Az OPERA kulturális magazinműsora az „Opera Café”, annak van egy portré-sorozata, amelyben Ókovács Szilveszter főigazgató beszélget a Magyar Állami Operaház új, örökös tagjaival.

A youtube-on elérhető a tavaly kitüntetett Róka István portréja is.  

A már 81. évében járó tenorista a beszélgetés során szóba hozta Házy Erzsébetet, akivel sok operaelőadásban énekeltek együtt; úgy fogalmazott, igyekezett minden kollégával, partnerével jó barátságot ápolni:  „Házy Erzsivel én nem vesztem össze... én voltam talán az egyik. Nem tudom, még hányan voltak, mi jó haverok voltunk.”

Azt már én teszem hozzá, Róka és Házy az Operán kívül is szerepeltek együtt, például rádiófelvételen:

Jacques Offenbach: Kékszakáll – klasszikus nagyoperett három felvonásban. A Rádió Dalszínháza teljes, magyar nyelvű felvételén (bemutatója, 1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 - 22.00 óra.  Házy utolsó ilyen munkája volt a rádióban) a Kékszakáll lovagot Róka István (próza: Harsányi Gábor), míg Klementina királynét Házy Erzsébet énekelte (próza: Kohut Magda). 

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Fodor Ákos. Közreműködött az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Bródy Tamás. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr.

Egy rádióadás a múltból

1997. március 4. (kedd), Kossuth Rádió, 23.05 – 24.00

„Egy énekes – több szerep”

HÁZY ERZSÉBET felvételeiből

Szerkesztő: Varga F. István

1. Gluck: Orfeusz – Ámor áriája, I. felv.
2. Bellini: Az alvajáró – Amina és Elvino szerelmi kettőse, I. felv. (km. Mátray Ferenc és az MRT Énekkara)
3. Smetana: Az eladott menyasszony – Masenka áriája, III. felv.
4. Puccini: Manon Lescaut – Manon és Des Grieux szerelmi kettőse, II. felv. (km. Ilosfalvy Róbert)
5. Leoncavallo: Bajazzók – Nedda áriája „Madárdal”
6. Kodály: Háry János – Örzse dala
7. Weill: Mahagonny – Alabama blues (km. a Magyar Állami Operaház Nőikara)
8. Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: A cárevics – Szonja és a Cárevics szerelmi kettőse (km. Udvardy Tibor)
9. Kálmán Imre – Gábor Andor: A csárdáskirálynő – Szilvia belépője (km. az MRT Énekkara)
10. Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács – Örzse és Jóska szerelmi kettőse: „Szív küldi szívnek szívesen” (km. Melis György)
11. Zeller: A madarász – a Hercegnő dala - „Rózsadal”
12. Planquette: A corneville-i harangok – Germaine dala - „Harangdal” (km. az MRT Énekkara)
13. Offenbach: A szép Heléna – Heléna románca

Zeller: A madarász - Rajna-keringő - Házy Erzsébet

(YouTube-ról)

• A hercegnő belépője, I. felv. - Rajna-keringő: „Ó, de szép! Ó, de szép! Drága kép!  Rajna-táj, égi báj! Halld a szíved jelszavát...Ó szépséges Rajna-táj! /Egy lány sincsen fából...” (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkarának Nőikara és az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

 Libretto és versek Moritz West és Ludwig Held munkája

Magyar szöveg és a versek fordítója: Fischer Sándor - Erdődy János

„Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet énekel három részletet, Melis György is hármat (1967. március 26., Petőfi Rádió, 13.20 – 13. 47)  - az egyik felvett operettrészlet ez az itt belinkelt dal, a másik kettő tőle:

- Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Cárevics – Sonja dala 
- Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: Giuditta – Giuditta dala: „Oly forró ajkamról a csók" (km. az MRT Énekkara)

Kapcs. 1.755., 1754. sorszámok

• A Hét - 1978-09-09 / 37. szám

HANGLEMEZ

CIGÁNYPRÍMÁS - CIGÁNYSZERELEM

Qualiton – 1965

LPX 6550

A klasszikus magyar operettmuzsika máig is koronázatlan királyai: Kálmán Imre és Lehár Ferenc. Legismertebb operettjeik ma is a világ valamennyi számottevő zenés színházának repertoárjában megtalálhatók, s e kedves, immár „örökzölddé" vált melódiák nap mint nap felcsendülnek a világ számos rádió- és tévéállomásának műsorában is. A klasszikus magyar operett két kimagasló képviselője most egy közös Qualiton nagylemezen kapott helyet.

A lemez egyik oldala részleteket tartalmaz Kálmán Imre viszonylag kevésbé ismert operettjeinek egyikéből, a Cigányprímásból. A válogatásban szerepel többek közt a Gingalló, a Hacacáré, a Dal a Stradiváriról és a Lárifári. A felvételen Rácz Pali szerepében Radnai Györgyöt hallhatjuk, a többi közreműködők pedig: Petress Zsuzsa (Juliska), Zentay Anna (Sári), Kishegyi Árpád (Laci) és Kelen Tibor (Gaston). A Magyar Állami Operaház zenekarát és a Fővárosi Operettszínház énekkarát Breitner Tamás vezényli.

A nagylemez másik oldala Lehár Ferenc Cigányszerelem című operettjéből tartalmaz részleteket, többek közt Zórika és Józsi kettősét az I. felvonásból, a Csárdást, Zórika és Dragotin kettősét (Egy dal kisér) és Zórika és Ionel kettősét. Ilona és Zórika szerepét Házy Erzsébet, Jonel és Józsi szerepét Ilosfalvy Róbert, Dragotin szerepét pedig Radnai György énekli. A Magyar Állami Operaház zenekarát ezúttal is Breitner Tamás vezényli.

Székely András zenei rendező, Lukács János hangmérnök színvonalas munkája, a Magyar Állami Operaház zenekarának és a lentebb ismertetett művészeknek színvonalas produkciója is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar operettmuzsika kedvelői most egy újabb értékes hanglemezzel gyarapíthatják lemezgyűjteményüket.

/Sági Tóth Tibor/

HÁZY ERZSÉBET _ NAGY fotó _FÉNYKÉP 23 X 18 CM

Csajkovszkij: Pikk dáma - Liza  (1977 - Erkel Színház)

A fotó megvásárolható volt a Vaterán

Ismét a televízió képernyőjén!

Ma 20.00 – 21.40 - M5 csatorna

Gábor diák

-   Huszka Jenő Gül baba c. operettjének színes filmváltozata  (1955)

Az operett zenéjét átdolgozta: Vincze Ottó

Írta: Babay József

Rendező: Kalmár László

Énekhangok (a Magyar Állami Operaház Művészei):

Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kenéz Ernő, Littasy György, Losonczy
György, Melis György

Közreműködik: a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Várady László vezényletével

Szereplők:

Zenthe Ferenc (Gábor diák) - énekhangja: Kenéz Ernő
Sinkovits Imre (Suki Balázs, „Mujkó”) - énekhangja: Melis György 
Krencsey Mariann (Leila, Gül Baba lánya) - énekhangja: Gyurkovics Mária
Andaházy Margit (Veronika, Lagos görög lány ) - énekhangja: Házy Erzsébet
Kőmíves Sándor (Gül Baba, a rózsák atyja) - énekhangja: Littasy György
Tompa Sándor (Zülfikár, főeunuch)
Greguss Zoltán (Kucsuk Ali budai pasa) - énekhangja: Losonczy György
Bárdy György (Ali embere)
Mády Szabó Gábor (Budai bíró)

Kapcs. 5183., 3948., 1871. sorszámok

• A Hét - 1978-12-02 / 49. szám

HANGLEMEZ

Házy Erzsébet operettlemeze

Qualiton – 1969
LPX 16573

Az operettmuzsika kedvelői újabb kitűnő Qualiton-lemeznek örvendhetnek. Házy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház vezető szoprán énekesnője, aki a Mozart- és Puccini-operák szerepeiben ugyanolyan kiváló teljesítményt nyújt, mint számos klasszikus operettben és modern musicalben, ezúttal e lemezzel is igazolja sokoldalúságát. A lemez valamennyi száma kitűnően dokumentálja, hogy Házy Erzsébet jelenleg nem csupán a magyar operaszínpad, hanem a magyar operettszínpad egyik legkimagaslóbb tehetsége is.

A lemez Ábrahám Pál Bál a Savoyban és Viktória című operettjeiből, Kálmán Imre Csárdáskirálynő és Cirkuszhercegnő, Lehár Ferenc A mosoly országa és A víg özvegy című operettjeiből, Johann Strauss Cigánybárójából és Bernstein West Side Story című musicaljéből tartalmaz részleteket.

Valamennyi számban kitűnően érvényesülnek Házy Erzsébet előadóművészetének összes kvalitásai: tisztán csengő, szárnyaló szopránja, páratlan muzikalitása, hangjának a színészi játék sokoldalúságát is visszatükröző alakítókészsége, drámai ereje és líraisága, s mindezek összegzéseként a szereppel való teljes azonosulás. A musical műfaja tudvalevően nem azonos az operett műfajával, hiszen e műfajnak is megvannak az operettől eltérő műfaji, zenei és szerkezeti sajátosságai. Házy Erzsébet azonban a musical műfajában is ugyanazt a kimagaslóan felsőfokú teljesítményt képes nyújtani, mint az operettekben vagy az operákban

/Sági Tóth Tibor/

„Örökké él, kit igazán szeretnek”

POZSONY | A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában szeptember 11-ig tekinthető meg a Házy Erzsébet emlékére rendezett, Az évszázad Manonja című kiállítás, mely a Több mint szomszéd – Magyar Kulturális Hét Pozsonyban rendezvénysorozat részeként nyílt meg.

(Új Szó - Tallósi Béla - 2022. június 23.)

Részletek a cikk szövegéből:

A kiállítás dokumentum-, kép- és hanganyagában, kosztümöket, kellékeket felsorakoztató tárgyaiban a gyerek- és ifjúkortól indulva a felívelő pályát megrajzolva, majd a pálya csúcsáig elérkezve, a leghíresebb szerepet, a Manont pedig sokféleképpen kiemelve elevenedik meg az a legenda, amit Házy Erzsébet képvisel.

Mivel mással lehetne csalogatóbban invitálni a leendő közönséget erre a kiállításra, mint a bevezető tabló fő és a „legendáról” mindent összefoglaló szövegével, amely a műfaj egyik legnagyobb értőjétől, Szinetár Miklóstól vett idézet: „Több nagy korszak volt az opera történetében. Az egyik ilyen a hatvanas és hetvenes évek világa. Melis György, Ilosfalvy Róbert, Réti József, Sándor Judit, Bende Zsolt, Kelen Péter és még sokan mások, közöttük is emlékezetes Házy Erzsébet. Gyönyörű hang, nagy színpadi tehetség és csodálatos női jelenlét. Ezek mind együtt voltak ebben a nagyon szép, törékeny és mégis rettenetesen erős művészben, aki ha bejött a színpadra, bizony nem nagyon lehetett másra figyelni. Egyszerre volt varázslatos díva, primadonna és hibátlan zeneművész. Egyéniség volt, aki nem hasonlított senkire, és nem volt senki, aki hozzá hasonlított.”

Ahogy Szinetár Miklós jeles névsorában is ott ékeskedik Melis György, méltán az első helyen, Clementis Tamás, a Magyar Állami Operaház magánénekese is Melis Györggyel kezdte a pozsonyi kiállítást megnyitó beszédét. A magyar operajátszás megkerülhetetlen alakjától kölcsönzött idézetet továbbfűzve, hogy „sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a kiválasztottak”, tette nyilvánvalóvá rögtön az elején: „Házy Erzsébet a kiválasztottak kiválasztottja volt”. A Magyar Állami Operaház aranykorának egyik oszlopos tagjaként „egyszemélyes magánmitológiát teremtett”. Nem véletlen, hogy ezerarcú előadóként emlegetik még ma is, vannak szerepei, melyek egybeforrtak a nevével. „Egy egyszeri, megismételhetetlen zenei zseni volt” – fogalmazott Clementis Tamás.

A megnyitó szövegéből a számokban ránk maradt tények is alátámasztják a magasba emelő jellemzéseket. Az egész álomszerűen kezdődött, gyorsan felismerték tehetségét: 22 évesen, 1951-ben került a Magyar Állami Operaházba, 4 nyelven beszélt, kiválóan zongorázott. Pályafutása során 62 főszerepet énekelt el. Életművében az operaházi és operett főszerepek mellé 16 nagylemez, 12 filmszerep társult. A Manont, melynek címszerepével beírta magát az operatörténelembe, a bemutató évében több mint negyvenszer játszották, amire a mai napig nem volt példa, és utána több mint 10 éven át folyamatosan repertoáron tartotta az Operaház.

Kapcs.5381. sorszám

Kiegészítés

Egy másik, kapcsolódó interjút az Új Ifjúság, 1962. szeptember 11-i száma közölte le, amit a  4970. sz.  bejegyzésben már bemásoltam ide a topikba.  

Puccini: Bohémélet

1962. szeptember 1., Pozsony, Nemzeti Színház – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert vendégfellépte - karmester: Ladislav Holoubek 

Csajkovszkij: Anyegin

1962. szeptember 3., Pozsony, Nemzeti Színház – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert vendégfellépte

A Hét - 1962-09-16 / 37. szám

„Emlékek szárnyán”

Hűsítő-szellő indul útjára a Duna felől. A szálló teraszán kigyulladnak a lámpák. Az ezüsthangú Házy Erzsébettel beszélgetünk.

— Én is idézhetném Petőfi Sándort —lep meg egyszerre a művésznő — zengő sorait: „... itt születtem én ezen a tájon ..."

Amikor látja csodálkozó arcunkat, mesélni kezd:

— Kilenc éves kislány voltam, amikor szüleimmel és három kishúgommal elköltöztünk Bratislavából. Budapestre mentünk. Elárulhatom maguknak — fordul felénk és huncutul elmosolyodik — első utam egy régi pozsonyi ház elé vezetett. Kertész utca 93. Nem röstellem bevallani, hogy könny szökött a szemembe, amikor megpillantottam a régi házat, gyermekkorom édes-bús otthonát! Oh, mennyi szép emlék... valahogy megrohant a múlt.. szívemig sajdult.
— Gondolhatják, mennyire megörültem, amikor kézhez kaptam Budapesten a bratislavai Operaház megtisztelő meghívását. Az évek rohantak, elviharzottak és most mint Mimi és Tatjána köszönthetem az itteni nagyon kedves közönséget, és köztük — itt élő rokonaimat.
— Külön meglepetést szerzett nekem a város modern, új utcáival, zöldellő parkjaival — szinte elképesztő, hogy mennyire fejlődött! Egész új városnegyedek nőttek ki a földből!

A bájos művésznőt minden érdekli, minden tetszik neki, mindenre kíváncsi. Alig győzünk válaszolni a kérdéseire. De ezúttal mi kérdezünk:

—Vásárolt is valamit?

— Meghiszem azt! De leginkább könyveket! A könyvek elszórakoztatnak, a könyvekből tanulok. Egyáltalán: mindenkitől tanulok, akitől csak lehet! E tekintetben Caruso híve vagyok ...

Még itt is tanul, Bratislavában. Tanul, lázasan készül új szerepére.

— Kinél tanult énekelni?
— Talán csodálkozni fognak — mondja és szeme valahogy messzire, a múltba néz, — magánúton tanultam László Géza tanárnál. Kiváló, európai hírű szakember volt; olyan nagy művészek voltak a tanítványai, mint Svéd Sándor és Székely Mihály! Milyen kár, milyen vesztesége a magyar énekkultúrának, hogy itt hagyott bennünket.

Lopva egy könnyet töröl ki szeméből.

— Most már nyolc éve nincs új tanárom — folytatja, — a magam tanára vagyok... Autodidakta...

Házy Erzsébet szerelmese a muzsikának, az éneknek. Csak művészetének él. Szinte lángol az optimizmustól. Szavaiban ott cseng bájos humora. Eddigi kimagasló sikerei ellenére is nagyon szerény, de ez nem úgynevezett álszerénység — ez lényéből fakad, és magától értetődő.

— Kicsit szomorú vagyok, hogy már itt kell hagynom magukat, de hát hív a kötelesség. Várnak az új feladatok, az új szerepek ... vár a budapesti rádió és az én kedves budapesti közönségem! Most már egészen bizonyos, hogy megerősödnek itteni kapcsolataink és hogy nemsokára ismét találkozhatunk Önökkel...

— Kérjük, kedves Művésznő, mondjon valamit a Hét olvasóinak.

— Ezer örömmel. Szívből köszöntöm a Hét minden olvasóját. Szeretném hinni, hogy itteni szereplésünkkel nem okoztunk csalódást.

Mi méltán vagyunk büszkék az egykori pozsonyi kislányra, a mai nagy művésznőre és sok sikert kívánunk neki, a mielőbbi viszontlátás reményében.

/S. Gy./

Kasza Katalin operaénekesnő mai születésnapján:

(A Művésznő Facebook oldalára feltett versei Házy-fotókkal - Őrá emlékezve)

https://www.facebook.com/kaszakatalinirono/photos/a.947916648647456/947921228646998

Katolikus Rádió – „Zenei kincsestár” – 2022. június 18.

95 éves lenne Ilosfalvy Róbert

Szerkesztő: Szakács Emese

„Pályájának csúcspontja a Lamberto Gardelli vezényelte Manon Lescaut volt, ahol akkori élettársával, Házy Erzsébettel igazi álompárost alkottak. 

De volt az Aida, A trubadúr, A végzet hatalma, a Traviata, az Otello, a Carmen, a Bánk bán, a Hunyadi László, vagy A nürnbergi mesterdalnokok, a Bajazzók és a Parasztbecsület hőse is.

Szárnyaló tenorját Radames, Turiddu, Canio, Des Grieux, Hunyadi László és Bánk bán szerepében idézzük fel.

Közreműködik: Házy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház, valamint a Magyar Rádió Zenekara Erdélyi Miklós és Lamberto Gardelli vezényletével.”

Az adás visszahallgatható: itt

Az adásból kiemelem ezt a részletet: 

Puccini: Manon Lescaut - Manon és Des Grieux szerelmi kettőse, II. felv.: „- Odakünn vár a hintó.../- Ah, én leszek a legszebb!... Ó, ne mondd, hogy nem szeretsz...”  (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert) - Az idő skálán: 43:40 - 52:04

Házy Erzsébet rádiós operettfelvételei közül három részlet hangzott el a Dankó Rádió előző két heti zenei műsoraiban:

I. Charles Lecocq: Angot asszony lánya – Jelenet és keringő (Házy Erzsébet, Németh Marika és Szabó Miklós, km. Geszty Szilvia, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)

 „- Vendégünk felvette szép ruháját… Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… /- Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Üdvözöllek szép Mademoiselle, csinos ruhát vettél ma fel! /- Légy üdvözölve! Mi történt?... /- Sajnálom, nincs mondanivalóm más! /- Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt! /- Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom!./- Így tehát, a fiú hozzátartozik? Szerelmes belé ő is! /- Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígéreted... hallgass!… /- Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! /- Ó. Így már értem! .../ - Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! … Jól vigyázz!... Rendelkezzék mindennel!.....Előre! Kezdődjék már a tánc!...” (keringő)

Lecocq (1832-1918): Angot asszony lánya

Háromfelvonásos nagyoperett – balettzene nélküli - teljes felvétele

/La Fille de Madame Angot – 1872, Paris/

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00.

Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József

Vezényel: Polgár Tibor

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Ange Pitou – Szabó Miklós
Clairette – HÁZY ERZSÉBET
Hortensie Langé, primadonna – Németh Marika
Pomponnet, fodrász – Rátonyi Róbert
Larivandiere- Csákányi László
Lauchard, rendőrfőnök – Benedek Tibor
Amaranthe – Kiss Manyi
Polgármester – Balázs István
Odette, komorna – Geszty Szilvia (Balogh Erzsi)

II. Leo Fall: Pompadour – Pompadour kupléja., III. felv.  (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

Leo Fall (1873 – 1925): Pompadour

Háromfelvonásos nagyoperett teljes felvétele

/Madame Pompadour – Berlin, 1922/

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31 - 22.00

Eredeti librettót Rudolf Schanzer és Ernst Wellisch írta

Fordította: Harsányi Zsolt

Rádióra Innocent Vincze Ernő dolgozta át.

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Balassa Sándor

Rendező: László Endre

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:
Pompadour márkinő – HÁZY ERZSÉBET(Váradi Hédi)
René /D'Estrades gróf/ – Korondy György (Bodrogi Gyula)
Belotte, Pompadour komornája – Koltay Valéria (Csala Zsuzsa)
Joseph Calico, népköltő – Palcsó Sándor (Pécsi Sándor)
XV. Lajos francia király – Külkey László (Erdődy Kálmán)
Maurepas, a rendőrminiszter – Nádas Tibor (Balázs Samu)
Poulard, Maurepas titkára – Katona Lajos (Kibédy Ervin)
Madeleine /D'Estrades grófné/ – Szirmay Márta
Collin, Madam Pompadour inasa – Kishegyi Árpád
Hadnagy (eredeti szövegkönyvben Lieut Corneille, gárdatiszt) – Radnóti Győző (Cs. Németh Lajos)
Prunier, fogadós – Pethes Ferenc

III. Jurij Szergejevics Miljutyin (1903-1968) - V. V. Vinyikov, Kraht és V. V. Tyipot. – Vajda István – Romhányi József: Nyugtalan boldogság  

- Natasa dala: „A május én vagyok!...Soha-soha ilyen szép nem volt még a világ. Nékem ragyog az ég, nékem nyílik a virág...Ó boldogság! Szeretni oly jó!... Május a szívemben!... A május én vagyok!” (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

Miljutyin nagyoperettjének szövegkönyve a Szibériai rapszódia c. film alapján készült. 

/Beszpakojnoje szcsasztye -  1947, Leningrád/

A Rádió Dalszínházának bemutatója (második, teljes felvétel): 1959. január 1., Kossuth Rádió, 19.10 – 22.00

Operett három felvonásban

Szövegkönyv, versek: Raszkov és Tyipot

Vajda István írta a magyar rádióváltozatot. 
Romhányi József írta a dalszövegeket.

Zenéjét átdolgozta Bródy Tamás

Km.: a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT Énekkara
Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:
Andrej Balasov, zeneszerző; kapitány – Melis György (Básti Lajos)
Natasa Malinyina, énekesnő – HÁZY ERZSÉBET (Váradi Hédi)
Iganyin professzor – Ajtay Andor
Nazár, a konzervatórium portása – Gózon Gyula
Borisz Aljenyics, zongoraművész – Viktor Gedeon
Jakov Burmak, gépkocsivezető – Bilicsi Tivadar
Nyefjedovics, a teaház üzletvezetője – Fekete Pál
Tánya, a leánya - Zentay Anna
Szenyka, a teaház vezetőjének segédje – Külkey László
Kapitolina, a hidegbüfé alkalmazottja – Kiss Manyi
Tomakurov, karmester – Tekeres Sándor
Dunyja – Erdei Irén
Asszonyság – Völcsey Rózsi
Parasztember – Solti Bertalan
Ácsmester – Csák István
Petyka, tüzér – Szabó Gyula
Pável, hadnagy – Dégi István
Felderítők – Szalai Károly, Velenczey István
Futár – Zsudi József

Bemondónő: Vámos Ilona

Kapcs. 5376., 5375., 5374., 3876., 3875., 1237. sorszámok

Összefoglalva, az előző beírások cím- és szerepjegyzékéből összeáll a „kép”:  anno a televízióban bemutatott, a francia operettekből szerkesztett filmösszeállítások „egy tőről” fakadnak; Házy Erzsébet is szerepel a felvett „mozgóképes” jelenetekben,  a művészek énekhangja pedig a korábban készült rádiófelvételek hanganyagából playback technikával társul a filmben szereplők képi világához:

„OPERETTALBUM” – összeállítás francia szerzők műveiből – I. rész  - Hervé, Lecocq és Planquette  (1963. június 8., 21.50 – 22.30)

„OPERETTALBUM” – összeállítás francia szerzők műveiből – II. rész  - Offenbach-est (1963. július 27., 21.00 – 22.10)

E két archív televíziós operettösszeállításból szerkesztett össze évtizedekkel később önálló filmműsort Nemlaha György, amit idővel több cím alatt sugárzott az MTV a különböző csatornáin:

 „Genovéva, Jupiter, a házaló és a többiek” (MTV, 55 perc) - 1998

„Összeállítás Offenbach operettjeiből” ( MTV, 55 perc) -  1998

„Francia operettekből”  (MTV, 55 perc)  - 1998

Kapcs. 5375. sorszám

„Francia operettekből” MTV, 55 perc

Szerkesztő: Nemlaha György, 1998

Az archív felvételeken közreműködnek:

Házy Erzsébet, Németh Marika, László Margit, Zentay Anna, Balogh Edina, Pogány Margit, Bartha Alfonz, Rátonyi Róbert, Szőnyi Ferenc, Maleczky Oszkár, Kolbai János, Ősz Ferenc.

Házy Erzsébet két dalt énekel (FF):

Planquette: A corneville-i harangok - Germaine dala, a „Harangdal” (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Erdélyi Miklós
(Az énekhang playback a Rádió Dalszínháza hangfelvételéről: bemutatója 1960. január 13-án volt a Petőfi Rádióban.)

Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő – Katonadal: „Vedd ezt a kardot, a kardot…” (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) (playback a Rádió Dalszínháza bemutatójának hangfelvétele alapján - 1970.)

Kapcs.5374.sorszámhoz

KIEGÉSZÍTÉS

Offenbach-est

Első adás: MTV, 1963. július 27., 21:00

Közreműködött:
Ágay Karola (csak hangja); Déry Gabriella; Dunszt Mária (csak a hangja), HÁZY ERZSÉBET; László Margit; Neményi Lili; Sándor Judit; Szilvássy Margit; Szőnyi Olga; Bende Zsolt; Ilosfalvy Róbert; Kishegyi Árpád; Kövecses Béla; Külkey László; Maleczky Oszkár; Melis György (csak a hangja); Palcsó Sándor; Réti József, Szabó Miklós

Szólótánc: Dózsa Imre; Lakatos Gabriella; Thomson,Norman;
Koreográfus: Thomson, Norman

Állami Operaház Ének- és Balettkara;
Magyar Rádió és Televízió gyermekkara

1.Hoffmann meséi a) Nyitó jelenet. b) Baba ária (Olympia dala).
c) Barcarola. d) Táncjelenet.
2.Eljegyzés lámpafénynél a) Veszekedő kettős. b) Bordal.
3.Kékszakáll a) Az öreg dala + gyerekek énekelnek. b) Táncjelenet.

4.FORTUNIO DALA a) Kvartett. b) SZERELMI KETTŐS - Laura és Valentin kettőse: „Egy bűvös dal…..Nincs arra szó, hogy én mit érzek…” (HÁZY-ILOSFALVY). c) Táncjelenet.

5.A 66-os szám a) A házaló dala.
6.Brabanti Genovéva a) Trubadúr románca. b) Genovéva dala.
7.Orfeusz az alvilágban a) Herceg voltam Árkádiában b) Diana kupléja. c) Jupiter dala.
8.Párizsi élet. - Részlet

Szerkesztő: Apor Judit

Vezető operatőr: Bornyi Gyula
Díszlettervező: Kézdi Lóránt
Jelmeztervező: Kemenes Fanny

Rendező: Dömölky János


Az előbbi műsort évekkel később átszerkesztette a televízió.

Új címet kapott: „Genovéva, Jupiter, a házaló és a többiek”


De egy másik címen is sugározta még a televízió:
„Összeállítás Offenbach operettjeiből” MTV, 55 perc

(Hoffmann meséi - Kettős; Bordal. A 66-os szám – Házaló dal. Brabanti Genovéva – A tyúk kupléja. Orfeusz az alvilágban - Diana dala stb.)

Szerkesztő: Nemlaha György, 1998
 

Kapcs. 3876., 3875., 1237. sorszámok

„OPERETTALBUM” – összeállítás francia szerzők műveiből – II. rész

Offenbach-est

Magyar Televízió, 1963. július 27., 21.00 – 22.10

A „Hoffmann meséi”, az „Eljegyzés lámpafénynél”, a „Fortunio dala”, a „Kékszakáll”, a „66-os szám”, a „Brabanti Genoveva” és az „Orfeusz az alvilágban” részleteit, valamint a „Párizsi élet” c. balettszvit néhány tételét mutatja be a meglepetést is tartogató műsor.

A fekete-fehér, archív filmfelvételeken (1957 és 1963 között készültek) közreműködnek:

Ágai Karola, Bende Zsolt, Déry Gabriella, Dunszt Mária, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Koltay János, Kövecses Béla, Külkey László, László Margit, Maleczky Oszkár, Melis György, Neményi Lili, Palcsó Sándor, Rehák Éva, Réti József, Sándor Judit, Szabó Anita, Szabó Miklós, Szilvássy Margit, Szőnyi Olga, Urbán Irén és sokan mások.

Közreműködik a Magyar Állami Operaház balettkara

Szólót táncol: Lakatos Gabriella, Norman Thomson és Dózsa Imre.

Koreográfus: Norman Thomson
Szerkesztő: Apor Judit

Díszlettervező: Kézdi Lóránt

Jelmeztervező: Kemenes Fanny

Vezetőoperatőr: Bornyi Gyula

Rendező: Dömölky János

Megjegyzem, hogy a képek mellé az ének-zene a Rádió Dalszínház operettfelvételeinek felhasználásával, playback technikával történt.   

Házy Erzsébet a Fortunio dala című operett rádiófelvételéről (1958) énekel két jelenetben: partnerei Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József,  Bende Zsolt, km. az ÁHZ, vezényel: Fischer Sándor

Említem továbbá: 

Hoffmann meséi – részletek: Ilosfalvy Róbert, Palcsó Sándor, Lakatos Gabriella-tánc (énekhang: Ágai Karola), Dunszt Mária, Szőnyi Olga, énekkar -

benne: - Jelenet és Kleinzack-legenda (Ilosfalvy, Palcsó, kórus); Olympia áriája: „Babaária” - Lakatos Gabriella-tánc (énekhang: Ágai Karola), énekkar; Barcarola (Déry Gabriella, Szőnyi Olga és énekkar)

• Magyar Nemzet, 1963. július 31:

A Televízió műsoráról  - Vilcsek Anna

Offenbach-est
Már a júniusi »Operettalbumban« is örömmel tapasztaltuk, hogy a Televízió hozzáfogott az operett-műsor szélesítéséhez, a nálunk kevésbé népszerű francia operettmuzsika megismertetéséhez. Szombaton az operett legnagyobb francia mesterének, Offenbachnak műveiből készült műsor került képernyőre, a szerzőhöz méltó kiállításban, kitűnő énekesekkel, balettművészekkel, a kanadai balettmester, Norman Thomson szellemes, szatirikus táncával és koreográfiájával.

Apor Judit, a szerkesztő érezhetően — és sikerrel —, arra törekedett, hogy minél többet mutasson be az operettkedvelők körében aránylag kevésbé ismert Offanbach-művekből. Ezért hagyta ki a műsorból az Operettszínházban nemrég játszott két operettet, a Szép Helénát és a Gerolsteini kalandot, bebizonyítva, hogy még ezek nélkül is kimeríthetetlen melódiagazdagság, ritmus és humor az Offenbach-muzsika.

Lendület, jó ritmus, sok friss ötlet jellemezte Dömölky János rendezését is, jóformán felocsúdni sem hagyott, olyan mozgalmas, változatos volt. A közreműködők sorából a színésznek is kitűnő Maleczky Oszkár, Házy Erzsébet, Neményi Lili neve mellett Ilosfalvy Róbert, Melis György és Kishegyi Árpád szereplését emeljük ki. A kavargó, mozgalmas jeleneteket teljes biztonsággal, pontosan fényképezték, ezért nagyrészt Bornyi Gyula vezetőoperatőrt illeti elismerés. Egyetlen komolyabb hibát teszünk csak szóvá: túl sötét, kivehetetlen volt a Barcarola bevezető képsora.

Házy Erzsébet – Liza belépője – Lehár Ferenc: A mosoly országa

-  Bevezető kórus és Liza belépője, I. felv. (Házy Erzsébet és az MRT Énekkara, valamint Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) 

- A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió, 19.35 – 21.29

„- Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!”  „- Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá, s felgyúl a láng!.../Flörtök, mit gyötörtök, néktek szívemet adni kár! Más kell, lángolás kell, édes örömre végre már!... /Szív, szív mindig remél, el jő a mély nagy szenvedély! Arra ébredünk, hogy halkan hív egy csendes szó, egy másik szív!... Hív, hív, hallod szavát, rohansz felém száz kínon át!  Összetört martalék lesz a szív, mégis arra hív, arra hív!..”

Házy Erzsébet – Mi belépője – Lehár Ferenc: A mosoly országa

- Mi dala, II. felv. (Házy Erzsébet, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel Bródy Tamás) 

– Qualiton, LPX 6541 (1963)

 (Alternatív stúdiófelvétel, ahol ugyancsak Mi szerepét énekli: km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Rubányi Vilmos - keresztmetszet, 1957. március 14., Kossuth Rádió 19.10 - )

 „Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra, ő meg legyen okos és kecses teremtés… /Persze mindig otthon ülni, évenként egy bébit szülni, tűrhetetlen szituáció!...”  

Lehár Ferenc: A cárevics – Szonja és Aljosa kettőse: Tangó - Házy Erzsébet és Udvardy Tibor

Lehár Ferenc: A cárevics – Mása és Iván kettőse: „Jaj de jó, hogy itt vagy” – Zentay Anna és Kishegyi Árpád

Lehár Ferenc: A cárevics - Volga-dal - Udvardy Tibor

A dalszöveget magyarra fordította:  Kulinyi Ernő

A Rádió Dalszínházának felvételéről - keresztmetszet -, a bemutató ideje: 1966. július 15., Petőfi Rádió, 18.00 – 19.00
 

Az elmúlt héten Házy Erzsébet rádiós operettfelvételei közül három részlet hangzott el a Dankó Rádióban:

I. Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Szilvia belépője, I. felv. „Haj hó, messze délre, kéklő hegyek ölén...” (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara)

Librettó: Leo Stein - Jenbach Béla

Operett három felvonásban

A Rádió Dalszínháza teljes felvétele (operett két részben, magyar nyelven)

A dalszövegeket fordította: Gábor Andor

A prózai részeket átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00

Rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc), valamint a Körmendi együttes

Zenei rendező: Balassa Sándor

Rendezte: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Vereczky Szilvia, a Csárdáskirálynő – Házy Erzsébet
Edwin herceg – Korondy György
Cecília – Honthy Hanna
Bóni gróf – Rátonyi Róbert
Stázi bárónő – Zentay Anna
Miska főpincér – Feleki Kamill
Leopold Mária főherceg – Csákányi László
Kerekes Ferkó – Palócz László
Ferdinánd főherceg – Ferencz László

II. Lehár Ferenc: A cárevics – Szonja dala, I. felv.:  „Majd jön egy férfi, ki rám tekint vágyón, majd jön egy férfi, hogy ő legyen párom! Remeg a szívem vágya tüzében, száz mennyországban lesz-e majd részem?  Eljön egy férfi, csak ő lesz a párom! Nehéz a szívem, szorongó érzés kísér… remegve kérdem, miért?...” (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

Szövegét Gabriella Zapolska színműve nyomán Jenbach Béla és Heinz Reichert írta.

Operett három felvonásban

A Rádió Dalszínháza felvétele - keresztmetszet - magyar nyelven  (a bemutató ideje: 1966. július 15., Petőfi Rádió, 18.00 – 19.00)

Magyarra Kulinyi Ernő fordította

Főbb szereplők:

Aljosa, a cárevics – Udvardy Tibor
Szonja – Házy Erzsébet
Iván, lakáj – Kishegyi Árpád
Masa, a felesége – Zentay Anna

Közreműködik: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara
Vezényel: Bródy Tamás

Házy Erzsébet a rádiófelvételen a következő számokban énekel:

- Szonja dala az 1. felvonásból „Jön majd egy férfi” (Házy)
- Tangó – duett  ( Házy, Udvardy)
- Szerelmi kettős „Légy a mindenem, vigasztalóm /őrangyalom/, szerelmesem...” (Udvardy, Házy)
- Szonja dala a 2. felvonásból „Szív...” (Házy
„Napolitana” a 3. felvonásból – duett: „Miért? Miért van egyszer csak egy évben nyár?...” (Házy, Udvardy)

Ismertetek még további két rádiófelvételt: Házy Erzsébet operettrészleteket énekel, köztük a Cárevicsből Szonja dalát:

- A „Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet énekel részleteket (1967. március 26., Petőfi Rádió, 13.20 – 13. 47)

Bródy Tamás vezényel - km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara 

• Carl Zeller: A madarász – „Rajna keringő” (Házy Erzsébet, km. énekkar), 
• Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Cárevics – Szonja dala (Házy Erzsébet)
• Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: Giuditta – „Oly forró ajkamról a csók" (Házy Erzsébet, km. énekkar)

 - Koncertfelvétel: Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Magyar Rádió 6-os stúdiója (1973. október 29., Petőfi Rádió) - Bródy Tamás vezényel – Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor, Simándy József, km. az MRT Énekkara és a Magyar Állami Operaház Zenekara.

Zenei rendező: Fejes Cecília.

Szerkesztő: Bitó Pál 

• A cárevics – Szonja dala (Házy Erzsébet)
• A mosoly országa – Lisa és Szu-Csong szerelmi kettőse (Házy Erzsébet, Simándy József)
• Giuditta – Giuditta dala: „Oly forró ajkamról a csók” (Házy Erzsébet, énekkar)

III.  Robert Planquette: A corneville-i harangok – Harangdal (Germaine dala, I. felv.) „Régi hagyomány, hogy bátor jó vitézek laktak hajdanán a várban odafent.... Örömre vagy gyászra, messzi híradásra, meghúzták az ősi vén harangokat...” (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara) 

Librettó: Charles Gabet azonos című színdarabja nyomán Louis-Francois Clairville (eredeti nevén: Nicolaie, 1811-1879) és Charles Gabet

Operett (eredetileg „opera comique”) három felvonásban

Rádió Dalszínháza teljes felvétele, magyar nyelven

Rádió Dalszínháza bemutató: 1971. december 20., Kossuth Rádió, 19.51 – 22.00

Magyar szöveg: Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Balassa Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Gaspard, a kastély gondnoka „Gáspár apó” – Várhelyi Endre (Balázs Samu)
Germaine, Gaspard unokahúga – Házy Erzsébet
Serpolette, Gaspard szolgálólánya – Kalmár Magda (Lehoczky Zsuzsa)
Henry de Corneville márki – Melis György (Sinkovits Imre)
Jean Grenicheux, parasztlegény – Korondy György (Zenthe Ferenc)
A bíró – Sólyom Nagy Sándor (Kovács Károly)
Kormányos – Szirmay Jenő
Matróz – Hága József
Vásárbiztos – Michels János (Galgóczy Imre)
Corneville-i lányok – Arányi Adrienne, Barlay Vali, Encsi Katalin,
Hódy Gitta, Kéry Edit, Mátrai Zsuzsa, Létay Klári, Takács Judit,
Szatmári Liza, Zsombor Klára

Igen, a képet eltévesztettem.  

Akkor idemásolom két korábbi - a fotóhoz tartozó -  bejegyzésemet.

Az előző hozzászólásban közölt kép Moszkvában, a Bolsoj jubileumi koncertjén készült.

Házy Erzsébet két rádiófelvételéről is elhangzott el egy-egy operettrészlet a Dankó Rádió elmúlt heti zenei adásaiban:

I. Ifj. Johann Strauss  - Karl Haffner -  Richard Genée – Fischer Sándor:  A denevér

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00 

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György

A teljes felvételen énekel: Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Palcsó Sándor….  Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.

- Eisenstein és Rosalinda duettje - „Órakettős”, II. felv.: „- Ez az ízlés, ez a szellem, ez a termet ritka kellem, ó, a láb itt csókra csábít…/ El ne szállj, te lelkem álma, te csábító szirén, vedd a maszkodat le drága, hogy az arcod lássam én…/ - Régi baj, csak néha érzem, gyorsan elmúlik ma már, gyorsabb most az érverésem, mint ahogy az óra jár/ - Itt az óra, nézzük meg…” (Házy Erzsébet és Szőnyi Ferenc)

II. Carl Zeller – Moritz West – Ludwig Held – Erdődy János – Fischer Sándor: A madarász 

– Ádám és a Hercegnő kettőse – Rózsadal: „Tudod-e ott, Tirolban, lent...” (Házy Erzsébet és Kónya Sándor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

A Zeller-operett részleteit Millöcker Dubarry-jának  részleteivel együtt – egy műsorban – először 1973. január 30.-án 19.25 - 20.23 óra között sugározta a Kossuth rádió „Operettest” című műsorában.

"A madarász" stúdiófelvételén a következő énekművészek hallhatók:

Hercegnő/Marie - Házy Erzsébet
Ádám, a madarász - Kónya Sándor
Milka, postáskisasszony - Kalmár Magda
Szaniszló gróf - Réti József
A bárgyú tanárok: Hasko és Flasko - Kishegyi Árpád és Várhelyi Endre

Házy Erzsébet a következő részleteket énekli ezen a rádiófelvételen:

- A Hercegnő (Marie) dala az 1. felvonásból: Rajna- keringő: „Ó, de szép! Ó, de szép! Drága kép!  Rajna-táj, égi báj! Halld a szíved jelszavát...Ó szépséges Rajna-táj! /Egy lány sincsen fából...”  (Házy, énekkar)
- Ádám és a Hercegnő (Marie) duettje az 1. felvonásból: Rózsadal „Tudod-e azt, Tirolban lent?”... „Aki Tirolban Rózsát ád…” (Kónya, Házy, énekkar)
- A Hercegnő (Marie) dala a 3. felvonásból „A boldogság madarával találkoznunk de nehéz” (Házy)

További ismert részletek:

- Milka belépője az 1. felvonásból: „Viszem a postazsákot én” (Kalmár)
- A tanárok kettőse a 2. felvonásból: „Professzor a nevem…” (Kishegyi, Várhelyi)
- Ádám és Milka szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „Vigyázz, vigyázz, te szép leány”…”Ne játssz a tűzzel, mert megégsz!.” (Kónya, Kalmár)
- Ádám dala a 3. felvonásból: „Nagyapám még ifjú volt” „Muzsikálj, muzsikálj, muzsikálj!...” (Kónya, énekkar)
- Hármas a 3. felvonásból: „Hogyha látlak én…” „ Sose harcolj a nőkkel!...” (Kalmár, Kónya, Réti)

Az ismertetett zenei anyagot a HUNGAROTON 1973-ban - Millöcker Dubary grófnőjének részleteivel együtt - audió kazettán, majd LP-n illetve 2006-ban CD-n is kiadta.

Házy Erzsébetet és Kónya Sándort a televízió képernyőjén is láthattuk mindkét operett szerepeiben: a rádiófelvétel zenei anyagát felhasználva (még a rádió 1973. januári első sugárzását megelőzve) 1972 év végén „élő” tévé-műsor készült a Dubarry grófnő c. operettből. A tévéfilm forgatása a zuglói Zichy-kastélyban volt, díszletek között, a művészek jelmezekbe öltözve play-back technikával énekelték-játszották szerepüket – közönség jelenlétében.

Ott voltam a helyszínen, emlékszem, hogy egy-egy jelenetet többször is felvettek, hogy a szájmozgás összhangban legyen a hangszórón jött énekhangokkal. A közönségnek mindez új volt, és hogy testközelből figyelhette, nézhette a kitűnő művészeket, abban az időben ez nem volt mindennapos!

Házy Erzsébet - a zuglói Zichy-kastély díszterme – 1973. február hó.

Kónya Sándor televíziós operett-portréfilmjének címe:  "Nagyapám húsz éves volt" 

Ugyanazokkal a művészekkel találkozhattunk a helyszínen, mint akik a rádió dalszínháza mikrofonja előtt szalagra énekelték az operett ismert részleteit. Személyes emlékeimet erről a számomra nevezetes tévés operettfelvételről már közzétettem itt, de most újra előveszem:

„Az 1972.évi élő felvételen korlátozott számban közönség is jelen lehetett. A Meghívóhoz úgy jutottam hozzá - talán már meséltem – hogy jött Kónya Sándor, fellépett Edgardóként a Lammermoori Luciában az Erkel Színházban. A vásárolt jegy mellé kaptuk a két személyre szóló
meghívót. A barátnőmmel el is mentünk, és az első sor közepén foglaltunk helyett. Előttünk Házy Erzsébet és Kónya Sándor beöltözve XIV. Lajos francia király - korabeli jelmezekbe, parókába, mert Millöcker Dubarry operettjének keresztmetszetét tervezték felvenni díszletben és jelmezben. Persze, playback -technikát alkalmazták. A hangfelvétel, amint említettem, előzőleg a rádió 6-os stúdiójában készült, itt csak „rátátogtak” és játszották szerepüket – az adott részletekben. A magyar dalszövegeket, verseket nyilván nem memorizálták, mert egy kellékes csúszott-mászott mellettük, kezében tartva a táblát, amire fel volt ragasztva a szöveg, erről puskázhattak. Komikus volt, amikor éppen táncoltak a művészek, egymás karjában, a műszaki kolléga lent a földön kúszott, kígyózott körülöttük, mások a kábeleket húzogatták: Házy és Kónya meg arra vigyáztak, nehogy elbotoljanak bennük. A kamera nyilván nem erre fókuszált.

Másnap a TV leadta az egészet, akkor nagy örömmel fedeztük fel magunkat, premier plánban voltunk láthatóak. Kb. 35 perces anyagot vágtak össze.

A művészelnek hatalmas sikerük volt, s ez átjött  a TV képernyőjén is; lelkesen tapsoló közönséget is sokszor mutatja a kamera. Ha most nézném vissza a felvételt, bizonyára, alig ismernék magamra… De ott vagyok az első sorban, a kamera engem is felvett…"

A televízió ezt a műsor végül kétszer ismételte, a képernyőre szerkeszett ének-zenei anyag kevesebb annál, mint ami a rádiófelvételen van:

„Nagyapám 20 éves volt...”

HÁZY ERZSÉBET és KÓNYA SÁNDOR operaénekesek közös operett műsora közönség előtt.

MTV 1973. július 14., 20.55 - 21.30; ismétlése MTV Kísérleti 2. Csatornáján: 1973. augusztus 21., 21:10 - 21:45 színes adásban!

Helyszín: a zuglói Zichy-kastély díszterme – 1973. február hó.

Műsorvezető: Kónya Sándor

Műsor:

1. Karl Zeller: A madarász - „"Nagyapám 20 éves volt...” (Muzsikálj, muzsikálj, muzsikálj...” refrénnel) /Kónya Sándor, tánckar. Háttérvetítés: kastélyok/.
Bejön Kónya Sándor, köszönti a nézőket, majd  anekdotákat mesél el  Zeller és Millöcker komponistákról.
2. Zeller: A madarász – „Vigyázz, vigyázz te, szép leány...” /Kónya Sándor, Kalmár Magda/.
3. Zeller: A madarász – „Viszem a postazsákot én...” /Kalmár
Magda, tánckar/.
4. Zeller: A madarász – „Tudod-e azt, ki...” /Kónya Sándor, HÁZY ERZSÉBET, tánckar/.
Kónya Sándor Carl Millöcker zeneszerzőről, a Dubarry című operettjéről beszél.
5. Millöcker: Dubarry – „Átéltem már néhány szerelmet...„ /HÁZY ERZSÉBET, tánckar/.
6. Millöcker: Dubarry – „A május ránk talált...” /Kónya Sándor, HÁZY ERZSÉBET, tánckar/.
7. Millöcker: Dubarry – „Mily szép az élet...” /Kónya Sándor/.

Tapsoló közönség, a művészek meghajolnak.

Szerkesztő: Bánki László
Koreográfus: Geszler György
Operatőr: SZABADOS TAMÁS
Jelmeztervező: Tóth Barna
Rendező: Szitányi András

Egyébként a rádió időnként leadja a felvett részleteket. Házy Erzsébet mellett Petress Zsuzsa, Kónya Sándor és Palcsó Sándor működtek közre Millöcker Dubarryjának hangfelvételén; ezzel egyidőben készült Zeller: A madarász-részletekben pedig Házy mellett Kalmár Magda, Kónya Sándor, Réti József, Kishegyi Árpád és Várhelyi Endre énekelnek.

A Bartók Rádióban tegnap sugárzott, Házy Erzsébet felvételeiből összeállított műsor visszahallgatható: itt.

(mediaklikk.hu)

A Bartók Rádió ma éjjeli műsora

22.00 – 23.00 „Mesterek órája” – Házy Erzsébet (szoprán) énekel

A műsorban az alábbi énekszámokat hallhatjuk:

I. (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós – 1968)

1. Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro házassága

a) Cherubin áriája (I. felv.)

b) Cherubin áriája (II. felv.)

2. Ruggero Leoncavallo: Bajazzók - Nedda áriája, I. felv. – Madárdal

3. Giacomo Puccini: Bohémélet - Mimi áriája, I. felv.

4. Giacomo Puccini: A Nyugat lánya - Minnie áriája, I. felv.

5. Giacomo Puccini: Pillangókisasszony - Butterfly áriája, III. felv. (km.: Szigeti László – tenor)

II. (km.: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

1. Giacomo Puccini: Manon Lescaut - Manon és Des Grieux szerelmi kettőse, II. felv. (km. Ilosfalvy Róbert – tenor, vezényel: Lamberto Gardelli)

2. Jacques Offenbach: A szép Heléna - Heléna románca (vezényel: Bródy Tamás – a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1965) 

III. Oscar Straus: Búcsúkeringő - Vera Liaweta Opalinski grófnő dala – Rózsadal (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – Házy Erzsébet új operett felvételei – részletek, Magyar Rádió - 1976)

IV. (km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara)

1. Carl Zeller: A madarász - Rajna-keringő (km. az MRT Énekkarának Női kara, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió új operettfelvételéről, részletek, 1972)

2. Leonard Bernstein: West Side Story - Maria dala „Oly szép vagyok, arcom ragyog… (km. a Harmónia Vokál, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc, Musicalrészletek, Qualiton, 1966)

3. Carl Millöcker - Mackeben: Dubarry - René és Dubarry szerelmi kettőse (Km. Kónya Sándor – tenor, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió új operettfelvételéről, részletek, 1972)

4. Johann Strauss: Egy éj Velencében - Annina dala – „Gúny dal” (km. az MRT Énekkara, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1966) 

A mikrofonnál: Fellegi Lénárd

Szerkesztő: Ottmár Dávid

Hamarosan kezdődik a Duna World csatornán, 11.35 órától

Felfelé a lejtőn - magyar film (1959) - amelyben Házy Erzsébet alakítja a női főszerepet.

A film zenéjét Polgár Tibor szerezte, a dalszöveg: Darvas Szilárd munkája.

Teljes stáblista:

 fekete-fehér magyar vígjáték, 88 perc (1959)

Rendező: Gertler Viktor

Író: Darvas Szilárd, Királyhegyi Pál

Operatőr: Eiben István
Vágó: Zákonyi Sándor

Zene: Polgár Tibor

Gyártó: Hunnia Filmstúdió

Szereplők:

Házy Erzsébet (Takács Éva),
Kálmán György (Mester Lajos),
Kazal László (Api),
Ráday Imre (Vannai Jenő),
Ascher Oszkár (Doktor úr),
Benkő Gyula (Koncz István, mérnök),
Kibédi Ervin (Szabó Péter, mérnök),
Peti Sándor (Perjés Ábris, fodrász),
Psota Irén (Sebes Maca, énekesnő),
Rajz János (Pista bácsi, portás)

További szereplők:

Rozsos István, Keleti László, Benkő Gyula, Hlatky László, Szabó Ernő, Felföldi Anikó, Egri István, Náray Teri, Kállai Ilona, Lórán Lenke, Benedek Tibor, Dévai Hedvig, Gera Zoltán, Horkai János, Bikády György, Gonda György, Pagonyi János, Földényi László, Raksányi Gellért, Somogyi Nusi, Dömsödi János, Gönczöl János, Kautzky József, Mádi Szabó Gábor, Bán Zoltán, Dárday Andor, Gáti Pál, Inke László, Pásztor Erzsi, Sugár László

cca 1966, Udvardy Tibor (1914-1981) Liszt Ferenc-díjas operaénekes és Házy Erzsébet (1929-1982) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő autós találkozása,

1 db vintage NEGATÍV, Kotnyek Antal (1921-1990) budapesti fotóriporter felvétele

Forrás: Darabanth Aukciósház, 2021. november 18. gyorsárverés, 12.791. sz.tétel

Határőr, 1959. szeptember 22. (38. szám)

„Munkás - katona találkozó”

„Nagysikerű munkás - katona találkozót rendeztek a Magyar Néphadsereg Központi Tiszti Házában az Ifjúsági Rádió és a Magyar Néphadsereg KISZ-szervezetei szeptember 20-án. A találkozón az összes fegyvernemek és az ifjúmunkások képviselői vettek részt.
A találkozó részvevőinek négyórás, magas színvonalú művészi műsort mutattak be a legkiválóbb fővárosi művészek és a fegyvernemek művészegyüttesei. A műsor keretében a Honvéd Központi Művészegyüttes, a Munkásőrség kórusa, a Határőrség Központi Zenekara, a budapesti honvédség öntevékeny művészeti csoportjai is felléptek.

Házy Erzsébet, az Állami Operaház tagja nagy sikert aratott műsorával. (Búbánat: A lapban egy fotó is megjelent a művésznő fellépéséről - nem tudom belinkelni.)

A művészi műsort vidám „szellemi haditorna" vetélkedés tette változatossá.

/H. K./

Határőr, 1958. augusztus 26. (34. szám)

„Egésznapos vidám ünnepség a Határőrség Országos Parancsnokságánál”

„A Határőrség egységeinél országszerte ünnepségeket rendeztek az alkotmány évfordulóján. Találkozókat, sport- és kultúrműsorokat, zenés, vidám esteket szerveztek. Sok helyen bemutatkoztak az újonnan alakult kultúrcsoportok.
A Határőrség Országos Parancsnokságán is emlékezetes, egésznapos ünnepség keretében ülték meg az alkotmány napját. A tisztek, tiszthelyettesek gyermekeit a bábszínház művészei szórakoztatták. A
felnőttek fűrődhettek, élvezhették a park hűvösét.

Ebéd után filmvetítésre és ünnepi hangversenyre került sor. Ennek keretében felléptek: Házy Erzsébet, az operaház művésznője, Margareta Petrovna, a moszkvai operettszínház énekese, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád és Domahidy László, az operaház művészei.

Az országos parancsnokság beosztottjai, családtagjai és a meghívott vendégek vidám szórakozással, pihenéssel tették emlékezetessé az alkotmány ünnepét.”

A múlt héten a Dankó Rádió zenés műsoraiban HÁZY ERZSÉBET rádiófelvételei közül egyebek közt ebből a két operettből is elhangzott egy-egy részlet: 

1. Charles Lecocq: Angot asszony lánya 

• Clairette és Ange-Pitou szerelmi kettőse (Házy Erzsébet és Szabó Miklós)

„- Csak érted dobban a szívem! Csak téged csókolhat a szám! E percben megesküszöm néked, hogy mindig hű leszek hozzád! Várj még reám, én érted élek… a boldogságunk elhozád…/- De mit kell addig érte tennem? .- Bizony, egy ötlet kéne, ez a fő!.. - Fel merült egy ötlet bennem…- Nem, nem….már arra nincs idő…. Angot anyó, ha élne, vajon mit is tenne ő? – Egy ötlet támadt most agyamban: megölöm én gyűlölt ellenfelem! – Fussál! - Nem a te hibád!... - Angot anyó, ha élne… /- Csak érted dobban a szívem! Csak téged csókolhat a szám! E percben megesküszöm néked, hogy mindig hű leszek hozzád! Várj még reám, én érted élek…”

Háromfelvonásos nagyoperett – balettzene nélküli - teljes felvétele

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00.

/La Fille de Madame Angot – 1872, Paris/

Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József

Vezényel: Polgár Tibor

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Ange-Pitou, költő és utcai énekes – Szabó Miklós
Clairette Angot, virágkereskedő, Pomponnet jegyese – HÁZY ERZSÉBET
Hortensie Lange, primadonna – Németh Marika
Pomponnet, piaci borbély és Lange kisasszony fodrásza – Rátonyi Róbert
Larivaudière, a köztársaság-ellenes összeesküvők tagja – Csákányi László
Louchard, rendőrtiszt, Larivaudière besúgója – Benedek Tibor
Amarante, piaci kofa – Kiss Manyi
Polgármester – Balázs István
Odette, Clairette komornája – Geszty Szilvia (Balogh Erzsi)

2. Huszka Jenő: Lili bárónő

• Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse, I. felv.: (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert)

„- Zárkózottan, egymagában, büszke vára csarnokán, élt egy gőgös gróf kisasszony réges-régen hajdanán. Búsult érte reménytelenül büszke, szép levente, száz! Néha kilovagolt egyedül, vele senki csak egy lovász.

Messze gitár szava pengő. Bús szerelem dala zengő! Plim, plim, plim, plim, plim, plim, plim! És a fiú szeme oly esengő.

Tündérkirálynő légy a párom! Szállj le, szállj le pille szárnyon! Hajadból összeszőtt arany sugáron! Nézlek, csodállak áhitattal! Ó ne hagyj el! Vigy magaddal! Felhők fölé vagy föld alá! Követlek én akárhová! Tündérkirálynő légy a párom! Szállj le, szállj le pille szárnyon!  Ó, szállj le hát, fénylőn fehéren, szállj le a szívemre állmaim szerelme! Szállj! Szállj! Szállj!”

[...]

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió, 20.00 – 21.25  (Dialógusok nélkül, csak ének-zene számok)

Az operett szövegét és verseit Martos Ferenc írta.

Vezényel: Sebestyén András.

A rádiófelvételen közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara.

A szereposztásból:

Malomszegi Lili, bárónő – HÁZY ERZSÉBET
Illésházy László, gróf – Ilosfalvy Róbert
Malomszegi Ernő, báró – Melis György
Sasvári Clarisse, színésznő – Koltay Valéria
Remeteházi Galambos Frédi (Lili korábbi udvarlója) – Kishegyi Árpád

A múlt héten a Dankó Rádió zenés műsoraiban HÁZY ERZSÉBET rádiófelvételei közül négy operettből ill. daljátékból hangzott el egy-egy részlet: 

1. Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz

• Iluska dala: „Van egy szegény kis árva lány” (Házy Erzsébet)

Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió18.40 – 21.05;

Rádióra átdolgozta: Karinthy Ferenc

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: Cserés Miklós dr.

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus.
Vezényel: Polgár Tibor

Szereposztás:

Kukorica Jancsi – Sárdy János
Iluska – Házy Erzsébet
A gonosz mostoha – Gobbi Hilda
Bagó – Palló Imre
Strázsamester – Radnay György
A falu csősze – Pethes Ferenc
Francia király – Szakács Sándor
Francia királykisasszony – Lehoczky Éva
Bartolo – Harkányi Ödön

Továbbá: Göndöcs József, Molnár Miklós

2. Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Rinaldo

• Helén dala, II. felv.: „Zendül a zengő zene hangja puhán…/Várok, valamire várok réges-rég, álmok, napsugaras álmok, várok még….várok rá, hol késik oly soká!”  (Házy Erzsébet)

A Rádió Dalszínháza részleteket vett fel az operettből. Bemutató: 1965. április 16.,  Kossuth Rádió, 20.30 órától: „Bemutatjuk új operett-felvételünket”. (Szirmai Albert „Mexikói lány” c. operett részleteivel együtt.)

Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar.

Vezényel: Breitner Tamás

Zenei rendező-szerkesztő: Bitó Pál

További részletek előadói – Házy mellett – Bende Zsolt (Mr. Georg Adam), Zentay Anna (Rózsika) és Rátonyi Róbert (Dr. Balázs)

3. Carl Millöcker: Dubarry grófnő

• Jeanne és René szerelmi kettőse, I. felv.: „A május ránk talált.” (Házy Erzsébet és Kónya Sándor)

Az operett zenéjét átdolgozta Theo Mackeben (1897 1953): a Dubarry címmel újra bemutatott darabot 1931-ben, Berlinben, az Admiral Theaterben Alpár Gitta éneke és játéka tette világsikerré.  A "Dubarry" ma ismert zenei felvételei mind a Mackeben –féle partitúra-változaton alapulnak.

Az operettből teljes stúdiófelvétel nem készült nálunk, csak keresztmetszet formában részleteket vettek fel belőle.

Libretto és versek: Hans Martin Cremer - Paul Knepler - J. M. Welleminsky

Magyar szöveg: Lakatos László
A versek fordítója: Szenes Andor

Rádió Dalszínháza – keresztmetszet, 1972

A részleteket először 1973. január 3-án 20.39 - 21.00 között, majd január 30-án 19.25 - 20.23 óra között sugározta a Kossuth rádió „Operettest” műsorában (Zeller A madarász  c. operett részleteivel együtt). 

A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát  Bródy Tamás vezényli.

A stúdiófelvételen a következő énekművészek hallhatók:

Marie Jeanne Vaubernier (Dubarry), királyi szerető – Házy Erzsébet
Renée, költő – Kónya Sándor
Margot – Petress Zsuzsa
Brissac – Palcsó Sándor
 

4. Carl Zeller: A madarász 

• A hercegnő belépője, I. felv. - Rajna-keringő: „Dús vidék, napsugár, Rajna-táj, égi báj…” (Házy Erzsébet, km. a Magyar Rádió Énekkarának Nőikara)

 Libretto és versek Moritz West és Ludwig Held munkája

Magyar szöveg és a versek fordítója: Fischer Sándor - Erdődy János

Rádió Dalszínháza – keresztmetszet, 1972

Rádiós bemutató: 1973. január 30., Kossuth Rádió, 19.25 - 20.23: „Operettest” (Millöcker Dubarry  c. operett részleteivel együtt). 

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Bródy Tamás

A stúdiófelvételen a következő énekművészek hallhatók:

Hercegnő/Marie - Házy Erzsébet
Ádám, a madarász - Kónya Sándor
Milka, postáskisasszony - Kalmár Magda

Szaniszló gróf - Réti József
A bárgyú tanárok: Hasko és Flasko - Kishegyi Árpád és Várhelyi Endre

A tegnap feladott JÁTÉK kérdés-feladványhoz kapcsolom:

Kapcs. 3605. sorszám

Ország-Világ, 1959. május 27.  Címlapfotó – Házy Erzsébet   -

Moszkvában, a Nagyszínház előtt, ahol nagy sikerrel énekelte Tatjána szerepét Csajkovszkij Anyegin című operájában. (képes riport a 15. oldalon)

Farkas Ferenc: Csínom Palkó - "Jó éjszakát" - video - Házy, Simándy (hanganyag a rádiófelvételé)

Nagyon megörültem a lehetőségnek: 

a Csínom Palkó c. daljáték teljes rádiófelvétele (dalbetétek és szöveges dialógusok) már hozzáférhető a Youtube-on:  meghallgatható és akár onnan letölthető. 

https://www.youtube.com/watch?v=lrRZIBYT_jI

 (1:45:07)

Az adatbázisomból néhány információt megosztok erről a csodaszép daljáték rádiófelvételéről, a kor nagyszerű operaénekes-generációjának avatott képviselőivel rögzített dalszámokról is:

 Farkas Ferenc Dékány András szövegére komponált Csínom Palkó című daljátékát a rádió megrendelésére készítette, melynek 1949-ben volt a bemutatója; e rádiófelvétel átdolgozása után, 1951. február 22-én mutatta be a Városi Színház - a mai Erkel Színház - az átdolgozott művet.

A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. május 1-jén sugározta:

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

3 felvonásos daljáték

Vezényel: Lehel György

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András

Szereposztás:

Csínom Palkó – Simándy József
Csínom Jankó – Palócz László
Balogh Ádám, kapitány – Melis György
Zsuzsika – Gyurkovics Mária
Rosta Márton – Szabó Ernő
Éduska, a leánya – Házy Erzsébet
Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László
Förgeteg, betyár – Radnay György
Örzse – Komlóssy Erzsébet
Kati – Andor Éva
Koháry gróf – Deák Sándor
Koháry grófné – Neményi Lili

Tájékoztatásul ideírom a stúdiófelvételen található főbb betétszámok megnevezését és előadóit:

- Előjáték és Förgeteg dala (Radnay György)

- Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse „Jöttünk Edelényből” (Simándy József, Palócz László)

- Kati és Jankó kettőse „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Dunaág, nagy Dunaág….” (Andor Éva, Palócz László)

- Palkó és „Tyukodi kettőse: „Te vagy a legény!...” (Simándy József, Domahidy László, énekkar)

- Palkó és Jankó dala (Simándy József, Palócz László)

- Balogh Ádám dala „Ahol te jársz” (Melis György)

- Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…” (Komlóssy Erzsébet, énekkar)

- Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv.: „Jó estét, jó estét, áldás erő békesség” (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar; próza: Radnay György)

- Prózai jelenet, I. felv. „Mézeskalács, abból ugyan mi nem kérünk” – próza: (Házy Erzsébet,  Radnay György, Szabó Ernő)

- Zsuzsika dala „Sírva írt levelem” (Gyurkovics Mária)

- Jelenet és Palkó dala, I. felv. „Jaj, ez a sok kacat”; „Elrepült a szép madárka, messze repültˇ  Próza (Ének és próza: Simándy József, km. Házy Erzsébet).

- Éduska és Palkó kettőse, I. felv. „Éduska, te volnál”; „jójszakát kis leány, a nevem Csínom Palkó” (Házy Erzsébet, Simándy József – ének és próza)

- I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, Domahidy László, Melis György, Simándy József, Palócz László, énekkar) 

- Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József)

- Zsuzsika, Éduska és Rosta jelenete, II. felv. „ Hát itt fogunk mulatni”; „Olvasd: sírva írom levelem” (Próza, ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet)

- Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse a II. felvonásból „Hűséges szívemmel” (Gyurkovics Mária, Melis György)

- Zsuzsika és Éduska jelenete, II. felv. „Ennyire szereted?”; „Hé, emberek, jó egészséget, itt volnánk” (Próza és ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György)

- Éduska és Balogh Ádám jelenete, III. felv. „Kapitány uram, szolgálatára” (Próza és ének: Házy Erzsébet, Melis György)

- Jelenet, III.felv. (Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György, Domahidy József)

- Koháry grófné és Rosta Márton kettőse: „Ein, zwei, drei, ein, három a tánc…” (Neményi Lili, Szabó Ernő)

- Prózai jelenet és a III. felv. fináléja: „Ide hozzám! Nézzétek, Tyukodi a bakon!....Jól verekedtetek! Az új rangot megérdemlitek!...Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom…” ( próza és ének: Házy Erzsébet, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar)

Házy Erzsébet és Simándy József Lehár operettjeiből énekel

SLPX 16740, Radioton

A1 Luxemburg grófja – Angéla belépője: „Boldogság, ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még…” (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – Új rádiófelvétel bemutató - Házy Erzsébet énekel részleteket: 1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06

A2 A cárevics – Volga-dal: „Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült!.../A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár.../ Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után!...” (Simándy József, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Sebestyén András) – rádiófelvétel (részlet) bemutatója: 1979. március 30., Petőfi Rádió, 19.10 – 19.26

A3 Giuditta – Giuditta dala (Házy Erzsébet, km. a Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - keresztmetszet, 1968., Kossuth Rádió

A4 Friderika – A költő/Goethe dala: „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én!” (Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - keresztmetszet, 1972. április 3., Kossuth Rádió, 19.20 - 20.10

A5 Paganini

- Anna-Elisa belépője: „Szép álom, szállj a szívemre” (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – Új rádiófelvétel bemutató - Házy Erzsébet énekel részleteket: 1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06

- Paganini dala: „Volt nem egy, de száz babám” (Simándy József, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Sebestyén András) – rádiófelvétel (részlet) bemutatója: 1979. március 30., Petőfi Rádió 19.10 – 19.26

B A mosoly országa

1. Kórus és Liza belépője: ”Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!”… ”Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás!... ”Szív, szív mindig remél, eljő a mély, vad szenvedély…” (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara)
2. Szu-Csong belépője: „Oly meghatott érzéssel nézek körül, szívem nehéz, mint a kő...” (Simándy József)
3. Liza és Szu-Csong Tea-kettőse: „Igyék velem egy csésze illatos teát…” (Házy Erzsébet és Simándy József)
4. Szu-Csong dala: „Vágyom egy nő után!” (Simándy József)
5. Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse /Szív-duett/: „Szív…” „Lótuszvirág, érted élek csupán!...” (Házy Erzsébet és Simándy József)

A teljes rádiófelvételen HÁZY ERZSÉBET, KALMÁR MAGDA, SIMÁNDY JÓZSEF, BENDE ZSOLT, RADNAY GYÖRGY énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: BRÓDY TAMÁS

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió, 19.35 – 21.29

• Zenei rendező: Balassa Sándor
•  Rendező: Rácz György

„A mosoly országa” részletei LP-n  (SLPX 16612)  és CD-n  („Gold and Silver” - Lehár Operetta Songs, 1995, Hungaroton) is hozzáférhető (volt); Híres operettek sorozat, 9. kötet: A mosoly országa /CD melléklettel - Kossuth Kiadó, 2013/

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert magánéleti "táncjelenete" nagyon megkapott! Köszönöm a képet.

• 65 évvel ezelőtt, 1957. március 9-én mutatta be a Magyar Rádió a Kossuth adón Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: "Komáromi farsang" című daljátékát.

Csokonai Vitéz Mihály és Lilla báljelentbeli verbunkos magyar táncához képzelhetjük személyes kapcsolatukat, amely Ruitner Sándor feljegyzései és műsorai szerint a felvétel alatt bontakozott ki.
A Házy Erzsébet-Ilosfalvy Róbert fénykép időbeli azonosításához felidézem a rádiófelvételkor készült fotót:
                               
Magyar Rádió, VI-os stúdió – próbaszünet Kemény Egonnal: Házy Erzsébet,  Ilosfalvy Róbert, Erdődy János, Ruitner Sándor és mások
© Kemény Egon Archívuma

Forrás: https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang

A kép előterében: Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert táncolnak

Jó lenne tudni, hol, milyen összejövetelen és mikor készült róluk e fotó?

Házy Erzsébet és Simándy József

(egy koncertfellépésen)

Tegnapelőtt hunyt el Hildebrand István operatőr, 93 éves korában.

Az első filmje volt a Házy Erzsébettel a főszerepben forgatott Gerolsteini kaland.

Házy Erzsébet a" Gerolsteini kaland" film forgatóstábja körében. A kép balszélén: Hildebrand István operatőr

Gerolsteini kaland - filmhíradó

1957. MÁRCIUS
MAGYAR FILMHÍRADÓ11

1957. március, Magyar Filmhíradó 11/6. bejátszás 

Elhangzó szöveg:10 év után ismét játékfilmet forgatnak a Budapest Filmstúdióban. Indítom. Felvétel. Készül a Gerolsteini kaland. A férfi főszereplő Darvas Iván. Szaktanácsadó Kárpáti Rudolf, olimpiai kardbajnok. Élete első filmfőszerepét játssza Házy Erzsébet, az Operaház énekesnője, de Hildebrand István operatőrnek is ez az első játékfilmje. Még egy rövid utasítás és Farkas Zoltán rendező indítja a következő jelenetet.

Kivonatos leírás:Világítás, vezérlőterem. Stúdióban felvétel: Darvas Iván jelmezben, kardozás. Kárpáti Rudolf tanácsokat oszt. Házy Erzsébetet sminkelik. Hildebrand István a kamera mögött. Farkas Zoltán rendező.

Mai évforduló: 120 évvel ezelőtt született Sir William Walton (Oldhaim, Egyesült Királyság, 1902. március 29. – 1983. március 8., Ischia, Olaszország) -  20. századi angol zeneszerző.

Házy Erzsébet egyik emlékezetes televíziós alakítása volt Popova szerepe Walton Csehov  színdarabja nyomán komponált operája – „A  medve”  - filmváltozatában.  

A Zenés TV Színház égisze alatt bemutatott operafilmet - rendező: Ádám Ottó - 1976. június 5-én sugározta a televízió 21.30 órától.

Paul Dehm és William Walton szövegét fordította: Romhányi József

Díszlet: Mátay Lívia,

Jelmez: Mialkovszky Erzsébet

Dramaturg Bánki László, zenei rendező Fejes Cecília, vezető-operatőr Sík Igor.

Szereplők: 

Grigorij Sztyepanovics Szmirnov földbirtokos és a gárda tartalékos hadnagya (a „Medve”) – Melis György

Jelena Ivanovna Popova, özvegy– Házy Erzsébet

Luka, Popova szolgája – Begányi Ferenc

A Magyar Állami Operaház Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli.

A vígopera története:

A történet szerint 1888-ban egy oroszországi vidéki kúriában gyászolja elhunyt férjét Popova, a fiatal özvegyasszony. Luka, a szolgája hiába kérleli, fejezze be a gyászt és kezdjen új életet. Ekkor érkezik Szmirnov földbirtokos, a gárda tartalékos hadnagya, aki 30 ezer rubelt követel Popovától, amit még férjének adott kölcsön. Popova kéri, várjon a hét végéig, majd az intézője kifizeti. Szmirnovnak azonban nics ideje várni, mert lejárnak a váltói. Az erőszakos férfit Popova medvének titulálja. A vita hevében már majnem párbajoznak, mikor a férfi rájön, hogy beleszeretett a harcias, bátor asszonyba...

A Kossuth Rádió OPERETTPARÁDÉ című műsorában hangzott el ez a kedves duett (a február 27-i adásból)

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó 

- Jelenet, Éduska és Rosta Márton kettőse, I. felv. (HÁZY ERZSÉBET és Szabó Ernő, énekkar; próza: Radnay György)

A Rádió Dalszínházának bemutatója (új felvétele): 1963. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 22.00

A daljáték felvételén közreműködik: a Magyar Rádió és Televízió  Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília), vezényel: Lehel György (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát)

1.

Rosta: Jó estét, jó estét, áldás, erő, békesség!
Éduska: Jó estét, jó estét, mindenkinek kedvesség!
Kórus: Ha-ha-ha, ha-ha-ha, csak egy leány s az apja! Pántlikás kosárja, hetyke a kis kalapja.
Rosta: Rosta Márton, híres ember Pozsonyban, itten áll most előttetek valóban, készíti a mézeskalács szíveket. Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret.
Éduska: Menta, ánizs, és törökméz, csupa jó. Hozzáadva egy maréknyi szép dió. Ebből lesz a Rosta-féle keverék.
Együtt: Tessék, tessék, itten helyben ezt vegyék!

2.

Rosta: Jó estét, jó estét, nem kell nekünk fényesség.
Kórus: Eltöltjük az estét, itt a finom édesség!
Éduska: Jó estét, jó estét, mézeskalácsot tessék! Ki éhes, ehessék, vendégeket fektessék!

Refrén

Rosta: Rosta Márton, híres ember Pozsonyban,...
Éduska: Menta, ánizs, és törökméz, csupa jó....
Együtt: Tessék, tessék, itten helyben ezt vegyék!
 

Kapcs. 5056. sorszám

HANGTÁR – filmzene – Qualiton

Gerolsteini kaland – Antonia kupléja és Antonia - Martin kettőse

Házy Erzsébet és Csongor István énekel.

Vezényel: Vincze Ottó · Magyar Állami Színházak Zenekara  Gerolsteini kaland ℗ 1957 HUNGAROTON RECORDS LTD.

Dalszöveg: Szenes Iván;

Zene: Patachich Iván átdolgozása

1. Antonia és Martin kettőse:

„- Régen vártam ezt a percet, melyben szívem, szerelmem rám talál. - Régen vártam ezt az érzést, amíg körötted kivirul a napsugár.  - Pillantásod oly ismerősen száll felém, - messze álmaimban láttam én, - sokszor eljöttél te hozzám, szerelmes ábrándok virágos útján. - És most visszatértem, drágám, előtted az élet minden boldogsága vár majd rám! Régen vártam ezt a percet, melyben szívem, szerelmem ránk ragyog..."

2. Antonia kupléja 

„Megértem néhány évet, láttam annyi szépet, mégse tudom, mi a szerelem? Csak napsugárban jártam, fényes palotában....Tán felébreszti bennem azt az érzést, amit úgy hívnak, hogy: szerelem!...Ha megkérdem magamtól, félek is a naptól, amikor majd hív a szerelem. De legyőzve az érzést, várom a kísértést, ami úrrá lesz a szívemen..."

Megjegyzés: a filmen Martint Darvas Iván játszotta, énekhangja volt Csongor István.

Katalógusszám: Qualiton, OK 6613

Matricaszám:  M 2866, M 2867

Lelőhely: Országos Széchényi Könyvtár

Raktári jelzet: HK 30.058

Forrás: hangtar.oszk.hu

Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

Darvas Szilárd átdolgozásnak felhasználásával rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Sebestyén András

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Harrison – Csákányi László
Harrisonné – Olty Magda
Lucy, a leányuk – Németh Marika
Bessy, Lucy társalkodónője – Házy Erzsébet
Tom Miggles – Udvardy Tibor
Gróf Rottenberg – Bilicsi Tivadar
Fritz, a fia – Palcsó Sándor
Jefferson, Harrison titkára – Szuhay Balázs
Kocsmáros – Szendrő József
Simpson, börtönőr – Basilides Zoltán
Hajóskapitány – Zentay Ferenc
Mary – Seress Erzsi

Részletek a YouTube-ról:

1. Lucy, Bessy és Tom hármasa - Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor

„- Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten!.../- Szép ez a vidék, de heves a nép, ám a szíve jó, ez a valóság!...”

2. Bessy és Fritz kettőse – „Dzsilolo” - Házy Erzsébet és Palcsó Sándor

„-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment a kis bohó! - Dzsilolo, Dzsilolo, Dzsilolo...”

3. Bessy és Fritz kettőse – Jenki-dal (kuplé) - Házy Erzsébet és Palcsó Sándor

„Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, róla e dalban sok szó lesz, Yorkba bemegy és nyitott egy boltot is ott ő, egy pálinkás-boltot, au, jesz! Járt oda majd mindenki, tíz jenki, száz jenki, gazdag és szegény, és az italt öt pintig hörpintik ők, s őrizi mind szörnyen a nőt. Sőt! Félti a lányt mindenki, tíz jenki, száz jenki, ifjú és a vén, erkölcs itt az erény, mindenkit jellemzi, és a leány férjhez nem mén, ó szegény....”

4. Bessy és Fritz kettőse – „Kettecskén” - Házy Erzsébet és Palcsó Sándor

 „- Nagyon vad ez a vadon, ülök a padon, s unalommal nézek szét. - Megyek ide ide-oda már, ha kegyeskednék helyet adni cseppecskét..../- Kettecskén, az élet édes álom kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén...”

5. Tengerészinduló - Házy Erzsébet, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, az MRT Énekkara

„- A kis kadétnak pehely a bajusza.../- Nincs több oly úr, mint a tengerész, bárhová lépsz, hej, mindig tettre kész, ne csodáljad hát, ha kedveli a lányt, bolondul érte mind valahány!...”

Ismét láthatjuk a televízióban!

Ma 14.10 - 15.45 – Duna TV

Gábor diák

-   Huszka Jenő Gül Baba c. operettjének színes filmváltozata  (1955)

Az operett zenéjét átdolgozta: Vincze Ottó

Írta: Babay József

Rendező: Kalmár László

Énekhangok (a Magyar Állami Operaház Művészei):

Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kenéz Ernő, Littasy György, Losonczy
György, Melis György

Közreműködik: a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Várady László vezényletével

Szereplők:

Zenthe Ferenc (Gábor diák) - énekhangja: Kenéz Ernő
Sinkovits Imre (Suki Balázs, „Mujkó”) - énekhangja: Melis György 
Krencsey Mariann (Leila, Gül Baba lánya) - énekhangja: Gyurkovics Mária
Andaházy Margit (Veronika, Lagos görög lány ) - énekhangja: Házy Erzsébet
Kőmíves Sándor (Gül Baba, a rózsák atyja) - énekhangja: Littasy György
Tompa Sándor (Zülfikár, főeunuch)
Greguss Zoltán (Kucsuk Ali budai pasa) - énekhangja: Losonczy György
Bárdy György (Ali embere)
Mády Szabó Gábor (Budai bíró)

A film egyik jelenete:  a fotón jobb oldalt látható Andaházy Margit színésznő (Veronika szerepében) énekhangja Házy Erzsébet.

Kapcs. 5344. sorszám

Esti Hírlap, 1962. június 26.

„Brankovics György - Erkel zenedr­ámájának sikeres felújításáról.”

„Palcsó Sándor és Házy Erzsébet, a két Brankovics-fiú szerepét fölényes zenei bizton­­­sággal és színpadi érzékkel ol­dotta meg.”

/Fodor Lajos/

Népszava, 1962. július 3.

„A Brankovics-fiúk alakí­tói: Palcsó Sándor és Házy Erzsébet, valamint Kelen Ti­bor és Koltay Valéria egy­aránt muzikálisan és kitűnő színészi képességekkel (a máso­dik szereposztás művészei in­kább pasztellszíneket használ­va) oldják meg feladatukat. Külön kell azonban szólni kö­zülük Palcsó Sándorról, aki rendkívüli intenzitásával az első szereposztás egyik leg­nagyobb erősségét jelenti.”

/Feuer Mária/

Szegedi Ünnepi Játékok  - „Brankovics György szabadtéren”

Esti Hírlap, 1963. július 22.

„A fősze­replők közül elsősorban Házy Erzsébet és Simándy József vitt új, szép színeket az alakításába és nyújtott teljes illúziót.”

Népszabadság, 1963. július 23.

[A címszereplő, Fodor János] „mellett ezúttal Házy Er­zsébet volt a legjelentékenyebb, ő viszonylag kicsiny szerepében (Brankovics kisebbik fiát játszot­ta) is bemutatta magasrendű énektudását, muzikalitását.

/Breuer János/

Élet és Irodalom, 1963. július 27.

„A karmester energiáját [Kórodi András] felemészti a hatalmas távolsá­gok összefogása, az elillanó hangzás fegyelmezett folyásá­nak biztosítása; a zenekar tag­jai a hangszerek érzékeny hőmérsékleti és a levegő párás­ságából adódó elhangolódásá­val, sőt megbénulásával küz­denek; a magánszereplők óriá­si távolságra lehetnek egymás­tól s főként a karmestertől... A legnagyobb dolog, hogy mindebből alig vesz észre   va­lamit a hatalmas tér hallgató­sága. A MAGÁNSZEREPLŐK kö­zül Házy Erzsébet és Simándy József könnyedén túltette ma­gát ezeken a nehézségeken; hangjuk megragadó szépséggel szólalt meg, játékuk könnyed és igen kifejező volt.”

/Fodor Lajos/

Csongrád Megyei Hírlap,  1963. július 27. – Varga Ákos

„Beszélgetés a „Trubadúr" külföldi vendégművészeivel” – PETER GLOSSOP

[...] — Milyennek találja a szabadtéri színpadot?

Peter Glossop:

— Nagyszerűnek. Láttam rajta egy magyar operaelő­adást, amely rendkívül tet­szett. Szép zenéje volt a mű­nek, s nagyon jó alakításokat láttam. Különösen Fodor Já­nos és Házy Erzsébet hangja lepett meg. Azt hallottam, ez a színpad kelet és nyugat művészeinek találkozóhelye kíván lenni. Ezt csodálatos ötletnek tartom. Zenében ugyanis nincsenek határok. Nyugati művésztársaim nagyrésze eddig még nem igen szerepelt más kelet-európai országokban, s nagyon   örü­lök, hogy Szeged megtalálta a lehetőséget a találkozásra. A művészek gondolkodásá­ban sem keleten, sem nyu­gaton nincs lényeges kü­lönbség. S az ilyen zenei fesztiválok csak közelebb hoznak bennünket egymás­hoz.” [...]
 

Fejér Megyei Hírlap - 1963-07-30 / 176. szám

Kállai Gyula nyilatkozata a szegedi szabadtéri játékokról

„Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki a szegedi szabadtéri játékokon szombaton este megtekintette Erkel Brankovics György című operáját, az előadás szünetében az öltözőkben felkereste a darab főszereplőit, Mátyás Máriát, Házy Erzsébetet és gratulált alakításaikhoz.

— Nagyon szép, nemes mű­vészi feladatot vállaltak az­zal, — mondotta — hogy Er­kelnek ezt az örökszép operá­ját ezen a hatalmas színpa­don, ilyen nagy közönség előtt és ilyen elismerésre méltó módon szólaltatják meg. Ez­után gratulált Fodor Jánosnak és Simándy Józsefnek, vala­mint Mikó András rendező­nek és Koródi András kar­nagynak.”

FOTÓ: Kállai Gyula gratulál Házy Erzsébetnek az öltözőben - 1963. augusztus 14. - Ország-Világ.

https://adt.arcanum.com/hu/view/OrszagVilag1957_1963_2/?query=Brankovics%20Gy%C3%B6rgy%20Erkel%20H%C3%A1zy%20Erzs%C3%A9bet&pg=146&layout=s 

Erkel Ferenc: Brankovics György – a II. felvonás fináléja  (YouTube)

Km. Házy Erzsébet, Mátyás Mária, Faragó András, Palcsó Sándor, Tarnay Gyula, valamint a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és az MRT Énekkara. Vezényel: Kórodi András

/Hungaroton Records LTD, 1965. 03.28/

(A lemezen Faragó András énekhangján szólal meg a címszereplő ebben a részletben, viszont az Erkel Színházban az opera-premieren Fodor János alakította a címszerepet.)

Házy Erzsébet és Palcsó Sándor

Budapest, 1962. június 13. Házy Erzsébet István, Brankovics fia, Mátyás Mária Mara, Brankovics leánya és Palcsó Sándor Gergő, Brankovics fia szerepében (b-j) Erkel Ferenc Brankovics György című operájának próbáján a Magyar Állami Operaház Erkel Színházában.

Rendező: Mikó András

MTI Fotó: Keleti Éva

Erkel Ferenc: Brankovics György

Erkel Színház, 1962. június 21.

Az opera szövegkönyvének szerzői: Ormai Ferenc és Ódry Lehel.

Amikor az Operaház 1962. június 21-én színpadra állította Erkel alkotását, mind librettója (Romhányi József), mind zenéje (Kókai Rezső) megújult.

Díszlet: Fülöp Zoltán
Jelmez: Márk Tivadar
Koreográfus: Barkóczy Sándor

Rendező: Mikó András
Karmester: Kórodi András:

Szereposztás:

Brankovics György: Fodor János
Mara, Brankovics leánya: Mátyás Mária
Gergő, Brankovics fia: Palcsó Sándor
ISTVÁN, BRANKOVICS FIA: HÁZY ERZSÉBET
Murat, török nagyvezír: Simándy József
Cselebi aga: Domahidy László
Fruzsina, Mara duennája: Svéd Nóra
Hunyadi László: Tarnay Gyula
Székely László, magyar nemes: Hámory Imre
Lázár, Brankovics bizalmasa: Turpinszky Béla
Brankovics szolgája: Katona Lajos
Hunyadi küldötte: Kövesdi Károly,
Továbbá szerepelt még: Erdélyi Alice

Házy Erzsébet fellépésszáma Brankovics István szerepében:

Erkel Színház, 7 alkalom - 1962. június 21. – 1963. szeptember 5. között

Szegedi Szabadtéri Játékok, 3 alkalom - 1963. július 20., 24., 27.

Kapcs. 5331. sorszám

"HÁZY BÜFÉ Művészek zárt világa Nincs színház művészbüfé nélkül – van, ahol nappal is üzemel, ha nincs más mód az étkeztetésre, van, ahol csak este, próbák és előadások alatt. Ezt az utat követi az Eiffel Műhelyház is: a Gregor kantin pandant-ján, a másik frontoldali sarkon ugyanakkora méretű büféhelyiség nyílik az esti próbák, valamint opera- és balettelőadások fellépői és asszisztenciájuk számára. A Házy Erzsébetről elnevezett büfé napközben üdítő-, szendvics- és kávéautomatákkal várja az énekeseket, táncosokat, muzsikusokat és a színpadi műszakot, esténként pedig klasszikus büfészolgáltatással, személyzettel – és kedvezményes árszabással működik. A Házy büfé üzemi területen található, ahová csak arra feljogosított művészek és dolgozók léphetnek, így működése a közönség számára nem hozzáférhető."

https://www.opera.hu/data/cikk/6548/2022_23_musorkalendarium.pdf

lásd: 426. oldalon

Az elmúlt héten a Dankó Rádió zenés műsoraiban HÁZY ERZSÉBET rádiófelvételei közül négy operettből ill. daljátékból hangzott el egy-egy részlet: 

1. Leo Fall: Pompadour

• Pompadour kupléja, III. felv. (Házy Erzsébet)
  
  A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió,  20.31 - 22.00
  
  Eredeti librettót Rudolf Schanzer és Ernst Wellisch írta
  
  Fordította: Harsányi Zsolt
  
  Rádióra Innocent Vincze Ernő dolgozta át.
  
  Vezényel: Bródy Tamás
  
  Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
  
  Zenei rendező: Balassa Sándor
  
  Rendező: László Endre
  
  Szerkesztő: Bitó Pál
  
  Szereposztás:
  
  Pompadour márkinő – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)
  René /D'Estrades gróf/ – Korondy György (Bodrogi Gyula)
  Belotte, Pompadour komornája – Koltay Valéria (Csala Zsuzsa)
  Joseph Calico, népköltő – Palcsó Sándor (Pécsi Sándor)
  XV. Lajos francia király – Külkey László (Erdődy Kálmán)
  Maurepas, a rendőrminiszter – Nádas Tibor (Balázs Samu)
  Poulard, Maurepas titkára – Katona Lajos (Kibédy Ervin)
  Madeleine /D'Estrades grófné/ – Szirmay Márta
  Collin, Madam Pompadour inasa – Kishegyi Árpád
  Hadnagy (eredeti szövegkönyvben Lieut Corneille, gárdatiszt) – Radnóti Győző (Cs. Németh Lajos)
  Prunier, fogadós – Pethes Ferenc

2. Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa

• Liza és Szu-Csong  szerelmi kettőse, II. felv. (Házy Erzsébet és Simándy József)

„- Lótuszvirág! Érted élek csupán! Senki másért! / Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz. És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás? /- Szív, hol veszed a vágyak viharát, könnyek tengerét, mosolyok aranyló sugarát? /-Hogy lehet a láz, mely megbabonáz../- .ilyen édes vágy, ilyen lágy?...”  

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió, 19.35 – 21.29

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Lichtenfels gróf - Balázs István
Liza, a leánya - Házy Erzsébet
Hardegg bárónő, a nagynénjük - Simon Zsuzsa
Szu Csong herceg - Simándy József
Mi, a húga - Kalmár Magda
Csang, a nagybátyjuk - Radnay György
Hadfaludy Feri - Bende Zsolt
Fu Li, követségi titkár - Szatmári István
Főajtónálló - Börzsönyi Mihály

3. Szirmai Albert –Emőd Tamás: Mézeskalács

• Örzse és Jóska kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet és Melis György)

Örzse: - Kívül piros, belül édes, olyan cukor, mint a rétes. Jaj be szép! Jaj be szép! Középen a kép...

Jóska: - Egyik piros, másik sárga, így árulják a vásárba'. Jaj be szép! Jaj be szép! Muzsikára lép...

A Rádió új stúdiófelvétele a daljáték keresztmetszetét jelenti. Bemutatója: 1977. január 21., Kossuth Rádió, 17.19 – 18.04.

Szereposztás:

Encella királynő – Andor Éva

Örzsi, városi pesztonka – Házy Erzsébet

Jóska, bujdosó katona – Melis György

Buhu, udvari bolond – Palcsó Sándor

Pityi Pál, csizmadiamester – Rozsos István

valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

4. Jacques Offenbach: Kékszakáll

• Clémentine királyné dala a II. felvonás első képéből – rondó  (Házy Erzsébet)

„ – Mivel a kicsi lányt nem kérdi  már kicsi és a nagy-nagy úr, remeg a kicsi és megérzi,  nem örül, amit így tanul.   Lám ilyesmi tehát a kezdet, derűs és színes üdeség.  Vak államérdek nyeli már el, ideje sem volt élni még. És ura lett egy Kandeláber… /S egy szép napon elébe toppan egy kedves ifjú, finom úr.  És szépen szól hozzá, de nyomban, mitől ő sápad és pirul.  Nos, ilyesmi tehát a kezdet…  Uram, királyom, Kandeláber…”

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a darabot rádióra alkalmazta: Fodor Ákos

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 – 22.00 

Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Ez a teljes operettfelvétel volt Házy Erzsébet utolsó munkája a Rádió Dalszínháza égisze alatt!

Teljes szereposztás:

/Az eredeti szövegkönyv szerinti francia személynevek a magyar fordításban új nevet kaptak, a Dalszínház felvételén ezen a néven szerepelnek, ezért zárójelben ezt is feltüntetem./

Kékszakáll lovag – Róka István (Harsányi Gábor)
Bobéche király (Kandeláber király) – Palcsó Sándor (Körmendi János)
Clementine (Klementina) királyné, a felesége – Házy Erzsébet (Kohut Magda) 
Hermina hercegnő, a leányuk, „Gyopár” (aki először Fleurette-ként mint virágárus, jelenik meg a darabban) – Lehoczky Éva (Sunyovszky Szilvia)
Zafir herceg (aki először pásztorként jelenik meg a darabban) – Fülöp Attila (Szacsvay László)
Oszkár gróf, a király minisztere – Bende Zsolt (Márkus László)
Popolani (Pelikán) alkimista a lovag szolgálatában – Melis György (Sinkovits Imre)
Boulotte, parasztlány („Vadóc”), Kékszakáll leendő – hatodik – asszonya – Kalmár Magda (Schütz Ila)
Alvarez, udvaronc – Szénássy Ernő

Kékszakáll „elhunyt” feleségei:
Héloise, az első asszonya – Horváth Eszter
Eléonore, a második asszonya – Forgács Júlia
Isaure, a harmadik asszonya – Tordai Éva
Rosalinde, a negyedik asszonya – Szabó Anita
Blanche, az ötödik asszonya – Domonkos Zsuzsa

Kapcs. 5340., 5339. sorszámok

Claude Debussy: Pelléas és Mélisande

Bemutató: 1963. május 24.  Magyar Állami Operaház

Népszabadság, 1963. július 2.

„... Nem kevésbé ihletett megszemé­lyesítőt kapott Mélisande Házy Erzsébet személyében. Költői megfogalmazásában a leány töré­keny, sejtelmes lénye teljes hite­lességében bontakozik ki.” (Lózsy János)

Esti Hírlap, 1963. május 28.

„Házy Erzsébet ebben a szerepben a figura réveteg, belső sokféleségét ragadta meg elsősorban, hangja és az átélt, s kivetített érzelmei mélyen emberiek.” (Fodor Lajos)

Film Színház Muzsika, 1963. május 31.

„Megragadó Debussy-élményünk, a Pelléas és Mé­lisande, a párhuzamos sze­reposztásban is erős ma­rad. Mindenekelőtt: Méli­sande alakítóját, Házy Er­zsébetet illeti a megkülön­böztetett elismerés. Soha nem volt még ennyire köl­tői - pedig jónéhány szép nőalakot vitt már az Ope­ra színpadára. Ez a szépség most megindító. Pontosan az a fajta költői szépség, amit Maeterlinck és De­bussy elképzelt. Mélisande ilyen. Ilyen érzékenyen nőies, és ilyen öntudatla­nul gyermekies. Mélisande-nál a női talányosságnak gyermekarca van. És  meg­érezni, akár a finom parfümöt, művésznőnk Mélisande-jában az ártatlanul kacér erotikumot is; gon­doljunk a „vakok kútjánál” folyó jelenetre, ami­kor valami utánozhatatlan mozdulattal veti el magát a kút káváján, Pelléas szemeláttára...” (Szenthegyi István)