482 Búbánat 2016-03-04 14:33:27
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Lolita kép-chansonja, No. 11. I. Fénykép… egy férfiarc… mit monjak róla, Némán néz rám – mégis, mintha szólna. Az arc borotvált, domború homlok, Kissé már végigkarmolták a gondok. Az orra: orr. Az álla, szája rendes. Az ember rajta furcsát észre nem vesz. A nyakkendőnél végződik a kép, Szívet nem lát a lencsén át a gép. Refrén: Fénykép. Ajándék volt… dehát minek, Dehát minek? Milyen bolond dolog. Egyet tanácsolok: Ne adjál képet soha és senkinek. II. Szív, a képen nincs. Hol is keressem? Itt egy sor írás: „Szeretem – szeressen!” Akkor még magázott: ez volt a kezdet. És később tegeztem, ő is tegezni kezdett, Aztán már arra kért:” Ne hagyj el engem!” És nemsokára már csak én remegtem. Akkortól máig hosszú az út. Ma már a két szóból kettő hazug. Refrén: Fénykép. Ajándék volt… dehát minek, Dehát minek? Milyen bolond dolog. Egyet tanácsolok: Ne írj egy sort se soha és senkinek. III. Egy kép és néhány szó, mindez mit ér ma? Ezerszer megtörtént, elcsépelt a téma, Unalmas szinte már a régi bánat, De annak, aki érzi, mégis fájhat, A dolgok rendje, sokszor megtörtént az: Te még maradnál, és a másik végez. Akit még szeretsz, az már nem szeret. Mint szárnyatört madár, vergődik szíved. Refrén: Fénykép. Ajándék volt… dehát minek, Dehát minek? Milyen bolond dolog. Egyet tanácsolok: Ne add a szíved soha és senkinek. No. 11/a sz. Közzene No. 12. sz. Magyar táncjáték (táncok)
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Lolita kép-chansonja, No. 11. I. Fénykép… egy férfiarc… mit monjak róla, Némán néz rám – mégis, mintha szólna. Az arc borotvált, domború homlok, Kissé már végigkarmolták a gondok. Az orra: orr. Az álla, szája rendes. Az ember rajta furcsát észre nem vesz. A nyakkendőnél végződik a kép, Szívet nem lát a lencsén át a gép. Refrén: Fénykép. Ajándék volt… dehát minek, Dehát minek? Milyen bolond dolog. Egyet tanácsolok: Ne adjál képet soha és senkinek. II. Szív, a képen nincs. Hol is keressem? Itt egy sor írás: „Szeretem – szeressen!” Akkor még magázott: ez volt a kezdet. És később tegeztem, ő is tegezni kezdett, Aztán már arra kért:” Ne hagyj el engem!” És nemsokára már csak én remegtem. Akkortól máig hosszú az út. Ma már a két szóból kettő hazug. Refrén: Fénykép. Ajándék volt… dehát minek, Dehát minek? Milyen bolond dolog. Egyet tanácsolok: Ne írj egy sort se soha és senkinek. III. Egy kép és néhány szó, mindez mit ér ma? Ezerszer megtörtént, elcsépelt a téma, Unalmas szinte már a régi bánat, De annak, aki érzi, mégis fájhat, A dolgok rendje, sokszor megtörtént az: Te még maradnál, és a másik végez. Akit még szeretsz, az már nem szeret. Mint szárnyatört madár, vergődik szíved. Refrén: Fénykép. Ajándék volt… dehát minek, Dehát minek? Milyen bolond dolog. Egyet tanácsolok: Ne add a szíved soha és senkinek. No. 11/a sz. Közzene No. 12. sz. Magyar táncjáték (táncok)
481 Búbánat 2016-03-03 11:03:56 [Válasz erre: 480 Búbánat 2016-03-03 11:00:45]
Javítom, helyesen: "nem leszel újra párom"
Javítom, helyesen: "nem leszel újra párom"
480 Búbánat 2016-03-03 11:00:45
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Gonzales – Rodrigo – duett , No.10. (Paso-doble) I. Rodrigo: Teveled sok baj van, én a bolondját járom, Így az ember kimerül. Gonzales: Hagyd abba, majmocskám, nem leszek újra párom, Mert ez most nem sikerül. Rodrigo: Egy csókot adj és el ne hagyj. Gonzales: Hol van a tavalyi hó? Rodrigo: Csak az a baj, látod, én a bolondját járom. Gonzales: Nem leszel újra párom. Rodrigo: Jó. Refr.: Tőled a fejem szédülhet, No, ne veszekedj, békülj meg, Ezt megígérted nékem, Tombolok érted régen, drágám. Gonzales és Rodrigo együtt: Teeee!... Gonzales: No, ne bámulj, ne szédülj meg. Hisz a falak is szétdűlnek, Oly nagyokat füllentesz Éveken át így mehet ez ám. Gonzales és Rodrigo együtt: Teeee!... Rodrigo: Mindig a régi nóta, szólj mást! Gonzales: Ezt fújom évek óta folyvást. Rodrigo: Jaj, szívem érted reszket. Gonzales: Én komolyan nem veszlek, Mert szerelem, meg az üzlet: más. Rodrigo: Az ember belekékülhet. Gonzales: Na ne bomolj, ne szédülj meg. Rodrigo: Mért vagy ilyen kegyetlen. Gonzales: Mert szerelem meg az üzlet: más. II. Gonzales: Ha megint elvennél, akkor is újra válnék, Mert ez nálunk a szokás. Rodrigo: Gondold meg még egyszer: kis szíved engem vár még, Minden más csak kifogás. Gonzales: Hagyd abba, hagyj! Hangot se adj. Rodrigo: De néha gondolj csak rám. Gonzales: Ha megint elvennél, akkor is újra válnék Rodrigo: Kis szíved engem vár még. Gonzales: Á! Refr.: Tőled a fejem szédülhet, No, ne veszekedj, békülj meg, Ezt megígérted nékem, Tombolok érted régen, drágám. Gonzales és Rodrigo együtt: Teeee!... Gonzales: No, ne bámulj, ne szédülj meg. Hisz a falak is szétdűlnek, Oly nagyokat füllentesz Éveken át így mehet ez ám. Gonzales és Rodrigo együtt: Teeee!... Rodrigo: Mindig a régi nóta, szólj mást! Gonzales: Ezt fújom évek óta folyvást. Rodrigo: Jaj, szívem érted reszket. Gonzales: Én komolyan nem veszlek, Mert szerelem, meg az üzlet: más. Rodrigo: Az ember belekékülhet. Gonzales: Na, ne bomolj, ne szédülj meg. Rodrigo: Mért vagy ilyen kegyetlen. Gonzales: Mert szerelem meg az üzlet: más.
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Gonzales – Rodrigo – duett , No.10. (Paso-doble) I. Rodrigo: Teveled sok baj van, én a bolondját járom, Így az ember kimerül. Gonzales: Hagyd abba, majmocskám, nem leszek újra párom, Mert ez most nem sikerül. Rodrigo: Egy csókot adj és el ne hagyj. Gonzales: Hol van a tavalyi hó? Rodrigo: Csak az a baj, látod, én a bolondját járom. Gonzales: Nem leszel újra párom. Rodrigo: Jó. Refr.: Tőled a fejem szédülhet, No, ne veszekedj, békülj meg, Ezt megígérted nékem, Tombolok érted régen, drágám. Gonzales és Rodrigo együtt: Teeee!... Gonzales: No, ne bámulj, ne szédülj meg. Hisz a falak is szétdűlnek, Oly nagyokat füllentesz Éveken át így mehet ez ám. Gonzales és Rodrigo együtt: Teeee!... Rodrigo: Mindig a régi nóta, szólj mást! Gonzales: Ezt fújom évek óta folyvást. Rodrigo: Jaj, szívem érted reszket. Gonzales: Én komolyan nem veszlek, Mert szerelem, meg az üzlet: más. Rodrigo: Az ember belekékülhet. Gonzales: Na ne bomolj, ne szédülj meg. Rodrigo: Mért vagy ilyen kegyetlen. Gonzales: Mert szerelem meg az üzlet: más. II. Gonzales: Ha megint elvennél, akkor is újra válnék, Mert ez nálunk a szokás. Rodrigo: Gondold meg még egyszer: kis szíved engem vár még, Minden más csak kifogás. Gonzales: Hagyd abba, hagyj! Hangot se adj. Rodrigo: De néha gondolj csak rám. Gonzales: Ha megint elvennél, akkor is újra válnék Rodrigo: Kis szíved engem vár még. Gonzales: Á! Refr.: Tőled a fejem szédülhet, No, ne veszekedj, békülj meg, Ezt megígérted nékem, Tombolok érted régen, drágám. Gonzales és Rodrigo együtt: Teeee!... Gonzales: No, ne bámulj, ne szédülj meg. Hisz a falak is szétdűlnek, Oly nagyokat füllentesz Éveken át így mehet ez ám. Gonzales és Rodrigo együtt: Teeee!... Rodrigo: Mindig a régi nóta, szólj mást! Gonzales: Ezt fújom évek óta folyvást. Rodrigo: Jaj, szívem érted reszket. Gonzales: Én komolyan nem veszlek, Mert szerelem, meg az üzlet: más. Rodrigo: Az ember belekékülhet. Gonzales: Na, ne bomolj, ne szédülj meg. Rodrigo: Mért vagy ilyen kegyetlen. Gonzales: Mert szerelem meg az üzlet: más.
479 Búbánat 2016-03-02 23:15:58
Anna és Bodzás kettősét, No. 8. („Csendesen vártam… Egy szót se szólj”) - lásd a 459. sorszámnál.
Anna és Bodzás kettősét, No. 8. („Csendesen vártam… Egy szót se szólj”) - lásd a 459. sorszámnál.
478 Búbánat 2016-03-02 23:11:42 [Válasz erre: 477 Búbánat 2016-03-02 23:10:08]
Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen Anna – Péteri duett (No. 9.) : „Árván vártam, hogy valaki rám talál…” Péteri (próza – zene alatt): Nekem tíz éve sem otthonom, se hazám. Péteri (ének): Árván vártam, hogy valaki rám talál, Felhős égen most kisüt a napsugár, Oly jó a szívemet simogató, drága szó, Úgy érzem, te vagy az egyetlen vigasztaló. Anna: Rád süt a nap, el is oszlik a sötét árnyék, Vége lesz a rögös útnak, pihenő vár még. Száz szomorú nap után még jöhet a csoda tán. Jön az a társ, akire vársz talán… Péteri: Talán Anna: Árván vártad, hogy valaki rád talál, Felhős égből most rád süt a napsugár. Péteri: Oly jó a szívemet simogató, drága szó, Úgy érzem, te vagy az egyetlen vigasztaló. Anna (próza): Viszontlátásra… Péteri (ének): Árván vártam, és valaki rám talált…
Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen Anna – Péteri duett (No. 9.) : „Árván vártam, hogy valaki rám talál…” Péteri (próza – zene alatt): Nekem tíz éve sem otthonom, se hazám. Péteri (ének): Árván vártam, hogy valaki rám talál, Felhős égen most kisüt a napsugár, Oly jó a szívemet simogató, drága szó, Úgy érzem, te vagy az egyetlen vigasztaló. Anna: Rád süt a nap, el is oszlik a sötét árnyék, Vége lesz a rögös útnak, pihenő vár még. Száz szomorú nap után még jöhet a csoda tán. Jön az a társ, akire vársz talán… Péteri: Talán Anna: Árván vártad, hogy valaki rád talál, Felhős égből most rád süt a napsugár. Péteri: Oly jó a szívemet simogató, drága szó, Úgy érzem, te vagy az egyetlen vigasztaló. Anna (próza): Viszontlátásra… Péteri (ének): Árván vártam, és valaki rám talált…
477 Búbánat 2016-03-02 23:10:08 [Válasz erre: 476 Búbánat 2016-03-02 23:09:00]
Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen Gonzales – Rodrigo duett, No. 7. „Szerelem; Türelem…Légy enyém, hiszen imádlak téged én…” I. Rodrigo: Szerelem Gonzales: Türelem Rodrigo: Szerelem Gonzales: Kegyelem Rodrigo: Idehallgass hát, ha ma nézek rád, Szívem épp úgy ég, ahogy égett rég. Gonzales: Szerelem? Rodrigo: Szerelem Gonzales: Ne beszélj, mert megárt az a mély érzelem, Mégse kezdj énvelem. Rodrigo: Ide hallgass hát! Refrén: Légy enyém, hiszen imádlak téged én, Mert engem már sohase csábít más. Gonzales: Légy szerény, hiszen a bókod vérszegény, És így nem ér sokat a csábítás. Rodrigo: Nem hallgatsz rám, pedig az ember megvadul. Gonzales: Meghallgatnám, ha nem epednél ily vadul. Együtt: Légy enyém, vitathatatlan vélemény, Hogy boldog már teveled leszek a végén én. II. Gonzales: Szerelem? Rodrigo: Feleségül veszlek. Gonzales: Kegyelem Rodrigo: Te nem érted ezt meg. Gonzales: Ugye nem? Rodrigo: Ma a bánat esz meg. Gonzales: Türelem Rodrigo: De így megveszhetnék. Gonzales: Idehallgass hát. Rordrigo: Odafigyelek. Gonzales: Sose nézek rád. Rodrigo: Ez a baleset. Gonzales: De te bámulsz rám. Rodrigo: Ugye, tehetem? Gonzales: Mi a baj, drágám? Rodrigo: Hiszen ez a szerelem. Gonzales: Ez a nagy baj, látom. Türelem. Rodrigo: De a végét járom. Gonzales: Ne mesélj! Bajba ránt ez a mély érzelem, Hidd el ezt énnekem! Rodrigo: Idehallgass hát. Refrén: Légy enyém, hiszen imádlak téged én, Mert engem már sohase csábít más. Csak a csókodat kérem, lángol a vérem. Jöjj hát vélem. Gonzales: Légy szerény, hiszen a bókod vérszegény, És így nem ér sokat a csábítás. Rodrigo: Csakis érted ráz a láz! Nem hallgatsz rám, pedig az ember megvadul. Gonzales: Meghallgatnám, ha nem epednél ily vadul. Rodrigo: Az ember megvadul Együtt: Légy enyém. Vitathatatlan vélemény. Hogy boldog már teveled leszek a végén én... (tánc)
Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen Gonzales – Rodrigo duett, No. 7. „Szerelem; Türelem…Légy enyém, hiszen imádlak téged én…” I. Rodrigo: Szerelem Gonzales: Türelem Rodrigo: Szerelem Gonzales: Kegyelem Rodrigo: Idehallgass hát, ha ma nézek rád, Szívem épp úgy ég, ahogy égett rég. Gonzales: Szerelem? Rodrigo: Szerelem Gonzales: Ne beszélj, mert megárt az a mély érzelem, Mégse kezdj énvelem. Rodrigo: Ide hallgass hát! Refrén: Légy enyém, hiszen imádlak téged én, Mert engem már sohase csábít más. Gonzales: Légy szerény, hiszen a bókod vérszegény, És így nem ér sokat a csábítás. Rodrigo: Nem hallgatsz rám, pedig az ember megvadul. Gonzales: Meghallgatnám, ha nem epednél ily vadul. Együtt: Légy enyém, vitathatatlan vélemény, Hogy boldog már teveled leszek a végén én. II. Gonzales: Szerelem? Rodrigo: Feleségül veszlek. Gonzales: Kegyelem Rodrigo: Te nem érted ezt meg. Gonzales: Ugye nem? Rodrigo: Ma a bánat esz meg. Gonzales: Türelem Rodrigo: De így megveszhetnék. Gonzales: Idehallgass hát. Rordrigo: Odafigyelek. Gonzales: Sose nézek rád. Rodrigo: Ez a baleset. Gonzales: De te bámulsz rám. Rodrigo: Ugye, tehetem? Gonzales: Mi a baj, drágám? Rodrigo: Hiszen ez a szerelem. Gonzales: Ez a nagy baj, látom. Türelem. Rodrigo: De a végét járom. Gonzales: Ne mesélj! Bajba ránt ez a mély érzelem, Hidd el ezt énnekem! Rodrigo: Idehallgass hát. Refrén: Légy enyém, hiszen imádlak téged én, Mert engem már sohase csábít más. Csak a csókodat kérem, lángol a vérem. Jöjj hát vélem. Gonzales: Légy szerény, hiszen a bókod vérszegény, És így nem ér sokat a csábítás. Rodrigo: Csakis érted ráz a láz! Nem hallgatsz rám, pedig az ember megvadul. Gonzales: Meghallgatnám, ha nem epednél ily vadul. Rodrigo: Az ember megvadul Együtt: Légy enyém. Vitathatatlan vélemény. Hogy boldog már teveled leszek a végén én... (tánc)
476 Búbánat 2016-03-02 23:09:00 [Válasz erre: 474 Búbánat 2016-03-01 22:25:30]
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: Valahol Délen No. 6. Tánckép („Így kell járni…”) No. 6/a. „Valahol Délen” (Reminiscencia) Anna: (Péteri dalára, ad. No. 4.) Valahol Délen, idegen tájon, Rideg a föld, hideg az ég. Kenyerem száraz, egyedül élek, Szívemben bánat fájón ég. Bolyong a végtelen úton a vándor, Céltalan jár, száz lidérc után. Messzire vitt a kósza szél hazámtól, Viszont nem látom sohase tán,,, Hazavisz álmom: hazai tájon Ragyog-e még a kék ég rám?...
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: Valahol Délen No. 6. Tánckép („Így kell járni…”) No. 6/a. „Valahol Délen” (Reminiscencia) Anna: (Péteri dalára, ad. No. 4.) Valahol Délen, idegen tájon, Rideg a föld, hideg az ég. Kenyerem száraz, egyedül élek, Szívemben bánat fájón ég. Bolyong a végtelen úton a vándor, Céltalan jár, száz lidérc után. Messzire vitt a kósza szél hazámtól, Viszont nem látom sohase tán,,, Hazavisz álmom: hazai tájon Ragyog-e még a kék ég rám?...
475 Búbánat 2016-03-02 22:08:30 [Válasz erre: 469 Búbánat 2016-03-01 21:01:46]
Pótlás: Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Lolita bolerója, No. 1. A dalszöveg idézett első sorából kimaradt egy rész, amivel kiegészítem azt. A szövegkönyvet utóbb összevetettem az ének-zongorakivonattal, és akkor jöttem rá a hiányra; de gyanús volt azért is, hiszen a rádiófelvételen Mezei Mária tolmácsolta dalszövegre jól emlékeztem, de mégis a másoláskor erre nem ügyeltem. Így az akkori mulasztásomat most pótolom: Tehát a dalszöveg eleje így pontos: Fekete az ég, örvénylő szél zúg, zörög a tető, A bárban táncol a kubai lány, kint fülledt párák; zuhog az eső
Pótlás: Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Lolita bolerója, No. 1. A dalszöveg idézett első sorából kimaradt egy rész, amivel kiegészítem azt. A szövegkönyvet utóbb összevetettem az ének-zongorakivonattal, és akkor jöttem rá a hiányra; de gyanús volt azért is, hiszen a rádiófelvételen Mezei Mária tolmácsolta dalszövegre jól emlékeztem, de mégis a másoláskor erre nem ügyeltem. Így az akkori mulasztásomat most pótolom: Tehát a dalszöveg eleje így pontos: Fekete az ég, örvénylő szél zúg, zörög a tető, A bárban táncol a kubai lány, kint fülledt párák; zuhog az eső
474 Búbánat 2016-03-01 22:25:30 [Válasz erre: 473 Búbánat 2016-03-01 22:01:38]
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Magyar együttes fellépése – No.5. (Anna, Bandi és Kar) Fiúk: Lányok, lányok, leányok, Selymes szirmú virágok, Jó bor csurran, vidám kedvvel Koccintsunk most tirátok! Lányok: Lassan, lassan, legények, Bármily szépen beszéltek, Huncut szóval be nem csaptok, Mindig csak a bort nyelnétek. Bandi: Csípős a nyelved, eszem a zúzád, Egyre veszekszik az a pici szád… Kar: Lányok, lányok, legények, Szóljon vígan az ének, Tiszta szívvel, pohár borral, Így jó, így szép az élet! Anna: Vén Badacsony hegyén ízes muskotály, Kék Balaton vízén fénylő napsugár, Nyári meleg esők, Őszi napos idők, Víg tavaszi mezők, otthoni határ… Bárhova visz a szél, Képed odakísér, Édes magyar hazám vár. Badacsonyi határba, határba, Az a legény be árva, be árva. Töltöget a pohárba, pohárba, Badacsonyi csárdába’. Miért is búsul az árva, az árva? Mással járja a párja, a párja, Majd megbékél a nyárra, a nyárra, Én leszek a mátkája, Nem maradok pártába’. (Anna énekét zümmögő kar kíséri) Dér lepi a mezőt, hűvös őszi dér, Vándorol a madár, messzi útra kél, Útra kel a madár, Újra hazatalál… Bárhova is repül, mégis visszatér, Útra kel a madár, Újra hazatalál… Fiúk: Lányok, lányok, virágok, Koccintsunk még tirátok! Énekszóval, vidám kedvvel Bejárjuk a világot. Lányok: Lassan, lassan, legények, Ördög bújt itt belétek. Otthon bezzeg szerényebben, Csendes hangon beszéltek. Bandi: Csípős a nyelved, szól a nótaszó, Szidhatsz akárhogy¸ megbékülni jó! Teljes kar: Lányok, lányok, legények, Szóljon vígan az ének: Tiszta szívvel, pohár borral. Így jó, így szép az élet! Bút is, bajt is hordja kánya, Igyunk rája, igyunk rája, igyunk rája, Hej!
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Magyar együttes fellépése – No.5. (Anna, Bandi és Kar) Fiúk: Lányok, lányok, leányok, Selymes szirmú virágok, Jó bor csurran, vidám kedvvel Koccintsunk most tirátok! Lányok: Lassan, lassan, legények, Bármily szépen beszéltek, Huncut szóval be nem csaptok, Mindig csak a bort nyelnétek. Bandi: Csípős a nyelved, eszem a zúzád, Egyre veszekszik az a pici szád… Kar: Lányok, lányok, legények, Szóljon vígan az ének, Tiszta szívvel, pohár borral, Így jó, így szép az élet! Anna: Vén Badacsony hegyén ízes muskotály, Kék Balaton vízén fénylő napsugár, Nyári meleg esők, Őszi napos idők, Víg tavaszi mezők, otthoni határ… Bárhova visz a szél, Képed odakísér, Édes magyar hazám vár. Badacsonyi határba, határba, Az a legény be árva, be árva. Töltöget a pohárba, pohárba, Badacsonyi csárdába’. Miért is búsul az árva, az árva? Mással járja a párja, a párja, Majd megbékél a nyárra, a nyárra, Én leszek a mátkája, Nem maradok pártába’. (Anna énekét zümmögő kar kíséri) Dér lepi a mezőt, hűvös őszi dér, Vándorol a madár, messzi útra kél, Útra kel a madár, Újra hazatalál… Bárhova is repül, mégis visszatér, Útra kel a madár, Újra hazatalál… Fiúk: Lányok, lányok, virágok, Koccintsunk még tirátok! Énekszóval, vidám kedvvel Bejárjuk a világot. Lányok: Lassan, lassan, legények, Ördög bújt itt belétek. Otthon bezzeg szerényebben, Csendes hangon beszéltek. Bandi: Csípős a nyelved, szól a nótaszó, Szidhatsz akárhogy¸ megbékülni jó! Teljes kar: Lányok, lányok, legények, Szóljon vígan az ének: Tiszta szívvel, pohár borral. Így jó, így szép az élet! Bút is, bajt is hordja kánya, Igyunk rája, igyunk rája, igyunk rája, Hej!
473 Búbánat 2016-03-01 22:01:38 [Válasz erre: 472 Búbánat 2016-03-01 21:21:56]
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Péteri dala, No. 4. Valahol Délen, idegen tájon, Rideg a föld, hideg az ég. Kenyerem száraz, egyedül élek, Szívemben bánat fájón ég. Bolyong a végtelen úton a vándor, Céltalan jár, száz lidérc után. Messzire vitt a kósza szél hazámtól, Viszont nem látom sohase tán,,, Valahol délen, idegen tájon Szomorú élet vár énrám. Távol bujdosom én hazámtól, Pálmák között álmodom az akácról: Bólogató akácerdőn a szél zúg, Hazafelé arra visz az út. Valahol Délen, idegen tájon, Rideg a föld, hideg az ég; Kenyerem száraz, egyedül élek, Szívemben bánat fájón ég. Bolyong a végtelen úton a vándor, Céltalan jár, száz lidérc után. Messzire vitt a kósza szél hazámtól, Viszont nem látom sohase tán… Hazavisz álmom: hazai tájon Ragyog-e még a kék ég rám?...
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Péteri dala, No. 4. Valahol Délen, idegen tájon, Rideg a föld, hideg az ég. Kenyerem száraz, egyedül élek, Szívemben bánat fájón ég. Bolyong a végtelen úton a vándor, Céltalan jár, száz lidérc után. Messzire vitt a kósza szél hazámtól, Viszont nem látom sohase tán,,, Valahol délen, idegen tájon Szomorú élet vár énrám. Távol bujdosom én hazámtól, Pálmák között álmodom az akácról: Bólogató akácerdőn a szél zúg, Hazafelé arra visz az út. Valahol Délen, idegen tájon, Rideg a föld, hideg az ég; Kenyerem száraz, egyedül élek, Szívemben bánat fájón ég. Bolyong a végtelen úton a vándor, Céltalan jár, száz lidérc után. Messzire vitt a kósza szél hazámtól, Viszont nem látom sohase tán… Hazavisz álmom: hazai tájon Ragyog-e még a kék ég rám?...
472 Búbánat 2016-03-01 21:21:56 [Válasz erre: 469 Búbánat 2016-03-01 21:01:46]
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Gonzales dala a férfiakról, No. 3. I. Gazember a férfi mind, Az élet csak arra int, A férfiak hibája, hogyha sorra Elkopnak férjeink. Volt férjem már ez okból bőven, A Kékszakáll tanulhat tőlem. Refrén: Olé! Caramba! Ezt minden nő rögtön megérti. Hogy erről én nem tehetek Mert mindennek oka a férfi. II. Don José vénecske volt, Jellemén ez volt a folt. Hogy szeret, azt szinte naponta mondta, De közben elhanyagolt. A sebzett szív vad bosszút forral, Megszöktem egy torreádorral. Refrén: Olé! Caramba!... stb. III. Pedróval sem sikerült, Pablónál is kiderült, Hogy olyan a házasság, mint a hinta: Mindegyik férfi repült. S hogy híremhez rossz szó ne férjen, Lett ötödik, hatodik férjem. Refrén: Olé! Caramba!... stb. IV. Sok baj volt eddig, pedig Az ember reménykedik. De végül a türelmem elfogy, merthogy Most jön már a hetedik! A végén, ha férfit találok, Már hozzá sem megyek, csak válok. Refrén: Olé! Caramba!... stb. V. Ha kell, hát egy perc alatt Akárhány új férj akad, A férfi csak jön-megy, de ezt jegyezd meg: Az üzlet, üzlet marad. Kár búsulni, hogyha csalódnál, Hisz többet ér a csekk a csóknál. Refrén: Olé! Caramba! Ezt minden nő rögtön megérti. Hogy erről én nem tehetek Mert mindennek oka a férfi.
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Gonzales dala a férfiakról, No. 3. I. Gazember a férfi mind, Az élet csak arra int, A férfiak hibája, hogyha sorra Elkopnak férjeink. Volt férjem már ez okból bőven, A Kékszakáll tanulhat tőlem. Refrén: Olé! Caramba! Ezt minden nő rögtön megérti. Hogy erről én nem tehetek Mert mindennek oka a férfi. II. Don José vénecske volt, Jellemén ez volt a folt. Hogy szeret, azt szinte naponta mondta, De közben elhanyagolt. A sebzett szív vad bosszút forral, Megszöktem egy torreádorral. Refrén: Olé! Caramba!... stb. III. Pedróval sem sikerült, Pablónál is kiderült, Hogy olyan a házasság, mint a hinta: Mindegyik férfi repült. S hogy híremhez rossz szó ne férjen, Lett ötödik, hatodik férjem. Refrén: Olé! Caramba!... stb. IV. Sok baj volt eddig, pedig Az ember reménykedik. De végül a türelmem elfogy, merthogy Most jön már a hetedik! A végén, ha férfit találok, Már hozzá sem megyek, csak válok. Refrén: Olé! Caramba!... stb. V. Ha kell, hát egy perc alatt Akárhány új férj akad, A férfi csak jön-megy, de ezt jegyezd meg: Az üzlet, üzlet marad. Kár búsulni, hogyha csalódnál, Hisz többet ér a csekk a csóknál. Refrén: Olé! Caramba! Ezt minden nő rögtön megérti. Hogy erről én nem tehetek Mert mindennek oka a férfi.
471 smaragd 2016-03-01 21:17:00 [Válasz erre: 469 Búbánat 2016-03-01 21:01:46]
Lolita: Mezey Mária [url]https://youtu.be/NkPaQWR3OEY;Bolero[/url]
Lolita: Mezey Mária [url]https://youtu.be/NkPaQWR3OEY;Bolero[/url]
470 Búbánat 2016-03-01 21:03:24 [Válasz erre: 469 Búbánat 2016-03-01 21:01:46]
"Olyan szomjas a vágy..."
"Olyan szomjas a vágy..."
469 Búbánat 2016-03-01 21:01:46 [Válasz erre: 462 Búbánat 2016-02-26 22:55:53]
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Lolita bolerója, No. 1. Fekete az ég, örvénylő szél zúg, zörög a tető, párák, zuhog az eső, Fekete az éj, dob dobban, húr zeng, dalol a lány; Vad ritmus pattog, szól a bolero, és felzokog a vágy, a magány. Refrén: A vágyakozás úgy sír a szélben, Kínos az éjszaka, zuhog az eső, Senki se vár és sohase jön értem. Elment. Sohase jön ő. Olyan szomja a vágy, mit ér a mámor? Perzseli, égeti szívemet a vér. Gyilkos a vágy, ha zuhog ez a zápor. Fáj, ha suhog ez a szél. Forró szélvész ritmusa zúg, őserdők fojtó muzsikája búg. Jajgat a tenger és viharos a trópusin éjszaka, zuhog az eső… Jaj, zuhog az eső. Mint erdei tűz, vad szenvedéllyel Perzseli, égeti szívemet a vér. Mit tudom én, kit ölelek az éjjel, Szítja a tüzet a szél, a szél, a szél.
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Lolita bolerója, No. 1. Fekete az ég, örvénylő szél zúg, zörög a tető, párák, zuhog az eső, Fekete az éj, dob dobban, húr zeng, dalol a lány; Vad ritmus pattog, szól a bolero, és felzokog a vágy, a magány. Refrén: A vágyakozás úgy sír a szélben, Kínos az éjszaka, zuhog az eső, Senki se vár és sohase jön értem. Elment. Sohase jön ő. Olyan szomja a vágy, mit ér a mámor? Perzseli, égeti szívemet a vér. Gyilkos a vágy, ha zuhog ez a zápor. Fáj, ha suhog ez a szél. Forró szélvész ritmusa zúg, őserdők fojtó muzsikája búg. Jajgat a tenger és viharos a trópusin éjszaka, zuhog az eső… Jaj, zuhog az eső. Mint erdei tűz, vad szenvedéllyel Perzseli, égeti szívemet a vér. Mit tudom én, kit ölelek az éjjel, Szítja a tüzet a szél, a szél, a szél.
468 smaragd 2016-03-01 19:42:07 [Válasz erre: Törölt hozzászólás]
Köszönöm néked. Kemény Egon zeneszerző volt.
Köszönöm néked. Kemény Egon zeneszerző volt.
466 Búbánat 2016-02-28 15:38:59 [Válasz erre: 465 smaragd 2016-02-28 12:14:15]
A szövegkönyvet bárki elolvashatja a Széchényi Könyvtár Zeneműtárában - ha máshonnan nem fér hozzá: A Valahol Délen ének-zongorakivonatával, melyhez a bevezető tanulmányt Karczag György írta. Ezt kifénymásoltam és ennek a szövegét is beírom majd az egyik "operett"-topicomba... Ez a kiadvány a Zeneműkiadónál jelent meg, 1956-ban.
A szövegkönyvet bárki elolvashatja a Széchényi Könyvtár Zeneműtárában - ha máshonnan nem fér hozzá: A Valahol Délen ének-zongorakivonatával, melyhez a bevezető tanulmányt Karczag György írta. Ezt kifénymásoltam és ennek a szövegét is beírom majd az egyik "operett"-topicomba... Ez a kiadvány a Zeneműkiadónál jelent meg, 1956-ban.
465 smaragd 2016-02-28 12:14:15 [Válasz erre: 461 Búbánat 2016-02-26 10:33:17]
Kemény Egon: "Valahol Délen" című 3 felvonásos nagyoperettje rádiófelvételei adatainak hiteles forrása a Magyar Rádió Zenei Archívuma. Abból kell kiindulni, hogy az említett adatok pontosak. Kemény Egon zenéjét, dalait sokszor értéke és szépsége miatt akkor is rögzítette a Magyar Rádió, amikor egy rádióoperett kivételes esetben vagy el sem készült, vagy nem került adásba, vagy más ok miatt sugárzásra, ilyenkor az elkészült és felvett Kemény Egon-kompozíciót játszotta és ismételte a rádió. Amikor a szövegkönyvet - nem írtad, hogy hol tudtad megnézni és milyen dátum volt rajta - említetted, eszembe jutott a másik fórumban tett ígéreted, hogy majd visszatérsz az általad felvetett témára, az Operett a Magyar Rádióban ....fórumban...1526 környékén volt.
Kemény Egon: "Valahol Délen" című 3 felvonásos nagyoperettje rádiófelvételei adatainak hiteles forrása a Magyar Rádió Zenei Archívuma. Abból kell kiindulni, hogy az említett adatok pontosak. Kemény Egon zenéjét, dalait sokszor értéke és szépsége miatt akkor is rögzítette a Magyar Rádió, amikor egy rádióoperett kivételes esetben vagy el sem készült, vagy nem került adásba, vagy más ok miatt sugárzásra, ilyenkor az elkészült és felvett Kemény Egon-kompozíciót játszotta és ismételte a rádió. Amikor a szövegkönyvet - nem írtad, hogy hol tudtad megnézni és milyen dátum volt rajta - említetted, eszembe jutott a másik fórumban tett ígéreted, hogy majd visszatérsz az általad felvetett témára, az Operett a Magyar Rádióban ....fórumban...1526 környékén volt.
464 Búbánat 2016-02-26 23:18:00 [Válasz erre: 463 Búbánat 2016-02-26 23:16:58]
Helyesen: Fórum - Operett, mint színpadi műfaj
Helyesen: Fórum - Operett, mint színpadi műfaj
463 Búbánat 2016-02-26 23:16:58 [Válasz erre: 462 Búbánat 2016-02-26 22:55:53]
Fórum - Operett, mint színpadi műhely Ott, a 2611. szám alatt, korábban beírtam Rátonyi Róbert "Operett" könyvéből a szerző visszatekintését Kemény Egon-Tabi László-Erdődy János Valahol Délen c. operettjének bemutatójára, mely 1956. március 30-án volt a Fővárosi Operettszínházban. Rátonyi részese volt az előadás sikerének; benne volt a szereplőgárdában s mint hiteles tanú, sok érdekességet oszt meg az olvasóval a darabról, a zenéjéről és a szerepeket megformáló kitűnő művészkollégákról.
Fórum - Operett, mint színpadi műhely Ott, a 2611. szám alatt, korábban beírtam Rátonyi Róbert "Operett" könyvéből a szerző visszatekintését Kemény Egon-Tabi László-Erdődy János Valahol Délen c. operettjének bemutatójára, mely 1956. március 30-án volt a Fővárosi Operettszínházban. Rátonyi részese volt az előadás sikerének; benne volt a szereplőgárdában s mint hiteles tanú, sok érdekességet oszt meg az olvasóval a darabról, a zenéjéről és a szerepeket megformáló kitűnő művészkollégákról.
462 Búbánat 2016-02-26 22:55:53 [Válasz erre: 460 Búbánat 2016-02-25 18:33:54]
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: Valahol Délen Háromfelvonásos operett A szövegkönyv (és az ének-zongora kivonat) áttekintése alapján a mű az alábbi ének-zene betétszámokat tartalmazza: Előjáték No. 1. Lolita bolerója: „Fekete az ég, örvénylő szél zúg… A vágyakozás úgy sír a szélben…” No. 2. Rodrigo dala („Kandúr-szerenád”): „Ha az este leszáll, párjával táncol a lány…” No. 3. Gonzales dala a férfiakról: „Gazember a férfi mind…” No. 4. Péteri dala: „Valahol Délen, idegen tájon…” No. 5. Magyar együttes fellépése (Km. Anna, Bandi és a Kar): „Lányok, lányok, leányok…” No. 6. Tánckép („Így kell járni…”) No. 7. Gonzales – Rodrigo duett: „Szerelem; Türelem…Légy enyém, hiszen imádlak téged én…” No. 8. Anna – Bodzás duett: „Csendesen vártam a válaszod…” No. 9. Anna – Péteri duett: „Árván vártam, hogy valaki rám talál…” No. 10. Gonzeles - Rodrigo duett (paso doble): „Teveled sok baj van, én a bolondját járom…” No. 11. Lolita kép-chansonja: „Fénykép…egy férfiarc…mit mondjak róla…” No. 11/a Közzene No. 12. Magyar táncjáték No. 13. Lolita dala: „Valahol Délen, ezen a tájon…” (Slowfox, foxtrott, konga és közzene) No. 14. Anna – Péteri duett: „Csillagos ég alatt minden sötét, nyáréjszakán kis lámpa ég…” No. 15. Rodrigo – Jutka duett: „Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány…” No. 16. II. finálé (Km. Bodzás, Kar, Péteri, Anna, Lolita) No. 17. Krizsán dala: „Úgy arattam, ahogy magam vetettem…” No. 17/a. Gonzales és a detektívek bevonulása (Km. Rodrigo, Serna, Gál) No. 17/b Reminescencia – duett (Km. Gonzales, Rodrigo) No. 18. Finale ultimo (km. Kórus, Anna, Péteri, Bodzás, Krizsán) Ezek közül beírtam ide a topicba eddig a No.2, a No. 8. és a No. 15. szám dalszövegét. Hogy teljesebbé tegyem a munkát, folytatni fogom minél több szám versének a bemásolását.
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: Valahol Délen Háromfelvonásos operett A szövegkönyv (és az ének-zongora kivonat) áttekintése alapján a mű az alábbi ének-zene betétszámokat tartalmazza: Előjáték No. 1. Lolita bolerója: „Fekete az ég, örvénylő szél zúg… A vágyakozás úgy sír a szélben…” No. 2. Rodrigo dala („Kandúr-szerenád”): „Ha az este leszáll, párjával táncol a lány…” No. 3. Gonzales dala a férfiakról: „Gazember a férfi mind…” No. 4. Péteri dala: „Valahol Délen, idegen tájon…” No. 5. Magyar együttes fellépése (Km. Anna, Bandi és a Kar): „Lányok, lányok, leányok…” No. 6. Tánckép („Így kell járni…”) No. 7. Gonzales – Rodrigo duett: „Szerelem; Türelem…Légy enyém, hiszen imádlak téged én…” No. 8. Anna – Bodzás duett: „Csendesen vártam a válaszod…” No. 9. Anna – Péteri duett: „Árván vártam, hogy valaki rám talál…” No. 10. Gonzeles - Rodrigo duett (paso doble): „Teveled sok baj van, én a bolondját járom…” No. 11. Lolita kép-chansonja: „Fénykép…egy férfiarc…mit mondjak róla…” No. 11/a Közzene No. 12. Magyar táncjáték No. 13. Lolita dala: „Valahol Délen, ezen a tájon…” (Slowfox, foxtrott, konga és közzene) No. 14. Anna – Péteri duett: „Csillagos ég alatt minden sötét, nyáréjszakán kis lámpa ég…” No. 15. Rodrigo – Jutka duett: „Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány…” No. 16. II. finálé (Km. Bodzás, Kar, Péteri, Anna, Lolita) No. 17. Krizsán dala: „Úgy arattam, ahogy magam vetettem…” No. 17/a. Gonzales és a detektívek bevonulása (Km. Rodrigo, Serna, Gál) No. 17/b Reminescencia – duett (Km. Gonzales, Rodrigo) No. 18. Finale ultimo (km. Kórus, Anna, Péteri, Bodzás, Krizsán) Ezek közül beírtam ide a topicba eddig a No.2, a No. 8. és a No. 15. szám dalszövegét. Hogy teljesebbé tegyem a munkát, folytatni fogom minél több szám versének a bemásolását.
461 Búbánat 2016-02-26 10:33:17 [Válasz erre: 460 Búbánat 2016-02-25 18:33:54]
Tegnap, a Valahol Délen c. operett elhangzott részletei között volt egy duett, amit egy másik felvételről Gyurkovics Mária és Szabó Miklós (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) énekében hallgathattunk meg - már nem először a Dankó Rádióban; a műsor részletezésben Kemény Egon nevezett műveként tünteti fel a szerkesztő. Tamáskodom, hogy ez a kettős a Valahol Délen-ből való lenne: végiglapoztam az eredeti szövegkönyvet, meg az ének-zongora kivonat lapjait is, de nem találtam nyomát ennek a számnak. (Vagy más szöveggel is felvették volna később a rádióban ezt az ének-kettőst?...nem tudom.) Volt már arra is példa, hogy ugyanannak a szerzőnek tévesen más műveként hozzák. Talán Smaragd fórumtársunk segíteni tud ebben, hogy megtaláljuk ennek a szép szerelmi kettősnek a hiteles forrását. Ide írom a nevezett duett szólamának szövegét, amit kiírtam magamnak (lehet, hogy nem minden szót értettem helyesen a szoprán és tenor énekéből): - Nézd, hogy ragyog ránk a rét és a vadvirág! - Csupa fény, csupa csillogás ez a nagyvilág! - Az éden napja süt ránk, légy hát az enyém! - Szép az élet és csupa szép remény! - Szeretem én a napsütést! Rétek illatát! - Meglátod még, majd a miénk lesz ez széles nagyvilág! Együtt: - A fény teli rét, csak örvend a szív, miénk, miénk, miénk lesz! - Két fiatal, hát szálljon a dal, az édes ének, az édes égen. Ismétlés - Nézd, hogy ragyog ránk a rét és a vadvirág? - Csupa fény, csupa csillogás ez a nagyvilág! - Az éden napja süt ránk, légy hát az enyém! - Szép az élet és csupa szép remény! - Szeretem én a napsütést! Rétek illatát! Együtt: - Meglátod még, majd a miénk lesz ez széles nagyvilág!
Tegnap, a Valahol Délen c. operett elhangzott részletei között volt egy duett, amit egy másik felvételről Gyurkovics Mária és Szabó Miklós (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) énekében hallgathattunk meg - már nem először a Dankó Rádióban; a műsor részletezésben Kemény Egon nevezett műveként tünteti fel a szerkesztő. Tamáskodom, hogy ez a kettős a Valahol Délen-ből való lenne: végiglapoztam az eredeti szövegkönyvet, meg az ének-zongora kivonat lapjait is, de nem találtam nyomát ennek a számnak. (Vagy más szöveggel is felvették volna később a rádióban ezt az ének-kettőst?...nem tudom.) Volt már arra is példa, hogy ugyanannak a szerzőnek tévesen más műveként hozzák. Talán Smaragd fórumtársunk segíteni tud ebben, hogy megtaláljuk ennek a szép szerelmi kettősnek a hiteles forrását. Ide írom a nevezett duett szólamának szövegét, amit kiírtam magamnak (lehet, hogy nem minden szót értettem helyesen a szoprán és tenor énekéből): - Nézd, hogy ragyog ránk a rét és a vadvirág! - Csupa fény, csupa csillogás ez a nagyvilág! - Az éden napja süt ránk, légy hát az enyém! - Szép az élet és csupa szép remény! - Szeretem én a napsütést! Rétek illatát! - Meglátod még, majd a miénk lesz ez széles nagyvilág! Együtt: - A fény teli rét, csak örvend a szív, miénk, miénk, miénk lesz! - Két fiatal, hát szálljon a dal, az édes ének, az édes égen. Ismétlés - Nézd, hogy ragyog ránk a rét és a vadvirág? - Csupa fény, csupa csillogás ez a nagyvilág! - Az éden napja süt ránk, légy hát az enyém! - Szép az élet és csupa szép remény! - Szeretem én a napsütést! Rétek illatát! Együtt: - Meglátod még, majd a miénk lesz ez széles nagyvilág!
460 Búbánat 2016-02-25 18:33:54 [Válasz erre: 459 Búbánat 2016-02-25 18:32:47]
Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen Rodrigo dala – „Kandúr-szerenád” No.2. („Ha az este leszáll”) Ha az este leszáll, párjával táncol a lány. Hogy az édes csók mire jó, meg is érti, talán. Az a zöld szemű vén kandúr ott sír a tetőn. Cicalányt vár a ház tetején, muzsikál epedőn: Nyávog a kandúr, szereti bolondul ezt a csinos cicanőt, Itt ez a kémény és a tetején én – hív oda szív dala. Pff!.... Gyere, már, szívem ég, miau, miau, gyere hát! A tetőről száll tefeléd ez a szép szerenád. Hisz a zöldszemű vén kandúr csak téged imád. Ez a kandúr – moll - szerenád, tereád vár! Nyár van szép Venezuelában. Látod, nagy divat ez a tánc ottm Látod, ugye látod, az a tánc a kandúr-sztepp. Refrén: Ha az este leszáll, párjával táncol a lány. Hogy az édes csók mire jó, meg is érti, talán. Az a zöld szemű vén kandúr ott sír a tetőn. Cicalányt vár a ház tetején, muzsikál epedőn: Nyávog a kandúr, szereti bolondul ezt a csinos cicanőt, Itt ez a kémény és a tetején én – hív oda szív dala. Pff!.... Gyere, már, szívem ég, miau, miau, gyere hát! A tetőről száll tefeléd ez a szép szerenád. Hisz a zöldszemű vén kandúr csak téged imád. Ez a kandúr – moll - szerenád, tereád vár! ….Miau… Jaj, de édes!!!
Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen Rodrigo dala – „Kandúr-szerenád” No.2. („Ha az este leszáll”) Ha az este leszáll, párjával táncol a lány. Hogy az édes csók mire jó, meg is érti, talán. Az a zöld szemű vén kandúr ott sír a tetőn. Cicalányt vár a ház tetején, muzsikál epedőn: Nyávog a kandúr, szereti bolondul ezt a csinos cicanőt, Itt ez a kémény és a tetején én – hív oda szív dala. Pff!.... Gyere, már, szívem ég, miau, miau, gyere hát! A tetőről száll tefeléd ez a szép szerenád. Hisz a zöldszemű vén kandúr csak téged imád. Ez a kandúr – moll - szerenád, tereád vár! Nyár van szép Venezuelában. Látod, nagy divat ez a tánc ottm Látod, ugye látod, az a tánc a kandúr-sztepp. Refrén: Ha az este leszáll, párjával táncol a lány. Hogy az édes csók mire jó, meg is érti, talán. Az a zöld szemű vén kandúr ott sír a tetőn. Cicalányt vár a ház tetején, muzsikál epedőn: Nyávog a kandúr, szereti bolondul ezt a csinos cicanőt, Itt ez a kémény és a tetején én – hív oda szív dala. Pff!.... Gyere, már, szívem ég, miau, miau, gyere hát! A tetőről száll tefeléd ez a szép szerenád. Hisz a zöldszemű vén kandúr csak téged imád. Ez a kandúr – moll - szerenád, tereád vár! ….Miau… Jaj, de édes!!!
459 Búbánat 2016-02-25 18:32:47 [Válasz erre: 458 Búbánat 2016-02-25 18:31:33]
Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen Anna és Bodzás kettőse, No. 8. („Csendesen vártam… Egy szót se szólj”) I. Bodzás: Csendesen vártam a válaszod arra, hogy szeretsz-e engem? Hangtalan kérdezem, szemem a szemedbe néz, Anna: Néma a szívem és nem tudom, hogy mit is kellene tennem, Mert nemet mondani néha oly nehéz. Bodzás: Egy szót se szólj: A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet. Kár a szó, Ha meg nem ért a másik szív és nem szeret. Ne várj csodát, Ha már a délibábot el nem érheted, Egy szót se szólj: A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet. II. Anna: Mi tegyek? Fájna, ha válaszom bánatot okozna neked, Mégiscsak megmarad, remélem, a jó barát… Bodzás: Sokszor úgy éreztem, vallanom kellene: szeretlek téged, De minek szólanom, - hallgatok tovább. Refrén: Anna: Egy szót se szólj, A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet, Kár a szó, Ha meg nem ért a másik szív és nem szeret. Együtt: Ne várj csodát, Ha már a délibábot el nem érheted, Anna: Egy szót se szólj: Együtt: A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet.
Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen Anna és Bodzás kettőse, No. 8. („Csendesen vártam… Egy szót se szólj”) I. Bodzás: Csendesen vártam a válaszod arra, hogy szeretsz-e engem? Hangtalan kérdezem, szemem a szemedbe néz, Anna: Néma a szívem és nem tudom, hogy mit is kellene tennem, Mert nemet mondani néha oly nehéz. Bodzás: Egy szót se szólj: A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet. Kár a szó, Ha meg nem ért a másik szív és nem szeret. Ne várj csodát, Ha már a délibábot el nem érheted, Egy szót se szólj: A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet. II. Anna: Mi tegyek? Fájna, ha válaszom bánatot okozna neked, Mégiscsak megmarad, remélem, a jó barát… Bodzás: Sokszor úgy éreztem, vallanom kellene: szeretlek téged, De minek szólanom, - hallgatok tovább. Refrén: Anna: Egy szót se szólj, A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet, Kár a szó, Ha meg nem ért a másik szív és nem szeret. Együtt: Ne várj csodát, Ha már a délibábot el nem érheted, Anna: Egy szót se szólj: Együtt: A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet.
458 Búbánat 2016-02-25 18:31:33
Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen Jutka és Rodrigo kettőse: No. 15. Duett („Ha meggondolnád mégis a dolgot” – „Még nincsen senkim sem”). I. Rodrigo: Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány, Ha maradnál mégis tán, Ha tevéled élhetnék, Férj lennék! Jutka: Ha férjem lennél, én a Dunának is mennék! Hisz a lánykéréshez talpig talpig férfi kéne még! Rodrigo: Még nincsen senkim sem, Csak téged kíván szívem, Mert nincsen más kincsem. Remélhetnék tán? Temiattad Szívattak Kerülget, majd meghalnék Én érted, Ezt érted? Te légy asszonykám! Ide jönnél, ha szeretnél… Jutka: A szerelem egészen más, ugye bár? Rodrigo: Szívet szívért, ha cserélnél… Jutka: Ez a csere nem ér semmit, az a kár! Rodrigo: Carramba! Karomba Jön még nő, száz meg száz is, Nem kérlek Már téged Jutka: Ne is számíts rám. II. Rodrigo Most megpróbálom mégis ez egyszer, angyalkám: Ha a szíved hallgat rám, Ugye, jó lesz kettecskén, Kedveském? Jutka: Ha megpróbálnád százszor is, úgysem vállalnám, Hogy a végén tartásdíjat még én adjak tán. Refrén: Rodrigo: Még nincsen senkim sem, Csak téged kíván szívem, Mert nincsen más kincsem. Remélhetnék tán? Temiattad Szívattak Kerülget, majd meghalnék Én érted, Ezt érted? Te légy asszonykám! Ide jönnél, ha szeretnél… Jutka: A szerelem egészen más, ugye bár? Rodrigo: Szívet szívért, ha cserélnél… Jutka: Ez a csere nem ér semmit, az a kár! Rodrigo: Carramba! Karomba Jön még nő, száz meg száz is, Nem kérlek Már téged Jutka: Ne is számíts rám.
Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen Jutka és Rodrigo kettőse: No. 15. Duett („Ha meggondolnád mégis a dolgot” – „Még nincsen senkim sem”). I. Rodrigo: Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány, Ha maradnál mégis tán, Ha tevéled élhetnék, Férj lennék! Jutka: Ha férjem lennél, én a Dunának is mennék! Hisz a lánykéréshez talpig talpig férfi kéne még! Rodrigo: Még nincsen senkim sem, Csak téged kíván szívem, Mert nincsen más kincsem. Remélhetnék tán? Temiattad Szívattak Kerülget, majd meghalnék Én érted, Ezt érted? Te légy asszonykám! Ide jönnél, ha szeretnél… Jutka: A szerelem egészen más, ugye bár? Rodrigo: Szívet szívért, ha cserélnél… Jutka: Ez a csere nem ér semmit, az a kár! Rodrigo: Carramba! Karomba Jön még nő, száz meg száz is, Nem kérlek Már téged Jutka: Ne is számíts rám. II. Rodrigo Most megpróbálom mégis ez egyszer, angyalkám: Ha a szíved hallgat rám, Ugye, jó lesz kettecskén, Kedveském? Jutka: Ha megpróbálnád százszor is, úgysem vállalnám, Hogy a végén tartásdíjat még én adjak tán. Refrén: Rodrigo: Még nincsen senkim sem, Csak téged kíván szívem, Mert nincsen más kincsem. Remélhetnék tán? Temiattad Szívattak Kerülget, majd meghalnék Én érted, Ezt érted? Te légy asszonykám! Ide jönnél, ha szeretnél… Jutka: A szerelem egészen más, ugye bár? Rodrigo: Szívet szívért, ha cserélnél… Jutka: Ez a csere nem ér semmit, az a kár! Rodrigo: Carramba! Karomba Jön még nő, száz meg száz is, Nem kérlek Már téged Jutka: Ne is számíts rám.
457 Búbánat 2016-02-11 19:21:04
Még várhatók dalszövegek a Hatvani diákjaiból - beírok ide többet is (felvettem kazettára, visszahallgathatók) - ha kellő érthetőséggel a fülembe eljutnak az énekelt szavak... Ez igaz a többi, rádióban hallgatott dalművek verseire is.
Még várhatók dalszövegek a Hatvani diákjaiból - beírok ide többet is (felvettem kazettára, visszahallgathatók) - ha kellő érthetőséggel a fülembe eljutnak az énekelt szavak... Ez igaz a többi, rádióban hallgatott dalművek verseire is.
456 smaragd 2016-02-11 18:54:40 [Válasz erre: 455 Búbánat 2016-02-11 16:16:57]
(Akik ismerik és szeretik ezt a daljátékot - a részleteket tegnap is meghallgathattuk a "Túl az Óperencián" c. műsorban - azok a sorokat olvasva szinte hallják Petress Zsuzsa, Simándy József és Bessenyei Ferenc hangját, énekét. Az is érdekes, ahogy Simándy a felvételen a "piros" szót kiejtette és hangsúlyozta... A zenemű teljes egésze még hosszú ideig szerzői jogvédelem alatt áll.)
(Akik ismerik és szeretik ezt a daljátékot - a részleteket tegnap is meghallgathattuk a "Túl az Óperencián" c. műsorban - azok a sorokat olvasva szinte hallják Petress Zsuzsa, Simándy József és Bessenyei Ferenc hangját, énekét. Az is érdekes, ahogy Simándy a felvételen a "piros" szót kiejtette és hangsúlyozta... A zenemű teljes egésze még hosszú ideig szerzői jogvédelem alatt áll.)
455 Búbánat 2016-02-11 16:16:57 [Válasz erre: 454 Búbánat 2016-02-11 16:14:19]
Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai Jelenet és duett: „Édes lányka, szép Amálka” (próza és ének) Hatvani professzor, Kerekes Máté és Amálka jelenete – dialógus, prózában: - Menj szépen, kísérd haza ezt a madárkát! Azazhogy…. Hú, a kutyafáját! Most jut szembe: nem való, hogy egy kislány egy legénnyel egymagában járjon egész éjszaka! Megszólná egész Debrecen! – Majd sietünk! – Hogyisne! Hát amikor vőlegény és menyasszony vagyunk! Mondjon ki-ki, amit akar. Én tudom, hogy Te, Máté, te ugye, tisztelsz engem? – Az életemnél is jobban szeretlek, Amálka! – No, hát akkor, én megyek a padlásra. Ad vocem: padlás. Nem lesztek magatokra gyerekek! Az ördöngös Hatvani vigyázz rátok! Ha kell, kitoldja a szemét a távcsővel! Hehe… Hát ehhez képest viseljétek magatokat! És most menjetek! – Isten áldja! És ne feledje: legyen óvatos!” A dialógust követi Kerekes Máté és Amálka kettőse (ének) – km. kórus: Kerekes Máté (szerenádja): - Édes lányka, szép Amálka, Muskátli nyílt ablakába, Még szebb lenne, még jobb lenne, Te magad, ha nyílnál benne. Szerelmedet pihenőnek kívánom, Nézz ki, nézz ki, bársony-piros virágom! Édes lányka, szép Amálka, Tiéd vagyok, enyém leszel nemsokára! Amálka dala: - Szívem nyíló ablakába, Vár a párom vallomása, Még szebb lenne, még jobb lenne, Párom is ha velem lenne. (Kórus zümmögése alatt): - Szerelmedet pihenőnek kívánom, Jöjj be hozzám, jöjj el értem, hű párom! Nálad nélkül el nem válva, Tiéd vagyok, enyém leszel nem sokára. Együtt Szerelmedet pihenőnek kívánom! Jöjj el végre, jöjj el értem, hű párom! Légy a mátkám, szívem várja, Tiéd leszek, enyém leszel nemsokára!
Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai Jelenet és duett: „Édes lányka, szép Amálka” (próza és ének) Hatvani professzor, Kerekes Máté és Amálka jelenete – dialógus, prózában: - Menj szépen, kísérd haza ezt a madárkát! Azazhogy…. Hú, a kutyafáját! Most jut szembe: nem való, hogy egy kislány egy legénnyel egymagában járjon egész éjszaka! Megszólná egész Debrecen! – Majd sietünk! – Hogyisne! Hát amikor vőlegény és menyasszony vagyunk! Mondjon ki-ki, amit akar. Én tudom, hogy Te, Máté, te ugye, tisztelsz engem? – Az életemnél is jobban szeretlek, Amálka! – No, hát akkor, én megyek a padlásra. Ad vocem: padlás. Nem lesztek magatokra gyerekek! Az ördöngös Hatvani vigyázz rátok! Ha kell, kitoldja a szemét a távcsővel! Hehe… Hát ehhez képest viseljétek magatokat! És most menjetek! – Isten áldja! És ne feledje: legyen óvatos!” A dialógust követi Kerekes Máté és Amálka kettőse (ének) – km. kórus: Kerekes Máté (szerenádja): - Édes lányka, szép Amálka, Muskátli nyílt ablakába, Még szebb lenne, még jobb lenne, Te magad, ha nyílnál benne. Szerelmedet pihenőnek kívánom, Nézz ki, nézz ki, bársony-piros virágom! Édes lányka, szép Amálka, Tiéd vagyok, enyém leszel nemsokára! Amálka dala: - Szívem nyíló ablakába, Vár a párom vallomása, Még szebb lenne, még jobb lenne, Párom is ha velem lenne. (Kórus zümmögése alatt): - Szerelmedet pihenőnek kívánom, Jöjj be hozzám, jöjj el értem, hű párom! Nálad nélkül el nem válva, Tiéd vagyok, enyém leszel nem sokára. Együtt Szerelmedet pihenőnek kívánom! Jöjj el végre, jöjj el értem, hű párom! Légy a mátkám, szívem várja, Tiéd leszek, enyém leszel nemsokára!
454 Búbánat 2016-02-11 16:14:19
Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai „Megkérdeztem a madártól” - Amálka és Hatvani professzor kettőse Amálka: Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok, Aki hozzám való, az már csak bujdosó! Ha el kell bujdosni, űz a keserűség, Valami nem enged, megkötöz a hűség! Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától: Fáj-e mikor hű szívében, elbúcsúzik a hazai tájtól? Fájó szívét hogy csitítja? Árva szárnya meddig bírja? Messze földön, idegenben, a fészkétől, hazájától távol? Azt felelte a bujdosó, hogy gyógyítja a halálos, fojtogató vágyát; Hogy elviszi orvosságnak szívében a hegyes – völgyes, gesztenyefás, szép hazai tájat. Addig élni furcsa érzés, álmodozni - mindenkinek elmeséli: Hogy tavasszal hazájába újra visszaszállhat! Hatvani professzor: Nem születtünk kóbor, vándorló magyarnak, Hiába űznek itt, ott hiába várnak, Magyarnak születtünk, itthon maradónak, Érted is hűséges feketerigónak. Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától: Fáj-e mikor hű szívében, elbúcsúzik a hazai tájtól? Fájó szívét hogy csitítja? Árva szárnya meddig bírja? Messze földön, idegenben, a fészkétől, hazájától távol? Azt felelte a bujdosó, hogy gyógyítja a halálos, fojtogató vágyát; Hogy elviszi orvosságnak szívében a hegyes – völgyes, gesztenyefás, szép hazai tájat. Amálka és Hatvani együtt Addig élni furcsa érzés, álmodozni - mindenkinek elmeséli: Hogy tavasszal hazájába újra visszaszállhat!
Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai „Megkérdeztem a madártól” - Amálka és Hatvani professzor kettőse Amálka: Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok, Aki hozzám való, az már csak bujdosó! Ha el kell bujdosni, űz a keserűség, Valami nem enged, megkötöz a hűség! Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától: Fáj-e mikor hű szívében, elbúcsúzik a hazai tájtól? Fájó szívét hogy csitítja? Árva szárnya meddig bírja? Messze földön, idegenben, a fészkétől, hazájától távol? Azt felelte a bujdosó, hogy gyógyítja a halálos, fojtogató vágyát; Hogy elviszi orvosságnak szívében a hegyes – völgyes, gesztenyefás, szép hazai tájat. Addig élni furcsa érzés, álmodozni - mindenkinek elmeséli: Hogy tavasszal hazájába újra visszaszállhat! Hatvani professzor: Nem születtünk kóbor, vándorló magyarnak, Hiába űznek itt, ott hiába várnak, Magyarnak születtünk, itthon maradónak, Érted is hűséges feketerigónak. Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától: Fáj-e mikor hű szívében, elbúcsúzik a hazai tájtól? Fájó szívét hogy csitítja? Árva szárnya meddig bírja? Messze földön, idegenben, a fészkétől, hazájától távol? Azt felelte a bujdosó, hogy gyógyítja a halálos, fojtogató vágyát; Hogy elviszi orvosságnak szívében a hegyes – völgyes, gesztenyefás, szép hazai tájat. Amálka és Hatvani együtt Addig élni furcsa érzés, álmodozni - mindenkinek elmeséli: Hogy tavasszal hazájába újra visszaszállhat!
453 Búbánat 2016-02-11 12:22:02 [Válasz erre: 234 Búbánat 2015-07-27 16:55:17]
Charles Lecocq: Angot asszony lánya Jelenet, kettős és keringő (No. 14.) Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József Kórus, Clairette és Pitou jelenete Kórus: - Vendégünk felvette szép ruháját… Clairette: Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… Clairette (Hortensie-nek): - Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Pitou: - Üdvözöllek szép Mademoiselle, csínos ruhát vettél ma fel! Clairette: - Légy üdvözölve! Mi történt?... Pitou: - Sajnálom, nincs mondanivalóm más! Clairette: - ... Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt!... Pitou: - Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek, nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom! Clairette (Hortensie felé): - Így tehát, a fiú hozzá tartozik. Szerelmes belé ő is!... Clairette: -Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígéreted... hallgass!… Pitou: - Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! Clairette: - Ó. Így már értem! ... Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! Jól vigyázz!... Rendelkezzék mindennel!... Előre! Kezdődjék már a tánc!... (keringő - balettzene)
Charles Lecocq: Angot asszony lánya Jelenet, kettős és keringő (No. 14.) Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József Kórus, Clairette és Pitou jelenete Kórus: - Vendégünk felvette szép ruháját… Clairette: Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… Clairette (Hortensie-nek): - Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Pitou: - Üdvözöllek szép Mademoiselle, csínos ruhát vettél ma fel! Clairette: - Légy üdvözölve! Mi történt?... Pitou: - Sajnálom, nincs mondanivalóm más! Clairette: - ... Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt!... Pitou: - Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek, nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom! Clairette (Hortensie felé): - Így tehát, a fiú hozzá tartozik. Szerelmes belé ő is!... Clairette: -Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígéreted... hallgass!… Pitou: - Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! Clairette: - Ó. Így már értem! ... Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! Jól vigyázz!... Rendelkezzék mindennel!... Előre! Kezdődjék már a tánc!... (keringő - balettzene)
452 Búbánat 2016-02-11 11:32:01 [Válasz erre: 32 Búbánat 2008-02-01 23:43:17]
Farkas Ferenc - Dékány András: Csínom Palkó Ez egy teljesebb librettó-részlet- próza-dialógus előzménnyel: Éduska és Palkó kettőse, I. felv. – dialógus és ének: Dialógus (próza): Palkó: Éduska! Te volnál? Éduska: Jujj! Palkó: Ne félj, nem harapok. Éduska: Tudom… Nem harap, csak tátja a száját. Palkó: Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg… Éduska Nem haragszom én magára…, dehogy is. Palkó Segíthetnék? Éduska Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek… Palkó: Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat. Éduska: Jó kifogás sose késik… Palkó: No de… Éduska: Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát! Palkó: Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled. Éduska: Majd ha magán is sastoll lesz, addig… Palkó: Addig? Éduska: Addig... Jó éjszakát. Palkó és Éduska kettőse (Ének): Palkó: Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó, Szívem tereád olyan régen vár! Éduska: Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el Csupa csodaszép messzi cél felé. Palkó: A hangod akár a bársony – rám borul majd a Holdsütötte fényes éjszakán. Együtt: Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk, Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?
Farkas Ferenc - Dékány András: Csínom Palkó Ez egy teljesebb librettó-részlet- próza-dialógus előzménnyel: Éduska és Palkó kettőse, I. felv. – dialógus és ének: Dialógus (próza): Palkó: Éduska! Te volnál? Éduska: Jujj! Palkó: Ne félj, nem harapok. Éduska: Tudom… Nem harap, csak tátja a száját. Palkó: Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg… Éduska Nem haragszom én magára…, dehogy is. Palkó Segíthetnék? Éduska Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek… Palkó: Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat. Éduska: Jó kifogás sose késik… Palkó: No de… Éduska: Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát! Palkó: Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled. Éduska: Majd ha magán is sastoll lesz, addig… Palkó: Addig? Éduska: Addig... Jó éjszakát. Palkó és Éduska kettőse (Ének): Palkó: Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó, Szívem tereád olyan régen vár! Éduska: Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el Csupa csodaszép messzi cél felé. Palkó: A hangod akár a bársony – rám borul majd a Holdsütötte fényes éjszakán. Együtt: Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk, Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?
451 Búbánat 2015-11-18 19:35:59 [Válasz erre: 450 Sipi 2015-11-18 18:27:50]
Kedves Sipi! Köszönetem a jelzett munkádért, fáradozásodért!
Kedves Sipi! Köszönetem a jelzett munkádért, fáradozásodért!
450 Sipi 2015-11-18 18:27:50
Búbánat jóvoltából letölthetővé vált Massenet Manon című operájának szövegkönyve [url]http://www.egalizer.hu/zene/librettok/librettok.htm;innen[/url].
Búbánat jóvoltából letölthetővé vált Massenet Manon című operájának szövegkönyve [url]http://www.egalizer.hu/zene/librettok/librettok.htm;innen[/url].
449 Búbánat 2015-10-07 00:15:14 [Válasz erre: 433 Búbánat 2015-09-08 23:17:45]
Robert Planquette: A corneville-i harangok Magyar fordítás: Innocent Vincze Ernő Henry márki belépője (bariton hangra) Dalszöveg Bejártam kétszer a világot, és várt reám ezernyi báj, Mert végig él sok színes álmot a jó hajós, ha vízre száll. Bejártam kétszer a világot, azt hittem, csupa rózsa vár! S tövist találtam, nem virágot. De mégis- mégis várt néha szép is, kék volt az ég is, és szállt hajóm. Kalandos szemmel figyelt az ember, s dalolt a tenger áradón. Itáliában, Algériában, Arábiában, az édes éj, Ezernyi pálma varázsos álma szívemre szállva zenét mesél. Sok bűvös esten egyet kerestem, csak arra lestem, hol az a nő. Akivel végül sorsom megszépül, és együtt indul majd a jövő. Mert semmi kétség, eljön a szépség, e nagy reménység nagy tünemény. A nagyvilágban rá nem találtam, most is csak vágyban éget a szív. Most is csak vágyban éget a szív. A szív… A messzi tájak, vitorlaszárnyak, bár merre szálljak, őt nem lelem. Oly régen várom, csak ő az álmom, s ha nem találom, mi lesz velem?! Csak őt imádom, ölelni vágyom, a boldogságom, csak ő a cél! Bármerre járjon, én megtalálom, mert minden álmom csak benne él!
Robert Planquette: A corneville-i harangok Magyar fordítás: Innocent Vincze Ernő Henry márki belépője (bariton hangra) Dalszöveg Bejártam kétszer a világot, és várt reám ezernyi báj, Mert végig él sok színes álmot a jó hajós, ha vízre száll. Bejártam kétszer a világot, azt hittem, csupa rózsa vár! S tövist találtam, nem virágot. De mégis- mégis várt néha szép is, kék volt az ég is, és szállt hajóm. Kalandos szemmel figyelt az ember, s dalolt a tenger áradón. Itáliában, Algériában, Arábiában, az édes éj, Ezernyi pálma varázsos álma szívemre szállva zenét mesél. Sok bűvös esten egyet kerestem, csak arra lestem, hol az a nő. Akivel végül sorsom megszépül, és együtt indul majd a jövő. Mert semmi kétség, eljön a szépség, e nagy reménység nagy tünemény. A nagyvilágban rá nem találtam, most is csak vágyban éget a szív. Most is csak vágyban éget a szív. A szív… A messzi tájak, vitorlaszárnyak, bár merre szálljak, őt nem lelem. Oly régen várom, csak ő az álmom, s ha nem találom, mi lesz velem?! Csak őt imádom, ölelni vágyom, a boldogságom, csak ő a cél! Bármerre járjon, én megtalálom, mert minden álmom csak benne él!
448 Búbánat 2015-09-16 22:33:33 [Válasz erre: 447 Búbánat 2015-09-16 22:28:21]
Lehár Ferenc: A víg özvegy A dalszöveget fordította: Mérei Adolf Grisette-dal (Olga – az 1962-es magyar nyelvű rádiófelvételen Valencienne – énekli, kórus közreműködésével) I. vers Nőikar: A grisette-nek nincsen párja, Ezt a sanszát felhasználja… Valencienne: …Lolo, Dodo, Jou-Jou, Frou-Frou, Clo-Clo, Margot. A bulvárról véges végig Illeg-billeg-billegünk, Nem baj, ha a nap kialszik, Fényesebb a szép szemünk. Nőikar: Illeg-billeg billegünk, Billeg-ballag ballagunk, Innen-onnan, sirren-surran, Sirren-surran, suhanunk. Valencienne: Kis lábunkon kis cipőcske, Kippen-koppan koppanó, Férfiszem, ha jő a nőcske, Libben-lobban lobbanó. Nőikar: A grisette-nek nincsen párja, Ezt a sarmját felhasználja… Valencienne: … Lolo, Dodo, Jou-Jou, Frou-Frou, Clo-Clo, Margot. Nőikar: La-la-la-la, lalalalalala Valencienne: Rittantouri tantirette, E voila les belles grisettes, Les grisettes de Paris, Rittantouri tantiri! Nőikar: Rittantouri tantirette, E voila les belles grisettes, Les grisettes de Paris, Rittantouri tantiri! II. vers Valencienne: Vajból van a férfi szíve, Dibben-dobban dobbanó, Csábítóan, rá ha nézünk, Mint a bomba robbanó. Nőikar: Dibben-dobban dobbanó, Libben-lobban lobbanó, Mint a bomba nyomban-nyomban, Robban-robban robbanó. Valencienne: A fülünkben pezsgős flaskó Dirreg-durrog durrogó, Nem szabódunk, kell a csókunk, Cippen-cuppan cuppanó! Nőikar: A grisette-nek nincsen párja, Ezt a sarmját felhasználja… Valencienne: … Lolo, Dodo, Jou-Jou, Frou-Frou, Clo-Clo, Margot. Nőikar: La-la-la-la, lalalalala Valencienne és nőikar: Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, Les grisettes de Paris, Rittantouri tantiri! Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, Les grisettes de Paris, Rittantouri tantiri! Refrén újra Valencienne és a Vegyeskar: Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, Les grisettes de Paris, Rittantouri tantiri! Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, Les grisettes de Paris, Rittantouri tantiri!
Lehár Ferenc: A víg özvegy A dalszöveget fordította: Mérei Adolf Grisette-dal (Olga – az 1962-es magyar nyelvű rádiófelvételen Valencienne – énekli, kórus közreműködésével) I. vers Nőikar: A grisette-nek nincsen párja, Ezt a sanszát felhasználja… Valencienne: …Lolo, Dodo, Jou-Jou, Frou-Frou, Clo-Clo, Margot. A bulvárról véges végig Illeg-billeg-billegünk, Nem baj, ha a nap kialszik, Fényesebb a szép szemünk. Nőikar: Illeg-billeg billegünk, Billeg-ballag ballagunk, Innen-onnan, sirren-surran, Sirren-surran, suhanunk. Valencienne: Kis lábunkon kis cipőcske, Kippen-koppan koppanó, Férfiszem, ha jő a nőcske, Libben-lobban lobbanó. Nőikar: A grisette-nek nincsen párja, Ezt a sarmját felhasználja… Valencienne: … Lolo, Dodo, Jou-Jou, Frou-Frou, Clo-Clo, Margot. Nőikar: La-la-la-la, lalalalalala Valencienne: Rittantouri tantirette, E voila les belles grisettes, Les grisettes de Paris, Rittantouri tantiri! Nőikar: Rittantouri tantirette, E voila les belles grisettes, Les grisettes de Paris, Rittantouri tantiri! II. vers Valencienne: Vajból van a férfi szíve, Dibben-dobban dobbanó, Csábítóan, rá ha nézünk, Mint a bomba robbanó. Nőikar: Dibben-dobban dobbanó, Libben-lobban lobbanó, Mint a bomba nyomban-nyomban, Robban-robban robbanó. Valencienne: A fülünkben pezsgős flaskó Dirreg-durrog durrogó, Nem szabódunk, kell a csókunk, Cippen-cuppan cuppanó! Nőikar: A grisette-nek nincsen párja, Ezt a sarmját felhasználja… Valencienne: … Lolo, Dodo, Jou-Jou, Frou-Frou, Clo-Clo, Margot. Nőikar: La-la-la-la, lalalalala Valencienne és nőikar: Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, Les grisettes de Paris, Rittantouri tantiri! Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, Les grisettes de Paris, Rittantouri tantiri! Refrén újra Valencienne és a Vegyeskar: Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, Les grisettes de Paris, Rittantouri tantiri! Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, Les grisettes de Paris, Rittantouri tantiri!
447 Búbánat 2015-09-16 22:28:21 [Válasz erre: 446 Búbánat 2015-09-16 22:24:45]
Lehár Ferenc: A víg özvegy A dalszöveget fordította: Mérei Adolf Hanna és Danilo kettőse, II. felv.: „Bamba-bamba gyászvitéz” I. vers Hanna: Figyelj, lányom, kedveském, Jönnek a vitézek, Lesz-e köztük vőlegény? Vagy itt hagynak téged. Figyelj, mert a szemfüles Férjet kaphat rögtön, Régi csáb: légy ügyes, Hagyd a puskát szemben. Danilo: Víg mosollyal ajakán csalogatja őt a lány… Hanna: Tetszik neki a huszár, Ezt a vak is látja már!… Bamba-bamba gyászvitéz, Ki a lányra rá se néz. Nem kell neki angyal, Lova tova nyargal. Bamba-bamba gyászvitéz. Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Felsír a kis angyal, Lova tovanyargal, Bamba-bamba gyászvitéz! II. vers. Hanna: Figyelj, nézd csak visszatért, Most bagóért táncol. Szóval-szemmel egyet kér, Lova is viháncol. „Kár a gőzért, kis koma!” – szól a lányka imigyen. Nem hat rá, ki ostoba, Férjhez menne szépen. Danilo: Illeg-billeg a huszár, Teremtette, ó de kár, Víg mosollyal ajakán Lóvá tette őt a lány! Hanna: Bamba-bamba gyászvitéz, ki a lányra rá se néz… Együtt: …Nem kell neki angyal, Lova tova nyargal. Bamba-bamba gyászvitéz/Ó, de, ó, de/ gyászvitéz Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Felsírt a kis angyal, Lova tovanyargal, Bamba-bamba/Ó, de, Ó, de/ gyászvitéz! Hanna: Felsírt a kis angyal, Lova tovanyargal, Bamba-bamba gyászvitéz!
Lehár Ferenc: A víg özvegy A dalszöveget fordította: Mérei Adolf Hanna és Danilo kettőse, II. felv.: „Bamba-bamba gyászvitéz” I. vers Hanna: Figyelj, lányom, kedveském, Jönnek a vitézek, Lesz-e köztük vőlegény? Vagy itt hagynak téged. Figyelj, mert a szemfüles Férjet kaphat rögtön, Régi csáb: légy ügyes, Hagyd a puskát szemben. Danilo: Víg mosollyal ajakán csalogatja őt a lány… Hanna: Tetszik neki a huszár, Ezt a vak is látja már!… Bamba-bamba gyászvitéz, Ki a lányra rá se néz. Nem kell neki angyal, Lova tova nyargal. Bamba-bamba gyászvitéz. Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Felsír a kis angyal, Lova tovanyargal, Bamba-bamba gyászvitéz! II. vers. Hanna: Figyelj, nézd csak visszatért, Most bagóért táncol. Szóval-szemmel egyet kér, Lova is viháncol. „Kár a gőzért, kis koma!” – szól a lányka imigyen. Nem hat rá, ki ostoba, Férjhez menne szépen. Danilo: Illeg-billeg a huszár, Teremtette, ó de kár, Víg mosollyal ajakán Lóvá tette őt a lány! Hanna: Bamba-bamba gyászvitéz, ki a lányra rá se néz… Együtt: …Nem kell neki angyal, Lova tova nyargal. Bamba-bamba gyászvitéz/Ó, de, ó, de/ gyászvitéz Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Felsírt a kis angyal, Lova tovanyargal, Bamba-bamba/Ó, de, Ó, de/ gyászvitéz! Hanna: Felsírt a kis angyal, Lova tovanyargal, Bamba-bamba gyászvitéz!
446 Búbánat 2015-09-16 22:24:45 [Válasz erre: 345 Búbánat 2015-08-16 12:02:24]
A 345. sorszám alatt leírt dalszöveget megismétlem, annak egy másik változatát a Rádió Dalszínháza 1962-es stúdiófelvétele alapján: Lehár Ferenc: A víg özvegy Magyar szöveg: Mérei Adolf Pavillon-duett, II. felvonás: Valencienne: Szegény fiú! Rosillon: Megöl a kínom! Valencienne: Meggyógyítom! Megházasítom! Az özvegyet, uram, ma még eljegyzik. Rosillon: Ez a beszéd szívem halálra sebzi! Valencienne: Nem mondanék ma nemet én. Nem volnék már régen gyáva, ha nékem a gyűlölt erény nem állna mindenütt utamba. Rosillon: Lemondjak rólad, boldogságom! Valencienne: Van még annyi nő a világon. Rosillon: Én a tiéd, te az enyém! Valencienne: Ne gondolj rá! Hiú remény! Rosillon: Egy csókot kérek!... Valencienne: Uram, ez erőszak!... Rosillon: Ne félj! Nem bántlak én!... Májusban nyílnak a rózsák! Oly dúsan, színesen. Szerelem szép virága Kinyílt a szívemen! A lelkem rózsafája, Te vagy, te drága lény! Az égnek boldogsága, Mint álom száll feléd! És most tőled el kell válnom? A boldogság csaló? Csak délibáb volt álmom? S a rózsa hervadó? Szemed tüzének reménye, Győzött száz bajon! Hogy összeforr majd vélem Az én kis angyalom! Hogy összeforr majd véled Az én kis angyalom! Valencienne: Úgy félek!... Rosillon: Angyalkám!... Valencienne: Ó, hagyjál! Hagyj! Különben elhagy a józanész! Rosillon: Búcsúra: egy csókot! Ajkad nyújtsd felém!... Nézd! Ez a kicsi pavillon, Csupa titok ez a hely itt benn! Nézd! Ez a kicsi pavillon, Nem fecseg ki semmit sohasem! Félhomálya véd, Csak a vágy lángja ég! Nézd! Ez a kicsi pavillon, Üdvöket ígérget csábítón! Valencienne: Ó, érzem, remegek itt, de nyomban.. Rossillon: Jó ez a kicsi pavillon!... Együtt: Félhomálya véd, Csak a vágy lángja ég! Nézd! Ez a kicsi pavillon, Üdvöket ígérget csábítón!
A 345. sorszám alatt leírt dalszöveget megismétlem, annak egy másik változatát a Rádió Dalszínháza 1962-es stúdiófelvétele alapján: Lehár Ferenc: A víg özvegy Magyar szöveg: Mérei Adolf Pavillon-duett, II. felvonás: Valencienne: Szegény fiú! Rosillon: Megöl a kínom! Valencienne: Meggyógyítom! Megházasítom! Az özvegyet, uram, ma még eljegyzik. Rosillon: Ez a beszéd szívem halálra sebzi! Valencienne: Nem mondanék ma nemet én. Nem volnék már régen gyáva, ha nékem a gyűlölt erény nem állna mindenütt utamba. Rosillon: Lemondjak rólad, boldogságom! Valencienne: Van még annyi nő a világon. Rosillon: Én a tiéd, te az enyém! Valencienne: Ne gondolj rá! Hiú remény! Rosillon: Egy csókot kérek!... Valencienne: Uram, ez erőszak!... Rosillon: Ne félj! Nem bántlak én!... Májusban nyílnak a rózsák! Oly dúsan, színesen. Szerelem szép virága Kinyílt a szívemen! A lelkem rózsafája, Te vagy, te drága lény! Az égnek boldogsága, Mint álom száll feléd! És most tőled el kell válnom? A boldogság csaló? Csak délibáb volt álmom? S a rózsa hervadó? Szemed tüzének reménye, Győzött száz bajon! Hogy összeforr majd vélem Az én kis angyalom! Hogy összeforr majd véled Az én kis angyalom! Valencienne: Úgy félek!... Rosillon: Angyalkám!... Valencienne: Ó, hagyjál! Hagyj! Különben elhagy a józanész! Rosillon: Búcsúra: egy csókot! Ajkad nyújtsd felém!... Nézd! Ez a kicsi pavillon, Csupa titok ez a hely itt benn! Nézd! Ez a kicsi pavillon, Nem fecseg ki semmit sohasem! Félhomálya véd, Csak a vágy lángja ég! Nézd! Ez a kicsi pavillon, Üdvöket ígérget csábítón! Valencienne: Ó, érzem, remegek itt, de nyomban.. Rossillon: Jó ez a kicsi pavillon!... Együtt: Félhomálya véd, Csak a vágy lángja ég! Nézd! Ez a kicsi pavillon, Üdvöket ígérget csábítón!
445 Búbánat 2015-09-15 12:59:00 [Válasz erre: 444 Búbánat 2015-09-15 12:56:08]
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő Szilvia belépője: "Hajhó, hajhó…" Magyar szöveg: Gábor Andor Hajhó,hajhó... Messze délen zordon hegyek ölén... Hahó,hej, hó,hej... Ott születtem,onnan jövök el én... Hol az ég sűrű hava hull, s a gyopár allatta kivirul... Hejhó,hahó,hej! Ott a lány csóktól pirul! Hogyha szívem kéred tőlem, jól vigyázz babám Azt ne hidd,hogy hű szerelmem játékszer csupán Hogyha csak mulatni vágyol engem elkerülj,vigyázz! Kérd a csókot más leánytól, szedd a mézet más virágtól, évelem ne kezdj,velem ne játssz! Hej rózsám már odább mehetsz! Hej,rózsám elmehetsz! Bánom is én, hogy száz csókot összeszedsz, ha már nem engem szeretsz!
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő Szilvia belépője: "Hajhó, hajhó…" Magyar szöveg: Gábor Andor Hajhó,hajhó... Messze délen zordon hegyek ölén... Hahó,hej, hó,hej... Ott születtem,onnan jövök el én... Hol az ég sűrű hava hull, s a gyopár allatta kivirul... Hejhó,hahó,hej! Ott a lány csóktól pirul! Hogyha szívem kéred tőlem, jól vigyázz babám Azt ne hidd,hogy hű szerelmem játékszer csupán Hogyha csak mulatni vágyol engem elkerülj,vigyázz! Kérd a csókot más leánytól, szedd a mézet más virágtól, évelem ne kezdj,velem ne játssz! Hej rózsám már odább mehetsz! Hej,rózsám elmehetsz! Bánom is én, hogy száz csókot összeszedsz, ha már nem engem szeretsz!
444 Búbánat 2015-09-15 12:56:08 [Válasz erre: 443 Búbánat 2015-09-15 12:54:15]
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő „Egy a szívem, egy a párom” – Szilvia és Edvin kettőse, I. felv. Magyar szöveg: Gábor Andor Edvin: Téged szeretlek én! Csak érted ég a szívem rég! A szerelem furcsa jószág, a szerelem egyszer súlyt. Ha kikerült eddig, lám, most rajtam a sor, engem gyújt. Csitítom a szívem, hagyd el nyomban, minek ez a roppant hév? Kicsúfol a szívem, s jobban dobban, dobogása, mint egy név. Szilvia: E név miért az én nevem, ezt mondja meg nekem! Edvin: Ha tudnám, én megmondanám, de ezt a szív sem tudja ám, mert Egy a szívem, egy a párom, Boldogságom tőle várom. Más leánytól még az édes csók sem kell! Egy a párom, egy a szívem Egyet tud, szeretni híven! Nála nincsen szebb! Nincs nála senki édesebb. Szilvia: Csak ügyelni, mert nem biztos, hogy igazi tűz e láng. Kialudna gyorsan, és ez szomorúan hatna rám. Mi marad a tűzből, hogyha végül hunyorog a kis parázs? Mi marad a forró üdvösségből? Kicsi hamu, s tán mi más. Edvin: Ne lágy ilyen bölcs angyalom,ez nem jó alkalom! Szilvia: Most azt mondod még, hogy szeretsz, de holnap estig elfeledsz, mert Egy a szívem,egy a párom Boldogságom tőle várom. Más legénytől még az édes csók sem kell! Együtt: Egy a párom,egy a szívem Egyet tud, szeretni híven! Nála nincsen szebb! Nincs nála senki édesebb.
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő „Egy a szívem, egy a párom” – Szilvia és Edvin kettőse, I. felv. Magyar szöveg: Gábor Andor Edvin: Téged szeretlek én! Csak érted ég a szívem rég! A szerelem furcsa jószág, a szerelem egyszer súlyt. Ha kikerült eddig, lám, most rajtam a sor, engem gyújt. Csitítom a szívem, hagyd el nyomban, minek ez a roppant hév? Kicsúfol a szívem, s jobban dobban, dobogása, mint egy név. Szilvia: E név miért az én nevem, ezt mondja meg nekem! Edvin: Ha tudnám, én megmondanám, de ezt a szív sem tudja ám, mert Egy a szívem, egy a párom, Boldogságom tőle várom. Más leánytól még az édes csók sem kell! Egy a párom, egy a szívem Egyet tud, szeretni híven! Nála nincsen szebb! Nincs nála senki édesebb. Szilvia: Csak ügyelni, mert nem biztos, hogy igazi tűz e láng. Kialudna gyorsan, és ez szomorúan hatna rám. Mi marad a tűzből, hogyha végül hunyorog a kis parázs? Mi marad a forró üdvösségből? Kicsi hamu, s tán mi más. Edvin: Ne lágy ilyen bölcs angyalom,ez nem jó alkalom! Szilvia: Most azt mondod még, hogy szeretsz, de holnap estig elfeledsz, mert Egy a szívem,egy a párom Boldogságom tőle várom. Más legénytől még az édes csók sem kell! Együtt: Egy a párom,egy a szívem Egyet tud, szeretni híven! Nála nincsen szebb! Nincs nála senki édesebb.
443 Búbánat 2015-09-15 12:54:15 [Válasz erre: 442 Búbánat 2015-09-15 12:02:41]
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő „Jaj, cica…” – Bóni dala és együttes, I. felv. Magyar szöveg: Gábor Andor I. vers: Hányszor mondtam már magamnak, Nézd ezt nem szabad! Hagyd a nőket abba már, Mért vagy oly szamár?! Mit törődsz te azzal, hogy száz lány szív megszakad? Megvigasztalódnak ők, Nem hallnak bele! Hogy mit szólnak majd a nők, Hát mit törődsz vele? S újra jött egy csak egy még, És a szívem újfent ég, mert... Refrén: Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád. Nélküled még a mennyország is fád. Nem megyek egyedül oda, Nem hagylak el, nem én soha! Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád. Nélküled még a mennyország is fád. Ha ülök is a mennybe, Te cica csak üzenj be, Érted kiugrom cicám! II. vers Hányszor mondtam már magamnak, Most megházasodsz! Ezzel minden rendbe jő, Majd vigyáz a nő! Hogyha látsz egy szoknyát, Attól meg ne zavarodj! Mind a mellett ez se ment, Jaj de bús rege! Egész asszony, regement Jár a szívembe be. Erről már le nem szokom, Nők fülébe csak súgom, hogy... Refrén: Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád…. Stb. és újra megismételve..!
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő „Jaj, cica…” – Bóni dala és együttes, I. felv. Magyar szöveg: Gábor Andor I. vers: Hányszor mondtam már magamnak, Nézd ezt nem szabad! Hagyd a nőket abba már, Mért vagy oly szamár?! Mit törődsz te azzal, hogy száz lány szív megszakad? Megvigasztalódnak ők, Nem hallnak bele! Hogy mit szólnak majd a nők, Hát mit törődsz vele? S újra jött egy csak egy még, És a szívem újfent ég, mert... Refrén: Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád. Nélküled még a mennyország is fád. Nem megyek egyedül oda, Nem hagylak el, nem én soha! Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád. Nélküled még a mennyország is fád. Ha ülök is a mennybe, Te cica csak üzenj be, Érted kiugrom cicám! II. vers Hányszor mondtam már magamnak, Most megházasodsz! Ezzel minden rendbe jő, Majd vigyáz a nő! Hogyha látsz egy szoknyát, Attól meg ne zavarodj! Mind a mellett ez se ment, Jaj de bús rege! Egész asszony, regement Jár a szívembe be. Erről már le nem szokom, Nők fülébe csak súgom, hogy... Refrén: Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád…. Stb. és újra megismételve..!
442 Búbánat 2015-09-15 12:02:41 [Válasz erre: 441 Búbánat 2015-09-15 12:00:50]
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő „Emlékszel még…” - Szilvia és Edvin kettőse, II. felv: A dalszöveget Gábor Andor eredeti fordítása nyomán Innocent Vincze Ernő írta (a Kellér Dezső – Békeffi István-változat, 1954.) Edvin: Mi ketten azért jóbarátok maradunk, ugye? Sylvia: Persze. Jó barátok. Edvin: És az a bizonyos este az Orfeumban? A legutolsó. Az is csak egy álom volt? Sylvia: Csak, csak egy álom. Edvin: De szép álom. A legszebb álma életemnek. Sylvia: Pohár csengett, zene zengett, körös-körül tánc kerengett, oly gyönyörű nóta szólt. Edvin: Inkább álom, mint valóság, babér erdők, piros rózsák, a jókedvem szikrát szórt. Sylvia: Elfeledni mégsem tudnám, bár tréfa volt a házasság, friss koszorú volt a hajamban, mirtusz ág, mirtusz ág volt. Edvin-Sylvia: Mondd, ami olyan régen elmúlt nem jöhet vissza többé már? Sylvia: Nem, ami benne szép volt, azért mégis kár, igazán kár. Edvin: Emlékszel még, jut még eszedbe a múltunk? Szép volt, de szép, minden perc üdvöt kínált. Emlékszel még, egymás szívére borultunk. Emlékszel rá? Emlékszel még? Bűbájos álom, de szép! Szép volt, de szép! Egymásra csak rátaláltunk, máris mindörökre váltunk. Férjhez mentél, angyalkám! Sylvia: Boldogságod mástól várod! Ma már te is úgy találod, okosabb, hogy így van tán? Edvin: Mindent a kockára dobtál! Mily' hamar jött a változás! A bűnöm az, hogy szerettelek, semmi más, csak az, semmi más! Sylvia: Lásd, abból, ami messze el szállt, már alig egy kis emlék él. Edvin: Mind tavaszi volt a virágunk, s jött a tél, szomorú tél! Sylvia: Emlékszel még, jut még eszedbe a múltunk? Szép volt, de szép, minden perc üdvöt kínált. Emlékszel még, egymás szívére borultunk. Sylvia-Edvin: Emlékszel rá? Emlékszel még? Bűbájos álom, de szép! Szép volt, de szép! Syliva: Ilyen könnyű kis regény, hidd el, száz van! Ilyen szörnyű lányregény minden házban! Ilyen könnyű kis regény rám nem hathat, Legfeljebb ha megkacagtat! Tra-la-lalalalala, megkacagtat, Tra-la-lalalalala, rám nem hathat! Edvin-Sylvia: Ilyen könnyű kis regény, hidd el, száz van, minden házban, ily' regény! Emlékszel rá? Emlékszel még? Bűbájos álom, de szép, ó, de szép volt, de szép!
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő „Emlékszel még…” - Szilvia és Edvin kettőse, II. felv: A dalszöveget Gábor Andor eredeti fordítása nyomán Innocent Vincze Ernő írta (a Kellér Dezső – Békeffi István-változat, 1954.) Edvin: Mi ketten azért jóbarátok maradunk, ugye? Sylvia: Persze. Jó barátok. Edvin: És az a bizonyos este az Orfeumban? A legutolsó. Az is csak egy álom volt? Sylvia: Csak, csak egy álom. Edvin: De szép álom. A legszebb álma életemnek. Sylvia: Pohár csengett, zene zengett, körös-körül tánc kerengett, oly gyönyörű nóta szólt. Edvin: Inkább álom, mint valóság, babér erdők, piros rózsák, a jókedvem szikrát szórt. Sylvia: Elfeledni mégsem tudnám, bár tréfa volt a házasság, friss koszorú volt a hajamban, mirtusz ág, mirtusz ág volt. Edvin-Sylvia: Mondd, ami olyan régen elmúlt nem jöhet vissza többé már? Sylvia: Nem, ami benne szép volt, azért mégis kár, igazán kár. Edvin: Emlékszel még, jut még eszedbe a múltunk? Szép volt, de szép, minden perc üdvöt kínált. Emlékszel még, egymás szívére borultunk. Emlékszel rá? Emlékszel még? Bűbájos álom, de szép! Szép volt, de szép! Egymásra csak rátaláltunk, máris mindörökre váltunk. Férjhez mentél, angyalkám! Sylvia: Boldogságod mástól várod! Ma már te is úgy találod, okosabb, hogy így van tán? Edvin: Mindent a kockára dobtál! Mily' hamar jött a változás! A bűnöm az, hogy szerettelek, semmi más, csak az, semmi más! Sylvia: Lásd, abból, ami messze el szállt, már alig egy kis emlék él. Edvin: Mind tavaszi volt a virágunk, s jött a tél, szomorú tél! Sylvia: Emlékszel még, jut még eszedbe a múltunk? Szép volt, de szép, minden perc üdvöt kínált. Emlékszel még, egymás szívére borultunk. Sylvia-Edvin: Emlékszel rá? Emlékszel még? Bűbájos álom, de szép! Szép volt, de szép! Syliva: Ilyen könnyű kis regény, hidd el, száz van! Ilyen szörnyű lányregény minden házban! Ilyen könnyű kis regény rám nem hathat, Legfeljebb ha megkacagtat! Tra-la-lalalalala, megkacagtat, Tra-la-lalalalala, rám nem hathat! Edvin-Sylvia: Ilyen könnyű kis regény, hidd el, száz van, minden házban, ily' regény! Emlékszel rá? Emlékszel még? Bűbájos álom, de szép, ó, de szép volt, de szép!
441 Búbánat 2015-09-15 12:00:50 [Válasz erre: 440 Búbánat 2015-09-15 11:51:32]
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő „Hajmási Péter, Hajmási Pál…” – Szilvia, Bóni, Feri bácsi jelenete, III. felvonás A dalszöveget Gábor Andor fordítása nyomán Innocent Vincze Ernő írta. A Kellér Dezső – Békeffi István-változatban, 1954. – Cecília, Feri bácsi, Miska főpincér éneklik az I. felvonásban I. vers Nem él jobban Kínában sem a kínai császár, Mint mikor a szívemre a búbánat rászáll. Magamat nem nyúzatom, szívemet sem zúzatom, Három veder pezsgő mellé csak a cigányt hozatom, Ha mulatós kedvem támad, csak ezt húzatom! Refrén: Hajmási Péter, Hajmási Pál, A barométer esőre áll. Ne búsulj rózsám, mert az egy garast sem ér, Ne búsulj lesz még szőlő,l esz még lágy kenyér… Hajmási Péter, Hajmási Pál, A barométer nem imponál! Húzatom agyba-főbe, beugrom a nagybőgőbe, Hajmási Péter, Pityke Pál! II. vers: Józan fejjel nem jó nézni, hogy mulatnak mások, Ha jó kedvem támad akkor jól be pityizálok. De akár mennyit iszom is, józan vagyok vígan is. Nem szököm meg a cheh elől és amikor elmegyek, Odahívom önmagamat, Miska fizetek! Refrén: Hajmási Péter, Hajmási Pál!…stb. III. vers: Ne húzd, hogy a szerelemnek boldogság a vége, Ne húzd, hogy a szerelemért hűség jár cserébe. Húzd, hogy hervad a virág, húzd, hogy komisz a világ. Húzd el azt, hogy rosszul jár a lány, ha csókért szívet ád, Húzd el, hogy a szerelem csak csalfa délibáb… Refrén: Hajmási Péter, Hajmási Pál!…stb. Ideírom Gábor Andor eredeti versszövegét is: I. vers: Nem él jobban Kínában sem a kínai császár, Mint mikor a szívemre a búbánat rászáll. Magamat nem nyúzatom, szívemet sem zúzatom, Három vödör pezsgő mellé csak a cigányt hozatom, Ha csikorgós kedvem támad, ezt elhúzatom! Refrén: Hajmási Péter, Hajmási Pál, A barométer esőre áll. Ne búsulj rózsám, mer’ az egy garast sem ér, Ne búsulj lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér… Hajmási Péter, Hajmási Pál, A barométer nem imponál! Húzatom agyba-főbe, beugrok a nagybőgőbe, Hajmási Pityke Péter Pál! II. vers: Ne húzd, hogy a szerelemnek boldogság a vége, Ne húzd, hogy a szerelemért hűség jár cserébe. Húzd, hogy hervad a virág, húzd, hogy komisz a világ. Húzd el azt, hogy rosszul jár a lány, ha csókért szívet ád, Húzd el, hogy a szerelem csak csalfa délibáb… Refrén: Hajmási Péter, Hajmási Pál!…stb. III. vers: Gyere, rózsám, gyújtsál gyertyát, Vagy gyújts meg a villanyt. Hadd tudja, hogy szép embert lát, aki reám pillant. Hogy ki vagyok, azt se nézd, Hoztam egy zsák apró pénzt, S ha csókot, amit kérek, Stantepante megadod, Veszek neked cigarettát, kettő darabot. Refrén: Hajmási Péter, Hajmási Pál!…stb.
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő „Hajmási Péter, Hajmási Pál…” – Szilvia, Bóni, Feri bácsi jelenete, III. felvonás A dalszöveget Gábor Andor fordítása nyomán Innocent Vincze Ernő írta. A Kellér Dezső – Békeffi István-változatban, 1954. – Cecília, Feri bácsi, Miska főpincér éneklik az I. felvonásban I. vers Nem él jobban Kínában sem a kínai császár, Mint mikor a szívemre a búbánat rászáll. Magamat nem nyúzatom, szívemet sem zúzatom, Három veder pezsgő mellé csak a cigányt hozatom, Ha mulatós kedvem támad, csak ezt húzatom! Refrén: Hajmási Péter, Hajmási Pál, A barométer esőre áll. Ne búsulj rózsám, mert az egy garast sem ér, Ne búsulj lesz még szőlő,l esz még lágy kenyér… Hajmási Péter, Hajmási Pál, A barométer nem imponál! Húzatom agyba-főbe, beugrom a nagybőgőbe, Hajmási Péter, Pityke Pál! II. vers: Józan fejjel nem jó nézni, hogy mulatnak mások, Ha jó kedvem támad akkor jól be pityizálok. De akár mennyit iszom is, józan vagyok vígan is. Nem szököm meg a cheh elől és amikor elmegyek, Odahívom önmagamat, Miska fizetek! Refrén: Hajmási Péter, Hajmási Pál!…stb. III. vers: Ne húzd, hogy a szerelemnek boldogság a vége, Ne húzd, hogy a szerelemért hűség jár cserébe. Húzd, hogy hervad a virág, húzd, hogy komisz a világ. Húzd el azt, hogy rosszul jár a lány, ha csókért szívet ád, Húzd el, hogy a szerelem csak csalfa délibáb… Refrén: Hajmási Péter, Hajmási Pál!…stb. Ideírom Gábor Andor eredeti versszövegét is: I. vers: Nem él jobban Kínában sem a kínai császár, Mint mikor a szívemre a búbánat rászáll. Magamat nem nyúzatom, szívemet sem zúzatom, Három vödör pezsgő mellé csak a cigányt hozatom, Ha csikorgós kedvem támad, ezt elhúzatom! Refrén: Hajmási Péter, Hajmási Pál, A barométer esőre áll. Ne búsulj rózsám, mer’ az egy garast sem ér, Ne búsulj lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér… Hajmási Péter, Hajmási Pál, A barométer nem imponál! Húzatom agyba-főbe, beugrok a nagybőgőbe, Hajmási Pityke Péter Pál! II. vers: Ne húzd, hogy a szerelemnek boldogság a vége, Ne húzd, hogy a szerelemért hűség jár cserébe. Húzd, hogy hervad a virág, húzd, hogy komisz a világ. Húzd el azt, hogy rosszul jár a lány, ha csókért szívet ád, Húzd el, hogy a szerelem csak csalfa délibáb… Refrén: Hajmási Péter, Hajmási Pál!…stb. III. vers: Gyere, rózsám, gyújtsál gyertyát, Vagy gyújts meg a villanyt. Hadd tudja, hogy szép embert lát, aki reám pillant. Hogy ki vagyok, azt se nézd, Hoztam egy zsák apró pénzt, S ha csókot, amit kérek, Stantepante megadod, Veszek neked cigarettát, kettő darabot. Refrén: Hajmási Péter, Hajmási Pál!…stb.
440 Búbánat 2015-09-15 11:51:32 [Válasz erre: 439 Búbánat 2015-09-15 11:49:11]
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő „Húzzad csak kivilágos virradatig” - együttes, III. felvonás. Dalszöveg fordítása: Martos Ferenc (Eredetileg A kiskirály című operett betétdala volt, de a Zsuzsi kisasszonyból átemelt „Jaj, mamám!” - Martos Ferenc-Bródy Miksa szövege - refrénjével is ismert…) I. vers Sose búsulj kis galambom, add ide kezed! Rendes szokás ami köztünk bekövetkezett! Isten áldjon tubicám, Néha-néha gondolj rám, Húzasd el a cigánnyal a nótámat! Ne rágja na szívedet a búbánat! Refrén: Húzzad csak kivilágos virradatig, Húzd, míg a szívemben is hajnalodik! Míg el nem felejtem a csalfa babám, Húzd csak, húzd csak az én nótám! II. vers Volt szeretőm, de már nincsen, faképnél hagyott! Bánatomban mit csináljak? Lumpolok nagyot! Tíz kocsmába bemegyek, Száz icce bort lenyelek, Száz szál gyertyát felgyújtatok, annyi szent! Úgy siratom ezt a gonosz hűtelent! Refrén: Húzzad csak….stb. III. vers Ki a legény a csárdában? Magam vagyok, hukk! Akire én rákiáltok, azt se´ mondja: mukk! Bár a nőknek bedűlök, a hűségre fütyülök, Aki megcsal, azt én el nem átkozom, Érte megyek, össze-vissza csókolom. Jaj-jaj-jaj! Refrén: Húzzad csak….stb.
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő „Húzzad csak kivilágos virradatig” - együttes, III. felvonás. Dalszöveg fordítása: Martos Ferenc (Eredetileg A kiskirály című operett betétdala volt, de a Zsuzsi kisasszonyból átemelt „Jaj, mamám!” - Martos Ferenc-Bródy Miksa szövege - refrénjével is ismert…) I. vers Sose búsulj kis galambom, add ide kezed! Rendes szokás ami köztünk bekövetkezett! Isten áldjon tubicám, Néha-néha gondolj rám, Húzasd el a cigánnyal a nótámat! Ne rágja na szívedet a búbánat! Refrén: Húzzad csak kivilágos virradatig, Húzd, míg a szívemben is hajnalodik! Míg el nem felejtem a csalfa babám, Húzd csak, húzd csak az én nótám! II. vers Volt szeretőm, de már nincsen, faképnél hagyott! Bánatomban mit csináljak? Lumpolok nagyot! Tíz kocsmába bemegyek, Száz icce bort lenyelek, Száz szál gyertyát felgyújtatok, annyi szent! Úgy siratom ezt a gonosz hűtelent! Refrén: Húzzad csak….stb. III. vers Ki a legény a csárdában? Magam vagyok, hukk! Akire én rákiáltok, azt se´ mondja: mukk! Bár a nőknek bedűlök, a hűségre fütyülök, Aki megcsal, azt én el nem átkozom, Érte megyek, össze-vissza csókolom. Jaj-jaj-jaj! Refrén: Húzzad csak….stb.
439 Búbánat 2015-09-15 11:49:11 [Válasz erre: 123 Búbánat 2010-09-02 22:33:08]
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő „A jányok, a jányok, a jányok angyalok!” A dalszöveg Gábor Andor fordítása (Kellér Dezső – Békeffi István-változat, 1954.) I. vers Bűnösök vagyunk mi, mert éjszakázgatunk mink, S nem vonz bennünket tízkor még az ágy! Ó, e romlott város, erkölcseinkre káros, S az ellenállás szívünkben be lágy… Hogyha új leány van, az Orfi műsorában, Mi már előre érte lángolunk! Ó, be finom itt a helyzet, csók, kacaj, meg tarka tánc! És a jány mind könnyű szerzet, még mit is kívánsz? Korunkat elfeledjük, egyéb bajunkkal együtt! Mihelyt a jány, a kis zsivány, A táncra hív, mi nyomban táncolunk! Refrén: A jányok, a jányok, a jányok angyalok, A férfakkal csak komédiáznak! A jányok szerelme nem egyszerű dolog, A jányok a csóktól csak ritkán fáznak! A jányok, a jányok, a jányok angyalok, Az oltárhoz nem szaladnak véled! Új műsorhoz új férfi kell, Ezt ők sosem felejtik el. Gyerünk, gyerünk, gyerünk, mert gyors az élet. II. vers Élek itt a bűnben, aránylag még jó színben, Sőt azt is mondhatnám, hogy boldogan! Itt a lét csak látszat, itt minden ember játszhat, Szerelmi hőst ha erre kedve van! Itt egy kis bűvészet, az egyszersmind művészet, Ezt érdemes jól megtanulni ám! Itt unatkozás kizárva, ez egy nagyszerű világ, Nem lehetsz itt sosem árva,és a bűn se rág. És ahhoz még a legfőbb, itt vannak mind a nett nők. Mind vár reád, mind csókot ád, Itt mind aranyos, gyönyörű szép lány! Refrén: A jányok, a jányok, a jányok angyalok….stb.
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő „A jányok, a jányok, a jányok angyalok!” A dalszöveg Gábor Andor fordítása (Kellér Dezső – Békeffi István-változat, 1954.) I. vers Bűnösök vagyunk mi, mert éjszakázgatunk mink, S nem vonz bennünket tízkor még az ágy! Ó, e romlott város, erkölcseinkre káros, S az ellenállás szívünkben be lágy… Hogyha új leány van, az Orfi műsorában, Mi már előre érte lángolunk! Ó, be finom itt a helyzet, csók, kacaj, meg tarka tánc! És a jány mind könnyű szerzet, még mit is kívánsz? Korunkat elfeledjük, egyéb bajunkkal együtt! Mihelyt a jány, a kis zsivány, A táncra hív, mi nyomban táncolunk! Refrén: A jányok, a jányok, a jányok angyalok, A férfakkal csak komédiáznak! A jányok szerelme nem egyszerű dolog, A jányok a csóktól csak ritkán fáznak! A jányok, a jányok, a jányok angyalok, Az oltárhoz nem szaladnak véled! Új műsorhoz új férfi kell, Ezt ők sosem felejtik el. Gyerünk, gyerünk, gyerünk, mert gyors az élet. II. vers Élek itt a bűnben, aránylag még jó színben, Sőt azt is mondhatnám, hogy boldogan! Itt a lét csak látszat, itt minden ember játszhat, Szerelmi hőst ha erre kedve van! Itt egy kis bűvészet, az egyszersmind művészet, Ezt érdemes jól megtanulni ám! Itt unatkozás kizárva, ez egy nagyszerű világ, Nem lehetsz itt sosem árva,és a bűn se rág. És ahhoz még a legfőbb, itt vannak mind a nett nők. Mind vár reád, mind csókot ád, Itt mind aranyos, gyönyörű szép lány! Refrén: A jányok, a jányok, a jányok angyalok….stb.
438 Búbánat 2015-09-08 23:43:08 [Válasz erre: 437 Búbánat 2015-09-08 23:36:01]
Pontosabban: Harsányi Zsolt magyar fordításának felhasználásával új dalszöveget írt az operetthez Erdődy János.
Pontosabban: Harsányi Zsolt magyar fordításának felhasználásával új dalszöveget írt az operetthez Erdődy János.
437 Búbánat 2015-09-08 23:36:01 [Válasz erre: 436 Búbánat 2015-09-08 23:34:27]
Lehár Ferenc: Giuditta A dalszöveget fordította Harsányi Zsolt verse nyomán Erdődy János Octavio dala (No. 11.) A szíved titka furcsa rejtély! Két ember találkozik egyik nap és összeforr a sorsuk végleg. És az, aki csak önmagának élt, Most csak másnak élhet. Ó, te vagy a napfény! A ragyogás az égbolt kékjén. Ha te nem vagy velem, Oly üres a nagyvilág. Az égen felhők, és Elhervad száz virág! Ó, te vagy a napfény! Te vagy a tűz a szívem mélyén! Az életem tiéd és a szíved már enyém! Közös a sorsunk, mert szeretlek téged én! Mikor az időnk üzeni nékünk: Itt az idő, most ez az óra szerelemé! Elmondom halkan, varázsos dalban. Rajongva száll a szerenád szíved felé! Egyetlen nő! Gyönyörű nő! Nincs rá szebb szó: Te vagy a napfény! A ragyogás az égbolt kékjén. Ha te nem vagy velem, Oly üres a nagyvilág. Az égen felhők, és Elhervad száz virág, Ó, te vagy a napfény! Te vagy a tűz a szívem mélyén! Az életem tiéd és a szíved már enyém! Szeretlek én! Te vagy a szép napfény!
Lehár Ferenc: Giuditta A dalszöveget fordította Harsányi Zsolt verse nyomán Erdődy János Octavio dala (No. 11.) A szíved titka furcsa rejtély! Két ember találkozik egyik nap és összeforr a sorsuk végleg. És az, aki csak önmagának élt, Most csak másnak élhet. Ó, te vagy a napfény! A ragyogás az égbolt kékjén. Ha te nem vagy velem, Oly üres a nagyvilág. Az égen felhők, és Elhervad száz virág! Ó, te vagy a napfény! Te vagy a tűz a szívem mélyén! Az életem tiéd és a szíved már enyém! Közös a sorsunk, mert szeretlek téged én! Mikor az időnk üzeni nékünk: Itt az idő, most ez az óra szerelemé! Elmondom halkan, varázsos dalban. Rajongva száll a szerenád szíved felé! Egyetlen nő! Gyönyörű nő! Nincs rá szebb szó: Te vagy a napfény! A ragyogás az égbolt kékjén. Ha te nem vagy velem, Oly üres a nagyvilág. Az égen felhők, és Elhervad száz virág, Ó, te vagy a napfény! Te vagy a tűz a szívem mélyén! Az életem tiéd és a szíved már enyém! Szeretlek én! Te vagy a szép napfény!
436 Búbánat 2015-09-08 23:34:27 [Válasz erre: 216 Búbánat 2015-07-27 16:09:45]
Lehár Ferenc: Giuditta Bevezető, Anita és Pierrino kettőse, No.7. A dalszöveget fordította Harsányi Zsolt verse nyomán Erdődy János Pierrino: Egy barna fiú, barna lányka, szívük gazdag, fénykép nincs. Most indulunk a nagyvilágba, és szerelmünk drága kincs. Hát vándoroljunk, hív a napsugár! És énekeljük friss dalunkat már! Anita: Csak peng és zeng a mandolinunk, kedvünk jó, a nóta víg. Kit életünkkel felvidítunk, mily réges rég garast sem ér. Már száll az ének, táncra perdülünk! És minden ember énekel velünk! Együtt: Mindig minden egyre megy, egyre megy, egyre megy. Csak az út völgybe kanyarog, vagy ha hegyre megy! Csak azt mondom, te neked, te neked, te neked, bármikor ér, ne veszítsd el a kezedet! Anita: Hidd el azt, hogy szép az élet, és ne bántson bánat téged. Pierrino: Egyet mondunk folyvást néked: Együtt: Mindig minden Anita: Egyre megy Pierrino: Egyre megy Anita: Egyre megy Pierrino: Egyre megy Anita: Egyre megy Pierrino Egyre megy Együtt: Ha az út völgybe kanyarog, vagy ha hegyre megy! Refrén Együtt: Mindig minden Anita: Egyre megy Pierrino: Egyre megy Anita: Egyre megy Pierrino: Egyre megy Anita: Egyre megy Pierrino Egyre megy Együtt: Ha az út völgybe kanyarog, vagy ha hegyre megy! Anita: Hegyre megy Pierrino: Hegyre megy Anita: Hegyre megy Pierrino: Hegyre megy Együtt: Egyre megy!
Lehár Ferenc: Giuditta Bevezető, Anita és Pierrino kettőse, No.7. A dalszöveget fordította Harsányi Zsolt verse nyomán Erdődy János Pierrino: Egy barna fiú, barna lányka, szívük gazdag, fénykép nincs. Most indulunk a nagyvilágba, és szerelmünk drága kincs. Hát vándoroljunk, hív a napsugár! És énekeljük friss dalunkat már! Anita: Csak peng és zeng a mandolinunk, kedvünk jó, a nóta víg. Kit életünkkel felvidítunk, mily réges rég garast sem ér. Már száll az ének, táncra perdülünk! És minden ember énekel velünk! Együtt: Mindig minden egyre megy, egyre megy, egyre megy. Csak az út völgybe kanyarog, vagy ha hegyre megy! Csak azt mondom, te neked, te neked, te neked, bármikor ér, ne veszítsd el a kezedet! Anita: Hidd el azt, hogy szép az élet, és ne bántson bánat téged. Pierrino: Egyet mondunk folyvást néked: Együtt: Mindig minden Anita: Egyre megy Pierrino: Egyre megy Anita: Egyre megy Pierrino: Egyre megy Anita: Egyre megy Pierrino Egyre megy Együtt: Ha az út völgybe kanyarog, vagy ha hegyre megy! Refrén Együtt: Mindig minden Anita: Egyre megy Pierrino: Egyre megy Anita: Egyre megy Pierrino: Egyre megy Anita: Egyre megy Pierrino Egyre megy Együtt: Ha az út völgybe kanyarog, vagy ha hegyre megy! Anita: Hegyre megy Pierrino: Hegyre megy Anita: Hegyre megy Pierrino: Hegyre megy Együtt: Egyre megy!
435 Búbánat 2015-09-08 23:30:53 [Válasz erre: 434 Búbánat 2015-09-08 23:27:43]
Robert Planquette: Rip van Winkle A dalszöveget fordította Romhányi József (1968 – a rádiófelvétel számára) Visszhang-dal /Rip/ Nem! Nem! Nem! Nem! Ki fél, annak vége! Ki tétova, még soha nem nyert. Hát vágj bele végre! Nem nyerhet, csak az, aki mer! Nem nyerhet, csak az, aki mer! Szólj, visszhangozz! Nézegess széjjel! Kórus: -...széjjel. Rip: Mondd, rejt-e kincset a hely? Kórus: -...a hely. Rip: Mi ad erőt az ember szívének? Kórus: -...szívének. Rip: Félek! Kórus: - ...félek. Rip: Trallalala – lalallala- lallalala Kórus: - ...Lallalala Rip: Trallalala – lalallala- lallalala Kórus: - ...lallalala Rip: Trallallala, Trallalala,Trallalala, lalallala- lallala Kórus: - ...lallalala.
Robert Planquette: Rip van Winkle A dalszöveget fordította Romhányi József (1968 – a rádiófelvétel számára) Visszhang-dal /Rip/ Nem! Nem! Nem! Nem! Ki fél, annak vége! Ki tétova, még soha nem nyert. Hát vágj bele végre! Nem nyerhet, csak az, aki mer! Nem nyerhet, csak az, aki mer! Szólj, visszhangozz! Nézegess széjjel! Kórus: -...széjjel. Rip: Mondd, rejt-e kincset a hely? Kórus: -...a hely. Rip: Mi ad erőt az ember szívének? Kórus: -...szívének. Rip: Félek! Kórus: - ...félek. Rip: Trallalala – lalallala- lallalala Kórus: - ...Lallalala Rip: Trallalala – lalallala- lallalala Kórus: - ...lallalala Rip: Trallallala, Trallalala,Trallalala, lalallala- lallala Kórus: - ...lallalala.
434 Búbánat 2015-09-08 23:27:43 [Válasz erre: 67 Búbánat 2008-02-02 00:46:32]
Robert Planquette: Rip van Winkle A dalszöveget fordította Romhányi József (1968 – a rádiófelvétel számára) Rip bordala (bariton hangra; km. kórus) Nem sörre szomjas most a gégém! Bár akad más a pince mélyén… Ma olyan tüzes borra vágyom! Nem is terem földi tájon… Csak bort is tölts! Csak bort is tölts! Hozz bort!… hozz bort!…hozz bort és tölts! A bort a, bort a, bort a… tölts! Ettől gyúl fel a gégém! Jó bor a pince mélyén… Sokszor koccint a bölcs… Hozz bort! Sorra tölts! Kórus: Ettől gyúl fel a gégém, Jó bor a pince mélyén, Sokszor koccint a bölcs...
Robert Planquette: Rip van Winkle A dalszöveget fordította Romhányi József (1968 – a rádiófelvétel számára) Rip bordala (bariton hangra; km. kórus) Nem sörre szomjas most a gégém! Bár akad más a pince mélyén… Ma olyan tüzes borra vágyom! Nem is terem földi tájon… Csak bort is tölts! Csak bort is tölts! Hozz bort!… hozz bort!…hozz bort és tölts! A bort a, bort a, bort a… tölts! Ettől gyúl fel a gégém! Jó bor a pince mélyén… Sokszor koccint a bölcs… Hozz bort! Sorra tölts! Kórus: Ettől gyúl fel a gégém, Jó bor a pince mélyén, Sokszor koccint a bölcs...
433 Búbánat 2015-09-08 23:17:45 [Válasz erre: 332 tiramisu 2015-08-14 22:47:47]
Újra leírtam ezt a dalszöveget, ami korábban tele volt „szarvashibákkal”, de „tiramisu” fórumtársunk szakavatott ismerete (lásd 326-332 sorszámoknál) segített kijavítani: Robert Planquette: A corneville-i harangok Magyar fordítás: Innocent Vincze Ernő Harangdal – I. felvonás (szoprán hangra és kórusra) 1. vers Germaine: Régi hagyomány, hogy bátor jó vitézek Laktak hajdanán a várban odafent. Lakoma után, a dalra-táncra készek, De hajnalban valamennyi harcba ment. Szerették a kardot, s ha, szép szóra hajlott, Szerették a lányt, ki édes csókot ád. Örömre vagy gyászra, messzi híradásra, Meghúzták az ősi vén harangokat! Kórus: Meghúzták az ősi vén harangokat! Germaine: Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang. Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Belezendül, kondul a nagy harang. Kórus: Belezendül….. bim-bam…. Germaine: Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang. Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Komoly hangon belecseng, kong a nagy harang. Kórus: Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang. Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Komoly hangon belecseng, kong a nagy harang. 2. vers Germaine: Üres már a vár. Nem laknak ott, csak árnyak. Vén kísértet vár, mit hoz az idő. Uruk messze jár, nem szólnak a harangok, Néma mindahány, akár a sziklakő. De a mendemonda mégis csak azt mondja, Lesz nagy ünnepség ott fenn és itt alant. Minden baj elhárul, megjön az új várúr. S megszólal magától majd a vén harang. Kórus: S megszólal magától a vén harang. Germaine Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang. Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam– bum Megszólal magától a vén harang. Kórus: Megszólal… Bim-bam… Germaine: Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang. Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Komoly hangon belecseng, kong a nagy harang. Kórus: Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang. Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Komoly hangon belecseng, kong a nagy harang.
Újra leírtam ezt a dalszöveget, ami korábban tele volt „szarvashibákkal”, de „tiramisu” fórumtársunk szakavatott ismerete (lásd 326-332 sorszámoknál) segített kijavítani: Robert Planquette: A corneville-i harangok Magyar fordítás: Innocent Vincze Ernő Harangdal – I. felvonás (szoprán hangra és kórusra) 1. vers Germaine: Régi hagyomány, hogy bátor jó vitézek Laktak hajdanán a várban odafent. Lakoma után, a dalra-táncra készek, De hajnalban valamennyi harcba ment. Szerették a kardot, s ha, szép szóra hajlott, Szerették a lányt, ki édes csókot ád. Örömre vagy gyászra, messzi híradásra, Meghúzták az ősi vén harangokat! Kórus: Meghúzták az ősi vén harangokat! Germaine: Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang. Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Belezendül, kondul a nagy harang. Kórus: Belezendül….. bim-bam…. Germaine: Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang. Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Komoly hangon belecseng, kong a nagy harang. Kórus: Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang. Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Komoly hangon belecseng, kong a nagy harang. 2. vers Germaine: Üres már a vár. Nem laknak ott, csak árnyak. Vén kísértet vár, mit hoz az idő. Uruk messze jár, nem szólnak a harangok, Néma mindahány, akár a sziklakő. De a mendemonda mégis csak azt mondja, Lesz nagy ünnepség ott fenn és itt alant. Minden baj elhárul, megjön az új várúr. S megszólal magától majd a vén harang. Kórus: S megszólal magától a vén harang. Germaine Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang. Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam– bum Megszólal magától a vén harang. Kórus: Megszólal… Bim-bam… Germaine: Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang. Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Komoly hangon belecseng, kong a nagy harang. Kórus: Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang. Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum Komoly hangon belecseng, kong a nagy harang.
432 Búbánat 2015-09-06 17:54:55 [Válasz erre: 431 Búbánat 2015-09-06 17:53:56]
Lehár Ferenc: A cárevics Magyar szöveg: Kulinyi Ernő Volga-dal (Aljosa, a cárevics dala, II. felv.): Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz körül. Úgy fáj e bús, e zord magány, Aranykalitka ez csupán! A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár. A pusztaságon éj és csend! Nincs holdsugár, se csillag fenn. Mozdulatlan néma táj. Kozáklegény szíve fáj. Mert a szív megérti ez mit jelent. Ha az ember elhagyott, Így zokog, így eseng: Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után! Trónod körül annyi angyal vidul! Kérek egyet az én páromul! Trónod körül annyi angyal vidul! Küldj le egyet az én páromul! Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után! Trónod körül annyi angyal vidul! Küldj le egyet az én páromul!
Lehár Ferenc: A cárevics Magyar szöveg: Kulinyi Ernő Volga-dal (Aljosa, a cárevics dala, II. felv.): Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz körül. Úgy fáj e bús, e zord magány, Aranykalitka ez csupán! A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár. A pusztaságon éj és csend! Nincs holdsugár, se csillag fenn. Mozdulatlan néma táj. Kozáklegény szíve fáj. Mert a szív megérti ez mit jelent. Ha az ember elhagyott, Így zokog, így eseng: Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után! Trónod körül annyi angyal vidul! Kérek egyet az én páromul! Trónod körül annyi angyal vidul! Küldj le egyet az én páromul! Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után! Trónod körül annyi angyal vidul! Küldj le egyet az én páromul!