Kapcs.
405., 404., 403., 402., 81. és 80. sorszámokhoz
Kiegészítés
Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő
Liza és Zsupán kettőse: „Te légy az álmom” (Zentay Anna és Melis György)
Operett-keresztmetszet. Qualiton gondozásában jelent meg LP-n, 1965-ben.
Km. Németh Marika, Zentay Anna, Szőnyi Olga, Csajányi György, Ilosfalvy Róbert, Melis György, az MRT Énekkara, Gyermekara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc SLPX 6551
Zsupán
Ha rám húzom a paplant, csend borul rám.
Sok-sok furcsát, szokatlant álmodom ám.
Szőke, barna, vörös kis nő
Mind nevet rám, mind oly mosolygó,
Kívánatos jó!
Mind meg csókol ahány van, nem csekélység.
Ám de egyszer sem láttam köztük önt még!
Ennél fogva nagyon kérem, hisz sötét van,
Jöjjön el ma álmomban.
Te légy az álmom ma éjjel Mucikám.
Te légy a párom gyönyörű muzsikám.
Álmomban jöjj el csendben, titkon.
Csókkal várlak itthon.
Rózsaerdő lesz a kisszobám.
Te légy az álmom ma éjjel Mucikám.
A szád a számon, az jobban esnék tán.
Hisz ebben végre semmi sincsen.
Jöjj el drága kincsem.
Ez csak álom, drága kis szívem!
Lizácska
Az hogy terve igen szép, én belátom.
Ám hogy önhöz bemennék, nem barátom.
Álmában sem kívánhatja egy leánytól,
Elszánt kívánság, egy-két kívánság.
Zsupán
Az nagyon rossz megoldás mit ön óhajt.
Itt benn talál nekem mást, úgy teszünk majd!
Álmodom én magáról ma, bízza csak rám.
Maga jöjjön én hozzám!
Liza
Te légy az álmom ma éjjel Mucikám.
Te légy a párom gyönyörű muzsikám.
Álmomban jöjj el csendben, titkon.
Csókkal várlak itthon.
Rózsaerdő lesz a kisszobám.
Te légy az álmom ma éjjel Mucikám.
A szád a számon, az jobban esnék tán.
Hisz ebben végre semmi sincsen.
Jöjj el drága kincsem.
Zsupán
Ez csak álom, drága kis cicám!
Együtt
Te légy az álmom ma éjjel Mucikám.
A szád a számon, az jobban esnék tán.
Hisz ebben végre semmi sincsen.
Jöjj el drága kincsem.
Ez csak álom, drága kis cicám!
Kapcs. 401., 400., 399., 398., 397. sorszámok
Pontosítás, helyesbítés, pótlás
Farkas Ferenc – Dékány András – Dalos László: Zeng az erdő
Rádió-daljáték
A Magyar Rádió két stúdiófelvételt készített ebből a
rádió-daljátékból:
I. A Magyar Rádiószínház
bemutatója: 1952. december 25, Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00
Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus
Zenekara és a Forrai-kórus
Vezényel: Vaszy Viktor
Zenei rendező: Gallia Tamás
Rendező: Szécsi Tamás
Szereposztás:
Balla Marci, erdész - Sárdy
János
Tera néni, édesanyja – Berki
Lili
Vidorka Gergő, nevelőapja – Gózon
Gyula
Nemes Bori – Zentai Anna
Kernács Professzor – Tímár
József
Bodola Pista, mozdonyvezető – Bikády
György
Danka Bözsi – Kiss Manyi
Cobák gazda – Képessy József
Deli, a társa – Raksányi Gellért
Favágó János – Szemethy Endre
Csutorás, kocsmáros – Baló Elemér
II. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. augusztus 21., Petőfi Rádió 14.45 - 15.40
Az átdolgozott, 1965-ös rádióváltozat bemutatójához a
keretjátékot írta: Baróti Géza Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Lehel György Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szerkesztő: Bitó Pál Özv. Balla Mártonné – Kiss Manyi Vidorka Mátyás – Melis György Az 1952-es bemutató színlapjához képest változás az is, hogy itt új szereplőket találunk: Parádi Pál és Vidorka Mátyás |
Mind a dialógusok, mind az énekszámok track-bontásban, egyenként is visszahallgathatók itt:
Farkas Ferenc – Dékány András – Baróti Géza – Dalos László: Zeng az erdő
1.) Marci és Bori szerelmi
kettőse – Emlékszel tavasz idején
Marci
Domb oldalon játszottunk még valamikor régen,
szálltak felettünk a felhők a magas égen!
Gyönge kezed reszketve hogy fogózott enyémbe,
féltél, remegtél, ha megremegett a lomb!
Refrén
Emlékszel tavasz idején, kószáltunk ugye te meg én,
ránk várt az erdő a domb oldalán!
Bori
Hívtak szép meseligetek,
fák lombján lepke libegett,
tündérek kacagtak manók dalán.
Marci
Játszadozó kedvünk ma új szerelemre ébred,
Együtt
Fűzfa sípon szárnyal szét lágy hangokkal az ének.
Refrén
Emlékszel tavasz idején, kószáltunk ugye te meg én,
ránk várt az erdő a domb oldalán!
II.
Bori
Domb oldalon járunk most, szebb a világ mint régen,
Nincsen felettünk már felhő a magas égen!
Két kezedet boldogság megszorítani bátran,
nem félek, látom már, mily derűs a világ!
Refrén
Emlékszel tavasz idején, kószáltunk ugye te meg én,
ránk várt az erdő a domb oldalán!
Hívtak szép meseligetek,
fák lombján lepke libegett,
tündérek kacagtak manók dalán.
Marci
Játszadozó kedvünk ma új szerelemre ébred,
Együtt
Kis dalunk szárnyal, szép lágy hangokkal az égen.
Refrén
Emlékszel tavasz idején, kószáltunk ugye te meg én,
ránk várt az erdő a domb oldalán!
2.) „Be szép az erdő” – Marci belépője
I.
Be szép az erdő, a tarka rét,
fák sűrű lombján a napsugár ég,
mohos fenyők, vén tölgyfák felett
úgy ragyog a kéklő ég.
II.
Lépted alatt széthull a göröngy,
virágok szirmán harmat a gyöngy,
fellegek járnak, madarak szállnak,
pihen a néma völgy.
III.
Bárhova távozzál, vigyen a sors akárhová,
vágyik a szív vissza, ide a fák árnya alá.
Be szép vagy erdő, virágos rét,
fák sűrű lombján a napsugár ég,
fellegek járnak, madarak szállnak,
s ragyog a kéklő ég!
3.) Mókus-dal – Bori dala
I.
Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra,
eljön-e
vajon ide kedves párom, szép virágom, megölel-e karja?
Erdőn-mezőn
csak őt várom, jönne bár elémbe,
átölelném,
megcsókolnám, erdő sűrűjébe’.
Akkor az
iharosi rengetegben ágról-ágra szökdöshetsz,
hallod-e csiribiri mókus pajtás, tőlünk akár megszökhetsz.
II.
Erdei
terefere gyakran hallik fenyves lombján, galagonya ágon,
este a
tobozoknak, mókus pajtás, mért pletykálod ki a kicsi párom?
Erdőn-mezőn
csak őt várom, jönne bár elémbe,
átölelném,
megcsókolnám, erdő sűrűjébe’.
Akkor az
iharosi rengetegből költözhetsz más hegyhátra,
úgy biz’ a
csiribiri mókus pajtás, senki se ad már pletykádra.
4.) Fütty-dal – Bernáth professzor dala
I.
Még fürge a
lábam, kedvem vidám (fütty.....)
úgy száguldok
által az erdő honán! (fütty.....)
Kedvemre kutatok
füveket, fát,
jókedvű vagyok
az életen át!
Refrén
Csupa virág
ez a világ,
Jó barátaim
a füvek, a fák,
cserfalevél,
tölgyfalevél:
minekünk susog a szél! (fütty.....)
II.
Még másfelé kutatok, sok haszna nincs (fütty.....)
mert csalásnak
bizonyult sok női tincs! (fütty.....)
Szívem megsebezte
száz rózsaág,
maradtak végül
a füvek, a fák!
Refrén
Csupa virág
ez a világ,
jó barátaim
a füvek, a fák,
cserfalevél,
tölgyfalevél:
minekünk susog a szél! (fütty.....)
III.
Még hogyha a
leányok vesznek körül (fütty.....)
a szívem
elszorul és mégis örül! (fütty.....)
eszembe jutsz
elmúlt szép ifjúság,
(de) megvigasztalnak
a füvek, a fák!
Refrén
Csupa virág
ez a világ,
jó barátaim
a füvek, a fák,
cserfalevél,
tölgyfalevél:
csak nekünk susog
a szél! (fütty.....)
5.) Mozdony-dal – Parádi Pál és Bözsi kettőse
I.
Parádi Pál
Van nekünk
egy mozdonyunk s-ha-s-ha s-ha-s-ha
róla szól a
dalunk s-ha-s-ha s-ha-s-ha
Völgyeken és
hegyen át
jókedvűen megyen
át,
szorgalmasan,
fáradatlan
hordja, cipeli
a fát!
Refrén
Dobogó
robogó dallal száguldj,
hidakon tereken,
kanyarogva kereken,
igyekezz szaporán
csöpp kis mozdony,
zakatolj a síneken át!
II.
Bözsi
Lenn a völgyben
várnak rád s-ha-s-ha s-ha-s-ha
vidd le
gyorsan mind a fát s-ha-s-ha s-ha-s-ha
Tág hidakkal
szélesen
jó utakkal
ékesen,
szebbé tesszük
életünket,
rajta! Tova sebesen!
Refrén
Dobogó
robogó dallal száguldj,
hidakon tereken,
kanyarogva kereken,
igyekezz szaporán
csöpp kis mozdony,
zakatolj a
síneken át!
6.) „Holdas éjjel” – Marci és Bori kettőse
I.
Marci
Hidd el nekem édes kincsem,
csak te vagy, más senkim
sincsen,
téged adott nékem a világ!
Nincsen nálad kedvesebb
virág,
a faluba nálad szebb virág!
Refrén
Holdas éjjel ablakomnál
fülemüle énekelt,
rezedával, violával, küldte
illatát a kert!
Kis madárnak szép szavára
hű szívemnek szárnya nőtt,
Megfürödvén illatokban,
elszállt, hogy köszöntse őt!
II.
Bori
Régen tudod, hogy szeretlek,
Várva vártam, hogy föllellek,
Teveled az élet boldogság!
Hiszen olyan régen vártam rád,
Szerelemmel vártam én reád!
Refrén
Holdas éjjel ablakomnál
fülemüle énekelt,
rezedával, violával, küldte
illatát a kert!
Feléd szállott sóhajtásom,
üzenetem csak feléd,
így hallgattam édes kincsem
fülemüle énekét!
Kapcs.: 377., 376., 32. sorszámok
Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó – Rádiódaljáték teljes stúdiófelvétele!
(1:45:07) a YouTube-on már elérhető.
Az adatbázisomból néhány információt megosztok erről a csodaszép daljáték rádiófelvételéről, a kor nagyszerű operaénekes-generációjának avatott képviselőivel rögzített dalszámokról is:
Farkas Ferenc Dékány András szövegére komponált Csínom Palkó című daljátékát a rádió megrendelésére készítette, melynek 1949-ben volt a bemutatója; e rádiófelvétel átdolgozása után, 1951. február 22-én mutatta be a Városi Színház - a mai Erkel Színház - az átdolgozott művet.
A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. május 1-jén sugározta:
Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó
3 felvonásos daljáték
Vezényel: Lehel György
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András
Szereposztás:
Csínom Palkó – Simándy József
Csínom Jankó – Palócz László
Balogh Ádám, kapitány – Melis György
Zsuzsika – Gyurkovics Mária
Rosta Márton – Szabó Ernő
Éduska, a leánya – Házy Erzsébet
Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László
Förgeteg, betyár – Radnay György
Örzse – Komlóssy Erzsébet
Kati – Andor Éva
Koháry gróf – Deák Sándor
Koháry grófné – Neményi Lili
Tájékoztatásul ideírom a stúdiófelvételen található főbb betétszámok megnevezését és előadóit:
- Előjáték és Förgeteg dala (Radnay György)
- Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse: „Jöttünk Edelényből” (Simándy József, Palócz László)
- Kati és Jankó kettőse: „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Dunaág, nagy Dunaág….” (Andor Éva, Palócz László)
- Palkó és „Tyukodi kettőse: „Te vagy a legény!...” (Simándy József, Domahidy László, énekkar)
- Palkó és Jankó dala (Simándy József, Palócz László)
- Balogh Ádám dala: „Ahol te jársz” (Melis György)
- Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…” (Komlóssy Erzsébet, énekkar)
- Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv.: „Jó estét, jó estét, áldás erő békesség” (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar; próza: Radnay György)
- Prózai jelenet, I. felv.: „Mézeskalács, abból ugyan mi nem kérünk” – próza: (Házy Erzsébet, Radnay György, Szabó Ernő)
- Zsuzsika dala: „Sírva írt levelem” (Gyurkovics Mária)
- Jelenet és Palkó dala, I. felv.: „Jaj, ez a sok kacat”; „Elrepült a szép madárka, messze repültˇ - Próza (Ének és próza: Simándy József, km. Házy Erzsébet).
- Éduska és Palkó kettőse, I. felv.: „Éduska, te volnál”; „jójszakát kis leány, a nevem Csínom Palkó” (Házy Erzsébet, Simándy József – ének és próza)
- I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, Domahidy László, Melis György, Simándy József, Palócz László, énekkar)
- Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József)
- Zsuzsika, Éduska és Rosta jelenete, II. felv.: „Hát itt fogunk mulatni”; „Olvasd: sírva írom levelem” (Próza, ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet)
- Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse a II. felvonásból: „Hűséges szívemmel” (Gyurkovics Mária, Melis György)
- Zsuzsika és Éduska jelenete, II. felv.: „Ennyire szereted?”; „Hé, emberek, jó egészséget, itt volnánk” (Próza és ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György)
- Éduska és Balogh Ádám jelenete, III. felv.: „Kapitány uram, szolgálatára” (Próza és ének: Házy Erzsébet, Melis György)
- Jelenet, III.felv. (Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György, Domahidy József)
- Koháry grófné és Rosta Márton kettőse: „Ein, zwei, drei, ein, három a tánc…” (Neményi Lili, Szabó Ernő)
- Prózai jelenet és a III. felv. fináléja: „Ide hozzám! Nézzétek, Tyukodi a bakon!....Jól verekedtetek! Az új rangot megérdemlitek!...Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom…” ( próza és ének: Házy Erzsébet, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar)
Lehár Ferenc: A víg özvegy –„Pavilon-kettős” - Koltay Valéria és Kövecses Béla
Magyar szöveg: Mérei Adolf
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. december
8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27. – Vezényel: Sebestyén András – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy
Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bilicsi
Tivadar, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező:
Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György.
Valencienne és Camille de Rosillon jelenete, II. felv.:
Valencienne: Szegény fiú!
Camille: Megöl a kínom!
Valencienne: Meggyógyítom,
megházasítom: az özvegyet, uram, ma még eljegyzi!
Camille: Ez a beszéd szívem
halálra sebzi!
Valencienne: Nem mondanék ma nemet én, nem volnék már régen ilyen gyáva,
ha nékem a gyűlölt erény nem állna
mindenütt utamba.
Camille: Lemondjak Rólad, a
boldogságom?
Valencienne: Van annyi szép nő a
világon!
Camille: Én a tiéd, Te az
enyém!
Valencienne: Ne gondolj rá, hiú
remény!
Camille: Egy csókot kérek!
Valencienne: Uram, ez erőszak!
Camille: Ne félj, nem bántlak
én!
Camille de Rosillon
áriája:
Májusban nyílnak a
rózsák, oly dúsan, színesen.
Szerelem szép virága
kinyílt a szívemen!
Ha nékem rózsafája Te
vagy Te drága lény,
Az égnek boldogsága,
mint álom száll felém!
Most Tőled el kell
válnom, a boldogság csaló?
Csak délibáb volt álmom,
s a rózsa hervadó?
Lelkemnek reménye, ha
győzök száz bajon,
Ha összeforr majd vélem
az én kis angyalom!
Ha összeforr majd vélem az
én kis angyalom!...
Folytatólag a jelenet
Valencienne: Rossz fiú!
Camille: Angyalkám!.
Valencienne: Ó, hagyj el! Hagyj!
Különben elhagy a józan ész!
Camille: Búcsúra egy csókot!
Ajkad nyújtsd felém!
Nézd, ez a kicsi
pavilon, csupa titok ez a hely itt bent!
Nézd, ez a kicsi
pavilon, nem fecseg ki semmit sohasem!
Félhomálya véd, csak a
vágy lángja ég!
Nézd, ez a kicsi
pavilon, üdvöket ígérget csábítón!
Valencienne: Óh, érzem,... bemegyek
én de nyomban...
Camille: Jó ez a kicsi
pavilon...
Együtt: Félhomálya véd, csak a
vágy lángja ég!
Hív ez a kicsi pavilon,
üdvöket ígérget csábítón!
Kapcs. 674. sorszám
Folytatom:
Huszka Jenő - Martos Ferenc: Aranyvirág (1903)
Nápolyban vagyunk: Aranyvirág a kikötő csavargó
lánya és Beppo az ő vőlegénye. Mindketten jókedvűek, dalosak, boldogok és
szeretik a szabadságot. Ám jön jachtján az amerikai petróleum-király az ő
milliárdos menyasszonyával – mindketten életuntak, a milliárdosok élclapi
karikatúráit testesítik meg. Megkívánják a szegény emberek egyszerű
boldogságát, és a milliárdos leány ráveszi Aranyvirágot, hogy cseréljenek ruhát
egy napra. A csere megtörténik, Aranyvirágból milliárdos kisasszony lesz, de az
új világban szíve visszavágyik az ő Beppójához... Ez a darab vázlatos
története.
A legteljesebb rádiófelvételen (keresztmetszet –
1957) Aranyvirág szoprán szólamán ketten is - Petress Zsuzsa és Lehoczky Éva -
osztoznak, míg Beppót baritonján Palócz László énekli. Más hangfelvételeken -
rádióban vagy hanglemezre - a daljáték egyes részleteit Sárdy János (1943),
Kincses Veronika és Miller Lajos (1977), valamint Farkas Katalin és Póka Balázs
(1988) szólaltatják meg.
Az Aranyvirág dalbetétjeinek romantikus
hangulatú versei a hozzátartozó dallam-, illetve melódiavilágával igen
érzelemdúsak...
Az operett jeleneteiben felhangzó kedves dalok, duettek versszövegét is érdemes megismerni – az eredeti ének-zongorakivonat mellett.
Aranyvirág dala, III. felv.
Élt egyszer egy kicsi leány,
Sötét
szemű és halovány.
Ruhája
egyszerű nagyon,
Nyugágya kopott fapadon.
Elment ez a kicsi leány,
Káprázatos
kincsek után,
Gyémánt,
arany, sok drágaszövet,
Övé, ha
utána siet!
Hát fogta
kicsiny batyuját,
S
elhagyta szülőfaluját!
És messzire ment, csak mendegélt,
Gazdagon,
fényesem élt,
Nem tudta
szegényke, hogy a szív
Akármilyen messziről is visszahív!
II.
Pompázik
a kicsi leány,
Sötét
szemű, bús, halovány.
A lába
szíveken tapos,
De a
szeme, az harmatos.
A nappala
és éjjele
Csak
bánattal, búval tele,
Mint őszi
hervadó falevél,
A sóhaját
viszi a szél!
És száll
a sóhaj, tova száll,
Szellő szárnyán hazatalál!
Temessetek engem otthon el,
Otthonom
kis faluhely!
Csak ott
leszek békén, mert a szív
Akármilyen
messziről is visszahív!
11. Finálé - Aranyvirág dala (nincs rádiófelvétele)
Szállj útra, szállj messzi útra,
Szíved ha
vérzik, ha fáj.
Kárpótol
érte százféle tündéri táj!
Mámorba
ha ringatja lelked,
Fűn, fán
az illat, a báj.
Szállj
útra szép Itáliába,
Szíved ha vérzik, ha fáj!
Aranyvirág és kórus együtt:
Szállj
útra, szállj messzi útra,
Szíved ha
vérzik, ha fáj.
Kárpótol
érte százféle tündéri táj!
Mámorba
ha ringatja lelked,
Fűn, fán
az illat, a báj.
Szállj
útra szép Itáliába,
Szíved ha
vérzik, ha fáj!
Kapcs. 670. sorszám
Folytatom:
Huszka Jenő - Martos Ferenc: Aranyvirág
(1903)
Nápolyban vagyunk: Aranyvirág a
kikötő csavargó lánya és Beppo az ő vőlegénye. Mindketten jókedvűek, dalosak,
boldogok és szeretik a szabadságot. Ám jön jachtján az amerikai
petróleum-király az ő milliárdos menyasszonyával – mindketten életuntak, a
milliárdosok élclapi karikatúráit testesítik meg. Megkívánják a
szegény emberek egyszerű boldogságát, és a milliárdos leány ráveszi
Aranyvirágot, hogy cseréljenek ruhát egy napra. A csere megtörténik,
Aranyvirágból milliárdos kisasszony lesz, de az új világban szíve visszavágyik
az ő Beppójához... Ez a darab vázlatos története.
A legteljesebb rádiófelvételen
(keresztmetszet – 1957) Aranyvirág szoprán szólamán ketten is - Petress Zsuzsa
és Lehoczky Éva - osztoznak, míg Beppót baritonján Palócz László énekli. Más
hangfelvételeken - rádióban vagy hanglemezre - a daljáték egyes részleteit
Sárdy János (1943), Kincses Veronika és Miller Lajos (1977), valamint Farkas
Katalin és Póka Balázs (1988) szólaltatják meg.
Az Aranyvirág dalbetétjeinek
romantikus hangulatú versei a hozzátartozó dallam-, illetve
melódiavilágával igen érzelemdúsak...
Az operett jeleneteiben felhangzó kedves dalok, duettek versszövegét is érdemes megismerni – az eredeti ének-zongorakivonat mellett.
8. Beppo
dala, II. felv. (A rádiófelvételen Palócz László énekli - de
a YouTube-ra nem került fel ez a dal.)
Mikor
leszáll a hold sugára
Aranyvirágnak
ablakára
Reménnyel s bűbájjal tele,
Szerelmem ott reszket vele!
Van-e leány, ki nem szerelmes,
Mikor a fénybogárka repdes,
És kesereg a csalogány,
Holdfényes nyári éjszakán?
Szívem lábadhoz ím letészem,
Mutasd meg utam, szabd ki részem!
Kezedbe adtam éltemet,
Vagy üdvözít, vagy eltemet!
Bárhova nézek, téged látlak,
Ezüst fátylán a holdvilágnak
Csak a te képed keresem!
Mi ez, ha nem a szerelem?
Evezőmmel csak elbánok,
Viharral, vésszel szembe szállok,
Akárhogy zúgnak a habok,
Hajómon nem sápadok,
De éj szemednek pillantása
Izmos karomnak zsibbadása!
Talpon talál a förgeteg,
S előtted porba térdelek!
9. Ellen
dala, III. felv.
I.
Kibontva szárnyunk, hajóra szállunk,
Vitorla duzzad, a hajó repül,
Gyönyörűbb élni oda át.
Nosza, lássuk Amerikát,
Egy-kettőre, előre hát!
Ott jó szeretni, nem bánja senki,
Ha csókkal égetem ajkadat,
Az illatos banánligetben,
A sűrű lomb alatt.
II
Gömbölyű karom barna nyakadon
És derekadon, ugye, jó?
Odaröpít el a hajó, odaröpít el a hajó!
Gömbölyű karom barna nyakadon
És derekadon, ugye, jó?
Cup, cup! Cup, cup!
Odaröpít a hajó!
Kibontva szárnyunk, hajóra szállunk,
Vitorla duzzad, a hajó repül,
Gyönyörűbb élni oda át.
Nosza, lássuk Amerikát,
Egy-kettőre, előre hát!
Ott jó szeretni, nem bánja senki,
Ha csókkal égetem ajkadat,
Az illatos banánligetben,
A lomb alatt. Aaaah!
(Folytatni
fogom.)
Ábrahám Pál (zene)- Harmath Imre (magyar dalszöveg) Hawaii rózsája c. operettjéből "A csillogó ezüst folyó" c. slowfox
Ábrahám Pál (zene)-Harmath Imre (szöveg): Hawaii rózsája c. operett "Ittam egy kis pityót" című slágere, ami az operett egyik legismertebb dala.
Még ilyen vidám nem voltam én
Ujjé, ujjé!
Máma tán a szátán bújt belém
Ujjé, ujjé!
Refrain:
Ittam egy kisz pityó
Kisz pityó, kisz pityó
Kisz édes pityókát
Uraim na kityó
Na kityó, na kityó
Na kityókol meg hát?
Forog ez a zsivány fejem
Ész az egész világ velem
Ittam egy kisz pityó
Kisz pity, kisz pityó
Ma minden mindegy nekem
II.
Bárki moszt ha főzne engemet
Ujjé, ujjé.
Én igent rebegnék, nem nemet
Ujjé, ujjé!
Refrain:
Ábrahám Pál (zene)- Harmath Imre (magyar dal szöveg): Hawaii rózsája c. operettje egyik legismertebb slágere, a Johnny dala- Néger dal magyar szövege
Ismertek jól, hol a dob szól, és hawaii-gitár,
Ott vagyok én mulattató - a nagy néger sztár.
De, hogyha már bezárt a bár, úri nép velem,
Szóba sem áll , nem ember már a szerecsen ...
Egy Johnny vagyok, semmi egyéb,
Ha szemem ragyog, nevet a nép,
Pénzért, money-ért táncolok ó, du-du-du-dú.
Kentucky földjén van a hazám,
Ott zokog az én szegény anyám
Bimba, kinek a szíve oly jó, du-du-du-dú.
Nem fognak velem kezet, mert csak néger vagyok én,
A ladyk szemén mégis furcsa fény ragyog felém.
Egy Johnny vagyok, semmi egyéb,
Ha szemem ragyog, nevet a nép,
Pénzért, money-ért táncolok ó, du-du-du-dú.
Kapcs. 668. sorszám
Folytatom:
Huszka Jenő - Martos Ferenc: Aranyvirág
(1903)
Nápolyban vagyunk: Aranyvirág a
kikötő csavargó lánya és Beppo az ő vőlegénye. Mindketten jókedvűek, dalosak,
boldogok és szeretik a szabadságot. Ám jön jachtján az amerikai
petróleum-király az ő milliárdos menyasszonyával – mindketten életuntak, a
milliárdosok élclapi karikatúráit testesítik meg. Megkívánják a
szegény emberek egyszerű boldogságát, és a milliárdos leány ráveszi
Aranyvirágot, hogy cseréljenek ruhát egy napra. A csere megtörténik,
Aranyvirágból milliárdos kisasszony lesz, de az új világban szíve visszavágyik
az ő Beppójához... Ez a darab vázlatos története.
A legteljesebb rádiófelvételen (keresztmetszet – 1957) Aranyvirág
szoprán szólamán ketten is - Petress Zsuzsa és Lehoczky Éva - osztoznak, míg
Beppót baritonján Palócz László énekli. Más hangfelvételeken - rádióban vagy
hanglemezre - a daljáték egyes részleteit Sárdy János (1943), Kincses Veronika
és Miller Lajos (1977), valamint Farkas Katalin és Póka Balázs (1988)
szólaltatják meg.
Az Aranyvirág dalbetétjeinek
romantikus hangulatú versei a hozzátartozó dallam-, illetve
melódiavilágával igen érzelemdúsak...
Az operett jeleneteiben felhangzó kedves dalok, duettek versszövegét is érdemes megismerni – az eredeti ének-zongorakivonat mellett.
4. Tarantella,
I. felv. (Aranyvirág dala, énekkar)
Aranyvirág
Vállam, állam, mint a márvány,
Nincsen párja Carrarán!
Kórus
Á-á-á-án!
Aranyvirág
Csábító szemem szivárvány,
Aki rám néz, tudja tán!
Kórus
Á-á-á-án!
Aranyvirág
Fürge táncom hogyha járom,
Messze földön, hét határon,
A legényhad él-hal értem
És bolondul csókom után.
Kórus
Á-á-á-á-án!
Aranyvirág
Simogatni, hízelegni, tudnak jól e kis kacsók,
Ámde jobban, lángolóbban is izgat, ajkamon a csók!
Csirri csári, hej, csicsó!
Hej, csicsóka, csirricsár!
De lépre nem megy a csábító,
A kis hamis madár!
Kórus
Simogatni, hízelegni, tudnak jól e kis kacsók,
Ámde jobban, lángolóbban is izgat, ajkain a csók!
Csiri csári, hej, csicsó!
Hej, csicsóka, csirricsár!
De lépre nem megy a csábító,
A kis hamis madár!
(Az eredeti partitúrában Beppo ugyanezt a dalt ugyanezzel a szöveggel ismétli, a kórus is.)
5. Induló,
I. felv. (Aranyvirág dala, énekkar) (A rádiófelvételen Petress Zsuzsa énekli - de a YouTube-ra nem került fel ez a dal.)
(Ellen bárkájából kilépnek a szobalányok, végül pedig Ellen ruhájába öltözve,
Aranyvirág.)
Aranyvirág
Amerikából jöttem én, csuhaj!
Kórus
Haj! Haj!
S vélem e pompás ifjú női raj!
Kórus
Raj! Raj!
Aranyvirág
Mind csupa kék szem és világos haj,
S mind valamennyi szíve, mint a vaj!
Kórus
Vaj! Vaj! Vaj!
....................
Aranyvirág
Bár meg sem állunk, járunk, járunk,
Még sincsen illő párunk,
Vízen, vasúton, majd itt, majd ott,
Visz utunk, s kutatunk kalandot!
Kórus
Bár meg sem állunk, járunk, járunk,
Még sincsen illő párunk,
Vízen, vasúton, majd itt, majd ott,
Visz utunk, s kutatunk kalandot!
Aranyvirág
Szállj útra, szállj messzi útra,
Szíved ha vérzik, fáj,
Kárpótol érte százféle tündéri táj,
Mámorba ringatja lelked fűn, fán illat, a báj!
Szállj útra szép Itáliába,
Szíved ha vérzik, fáj!
Aranyvirág és kórus együtt ismétli
Szállj útra, szállj messzi útra,
Szíved ha vérzik, fáj,
Kárpótol érte százféle tündéri táj,
Mámorba ringatja lelked fűn, fán illat, a báj!
Szállj útra szép Itáliába,
Szíved ha vérzik, fáj!
6. Az I. felvonás fináléjának részlete
(Ellen,
Aranyvirág ruhájába öltözve, a háttérből jő.)
Ellen
Az ajkam kláris, szemem ragyog,
Nápolynak gyöngye az én vagyok!
Aranyvirág az én nevem
S Beppo az én szerelmesem!
Ellen éneke ismét ugyanaz, vele a Kórus énekli
Az ajka kláris, a szíve hő
Nápolynak gyöngye, ím ez a nő!
Aranyvirág az ő neve
S Beppo a hű szerelmese!
7. Aranyvirág dala, II. felv. – Cake Walk
Aranyvirág
Furcsa nékem itt a módi,
De fura figura mindenki!
Férfi és nő, mint a jég,
Folyton folyvást nézi egymást
Hegyesen, begyesen mindenki!
Ily bolondot, mondhatom, hogy sose pipáltam még!
Hej, bezzeg nálunk
Nem így csinálunk!
Egymást megérti
A nő, a férfi!
Szemünk, ha csillan,
Csak össze villan,
Egymásra rátalálunk!
II.
Furcsa nékem itt a módi,
De fura figura mindenki!
Férfi és nő, mint a jég,
Folyton folyvást nézi egymást
Hegyesen, begyesen mindenki!
Ily bolondot, mondhatom, hogy sose pipáltam még! Ah
Hej, bezzeg nálunk
Nem így csinálunk!
Egymást megérti
A nő, a férfi!
Szemünk, ha csillan,
Csak össze villan,
Egymásra rátalálunk! Nálunk, nálunk!
Aranyvirág
és kórus
Hej, bezzeg nálunk
Nem így csinálunk!
Egymást megérti
A nő, a férfi!
Szemünk, ha csillan,
Csak össze villan,
Egymásra rátalálunk!
(Folytatni fogom.)
https://www.youtube.com/watch?v=ccsUx1hPO6Q
Huszka Jenő - Martos Ferenc: Aranyvirág (1903)
Nápolyban vagyunk: Aranyvirág a kikötő csavargó lánya és Beppo az ő vőlegénye. Mindketten jókedvűek, dalosak, boldogok és szeretik a szabadságot. Ám jön jachtján az amerikai petróleum-király az ő milliárdos menyasszonyával – mindketten életuntak, a milliárdosok élclapi karikatúráit testesítik meg. Megkívánják a szegény emberek egyszerű boldogságát, és a milliárdos leány ráveszi Aranyvirágot, hogy cseréljenek ruhát egy napra. A csere megtörténik, Aranyvirágból milliárdos kisasszony lesz, de az új világban szíve visszavágyik az ő Beppójához... Ez a darab vázlatos története.
A legteljesebb rádiófelvételen (keresztmetszet – 1957) Aranyvirág szoprán szólamán ketten is - Petress Zsuzsa és Lehoczky Éva - osztoznak, míg Beppót baritonján Palócz László énekli. Más hangfelvételeken - rádióban vagy hanglemezre - a daljáték egyes részleteit Sárdy János (1943), Kincses Veronika és Miller Lajos (1977), valamint Farkas Katalin és Póka Balázs (1988) szólaltatják meg.
Az Aranyvirág dalbetétjeinek romantikus hangulatú versei a hozzátartozó dallam-, illetve melódiavilágával igen érzelemdúsak...
Az operett jeleneteiben felhangzó kedves dalok, duettek versszövegét is érdemes megismerni – az eredeti ének-zongorakivonat mellett.
1. Barcarola, I. felv.
(Távol a tengeren zenés hajó evez; onnan hallatszik a barcarola.)
(Ének a színfalak
mögött) - Vegyeskar (szoprán, tenor,
basszus)
Édes, bűvös alkonyi szellő szárnya hajtja csónakomat,
Repülj el, szellő, meg ne pihenj, csak egy kis ablak
alatt!
Susogd el ott egy éjszemű lánynak, szíve érte mennyire
fáj!
Kék égen át, zöld lombokon át, csak szállj, csak szállj, tova szállj!
(A függöny lassan felgördül.)
2. Csalogató dal, I. felv. (Beppo és Aranyvirág, énekkar)
Huszka Jenő: Aranyvirág - Beppo dala - Csalogató dal (részlete): „Az én szeretőm haja ében…/ - A kék tenger
partjain a nap aranyfövényen…. /- Hej, egy nápolyi leány, egy nápolyi leány az
én galambom….” (Sárdy János) - 1943. Bokréta I-II. Egyveleg Huszka Jenő
operettjeiből (Hungaroton Record - 1977)
Beppo
Az én szeretőm haja ében,
A nap maga éget a szemében,
Csupa tűz, csupa vér, csupa vér! (A
kórus éneke ezt a sort megismétli.)
Ha megragadom, tova lebben,
Ha kergetem őt, nevet engem,
De azért sokat ér, sokat ér! (A kórus éneke ezt a sort megismétli.)
Kék tenger partjain arany fövényen,
Sugárzó nappalon ezüstös éjen,
Csak rája gondolok, más semmi gondom,
Csak rája gondolok, más semmi gondom.
Hej, egy nápolyi leány, egy nápolyi leány
Az én galambom!
Napkeltekor az evezőmmel,
Napszálltakor a szeretőmmel,
Egyedül sohasem vagyok én! (A kórus éneke ezt a sort megismétli.)
Dalolva napom ha kitöltöm,
Elhálok a jó puha földön,
Szeretőm dobogó kebelén! (A kórus éneke ezt a sort megismétli.)
Aranyvirág (kinn énekel)
Kék tenger partjain arany fövényen,
Sugárzó nappalon ezüstös éjen,
Csak rája gondolok, más semmi gondom,
Csak rája gondolok, más semmi gondom.
Hej, egy nápolyi leány, egy nápolyi leány
Az én galambom!
(Aranyvirág beront a színpadra. Bepppo a karjai közé kapja, s úgy hozza az előtérbe.)
Aranyvirág
Légy büszke, ha nápolyi lettél s nápolyi lányt ha
szerettél,
Csakis itt terem a szerelem! (A kórus éneke ezt a sort megismétli.)
Vigyázz jól, hogy az isteni Nápolyt s a nápolyi lányt,
aki csókolt,
Ne feledd sohasem! (A kórus éneke ezt a sort megismétli.)
Kék tenger partjain arany fövényen,
Sugárzó nappalon ezüstös éjen,
Csak rája gondolok, más semmi gondom,
Csak rája gondolok, más semmi gondom.
Aranyvirág
és Beppo együtt
Hej, egy nápolyi leány, egy nápolyi leány/legény
Az én galambom!
Kórus
Kék tenger partjain arany fövényen,
Sugárzó nappalon ezüstös éjen,
Csak rája gondolok, más semmi gondom,
Csak rája gondolok, más semmi gondom.
Hej, egy nápolyi leány,
Aranyvirág és Beppo, a végén a kórus belép
Egy nápolyi leány/legény
Az én galambom! - Ah!
3. Szerelmi kettős, I. felv.
- Huszka Jenő: Aranyvirág - Aranyvirág és Beppo szerelmi kettőse: „Szívem szívednek örökös rabja lett, ujjadra húzom karikagyűrűmet.../Ragyog a napfény, kék az ég, mosolygóbb nem volt soh’ se még...” (Kincses Veronika és Miller Lajos, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár György) - Hungaroton, 1977; Petőfi Rádió, 1979. február 24., 21.20 - 22.00
I.
Beppo
Szívem szívednek örökös rabja lett,
Ujjadra húzom karikagyűrűmet,
Fiú ha lánynak nálunk gyűrűt ád,
Jelenti véle szíve szándékát!
Aranyvirág
Szívem szívednek örökös rabja lett,
Ujjamra húzom karikagyűrűdet,
Akármi történjék az ég alatt,
A szívem hozzád hű marad,
Beppo
S ha messze mennék, hol a nap se süt,
Aranyvirág
Aranyvirág követne mindenütt!
Beppo
Az Isten engem de nagyon szeret,
Hogy nékem adott tégedet!
II.
Ragyog a napfény, kék az ég,
Mosolygóbb nem volt, soh’se még,
Nékem virít minden virág,
S teli van dallal a világ!
Aranyvirág
Illatos ciprusok tövén
Adtam az első csókot én,
Azóta szívem úgy dobog!
Örökké csókra gondolok!
Együtt
Ragyog a napfény, kék az ég,
Mosolygóbb nem volt, soh’se még,
Nékem virít minden virág,
S teli van dallal a világ!
Illatos ciprusok tövén
Loptam/Adtam az első csókot én,
Azóta szívem úgy dobog!
Örökké csókra gondolok!
(Folytatni fogom!)
Kapcs. 226. és 666. sorszámok
Mivel Házy Erzsébet "Pompadour" rádiófelvételéről a kuplét a YouTube-on nem találni, helyébe linkelem egy angol nyelvű előadásból a dalbetétet – utána a régi magyar nyelvű dalszöveget írom le:
Anthony Barrese conducts and Amy Hutchison
directs.
Leo Fall: Pompadour
A Rudolf Schanzer és Ernst Welisch szövegkönyvére komponált operett Harsányi Zsolt "magyarította" verssorai a rádió teljes stúdiófelvételén Innocent -Vincze Ernő átültetésében hallható, a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31 - 22.00.
Házy Erzsébet (Pompadour
marquise), Koltay Valéria (Belotte, Pompadour szobalánya), Szirmay Márta (Madeleine, René gróf felesége), Korondy
György (René d' Estrades gróf), Palcsó Sándor (Joseph
Calicot, népköltő), Kishegyi Árpád (Collin,
Pompadour inasa), Külkey László (XV.
Lajos király), Nádas Tibor (Maurepas,
rendőrminiszter), Katona Lajos (Poulard,
besúgó, a rendőrminiszter ügynöke), km. az MRT Énekkara és Szimfonikus
Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás - Zenei rendező: Balassa
Sándor. Rendező: László Endre.
Alábbiakban
Harsányi Zsolt fordításának eredeti dalszövegét ismertetem:
Pompadour kupléja, III. felv. – „Szerelemben és sakkban”
I.
A sakkban
a király jól kösse fel a palástját,
Hogy meg
ne lássák
Szörnyű
bukását.
Mint figurára
leplezetlenül haragszom,
Hisz több
a hasznom
Bármely
paraszton.
Mert ha
egy percre
Megjön a
mersze,
Én pedig
persze,
A
küzdelmet már-már feladnám csendesen.
Rondelinette,
rondelinette, rondelinon,
Matt őfelsége, mint rendesen.
II.
Menj
el az erkölcsőrök véleménye mellett,
Kár
rá figyelned,
Ez
legyen elved.
Ajkukon
mindig ott a zord szigorral hangzó
Irgalmatlan
szó,
Ha
– másról van szó.
Fennkölt
a szájuk,
Hamis
a májuk,
Ne
hallgass rájuk.
Nyugodtan
tégy te is csak úgy, mint annyian:
Rondelinette,
rondelinette, rondelinon,
Mikor ölelhetsz, ölelj fiam.
III.
Ha
szívedben, mely eddig árvaságban pangott,
Hallod
a hangot,
Ne
nézd a rangot.
Aki
megölel, abban nem a rang a lényeg,
Hanem
hogy tényleg
Öleljen
téged.
Koldus
vagy báró,
Tegye
mint váró
Ajakam
ráró,
Hogy
herceg volt-e vagy csinos testőrgyerek.
Rondelinette,
rondelinette, rondelinon,
Egy óra múlva mindegy lehet.
IV.
Azonban
voltaképpen nincs reá ok,
Hogy
itt kiállok,
És
prédikálok.
Mit
osztok itt ki bölcs tanácsokat a nőknek,
Mikor
kellőleg
Ismerem
őket?
Én
nálam kérlek,
Van
jobb vezéred,
Úgy
ám: a véred!
Ha
ez megszólal, más tanácsra úgysem adsz,
Rondelinette,
rondelinette, rondelinon,
Szemed
behunyod és szót fogadsz.
Kapcs. 665. sorszám
Leo Fall: Pompadour
Az operett Harsányi Zsolt "magyarította" eredeti verssorai a rádió teljes operettfelvételén Innocent
-Vincze Ernő átültetésében hallható, a Rádió Dalszínházának
bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31 - 22.00.
Házy Erzsébet (Pompadour marquise), Koltay Valéria (Belotte,
Pompadour szobalánya), Szirmay Márta (Madeleine, René
gróf felesége), Korondy
György (René d' Estrades gróf), Palcsó Sándor (Joseph Calicot, népköltő), Kishegyi
Árpád (Collin, Pompadour inasa), Külkey László (XV. Lajos
király), Nádas Tibor (Maurepas, rendőrminiszter), Katona
Lajos (Poulard, besúgó, a rendőrminiszter ügynöke), km.
az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás
- Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre.
Alábbiakban Harsányi Zsolt eredeti dalszövegét ismertetem:
Pompadour és Calicot kettőse, II. felv.
Pompadour
Izgató pofádat nézem,
S most értem csak át
egészen,
Putifárné álláspontját,
Kiről azt a dolgot
mondják.
Helyzetem hajszálra
stimmel,
Nem bírok érzékeimmel, ó...
Calicot
Egy bolond
hisztérikának,
Mit mondjak, ha így
megtámad?
Jobb szeretnék kívül
lenni,
Pardon, kérem el kell
menni.
Pompadour
Elmenésről szót se
halljak,
Most kell, hogy
szerelmet valljak, ó...
Calicot
Bármily
nagy kitüntetésnek tartom,
Mégis
azt kell mondanom, hogy pardon!
Hagyjon,
mert a végén
Nagyot
mondok még én, ó...
Pompadour
(Refr.)
Ó,
József, ó József, na gyere, ne félj!
Majd
rájössz, milyen jó a szenvedély.
Te
jó-jó-jó-jó-József,
Te
gusztusos gyerek,
Felébreszted
az oroszlánt,
Amely
szívemben szendereg.
Ó,
József, ó József, na gyere, ne félj!
Majd
rájössz, milyen jó a szenvedély.
Calicot
Nézze,
kérem, hagyja abba,
Ez
a dolog nem megy babba.
Végre
bennem van szemérem,
Hagyjon
engem élni, kérem.
Egyre
jobban érzem, hogy
Minden csepp türelmem elfogy, ó...!
II.
Pompadour
Vágyam,
az kimondhatatlan,
S
épp ezért elolthatatlan,
Mert
a csókok és szerelmek
Héroszát
érzem tebenned.
Női
lélek ezt megérzi,
Ó
te démon, ó te férfi, ó...
Calicot
Jaj,
de rémesen kacsintgat,
Esküszöm,
hogy még megingat.
Gusztusom
kezd lenni rája,
Távozom,
alászolgája.
Pompadour
Ó,
maradj csak még egy szóra.
Most
jött rám a pásztoróra, ó...
Calicot
Téves
helyen kereskedik nálam,
Túlságosan
csiklandós a vállam.
Továbbá
a mellem,
Kérem,
legyen jellem, ó...
Pompadour
Ó,
József... stb.
Calicot
Nézze,
hogyha gyáva vagyok,
Van
arra egy nagyon nagy ok.
Bennem
hajlam hogyne lenne,
Csakhogy
éppen az van benne.
Ha
elkezdem, édes kincsem,
Se
Isten, se ember nincsen, ó...
Együtt:
Ó,
József... stb.
Kapcs. 664. sorszám
Leo Fall: Pompadour
Magyar szöveg: Harsányi Zsolt
Harsányi Zsolt eredeti verssorai.
A rádióban a teljes operett magyar szövege Innocent -Vincze Ernő átültetésében
hallható, a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 9.,
Kossuth Rádió, 20.31 - 22.00. Vezényel: Bródy Tamás - Házy
Erzsébet (Pompadour marquise), Koltay Valéria (Belotte,
Pompadour szobalánya), Szirmay Márta (Madeleine, René
gróf felesége), Korondy György (René d' Estrades gróf), Palcsó
Sándor (Joseph Calicot, népköltő) , Kishegyi Árpád (Collin,
Pompadour inasa), Külkey László (XV. Lajos király), Nádas Tibor (Maurepas,
rendőrminiszter), Katona Lajos (Poulard, besúgó, a
rendőrminiszter ügynöke), km. az MRT Énekkara és Szimfonikus
Zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre.
Női hármas, II. felvonás (Pompadour, Madeleine, Belotte – női kar)
A rádiófelvételről: az átdolgozott szöveggel hallható ez a dal (YouTube)
Az eredeti szövegkönyv szerint: Sextett (Pompadour, Madeleine, Babette, szobalányok)
- Helyszín: Pompadour szalonja, ahová bizonyos céllal megérkezett a jelenlévő személyek előtt ismeretlen és titokzatos Madeleine, álnév alatt, akit gyanútlanul befogadnak körükbe és „beavatják”.../
Pompadour: Minek van szemed, fiacskám?
Medeleine: Hát hogy láthassalak vele.
Babette: Jaj, ne fogd fel ilyen csacskán, mert
megpukkadok bele.
Hárman: Ha-ha-ha (kacagnak)
Pompadour: A két szem földre sütni, vagy kacsintani való.
Madeleine, Babette (ismétlik)
Pompadour: Minek van, drágám, orrod!
Madeleine: Hogy szagolhassak vele.
Babette: Jaj, ha csak szagolni hordod, én megpukkadok
bele.
Hárman: Ha-ha-ha (kacagnak)
Pompadour: A cimpád, lelkem, kéjesen remegtetni való.
Madeleine, Babette (ismétlik)
Pompadour
Hogy férfiakkal mit
mívelj,
Azt megtudod most, jól
figyelj!
Hogyha kezded,
Így csinálj:
tralalalla,
S ha ő reszket,
Így csinálj: tralalalla.
Ne légy veszteg.
Akad erre sok alkalom,
Hogyha szól:
„Imádlak, angyalom!...”
Mert a férfi,
Noha szívügyi
szaktanár,
Ezt nem érti,
E dologban ő nagy
szamár:
Kap horogba.
Mind fennen kezdi.
Aztán mind pórul jár.
II.
Pompadour (mialatt a szobalányok Madeleine-t új ruhába öltöztetik): Kis csipkenadrág.
Babette: És karcsú fűző.
Hárman: Ha-ha-ha (kacagnak)
Pompadour: Egy rózsa itt a kebleden, ah mily szédítő.
Pompadour: Az arc puderezve, és a száj pi-píros. A haj
permetezve.
Babette: Ej, de csinos,
Hárman: Ha-ha-ha (kacagnak)
Pompadour: Itt egy szépségtapasz, most te vagy maga a
tavasz.
Mind: Még egy szépségtapasz, most te vagy maga a tavasz.
Pompadour
Hogy a féfiakkal mit
művelj,
Ezt megtudod most, jó
figyelj!
Ring a szoknya,
csalogat, tralalalla.
Reng a fodra, hivogat,
tralalalla.
S azt susogja a pici tapasz
fodra, hogy
Szép legény, csókolj meg
valahogy.
Mert a férfi,
Noha szívügyi
szaktanár,
Ezt nem érti,
E dologban ő nagy
szamár:
Kap horogba.
Mind fennen kezdi.
Aztán mind pórul jár.
Mind: Ring a szoknya, csalogat, tralalalla...
(stb., ism.)
Pompadour: Mert a férfi,
Noha szívügyi
szaktanár,...
(stb., ism.)
Kapcs. 656. sorszám
Leo Fall: Pompadour
Magyar szöveg: Harsányi Zsolt
Harsányi Zsolt eredeti verssorai. A rádióban a teljes operett magyar szövege Innocent -Vincze Ernő átültetésében hallható, a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31 - 22.00. Vezényel: Bródy Tamás - Házy Erzsébet (Pompadour marquise), Koltay Valéria (Belotte, Pompadour szobalánya), Szirmay Márta (Madeleine, René gróf felesége), Korondy György (René d' Estrades gróf), Palcsó Sándor (Joseph Calicot, népköltő) , Kishegyi Árpád (Collin, Pompadour inasa), Külkey László (XV. Lajos király), Nádas Tibor (Maurepas, rendőrminiszter), Katona Lajos (Poulard, besúgó, a rendőrminiszter ügynöke), km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre.
Pompadour és René kettőse, II. felv., 4. jelenet
(prózában):
René (neki akar rohanni): Marquise!
Pompadour (megelőzi): Állj! Vigyázz! Megértetted, hogy
éjjeli szolgálatot fogsz teljesíteni?
René: Utolsó
csepp véremig védeni fogom a marquise-t.
Pompadour: Védeni? Ki
mondta neked, hogy engem védeni kell? Hátha én azt akarom, hogy ne védjenek,
hanem támadjanak? Hadd lássuk csak, lehet-e egyáltalában számítani az
őrizetedre? (Megtapogatja René izmait.) Ah! (Megremeg.)
René (megint neki akar rohanni): Óh, csak megint megölelhetnélek, mint tegnap!
Pompadour: Mi jut
eszedbe? Vigyázz! Nappal ezredes vagyok, ezt ne felejtsd el.
René (izgatottan): És éjszaka?
Pompadour (mosolyogva): A föld forgása következtében a
fölöttes éjszaka alantas lesz.
René: Jeanne,
drága kicsi Jeanne-nom!
Pompadour: Hogy beszélsz a parancsnokoddal?
DUETT (ének)
Pompadour
Mint a cédrus állj elében.
Sarkad hátul össze szépen.
Ne ingadozz, a két szemembe nézz!
René
Hogy ha két szemedbe nézek,
Úgy megingok, mint a részeg.
Nem vagyok bádoghuszár,
És nem vagyok mézeskalács-vitéz.
Pompadour
Csendben légy, mert hogyha nem vagy
megnevelve,
Rögtön mégy az áristomba vasraverve.
Semmi beszéd, szófogadás!
Ha a tiszt úr mondja, hogy század vigyázz!
René
Bármit megteszek édesem,
Ha te oktatsz személyesen,
Refrén:
Egy életem van, egy halálom,
Ezt néked zálogul ajánlom,
Ki téged oly forrón imád.
Szeresd csak egy picikét, egy
picikét,
Ezt a te hű katonád!
Pompadour
Gárdámnak van sok katonája,
És nékem mind egyformán drága.
Ne várj kivételt, jól vigyázz!
Szolgálj és egy picikét, egy
picikét,
Egy picikét se hibázz!
II.
René
Drága tiszt úr kérem szépen,
Már ki kell a sorból lépnem.
Én már nem bírom tovább.
Pompadour
Mi kell hát? Mi lelt?
René
Szép tiszt úr, jaj de szerelmes vagyok.
Pompadour
Szóval előléptetés kell.
Lassan fiacskám a hévvel.
Itt a szolgálat nehéz.
Jó lesz ha előbb gyakorolgatod.
René
Nem kell már.
Érzem, hogy nagyszerűen menne,
Hogyha bár
Egyetlenegy alkalmam lenne.
Pompadour
Jó lesz, ha vársz és készen állsz.
Alkalmat esetleg már ma találsz.
René
Csak várom egy intésedet,
És tűzön-vízen átmegyek.
Refrén:
Egy életem van, egy halálom,
Ezt néked zálogul ajánlom,
Ki téged oly forrón imád.
Szeresd csak egy picikét, egy picikét,
Ezt a te hű katonád!
Pompadour
Már rég kísért egy édes álom,
S te jó vagy erre, úgy találom.
Ma éjjel, nem bánom, tehát.
Lehet, hogy egy picikét, egy
picikét...,
Nem mondom tovább.
Ábrahám Pál (zene) - Harmath Imre (magyar vers): Hawaii rózsája c. operettjének foxtrott slágere. Magyar dalszöveg: Harmath Imre Jim boy és Lilia belépője -
A Hawaii rózsája c. operettnél az eredeti, Színházi élet 1932. 11. számának mellékletében közölt eredeti magyar librettó dalszövegeket írtam le, pici helyesírásbeli javítgatásokkal. Természetesen a többi dal szövegét is közölni fogom.
Ha már fél az éjfél,
Hogy engem már az ágy vár,
Hát ez a betyár
Szívem forr ilyenkor
Akár a jó magyar bor
S így dalok már.
Refrain
Édes mind a lyány,
Angol, dán vagy indián,
Mindegy, akárminő
Szőkén feketés, tűzpiros is lehet és
Mindegy, a fő, hogy nő.
Bevallom gyengém az icipici kis női cipő
Hát még ha benne van személyesen a nő
Mivel, hogy édes mind a lyány,
Angol, dán vagy indián,
Mindegy akárminő.
Bessy
Tudom jól magáról,
Hegy egy nőhöz nem is szól,
Mint Matuzsálem
Ha kettő a kis nő
Magácskának kevés ő,
Kell legalább három.
Refrain
Édes mind a lyány, stb.
Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. operettjéből "My little boy" c. dal magyar dalszövege (Harmath Imre). Ez az operett egyik ismertebb (legalábbis német nyelven) jazz slágere.
Akár a szivem vár
Legyen egy férfisztár
Az legyen mintapéldány
Ki nem nő minden fán
Legyen erős és szép
Brutális és gyengéd
Rögtön úgy nézzen én rám
Hogy ezt rebegje szám: Au yes
Refrén
My little boy
Az ügy komoly
Te légy szivemben
Az én csepp kis heppiendem
My little boy
Itt nagy a baj.
Kitört egy vulkán bennem
Viszont, ha nem szeretsz
Babám elmehetsz
Babám, mert a hecc
Babám addig tart,
míg főzöl engem
My little boy,
Az ügy komoly,
Nyakig szerelmes lettem.
Nyujorkban egy kis bár
Titokban szeszt szolgál
Kevertem ott egy flippet
S nem isznak mást ott már
A lédik ezt a dzsint,
Megisszák, s aztán mind
A partneréhez libben
S ezt súgja csendesen: Au yes
Refrén
My Little boy stb.
My little boy- Harri Stojka and Ethel Merhaut - YouTube
My little Boy - Orchester Paul Abraham mit Rosy Barsony & Fritz Steiner - YouTube
Divatosabb, mint a fehér lú,
Honolulu máma közel van,
Magam hát torpedóval odalövetem.
Ott az őserdőben, ha sétálsz
Szörnyen izgató sok izét látsz.
Millió majom a banánfákon.
Bátor légy ott öregem!
Refrén
Rád néz a pálmafán az orangután
Kit vár az úr a dzsungelben?
S mert egy tigris is jön,
Feléd bután,
Magára nagyság nem.
S jön egy párduc,
S már futsz is hu, hu, hu,
És hogyha nincs a kobra ebéd után
Szaladj, akár a strucc.
Kar
Honolululululu, Honolulululu
Raka
Ott egy aligátor kacsint rád,
Vedd le ridikülnek a mintát...
Ott egy kenguru hord az erszénye mélyén
Egy előkelő famíliát!
Buffy
S mert világos, még a vidék hát
látsz sok árverési hiénát,
S ott egy hercig édes oroszlán,
Lány, lám-lám, kelleti magát.
Refr:
Rád néz a pálmafán... stb.
Kinagyítva is linkelem
Garázslakásom legtitkosabb sarkán
Hol pezsgőbonbon áll, egy csepp asztalkán
Egy rém diszkrét helyen, van egy kis ékszerem
Egy bájos, bájos kis játékszerem.
Refrén
Van egy díványbabám
Oly bájos, csinos, akár, du du du
Mint te babám.
Mint te babám.
A csepp kis lába, csepp topánba
Tipegőn jár,
Mint te babám, du du du,
Mint te babám.
Hamis a mája és zúzája, Fűrészpor a szíve tája
Szája, bája, száz hibája van talán,
Hogyha lefektetik, behunyja a szemét már,
Mint te babám, mint te babám.
Már a rádión is hallottam e nótát
A tengeren ezt fújják a pilóták,
Ezt énekli ma már Genfbe, ha konferál
A Brünning, a Brian és a Laval.
Refrén
Van egy díványbabám stb.
Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. 1931-es jazzoperettjének dalszövegei
aus der Operette 'Die Blume von Hawaii' von Paul Abraham (1931)
Ich hab ein Diwanpüppchen
süss und herzlich wie du
genau wie du, genau wie du
Das hat ein Seidenkleid
und kleine goldene Schuh'
genau wie du, genau wie du
Das hat so schöne weisse Zähne
und im Aug' die falsche Träne
Und im Herzen Sägespäne, so wie du
Ich hab ein Diwanpüppchen
süss und herzlich wie du
genau wie du, genau wie du
Wenn man es niederlegt
macht es die Augen zu
genau wie du, genau wie du
In meiner kleinen netten Gastroniere
da gibt es Sex, Bonbons und auch Liköre
Ein Tischchen grad für zwei
und sonst noch allerlei
und eine allerliebste Spielerei
Ich hab ein Diwanpüppchen
süss und herzlich wie du
genau wie du, genau wie du
Das hat ein Seidenkleid
und kleine goldene Schuh'
genau wie du, genau wie du
Das hat so schöne weisse Zähne
und im Aug' die falsche Träne
Und im Herzen Sägespäne, so wie du
Ich hab ein Diwanpüppchen
süss und herzlich wie du
genau wie du, genau wie du
Wenn man es niederlegt
macht es die Augen zu
genau wie du, genau wie du
Magyar dalszöveg
Garázslakásom legtitkosabb sarkán
Hol pezsgőbonbon áll, egy csepp asztalkán
Egy rém diszkrét helyen, van egy kis ékszerem
Egy bájos, bájos kis játékszerem.
Refrén
Van egy díványbabám
Oly bájos, csinos, akár, du du du
Mint te babám.
Mint te babám.
A csepp kis lába, csepp topánba
Tipegőn jár,
Mint te babám, du du du,
Mint te babám.
Hamis a mája és zúzája, Fűrészpor a szíve tája
Szája, bája, száz hibája van talán,
Hogyha lefektetik, behunyja a szemét már,
Mint te babám, mint te babám.
Már a rádión is hallottam e nótát
A tengeren ezt fújják a pilóták,
Ezt énekli ma már Genfbe, ha konferál
A Brünning, a Brian és a Laval.
Refrén
Van egy díványbabám stb.
Kapcs. 225. sorszám, valamint 655., 654., 653. sz. is.
Kiegészítés,
pótlás
Harsányi
Zsolt eredeti verssorai.
A rádióban a teljes operett magyar szövege Innocent -Vincze Ernő átültetésében
hallható, a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 9.,
Kossuth Rádió, 20.31 - 22.00. Vezényel: Bródy Tamás - Házy Erzsébet (Pompadour), Koltay
Valéria (Belotte, Pompadour
szobalánya), Szirmay Márta (Madeleine, René gróf felesége), Korondy György (René d' Estrades gróf), Palcsó
Sándor (Joseph Calicot, népköltő) ,
Kishegyi Árpád (Collin, Pompadour
inasa), Külkey László (XV.
Lajos király), Nádas Tibor (Maurepas,
rendőrminiszter), Katona Lajos (Poulard,
besúgó, a rendőrminiszter ügynöke), km. az MRT Énekkara és
Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre.
Pompadour és René kettőse, I. felv.:
René
Drága
kincsem,
Van
egy utca, hol ismerős nincsen.
Ott
egy eldugott kis szobát vettem. Ketten
Túl
volnánk ott etiketten.
Önfeledten!
Pompadour
Ejnye,
hallod,
A
szerelmet kissé gyorsan vallod!
Első
percben már ily messze menni,
Ilyet
tenni,
Kedvem
lenne sértve lenni.
Finom
büfé és kettőre terített asztal
M...m...m...
Hűtött
pezsgő s egy úr, aki forrón marasztal
M...m...m...
Könnyed
léhaság,
Spicces
tréfaság,
Az
ablakon függöny, odakinn vaksötét,
Ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még!
II.
Pompadour
Az
van benne,
Hogy
a vérem, az túl forró lenne,
Azért
az előbb csak esküdni tessék,
Jól
fogsz vigyázni, hogy más ne essék,
Csak
tisztesség.
Esküdném
én,
De
hisz megszegem úgyis a végén,
Ilyen
esküt megszegni nem mer,
Értelemmel
Felruházott
férfiember.
Finom
büfé és kettőre terített asztal
M...m...m...
Hűtött
pezsgő s egy úr, aki forrón marasztal
M...m...m...
Könnyed
léhaság,
Spicces
tréfaság,
Az
ablakon függöny, odakinn vaksötét,
Ez
nem rossz, ezt meg fogom gondolni még!
Ezt
meg fogom gondolni még!
Hogy
hívnak, mondd meg?
Pompadour
M...m...m...
René
Kérlek,
hogy hívnak, mondd már?
No,
mondd meg!
Pompadour
Jeanne!
René
Jeanne!
Te imádott, tündéri lány!
Pompadour
Majd
ha ketten leszünk,
Megcsókolhatsz, talán. (Ketten el.)
Kapcs. 120. sorszám, valamint 654., 653. sz. is.
Kiegészítés
Leo Fall: Madame
Pompadour
Fordította: Harsányi Zsolt
Harsányi Zsolt eredeti verssorai. A rádióban a teljes operett magyar szövege Innocent -Vincze Ernő átültetésében hallható, a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31 - 22.00. Vezényel: Bródy Tamás - Házy Erzsébet (Pompadour), Koltay Valéria (Belotte, Pompadour szobalánya), Szirmay Márta (Madeleine, René gróf felesége), Korondy György (René d' Estrades gróf), Palcsó Sándor (Joseph Calicot, népköltő) , Kishegyi Árpád (Collin, Pompadour inasa), Külkey László (XV. Lajos király), Nádas Tibor (Maurepas, rendőrminiszter), Katona Lajos (Poulard, besúgó, a rendőrminiszter ügynöke), km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre.
Pompadour belépője
Itt valamit ma este tenni kell.
Én ezt nem bírom el.
Olyan hangulatos vagyok, olyan szertelen.
Én ezt nem szeretem.
Zsibongani érzem az ujjaim körmét
És valahogy valamit zúznék vagy törnék,
S ha tegyük fel ez nem elég,
Lesz mód arra más még.
Lesz!... Kell!... Mert!...
Hej, ha kezembe kapnék egy férfit,
Férfit, de igazit ám!
Szinte gondolni sem merem végig,
Oly forró, oly vad a szám!
Juj, egy drága, komiszkodó,
Csirkefogó, az lenne jó.
Jaj, ha egyet ma kaphatnék,
Mi lenne itt ma még,
Mi lenne itt ma még,
Mi lenne itt ma még!
Belotte (befut):
Ott nézze, nézze madame!
(bemutat a szomszéd
terembe)
Az szép ember ám.
Pompadour
Amaz még szebb talán,
Szép, daliás fajta...
Nézd, egy, kettő, három...
Hát láttál ilyet?...
Egyszerre négy nő is lóg rajta!
Jó táncos!
Milyen könnyen illan.
A pillantása frissen csillan.
Ki tudja?
Talán ez itt a boldogság útja.
Mit csináljak? Menjek? Vagy megálljak?
Kerget a vágy, titkos remény,
Talán ma itt elérem én.
Férfit, de igazit ám!.... stb.
Leo Fall:
Pompadour
Magyar szöveg: Harsányi Zsolt
René belépője (négy lány társaságában érkezik, 2. jelenet)
René
Laridi, laridon, be szép idő,
A karnevál idénye,
Ragyogó szemeimben szédítő
A női bájak fénye.
Laridi, laridon, laridallalerá
Babáim száma négy,
Caroline, Amélie, Melanie, Léonie.
De több is lesz ma még.
Lányok (nőikar)
Féltékenyek vagyunk, öregem,
És ezt már mégse hagyjuk.
René
A kártérítést megfizetem,
Ha csókban számolhatjuk.
Hisz úgysem tart sokáig,
Csak hamvazó szerdáig.
Laridi, laridon, laridá.
René
Az ember éldegél és neje
Szoknyáján békén szendereg,
De egyszer lángra gyúl a feje:
Mulatni kéne, emberek!
Tyuhaj, pezsgő is, nő is akad,
A sárga földig idd le magad.
Igyunk, igyunk, igyunk.
A józanok be ostobák.
Aztán nejéhez visszatér,
És szendereg tovább.
És szendereg tovább.
II.
René
Laridi, laridon, nagyon szilárd
Az elvük itt a nőknek,
Egy álláspontjuk van kivált,
Ha csókra kérik őket:
Laridi, laridon, laridallalerá
Ez az álláspont remek:
Caroline, Amélie, Melanie, Léonie,
Egyikük se mond nemet.
Lányok (nőikar)
Ne hencegj, mert ha sorra kerül,
Felelhetünk még nemmel.
René
Szátok nemet mond feleletül
S igent feleltek szemmel.
Másképpen rossz is lenne,
Hisz éppen ez szép benne.
Laridi, laridon, laridá.
René
Az ember éldegél és neje
Szoknyáján békén szendereg...
Stb.
Kapcs. 227. sorszám
Kiegészítés
Leo Fall: Pompadour
Magyar szöveg: Harsányi Zsolt
Harsányi Zsolt eredeti verssorai. A rádióban a teljes operett magyar szövege Innocent -Vincze Ernő átültetésében hallható, a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31 - 22.00. Vezényel: Bródy Tamás - Házy Erzsébet (Pompadour), Koltay Valéria (Belotte, Pompadour szobalánya), Szirmay Márta (Madeleine, René gróf felesége), Korondy György (René d' Estrades gróf), Palcsó Sándor (Joseph Calicot, népköltő) , Kishegyi Árpád (Collin, Pompadour inasa), Külkey László (XV. Lajos király), Nádas Tibor (Maurepas, rendőrminiszter), Katona Lajos (Poulard, besúgó, a rendőrminiszter ügynöke), km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre.
Belotte
és Calicot vidám kettõse
Calicot
Mindent
kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem,
Ebben
aztán lehetetlen engednem.
Elvégtére
bennem is van méltóság
Medveként
nem ugrálok tehát!
Belotte
Ja,
ha elved és szíved összeütközésbe jött,
Íme
döntened kell köztem és a méltóság között.
Calicot
Jaj
Istenem, jaj Istenem,
Hisz
kezdeném, de nem tudom,
Vagy
nem merem!
Belotte
Dirmeg-dörmög
az öreg medve,
Szíve
lángra gyúl,
Bár
táncolni sose volt kedve,
Hopszpolkát
tanul.
Mert
a kényelem,
Fontos
érzelem,
Ám
a fürge hopp, hopp, hopp.
Szerelemmel
egyesítve jobb, jobb, jobb.
Calicot
Mert
a kényelem,
Fontos
érzelem,
Együtt
Ám
a fürge hopp, hopp, hopp.
Szerelemmel
egyesítve jobb, jobb, jobb.
II.
Belotte
Tánc
nélkül múlt el neked sok esztendő,
Ropjad
hát, egy perced sincs vesztendő.
Majd
rájössz, hogy táncolni mily finom hecc,
Végül
még táncmester is lehetsz!
Calicot
De
fiam, hisz ezzel magad alatt vágod el a fát!
Aki
folyton táncol, fáradt lesz s a szerelemben fád.
Belotte
Nem
érted ezt, táncolni kell a csók előtt,
Hisz
éppen a tánc ad rá erőt.
Dirmeg-dörmög
az öreg medve,
Szíve
lángra gyúl,...
Ősverzió-problémák, avagy ődöngés a Hunyadi szövege felett
ORIGO - Ókovács Szilveszter
2022.01.13. 12:20
209. levél
Édes Néném,
érdeklődésével némi idegességet csempész szívembe: lassan bizony, neki kell látni a Hunyadi László vadonatúj produkciójának. Több mint egy éve érleljük a dolgot a (mindent) tervező Lisztopád Krisztinával, szinte minden jelmez és a díszletek nagyobb része is kész immár – csak nekem akaródzott olyan lassan meglenni a szöveggel.
[...] Kedves Néném, ami pedig a szöveget illeti... remélem, majd egyszer szeretni fogja... de elsőre nem fogja szeretni. Éspedig nem is miattam. Azon vagyok, hogy minél inkább az eredeti szöveg hangozzon el, de én is eljutottam arra a dilemmapontra, mely szerint nem tehetjük meg Erkel zenéjével, hogy gyengébb minőségű szöveg húzza le, ugyanakkor nem szabad kiszedni azokat a fordulatokat, képeket mégsem, amelyek a komponista muzsikáját illették. No, de mit tegyünk a régi, elfelejtett jelentésű szavakkal (tombérozni)? A régi, módosult jelentésűekkel (zsivány)? A félreérthetőkkel (tündérkecsű)? A hangulattalan, a zene áhítatából, intimitásából vagy épp ünnepélyességéből kilógó szavakkal (pelikán)? A rímtelen recitativókkal? („S e nyomorú féreg, e sehonnai oláh/Halálos ellenem fia meré kérni leányom kezét?") A kínos prozódiával („fölötte villog szörnyűen")? A ma nagyon nem konform képhasználattal („bűzhítse vészteljes lehelete", „felséges illatú balzsam-leheleted")? Az éneklés ellen való használattal (rengeteg magas hangrendű vokális a csúcshangokon)?
Ahogy nyilván nem maradhatott a „László király kívánja a két Hunyad-fiút" c. mondat igéje, úgy valóban, a karigazgató heves egyetértésével a férfikar mentesül a Gara Mária, a boldog menyasszony „tündérkecsű" jelzőjétől, s így egy fokkal komolyabban énekelhetnek majd a nászi képben („tündérkecsű szép menyasszonya" helyett: „tündéri szépség menyasszonya"). És ma már a „bosszú" jobban magyarázza a „vérbűn" fogalmát is.
Ha végigpörgetem a 22 oldalas librettófájlt, az látszik érzetre, hogy a teljes szöveg hatodát-hetedét kellett kicsit meggyógyítani, de elég sok helyen – ott, ahol a képek nem változtak, csak szebb a szinonim gondolkodás – meghagytam a Nádasdy-féle ismert szöveget, ám könyörtelenül visszaváltottam belőle (vagy ha az rossz döntés lett volna, írtam helyette azonos értelműt magam), ha a képhasználat vagy a mondanivaló nagyot változott volna. Főhajtásnak is szántam az egész hónapos gyomláló munkát a hódolni való elődök előtt, Erkel, Egressy, de Nádasdyék felé is. De bármilyen hangulatos, olyan dolgok az átiratból se maradhattak, mint a második felvonás női karát kezdő felütés („Nyári est, nyugalmas est / Kedvel az, ki nem henyél..."), hisz a novemberi Temesvár semmiképp sem mutathatja egy fülledt kánikulai nap végét. Amennyire észrevettem, a librettóból kivették magának Hunyadi Jánosnak nevét – én visszaraktam, Mátyás gyereksége ellenére tettrekész alakját is gyermetegre satírozták, én igyekeztem kontúrosabbá tenni. És ha már a fél Magyarország – vagy tán az egész – félreérti az első felvonást záró férfikari slágert („Meghalt a cselszövő... Mert László nagy király"), hisz itt V. Lászlót éltetik Hunyadi László vitézei, akkor igyekeztem az uralkodót „Király"-nak nevezni, kevésbé a keresztnevén szólítani.
Sokat gondolkodtam, hogy a magyarul alig beszélő (Habsburg-Luxenburgi) László esetlen fogalmazásait akár meg is hagyhatom, hisz azok is jellemzik az embert, a helyzetet („Hadd legyek tiétek!"). És itt már Néném bizonyára azt gondolja: nem elég, hogy rendezi, még új szöveget is ír az örökbecsű dallamokra?!
[...]
UDVARHELYI BOGLÁRKA: OPERA ÉS OPERETT AZ 1867-ES ÉV PÁRIZSÁBAN - DLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődéstörténeti tudományok besorolású doktori iskola
OPERA ÉS OPERETT AZ 1867-ES ÉV PÁRIZSÁBAN (VERDI: DON CARLOS, GOUNOD: ROMEO ÉS JÚLIA, OFFENBACH: A GEROLSTEINI NAGYHERCEGNŐ)
UDVARHELYI BOGLÁRKA
TÉMAVEZETŐ: BOZÓ PÉTER DLA
DOKTORI ÉRTEKEZÉS
2012
Kapcs.: 649, 648, 133., 132., 131., 130. és 39. sorszámok
Huszka Jenő: Lili bárónő
Dalszöveg: Martos Ferenc
Berta, Frédi és Malomszegi vidám tercettje, II. felv.:
(A rádiófelvételen nem Emma [Clarisse szobalánya], hanem Berta [Lili szobalánya] énekel a hármasban. A vers leírásánál maradok az eredeti szereplők megnevezésénél. A Rádió Dalszínházának teljes felvételén Hűvösvölgyi Ildikó [Berta/Emma], Rozsos István [Frédi] és Melis György [báró Malomszegi, bankár] éneklik a dalt, az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli - 1983. október 10., Petőfi Rádió, 20.35 - 22.30)
I.
Emma
Tudom én nagyon is,
Hogy a mája hamis.
Tudom én, mi az úrnak a gondja.
Aki úr, tudom én.
Fiatal meg a vén, (Malomszegi és Frédi megcsípik.)
Valamennyi a szoknya bolondja. (Emma átszalad balra, Malomszegi és Frédi megfogják és visszahúzzák.)
Frédi: No de mért is menekül?
Malomszegi: Nem eszem meg mindenestül,
Frédi: Çsak a karcsú derekát,
Malomszegi: Ölelem legfeljebb át!
Emma
Ha a lány takaros,
Biz a csók hamaros,
Kikönyörgi a férfi a hitvány,
Tudom ám azután
Tovalép szaporán (Hátrál.)
S a nyomát bottal ütheti a lány.
Frédi: Csókot ki nem ád, de csúnya. (Hátramegy.)
Malomszegi: Csókot öreg úr se unja! (Hátramegy Emmához.)
Hárman együtt (Előre jönnek, kéz-kézben):
Adj keveset, de szerelmeset,
Cukorédeset, kellemeset!
Refrén
Frédi és Malomszegi (Átsétálnak kéz-kézben jobbra.):
Kedves kicsikém, ne féljen!
Egy-két ölelés nem szégyen!
Hunyja be szemét szépen,
A többit bízza rám! (Visszasétálnak középre.)
Félni csacsiság előre!
Csóktól kap a lány erőre!
Hol van a pici csőre?
Galambocskám.
II.
Frédi
A szívem csupa tűz!
Örökös hadat űz,
A világon az asszonyi nemmel.
Malomszegi
A tüzes szerelem,
Nekem is elemem!
Megeszem a leányt a szememmel!
Emma
Ez az úrfi de gonosz,
A szemével hogy csiklandoz. (Hátramegy mint előbb.)
S ez a délceg öreg úr,
Bajuszával sziven szúr.
Frédi
Szerelem mezején (Hátramegy Emmához.)
A darázs vagyok én,
A virágok a mézt nekem adják.
Malomszegi
Kicsi pille vagyok,
Repülök, ragyogok, (Hátramegy Emmához.)
Nekem áll ez a gyönyörű világ. (Előre hozzák.)
Emma (Ismét hátra szalad.)
Frédi
Csókot ki nem ád, de csúnya! (Hátra megy Emmához.)
Malomszegi
Csókot öreg úr se unja. (Hátra megy Emmához.)
Hárman (Előre jönnek.)
Adj keveset, de szerelmeteset,
Cukor édeset, kellemetest!
Refrén
Kapcs.: 648, 133., 132., 131., 130. és 39. sorszámok
Huszka Jenő: Lili bárónő
Dalszöveg: Martos Ferenc
Clarisse (színésznő) és Frédi vidám kettőse, II. felv.
I.
Frédi
Férfira ne tekintsen kincsem,
Mert a halál fia ő, fogadom!
Rossz szerető, aki rosszul bosszul!
Szörnyű az én harapós haragom!
Clarisse
Ostoba mind, aki dúlva-fúlva
Pukkadozik, ha babája kacér,
Mert szerelemben a rontom, bontom
Rettenetes harag nem sokat ér!
Frédi
Nincs, ahol kövessem, lessem,
Legkicsinyebb kicsi mozdulatát
Nincs bizodalmam a nőben csöpp sem!
Üldözöm őt gyanakodva tehát!
Clarisse
Hej, leveles a gally!
Frédi
Lány szíve puha vaj!
Clarisse
Szörnyen szenved a gyanakodó!
Aki bízik, annak jó!
Refrén:
Clarisse
Drágám engem sohse féltsen,
Drágám, miért is lenne résen,
Szép asszonyra ha vigyázz,
Lehet szeme száz
Nem lát!
Drágám bízni kell a nőben,
Máskép szarva nő, de bőven!
Lóvá tenni érti minden asszony szerető urát!
II.
Clarisse
Rajtam a szoknya, ha libben-lebben
S látszik alatta a karcsú bokám,
Tódul a férfi nyomomba nyomban!
Kár emiatt odalennie ám!
Frédi
Bármi csodás a bokája bája,
Mások előtt mutogatni nem ok.
Jaj, de ha randevún érem, kérem,
Mint a hiéna, beléharapok!
Clarisse
Szörnyű a mérge, barátom látom
Érte lakolni fog, itt az idő!
Rajta csak, lessen utánam bátran,
Biztosítom, hogy a szarva kinő!
Frédi
Jaj, leveles a gally!
Clarisse
Oly hülye, ez a baj!
Frédi
Szörnyen szenved a gyanakodó,
Aki bízik annak jó!
Refrén:
Clarisse és Frédi
Drágám, engem sohse féltsen.... stb.
Kapcs.: 133., 132., 131., 130. és 39. sorszámok
Huszka Jenő: Lili bárónő
Dalszöveg: Martos Ferenc
ZSOKÉ-INDULÓ
Lili dala, II. felvonás
(a Rádió Dalszínházának teljes felvételén Kukely Júlia énekli a dalt, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli - 1983. október 10., Petőfi Rádió, 20.35 - 22.30)
I.
Lili
Telivér csak telivér, az örömöm!
Nincs ennél úribb passzió!
Előkelő lovak közt lenni jó.
Sokat ér, hej sokat ér, ha paripám
Nevétől hangos a tribün,
S elsőnek jön be hűn!
Kecsesen, nyílsebesen, szélsebesen
A teste szinte röppenő
Övé a sík mező!
Nyergében a lovas,
Bár súlya könnyű, keze vas,
Úrnője tündöklő színeit diadalra rőpítni alkalmas.
Kar és Lili
Ha ho, ha ho, ha ho, ha ho, ha ho!
Lili
Lesz telivérem számos,
Hírnevem általános,
Népszerűségem semmi férfi
A turfon el nem éri!
Mind
Lesz telivérje számos,
Hírneve általános,
Turfon a hatalma nem hiányos,
Imádja majd a nép!
II.
Lili
A zsoké nem enged kantárszárat,
Míg nem csöng, hogy start!
Kíméli a lovát, amig a többi fárad,
Ő csak hátul tart!
Finishre spekulál! Az ostor végén csattan!
Végső percben szökken élre szép nyugodtan
Kérő verseny startolásra kész!
A pályabér e kéz.
Mind
A zsoké nem ismer kantárszárat stb.
III.
Lili
Kezemér, hej kezemér, mely sokat ér
Fut versenyt számos udvarló,
Közöttük, sajnos, legtöbb oly gyarló!
Mulatok csak mulatok, ily alakok
Ha megfeszítenek észt, erőt
S letörnek cél előtt!
Hozomány, nagy hozomány hej, azután
Verseng a férfi mindahány!
Mellékes a leány!
Szánalmas figurák,
Megrokkant térdű paripák:
A versenyt meg nem nyerheti köztetek egy se,
Csupán, aki först class ló!
Mind
Ha ho, ha ho, ha ho, ha ho, ha ho!
Lili
Tetszeni zsúron bálba
Egyszerű lányok álma,
Nékem a turfon nő a pálma,
A turf a szívem álma!
Mind
Tetszeni zsúron bálba,
Egyszerű lányok álma,
Neki csak a turfon nő a pálma,
Ezért rajong csak ő.
Lili
Ezért rajongok én!
A Dankó Rádió Az a szép című, ma délelőtti műsorában hangzott el ez a gyönyörű operett-kettős:
- Nádor Mihály – Kulinyi Ernő – Kardos Ernő: Babavásár
„Bemutatjuk új operettfelvételünket” - Keresztmetszet.
Rádióbemutató: 1968. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.00 – 21.18 - Albert István összekötőszövegét Váradi Hédi mondja el.
Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András.
Szereposztás:
Gitta – Andor Éva
Richard – Udvardy Tibor
Maca – Koltay Valéria
Gigi - Kishegyi Árpád
Pepi - Palcsó Sándor
- Gitta dala a mamáról; Gitta és Richard második szerelmi kettőse, II. felv. (Andor Éva és Udvardy Tibor)
1.
Gitta:
Szeme tengerkék, haja tengerszép, ragyogóbb, mint tán az üdvösség.
Richard:
Benne száz sugár édes táncot járt, mint tó tükrén napfény délután.
Gitta:
A te csókod kelt, szavad csillan - cseng, madárdal, mely szárnyal fönt és lent,
Szíved ujjongó, kicsi pillangó, megejt egy drága szó.
Richard:
Ha egy édes valcert járna, szinte száll, elrepül, csupa forrongó láz.
Bár lehetnék én a párja, lesi bár mosolyát nem egy férfi, de száz.
Gitta:
Ha repül egy valcer szárnyán, nefelejcs fakadoz pici lába nyomán,
Kipirulsz bár arcod márvány, ha táncot látsz, drága lány.
Refrén
Gitta:
Drága tündérpár, szőke tündér lány,
Nincs oly édes szende más lány, mint az én kis szép mamám.
Együtt:
Ő is szép volt, szép, ő is épp így élt,
Mit tagadjam rád hasonlít; - rá meg én, mint hű leány.
2.
Gitta:
Ha a hold süt fenn, s mama alszik bent, belopódzom, bármint restellem,
Richard:
Soha szebbet még, remekebbet még, ó, bárcsak, bárcsak, verselnék.
Gitta:
Selyem ing szendén, pihegő keblén, tudom, érzem, nála nincs szebb lény!
Noha szunnyad már, ajakárul száll egy sóhaj: férjem hol jár?
Richard:
Kicsi édes, drága lánykám, ez a hír, ez a hír csak a dolgokról zeng,
A remény, mint tarka sárkány, kivirul, magasan lebeg ismét ott fenn.
Gitta:
Van-e lány ily boldog, még egy?! Van-e szebb, nemesebb, mint az én kis arám?
S ki talált már még oly szépet, s oly jót, mint ez a drága lány?
Refrén
Gitta:
Drága tündérpár, szőke tündér lány,
Nincs oly édes szende más lány, napsugár, a rózsaszál
Együtt:
Ő is épp ily szép, ő is épp így élt,
Mit tagadjam rád hasonlít; - rá meg én, mint hű leány.
Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert – Fischer Sándor: A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1975. augusztus 24., Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara
Vezényel: Breitner Tamás
- Stanley gárdaezredes és a kalózok dala:
1. vers
Gárdaezredes:
Csak hánykolódom ágyamon, az álom elkerül,
Nem vagyok árva, fájdalom, mi lesz ha kiderül?
Kit bánt a lelkiismeret, az békét nem talál.
Én percenként felébredek, mert rémít a halál.
Kalózok kara: Mily rémítő halál…
Gárdaezredes:
A csend oly mély, itt nincs veszély, a lelkem most nyugodt.
A bérceken, a völgyben lent, a szél itt s a hold súg ott.
Szél beszél, a kis folyócska hallja sóhaját.
Kósza szél, a régi bús, száll a fákon át.
Kalózok kara: Fákon át!
Gárdaezredes:
Kis folyócska boldog árja álmodozva zúg.
Hajladozva áll a nyárfa, rajta gerle búg.
Kalózok kara: Hajladozva áll a nyárfa, és rajta gerle búg.
Együtt:
Kis folyócska, kis folyócska,
Éppen elég az árva csókja.
Ó te árva, álma szép, vár a gerle, áldjon ég!
Ó te árva, álma szép, vár a gerle, áldjon ég!
2. vers
Gárdaezredes:
Szél csalóka, ég kalóza erre fújdogál.
Nyárfa vár a kis folyóra, kérjük, majd megállj!
Kalózok kara: Majd megállj!
Gárdaezredes:
Könnyű szívvel kalózkodó, ó mily csalfa, csábító.
Kalózok kara: Könnyű szívvel kalózkodó, ó mily csalfa, csábító.
Együtt:
Kis folyó elillanó
Mint a rózsa szirma, áldott,
Árva nyárfa, bús levél, reszket mind, ha fúj a szél.
Árva nyárfa, bús levél, reszket mind, ha fúj a szél.
(A dal lezárását követően - hirtelen váltással - megszólal a Nőikar hadaró dala)
A Dankó Rádióban hangzott el ma délelőtt ez a szép dal, az Az a szép c. adás zenei összeállításában:
Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet
- Ida belépője, I. felv.: László Margit, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a rádiófelvétel bemutatója, a „Mária Főhadnagy” részleteivel együtt: 1967. augusztus 25., Kossuth Rádió, 19.32 – 20.12
I.
Madárdalos zöld erdőben jártam,
hol mindig nyár van, soha sincsen tél.
És egy rózsa hullt elém a porba,
tán elsodorta az esti szél.
Árva kis rózsaszál, el sem múlt még a nyár,
téged már lekaszált az őszi szellő.
Szívemhez emeltem hát, szegény rózsát,
szellő vidd a határon át.
Valaki tudom már, oly rég vár.
Rózsám, viruló kis rózsám,
te légy most a postám,
leveleddel üzenek.
Szerelmes rózsám,
neked szól az üzenet.
Tudd meg, hogy epedve vár a
szívednek párja.
Rózsám, viruló kis rózsám,
te légy most a postám,
kedvesemhez odaszállj.
Súgd meg, hogy imádom,
hogy nincs a világon,
szívemben nélküle már
csókos nyár.
II.
Gondolsz-e rám,
szép szerelmes párom,
túl a határon
ha a szíved fáj.
Minden este elkerül az álom,
és egyre várom,
hogy rám találj.
Mindenütt van virág,
napsugár, lombos ág,
tarka rét, margarét,
szerelmes rózsám!
Csak nekem nem nyílik már
a boldogság.
Szellő, vidd a határon át
szívem suhanó dalát:
Várok rád!
Rózsám, viruló kis rózsám,
te légy most a postám,
leveleddel üzenek.
Szerelmes rózsám,
neked szól az üzenet.
Tudd meg, hogy epedve vár a
szívednek párja.
Rózsám, viruló kis rózsám,
te légy most a postám,
kedvesemhez odaszállj.
Súgd meg, hogy imádom,
hogy nincs a világon,
szívemben nélküle már
csókos nyár.
Szirmai Albert: Mágnás Miska
„Cintányéros cudar világ” – Miska és Marcsa vidám duettje
Szövegét írta: Gábor Andor
I.
Miska:
Így mulatok, úgy mulatok,
Jó italokat hozatok,
Egy nótát is elhuzatok,
Úgy mulatok, mint egy úr,
Fi-fi-finomul.
Marcsa:
Így vigalom, úgy vigalom,
Hegyen-völgyön lakodalom,
Pont ez az én hivatalom,
Nem búsulok, mért tenném?
Sőt, vigadok én!|
Marcsa:
Ott a pohár, idd ki betyár!
Miska:
Minden egy cseppért kár!
Refr.
Marcsa:
Cintányéros csudavilág,
Iszok egy kortyocskát:
Cintányéros cudar világ,
Adok egy csólkocskát.
Miska:
Cintányéros cudar világ,
Amig akadnak édes nők!
Együtt:
Cintányéros cudar világ,
Addig igyuk meg a pezsgőt!
II.
Marcsa:
Addig iszok, addig iszok,
Míg a világ, ez a piszok,
Meg nem tudja, mért búsulok,
Mert tarajos kedvem van,
Van, de csakugyan.
Miska:
Erre rica, arra rica,
Pattogatott kukorica,
Hej, Katica! Hej, Marica!
Jössz be ide mellém la,
Drága viola!
Idd az italt,
Fújd el a dalt,
Úgy se sokáig tart!
Refr.
Együtt:
Cintányéros cudar világ,...
Szirmai Albert: Mágnás Miska
„Tasziló a neve...” – Baracs dala, I. felv.
Szövegét írta: Gábor Andor
I.
Csak egy kis perc türelmet kérek,
Barátomat bemutatom:
Külföldön járt, idegenné lett,
Bolyongott zordon utakon.
A családfája ezeréves,
Ő maga csupa vaderő.
Bár kissé a modora érdes,
A fellépése megnyerő.
Refr.:
Tasziló a neve,
Kaszinó a helye,
Tasziló egy büszke nagy úr,
Kiért a nő mind lángra gyúl!
Tasziló a neve,
Kaszinó a helye,
Tasziló egy büszke nagy úr,
Kiért a szív kigyúl!
II.
Tigrisvadász s világos elme,
E vegyülék ritka ma már!
És legfőképp nők veszedelme,
A hangja szinte muzsikál.
Szemében valami mély tűz
És csupa eszprí a szava.
Ha ő egy célt maga elé tűz,
Ez már győzelem maga.
Refr.:
Tasziló a neve,
Kaszinó a helye,
Tasziló egy büszke nagy úr,
Kiért a nő mind lángra gyúl!
Tasziló a neve,
Kaszinó a helye,
Tasziló egy büszke nagy úr,
Kiért a szív kigyúl!
Zerkovitz Béla: Aranyeső
A verseket írta: Mérey Adolf
"Uncili-smuncili"
(Ezt a vidám operett-kettőst Zentay Anna és Rátonyi Róbert éneklik hanglemezfelvételükön.)
I. Szép leány volt a Gizus, Karcsú formás kis cicus, Gödrös huncut arcocskáján Rózsapír. Szemben volt egy szobaúr, Civil volt, nem hadnagy úr, Költő volt az istenadta, Verset ír. Románcot, ódát, száz szonettet, Madrigált, Mert hát imádta istennő gyanánt. S míg Ablakánál Sóhajtozva álldogált, Így csalta, hívta, főzte ő a lányt: Ref.: Uncili-smuncili, drága kis kutyám. Uncili-smuncili, jöjj el délután. Nem fogod megbánni, nem lesz kár, Mert finom, pikáns uzsonna vár. Kapsz százféle jót ott, tortát, kompótot, Ha eljössz, kis kutyám. II. Négy óra múlt, negyed öt, Mikor a kis lány bejött És egy csésze kakaót Reszketve kért. S elütötte a hetet, Sőt már fél nyolc lehetett, Mikor az a kis uzsonna Véget ért. S hogy ízlett nékik, abból sejtem én csupán, Hogy folytatása is következett. Mert Négy órakor minden áldott délután Hallom én a hívó éneket: Ref.: Uncili-smuncili... III. Addig járja a vizit, Míg a fiú a Gizit Az anyakönyvvezetőhöz elvivé! Nagy ebédet, vacsorát, A házaspár sokszor ád, A konyhájuk jobb, mint a Lukullusé. De ők csak vendég nélkül Akkor boldogok, Ha az uzsonna órája jön el, Mert Szívükben a régi emlék fellobog, S hol egyik, hol másik kezdi el: Ref.: Uncili-smuncili...
Huszka Jenő - Szilágyi László: Erzsébet
Ida dala:
Bár szívügyekben jártas voltam
Még sose volt ily zavarom, mint most van.
Úgy hallgatom őt, mint jó barát,
Tessék, valljon hát.
Van az úgy, kérem, néha, néha,
Hogy ég a szív, s a száj az néma,
Ezer szép álmot sző az ember,
S beszélni isten tudja nem mer,
Szerelmes, édes vágyak hívnak,
Az ajkak szóra mégsem nyílnak,
S elvérzel inkább titkon, csendben,
Sem hogy kimond azt az egy szót, hogy s z e r e t e m.
Furcsa dolog, de tényleg így van,
Titkainkat fáj bevallani nyíltan,
S tudni szeretnénk, mégis titkát,
Tessék, vallok hát.
Van az úgy, kérem, néha, néha,
Úgy ég a szív, s az ajkunk néma,
Ezer szép álmot sző az ember,
Beszélni nem tud, szólni nem mer.
Szerelmes, édes vágyak hívnak,
És most már ajkam szóra nyílhat,
Sokáig vártam titkon, csendben,
Kimondom hát azt az egy szót, hogy szeretem.
Kapcs. 435., 434., 67. sorszámok
Robert Planquette: Rip van Winkle
„Csábít a tengernyi kincs” - Rip dala, I. felv.
(A Rádió Dalszínházának 1968-as stúdiófelvételén Melis György énekli.)
Dalszöveg: Romhányi József
Csábít a tengernyi kincs sárga lángja,
Szédít a vérem, mely izzik, mint a tűz!
Mind arra kell csak, hogy légy szép te drága,
És értem olyan sokat szenvedsz, tűz!
Ha megcsodál az úr és irigyel a dáma,
Úgy járhatsz köztük majd, mint ékes tollú páva!
Ékes szép tollú páva!
Lágyan mosolyogsz rám!
A csókod kér a szám!
Lehet, hogy bűn, hogy szívem álma vétek,
De bennem él egy fényes álomkép!
Akinek nincs, tőlem bármennyit kérhet,
A kincsem jó szívvel így osztom szét!
De Te is velem légy, a szívünk mindig tárva,
Majd felvidul a bús, és vigaszt nyer az árva!
És vigaszt nyer a bús, az árva!
Szeret minket a nép!
Ugye, az álmom szép?
Kapcs.: 637., 250., 249. sorszámok
Oscar Straus: Legénybúcsú
„Csak hallgass, csak hallgass! Hallgatni oly jó.” – Hans dala, II. felv.
(A Rádió Dalszínházának 1968-as stúdiófelvételén Simándy József énekli)
Dalszöveg: Gábor Andor
I.
A lámpa fénye diszkrét,
Az asztalon virág,
Az életem csak itt szép,
Ez itt a jó világ.
Zenét is hallok távol,
puhán hódít el ez:
Mi sír e muzsikából?
Mily édes valcer ez?
S ha van mellettem egy leány,
egy drága, drága jószág,
Úgy érzem én, mint hogyha rám
Hullnának nyíló rózsák.
Barátságos meleg sarok,
Itt senkisem tud rólunk,
Szikrázó szép piros borok,
S mi egy igét se szólunk.
Csak hallgass, csak hallgass! Hallgatni oly jó,
Mit érzünk ilyenkor úgysincs arra szó.
Vállamra fejecskéd csak hajtsd édesen,
Tudom, hogy szeretsz, hát meg sem kérdezem!
II.
Hány óra az sem számít,
Soká maradhatunk,
Mindenki oly vidám itt,
S mi csak némák vagyunk.
Bár nyújthatnám ez estét
Még hajnalnál tovább,
Itt hol tündérkezecskék
Tettek velem csodát.
Örök hűségről nincs beszéd,
Olyat ki mer remélni?
Szerelmünk, és ez benne szép,
Csak egy napot tud élni.
És zeng a dal feléd megint,
Elringatván a lelked:
A valcer melynél szíveink
Imént egymásra leltek.
Csak hallgass, csak hallgass! Hallgatni oly jó,
Mit érzünk ilyenkor úgysincs arra szó.
Vállamra fejecskéd csak hajtsd édesen,
Tudom, hogy szeretsz, hát meg sem kérdezem!
Múltidézés
Az operettbemutató képes-szöveges kísérőfüzete – kotta- és versrészletekkel
romantikus operett két részben
A Fővárosi Operettszínház bemutatója: 1990. április 6.
Szöveg: A. M. Willner és Robert Bodanszky
Fordította: Gábor Andor
Átdolgozta: Vámos László
Közreműködik a Fővárosi Operettszínház Énekkara, Zenekara, Balettkara
Vezényelnek: VÁRADI KATALIN, RÓNAI PÁL
Rendező: VÁMOS LÁSZLÓ
TÖBB SZEREPOSZTÁSBAN került színre az operett:
Dragotin Péter - GÁRDAY GÁBOR, MARIK PÉTER
Zórika, a lánya - KALOCSAY ZSUZSA, OSZVALD MARIKA, SZÓKA JÚLlA
Jolán, az unokahúga - OSZVALD MARIKA, SZILÁGYI OLGA, VÁSÁRI MÓNIKA
Józsi, cigányzenész - JANKOVITS JÓZSEF, VIRÁGH JÓZSEF
Kőrösházy Ilona, földbirtokosnő - DOMONKOS ZSUZSA, KOVÁCS BRIGITTA, TIBOLDI MÁRIA, ZSADON ANDREA
Bolányi Gergely - PEREGI PÉTER, SIPEKI TIBOR
Dimetreanu Kajetán - CSERE LÁSZLÓ, HIDVÉGI MIKLÓS, SZOLNOKI TIBOR
Kolompár Mihály, cigányvajda - BENKÓCZY ZOLTÁN, MAKAY SANDOR
Julcsa, Zórika dajkája - KOVÁCS IBY, MÁNYAI ZSUZSA
Misa, Dragotin inasa - MAGASHÁZY ISTVÁN, SZÉKI JÓZSEF
Kéremné asszony - BENKŐ ADRlENN, KÖDMÖN PIROSKA
Dimetreanu polgármester - VÁRADI BALOGH LÁSZLÓ
A hegedűszólót játssza: Szabó Bea és Kerekes Tibor
Szólót táncol: Czár Mónika, Nagy Zoltán
Jelmeztervező: Kemenes Fanny
Díszlettervező: Csikós Attila m.v.
Koreográfus: Gajdos József m.v.
Karigazgató: Rónai Pál
Oscar Straus: Legénybúcsú
"Stefánia, Stefánia” - Stefi és Vincenz kettőse, I. felv.
(A Rádió Dalszínházának 1968-as stúdiófelvételén Andor Éva és Várhelyi Endre éneklik)
Dalszöveg: Gábor Andor
- Vincenz:
Én drága kis asszonyom,
szerelmem édes terhe nyom!
Egy perc! Szívem kigyúlt
És lángba is borult.
- Stefi:
Valóban ritka szép eset,
Rég hallottam ily kedveset.
Önnél a vér felforrt,
de mondja miért?
- Vincenz:
Mert.
- Stefi:
Nos?
- Vincenz:
Szép kegyed!
Szép sőt csinos, kekk!
- Stefi:
Friss!
Mint egy jólnevelt bakfis.
- Vincenz:
Bölcs! Nett!
- Stefi:
És talán kissé kokott!
- Vincenz:
Szóval hát egy szóval, ó!
Pont én nekem való!
- Kettős:
Szóval hát egy szóval, ó!
Pont én nekem való!
- Vincenz:
Stefánia! Stefánia!
A szívem Önt kívánia,
Stefánia, Stefánia,
részemről ez már mánia!
- Kettős:
Stefánia! Stefánia!
Sosem lesz mit megbánnia!
Öné e lágy litánia.
- Vincenz:
Stefánia! Stefánia
- Kettős:
Enyém e lágy litánia
Stefánia! Stefánia! Stefánia!
2.
- Stefi:
Már törtem én is a fejem,
hogy férjuram milyen legyen.
S e szív mélyébe, lám
Képét megrajzolám.
- Vincenz:
Ah, súgja hát fülem felé,
A férfiút hogy képzelé?
Hogyan s’ miképp?
Minő a mintakép?
- Stefi:
Hős!
- Vincenz:
Hős.
- Stefi:
Délceg, bátor és erős, fess!
Flott!
- Vinzenc:
Akkor már jól választott.
- Stefi:
Jó! Hű!
- Vincenz
Férfias de vajszívű
- Stefi:
Ne legyen ugrándozó!
Inkább ábrándozó.
- Együtt:
És ne legyen ugrándozó!
Inkább ábrándozó!
- Vincenz:
Stefánia! Stefánia!
A szívem Önt kívánia,
Stefánia, Stefánia,
részemről ez már mánia!
- Kettős:
Stefánia! Stefánia!
Sosem lesz mit megbánnia!
Öné e lágy litánia.
- Vincenz:
Stefánia! Stefánia
- Kettős:
Enyém e lágy litánia
Stefánia! Stefánia! Stefánia!
SANTA LUCIA
- Barcarola – nápolyi dal
Magyar szövegét írta: Gerő Imre
1.
Holdfényes éjjelen rólad szerelmesen suttog a szellő, oh drága delnő!
Holdfényes éjjelen rólad szerelmesen suttog a szellő, oh drága delnő!
Lelkem reménye jer csónakomba, Szentem Luciám, szentem Luciám!
Lelkem reménye jer csónakomba, Szentem Luciám, szentem Luciám!
2.
Hozzád szép angyalom epedve szól dalom, ha nyílik ablakod, az ég is ragyog!
Hozzád szép angyalom epedve szól dalom, ha nyílik ablakod, az ég is ragyog!
Szökjél le hozzám, pajzán kis violám, Szentem Luciám, szentem Luciám!
Szökjél le hozzám, pajzán kis violám, Szentem Luciám, szentem Luciám!
3.
Szép sima tengeren jöjj édes nő velem, lágy fürge hullám ringatja sajkám.
Szép sima tengeren jöjj édes nő velem, lágy fürge hullám ringatja sajkám.
Simulsz karomban, csókollak boldogan, Szentem Luciám, szentem Luciám!
Simulsz karomban, csókollak boldogan, Szentem Luciám, szentem Luciám!
A bálkirálynő („The Catch of the Season” -1904)
Operett két felvonásban.
Szövegét irták: Seymour Hicks és Cosmo Hamilton, verseit Chas H. Taylor.
Fordította: Heltai Jenő.
Zenéjét szerzették: Herbert E. Haines (1880-1923) és Evelyn Baker
A magyarországi bemutató előadás a Népszinház-Vigoperában volt (1907.november 17.)
Katonabanda induló
1.
Van-e kedvesebb, dicsőbb dolog, mintha közelg a banda,
Mintha közelg, mintha közelg, mintha közelg a banda.
Boldogok vagyunk mi, angolok, hogyha közelg a banda,
Hogyha közelg, hogyha közelg, hogyha közelg a banda.
Ujjong a nép, fut száz gyerek, mosolyg a férfi, nő, ha jön a büszke hadsereg,
Ha szól a kürt, a dob pereg és a banda jő! És a banda jő!
A banda jő, ujjong a nép, minden csibész taktusba lép,
Száz kendőcske leng, kalap repül, a hangulat dicső.
Nyomban táncra kél a nép, pompás a kép, ha a banda jő!
(ism. énekkar)
2.
Van-e élvezet jutányosabb, mintha közelg a banda,
Mintha közelg, mintha közelg, mintha közelg a banda.
Fényesebb a sok kürt, mint a nap, hogyha közelg a banda,
Hogyha közelg, hogyha közelg, hogyha közelg a banda.
Elől a vén tamburmajor, kövér és délceg ő. Szakálla hosszú, réz az orr,
Csodálja őt a gróf, a pór, ha a banda jő! Ha banda jő!
Refrén:
A banda jő, ujjong a nép…
A bálkirálynő („The Catch of the Season” -1904)
Operett két felvonásban.
Szövegét irták: Seymour Hicks és Cosmo Hamilton, verseit Chas H. Taylor.
Fordította: Heltai Jenő.
Zenéjét szerzették: Herbert E. Haines (1880-1923) és Evelyn Baker
A magyarországi bemutató előadás a Népszinház-Vigoperában volt (1907.november 17.)
Angela dala: Oly jó, oly jó leszek
1.
Meddig fog annyi vizsgaszem
Vigyázni még reám:
Meddig leszek, jaj istenem,
Kis iskolásleány?
Ma este, jaj, hadd menjek el,
A bálba vágyom, óh!
Hogy mindig itthon ülni kell,
Ez egy csöppet se jó!
Oly jó, oly jó leszek én mamám,
Oly jó az ám,
Így ülvén ott neked szót fogadok,
Dehogy is nyitom ki a szám.
És hozzám hogyha egy úr beszél,
A választ bízd reám:
„Csak egy szegény buta lány vagyok én,
Ne szóljon az úr hozzám!”
2.
Tudom, mi illik és mi nem,
Hisz jólnevelt vagyok.
Majd egy sarokba csendesen
Elüldögélek ott.
Megnézem azt, megnézem ezt.
Finom leszek, szerény.
Mamám, ha egy kicsit szeretsz,
hadd menjek el ma én.
Oly jó, oly jó leszek én mamám,
Oly jó az ám,
Így ülvén ott neked szót fogadok,
Dehogy is nyitom ki a szám.
És hozzám hogyha egy úr beszél,
A választ bízd reám:
„Csak egy szegény buta lány vagyok én,
Ne szóljon az úr hozzám!”
A nap hőse
Nálunk itt a lánysereg,
Ma évről évre másnak hízeleg.
Ünnepli hőn rajongva,
Keríti őt horogra,
Hogy véges végül férjül csípje meg.
Vajon melyk lesz boldogabb?
Vajon mely lesz, aki célt ér?
Leányok kard ki kard,
A harc az egyre tart
A versengés egy férjért.
Van neki százötven őse, a napnak ő a hőse.
Ő a fényes ideál, kit mindenki megcsodál,
Neki ellent nem áll egy nő se!
E híres úr minden zsúr irigyelt, ünnepelt
Központja, dísze, hőse!
(ism.)