbecsű dallamokra?! 

[...]

UDVARHELYI BOGLÁRKA: OPERA ÉS OPERETT AZ 1867-ES ÉV PÁRIZSÁBAN - DLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődéstörténeti tudományok besorolású doktori iskola

OPERA ÉS OPERETT AZ 1867-ES ÉV PÁRIZSÁBAN (VERDI: DON CARLOS, GOUNOD: ROMEO ÉS JÚLIA, OFFENBACH: A GEROLSTEINI NAGYHERCEGNŐ)

UDVARHELYI BOGLÁRKA

TÉMAVEZETŐ: BOZÓ PÉTER DLA

DOKTORI ÉRTEKEZÉS

2012

Kapcs.: 649,  648, 133., 132., 131., 130. és 39.  sorszámok

Huszka Jenő: Lili bárónő

Dalszöveg: Martos Ferenc

Berta, Frédi és Malomszegi vidám tercettje, II. felv.:

(A rádiófelvételen nem Emma [Clarisse szobalánya], hanem Berta [Lili szobalánya] énekel a hármasban. A vers leírásánál maradok az eredeti szereplők megnevezésénél. A Rádió Dalszínházának teljes felvételén Hűvösvölgyi Ildikó [Berta/Emma], Rozsos István [Frédi] és Melis György  [báró Malomszegi, bankár] éneklik a dalt, az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli - 1983. október 10., Petőfi Rádió, 20.35 - 22.30)

I. 

Emma

Tudom én nagyon is,

Hogy a mája hamis.

Tudom én, mi az úrnak a gondja.

Aki úr, tudom én.

Fiatal meg a vén, (Malomszegi és Frédi megcsípik.)

Valamennyi a szoknya bolondja. (Emma átszalad balra, Malomszegi és Frédi megfogják és visszahúzzák.)

Frédi: No de mért is menekül?

Malomszegi: Nem eszem meg mindenestül,

Frédi: Çsak a karcsú derekát,

Malomszegi: Ölelem legfeljebb át!

Emma

Ha a lány takaros,

Biz a csók hamaros,

Kikönyörgi a férfi a hitvány,

Tudom ám azután

Tovalép szaporán (Hátrál.)

S a nyomát bottal ütheti a lány.

Frédi: Csókot ki nem ád, de csúnya. (Hátramegy.)

Malomszegi: Csókot öreg úr se unja! (Hátramegy Emmához.)

Hárman együtt (Előre jönnek, kéz-kézben):

Adj keveset, de szerelmeset,

Cukorédeset, kellemeset!

Refrén

Frédi és Malomszegi (Átsétálnak kéz-kézben jobbra.):

Kedves kicsikém, ne féljen!

Egy-két ölelés nem szégyen!

Hunyja be szemét szépen,

A többit bízza rám! (Visszasétálnak középre.)

Félni csacsiság előre!

Csóktól kap a lány erőre!

Hol van a pici csőre?

Galambocskám.

II. 

Frédi

A szívem csupa tűz!

Örökös hadat űz,

A világon az asszonyi nemmel.

Malomszegi

A tüzes szerelem,

Nekem is elemem!

Megeszem a leányt a szememmel!

Emma

Ez az úrfi de gonosz,

A szemével hogy csiklandoz. (Hátramegy mint előbb.)

S ez a délceg öreg úr,

Bajuszával sziven szúr.

Frédi

Szerelem mezején (Hátramegy Emmához.)

A darázs vagyok én,

A virágok a mézt nekem adják.

Malomszegi

Kicsi pille vagyok,

Repülök, ragyogok, (Hátramegy Emmához.)

Nekem áll ez a gyönyörű világ. (Előre hozzák.)

Emma (Ismét hátra szalad.)

Frédi

Csókot ki nem ád, de csúnya! (Hátra megy Emmához.)

Malomszegi

Csókot öreg úr se unja. (Hátra megy Emmához.)

Hárman (Előre jönnek.)

Adj keveset, de szerelmeteset,

Cukor édeset, kellemetest!

Refrén

Kapcs.: 648, 133., 132., 131., 130. és 39.  sorszámok

Huszka Jenő: Lili bárónő

Dalszöveg: Martos Ferenc

Clarisse (színésznő) és Frédi vidám kettőse, II. felv.

I. 

Frédi

Férfira ne tekintsen kincsem,

Mert a halál fia ő, fogadom!

Rossz szerető, aki rosszul bosszul!

Szörnyű az én harapós haragom!

Clarisse

Ostoba mind, aki dúlva-fúlva

Pukkadozik, ha babája kacér,

Mert szerelemben a rontom, bontom

Rettenetes harag nem sokat ér!

Frédi

Nincs, ahol kövessem, lessem,

Legkicsinyebb kicsi mozdulatát

Nincs bizodalmam a nőben csöpp sem!

Üldözöm őt gyanakodva tehát!

Clarisse

Hej, leveles a gally!

Frédi

Lány szíve puha vaj!

Clarisse

Szörnyen szenved a gyanakodó!

Aki bízik, annak jó!

Refrén:

Clarisse

Drágám engem sohse féltsen,

Drágám, miért is lenne résen,

Szép asszonyra ha vigyázz,

Lehet szeme száz

Nem lát!

Drágám bízni kell a nőben,

Máskép szarva nő, de bőven!

Lóvá tenni érti minden asszony szerető urát!

II. 

Clarisse

Rajtam a szoknya, ha libben-lebben

S látszik alatta a karcsú bokám,

Tódul a férfi nyomomba nyomban!

Kár emiatt odalennie ám!

Frédi

Bármi csodás a bokája bája,

Mások előtt mutogatni nem ok.

Jaj, de ha randevún érem, kérem,

Mint a hiéna, beléharapok!

Clarisse

Szörnyű a mérge, barátom látom

Érte lakolni fog, itt az idő!

Rajta csak, lessen utánam bátran,

Biztosítom, hogy a szarva kinő!

Frédi

Jaj, leveles a gally!

Clarisse

Oly hülye, ez a baj!

Frédi

Szörnyen szenved a gyanakodó,

Aki bízik annak jó!

Refrén:

Clarisse és Frédi

Drágám, engem sohse féltsen.... stb.

Kapcs.: 133., 132., 131., 130. és 39.  sorszámok

Huszka Jenő: Lili bárónő

Dalszöveg: Martos Ferenc

ZSOKÉ-INDULÓ

Lili dala, II. felvonás

(a Rádió Dalszínházának teljes felvételén Kukely Júlia énekli a dalt, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli - 1983. október 10., Petőfi Rádió, 20.35 - 22.30)

I.

Lili

Telivér csak telivér, az örömöm!
Nincs ennél úribb passzió!
Előkelő lovak közt lenni jó.

Sokat ér, hej sokat ér, ha paripám

Nevétől hangos a tribün,

S elsőnek jön be hűn!

Kecsesen, nyílsebesen, szélsebesen

A teste szinte röppenő 

Övé a sík mező!

Nyergében a lovas,

Bár súlya könnyű, keze vas,

Úrnője tündöklő színeit diadalra rőpítni alkalmas.

Kar és Lili

Ha ho, ha ho, ha ho, ha ho, ha ho!

Lili

Lesz telivérem számos,

Hírnevem általános,

Népszerűségem semmi férfi

A turfon el nem éri!

Mind

Lesz telivérje számos,

Hírneve általános,

Turfon a hatalma nem hiányos,

Imádja majd a nép!

II.

Lili

A zsoké nem enged kantárszárat,

Míg nem csöng, hogy start!

Kíméli a lovát, amig a többi fárad,

Ő csak hátul tart!
Finishre spekulál! Az ostor végén csattan!
Végső percben szökken élre szép nyugodtan
Kérő verseny startolásra kész!

A pályabér e kéz.

Mind

A zsoké nem ismer kantárszárat stb.

III.

Lili
Kezemér, hej kezemér, mely sokat ér

Fut versenyt számos udvarló,

Közöttük, sajnos, legtöbb oly gyarló!

Mulatok csak mulatok, ily alakok

Ha megfeszítenek észt, erőt

S letörnek cél előtt!

Hozomány, nagy hozomány hej, azután

Verseng a férfi mindahány!

Mellékes a leány!

Szánalmas figurák,

Megrokkant térdű paripák:

A versenyt meg nem nyerheti köztetek egy se,  
Csupán, aki först class ló!

Mind

Ha ho, ha ho, ha ho, ha ho, ha ho!

Lili

Tetszeni zsúron bálba

Egyszerű lányok álma,

Nékem a turfon nő a pálma,

A turf a szívem álma!

Mind

Tetszeni zsúron bálba,

Egyszerű lányok álma,

Neki csak a turfon nő a pálma,

Ezért rajong csak ő.

Lili

Ezért rajongok én!

A Dankó Rádió Az a szép című, ma délelőtti műsorában hangzott el ez a gyönyörű operett-kettős:

• Nádor Mihály – Kulinyi Ernő – Kardos Ernő: Babavásár

 „Bemutatjuk új operettfelvételünket” - Keresztmetszet.

Rádióbemutató: 1968. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.00 – 21.18 - Albert István összekötőszövegét Váradi Hédi mondja el.

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András.

Szereposztás:

Gitta – Andor Éva

Richard – Udvardy Tibor
Maca – Koltay Valéria
Gigi - Kishegyi Árpád
Pepi - Palcsó Sándor

- Gitta dala a mamáról; Gitta és Richard második szerelmi kettőse, II. felv. (Andor Éva és Udvardy Tibor)

1.

Gitta:

Szeme tengerkék, haja tengerszép, ragyogóbb, mint tán az üdvösség.

Richard:

Benne száz sugár édes táncot járt, mint tó tükrén napfény délután.

Gitta:

A te csókod kelt, szavad csillan - cseng, madárdal, mely szárnyal fönt és lent,  
Szíved ujjongó, kicsi pillangó, megejt egy drága szó.

Richard:

Ha egy édes valcert járna, szinte száll, elrepül, csupa forrongó láz.
Bár lehetnék én a párja, lesi bár mosolyát nem egy férfi, de száz.

Gitta:

Ha repül egy valcer szárnyán, nefelejcs fakadoz pici lába nyomán,
Kipirulsz bár arcod márvány, ha táncot látsz, drága lány.

Refrén

Gitta:

Drága tündérpár, szőke tündér lány,
Nincs oly édes szende más lány, mint az én kis szép mamám.

Együtt:

Ő is szép volt, szép, ő is épp így élt,
Mit tagadjam rád hasonlít; - rá meg én, mint hű leány.
 

2.

Gitta:

Ha a hold süt fenn, s mama alszik bent, belopódzom, bármint restellem,

Richard:

Soha szebbet még, remekebbet még, ó, bárcsak, bárcsak, verselnék.

Gitta:

Selyem ing szendén, pihegő keblén, tudom, érzem, nála nincs szebb lény!
Noha szunnyad már, ajakárul száll egy sóhaj: férjem hol jár?

Richard:

Kicsi édes, drága lánykám, ez a hír, ez a hír csak a dolgokról zeng,
A remény, mint tarka sárkány, kivirul, magasan lebeg ismét ott fenn.

Gitta:

Van-e lány ily boldog, még egy?! Van-e szebb, nemesebb, mint az én kis arám?
S ki talált már még oly szépet, s oly jót, mint ez a drága lány?

Refrén

Gitta:

Drága tündérpár, szőke tündér lány,
Nincs oly édes szende más lány, napsugár, a rózsaszál

Együtt:

Ő is épp ily szép, ő is épp így élt,
Mit tagadjam rád hasonlít; - rá meg én, mint hű leány.

Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert – Fischer Sándor: A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja 

/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1975. augusztus 24., Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara 

Vezényel: Breitner Tamás

- Stanley gárdaezredes és a kalózok dala:

1. vers

Gárdaezredes:
Csak hánykolódom ágyamon, az álom elkerül,
Nem vagyok árva, fájdalom, mi lesz ha kiderül?
Kit bánt a lelkiismeret, az békét nem talál.
Én percenként felébredek, mert rémít a halál.

Kalózok kara: Mily rémítő halál…
Gárdaezredes:
A csend oly mély, itt nincs veszély, a lelkem most nyugodt.
A bérceken, a völgyben lent, a szél itt s a hold súg ott.
Szél beszél, a kis folyócska hallja sóhaját.
Kósza szél, a régi bús, száll a fákon át.

Kalózok kara:  Fákon át!
Gárdaezredes:
Kis folyócska boldog árja álmodozva zúg.
Hajladozva áll a nyárfa, rajta gerle búg.

Kalózok kara: Hajladozva áll a nyárfa, és rajta gerle búg.
Együtt:
Kis folyócska, kis folyócska,
Éppen elég az árva csókja.
Ó te árva, álma szép, vár a gerle, áldjon ég!
Ó te árva, álma szép, vár a gerle, áldjon ég!

2. vers

Gárdaezredes:

Szél csalóka, ég kalóza erre fújdogál.
Nyárfa vár a kis folyóra, kérjük, majd megállj!

Kalózok kara: Majd megállj!
Gárdaezredes:
Könnyű szívvel kalózkodó, ó mily csalfa, csábító.

Kalózok kara: Könnyű szívvel kalózkodó, ó mily csalfa, csábító.
Együtt:
Kis folyó elillanó
Mint a rózsa szirma, áldott,
Árva nyárfa, bús levél, reszket mind, ha fúj a szél.
Árva nyárfa, bús levél, reszket mind, ha fúj a szél.

(A dal lezárását követően - hirtelen váltással - megszólal a Nőikar hadaró dala)

A Dankó Rádióban hangzott el ma délelőtt ez a szép dal, az Az a szép c. adás zenei összeállításában: 

Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet

• Ida belépője, I. felv.: László Margit, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a rádiófelvétel bemutatója, a „Mária Főhadnagy” részleteivel együtt: 1967. augusztus 25., Kossuth Rádió, 19.32 – 20.12

I. 

Madárdalos zöld erdőben jártam,
hol mindig nyár van, soha sincsen tél.
És egy rózsa hullt elém a porba,
tán elsodorta az esti szél.
Árva kis rózsaszál, el sem múlt még a nyár,
téged már lekaszált az őszi szellő.
Szívemhez emeltem hát, szegény rózsát,
szellő vidd a határon át.
Valaki tudom már, oly rég vár.

Rózsám, viruló kis rózsám,
te légy most a postám,
leveleddel üzenek.
Szerelmes rózsám,
neked szól az üzenet.
Tudd meg, hogy epedve vár a
szívednek párja.
Rózsám, viruló kis rózsám,
te légy most a postám,
kedvesemhez odaszállj.
Súgd meg, hogy imádom,
hogy nincs a világon,
szívemben nélküle már
csókos nyár.

II.

Gondolsz-e rám,
szép szerelmes párom,
túl a határon
ha a szíved fáj.
Minden este elkerül az álom,
és egyre várom,
hogy rám találj.
Mindenütt van virág,
napsugár, lombos ág,
tarka rét, margarét,
szerelmes rózsám!
Csak nekem nem nyílik már
a boldogság.
Szellő, vidd a határon át
szívem suhanó dalát:
Várok rád!

Rózsám, viruló kis rózsám,
te légy most a postám,
leveleddel üzenek.
Szerelmes rózsám,
neked szól az üzenet.
Tudd meg, hogy epedve vár a
szívednek párja.
Rózsám, viruló kis rózsám,
te légy most a postám,
kedvesemhez odaszállj.
Súgd meg, hogy imádom,
hogy nincs a világon,
szívemben nélküle már
csókos nyár.

Szirmai Albert: Mágnás Miska

„Cintányéros cudar világ” – Miska és Marcsa vidám duettje

Szövegét írta: Gábor Andor

I.

Miska:

Így mulatok, úgy mulatok,
Jó italokat hozatok,
Egy nótát is elhuzatok,
Úgy mulatok, mint egy úr,
Fi-fi-finomul.

Marcsa:

Így vigalom, úgy vigalom,
Hegyen-völgyön lakodalom,
Pont ez az én hivatalom,
Nem búsulok, mért tenném?
Sőt, vigadok én!|

Marcsa:

Ott a pohár, idd ki betyár!

Miska:

Minden egy cseppért kár!

Refr.
Marcsa:

Cintányéros csudavilág,
Iszok egy kortyocskát:
Cintányéros cudar világ,
Adok egy csólkocskát.

Miska:

Cintányéros cudar világ,
Amig akadnak édes nők!

Együtt:

Cintányéros cudar világ,
Addig igyuk meg a pezsgőt!

II.

Marcsa:

Addig iszok, addig iszok,
Míg a világ, ez a piszok, 
Meg nem tudja, mért búsulok,
Mert tarajos kedvem van,
Van, de csakugyan.

Miska:

Erre rica, arra rica,

Pattogatott kukorica,

Hej, Katica! Hej, Marica!

Jössz be ide mellém la,

Drága viola!

Idd az italt,

Fújd el a dalt,

Úgy se sokáig tart!

Refr.

Együtt:
Cintányéros cudar világ,...

Szirmai Albert: Mágnás Miska

„Tasziló a neve...” – Baracs dala, I. felv.

Szövegét írta: Gábor Andor

I. 

Csak egy kis perc türelmet kérek,
Barátomat bemutatom:
Külföldön járt, idegenné lett,
Bolyongott zordon utakon.

A családfája ezeréves,
Ő maga csupa vaderő.
Bár kissé a modora érdes,
A fellépése megnyerő.

Refr.:

Tasziló a neve,
Kaszinó a helye,
Tasziló egy büszke nagy úr,
Kiért a nő mind lángra gyúl!
Tasziló a neve,
Kaszinó a helye,
Tasziló egy büszke nagy úr,
Kiért a szív kigyúl!

II. 

Tigrisvadász s világos elme,
E vegyülék ritka ma már!
És legfőképp nők veszedelme,
A hangja szinte muzsikál.

Szemében valami mély tűz
És csupa eszprí a szava.
Ha ő egy célt maga elé tűz,
Ez már győzelem maga.

Refr.:

Tasziló a neve,
Kaszinó a helye,
Tasziló egy büszke nagy úr,
Kiért a nő mind lángra gyúl!
Tasziló a neve,
Kaszinó a helye,
Tasziló egy büszke nagy úr,
Kiért a szív kigyúl!

Huszka Jenő - Szilágyi László: Erzsébet

Ida dala:

Bár szívügyekben jártas voltam

Még sose volt ily zavarom, mint most van.

Úgy hallgatom őt, mint jó barát,

Tessék, valljon hát.

Van az úgy, kérem, néha, néha,

Hogy ég a szív, s a száj az néma,

Ezer szép álmot sző az ember,

S beszélni isten tudja nem mer,

Szerelmes, édes vágyak hívnak,

Az ajkak szóra mégsem nyílnak,

S elvérzel inkább titkon, csendben,

Sem hogy kimond azt az egy szót, hogy s z e r e t e m.

 Furcsa dolog, de tényleg így van,

Titkainkat fáj bevallani nyíltan,

S tudni szeretnénk, mégis titkát,

Tessék, vallok hát.

Van az úgy, kérem, néha, néha,

Úgy ég a szív, s az ajkunk néma,  

Ezer szép álmot sző az ember,

Beszélni nem tud, szólni nem mer.

Szerelmes, édes vágyak hívnak,

És most már ajkam szóra nyílhat,

Sokáig vártam titkon, csendben,

Kimondom hát azt az egy szót, hogy szeretem.

Kapcs. 435., 434., 67. sorszámok

Robert Planquette: Rip van Winkle 

 „Csábít a tengernyi kincs” -  Rip dala, I. felv.

(A Rádió Dalszínházának 1968-as stúdiófelvételén Melis György énekli.)

Dalszöveg: Romhányi József

Csábít a tengernyi kincs sárga lángja,

Szédít a vérem, mely izzik, mint a tűz!

Mind arra kell csak, hogy légy szép te drága,

És értem olyan sokat szenvedsz, tűz!

Ha megcsodál az úr és irigyel a dáma,

Úgy járhatsz köztük majd, mint ékes tollú páva!

Ékes szép tollú páva!

Lágyan mosolyogsz rám!

A csókod kér a szám!

Lehet, hogy bűn, hogy szívem álma vétek,

De bennem él egy fényes álomkép!

Akinek nincs, tőlem bármennyit kérhet,

A kincsem jó szívvel így osztom szét!

De Te is velem légy, a szívünk mindig tárva,

Majd felvidul a bús, és vigaszt nyer az árva!

És vigaszt nyer a bús, az árva!

Szeret minket a nép!

Ugye, az álmom szép?

Kapcs.: 637., 250., 249. sorszámok

Oscar Straus: Legénybúcsú

„Csak hallgass, csak hallgass! Hallgatni oly jó.” – Hans dala, II. felv.

(A Rádió Dalszínházának 1968-as stúdiófelvételén Simándy József énekli)

Dalszöveg: Gábor Andor

I.

A lámpa fénye diszkrét,

Az asztalon virág,

Az életem csak itt szép,

Ez itt a jó világ.

Zenét is hallok távol,

puhán hódít el ez:

Mi sír e muzsikából?

Mily édes valcer ez?

S ha van mellettem egy leány,

egy drága, drága jószág,

Úgy érzem én, mint hogyha rám

Hullnának nyíló rózsák.

Barátságos meleg sarok,

Itt senkisem tud rólunk,

Szikrázó szép piros borok,

S mi egy igét se szólunk.

Csak hallgass, csak hallgass! Hallgatni oly jó,

Mit érzünk ilyenkor úgysincs arra szó.

Vállamra fejecskéd csak hajtsd édesen,

Tudom, hogy szeretsz, hát meg sem kérdezem!

II.  

Hány óra az sem számít,

Soká maradhatunk,

Mindenki oly vidám itt,

S mi csak némák vagyunk.

Bár nyújthatnám ez estét

Még hajnalnál tovább,

Itt hol tündérkezecskék

Tettek velem csodát.

Örök hűségről nincs beszéd,

Olyat ki mer remélni?

Szerelmünk, és ez benne szép,

Csak egy napot tud élni.

És zeng a dal feléd megint,

Elringatván a lelked:

A valcer melynél szíveink

Imént egymásra leltek.

Csak hallgass, csak hallgass! Hallgatni oly jó,

Mit érzünk ilyenkor úgysincs arra szó.

Vállamra fejecskéd csak hajtsd édesen,

Tudom, hogy szeretsz, hát meg sem kérdezem!

Múltidézés

Az operettbemutató képes-szöveges kísérőfüzete – kotta- és versrészletekkel

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

romantikus operett két részben

A Fővárosi Operettszínház bemutatója: 1990. április 6.

Szöveg: A. M. Willner és Robert Bodanszky

Fordította: Gábor Andor

Átdolgozta: Vámos László

Közreműködik a Fővárosi Operettszínház Énekkara, Zenekara, Balettkara

Vezényelnek: VÁRADI KATALIN, RÓNAI PÁL

Rendező: VÁMOS LÁSZLÓ

TÖBB SZEREPOSZTÁSBAN került színre az operett:

Dragotin Péter - GÁRDAY GÁBOR, MARIK PÉTER

Zórika, a lánya - KALOCSAY ZSUZSA, OSZVALD MARIKA, SZÓKA JÚLlA

Jolán, az unokahúga - OSZVALD MARIKA, SZILÁGYI OLGA, VÁSÁRI MÓNIKA

Józsi, cigányzenész - JANKOVITS JÓZSEF, VIRÁGH JÓZSEF

Kőrösházy Ilona, földbirtokosnő - DOMONKOS ZSUZSA, KOVÁCS BRIGITTA, TIBOLDI MÁRIA, ZSADON ANDREA

Bolányi Gergely - PEREGI PÉTER, SIPEKI TIBOR

Dimetreanu Kajetán - CSERE LÁSZLÓ, HIDVÉGI MIKLÓS, SZOLNOKI TIBOR

Kolompár Mihály, cigányvajda - BENKÓCZY ZOLTÁN, MAKAY SANDOR

Julcsa, Zórika dajkája - KOVÁCS IBY, MÁNYAI ZSUZSA

Misa, Dragotin inasa - MAGASHÁZY ISTVÁN, SZÉKI JÓZSEF

Kéremné asszony - BENKŐ ADRlENN, KÖDMÖN PIROSKA

Dimetreanu polgármester - VÁRADI BALOGH LÁSZLÓ

A hegedűszólót játssza: Szabó Bea és Kerekes Tibor

Szólót táncol: Czár Mónika, Nagy Zoltán

Jelmeztervező: Kemenes Fanny

Díszlettervező: Csikós Attila m.v.

Koreográfus: Gajdos József m.v.

Karigazgató: Rónai Pál

Oscar Straus: Legénybúcsú

"Stefánia, Stefánia”  - Stefi és Vincenz kettőse, I. felv.

(A Rádió Dalszínházának  1968-as stúdiófelvételén Andor Éva és Várhelyi Endre éneklik)

Dalszöveg: Gábor Andor

• Vincenz:

Én drága kis asszonyom,

szerelmem édes terhe nyom!

Egy perc! Szívem kigyúlt

És lángba is borult.

• Stefi:

Valóban ritka szép eset,

Rég hallottam ily kedveset.

Önnél a vér felforrt,

de mondja miért?

• Vincenz:

Mert.

• Stefi:

Nos?

• Vincenz:

Szép kegyed!

Szép sőt csinos, kekk!

• Stefi:

Friss!

Mint egy jólnevelt bakfis.

• Vincenz:

Bölcs! Nett!

• Stefi:

És talán kissé kokott!

• Vincenz:

Szóval hát egy szóval, ó!

Pont én nekem való!

• Kettős:

Szóval hát egy szóval, ó!

Pont én nekem való!

• Vincenz:

Stefánia! Stefánia!

A szívem Önt kívánia,

Stefánia, Stefánia,

részemről ez már mánia!

• Kettős:

Stefánia! Stefánia!

Sosem lesz mit megbánnia!

Öné e lágy litánia.

• Vincenz:

Stefánia! Stefánia

• Kettős:

Enyém e lágy litánia

Stefánia! Stefánia! Stefánia!

2.

• Stefi:

Már törtem én is a fejem,

hogy férjuram milyen legyen.

S e szív mélyébe, lám

Képét megrajzolám.

• Vincenz:

Ah, súgja hát fülem felé,

A férfiút hogy képzelé?

Hogyan s’ miképp?

Minő a mintakép?

• Stefi:

Hős!

• Vincenz:

Hős.

• Stefi:

Délceg, bátor és erős, fess!

Flott!

• Vinzenc:

Akkor már jól választott.

• Stefi:

Jó!  Hű!

• Vincenz

Férfias de vajszívű

• Stefi:

Ne legyen ugrándozó!

Inkább ábrándozó.

• Együtt:

És ne legyen ugrándozó!

Inkább ábrándozó!

• Vincenz:

Stefánia! Stefánia!

A szívem Önt kívánia,

Stefánia, Stefánia,

részemről ez már mánia!

• Kettős:

Stefánia! Stefánia!

Sosem lesz mit megbánnia!

Öné e lágy litánia.

• Vincenz:

Stefánia! Stefánia

• Kettős:

Enyém e lágy litánia

Stefánia! Stefánia! Stefánia!

SANTA LUCIA

- Barcarola – nápolyi dal

Magyar szövegét írta: Gerő Imre

1.

Holdfényes éjjelen rólad szerelmesen suttog a szellő, oh drága delnő!

Holdfényes éjjelen rólad szerelmesen suttog a szellő, oh drága delnő!

Lelkem reménye jer csónakomba, Szentem Luciám, szentem Luciám!

Lelkem reménye jer csónakomba, Szentem Luciám, szentem Luciám!

2.

Hozzád szép angyalom epedve szól dalom, ha nyílik ablakod, az ég is ragyog!

Hozzád szép angyalom epedve szól dalom, ha nyílik ablakod, az ég is ragyog!

Szökjél le hozzám, pajzán kis violám, Szentem Luciám, szentem Luciám!

Szökjél le hozzám, pajzán kis violám, Szentem Luciám, szentem Luciám!

3.

Szép sima tengeren jöjj édes nő velem, lágy fürge hullám ringatja sajkám.

Szép sima tengeren jöjj édes nő velem, lágy fürge hullám ringatja sajkám.

Simulsz karomban, csókollak boldogan, Szentem Luciám, szentem Luciám!

Simulsz karomban, csókollak boldogan, Szentem Luciám, szentem Luciám!

A bálkirálynő („The Catch of the Season”  -1904)

Operett két felvonásban.

Szövegét irták: Seymour Hicks és Cosmo Hamilton, verseit Chas H. Taylor.

Fordította: Heltai Jenő.

Zenéjét szerzették: Herbert E. Haines  (1880-1923) és Evelyn Baker

A magyarországi bemutató előadás a Népszinház-Vigoperában volt (1907.november 17.)

Katonabanda induló

1.

Van-e kedvesebb, dicsőbb dolog, mintha közelg a banda,

Mintha közelg, mintha közelg, mintha közelg a banda.

Boldogok vagyunk mi, angolok, hogyha közelg a banda,

Hogyha közelg, hogyha közelg, hogyha közelg a banda.

Ujjong a nép, fut száz gyerek, mosolyg a férfi, nő, ha jön a büszke hadsereg,

Ha szól a kürt, a dob pereg és a banda jő! És a banda jő!

A banda jő, ujjong a nép, minden csibész taktusba lép,

Száz kendőcske leng, kalap repül, a hangulat dicső.

Nyomban táncra kél a nép, pompás a kép, ha a banda jő!

(ism. énekkar)

2.

Van-e élvezet jutányosabb, mintha közelg a banda,

Mintha közelg, mintha közelg, mintha közelg a banda.

Fényesebb a sok kürt, mint a nap, hogyha közelg a banda,

Hogyha közelg, hogyha közelg, hogyha közelg a banda.

Elől a vén tamburmajor, kövér és délceg ő. Szakálla hosszú, réz az orr,

Csodálja őt a gróf, a pór, ha a banda jő! Ha banda jő!

Refrén:

A banda jő, ujjong a nép…

A bálkirálynő („The Catch of the Season”  -1904)

Operett két felvonásban.

Szövegét irták: Seymour Hicks és Cosmo Hamilton, verseit Chas H. Taylor.

Fordította: Heltai Jenő.

Zenéjét szerzették: Herbert E. Haines  (1880-1923) és Evelyn Baker

A magyarországi bemutató előadás a Népszinház-Vigoperában volt (1907.november 17.)

Angela dala: Oly jó, oly jó leszek

1.

Meddig fog annyi vizsgaszem

Vigyázni még reám:

Meddig leszek, jaj istenem,

Kis iskolásleány?

Ma este, jaj, hadd menjek el,

A bálba vágyom, óh!

Hogy mindig itthon ülni kell,

Ez egy csöppet se jó!

Oly jó, oly jó leszek én mamám,

Oly jó az ám,

Így ülvén ott neked szót fogadok,

Dehogy is nyitom ki a szám.

És hozzám hogyha egy úr beszél,

A választ bízd reám:

„Csak egy szegény buta lány vagyok én,

Ne szóljon az úr hozzám!”

2.

Tudom, mi illik és mi nem,

Hisz jólnevelt vagyok.

Majd egy sarokba csendesen

Elüldögélek ott.

Megnézem azt, megnézem ezt.

Finom leszek, szerény.

Mamám, ha egy kicsit szeretsz,

hadd menjek el ma én.

Oly jó, oly jó leszek én mamám,

Oly jó az ám,

Így ülvén ott neked szót fogadok,

Dehogy is nyitom ki a szám.

És hozzám hogyha egy úr beszél,

A választ bízd reám:

„Csak egy szegény buta lány vagyok én,

Ne szóljon az úr hozzám!”

A nap hőse

Nálunk itt a lánysereg,

Ma évről évre másnak hízeleg.

Ünnepli hőn rajongva,

Keríti őt horogra,

Hogy véges végül férjül csípje meg.

Vajon melyk lesz boldogabb?

Vajon mely lesz, aki célt ér?

Leányok kard ki kard,

A harc az egyre tart

A versengés egy férjért.

Van neki százötven őse, a napnak ő a hőse.

Ő a fényes ideál, kit mindenki megcsodál,

Neki ellent nem áll egy nő se!

E híres úr minden zsúr irigyelt, ünnepelt

Központja, dísze, hőse!

(ism.)