3817 Búbánat 2017-02-11 17:06:06 [Válasz erre: 1431 Búbánat 2009-03-04 16:50:51]
Kapcs. az 1431. és a 605. sorszámokhoz. Korábban hoztam Házy Erzsébet összes rádiófelvétele sorában Offenbach A gerolsteini nagyhercegnő című operettjét. A Rádió Dalszínháza az operett teljes stúdiófelvételét, prózai dialógusokkal együtt, először 1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban adta le (20.07 – 23.04) Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Bródy Tamás Zenei rendező: Balassa Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: A nagyhercegnő – Házy Erzsébet Wanda, egy parasztlány, Fritz szerelme – Németh Marika Fritz, közlegény – Réti József (Fülöp Zsigmond) Bumm tábornok – Melis György Paul herceg, a nagyhercegnő vőlegénye – Bartha Alfonz (Körmendi János) Puck báró, szertartásmester – Kishegyi Árpád (Csákányi László) Grog báró, a kérő – Michels János (Ferencz László) Nepomuk, hírnök – Pere János (Verebély Iván) Charlotte – Erdész Zsuzsa (Balogh Katalin) Olga – Koltay Valéria Ida – Svéd Nóra Mama – Divéky Zsuzsa (Hódy Gitta) Gyerek – Olasz György Andie – Orczy Teréz Meg kell azonban jegyezni, és erről eddig nem tettem említést, hogy az operett zenei felvétele 1970 előtt két évvel korábban már elkészült, és ezt a rádió operettrészletek címszó alatt bemutatta. Még összekötő szöveget is írt hozzá Albert István, és így került adásba először 1968. november 20-án, a Petőfi Rádióban 10.00 és 11.17 óra között. (Később úgy gondolhatta rádió Dalszínháza szerkesztősége, hogy érdemes ezt a sikeres, szép zenei felvételt dialógusokkal kiegészítve, prózát mondó színművészeket is bevonva, teljes értékű operettként bemutatni, ahogy ezt a többi Offenbach-operett esetében is tették, mint például az 1965-ben elkészített stúdiófelvételen a „Szép Heléna” adaptációja volt (többségében azokkal az énekművészekkel, akik a Gerolsteininél is szerepet kaptak). Tehát az ismertetett szereposztásban felsorolt operaénekesekkel „A gerolsteini nagyhercegnő” zenei stúdiófelvétele nem 1970-ben, hanem már 1968-ban megtörtént.
Kapcs. az 1431. és a 605. sorszámokhoz. Korábban hoztam Házy Erzsébet összes rádiófelvétele sorában Offenbach A gerolsteini nagyhercegnő című operettjét. A Rádió Dalszínháza az operett teljes stúdiófelvételét, prózai dialógusokkal együtt, először 1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban adta le (20.07 – 23.04) Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Bródy Tamás Zenei rendező: Balassa Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: A nagyhercegnő – Házy Erzsébet Wanda, egy parasztlány, Fritz szerelme – Németh Marika Fritz, közlegény – Réti József (Fülöp Zsigmond) Bumm tábornok – Melis György Paul herceg, a nagyhercegnő vőlegénye – Bartha Alfonz (Körmendi János) Puck báró, szertartásmester – Kishegyi Árpád (Csákányi László) Grog báró, a kérő – Michels János (Ferencz László) Nepomuk, hírnök – Pere János (Verebély Iván) Charlotte – Erdész Zsuzsa (Balogh Katalin) Olga – Koltay Valéria Ida – Svéd Nóra Mama – Divéky Zsuzsa (Hódy Gitta) Gyerek – Olasz György Andie – Orczy Teréz Meg kell azonban jegyezni, és erről eddig nem tettem említést, hogy az operett zenei felvétele 1970 előtt két évvel korábban már elkészült, és ezt a rádió operettrészletek címszó alatt bemutatta. Még összekötő szöveget is írt hozzá Albert István, és így került adásba először 1968. november 20-án, a Petőfi Rádióban 10.00 és 11.17 óra között. (Később úgy gondolhatta rádió Dalszínháza szerkesztősége, hogy érdemes ezt a sikeres, szép zenei felvételt dialógusokkal kiegészítve, prózát mondó színművészeket is bevonva, teljes értékű operettként bemutatni, ahogy ezt a többi Offenbach-operett esetében is tették, mint például az 1965-ben elkészített stúdiófelvételen a „Szép Heléna” adaptációja volt (többségében azokkal az énekművészekkel, akik a Gerolsteininél is szerepet kaptak). Tehát az ismertetett szereposztásban felsorolt operaénekesekkel „A gerolsteini nagyhercegnő” zenei stúdiófelvétele nem 1970-ben, hanem már 1968-ban megtörtént.
3816 Búbánat 2017-02-11 16:25:08 [Válasz erre: 554 Búbánat 2007-02-21 01:28:48]
Kapcs. az 554. sorszámhoz Házy Erzsébet összes rádiós felvétele sorában hoztam Zeller A bányamester című operettjének keresztmetszetét. Kiegészítések az 554. és 556. sorszám alatti bejegyzéseimhez: Karl Zeller: A bányamester /Der Obersteiger – 1894/ - Részletek „Bemutatjuk új felvételeinket” - 1964. szeptember 6., Kossuth Rádió 14.55 – 15.20 A rádiófelvétel magyar dalszövegének készítőjéről nincs ismeretem; az első hazai színpadi bemutatóhoz (1894. szeptember 15, Budapest, Népszínház) Márkus József írta a szöveget. A két főszerepben: A grófnő – Házy Erzsébet Martin, a bányamester – Kelen Tibor Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás Az operett stúdiófelvételén csak a két főszereplő dalai találhatók! A rádiófelvétel-újdonság az alábbi dalrészleteket tartalmazza az operettből: 1.) Nyitókar (énekkar) 2.) Martin belépője (Kelen Tibor) 3.) A grófnő belépője (Házy Erzsébet) 4.) A grófnő és Martin kettőse (Házy Erzsébet, Kelen Tibor) 5.) Martin dala (Kelen Tibor és énekkar) Az 1982-ben az operett egy részletét (A grófnő dala) Kincses Veronika is felénekelte a rádió stúdiójában - más operettrészletekkel együtt (Km. az MRT szimfonikus zenekara, Oberfrank Géza vezényel).
Kapcs. az 554. sorszámhoz Házy Erzsébet összes rádiós felvétele sorában hoztam Zeller A bányamester című operettjének keresztmetszetét. Kiegészítések az 554. és 556. sorszám alatti bejegyzéseimhez: Karl Zeller: A bányamester /Der Obersteiger – 1894/ - Részletek „Bemutatjuk új felvételeinket” - 1964. szeptember 6., Kossuth Rádió 14.55 – 15.20 A rádiófelvétel magyar dalszövegének készítőjéről nincs ismeretem; az első hazai színpadi bemutatóhoz (1894. szeptember 15, Budapest, Népszínház) Márkus József írta a szöveget. A két főszerepben: A grófnő – Házy Erzsébet Martin, a bányamester – Kelen Tibor Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás Az operett stúdiófelvételén csak a két főszereplő dalai találhatók! A rádiófelvétel-újdonság az alábbi dalrészleteket tartalmazza az operettből: 1.) Nyitókar (énekkar) 2.) Martin belépője (Kelen Tibor) 3.) A grófnő belépője (Házy Erzsébet) 4.) A grófnő és Martin kettőse (Házy Erzsébet, Kelen Tibor) 5.) Martin dala (Kelen Tibor és énekkar) Az 1982-ben az operett egy részletét (A grófnő dala) Kincses Veronika is felénekelte a rádió stúdiójában - más operettrészletekkel együtt (Km. az MRT szimfonikus zenekara, Oberfrank Géza vezényel).
3815 Búbánat 2017-02-11 15:47:55 [Válasz erre: 1373 Búbánat 2009-01-05 11:55:00]
Kapcs. az 1373 és az 533. sorszámok bejegyzéseihez Pontosítás Házy Erzsébet összes rádiós felvételeinek sorában az 533. ill. az 1373. sorszám alatt megosztottam összegyűjtött adatinformációimat Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjéről. Korábban az operett rádióbemutatója időpontjaként 1962 karácsonyát tüntettem fel. Ezt most helyesbítem: Lehár Ferenc: A víg özvegy – teljes felvétel A rádiófelvétel bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27. (Karácsony táján az operett egyik ismétlését sugározta a rádió.) Operett három felvonásban Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája. Rádió Dalszínháza teljes felvétele Rádióra átdolgozta: Kristóf Károly Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szereposztás: Glavari Hanna, gazdag özvegy – Házy Erzsébet Danilovics Danilo, követségi titkár – Udvardy Tibor (Zenthe Ferenc) Zeta Mirko, nagykövet – Palcsó Sándor (Rajz János) Valencienne, a felesége – Koltay Valéria (Kállai Ilona) Camille de Rosillon – Kövecses Béla (Kaló Flórián) Cascade, vicomte – Kishegyi Árpád (Lázár Gedeon) Raoul de St. Brioche – Külkey László (Petrik József) Nyegus, írnok – Bilicsi Tivadar Bogdanovics, konzul – Nádas Tibor (Nagy István) Olga, a felesége – Korompay Vali Kromov – Várhelyi Endre (Szoó György) Sylviane, a felesége – Magda Gabi Prisics – Balázs István Házy Erzsébet a következő énekszámokban hallható a rádiófelvételen: - Jelenet és Hanna belépője, I. felv.: „Uraim, elég!.../Párizsban én csak jövevény és özvegy is vagyok” (Házy, Kishegyi, Kövecses, Nádas, énekkar) - Hármas és az I. felvonás fináléja „ Válasszon engem! Magam ajánlom! Legyen a szavazata kedvező” (Házy, Kövecses, Koltay, Nádas, Kishegyi, Külkey, Várhelyi Endre, énekkar) - Jelenet, bevezetés és a Vilja-dal, II. felv. : Ha győzi még a társaság, elmondanék egy balladát… /Ott élt a lidérc az erdők rejtekén… /Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás…” (Házy, énekkar) - Hanna és Daniló kettőse, II. felv.: „Bamba, bamba gyászvitéz…” (Házy, Udvardy) - Hanna és Valencienne kettőse, II. felv.: „Párizsban így szokás…” (Házy, Koltay) - Jelenet, Danilo elbeszélése és a II. felvonás fináléja (Házy, Udvardy, énekkar)) - Hanna és Danilo szerelmi kettőse, III. felv.: „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!…” (Házy, Udvardy) - A III. felvonás fináléja „Bár az asszonyhoz senki sem ért…” (Házy, Koltay, Udvardy, Kövecses, Nádas, Palcsó, énekkar) További ismert részletek az operett felvételéről: - Nyitány - Bevezető jelenet (Kishegyi, Külkey, Nádas, Palcsó, Várhelyi) - Valencienne és Camille de Rosillon kettőse, I. felv.: „Nos, jöjjön hát, egy lélek sincs…/ A pajzsom a tiszta erény (Koltay, Kövecses) - Danilo belépője, I. felv.: „Ó, szerelmetes szép hazám…/Az orfeum tanyán, ott békén hagy hazám” (Udvardy Tibor) - Mars-szeptett -Férfikar – asszonydal, II. felv.: „Hogy a nőkkel hogy kell bánni…Csak a nő, nő, nő, nő, nő…/Bár az asszonyhoz senki sem ért…” (Kövecses, Kishegyi, Külkey, Nádas, Palcsó, Udvardy, Várhelyi) - Pavillon-jelenet, II. felv.; Camille de Rosillon áriája: „Májusban nyílnak a rózsák…” és Rosillon és Valencienne szerelmi kettőse: „Óh, ez a kicsi pavillon…” (Koltay, Kövecses) - Grisette-dal (Valencienne és a táncosnők), III. felv. „Ritanturi, tantire…” (Koltay, énekkar)
Kapcs. az 1373 és az 533. sorszámok bejegyzéseihez Pontosítás Házy Erzsébet összes rádiós felvételeinek sorában az 533. ill. az 1373. sorszám alatt megosztottam összegyűjtött adatinformációimat Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjéről. Korábban az operett rádióbemutatója időpontjaként 1962 karácsonyát tüntettem fel. Ezt most helyesbítem: Lehár Ferenc: A víg özvegy – teljes felvétel A rádiófelvétel bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27. (Karácsony táján az operett egyik ismétlését sugározta a rádió.) Operett három felvonásban Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája. Rádió Dalszínháza teljes felvétele Rádióra átdolgozta: Kristóf Károly Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szereposztás: Glavari Hanna, gazdag özvegy – Házy Erzsébet Danilovics Danilo, követségi titkár – Udvardy Tibor (Zenthe Ferenc) Zeta Mirko, nagykövet – Palcsó Sándor (Rajz János) Valencienne, a felesége – Koltay Valéria (Kállai Ilona) Camille de Rosillon – Kövecses Béla (Kaló Flórián) Cascade, vicomte – Kishegyi Árpád (Lázár Gedeon) Raoul de St. Brioche – Külkey László (Petrik József) Nyegus, írnok – Bilicsi Tivadar Bogdanovics, konzul – Nádas Tibor (Nagy István) Olga, a felesége – Korompay Vali Kromov – Várhelyi Endre (Szoó György) Sylviane, a felesége – Magda Gabi Prisics – Balázs István Házy Erzsébet a következő énekszámokban hallható a rádiófelvételen: - Jelenet és Hanna belépője, I. felv.: „Uraim, elég!.../Párizsban én csak jövevény és özvegy is vagyok” (Házy, Kishegyi, Kövecses, Nádas, énekkar) - Hármas és az I. felvonás fináléja „ Válasszon engem! Magam ajánlom! Legyen a szavazata kedvező” (Házy, Kövecses, Koltay, Nádas, Kishegyi, Külkey, Várhelyi Endre, énekkar) - Jelenet, bevezetés és a Vilja-dal, II. felv. : Ha győzi még a társaság, elmondanék egy balladát… /Ott élt a lidérc az erdők rejtekén… /Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás…” (Házy, énekkar) - Hanna és Daniló kettőse, II. felv.: „Bamba, bamba gyászvitéz…” (Házy, Udvardy) - Hanna és Valencienne kettőse, II. felv.: „Párizsban így szokás…” (Házy, Koltay) - Jelenet, Danilo elbeszélése és a II. felvonás fináléja (Házy, Udvardy, énekkar)) - Hanna és Danilo szerelmi kettőse, III. felv.: „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!…” (Házy, Udvardy) - A III. felvonás fináléja „Bár az asszonyhoz senki sem ért…” (Házy, Koltay, Udvardy, Kövecses, Nádas, Palcsó, énekkar) További ismert részletek az operett felvételéről: - Nyitány - Bevezető jelenet (Kishegyi, Külkey, Nádas, Palcsó, Várhelyi) - Valencienne és Camille de Rosillon kettőse, I. felv.: „Nos, jöjjön hát, egy lélek sincs…/ A pajzsom a tiszta erény (Koltay, Kövecses) - Danilo belépője, I. felv.: „Ó, szerelmetes szép hazám…/Az orfeum tanyán, ott békén hagy hazám” (Udvardy Tibor) - Mars-szeptett -Férfikar – asszonydal, II. felv.: „Hogy a nőkkel hogy kell bánni…Csak a nő, nő, nő, nő, nő…/Bár az asszonyhoz senki sem ért…” (Kövecses, Kishegyi, Külkey, Nádas, Palcsó, Udvardy, Várhelyi) - Pavillon-jelenet, II. felv.; Camille de Rosillon áriája: „Májusban nyílnak a rózsák…” és Rosillon és Valencienne szerelmi kettőse: „Óh, ez a kicsi pavillon…” (Koltay, Kövecses) - Grisette-dal (Valencienne és a táncosnők), III. felv. „Ritanturi, tantire…” (Koltay, énekkar)
3814 Búbánat 2017-02-11 15:12:13 [Válasz erre: 1389 Búbánat 2009-01-12 11:10:29]
Kapcs. az 1389. és az 553. sorszámok bejegyzéseihez Pontosítás Házy Erzsébet összes rádiós felvételeinek sorában az 553. ill. az 1389. sorszám alatt megosztottam összegyűjtött adatinformációimat Huszka Jenő Lili bárónő című operettjéről. Most még teljesebbé teszem, mert megtaláltam a rádiófelvétel pontos idejére vonatkozó adatot. (A korábban feltüntetett 1964. év nem volt helyes, ezt korrigálom.) Huszka Jenő: Lili bárónő - az operett keresztmetszete. A rádiófelvétel bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25. Az operett szövegét és verseit Martos Ferenc írta. Szereposztás: Malomszegi Lili, bárónő – Házy Erzsébet Illésházy László, gróf – Ilosfalvy Róbert Malomszegi Ernő, báró - Melis György Sasvári Clarisse, színésznő – Koltay Valéria Remeteházi Galambos Frédi – Kishegyi Árpád A felvételen közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara. Vezényel: Sebestyén András. Házy Erzsébet a rádiófelvételen a következő számokban énekel: - Szerelmi kettős, I. felv.: „Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pilleszárnyon!...” (Ilosfalvy, Házy) - Az I. felvonás fináléja (Házy, Koltay, Ilosfaly, Kishegyi, énekkar) - Hármas (Házy, Kishegyi, Melis) - Zsoké induló, II. felv.: (Házy, énekkar) - Szerelmi kettős, II. felv. „Szellő szárnyán, jöjj velem, repülj velem.…” (Házy, Ilosfalvy) - A II felvonás fináléja (Házy, Ilosfalvy, énekkar) - Lili dala, III. felv.: „ Bíborban ég, az alkonyég…./Egy férfi képe van a szívem közepében…” (Házy) - Lili dala és a gavallérok kara, III. felv: „Mi kell a férfiaknak… Csók, nem is igaz tán…” (Házy, Kishegyi, énekkar) A rádiófelvételen hallható további részletek: - Nyitány - Cigaretta-keringő „Engedje meg, hogy úgy, mint régen, tűzzel kínáljam, szép babám…/Egy kis cigaretta, valódi, finom.” (Koltay, Ilosfalvy) - Vidám kettős: „Hogyha szeretnél engemet…/Gyere, csókolj meg, ha szeretsz, tubicám” (Koltay, Kishegyi) - Hitelezők kara (énekkar) - Vidám kettős: „Drágám, engem sose féltsen” (Koltay, Kishegyi) Itt említem meg, hogy a Lili bárónő operett teljes (nem keresztmetszet) felvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be: 1983. október 10., Petőfi Rádió 20.35 – 22.30. Ezen a rádiófelvételen énekelt: Hűvösvölgyi Ildikó, Kukely Júlia, Zempléni Mária, Melis György, Molnár András, Rozsos István, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Itt is Sebestyén András volt a karmester.
Kapcs. az 1389. és az 553. sorszámok bejegyzéseihez Pontosítás Házy Erzsébet összes rádiós felvételeinek sorában az 553. ill. az 1389. sorszám alatt megosztottam összegyűjtött adatinformációimat Huszka Jenő Lili bárónő című operettjéről. Most még teljesebbé teszem, mert megtaláltam a rádiófelvétel pontos idejére vonatkozó adatot. (A korábban feltüntetett 1964. év nem volt helyes, ezt korrigálom.) Huszka Jenő: Lili bárónő - az operett keresztmetszete. A rádiófelvétel bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25. Az operett szövegét és verseit Martos Ferenc írta. Szereposztás: Malomszegi Lili, bárónő – Házy Erzsébet Illésházy László, gróf – Ilosfalvy Róbert Malomszegi Ernő, báró - Melis György Sasvári Clarisse, színésznő – Koltay Valéria Remeteházi Galambos Frédi – Kishegyi Árpád A felvételen közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara. Vezényel: Sebestyén András. Házy Erzsébet a rádiófelvételen a következő számokban énekel: - Szerelmi kettős, I. felv.: „Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pilleszárnyon!...” (Ilosfalvy, Házy) - Az I. felvonás fináléja (Házy, Koltay, Ilosfaly, Kishegyi, énekkar) - Hármas (Házy, Kishegyi, Melis) - Zsoké induló, II. felv.: (Házy, énekkar) - Szerelmi kettős, II. felv. „Szellő szárnyán, jöjj velem, repülj velem.…” (Házy, Ilosfalvy) - A II felvonás fináléja (Házy, Ilosfalvy, énekkar) - Lili dala, III. felv.: „ Bíborban ég, az alkonyég…./Egy férfi képe van a szívem közepében…” (Házy) - Lili dala és a gavallérok kara, III. felv: „Mi kell a férfiaknak… Csók, nem is igaz tán…” (Házy, Kishegyi, énekkar) A rádiófelvételen hallható további részletek: - Nyitány - Cigaretta-keringő „Engedje meg, hogy úgy, mint régen, tűzzel kínáljam, szép babám…/Egy kis cigaretta, valódi, finom.” (Koltay, Ilosfalvy) - Vidám kettős: „Hogyha szeretnél engemet…/Gyere, csókolj meg, ha szeretsz, tubicám” (Koltay, Kishegyi) - Hitelezők kara (énekkar) - Vidám kettős: „Drágám, engem sose féltsen” (Koltay, Kishegyi) Itt említem meg, hogy a Lili bárónő operett teljes (nem keresztmetszet) felvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be: 1983. október 10., Petőfi Rádió 20.35 – 22.30. Ezen a rádiófelvételen énekelt: Hűvösvölgyi Ildikó, Kukely Júlia, Zempléni Mária, Melis György, Molnár András, Rozsos István, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Itt is Sebestyén András volt a karmester.
3813 Búbánat 2017-02-10 14:28:36 [Válasz erre: 797 Búbánat 2007-09-20 00:09:42]
Kapcs. 797. sorszám R. Chitz Klára írónő és zongoratanárnő 1940-ben kitűnő könyvet írt fiataloknak, Muzsikus Péter Hangszerországban címmel, mely mesés formában mutatja be és teszi élővé a zenekar hangszereit. E könyv alapján komponálta – Romhányi József hihetetlenül szellemes verses forgatókönyvére – Ránki György a Muzsikus Péter új kalandjai című gyermekoperát. Házy Erzsébet főszereplésével is, bemutatták ezt a darabot, amiről a 797. sorszám alatt tettem említést: 1962. október 6.,10.,12.,16.,18. – BARTÓK –TEREM /Budapest/ Ránki György: Muzsikás Péter új kalandja – Daljáték gyermekeknek, két részben- ősbemutató Szövegét írta: Chitz Klára könyvéből Romhányi József Díszlet: Szinte Gábor Jelmez: Mialkovszky Erzsébet Rendezte és a koreográfiát készítette: Pártos Géza Közreműködött a Magyar Rádió Zenekara és Gyermekkórusa (Karigazgató: Botka Valéria) Vezényelt: Káldi János A főszerepben: Muzsikus Péter – Házy Erzsébet Talán érdeklődésre számíthat az eredeti történet is; a könyv – mely több címváltozattal négy kiadást ért meg - az internetes antikvárium portálján megvásárolható. Ez az első kiadás: [url] https://www.antikvarium.hu/konyv/r-chitz-klara-peter-hangszerorszagban-449173?gclid=CPWwsNW-hdICFUcQ0wodqFQJvA; Péter Hangszerországban [/url] SZERZŐ: R. Chitz Klára GRAFIKUS: Byssz Róbert Rózsavölgyi és Társa (Budapest) , 1940 Félvászon, 71 oldal Méret:25 cm x 18 cm Byssz Róbert fekete-fehér szövegközti rajzai illusztrálják a könyvet. May János Nyomdai Műintézet Rt., Budapest nyomása. ELŐSZÓ Péter kis Barátainak, akik szeretik a szép muzsikát, ajánlom ezt a kalandos mesetörténetet. Nemcsak királynő, meg köztársasági elnök szerepel benne, hanem detektív is, sőt kis hősöm még börtönbe is kerül, ahonnan éppen hangszer-barátainak ügyessége és szeretete szabadítja ki, hogy végül is diadalmas hősként ébredjen fel álmából. Ti, akik Péterrel együtt Hangszerországba utaztok, Fantázia detektív meseautóján, bizonyára nagyon sokszor hallgatjátok a rádióból és a gramofonból kiáradó zenét, talán magatok is tanultok hegedűn vagy zongorán játszani. Péter kalandjainak éppen az a tanulsága, hogy nemcsak gépből hangzó zene van a világon, hanem az az igazi élvezet, amikor embertársaink muzsikálását rádió vagy gramofon közvetítése nélkül halljuk, de még felemelőbb érzés, ha saját magunk muzsikálunk és a hangszereket engedelmességre tudjuk szorítani. Nem kell ehhez nagy művésznek lenni, mert már a legegyszerűbb dal eljátszása is nagy élvezetet szerez annak, aki először csalja ki a hegedű húrjaiból vagy a zongora billentyűiből a szívet-lelket lelkesítő dallamot, amit Péter egyszer hallott, majd elveszített, hogy újból és véglegesen megtalálja... Kis barátaim, szeressétek a dalt, szeressétek a szép, nemes muzsikát, ami Isten egyik legszebb ajándéka. Megjutalmazza azt, aki szívvel és akarattal foglalkozik vele. 1940. augusztus havában. A könyvet 1940 után még 1968-ban és 1979-ben, további két kiadásban is megjelentették. Közülük a legrészletesebb tartalomjegyzéket -tájékoztatásul - idemásolom: Vasárnap Hogyan készül a zene? 5 ("Muzsikus Péter naplója") Hétfő Felrepültem a Sztratoszférába 6 Fantázia átsegített a Zenebirodalmat körülzáró falon 8 Elméletország szép 8 Megismerkedtem a Nagy Zeneszerzővel 8 Megtudtam, miből áll a zene 9 A "Relatív" nevű szolmizációs faluban lakom 10 Megismerkedtem a hét Törzshanggal és táncoltam velük 11 Kedd A hangoknak vezetéknevük is van 14 Mire valók a kulcsok? 16 Abszolút-városban ebédeltem. Ott a Törzshangok és leszármazottaik laknak hét felhőkarcolóban 18 Ultrarövid-hullámon utaztunk a sportpályára 19 A Nagy Zeneszerző emelvényről vezényli a Törzshangok gyakorlatait 20 Megismerkedtem a Hangközökkel 21 Sétáltam a Mesterrel, elmondta: mi a relatív hallás, az abszolút hallás és a belső hallás 24 Szerda Azt álmodtam, hogy én is nagy zeneszerző lettem 26 Dolgoztunk az edzőpályán 27 A Kromatika feneketlen kútjába estem, Duplakereszt mentett meg 28 Békét kötöttem a Módosítójelekkel 29 Mindenfelé hívnak. A Mester megígérte, hogy magával visz Hangszerországba 32 Én diktáltam a hangoknak, hogyan mozogjanak 33 A bűvös kör 34 Ebéd után repülő-övvel mentünk a sportpályára 37 Felépítettem a mollokat 38 Jutalmul megkaptam a kis repülő-övet. Remek dolog! 42 Este kvintkörparádé volt 43 Csütörtök Lovaskocsin utaztunk Hangszerországba, Fantázia hajtotta a lovakat 47 Láttunk kínai falut. Sok érdekes hangszert mutattak 48 A néger faluban dob a telefon 48 Szeretem hangszerországi barátaimat 50 Orgona Királynő fogadott 50 Barna Pianínó találós kérdéseket adott fel 50 Ha felnövök, karmester leszek! 56 A zenekari próba nagyon érdekes volt 56 Vonóséknál voltam este. Félnek az elektromos hangszerektől, megnyugtattam őket 60 Péntek Akkordokkal dolgoztunk a gyakorlópályán 62 Az akkordokat is meg lehet fordítani 63 Amit én itt tanulok, az csak a kis "egyszeregy" 66 A Formák Hófehér Mestere mesét mondott a kis zenei mondatról és emeletről emeletre kísérhettem útját 70 Abszolút-városba menet nagyon izgalmas kalandom volt a büntetésből összeláncolt disszonáns hangzatokkal. Sikerült őket feloldanom 74 Szombat Szonáta és szonátaforma nem ugyanaz 78 Akkordokat vetítettem a falra és úgy néztük a szólamok útját 82 A Zenebirodalomnak külön része a Zenetörténet-ország. Oda majd máskor megyek 84 A zene eredete 84 Este a szolmizációs hangokkal mentem a Műfajok Márványpalotájába a búcsúünnepélyre 87 Gyönyörű kivilágítás 87 Érdekes műfajok 88 Táncok 92 Az erkélyen beszélgettem a Nagy Zeneszerzővel, amikor kialudtak a lámpák. Féltem 94 Fantázia karjaiba kapott és... itthon vagyok 95
Kapcs. 797. sorszám R. Chitz Klára írónő és zongoratanárnő 1940-ben kitűnő könyvet írt fiataloknak, Muzsikus Péter Hangszerországban címmel, mely mesés formában mutatja be és teszi élővé a zenekar hangszereit. E könyv alapján komponálta – Romhányi József hihetetlenül szellemes verses forgatókönyvére – Ránki György a Muzsikus Péter új kalandjai című gyermekoperát. Házy Erzsébet főszereplésével is, bemutatták ezt a darabot, amiről a 797. sorszám alatt tettem említést: 1962. október 6.,10.,12.,16.,18. – BARTÓK –TEREM /Budapest/ Ránki György: Muzsikás Péter új kalandja – Daljáték gyermekeknek, két részben- ősbemutató Szövegét írta: Chitz Klára könyvéből Romhányi József Díszlet: Szinte Gábor Jelmez: Mialkovszky Erzsébet Rendezte és a koreográfiát készítette: Pártos Géza Közreműködött a Magyar Rádió Zenekara és Gyermekkórusa (Karigazgató: Botka Valéria) Vezényelt: Káldi János A főszerepben: Muzsikus Péter – Házy Erzsébet Talán érdeklődésre számíthat az eredeti történet is; a könyv – mely több címváltozattal négy kiadást ért meg - az internetes antikvárium portálján megvásárolható. Ez az első kiadás: [url] https://www.antikvarium.hu/konyv/r-chitz-klara-peter-hangszerorszagban-449173?gclid=CPWwsNW-hdICFUcQ0wodqFQJvA; Péter Hangszerországban [/url] SZERZŐ: R. Chitz Klára GRAFIKUS: Byssz Róbert Rózsavölgyi és Társa (Budapest) , 1940 Félvászon, 71 oldal Méret:25 cm x 18 cm Byssz Róbert fekete-fehér szövegközti rajzai illusztrálják a könyvet. May János Nyomdai Műintézet Rt., Budapest nyomása. ELŐSZÓ Péter kis Barátainak, akik szeretik a szép muzsikát, ajánlom ezt a kalandos mesetörténetet. Nemcsak királynő, meg köztársasági elnök szerepel benne, hanem detektív is, sőt kis hősöm még börtönbe is kerül, ahonnan éppen hangszer-barátainak ügyessége és szeretete szabadítja ki, hogy végül is diadalmas hősként ébredjen fel álmából. Ti, akik Péterrel együtt Hangszerországba utaztok, Fantázia detektív meseautóján, bizonyára nagyon sokszor hallgatjátok a rádióból és a gramofonból kiáradó zenét, talán magatok is tanultok hegedűn vagy zongorán játszani. Péter kalandjainak éppen az a tanulsága, hogy nemcsak gépből hangzó zene van a világon, hanem az az igazi élvezet, amikor embertársaink muzsikálását rádió vagy gramofon közvetítése nélkül halljuk, de még felemelőbb érzés, ha saját magunk muzsikálunk és a hangszereket engedelmességre tudjuk szorítani. Nem kell ehhez nagy művésznek lenni, mert már a legegyszerűbb dal eljátszása is nagy élvezetet szerez annak, aki először csalja ki a hegedű húrjaiból vagy a zongora billentyűiből a szívet-lelket lelkesítő dallamot, amit Péter egyszer hallott, majd elveszített, hogy újból és véglegesen megtalálja... Kis barátaim, szeressétek a dalt, szeressétek a szép, nemes muzsikát, ami Isten egyik legszebb ajándéka. Megjutalmazza azt, aki szívvel és akarattal foglalkozik vele. 1940. augusztus havában. A könyvet 1940 után még 1968-ban és 1979-ben, további két kiadásban is megjelentették. Közülük a legrészletesebb tartalomjegyzéket -tájékoztatásul - idemásolom: Vasárnap Hogyan készül a zene? 5 ("Muzsikus Péter naplója") Hétfő Felrepültem a Sztratoszférába 6 Fantázia átsegített a Zenebirodalmat körülzáró falon 8 Elméletország szép 8 Megismerkedtem a Nagy Zeneszerzővel 8 Megtudtam, miből áll a zene 9 A "Relatív" nevű szolmizációs faluban lakom 10 Megismerkedtem a hét Törzshanggal és táncoltam velük 11 Kedd A hangoknak vezetéknevük is van 14 Mire valók a kulcsok? 16 Abszolút-városban ebédeltem. Ott a Törzshangok és leszármazottaik laknak hét felhőkarcolóban 18 Ultrarövid-hullámon utaztunk a sportpályára 19 A Nagy Zeneszerző emelvényről vezényli a Törzshangok gyakorlatait 20 Megismerkedtem a Hangközökkel 21 Sétáltam a Mesterrel, elmondta: mi a relatív hallás, az abszolút hallás és a belső hallás 24 Szerda Azt álmodtam, hogy én is nagy zeneszerző lettem 26 Dolgoztunk az edzőpályán 27 A Kromatika feneketlen kútjába estem, Duplakereszt mentett meg 28 Békét kötöttem a Módosítójelekkel 29 Mindenfelé hívnak. A Mester megígérte, hogy magával visz Hangszerországba 32 Én diktáltam a hangoknak, hogyan mozogjanak 33 A bűvös kör 34 Ebéd után repülő-övvel mentünk a sportpályára 37 Felépítettem a mollokat 38 Jutalmul megkaptam a kis repülő-övet. Remek dolog! 42 Este kvintkörparádé volt 43 Csütörtök Lovaskocsin utaztunk Hangszerországba, Fantázia hajtotta a lovakat 47 Láttunk kínai falut. Sok érdekes hangszert mutattak 48 A néger faluban dob a telefon 48 Szeretem hangszerországi barátaimat 50 Orgona Királynő fogadott 50 Barna Pianínó találós kérdéseket adott fel 50 Ha felnövök, karmester leszek! 56 A zenekari próba nagyon érdekes volt 56 Vonóséknál voltam este. Félnek az elektromos hangszerektől, megnyugtattam őket 60 Péntek Akkordokkal dolgoztunk a gyakorlópályán 62 Az akkordokat is meg lehet fordítani 63 Amit én itt tanulok, az csak a kis "egyszeregy" 66 A Formák Hófehér Mestere mesét mondott a kis zenei mondatról és emeletről emeletre kísérhettem útját 70 Abszolút-városba menet nagyon izgalmas kalandom volt a büntetésből összeláncolt disszonáns hangzatokkal. Sikerült őket feloldanom 74 Szombat Szonáta és szonátaforma nem ugyanaz 78 Akkordokat vetítettem a falra és úgy néztük a szólamok útját 82 A Zenebirodalomnak külön része a Zenetörténet-ország. Oda majd máskor megyek 84 A zene eredete 84 Este a szolmizációs hangokkal mentem a Műfajok Márványpalotájába a búcsúünnepélyre 87 Gyönyörű kivilágítás 87 Érdekes műfajok 88 Táncok 92 Az erkélyen beszélgettem a Nagy Zeneszerzővel, amikor kialudtak a lámpák. Féltem 94 Fantázia karjaiba kapott és... itthon vagyok 95
3812 Búbánat 2017-02-10 11:33:57
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2017/02/08/nekem_mindig_ez_marad_a_haz_-_szinetar_miklos_85/; „Nekem mindig ez marad a Ház” - Szinetár Miklós 85 [/url] VÁRHEGYI ANDRÁS, 2017.02.08. 13:16, FIDELIO.HU [...] „– 2015 októberében a Cinema Szinetár című est adott alkalmat visszatekinteni a pályán eltöltött hat évtizedre. Ön az egyetlen hazai rendező, aki tizenkét operafilmet jegyez – köztük az 1963-as Éjszakai repülést –, ami az egyik központi eleme volt az estnek. – Akkoriban szinte forradalminak számított, hogy a televízió operafilmet készítsen. A filmnek végül nagy sikere lett, a zeneszerző, Luigi Dallapiccola el volt ragadtatva, és az ő közbenjárására meghívtak alelnöknek a Cannes-i Televíziós Fesztivál zsűrijébe, ahol az esemény megkoronázásaként az én filmemet is levetítették versenyen kívül. Noha még nagyon kezdetleges technikával készült, a legnagyobb értéke kétségtelenül az, hogy olyan nagy művészek maradhattak meg általa, mint Ilosfalvy Róbert, Simándy József, Radnai György vagy Házy Erzsébet. – Házy Erzsébetet említette, akivel együtt ösztöndíjasként került az Operaházhoz. – Ez volt az intézmény első ösztöndíjas csapata 1951-ben. Négyen voltunk ösztöndíjasok, rajtam kívül még Házy Erzsébet, Melis György és Gáncs Edit, aki Németországban csinált karriert. Később aztán rengeteget dolgoztunk együtt, a legtöbb rendezésemben szerepeltek.”
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2017/02/08/nekem_mindig_ez_marad_a_haz_-_szinetar_miklos_85/; „Nekem mindig ez marad a Ház” - Szinetár Miklós 85 [/url] VÁRHEGYI ANDRÁS, 2017.02.08. 13:16, FIDELIO.HU [...] „– 2015 októberében a Cinema Szinetár című est adott alkalmat visszatekinteni a pályán eltöltött hat évtizedre. Ön az egyetlen hazai rendező, aki tizenkét operafilmet jegyez – köztük az 1963-as Éjszakai repülést –, ami az egyik központi eleme volt az estnek. – Akkoriban szinte forradalminak számított, hogy a televízió operafilmet készítsen. A filmnek végül nagy sikere lett, a zeneszerző, Luigi Dallapiccola el volt ragadtatva, és az ő közbenjárására meghívtak alelnöknek a Cannes-i Televíziós Fesztivál zsűrijébe, ahol az esemény megkoronázásaként az én filmemet is levetítették versenyen kívül. Noha még nagyon kezdetleges technikával készült, a legnagyobb értéke kétségtelenül az, hogy olyan nagy művészek maradhattak meg általa, mint Ilosfalvy Róbert, Simándy József, Radnai György vagy Házy Erzsébet. – Házy Erzsébetet említette, akivel együtt ösztöndíjasként került az Operaházhoz. – Ez volt az intézmény első ösztöndíjas csapata 1951-ben. Négyen voltunk ösztöndíjasok, rajtam kívül még Házy Erzsébet, Melis György és Gáncs Edit, aki Németországban csinált karriert. Később aztán rengeteget dolgoztunk együtt, a legtöbb rendezésemben szerepeltek.”
3811 Búbánat 2017-02-06 22:49:42 [Válasz erre: 3810 Búbánat 2017-02-06 22:42:14]
Az előbb, a 3.810 sorszám alatti beírásomban lemaradt a rádióban közvetített Gyermekrádió és a Pajtás közös műsorának címe: "Nóta, móka, kacagás"
Az előbb, a 3.810 sorszám alatti beírásomban lemaradt a rádióban közvetített Gyermekrádió és a Pajtás közös műsorának címe: "Nóta, móka, kacagás"
3810 Búbánat 2017-02-06 22:42:14
1960. december 25., Kossuth Rádió, 8.55-9.55 A Gyermekrádió és a Pajtás szerkesztősége szervezésében közös, vidám délelőtti műsor közvetítése a MOM kultúrházából Fellépett Házy Erzsébet is (fotót közöl róla - éneklése közben kapta le a kamera - a Rádióújság: a december 25-i adásnapnál található.
1960. december 25., Kossuth Rádió, 8.55-9.55 A Gyermekrádió és a Pajtás szerkesztősége szervezésében közös, vidám délelőtti műsor közvetítése a MOM kultúrházából Fellépett Házy Erzsébet is (fotót közöl róla - éneklése közben kapta le a kamera - a Rádióújság: a december 25-i adásnapnál található.
3809 Búbánat 2017-02-06 22:33:57 [Válasz erre: 1357 Búbánat 2008-12-27 14:57:25]
Kapcs. 1.357. sorszám Kiegészítés Polgár Tibor - Darvas Szilárd: A szókimondó asszonyság - keresztmetszet Rádió Dalszínháza bemutatója 1960. december 18., Kossuth Rádió 17.10 – 17.45 A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte. A daljáték felvételén a részleteket énekli: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Palócz László, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós. Az összekötőszöveget írta és elmondja: Darvas Szilárd
Kapcs. 1.357. sorszám Kiegészítés Polgár Tibor - Darvas Szilárd: A szókimondó asszonyság - keresztmetszet Rádió Dalszínháza bemutatója 1960. december 18., Kossuth Rádió 17.10 – 17.45 A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte. A daljáték felvételén a részleteket énekli: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Palócz László, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós. Az összekötőszöveget írta és elmondja: Darvas Szilárd
3808 Búbánat 2017-02-06 12:24:08 [Válasz erre: 789 Búbánat 2007-09-18 23:36:23]
A 789. sorszám alatt ismertettem a Magyar Televízió LEHÁR-KÁLMÁN operetthangversenyét, amelyet 1960. november 26-án a Fővárosi Operettszínházból élőben közvetített. Közreműködött a Fővárosi Operettszínház Zenekara és Énekkara, Vezényelt: Bródy Tamás és Pécsi István Fellépett: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Németh Marika, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Baksay Árpád, Feleky Kamill, Kövecses Béla, Latabár Kálmán, Latabár Árpád, Oszvald Gyula, Palcsó Sándor, Rátonyi Róbert, Sárdy János, továbbá Balogh Edina, Orosz Adél, Róna Viktor és az Operettszínház tánckara. A műsort a korábbi beírásomban részleteztem. Megemlítem még a következőket: Koreográfus: Hidas Hédi Díszlet: Rajkay György Rendező: Mikó András Operatőrök: Czabarka György, Novákovits András, Sík Igor A műsort a Csehszlovák televízió is átvette.
A 789. sorszám alatt ismertettem a Magyar Televízió LEHÁR-KÁLMÁN operetthangversenyét, amelyet 1960. november 26-án a Fővárosi Operettszínházból élőben közvetített. Közreműködött a Fővárosi Operettszínház Zenekara és Énekkara, Vezényelt: Bródy Tamás és Pécsi István Fellépett: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Németh Marika, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Baksay Árpád, Feleky Kamill, Kövecses Béla, Latabár Kálmán, Latabár Árpád, Oszvald Gyula, Palcsó Sándor, Rátonyi Róbert, Sárdy János, továbbá Balogh Edina, Orosz Adél, Róna Viktor és az Operettszínház tánckara. A műsort a korábbi beírásomban részleteztem. Megemlítem még a következőket: Koreográfus: Hidas Hédi Díszlet: Rajkay György Rendező: Mikó András Operatőrök: Czabarka György, Novákovits András, Sík Igor A műsort a Csehszlovák televízió is átvette.
3807 Búbánat 2017-02-06 09:29:25
Pótlólag nevesítek egy televíziós összeállítást – benne egyik közreműködő: Házy Erzsébet -,amiről eddig nem esett szó itt a topicban: 1960. november 13., 21 óra – MTV „Könnyűzenei est” – összeállítás Miljutyin és Dunajevszkij operett- és film dalaiból Közreműködnek: Baksay Árpád, Bilicsi Tivadar, Csajányi György, Déry Gabriella, Fábry Edit, Fónay Márta, Házy Erzsébet, Kósa András, Külkey László, Melis György, Neményi Lili, Németh Marika, Palócz László, Petrik József, Prácser (Andor) Éva, Zentai Anna Földényi-kórus, az Állami Operaház balett táncosai; szólók: Orosz Adél és Zilahy Győző. Koreográfus: Horváth Margit Szerkesztő: Apor Judit Díszlet: Csinády István Vezetőoperatőr: Czabarka György Rendező: Seregi László
Pótlólag nevesítek egy televíziós összeállítást – benne egyik közreműködő: Házy Erzsébet -,amiről eddig nem esett szó itt a topicban: 1960. november 13., 21 óra – MTV „Könnyűzenei est” – összeállítás Miljutyin és Dunajevszkij operett- és film dalaiból Közreműködnek: Baksay Árpád, Bilicsi Tivadar, Csajányi György, Déry Gabriella, Fábry Edit, Fónay Márta, Házy Erzsébet, Kósa András, Külkey László, Melis György, Neményi Lili, Németh Marika, Palócz László, Petrik József, Prácser (Andor) Éva, Zentai Anna Földényi-kórus, az Állami Operaház balett táncosai; szólók: Orosz Adél és Zilahy Győző. Koreográfus: Horváth Margit Szerkesztő: Apor Judit Díszlet: Csinády István Vezetőoperatőr: Czabarka György Rendező: Seregi László
3806 Búbánat 2017-02-05 13:30:47 [Válasz erre: 670 Búbánat 2007-07-20 07:03:40]
Kapcs.670. és 860. sorszámokhoz Magyar Televízió élő közvetítése a Szegedi Szabadéri Játékokról 1960. augusztus 3., 20.00 Farkas Ferenc: Csínom Palkó Szöveg: Dékány András és Bálint Lajos Jelmeztervező: Márk Tivadar Díszlettervező: Varga Mátyás Koreográfus: Eck Imre Szólót táncol: Boros Erzsébet, Eck Imre, Végvári Zsuzsa, Roxin Demeter Vezényelt a zeneszerző: FARKAS FERENC A rendező asszisztense: Versényi Ida Rendezte: Mikó András Szereposztás: Balogh Ádám, kuruc kapitány: Angyal Sándor Szegénylegények: Csínom Palkó - Sárdy János Csínom Jankó - Katona Lajos Rosta Márton mézeskalácsos: Szabó Ernő Éduska, a leánya: Házy Erzsébet Zsuzsika, Balogh Ádám mátkája: Sándor Judit Tyukodi pajtás: Domahidy László Förgeteg, bandavezér: Fodor János Daru, kocsmáros: Káldor Jenő Örzse, a szolgálója: Lőrincz Zsuzsa Kati, a leánya: Lehoczky Zsuzsa Koháry grófné: Lontay Margit Rézangyal: Mentes József Göcs Pista, Ludas, Peták szegénylegények: Marosi Károly, Zádori István, Gémesi Imre Kucug Balázs, a labanc sógora: Pagonyi Nándor Lange őrnagy, császári futár: Kovács János Udvarmester: Putnik Bálint Ugyanezt a Csínom Palkó-szabadtéri előadást (augusztus 3.) a Magyar Rádió is közvetítette felvételről: 1960. augusztus 8., Kossuth Rádió 19.05 – 22.00
Kapcs.670. és 860. sorszámokhoz Magyar Televízió élő közvetítése a Szegedi Szabadéri Játékokról 1960. augusztus 3., 20.00 Farkas Ferenc: Csínom Palkó Szöveg: Dékány András és Bálint Lajos Jelmeztervező: Márk Tivadar Díszlettervező: Varga Mátyás Koreográfus: Eck Imre Szólót táncol: Boros Erzsébet, Eck Imre, Végvári Zsuzsa, Roxin Demeter Vezényelt a zeneszerző: FARKAS FERENC A rendező asszisztense: Versényi Ida Rendezte: Mikó András Szereposztás: Balogh Ádám, kuruc kapitány: Angyal Sándor Szegénylegények: Csínom Palkó - Sárdy János Csínom Jankó - Katona Lajos Rosta Márton mézeskalácsos: Szabó Ernő Éduska, a leánya: Házy Erzsébet Zsuzsika, Balogh Ádám mátkája: Sándor Judit Tyukodi pajtás: Domahidy László Förgeteg, bandavezér: Fodor János Daru, kocsmáros: Káldor Jenő Örzse, a szolgálója: Lőrincz Zsuzsa Kati, a leánya: Lehoczky Zsuzsa Koháry grófné: Lontay Margit Rézangyal: Mentes József Göcs Pista, Ludas, Peták szegénylegények: Marosi Károly, Zádori István, Gémesi Imre Kucug Balázs, a labanc sógora: Pagonyi Nándor Lange őrnagy, császári futár: Kovács János Udvarmester: Putnik Bálint Ugyanezt a Csínom Palkó-szabadtéri előadást (augusztus 3.) a Magyar Rádió is közvetítette felvételről: 1960. augusztus 8., Kossuth Rádió 19.05 – 22.00
3805 Búbánat 2017-02-05 13:10:09 [Válasz erre: 993 Búbánat 2007-11-27 13:36:18]
Kapcs. a 993. sorszámhoz Magyar Rádió közvetítése az Erkel Színházból 1960. május 12., Kossuth Rádió, 19.00 Gioacchino Rossini: Ory grófja Az 1960. március 20-i bemutató előadás felvétele Fordította: Romhányi József Díszlet: Forray Gábor Jelmez: Szeitz Gizella Rendező: Szinetár Miklós mv. Karmester (és betanító): LAMBERTO GARDELLI Szereposztás: Ory grófja, fiatal lovag: Réti József A gróf nevelője: Faragó András ISOLIER, apród: HÁZY ERZSÉBET Robert, a gróf barátja: Melis György Egy lovag: Somogyvári Lajos Marianne grófné, Fourmoutiers úrnője: Gyurkovics Mária Ragonde, a grófné bizalmasa: Németh Anna Alice, parasztlány: Raskó Magda Apród: Benőcs Anita Egy hölgy: Jeney Eta Magyar Televízió élő közvetítése az Erkel Színházból 1960. június 1. , 19.00 Gioacchino Rossini: Ory grófja Karmester: Borbély Gyula Szereposztás: Ory grófja, fiatal lovag: Réti József A gróf nevelője: Nádas Tibor ISOLIER, apród: HÁZY ERZSÉBET Robert, a gróf barátja: Bende Zsolt Egy lovag: Kelen Tibor Marianne grófné, Fourmoutiers úrnője: Gencsy Sári Ragonde, a grófné bizalmasa: Tiszay Magda Alice, parasztlány: Pavlánszky Edina Apród: Bognár Ilidikó Egy hölgy: Jeney Eta
Kapcs. a 993. sorszámhoz Magyar Rádió közvetítése az Erkel Színházból 1960. május 12., Kossuth Rádió, 19.00 Gioacchino Rossini: Ory grófja Az 1960. március 20-i bemutató előadás felvétele Fordította: Romhányi József Díszlet: Forray Gábor Jelmez: Szeitz Gizella Rendező: Szinetár Miklós mv. Karmester (és betanító): LAMBERTO GARDELLI Szereposztás: Ory grófja, fiatal lovag: Réti József A gróf nevelője: Faragó András ISOLIER, apród: HÁZY ERZSÉBET Robert, a gróf barátja: Melis György Egy lovag: Somogyvári Lajos Marianne grófné, Fourmoutiers úrnője: Gyurkovics Mária Ragonde, a grófné bizalmasa: Németh Anna Alice, parasztlány: Raskó Magda Apród: Benőcs Anita Egy hölgy: Jeney Eta Magyar Televízió élő közvetítése az Erkel Színházból 1960. június 1. , 19.00 Gioacchino Rossini: Ory grófja Karmester: Borbély Gyula Szereposztás: Ory grófja, fiatal lovag: Réti József A gróf nevelője: Nádas Tibor ISOLIER, apród: HÁZY ERZSÉBET Robert, a gróf barátja: Bende Zsolt Egy lovag: Kelen Tibor Marianne grófné, Fourmoutiers úrnője: Gencsy Sári Ragonde, a grófné bizalmasa: Tiszay Magda Alice, parasztlány: Pavlánszky Edina Apród: Bognár Ilidikó Egy hölgy: Jeney Eta
3804 Búbánat 2017-02-05 12:51:25 [Válasz erre: 981 Búbánat 2007-11-20 14:44:08]
Kapcs. a 941. sorszámhoz Magyar Televízió élő közvetítése a Magyar Állami Operaházból 1959. december 10., 19.00 Wolfgang Amadeus Mozart: Szöktetés a szerájból Fordította: Hevesi Sándor, részben átdolgozta: Závodszky Zoltán Díszlet, jelmez: Oláh Gusztáv Rendező: Mikó András Karmester: Ferencsik János Szereposztás: Szelim basa: Petri Miklós Constanza: Gyurkovics Mária BLONDE: HÁZY ERZSÉBET Belmonte: Bartha Alfonz Pedrillo: Kishegyi Árpád Ozmin: Székely Mihály Őrvezető: Baráth József Klass, hajós: Orbán András Egy néma: Kőváry Richard Egy janicsár: Lux Tibor
Kapcs. a 941. sorszámhoz Magyar Televízió élő közvetítése a Magyar Állami Operaházból 1959. december 10., 19.00 Wolfgang Amadeus Mozart: Szöktetés a szerájból Fordította: Hevesi Sándor, részben átdolgozta: Závodszky Zoltán Díszlet, jelmez: Oláh Gusztáv Rendező: Mikó András Karmester: Ferencsik János Szereposztás: Szelim basa: Petri Miklós Constanza: Gyurkovics Mária BLONDE: HÁZY ERZSÉBET Belmonte: Bartha Alfonz Pedrillo: Kishegyi Árpád Ozmin: Székely Mihály Őrvezető: Baráth József Klass, hajós: Orbán András Egy néma: Kőváry Richard Egy janicsár: Lux Tibor
3803 Búbánat 2017-02-05 12:42:53 [Válasz erre: 941 Búbánat 2007-11-08 11:44:43]
Kapcs. a 941. sorszámhoz Magyar Televízió élő közvetítése az Erkel Színházból 1959. november 12., 19.30 Georges Bizet: Carmen Fordította: Ábrányi Kornél Koreográfus: Nádasy Ferenc Rendező: Oláh Gusztáv Karmester: Komor Vilmos Szereposztás: Don José, tizedes: Simándy József Escamillio, bikaviador: Faragó András Remendado, csempész: Kishegyi Árpád Dancairo, csempész: Pálffy Endre Zuniga, hadnagy: Galsay Ervin Morales, szakaszvezető: Bende Zsolt Carmen, cigánylány: Tiszay Magda Micaela, parasztlány: Orosz Júlia FRASQUITA, cigánylány: HÁZY ERZSÉBET Mercedes, cigánylány: Sándor Judit A televíziós közvetítést átvette Pozsony (Bratislava), Prága és Berlin.
Kapcs. a 941. sorszámhoz Magyar Televízió élő közvetítése az Erkel Színházból 1959. november 12., 19.30 Georges Bizet: Carmen Fordította: Ábrányi Kornél Koreográfus: Nádasy Ferenc Rendező: Oláh Gusztáv Karmester: Komor Vilmos Szereposztás: Don José, tizedes: Simándy József Escamillio, bikaviador: Faragó András Remendado, csempész: Kishegyi Árpád Dancairo, csempész: Pálffy Endre Zuniga, hadnagy: Galsay Ervin Morales, szakaszvezető: Bende Zsolt Carmen, cigánylány: Tiszay Magda Micaela, parasztlány: Orosz Júlia FRASQUITA, cigánylány: HÁZY ERZSÉBET Mercedes, cigánylány: Sándor Judit A televíziós közvetítést átvette Pozsony (Bratislava), Prága és Berlin.
3802 Búbánat 2017-02-05 00:48:30 [Válasz erre: 3783 Búbánat 2017-01-26 15:27:57]
A 3.783. sorszámnál hoztam: „Tavaszi felhők az égen” – Schubert - Berté: Három a kislány –részletek a daljátékból A rádiófelvétel bemutatója: 1959. március 30., Kossuth Rádió 15.15 – 15.45. A stúdiófelvételen közreműködtek: Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina, Medgyaszay Vilma, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Maleczky Oszkár, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Fischer Sándor. Ideírom a hangszalagon rögzített részletek megnevezését: - Hármas: „ Tchöll papa lányai mi vagyunk” (Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina) - Kettős: „Óh, drága szép muzsika” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert) - Kettős: „Szóljatok kis levelek” ((Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert) - Kettős: „Ó, be durcás…” (Házy Erzsébet, Melis György) - Schubert dala: „Már vége! Már vége! (Ilosfalvy Róbert) - Utcai énekesek dala (László Margit, Réti József, Pálffy Endre) - Kettős: „Árva a ház, nincs kacagás” (Medgyaszay Vilma, Maleczky Oszkár) - Jelenet és ötös: „Tavaszi felhők az égen” (Ilosfalvy Róbert, Melis György, Pálffy Endre, Rissay György, Réti József)
A 3.783. sorszámnál hoztam: „Tavaszi felhők az égen” – Schubert - Berté: Három a kislány –részletek a daljátékból A rádiófelvétel bemutatója: 1959. március 30., Kossuth Rádió 15.15 – 15.45. A stúdiófelvételen közreműködtek: Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina, Medgyaszay Vilma, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Maleczky Oszkár, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Fischer Sándor. Ideírom a hangszalagon rögzített részletek megnevezését: - Hármas: „ Tchöll papa lányai mi vagyunk” (Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina) - Kettős: „Óh, drága szép muzsika” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert) - Kettős: „Szóljatok kis levelek” ((Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert) - Kettős: „Ó, be durcás…” (Házy Erzsébet, Melis György) - Schubert dala: „Már vége! Már vége! (Ilosfalvy Róbert) - Utcai énekesek dala (László Margit, Réti József, Pálffy Endre) - Kettős: „Árva a ház, nincs kacagás” (Medgyaszay Vilma, Maleczky Oszkár) - Jelenet és ötös: „Tavaszi felhők az égen” (Ilosfalvy Róbert, Melis György, Pálffy Endre, Rissay György, Réti József)
3801 Búbánat 2017-02-05 00:26:03 [Válasz erre: 1428 Búbánat 2009-02-25 23:46:22]
Kapcs. 1.428. és 591. sorszámhoz Annak idején (1968-ban) Házy Erzsébet címszereplésével elkészült a Csárdáskirálynő új rádiófelvétele (később LP-n is kijött; CD-n pedig az operettfelvétel keresztmetszete). Erről a felvételről több helyen is beszámoltam itt a fórumon. Tudni érdemes azt is, hogy Házy Erzsébet a Csárdáskirálynő néhány részletét már jóval korábban felénekelte a rádió stúdióban hangszalagra. A rádióújságból kiemelek egy műsoradatot: 1959. november 25., Petőfi Rádió 16.50 – operettrészletek - Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Edwin, Bóni, Stázi és Szilvia négyese: „Hurrá! Hurrá” („Jöjjön, ne várjunk...”) – km. Házy Erzsébet, Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós.
Kapcs. 1.428. és 591. sorszámhoz Annak idején (1968-ban) Házy Erzsébet címszereplésével elkészült a Csárdáskirálynő új rádiófelvétele (később LP-n is kijött; CD-n pedig az operettfelvétel keresztmetszete). Erről a felvételről több helyen is beszámoltam itt a fórumon. Tudni érdemes azt is, hogy Házy Erzsébet a Csárdáskirálynő néhány részletét már jóval korábban felénekelte a rádió stúdióban hangszalagra. A rádióújságból kiemelek egy műsoradatot: 1959. november 25., Petőfi Rádió 16.50 – operettrészletek - Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Edwin, Bóni, Stázi és Szilvia négyese: „Hurrá! Hurrá” („Jöjjön, ne várjunk...”) – km. Házy Erzsébet, Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós.
3800 Búbánat 2017-02-02 21:53:00
1965. április 7, szerda - Népszabadság Ünnepi hangverseny a bécsi Collegium Hungaricumban "Felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából kedd este ünnepi hangversenyt rendeztek a bécsi Collegium Hungaricumban. A több száz főnyi közönség soraiban jelen volt az osztrák kulturális élet több vezető személyisége, a külügyminiszter és az oktatásügyi miniszter képviselői, a bécsi diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Sebes István, hazánk bécsi nagykövetének ünnepi beszéde után nagy sikerű hangversenyt adtak: Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, az Állami Operaház művészei és Mező László"
1965. április 7, szerda - Népszabadság Ünnepi hangverseny a bécsi Collegium Hungaricumban "Felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából kedd este ünnepi hangversenyt rendeztek a bécsi Collegium Hungaricumban. A több száz főnyi közönség soraiban jelen volt az osztrák kulturális élet több vezető személyisége, a külügyminiszter és az oktatásügyi miniszter képviselői, a bécsi diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Sebes István, hazánk bécsi nagykövetének ünnepi beszéde után nagy sikerű hangversenyt adtak: Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, az Állami Operaház művészei és Mező László"
3799 Búbánat 2017-02-02 21:50:20
1966. július 2. szombat, Népszabadság „Tévé előzetes” ZENÉLŐ ÓRÁK - Záróadás (Magyar Televízió, 1966., július 5., kedd 21.10) „A negyedik éve sikerrel futó sorozat ez évi záróadására, vetélkedőjére kerül sor. Miként a szerkesztő Kármán György elmondta, jövőre is jelentkeznek, mivel a nézők érdeklődése a műsor iránt négy év után sem csökkent. — Megszokott, sőt megkockáztatom: megszeretett műsorrá vált a Zenélő órák. Ezúttal az eddigi vetélkedők döntőjére kerül sor a három legjobb, Tasnády Beatrix, Czebe Valér és dr. Kaszab Géza között. Az első díj egy kéthetes, kétszemélyes üdülés bármely, tetszés szerint választható szocialista országban. Az adásban — az előbb említett vetélkedéstől függetlenül — sor kerül azoknak a találkozására is, akik nézőkként, a nekik feltett kérdésekre adott válaszokkal a legtöbb pontot gyűjtötték az eddigi, a zenei intézményeket bemutató műsorainkban. A döntő kérdéseit a legszebb és legismertebb operák részletei szolgáltatják, mindegyikhez több kérdés is kapcsolódik. A kérdéseket természetesen nem árulhatom el, annyit azonban igen — ha ez nem is nagy segítség —, hogy a műsorban kik lépnek fel. A többi között Házy Erzsébet, Sándor Judit, Kishegyi Árpád, Palló Imre és Radnai György, valamint az Operaház ének- és balettkara. Reméljük, azoknak a versenyzőinknek (és a többi nézőnek) is sikerül jó szórakozást nyújtanunk a záróadással, akik a döntőn már csak mint nézők vehetnek részt.”
1966. július 2. szombat, Népszabadság „Tévé előzetes” ZENÉLŐ ÓRÁK - Záróadás (Magyar Televízió, 1966., július 5., kedd 21.10) „A negyedik éve sikerrel futó sorozat ez évi záróadására, vetélkedőjére kerül sor. Miként a szerkesztő Kármán György elmondta, jövőre is jelentkeznek, mivel a nézők érdeklődése a műsor iránt négy év után sem csökkent. — Megszokott, sőt megkockáztatom: megszeretett műsorrá vált a Zenélő órák. Ezúttal az eddigi vetélkedők döntőjére kerül sor a három legjobb, Tasnády Beatrix, Czebe Valér és dr. Kaszab Géza között. Az első díj egy kéthetes, kétszemélyes üdülés bármely, tetszés szerint választható szocialista országban. Az adásban — az előbb említett vetélkedéstől függetlenül — sor kerül azoknak a találkozására is, akik nézőkként, a nekik feltett kérdésekre adott válaszokkal a legtöbb pontot gyűjtötték az eddigi, a zenei intézményeket bemutató műsorainkban. A döntő kérdéseit a legszebb és legismertebb operák részletei szolgáltatják, mindegyikhez több kérdés is kapcsolódik. A kérdéseket természetesen nem árulhatom el, annyit azonban igen — ha ez nem is nagy segítség —, hogy a műsorban kik lépnek fel. A többi között Házy Erzsébet, Sándor Judit, Kishegyi Árpád, Palló Imre és Radnai György, valamint az Operaház ének- és balettkara. Reméljük, azoknak a versenyzőinknek (és a többi nézőnek) is sikerül jó szórakozást nyújtanunk a záróadással, akik a döntőn már csak mint nézők vehetnek részt.”
3798 Búbánat 2017-02-02 21:44:32
1966. április 30., Népszabadság A NYUGAT LÁNYA Puccini-felújítás az Operaház Erkel Színházában „[…] Minnie-t Házy Erzsébet, illetőleg Moldován Stefánia énekli. A Nyugat lánya nemcsak címszereplője az operának, hanem egyetlen valódi hőse is, Puccini sok vonzóan megrajzolt nőalakja között talán a legsokrétűbben ábrázolt jellem a mester színpadán. Mintha őbenne testesülne meg mindaz a vonzó emberség, amelyet a körülötte nyüzsgő férfihadból a kemény aranyásóélet már-már kiölt. Házy Erzsébet ezt az alakot teljes összetettségében színpadra állítja. Hangja ugyan nem egészen az olasz operák drámai hősnőjéé, Minnie-je minden apró rezdülésében tudatosan kidolgozott, egyúttal igazi érzelmekkel áthatott, gyönyörködtető mozzanatokkal teljes alakítás. […] Dick Johnsont, azaz Ramerrezt, a romantikus útonállót Ilosfalvy Róbert kelti életre, ha ugyan jellemábrázolással egyáltalán életre lehet kelteni ezt a papírmasé hőst. Szerencsére, rendkívül hálás tenorszerep, s a fiatal művész fényesen zengő, diadalmasan szárnyaló hangján, gazdagon árnyalt énekében tökéletesen ki is rajzolódik a figura zenei képe. […] /Lózsy János/
1966. április 30., Népszabadság A NYUGAT LÁNYA Puccini-felújítás az Operaház Erkel Színházában „[…] Minnie-t Házy Erzsébet, illetőleg Moldován Stefánia énekli. A Nyugat lánya nemcsak címszereplője az operának, hanem egyetlen valódi hőse is, Puccini sok vonzóan megrajzolt nőalakja között talán a legsokrétűbben ábrázolt jellem a mester színpadán. Mintha őbenne testesülne meg mindaz a vonzó emberség, amelyet a körülötte nyüzsgő férfihadból a kemény aranyásóélet már-már kiölt. Házy Erzsébet ezt az alakot teljes összetettségében színpadra állítja. Hangja ugyan nem egészen az olasz operák drámai hősnőjéé, Minnie-je minden apró rezdülésében tudatosan kidolgozott, egyúttal igazi érzelmekkel áthatott, gyönyörködtető mozzanatokkal teljes alakítás. […] Dick Johnsont, azaz Ramerrezt, a romantikus útonállót Ilosfalvy Róbert kelti életre, ha ugyan jellemábrázolással egyáltalán életre lehet kelteni ezt a papírmasé hőst. Szerencsére, rendkívül hálás tenorszerep, s a fiatal művész fényesen zengő, diadalmasan szárnyaló hangján, gazdagon árnyalt énekében tökéletesen ki is rajzolódik a figura zenei képe. […] /Lózsy János/
3797 Búbánat 2017-02-02 21:40:54
1965. április 27. - Népszabadság rövid hírközlés "HÁZY ERZSÉBET, az Állami Operaház népszerű művésznője a Volksoper meghívására két hónapig Bécsben vendégszerepel. A Cigánybáró előadásain énekli Szaffi szerepét."
1965. április 27. - Népszabadság rövid hírközlés "HÁZY ERZSÉBET, az Állami Operaház népszerű művésznője a Volksoper meghívására két hónapig Bécsben vendégszerepel. A Cigánybáró előadásain énekli Szaffi szerepét."
3796 Búbánat 2017-02-02 21:39:32 [Válasz erre: 3795 Búbánat 2017-02-02 21:38:09]
1964. november 22, vasárnap - Népszabadság „A Times egy új magyar operáról” A rendkívül színvonalas angol zenei élet igényes, konkrét és általában megbízható ítéletű zenekritikát fejlesztett ki. Különösen és megérdemelten nagy tekintélyt élvez a Times zenei rovata. Természetesen megtörténik, hogy nagy hatású és maradandó mesterművek elkerülik a Times zenekritikusainak figyelmét. Ez a figyelem különösen hézagos a szocialista országokkal kapcsolatban. így kétszeresen örvendetes, hogy a Times pénteki számában alapos kritikát közöl Szokolay Sándor új operájának, a Vérnásznak budapesti előadásáról. Magyar zeneszerző sokat ígérő első operája címmel. A tudósító megdicséri az Állami Operaház előadását, név szerint megemlíti Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet és Faragó András kiváló alakítását, Mikó András ötletgazdag rendezését és Fülöp Zoltán rendkívül hatásos díszleteit. Ám, a kritika túlnyomó nagy részét a fiatal magyar zeneszerző és operája méltatásának szenteli. A Times hangoztatja, hogy a mű a világ ’legkifinomultabb ízlésű zenekritikusait is figyelemre késztette.’”
1964. november 22, vasárnap - Népszabadság „A Times egy új magyar operáról” A rendkívül színvonalas angol zenei élet igényes, konkrét és általában megbízható ítéletű zenekritikát fejlesztett ki. Különösen és megérdemelten nagy tekintélyt élvez a Times zenei rovata. Természetesen megtörténik, hogy nagy hatású és maradandó mesterművek elkerülik a Times zenekritikusainak figyelmét. Ez a figyelem különösen hézagos a szocialista országokkal kapcsolatban. így kétszeresen örvendetes, hogy a Times pénteki számában alapos kritikát közöl Szokolay Sándor új operájának, a Vérnásznak budapesti előadásáról. Magyar zeneszerző sokat ígérő első operája címmel. A tudósító megdicséri az Állami Operaház előadását, név szerint megemlíti Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet és Faragó András kiváló alakítását, Mikó András ötletgazdag rendezését és Fülöp Zoltán rendkívül hatásos díszleteit. Ám, a kritika túlnyomó nagy részét a fiatal magyar zeneszerző és operája méltatásának szenteli. A Times hangoztatja, hogy a mű a világ ’legkifinomultabb ízlésű zenekritikusait is figyelemre késztette.’”
3795 Búbánat 2017-02-02 21:38:09
1964. november 15., Népszabadság "VÉRNÁSZ Új magyar opera bemutatója az Állami Operaházban" „Házy Erzsébet szinte minden idegszálával átélve, s egyúttal tudatos jellemábrázolással állítja elénk a Menyasszonyt. Atmoszférateremtő színpadi lénye valóban perzselő légkört áraszt, amelynek fellobogó tüzében azután elég ő is, szerelmese, Leonardo is. Hangjával leginkább ő győz a zenekari hangtömbökön; s ezúttal is élveztük sugárzó muzikalitását." /Lózsy János/
1964. november 15., Népszabadság "VÉRNÁSZ Új magyar opera bemutatója az Állami Operaházban" „Házy Erzsébet szinte minden idegszálával átélve, s egyúttal tudatos jellemábrázolással állítja elénk a Menyasszonyt. Atmoszférateremtő színpadi lénye valóban perzselő légkört áraszt, amelynek fellobogó tüzében azután elég ő is, szerelmese, Leonardo is. Hangjával leginkább ő győz a zenekari hangtömbökön; s ezúttal is élveztük sugárzó muzikalitását." /Lózsy János/
3794 Búbánat 2017-01-31 15:02:53
1964. május 5., Népszabadság „KÉPERNYŐ - MÁJUSI MULATSÁGOK” Katona Ferenc tévékritikájából idézem: A Slágermúzeum második része a harmincas évek nagy slágereinek világába vezette el a nézőt. A szerzők — Horváth Tivadar és Vogel Eric — úgy látszik leszűrtek bizonyos tapasztalatokat az első rész sikeréből és hibáiból is, és most már nem teljes, zárt számokat mutattak be, hanem a kor slágermuzsikáját „témakörök szerint”, három nagy egyvelegbe csoportosították. Így mód volt arra, hogy az értéktelenebb, bár a maguk idejében hallatlanul népszerű számokat csak idézzék, ezáltal több számot is tudtak bemutatni, viszont egyikből sem többet, mint amennyi a mai nézőnek még érdekes lehet. E slágerek túlnyomó többsége a kor operettszínpadáról indult el, és három fő témakörben kereste a sikert: a tangó álspanyol világában, az álkeleti egzotikumban és a bécsi keringő érzelgős felújításában. Az est a tangót és a keringőt nagy látványos körítéssel próbálta a mai néző számára korszerűsíteni, és ha ez nem is sikerült tökéletesen, e két részben végül is igazán nagyvonalú, ízléses, szemet gyönyörködtető revüprodukciót láthattunk. A „keleti” dallamok köré viszont egy sziporkázó, ötletekkel teli mesét találtak ki, a dalok hazug világát humorban és iróniában oldották fel, s így e részben közelítették meg legjobban e slágervilág mai felelevenítésének legjárhatóbb útját. A Slágermúzeumot Horváth Tivadar rendezte. A rengeteg szereplő felsorolására nincs mód, mégis meg kell említeni a négy keretszereplőn — Psota Irénen, Bodrogi Gyulán, Lehoczky Zsuzsán és Alfonzón — kívül Márkus Lászlót, Házy Erzsébetet, valamint az Opera és a Jégszínház táncosait.”
1964. május 5., Népszabadság „KÉPERNYŐ - MÁJUSI MULATSÁGOK” Katona Ferenc tévékritikájából idézem: A Slágermúzeum második része a harmincas évek nagy slágereinek világába vezette el a nézőt. A szerzők — Horváth Tivadar és Vogel Eric — úgy látszik leszűrtek bizonyos tapasztalatokat az első rész sikeréből és hibáiból is, és most már nem teljes, zárt számokat mutattak be, hanem a kor slágermuzsikáját „témakörök szerint”, három nagy egyvelegbe csoportosították. Így mód volt arra, hogy az értéktelenebb, bár a maguk idejében hallatlanul népszerű számokat csak idézzék, ezáltal több számot is tudtak bemutatni, viszont egyikből sem többet, mint amennyi a mai nézőnek még érdekes lehet. E slágerek túlnyomó többsége a kor operettszínpadáról indult el, és három fő témakörben kereste a sikert: a tangó álspanyol világában, az álkeleti egzotikumban és a bécsi keringő érzelgős felújításában. Az est a tangót és a keringőt nagy látványos körítéssel próbálta a mai néző számára korszerűsíteni, és ha ez nem is sikerült tökéletesen, e két részben végül is igazán nagyvonalú, ízléses, szemet gyönyörködtető revüprodukciót láthattunk. A „keleti” dallamok köré viszont egy sziporkázó, ötletekkel teli mesét találtak ki, a dalok hazug világát humorban és iróniában oldották fel, s így e részben közelítették meg legjobban e slágervilág mai felelevenítésének legjárhatóbb útját. A Slágermúzeumot Horváth Tivadar rendezte. A rengeteg szereplő felsorolására nincs mód, mégis meg kell említeni a négy keretszereplőn — Psota Irénen, Bodrogi Gyulán, Lehoczky Zsuzsán és Alfonzón — kívül Márkus Lászlót, Házy Erzsébetet, valamint az Opera és a Jégszínház táncosait.”
3793 Búbánat 2017-01-31 14:49:18 [Válasz erre: 807 Búbánat 2007-09-20 15:49:19]
Kapcs. 807. sorszám 1964. február 11., Népszabadság „Művészek a spanyol népért” Műsoros est az Erkel Színházban - 1964. február 10. „A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége hétfőn az Erkel Színházban Művészek a spanyol népért címmel nagy sikerű műsoros estet rendezett. Az előadáson megjelent Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke és társadalmi életünk több más vezető személyisége. Ott volt a szocialista országok budapesti nagykövetségeinek több tagja. Az ünnepi est műsorában fellépett Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Dene József, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Horváth Ferenc, Jámbor László, László Margit, Simándy József, Szabó Csilla, Szilvássy Margit, Szőnyi Olga és Verebes Károly. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényelte. A szereplő művészek lemondtak tiszteletdíjukról és azt az előadás teljes bevételével együtt a szabadságukért küzdő spanyol hazafiak támogatására fordítják.” A részletes műsort korábban, a 807. sorszámnál leírtam.
Kapcs. 807. sorszám 1964. február 11., Népszabadság „Művészek a spanyol népért” Műsoros est az Erkel Színházban - 1964. február 10. „A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége hétfőn az Erkel Színházban Művészek a spanyol népért címmel nagy sikerű műsoros estet rendezett. Az előadáson megjelent Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke és társadalmi életünk több más vezető személyisége. Ott volt a szocialista országok budapesti nagykövetségeinek több tagja. Az ünnepi est műsorában fellépett Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Dene József, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Horváth Ferenc, Jámbor László, László Margit, Simándy József, Szabó Csilla, Szilvássy Margit, Szőnyi Olga és Verebes Károly. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényelte. A szereplő művészek lemondtak tiszteletdíjukról és azt az előadás teljes bevételével együtt a szabadságukért küzdő spanyol hazafiak támogatására fordítják.” A részletes műsort korábban, a 807. sorszámnál leírtam.
3792 Búbánat 2017-01-31 14:35:21 [Válasz erre: 806 Búbánat 2007-09-20 15:48:23]
1963. december 25, 26. du. és este is – Zeneakadémia „Karácsonyi tarka – barka” - esztrád-műsor A korabeli plakátok és hírlapok csupa nagy betűkkel adtak hírt a párizsi táncdalénekesnő, Sylvia Davidson vendégfelléptéről a műsoros esten, amelyen mások mellett énekelt Házy Erzsébet, Selény Dezső, Korda György, Sárosi Katalin, Márkus László, és közreműködött még Kabos László is, valamint orgonált Vécsey Ernő. A műsort ismertettem a 806. sorszám alatt. Kiegészítésül idetartozik: a zenekari kíséretet a Magyar Rádió és Televízió akkortájt alakult új tánczenekara, a „Stúdió 11” látta el.
1963. december 25, 26. du. és este is – Zeneakadémia „Karácsonyi tarka – barka” - esztrád-műsor A korabeli plakátok és hírlapok csupa nagy betűkkel adtak hírt a párizsi táncdalénekesnő, Sylvia Davidson vendégfelléptéről a műsoros esten, amelyen mások mellett énekelt Házy Erzsébet, Selény Dezső, Korda György, Sárosi Katalin, Márkus László, és közreműködött még Kabos László is, valamint orgonált Vécsey Ernő. A műsort ismertettem a 806. sorszám alatt. Kiegészítésül idetartozik: a zenekari kíséretet a Magyar Rádió és Televízió akkortájt alakult új tánczenekara, a „Stúdió 11” látta el.
3791 Búbánat 2017-01-31 14:06:56 [Válasz erre: 675 Búbánat 2007-07-24 13:15:53]
Kapcs.: 675. és 676. sorszámok Breuer János kritikájából („SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK - CIGÁNYBÁRÓ” – 1963. augusztus 14., Népszabadság) idézem: „Kimagaslott a szereplők közül Házy Erzsébet. Szaffit játszotta-énekelte, s operettprimadonnának éppoly elragadó volt, mint operadivának.”
Kapcs.: 675. és 676. sorszámok Breuer János kritikájából („SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK - CIGÁNYBÁRÓ” – 1963. augusztus 14., Népszabadság) idézem: „Kimagaslott a szereplők közül Házy Erzsébet. Szaffit játszotta-énekelte, s operettprimadonnának éppoly elragadó volt, mint operadivának.”
3790 Búbánat 2017-01-31 13:43:52 [Válasz erre: 503 Búbánat 2006-12-30 16:20:29]
Kiegészítés az 503., 1.338., 3.343. sz. beírásokhoz „Kulcs a lábtörlő alatt” Vidám rádióoperett. Írta: Vajda István Zenéjét Zoltán Pál verseire szerzetté és vezényel Bródy Tamás. Rádióbemutató: 1949. december 17., Petőfi rádió, 19.30 – 21.10 Rendező: Rácz György Házy Erzsébet a Feleség szerepét énekelte a darabban. A felvételen Házy mellett énekelt még Kiss Ilona, Vámosi János. Próza: Solthy György (Férj) Közreműködött a Rádió zenekara és a Földényi-kórus. Részletek a darabból: - „Első hó” (Házy, kórus női kara) - „Add a kezed” (Kiss, Vámosi, kórus) - „Lánchíd-dal” (Kiss, Vámosi, kórus) - [url] http://operett.network.hu/video/brody_tamas__koztunk_maradjon/hazy_erzsebet__bacsik_es_nenik; Bácsik és nénik – Házy Erzsébet, Földényi-kórus [/url]
Kiegészítés az 503., 1.338., 3.343. sz. beírásokhoz „Kulcs a lábtörlő alatt” Vidám rádióoperett. Írta: Vajda István Zenéjét Zoltán Pál verseire szerzetté és vezényel Bródy Tamás. Rádióbemutató: 1949. december 17., Petőfi rádió, 19.30 – 21.10 Rendező: Rácz György Házy Erzsébet a Feleség szerepét énekelte a darabban. A felvételen Házy mellett énekelt még Kiss Ilona, Vámosi János. Próza: Solthy György (Férj) Közreműködött a Rádió zenekara és a Földényi-kórus. Részletek a darabból: - „Első hó” (Házy, kórus női kara) - „Add a kezed” (Kiss, Vámosi, kórus) - „Lánchíd-dal” (Kiss, Vámosi, kórus) - [url] http://operett.network.hu/video/brody_tamas__koztunk_maradjon/hazy_erzsebet__bacsik_es_nenik; Bácsik és nénik – Házy Erzsébet, Földényi-kórus [/url]
3789 Búbánat 2017-01-30 16:30:33 [Válasz erre: 2301 Búbánat 2013-03-06 17:16:38]
Kapcs. a 2.301., 1.394., 527. sorszámhoz Kacsóh Pongrácz: János vitéz – a daljáték első teljes rádiófelvétele Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió 18.40 – 21.05 (Közben 19.35 – 19.50, mese, hírek) Szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye (verses meséje) nyomán Bakonyi Károly írta. Verseit Heltai Jenő írta. Rádióra alkalmazta: Karinthy Ferenc dolgozta át. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Vezényel: Polgár Tibor Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus Szereposztás: Kukorica Jancsi – Sárdy János Iluska – Házy Erzsébet A gonosz mostoha – Gobbi Hilda Bagó – Palló Imre Strázsamester – Radnay György A falu csősze – Pethes Ferenc Francia király – Szakács Sándor Francia királykisasszony – Lehoczky Éva Bartolo – Harkányi Ödön
Kapcs. a 2.301., 1.394., 527. sorszámhoz Kacsóh Pongrácz: János vitéz – a daljáték első teljes rádiófelvétele Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió 18.40 – 21.05 (Közben 19.35 – 19.50, mese, hírek) Szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye (verses meséje) nyomán Bakonyi Károly írta. Verseit Heltai Jenő írta. Rádióra alkalmazta: Karinthy Ferenc dolgozta át. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Vezényel: Polgár Tibor Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus Szereposztás: Kukorica Jancsi – Sárdy János Iluska – Házy Erzsébet A gonosz mostoha – Gobbi Hilda Bagó – Palló Imre Strázsamester – Radnay György A falu csősze – Pethes Ferenc Francia király – Szakács Sándor Francia királykisasszony – Lehoczky Éva Bartolo – Harkányi Ödön
3788 Búbánat 2017-01-28 14:04:57 [Válasz erre: 938 Búbánat 2007-11-06 18:11:40]
Kapcs. 938. sorszámhoz 1959. június 11., 19.00 – 22.35 - a Kossuth Rádió és a Magyar Televízió is élőben, egyszerre, közvetítetté a Magyar Állami Operaház előadását: Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro házassága Fordította: Vidor Dezső Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Rendező: Mikó András Karmester: Ferencsik János Szereposztás: Gróf Almaviva: Melis György A grófné: Osváth Júlia Susanna: Koltay Valéria Figaro: Losonczy György Bartolo, orvos: Domahidy László Marcellina: Aarika Anelli Basilio: Réti József CHERUBINO: HÁZY ERZSÉBET Antonio: Galsay Ervin Fanchette: Erdész Zsuzsa Don Cursio: Külkey László Első leány: Hagymássy Ilona Második leány: Kenderessy Éva
Kapcs. 938. sorszámhoz 1959. június 11., 19.00 – 22.35 - a Kossuth Rádió és a Magyar Televízió is élőben, egyszerre, közvetítetté a Magyar Állami Operaház előadását: Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro házassága Fordította: Vidor Dezső Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Rendező: Mikó András Karmester: Ferencsik János Szereposztás: Gróf Almaviva: Melis György A grófné: Osváth Júlia Susanna: Koltay Valéria Figaro: Losonczy György Bartolo, orvos: Domahidy László Marcellina: Aarika Anelli Basilio: Réti József CHERUBINO: HÁZY ERZSÉBET Antonio: Galsay Ervin Fanchette: Erdész Zsuzsa Don Cursio: Külkey László Első leány: Hagymássy Ilona Második leány: Kenderessy Éva
3787 Búbánat 2017-01-28 13:37:22 [Válasz erre: 515 Búbánat 2007-01-01 17:57:21]
Kapcs. az 563. ill. 515. sorszámú beírásaimhoz Házy Erzsébet összes rádiós felvételei sorában korábban ismertettem: Polgár Tibor: Szél kerekedik - rádióoperett (zenés vígjáték) Bemutató: 1950. március 14. Petőfi Rádió, 19.30 Szövegíró, versek: Vajda István .A rádiófelvételen közreműködnek: Házy Erzsébet, Raskó Magda, Simándy József, Sárdy János, Maleczky Oszkár, Horváth Tivadar, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Rácz György Rácz György írja „Mesterek árnyékában” című könyvében (Budapest, 1984): "1950: ...ekkor már szinte megrendelésszerűen kaptuk az elnökségtől a megbízatásokat: március 15-e közeledik, tessék hát létrehozni egy március idusáról szóló zenés játékot. Létre is hoztuk hát Polgár Tibor zenéjével a 'Szél kerekedik' című darabot, amelyet főként Horváth Tivadar egy cirka ötvenféle gyógynövényt felsoroló gyógyszerészdala tett híressé, amelyet ő olyan fergeteges tempóban énekelt végig, hogy azt azóta sem tudta senki felülmúlni." 2007 márciusában - abból az alkalomból, hogy száz éve született Polgár Tibor - Ruitner Sándor zenei szerkesztő a Petőfi Rádióban egy teljes órát szentelt a zeneszerző-karmester-rádiós egyéniség pályájának zenés felidézésére. Akkor a rádió hangtára segítségével utólag visszahallgattam a műsort, és örömmel fedeztem fel benne egy részletet: ugyanis felcsendült Házy Erzsébet és Simándy József előadásában az a kettős, mely az 1848 márciusi forradalmi események diadalát, a „szabadságot” éltette és köszöntötte ebben a lendületes, pattogós, gyors ritmikájú indulószerű daljáték-részletben. Számomra nagy öröm volt ezt a duettet meghallgatni, s Házy Erzsébet egyik legelső, korai rádiófelvételére „rácsodálkozni”!!! A rádióban az ötvenes években, de még a hatvanas évek első felében is, gyakran megszólaltak Polgár Tibor zenés darabjának részletei, később azonban az operettadásokból "kikoptak". Ezért is volt örömteli számomra az említett, 2007-es rádiós megemlékező műsor a szerzőre és benne a felcsendülő dalok Polgár Tibor "zenés vígjátékából".
Kapcs. az 563. ill. 515. sorszámú beírásaimhoz Házy Erzsébet összes rádiós felvételei sorában korábban ismertettem: Polgár Tibor: Szél kerekedik - rádióoperett (zenés vígjáték) Bemutató: 1950. március 14. Petőfi Rádió, 19.30 Szövegíró, versek: Vajda István .A rádiófelvételen közreműködnek: Házy Erzsébet, Raskó Magda, Simándy József, Sárdy János, Maleczky Oszkár, Horváth Tivadar, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Rácz György Rácz György írja „Mesterek árnyékában” című könyvében (Budapest, 1984): "1950: ...ekkor már szinte megrendelésszerűen kaptuk az elnökségtől a megbízatásokat: március 15-e közeledik, tessék hát létrehozni egy március idusáról szóló zenés játékot. Létre is hoztuk hát Polgár Tibor zenéjével a 'Szél kerekedik' című darabot, amelyet főként Horváth Tivadar egy cirka ötvenféle gyógynövényt felsoroló gyógyszerészdala tett híressé, amelyet ő olyan fergeteges tempóban énekelt végig, hogy azt azóta sem tudta senki felülmúlni." 2007 márciusában - abból az alkalomból, hogy száz éve született Polgár Tibor - Ruitner Sándor zenei szerkesztő a Petőfi Rádióban egy teljes órát szentelt a zeneszerző-karmester-rádiós egyéniség pályájának zenés felidézésére. Akkor a rádió hangtára segítségével utólag visszahallgattam a műsort, és örömmel fedeztem fel benne egy részletet: ugyanis felcsendült Házy Erzsébet és Simándy József előadásában az a kettős, mely az 1848 márciusi forradalmi események diadalát, a „szabadságot” éltette és köszöntötte ebben a lendületes, pattogós, gyors ritmikájú indulószerű daljáték-részletben. Számomra nagy öröm volt ezt a duettet meghallgatni, s Házy Erzsébet egyik legelső, korai rádiófelvételére „rácsodálkozni”!!! A rádióban az ötvenes években, de még a hatvanas évek első felében is, gyakran megszólaltak Polgár Tibor zenés darabjának részletei, később azonban az operettadásokból "kikoptak". Ezért is volt örömteli számomra az említett, 2007-es rádiós megemlékező műsor a szerzőre és benne a felcsendülő dalok Polgár Tibor "zenés vígjátékából".
3786 Búbánat 2017-01-28 12:55:28 [Válasz erre: 1288 Búbánat 2008-09-27 15:23:30]
Kiegészítés az 1.288. sorszám beírásához IX/11. Jacobi Viktor (1883 – 1921): Leányvásár - 1959 /Bemutató: 1911. november 14. Király Színház, Budapest/ Rádió Dalszínházának keresztmetszete az operettből A rádiófelvétel bemutatója: 1959. május 16., Kossuth Rádió 20.30 – 21.50 Szövegét Martos Ferenc és Bródy Miksa írta. Szereposztás: Tom Miggles – Kövecses Béla Jefferson, szenátor – Apáthy Imre Jack Harrison, milliomos – Maleczky Oszkár Lucy, a lánya – Neményi Lili Bessy, Lucy komornája - Házy Erzsébet Gróf Rottenberg – Gálcsiki János Fritz, a fia – Puskás Sándor A prózai részekben: Romvári Gertrúd, Sitkei Irén, Tábori Nóra, KőmívesSándor, Márkus László Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus Vezényel: Török Emil Házy Erzsébet a rádiófelvételen a következő számokban énekel: - Bessy és Fritz kettőse az 1. felvonásból: „Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén…” (Házy, Puskás) - 1. felvonás fináléja (Kövecses. Neményi, Házy, Puskás, Maleczky, énekkar) - Tengerész induló a 2. felvonásból (Házy, Puskás, Maleczkyi) - Bessy és Fritz kettőse a 2. felvonásból: „Dzsilolo-duett: „B: Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó. F: Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy, Puskás) - Bessy, Fritz és Jefferson tercettje a 3. felvonás fináléjából: „Na, de méltóságos úr…” (Házy, Puskás, Maleczky, énekkar) - Négyes: „Kezdje végre, gróf úr…” (Neményi Lili, Házy Erzsébet, Puskás Sándor, Gálcsiki János)
Kiegészítés az 1.288. sorszám beírásához IX/11. Jacobi Viktor (1883 – 1921): Leányvásár - 1959 /Bemutató: 1911. november 14. Király Színház, Budapest/ Rádió Dalszínházának keresztmetszete az operettből A rádiófelvétel bemutatója: 1959. május 16., Kossuth Rádió 20.30 – 21.50 Szövegét Martos Ferenc és Bródy Miksa írta. Szereposztás: Tom Miggles – Kövecses Béla Jefferson, szenátor – Apáthy Imre Jack Harrison, milliomos – Maleczky Oszkár Lucy, a lánya – Neményi Lili Bessy, Lucy komornája - Házy Erzsébet Gróf Rottenberg – Gálcsiki János Fritz, a fia – Puskás Sándor A prózai részekben: Romvári Gertrúd, Sitkei Irén, Tábori Nóra, KőmívesSándor, Márkus László Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus Vezényel: Török Emil Házy Erzsébet a rádiófelvételen a következő számokban énekel: - Bessy és Fritz kettőse az 1. felvonásból: „Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén…” (Házy, Puskás) - 1. felvonás fináléja (Kövecses. Neményi, Házy, Puskás, Maleczky, énekkar) - Tengerész induló a 2. felvonásból (Házy, Puskás, Maleczkyi) - Bessy és Fritz kettőse a 2. felvonásból: „Dzsilolo-duett: „B: Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó. F: Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy, Puskás) - Bessy, Fritz és Jefferson tercettje a 3. felvonás fináléjából: „Na, de méltóságos úr…” (Házy, Puskás, Maleczky, énekkar) - Négyes: „Kezdje végre, gróf úr…” (Neményi Lili, Házy Erzsébet, Puskás Sándor, Gálcsiki János)
3785 Búbánat 2017-01-28 11:53:43 [Válasz erre: 989 Búbánat 2007-11-23 23:23:56]
Kapcs. a 989. sorszám. A televízió közvetítette az Erkel Színházból: 1959. május 7-én 19 órától: Daniel-François-Esprit Auber: Fra Diavolo Fordította: Szentgyörgyi Pál Díszlet: Forray Gábor Jelmez: SzeitzGizella Rendező: Szinetár Miklós mv. Karmester: Tóth Péter Szereposztás: Fra Diavalo: Járay József A lord: Hámori Imre A lady: Sándor Judit Lorenzo: Palcsó Sándor Matteo: Molnár Miklós ZERLINA: HÁZY ERZSÉBET Beppo, bandita: Kishegyi Árpád Giacomo, bandita: Domahidy László Egy katona: Petra László Francesco: Tolnay Lajos Egy pap: Déry Antal
Kapcs. a 989. sorszám. A televízió közvetítette az Erkel Színházból: 1959. május 7-én 19 órától: Daniel-François-Esprit Auber: Fra Diavolo Fordította: Szentgyörgyi Pál Díszlet: Forray Gábor Jelmez: SzeitzGizella Rendező: Szinetár Miklós mv. Karmester: Tóth Péter Szereposztás: Fra Diavalo: Járay József A lord: Hámori Imre A lady: Sándor Judit Lorenzo: Palcsó Sándor Matteo: Molnár Miklós ZERLINA: HÁZY ERZSÉBET Beppo, bandita: Kishegyi Árpád Giacomo, bandita: Domahidy László Egy katona: Petra László Francesco: Tolnay Lajos Egy pap: Déry Antal
3784 Búbánat 2017-01-26 15:36:18 [Válasz erre: 3783 Búbánat 2017-01-26 15:27:57]
Persze, 1952-ben a mai Erkel Színház neve akkor még "Városi Színház" volt.
Persze, 1952-ben a mai Erkel Színház neve akkor még "Városi Színház" volt.
3783 Búbánat 2017-01-26 15:27:57 [Válasz erre: 543 Búbánat 2007-01-26 18:58:17]
Kiegészítés és helyesbítés az 543. sorszám alatt beírtakhoz: Korábban hézagos ismereteim voltak, így hiányos és nem pontos adatokat adtam meg Schubert-Berté Három a kislány című daljátékának arról a rádió-stúdiófelvételéről, melynek közreműködői között ott találjuk Házy Erzsébetet és Ilosfalvy Róbertet is. Most hozzájutottam a valós és teljesebb adatokhoz. Íme: A műsor bemutatójának adásideje: 1959. március 30. Kossuth Rádió 15.15 – 15.45. Címe: „Tavaszi felhők az égen” – Schubert - Berté: Három a kislány –részletek a daljátékból Ezen a stúdiófelvételen közreműködnek: Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Fischer Sándor. Megjegyzem, László Margit és Ilosfalvy Róbert e daljáték további két másik (1962; 1963). stúdiófelvételén is énekel (lásd az Ilosfalvy-topicban a 705. sorszámnál is). Házy Erzsébet nemcsak stúdióban énekelte Médi szólamát; az Operában (Erkel Színház) mindhárom Tschöll-leány (Édi, Hédi, Médi) szerepét alakította az ötvenes évek elején - a színpadon.
Kiegészítés és helyesbítés az 543. sorszám alatt beírtakhoz: Korábban hézagos ismereteim voltak, így hiányos és nem pontos adatokat adtam meg Schubert-Berté Három a kislány című daljátékának arról a rádió-stúdiófelvételéről, melynek közreműködői között ott találjuk Házy Erzsébetet és Ilosfalvy Róbertet is. Most hozzájutottam a valós és teljesebb adatokhoz. Íme: A műsor bemutatójának adásideje: 1959. március 30. Kossuth Rádió 15.15 – 15.45. Címe: „Tavaszi felhők az égen” – Schubert - Berté: Három a kislány –részletek a daljátékból Ezen a stúdiófelvételen közreműködnek: Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Fischer Sándor. Megjegyzem, László Margit és Ilosfalvy Róbert e daljáték további két másik (1962; 1963). stúdiófelvételén is énekel (lásd az Ilosfalvy-topicban a 705. sorszámnál is). Házy Erzsébet nemcsak stúdióban énekelte Médi szólamát; az Operában (Erkel Színház) mindhárom Tschöll-leány (Édi, Hédi, Médi) szerepét alakította az ötvenes évek elején - a színpadon.
3782 Búbánat 2017-01-25 22:04:10 [Válasz erre: 2236 Búbánat 2012-12-27 18:23:18]
Szóltam már itt (ld. a 2.236; 1.095; 777. sorszámok) Házy Erzsébet oratóriumokban énekelt szopránszólóiról: Mozart: Requiem; Verdi: Requiem; Brahms: Német Requiem; (sőt, Beethoven IX. Szimfóniájának utolsó tétele is). Mozart gyászmiséjének két koncertjét említettem: 1960. január 2. Zeneakadémia; 1960. január 4. Erkel Színház. Mindkét helyszínen a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus működött közre, Ferencsik János vezényelt, és Házy Erzsébet mellett Komlóssy Erzsébet, Bartha Alfonz és Antalffy Albert énekelt; a koncert első számaként Mozart: g-moll szimfóniája, K. 550. hangzott el. Most ráakadtam egy korábbi koncertdátumra – ugyanez a műsor került akkor is előadásra, részben más közreműködőkkel. A rádió közvetítette. 1959. február 20., Kossuth Rádió, 21.30 – 23.25 (szünet 21.59-22.20) „A szimfonikus zene mesterei” - Mozart-est. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye a VI.-os stúdióból Vezényel: Ferencsik János Közreműködik a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) 1. g-moll szimfóniája, K. 550. 2. Requiem (Házy Erzsébet, Tiszay Magda, Bartha Alfonz, Antalffy Albert és a Magyar Rádió Énekkara)
Szóltam már itt (ld. a 2.236; 1.095; 777. sorszámok) Házy Erzsébet oratóriumokban énekelt szopránszólóiról: Mozart: Requiem; Verdi: Requiem; Brahms: Német Requiem; (sőt, Beethoven IX. Szimfóniájának utolsó tétele is). Mozart gyászmiséjének két koncertjét említettem: 1960. január 2. Zeneakadémia; 1960. január 4. Erkel Színház. Mindkét helyszínen a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus működött közre, Ferencsik János vezényelt, és Házy Erzsébet mellett Komlóssy Erzsébet, Bartha Alfonz és Antalffy Albert énekelt; a koncert első számaként Mozart: g-moll szimfóniája, K. 550. hangzott el. Most ráakadtam egy korábbi koncertdátumra – ugyanez a műsor került akkor is előadásra, részben más közreműködőkkel. A rádió közvetítette. 1959. február 20., Kossuth Rádió, 21.30 – 23.25 (szünet 21.59-22.20) „A szimfonikus zene mesterei” - Mozart-est. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye a VI.-os stúdióból Vezényel: Ferencsik János Közreműködik a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) 1. g-moll szimfóniája, K. 550. 2. Requiem (Házy Erzsébet, Tiszay Magda, Bartha Alfonz, Antalffy Albert és a Magyar Rádió Énekkara)
3781 Búbánat 2017-01-25 14:49:14
Új Zenei Szemle 1954., december hó „Énekeseink szereplése a prágai versenyen” A Csehszlovák Zeneművészek Szövetségének hivatalos lapja, a ’Hudebni rozhledy’ legutóbbi számában K. P. Sádlo, az ezévi ’Prágai Tavasz’ alkalmával rendezett nemzetközi énekverseny bírólóbizottságának elnöke egészében méltatja a verseny magas színvonalát, a résztvevők kiváló képességeit, és magas készültségét, majd egyénenként ismerteti, méltatja és bírálja a díjnyertesek művészetét. Cikkének ezen része messze túlhaladja az egyszerű beszámoló kereteit és jelentőségét. Úgy véljük, hogy bírálata mind a résztvevők, mind pedig általábanvéve hazai énekművészetünk és énekpedagógiánk számára hasznos és tanulságos, ezért a magyar versenyzőkről szóló részt alant közöljük. Megjegyezzük azonban, hogy e kritika nem a bírálóbizottság hivatalos állásfoglalása, hanem Sádlo professzor egyéni véleményét tükrözi.” Itt következnek az értékelések a magyar énekművészek versenyszerepléséről: Aarika Anelli, alt – I. díj; Melis György, bariton – I. díj; Házy Erzsébet, szoprán – II. díj; Murányi Éva, szoprán – III. díj; Tamási Éva, mezzoszoprán, III. díj; Első osztályú elismerő okleveleket nyertek: Werner (Pécsi) Mária, szoprán; Cserhát Zsuzsa, szoprán; Gáncs Edit, szoprán; Pestyánszky Ella, szoprán; Sinkó György, basszista, Várhelyi Endre, basszus . Házy Erzsébet, szoprán – II. díj „Nagyszerű, kvalitásos, csillogó hangú és kiváló koloratúra-technikájú énekesnő. Egyelőre ebben rejlik művészetének fő ereje. Előadása eleinte kissé nyugtalan volt (pl. a Dvořak-műben). Veracini művének tolmácsolásába is több pontatlanul kidolgozott részlet akadt. Puccini áriáját azonban már csengő, tiszta hangon énekelte, a Kodály-dal lüktető ritmusa pedig példás volt. Masenka áriájában (az ’Eladott menyasszony’-ból) nem fejezte ugyan ki azt a bánatot, melyet az ária első része meg akar szólaltatni, egyébként azonban a szerep jellegének megfelelően egyszerűen, biztos felépítéssel és, különösen a magasabb régiókban, ragyogóan tisztán csengő hangon adta elő ezt az áriát. A ’Figaro házassága’ Cherubin-jének pianóit operettszerű vékony hangon, viszont a fortékat túlságosan nagy erővel énekelte. Ezzel szemben Gounod ’Faust’-jának Gretchen-áriája minden tekintetben lenyűgöző teljesítmény volt. Itt a gyönyörű mezzavocétől egészen a drámai feszültséggel teli magas hangokig terjedő gazdag hangskálája a maga teljességében érvényesült. Koloratúr-technikája is elismerést érdemel. Érzésvilága még nem teljesen fejlett. A fősúlyt egyelőre előadásának technikájára helyezi, amiben magas színvonalat ér el. Nagy közönségsikert aratott.”
Új Zenei Szemle 1954., december hó „Énekeseink szereplése a prágai versenyen” A Csehszlovák Zeneművészek Szövetségének hivatalos lapja, a ’Hudebni rozhledy’ legutóbbi számában K. P. Sádlo, az ezévi ’Prágai Tavasz’ alkalmával rendezett nemzetközi énekverseny bírólóbizottságának elnöke egészében méltatja a verseny magas színvonalát, a résztvevők kiváló képességeit, és magas készültségét, majd egyénenként ismerteti, méltatja és bírálja a díjnyertesek művészetét. Cikkének ezen része messze túlhaladja az egyszerű beszámoló kereteit és jelentőségét. Úgy véljük, hogy bírálata mind a résztvevők, mind pedig általábanvéve hazai énekművészetünk és énekpedagógiánk számára hasznos és tanulságos, ezért a magyar versenyzőkről szóló részt alant közöljük. Megjegyezzük azonban, hogy e kritika nem a bírálóbizottság hivatalos állásfoglalása, hanem Sádlo professzor egyéni véleményét tükrözi.” Itt következnek az értékelések a magyar énekművészek versenyszerepléséről: Aarika Anelli, alt – I. díj; Melis György, bariton – I. díj; Házy Erzsébet, szoprán – II. díj; Murányi Éva, szoprán – III. díj; Tamási Éva, mezzoszoprán, III. díj; Első osztályú elismerő okleveleket nyertek: Werner (Pécsi) Mária, szoprán; Cserhát Zsuzsa, szoprán; Gáncs Edit, szoprán; Pestyánszky Ella, szoprán; Sinkó György, basszista, Várhelyi Endre, basszus . Házy Erzsébet, szoprán – II. díj „Nagyszerű, kvalitásos, csillogó hangú és kiváló koloratúra-technikájú énekesnő. Egyelőre ebben rejlik művészetének fő ereje. Előadása eleinte kissé nyugtalan volt (pl. a Dvořak-műben). Veracini művének tolmácsolásába is több pontatlanul kidolgozott részlet akadt. Puccini áriáját azonban már csengő, tiszta hangon énekelte, a Kodály-dal lüktető ritmusa pedig példás volt. Masenka áriájában (az ’Eladott menyasszony’-ból) nem fejezte ugyan ki azt a bánatot, melyet az ária első része meg akar szólaltatni, egyébként azonban a szerep jellegének megfelelően egyszerűen, biztos felépítéssel és, különösen a magasabb régiókban, ragyogóan tisztán csengő hangon adta elő ezt az áriát. A ’Figaro házassága’ Cherubin-jének pianóit operettszerű vékony hangon, viszont a fortékat túlságosan nagy erővel énekelte. Ezzel szemben Gounod ’Faust’-jának Gretchen-áriája minden tekintetben lenyűgöző teljesítmény volt. Itt a gyönyörű mezzavocétől egészen a drámai feszültséggel teli magas hangokig terjedő gazdag hangskálája a maga teljességében érvényesült. Koloratúr-technikája is elismerést érdemel. Érzésvilága még nem teljesen fejlett. A fősúlyt egyelőre előadásának technikájára helyezi, amiben magas színvonalat ér el. Nagy közönségsikert aratott.”
3780 Búbánat 2017-01-21 17:57:22 [Válasz erre: 673 Búbánat 2007-07-23 13:38:27]
Kapcs., 673., 674. sorszámok 1963. július 23., Népszabadság Erkel: Brankovics György A szegedi szabadtéri játékok megnyitó előadása „Ötödször harsant fel idén a fanfár, „Szeged hírős város”, hogy az egész országból, külföldről is hívja a színházat, zenét kedvelőket, egybegyűjtse őket a Tisza- parti metropolisba. A megnyitó előadás minden tekintetben méltó volt a szegedi szabadtéri játékok múltjához és jelenéhez. Ismét — akárcsak az elmúlt években — Erkel-opera került előadásra, a Hunyadi László és a Bánk bán után most a Brankovics György, amely Kókai Rezső és Romhányi József átdolgozásában Operaházunk színpadán már bebizonyította életképességét. A szabadtéri játékok nem kísérleti színpad, itt csak bevált művek hozhatók színre, s amíg zeneszerzőink biztos sikerre számítható és monumentális környezetbe áthelyezhető operákat nem írnak, csak a nemzeti hagyomány képezheti a zenei műsorterv magyar részének utánpótlását. Az opera — néhány kevésbé jelentős rész elhagyásával sikerült három felvonásba tömöríteni, a húzások eredményeképpen — drámai ereje csak nyert. Érdemes lenne fontolóra venni, hogy ne inkább a szegedi verzió szerepeljen-e ezentúl az Erkel Színházban is. A szereposztás lényegében megegyezett a budapestivel, a szereplők — egy kivételével — énekelték már a darabot, játékukba Mikó András — a budapesti és a szegedi előadás rendezője — lényeges új elemeket nem vitt, erre nem is volt szükség. A színpadon néhány súlyos díszletelem, festői háttér teremtett hiteles történelmi atmoszférát. Fülöp Zoltán díszletei a jól tagolt, nagy tömegjelenetekben s a kevés szereplőt mozgató részekben egyaránt hatásos keretet teremtettek. Az idén felszerelt forgószínpad a minimálisra redukálta a változások közötti időt. Csupán a kerti jelenetek megoldása vitatható, a kőrengetegben elhelyezett valódi lomb nem adja a szabad természet hangulatát. Mikó András a Brankovics színrevitelekor támaszkodhatott régebbi, sikeres rendezésére. Újak voltak a hatalmas, szabad teret betöltő, monumentálisán megkomponált tömegjelenetek. A látványosság azonban nem vált öncéllá, szerves része volt a drámának. Különösen emlékezetes volt az I. felvonás fináléjában felvonuló több száz fáklyás statiszta, de valamennyi tömegjelenetet sokáig őrzik majd emlékezetükben az előadás nézői. Akárcsak a budapesti bemutatón, az előadást most is Kórody András vezényelte. A hatalmas — és a térben is szétszórt — előadógárda összefogása nem kis feladat. Kórody rendelkezett a szükséges nagyvonalúsággal, nem veszett bele a részletekbe, amelyeket az idén a tavalyinál sajnálatosan gyengébb erősítőtechnika amúgy is elmosott volna. Operaházunk énekkara kiegyenlített, szép hangzással szolgálta az előadás sikerét, az ünnepi játékok zenekarára azonban ráfért volna még egy-két próba. Fodor János a címszerepben már ismert monumentális alakítását nyújtotta. Szerepformálásában nem az egyes hangok esztétikai szépsége, tisztasága a lényeg, hanem az őserő, amely ábrázolásában a despota alakjából árad. Mellette ezúttal Házy Erzsébet volt a legjelentékenyebb, ő viszonylag kicsiny szerepében (Brankovics kisebbik fiát játszotta) is bemutatta magasrendű énektudását, muzikalitását. Mátyás Mária pompás fényű szopránja szárnyalóan töltötte be a Dóm teret. Simándy József (Murát nagyvezír) kímélte hangját, s a dallamvonalak nemes megformálásával ért el nagy művészi hatást. Palcsó Sándor, Nádas Tibor és Tarnay Gyula megismételte a budapesti előadásról ismert jó alakítását. Külön is szólni kell Gyimesi Kálmánról, a szegedi Nemzeti Színház fiatal baritonistájáról, aki bravúros beugrással, néhány nap alatt tanulta meg Lázár szerepét. Barkóczy Sándor dekoratív táncokat tervezett az operához. Koreográfiája szebb, jobban illeszkedik az előadás egészébe, mint az Operaház előadásának táncai. Az utolsó felvonás nagy táncjelenetében kiemelkedett Gombkötő Erzsébet harmonikus szólója. A Brankovics szerencsés választás volt, így döntött a sok ezer néző is, aki az egyre intenzívebbé váló, mindjobban átforrósodó előadást felvonásról felvonásra erősbödő tapssal kísérte. /Breuer János /
Kapcs., 673., 674. sorszámok 1963. július 23., Népszabadság Erkel: Brankovics György A szegedi szabadtéri játékok megnyitó előadása „Ötödször harsant fel idén a fanfár, „Szeged hírős város”, hogy az egész országból, külföldről is hívja a színházat, zenét kedvelőket, egybegyűjtse őket a Tisza- parti metropolisba. A megnyitó előadás minden tekintetben méltó volt a szegedi szabadtéri játékok múltjához és jelenéhez. Ismét — akárcsak az elmúlt években — Erkel-opera került előadásra, a Hunyadi László és a Bánk bán után most a Brankovics György, amely Kókai Rezső és Romhányi József átdolgozásában Operaházunk színpadán már bebizonyította életképességét. A szabadtéri játékok nem kísérleti színpad, itt csak bevált művek hozhatók színre, s amíg zeneszerzőink biztos sikerre számítható és monumentális környezetbe áthelyezhető operákat nem írnak, csak a nemzeti hagyomány képezheti a zenei műsorterv magyar részének utánpótlását. Az opera — néhány kevésbé jelentős rész elhagyásával sikerült három felvonásba tömöríteni, a húzások eredményeképpen — drámai ereje csak nyert. Érdemes lenne fontolóra venni, hogy ne inkább a szegedi verzió szerepeljen-e ezentúl az Erkel Színházban is. A szereposztás lényegében megegyezett a budapestivel, a szereplők — egy kivételével — énekelték már a darabot, játékukba Mikó András — a budapesti és a szegedi előadás rendezője — lényeges új elemeket nem vitt, erre nem is volt szükség. A színpadon néhány súlyos díszletelem, festői háttér teremtett hiteles történelmi atmoszférát. Fülöp Zoltán díszletei a jól tagolt, nagy tömegjelenetekben s a kevés szereplőt mozgató részekben egyaránt hatásos keretet teremtettek. Az idén felszerelt forgószínpad a minimálisra redukálta a változások közötti időt. Csupán a kerti jelenetek megoldása vitatható, a kőrengetegben elhelyezett valódi lomb nem adja a szabad természet hangulatát. Mikó András a Brankovics színrevitelekor támaszkodhatott régebbi, sikeres rendezésére. Újak voltak a hatalmas, szabad teret betöltő, monumentálisán megkomponált tömegjelenetek. A látványosság azonban nem vált öncéllá, szerves része volt a drámának. Különösen emlékezetes volt az I. felvonás fináléjában felvonuló több száz fáklyás statiszta, de valamennyi tömegjelenetet sokáig őrzik majd emlékezetükben az előadás nézői. Akárcsak a budapesti bemutatón, az előadást most is Kórody András vezényelte. A hatalmas — és a térben is szétszórt — előadógárda összefogása nem kis feladat. Kórody rendelkezett a szükséges nagyvonalúsággal, nem veszett bele a részletekbe, amelyeket az idén a tavalyinál sajnálatosan gyengébb erősítőtechnika amúgy is elmosott volna. Operaházunk énekkara kiegyenlített, szép hangzással szolgálta az előadás sikerét, az ünnepi játékok zenekarára azonban ráfért volna még egy-két próba. Fodor János a címszerepben már ismert monumentális alakítását nyújtotta. Szerepformálásában nem az egyes hangok esztétikai szépsége, tisztasága a lényeg, hanem az őserő, amely ábrázolásában a despota alakjából árad. Mellette ezúttal Házy Erzsébet volt a legjelentékenyebb, ő viszonylag kicsiny szerepében (Brankovics kisebbik fiát játszotta) is bemutatta magasrendű énektudását, muzikalitását. Mátyás Mária pompás fényű szopránja szárnyalóan töltötte be a Dóm teret. Simándy József (Murát nagyvezír) kímélte hangját, s a dallamvonalak nemes megformálásával ért el nagy művészi hatást. Palcsó Sándor, Nádas Tibor és Tarnay Gyula megismételte a budapesti előadásról ismert jó alakítását. Külön is szólni kell Gyimesi Kálmánról, a szegedi Nemzeti Színház fiatal baritonistájáról, aki bravúros beugrással, néhány nap alatt tanulta meg Lázár szerepét. Barkóczy Sándor dekoratív táncokat tervezett az operához. Koreográfiája szebb, jobban illeszkedik az előadás egészébe, mint az Operaház előadásának táncai. Az utolsó felvonás nagy táncjelenetében kiemelkedett Gombkötő Erzsébet harmonikus szólója. A Brankovics szerencsés választás volt, így döntött a sok ezer néző is, aki az egyre intenzívebbé váló, mindjobban átforrósodó előadást felvonásról felvonásra erősbödő tapssal kísérte. /Breuer János /
3779 Búbánat 2017-01-19 22:46:48 [Válasz erre: 1010 Búbánat 2007-12-06 15:24:21]
Kapcs. 1.010. sorszámhoz 1963. július 2., Népszabadság PELLÉAS ÉS MÉLISANDE Az Operaház remek Debussy-bemutatója […] „S érdeme az Operaház kitűnő művészkollektívájának is, amely valóban emlékezetes „Pelléas”-előadással ajándékoz meg. Ami legesleginkább megragad: az előadás költői légköre, s a „burkolt szenvedélynek” az az atmoszférája, amely az egész művet áthatja és amelyet az előadásnak is sikerül hol „burkoltan”, hol ellenállhatatlan erővel fölmutatnia. S ebben szinte egyformán része van a produkciót létrehozó egész művészeti kollektívának, élén Ferencsik Jánossal, az előadás karmesterével, Mikó Andrással, a rendezővel és Forray Gábor díszlettervezővel. Ferencsik János Debussy tolmácsolásait már eddig is gyakran élveztük, de valójában mintha most hódította volna meg teljesen a nagy francia zenéjét. Színezése, ritmikája, dinamikai hangsúlyai ezúttal valóban tévedhetetlenek voltak; elképzeléseit olyan intenzitással, szuggesztív erővel vitte át a zenekarra, a színpadra és a közönségre, annyira átélte a művet, mintha együtt lélegzett volna a „Pelléas” hőseivel. Mikó András rendezését is csak őszinte elismeréssel méltathatjuk. Kitűnő munkája művészi érzékkel tapint rá a mű szívszorító légkörére. Kevés nagy gesztussal, de annál alaposabb „aprómunkával” (néhol csupán rezdülésnyi mozdulattal is rengeteget tud elmondani egy- egy szereplője gondolataiból) mindvégig arra törekszik, hogy a szimbolista mondanivalóból azt hámozza ki, ami a mai néző számára a leginkább érzékletes: az opera alakjainak esendő emberi voltát. E rendezői koncepciótól elválaszthatatlanok, vele együtt hatnak, azt kiegészítik Forray Gábor színpadképei, amelyek a rendezés szándékával teljes harmóniában, tömör szűkszavúsággal tükrözik, „festik” a zenedráma hangulatát, hőseinek szinte éppen pillanatnyi lelkiállapotát. A játéktér beosztása, „nyaktörően” keskeny emelvényei, kanyargós vagy önmagukba visszatérő útelemei mintha mind az életpályák sorsszerűségét hangsúlyoznák. (S ide kívánkozik — bár a színlapon nem szerepel — Menyhárt Istvánnak, a világítás irányítójának a neve is, aki az Operaház színpadának nem éppen korszerű reflektorberendezésével ezúttal szinte felülmúlta a lehetőségeket.) A Márk Tivadar tervezte kosztümök azzal hatnak, hogy formájuknak, színeiknek szinte jelképes erejük van. Az ötfelvonásos (most stílusosan három részre tagolt) lírikus zenedráma — ahogy Debussy az operájának a műfaját meghatározta — két szereposztásban került a közönség elé. Sándor Judit Mélisande-jában a szerep és a művész ritka értékes összetalálkozásának vagyunk a tanúi. Tudtuk, hogy Mélisande igazi Sándor-szerep, de még azokat is meglepte az alakkal való eggyé forrása, akik ismerik a kitűnő énekesnő művészi intelligenciáját, stílusismeretét, muzikalitását, s azt a beleélő készséget, amely nemcsak az opera, hanem a dal világában olyan otthonossá teszi. Megkapó alakításának is legfelejthetetlenebb mozzanata az a bensőség, amellyel a III. felvonás elejének dalát megszólaltatja, majd pedig kettőse Pelléasszal. Nem kevésbé ihletett megszemélyesítőt kapott Mélisande Házy Erzsébet személyében. Költői megfogalmazásában a leány törékeny, sejtelmes lénye teljes hitelességében bontakozik ki. Pelléast Palcsó Sándor, illetőleg Kozma Lajos énekli. A sokoldalúságának nem egy jelét adó Palcsó pályájának jelentős állomása ez a szerep. Rokonszenves, vonzó figurát formál, deklamációja is kifejező; kár, hogy éppen a csúcsponton, a IV. felvonásban, nem szárnyal olyan fénnyel a hangja, miként a szerep, a színpadi szituáció megkívánná. Az egészen fiatal Kozma kipróbálását a nagy szerepben siker kísérte; bár Pelléásának sihederes volta inkább csak a karakter külső vonásait fedi; e jellem sokkal összetettebb, semhogy egy kezdő — még oly tehetséges — énekes ábrázolni tudná. Melis György Golaudja nagyszabású énekesi-színészi jellemrajz. Néhány bírálója szemére vetette, hogy az utolsó felvonásban patologikus Macbeth-szerű figurát formált az alakból. A kitűnő művész „csupán” reális eszközökkel hozta közel a bűntudat és féltékenység között vergődő férfi alakját. Faragó András szintén érdekes Golaud-alakítást nyújt. Kemény, egy törzsből kivésett figura; kár, hogy a folyamatos énekbeszédet olykor indulathangokkal helyettesíti. Arkel király szólamában örömmel figyeltünk föl Bódy József szépen zengő basszus hangjára, árnyalt énekére. Jó lenne, ha már egyszer végleg felfedeznék. A másik előadáson a még főiskolás Ütő Endre bizonyította, hogy igen biztató a dalszínház hamari basszus-utánpótlása. A kisebb szerepekben Komlóssy Erzsébet és Szabó Anita (Geneviéve), Hankiss Ilona (A kis Yniold), Nádas Tibor (Orvos) nyújtott figyelemre méltót. A párhuzamos szereposztást bemutató előadáson Blum Tamás (egyúttal a librettó ízléses fordítója) szintén a mű lényegébe hatoló, plasztikus karmesteri munkával tárta fel az opera szín- és érzelemgazdagságát; s élveztük azt a széles ívű építkezést, amellyel az előadást egybefogta. A közönségen a sor, hogy ezentúl is kitárult lélekkel fogadja Debussy remekét.” /Lózsy János/
Kapcs. 1.010. sorszámhoz 1963. július 2., Népszabadság PELLÉAS ÉS MÉLISANDE Az Operaház remek Debussy-bemutatója […] „S érdeme az Operaház kitűnő művészkollektívájának is, amely valóban emlékezetes „Pelléas”-előadással ajándékoz meg. Ami legesleginkább megragad: az előadás költői légköre, s a „burkolt szenvedélynek” az az atmoszférája, amely az egész művet áthatja és amelyet az előadásnak is sikerül hol „burkoltan”, hol ellenállhatatlan erővel fölmutatnia. S ebben szinte egyformán része van a produkciót létrehozó egész művészeti kollektívának, élén Ferencsik Jánossal, az előadás karmesterével, Mikó Andrással, a rendezővel és Forray Gábor díszlettervezővel. Ferencsik János Debussy tolmácsolásait már eddig is gyakran élveztük, de valójában mintha most hódította volna meg teljesen a nagy francia zenéjét. Színezése, ritmikája, dinamikai hangsúlyai ezúttal valóban tévedhetetlenek voltak; elképzeléseit olyan intenzitással, szuggesztív erővel vitte át a zenekarra, a színpadra és a közönségre, annyira átélte a művet, mintha együtt lélegzett volna a „Pelléas” hőseivel. Mikó András rendezését is csak őszinte elismeréssel méltathatjuk. Kitűnő munkája művészi érzékkel tapint rá a mű szívszorító légkörére. Kevés nagy gesztussal, de annál alaposabb „aprómunkával” (néhol csupán rezdülésnyi mozdulattal is rengeteget tud elmondani egy- egy szereplője gondolataiból) mindvégig arra törekszik, hogy a szimbolista mondanivalóból azt hámozza ki, ami a mai néző számára a leginkább érzékletes: az opera alakjainak esendő emberi voltát. E rendezői koncepciótól elválaszthatatlanok, vele együtt hatnak, azt kiegészítik Forray Gábor színpadképei, amelyek a rendezés szándékával teljes harmóniában, tömör szűkszavúsággal tükrözik, „festik” a zenedráma hangulatát, hőseinek szinte éppen pillanatnyi lelkiállapotát. A játéktér beosztása, „nyaktörően” keskeny emelvényei, kanyargós vagy önmagukba visszatérő útelemei mintha mind az életpályák sorsszerűségét hangsúlyoznák. (S ide kívánkozik — bár a színlapon nem szerepel — Menyhárt Istvánnak, a világítás irányítójának a neve is, aki az Operaház színpadának nem éppen korszerű reflektorberendezésével ezúttal szinte felülmúlta a lehetőségeket.) A Márk Tivadar tervezte kosztümök azzal hatnak, hogy formájuknak, színeiknek szinte jelképes erejük van. Az ötfelvonásos (most stílusosan három részre tagolt) lírikus zenedráma — ahogy Debussy az operájának a műfaját meghatározta — két szereposztásban került a közönség elé. Sándor Judit Mélisande-jában a szerep és a művész ritka értékes összetalálkozásának vagyunk a tanúi. Tudtuk, hogy Mélisande igazi Sándor-szerep, de még azokat is meglepte az alakkal való eggyé forrása, akik ismerik a kitűnő énekesnő művészi intelligenciáját, stílusismeretét, muzikalitását, s azt a beleélő készséget, amely nemcsak az opera, hanem a dal világában olyan otthonossá teszi. Megkapó alakításának is legfelejthetetlenebb mozzanata az a bensőség, amellyel a III. felvonás elejének dalát megszólaltatja, majd pedig kettőse Pelléasszal. Nem kevésbé ihletett megszemélyesítőt kapott Mélisande Házy Erzsébet személyében. Költői megfogalmazásában a leány törékeny, sejtelmes lénye teljes hitelességében bontakozik ki. Pelléast Palcsó Sándor, illetőleg Kozma Lajos énekli. A sokoldalúságának nem egy jelét adó Palcsó pályájának jelentős állomása ez a szerep. Rokonszenves, vonzó figurát formál, deklamációja is kifejező; kár, hogy éppen a csúcsponton, a IV. felvonásban, nem szárnyal olyan fénnyel a hangja, miként a szerep, a színpadi szituáció megkívánná. Az egészen fiatal Kozma kipróbálását a nagy szerepben siker kísérte; bár Pelléásának sihederes volta inkább csak a karakter külső vonásait fedi; e jellem sokkal összetettebb, semhogy egy kezdő — még oly tehetséges — énekes ábrázolni tudná. Melis György Golaudja nagyszabású énekesi-színészi jellemrajz. Néhány bírálója szemére vetette, hogy az utolsó felvonásban patologikus Macbeth-szerű figurát formált az alakból. A kitűnő művész „csupán” reális eszközökkel hozta közel a bűntudat és féltékenység között vergődő férfi alakját. Faragó András szintén érdekes Golaud-alakítást nyújt. Kemény, egy törzsből kivésett figura; kár, hogy a folyamatos énekbeszédet olykor indulathangokkal helyettesíti. Arkel király szólamában örömmel figyeltünk föl Bódy József szépen zengő basszus hangjára, árnyalt énekére. Jó lenne, ha már egyszer végleg felfedeznék. A másik előadáson a még főiskolás Ütő Endre bizonyította, hogy igen biztató a dalszínház hamari basszus-utánpótlása. A kisebb szerepekben Komlóssy Erzsébet és Szabó Anita (Geneviéve), Hankiss Ilona (A kis Yniold), Nádas Tibor (Orvos) nyújtott figyelemre méltót. A párhuzamos szereposztást bemutató előadáson Blum Tamás (egyúttal a librettó ízléses fordítója) szintén a mű lényegébe hatoló, plasztikus karmesteri munkával tárta fel az opera szín- és érzelemgazdagságát; s élveztük azt a széles ívű építkezést, amellyel az előadást egybefogta. A közönségen a sor, hogy ezentúl is kitárult lélekkel fogadja Debussy remekét.” /Lózsy János/
3778 Búbánat 2017-01-19 22:07:30 [Válasz erre: 3777 Búbánat 2017-01-19 21:55:50]
1982. július 15., Népszabadság „Revü és szatíra a Bartók Színpadon A Bartók Színpad nyárról nyárra ismétlődő kabarérevüi kettős feladatot vállalnak magukra. Egyfelől harcos politikai kabarét adnak, másfelől a publikum látványossági igényét törekednek kielégíteni. Róna Tibor Fedezzük fel Pestet! című műsora jórészt teljesíti, amit ígért: világosan politikus, szatirikus keretes műsorában igyekszik felfedezni Pestet, mégpedig a pesti fonákságokat. Néhány műsorszám azonban a fáradság jeleit hordja magán. Ez alkalommal a látványossággal nincs baj: Horváth Tivadar rendezése ízléses találékonysággal, tréfás képzelőerővel és szakmai biztonsággal van tele. Vogel Eric revüdíszletei gyorsan mozgathatóak és együtt játszanak a színészekkel, jelmezeiből azonban valamiféle naftalinillat árad s nem egy esetben a szereplők testi adottságait is figyelmen kívül hagyja. A műsor zenei anyaga nem különösebben csillogó. Még az utolsó slágeregyveleg sem szolgált a szükséges vérpezsdítéssel. A dalszövegek (Brand István és Romhányi József) meglehetősen egyenetlen színvonalon mozognak, de néhány játékos rím (pl. az egyiptomi képben) jó mulatságot szerzett. Seregi László koreográfus különösen a kartáncok megtervezésében remekelt: ott érvényesült igazán iróniája és képzeletgazdagsága. A nagyszámú szereplőgárdából Kálmán Györgyöt emeljük ki elsősorban. Kitűnően megírt magánszáma valóságos színészi bravúr. Pécsi Sándor mint Pesti Vadember konferálta végig a műsort. Jókedvű volt, kedves, közvetlen és látszott, hogy neki magának is sok öröme van ebben a színpadi játékban. Kibédy Ervin, Garas Dezső, Hlatky László tetszettek még apró jeleneteikben, Gobbi Hilda magánszáma gyenge volt és Alfonzó filmparódiái is ismerősnek tűntek még ilyen „renovált” állapotukban is. Pécsi Gizi akrobatikus tánca komoly művészi teljesítmény. Az énekesek közül Házy Erzsébet dekoratív megjelenésű vendég-revüprimadonnáját, Soós Szabó Editet, Koós Jánost, Géczy Dorottyát és Felföldy Anikót emeljük ki. A Bartók Színpad új kabaré-revüje kellemes szórakozás, néhány számában még magvas mondanivalót is tartalmaz. " /M. /
1982. július 15., Népszabadság „Revü és szatíra a Bartók Színpadon A Bartók Színpad nyárról nyárra ismétlődő kabarérevüi kettős feladatot vállalnak magukra. Egyfelől harcos politikai kabarét adnak, másfelől a publikum látványossági igényét törekednek kielégíteni. Róna Tibor Fedezzük fel Pestet! című műsora jórészt teljesíti, amit ígért: világosan politikus, szatirikus keretes műsorában igyekszik felfedezni Pestet, mégpedig a pesti fonákságokat. Néhány műsorszám azonban a fáradság jeleit hordja magán. Ez alkalommal a látványossággal nincs baj: Horváth Tivadar rendezése ízléses találékonysággal, tréfás képzelőerővel és szakmai biztonsággal van tele. Vogel Eric revüdíszletei gyorsan mozgathatóak és együtt játszanak a színészekkel, jelmezeiből azonban valamiféle naftalinillat árad s nem egy esetben a szereplők testi adottságait is figyelmen kívül hagyja. A műsor zenei anyaga nem különösebben csillogó. Még az utolsó slágeregyveleg sem szolgált a szükséges vérpezsdítéssel. A dalszövegek (Brand István és Romhányi József) meglehetősen egyenetlen színvonalon mozognak, de néhány játékos rím (pl. az egyiptomi képben) jó mulatságot szerzett. Seregi László koreográfus különösen a kartáncok megtervezésében remekelt: ott érvényesült igazán iróniája és képzeletgazdagsága. A nagyszámú szereplőgárdából Kálmán Györgyöt emeljük ki elsősorban. Kitűnően megírt magánszáma valóságos színészi bravúr. Pécsi Sándor mint Pesti Vadember konferálta végig a műsort. Jókedvű volt, kedves, közvetlen és látszott, hogy neki magának is sok öröme van ebben a színpadi játékban. Kibédy Ervin, Garas Dezső, Hlatky László tetszettek még apró jeleneteikben, Gobbi Hilda magánszáma gyenge volt és Alfonzó filmparódiái is ismerősnek tűntek még ilyen „renovált” állapotukban is. Pécsi Gizi akrobatikus tánca komoly művészi teljesítmény. Az énekesek közül Házy Erzsébet dekoratív megjelenésű vendég-revüprimadonnáját, Soós Szabó Editet, Koós Jánost, Géczy Dorottyát és Felföldy Anikót emeljük ki. A Bartók Színpad új kabaré-revüje kellemes szórakozás, néhány számában még magvas mondanivalót is tartalmaz. " /M. /
3777 Búbánat 2017-01-19 21:55:50
1962. június 21., Népszabadság „A szabadtéri színpadok nyári programja” […] „A Bartók Színpadon is dolgoznak már: Fedezzük fel Pestet címmel Róna Tibor zenés kabarérevüjének a bemutatójára készülnek. Az előadást Horváth Tivadar rendezi, a zeneszerző: Hajdú Júlia. A produkció főbb szereplői: Gobbi Hilda, Házy Erzsébet, Pécsi Sándor és Kálmán György.” „A budapesti közép és kis színpadok műsorgondja az idén már szintén az Országos Rendező Irodáé. E színpadokon kisebb körműsorokat rendeznek. Egyebek között operakeresztmetszetet mutatnak be a Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekara, továbbá Ágay Karola, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Kövecses Béla közreműködésével. A könnyűzenei műsorban a Pénzügyőr Zenekar, Házy Erzsébet, Gyenes Magda és Oswald Gyula lép fel.”
1962. június 21., Népszabadság „A szabadtéri színpadok nyári programja” […] „A Bartók Színpadon is dolgoznak már: Fedezzük fel Pestet címmel Róna Tibor zenés kabarérevüjének a bemutatójára készülnek. Az előadást Horváth Tivadar rendezi, a zeneszerző: Hajdú Júlia. A produkció főbb szereplői: Gobbi Hilda, Házy Erzsébet, Pécsi Sándor és Kálmán György.” „A budapesti közép és kis színpadok műsorgondja az idén már szintén az Országos Rendező Irodáé. E színpadokon kisebb körműsorokat rendeznek. Egyebek között operakeresztmetszetet mutatnak be a Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekara, továbbá Ágay Karola, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Kövecses Béla közreműködésével. A könnyűzenei műsorban a Pénzügyőr Zenekar, Házy Erzsébet, Gyenes Magda és Oswald Gyula lép fel.”
3776 Búbánat 2017-01-19 21:42:53
1962. május 30., Népszabadság „1962. Június 11-én lesz a százezer forintos VIT-rejtvénypályázat döntője” „A Magyar Ifjúság, a Füles és a Világ Ifjúsága a nyáron Helsinkiben megrendezésre kerülő Világifjúsági Találkozó alkalmából 100 000 forinttal díjazott rejtvénypályázatot hirdetett. Ennek döntőjét június 11-én este 7 órakor a Fővárosi Operettszínházban rendezik meg ünnepi műsor keretében. A műsorban — amelyet Kazimir Károly rendez és Rátonyi Róbert konferál, Géczy Dorottya, Házy Erzsébet, Keres Emil, Koós János, Lakatos Gabriella, Latabár Kálmán, ifj. Latabár Kálmán, Nádassy Myrtill, Németh Marika, Orosz Adél, Palcsó Sándor, Psota Irén, Róna Viktor, Szakáts Miklós, Váradi Hédi, valamint a KISZ Központi Művészegyüttes zene-, ének- és tánckara, a Balassa-tánczenekar és egy szimfonikus zenekar működik közre. A VIT- pályázat döntőjébe került rejtvényfejtők újszerű rejtvény-totón és rejtvény-lottón mérkőznek az értékes díjakért és pénzjutalmakért.”
1962. május 30., Népszabadság „1962. Június 11-én lesz a százezer forintos VIT-rejtvénypályázat döntője” „A Magyar Ifjúság, a Füles és a Világ Ifjúsága a nyáron Helsinkiben megrendezésre kerülő Világifjúsági Találkozó alkalmából 100 000 forinttal díjazott rejtvénypályázatot hirdetett. Ennek döntőjét június 11-én este 7 órakor a Fővárosi Operettszínházban rendezik meg ünnepi műsor keretében. A műsorban — amelyet Kazimir Károly rendez és Rátonyi Róbert konferál, Géczy Dorottya, Házy Erzsébet, Keres Emil, Koós János, Lakatos Gabriella, Latabár Kálmán, ifj. Latabár Kálmán, Nádassy Myrtill, Németh Marika, Orosz Adél, Palcsó Sándor, Psota Irén, Róna Viktor, Szakáts Miklós, Váradi Hédi, valamint a KISZ Központi Művészegyüttes zene-, ének- és tánckara, a Balassa-tánczenekar és egy szimfonikus zenekar működik közre. A VIT- pályázat döntőjébe került rejtvényfejtők újszerű rejtvény-totón és rejtvény-lottón mérkőznek az értékes díjakért és pénzjutalmakért.”
3775 Búbánat 2017-01-19 21:35:07 [Válasz erre: 3774 Búbánat 2017-01-19 21:33:18]
Javítom, nem 1960., hanem 1962. április 6.
Javítom, nem 1960., hanem 1962. április 6.
3774 Búbánat 2017-01-19 21:33:18 [Válasz erre: 3151 Búbánat 2015-01-07 13:26:31]
Kapcs. a 3151., 1901., 1.569. stb. sz. bejegyzéseimhez 1960. április 6. Petőfi Rádió 22.20 – 22.30: "Felújítás előtt"; Részletek Walt Disney—Churchill: Hófehérke című mesefilmjének magyar változatából. Házy Erzsébet énekel .
Kapcs. a 3151., 1901., 1.569. stb. sz. bejegyzéseimhez 1960. április 6. Petőfi Rádió 22.20 – 22.30: "Felújítás előtt"; Részletek Walt Disney—Churchill: Hófehérke című mesefilmjének magyar változatából. Házy Erzsébet énekel .
3773 Búbánat 2017-01-19 21:08:23
1960. május 25. szerda, Népszabadság „A felszabadulás utáni 15. könyvhét ünnepélyes megnyitása szombaton este lesz a Pamuttextil Művek Fehérvári úti Művelődési Házában. Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke mond ünnepi beszédet, majd A mindenséggel mérd magad címmel irodalmi est lesz, amelyen fellép többek között Ascher Oszkár, Banda Ede, Bánffy György, Házy Erzsébet, Horváth Ferenc, Kohut Magda, Majláth Mária, Palotai Erzsi, Tihanyi Pál és Zenthe Ferenc. Ezt az irodalmi műsort vasárnap a Pataki István Művelődési Házban megismétlik.”
1960. május 25. szerda, Népszabadság „A felszabadulás utáni 15. könyvhét ünnepélyes megnyitása szombaton este lesz a Pamuttextil Művek Fehérvári úti Művelődési Házában. Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke mond ünnepi beszédet, majd A mindenséggel mérd magad címmel irodalmi est lesz, amelyen fellép többek között Ascher Oszkár, Banda Ede, Bánffy György, Házy Erzsébet, Horváth Ferenc, Kohut Magda, Majláth Mária, Palotai Erzsi, Tihanyi Pál és Zenthe Ferenc. Ezt az irodalmi műsort vasárnap a Pataki István Művelődési Házban megismétlik.”
3772 Búbánat 2017-01-19 21:05:56
1960. február 20., Népszabadság „Négyszázhuszonnyolc magyar mű magnetofonszalagon” „Tízéves a Magyar Rádió Énekkara” „Nemigen dicsekedhet még egy magyar énekegyüttes akkora nyilvánossággal, mint a Magyar Rádió most jubiláló énekkara. Fennállásának tíz esztendeje alatt szinte az egész ország rádiót hallgató közönsége megismerkedett e kórus változatos jellegű produkcióival, s az új magyar énekes zene java jutott el közvetítésükkel a hallgatókhoz, e legszélesebb körű közvéleményhez. Imponáló számokra hivatkozik Vajda Cecília, az énekkar művészeti vezetője, amikor a megszólaltatott művek felől érdeklődünk: — Tíz év alatt 765 felvételt készített énekkarunk műsordarabjaiból a rádió. E tekintélyes mennyiségből is jelentősen emelkednek ki a magyar zeneművek. 428 magyar művet őriznek a magnetofonszalagok a mi tolmácsolásunkban. 192 tömegdal, 178 kíséret nélküli kórusmű mellett 37 kantáta és 11 magyar opera énekkari részletei, és sok kisebb-nagyobb kórusszereplés! S a számok mögött mennyi élet lüktet! Rádiós „ősbemutatók”, amelyek a magyar zenei élet vérkeringésébe segítettek olyan műveket, mint a Pomádé király, a Kádár Kata, a Kérők első — rádiós — változatát, vagy a Hősi éneket, az új oratóriumművészetnek ezt a nemes, mélyértelmű darabját. A tízéves „kórustörténelem” eseményekben gazdag napjai nemegyszer közvetlen kapcsolatot is teremtettek a közönséggel, a VI-os stúdió nyilvános adásain, meg a gyakori „külső szerepléseken”. Joggal mondhatjuk, hogy a Magyar Rádió Énekkara — amely jubiláris hangversenyén, a ma esti zeneakadémiai koncerten ismét a közönség nagy nyilvánossága előtt ad számot úttörő munkásságáról — mozgékonyságával, megbízható, értékes, művészi vállalkozásaival, az ország fontos kulturális értékei közé emelkedett. — Milyen körülmények között alakult meg a kórus? — Főiskolás fiatalokból, konzervatóriumba járó énekesekből, üzemi kórusok tagjaiból, régi Vándor-kórus tagokból regrutálódott tíz évvel ezelőtt az énekkar. Székely Endre, majd Darázs Árpád után Vásárhelyi Zoltán Kossuth-díjas karnagyunk vette kézbe a kórus vezetését, s az énekes képzés erőteljes hangsúlyozásával, a zenei műveltség alapjainak lerakásával 1955-től 1958-ig kariskola formájában rendkívül magas színvonalra emelte a kórust. Ennek a ma is folyó s azóta tovább fejlesztett nevelőmunkának köszönhető, hogy ma nincs olyan nagy különbség a kórustagok szakmai szintjében, mint volt. A nevelők, korrepetitorok alapos munkája nyomán úgy véljük, közel járunk ahhoz a nem lekicsinylendő célhoz, hogy a kórus érje el egy jó szimfonikus zenekar biztonságát. Nyilván a kariskola és az említett továbbképzés eredménye, hogy a Magyar Rádió Énekkarából jeles szólistatehetségek nőttek ki. Hiszen Ágay Karola, Házy Erzsébet, Antalffy Albert, Bartha Alfonz, Göndöcs József, Molnár Miklós, Petri Miklós s még jónéhányan ebből az együttesből kerültek a magyar dalszínházak művészei közé. […] „ /R. L./
1960. február 20., Népszabadság „Négyszázhuszonnyolc magyar mű magnetofonszalagon” „Tízéves a Magyar Rádió Énekkara” „Nemigen dicsekedhet még egy magyar énekegyüttes akkora nyilvánossággal, mint a Magyar Rádió most jubiláló énekkara. Fennállásának tíz esztendeje alatt szinte az egész ország rádiót hallgató közönsége megismerkedett e kórus változatos jellegű produkcióival, s az új magyar énekes zene java jutott el közvetítésükkel a hallgatókhoz, e legszélesebb körű közvéleményhez. Imponáló számokra hivatkozik Vajda Cecília, az énekkar művészeti vezetője, amikor a megszólaltatott művek felől érdeklődünk: — Tíz év alatt 765 felvételt készített énekkarunk műsordarabjaiból a rádió. E tekintélyes mennyiségből is jelentősen emelkednek ki a magyar zeneművek. 428 magyar művet őriznek a magnetofonszalagok a mi tolmácsolásunkban. 192 tömegdal, 178 kíséret nélküli kórusmű mellett 37 kantáta és 11 magyar opera énekkari részletei, és sok kisebb-nagyobb kórusszereplés! S a számok mögött mennyi élet lüktet! Rádiós „ősbemutatók”, amelyek a magyar zenei élet vérkeringésébe segítettek olyan műveket, mint a Pomádé király, a Kádár Kata, a Kérők első — rádiós — változatát, vagy a Hősi éneket, az új oratóriumművészetnek ezt a nemes, mélyértelmű darabját. A tízéves „kórustörténelem” eseményekben gazdag napjai nemegyszer közvetlen kapcsolatot is teremtettek a közönséggel, a VI-os stúdió nyilvános adásain, meg a gyakori „külső szerepléseken”. Joggal mondhatjuk, hogy a Magyar Rádió Énekkara — amely jubiláris hangversenyén, a ma esti zeneakadémiai koncerten ismét a közönség nagy nyilvánossága előtt ad számot úttörő munkásságáról — mozgékonyságával, megbízható, értékes, művészi vállalkozásaival, az ország fontos kulturális értékei közé emelkedett. — Milyen körülmények között alakult meg a kórus? — Főiskolás fiatalokból, konzervatóriumba járó énekesekből, üzemi kórusok tagjaiból, régi Vándor-kórus tagokból regrutálódott tíz évvel ezelőtt az énekkar. Székely Endre, majd Darázs Árpád után Vásárhelyi Zoltán Kossuth-díjas karnagyunk vette kézbe a kórus vezetését, s az énekes képzés erőteljes hangsúlyozásával, a zenei műveltség alapjainak lerakásával 1955-től 1958-ig kariskola formájában rendkívül magas színvonalra emelte a kórust. Ennek a ma is folyó s azóta tovább fejlesztett nevelőmunkának köszönhető, hogy ma nincs olyan nagy különbség a kórustagok szakmai szintjében, mint volt. A nevelők, korrepetitorok alapos munkája nyomán úgy véljük, közel járunk ahhoz a nem lekicsinylendő célhoz, hogy a kórus érje el egy jó szimfonikus zenekar biztonságát. Nyilván a kariskola és az említett továbbképzés eredménye, hogy a Magyar Rádió Énekkarából jeles szólistatehetségek nőttek ki. Hiszen Ágay Karola, Házy Erzsébet, Antalffy Albert, Bartha Alfonz, Göndöcs József, Molnár Miklós, Petri Miklós s még jónéhányan ebből az együttesből kerültek a magyar dalszínházak művészei közé. […] „ /R. L./
3771 Búbánat 2017-01-19 20:59:53
1959. november 20., Népszabadság Az Operaház művészeinek látogatása az Unicum Likőrgyárban A IX. kerületi Unicum Likőrgyár dolgozóinak meghívására az Állami Operaház művészeinek egy csoportja — Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Dénes Erzsébet, Melis György és Kövecses Béla — felkeresték az üzemet. A vendégek végigjárták az üzemrészeket és megnézték a gyártási folyamatot. Ezt követően a művészek a gyár zsúfolásig telt művelődési termében opera- és operettrészletekből összeállított nagysikerű hangversenyt adtak az üzem dolgozóinak, akik kiemelkedő eredményeket értek el a kongresszusi munkaversenyben. (MTI)
1959. november 20., Népszabadság Az Operaház művészeinek látogatása az Unicum Likőrgyárban A IX. kerületi Unicum Likőrgyár dolgozóinak meghívására az Állami Operaház művészeinek egy csoportja — Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Dénes Erzsébet, Melis György és Kövecses Béla — felkeresték az üzemet. A vendégek végigjárták az üzemrészeket és megnézték a gyártási folyamatot. Ezt követően a művészek a gyár zsúfolásig telt művelődési termében opera- és operettrészletekből összeállított nagysikerű hangversenyt adtak az üzem dolgozóinak, akik kiemelkedő eredményeket értek el a kongresszusi munkaversenyben. (MTI)
3770 Búbánat 2017-01-19 20:58:21 [Válasz erre: 669 Búbánat 2007-07-19 11:28:27]
Kapcs. a 669. sorszámú bejegyzésemhez 1959. augusztus 2., Népszabadság A szegedi szabadtéri játékok első előadásai János vitéz [...] "Novemberben lesz 55 esztendeje, hogy Kacsóh Pongrácz „János vitéz”-ének dallamai először csendültek fel az egykori Király Színházban, új hangot ütve meg az akkor divatozó bécsi operettmuzsikával szemben. Azóta ezernél is többször játszották, s játsszák most is, alig fakuló népszerűséggel, jóllehet a növekvő igények világánál mindinkább előbukkannak a szeplői is; nem annyira a muzsikáé, bár az sem egyforma értékű, s nem is a verseké, mint inkább a librettóé, amelyben bizony több az ügyes színpadi lelemény, mint az igazi mélység. Bizonnyal a népszerűség, s a népszerűségben rejlő vonzóerő tűzette műsorra a daljátékot most Szegeden is. A választás annál is inkább helyesnek látszott, mert ha van zenés játék, amely „minden jel szerint" szabadtéri színpadra kívánkozik, a János vitéz valóban az. Hiszen alig van jelenete, amely ne a szabadban játszódnék, s mesés környezete is szabadtéri megjelenítésre ösztönöz. Ezúttal azonban a valóság valahogy rácáfolt a „papírformára”. Kiderült: a János vitéz kedves naivitásához egyszerűbb, intimebb környezet illenék, mint a szegedi Dóm tér hideg falai; s hogy a monumentalitás nem emeli, inkább elnyomja azt, ami szép, vonzó, szívhezszóló a János vitézben. Igaz, Sándor Lajos díszlettervező mint valami színes mesekönyv lapjait hajtogatja szép díszleteit a dóm homlokzata elé; stilizált fák és virágok tarkítják a színpadot; a francia király udvara a Napkirály egykori palotájában sem lehetett fényesebb, mint most itt a János vitéz színpadán; és Szinetár Miklós rendezése is mindent megtesz a siker érdekében. Szinte halmozza a rendezői fogásokat (lovasvágta a nézőtér oldalán, csata a színpaddal átellenes háztetőn, rakétapufogtatás, tündérországi aranyeső a dóm tornyaiból, bohózati játékötletek, s ízes és ízetlen „bemondások”) — a hiba éppen az, hogy nagyon is megpróbálnak mindent beleadni ez előadásba, „ami jó és drága”. Azt mondhatná valaki, hogy a szabadtéri előadás nemcsak elbírja, hanem szinte kívánja a látványosságot, a meglepő rendezői fogásokat. A színes, vonzó színpad, az ötletes rendezés természetesen szükséges. Ebben az előadásban valahogy az a baj, hogy már-már annyi a külsőség, hogy a daljátékból főleg az vész el, ami vonzó benne; a kedvessége, az egyszerűsége. A fiatal Szinetár Miklós már jó néhány alkalommal bebizonyította, hogy igen tehetséges, gazdag fantáziájú rendező, de mostani munkája túl sokat markol, azonkívül mintha mindent a látványosságra összpontosított volna: a színészi játék, s a tömegek beállítására (a színpadméret itt is megbosszulja magát: a nagy létszámú kórus mellett olykor egy sereg statiszta is mozog a színpadon), láthatólag már jóval kevesebb ideje jutott. A címszerepben Sárdy János ízesen játszik és énekel, Házy Erzsébet színes, gazdag tehetsége Iluska poetikus életrekeltésében is vonzóan bontakozik, ki, bár játéka még nem szabadult fel eléggé. A francia királykisasszonyt Gencsy Sári játssza, énekli kedvesen. harmonikusan. Gobbi Hilda gonosz mostohája mintha valamelyik Grimm-meséből lépett volna elő. Bagó dalai Fodor János hangján csendülnek fel. A csetlő-botló szenilis francia királyt Rajz János játssza, az igazi komédiás mókázó kedvével; kár, hogy helyenként visszaél a szerepadta lehetőségekkel. A strázsamestert Szabadi István énekli lendületesen, a falu csőszét Márkus Ferenc alakítja találóan. Az előadást a fiatal Szalatsy István vezényli, általában jól kézben tartva a népes zenekart és a még népesebb énekkart. A teljes igazság kedvéért még el kell mondani, hogy a közönség szívesen fogadta a produkciót, sokat tapsolt, s egyik-másik rendezői ötlet nyíltszíni elismerést is aratott.” / Lózsy János/
Kapcs. a 669. sorszámú bejegyzésemhez 1959. augusztus 2., Népszabadság A szegedi szabadtéri játékok első előadásai János vitéz [...] "Novemberben lesz 55 esztendeje, hogy Kacsóh Pongrácz „János vitéz”-ének dallamai először csendültek fel az egykori Király Színházban, új hangot ütve meg az akkor divatozó bécsi operettmuzsikával szemben. Azóta ezernél is többször játszották, s játsszák most is, alig fakuló népszerűséggel, jóllehet a növekvő igények világánál mindinkább előbukkannak a szeplői is; nem annyira a muzsikáé, bár az sem egyforma értékű, s nem is a verseké, mint inkább a librettóé, amelyben bizony több az ügyes színpadi lelemény, mint az igazi mélység. Bizonnyal a népszerűség, s a népszerűségben rejlő vonzóerő tűzette műsorra a daljátékot most Szegeden is. A választás annál is inkább helyesnek látszott, mert ha van zenés játék, amely „minden jel szerint" szabadtéri színpadra kívánkozik, a János vitéz valóban az. Hiszen alig van jelenete, amely ne a szabadban játszódnék, s mesés környezete is szabadtéri megjelenítésre ösztönöz. Ezúttal azonban a valóság valahogy rácáfolt a „papírformára”. Kiderült: a János vitéz kedves naivitásához egyszerűbb, intimebb környezet illenék, mint a szegedi Dóm tér hideg falai; s hogy a monumentalitás nem emeli, inkább elnyomja azt, ami szép, vonzó, szívhezszóló a János vitézben. Igaz, Sándor Lajos díszlettervező mint valami színes mesekönyv lapjait hajtogatja szép díszleteit a dóm homlokzata elé; stilizált fák és virágok tarkítják a színpadot; a francia király udvara a Napkirály egykori palotájában sem lehetett fényesebb, mint most itt a János vitéz színpadán; és Szinetár Miklós rendezése is mindent megtesz a siker érdekében. Szinte halmozza a rendezői fogásokat (lovasvágta a nézőtér oldalán, csata a színpaddal átellenes háztetőn, rakétapufogtatás, tündérországi aranyeső a dóm tornyaiból, bohózati játékötletek, s ízes és ízetlen „bemondások”) — a hiba éppen az, hogy nagyon is megpróbálnak mindent beleadni ez előadásba, „ami jó és drága”. Azt mondhatná valaki, hogy a szabadtéri előadás nemcsak elbírja, hanem szinte kívánja a látványosságot, a meglepő rendezői fogásokat. A színes, vonzó színpad, az ötletes rendezés természetesen szükséges. Ebben az előadásban valahogy az a baj, hogy már-már annyi a külsőség, hogy a daljátékból főleg az vész el, ami vonzó benne; a kedvessége, az egyszerűsége. A fiatal Szinetár Miklós már jó néhány alkalommal bebizonyította, hogy igen tehetséges, gazdag fantáziájú rendező, de mostani munkája túl sokat markol, azonkívül mintha mindent a látványosságra összpontosított volna: a színészi játék, s a tömegek beállítására (a színpadméret itt is megbosszulja magát: a nagy létszámú kórus mellett olykor egy sereg statiszta is mozog a színpadon), láthatólag már jóval kevesebb ideje jutott. A címszerepben Sárdy János ízesen játszik és énekel, Házy Erzsébet színes, gazdag tehetsége Iluska poetikus életrekeltésében is vonzóan bontakozik, ki, bár játéka még nem szabadult fel eléggé. A francia királykisasszonyt Gencsy Sári játssza, énekli kedvesen. harmonikusan. Gobbi Hilda gonosz mostohája mintha valamelyik Grimm-meséből lépett volna elő. Bagó dalai Fodor János hangján csendülnek fel. A csetlő-botló szenilis francia királyt Rajz János játssza, az igazi komédiás mókázó kedvével; kár, hogy helyenként visszaél a szerepadta lehetőségekkel. A strázsamestert Szabadi István énekli lendületesen, a falu csőszét Márkus Ferenc alakítja találóan. Az előadást a fiatal Szalatsy István vezényli, általában jól kézben tartva a népes zenekart és a még népesebb énekkart. A teljes igazság kedvéért még el kell mondani, hogy a közönség szívesen fogadta a produkciót, sokat tapsolt, s egyik-másik rendezői ötlet nyíltszíni elismerést is aratott.” / Lózsy János/
3769 Búbánat 2017-01-19 20:52:10 [Válasz erre: 2604 Búbánat 2013-12-17 20:22:00]
Kapcs. a 2604., 3549. sorszámú bejegyzésekhez 1959. június 16. Népszabadság "[...] A másik nyári újdonság a Balatoni Rómeó című, mai tárgyú, zenés vígjáték. Tóth Miklós írta, zenéjét Horváth Jenő szerezte. A vidám darab egy budapesti nagyáruház balatoni divatbemutatója körül támadt bonyodalmakat mutatja be. Első előadása július 18-án lesz az Állatkerti Szabadtéri Színpadon, majd a Balaton partján és vidéki városokban is. játsszák. A főbb szerepeket Fónay Márta, Házy Erzsébet, Lórán Lenke, Psota Irén, Agárdy Gábor és Gálcsiki János alakítja, rendező Horváth Tivadar."
Kapcs. a 2604., 3549. sorszámú bejegyzésekhez 1959. június 16. Népszabadság "[...] A másik nyári újdonság a Balatoni Rómeó című, mai tárgyú, zenés vígjáték. Tóth Miklós írta, zenéjét Horváth Jenő szerezte. A vidám darab egy budapesti nagyáruház balatoni divatbemutatója körül támadt bonyodalmakat mutatja be. Első előadása július 18-án lesz az Állatkerti Szabadtéri Színpadon, majd a Balaton partján és vidéki városokban is. játsszák. A főbb szerepeket Fónay Márta, Házy Erzsébet, Lórán Lenke, Psota Irén, Agárdy Gábor és Gálcsiki János alakítja, rendező Horváth Tivadar."
3768 Búbánat 2017-01-19 20:48:11 [Válasz erre: 988 Búbánat 2007-11-23 23:03:38]
Kapcs. a 988. sorszámhoz 1959. január 27., Népszabadság Operaházi esték (Puccini Turandot-bemutatójának párhuzamos szereposztásáról…) „A Puccini-év hazai eseménysorozatában Állami Operaházunk most, tíz esztendei pihentetés után új díszletekkel, új rendezésben és új betanulásban mutatta be a közönségnek a száz éve született zeneköltő befejezetlen hattyúdalát, a Turandotot. […] A címszerepben Takács Paula remekel. Hatalmas vívőerejű drámai szopránhangjának a szólam énektechnikai megoldása egyáltalán nem okoz gondot, úgy, hogy figyelmét, teljesen a szerep színészi kidolgozására, átélésére fordíthatja. Turandotja valóban ritka értékű alakítás. Laczkó Mária szintén szárnyaló énekkel és figyelemreméltó vonásokkal formálja meg a hercegkisasszony alakját. Liut Orosz Júlia kelti életre. Behízelgően meleg, nemes csengésű lírai szopránja igazi Liu-hang, s a bensőség és poézis, amellyel Puccini e legvonzóbb nőalakját megrajzolja, minden bizonnyal sokáig emlékezetében marad a nézőknek. Házy Erzsébet igazi színpadi alkat, nemcsak szépen énekel és meggyőzően játszik, hanem megvan az az adottsága, hogy a szerep kívánta légkört is mindig meg tudja teremteni. Liuja is megkapó alakítás. Kalafot Járay József, a párhuzamos szereposztásban Pálos Imre énekli. Alakításukban örömünk tellett. Mindketten biztos urai a „hanggyilkos” szólam legfelsőbb fekvéseinek; Járay szerepformálásán látszik, hogy nagyobb színpadi rutin az alapja, Pálost vérbeli operaénekesi vénája segíti sikerre, hangjának színe, vivőereje is, szárnyaló éneke is, színpadi tartása is szinte erre a szerepre jelöli ki. A fiatal, rokonszenves művész ezzel az alakításával legjobb tenoristáink közé került. A három miniszter Melis György, Kishegyi Árpád és Réti József, illetőleg Radnay György, Külkey László és Palcsó Sándor formálásában kel életre. Mindnyájuk alakítása csiszolt, jól egybehangolt teljesítmény. Székely Mihály sokszor méltatott Timurja most is mélyen megrendít, de igen hiteles tatár királyt állít színpadra Antalffy Albert is; alakítása különösen Liu halálakor megindító. Az agg császár „földöntúli” hangját Somogyvári Lajos és Kolonich János szólaltja meg illúziót keltően; a mandarint Varga András és Rajna András énekli; Vargáé a tekintélyesebb.” /Lózsy János/
Kapcs. a 988. sorszámhoz 1959. január 27., Népszabadság Operaházi esték (Puccini Turandot-bemutatójának párhuzamos szereposztásáról…) „A Puccini-év hazai eseménysorozatában Állami Operaházunk most, tíz esztendei pihentetés után új díszletekkel, új rendezésben és új betanulásban mutatta be a közönségnek a száz éve született zeneköltő befejezetlen hattyúdalát, a Turandotot. […] A címszerepben Takács Paula remekel. Hatalmas vívőerejű drámai szopránhangjának a szólam énektechnikai megoldása egyáltalán nem okoz gondot, úgy, hogy figyelmét, teljesen a szerep színészi kidolgozására, átélésére fordíthatja. Turandotja valóban ritka értékű alakítás. Laczkó Mária szintén szárnyaló énekkel és figyelemreméltó vonásokkal formálja meg a hercegkisasszony alakját. Liut Orosz Júlia kelti életre. Behízelgően meleg, nemes csengésű lírai szopránja igazi Liu-hang, s a bensőség és poézis, amellyel Puccini e legvonzóbb nőalakját megrajzolja, minden bizonnyal sokáig emlékezetében marad a nézőknek. Házy Erzsébet igazi színpadi alkat, nemcsak szépen énekel és meggyőzően játszik, hanem megvan az az adottsága, hogy a szerep kívánta légkört is mindig meg tudja teremteni. Liuja is megkapó alakítás. Kalafot Járay József, a párhuzamos szereposztásban Pálos Imre énekli. Alakításukban örömünk tellett. Mindketten biztos urai a „hanggyilkos” szólam legfelsőbb fekvéseinek; Járay szerepformálásán látszik, hogy nagyobb színpadi rutin az alapja, Pálost vérbeli operaénekesi vénája segíti sikerre, hangjának színe, vivőereje is, szárnyaló éneke is, színpadi tartása is szinte erre a szerepre jelöli ki. A fiatal, rokonszenves művész ezzel az alakításával legjobb tenoristáink közé került. A három miniszter Melis György, Kishegyi Árpád és Réti József, illetőleg Radnay György, Külkey László és Palcsó Sándor formálásában kel életre. Mindnyájuk alakítása csiszolt, jól egybehangolt teljesítmény. Székely Mihály sokszor méltatott Timurja most is mélyen megrendít, de igen hiteles tatár királyt állít színpadra Antalffy Albert is; alakítása különösen Liu halálakor megindító. Az agg császár „földöntúli” hangját Somogyvári Lajos és Kolonich János szólaltja meg illúziót keltően; a mandarint Varga András és Rajna András énekli; Vargáé a tekintélyesebb.” /Lózsy János/
