24 Trinity 2007-11-13 22:18:43
Hogyan tudnék hozzájutni Ligeti György Le Grand Macabre c. operájának magyar szövegéhez?
Hogyan tudnék hozzájutni Ligeti György Le Grand Macabre c. operájának magyar szövegéhez?
23 virius 2007-03-10 23:52:34 [Válasz erre: 18 Hari Nata 2005-11-18 14:06:38]
Az Orfeuszt Romhányi József fordította annak idején, ekképpen: \"Veszve minden boldog álmom, Euridiké nincsen már, Zord gyász sújt, élnem fáj, Rám bús éjnek árnya száll\" stb. Tovább nem emlékszem...
Az Orfeuszt Romhányi József fordította annak idején, ekképpen: \"Veszve minden boldog álmom, Euridiké nincsen már, Zord gyász sújt, élnem fáj, Rám bús éjnek árnya száll\" stb. Tovább nem emlékszem...
22 virius 2007-03-10 23:49:04 [Válasz erre: 15 Búbánat 2005-10-21 10:17:17]
Slezák operaismertetései közül a legfrappánsabb a Trubadúré: \"Fogalmam sincs, miről szól.\"
Slezák operaismertetései közül a legfrappánsabb a Trubadúré: \"Fogalmam sincs, miről szól.\"
21 Kúp Flóris 2007-03-08 15:37:21
A\'bbé-bi! Éber-(ci)be- /(figura)/ ugró-suli: \"Al-áska\"; \"Mátra\"..- novi csento - búb- á-na tán Ka- mu rabbi lesz majd a következő Rotten tett, tán érthető nicknéven fog majd itt-en múlatni, Titkos hand- le izzadás Gát-lást-lásd: \"palackos Spang- li\" style - lus ta-lány ás- latának nemzet a- nyósa szagát, s hogy illa.. - s ne 6-hassa nagyon át - spray-zem a szobám falát.
A\'bbé-bi! Éber-(ci)be- /(figura)/ ugró-suli: \"Al-áska\"; \"Mátra\"..- novi csento - búb- á-na tán Ka- mu rabbi lesz majd a következő Rotten tett, tán érthető nicknéven fog majd itt-en múlatni, Titkos hand- le izzadás Gát-lást-lásd: \"palackos Spang- li\" style - lus ta-lány ás- latának nemzet a- nyósa szagát, s hogy illa.. - s ne 6-hassa nagyon át - spray-zem a szobám falát.
20 Zerlinetta 2006-01-14 20:53:40
Sziasztok! Január 22- ére Bécsbe van két operajegyem a Don Giovannira. Mivel sajnos nem tudok elmenni, szeretném a jegyeket eladni. A jegyek ára 45ezer Ft/ db, de természetesen olcsóbban, megegyezés szerint adnám el. Érdeklődni a 06 30 370 5773-as telefonszámon lehet.
Sziasztok! Január 22- ére Bécsbe van két operajegyem a Don Giovannira. Mivel sajnos nem tudok elmenni, szeretném a jegyeket eladni. A jegyek ára 45ezer Ft/ db, de természetesen olcsóbban, megegyezés szerint adnám el. Érdeklődni a 06 30 370 5773-as telefonszámon lehet.
19 Búbánat 2005-12-29 16:16:09
Megkésett nekrológ Nem volt a média kegyeltje Madarassy Gábor, ki két hónappal ezelőtt külföldi útjáról visszatérve, a repülőtérről hazafelé vezetve kocsiját, egy közúti szerencsétlenségben - autóbaleset - életét vesztette (egy piros lámpánál megállva hátulról belerohant kocsijába egy kamion). Madarassy Gábor, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának volt timpanisa, még korábban az Állami Hangversenyzenekar ütőse. A hatvanat éppen hogy betöltött rokonszenves zenész, kórusunk állandó zenekarának megbecsült vendége - tagja volt. Elvesztése mindnyájunknak nagy fájdalmaz okozott. Mozart Requiem-jének előadása előtt egy nappal történt a katasztrófa, s az utolsó pillanatokban sikerült a helyébe más ütőst találnunk. Akkor, a halottak napján ezzel a gyászmisével rá is emlékeztünk. A népszerű, mindenki által szeretetett és tisztelt zenekari művészt családja és számtalan tisztelője kísérte végső útjára a Farkasréti temetőben. A gyászszertartást és a búcsúzó-beszédeket követően Szent Ágoston –idézet hangzott el. Nagyon szép és megható, ezért ide másolom. Ne sírj, mert szeretsz engem A halál nem jelent semmit. Csupán átmentem a másik oldalra. Az maradtam, aki vagyok, és te is önmagad vagy. Akik egymásnak voltunk, azok vagyunk mindörökre. Úgy szólíts, azon a néven, ahogy mindig szoktál, ne keress új szavakat. Ne fordulj felém ünnepélyes, szomorú arccal, folytasd kacagásod, Nevessünk együtt, mint mindig tettük. Gondolj rám, kérj, mosolyogj rám, szólíts. Hangozzék a nevem házunkban, ahogy mindig is hallható volt. Ne árnyékolja be távolságtartó pátosz. Az élet ma is olyan, mint volt, ma sem más, A fonalat nem vágta el semmi, miért lennék a gondolataidon kívül… Csak mert a szemed most nem lát… Nem vagyok messze, ne gondold. Az út másik oldalán vagyok, lásd, jól van minden. Meg fogod találni lelkemet és benne egész letisztult szép, gyöngéd szeretetem. Kérlek, légy szíves,… ha lehet, töröld le könnyeidet. és ne sírj azért, mert annyira szeretsz engem…
Megkésett nekrológ Nem volt a média kegyeltje Madarassy Gábor, ki két hónappal ezelőtt külföldi útjáról visszatérve, a repülőtérről hazafelé vezetve kocsiját, egy közúti szerencsétlenségben - autóbaleset - életét vesztette (egy piros lámpánál megállva hátulról belerohant kocsijába egy kamion). Madarassy Gábor, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának volt timpanisa, még korábban az Állami Hangversenyzenekar ütőse. A hatvanat éppen hogy betöltött rokonszenves zenész, kórusunk állandó zenekarának megbecsült vendége - tagja volt. Elvesztése mindnyájunknak nagy fájdalmaz okozott. Mozart Requiem-jének előadása előtt egy nappal történt a katasztrófa, s az utolsó pillanatokban sikerült a helyébe más ütőst találnunk. Akkor, a halottak napján ezzel a gyászmisével rá is emlékeztünk. A népszerű, mindenki által szeretetett és tisztelt zenekari művészt családja és számtalan tisztelője kísérte végső útjára a Farkasréti temetőben. A gyászszertartást és a búcsúzó-beszédeket követően Szent Ágoston –idézet hangzott el. Nagyon szép és megható, ezért ide másolom. Ne sírj, mert szeretsz engem A halál nem jelent semmit. Csupán átmentem a másik oldalra. Az maradtam, aki vagyok, és te is önmagad vagy. Akik egymásnak voltunk, azok vagyunk mindörökre. Úgy szólíts, azon a néven, ahogy mindig szoktál, ne keress új szavakat. Ne fordulj felém ünnepélyes, szomorú arccal, folytasd kacagásod, Nevessünk együtt, mint mindig tettük. Gondolj rám, kérj, mosolyogj rám, szólíts. Hangozzék a nevem házunkban, ahogy mindig is hallható volt. Ne árnyékolja be távolságtartó pátosz. Az élet ma is olyan, mint volt, ma sem más, A fonalat nem vágta el semmi, miért lennék a gondolataidon kívül… Csak mert a szemed most nem lát… Nem vagyok messze, ne gondold. Az út másik oldalán vagyok, lásd, jól van minden. Meg fogod találni lelkemet és benne egész letisztult szép, gyöngéd szeretetem. Kérlek, légy szíves,… ha lehet, töröld le könnyeidet. és ne sírj azért, mert annyira szeretsz engem…
18 Hari Nata 2005-11-18 14:06:38
SEGÍTSÉG !!! - HILFE!!! Kedves mindenki! Egy német film feliratozásához szükségem van Gluck Orfeuszának 43. áriájának magyar szövegére. Az eredeti német szöveg a következő: Ach, ich habe sie verloren, all mein Glück ist nun dahin! Wär, o wär ich nie geboren, weh, dass ich auf Erden bin! Eurydike, gib Antwort o vernimm mich! O hör\'meine Stimme, die dich ruft zurück! Ach, vergebens! Ruh und Hoffnung, Trost des Lebens ist nun nirgends mehr für mich Segítségeteket előre is köszönöm! Üdvözlettel: Hari
SEGÍTSÉG !!! - HILFE!!! Kedves mindenki! Egy német film feliratozásához szükségem van Gluck Orfeuszának 43. áriájának magyar szövegére. Az eredeti német szöveg a következő: Ach, ich habe sie verloren, all mein Glück ist nun dahin! Wär, o wär ich nie geboren, weh, dass ich auf Erden bin! Eurydike, gib Antwort o vernimm mich! O hör\'meine Stimme, die dich ruft zurück! Ach, vergebens! Ruh und Hoffnung, Trost des Lebens ist nun nirgends mehr für mich Segítségeteket előre is köszönöm! Üdvözlettel: Hari
17 Búbánat 2005-10-22 10:44:35
Ide kívánkozik, amikor a meglévő gombhoz készül (vagy igazítják) az ing meg a zakó. Főleg J. Strauss, a keringőkirály kései műveire igaz ez. Életében, de holta után különösen a leleményes válallkozók úgy gondolták, hogy a töméntelen keringőból, polkából, indulóból, amelyeket komponált, lehetne azokkal kezdeni még valamit, ami a zenés színpadon is megállná a helyét. Nem muszáj új, eredeti darabot sem írnia. Rábszélték Strausst, válogasson a tömérdek keringőiből, hogy saját művei részleteinek felhasználásával, azok átdolgozásával állítson színre újabb operettet, mondván, ezt is bizonyára szívesen fogadja a nagyérdemű: egyébként is hiánycikk van a jó operettzenékből, neki meg kisujjában van ez. De a halálát követően is bemutattak nevével olyan darabokat, amelyeket utólag más zeneszerzők(Adolf Müller, Blinde Kuh, Reiterer, Josef Bayer,Josef Klein) állítottak össze az ő egyéb műveiből vett mitívumok felhasználásával. Így született meg pl. a Bécsi vér című operett is, amely eredetileg a hasonló címet viselő keringő volt, és így történt, hogy a librettók utólag készültek el a már meglévő átdolgozott zenekari számokhoz, s ebből született meg az az operett. Amit ma J. Straussnak tulajdonítunk. S fel sem tűnik, hogy a darabokból jól ismert dallamok eredetileg nem operettnek készültek.
Ide kívánkozik, amikor a meglévő gombhoz készül (vagy igazítják) az ing meg a zakó. Főleg J. Strauss, a keringőkirály kései műveire igaz ez. Életében, de holta után különösen a leleményes válallkozók úgy gondolták, hogy a töméntelen keringőból, polkából, indulóból, amelyeket komponált, lehetne azokkal kezdeni még valamit, ami a zenés színpadon is megállná a helyét. Nem muszáj új, eredeti darabot sem írnia. Rábszélték Strausst, válogasson a tömérdek keringőiből, hogy saját művei részleteinek felhasználásával, azok átdolgozásával állítson színre újabb operettet, mondván, ezt is bizonyára szívesen fogadja a nagyérdemű: egyébként is hiánycikk van a jó operettzenékből, neki meg kisujjában van ez. De a halálát követően is bemutattak nevével olyan darabokat, amelyeket utólag más zeneszerzők(Adolf Müller, Blinde Kuh, Reiterer, Josef Bayer,Josef Klein) állítottak össze az ő egyéb műveiből vett mitívumok felhasználásával. Így született meg pl. a Bécsi vér című operett is, amely eredetileg a hasonló címet viselő keringő volt, és így történt, hogy a librettók utólag készültek el a már meglévő átdolgozott zenekari számokhoz, s ebből született meg az az operett. Amit ma J. Straussnak tulajdonítunk. S fel sem tűnik, hogy a darabokból jól ismert dallamok eredetileg nem operettnek készültek.
16 bermuda 2005-10-21 19:33:12 [Válasz erre: 13 Búbánat 2005-10-21 09:43:24]
Kedves Búbánat, köszönöm,hogy utána néztél, reméljük találsz az antik.ban....
Kedves Búbánat, köszönöm,hogy utána néztél, reméljük találsz az antik.ban....
15 Búbánat 2005-10-21 10:17:17
Íme egy másik szülemény: Slezák Leó a texasi Houstonban, az Otello címszerepében lépett a közönség elé. Az előadás színlapját eltette emlékül. A színlap a következőképpen ismertette az Otello cselekményét: Otello Dalmű 4 felvonásban.Írta: Verdi. Első felvonás Cyprusi kikötő. A nép térdenállva kéri az eget, hogy mentse meg Otellót, akinek a hajója szörnyű viharba került. A veszedelem elmúlt. Otello megjelenik, köszönti a népet, mondván: Csak Krusto ételzsírral főzünk! \"Örvendezzetek! A török leverve, hullámsírban pihen\". A nép ujjong. A Krusto ételzsírnál nincs jobb étzsír. Jago féltékeny Cassiora, mert Cassio Otello kegyence. Jago leitatja Cassiot. Bordal csendül fel. Épeszű ember Krustóval főz! És Cassio, kissé beszeszelten, civakodást kezd Montanoval. A lármára elősíet Otello s harsányan így kiált fel: Krusto ritkítja párját! \"Le a fegyverekkel!\" Cassiot megfosztja kapitányi rangjától. Ekkor, háza ajtajában megjelenik Desdemona, Otello hitvese. Otello odasiet hozá s egy csodálatosan szép kettőst énekelnek, Ai a Krusto-zsírt kitalálta, Az életelixirt megtalálta! mely kettős a dalműirodalom legszebb gyöngyei közé tartozik. Ha egyszer Krusto étekzsírral főzött, soha többé nem főz mással! Ezzel végződik az első felvonás. A tartalmi kivonat így fejeződik be: Otello megfojtja Desdemonát, tőrével megöli magát s ezekkel a megható szavakkal búcsúzik az élettől és szerelmétől: Csak Krusto étzsírt kérj mindenütt! \"Csókolj, ah csókolj örökké!\"
Íme egy másik szülemény: Slezák Leó a texasi Houstonban, az Otello címszerepében lépett a közönség elé. Az előadás színlapját eltette emlékül. A színlap a következőképpen ismertette az Otello cselekményét: Otello Dalmű 4 felvonásban.Írta: Verdi. Első felvonás Cyprusi kikötő. A nép térdenállva kéri az eget, hogy mentse meg Otellót, akinek a hajója szörnyű viharba került. A veszedelem elmúlt. Otello megjelenik, köszönti a népet, mondván: Csak Krusto ételzsírral főzünk! \"Örvendezzetek! A török leverve, hullámsírban pihen\". A nép ujjong. A Krusto ételzsírnál nincs jobb étzsír. Jago féltékeny Cassiora, mert Cassio Otello kegyence. Jago leitatja Cassiot. Bordal csendül fel. Épeszű ember Krustóval főz! És Cassio, kissé beszeszelten, civakodást kezd Montanoval. A lármára elősíet Otello s harsányan így kiált fel: Krusto ritkítja párját! \"Le a fegyverekkel!\" Cassiot megfosztja kapitányi rangjától. Ekkor, háza ajtajában megjelenik Desdemona, Otello hitvese. Otello odasiet hozá s egy csodálatosan szép kettőst énekelnek, Ai a Krusto-zsírt kitalálta, Az életelixirt megtalálta! mely kettős a dalműirodalom legszebb gyöngyei közé tartozik. Ha egyszer Krusto étekzsírral főzött, soha többé nem főz mással! Ezzel végződik az első felvonás. A tartalmi kivonat így fejeződik be: Otello megfojtja Desdemonát, tőrével megöli magát s ezekkel a megható szavakkal búcsúzik az élettől és szerelmétől: Csak Krusto étzsírt kérj mindenütt! \"Csókolj, ah csókolj örökké!\"
14 Búbánat 2005-10-21 09:50:28
Ez nagyon tetszi, idemásolom: A Rigolettó bemutatója után a szövegíró: Piave összetalálkozott Velencében egy szépasszonnyal, aki nemrégen szakított vele. A Rigolettó rendkívüli sikerének kirobbanásakor történt a találkozás és Piave a mantuai herceg már híressé vált dalával üdvözölte a szeszélyes és csapodár velencei hölgyet. A tulajdon versével: - La donna e mobile qual al vento... (Az asszony ingatag, mint toll a szélben.) De a szépasszony se hagyta magát, folytatta a verset, még pedig eképpen: - e Piave e un asino, che val per cento ( Piave nagy szamár, nagyobb mint száz szamár...) És faképnél hagyta a költőt.
Ez nagyon tetszi, idemásolom: A Rigolettó bemutatója után a szövegíró: Piave összetalálkozott Velencében egy szépasszonnyal, aki nemrégen szakított vele. A Rigolettó rendkívüli sikerének kirobbanásakor történt a találkozás és Piave a mantuai herceg már híressé vált dalával üdvözölte a szeszélyes és csapodár velencei hölgyet. A tulajdon versével: - La donna e mobile qual al vento... (Az asszony ingatag, mint toll a szélben.) De a szépasszony se hagyta magát, folytatta a verset, még pedig eképpen: - e Piave e un asino, che val per cento ( Piave nagy szamár, nagyobb mint száz szamár...) És faképnél hagyta a költőt.
13 Búbánat 2005-10-21 09:43:24 [Válasz erre: 12 Búbánat 2005-10-19 12:32:48]
Sajnos nincs meg a Norma magyar nyelvű librettója. De bogarat ültettél a fülembe, keresni fogom az antikváriumokban.
Sajnos nincs meg a Norma magyar nyelvű librettója. De bogarat ültettél a fülembe, keresni fogom az antikváriumokban.
11 Búbánat 2005-10-19 12:32:19
Említettem Jules Barbier nevét, aki részben egyedül, részben Michel Carré társaságában operaszövegeit csodálatos termékenységgel szállította korának minden nevezetesebb zeneszerzője számára. Az 1825-ben született író kezdetben verseket, drámákat és daljátékokat írt, azonban később csak a librettók írására szakosodott. A párizsi Opera Comique-ban az 1850-es évektől kezdve három és fél évtizeden át jóformán nem is került színre valamire való új opera, amelynek ne Barbier, vagy Barnier és Carré lett volna a szövegírója. Ismertebb művei: Meyerbeer Dinorahja, Gounod Faustja, Thomas Hamletje,Mignonja, Offenbach Hoffmann meséinek a szövegkönyvei. A Dreyfus-per idején nevezetes politikai szerepet is játszott. Amikor ugyanis a a híres „J’accuse” után a becsületrend tanácsa elhatározta, hogy Zolát megfosztja a tiszti kereszt viselésétől, Barbier nyílt levelet intézett a rend elnökéhez, amelyben bejelentette, hogy visszaadja a maga kitüntetését, ha olyan emberek is kaphatnak becsületrendet, mint Walsin-Eszterházy. Az afférnak nem lett különösebb folytatása és mi t utóbb kiderült, Barbier nem is annyira meggyőződésből, mint inkább feltűnési vágyból ártotta magát az ügybe. Nagyratörő álmai voltak, erőnek erejével az Akadémiába akart jutni, de kárba veszett minden ez irányú fáradozása. 1901-ben halt meg és ha nem is lehetett az Akadémia tagja, a zeneszerzők, akik részére szöveget írt, besorozták nevét a halhatatlanok közé.
Említettem Jules Barbier nevét, aki részben egyedül, részben Michel Carré társaságában operaszövegeit csodálatos termékenységgel szállította korának minden nevezetesebb zeneszerzője számára. Az 1825-ben született író kezdetben verseket, drámákat és daljátékokat írt, azonban később csak a librettók írására szakosodott. A párizsi Opera Comique-ban az 1850-es évektől kezdve három és fél évtizeden át jóformán nem is került színre valamire való új opera, amelynek ne Barbier, vagy Barnier és Carré lett volna a szövegírója. Ismertebb művei: Meyerbeer Dinorahja, Gounod Faustja, Thomas Hamletje,Mignonja, Offenbach Hoffmann meséinek a szövegkönyvei. A Dreyfus-per idején nevezetes politikai szerepet is játszott. Amikor ugyanis a a híres „J’accuse” után a becsületrend tanácsa elhatározta, hogy Zolát megfosztja a tiszti kereszt viselésétől, Barbier nyílt levelet intézett a rend elnökéhez, amelyben bejelentette, hogy visszaadja a maga kitüntetését, ha olyan emberek is kaphatnak becsületrendet, mint Walsin-Eszterházy. Az afférnak nem lett különösebb folytatása és mi t utóbb kiderült, Barbier nem is annyira meggyőződésből, mint inkább feltűnési vágyból ártotta magát az ügybe. Nagyratörő álmai voltak, erőnek erejével az Akadémiába akart jutni, de kárba veszett minden ez irányú fáradozása. 1901-ben halt meg és ha nem is lehetett az Akadémia tagja, a zeneszerzők, akik részére szöveget írt, besorozták nevét a halhatatlanok közé.
10 Búbánat 2005-10-19 11:34:28 [Válasz erre: 9 ST 2005-10-18 19:51:37]
A Gil Blas szövegkönyvét nem ismerem. A zeneszerzőről és műveiről pár információt azért összeszedtem: Czibulka Alfonz, magyar zeneszerző, katonakarmester; született Szepes-Váralján (ma Spissa Nová Ves, Szlovákia) 1842 május 14-én, meghalt Bécsben, 1894 október 27-én. Számos kedvelt tánc-zeneművet irt; egyéb színpadi művei: Pünkösd Firenzében – vígopera 3 felvonásban (1884), A császárné vadásza – operett 3 felvonásban (1885), A szerencselovag – operett 3 felvonásban (1887), Gil Blas Santillából – operett (1889), A bajazzó – operett 3 felvonásban (1892), Hannibál úr – operett (1893). A Gil Blas operett librettóját F. Zell és Moritz West írta, a darab bemutatója Hamburgban volt 1889-ben. Kijött a DECCA-nál egy 10 CD-ből álló sorozat balettzenékből. Címe: Fete du Ballet – A Compendium of Vallet Rarities, Vezényel Richard Bonynge Az egyik CD-n található Czibulkától a „Love”s dream after the ball” (Liebestraum nach dem balle - Walzer) című balettzenéje (keringő, 1885) op. 356. , London Salon Ensemble. Meridian 84307 Kották is vannak: Tanze für Pianoforte Czibulka, Alphons: Herzensrauber. Walzer f. Pfte nach Motiven der Operette „Gil Blas” Mk 1,80 Hamburg, Cranz. Musik für Pianoforte zu zwei Handen Anthologie musicale „Fantaisies en forme de Poutpourris sur des Motifs les plus favoris d’Operas pour Piano. Hamburg, Cranz. Czibulka, Alphons: Gil Blas, Nr. 285-286. Musik für Pianoforte zu vier Handen Czibulka, Alphons: Der Königsgardist – walzer f. Pfte zu 4 Hdn aus der operette, Leipzig – Bosworth and Co. Op. 354. Érdekesség: ez a keringő Sullivan: A gárdista c. operettjének motívumaiból született.
A Gil Blas szövegkönyvét nem ismerem. A zeneszerzőről és műveiről pár információt azért összeszedtem: Czibulka Alfonz, magyar zeneszerző, katonakarmester; született Szepes-Váralján (ma Spissa Nová Ves, Szlovákia) 1842 május 14-én, meghalt Bécsben, 1894 október 27-én. Számos kedvelt tánc-zeneművet irt; egyéb színpadi művei: Pünkösd Firenzében – vígopera 3 felvonásban (1884), A császárné vadásza – operett 3 felvonásban (1885), A szerencselovag – operett 3 felvonásban (1887), Gil Blas Santillából – operett (1889), A bajazzó – operett 3 felvonásban (1892), Hannibál úr – operett (1893). A Gil Blas operett librettóját F. Zell és Moritz West írta, a darab bemutatója Hamburgban volt 1889-ben. Kijött a DECCA-nál egy 10 CD-ből álló sorozat balettzenékből. Címe: Fete du Ballet – A Compendium of Vallet Rarities, Vezényel Richard Bonynge Az egyik CD-n található Czibulkától a „Love”s dream after the ball” (Liebestraum nach dem balle - Walzer) című balettzenéje (keringő, 1885) op. 356. , London Salon Ensemble. Meridian 84307 Kották is vannak: Tanze für Pianoforte Czibulka, Alphons: Herzensrauber. Walzer f. Pfte nach Motiven der Operette „Gil Blas” Mk 1,80 Hamburg, Cranz. Musik für Pianoforte zu zwei Handen Anthologie musicale „Fantaisies en forme de Poutpourris sur des Motifs les plus favoris d’Operas pour Piano. Hamburg, Cranz. Czibulka, Alphons: Gil Blas, Nr. 285-286. Musik für Pianoforte zu vier Handen Czibulka, Alphons: Der Königsgardist – walzer f. Pfte zu 4 Hdn aus der operette, Leipzig – Bosworth and Co. Op. 354. Érdekesség: ez a keringő Sullivan: A gárdista c. operettjének motívumaiból született.
9 ST 2005-10-18 19:51:37
Kedves Asztaltársak! Egy referátumhoz keresek valamilyen információt a Gil Blas című operett szövegkönyvéről. A zeneszerző nevét tudom csak, Czibulka Alfonznak hívják, a darab bemutatója a 1889-ben volt Hamburgban. Ha valaki kiegészítő információkkal tudna szolgálni a zeneszerzőről, akkor azért szintén nagyon hálás lennék.
Kedves Asztaltársak! Egy referátumhoz keresek valamilyen információt a Gil Blas című operett szövegkönyvéről. A zeneszerző nevét tudom csak, Czibulka Alfonznak hívják, a darab bemutatója a 1889-ben volt Hamburgban. Ha valaki kiegészítő információkkal tudna szolgálni a zeneszerzőről, akkor azért szintén nagyon hálás lennék.
8 bermuda 2005-10-18 19:07:37
Kedves Búbánat,neked mindened van..... Esetleg egy NORMA librettód is magyarul? Tarjan Gábort kérdeztem de neki sincs ,pedig remek librettói vannak. Abból élek.
Kedves Búbánat,neked mindened van..... Esetleg egy NORMA librettód is magyarul? Tarjan Gábort kérdeztem de neki sincs ,pedig remek librettói vannak. Abból élek.
7 Búbánat 2005-10-18 13:52:47
Több kedves operalibrettóm van. Sok librettista munkája közel áll a szívemhez (Piave, Cammarano, Scribe, Boito, Wagner, Gilbert, Ludovic Halevy- Henri Meilhac,vagy Jules Barbier és Michel Carré szerzőpárosok stb.) de számomra a legkedvesebb az olasz költő, Felice Romani(1788-1865). Ennek roppant egyszerű a magyarázata. Azon túl, hogy a belcanto szerzők (Pacini, Rossini, Bellini, Donizetti, Mayr, sőt Verdi) operáinak librettóit ő írta - Bellini csaknem összes operájának szövegkönyvét, nyolcat –, utánozhatatlan stílusismerettel és nagyszerű íráskészséggel, ihlettel rendelkezett. S bár sokan szeretik rásütni, hogy egykaptafára készültek „gyárában” a librettók, mégis a sokoldalúságát bizonyítja, hogy egyaránt maradandót alkotott a vígoperák születésénél (Rossini: Török Itáliában, Bellini: Az alvajáró, Donizetti: Szerelmi bájital, Verdi: A pünkösdi királyság) és a komoly -serie-semiserie- operák keletkezésénél (Rossini: Aureliano in Palmira, Bellini: Rómeó és Júlia, Norma, Beatrice di Tenda, A puritánok, Donizetti: Boleyn Anna, Lucrezia Borgia, Parisina d’Este, Alina regina di Golconda, Gianna di Parigi, Rosmonda d’ Inghilterra stb.) Sok méltatlanul „elfeledett” belcanto, de más, romantikus vagy pl.verista opera a CD-k révén manapság újra életre kelnek (köszönhetően a bizonyos üzleti érzékkel és érdekkel megáldott kiadóknak s nem utolsósorban a kiváló technikájú, szép és hibátlan hangú énekművészeknek,továbbá a közreműködó együtteseknek, muzsikusoknak). Sikerük titka nemcsak a jó zenéjükben rejlik. A zeneszerzők ezeknek a művei térhódításában szerepe van a nagyszerű költők által írt eredeti nyelvezetnek is, amire a komponistáknak jó esetben csak rá kellett bólintaniuk, s aztán már azonmód jött is az ihlet. De ismertek azok a történetek, amikor az operaszerző a feszített határidő tartása miatt kénytelen volt soronként, ahogy a vers született, cetlik alapján komponálni. Ez bizony meg is látszik a nagyüzemben gyártott librettók és azokra komponált művek némelyikén. Maga Verdi is panaszkodott erre, amikor az ún. „gályarabság” éveiben készült alkotásai keletkezésének körülményeiről írt visszaemlékezéseiben, levelezésében…
Több kedves operalibrettóm van. Sok librettista munkája közel áll a szívemhez (Piave, Cammarano, Scribe, Boito, Wagner, Gilbert, Ludovic Halevy- Henri Meilhac,vagy Jules Barbier és Michel Carré szerzőpárosok stb.) de számomra a legkedvesebb az olasz költő, Felice Romani(1788-1865). Ennek roppant egyszerű a magyarázata. Azon túl, hogy a belcanto szerzők (Pacini, Rossini, Bellini, Donizetti, Mayr, sőt Verdi) operáinak librettóit ő írta - Bellini csaknem összes operájának szövegkönyvét, nyolcat –, utánozhatatlan stílusismerettel és nagyszerű íráskészséggel, ihlettel rendelkezett. S bár sokan szeretik rásütni, hogy egykaptafára készültek „gyárában” a librettók, mégis a sokoldalúságát bizonyítja, hogy egyaránt maradandót alkotott a vígoperák születésénél (Rossini: Török Itáliában, Bellini: Az alvajáró, Donizetti: Szerelmi bájital, Verdi: A pünkösdi királyság) és a komoly -serie-semiserie- operák keletkezésénél (Rossini: Aureliano in Palmira, Bellini: Rómeó és Júlia, Norma, Beatrice di Tenda, A puritánok, Donizetti: Boleyn Anna, Lucrezia Borgia, Parisina d’Este, Alina regina di Golconda, Gianna di Parigi, Rosmonda d’ Inghilterra stb.) Sok méltatlanul „elfeledett” belcanto, de más, romantikus vagy pl.verista opera a CD-k révén manapság újra életre kelnek (köszönhetően a bizonyos üzleti érzékkel és érdekkel megáldott kiadóknak s nem utolsósorban a kiváló technikájú, szép és hibátlan hangú énekművészeknek,továbbá a közreműködó együtteseknek, muzsikusoknak). Sikerük titka nemcsak a jó zenéjükben rejlik. A zeneszerzők ezeknek a művei térhódításában szerepe van a nagyszerű költők által írt eredeti nyelvezetnek is, amire a komponistáknak jó esetben csak rá kellett bólintaniuk, s aztán már azonmód jött is az ihlet. De ismertek azok a történetek, amikor az operaszerző a feszített határidő tartása miatt kénytelen volt soronként, ahogy a vers született, cetlik alapján komponálni. Ez bizony meg is látszik a nagyüzemben gyártott librettók és azokra komponált művek némelyikén. Maga Verdi is panaszkodott erre, amikor az ún. „gályarabság” éveiben készült alkotásai keletkezésének körülményeiről írt visszaemlékezéseiben, levelezésében…
6 Búbánat 2005-10-18 10:55:05 [Válasz erre: 1 WiseGentleman 2005-10-18 09:51:52]
Igen, bővítette a szerző. Az előszóban utal is erre.
Igen, bővítette a szerző. Az előszóban utal is erre.
5 Búbánat 2005-10-18 10:50:48 [Válasz erre: 4 Búbánat 2005-10-18 10:50:31]
S ha ezekhez a sorokhoz még a zene is hozzá társul (s mondjuk Udvardy Tibor és Németh Marika kettősének előadásában felcsendül a rádió hullámhosszán), akkor válik teljessé az illúzió. Az „illúzió a szerelem” a másik Jacobi-operettből, a Sybillből való, nem véletlen, hogy annak a verseit is Martos Ferenc írta, akárcsak Huszkától a Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő, Szirmaitól az Alexandra, Lehártól a Pacsirta verseit stb. Martos Ferenc 1875-ben született (ugyanabban az évben, mint Huszka) Aradon. Jogot tanult (mint Huszka), majd 1896 és 1914 között a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium tisztviselője (mint Huszka, ott ismerkedtek meg egymással).1894-től belső munkatársa a Pesti Naplónak, később a Budapesti Hírlapnak, 1900-1902 között a Fővárosi Lapokat szerkesztette. Írói pályáját versekkel és regényekkel kezdte, majd színművekkel folytatta. 1904-től csak operettlibrettókat írt 1938-ban, Budapesten bekövetkezett haláláig.
S ha ezekhez a sorokhoz még a zene is hozzá társul (s mondjuk Udvardy Tibor és Németh Marika kettősének előadásában felcsendül a rádió hullámhosszán), akkor válik teljessé az illúzió. Az „illúzió a szerelem” a másik Jacobi-operettből, a Sybillből való, nem véletlen, hogy annak a verseit is Martos Ferenc írta, akárcsak Huszkától a Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő, Szirmaitól az Alexandra, Lehártól a Pacsirta verseit stb. Martos Ferenc 1875-ben született (ugyanabban az évben, mint Huszka) Aradon. Jogot tanult (mint Huszka), majd 1896 és 1914 között a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium tisztviselője (mint Huszka, ott ismerkedtek meg egymással).1894-től belső munkatársa a Pesti Naplónak, később a Budapesti Hírlapnak, 1900-1902 között a Fővárosi Lapokat szerkesztette. Írói pályáját versekkel és regényekkel kezdte, majd színművekkel folytatta. 1904-től csak operettlibrettókat írt 1938-ban, Budapesten bekövetkezett haláláig.
4 Búbánat 2005-10-18 10:50:31 [Válasz erre: 3 Búbánat 2005-10-18 10:49:45]
Most bemutatom A Leányvásár című Jacobi-operett szinte klasszikussá vált versét, ami önmagában is kölcsönöz, sugall, megteremt egy „békebeli” polgári világ illúzióját, amit sokszor hazugnak, sziruposnak, giccsesnek, velejéig romlottnak tart, mond, ítél, értékel egyoldalúan az utókor. Pedig, nem biztos, hogy el kell azt utasítanunk, ha a mai szemmel és füllel magunk köré tekintünk vagy fülelünk: 1. vers: Tom: Ha lennék egy lánykának édes szerelmes babája, Királynőnek tenném meg őt az egész nagy világ előtt! Lucy: Ha lennék egy szerelmes édes legénynek a párja, De szép volna szép a világ, álmaink tündér csodák, Ha jönne a legény a tavasz illat idején, Elibe elmennék. Ha jönne a legény a fekete fény tüzes szemén, csak az övé lennék.. Együtt: Nem szólana a szám, Csak a kezét szorítanám, Csak a szemét nézném. Behunyva a szemem, Reszketne a kezem, az ajkát érezném! 2. vers: Lucy: Virágos kis kertemben várom virággal a párom, Halk léptekkel jön majd felém az álmok csodás éjjelén. Tom: A rózsámat majd megtalálom s való lesz az álom. Az ajtómon halkan bejő, átkarol, megcsókol ő! Ha jönne a leány, aki szeretne igazán, elibe elmennék. Ha jönne a leány szerelem ifjú tavaszán, csak az övé lennék. Együtt: Nem szólana a szám, Csak a kezét szorítanám, Csak a szemét nézném. Behunyva a szemem, Reszketne a kezem, az ajkát érezném!
Most bemutatom A Leányvásár című Jacobi-operett szinte klasszikussá vált versét, ami önmagában is kölcsönöz, sugall, megteremt egy „békebeli” polgári világ illúzióját, amit sokszor hazugnak, sziruposnak, giccsesnek, velejéig romlottnak tart, mond, ítél, értékel egyoldalúan az utókor. Pedig, nem biztos, hogy el kell azt utasítanunk, ha a mai szemmel és füllel magunk köré tekintünk vagy fülelünk: 1. vers: Tom: Ha lennék egy lánykának édes szerelmes babája, Királynőnek tenném meg őt az egész nagy világ előtt! Lucy: Ha lennék egy szerelmes édes legénynek a párja, De szép volna szép a világ, álmaink tündér csodák, Ha jönne a legény a tavasz illat idején, Elibe elmennék. Ha jönne a legény a fekete fény tüzes szemén, csak az övé lennék.. Együtt: Nem szólana a szám, Csak a kezét szorítanám, Csak a szemét nézném. Behunyva a szemem, Reszketne a kezem, az ajkát érezném! 2. vers: Lucy: Virágos kis kertemben várom virággal a párom, Halk léptekkel jön majd felém az álmok csodás éjjelén. Tom: A rózsámat majd megtalálom s való lesz az álom. Az ajtómon halkan bejő, átkarol, megcsókol ő! Ha jönne a leány, aki szeretne igazán, elibe elmennék. Ha jönne a leány szerelem ifjú tavaszán, csak az övé lennék. Együtt: Nem szólana a szám, Csak a kezét szorítanám, Csak a szemét nézném. Behunyva a szemem, Reszketne a kezem, az ajkát érezném!
3 Búbánat 2005-10-18 10:49:45
Az operett zenéje ugyanúgy, mint az operáé, általában szövegkönyvre, a librettóra, a versekre íródik, s a zeneszerző invencióját, ihletét, komponálási alkotó kedvét nagymértékben befolyásolja a cselekmény, a szöveg, a dramaturgia, de elsősorban a versek „mélysége”, mondanivalója, ríme, ritmikája, ütemezése, a refrénje – ha szükségét érzi.. Mindez együttesen beindítja, mozgatja a fantáziát. Természetesen zeneszerzője válogatja, hogy ki könnyedén ontja a dallamokat a versre, ki nehézkesen, sokat gyötrődve „szüli” meg hozzá a zenét. S akkor még nem is beszéltem a hangszerelésről, amelynek összetételét, színességét, változatosságát is meghatározhatja a vers milyensége, mibenléte. Itt van a közismert Jacobi operett, A leányvásár. Világsiker! Martos Ferenc írta a verseket Huszkának is állandó versírója volt. Kálmán, Lehár operettek német szövegét magyar nyelvre átültetve érdemeket szerzett a találó, frappáns, a cselekményhez és a szereplők közötti kapcsolatnak és szituációnak megfelelő, a helyzethez illő versek, rímek megköltésében. Fáradhatatlanul dolgozott, tehát sokat foglalkoztatott librettista, költő volt. Neki köszönhetően számtalan operett áriái, duettjei mára már slágerré nemesedett. Azt is mondhatnám, mit sem ér a színpadi zene a szöveg nélkül, de fordítva már nem biztos, hogy igaz: a szöveg helyenként önmagában is megállja, megállná a helyét - zene nélkül is. Amikor egy operettre azt mondjuk, hogy szirupos zene, ez nem minősíti a szöveget, a verset. Persze, olyan versekről is tudunk – különösen az operák világában – ahol az nem állna meg a saját lábán, csak a zenéje, melódiái, harmóniái, a bennük kifejezésre jutó drámaiság „dobja” fel a darabot. S lesz a kettő ötvözetéből mégis valami felemelő, szívig, lélekig ható katarzis.
Az operett zenéje ugyanúgy, mint az operáé, általában szövegkönyvre, a librettóra, a versekre íródik, s a zeneszerző invencióját, ihletét, komponálási alkotó kedvét nagymértékben befolyásolja a cselekmény, a szöveg, a dramaturgia, de elsősorban a versek „mélysége”, mondanivalója, ríme, ritmikája, ütemezése, a refrénje – ha szükségét érzi.. Mindez együttesen beindítja, mozgatja a fantáziát. Természetesen zeneszerzője válogatja, hogy ki könnyedén ontja a dallamokat a versre, ki nehézkesen, sokat gyötrődve „szüli” meg hozzá a zenét. S akkor még nem is beszéltem a hangszerelésről, amelynek összetételét, színességét, változatosságát is meghatározhatja a vers milyensége, mibenléte. Itt van a közismert Jacobi operett, A leányvásár. Világsiker! Martos Ferenc írta a verseket Huszkának is állandó versírója volt. Kálmán, Lehár operettek német szövegét magyar nyelvre átültetve érdemeket szerzett a találó, frappáns, a cselekményhez és a szereplők közötti kapcsolatnak és szituációnak megfelelő, a helyzethez illő versek, rímek megköltésében. Fáradhatatlanul dolgozott, tehát sokat foglalkoztatott librettista, költő volt. Neki köszönhetően számtalan operett áriái, duettjei mára már slágerré nemesedett. Azt is mondhatnám, mit sem ér a színpadi zene a szöveg nélkül, de fordítva már nem biztos, hogy igaz: a szöveg helyenként önmagában is megállja, megállná a helyét - zene nélkül is. Amikor egy operettre azt mondjuk, hogy szirupos zene, ez nem minősíti a szöveget, a verset. Persze, olyan versekről is tudunk – különösen az operák világában – ahol az nem állna meg a saját lábán, csak a zenéje, melódiái, harmóniái, a bennük kifejezésre jutó drámaiság „dobja” fel a darabot. S lesz a kettő ötvözetéből mégis valami felemelő, szívig, lélekig ható katarzis.
2 dreboot 2005-10-18 10:04:04 [Válasz erre: 0 Búbánat 2005-10-18 09:28:56]
Ezt a mázlit ! Hogy jelen lehetek Rímfarágók Telepítésének Az elején ! :-) Nékem számít A platz,hol lehetnek Rímbarátok ! Most egyesüljetek!:)
Ezt a mázlit ! Hogy jelen lehetek Rímfarágók Telepítésének Az elején ! :-) Nékem számít A platz,hol lehetnek Rímbarátok ! Most egyesüljetek!:)
1 WiseGentleman 2005-10-18 09:51:52 [Válasz erre: 0 Búbánat 2005-10-18 09:28:56]
Bocs, egy közvetlen kérdésem lenne hozzád, ha jól tudom, megvetted a legújabb Kertész Iván Operakalauzt. Nekem az eggyel korábbi kiadás (szürkés-drapp színű) van meg, nem tudod, hogy a mostani kiadást bővítették azóta?
Bocs, egy közvetlen kérdésem lenne hozzád, ha jól tudom, megvetted a legújabb Kertész Iván Operakalauzt. Nekem az eggyel korábbi kiadás (szürkés-drapp színű) van meg, nem tudod, hogy a mostani kiadást bővítették azóta?
0 Búbánat 2005-10-18 09:28:56
Úgy gondoltam, itt beszélgethetnék a színházban, a zenés színházban, a koncerttermekben, a pódiumon, a rádióban, TV-ben látható-hallható darabok szövegéről, minőségéről, silányságáról vagy éppen kiválóságáról. Mennyiben állna meg önmagában is a szöveg, zene nélkül, illetve mennyiben javít a zene és a dramaturgia a darabon; ismert vagy kevésbé ismert librettisták helye, rangja a zenés színpadi alkotások születésekor és az utókor (érték)ítélete. Leírhatunk verseket, idézhetünk a librettóból magyarul vagy eredetiben. Komolyzene és könnyű zene egyaránt vonzotta a vers (rím)faragókat. Humor, szerelem, sóhaj, romantika ugyanúgy elfér itt, mint az avantgárd, a kiábrándultság, a deheroizálás.
Úgy gondoltam, itt beszélgethetnék a színházban, a zenés színházban, a koncerttermekben, a pódiumon, a rádióban, TV-ben látható-hallható darabok szövegéről, minőségéről, silányságáról vagy éppen kiválóságáról. Mennyiben állna meg önmagában is a szöveg, zene nélkül, illetve mennyiben javít a zene és a dramaturgia a darabon; ismert vagy kevésbé ismert librettisták helye, rangja a zenés színpadi alkotások születésekor és az utókor (érték)ítélete. Leírhatunk verseket, idézhetünk a librettóból magyarul vagy eredetiben. Komolyzene és könnyű zene egyaránt vonzotta a vers (rím)faragókat. Humor, szerelem, sóhaj, romantika ugyanúgy elfér itt, mint az avantgárd, a kiábrándultság, a deheroizálás.
