955 Búbánat 2007-11-12 21:05:12 [Válasz erre: 954 tukán 2007-11-12 19:27:22]
Igen, őt nevesítettem az előzményben hivatkozott sorszám alatt.
Igen, őt nevesítettem az előzményben hivatkozott sorszám alatt.
954 tukán 2007-11-12 19:27:22 [Válasz erre: 953 Búbánat 2007-11-12 19:19:39]
Házy Erzsébet húgát, aki színésznő, Telessy Györgyinek hívják, dehát ezt biztosan tudod!
Házy Erzsébet húgát, aki színésznő, Telessy Györgyinek hívják, dehát ezt biztosan tudod!
953 Búbánat 2007-11-12 19:19:39 [Válasz erre: 374 Búbánat 2006-11-08 14:04:34]
A \"Plusz 1 fő\" c., 1966-ban készült televíziós \"zenés családi revü\" c. műsorról találtam egy alapos kritikát a Film Színház Muzsika 1966. augusztus 26-i lapszámában (34. szám) A cikk címe: Számos „plusz” A cikk szerzője: Kürti László. A 374. sorszám alatt írtakhoz kiegészítésül ebből a cikkből további adalékokat közlök a műsorról: - Az interjúkat Szepesi György készítette. - A műsor blokkjainak szerzőit külön-külön nem tüntették fel a filmen, így csak az állapítható meg, hogy írták: Bencsik Imre, Harsányi Béla, Kövesdi Nagy Lajos, Tímár György és Szenes Iván. - Zenei összeállító: Hajdú Júlia - A filmekben a táncos jelenetek koreográfiáját Seregi László készítette, aki nem áll rokoni kapcsolatban a rendező Seregi Lászlóval - A felvételre a TV Művész Klubjában került sor - A következő művészek hoztak „Plusz 1 főt”: Latinovits Zoltán, Lakatos Gabriella, Rátonyi Róbert, Sinkovits Imre, Devecseri Gábor, Alfonzó, Mészáros Ági, Bilicsi Tivadar, Ruttkai Éva, Házy Erzsébet, Benkő Gyula, ifj. Latabár Kálmán, Zsoldos Imre. - De többen egy főnél is többet hoztak: Latinovits - Bujtor - Frenreisz, Sinkovits - Sinkó - Gombos Kati. - Lakatos Gabriella a húgával lépett fel, akárcsak - Házy Erzsébet, aki a Házy-Sisters formációval lepte meg a közönséget. A recenzornak nagyon nem tetszett a Sinkovits-blokk, unalmasnak tartotta a látottakat, erről hosszasan fejti ki lesújtó véleményét, ugyanakkor nagyon dicsérte Ráthonyi Hajnit, tetszettek neki Lakatos Gabrielláék, a Házy- Sisterek, Alfonzóék, Latinovitsék,és a többieké,kiknek műsorait egyenként górcső alá veszi. Megemlíti Tolnay Klárit is, aki csak egyedül érkezett a stúdióba, de amit produkált, azzal messzemenőkig elnyerte tetszését…
A \"Plusz 1 fő\" c., 1966-ban készült televíziós \"zenés családi revü\" c. műsorról találtam egy alapos kritikát a Film Színház Muzsika 1966. augusztus 26-i lapszámában (34. szám) A cikk címe: Számos „plusz” A cikk szerzője: Kürti László. A 374. sorszám alatt írtakhoz kiegészítésül ebből a cikkből további adalékokat közlök a műsorról: - Az interjúkat Szepesi György készítette. - A műsor blokkjainak szerzőit külön-külön nem tüntették fel a filmen, így csak az állapítható meg, hogy írták: Bencsik Imre, Harsányi Béla, Kövesdi Nagy Lajos, Tímár György és Szenes Iván. - Zenei összeállító: Hajdú Júlia - A filmekben a táncos jelenetek koreográfiáját Seregi László készítette, aki nem áll rokoni kapcsolatban a rendező Seregi Lászlóval - A felvételre a TV Művész Klubjában került sor - A következő művészek hoztak „Plusz 1 főt”: Latinovits Zoltán, Lakatos Gabriella, Rátonyi Róbert, Sinkovits Imre, Devecseri Gábor, Alfonzó, Mészáros Ági, Bilicsi Tivadar, Ruttkai Éva, Házy Erzsébet, Benkő Gyula, ifj. Latabár Kálmán, Zsoldos Imre. - De többen egy főnél is többet hoztak: Latinovits - Bujtor - Frenreisz, Sinkovits - Sinkó - Gombos Kati. - Lakatos Gabriella a húgával lépett fel, akárcsak - Házy Erzsébet, aki a Házy-Sisters formációval lepte meg a közönséget. A recenzornak nagyon nem tetszett a Sinkovits-blokk, unalmasnak tartotta a látottakat, erről hosszasan fejti ki lesújtó véleményét, ugyanakkor nagyon dicsérte Ráthonyi Hajnit, tetszettek neki Lakatos Gabrielláék, a Házy- Sisterek, Alfonzóék, Latinovitsék,és a többieké,kiknek műsorait egyenként górcső alá veszi. Megemlíti Tolnay Klárit is, aki csak egyedül érkezett a stúdióba, de amit produkált, azzal messzemenőkig elnyerte tetszését…
952 Búbánat 2007-11-12 15:12:41 [Válasz erre: 945 -zéta- 2007-11-10 19:47:51]
Várhelyi Endre, úgy bizony, a felsorolás elején még Endre volt, de hogy lehet belőle András? Igaz, II. Endre királyunkat is hívjuk II. Andrásnak...
Várhelyi Endre, úgy bizony, a felsorolás elején még Endre volt, de hogy lehet belőle András? Igaz, II. Endre királyunkat is hívjuk II. Andrásnak...
951 Búbánat 2007-11-12 15:06:51 [Válasz erre: 949 alfredoo 2007-11-11 13:18:02]
Szinte semmi, leszámítva, hogy a rádiós operettfelvételen és a filmben is Házy Erzsébet szerepel. A film zenéje sem Offenbach, az eredetit a film kedvéért jócskán átdolgozta Patachics Iván. A Mezzo már nem tudom hanyadszor ismétli, de nem tudok betelni vele... Holnap du. is megnézhető ott. Én meg arra várok, hogy a Gerolsteini kaland végre kijöjjön DVD-n is...
Szinte semmi, leszámítva, hogy a rádiós operettfelvételen és a filmben is Házy Erzsébet szerepel. A film zenéje sem Offenbach, az eredetit a film kedvéért jócskán átdolgozta Patachics Iván. A Mezzo már nem tudom hanyadszor ismétli, de nem tudok betelni vele... Holnap du. is megnézhető ott. Én meg arra várok, hogy a Gerolsteini kaland végre kijöjjön DVD-n is...
950 Búbánat 2007-11-12 15:00:38 [Válasz erre: 944 Haandel 2007-11-10 19:17:26]
Nagyszerű ez a műholdas lehetőség! Videó kazettán már hozzájutottam ehhez! Jó lenne az osztrák/német Cigánybáróra is hasonlóképpen szert tennem! Házy Erzsébetnek ez a másik külföldi operettprodukciója (a Marica grófnője mellett), melyből játékfilm - és utóbb LP, CD és VHS készült. Ebben Rudolf Schock volt a partnere. (Lásd a 366., 367., 368. sorszámak alatt)
Nagyszerű ez a műholdas lehetőség! Videó kazettán már hozzájutottam ehhez! Jó lenne az osztrák/német Cigánybáróra is hasonlóképpen szert tennem! Házy Erzsébetnek ez a másik külföldi operettprodukciója (a Marica grófnője mellett), melyből játékfilm - és utóbb LP, CD és VHS készült. Ebben Rudolf Schock volt a partnere. (Lásd a 366., 367., 368. sorszámak alatt)
949 alfredoo 2007-11-11 13:18:02 [Válasz erre: 943 Búbánat 2007-11-09 12:50:28]
szent bubanat a mezzoban most fog menni/ment offenbach gerolsteini nagyhercegno. mi az osszefugges/kapcsolat a gerolsteini kaland es az operett(??) kozott?
szent bubanat a mezzoban most fog menni/ment offenbach gerolsteini nagyhercegno. mi az osszefugges/kapcsolat a gerolsteini kaland es az operett(??) kozott?
947 tukán 2007-11-11 00:23:17 [Válasz erre: 944 Haandel 2007-11-10 19:17:26]
Istenem, Ljuba Welitsch !
Istenem, Ljuba Welitsch !
945 -zéta- 2007-11-10 19:47:51
Kedves Búbánat! Téged egyszer szentté fogunk avatni ezért a topicért. Egy apró megjegyzés: a Don Pasquale előadásokon szereplő Várghelyi András szerintem Endre. Üdv és tudd: nagyon jó, hogy írod... :-)
Kedves Búbánat! Téged egyszer szentté fogunk avatni ezért a topicért. Egy apró megjegyzés: a Don Pasquale előadásokon szereplő Várghelyi András szerintem Endre. Üdv és tudd: nagyon jó, hogy írod... :-)
944 Haandel 2007-11-10 19:17:26 [Válasz erre: 899 Haandel 2007-10-29 19:29:37]
Házy Erzsébet - műholdas TV-ben és rádióban (1) Gräfin Mariza (film) Operette von Emmerich Kálmán Fernsehinszenierung, BR Deutschland 1974 Gräfin Mariza - Erszébet Házy Graf Tassilo - Renè Kollo Lisa - Dagmar Koller Koloman Zsupán - Kurt Huemer Fürst Populescu - Benno Kusche Fürstin Bozena - Ljuba Welitsch Tschekko - Kurt Grosskurth Mamutschka - Irma Patkos Manja - Olivera Miljakovic Mariza barátnõje - Sunyovszky Szilvia Penizek - Latinovics Zoltán Regie: Eugen York Choreographie: Antal Fodor Musikalische Leitung: Wolfgang Ebert Szenenbild: Otto Pischinger Neben der \"Csardasfürstin\" ist \"Gräfin Mariza\" das meistgespielte Werk Emmerich Kálmáns und gehört heute noch zu den beliebtesten Operetten der Literatur. Die Melodien wurden überall nachgesungen und gingen um die ganze Welt. Die vom ungarischen Kolorit lebende Geschichte, deren Handlungsmittelpunkt das Zueinanderfinden der reichen und lebenslustigen Mariza und des verarmten Tassilo bildet, weist eine Vielzahl von Evergreens auf, wie \"Grüß mir die süßen, die reizenden Frauen im schönen Wien\", \"Komm mit nach Varasdin\", \"Auch ich war einst ein feiner Csardaskavalier\", und das volksliedhafte \"Brüderlein-Schwesterlein\". Dieser Musikfilm wurde von Regisseur Eugen York mit Erszébet Házy und René Kollo in den Hauptrollen an ungarischen Originalplätzen gedreht. ZDFtheaterkanal (Astra 19.2E műhold, Díjmentes) 2007-01-01 15:40 2007-01-04 10:40 2007-01-09 10:40 2007-01-13 15:40 2007-01-18 15:40 2007-01-21 10:40 2007-01-23 15:40 2007-01-26 10:40 2007-01-31 10:40 Gräfin Mariza Classica (classica.de, Premiere.de műholdas csomag, Astra 19.2E műhold) 2007-11-19 19:55 2007-11-20 12:10 Mit der \"Csárdásfürstin\" rückte Emmerich Kálmán in die Reihe der meistgespielten Komponisten auf. 1924 gelang ihm mit der \"Gräfin Mariza\" ein weiterer internationaler Erfolg. Der Film enstand an ungarischen Originalschauplätzen. Wolfgang Ebert dirigiert die Wiener Symphoniker. - Mit René Kollo und Erzsebet Hazy in den Hauptpartien. Mariza - Részlet - See the Trailer! http://www.hmv.co.jp/product/detail/2615572
Házy Erzsébet - műholdas TV-ben és rádióban (1) Gräfin Mariza (film) Operette von Emmerich Kálmán Fernsehinszenierung, BR Deutschland 1974 Gräfin Mariza - Erszébet Házy Graf Tassilo - Renè Kollo Lisa - Dagmar Koller Koloman Zsupán - Kurt Huemer Fürst Populescu - Benno Kusche Fürstin Bozena - Ljuba Welitsch Tschekko - Kurt Grosskurth Mamutschka - Irma Patkos Manja - Olivera Miljakovic Mariza barátnõje - Sunyovszky Szilvia Penizek - Latinovics Zoltán Regie: Eugen York Choreographie: Antal Fodor Musikalische Leitung: Wolfgang Ebert Szenenbild: Otto Pischinger Neben der \"Csardasfürstin\" ist \"Gräfin Mariza\" das meistgespielte Werk Emmerich Kálmáns und gehört heute noch zu den beliebtesten Operetten der Literatur. Die Melodien wurden überall nachgesungen und gingen um die ganze Welt. Die vom ungarischen Kolorit lebende Geschichte, deren Handlungsmittelpunkt das Zueinanderfinden der reichen und lebenslustigen Mariza und des verarmten Tassilo bildet, weist eine Vielzahl von Evergreens auf, wie \"Grüß mir die süßen, die reizenden Frauen im schönen Wien\", \"Komm mit nach Varasdin\", \"Auch ich war einst ein feiner Csardaskavalier\", und das volksliedhafte \"Brüderlein-Schwesterlein\". Dieser Musikfilm wurde von Regisseur Eugen York mit Erszébet Házy und René Kollo in den Hauptrollen an ungarischen Originalplätzen gedreht. ZDFtheaterkanal (Astra 19.2E műhold, Díjmentes) 2007-01-01 15:40 2007-01-04 10:40 2007-01-09 10:40 2007-01-13 15:40 2007-01-18 15:40 2007-01-21 10:40 2007-01-23 15:40 2007-01-26 10:40 2007-01-31 10:40 Gräfin Mariza Classica (classica.de, Premiere.de műholdas csomag, Astra 19.2E műhold) 2007-11-19 19:55 2007-11-20 12:10 Mit der \"Csárdásfürstin\" rückte Emmerich Kálmán in die Reihe der meistgespielten Komponisten auf. 1924 gelang ihm mit der \"Gräfin Mariza\" ein weiterer internationaler Erfolg. Der Film enstand an ungarischen Originalschauplätzen. Wolfgang Ebert dirigiert die Wiener Symphoniker. - Mit René Kollo und Erzsebet Hazy in den Hauptpartien. Mariza - Részlet - See the Trailer! http://www.hmv.co.jp/product/detail/2615572
943 Búbánat 2007-11-09 12:50:28
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 16. Pjotr Iljics Csajkovszkij: Anyegin - Tatjana – 1955. január 27. Magyar Állami Operaház Fordította: Blum Tamás Díszlet: Oláh Gusztáv Jelmez: Márk Tivadar Koreográfus: V.I. Ponomarlov Rendező: N. SZ. Dombrovszkij Karmester: Komor Vilmos Szereposztás: Anyegin: Losonczy György Lenszkij: Udvardy Tibor TATJANA: HÁZY ERZSÉBET Olga: Tamássy Éva Larina: Uher Zita Filipjevna: Aarika Anelli Gremin: Littasy György Zareckij: Rissay Pál Triquet: Kishegyi Árpád Kapitány: Nádas Tibor Guillot: Lux Tibor 1955. február 4.: Komor Vilmos – Melis György, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Tamássy Éva, Uher Zita, Aarika Anelli, SINKÓ GYÖRGY mv. (Szegedi Nemzeti Színház), Rissay Pál, Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, Lux Tibor 1955. március 31.: Kórodi András – Svéd Sándor, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Tamássy Éva, Uher Zita, Aarika Anelli, Littasy György, Rissay Pál, Fekete Pál, Pálfy Endre, Lux Tibor 1955. május 10.: Komor Vilmos - Svéd Sándor, Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Tamássy Éva, Palánkay Klára, Budanovits Mária, Sinkó György mv., Fekete Pál, Pálfy Endre, Lux Tibor 1958. január 19.: Kórodi András - Losonczy György, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Uher Zita, Budanovits Mária, Székely Mihály, Galsay Ervin, Fehér Pál, Nádas Tibor, Lux Tibor 1958. január 23.: Komor Vilmos - Melis György, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Tamássy Éva, Palánkay Klára, Budanovits Mária, Székely Mihály, Faragó András, Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, Lux Tibor 1958. március 12.: Komor Vilmos - Melis György, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Tamássy Éva, Palánkay Klára, Budanovits Mária, Bódy József, Faragó András, Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, Lux Tibor 1959. január 2.: Kórodí András – ANDRZEJ HIOLSKI mv. (Varsói Operaház magánénekese), Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Palánkay Klára, Németh Anna, Horváth László, Rissay Pál, Kishegyi Árpád, Pálfy Endre, Lux Tibor 1959. február 28.: Kórodi András - Melis György, Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Uher Zita, Németh Anna, Horváth László, Rissay Pál, Somogyváry Lajos, Pálfy Endre, Lux Tibor 1959. március 11.: Kórodi András – PAVEL KARMALYREK mv. (Lvov Opera magánénekese), Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Uher Zita, Aarika Anelli, Bódy József, Faragó András, Somogyváry Lajos, Nádas Tibor, Lux Tibor 1959. szeptember 30.: Kórodi András – Svéd Sándor, Simándy József, Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Palánkay Klára, Aarika Anelli, Bódy József, Faragó András, Réti József, Pálfy Endre, Lux Tibor 1960. április 22.: Kerekes János – Bende Zsolt, Bartha Alfonz, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Palánkay Klára, Németh Anna, Horváth László, Molnár Miklós, Réti József, Pálfy Endre, Lux Tibor 1960. április 28.: Kerekes János – NICOLAE HERLEA mv. (Bukaresti Operaház magánénekese), Simándy József, Házy Erzsébet, Svéd Nóra, Dósa Márta, Németh Anna, Horváth László, Molnár Miklós, Réti József, Pálfy Endre, Lux Tibor 1961. április 9.: Kórodi András – Bende Zsolt, Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Svéd Nóra, Uher Zita, Németh Anna, Bódy József, Molnár Miklós, Kishegyi Árpád, Pálfy Endre, Lux Tibor 1962. február 20.: Kerekes János – DAVID OHANASIAN mv. (Bukaresti Operaház magánénekese), Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Palánkay Klára, Barlay Zsuzsa, Bódy József, Molnár Miklós, Kishegyi Árpád, Pálfy Endre, Lux Tibor 1962. február 22.: Kerekes János – DAVID OHANASIAN mv. (Bukaresti Operaház magánénekese), Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Dósa Mária, Barlay Zsuzsa, Horváth László…. 1962. március 7.: Kerekes János – Svéd Sándor, Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Dósa Mária, Barlay Zsuzsa, Horváth László…. 1962. május 13.: Kerekes János – Svéd Sándor, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Palánkay Klára, Barlay Zsuzsa, Horváth László…. 1963. február 23.: Kerekes János – Bende Zsolt, Bartha Alfonz, Házy Erzsébet, Svéd Nóra, Dósa Mária, Barlay Zsuzsa, ZDENEK KROUPA mv. (Prágai Nemzeti Színház magánénekese)… 1963. szeptember 29.: Kerekes János – Bende Zsolt, Simándy József, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Uher Zita, Németh Anna, Mészáros Sándor, Kerekes Gábor, Réti József, Pálfy Endre, Lux Tibor 1967. február 4.: Kórodi András – Sebestyén Sándor, Bartha Alfonz, Házy Erzsébet, Svéd Nóra, Palánkay Klára, Barlay Zsuzsa, Horváth László… 1967. november 3.: Erdélyi Miklós – Bende Zsolt, Kiss Gyula, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Palánkay Klára, Szirmay Márta, Begányi Ferenc, Tóth László, Jagosich Péter, Turpinszky Béla, Lux Tibor 1967. december 12.: Kórodi András – Bende Zsolt, Korondy György, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Palánkay Klára, Szirmay Márta, Begányi Ferenc, Tóth László, Jagosich Péter, Turpinszky Béla, Lux Tibor 1968. június 21.: Komor Vilmos – Bende Zsolt, Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Eszenyi Irma, Szirmay Márta, Begányi Ferenc, Tóth László, Jagosich Péter, Bordás György, Lux Tibor 1969. november 11.: Kórody András – Bende Zsolt, Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Eszenyi Irma, Szirmay Márta, Ütő Endre, Tóth László, Kishegyi Árpád, Bordás György, Lux Tibor 1970. március 22.: Kerekes János – Sebestyén Sándor, Korondy György, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Eszenyi Irma, Jablonkay Éva, Bódy József, Tóth László, Somogyváry Lajos, Bordás György, Lux Géza 1972. február 11.: Kórodi András – Miller Lajos, Berkes János, Házy Erzsébet, Póka Eszter, Sándor Judit, Jablonkay Éva, Kováts Kolos, Németh József, Fülöp Attila, Pálfy Endre, Lux Tibor 1972. március 28.: Kórodi András – Miller Lajos, VIRGILIUSZ NOREJKA mv. (Litván Operaház), Házy Erzsébet, Póka Eszter, Sándor Judit, Szirmay Márta, Bódy József, Németh József, Fülöp Attila, Pálfy Endre, Lux Tibor 1972. október 6.: Erdélyi Miklós – Melis György, Berkes János, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Birkás Lilian, Szirmay Márta, Bódy József, Varga András, Fülöp Attila, Pálfy Endre, Lux Tibor 1973. október 14.: Kórodi András – Miller Lajos, Berkes János, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Sándor Judit, Jablonkay Éva, Kováts Kolos, Bordás György, Kishegyi Árpád, Polgár László, Lux Tibor 1975. május 7.: Kerekes János – Miller Lajos, Korondy György, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Sándor Judit, Szirmay Márta, Mészáros Sándor, Varga András, Fülöp Attila, Bordás György, Lux Tibor 1976. január 6.: Kerekes János - ANDRZEJ HIOLSKI mv. (Varsói Operaház magánénekese), Berkes János, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Sándor Judit, Jablonkay Éva, Kováts Kolos, Polgár László, Fülöp Attila, Bordás György, Lux Tibor 1976. április 24.: Kerekes János – SZABIN MARKOV mv. (Szófiai Nemzeti Opera magánénekese), Berkes János, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Sándor Judit, Jablonkay Éva, Kováts Kolos, Polgár László, Kishegyi Árpád, Bordás György, Lux Tibor 1976. november 3.: Koródi András - Bende Zsolt, Korondy György, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Tihanyi Éva, Szirmay Márta, Bódy József, Polgár László, Fülöp Attila, Póka Balázs, Lux Tibor 1977. február 13.: Kerekes János - Miller Lajos, Berkes János, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Sándor Judit, Szirmay Márta, Begányi Ferenc, Kárpáti Ernő, Kishegyi Árpád, Póka Balázs, Lux Tibor 1977. április 19.: Kórodi András – Melis György, VLAGYIMIR ATLANTOV mv. (Moszkvai Nagy Színház magánénekese), Házy Erzsébet, Szabó Anita, Tihanyi Éva, Jablonkay Éva, Ütő Endre, Kárpáti Ernő, Kishegyi Árpád, Póka Balázs, Lux Tibor 1978. május 18.: Kórodi András – Melis György, Berkes János, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Jász Klári, Jablonkay Éva, GREGOR JÓZSEF, Kertész Tamás, Gurszky János, Kovács Pál, Lux Tibor 1979. április 5. és 8.: Kerekes János – Ötvös Csaba, Berkes János, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Jász Klári, Jablonkay Éva, Ütő Endre, Domahidy László, Fülöp Attila, Kovács Pál, Lux Tibor 1979. szeptember 29.: Erdélyi Miklós – VÁCLAV ZITEK mv. (Prágai Nemzeti Színház magánénekese), VLAGYIMIR ATLANTOV mv. (Moszkvai Nagy Színház magánénekese), Házy Erzsébet, Szabó Anita, Jász Klári, Jablonkay Éva, Ütő Endre, Szüle Tamás, Gurszky János, Kovács Pál, Lux Tibor 1979. december 21.: Kórodi András - Ötvös Csaba, Berkes János, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Jász Klári, Jablonkay Éva, Ütő Endre, Szüle Tamás, Gurszky János, Kovács Pál, Lux Tibor 1980. február 3.: Kórodi András - Bende Zsolt, Bartha Alfonz, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Tihanyi Éva, Seregélly Katalin, Ütő Endre, Domahidy László, Fülöp Attila, Póka Balázs, Vámos Ottó
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 16. Pjotr Iljics Csajkovszkij: Anyegin - Tatjana – 1955. január 27. Magyar Állami Operaház Fordította: Blum Tamás Díszlet: Oláh Gusztáv Jelmez: Márk Tivadar Koreográfus: V.I. Ponomarlov Rendező: N. SZ. Dombrovszkij Karmester: Komor Vilmos Szereposztás: Anyegin: Losonczy György Lenszkij: Udvardy Tibor TATJANA: HÁZY ERZSÉBET Olga: Tamássy Éva Larina: Uher Zita Filipjevna: Aarika Anelli Gremin: Littasy György Zareckij: Rissay Pál Triquet: Kishegyi Árpád Kapitány: Nádas Tibor Guillot: Lux Tibor 1955. február 4.: Komor Vilmos – Melis György, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Tamássy Éva, Uher Zita, Aarika Anelli, SINKÓ GYÖRGY mv. (Szegedi Nemzeti Színház), Rissay Pál, Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, Lux Tibor 1955. március 31.: Kórodi András – Svéd Sándor, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Tamássy Éva, Uher Zita, Aarika Anelli, Littasy György, Rissay Pál, Fekete Pál, Pálfy Endre, Lux Tibor 1955. május 10.: Komor Vilmos - Svéd Sándor, Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Tamássy Éva, Palánkay Klára, Budanovits Mária, Sinkó György mv., Fekete Pál, Pálfy Endre, Lux Tibor 1958. január 19.: Kórodi András - Losonczy György, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Uher Zita, Budanovits Mária, Székely Mihály, Galsay Ervin, Fehér Pál, Nádas Tibor, Lux Tibor 1958. január 23.: Komor Vilmos - Melis György, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Tamássy Éva, Palánkay Klára, Budanovits Mária, Székely Mihály, Faragó András, Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, Lux Tibor 1958. március 12.: Komor Vilmos - Melis György, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Tamássy Éva, Palánkay Klára, Budanovits Mária, Bódy József, Faragó András, Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, Lux Tibor 1959. január 2.: Kórodí András – ANDRZEJ HIOLSKI mv. (Varsói Operaház magánénekese), Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Palánkay Klára, Németh Anna, Horváth László, Rissay Pál, Kishegyi Árpád, Pálfy Endre, Lux Tibor 1959. február 28.: Kórodi András - Melis György, Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Uher Zita, Németh Anna, Horváth László, Rissay Pál, Somogyváry Lajos, Pálfy Endre, Lux Tibor 1959. március 11.: Kórodi András – PAVEL KARMALYREK mv. (Lvov Opera magánénekese), Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Uher Zita, Aarika Anelli, Bódy József, Faragó András, Somogyváry Lajos, Nádas Tibor, Lux Tibor 1959. szeptember 30.: Kórodi András – Svéd Sándor, Simándy József, Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Palánkay Klára, Aarika Anelli, Bódy József, Faragó András, Réti József, Pálfy Endre, Lux Tibor 1960. április 22.: Kerekes János – Bende Zsolt, Bartha Alfonz, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Palánkay Klára, Németh Anna, Horváth László, Molnár Miklós, Réti József, Pálfy Endre, Lux Tibor 1960. április 28.: Kerekes János – NICOLAE HERLEA mv. (Bukaresti Operaház magánénekese), Simándy József, Házy Erzsébet, Svéd Nóra, Dósa Márta, Németh Anna, Horváth László, Molnár Miklós, Réti József, Pálfy Endre, Lux Tibor 1961. április 9.: Kórodi András – Bende Zsolt, Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Svéd Nóra, Uher Zita, Németh Anna, Bódy József, Molnár Miklós, Kishegyi Árpád, Pálfy Endre, Lux Tibor 1962. február 20.: Kerekes János – DAVID OHANASIAN mv. (Bukaresti Operaház magánénekese), Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Palánkay Klára, Barlay Zsuzsa, Bódy József, Molnár Miklós, Kishegyi Árpád, Pálfy Endre, Lux Tibor 1962. február 22.: Kerekes János – DAVID OHANASIAN mv. (Bukaresti Operaház magánénekese), Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Dósa Mária, Barlay Zsuzsa, Horváth László…. 1962. március 7.: Kerekes János – Svéd Sándor, Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Dósa Mária, Barlay Zsuzsa, Horváth László…. 1962. május 13.: Kerekes János – Svéd Sándor, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Palánkay Klára, Barlay Zsuzsa, Horváth László…. 1963. február 23.: Kerekes János – Bende Zsolt, Bartha Alfonz, Házy Erzsébet, Svéd Nóra, Dósa Mária, Barlay Zsuzsa, ZDENEK KROUPA mv. (Prágai Nemzeti Színház magánénekese)… 1963. szeptember 29.: Kerekes János – Bende Zsolt, Simándy József, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Uher Zita, Németh Anna, Mészáros Sándor, Kerekes Gábor, Réti József, Pálfy Endre, Lux Tibor 1967. február 4.: Kórodi András – Sebestyén Sándor, Bartha Alfonz, Házy Erzsébet, Svéd Nóra, Palánkay Klára, Barlay Zsuzsa, Horváth László… 1967. november 3.: Erdélyi Miklós – Bende Zsolt, Kiss Gyula, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Palánkay Klára, Szirmay Márta, Begányi Ferenc, Tóth László, Jagosich Péter, Turpinszky Béla, Lux Tibor 1967. december 12.: Kórodi András – Bende Zsolt, Korondy György, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Palánkay Klára, Szirmay Márta, Begányi Ferenc, Tóth László, Jagosich Péter, Turpinszky Béla, Lux Tibor 1968. június 21.: Komor Vilmos – Bende Zsolt, Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Eszenyi Irma, Szirmay Márta, Begányi Ferenc, Tóth László, Jagosich Péter, Bordás György, Lux Tibor 1969. november 11.: Kórody András – Bende Zsolt, Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Eszenyi Irma, Szirmay Márta, Ütő Endre, Tóth László, Kishegyi Árpád, Bordás György, Lux Tibor 1970. március 22.: Kerekes János – Sebestyén Sándor, Korondy György, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Eszenyi Irma, Jablonkay Éva, Bódy József, Tóth László, Somogyváry Lajos, Bordás György, Lux Géza 1972. február 11.: Kórodi András – Miller Lajos, Berkes János, Házy Erzsébet, Póka Eszter, Sándor Judit, Jablonkay Éva, Kováts Kolos, Németh József, Fülöp Attila, Pálfy Endre, Lux Tibor 1972. március 28.: Kórodi András – Miller Lajos, VIRGILIUSZ NOREJKA mv. (Litván Operaház), Házy Erzsébet, Póka Eszter, Sándor Judit, Szirmay Márta, Bódy József, Németh József, Fülöp Attila, Pálfy Endre, Lux Tibor 1972. október 6.: Erdélyi Miklós – Melis György, Berkes János, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Birkás Lilian, Szirmay Márta, Bódy József, Varga András, Fülöp Attila, Pálfy Endre, Lux Tibor 1973. október 14.: Kórodi András – Miller Lajos, Berkes János, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Sándor Judit, Jablonkay Éva, Kováts Kolos, Bordás György, Kishegyi Árpád, Polgár László, Lux Tibor 1975. május 7.: Kerekes János – Miller Lajos, Korondy György, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Sándor Judit, Szirmay Márta, Mészáros Sándor, Varga András, Fülöp Attila, Bordás György, Lux Tibor 1976. január 6.: Kerekes János - ANDRZEJ HIOLSKI mv. (Varsói Operaház magánénekese), Berkes János, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Sándor Judit, Jablonkay Éva, Kováts Kolos, Polgár László, Fülöp Attila, Bordás György, Lux Tibor 1976. április 24.: Kerekes János – SZABIN MARKOV mv. (Szófiai Nemzeti Opera magánénekese), Berkes János, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Sándor Judit, Jablonkay Éva, Kováts Kolos, Polgár László, Kishegyi Árpád, Bordás György, Lux Tibor 1976. november 3.: Koródi András - Bende Zsolt, Korondy György, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Tihanyi Éva, Szirmay Márta, Bódy József, Polgár László, Fülöp Attila, Póka Balázs, Lux Tibor 1977. február 13.: Kerekes János - Miller Lajos, Berkes János, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Sándor Judit, Szirmay Márta, Begányi Ferenc, Kárpáti Ernő, Kishegyi Árpád, Póka Balázs, Lux Tibor 1977. április 19.: Kórodi András – Melis György, VLAGYIMIR ATLANTOV mv. (Moszkvai Nagy Színház magánénekese), Házy Erzsébet, Szabó Anita, Tihanyi Éva, Jablonkay Éva, Ütő Endre, Kárpáti Ernő, Kishegyi Árpád, Póka Balázs, Lux Tibor 1978. május 18.: Kórodi András – Melis György, Berkes János, Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Jász Klári, Jablonkay Éva, GREGOR JÓZSEF, Kertész Tamás, Gurszky János, Kovács Pál, Lux Tibor 1979. április 5. és 8.: Kerekes János – Ötvös Csaba, Berkes János, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Jász Klári, Jablonkay Éva, Ütő Endre, Domahidy László, Fülöp Attila, Kovács Pál, Lux Tibor 1979. szeptember 29.: Erdélyi Miklós – VÁCLAV ZITEK mv. (Prágai Nemzeti Színház magánénekese), VLAGYIMIR ATLANTOV mv. (Moszkvai Nagy Színház magánénekese), Házy Erzsébet, Szabó Anita, Jász Klári, Jablonkay Éva, Ütő Endre, Szüle Tamás, Gurszky János, Kovács Pál, Lux Tibor 1979. december 21.: Kórodi András - Ötvös Csaba, Berkes János, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Jász Klári, Jablonkay Éva, Ütő Endre, Szüle Tamás, Gurszky János, Kovács Pál, Lux Tibor 1980. február 3.: Kórodi András - Bende Zsolt, Bartha Alfonz, Házy Erzsébet, Szabó Anita, Tihanyi Éva, Seregélly Katalin, Ütő Endre, Domahidy László, Fülöp Attila, Póka Balázs, Vámos Ottó
941 Búbánat 2007-11-08 11:44:43
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 15. Georges Bizet: Carmen - Frasquita – 1954. december 26. Magyar Állami Operaház Fordította: Ábrányi Kornél Koreográfus: Nádasy Ferenc Rendező: Oláh Gusztáv Karmester: Tóth Péter Szereposztás: Don José, tizedes: Kenéz Ernő Escamillio, bikaviador: Svéd Sándor Remendado, csempész: Somogyváry Lajos Dancairo, csempész: Pálfy Endre Zuniga, hadnagy: Tóth Lajos Morales, szakaszvezető: Rajna András Carmen, cigánylány: Szilvássy Annamária Micaela, parasztlány: Szecsődy Irén FRASQUITA, cigánylány: HÁZY ERZSÉBET Mercedes, cigánylány: Szőnyi Olga 1955, március 6.: Komor Vilmos – Udvardy Tibor, Losonczy György, Kishegyi Árpád, Katona Lajos, Nádas Tibor, Klug Ferenc, Palánkay Klára, Orosz Júlia, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga 1957. február 13.: Pless László – Járay József, Fodor János, Somogyváry Lajos, Katona Lajos, Faragó András, Pálfy Endre, Németh Anna, Raskó Magda, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga; Táncok: Erdélyi Alice, Róna Viktor, Szumrák Vera, Rácz Boriska, Kemény Judit, Gál Andor, Tóth László, Eck Imre, Mák Magda, Vető László és a tánckar 1957. február 16.: Komor Vilmos – Kenéz Ernő, Jámbor László, Fekete Pál, Pálfy Endre, Faragó András, Rajna András, Tiszay Magda, Mátyás Mária, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga 1958. január 9. – Erkel Színház.: Ferencsik János - Járay József, Faragó András, Kishegyi Árpád, Pélfy Endre, Nádas Tibor, Bende Zsolt, Tiszay Magda, Orosz Júlia, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga; Táncok: Szumrák Vera, Kemény Judit, Géczy Éva, Gál Andor, Tóth László, Eck Imre, Mák Magda, Vető László és a tánckar 1958. február 26.: Pless László – Udvardy Tibor, Fodor János, Somogyváry Lajos, Pálfy Endre, Nádas Tibor, Bende Zsolt, Németn Anna, Mátyás Mária, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga. 1958. március 3.: Pless László – Kenéz Ernő, Fodor János, Somogyváry Lajos, Pálfy Endre, Nádas Tibor, Bende Zsolt, Németn Anna, Mátyás Mária, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga. 1959. február 26.: Lukács Ervin – Simándy József, Fodor József, Somogyváry Lajos, Pálfy Endre, Nádas Tibor, Bende Zsolt, Palánkay Klára, Orosz Júlia, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga 1959. november 12.: Komor Vilmos – Simándy József, Faragó András, Kishegyi Árpád, Pálfy Endre, Galsay Ervin, Bende Zsolt, Tiszay Magda, Orosz Júlia, Házy Erzsébet, Sándor Judit
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 15. Georges Bizet: Carmen - Frasquita – 1954. december 26. Magyar Állami Operaház Fordította: Ábrányi Kornél Koreográfus: Nádasy Ferenc Rendező: Oláh Gusztáv Karmester: Tóth Péter Szereposztás: Don José, tizedes: Kenéz Ernő Escamillio, bikaviador: Svéd Sándor Remendado, csempész: Somogyváry Lajos Dancairo, csempész: Pálfy Endre Zuniga, hadnagy: Tóth Lajos Morales, szakaszvezető: Rajna András Carmen, cigánylány: Szilvássy Annamária Micaela, parasztlány: Szecsődy Irén FRASQUITA, cigánylány: HÁZY ERZSÉBET Mercedes, cigánylány: Szőnyi Olga 1955, március 6.: Komor Vilmos – Udvardy Tibor, Losonczy György, Kishegyi Árpád, Katona Lajos, Nádas Tibor, Klug Ferenc, Palánkay Klára, Orosz Júlia, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga 1957. február 13.: Pless László – Járay József, Fodor János, Somogyváry Lajos, Katona Lajos, Faragó András, Pálfy Endre, Németh Anna, Raskó Magda, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga; Táncok: Erdélyi Alice, Róna Viktor, Szumrák Vera, Rácz Boriska, Kemény Judit, Gál Andor, Tóth László, Eck Imre, Mák Magda, Vető László és a tánckar 1957. február 16.: Komor Vilmos – Kenéz Ernő, Jámbor László, Fekete Pál, Pálfy Endre, Faragó András, Rajna András, Tiszay Magda, Mátyás Mária, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga 1958. január 9. – Erkel Színház.: Ferencsik János - Járay József, Faragó András, Kishegyi Árpád, Pélfy Endre, Nádas Tibor, Bende Zsolt, Tiszay Magda, Orosz Júlia, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga; Táncok: Szumrák Vera, Kemény Judit, Géczy Éva, Gál Andor, Tóth László, Eck Imre, Mák Magda, Vető László és a tánckar 1958. február 26.: Pless László – Udvardy Tibor, Fodor János, Somogyváry Lajos, Pálfy Endre, Nádas Tibor, Bende Zsolt, Németn Anna, Mátyás Mária, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga. 1958. március 3.: Pless László – Kenéz Ernő, Fodor János, Somogyváry Lajos, Pálfy Endre, Nádas Tibor, Bende Zsolt, Németn Anna, Mátyás Mária, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga. 1959. február 26.: Lukács Ervin – Simándy József, Fodor József, Somogyváry Lajos, Pálfy Endre, Nádas Tibor, Bende Zsolt, Palánkay Klára, Orosz Júlia, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga 1959. november 12.: Komor Vilmos – Simándy József, Faragó András, Kishegyi Árpád, Pálfy Endre, Galsay Ervin, Bende Zsolt, Tiszay Magda, Orosz Júlia, Házy Erzsébet, Sándor Judit
940 Búbánat 2007-11-07 13:31:10
14. Gaetano Donizetti: Don Pasquale – Norina – 1954. október 29. Magyar Állami Operaház Fordította: Fischer Sándor Díszlet: Fülöp Zoltán Jelmez: Márk Tivadar Rendezte: Nádasdy Kálmán Vezényelt: Kulka János Szereposztás: Don Pasquale: Galsay Ervin Ernesto: Gera István Malatesta: Radnay György NORINA: HÁZY ERZSÉBET Jegyző: Kishegyi Árpád Szolgák: Márki Alfréd, Soós Lajos, Földváry Gyula Szakácsnő: Szekulesz Kató 1955. február 23.: Kulka János – Maleczky Oszkár, Kövecses Béla, Radnay György, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád, Márki Alfréd, Soós Lajos, Földváry Gyula, Szekulesz Kató 1955. március 5.: Kulka János – Maleczky Oszkár, Gera István, Melis György, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád… 1955. december 15.: Kerekes János – Várhelyi Endre, Mátray Ferenc, Radnay György, Házy Erzsébet, Nádas Tibor 1956. január 6.: Kerekes János – A: MILKOVSZKIJ mv.- a Plovdivi Opera magánénekese, Radnay György, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1956. október 9.: Tóth Péter – Maleczky Oszkár, Mátray Ferenc, Melis György, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1956. október 18.: Kulka János - Galsay Ervin, Mátray Ferenc, Melis György, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1958. január 4.: Kerekes János - Galsay Ervin, Mátray Ferenc, Melis György, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád, Márki Alfréd, Soós Lajos, Lux Tibor, Rab Vera 1959. június 5.: Tóth Péter – Maleczky Oszkár, Réti József, Melis György, Házy Erzsébet, Rajna András, Márki Alfréd, Soós Lajos, Lux Tibor, Rab Vera 1960. szeptember 24.: Tóth Péter – Maleczky Oszkár, Réti József, Melis György, Házy Erzsébet, Domahidy László 1961. október 29.: Tóth Péter – Maleczky Oszkár, Réti József, Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Domahidy László 1963. március 31.: Kerekes János - Maleczky Oszkár, Réti József, Sebestyén Sándor, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1967. április 26.: Tóth Péter – Várhelyi András, Réti József, Sebestyén Sándor, Házy Erzsébet, Karizs Béla 1967. június 3. Tóth Péter – Maleczky Oszkár, Korondy György, Melis György, Házy Erzsébet, Karizs Béla 1969. március 28.: Erdélyi Miklós - Várhelyi András, Réti József, Sebestyén Sándor, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1970. március 20.: Erdélyi Miklós – Galsay Ervin, Korondy György, Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1971. december 4.: Kerekes János - Várhelyi András, Korondy György, Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1973. február 14.: Kerekes János - Várhelyi András, Réti József, Melis György, Házy Erzsébet, Nádas Tibor 1974. június 8.: Kerekes János - Várhelyi András, Korondy György, Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Szegleth Ferenc 1975. május 3.: Kerekes János - Várhelyi András, Láposi Dániel, Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Szegleth Ferenc 1976. február 13.: Kerekes János – MARCZIS DEMETER mv. – a Pécsi Nemzeti Színház magánénekese, Korondy György, Sebestyén Sándor, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1977. január 11.: Bolberitz Tamás – Radnay György, Leblanc Győző, Ötvös Csaba, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1977. február 24.: Bolberitz Tamás – GREGOR JÓZSEF, Leblanc Győző, Ötvös Csaba, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1978. március 19.: Bolberitz Tamás – Gregor József, Leblanc Győző, Ötvös Csaba, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád* *Talán az utolsó előadása volt, mert április 4-én New Yorkban meghalt. 1978. május 16.: Kerekes János – Bordás György, Korondy György, Ötvös Csaba, Házy Erzsébet, Domahidy László 1979. október 4.: PETRÓ JÁNOS mv. – Szombathelyi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere; Gregor József, Leblanc Győző, Ötvös Csaba, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, Lux Tibor, Horn Kálmán, Vámos Ottó, Rab Vera 1980. február 17.: PETRÓ JÁNOS mv. –Bordás György, Leblanc Győző, Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, Lux Tibor, Horn Kálmán, Vámos Ottó, Rab Vera 1980. március 9.: PETRÓ JÁNOS mv. –Bordás György, GYÖRGYFI JÓZSEF mv. – a győri Kisfaludy Színház magánékese; Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Domahidy László, Lux Tibor, Horn Kálmán, Vámos Ottó, Rab Vera
14. Gaetano Donizetti: Don Pasquale – Norina – 1954. október 29. Magyar Állami Operaház Fordította: Fischer Sándor Díszlet: Fülöp Zoltán Jelmez: Márk Tivadar Rendezte: Nádasdy Kálmán Vezényelt: Kulka János Szereposztás: Don Pasquale: Galsay Ervin Ernesto: Gera István Malatesta: Radnay György NORINA: HÁZY ERZSÉBET Jegyző: Kishegyi Árpád Szolgák: Márki Alfréd, Soós Lajos, Földváry Gyula Szakácsnő: Szekulesz Kató 1955. február 23.: Kulka János – Maleczky Oszkár, Kövecses Béla, Radnay György, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád, Márki Alfréd, Soós Lajos, Földváry Gyula, Szekulesz Kató 1955. március 5.: Kulka János – Maleczky Oszkár, Gera István, Melis György, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád… 1955. december 15.: Kerekes János – Várhelyi Endre, Mátray Ferenc, Radnay György, Házy Erzsébet, Nádas Tibor 1956. január 6.: Kerekes János – A: MILKOVSZKIJ mv.- a Plovdivi Opera magánénekese, Radnay György, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1956. október 9.: Tóth Péter – Maleczky Oszkár, Mátray Ferenc, Melis György, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1956. október 18.: Kulka János - Galsay Ervin, Mátray Ferenc, Melis György, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1958. január 4.: Kerekes János - Galsay Ervin, Mátray Ferenc, Melis György, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád, Márki Alfréd, Soós Lajos, Lux Tibor, Rab Vera 1959. június 5.: Tóth Péter – Maleczky Oszkár, Réti József, Melis György, Házy Erzsébet, Rajna András, Márki Alfréd, Soós Lajos, Lux Tibor, Rab Vera 1960. szeptember 24.: Tóth Péter – Maleczky Oszkár, Réti József, Melis György, Házy Erzsébet, Domahidy László 1961. október 29.: Tóth Péter – Maleczky Oszkár, Réti József, Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Domahidy László 1963. március 31.: Kerekes János - Maleczky Oszkár, Réti József, Sebestyén Sándor, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1967. április 26.: Tóth Péter – Várhelyi András, Réti József, Sebestyén Sándor, Házy Erzsébet, Karizs Béla 1967. június 3. Tóth Péter – Maleczky Oszkár, Korondy György, Melis György, Házy Erzsébet, Karizs Béla 1969. március 28.: Erdélyi Miklós - Várhelyi András, Réti József, Sebestyén Sándor, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1970. március 20.: Erdélyi Miklós – Galsay Ervin, Korondy György, Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1971. december 4.: Kerekes János - Várhelyi András, Korondy György, Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1973. február 14.: Kerekes János - Várhelyi András, Réti József, Melis György, Házy Erzsébet, Nádas Tibor 1974. június 8.: Kerekes János - Várhelyi András, Korondy György, Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Szegleth Ferenc 1975. május 3.: Kerekes János - Várhelyi András, Láposi Dániel, Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Szegleth Ferenc 1976. február 13.: Kerekes János – MARCZIS DEMETER mv. – a Pécsi Nemzeti Színház magánénekese, Korondy György, Sebestyén Sándor, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1977. január 11.: Bolberitz Tamás – Radnay György, Leblanc Győző, Ötvös Csaba, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1977. február 24.: Bolberitz Tamás – GREGOR JÓZSEF, Leblanc Győző, Ötvös Csaba, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád 1978. március 19.: Bolberitz Tamás – Gregor József, Leblanc Győző, Ötvös Csaba, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád* *Talán az utolsó előadása volt, mert április 4-én New Yorkban meghalt. 1978. május 16.: Kerekes János – Bordás György, Korondy György, Ötvös Csaba, Házy Erzsébet, Domahidy László 1979. október 4.: PETRÓ JÁNOS mv. – Szombathelyi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere; Gregor József, Leblanc Győző, Ötvös Csaba, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, Lux Tibor, Horn Kálmán, Vámos Ottó, Rab Vera 1980. február 17.: PETRÓ JÁNOS mv. –Bordás György, Leblanc Győző, Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, Lux Tibor, Horn Kálmán, Vámos Ottó, Rab Vera 1980. március 9.: PETRÓ JÁNOS mv. –Bordás György, GYÖRGYFI JÓZSEF mv. – a győri Kisfaludy Színház magánékese; Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Domahidy László, Lux Tibor, Horn Kálmán, Vámos Ottó, Rab Vera
938 Búbánat 2007-11-06 18:11:40
13. Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro házassága – Cherubin – 1954. április 23. Magyar Állami Operaház Fordította: Vidor Dezső Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Rendező: Nádasdy Kálmán, később, 1958-tól Mikó András rendezése váltja fel Karmester: Pless László Szereposztás: Gróf Almaviva: Melis György A grófné: Lorenz Kornélia Susanna: Koltay Valéria Figaro: Faragó András Bartolo, orvos: Domahidy László Marcellina: Aarika Anelli Basilio: Fehér Pál CHERUBINO: HÁZY ERZSÉBET Antonio: Galsay Ervin Franchette: Gáncs Edit Don Cursio: Réti József Első leány: Hagymássy Ilona Második leány: Kenderessy Éva 1954. október 29.: Ferencsik János – Jámbor László, Lorenz Kornélia, Orosz Júlia, Faragó András, Domahidy László, Aarika Anelli, Fehér Pál, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, Gáncs Edit, Külkey László, Hagymássy Ilona, Kenderessy Éva 1954. december 21.: Pless László – Melis György, Osváth Júlia, Koltay Valéria, Faragó András, Bencze Miklós, Tiszay Magda, Angyal Nagy Gyula, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, László Margit, Külkey László, Hagymássy Ilona, Kenderessy Éva 1955. május 14. : Ferencsik János - Melis György, Osváth Júlia, MARIE TAUBEROVA mv.– a prágai Nemzeti Színház magánénekesnője, Faragó András, Domahidy László, Aarika Anelli, Angyal Nagy Gyula, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Koltay Valéria, Külkey László, Hagymássy Ilona, Kenderessy Éva 1955. május 20. : Pless László – Jámbor László, BRÜNHILDE FRIEDLAND mv. – a drezdai Állami Operaház magánénekesnője, Neményi Lili, Faragó András, Domahidy László, Aarika Anelli, Angyal Nagy Gyula, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Koltay Valéria, Külkey László, Hagymássy Ilona, Kenderessy Éva 1956. szeptember 19.: Ferencsik János - Melis György, Osváth Júlia, Neményi Lili, Losonczy György, Bencze Miklós, Tiszay Magda, Fehér Pál, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, László Margit, Réti József, Hagymássy Ilona, Kenderessy Éva 1957. február 10.: Borbély Gyula - Melis György, Osváth Júlia, Neményi Lili, Faragó András, Domahidy László, Fehér Pál, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, László Margit, Réti József, Hagymássy Ilona, Kenderessy Éva 1958. január 14.: Pless László – Jámbor László, Osváth Júlia, Neményi Lili, Faragó András, Domahidy László, Fehér Pál, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, László Margit, Külkey László, Erdész Zsuzsa, Kenderessy Éva 1958. november 30. : Borbély Gyula – Melis György, Lorenz Kornélia, Koltay Valéria, Losonczy György, Domahidiy László, Eszenyi Irma, Somogyváry Lajos, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, László Margit, Réti József, Erdész Zsuzsa, Kenderessy Éva 1959. november 10.: Ferencsik János – Melis György, RÉTHY ESZTER mv. – bécsi Volksoper magánénekese, Neményi Lili, Faragó András, Domahidy László, Aarika Anelli, Somogyváry Lajos, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Erdész Zsuzsa, Réti József, Erdész Zsuzsa, Kenderessy Éva 1961. május 13.: Borbély Gyula - Melis György, Osváth Júlia, Koltay Valéria, Faragó András, Domahidiy László, Eszenyi Irma, Somogyváry Lajos, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Erdész Zsuzsa, Réti Külkey László, Erdész Zsuzsa, Kenderessy Éva 1963. november 8. - felújítás LAMBERTO GARDELLI mv., - Melis György, Osváth Júlia, László Margit, Faragó András, Szalma Ferenc, Szilvássy Margit, Rösler Endre, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Erdész Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Huduba Róza fh., Kovács Eszter fh. 1963. december 17.: LAMBERTO GARDELLI mv., - Melis György, Sándor Judit, Ágai Karola, Faragó András, Mészáros Sándor, Barlay Zsuzsa, Külkey László, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, Erdész Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Huduba Róza fh., Kovács Eszter fh. 1963. december 22.: LAMBERTO GARDELLI mv.,- Bende Zsolt, Osváth Júlia, László Margit, Dene József, Szalma Ferenc, Szilvássy Margit, Külkey László, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Andor Éva fh., Kozma Lajos, Evinich Mária fh., Kovács Eszter fh. 1965. december 18.: Ferencsik János - Melis György, Sándor Judit, Koltay Valéria, Faragó András, Mészáros Sándor, Szilvássy Margit, Külkey László, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Erdész Zsuzsa, Kishegyi Árpád… 1966. január 5. LAMBERTO GAEDELLI mv. – Melis György, Osváth Júlia, László Margit, Dene József, Szalma Ferenc, Szilvássy Margit,, Réti József, Házy Erzsébet, Nádas Tibor… 1968. március 12.: Borbély Gyula – Melis György, MARSAY MAGDA mv. - Debreceni Csokonai Színház magánénekese, László Margit, Dene József, TRÉFÁS GYÖRGY mv. - Debreceni Csokonai Színház magánénekese, Barlay Zsuzsa, Külkey László, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Andor Éva, Kishegyi Árpád, Kenderessy Éva, Szabó Márta 1968. március 30.: Borbély Gyula - György, Osváth Júlia, Ágai Karola, Dene József, Mészáros Sándor, Barlay Zsuzsa, Réti József, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Andor Éva, Külkey László, Kenderessy Éva, Szabó Márta 1968. április 21.: Borbély Gyula – Bende Zsolt, ELS BOLKESTEIN mv. (Innsbruck, Ausztria), László Margit, Dene József, Tréfás György mv., Szilvássy Margit, Külkey László, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, Andor Éva, Kishegyi Árpád, Kenderessy Éva, Szabó Márta 1968. november 23.: Borbély Gyula – Bende Zsolt, ELS BOLKESTEIN mv. (Innsbruck, Ausztria), László Margit, Dene József, Mészáros Sándor, Barlay Zsuzsa, Külkey László, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Kenderessy Éva, Szabó Márta 1969. március 27.: Borbély Gyula – Melis György, BOLKESTEIN mv. (Innsbruck, Ausztria), László Margit, Faragó András, Mészáros Sándor, Barlay Zsuzsa, Külkey László, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Kenderessy Éva, Szabó Márta 1973. április 11.: Kórodi András – Melis György, Sudlik Mária, Ágai Karola, Bordás György, Antalffy Alberrt, Birkás Lilian, Külkey László, Házy Erzsébet, Katona Lajos, Forgács Júlia, Kunsági Kálmán, Homoródy Mária, Nagy Klára 1974. március 24.: Borbély Gyula, Melis György, ELISABETH BREUL mv.- a Lipcsei Operaház magánénekesnője, László Margit, Bordás György, Mészáros Sándor, Birkás Lilian, Külkey László, Házy Erzsébet, Katona Lajos, Csengery Adrienn, Kunsági Kálmán, Szabó Márta, Homoródy Mária. 1974. május 3.: Borbély Gyula – Bende Zsolt, ELISABETH BREUL mv.- a Lipcsei Operaház magánénekesnője, László Margit, Bordás György, Antalffy Albert, Birkás Lilian, Külkey László, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, Csengery Adrienn, Kunsági Kálmán, Szabó Márta, Homoródy Mária. 1975. április 19.: Borbély Gyula – Sólyom Nagy Sándor, Sudlik Mária, Bordás György, Mészáros Sándor, Birkás Lilian, Külkey László, Házy Erzsébet, Katona Lajos, Forgács Júlia, Kunsági Kálmán, Bencze Éva, Nagy Klára 1976. március 24.: Kórodi András – Melis György, Sudlik Mária, Andor Éva, Bordás György, Antalffy Alberrt, Birkás Lilian, Külkey László, Házy Erzsébet, Katona Lajos, Csengery Adrienn, Kishegyi Árpád, Szabó Márta, Homoródy Mária
13. Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro házassága – Cherubin – 1954. április 23. Magyar Állami Operaház Fordította: Vidor Dezső Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Rendező: Nádasdy Kálmán, később, 1958-tól Mikó András rendezése váltja fel Karmester: Pless László Szereposztás: Gróf Almaviva: Melis György A grófné: Lorenz Kornélia Susanna: Koltay Valéria Figaro: Faragó András Bartolo, orvos: Domahidy László Marcellina: Aarika Anelli Basilio: Fehér Pál CHERUBINO: HÁZY ERZSÉBET Antonio: Galsay Ervin Franchette: Gáncs Edit Don Cursio: Réti József Első leány: Hagymássy Ilona Második leány: Kenderessy Éva 1954. október 29.: Ferencsik János – Jámbor László, Lorenz Kornélia, Orosz Júlia, Faragó András, Domahidy László, Aarika Anelli, Fehér Pál, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, Gáncs Edit, Külkey László, Hagymássy Ilona, Kenderessy Éva 1954. december 21.: Pless László – Melis György, Osváth Júlia, Koltay Valéria, Faragó András, Bencze Miklós, Tiszay Magda, Angyal Nagy Gyula, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, László Margit, Külkey László, Hagymássy Ilona, Kenderessy Éva 1955. május 14. : Ferencsik János - Melis György, Osváth Júlia, MARIE TAUBEROVA mv.– a prágai Nemzeti Színház magánénekesnője, Faragó András, Domahidy László, Aarika Anelli, Angyal Nagy Gyula, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Koltay Valéria, Külkey László, Hagymássy Ilona, Kenderessy Éva 1955. május 20. : Pless László – Jámbor László, BRÜNHILDE FRIEDLAND mv. – a drezdai Állami Operaház magánénekesnője, Neményi Lili, Faragó András, Domahidy László, Aarika Anelli, Angyal Nagy Gyula, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Koltay Valéria, Külkey László, Hagymássy Ilona, Kenderessy Éva 1956. szeptember 19.: Ferencsik János - Melis György, Osváth Júlia, Neményi Lili, Losonczy György, Bencze Miklós, Tiszay Magda, Fehér Pál, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, László Margit, Réti József, Hagymássy Ilona, Kenderessy Éva 1957. február 10.: Borbély Gyula - Melis György, Osváth Júlia, Neményi Lili, Faragó András, Domahidy László, Fehér Pál, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, László Margit, Réti József, Hagymássy Ilona, Kenderessy Éva 1958. január 14.: Pless László – Jámbor László, Osváth Júlia, Neményi Lili, Faragó András, Domahidy László, Fehér Pál, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, László Margit, Külkey László, Erdész Zsuzsa, Kenderessy Éva 1958. november 30. : Borbély Gyula – Melis György, Lorenz Kornélia, Koltay Valéria, Losonczy György, Domahidiy László, Eszenyi Irma, Somogyváry Lajos, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, László Margit, Réti József, Erdész Zsuzsa, Kenderessy Éva 1959. november 10.: Ferencsik János – Melis György, RÉTHY ESZTER mv. – bécsi Volksoper magánénekese, Neményi Lili, Faragó András, Domahidy László, Aarika Anelli, Somogyváry Lajos, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Erdész Zsuzsa, Réti József, Erdész Zsuzsa, Kenderessy Éva 1961. május 13.: Borbély Gyula - Melis György, Osváth Júlia, Koltay Valéria, Faragó András, Domahidiy László, Eszenyi Irma, Somogyváry Lajos, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Erdész Zsuzsa, Réti Külkey László, Erdész Zsuzsa, Kenderessy Éva 1963. november 8. - felújítás LAMBERTO GARDELLI mv., - Melis György, Osváth Júlia, László Margit, Faragó András, Szalma Ferenc, Szilvássy Margit, Rösler Endre, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Erdész Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Huduba Róza fh., Kovács Eszter fh. 1963. december 17.: LAMBERTO GARDELLI mv., - Melis György, Sándor Judit, Ágai Karola, Faragó András, Mészáros Sándor, Barlay Zsuzsa, Külkey László, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, Erdész Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Huduba Róza fh., Kovács Eszter fh. 1963. december 22.: LAMBERTO GARDELLI mv.,- Bende Zsolt, Osváth Júlia, László Margit, Dene József, Szalma Ferenc, Szilvássy Margit, Külkey László, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Andor Éva fh., Kozma Lajos, Evinich Mária fh., Kovács Eszter fh. 1965. december 18.: Ferencsik János - Melis György, Sándor Judit, Koltay Valéria, Faragó András, Mészáros Sándor, Szilvássy Margit, Külkey László, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Erdész Zsuzsa, Kishegyi Árpád… 1966. január 5. LAMBERTO GAEDELLI mv. – Melis György, Osváth Júlia, László Margit, Dene József, Szalma Ferenc, Szilvássy Margit,, Réti József, Házy Erzsébet, Nádas Tibor… 1968. március 12.: Borbély Gyula – Melis György, MARSAY MAGDA mv. - Debreceni Csokonai Színház magánénekese, László Margit, Dene József, TRÉFÁS GYÖRGY mv. - Debreceni Csokonai Színház magánénekese, Barlay Zsuzsa, Külkey László, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Andor Éva, Kishegyi Árpád, Kenderessy Éva, Szabó Márta 1968. március 30.: Borbély Gyula - György, Osváth Júlia, Ágai Karola, Dene József, Mészáros Sándor, Barlay Zsuzsa, Réti József, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Andor Éva, Külkey László, Kenderessy Éva, Szabó Márta 1968. április 21.: Borbély Gyula – Bende Zsolt, ELS BOLKESTEIN mv. (Innsbruck, Ausztria), László Margit, Dene József, Tréfás György mv., Szilvássy Margit, Külkey László, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, Andor Éva, Kishegyi Árpád, Kenderessy Éva, Szabó Márta 1968. november 23.: Borbély Gyula – Bende Zsolt, ELS BOLKESTEIN mv. (Innsbruck, Ausztria), László Margit, Dene József, Mészáros Sándor, Barlay Zsuzsa, Külkey László, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Kenderessy Éva, Szabó Márta 1969. március 27.: Borbély Gyula – Melis György, BOLKESTEIN mv. (Innsbruck, Ausztria), László Margit, Faragó András, Mészáros Sándor, Barlay Zsuzsa, Külkey László, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Kenderessy Éva, Szabó Márta 1973. április 11.: Kórodi András – Melis György, Sudlik Mária, Ágai Karola, Bordás György, Antalffy Alberrt, Birkás Lilian, Külkey László, Házy Erzsébet, Katona Lajos, Forgács Júlia, Kunsági Kálmán, Homoródy Mária, Nagy Klára 1974. március 24.: Borbély Gyula, Melis György, ELISABETH BREUL mv.- a Lipcsei Operaház magánénekesnője, László Margit, Bordás György, Mészáros Sándor, Birkás Lilian, Külkey László, Házy Erzsébet, Katona Lajos, Csengery Adrienn, Kunsági Kálmán, Szabó Márta, Homoródy Mária. 1974. május 3.: Borbély Gyula – Bende Zsolt, ELISABETH BREUL mv.- a Lipcsei Operaház magánénekesnője, László Margit, Bordás György, Antalffy Albert, Birkás Lilian, Külkey László, Házy Erzsébet, Nádas Tibor, Csengery Adrienn, Kunsági Kálmán, Szabó Márta, Homoródy Mária. 1975. április 19.: Borbély Gyula – Sólyom Nagy Sándor, Sudlik Mária, Bordás György, Mészáros Sándor, Birkás Lilian, Külkey László, Házy Erzsébet, Katona Lajos, Forgács Júlia, Kunsági Kálmán, Bencze Éva, Nagy Klára 1976. március 24.: Kórodi András – Melis György, Sudlik Mária, Andor Éva, Bordás György, Antalffy Alberrt, Birkás Lilian, Külkey László, Házy Erzsébet, Katona Lajos, Csengery Adrienn, Kishegyi Árpád, Szabó Márta, Homoródy Mária
937 Búbánat 2007-11-06 15:18:34 [Válasz erre: 932 Haandel 2007-11-05 17:57:27]
Szerintem itt nem egy konkrét előadásról van szó, hanem az énekesek archív felvételei közül válogatott a szerkesztő, s ez kerülhetett fel a lemezre. De csak találgatok én is... Azért jó lenne többet tudni erről a kiadványról és tartalmáról!
Szerintem itt nem egy konkrét előadásról van szó, hanem az énekesek archív felvételei közül válogatott a szerkesztő, s ez kerülhetett fel a lemezre. De csak találgatok én is... Azért jó lenne többet tudni erről a kiadványról és tartalmáról!
936 Búbánat 2007-11-06 15:14:17 [Válasz erre: 916 IVA 2007-11-03 03:08:55]
Kedves IVA! Egy kiegészítő adalék jegyzetedhez: az igaz, hogy a Traviáta nem lett repertoárja részévé. Egy gála-műsorban azért Violetta nagyáriáját elénekelte, legalábbis a műsorismertetőben ez szerepel: 1960.08.27: MOM Művelődési Ház (Budapest, XII. ker. Csörsz. u.) „Olasz opera-est” Házy Erzsébet a következő részleteket énekelte a koncerten: Rossini: A sevillai borbély – Rosina kavatínája (Házy); Verdi: Rigoletto – Gilda és a herceg kettőse (Házy, Réti) Verdi: Traviata – Violetta nagyáriája (Házy) Verdi: Az álarcosbál – Oscar áriája (Házy) Verdi: Rigoletto – Kvartett (Svéd, Házy, Réti, Pelles) Közreműködött a Közalkalmazottak Központi Szimfonikus Zenekara, vezényelt Dr. Bogina Elemér lásd 787. szám alatt is).
Kedves IVA! Egy kiegészítő adalék jegyzetedhez: az igaz, hogy a Traviáta nem lett repertoárja részévé. Egy gála-műsorban azért Violetta nagyáriáját elénekelte, legalábbis a műsorismertetőben ez szerepel: 1960.08.27: MOM Művelődési Ház (Budapest, XII. ker. Csörsz. u.) „Olasz opera-est” Házy Erzsébet a következő részleteket énekelte a koncerten: Rossini: A sevillai borbély – Rosina kavatínája (Házy); Verdi: Rigoletto – Gilda és a herceg kettőse (Házy, Réti) Verdi: Traviata – Violetta nagyáriája (Házy) Verdi: Az álarcosbál – Oscar áriája (Házy) Verdi: Rigoletto – Kvartett (Svéd, Házy, Réti, Pelles) Közreműködött a Közalkalmazottak Központi Szimfonikus Zenekara, vezényelt Dr. Bogina Elemér lásd 787. szám alatt is).
935 Búbánat 2007-11-06 14:53:51 [Válasz erre: 915 IVA 2007-11-03 03:02:56]
IVA:\"A repertoárra nem került Szarka nénije ugyanúgy hozzátartozik a művészi pályájához, mint a megvalósult többi alakítása\". IVA: Nem vitatva ezt a mondatot, én úgy pontosítanám, hogy hozzátartozott művészi munkájához, a szerep megtanulása és a színpadi alakítás elmaradása pedig pályájának történetéhez, vagyis amiről szintén szól ez a topic. Kedves IVA! Ezzel a megállapításoddal egyet kell értenem!
IVA:\"A repertoárra nem került Szarka nénije ugyanúgy hozzátartozik a művészi pályájához, mint a megvalósult többi alakítása\". IVA: Nem vitatva ezt a mondatot, én úgy pontosítanám, hogy hozzátartozott művészi munkájához, a szerep megtanulása és a színpadi alakítás elmaradása pedig pályájának történetéhez, vagyis amiről szintén szól ez a topic. Kedves IVA! Ezzel a megállapításoddal egyet kell értenem!
934 egy kívülálló 2007-11-06 10:25:05 [Válasz erre: 933 WiseGentleman 2007-11-06 03:43:17]
csodálkoztam is, hogy a harmadik mihályos bejegyzés után még senki sem nyitott gy M. A. topikot. :-)) (Mellesleg a héten lenne 90 éves.)
csodálkoztam is, hogy a harmadik mihályos bejegyzés után még senki sem nyitott gy M. A. topikot. :-)) (Mellesleg a héten lenne 90 éves.)
933 WiseGentleman 2007-11-06 03:43:17 [Válasz erre: 928 IVA 2007-11-05 04:22:05]
A M. A. munkásságával kapcsolatos kérdéseket talán beszéljük meg egy másik (új?) topikban, bocsánat, én sem akartam szétdúlni ezt a témát.
A M. A. munkásságával kapcsolatos kérdéseket talán beszéljük meg egy másik (új?) topikban, bocsánat, én sem akartam szétdúlni ezt a témát.
932 Haandel 2007-11-05 17:57:27 [Válasz erre: 899 Haandel 2007-10-29 19:29:37]
Amatőr minőségű DVD Házy Erzsébettel A neten találtam ezt a lemezt DVD: Collection - HUNGARIAN OPERA STARS - Karola Agai- Erzsebet Hazy- Erzsebet Komlossy- Jozsef Szimandy- Gyorgy Melis- Ferenc Szalma http://store.operapassion.com/dvd8825.html Nonprofessional quality -> http://store.operapassion.com/fcosaclhefor.html Sejti valaki, hogy mi lehet ezen a lemezen?
Amatőr minőségű DVD Házy Erzsébettel A neten találtam ezt a lemezt DVD: Collection - HUNGARIAN OPERA STARS - Karola Agai- Erzsebet Hazy- Erzsebet Komlossy- Jozsef Szimandy- Gyorgy Melis- Ferenc Szalma http://store.operapassion.com/dvd8825.html Nonprofessional quality -> http://store.operapassion.com/fcosaclhefor.html Sejti valaki, hogy mi lehet ezen a lemezen?
931 egy kívülálló 2007-11-05 11:51:38 [Válasz erre: 930 IVA 2007-11-05 04:39:50]
Két OFF-válasz: 1.) Ljubimov esetében most nem a végeredményről, hanem az irőányról beszéltem: akármilyen is az előadás, fontos, hogy akkor meghívtak nagy külföldi rendzőket. 2.) Nem megtévesztő, én tényleg kívülálló vagyok, csak tájékozott. (Amúgy ez a név egy foci-fórumon lett az enyém, ahol még inkább passzolt :-)))
Két OFF-válasz: 1.) Ljubimov esetében most nem a végeredményről, hanem az irőányról beszéltem: akármilyen is az előadás, fontos, hogy akkor meghívtak nagy külföldi rendzőket. 2.) Nem megtévesztő, én tényleg kívülálló vagyok, csak tájékozott. (Amúgy ez a név egy foci-fórumon lett az enyém, ahol még inkább passzolt :-)))
930 IVA 2007-11-05 04:39:50 [Válasz erre: 926 egy kívülálló 2007-11-04 16:04:26]
Két rövid OFF: 1. Ljubimovról lemondtam volna. 2. Megtévesztő a nickneved...
Két rövid OFF: 1. Ljubimovról lemondtam volna. 2. Megtévesztő a nickneved...
929 IVA 2007-11-05 04:37:33 [Válasz erre: 928 IVA 2007-11-05 04:22:05]
Bocsánat, írtam egy hülyeséget, hiszen egy nagy énekes művészetével adekvát szakkönyv nem létezik, legfeljebb olyan, amelyik igényességében méltó az emlékéhez.
Bocsánat, írtam egy hülyeséget, hiszen egy nagy énekes művészetével adekvát szakkönyv nem létezik, legfeljebb olyan, amelyik igényességében méltó az emlékéhez.
928 IVA 2007-11-05 04:22:05 [Válasz erre: 924 WiseGentleman 2007-11-04 05:54:43]
Illetékességedet, véleményedet és szenvedélyedet is tiszteletben tartva - ez sajnos egy emlékező topic; amiről beszélünk, a zene- és színháztörténet tárgyába tartozik, úgy is mondhatnám, történelem. A történelemben a tárgyhoz méltó és méltatlan neveknek is helyük van. Házy Erzsébettel eddig keveset foglalkozott az operatörténet, nagyságával, művészetével adekvát könyv nem jelent meg róla. (Pillanatnyilag talán jobb is, mert a mai munkák hemzsegnek a hibáktól és a tévedésektől, és nem lenne mód arra, hogy a kinyomtatott könyv tévedéseit érdemben vitassuk meg, mint ezen a fórumon.) Nem akarok a nevünkben (értsd: e topic hozzászólói nevében) nagyképű lenni, de úgy gondolom, mi, amellett, hogy szívesen idézzük fel emlékeinket, némileg pótoljuk a zeneirodalom mulasztását. (El kell ismernem ebben a Topicindító kiemelt érdemét.) Rajongásunk mellett sem engedhetjük meg magunknak a tárgyilagosság igényének mellőzését, ezért szerintem nem lenne helyes bizonyos nevek elhallgatása, sem politikai megítélésből, sem zenetörténeti jelentőség mérlegelésével. Amit (és akiket) megéltünk, történetünkhöz tartozik.
Illetékességedet, véleményedet és szenvedélyedet is tiszteletben tartva - ez sajnos egy emlékező topic; amiről beszélünk, a zene- és színháztörténet tárgyába tartozik, úgy is mondhatnám, történelem. A történelemben a tárgyhoz méltó és méltatlan neveknek is helyük van. Házy Erzsébettel eddig keveset foglalkozott az operatörténet, nagyságával, művészetével adekvát könyv nem jelent meg róla. (Pillanatnyilag talán jobb is, mert a mai munkák hemzsegnek a hibáktól és a tévedésektől, és nem lenne mód arra, hogy a kinyomtatott könyv tévedéseit érdemben vitassuk meg, mint ezen a fórumon.) Nem akarok a nevünkben (értsd: e topic hozzászólói nevében) nagyképű lenni, de úgy gondolom, mi, amellett, hogy szívesen idézzük fel emlékeinket, némileg pótoljuk a zeneirodalom mulasztását. (El kell ismernem ebben a Topicindító kiemelt érdemét.) Rajongásunk mellett sem engedhetjük meg magunknak a tárgyilagosság igényének mellőzését, ezért szerintem nem lenne helyes bizonyos nevek elhallgatása, sem politikai megítélésből, sem zenetörténeti jelentőség mérlegelésével. Amit (és akiket) megéltünk, történetünkhöz tartozik.
927 tukán 2007-11-04 19:06:01 [Válasz erre: 926 egy kívülálló 2007-11-04 16:04:26]
Minden lehet, de, hogy a Mesterdalnok az énekesek, a zenekar , a kórus és a súgó helytállásán múlt minden őáltala vezényelt előadáson, az is biztos! Sok résztvevőnek halálfélelme volt ! Vezénylésnek azt nem lehet nevezni!
Minden lehet, de, hogy a Mesterdalnok az énekesek, a zenekar , a kórus és a súgó helytállásán múlt minden őáltala vezényelt előadáson, az is biztos! Sok résztvevőnek halálfélelme volt ! Vezénylésnek azt nem lehet nevezni!
926 egy kívülálló 2007-11-04 16:04:26 [Válasz erre: 924 WiseGentleman 2007-11-04 05:54:43]
Jaj, már megint Mihály András... Nem értek egyet, sok rosszat el lehet mondani Mihályról, de egyértelműen negatív képet festeni róla véleményem szerint félrevezetés. Igen, jó pártember volt, igen, hülyeségeket irkált pl. bartókról az ötvenes években (melyeket később egyáltalán nem mellesleg visszavont és a partvezetéssel szemben gyakorlatilag ő verte át Bartók rehabilitálását), igen, parkolópályára tett nagy énekeseket, mint Ágai, Komlóssy, akik ezért nyilván méltán haragudnak. De. Hogy milyen csellista volt, azt nem tudom, de tudom, hogy milyen csellóversenyt írt - igen szépet. Általában: a munkái ha nem is kiemelkedő, de nagy szakmai tudással megírt, élvzetes darabok (legalábbis amennyit ismerek belőlük). Ő alapította Budapesti Kamaraegyüttest, amely Bartókék működése óta először foglalkozott érdemben a század első felének nyugati zeneszerzőivel, kiemelkedő helyen a második bécsi iskolával. Számtalan Schönberg-mű itthoni bemutatása fűződik a nevéhez, köztük ott van az amúgy nemzetközi díjakkal is elismert Pierrot Lunaire-lemez. Az operaigazgatói tevékenység kapcsán pedig a mellőzött régi nagyok és a modern bemutatók sorának félbehagyása mellett említessék meg, hogy gyakorlatilag ő állította színpadra a 80-as években feltűnt és vezető szerepet vállalt egész énekesgenerációt, valamint hogy olyan rangú külföldi és külföldön élő magyar művészeket hozott a Házba, akiket ilyen gyakorisággl azóta is hiába keresünk (Ljubimov, Pokrovszkij, Doráti, Peskó etc.) Ja, és nem utolsó sorban: a Mesterdalnokok-előadásának felvételét ismerve amondó vagyok, lehet, hogy rossz technikával vezényelt, de mégis jó karmester volt: aki ilyen nagyságrendű művet érdemben meg tud szólaltatni, az valamit tud. Az meg már \"bilvár\", hogy mellesleg igen jó beszélőkéje volt, a 80-as években készített zenemagyarázó tévésorozata ma is igen élvezetes. Bocs, lehet, hogy én is szenvedélyes voltam, de nekem meg az a benyomásom, hogy M. A. számos hibájával együtt is egy nagy egyéniség volt, akikből ma sajnos nagy a hiány.
Jaj, már megint Mihály András... Nem értek egyet, sok rosszat el lehet mondani Mihályról, de egyértelműen negatív képet festeni róla véleményem szerint félrevezetés. Igen, jó pártember volt, igen, hülyeségeket irkált pl. bartókról az ötvenes években (melyeket később egyáltalán nem mellesleg visszavont és a partvezetéssel szemben gyakorlatilag ő verte át Bartók rehabilitálását), igen, parkolópályára tett nagy énekeseket, mint Ágai, Komlóssy, akik ezért nyilván méltán haragudnak. De. Hogy milyen csellista volt, azt nem tudom, de tudom, hogy milyen csellóversenyt írt - igen szépet. Általában: a munkái ha nem is kiemelkedő, de nagy szakmai tudással megírt, élvzetes darabok (legalábbis amennyit ismerek belőlük). Ő alapította Budapesti Kamaraegyüttest, amely Bartókék működése óta először foglalkozott érdemben a század első felének nyugati zeneszerzőivel, kiemelkedő helyen a második bécsi iskolával. Számtalan Schönberg-mű itthoni bemutatása fűződik a nevéhez, köztük ott van az amúgy nemzetközi díjakkal is elismert Pierrot Lunaire-lemez. Az operaigazgatói tevékenység kapcsán pedig a mellőzött régi nagyok és a modern bemutatók sorának félbehagyása mellett említessék meg, hogy gyakorlatilag ő állította színpadra a 80-as években feltűnt és vezető szerepet vállalt egész énekesgenerációt, valamint hogy olyan rangú külföldi és külföldön élő magyar művészeket hozott a Házba, akiket ilyen gyakorisággl azóta is hiába keresünk (Ljubimov, Pokrovszkij, Doráti, Peskó etc.) Ja, és nem utolsó sorban: a Mesterdalnokok-előadásának felvételét ismerve amondó vagyok, lehet, hogy rossz technikával vezényelt, de mégis jó karmester volt: aki ilyen nagyságrendű művet érdemben meg tud szólaltatni, az valamit tud. Az meg már \"bilvár\", hogy mellesleg igen jó beszélőkéje volt, a 80-as években készített zenemagyarázó tévésorozata ma is igen élvezetes. Bocs, lehet, hogy én is szenvedélyes voltam, de nekem meg az a benyomásom, hogy M. A. számos hibájával együtt is egy nagy egyéniség volt, akikből ma sajnos nagy a hiány.
925 tukán 2007-11-04 15:22:06 [Válasz erre: 924 WiseGentleman 2007-11-04 05:54:43]
Mihállyal kezdődött az Opera igazi hanyatlása!
Mihállyal kezdődött az Opera igazi hanyatlása!
924 WiseGentleman 2007-11-04 05:54:43
Bocsánat, hogy illetéktelenül - szenvedélyes operarajongóként - belekotyögok, de Mihály András neve egyszerűen nem méltó, hogy szóba kerüljön olyan formátumú művésznő, mint Házy Erzsébet topikjában. Írom ezt olyan szempontból, hogy megadatott számomra, hogy többször lássam a Művésznőt különböző szerepeiben, ahol mindig a fantasztikus aurájával teremtett atmoszférát (Örzse, Tatjána, Bess, Manon Lescaut, mindegy). Ehhez képes Mihály András (ismereteim szerint a rossz csellista, a rendszerhű kultúrkomisszár, a Lukács Miklós utáni válság-operaigazgató) egyszerűen labdába nem rúg... Bocsánat, ha túl szenvedélyes voltam, de gyerekként még láttam a régi nagyokat, ld. Házy, Komlóssy, egyebek...
Bocsánat, hogy illetéktelenül - szenvedélyes operarajongóként - belekotyögok, de Mihály András neve egyszerűen nem méltó, hogy szóba kerüljön olyan formátumú művésznő, mint Házy Erzsébet topikjában. Írom ezt olyan szempontból, hogy megadatott számomra, hogy többször lássam a Művésznőt különböző szerepeiben, ahol mindig a fantasztikus aurájával teremtett atmoszférát (Örzse, Tatjána, Bess, Manon Lescaut, mindegy). Ehhez képes Mihály András (ismereteim szerint a rossz csellista, a rendszerhű kultúrkomisszár, a Lukács Miklós utáni válság-operaigazgató) egyszerűen labdába nem rúg... Bocsánat, ha túl szenvedélyes voltam, de gyerekként még láttam a régi nagyokat, ld. Házy, Komlóssy, egyebek...
923 IVA 2007-11-04 04:02:55 [Válasz erre: 918 tukán 2007-11-03 09:23:58]
Kedves Tukán, összegzéseddel egybevág, amit Sass Sylvia mesélt egy interjúban Házyról, aki indulásakor figyelmeztette: itt mindig azt akarják, hogy szürke legyél. Bizonyára így is volt, és ez már önmagában konfliktusforrás lehetett, hiszen Házy Erzsébet alkalmatlan volt arra, hogy szürke legyen.
Kedves Tukán, összegzéseddel egybevág, amit Sass Sylvia mesélt egy interjúban Házyról, aki indulásakor figyelmeztette: itt mindig azt akarják, hogy szürke legyél. Bizonyára így is volt, és ez már önmagában konfliktusforrás lehetett, hiszen Házy Erzsébet alkalmatlan volt arra, hogy szürke legyen.
922 IVA 2007-11-04 03:55:18 [Válasz erre: 917 tukán 2007-11-03 09:10:06]
Mihály az alkalomhoz illően beszélt, de nem zárom ki, hogy tíz (vagy még több) év alatt átértékelte Házy Erzsébet jelentőségét és vele való munkatársi kapcsolatát.
Mihály az alkalomhoz illően beszélt, de nem zárom ki, hogy tíz (vagy még több) év alatt átértékelte Házy Erzsébet jelentőségét és vele való munkatársi kapcsolatát.
920 Haandel 2007-11-03 19:18:23 [Válasz erre: 901 Haandel 2007-10-29 20:44:40]
http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/farkasreti/hazy.html
http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/farkasreti/hazy.html
918 tukán 2007-11-03 09:23:58 [Válasz erre: 916 IVA 2007-11-03 03:08:55]
Kedves IVA! Köszönöm a szép és tárgyilagos írásodat. Pontos és hű képet adsz Házy művésznő életének eseményeiről. Minden igaz,amit írtál. Kár, hogy nem énekelhette- játszhatta el Carmen, hiszen az csak a hagyományok miatt, (mint erről már volt szó) mezzo. Különleges lett volna! H.E. mondta , hogy a próbákon úgy csinálom, ahogy a rendező kéri. Aztán egy verzió a kolléganőknek , végül a premieren a elképzelésemet hozom. És általában az volt a legjobb! Az Operavezetés nem tudott \"elbánni\" az idősödő Házyval, ezért mindent megpróbáltak, csak éppen nem mertek leülni vele és megbeszélni a jövőt! Ahogy ez sajnos szokás...
Kedves IVA! Köszönöm a szép és tárgyilagos írásodat. Pontos és hű képet adsz Házy művésznő életének eseményeiről. Minden igaz,amit írtál. Kár, hogy nem énekelhette- játszhatta el Carmen, hiszen az csak a hagyományok miatt, (mint erről már volt szó) mezzo. Különleges lett volna! H.E. mondta , hogy a próbákon úgy csinálom, ahogy a rendező kéri. Aztán egy verzió a kolléganőknek , végül a premieren a elképzelésemet hozom. És általában az volt a legjobb! Az Operavezetés nem tudott \"elbánni\" az idősödő Házyval, ezért mindent megpróbáltak, csak éppen nem mertek leülni vele és megbeszélni a jövőt! Ahogy ez sajnos szokás...
917 tukán 2007-11-03 09:10:06 [Válasz erre: 914 IVA 2007-11-03 02:39:32]
Ismered a mondást? \"Halottról vagy jót , vagy semmit!\"
Ismered a mondást? \"Halottról vagy jót , vagy semmit!\"
916 IVA 2007-11-03 03:08:55
Fokozatosan távolodva a megvalósult alakításoktól, talán nem esett szó még Házy Erzsébet szerepálmáról, amely elkerülte. Nem arra gondolok, hogy egészen ifjan Radames románcának eléneklésére vágyott, ezt maga is csak vicces ábrándként emlegette. Violettát azonban komolyan dédelgette. Elképzelhető, milyen közel állt hozzá ez a \"félvilági\" párizsi nő Manon és Mimi tájékán! Még Dumas is utal Prévost Manon Lescaut-jára A kaméliás hölgyben; Manont Gautier Margit irodalmi előképének is tekinthetjük, Verdi hősnőjét pedig azon Puccini-heroinák előképének, akik az operák központi, önfeláldozóan szerető és szerelmük áldozatává eső nőalakjai - és akiket Házy Erzsébet szerencsére el is énekelt. Gyönyörű és hiteles Violetta lehetett volna. Hogy ez mégsem valósult meg, szerintem akkor dőlt el, amikor Házy a lírai, mozgékony technikát is igénylő szerepek köréből a drámaibb szólamok és a modernek felé fejlődött. A lírai koloratúrszoprán szerepek közül csak Norinát tartotta meg - és milyen sokáig! A teljesség kedvéért megosztok e fórumon még egy, ide tartozó információt, de hangsúlyozom, hogy ez NEM HIVATALOS INFORMÁCIÓ, nem újságcikkben olvastam, nem interjúban hallottam, úgy is mondhatnám, hogy pletykaszintű. A fáma szerint, amikor Házy már küszködött a szoprán szólamok magasságaival, szeretett volna Carmenként fellépni, ám ötletét elutasították. Színészi képességei és személyiségének ereje nyilván predesztinálták a szerepre - amelyhez ugyanakkor komoly állóképesség is szükséges. Magyar színpadon, úgy tudom, énekelte már Carment szoprán, valamikor Szilvássy Margit, utóbb a BudaFesten Sass Sylvia. Sajnos, Sass fellépését nem láttam, és külön fájlalom, hogy semmilyen recenziót nem találtam róla.
Fokozatosan távolodva a megvalósult alakításoktól, talán nem esett szó még Házy Erzsébet szerepálmáról, amely elkerülte. Nem arra gondolok, hogy egészen ifjan Radames románcának eléneklésére vágyott, ezt maga is csak vicces ábrándként emlegette. Violettát azonban komolyan dédelgette. Elképzelhető, milyen közel állt hozzá ez a \"félvilági\" párizsi nő Manon és Mimi tájékán! Még Dumas is utal Prévost Manon Lescaut-jára A kaméliás hölgyben; Manont Gautier Margit irodalmi előképének is tekinthetjük, Verdi hősnőjét pedig azon Puccini-heroinák előképének, akik az operák központi, önfeláldozóan szerető és szerelmük áldozatává eső nőalakjai - és akiket Házy Erzsébet szerencsére el is énekelt. Gyönyörű és hiteles Violetta lehetett volna. Hogy ez mégsem valósult meg, szerintem akkor dőlt el, amikor Házy a lírai, mozgékony technikát is igénylő szerepek köréből a drámaibb szólamok és a modernek felé fejlődött. A lírai koloratúrszoprán szerepek közül csak Norinát tartotta meg - és milyen sokáig! A teljesség kedvéért megosztok e fórumon még egy, ide tartozó információt, de hangsúlyozom, hogy ez NEM HIVATALOS INFORMÁCIÓ, nem újságcikkben olvastam, nem interjúban hallottam, úgy is mondhatnám, hogy pletykaszintű. A fáma szerint, amikor Házy már küszködött a szoprán szólamok magasságaival, szeretett volna Carmenként fellépni, ám ötletét elutasították. Színészi képességei és személyiségének ereje nyilván predesztinálták a szerepre - amelyhez ugyanakkor komoly állóképesség is szükséges. Magyar színpadon, úgy tudom, énekelte már Carment szoprán, valamikor Szilvássy Margit, utóbb a BudaFesten Sass Sylvia. Sajnos, Sass fellépését nem láttam, és külön fájlalom, hogy semmilyen recenziót nem találtam róla.
915 IVA 2007-11-03 03:02:56 [Válasz erre: 883 Búbánat 2007-10-26 23:31:33]
\"A repertoárra nem került Szarka nénije ugyanúgy hozzátartozik a művészi pályájához, mint a megvalósult többi alakítása\". Nem vitatva ezt a mondatot, én úgy pontosítanám, hogy hozzátartozott művészi munkájához, a szerep megtanulása és a színpadi alakítás elmaradása pedig pályájának történetéhez, vagyis amiről szintén szól ez a topic. Házy pályájának történetéhez tartozik azonban egy bő hét évvel korábbi fiaskó is. 1973 márciusában mutatta be az Operaház Berg Luluját, Kalmár Magdával a címszerepben. Akik nem voltunk bennfentesek, csak majdnem két évtized múltán tudtuk meg e bemutató motivációját és körülményit: a Házy Erzsébet halálának 10. évfordululójáról megemlékező tévéműsorból, Mihály András vallomásából. Az Operaház korabeli igazgatójának, mint tudjuk, szívügye volt a XX. századi opera, Berg műve, és eredetileg azért vállalkozott bemutatására, mert létezett a színházban megfelelő felkészültségű és személyiségű szoprán. Lulunak dekoratívnak és erotikát árasztónak kell lennie, aki egyszemélyben ártatlan, kislányos lény és környezete vesztét hozó végzet asszonya. Házy tökéletesen megfelelt e követelménynek, megjelenésében és hangjának varázslatosságában is, és régóta otthonos volt a modern zenei világban. Ám a próbák kezdeti stádiumában kiderült, hogy nem győzi a szólam valamennyi magasságát, ezért Luluként való felléptetéséről le kellett mondani. A próbafolyamat addig eltelt része viszont szintén pályaútjához tartozik, és a pályának e sajnálatos kudarca azt is sejteti, hogy Lulu és majd a már szóba sem kerülő Georgetta között milyen küzdelmes és válságos éveket (majdnem évtizedet) kellett végigélnie. (A fiatal Kalmár Magda, majd a családi öröme miatt a szerepet átvevő, még ifjabb Csengery Adrienne muzikalitásban, színészi játékban és dekorativitásban megfeleltek a címszerep kívánalmainak, alakításuk több részletben emlékezetes; személyiségük csupán annyira nem töltötte ki Lulu alakját, mint amennyire a Házyé kitöltötte volna.)
\"A repertoárra nem került Szarka nénije ugyanúgy hozzátartozik a művészi pályájához, mint a megvalósult többi alakítása\". Nem vitatva ezt a mondatot, én úgy pontosítanám, hogy hozzátartozott művészi munkájához, a szerep megtanulása és a színpadi alakítás elmaradása pedig pályájának történetéhez, vagyis amiről szintén szól ez a topic. Házy pályájának történetéhez tartozik azonban egy bő hét évvel korábbi fiaskó is. 1973 márciusában mutatta be az Operaház Berg Luluját, Kalmár Magdával a címszerepben. Akik nem voltunk bennfentesek, csak majdnem két évtized múltán tudtuk meg e bemutató motivációját és körülményit: a Házy Erzsébet halálának 10. évfordululójáról megemlékező tévéműsorból, Mihály András vallomásából. Az Operaház korabeli igazgatójának, mint tudjuk, szívügye volt a XX. századi opera, Berg műve, és eredetileg azért vállalkozott bemutatására, mert létezett a színházban megfelelő felkészültségű és személyiségű szoprán. Lulunak dekoratívnak és erotikát árasztónak kell lennie, aki egyszemélyben ártatlan, kislányos lény és környezete vesztét hozó végzet asszonya. Házy tökéletesen megfelelt e követelménynek, megjelenésében és hangjának varázslatosságában is, és régóta otthonos volt a modern zenei világban. Ám a próbák kezdeti stádiumában kiderült, hogy nem győzi a szólam valamennyi magasságát, ezért Luluként való felléptetéséről le kellett mondani. A próbafolyamat addig eltelt része viszont szintén pályaútjához tartozik, és a pályának e sajnálatos kudarca azt is sejteti, hogy Lulu és majd a már szóba sem kerülő Georgetta között milyen küzdelmes és válságos éveket (majdnem évtizedet) kellett végigélnie. (A fiatal Kalmár Magda, majd a családi öröme miatt a szerepet átvevő, még ifjabb Csengery Adrienne muzikalitásban, színészi játékban és dekorativitásban megfeleltek a címszerep kívánalmainak, alakításuk több részletben emlékezetes; személyiségük csupán annyira nem töltötte ki Lulu alakját, mint amennyire a Házyé kitöltötte volna.)
914 IVA 2007-11-03 02:39:32 [Válasz erre: 882 telramund 2007-10-26 21:40:46]
Nem akarom védeni Mihály Andrást, akihez korántsem fűzött olyan szeretet, mint Házy Erzsébethez (egyikük sem volt személyes ismerősöm), de úgy gondolom, hogy Házy nem volt könnyű beosztott. Mihály hivatásból tisztelte a primadonna adottságait, és ki akarta aknázni a benne rejlő lehetőségeket (ld. következő hozzászólásom), Szarka néni esetében vélhetően a színészieket. Nem hiszem, hogy korrekt fogalmazás, mely szerint \"egyéb szerepben nem tudta elképzelni, mint Szarka néni rongyaiban\". Puccini-bemutatóról lévén szó, valószínűleg kényszeresen gondoltak Házyra, az egykor eszményi Puccini-hősnőre, aki a Triptichon felújításakor sajnos már nem volt alkalmas Giorgetta, Angelica, vagy Lauretta megszólaltatására. Az emlékező műsorban Mihály tárgyilagosan és elegánsan beszélt Házyról.
Nem akarom védeni Mihály Andrást, akihez korántsem fűzött olyan szeretet, mint Házy Erzsébethez (egyikük sem volt személyes ismerősöm), de úgy gondolom, hogy Házy nem volt könnyű beosztott. Mihály hivatásból tisztelte a primadonna adottságait, és ki akarta aknázni a benne rejlő lehetőségeket (ld. következő hozzászólásom), Szarka néni esetében vélhetően a színészieket. Nem hiszem, hogy korrekt fogalmazás, mely szerint \"egyéb szerepben nem tudta elképzelni, mint Szarka néni rongyaiban\". Puccini-bemutatóról lévén szó, valószínűleg kényszeresen gondoltak Házyra, az egykor eszményi Puccini-hősnőre, aki a Triptichon felújításakor sajnos már nem volt alkalmas Giorgetta, Angelica, vagy Lauretta megszólaltatására. Az emlékező műsorban Mihály tárgyilagosan és elegánsan beszélt Házyról.
913 Búbánat 2007-10-31 13:09:09
Talán érdeklődésre tarthat számot a következő cikk, amit ennek a különleges darabnak az operaházi bemutatója kapcsán írt a kritikus. (Három részre szedve, folyamatosan ideírtam) Színház és Filmművészet – 1954. I. hó. Csobádi Péter: Az „Ifjú gárda” A második magyar zenei héten elhangzott felszólalások és zenei életünk égető problémáit boncolgató újságcikkek, művészeink megbeszélései és a közönség megnyilatkozásai mind arról tanúskodnak: kulturális forradalmunk egyre hangosabb szóval követeli az új magyar opera megteremtését. Az opera: a nagy dallamok, nagy hősök, nagy összeütközések műfaja ’aktuálissá’ vált a szónak nem hétköznapi, de ünnepi értelemben: századunknak ezeknek az évtizedeknek, az imperialista háború démonai és az embermilliók közötti harc, a régi és az új közötti harc, a modern barbárság és a mai humanizmus közötti harc idején. Ez a titáni küzdelem megtermi a maga hőseit, s a művészet meg kell, hogy teremtse a hősökhöz mért dalait is. Óriási osztályerők összeütközésétől feszült korunk valóságának felfedezése vár az új magyar operára, melynek hősei nem kevésbé hősök kell hogy legyenek, mint Petúr, Bánk, Tiborc és Hunyadi László, melynek muzsikája nem kevésbé kell, hogy magyar legyen, mint Liszté, Bartóké, Kodályé, s nem kevésbé mai, mint irodalmunk és zenénk többi műfajaiban nap mint nap születő alkotások. S az operaműfaj mai, új frontáttörésének lehetőségében tamáskodók ellen Operaházunk perdöntő érvet vonultatott fel: színrevitte az utóbbi évek szovjet operairodalmának egyik legértékesebb darabját. Az ’Ifjú gárda’ ez, melynek a harmonikus szovjet valóság alkotta magvából Fagyajev az író, Mejtusz a zeneszerző és Malisko, a szövegköltő teremtő együttműködésével született hősi opera, sőt – hogy közelebb járjunk a darab műfaji meghatározásához - a zenés népdráma. Muszorgszkij, a múlt századi orosz népi romantikus zene óriása jelezte így műveit, például a ’Borisz Godunov’ műfaját. Az ’Ifjú gárda’ mint a muzsika és színmű szintéziséből született alkotás, elsősorban izzó drámaiságával hat. Mejtusz muzsikája ízig-vérig drámai zene; jelenetezése, építkezése, zene-dramaturgiai elrendezése végig az éles ellentétek aláhúzását, a lírai és hősi elemek szembeállítását szolgálja, a nagy konfliktust feszíti. Mi ez a konfliktus? Nemcsak az ifjú gárdisták áldozatkész hazafisága és a náci megszállók országtipró vandalizmusa csap össze, sőt nemcsak a szovjet haza szabadságának nemtője vív a hitleri elnyomás szörnyeivel. A mű kitágítja a kérdés keretét és korunk döntő történelmi erőt ütközteti meg az operaszínpadon: élet és pusztulás harca ez, ahol az élet – az ember fogalmához való hűséget jelenti, a halált is vállaló harcot a szabadság és igazság eszméiért, az erről való lemondás, a behódolás pedig a fizikai, politikai és erkölcsi pusztulást. Így ’aktuális’ ez az opera ma is, és hat esztendeje történt bemutatójakor, s nyilván évek múlva. Életünk döntő kérdését – háború és béke, háború vagy béke – veti fel és oldja meg a magasrendű művészet maradandó formájában. A népek bécsi kongresszusán beszélt Joliot-Curie professzor a két világháború pusztításának ’szörnyű mérlegéről’, melynek egyenlegén közel 70 millió férfi, asszony és gyermek halála áll.’ S e szörnyű mérleg még nincs lezárva…’ – mondotta. Tehet-e a művészet valamit ez ellen? Visszaadhatja egy regény, szimfónia, vagy kép az elpusztult szülőket gyermekeiknek, felépítheti-e a leégett házakat? Sosztakovics egy felszólalásában tette fel ezeket a fájdalmas kérdéseket és válaszolt is rájuk: Nem, nem adhatja vissza, nem építheti fel. De a regény – tette hozzá – a szimfónia és a kép igenis megakadályozhatja a további gyilkosságokat, megmentheti a még élő szülőket, megóvhatja a még ép házakat…”
Talán érdeklődésre tarthat számot a következő cikk, amit ennek a különleges darabnak az operaházi bemutatója kapcsán írt a kritikus. (Három részre szedve, folyamatosan ideírtam) Színház és Filmművészet – 1954. I. hó. Csobádi Péter: Az „Ifjú gárda” A második magyar zenei héten elhangzott felszólalások és zenei életünk égető problémáit boncolgató újságcikkek, művészeink megbeszélései és a közönség megnyilatkozásai mind arról tanúskodnak: kulturális forradalmunk egyre hangosabb szóval követeli az új magyar opera megteremtését. Az opera: a nagy dallamok, nagy hősök, nagy összeütközések műfaja ’aktuálissá’ vált a szónak nem hétköznapi, de ünnepi értelemben: századunknak ezeknek az évtizedeknek, az imperialista háború démonai és az embermilliók közötti harc, a régi és az új közötti harc, a modern barbárság és a mai humanizmus közötti harc idején. Ez a titáni küzdelem megtermi a maga hőseit, s a művészet meg kell, hogy teremtse a hősökhöz mért dalait is. Óriási osztályerők összeütközésétől feszült korunk valóságának felfedezése vár az új magyar operára, melynek hősei nem kevésbé hősök kell hogy legyenek, mint Petúr, Bánk, Tiborc és Hunyadi László, melynek muzsikája nem kevésbé kell, hogy magyar legyen, mint Liszté, Bartóké, Kodályé, s nem kevésbé mai, mint irodalmunk és zenénk többi műfajaiban nap mint nap születő alkotások. S az operaműfaj mai, új frontáttörésének lehetőségében tamáskodók ellen Operaházunk perdöntő érvet vonultatott fel: színrevitte az utóbbi évek szovjet operairodalmának egyik legértékesebb darabját. Az ’Ifjú gárda’ ez, melynek a harmonikus szovjet valóság alkotta magvából Fagyajev az író, Mejtusz a zeneszerző és Malisko, a szövegköltő teremtő együttműködésével született hősi opera, sőt – hogy közelebb járjunk a darab műfaji meghatározásához - a zenés népdráma. Muszorgszkij, a múlt századi orosz népi romantikus zene óriása jelezte így műveit, például a ’Borisz Godunov’ műfaját. Az ’Ifjú gárda’ mint a muzsika és színmű szintéziséből született alkotás, elsősorban izzó drámaiságával hat. Mejtusz muzsikája ízig-vérig drámai zene; jelenetezése, építkezése, zene-dramaturgiai elrendezése végig az éles ellentétek aláhúzását, a lírai és hősi elemek szembeállítását szolgálja, a nagy konfliktust feszíti. Mi ez a konfliktus? Nemcsak az ifjú gárdisták áldozatkész hazafisága és a náci megszállók országtipró vandalizmusa csap össze, sőt nemcsak a szovjet haza szabadságának nemtője vív a hitleri elnyomás szörnyeivel. A mű kitágítja a kérdés keretét és korunk döntő történelmi erőt ütközteti meg az operaszínpadon: élet és pusztulás harca ez, ahol az élet – az ember fogalmához való hűséget jelenti, a halált is vállaló harcot a szabadság és igazság eszméiért, az erről való lemondás, a behódolás pedig a fizikai, politikai és erkölcsi pusztulást. Így ’aktuális’ ez az opera ma is, és hat esztendeje történt bemutatójakor, s nyilván évek múlva. Életünk döntő kérdését – háború és béke, háború vagy béke – veti fel és oldja meg a magasrendű művészet maradandó formájában. A népek bécsi kongresszusán beszélt Joliot-Curie professzor a két világháború pusztításának ’szörnyű mérlegéről’, melynek egyenlegén közel 70 millió férfi, asszony és gyermek halála áll.’ S e szörnyű mérleg még nincs lezárva…’ – mondotta. Tehet-e a művészet valamit ez ellen? Visszaadhatja egy regény, szimfónia, vagy kép az elpusztult szülőket gyermekeiknek, felépítheti-e a leégett házakat? Sosztakovics egy felszólalásában tette fel ezeket a fájdalmas kérdéseket és válaszolt is rájuk: Nem, nem adhatja vissza, nem építheti fel. De a regény – tette hozzá – a szimfónia és a kép igenis megakadályozhatja a további gyilkosságokat, megmentheti a még élő szülőket, megóvhatja a még ép házakat…”
912 Búbánat 2007-10-31 13:08:28
Folytatás: „Ez a törekvése az ’Ifjú gárdá’-nak, a műnek is, hőseinek is. Kik ezek a hősök? nem az operaszínpad hagyományos fegyverzetével, pátoszt segítő koturnusában lépnek elénk. Még csak nem is kivételes emberek. Az ’Ifjú gárdá’-nak vannak főbb szereplői, kimagasló hősei, de igazi főszereplője maga a mi jelenünk cselekvő népe, mely jellegzetes képviselőiben sűrítetten és sokszínűen vonul fel, hogy állást foglaljon korunk döntő kérdésében. Mejtusz zeneköltői ihlete éppen azokban a jelenetekben szárnyal legszabadabban, amikor a tömegeket szólaltatja meg. Muszorgszkij nagy tablóinak hangulatát idézik ezek a részletek, de muzsikájuk anyagában új elem van, a szovjet tömegdalok lendülete. A lírai részletek, melyek a nagy akciók, csoportjelenetek dramaturgiai ellenpontját adják, meleg érzelmességük ellenére némileg adósaink maradnak az egyes szereplők egyéni, sajátos arcvonásaival. Persze: ez a megállapítás sem általános érvényű, különösen nem az a III. felvonást illetően. November 7-ét ünnepli a fiatal hősök gárdája Oleg Kosevoj otthonában. Ének, tánc, móka, szerelem, gyermeki öröm és szülői szeretet napsütése világítja be a hóbasüllyedt házacska szobáját. A zene népi táncmotívumai egyre vidámabb, a külvilágot feledő hangulatot festik, majd szinte berobban a társak letartóztatásának hírét festő tragikus komor téma, hogy a zene végül is az anya gyönyörű lírai dalába oldódjék. Szívet összeszorítóan szép és egyszerű motívumot talált Mejtusz az ifjú gárdisták jellemzésére. Szatirikus mivoltában is félelmetes a gyűlölt nácik zenei jellemzése. Az opera kimagasló zenei csúcspontjait jelentik az ifjú gárdisták kórusai: az eskü fúgaszerű együttese és a börtönbeli induló. Az ’Ifjú gárda’, a szovjet operairodalom küldötte, humanista mondanivalójával, feszült dramatikus tagozottságával, egyéni hangú, mai intonációjú zenéjével elhozta hozzánk a műfaj megújhodásának levegőjét – és megújhodást teremtett a budapesti opera színpadán is. Nem túlzás megújhodásról, fordulatról, előzmények nélkül álló, páratlan előadásról beszélni. Az ’Ifjú gárda’ operaházi színrehozatala nagy győzelme művészeinknek. Az opera műfajának az a döntő, belső ellentmondása, mely a megjelenítési mód (például az énekelt beszéd) és az ábrázolt valóság közt fennáll, a mai, tehát a közönség által közvetlenül ismert környezet és téma esetében meghatványozódik. Az operaszínpadnak nehezebb hitelessé tennie a matrózblúzt viselő Ulja Gromovát, mint a szárnyas sisakú Walkürt… És itt jutunk el az ’Ifjú gárda’ előadás fordulatot jelentő győzelmének hadvezéri sátrába: Nádasdy Kálmán rendezéséhez. „
Folytatás: „Ez a törekvése az ’Ifjú gárdá’-nak, a műnek is, hőseinek is. Kik ezek a hősök? nem az operaszínpad hagyományos fegyverzetével, pátoszt segítő koturnusában lépnek elénk. Még csak nem is kivételes emberek. Az ’Ifjú gárdá’-nak vannak főbb szereplői, kimagasló hősei, de igazi főszereplője maga a mi jelenünk cselekvő népe, mely jellegzetes képviselőiben sűrítetten és sokszínűen vonul fel, hogy állást foglaljon korunk döntő kérdésében. Mejtusz zeneköltői ihlete éppen azokban a jelenetekben szárnyal legszabadabban, amikor a tömegeket szólaltatja meg. Muszorgszkij nagy tablóinak hangulatát idézik ezek a részletek, de muzsikájuk anyagában új elem van, a szovjet tömegdalok lendülete. A lírai részletek, melyek a nagy akciók, csoportjelenetek dramaturgiai ellenpontját adják, meleg érzelmességük ellenére némileg adósaink maradnak az egyes szereplők egyéni, sajátos arcvonásaival. Persze: ez a megállapítás sem általános érvényű, különösen nem az a III. felvonást illetően. November 7-ét ünnepli a fiatal hősök gárdája Oleg Kosevoj otthonában. Ének, tánc, móka, szerelem, gyermeki öröm és szülői szeretet napsütése világítja be a hóbasüllyedt házacska szobáját. A zene népi táncmotívumai egyre vidámabb, a külvilágot feledő hangulatot festik, majd szinte berobban a társak letartóztatásának hírét festő tragikus komor téma, hogy a zene végül is az anya gyönyörű lírai dalába oldódjék. Szívet összeszorítóan szép és egyszerű motívumot talált Mejtusz az ifjú gárdisták jellemzésére. Szatirikus mivoltában is félelmetes a gyűlölt nácik zenei jellemzése. Az opera kimagasló zenei csúcspontjait jelentik az ifjú gárdisták kórusai: az eskü fúgaszerű együttese és a börtönbeli induló. Az ’Ifjú gárda’, a szovjet operairodalom küldötte, humanista mondanivalójával, feszült dramatikus tagozottságával, egyéni hangú, mai intonációjú zenéjével elhozta hozzánk a műfaj megújhodásának levegőjét – és megújhodást teremtett a budapesti opera színpadán is. Nem túlzás megújhodásról, fordulatról, előzmények nélkül álló, páratlan előadásról beszélni. Az ’Ifjú gárda’ operaházi színrehozatala nagy győzelme művészeinknek. Az opera műfajának az a döntő, belső ellentmondása, mely a megjelenítési mód (például az énekelt beszéd) és az ábrázolt valóság közt fennáll, a mai, tehát a közönség által közvetlenül ismert környezet és téma esetében meghatványozódik. Az operaszínpadnak nehezebb hitelessé tennie a matrózblúzt viselő Ulja Gromovát, mint a szárnyas sisakú Walkürt… És itt jutunk el az ’Ifjú gárda’ előadás fordulatot jelentő győzelmének hadvezéri sátrába: Nádasdy Kálmán rendezéséhez. „
911 Búbánat 2007-10-31 13:08:02
Folytatás: „Amikor az első felvonásban Valkó szótlanul végigkíséri a színpadon Oleget, vagy Vánja és Klava a menekülők áradatának partján összetalálkoznak, s a pillanat hatására ölelésre tárt karjukat mégis lefogja a fiatal szemérem és elfogódottság; amikor az esküt tevő ifjak szoborcsoportja összefonódik; amikor az ünneplők jókedve és fiatalsága elfeledteti a falakon kívül vérben gázoló ellenség jelenlétét; amikor az esküjelenet csoportozatára emlékeztetve fonódnak össze az ifjú hősök, esküjüket tragikus tettre váltva, börtönükben és a kivégzők fegyvereivel szembenézve – úgy érezzük: a magunk valóság-élménye a kép. Eltűnik a színpad, falait áttöri a valóságot varázsló művészet. A részleteket is maximális gonddal csiszoló, s a nagy egész eszmei vezérfonalát pillanatra sem elejtő rendezés kezevonását érezzük. A szenvedélyes lendület, amelyet Nádasdy Kálmán – nem diktált: - felszabadított a színpadon, a szereplőkben, kiégette a ’stilizált játék’ a külsőséges pátosz minden sallangját. A természetesség veszi át az uralmát, de a természetesség nem a hétköznapiság! A rendezés az operaszínpad eszköz-arzenáljának valamennyi értékes módszerét igénybeveszi. Az eszközök mindig a dráma különböző magassági pontjaihoz alkalmazkodnak: az első felvonás tömegmozgásainak életképszerűségétől addig, hogy a börtönjelenet hallatlan feszültségű pillanataiban kitágítja, átvilágítja a vastag kőfalat, hogy láttassa a rabbá tett népet, hallassa a tömegek forradalmi dalát: elmondja ’az igazat is, ne csak a valódit’. Oláh Gusztáv színpadképei a képzőművészet szakértőinek külön tanulmányát, méltatását érdemlik. Elmélyítik és rögzítik a néző drámai-zenei élményét, s hatalmas részük van abban, hogy ez az élmény annyira mély, megrázó és feledhetetlen. Az első felvonás égboltja, szélcibálta fái a formák, színek, árnyak nyelvén beszélik el a fenyegető veszélyt, Olegék kertje pedig a megszállók jelenlétének lélekre telepedő tudatát. A városi park csodálatos romantikája méltó keret az ifjú gárdisták vállalkozásának romantikájához. Kosevojék otthonának melege, kényelmet kínáló kedvessége meggyőzi a nézőt: ilyen otthonokból tevődik össze a haza fogalma, amelyért ’halni édes és dicső’. A kínzókamra, börtön s a felrobbantott bánya látomásszerű képei nemcsak visszaborzasztanak: vádiratok a bennük otthonos náci barbárság ellen; pártosak, harcosak, mint egy Goya-kép. A szereplőgárda szinte valamennyi tagjáról szólunk, ha elmondjuk: ritkán hallottuk így énekelni, s talán még sosem láttuk így játszani. Az előadást mindkét szereposztás művészkollektívájának elmélyült játéka avatta igazi drámává. Simándy József szerepformálásában Oleg Kosevoj megmarad tizenhatévesnek; úgy jön elénk, kissé félszegen, szinte gyerek még, aki könyökére támaszkodva ábrándozik, hogy később merész szervezővé, igazi hőssé fejlődjék. Sikeres – mert őszintén átélt – a fiatal Kenéz Ernő Oleg-je is. Az édesanya melegszívű lírával telt egyénisége, aggódása, bajtárssá való fejlődése Szilvássy Margit és Eszenyi Irma munkája nyomán kel életre. Budanovits Mária megható kedéllyel varázsolja elénk Oleg nagyanyját. Ulja Gromovát, az opera zeneileg talán legszebben felépített szerepét, lágy ívelésű lírai áriáit, Sándor Judit és Tamássy Éva énekelte. Mindkettejük alakítása átérzett, forró, igaz és mélyről fakadó; Sándor Judité talán zeneileg finomultabb, Tamássy Éváé szenvedélyesebb. Cserhát Zsuzsa és Birkás Lilian játsza Ljubát, a kis színésznőt. Cserhát Zsuzsa körül izzik a levegő: törékenysége és vakmerősége, érzelmessége és elszántsága együttesen adja e nagyszerű operahősnő kiválóan sikerült képét. Érett, sokoldalú művészetének teljes sugárzásával tölti be a szerepet Birkás Lilian is. Házy Erzsébet (Kláva Kovaljeva) játéka költőien egyszerű, őszinte. Énekművészete komoly operaénekesi perspektívákat sejtet. Fodor János Valkó-ja: egy tagból faragott szobra a kommunistának, az igaz embernek. Izzó lelkesültséggel telten állítja elénk Valkó alakját Bencze Miklós. De felsorolhatnánk mindkét együttes valamennyi tagját: Lőrincz Zsuzsát a nagyanya szerepében, Kövecses Bélát és Göndöcs Józsefet a harci láztól lángoló Tyulényin, Pálffy Endrét és Rajna Andrást pedig Ványa alakjában; Melis Györgyöt és Mindszenti Ödönt, kik az árulóvá lett Sztáhovics rendkívül összetett szerepét játsszák hatalmas kifejező erővel; Faragó Andrást és Lendvay Andort a fasiszta ezredes, Nádas Tibort és Radnay Györgyöt Bruckner szerepében. Az énekkar – Nádasdy rendezésének és Pless László elmélyült karigazgatói munkájának érdeme ez – nem zenei háttér, hanem cselekvő, különböző egyéniségekből összetett részvevője a színpad drámai mozgalmának. Valamennyi résztvevő – szólisták és kórustagok – színpadi élménye a mű és a kollektíva tömegvonzásából táplálkozott. Kórodi András karmesterre is áll ez, aki az előadás egész súlyát hordozta, s emelte mind magasabbra. A magyar szövegről (Fischer Sándor munkája), a jelmezekről (Márk Tivadar tervezései), a táncokról (Nádasi Ferenc tanította be őket), a díszletekről, melyeket Mánya Károly és Vörös Tibor vezetésével festett a műterem, - külön-külön és hosszan lehetne szólni mindez együtt hatott és győzött. Győzött Operaházunk művészi energiájának egész hatalmas volumene, elérte azt, hogy dalban és képben, zenében és táncban, szóban és játékban felmutatta az ’Ifjú gárda’ igazságát, korunk igazságát.” Csobádi Péter cikkéhez a lapban képmelléklet is tartozik: a 14 kép között négyen Házy Erzsébet látható - Kláva Kovaljeva szerepében.
Folytatás: „Amikor az első felvonásban Valkó szótlanul végigkíséri a színpadon Oleget, vagy Vánja és Klava a menekülők áradatának partján összetalálkoznak, s a pillanat hatására ölelésre tárt karjukat mégis lefogja a fiatal szemérem és elfogódottság; amikor az esküt tevő ifjak szoborcsoportja összefonódik; amikor az ünneplők jókedve és fiatalsága elfeledteti a falakon kívül vérben gázoló ellenség jelenlétét; amikor az esküjelenet csoportozatára emlékeztetve fonódnak össze az ifjú hősök, esküjüket tragikus tettre váltva, börtönükben és a kivégzők fegyvereivel szembenézve – úgy érezzük: a magunk valóság-élménye a kép. Eltűnik a színpad, falait áttöri a valóságot varázsló művészet. A részleteket is maximális gonddal csiszoló, s a nagy egész eszmei vezérfonalát pillanatra sem elejtő rendezés kezevonását érezzük. A szenvedélyes lendület, amelyet Nádasdy Kálmán – nem diktált: - felszabadított a színpadon, a szereplőkben, kiégette a ’stilizált játék’ a külsőséges pátosz minden sallangját. A természetesség veszi át az uralmát, de a természetesség nem a hétköznapiság! A rendezés az operaszínpad eszköz-arzenáljának valamennyi értékes módszerét igénybeveszi. Az eszközök mindig a dráma különböző magassági pontjaihoz alkalmazkodnak: az első felvonás tömegmozgásainak életképszerűségétől addig, hogy a börtönjelenet hallatlan feszültségű pillanataiban kitágítja, átvilágítja a vastag kőfalat, hogy láttassa a rabbá tett népet, hallassa a tömegek forradalmi dalát: elmondja ’az igazat is, ne csak a valódit’. Oláh Gusztáv színpadképei a képzőművészet szakértőinek külön tanulmányát, méltatását érdemlik. Elmélyítik és rögzítik a néző drámai-zenei élményét, s hatalmas részük van abban, hogy ez az élmény annyira mély, megrázó és feledhetetlen. Az első felvonás égboltja, szélcibálta fái a formák, színek, árnyak nyelvén beszélik el a fenyegető veszélyt, Olegék kertje pedig a megszállók jelenlétének lélekre telepedő tudatát. A városi park csodálatos romantikája méltó keret az ifjú gárdisták vállalkozásának romantikájához. Kosevojék otthonának melege, kényelmet kínáló kedvessége meggyőzi a nézőt: ilyen otthonokból tevődik össze a haza fogalma, amelyért ’halni édes és dicső’. A kínzókamra, börtön s a felrobbantott bánya látomásszerű képei nemcsak visszaborzasztanak: vádiratok a bennük otthonos náci barbárság ellen; pártosak, harcosak, mint egy Goya-kép. A szereplőgárda szinte valamennyi tagjáról szólunk, ha elmondjuk: ritkán hallottuk így énekelni, s talán még sosem láttuk így játszani. Az előadást mindkét szereposztás művészkollektívájának elmélyült játéka avatta igazi drámává. Simándy József szerepformálásában Oleg Kosevoj megmarad tizenhatévesnek; úgy jön elénk, kissé félszegen, szinte gyerek még, aki könyökére támaszkodva ábrándozik, hogy később merész szervezővé, igazi hőssé fejlődjék. Sikeres – mert őszintén átélt – a fiatal Kenéz Ernő Oleg-je is. Az édesanya melegszívű lírával telt egyénisége, aggódása, bajtárssá való fejlődése Szilvássy Margit és Eszenyi Irma munkája nyomán kel életre. Budanovits Mária megható kedéllyel varázsolja elénk Oleg nagyanyját. Ulja Gromovát, az opera zeneileg talán legszebben felépített szerepét, lágy ívelésű lírai áriáit, Sándor Judit és Tamássy Éva énekelte. Mindkettejük alakítása átérzett, forró, igaz és mélyről fakadó; Sándor Judité talán zeneileg finomultabb, Tamássy Éváé szenvedélyesebb. Cserhát Zsuzsa és Birkás Lilian játsza Ljubát, a kis színésznőt. Cserhát Zsuzsa körül izzik a levegő: törékenysége és vakmerősége, érzelmessége és elszántsága együttesen adja e nagyszerű operahősnő kiválóan sikerült képét. Érett, sokoldalú művészetének teljes sugárzásával tölti be a szerepet Birkás Lilian is. Házy Erzsébet (Kláva Kovaljeva) játéka költőien egyszerű, őszinte. Énekművészete komoly operaénekesi perspektívákat sejtet. Fodor János Valkó-ja: egy tagból faragott szobra a kommunistának, az igaz embernek. Izzó lelkesültséggel telten állítja elénk Valkó alakját Bencze Miklós. De felsorolhatnánk mindkét együttes valamennyi tagját: Lőrincz Zsuzsát a nagyanya szerepében, Kövecses Bélát és Göndöcs Józsefet a harci láztól lángoló Tyulényin, Pálffy Endrét és Rajna Andrást pedig Ványa alakjában; Melis Györgyöt és Mindszenti Ödönt, kik az árulóvá lett Sztáhovics rendkívül összetett szerepét játsszák hatalmas kifejező erővel; Faragó Andrást és Lendvay Andort a fasiszta ezredes, Nádas Tibort és Radnay Györgyöt Bruckner szerepében. Az énekkar – Nádasdy rendezésének és Pless László elmélyült karigazgatói munkájának érdeme ez – nem zenei háttér, hanem cselekvő, különböző egyéniségekből összetett részvevője a színpad drámai mozgalmának. Valamennyi résztvevő – szólisták és kórustagok – színpadi élménye a mű és a kollektíva tömegvonzásából táplálkozott. Kórodi András karmesterre is áll ez, aki az előadás egész súlyát hordozta, s emelte mind magasabbra. A magyar szövegről (Fischer Sándor munkája), a jelmezekről (Márk Tivadar tervezései), a táncokról (Nádasi Ferenc tanította be őket), a díszletekről, melyeket Mánya Károly és Vörös Tibor vezetésével festett a műterem, - külön-külön és hosszan lehetne szólni mindez együtt hatott és győzött. Győzött Operaházunk művészi energiájának egész hatalmas volumene, elérte azt, hogy dalban és képben, zenében és táncban, szóban és játékban felmutatta az ’Ifjú gárda’ igazságát, korunk igazságát.” Csobádi Péter cikkéhez a lapban képmelléklet is tartozik: a 14 kép között négyen Házy Erzsébet látható - Kláva Kovaljeva szerepében.
910 Búbánat 2007-10-31 12:52:54
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 12. Jurij Mejtusz: Az ifjú gárda - 4 felvonásos opera – Kláva Kovaljeva – 1953. december 20. Bemutató előadás. (A második szereposztás december 23-án mutatkozott be) Magyar Állami Operaház Jurij Fagyájev regénye nyomán a szövegkönyvet írta A. Malisko Fordította: Fischer Sándor Díszlettervező: Oláh Gusztáv Jelmeztervező: Márk Tivadar Koreográfus: Nádasi Ferenc Karigazgató: Pless László Rendező: Nádasdy Kálmán Karmester: Kórodi András Történik: 1942-43-ban Krasznodonban Szereposztás: Oleg Kosevoj, az Ifjú Gárda vezetője: Simándy József/Kenéz Ernő Jelena Nyikolájevna, Oleg anyja: Szilvássy Margit/Eszenyi Irma Vera Vasziljeva, Oleg nagyanyja: Budanovits Mária/Lőrincz Zsuzsa Andrej Valkó, bányaigazgató: Fodor János/Bencze Miklós Iván Procenka, partizánosztag vezető? Losonczy György/Reményi Sándor Ulja Gromova: Sándor Judit/Tamássy Éva Ljuba Sevcova, színésznő: Cserhát Zsuzsa/Birkás Lilian Szergej Tyulényin: Kövecses Béla/Göndöcs József Vánja Zemnuhov: Pálffy Endre/Rajna András KLÁVA KOVALJEVA: HÁZY ERZSÉBET (mindkét bemutatón ő alakította a szerepet!) Válja Borc: Surányi Éva/Halász Éva Zsóra Arutjunyánc: Külkey László/Pásztor Lajos Jevgenyij Sztáhovics: Melis György/Mindszenti Ödön Sevcov, bányász: Katona Lajos/Galsay Ervin Kajutkin, katona: Sárdy János/Remsey Győző Bruckner, gestapo őrmester: Radnay György/Nádas Tibor Fasiszta ezredes: Faragó András/Lendvay Andor Fasiszta altiszt: Domahidy László/Rissay Pál A tábornok tisztiszolgája: Várhelyi Endre/Antalffy Albert Pomin, rendőr: Angyal Nagy Gyula/Somogyváry Lajos Első ifjú gárdista: Tauz István/Balogh Ádám Második ifjú gárdista: Keresztes István/Molnár Ferenc Harmadik ifjú gárdista: Laboch Gérald Komszomolka: Gaál Éva/Baross Nelli Még annyit, hogy 1953-ban a Rádió az operaházi bemutatót megelőzve felvette Mejtusz operáját. A darabot az Operaház együttese szólaltatta meg a Rádióban, nagyjából abban a szereposztásban, ahogy később az Operaházban is előadásra került. (Simándy József, Sándor Judit, Fodor János, Cserhát Zsuzsa, Eszenyi Irma, Tiszay Magda, Sárdy János, Losonczy György…, a zenekart Kórodi András vezényelte.) Mejtusz operája mindössze egy évadot ért meg az Operaházban (1953/54)…
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 12. Jurij Mejtusz: Az ifjú gárda - 4 felvonásos opera – Kláva Kovaljeva – 1953. december 20. Bemutató előadás. (A második szereposztás december 23-án mutatkozott be) Magyar Állami Operaház Jurij Fagyájev regénye nyomán a szövegkönyvet írta A. Malisko Fordította: Fischer Sándor Díszlettervező: Oláh Gusztáv Jelmeztervező: Márk Tivadar Koreográfus: Nádasi Ferenc Karigazgató: Pless László Rendező: Nádasdy Kálmán Karmester: Kórodi András Történik: 1942-43-ban Krasznodonban Szereposztás: Oleg Kosevoj, az Ifjú Gárda vezetője: Simándy József/Kenéz Ernő Jelena Nyikolájevna, Oleg anyja: Szilvássy Margit/Eszenyi Irma Vera Vasziljeva, Oleg nagyanyja: Budanovits Mária/Lőrincz Zsuzsa Andrej Valkó, bányaigazgató: Fodor János/Bencze Miklós Iván Procenka, partizánosztag vezető? Losonczy György/Reményi Sándor Ulja Gromova: Sándor Judit/Tamássy Éva Ljuba Sevcova, színésznő: Cserhát Zsuzsa/Birkás Lilian Szergej Tyulényin: Kövecses Béla/Göndöcs József Vánja Zemnuhov: Pálffy Endre/Rajna András KLÁVA KOVALJEVA: HÁZY ERZSÉBET (mindkét bemutatón ő alakította a szerepet!) Válja Borc: Surányi Éva/Halász Éva Zsóra Arutjunyánc: Külkey László/Pásztor Lajos Jevgenyij Sztáhovics: Melis György/Mindszenti Ödön Sevcov, bányász: Katona Lajos/Galsay Ervin Kajutkin, katona: Sárdy János/Remsey Győző Bruckner, gestapo őrmester: Radnay György/Nádas Tibor Fasiszta ezredes: Faragó András/Lendvay Andor Fasiszta altiszt: Domahidy László/Rissay Pál A tábornok tisztiszolgája: Várhelyi Endre/Antalffy Albert Pomin, rendőr: Angyal Nagy Gyula/Somogyváry Lajos Első ifjú gárdista: Tauz István/Balogh Ádám Második ifjú gárdista: Keresztes István/Molnár Ferenc Harmadik ifjú gárdista: Laboch Gérald Komszomolka: Gaál Éva/Baross Nelli Még annyit, hogy 1953-ban a Rádió az operaházi bemutatót megelőzve felvette Mejtusz operáját. A darabot az Operaház együttese szólaltatta meg a Rádióban, nagyjából abban a szereposztásban, ahogy később az Operaházban is előadásra került. (Simándy József, Sándor Judit, Fodor János, Cserhát Zsuzsa, Eszenyi Irma, Tiszay Magda, Sárdy János, Losonczy György…, a zenekart Kórodi András vezényelte.) Mejtusz operája mindössze egy évadot ért meg az Operaházban (1953/54)…
909 Búbánat 2007-10-30 22:41:58 [Válasz erre: 908 Búbánat 2007-10-30 12:37:26]
Teljes \"stáblista\": Johann Strauss: A cigánybáró MTV,1969 (70 perc) Fekete-fehér operettfilm Rendezte: Mikó András Magyar versszövegek: Fischer Sándor Szereplők: Mehmet pasa: Kiss Ferenc Barinkay Gáspár: Németh Sándor Barinkay Sándor, a fia: Németh Sándor (énekhangja: Ilosfalvy Róbert) Szaffi: Lehoczky Zsuzsa (énekhangja: Házy Erzsébet) Czipra:Ladomerszky Margit (énekhangja: Komlóssy Erzsébet) Zsupán: Melis György Arzéna: Esztergályos Cecília (énekhangja: Ágai Karola) Carnero: Raksányi Gellért (énekhangja: Lendvay Andor) Gábor diák: Benedek Árpád (énekhangja: Bende Zsolt) Mirabella: Divéky Zsuzsa (énekhangja: Garancsy Márta) Írnok: Petrik József Km.: A Magyar Állami Operaház énekkara és balettkara (Koreográfus: Barkóczy Sándor) A zenei hangfelvételt a Magyar Rádió készítette: Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Ferencsik János Zenei rendező: Ruitner Sándor A Rádió Dalszínháza teljes felvételéről (1961. év) az 530. sorszámnál számoltam be.
Teljes \"stáblista\": Johann Strauss: A cigánybáró MTV,1969 (70 perc) Fekete-fehér operettfilm Rendezte: Mikó András Magyar versszövegek: Fischer Sándor Szereplők: Mehmet pasa: Kiss Ferenc Barinkay Gáspár: Németh Sándor Barinkay Sándor, a fia: Németh Sándor (énekhangja: Ilosfalvy Róbert) Szaffi: Lehoczky Zsuzsa (énekhangja: Házy Erzsébet) Czipra:Ladomerszky Margit (énekhangja: Komlóssy Erzsébet) Zsupán: Melis György Arzéna: Esztergályos Cecília (énekhangja: Ágai Karola) Carnero: Raksányi Gellért (énekhangja: Lendvay Andor) Gábor diák: Benedek Árpád (énekhangja: Bende Zsolt) Mirabella: Divéky Zsuzsa (énekhangja: Garancsy Márta) Írnok: Petrik József Km.: A Magyar Állami Operaház énekkara és balettkara (Koreográfus: Barkóczy Sándor) A zenei hangfelvételt a Magyar Rádió készítette: Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Ferencsik János Zenei rendező: Ruitner Sándor A Rádió Dalszínháza teljes felvételéről (1961. év) az 530. sorszámnál számoltam be.
908 Búbánat 2007-10-30 12:37:26 [Válasz erre: 905 WiseGentleman 2007-10-30 11:00:57]
Szerintem, ezt láthattad: Kiss Ferenc, Németh Sándor, Lehoczky Zsuzsa, Melis György, Divéky Zsuzsa... Itt Lehoczky Zuzsa csak játszott, énekhangja: Házy Erzsébet volt. Úgy 1965 körül készült a Tv-operettfilm.
Szerintem, ezt láthattad: Kiss Ferenc, Németh Sándor, Lehoczky Zsuzsa, Melis György, Divéky Zsuzsa... Itt Lehoczky Zuzsa csak játszott, énekhangja: Házy Erzsébet volt. Úgy 1965 körül készült a Tv-operettfilm.
907 Búbánat 2007-10-30 12:11:46
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 11. Giuseppe Verdi: Rigoletto – Ceprano grófné– 1953. november 14. Magyar Állami Operaház Fordította: Blum Tamás Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Koreográfus: Nádasi Ferenc Rendező: Nádasdy Kálmán (1957. március 3. Kenessey Ferenc) Karmester: Pless László Szereposztás: A herceg: Mátray Ferenc Rigoletto: Radnay György Gilda: Gyurkovics Mária Sparafucile: Bódy József Magdalena: Tamássy Éva Monterone: Fodor János Marullo: Réti József Borsa: Komáromy Lajos Ceprano gróf: Szomolányi János CEPRANO GRÓFNÉ: HÁZY ERZSÉBET Giovanna: Farkas Anna Apród: Hagymássy Ilona Porkoláb: Molnár László 1954. október 10. Pless László – Gera István, Palló Imre, Gencsy Sári, Bencze Miklós, Németh Anna, Tóth Lajos, Klug Ferenc, Réti József, Szomolányi János, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Cser Timea, Cséke Sándor 1954. október 13.: Pless László – MIHAIL STIRBEY mv., Svéd Sándor, J: MARCOLESCU mv., Bódy József, Tamássy Éva, Tóth Lajos, Pálfy Endre, Réti József, Szomolányi János, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Gáncs Edit, Cséke Sándor 1955. október 26, 28.: BRUNO BARTOLETTI mv. (Firenzei Teatro Communale) – Mátray Ferenc, Svéd Sándor, Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Tamássy Éva, Tóth Lajos, Klug Ferenc, Réti József, Szomolányi János, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Gáncs Edit, Molnár László 1957. március 3.: Lukács Miklós – Gera István, Radnay György, Gencsy Sáry, Domahidy László, Németh Anna, Nádas Tibor, Pálfy Endre, Réti József, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Cser Timea, Hegyi Adorján
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 11. Giuseppe Verdi: Rigoletto – Ceprano grófné– 1953. november 14. Magyar Állami Operaház Fordította: Blum Tamás Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Koreográfus: Nádasi Ferenc Rendező: Nádasdy Kálmán (1957. március 3. Kenessey Ferenc) Karmester: Pless László Szereposztás: A herceg: Mátray Ferenc Rigoletto: Radnay György Gilda: Gyurkovics Mária Sparafucile: Bódy József Magdalena: Tamássy Éva Monterone: Fodor János Marullo: Réti József Borsa: Komáromy Lajos Ceprano gróf: Szomolányi János CEPRANO GRÓFNÉ: HÁZY ERZSÉBET Giovanna: Farkas Anna Apród: Hagymássy Ilona Porkoláb: Molnár László 1954. október 10. Pless László – Gera István, Palló Imre, Gencsy Sári, Bencze Miklós, Németh Anna, Tóth Lajos, Klug Ferenc, Réti József, Szomolányi János, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Cser Timea, Cséke Sándor 1954. október 13.: Pless László – MIHAIL STIRBEY mv., Svéd Sándor, J: MARCOLESCU mv., Bódy József, Tamássy Éva, Tóth Lajos, Pálfy Endre, Réti József, Szomolányi János, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Gáncs Edit, Cséke Sándor 1955. október 26, 28.: BRUNO BARTOLETTI mv. (Firenzei Teatro Communale) – Mátray Ferenc, Svéd Sándor, Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Tamássy Éva, Tóth Lajos, Klug Ferenc, Réti József, Szomolányi János, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Gáncs Edit, Molnár László 1957. március 3.: Lukács Miklós – Gera István, Radnay György, Gencsy Sáry, Domahidy László, Németh Anna, Nádas Tibor, Pálfy Endre, Réti József, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Cser Timea, Hegyi Adorján
906 Búbánat 2007-10-30 12:08:39
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 10. Ránki György: Pomádé király új ruhája – Dzsufi – 1953. június 9. Második bemutató Magyar Állami Operaház Szöveg: Károlyi Amy Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Koreográfus: Nádasi Ferenc Karigazgató: Pless László Rendező: Oláh Gusztáv Karmester: Ferencsik János Szereposztás: Pomádé király: Littasy György Jani (Dani): Kövecses Béla Miska (Béni): Mindszenti Ödön Rozi, Jani kedvese: Szecsődy Irén Garda Roberto, királyi ruhamester: Reményi Sándor Nyársat nyelt Tóbiás: Várhelyi Endre DZSUFI, udvari bolond: HÁZY ERZSÉBET Kikiáltó: Szomolányi János Pereces kofa: Virágh Ilona Mézesbábos: Csőr József Lacikonyhás: Sinkó György mv. (Szegedi Nemzeti Színház) Kocsis: Cséke Sándor Kisinas: Szele Margit Skót tánc: Füleki Gy., Balogh Á., Bejczy Gy. Arab tánc: Solymossy K., Egressy A., Menyhért J. 1953. november 1.: Ferencsik János – Székely Mihály, Kövecses Béla, Radnay György, Gyurkovics Mária, Melis György, Maleczky Oszkár, Házy Erzsébet, Szomolányi János, Virágh Ilona, Csőr József, Ordelt Lajos, Komáromy László, Koltay Valéria
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 10. Ránki György: Pomádé király új ruhája – Dzsufi – 1953. június 9. Második bemutató Magyar Állami Operaház Szöveg: Károlyi Amy Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Koreográfus: Nádasi Ferenc Karigazgató: Pless László Rendező: Oláh Gusztáv Karmester: Ferencsik János Szereposztás: Pomádé király: Littasy György Jani (Dani): Kövecses Béla Miska (Béni): Mindszenti Ödön Rozi, Jani kedvese: Szecsődy Irén Garda Roberto, királyi ruhamester: Reményi Sándor Nyársat nyelt Tóbiás: Várhelyi Endre DZSUFI, udvari bolond: HÁZY ERZSÉBET Kikiáltó: Szomolányi János Pereces kofa: Virágh Ilona Mézesbábos: Csőr József Lacikonyhás: Sinkó György mv. (Szegedi Nemzeti Színház) Kocsis: Cséke Sándor Kisinas: Szele Margit Skót tánc: Füleki Gy., Balogh Á., Bejczy Gy. Arab tánc: Solymossy K., Egressy A., Menyhért J. 1953. november 1.: Ferencsik János – Székely Mihály, Kövecses Béla, Radnay György, Gyurkovics Mária, Melis György, Maleczky Oszkár, Házy Erzsébet, Szomolányi János, Virágh Ilona, Csőr József, Ordelt Lajos, Komáromy László, Koltay Valéria
