914 IVA 2007-11-03 02:39:32 [Válasz erre: 882 telramund 2007-10-26 21:40:46]
Nem akarom védeni Mihály Andrást, akihez korántsem fűzött olyan szeretet, mint Házy Erzsébethez (egyikük sem volt személyes ismerősöm), de úgy gondolom, hogy Házy nem volt könnyű beosztott. Mihály hivatásból tisztelte a primadonna adottságait, és ki akarta aknázni a benne rejlő lehetőségeket (ld. következő hozzászólásom), Szarka néni esetében vélhetően a színészieket. Nem hiszem, hogy korrekt fogalmazás, mely szerint \"egyéb szerepben nem tudta elképzelni, mint Szarka néni rongyaiban\". Puccini-bemutatóról lévén szó, valószínűleg kényszeresen gondoltak Házyra, az egykor eszményi Puccini-hősnőre, aki a Triptichon felújításakor sajnos már nem volt alkalmas Giorgetta, Angelica, vagy Lauretta megszólaltatására. Az emlékező műsorban Mihály tárgyilagosan és elegánsan beszélt Házyról.
Nem akarom védeni Mihály Andrást, akihez korántsem fűzött olyan szeretet, mint Házy Erzsébethez (egyikük sem volt személyes ismerősöm), de úgy gondolom, hogy Házy nem volt könnyű beosztott. Mihály hivatásból tisztelte a primadonna adottságait, és ki akarta aknázni a benne rejlő lehetőségeket (ld. következő hozzászólásom), Szarka néni esetében vélhetően a színészieket. Nem hiszem, hogy korrekt fogalmazás, mely szerint \"egyéb szerepben nem tudta elképzelni, mint Szarka néni rongyaiban\". Puccini-bemutatóról lévén szó, valószínűleg kényszeresen gondoltak Házyra, az egykor eszményi Puccini-hősnőre, aki a Triptichon felújításakor sajnos már nem volt alkalmas Giorgetta, Angelica, vagy Lauretta megszólaltatására. Az emlékező műsorban Mihály tárgyilagosan és elegánsan beszélt Házyról.
913 Búbánat 2007-10-31 13:09:09
Talán érdeklődésre tarthat számot a következő cikk, amit ennek a különleges darabnak az operaházi bemutatója kapcsán írt a kritikus. (Három részre szedve, folyamatosan ideírtam) Színház és Filmművészet – 1954. I. hó. Csobádi Péter: Az „Ifjú gárda” A második magyar zenei héten elhangzott felszólalások és zenei életünk égető problémáit boncolgató újságcikkek, művészeink megbeszélései és a közönség megnyilatkozásai mind arról tanúskodnak: kulturális forradalmunk egyre hangosabb szóval követeli az új magyar opera megteremtését. Az opera: a nagy dallamok, nagy hősök, nagy összeütközések műfaja ’aktuálissá’ vált a szónak nem hétköznapi, de ünnepi értelemben: századunknak ezeknek az évtizedeknek, az imperialista háború démonai és az embermilliók közötti harc, a régi és az új közötti harc, a modern barbárság és a mai humanizmus közötti harc idején. Ez a titáni küzdelem megtermi a maga hőseit, s a művészet meg kell, hogy teremtse a hősökhöz mért dalait is. Óriási osztályerők összeütközésétől feszült korunk valóságának felfedezése vár az új magyar operára, melynek hősei nem kevésbé hősök kell hogy legyenek, mint Petúr, Bánk, Tiborc és Hunyadi László, melynek muzsikája nem kevésbé kell, hogy magyar legyen, mint Liszté, Bartóké, Kodályé, s nem kevésbé mai, mint irodalmunk és zenénk többi műfajaiban nap mint nap születő alkotások. S az operaműfaj mai, új frontáttörésének lehetőségében tamáskodók ellen Operaházunk perdöntő érvet vonultatott fel: színrevitte az utóbbi évek szovjet operairodalmának egyik legértékesebb darabját. Az ’Ifjú gárda’ ez, melynek a harmonikus szovjet valóság alkotta magvából Fagyajev az író, Mejtusz a zeneszerző és Malisko, a szövegköltő teremtő együttműködésével született hősi opera, sőt – hogy közelebb járjunk a darab műfaji meghatározásához - a zenés népdráma. Muszorgszkij, a múlt századi orosz népi romantikus zene óriása jelezte így műveit, például a ’Borisz Godunov’ műfaját. Az ’Ifjú gárda’ mint a muzsika és színmű szintéziséből született alkotás, elsősorban izzó drámaiságával hat. Mejtusz muzsikája ízig-vérig drámai zene; jelenetezése, építkezése, zene-dramaturgiai elrendezése végig az éles ellentétek aláhúzását, a lírai és hősi elemek szembeállítását szolgálja, a nagy konfliktust feszíti. Mi ez a konfliktus? Nemcsak az ifjú gárdisták áldozatkész hazafisága és a náci megszállók országtipró vandalizmusa csap össze, sőt nemcsak a szovjet haza szabadságának nemtője vív a hitleri elnyomás szörnyeivel. A mű kitágítja a kérdés keretét és korunk döntő történelmi erőt ütközteti meg az operaszínpadon: élet és pusztulás harca ez, ahol az élet – az ember fogalmához való hűséget jelenti, a halált is vállaló harcot a szabadság és igazság eszméiért, az erről való lemondás, a behódolás pedig a fizikai, politikai és erkölcsi pusztulást. Így ’aktuális’ ez az opera ma is, és hat esztendeje történt bemutatójakor, s nyilván évek múlva. Életünk döntő kérdését – háború és béke, háború vagy béke – veti fel és oldja meg a magasrendű művészet maradandó formájában. A népek bécsi kongresszusán beszélt Joliot-Curie professzor a két világháború pusztításának ’szörnyű mérlegéről’, melynek egyenlegén közel 70 millió férfi, asszony és gyermek halála áll.’ S e szörnyű mérleg még nincs lezárva…’ – mondotta. Tehet-e a művészet valamit ez ellen? Visszaadhatja egy regény, szimfónia, vagy kép az elpusztult szülőket gyermekeiknek, felépítheti-e a leégett házakat? Sosztakovics egy felszólalásában tette fel ezeket a fájdalmas kérdéseket és válaszolt is rájuk: Nem, nem adhatja vissza, nem építheti fel. De a regény – tette hozzá – a szimfónia és a kép igenis megakadályozhatja a további gyilkosságokat, megmentheti a még élő szülőket, megóvhatja a még ép házakat…”
Talán érdeklődésre tarthat számot a következő cikk, amit ennek a különleges darabnak az operaházi bemutatója kapcsán írt a kritikus. (Három részre szedve, folyamatosan ideírtam) Színház és Filmművészet – 1954. I. hó. Csobádi Péter: Az „Ifjú gárda” A második magyar zenei héten elhangzott felszólalások és zenei életünk égető problémáit boncolgató újságcikkek, művészeink megbeszélései és a közönség megnyilatkozásai mind arról tanúskodnak: kulturális forradalmunk egyre hangosabb szóval követeli az új magyar opera megteremtését. Az opera: a nagy dallamok, nagy hősök, nagy összeütközések műfaja ’aktuálissá’ vált a szónak nem hétköznapi, de ünnepi értelemben: századunknak ezeknek az évtizedeknek, az imperialista háború démonai és az embermilliók közötti harc, a régi és az új közötti harc, a modern barbárság és a mai humanizmus közötti harc idején. Ez a titáni küzdelem megtermi a maga hőseit, s a művészet meg kell, hogy teremtse a hősökhöz mért dalait is. Óriási osztályerők összeütközésétől feszült korunk valóságának felfedezése vár az új magyar operára, melynek hősei nem kevésbé hősök kell hogy legyenek, mint Petúr, Bánk, Tiborc és Hunyadi László, melynek muzsikája nem kevésbé kell, hogy magyar legyen, mint Liszté, Bartóké, Kodályé, s nem kevésbé mai, mint irodalmunk és zenénk többi műfajaiban nap mint nap születő alkotások. S az operaműfaj mai, új frontáttörésének lehetőségében tamáskodók ellen Operaházunk perdöntő érvet vonultatott fel: színrevitte az utóbbi évek szovjet operairodalmának egyik legértékesebb darabját. Az ’Ifjú gárda’ ez, melynek a harmonikus szovjet valóság alkotta magvából Fagyajev az író, Mejtusz a zeneszerző és Malisko, a szövegköltő teremtő együttműködésével született hősi opera, sőt – hogy közelebb járjunk a darab műfaji meghatározásához - a zenés népdráma. Muszorgszkij, a múlt századi orosz népi romantikus zene óriása jelezte így műveit, például a ’Borisz Godunov’ műfaját. Az ’Ifjú gárda’ mint a muzsika és színmű szintéziséből született alkotás, elsősorban izzó drámaiságával hat. Mejtusz muzsikája ízig-vérig drámai zene; jelenetezése, építkezése, zene-dramaturgiai elrendezése végig az éles ellentétek aláhúzását, a lírai és hősi elemek szembeállítását szolgálja, a nagy konfliktust feszíti. Mi ez a konfliktus? Nemcsak az ifjú gárdisták áldozatkész hazafisága és a náci megszállók országtipró vandalizmusa csap össze, sőt nemcsak a szovjet haza szabadságának nemtője vív a hitleri elnyomás szörnyeivel. A mű kitágítja a kérdés keretét és korunk döntő történelmi erőt ütközteti meg az operaszínpadon: élet és pusztulás harca ez, ahol az élet – az ember fogalmához való hűséget jelenti, a halált is vállaló harcot a szabadság és igazság eszméiért, az erről való lemondás, a behódolás pedig a fizikai, politikai és erkölcsi pusztulást. Így ’aktuális’ ez az opera ma is, és hat esztendeje történt bemutatójakor, s nyilván évek múlva. Életünk döntő kérdését – háború és béke, háború vagy béke – veti fel és oldja meg a magasrendű művészet maradandó formájában. A népek bécsi kongresszusán beszélt Joliot-Curie professzor a két világháború pusztításának ’szörnyű mérlegéről’, melynek egyenlegén közel 70 millió férfi, asszony és gyermek halála áll.’ S e szörnyű mérleg még nincs lezárva…’ – mondotta. Tehet-e a művészet valamit ez ellen? Visszaadhatja egy regény, szimfónia, vagy kép az elpusztult szülőket gyermekeiknek, felépítheti-e a leégett házakat? Sosztakovics egy felszólalásában tette fel ezeket a fájdalmas kérdéseket és válaszolt is rájuk: Nem, nem adhatja vissza, nem építheti fel. De a regény – tette hozzá – a szimfónia és a kép igenis megakadályozhatja a további gyilkosságokat, megmentheti a még élő szülőket, megóvhatja a még ép házakat…”
912 Búbánat 2007-10-31 13:08:28
Folytatás: „Ez a törekvése az ’Ifjú gárdá’-nak, a műnek is, hőseinek is. Kik ezek a hősök? nem az operaszínpad hagyományos fegyverzetével, pátoszt segítő koturnusában lépnek elénk. Még csak nem is kivételes emberek. Az ’Ifjú gárdá’-nak vannak főbb szereplői, kimagasló hősei, de igazi főszereplője maga a mi jelenünk cselekvő népe, mely jellegzetes képviselőiben sűrítetten és sokszínűen vonul fel, hogy állást foglaljon korunk döntő kérdésében. Mejtusz zeneköltői ihlete éppen azokban a jelenetekben szárnyal legszabadabban, amikor a tömegeket szólaltatja meg. Muszorgszkij nagy tablóinak hangulatát idézik ezek a részletek, de muzsikájuk anyagában új elem van, a szovjet tömegdalok lendülete. A lírai részletek, melyek a nagy akciók, csoportjelenetek dramaturgiai ellenpontját adják, meleg érzelmességük ellenére némileg adósaink maradnak az egyes szereplők egyéni, sajátos arcvonásaival. Persze: ez a megállapítás sem általános érvényű, különösen nem az a III. felvonást illetően. November 7-ét ünnepli a fiatal hősök gárdája Oleg Kosevoj otthonában. Ének, tánc, móka, szerelem, gyermeki öröm és szülői szeretet napsütése világítja be a hóbasüllyedt házacska szobáját. A zene népi táncmotívumai egyre vidámabb, a külvilágot feledő hangulatot festik, majd szinte berobban a társak letartóztatásának hírét festő tragikus komor téma, hogy a zene végül is az anya gyönyörű lírai dalába oldódjék. Szívet összeszorítóan szép és egyszerű motívumot talált Mejtusz az ifjú gárdisták jellemzésére. Szatirikus mivoltában is félelmetes a gyűlölt nácik zenei jellemzése. Az opera kimagasló zenei csúcspontjait jelentik az ifjú gárdisták kórusai: az eskü fúgaszerű együttese és a börtönbeli induló. Az ’Ifjú gárda’, a szovjet operairodalom küldötte, humanista mondanivalójával, feszült dramatikus tagozottságával, egyéni hangú, mai intonációjú zenéjével elhozta hozzánk a műfaj megújhodásának levegőjét – és megújhodást teremtett a budapesti opera színpadán is. Nem túlzás megújhodásról, fordulatról, előzmények nélkül álló, páratlan előadásról beszélni. Az ’Ifjú gárda’ operaházi színrehozatala nagy győzelme művészeinknek. Az opera műfajának az a döntő, belső ellentmondása, mely a megjelenítési mód (például az énekelt beszéd) és az ábrázolt valóság közt fennáll, a mai, tehát a közönség által közvetlenül ismert környezet és téma esetében meghatványozódik. Az operaszínpadnak nehezebb hitelessé tennie a matrózblúzt viselő Ulja Gromovát, mint a szárnyas sisakú Walkürt… És itt jutunk el az ’Ifjú gárda’ előadás fordulatot jelentő győzelmének hadvezéri sátrába: Nádasdy Kálmán rendezéséhez. „
Folytatás: „Ez a törekvése az ’Ifjú gárdá’-nak, a műnek is, hőseinek is. Kik ezek a hősök? nem az operaszínpad hagyományos fegyverzetével, pátoszt segítő koturnusában lépnek elénk. Még csak nem is kivételes emberek. Az ’Ifjú gárdá’-nak vannak főbb szereplői, kimagasló hősei, de igazi főszereplője maga a mi jelenünk cselekvő népe, mely jellegzetes képviselőiben sűrítetten és sokszínűen vonul fel, hogy állást foglaljon korunk döntő kérdésében. Mejtusz zeneköltői ihlete éppen azokban a jelenetekben szárnyal legszabadabban, amikor a tömegeket szólaltatja meg. Muszorgszkij nagy tablóinak hangulatát idézik ezek a részletek, de muzsikájuk anyagában új elem van, a szovjet tömegdalok lendülete. A lírai részletek, melyek a nagy akciók, csoportjelenetek dramaturgiai ellenpontját adják, meleg érzelmességük ellenére némileg adósaink maradnak az egyes szereplők egyéni, sajátos arcvonásaival. Persze: ez a megállapítás sem általános érvényű, különösen nem az a III. felvonást illetően. November 7-ét ünnepli a fiatal hősök gárdája Oleg Kosevoj otthonában. Ének, tánc, móka, szerelem, gyermeki öröm és szülői szeretet napsütése világítja be a hóbasüllyedt házacska szobáját. A zene népi táncmotívumai egyre vidámabb, a külvilágot feledő hangulatot festik, majd szinte berobban a társak letartóztatásának hírét festő tragikus komor téma, hogy a zene végül is az anya gyönyörű lírai dalába oldódjék. Szívet összeszorítóan szép és egyszerű motívumot talált Mejtusz az ifjú gárdisták jellemzésére. Szatirikus mivoltában is félelmetes a gyűlölt nácik zenei jellemzése. Az opera kimagasló zenei csúcspontjait jelentik az ifjú gárdisták kórusai: az eskü fúgaszerű együttese és a börtönbeli induló. Az ’Ifjú gárda’, a szovjet operairodalom küldötte, humanista mondanivalójával, feszült dramatikus tagozottságával, egyéni hangú, mai intonációjú zenéjével elhozta hozzánk a műfaj megújhodásának levegőjét – és megújhodást teremtett a budapesti opera színpadán is. Nem túlzás megújhodásról, fordulatról, előzmények nélkül álló, páratlan előadásról beszélni. Az ’Ifjú gárda’ operaházi színrehozatala nagy győzelme művészeinknek. Az opera műfajának az a döntő, belső ellentmondása, mely a megjelenítési mód (például az énekelt beszéd) és az ábrázolt valóság közt fennáll, a mai, tehát a közönség által közvetlenül ismert környezet és téma esetében meghatványozódik. Az operaszínpadnak nehezebb hitelessé tennie a matrózblúzt viselő Ulja Gromovát, mint a szárnyas sisakú Walkürt… És itt jutunk el az ’Ifjú gárda’ előadás fordulatot jelentő győzelmének hadvezéri sátrába: Nádasdy Kálmán rendezéséhez. „
911 Búbánat 2007-10-31 13:08:02
Folytatás: „Amikor az első felvonásban Valkó szótlanul végigkíséri a színpadon Oleget, vagy Vánja és Klava a menekülők áradatának partján összetalálkoznak, s a pillanat hatására ölelésre tárt karjukat mégis lefogja a fiatal szemérem és elfogódottság; amikor az esküt tevő ifjak szoborcsoportja összefonódik; amikor az ünneplők jókedve és fiatalsága elfeledteti a falakon kívül vérben gázoló ellenség jelenlétét; amikor az esküjelenet csoportozatára emlékeztetve fonódnak össze az ifjú hősök, esküjüket tragikus tettre váltva, börtönükben és a kivégzők fegyvereivel szembenézve – úgy érezzük: a magunk valóság-élménye a kép. Eltűnik a színpad, falait áttöri a valóságot varázsló művészet. A részleteket is maximális gonddal csiszoló, s a nagy egész eszmei vezérfonalát pillanatra sem elejtő rendezés kezevonását érezzük. A szenvedélyes lendület, amelyet Nádasdy Kálmán – nem diktált: - felszabadított a színpadon, a szereplőkben, kiégette a ’stilizált játék’ a külsőséges pátosz minden sallangját. A természetesség veszi át az uralmát, de a természetesség nem a hétköznapiság! A rendezés az operaszínpad eszköz-arzenáljának valamennyi értékes módszerét igénybeveszi. Az eszközök mindig a dráma különböző magassági pontjaihoz alkalmazkodnak: az első felvonás tömegmozgásainak életképszerűségétől addig, hogy a börtönjelenet hallatlan feszültségű pillanataiban kitágítja, átvilágítja a vastag kőfalat, hogy láttassa a rabbá tett népet, hallassa a tömegek forradalmi dalát: elmondja ’az igazat is, ne csak a valódit’. Oláh Gusztáv színpadképei a képzőművészet szakértőinek külön tanulmányát, méltatását érdemlik. Elmélyítik és rögzítik a néző drámai-zenei élményét, s hatalmas részük van abban, hogy ez az élmény annyira mély, megrázó és feledhetetlen. Az első felvonás égboltja, szélcibálta fái a formák, színek, árnyak nyelvén beszélik el a fenyegető veszélyt, Olegék kertje pedig a megszállók jelenlétének lélekre telepedő tudatát. A városi park csodálatos romantikája méltó keret az ifjú gárdisták vállalkozásának romantikájához. Kosevojék otthonának melege, kényelmet kínáló kedvessége meggyőzi a nézőt: ilyen otthonokból tevődik össze a haza fogalma, amelyért ’halni édes és dicső’. A kínzókamra, börtön s a felrobbantott bánya látomásszerű képei nemcsak visszaborzasztanak: vádiratok a bennük otthonos náci barbárság ellen; pártosak, harcosak, mint egy Goya-kép. A szereplőgárda szinte valamennyi tagjáról szólunk, ha elmondjuk: ritkán hallottuk így énekelni, s talán még sosem láttuk így játszani. Az előadást mindkét szereposztás művészkollektívájának elmélyült játéka avatta igazi drámává. Simándy József szerepformálásában Oleg Kosevoj megmarad tizenhatévesnek; úgy jön elénk, kissé félszegen, szinte gyerek még, aki könyökére támaszkodva ábrándozik, hogy később merész szervezővé, igazi hőssé fejlődjék. Sikeres – mert őszintén átélt – a fiatal Kenéz Ernő Oleg-je is. Az édesanya melegszívű lírával telt egyénisége, aggódása, bajtárssá való fejlődése Szilvássy Margit és Eszenyi Irma munkája nyomán kel életre. Budanovits Mária megható kedéllyel varázsolja elénk Oleg nagyanyját. Ulja Gromovát, az opera zeneileg talán legszebben felépített szerepét, lágy ívelésű lírai áriáit, Sándor Judit és Tamássy Éva énekelte. Mindkettejük alakítása átérzett, forró, igaz és mélyről fakadó; Sándor Judité talán zeneileg finomultabb, Tamássy Éváé szenvedélyesebb. Cserhát Zsuzsa és Birkás Lilian játsza Ljubát, a kis színésznőt. Cserhát Zsuzsa körül izzik a levegő: törékenysége és vakmerősége, érzelmessége és elszántsága együttesen adja e nagyszerű operahősnő kiválóan sikerült képét. Érett, sokoldalú művészetének teljes sugárzásával tölti be a szerepet Birkás Lilian is. Házy Erzsébet (Kláva Kovaljeva) játéka költőien egyszerű, őszinte. Énekművészete komoly operaénekesi perspektívákat sejtet. Fodor János Valkó-ja: egy tagból faragott szobra a kommunistának, az igaz embernek. Izzó lelkesültséggel telten állítja elénk Valkó alakját Bencze Miklós. De felsorolhatnánk mindkét együttes valamennyi tagját: Lőrincz Zsuzsát a nagyanya szerepében, Kövecses Bélát és Göndöcs Józsefet a harci láztól lángoló Tyulényin, Pálffy Endrét és Rajna Andrást pedig Ványa alakjában; Melis Györgyöt és Mindszenti Ödönt, kik az árulóvá lett Sztáhovics rendkívül összetett szerepét játsszák hatalmas kifejező erővel; Faragó Andrást és Lendvay Andort a fasiszta ezredes, Nádas Tibort és Radnay Györgyöt Bruckner szerepében. Az énekkar – Nádasdy rendezésének és Pless László elmélyült karigazgatói munkájának érdeme ez – nem zenei háttér, hanem cselekvő, különböző egyéniségekből összetett részvevője a színpad drámai mozgalmának. Valamennyi résztvevő – szólisták és kórustagok – színpadi élménye a mű és a kollektíva tömegvonzásából táplálkozott. Kórodi András karmesterre is áll ez, aki az előadás egész súlyát hordozta, s emelte mind magasabbra. A magyar szövegről (Fischer Sándor munkája), a jelmezekről (Márk Tivadar tervezései), a táncokról (Nádasi Ferenc tanította be őket), a díszletekről, melyeket Mánya Károly és Vörös Tibor vezetésével festett a műterem, - külön-külön és hosszan lehetne szólni mindez együtt hatott és győzött. Győzött Operaházunk művészi energiájának egész hatalmas volumene, elérte azt, hogy dalban és képben, zenében és táncban, szóban és játékban felmutatta az ’Ifjú gárda’ igazságát, korunk igazságát.” Csobádi Péter cikkéhez a lapban képmelléklet is tartozik: a 14 kép között négyen Házy Erzsébet látható - Kláva Kovaljeva szerepében.
Folytatás: „Amikor az első felvonásban Valkó szótlanul végigkíséri a színpadon Oleget, vagy Vánja és Klava a menekülők áradatának partján összetalálkoznak, s a pillanat hatására ölelésre tárt karjukat mégis lefogja a fiatal szemérem és elfogódottság; amikor az esküt tevő ifjak szoborcsoportja összefonódik; amikor az ünneplők jókedve és fiatalsága elfeledteti a falakon kívül vérben gázoló ellenség jelenlétét; amikor az esküjelenet csoportozatára emlékeztetve fonódnak össze az ifjú hősök, esküjüket tragikus tettre váltva, börtönükben és a kivégzők fegyvereivel szembenézve – úgy érezzük: a magunk valóság-élménye a kép. Eltűnik a színpad, falait áttöri a valóságot varázsló művészet. A részleteket is maximális gonddal csiszoló, s a nagy egész eszmei vezérfonalát pillanatra sem elejtő rendezés kezevonását érezzük. A szenvedélyes lendület, amelyet Nádasdy Kálmán – nem diktált: - felszabadított a színpadon, a szereplőkben, kiégette a ’stilizált játék’ a külsőséges pátosz minden sallangját. A természetesség veszi át az uralmát, de a természetesség nem a hétköznapiság! A rendezés az operaszínpad eszköz-arzenáljának valamennyi értékes módszerét igénybeveszi. Az eszközök mindig a dráma különböző magassági pontjaihoz alkalmazkodnak: az első felvonás tömegmozgásainak életképszerűségétől addig, hogy a börtönjelenet hallatlan feszültségű pillanataiban kitágítja, átvilágítja a vastag kőfalat, hogy láttassa a rabbá tett népet, hallassa a tömegek forradalmi dalát: elmondja ’az igazat is, ne csak a valódit’. Oláh Gusztáv színpadképei a képzőművészet szakértőinek külön tanulmányát, méltatását érdemlik. Elmélyítik és rögzítik a néző drámai-zenei élményét, s hatalmas részük van abban, hogy ez az élmény annyira mély, megrázó és feledhetetlen. Az első felvonás égboltja, szélcibálta fái a formák, színek, árnyak nyelvén beszélik el a fenyegető veszélyt, Olegék kertje pedig a megszállók jelenlétének lélekre telepedő tudatát. A városi park csodálatos romantikája méltó keret az ifjú gárdisták vállalkozásának romantikájához. Kosevojék otthonának melege, kényelmet kínáló kedvessége meggyőzi a nézőt: ilyen otthonokból tevődik össze a haza fogalma, amelyért ’halni édes és dicső’. A kínzókamra, börtön s a felrobbantott bánya látomásszerű képei nemcsak visszaborzasztanak: vádiratok a bennük otthonos náci barbárság ellen; pártosak, harcosak, mint egy Goya-kép. A szereplőgárda szinte valamennyi tagjáról szólunk, ha elmondjuk: ritkán hallottuk így énekelni, s talán még sosem láttuk így játszani. Az előadást mindkét szereposztás művészkollektívájának elmélyült játéka avatta igazi drámává. Simándy József szerepformálásában Oleg Kosevoj megmarad tizenhatévesnek; úgy jön elénk, kissé félszegen, szinte gyerek még, aki könyökére támaszkodva ábrándozik, hogy később merész szervezővé, igazi hőssé fejlődjék. Sikeres – mert őszintén átélt – a fiatal Kenéz Ernő Oleg-je is. Az édesanya melegszívű lírával telt egyénisége, aggódása, bajtárssá való fejlődése Szilvássy Margit és Eszenyi Irma munkája nyomán kel életre. Budanovits Mária megható kedéllyel varázsolja elénk Oleg nagyanyját. Ulja Gromovát, az opera zeneileg talán legszebben felépített szerepét, lágy ívelésű lírai áriáit, Sándor Judit és Tamássy Éva énekelte. Mindkettejük alakítása átérzett, forró, igaz és mélyről fakadó; Sándor Judité talán zeneileg finomultabb, Tamássy Éváé szenvedélyesebb. Cserhát Zsuzsa és Birkás Lilian játsza Ljubát, a kis színésznőt. Cserhát Zsuzsa körül izzik a levegő: törékenysége és vakmerősége, érzelmessége és elszántsága együttesen adja e nagyszerű operahősnő kiválóan sikerült képét. Érett, sokoldalú művészetének teljes sugárzásával tölti be a szerepet Birkás Lilian is. Házy Erzsébet (Kláva Kovaljeva) játéka költőien egyszerű, őszinte. Énekművészete komoly operaénekesi perspektívákat sejtet. Fodor János Valkó-ja: egy tagból faragott szobra a kommunistának, az igaz embernek. Izzó lelkesültséggel telten állítja elénk Valkó alakját Bencze Miklós. De felsorolhatnánk mindkét együttes valamennyi tagját: Lőrincz Zsuzsát a nagyanya szerepében, Kövecses Bélát és Göndöcs Józsefet a harci láztól lángoló Tyulényin, Pálffy Endrét és Rajna Andrást pedig Ványa alakjában; Melis Györgyöt és Mindszenti Ödönt, kik az árulóvá lett Sztáhovics rendkívül összetett szerepét játsszák hatalmas kifejező erővel; Faragó Andrást és Lendvay Andort a fasiszta ezredes, Nádas Tibort és Radnay Györgyöt Bruckner szerepében. Az énekkar – Nádasdy rendezésének és Pless László elmélyült karigazgatói munkájának érdeme ez – nem zenei háttér, hanem cselekvő, különböző egyéniségekből összetett részvevője a színpad drámai mozgalmának. Valamennyi résztvevő – szólisták és kórustagok – színpadi élménye a mű és a kollektíva tömegvonzásából táplálkozott. Kórodi András karmesterre is áll ez, aki az előadás egész súlyát hordozta, s emelte mind magasabbra. A magyar szövegről (Fischer Sándor munkája), a jelmezekről (Márk Tivadar tervezései), a táncokról (Nádasi Ferenc tanította be őket), a díszletekről, melyeket Mánya Károly és Vörös Tibor vezetésével festett a műterem, - külön-külön és hosszan lehetne szólni mindez együtt hatott és győzött. Győzött Operaházunk művészi energiájának egész hatalmas volumene, elérte azt, hogy dalban és képben, zenében és táncban, szóban és játékban felmutatta az ’Ifjú gárda’ igazságát, korunk igazságát.” Csobádi Péter cikkéhez a lapban képmelléklet is tartozik: a 14 kép között négyen Házy Erzsébet látható - Kláva Kovaljeva szerepében.
910 Búbánat 2007-10-31 12:52:54
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 12. Jurij Mejtusz: Az ifjú gárda - 4 felvonásos opera – Kláva Kovaljeva – 1953. december 20. Bemutató előadás. (A második szereposztás december 23-án mutatkozott be) Magyar Állami Operaház Jurij Fagyájev regénye nyomán a szövegkönyvet írta A. Malisko Fordította: Fischer Sándor Díszlettervező: Oláh Gusztáv Jelmeztervező: Márk Tivadar Koreográfus: Nádasi Ferenc Karigazgató: Pless László Rendező: Nádasdy Kálmán Karmester: Kórodi András Történik: 1942-43-ban Krasznodonban Szereposztás: Oleg Kosevoj, az Ifjú Gárda vezetője: Simándy József/Kenéz Ernő Jelena Nyikolájevna, Oleg anyja: Szilvássy Margit/Eszenyi Irma Vera Vasziljeva, Oleg nagyanyja: Budanovits Mária/Lőrincz Zsuzsa Andrej Valkó, bányaigazgató: Fodor János/Bencze Miklós Iván Procenka, partizánosztag vezető? Losonczy György/Reményi Sándor Ulja Gromova: Sándor Judit/Tamássy Éva Ljuba Sevcova, színésznő: Cserhát Zsuzsa/Birkás Lilian Szergej Tyulényin: Kövecses Béla/Göndöcs József Vánja Zemnuhov: Pálffy Endre/Rajna András KLÁVA KOVALJEVA: HÁZY ERZSÉBET (mindkét bemutatón ő alakította a szerepet!) Válja Borc: Surányi Éva/Halász Éva Zsóra Arutjunyánc: Külkey László/Pásztor Lajos Jevgenyij Sztáhovics: Melis György/Mindszenti Ödön Sevcov, bányász: Katona Lajos/Galsay Ervin Kajutkin, katona: Sárdy János/Remsey Győző Bruckner, gestapo őrmester: Radnay György/Nádas Tibor Fasiszta ezredes: Faragó András/Lendvay Andor Fasiszta altiszt: Domahidy László/Rissay Pál A tábornok tisztiszolgája: Várhelyi Endre/Antalffy Albert Pomin, rendőr: Angyal Nagy Gyula/Somogyváry Lajos Első ifjú gárdista: Tauz István/Balogh Ádám Második ifjú gárdista: Keresztes István/Molnár Ferenc Harmadik ifjú gárdista: Laboch Gérald Komszomolka: Gaál Éva/Baross Nelli Még annyit, hogy 1953-ban a Rádió az operaházi bemutatót megelőzve felvette Mejtusz operáját. A darabot az Operaház együttese szólaltatta meg a Rádióban, nagyjából abban a szereposztásban, ahogy később az Operaházban is előadásra került. (Simándy József, Sándor Judit, Fodor János, Cserhát Zsuzsa, Eszenyi Irma, Tiszay Magda, Sárdy János, Losonczy György…, a zenekart Kórodi András vezényelte.) Mejtusz operája mindössze egy évadot ért meg az Operaházban (1953/54)…
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 12. Jurij Mejtusz: Az ifjú gárda - 4 felvonásos opera – Kláva Kovaljeva – 1953. december 20. Bemutató előadás. (A második szereposztás december 23-án mutatkozott be) Magyar Állami Operaház Jurij Fagyájev regénye nyomán a szövegkönyvet írta A. Malisko Fordította: Fischer Sándor Díszlettervező: Oláh Gusztáv Jelmeztervező: Márk Tivadar Koreográfus: Nádasi Ferenc Karigazgató: Pless László Rendező: Nádasdy Kálmán Karmester: Kórodi András Történik: 1942-43-ban Krasznodonban Szereposztás: Oleg Kosevoj, az Ifjú Gárda vezetője: Simándy József/Kenéz Ernő Jelena Nyikolájevna, Oleg anyja: Szilvássy Margit/Eszenyi Irma Vera Vasziljeva, Oleg nagyanyja: Budanovits Mária/Lőrincz Zsuzsa Andrej Valkó, bányaigazgató: Fodor János/Bencze Miklós Iván Procenka, partizánosztag vezető? Losonczy György/Reményi Sándor Ulja Gromova: Sándor Judit/Tamássy Éva Ljuba Sevcova, színésznő: Cserhát Zsuzsa/Birkás Lilian Szergej Tyulényin: Kövecses Béla/Göndöcs József Vánja Zemnuhov: Pálffy Endre/Rajna András KLÁVA KOVALJEVA: HÁZY ERZSÉBET (mindkét bemutatón ő alakította a szerepet!) Válja Borc: Surányi Éva/Halász Éva Zsóra Arutjunyánc: Külkey László/Pásztor Lajos Jevgenyij Sztáhovics: Melis György/Mindszenti Ödön Sevcov, bányász: Katona Lajos/Galsay Ervin Kajutkin, katona: Sárdy János/Remsey Győző Bruckner, gestapo őrmester: Radnay György/Nádas Tibor Fasiszta ezredes: Faragó András/Lendvay Andor Fasiszta altiszt: Domahidy László/Rissay Pál A tábornok tisztiszolgája: Várhelyi Endre/Antalffy Albert Pomin, rendőr: Angyal Nagy Gyula/Somogyváry Lajos Első ifjú gárdista: Tauz István/Balogh Ádám Második ifjú gárdista: Keresztes István/Molnár Ferenc Harmadik ifjú gárdista: Laboch Gérald Komszomolka: Gaál Éva/Baross Nelli Még annyit, hogy 1953-ban a Rádió az operaházi bemutatót megelőzve felvette Mejtusz operáját. A darabot az Operaház együttese szólaltatta meg a Rádióban, nagyjából abban a szereposztásban, ahogy később az Operaházban is előadásra került. (Simándy József, Sándor Judit, Fodor János, Cserhát Zsuzsa, Eszenyi Irma, Tiszay Magda, Sárdy János, Losonczy György…, a zenekart Kórodi András vezényelte.) Mejtusz operája mindössze egy évadot ért meg az Operaházban (1953/54)…
909 Búbánat 2007-10-30 22:41:58 [Válasz erre: 908 Búbánat 2007-10-30 12:37:26]
Teljes \"stáblista\": Johann Strauss: A cigánybáró MTV,1969 (70 perc) Fekete-fehér operettfilm Rendezte: Mikó András Magyar versszövegek: Fischer Sándor Szereplők: Mehmet pasa: Kiss Ferenc Barinkay Gáspár: Németh Sándor Barinkay Sándor, a fia: Németh Sándor (énekhangja: Ilosfalvy Róbert) Szaffi: Lehoczky Zsuzsa (énekhangja: Házy Erzsébet) Czipra:Ladomerszky Margit (énekhangja: Komlóssy Erzsébet) Zsupán: Melis György Arzéna: Esztergályos Cecília (énekhangja: Ágai Karola) Carnero: Raksányi Gellért (énekhangja: Lendvay Andor) Gábor diák: Benedek Árpád (énekhangja: Bende Zsolt) Mirabella: Divéky Zsuzsa (énekhangja: Garancsy Márta) Írnok: Petrik József Km.: A Magyar Állami Operaház énekkara és balettkara (Koreográfus: Barkóczy Sándor) A zenei hangfelvételt a Magyar Rádió készítette: Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Ferencsik János Zenei rendező: Ruitner Sándor A Rádió Dalszínháza teljes felvételéről (1961. év) az 530. sorszámnál számoltam be.
Teljes \"stáblista\": Johann Strauss: A cigánybáró MTV,1969 (70 perc) Fekete-fehér operettfilm Rendezte: Mikó András Magyar versszövegek: Fischer Sándor Szereplők: Mehmet pasa: Kiss Ferenc Barinkay Gáspár: Németh Sándor Barinkay Sándor, a fia: Németh Sándor (énekhangja: Ilosfalvy Róbert) Szaffi: Lehoczky Zsuzsa (énekhangja: Házy Erzsébet) Czipra:Ladomerszky Margit (énekhangja: Komlóssy Erzsébet) Zsupán: Melis György Arzéna: Esztergályos Cecília (énekhangja: Ágai Karola) Carnero: Raksányi Gellért (énekhangja: Lendvay Andor) Gábor diák: Benedek Árpád (énekhangja: Bende Zsolt) Mirabella: Divéky Zsuzsa (énekhangja: Garancsy Márta) Írnok: Petrik József Km.: A Magyar Állami Operaház énekkara és balettkara (Koreográfus: Barkóczy Sándor) A zenei hangfelvételt a Magyar Rádió készítette: Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Ferencsik János Zenei rendező: Ruitner Sándor A Rádió Dalszínháza teljes felvételéről (1961. év) az 530. sorszámnál számoltam be.
908 Búbánat 2007-10-30 12:37:26 [Válasz erre: 905 WiseGentleman 2007-10-30 11:00:57]
Szerintem, ezt láthattad: Kiss Ferenc, Németh Sándor, Lehoczky Zsuzsa, Melis György, Divéky Zsuzsa... Itt Lehoczky Zuzsa csak játszott, énekhangja: Házy Erzsébet volt. Úgy 1965 körül készült a Tv-operettfilm.
Szerintem, ezt láthattad: Kiss Ferenc, Németh Sándor, Lehoczky Zsuzsa, Melis György, Divéky Zsuzsa... Itt Lehoczky Zuzsa csak játszott, énekhangja: Házy Erzsébet volt. Úgy 1965 körül készült a Tv-operettfilm.
907 Búbánat 2007-10-30 12:11:46
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 11. Giuseppe Verdi: Rigoletto – Ceprano grófné– 1953. november 14. Magyar Állami Operaház Fordította: Blum Tamás Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Koreográfus: Nádasi Ferenc Rendező: Nádasdy Kálmán (1957. március 3. Kenessey Ferenc) Karmester: Pless László Szereposztás: A herceg: Mátray Ferenc Rigoletto: Radnay György Gilda: Gyurkovics Mária Sparafucile: Bódy József Magdalena: Tamássy Éva Monterone: Fodor János Marullo: Réti József Borsa: Komáromy Lajos Ceprano gróf: Szomolányi János CEPRANO GRÓFNÉ: HÁZY ERZSÉBET Giovanna: Farkas Anna Apród: Hagymássy Ilona Porkoláb: Molnár László 1954. október 10. Pless László – Gera István, Palló Imre, Gencsy Sári, Bencze Miklós, Németh Anna, Tóth Lajos, Klug Ferenc, Réti József, Szomolányi János, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Cser Timea, Cséke Sándor 1954. október 13.: Pless László – MIHAIL STIRBEY mv., Svéd Sándor, J: MARCOLESCU mv., Bódy József, Tamássy Éva, Tóth Lajos, Pálfy Endre, Réti József, Szomolányi János, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Gáncs Edit, Cséke Sándor 1955. október 26, 28.: BRUNO BARTOLETTI mv. (Firenzei Teatro Communale) – Mátray Ferenc, Svéd Sándor, Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Tamássy Éva, Tóth Lajos, Klug Ferenc, Réti József, Szomolányi János, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Gáncs Edit, Molnár László 1957. március 3.: Lukács Miklós – Gera István, Radnay György, Gencsy Sáry, Domahidy László, Németh Anna, Nádas Tibor, Pálfy Endre, Réti József, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Cser Timea, Hegyi Adorján
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 11. Giuseppe Verdi: Rigoletto – Ceprano grófné– 1953. november 14. Magyar Állami Operaház Fordította: Blum Tamás Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Koreográfus: Nádasi Ferenc Rendező: Nádasdy Kálmán (1957. március 3. Kenessey Ferenc) Karmester: Pless László Szereposztás: A herceg: Mátray Ferenc Rigoletto: Radnay György Gilda: Gyurkovics Mária Sparafucile: Bódy József Magdalena: Tamássy Éva Monterone: Fodor János Marullo: Réti József Borsa: Komáromy Lajos Ceprano gróf: Szomolányi János CEPRANO GRÓFNÉ: HÁZY ERZSÉBET Giovanna: Farkas Anna Apród: Hagymássy Ilona Porkoláb: Molnár László 1954. október 10. Pless László – Gera István, Palló Imre, Gencsy Sári, Bencze Miklós, Németh Anna, Tóth Lajos, Klug Ferenc, Réti József, Szomolányi János, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Cser Timea, Cséke Sándor 1954. október 13.: Pless László – MIHAIL STIRBEY mv., Svéd Sándor, J: MARCOLESCU mv., Bódy József, Tamássy Éva, Tóth Lajos, Pálfy Endre, Réti József, Szomolányi János, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Gáncs Edit, Cséke Sándor 1955. október 26, 28.: BRUNO BARTOLETTI mv. (Firenzei Teatro Communale) – Mátray Ferenc, Svéd Sándor, Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Tamássy Éva, Tóth Lajos, Klug Ferenc, Réti József, Szomolányi János, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Gáncs Edit, Molnár László 1957. március 3.: Lukács Miklós – Gera István, Radnay György, Gencsy Sáry, Domahidy László, Németh Anna, Nádas Tibor, Pálfy Endre, Réti József, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Cser Timea, Hegyi Adorján
906 Búbánat 2007-10-30 12:08:39
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 10. Ránki György: Pomádé király új ruhája – Dzsufi – 1953. június 9. Második bemutató Magyar Állami Operaház Szöveg: Károlyi Amy Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Koreográfus: Nádasi Ferenc Karigazgató: Pless László Rendező: Oláh Gusztáv Karmester: Ferencsik János Szereposztás: Pomádé király: Littasy György Jani (Dani): Kövecses Béla Miska (Béni): Mindszenti Ödön Rozi, Jani kedvese: Szecsődy Irén Garda Roberto, királyi ruhamester: Reményi Sándor Nyársat nyelt Tóbiás: Várhelyi Endre DZSUFI, udvari bolond: HÁZY ERZSÉBET Kikiáltó: Szomolányi János Pereces kofa: Virágh Ilona Mézesbábos: Csőr József Lacikonyhás: Sinkó György mv. (Szegedi Nemzeti Színház) Kocsis: Cséke Sándor Kisinas: Szele Margit Skót tánc: Füleki Gy., Balogh Á., Bejczy Gy. Arab tánc: Solymossy K., Egressy A., Menyhért J. 1953. november 1.: Ferencsik János – Székely Mihály, Kövecses Béla, Radnay György, Gyurkovics Mária, Melis György, Maleczky Oszkár, Házy Erzsébet, Szomolányi János, Virágh Ilona, Csőr József, Ordelt Lajos, Komáromy László, Koltay Valéria
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 10. Ránki György: Pomádé király új ruhája – Dzsufi – 1953. június 9. Második bemutató Magyar Állami Operaház Szöveg: Károlyi Amy Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Koreográfus: Nádasi Ferenc Karigazgató: Pless László Rendező: Oláh Gusztáv Karmester: Ferencsik János Szereposztás: Pomádé király: Littasy György Jani (Dani): Kövecses Béla Miska (Béni): Mindszenti Ödön Rozi, Jani kedvese: Szecsődy Irén Garda Roberto, királyi ruhamester: Reményi Sándor Nyársat nyelt Tóbiás: Várhelyi Endre DZSUFI, udvari bolond: HÁZY ERZSÉBET Kikiáltó: Szomolányi János Pereces kofa: Virágh Ilona Mézesbábos: Csőr József Lacikonyhás: Sinkó György mv. (Szegedi Nemzeti Színház) Kocsis: Cséke Sándor Kisinas: Szele Margit Skót tánc: Füleki Gy., Balogh Á., Bejczy Gy. Arab tánc: Solymossy K., Egressy A., Menyhért J. 1953. november 1.: Ferencsik János – Székely Mihály, Kövecses Béla, Radnay György, Gyurkovics Mária, Melis György, Maleczky Oszkár, Házy Erzsébet, Szomolányi János, Virágh Ilona, Csőr József, Ordelt Lajos, Komáromy László, Koltay Valéria
905 WiseGentleman 2007-10-30 11:00:57 [Válasz erre: 904 Búbánat 2007-10-30 10:16:13]
Hmmm, lehet, hogy tévedek, de kint az USA-ban, egy ottani kiadású videókazettán (European Video Distributors - a cég magyar filmek amerikai terjesztésével foglalkozott) láttam egy tévés Cigánybáró-feldolgozást, amin, emlékeim szerint, Házy Erzsébet volt Szaffi (Melis volt Zsupán).
Hmmm, lehet, hogy tévedek, de kint az USA-ban, egy ottani kiadású videókazettán (European Video Distributors - a cég magyar filmek amerikai terjesztésével foglalkozott) láttam egy tévés Cigánybáró-feldolgozást, amin, emlékeim szerint, Házy Erzsébet volt Szaffi (Melis volt Zsupán).
904 Búbánat 2007-10-30 10:16:13 [Válasz erre: 901 Haandel 2007-10-29 20:44:40]
Mivel a Marica-filmhez VHS kazettán már hozzájutottam, telhetetlenné váltam: engem is módfelett érdekelne ez a Cigánybáró-film!
Mivel a Marica-filmhez VHS kazettán már hozzájutottam, telhetetlenné váltam: engem is módfelett érdekelne ez a Cigánybáró-film!
903 Búbánat 2007-10-30 10:12:35 [Válasz erre: 902 tommystar 2007-10-30 09:04:56]
Kedves Tommystar! Nagyon köszönöm kiegészítésed! A Ruttkai-könyvet pedig megveszem.
Kedves Tommystar! Nagyon köszönöm kiegészítésed! A Ruttkai-könyvet pedig megveszem.
902 tommystar 2007-10-30 09:04:56 [Válasz erre: 844 Búbánat 2007-10-15 14:53:57]
Az Antonius és Gugyerák c. műsorhoz - a stáblistából annyi derül ki, hogy közreműködött a MAgyar Állami Operaház ének- zene- és balettkara Blum Tamás vezényletével, koreográfus: Hamala Irén és Pethő László, zenei összeállító: Blum Tamás. A visszaemlékezések közé szeretném ideilleszteni, amit Ruttkai Éva mondott Házy Erzsébetről 1986-ban egy Színész vagyok, énekelek c. rádióműsorban. (Ruttkai írásait, feljegyzéseit, interjúit Szigethy Gábor foglalta kötetbe Parancsolj, tündérkirálynőm! címmel 1989-ben a Zeneműkiadónál, ott olvasható nyomtatásban a 64. oldalon ez a négány sor.) \"Korán távozott el a gyönyörűséges, a nagyszerű Házy Erzsébet. Volt idő, amikor nagyon sokat voltunk együtt. Akkor ő Darvas Iván felesége volt, bejárt a Vígszínházba és előadás után sokszor együtt töltöttünk néhány órát. Nagyon sokat játszottam akkor is és ő mindig hívott engem, hogy gyere már nézz meg engem a Manon Lescaut-ban. És soha nem jutottam el. Szeretném most ide idézni őt, hallgatni... szeretni...\" Szomorú és elgondolkodtató, hogy két ekkora vezető művésznőnek, annyi szabadideje nem volt, hogy megnézzék egymást....
Az Antonius és Gugyerák c. műsorhoz - a stáblistából annyi derül ki, hogy közreműködött a MAgyar Állami Operaház ének- zene- és balettkara Blum Tamás vezényletével, koreográfus: Hamala Irén és Pethő László, zenei összeállító: Blum Tamás. A visszaemlékezések közé szeretném ideilleszteni, amit Ruttkai Éva mondott Házy Erzsébetről 1986-ban egy Színész vagyok, énekelek c. rádióműsorban. (Ruttkai írásait, feljegyzéseit, interjúit Szigethy Gábor foglalta kötetbe Parancsolj, tündérkirálynőm! címmel 1989-ben a Zeneműkiadónál, ott olvasható nyomtatásban a 64. oldalon ez a négány sor.) \"Korán távozott el a gyönyörűséges, a nagyszerű Házy Erzsébet. Volt idő, amikor nagyon sokat voltunk együtt. Akkor ő Darvas Iván felesége volt, bejárt a Vígszínházba és előadás után sokszor együtt töltöttünk néhány órát. Nagyon sokat játszottam akkor is és ő mindig hívott engem, hogy gyere már nézz meg engem a Manon Lescaut-ban. És soha nem jutottam el. Szeretném most ide idézni őt, hallgatni... szeretni...\" Szomorú és elgondolkodtató, hogy két ekkora vezető művésznőnek, annyi szabadideje nem volt, hogy megnézzék egymást....
901 Haandel 2007-10-29 20:44:40 [Válasz erre: 900 telramund 2007-10-29 20:21:17]
Sajnos nem. De hallotam egy roviditet verziot (Zigeunerbaron, 1CD, Aufnahme Berlin Grunewaldkirche Mai 1964, Robert Stolz karmester) es Hazy meg Rudolf Schock kaprazatossak. Rendszeresen figyelem a nemet/osztrak muholdas csatornakat, remelem hogy egyszer majd sugarozzak a Ciganybarot Hazyval is. A ZDFtheaterkanal-on juniusban sugaroztak egy masik Zigeunerbaront (Siegfried Jerusalem, Ellen Shade, Ivan Rebroff, Janet Perry, Martha Mödl).
Sajnos nem. De hallotam egy roviditet verziot (Zigeunerbaron, 1CD, Aufnahme Berlin Grunewaldkirche Mai 1964, Robert Stolz karmester) es Hazy meg Rudolf Schock kaprazatossak. Rendszeresen figyelem a nemet/osztrak muholdas csatornakat, remelem hogy egyszer majd sugarozzak a Ciganybarot Hazyval is. A ZDFtheaterkanal-on juniusban sugaroztak egy masik Zigeunerbaront (Siegfried Jerusalem, Ellen Shade, Ivan Rebroff, Janet Perry, Martha Mödl).
900 telramund 2007-10-29 20:21:17 [Válasz erre: 899 Haandel 2007-10-29 19:29:37]
...és ott nem találkoztál Házy \"Cigánybárójával\" ami szintén német/osztrák?/ filmen készült a hatvanas évek közepén?....
...és ott nem találkoztál Házy \"Cigánybárójával\" ami szintén német/osztrák?/ filmen készült a hatvanas évek közepén?....
899 Haandel 2007-10-29 19:29:37 [Válasz erre: 570 Búbánat 2007-03-12 21:41:29]
DVD Házy Erzsébettel Házy Erzsébetet eloszor januarban lattam es hallotam a Gräfin Mariza cimu filmben amelyet Búbánat már említet (570). A ZDFtheaterkanal muholdas TV csatornan (Astra 19.2E, dijmentes) egy honapon keresztul nehanyhoszor ismeteltek. Sikerult rogzitenem eszt a nagyszeru filmet es azota mar szamtalanszor megneztem. Midendki nagyon jol jatzik es enekel benne, de minnel tobszor lattam annal jobban eresztem hogy Házy Erzsébet kivalo nem csak mint enekesno hanem mind szinesz is. Ehez meg majd maskor viszaterek. Kutatni kezdtem Házy Erzsébet utan, de sajnos nem sok informaciot es felfetelt talatam. Hala az Istennek sikerult megtalalni eszt a filmet DVD-en, es pedig Japanban -> http://www.hmv.co.jp/product/detail/2615572 . It egy rovid video reszlet is lejatszhato (See the Trailer!). Egy 18 DVD-bol alo sorozatban (Unitel Operetta Series) is megtalahato ez a film -> http://www.hmv.co.jp/product/detail/2522381. Ezeket a DVD-ek problema nelkul lehet lejatszani mert az EU-ban es JP-ban ugyan az a Region Code 2 van. Az is jo hogy nemet felirat is van rajtuk, ez segit ha az ember nem tud jol nemetul. Az arhoz meg oda kell adni a vamdijat es az Afat. Nagyon orulok hogy nemregen megtalatam eszt a forumot is (Koszonet Búbánatnak es a tobbieknek!), meg nem olvastam el mindent de ez a tema nagyon erdekel es it sokat megtudhatok.
DVD Házy Erzsébettel Házy Erzsébetet eloszor januarban lattam es hallotam a Gräfin Mariza cimu filmben amelyet Búbánat már említet (570). A ZDFtheaterkanal muholdas TV csatornan (Astra 19.2E, dijmentes) egy honapon keresztul nehanyhoszor ismeteltek. Sikerult rogzitenem eszt a nagyszeru filmet es azota mar szamtalanszor megneztem. Midendki nagyon jol jatzik es enekel benne, de minnel tobszor lattam annal jobban eresztem hogy Házy Erzsébet kivalo nem csak mint enekesno hanem mind szinesz is. Ehez meg majd maskor viszaterek. Kutatni kezdtem Házy Erzsébet utan, de sajnos nem sok informaciot es felfetelt talatam. Hala az Istennek sikerult megtalalni eszt a filmet DVD-en, es pedig Japanban -> http://www.hmv.co.jp/product/detail/2615572 . It egy rovid video reszlet is lejatszhato (See the Trailer!). Egy 18 DVD-bol alo sorozatban (Unitel Operetta Series) is megtalahato ez a film -> http://www.hmv.co.jp/product/detail/2522381. Ezeket a DVD-ek problema nelkul lehet lejatszani mert az EU-ban es JP-ban ugyan az a Region Code 2 van. Az is jo hogy nemet felirat is van rajtuk, ez segit ha az ember nem tud jol nemetul. Az arhoz meg oda kell adni a vamdijat es az Afat. Nagyon orulok hogy nemregen megtalatam eszt a forumot is (Koszonet Búbánatnak es a tobbieknek!), meg nem olvastam el mindent de ez a tema nagyon erdekel es it sokat megtudhatok.
898 Búbánat 2007-10-29 14:09:16
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 9. Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány - Médi – 1953. március 11., 14. Magyar Állami Operaház – Városi (ma: Erkel) Színház Fordította: Harsányi Zsolt, átdolgozta: Innocent Vince Ernő Zenéjét átdolgozta és újra hangszerelte: Polgár Tibor Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Koreográfus: Harangozó Gyula Rendező: Nádasdy Kálmán Karmester: Tóth Péter Szereposztás: Schubert, zeneszerző: Fehér Pál Schober, költő: Reményi Sándor Schwindl, festő: Pálfy Endre Gumpelwieser: Várhelyi Eendre Vogl, tenorista: Lóránt György Scharntorff, finn nagykövet: Lendvay Andor Tschöll papa: Maleczky Oszkár Tschöll mama: Budanovits Mária Édi: Koltay Valéria Hédi: Cserhát Zsuzsa MÉDI: HÁZY ERZSÉBET Lucia Grisi, énekesnő: Dobay Lívia Bruneder: Katona Lajos Binder: Kövecses Béla Nowotny, titkos rendőr: Kassai János Ottenwahl, karmester: Göndöcs József Első utcai énekes: Dobán Ferenc Második utcai énekes: Lux Géza Sáni, pikkolo: Koltai László Házmesterné: Szatmári Anna Brametzberger: Perényi László Wéberné: Szabó Józsa Első lakó: Lux Tibor Második lakó: Soós Lajos Postás: Jenei Tibor Pincér: Fehér László 1954. december 31.: Kulka János – Nagypál László, Melis György, Pálfy Endre, Rissay Pál, Angyal Nagy Gyula, Lendvay Andor, Galsay Ervin, Budanovits Mária, Koltay Valéria, Dobay Lívia, Házy Erzsébet, Katona Lajos, Remsey Győző, Ordelt Lajos, Lux Tibor, Dobán Ferenc, Lux Géza, Koltai Pál, Szatrmári Anna, Perényi László Szabó Józsa, Földváry György, Soós Lajos, Fehér Gyula, Jeney Tibor
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 9. Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány - Médi – 1953. március 11., 14. Magyar Állami Operaház – Városi (ma: Erkel) Színház Fordította: Harsányi Zsolt, átdolgozta: Innocent Vince Ernő Zenéjét átdolgozta és újra hangszerelte: Polgár Tibor Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Koreográfus: Harangozó Gyula Rendező: Nádasdy Kálmán Karmester: Tóth Péter Szereposztás: Schubert, zeneszerző: Fehér Pál Schober, költő: Reményi Sándor Schwindl, festő: Pálfy Endre Gumpelwieser: Várhelyi Eendre Vogl, tenorista: Lóránt György Scharntorff, finn nagykövet: Lendvay Andor Tschöll papa: Maleczky Oszkár Tschöll mama: Budanovits Mária Édi: Koltay Valéria Hédi: Cserhát Zsuzsa MÉDI: HÁZY ERZSÉBET Lucia Grisi, énekesnő: Dobay Lívia Bruneder: Katona Lajos Binder: Kövecses Béla Nowotny, titkos rendőr: Kassai János Ottenwahl, karmester: Göndöcs József Első utcai énekes: Dobán Ferenc Második utcai énekes: Lux Géza Sáni, pikkolo: Koltai László Házmesterné: Szatmári Anna Brametzberger: Perényi László Wéberné: Szabó Józsa Első lakó: Lux Tibor Második lakó: Soós Lajos Postás: Jenei Tibor Pincér: Fehér László 1954. december 31.: Kulka János – Nagypál László, Melis György, Pálfy Endre, Rissay Pál, Angyal Nagy Gyula, Lendvay Andor, Galsay Ervin, Budanovits Mária, Koltay Valéria, Dobay Lívia, Házy Erzsébet, Katona Lajos, Remsey Győző, Ordelt Lajos, Lux Tibor, Dobán Ferenc, Lux Géza, Koltai Pál, Szatrmári Anna, Perényi László Szabó Józsa, Földváry György, Soós Lajos, Fehér Gyula, Jeney Tibor
897 Búbánat 2007-10-29 14:08:24
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 8. Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány - Hédi – 1953. február 20. Magyar Állami Operaház – Városi (ma: Erkel) Színház Fordította: Harsányi Zsolt, átdolgozta: Innocent Vince Ernő Zenéjét átdolgozta és újra hangszerelte: Polgár Tibor Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Koreográfus: Harangozó Gyula Rendező: Nádasdy Kálmán Karmester: Kulka János Szereposztás: Schubert, zeneszerző: Fehér Pál Schober, költő: Reményi Sándor Schwindl, festő: Pálfy Endre Gumpelwieser: Rissay Pál Vogl, tenorista: Angyal Nagy Gyula Scharntorff, finn nagykövet: Dárday Andor Tschöll papa: Maleczky Oszkár Tschöll mama: Medgyaszay Vilma Édi Cserház Zsuzsa HÉDI: HÁZY ERZSÉBET Médi: Gencsy Sári Lucia Grisi, énekesnő: Szilvássy Margit Bruneder: Nádas Tibor Binder: Kövecses Béla Nowotny, titkos rendőr: Fekete Pál Ottenwahl, karmester: Márkus Lajos Első utcai énekes: Kishegyi Árpád Második utcai énekes: Labosche Gerald Sáni, pikkolo: Falus Péter Házmesterné: Szatmári Anna Brametzberger: Perényi László Wéberné: Szabó Józsa Első lakó: Lux Tibor Második lakó: Láng Alfréd Postás: Palács Béla Pincér: Jeney Tibor
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 8. Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány - Hédi – 1953. február 20. Magyar Állami Operaház – Városi (ma: Erkel) Színház Fordította: Harsányi Zsolt, átdolgozta: Innocent Vince Ernő Zenéjét átdolgozta és újra hangszerelte: Polgár Tibor Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Koreográfus: Harangozó Gyula Rendező: Nádasdy Kálmán Karmester: Kulka János Szereposztás: Schubert, zeneszerző: Fehér Pál Schober, költő: Reményi Sándor Schwindl, festő: Pálfy Endre Gumpelwieser: Rissay Pál Vogl, tenorista: Angyal Nagy Gyula Scharntorff, finn nagykövet: Dárday Andor Tschöll papa: Maleczky Oszkár Tschöll mama: Medgyaszay Vilma Édi Cserház Zsuzsa HÉDI: HÁZY ERZSÉBET Médi: Gencsy Sári Lucia Grisi, énekesnő: Szilvássy Margit Bruneder: Nádas Tibor Binder: Kövecses Béla Nowotny, titkos rendőr: Fekete Pál Ottenwahl, karmester: Márkus Lajos Első utcai énekes: Kishegyi Árpád Második utcai énekes: Labosche Gerald Sáni, pikkolo: Falus Péter Házmesterné: Szatmári Anna Brametzberger: Perényi László Wéberné: Szabó Józsa Első lakó: Lux Tibor Második lakó: Láng Alfréd Postás: Palács Béla Pincér: Jeney Tibor
896 Búbánat 2007-10-28 23:42:26
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 7. Wolfgang Amadeus Mozart: Varázsfuvola – 1953. február 17. Magyar Állami Operaház Fordította: Harsányi Zsolt, átdolgozta: Fischer Sándor Díszlet, jelmez, rendező: Oláh Gusztáv Vezényel: Majorossy Aladár Szereposztás Sarastro: Székely Mihály Tamino: Remsey Győző, Az éj királynője: Komáromy Vali Pamina: Mátyás Mária Első hölgy: Szecsődy Irén Második hölgy: Tamássy Éva Harmadik hölgy: Uher Zita Öreg pap: Tóth Lajos Első pap: Mátray Ferenc Második pap: Sinkó György mv. /Szegedi Nemzeti Színház magánénekese/ Papageno: Nádas Tibor Papagena: Pavlánszky Edina Monostatos: Kishegyi Árpád I. NEMTŐ: HÁZY ERZSÉBET II. nemtő: Cser Timea III. nemtő: Kenderessy Éva I. őrtálló: Göndöcs József II. őrtálló: Domahidy László I. rabszolga: Perényi László II. rabszolga: Rózsa Nándor III. rabszolga: Rozsnyai Imre 1952. március 12.: Majorossy Aladár- Bencze Miklós, Remsey Győző, Lódy Zsuzsanna, Osváth Júlia, Szecsődy Irén, Tamássy Éva, Uher Zita, Tóth Lajos, Mátray Ferenc, SINKÓ GYÖRGY mv. (Szegedi Nemzeti Színház)… 1953. december 25.: Majorossy Aladár- Littasy György, Nagypál László, Gencsy Sári, Osváth Júlia, Takács Paula, Sándor Judit, Tiszay Magda, Farkas Sándor, Somogyváry Pál, Galsay Ervin, Mindszenti Ödön, Pavlánszky Edina, Fekete Pál, Házy Erzsébet, Cser Timea, Jurenák Ida, Göndöcs József, Antalffy Albert, Laboch Gerald, Környei Szilárd, Rozsnyai Imre
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 7. Wolfgang Amadeus Mozart: Varázsfuvola – 1953. február 17. Magyar Állami Operaház Fordította: Harsányi Zsolt, átdolgozta: Fischer Sándor Díszlet, jelmez, rendező: Oláh Gusztáv Vezényel: Majorossy Aladár Szereposztás Sarastro: Székely Mihály Tamino: Remsey Győző, Az éj királynője: Komáromy Vali Pamina: Mátyás Mária Első hölgy: Szecsődy Irén Második hölgy: Tamássy Éva Harmadik hölgy: Uher Zita Öreg pap: Tóth Lajos Első pap: Mátray Ferenc Második pap: Sinkó György mv. /Szegedi Nemzeti Színház magánénekese/ Papageno: Nádas Tibor Papagena: Pavlánszky Edina Monostatos: Kishegyi Árpád I. NEMTŐ: HÁZY ERZSÉBET II. nemtő: Cser Timea III. nemtő: Kenderessy Éva I. őrtálló: Göndöcs József II. őrtálló: Domahidy László I. rabszolga: Perényi László II. rabszolga: Rózsa Nándor III. rabszolga: Rozsnyai Imre 1952. március 12.: Majorossy Aladár- Bencze Miklós, Remsey Győző, Lódy Zsuzsanna, Osváth Júlia, Szecsődy Irén, Tamássy Éva, Uher Zita, Tóth Lajos, Mátray Ferenc, SINKÓ GYÖRGY mv. (Szegedi Nemzeti Színház)… 1953. december 25.: Majorossy Aladár- Littasy György, Nagypál László, Gencsy Sári, Osváth Júlia, Takács Paula, Sándor Judit, Tiszay Magda, Farkas Sándor, Somogyváry Pál, Galsay Ervin, Mindszenti Ödön, Pavlánszky Edina, Fekete Pál, Házy Erzsébet, Cser Timea, Jurenák Ida, Göndöcs József, Antalffy Albert, Laboch Gerald, Környei Szilárd, Rozsnyai Imre
895 Búbánat 2007-10-28 22:21:08
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 6. Pietro Mascagni: Parasztbecsület - Lola – 1952. november 8. Magyar Állami Operaház – Városi (ma: Erkel) Színház Fordította: Radó Antal Rendező: Oláh Gusztáv Karmester: Koltay Ferenc Szereposztás: Santuzza: Czanik Zsófia LOLA: HÁZY ERZSÉBET Turiddu: Simándy József Alfio: Jámbor László Lucia: Uher Zita 1957. november 19. Erkel Színház Rendező: Kenessey Ferenc Tóth Péter – Rigó Magda, Házy Erzsébet, Járay József, Tóth Lajos, Uher Zita
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 6. Pietro Mascagni: Parasztbecsület - Lola – 1952. november 8. Magyar Állami Operaház – Városi (ma: Erkel) Színház Fordította: Radó Antal Rendező: Oláh Gusztáv Karmester: Koltay Ferenc Szereposztás: Santuzza: Czanik Zsófia LOLA: HÁZY ERZSÉBET Turiddu: Simándy József Alfio: Jámbor László Lucia: Uher Zita 1957. november 19. Erkel Színház Rendező: Kenessey Ferenc Tóth Péter – Rigó Magda, Házy Erzsébet, Járay József, Tóth Lajos, Uher Zita
894 Búbánat 2007-10-27 14:46:06 [Válasz erre: 893 Búbánat 2007-10-27 14:35:13]
Bocsánat a * jelet rossz dátumnál tettem ki, helyesen: 1958. december 31.-i Denevér előadásban lehetett Fekete Pál utolsó fellépése.
Bocsánat a * jelet rossz dátumnál tettem ki, helyesen: 1958. december 31.-i Denevér előadásban lehetett Fekete Pál utolsó fellépése.
893 Búbánat 2007-10-27 14:35:13
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 5. Johann Strauss: A denevér - Adél – 1952. október 24. Magyar Állami Operaház – Városi (ma: Erkel) Színház Fordította: Evva Lajos Rendező: Oláh Gusztáv Karmester: Koltay Ferenc Szereposztás: Eisenstein: Angyal Nagy Gyula Rosalinda: Szilvássy Margit ADÉL: HÁZY ERZSÉBET Ida: Bordy Bella Alfréd: Fehér Pál Falke: Reményi Sándor Frank, fogházigazgató: Lendvay Andor Blind: Katona Lajos Frosch, börtönőr: Kassai János Orlovszky: Birkás Lilian Melanie: Somogyi Piroska Iván: Molnár László Kék Duna keringő – II. felvonás: Kováts Nóra, Rab István és a balettkar 1954. február 6.: Kulka János – Angyal Nagy Gyula, Szilvássy Margit, Házy Erzsébet, Bordy Bella, Fehér Pál, Reményi Sándor, Maleczky Oszkár, Toronyi Gyula, Kassai János, Surányi Éva, Somogyi Piroska, Molnár László 1958. február 23.: Varga Pál – Rösler Endre, Neményi Lili, Házy Erzsébet, Gaál Éva, Somogyváry Lajos, Reményi Sándor, Galsay Ervin, Toronyi Gyula, *Fekete Pál, Kövecses Béla, Somogyi Piroska, Jóny Imre; Kék Duna keringő – II. felvonás: Rácz Boriska, Róna Viktor és a balettkar *Fekete Pál talán utolsó fellépése volt, röviddel rá meghalt. 1958. december 31.: Varga Pál – Rösler Endre, Osváth Júlia, Házy Erzsébet, Bordy Bella, Somogyváry Lajos, Reményi Sándor, Maleczky oszkár, Katona Lajos, Fekete Pál, Külkey László, Somogyi Piroska, Molnár László; Kék Duna keringő – II. felvonás: Lakatos Gabriella, Havas Ferenc és a balettkar 1960. december 31.: Varga Pál – Udvardy Tibor, Szilvássy Margit, Házy Erzsébet, Gaál Éva, Göndöcs József, Reményi Sándor, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Toronyi Gyula, Kövecses Béla, Divéky Zsuzsa, Jóny Imre; Kék Duna keringő – II. felvonás: Lakatos Gabriella, Havas Ferenc és a balettkar; a Moszkovszkij -keringőt Orosz Adél és Róna Viktor táncolta. 1961. május 3.: Varga Pál – Udvardy tibor, Osváth Júlia, Házy Erzsébet, Bordy Bella, Göndöcs József, Bende Zsolt, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Toronyi Gyula, Kövecses Béla... 1965. április 11.: Varga Pál - Udvardy Tibor, Szilvássy Margit, Házy Erzsébet, Bordy Bella, Mátray Ferenc, Reményi Sándor, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Katona Lajos, Kövecses Béla...
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 5. Johann Strauss: A denevér - Adél – 1952. október 24. Magyar Állami Operaház – Városi (ma: Erkel) Színház Fordította: Evva Lajos Rendező: Oláh Gusztáv Karmester: Koltay Ferenc Szereposztás: Eisenstein: Angyal Nagy Gyula Rosalinda: Szilvássy Margit ADÉL: HÁZY ERZSÉBET Ida: Bordy Bella Alfréd: Fehér Pál Falke: Reményi Sándor Frank, fogházigazgató: Lendvay Andor Blind: Katona Lajos Frosch, börtönőr: Kassai János Orlovszky: Birkás Lilian Melanie: Somogyi Piroska Iván: Molnár László Kék Duna keringő – II. felvonás: Kováts Nóra, Rab István és a balettkar 1954. február 6.: Kulka János – Angyal Nagy Gyula, Szilvássy Margit, Házy Erzsébet, Bordy Bella, Fehér Pál, Reményi Sándor, Maleczky Oszkár, Toronyi Gyula, Kassai János, Surányi Éva, Somogyi Piroska, Molnár László 1958. február 23.: Varga Pál – Rösler Endre, Neményi Lili, Házy Erzsébet, Gaál Éva, Somogyváry Lajos, Reményi Sándor, Galsay Ervin, Toronyi Gyula, *Fekete Pál, Kövecses Béla, Somogyi Piroska, Jóny Imre; Kék Duna keringő – II. felvonás: Rácz Boriska, Róna Viktor és a balettkar *Fekete Pál talán utolsó fellépése volt, röviddel rá meghalt. 1958. december 31.: Varga Pál – Rösler Endre, Osváth Júlia, Házy Erzsébet, Bordy Bella, Somogyváry Lajos, Reményi Sándor, Maleczky oszkár, Katona Lajos, Fekete Pál, Külkey László, Somogyi Piroska, Molnár László; Kék Duna keringő – II. felvonás: Lakatos Gabriella, Havas Ferenc és a balettkar 1960. december 31.: Varga Pál – Udvardy Tibor, Szilvássy Margit, Házy Erzsébet, Gaál Éva, Göndöcs József, Reményi Sándor, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Toronyi Gyula, Kövecses Béla, Divéky Zsuzsa, Jóny Imre; Kék Duna keringő – II. felvonás: Lakatos Gabriella, Havas Ferenc és a balettkar; a Moszkovszkij -keringőt Orosz Adél és Róna Viktor táncolta. 1961. május 3.: Varga Pál – Udvardy tibor, Osváth Júlia, Házy Erzsébet, Bordy Bella, Göndöcs József, Bende Zsolt, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Toronyi Gyula, Kövecses Béla... 1965. április 11.: Varga Pál - Udvardy Tibor, Szilvássy Margit, Házy Erzsébet, Bordy Bella, Mátray Ferenc, Reményi Sándor, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Katona Lajos, Kövecses Béla...
892 Búbánat 2007-10-27 11:02:12
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 4. Giuseppe Verdi: Az álarcosbál - Oszkár – 1952. május 4. Magyar Állami Operaház (további felújítások már az Erkel Színházban) Fordította: Zoltán Vilmos Koreográfus: Nádasy Ferenc Rendező: Oláh Gusztáv Karmester: Komor Vilmos Szereposztás: Richard gróf: Simándy József René: Palló Imre Amália: Takács Paula Ulrika: Németh Anna OSZKÁR: HÁZY ERZSÉBET Samuel, összeesküvő: Littasy György Tom, összeesküvő: Bencze Miklós Sylvano: Tóth Lajos Főbíró: Rajna András Szolga: Pásztor Lajos 1952. június 14.: Komor Vilmos - Simándy József, Svéd Sándor, Laczkó Mária, Németh Anna, Házy Erzsébet 1953. február 3.: Ferencsik János – Simándy József, Jámbor László, Warga Lívia, Tiszay Magda, Házy Erzsébet, Rissay Pál, Antalffy Albert, Klug Ferenc, Rajna András, Pásztor Lajos 1953. november 8.: Kórodi András – Simándy József, Palló Imre, Takács Paula, Németh Anna, Házy Erzsébet 1954. október 16.: Ferencsik János - Simándy József, Palló Imre, Takács Paula, Tiszay Magda, Házy Erzsébet, Rissay Pál, Antalffy Albert, Klug Ferenc, Rajna András, Pásztor Lajos 1954. november 27.: Komor Vilmos - Simándy József, Svéd Sándor, Laczkó Mária, Aarika Anelli, Házy Erzsébet, Rissay Pál, Antalffy Albert, Tóth Lajos, Pálfy Endre, Toronyi Gyula 1956. június 3.: Komor Vilmos – Járay József, Svéd Sándor, Czanik Zsófia, Aarika Anelli, Házy Erzsébet 1957, február 27.: Ferencsik János – Járay József, Jámbor László, Takács Paula, Aarika Anelli, Házy Erzsébet, Rissay Pál, Tóth Lajos, Domahidy László, Rajna András, Dobán Ferenc 1957. október 19.: Erdélyi Miklós – Simándy József, Jámbor László, Takács Paula, Aarika Anelli, Házy Erzsébet, Rissay Pál, Antalffy Albert, Petri Miklós, Rajna András, Dobán Ferenc 1957. november 24.: Komor Vilmos; Richard: ERICH WITTE mv. – a Berlini Staatsoper magánénekese 1958. február 20.: Komor Vilmos – Simándy József, Hámory Imre, Takács Paula, Tiszay Magda, Házy Erzsébet, Rissay Pál, Antalffy Albert, Petri Miklós, Pálfy Endre, Dobán Ferenc 1958. április 27.: Erdélyi Miklós - Simándy József, Jámbor László, Papp Júlia, Aarika Anelli, Házy Erzsébet, Rissay Pál, Antalffy Albert, Petri Miklós, Pálfy Endre, Toronyi Gyula 1958. május 10.: Komor Vilmos - HELGE ROSWAENGE mv., Jámbor László, Papp Júlia, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet, Antalffy Albert, Galsay Ervin, Tóth Lajos, Pálfy Endre, Toronyi Gyula 1960. június 21.: Ferencsik János – GIUSEPPE DI STEFANO mv. – Milánói Scala magánénekese, Jámbor László, Takács Paula, Tiszay Magda, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Domahidy László, Tóth Lajos, Pálfy Endre, Dobán Ferenc 1960. december 7.: Erdélyi Miklós - Simándy József, Svéd Sándor, Laczkó Mária, Tiszay Magda, Házy Erzsébet, Várhelyi Endre, Antalffy Albert, Petri Miklós, Pálfy Endre, Dobán Ferenc 1961. április 11.: Erdélyi Miklós – Járay József, Reményi Sándor, MIRA STAR mv. – a Belgrádi Operaház magánénekesnője, Tiszay Magda, Házy Erzsébet, Várhelyi Endre, Domahidy László, Tóth Lajos, Pálfy Endre, Dobán Ferenc 1963. március 3.: Erdélyi Miklós – NICOLA TAGGER mv. – a Római Operaház magánénekese, Jámbor László, Laczkó Mária, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet, 1963. szeptember 18.: Erdélyi Miklós – Simándy József, Jámbor László, Moldován Stefánia, DJURDJEVKA CSAKOREVICS mv., Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Domahidy László, Tóth Lajos, Pálfy Endre, Dobán Ferenc 1963. november 30.: Ferencsik János – Simándy József, Reményi Sándor, Takács Paula, Palánkay Klára, Házy Erzsébet, Várhelyi Endre, Antalffy Albert, Dene József, Pálfy Endre, Dobán Ferenc 1964. május 22.: Kórodí András – Simándy József, PIERO CAPPUCCILLI mv. – Milánói Scala, Moldován Stefánia, Barlay Zsuzsa, Házy Erzsébet 1965. október 3.: Komor Vilmos - Ilosfalvy Róbert, Svéd Sándor, Czanik Zsófia, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet 1965. november 2.: Lukács Ervin – Ilosfalvy Róbert, Melis György, MARCELLA POBBE mv. (Olaszország), Szirmay Márta, Házy Erzsébet 1965. december 28.: Erdélyi Miklós – Gofni Miklós, Melis György, Déry Gabriella, Barlay Zsuzsa, Házy Erzsébet, 1966. február 10.: Kerekes János – Pálos Imre, Jámbor László, Moldován Stefánia, Palánkay Klára, Házy Erzsébet 1966. november 11.: Lukács Ervin – Simándy József, PIERO FRANCIA mv. (Olaszország), Takács Paula, Szirmay Márta, Házy Erzsébet 1967. december 3.: Lukács Miklós – Simándy József, ALDO PROTTI mv. – Milánói Scala, Déry Gabriella, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet, Szalma Ferenc, Antalffy Albert, Turpinszky Béla, Rajna András, Lux Géza 1968. december 22.: Ferencsik János – Simándy József, VINCENZO SARDINERO mv. (Olaszország), Déry Gabriella, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet, Supala Kolos, Veress Gyula, Varga András, Pálfy Endre,
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 4. Giuseppe Verdi: Az álarcosbál - Oszkár – 1952. május 4. Magyar Állami Operaház (további felújítások már az Erkel Színházban) Fordította: Zoltán Vilmos Koreográfus: Nádasy Ferenc Rendező: Oláh Gusztáv Karmester: Komor Vilmos Szereposztás: Richard gróf: Simándy József René: Palló Imre Amália: Takács Paula Ulrika: Németh Anna OSZKÁR: HÁZY ERZSÉBET Samuel, összeesküvő: Littasy György Tom, összeesküvő: Bencze Miklós Sylvano: Tóth Lajos Főbíró: Rajna András Szolga: Pásztor Lajos 1952. június 14.: Komor Vilmos - Simándy József, Svéd Sándor, Laczkó Mária, Németh Anna, Házy Erzsébet 1953. február 3.: Ferencsik János – Simándy József, Jámbor László, Warga Lívia, Tiszay Magda, Házy Erzsébet, Rissay Pál, Antalffy Albert, Klug Ferenc, Rajna András, Pásztor Lajos 1953. november 8.: Kórodi András – Simándy József, Palló Imre, Takács Paula, Németh Anna, Házy Erzsébet 1954. október 16.: Ferencsik János - Simándy József, Palló Imre, Takács Paula, Tiszay Magda, Házy Erzsébet, Rissay Pál, Antalffy Albert, Klug Ferenc, Rajna András, Pásztor Lajos 1954. november 27.: Komor Vilmos - Simándy József, Svéd Sándor, Laczkó Mária, Aarika Anelli, Házy Erzsébet, Rissay Pál, Antalffy Albert, Tóth Lajos, Pálfy Endre, Toronyi Gyula 1956. június 3.: Komor Vilmos – Járay József, Svéd Sándor, Czanik Zsófia, Aarika Anelli, Házy Erzsébet 1957, február 27.: Ferencsik János – Járay József, Jámbor László, Takács Paula, Aarika Anelli, Házy Erzsébet, Rissay Pál, Tóth Lajos, Domahidy László, Rajna András, Dobán Ferenc 1957. október 19.: Erdélyi Miklós – Simándy József, Jámbor László, Takács Paula, Aarika Anelli, Házy Erzsébet, Rissay Pál, Antalffy Albert, Petri Miklós, Rajna András, Dobán Ferenc 1957. november 24.: Komor Vilmos; Richard: ERICH WITTE mv. – a Berlini Staatsoper magánénekese 1958. február 20.: Komor Vilmos – Simándy József, Hámory Imre, Takács Paula, Tiszay Magda, Házy Erzsébet, Rissay Pál, Antalffy Albert, Petri Miklós, Pálfy Endre, Dobán Ferenc 1958. április 27.: Erdélyi Miklós - Simándy József, Jámbor László, Papp Júlia, Aarika Anelli, Házy Erzsébet, Rissay Pál, Antalffy Albert, Petri Miklós, Pálfy Endre, Toronyi Gyula 1958. május 10.: Komor Vilmos - HELGE ROSWAENGE mv., Jámbor László, Papp Júlia, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet, Antalffy Albert, Galsay Ervin, Tóth Lajos, Pálfy Endre, Toronyi Gyula 1960. június 21.: Ferencsik János – GIUSEPPE DI STEFANO mv. – Milánói Scala magánénekese, Jámbor László, Takács Paula, Tiszay Magda, Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Domahidy László, Tóth Lajos, Pálfy Endre, Dobán Ferenc 1960. december 7.: Erdélyi Miklós - Simándy József, Svéd Sándor, Laczkó Mária, Tiszay Magda, Házy Erzsébet, Várhelyi Endre, Antalffy Albert, Petri Miklós, Pálfy Endre, Dobán Ferenc 1961. április 11.: Erdélyi Miklós – Járay József, Reményi Sándor, MIRA STAR mv. – a Belgrádi Operaház magánénekesnője, Tiszay Magda, Házy Erzsébet, Várhelyi Endre, Domahidy László, Tóth Lajos, Pálfy Endre, Dobán Ferenc 1963. március 3.: Erdélyi Miklós – NICOLA TAGGER mv. – a Római Operaház magánénekese, Jámbor László, Laczkó Mária, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet, 1963. szeptember 18.: Erdélyi Miklós – Simándy József, Jámbor László, Moldován Stefánia, DJURDJEVKA CSAKOREVICS mv., Házy Erzsébet, Galsay Ervin, Domahidy László, Tóth Lajos, Pálfy Endre, Dobán Ferenc 1963. november 30.: Ferencsik János – Simándy József, Reményi Sándor, Takács Paula, Palánkay Klára, Házy Erzsébet, Várhelyi Endre, Antalffy Albert, Dene József, Pálfy Endre, Dobán Ferenc 1964. május 22.: Kórodí András – Simándy József, PIERO CAPPUCCILLI mv. – Milánói Scala, Moldován Stefánia, Barlay Zsuzsa, Házy Erzsébet 1965. október 3.: Komor Vilmos - Ilosfalvy Róbert, Svéd Sándor, Czanik Zsófia, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet 1965. november 2.: Lukács Ervin – Ilosfalvy Róbert, Melis György, MARCELLA POBBE mv. (Olaszország), Szirmay Márta, Házy Erzsébet 1965. december 28.: Erdélyi Miklós – Gofni Miklós, Melis György, Déry Gabriella, Barlay Zsuzsa, Házy Erzsébet, 1966. február 10.: Kerekes János – Pálos Imre, Jámbor László, Moldován Stefánia, Palánkay Klára, Házy Erzsébet 1966. november 11.: Lukács Ervin – Simándy József, PIERO FRANCIA mv. (Olaszország), Takács Paula, Szirmay Márta, Házy Erzsébet 1967. december 3.: Lukács Miklós – Simándy József, ALDO PROTTI mv. – Milánói Scala, Déry Gabriella, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet, Szalma Ferenc, Antalffy Albert, Turpinszky Béla, Rajna András, Lux Géza 1968. december 22.: Ferencsik János – Simándy József, VINCENZO SARDINERO mv. (Olaszország), Déry Gabriella, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet, Supala Kolos, Veress Gyula, Varga András, Pálfy Endre,
891 tukán 2007-10-27 10:19:46 [Válasz erre: 888 IVA 2007-10-27 03:41:20]
Mert pont Mihály A. hozta Házy E.-t ebbe a helyzetbe.
Mert pont Mihály A. hozta Házy E.-t ebbe a helyzetbe.
890 Búbánat 2007-10-27 09:10:38
Házy Erzsébet összes operaházbeli szerepe 1-57. 3. Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro házassága – Első leány – 1952. március 27 Magyar Állami Operaház Fordította: Vidor Dezső Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Rendező: Nádasdy Kálmán Karmester: Pless László Szereposztás: Gróf Almaviva: Jámbor László A grófné: Osváth Júlia Susanna: Orosz Júlia Figaro: Losonczy György Bartolo, orvos: Bencze Miklós Marcellina: Eszenyi Irma Basilio: Angyal Nagy Gyula Cherubino: Sándor Judit Antonio: Galsay Ervin Franchette: Koltay Valéria Don Cursio: Kishegyi Árpád ELSŐ LEÁNY – HÁZY ERZSÉBET Második leány: Halász Éva 1952. április 4.: Pless László – Lendvay Andor, Lorenz Kornélia, Neményi Lili, Losonczy György, Bencze Miklós, Eszenyi Irma, Angyal Nagy Gyula, Pavlánszky Edina, Galsay Ervin, Koltay Valéria, Toronyi Gy., Házy Erzsébet, Halász Éva
Házy Erzsébet összes operaházbeli szerepe 1-57. 3. Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro házassága – Első leány – 1952. március 27 Magyar Állami Operaház Fordította: Vidor Dezső Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Rendező: Nádasdy Kálmán Karmester: Pless László Szereposztás: Gróf Almaviva: Jámbor László A grófné: Osváth Júlia Susanna: Orosz Júlia Figaro: Losonczy György Bartolo, orvos: Bencze Miklós Marcellina: Eszenyi Irma Basilio: Angyal Nagy Gyula Cherubino: Sándor Judit Antonio: Galsay Ervin Franchette: Koltay Valéria Don Cursio: Kishegyi Árpád ELSŐ LEÁNY – HÁZY ERZSÉBET Második leány: Halász Éva 1952. április 4.: Pless László – Lendvay Andor, Lorenz Kornélia, Neményi Lili, Losonczy György, Bencze Miklós, Eszenyi Irma, Angyal Nagy Gyula, Pavlánszky Edina, Galsay Ervin, Koltay Valéria, Toronyi Gy., Házy Erzsébet, Halász Éva
889 Búbánat 2007-10-27 08:57:14 [Válasz erre: 886 tukán 2007-10-27 00:55:33]
Én is lezártam a témát, hiszen mindent elmondtam erről, amit tudtam, amit érzek, amit gondolok.
Én is lezártam a témát, hiszen mindent elmondtam erről, amit tudtam, amit érzek, amit gondolok.
888 IVA 2007-10-27 03:41:20 [Válasz erre: 877 tukán 2007-10-26 12:09:29]
Nem állítottam ennek ellenkezőjét. Tíz évvel Házy Erzsébet halála után ezzel a lélektani jelenséggel summázta Házy visszalépését a szereptől. (Miért kellett a mondatod végére felkiáltójel?)
Nem állítottam ennek ellenkezőjét. Tíz évvel Házy Erzsébet halála után ezzel a lélektani jelenséggel summázta Házy visszalépését a szereptől. (Miért kellett a mondatod végére felkiáltójel?)
887 tukán 2007-10-27 00:59:13 [Válasz erre: 883 Búbánat 2007-10-26 23:31:33]
Melyik egyetemen tanított Várnai Péter zenekritikus szerinted?
Melyik egyetemen tanított Várnai Péter zenekritikus szerinted?
886 tukán 2007-10-27 00:55:33 [Válasz erre: 883 Búbánat 2007-10-26 23:31:33]
Utoljára a Szarka néni témára! Kérdezd meg Békés András rendező urat aki rendezte és kérdezd meg Ötvös Csaba művész urat, H.E. volt férjét! Gondolom ez a legkézenfekvőbb, ha már ily szépen rendbeszeded az írásos emlékeket!
Utoljára a Szarka néni témára! Kérdezd meg Békés András rendező urat aki rendezte és kérdezd meg Ötvös Csaba művész urat, H.E. volt férjét! Gondolom ez a legkézenfekvőbb, ha már ily szépen rendbeszeded az írásos emlékeket!
884 tukán 2007-10-27 00:45:54 [Válasz erre: 883 Búbánat 2007-10-26 23:31:33]
Kedves Búbánat! Amit Telramund ír (882.) az történt pontosan! Ezt minden operai tudja -aki akkor már a Házban volt. Zempléni M. művésznőnek miért kellett volna eről beszélnie, ha nem kérdezték?! És miért kellene kurázsi, hogy beszéljen róla? Semmi misztikus nincs a történetben és ha egy csipetnyi empátia lenne benned ,- ha már ennyit dolgozol a témán- nem is vonnád kétségbe a történteket! PS. Jelmezes próbánkészült a fotó. Nincs lepel amit le kell rántani. Olyan vagy, mint az egyszeri asszonyka, mindenki tudja , hogy csalja a férje, csak ő nem!
Kedves Búbánat! Amit Telramund ír (882.) az történt pontosan! Ezt minden operai tudja -aki akkor már a Házban volt. Zempléni M. művésznőnek miért kellett volna eről beszélnie, ha nem kérdezték?! És miért kellene kurázsi, hogy beszéljen róla? Semmi misztikus nincs a történetben és ha egy csipetnyi empátia lenne benned ,- ha már ennyit dolgozol a témán- nem is vonnád kétségbe a történteket! PS. Jelmezes próbánkészült a fotó. Nincs lepel amit le kell rántani. Olyan vagy, mint az egyszeri asszonyka, mindenki tudja , hogy csalja a férje, csak ő nem!
883 Búbánat 2007-10-26 23:31:33
Szerintem a Művésznő fenn a Mennyekben örül, hogy akad valaki a Földön, aki próbálja hagyatékából előásni sokak által elfeledett produkcióit, köztük azt az utolsó egyet is, ami most megosztja pár hívét itt a fórumon; nem az a kérdés már, hogy a Szarka néni szerepét eljátszotta-e 1980. október 18-án, az Erkel Színházban. Számomra most vált világossá, hogy nem adta hozzá nevét. Ő tudja, miért? Az utolsó pillanatban visszalépett, pedig a szerep már megvolt, az övé volt, a birtokában volt, a jelmezes próbákig is eljutott. Neve már ki volt plakátozva, a heti műsorfüzetben leközölt színlapon benne szerepelt, a kulturális hetilap előzetesen foglalkozott a közelgő új debütálással, Várnai Péter zenetörténész egyik egyetemi kurzusán – kissé kárörvendően - Házy Erzsébet bukását vizionálta hallgatóságának; jöttek a jóakarók, a tanácsadók, Házy hagyta magát lebeszélni, meggyőzni… Okáról még most is, 27 év elteltével, csak találgatások folynak. A színpadon, a próbák idején vele együtt próbálók tudnának beszélni, ha akarnának… de nem, most is csak sejtetnek, suttognak, óvatosan szellőztetnek, esetleg jólértesültségüket bizonygatva lebegtetnek, ködösítenek, és vannak, akik minden érdemi információ közrebocsátásától elzárkóznak. Egy biztos, s ez tény, Házy Erzsébet megtanulta a szerepet, próbálta, s ilyen körülmények között színpadon eljátszotta. Igaz, a bemutatóig nem jutott el vele, ennek ellenére, véleményem szerint, kár lenne fátylat borítani rá: Házy Erzsébet odafenn örül, hogy akad, aki nem feledi az ő Szarka nénijét, mert miért is hunynánk szemet olyasmi felett, amiről inkább beszélni kellene, lerántani róla a leplet, a köpenyt, és feltárni a teljes igazságot. Ezt talán ő sem bánná – ma már! Az előbbiek alapján, a repertoárra nem került Szarka nénije ugyanúgy hozzátartozik a művészi pályájához, mint a megvalósult többi alakítása, nyugodt szívvel teszem ezt is az eljátszott szerepei mellé. Rábukkantam a Film Színház Muzsika 1980. október 11. keltezésű 41. számára, benne a 12. oldalon megtaláltam Dalos László cikkét a közelgő felújításról: „Együtt a három egyfelvonásos – a Triptichon elé”. Három fotót is leközöl a lap, melyek a próbán készültek. A képeken a szereplők jelmezben láthatók. Az egyik fotó mellett ott a felirat: „Szarka néni ábrándozik a kis házikóról. Szarka néni – Házy Erzsébet, Georgette – Zempléni Mária.” A képen jól kivehető az egymás mellett álló két művésznő, Házy profilból, míg Zempléni szemből látható, amint együtt énekelnek. Házyn szemüveg, ami inkább álarc-féle, fején kerek sapka, alágyűrve a haja, sötét ruhában, kezében egy botfélét tart. Zempléni még köztünk van, ha lenne benne kurázsi, beszélhetne erről a próbáról… Amikor pár éve a Rátkai Művészklubban egy Házy-emlékesten megosztotta velünk pályatársnőjéről a benne élő emlékeit, sok mindent felidézett, de erről, a számára talán kellemetlen vagy kínos emlékeket keltő próbafolyamatról mintha „megfeledkezett” volna… Igaz, nem kérdezett rá a jelenlévő meghívott vendégek közül egy sem, pedig bizonyára nekik is volt némi kapcsolatuk Házy Erzsébettel, és ott volt az alkalom, tisztázni a mendemondákat. Ám úgy látszik még élnek bizonyos beidegződések, léteznek tabuk, melyek máig hatnak, legyűrve a természetes kíváncsiságot, nem bolygatni a múltat, kerülni mindazt, ami csorbíthatja Házy Erzsébet emberi méltóságát és tiszteletét. Ezzel egyet is értenék, de nem tudom, bizonyos szituációban, alkalom adtán, azért kissé megnyílhatnának egymás között mindazok, akik amúgy egy malomban őrölnek...
Szerintem a Művésznő fenn a Mennyekben örül, hogy akad valaki a Földön, aki próbálja hagyatékából előásni sokak által elfeledett produkcióit, köztük azt az utolsó egyet is, ami most megosztja pár hívét itt a fórumon; nem az a kérdés már, hogy a Szarka néni szerepét eljátszotta-e 1980. október 18-án, az Erkel Színházban. Számomra most vált világossá, hogy nem adta hozzá nevét. Ő tudja, miért? Az utolsó pillanatban visszalépett, pedig a szerep már megvolt, az övé volt, a birtokában volt, a jelmezes próbákig is eljutott. Neve már ki volt plakátozva, a heti műsorfüzetben leközölt színlapon benne szerepelt, a kulturális hetilap előzetesen foglalkozott a közelgő új debütálással, Várnai Péter zenetörténész egyik egyetemi kurzusán – kissé kárörvendően - Házy Erzsébet bukását vizionálta hallgatóságának; jöttek a jóakarók, a tanácsadók, Házy hagyta magát lebeszélni, meggyőzni… Okáról még most is, 27 év elteltével, csak találgatások folynak. A színpadon, a próbák idején vele együtt próbálók tudnának beszélni, ha akarnának… de nem, most is csak sejtetnek, suttognak, óvatosan szellőztetnek, esetleg jólértesültségüket bizonygatva lebegtetnek, ködösítenek, és vannak, akik minden érdemi információ közrebocsátásától elzárkóznak. Egy biztos, s ez tény, Házy Erzsébet megtanulta a szerepet, próbálta, s ilyen körülmények között színpadon eljátszotta. Igaz, a bemutatóig nem jutott el vele, ennek ellenére, véleményem szerint, kár lenne fátylat borítani rá: Házy Erzsébet odafenn örül, hogy akad, aki nem feledi az ő Szarka nénijét, mert miért is hunynánk szemet olyasmi felett, amiről inkább beszélni kellene, lerántani róla a leplet, a köpenyt, és feltárni a teljes igazságot. Ezt talán ő sem bánná – ma már! Az előbbiek alapján, a repertoárra nem került Szarka nénije ugyanúgy hozzátartozik a művészi pályájához, mint a megvalósult többi alakítása, nyugodt szívvel teszem ezt is az eljátszott szerepei mellé. Rábukkantam a Film Színház Muzsika 1980. október 11. keltezésű 41. számára, benne a 12. oldalon megtaláltam Dalos László cikkét a közelgő felújításról: „Együtt a három egyfelvonásos – a Triptichon elé”. Három fotót is leközöl a lap, melyek a próbán készültek. A képeken a szereplők jelmezben láthatók. Az egyik fotó mellett ott a felirat: „Szarka néni ábrándozik a kis házikóról. Szarka néni – Házy Erzsébet, Georgette – Zempléni Mária.” A képen jól kivehető az egymás mellett álló két művésznő, Házy profilból, míg Zempléni szemből látható, amint együtt énekelnek. Házyn szemüveg, ami inkább álarc-féle, fején kerek sapka, alágyűrve a haja, sötét ruhában, kezében egy botfélét tart. Zempléni még köztünk van, ha lenne benne kurázsi, beszélhetne erről a próbáról… Amikor pár éve a Rátkai Művészklubban egy Házy-emlékesten megosztotta velünk pályatársnőjéről a benne élő emlékeit, sok mindent felidézett, de erről, a számára talán kellemetlen vagy kínos emlékeket keltő próbafolyamatról mintha „megfeledkezett” volna… Igaz, nem kérdezett rá a jelenlévő meghívott vendégek közül egy sem, pedig bizonyára nekik is volt némi kapcsolatuk Házy Erzsébettel, és ott volt az alkalom, tisztázni a mendemondákat. Ám úgy látszik még élnek bizonyos beidegződések, léteznek tabuk, melyek máig hatnak, legyűrve a természetes kíváncsiságot, nem bolygatni a múltat, kerülni mindazt, ami csorbíthatja Házy Erzsébet emberi méltóságát és tiszteletét. Ezzel egyet is értenék, de nem tudom, bizonyos szituációban, alkalom adtán, azért kissé megnyílhatnának egymás között mindazok, akik amúgy egy malomban őrölnek...
882 telramund 2007-10-26 21:40:46
Házy nem énekelte el csak próbálta.Nem szerzett örömöt Mihálynak,aki ugyancsak nem szerette és egyéb szerepeben nem tudta elképzelni,mint Szarka néni rongyaiban/bár a szerep nem rossz/.
Házy nem énekelte el csak próbálta.Nem szerzett örömöt Mihálynak,aki ugyancsak nem szerette és egyéb szerepeben nem tudta elképzelni,mint Szarka néni rongyaiban/bár a szerep nem rossz/.
881 tukán 2007-10-26 21:38:25 [Válasz erre: 879 Búbánat 2007-10-26 13:33:23]
A szerep lebecsüléséről szó sincs. Gyüjtőgeted a dokumentumokat, ami fantasztikus kitartásra vall. Ám, ha ismerted volna Házy Művésznőt, talán a lényegét is látnád! Mindhalálig primadonna volt.
A szerep lebecsüléséről szó sincs. Gyüjtőgeted a dokumentumokat, ami fantasztikus kitartásra vall. Ám, ha ismerted volna Házy Művésznőt, talán a lényegét is látnád! Mindhalálig primadonna volt.
880 tukán 2007-10-26 17:19:25 [Válasz erre: 879 Búbánat 2007-10-26 13:33:23]
Ha a Művésznő élne, ezért jól megkapnád a magadét.
Ha a Művésznő élne, ezért jól megkapnád a magadét.
879 Búbánat 2007-10-26 13:33:23 [Válasz erre: 878 tukán 2007-10-26 12:12:50]
Ezt a szerepet (sem kell) lebecsülni, egyébként az említett ismerősöm barátnője is megerősítette, hogy Házy Erzsébet énekelte Szarka nénit. miért beszéltek volna össze? A vitát nem mi fogjuk eldönteni. Ezt a szerepet addig is zárójelbe teszem, s ha odaérek, mint forrásra - ellenkező előjellel - hivatkozni fogok Rád, rátok is.
Ezt a szerepet (sem kell) lebecsülni, egyébként az említett ismerősöm barátnője is megerősítette, hogy Házy Erzsébet énekelte Szarka nénit. miért beszéltek volna össze? A vitát nem mi fogjuk eldönteni. Ezt a szerepet addig is zárójelbe teszem, s ha odaérek, mint forrásra - ellenkező előjellel - hivatkozni fogok Rád, rátok is.
878 tukán 2007-10-26 12:12:50 [Válasz erre: 874 Búbánat 2007-10-26 09:47:33]
Nem H.E. énekelt a nyilvános házi főpróbán! Miért ragaszkodsz ennyire ehhez a nem szerep-szerepéhez a Művésznőnek? Ez nem fair Tőled!
Nem H.E. énekelt a nyilvános házi főpróbán! Miért ragaszkodsz ennyire ehhez a nem szerep-szerepéhez a Művésznőnek? Ez nem fair Tőled!
877 tukán 2007-10-26 12:09:29 [Válasz erre: 873 IVA 2007-10-26 04:53:02]
Mihály András osztotta ki neki a Szarka nénit!
Mihály András osztotta ki neki a Szarka nénit!
876 Búbánat 2007-10-26 09:51:59
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 2. Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány - Édi – 1951. december 16. Magyar Állami Operaház – Városi (ma: Erkel) Színház Fordította: Harsányi Zsolt, átdolgozta: Innocent Vince Ernő Zenéjét átdolgozta és újra hangszerelte: Polgár Tibor Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Koreográfus: Harangozó Gyula Rendező: Nádasdy Kálmán Karmester: Kerekes János Szereposztás: Schubert, zeneszerző: Fehér Pál Schober, költő: Reményi Sándor Schwindl, festő: Pálfy Endre Gumpelwieser: Rissay Pál Vogl, tenorista: Angyal Nagy Gyula Scharntorff, finn nagykövet: Dárday Andor Tschöll papa: Apáthy Imre mv. Tschöll mama: Medgyaszay Vilma ÉDÍ: HÁZY ERZSÉBET Hédi: Cserhát Zsuzsa Médi: Gencsy Sári Lucia Grisi, énekesnő: Dobay Lívia Bruneder: Nádas Tibor Binder: Kövecses Béla Nowotny, titkos rendőr: Fekete Pál Ottenwahl, karmester: Márkus Lajos Első utcai énekes: Kishegyi Árpád Második utcai énekes: Labosche Gerald Sáni, pikkolo: Falus Péter Házmesterné: Szatmári Anna Brametzberger: Perényi László Wéberné: Szabó Józsa Első lakó: Lux Tibor Második lakó: Láng Alfréd Postás: Palács Béla Pincér: Jeney Tibor Táncok: Kun Zsuzsa, Fülöp Viktor, Bordy Bella, Eck Imre és a tánckar 1951. december 20.: Első utcai énekes: Kishegyi Árpád, a többi szereplő ugyanazok 1951. december 25.: Kerekes János – Rösler Endre, Melis György, Pálfy Endre, Várhelyi Endre, Angyal Nagy Gyula, Lendvay Andor, Maleczky Oszkár, Medgyaszay Vilma, Házy Erzsébet, Cserhát Zsuzsa, Páka Jolán, Dobay Lívia, Katona Lajos, Kövecses Béla, Fekete Pál, Márkus Lajos, Lux Tibor, Pásztor Lajos, Falus Péter, Medgyaszay Vilma, Perényi László, Szabó Józsa, Lux Tibor, Láng Alfréd, Palács Béla, Jeney Tibor 1952. január 6.: Vogl, tenorista: Lóránt György Nowotny, titkos rendőr: Ordelt Lajos 1952. március 22.: Hédi: Gáncs Edit Médi: Gyurkovics Mária 1952. április 1.: Schubert: Kishegyi Árpád Lucia Grisi, énekesnő: Szilvássy Margit 1955. március 8.: Karmester: Tóth Péter Schubert: Nagy Pál László Vogl, tenorista: Somogyváry Lajos Tschöll mama: Budanovits Mária
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 2. Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány - Édi – 1951. december 16. Magyar Állami Operaház – Városi (ma: Erkel) Színház Fordította: Harsányi Zsolt, átdolgozta: Innocent Vince Ernő Zenéjét átdolgozta és újra hangszerelte: Polgár Tibor Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Koreográfus: Harangozó Gyula Rendező: Nádasdy Kálmán Karmester: Kerekes János Szereposztás: Schubert, zeneszerző: Fehér Pál Schober, költő: Reményi Sándor Schwindl, festő: Pálfy Endre Gumpelwieser: Rissay Pál Vogl, tenorista: Angyal Nagy Gyula Scharntorff, finn nagykövet: Dárday Andor Tschöll papa: Apáthy Imre mv. Tschöll mama: Medgyaszay Vilma ÉDÍ: HÁZY ERZSÉBET Hédi: Cserhát Zsuzsa Médi: Gencsy Sári Lucia Grisi, énekesnő: Dobay Lívia Bruneder: Nádas Tibor Binder: Kövecses Béla Nowotny, titkos rendőr: Fekete Pál Ottenwahl, karmester: Márkus Lajos Első utcai énekes: Kishegyi Árpád Második utcai énekes: Labosche Gerald Sáni, pikkolo: Falus Péter Házmesterné: Szatmári Anna Brametzberger: Perényi László Wéberné: Szabó Józsa Első lakó: Lux Tibor Második lakó: Láng Alfréd Postás: Palács Béla Pincér: Jeney Tibor Táncok: Kun Zsuzsa, Fülöp Viktor, Bordy Bella, Eck Imre és a tánckar 1951. december 20.: Első utcai énekes: Kishegyi Árpád, a többi szereplő ugyanazok 1951. december 25.: Kerekes János – Rösler Endre, Melis György, Pálfy Endre, Várhelyi Endre, Angyal Nagy Gyula, Lendvay Andor, Maleczky Oszkár, Medgyaszay Vilma, Házy Erzsébet, Cserhát Zsuzsa, Páka Jolán, Dobay Lívia, Katona Lajos, Kövecses Béla, Fekete Pál, Márkus Lajos, Lux Tibor, Pásztor Lajos, Falus Péter, Medgyaszay Vilma, Perényi László, Szabó Józsa, Lux Tibor, Láng Alfréd, Palács Béla, Jeney Tibor 1952. január 6.: Vogl, tenorista: Lóránt György Nowotny, titkos rendőr: Ordelt Lajos 1952. március 22.: Hédi: Gáncs Edit Médi: Gyurkovics Mária 1952. április 1.: Schubert: Kishegyi Árpád Lucia Grisi, énekesnő: Szilvássy Margit 1955. március 8.: Karmester: Tóth Péter Schubert: Nagy Pál László Vogl, tenorista: Somogyváry Lajos Tschöll mama: Budanovits Mária
875 Búbánat 2007-10-26 09:51:02
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 1. Giuseppe Verdi: Rigoletto - Apród – 1951. december 6. Magyar Állami Operaház – Városi (ma: Erkel) Színház Fordította: Blum Tamás Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Rendező: Nádasdy Kálmán Karmester: Komor Vilmos Szereposztás: A herceg: Engel József Rigoletto: Palló Imre Gilda: Gyurkovics Mária Sparafucile: Bencze Miklós Magdalena: Németh Anna Monterone: Tóth Lajos Marullo: Klug Ferenc Borsa: Lóránt György Ceprano gróf: Lorencz Kornélia Giovanna: Virág Ilona APRÓD: HÁZY ERZSÉBET Porkoláb: Molnár László Első bemutatkozása volt az opera színpadán, nem sok előadáson énekelte ezt a piciny szerepet, hamarosan nagyobb feladatokat kapott...
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57. 1. Giuseppe Verdi: Rigoletto - Apród – 1951. december 6. Magyar Állami Operaház – Városi (ma: Erkel) Színház Fordította: Blum Tamás Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Rendező: Nádasdy Kálmán Karmester: Komor Vilmos Szereposztás: A herceg: Engel József Rigoletto: Palló Imre Gilda: Gyurkovics Mária Sparafucile: Bencze Miklós Magdalena: Németh Anna Monterone: Tóth Lajos Marullo: Klug Ferenc Borsa: Lóránt György Ceprano gróf: Lorencz Kornélia Giovanna: Virág Ilona APRÓD: HÁZY ERZSÉBET Porkoláb: Molnár László Első bemutatkozása volt az opera színpadán, nem sok előadáson énekelte ezt a piciny szerepet, hamarosan nagyobb feladatokat kapott...
874 Búbánat 2007-10-26 09:47:33
Rendben, akkor csak a nyilvános főpróbáig jutott. Így azért megemlítem a szereplista végén. Köszönöm.
Rendben, akkor csak a nyilvános főpróbáig jutott. Így azért megemlítem a szereplista végén. Köszönöm.
873 IVA 2007-10-26 04:53:02 [Válasz erre: 869 Búbánat 2007-10-25 22:18:22]
Kedves Búbánat, jöttem Tukán és Telramund véleményét erősíteni. Én is jelen voltam a premieren és a későbbi előadásokon is. Házy sosem lépett fel Szarka néniként. (Egy idő után Lehoczky Éva állt be a szerepbe.) Abban a tévés megemlékezésben, amelyet már említettem máskor, Mihály András is elmondta, hogy Házy Erzsébetet vérbeli primadonnai személyisége meggátolta abban, hogy kiálljon egy nem fő-, illetve karakterszerepben.
Kedves Búbánat, jöttem Tukán és Telramund véleményét erősíteni. Én is jelen voltam a premieren és a későbbi előadásokon is. Házy sosem lépett fel Szarka néniként. (Egy idő után Lehoczky Éva állt be a szerepbe.) Abban a tévés megemlékezésben, amelyet már említettem máskor, Mihály András is elmondta, hogy Házy Erzsébetet vérbeli primadonnai személyisége meggátolta abban, hogy kiálljon egy nem fő-, illetve karakterszerepben.
871 tukán 2007-10-25 23:28:35 [Válasz erre: 869 Búbánat 2007-10-25 22:18:22]
szarkanéni....szarkanéni Hát hagyd ott a listádon! Ne légy kicsinyes! Nem volt szerepe! Az volt szerepe , amit meg akart csinálni, de ezt nem ! Bár ebben is zseniális lett volna. Kérdezd azokat, akik benne voltak a produkcióban: Tokody, B.Nagy Melis, Miller,etc. Ott a SZÍNPADON! Szavahihető barátod téved! Házy , ha Szarka néniként próbált is, sosem lett Szarka néni, mert nem akart az lenni! Sokan szerették volna látni, hallani (kárörvendőn!) ebben a figurában de nem ezt akarta búcsuként, utolsó szerepemlékként!
szarkanéni....szarkanéni Hát hagyd ott a listádon! Ne légy kicsinyes! Nem volt szerepe! Az volt szerepe , amit meg akart csinálni, de ezt nem ! Bár ebben is zseniális lett volna. Kérdezd azokat, akik benne voltak a produkcióban: Tokody, B.Nagy Melis, Miller,etc. Ott a SZÍNPADON! Szavahihető barátod téved! Házy , ha Szarka néniként próbált is, sosem lett Szarka néni, mert nem akart az lenni! Sokan szerették volna látni, hallani (kárörvendőn!) ebben a figurában de nem ezt akarta búcsuként, utolsó szerepemlékként!
870 telramund 2007-10-25 23:14:51 [Válasz erre: 869 Búbánat 2007-10-25 22:18:22]
A premieren én is ott voltam és Moldován Stefánia énekelte Szarka nénit.
A premieren én is ott voltam és Moldován Stefánia énekelte Szarka nénit.
869 Búbánat 2007-10-25 22:18:22
Egy jó barátom, aki sokat látta Házy Erzsébetet az Operában, s akiben maximálisan megbízom és szavahihető embernek tartom, a napokban, amikor meghallotta tőlem, hogy \"rászálltam\" Házy Erzsébetre, meglepetésemre egyből az ő Szarka nénijét emlegette; direkt többször rákérdeztem, felvetve, hogy úgy tudtam, visszaadta ezt a szerepet, ám ő továbbra is határozottan állította nekem, hogy Házy énekelt a Köpenyben, ugyanis ott volt azon az előadáson, látta-hallotta őt! Leírta jelmezét is, amit az előadáson viselt. Momentán arra már nem emlékszik, hogy melyik előadást látta, de megismételte, hogy Házy benne volt a produkcióban. Ha elfogadom a ti állításotokat, el kell fogadnom az övét is. A megoldás az lehet, hogy ismerősöm akkor a nyilvános főpróbát látta! Hozzátenném még, a Pesti Műsor leközölte a teljes szereposztást, az első két előadáson (1980. október 18. és 21.) Házy Erzsébet neve még szerepelt a műsorfüzetben. A további előadásokat már valóban nem Házy neve fémjelezte, hanem Moldován Stefániáé, később még Dobránszky Zsuzsa is elénekelte Szarka nénit. Na most, ha elfogadjuk azt, hogy Házy Erzsébet csak a főpróbáig jutott el, akkor is egy új szerepének tekinthető a Szarka néni, mert csak megtanulta azt, csak bemutatta és elénekelte az Erkel Színházban, 1980 októberében! Ebből a megfontolásból - úgy gondolom – ,mégiscsak a szereplistán kell hagynom Szarka nénit. Amikor odajutok, utolsó szerepeként, a teljes „színlapot” a helyén hozni fogom.
Egy jó barátom, aki sokat látta Házy Erzsébetet az Operában, s akiben maximálisan megbízom és szavahihető embernek tartom, a napokban, amikor meghallotta tőlem, hogy \"rászálltam\" Házy Erzsébetre, meglepetésemre egyből az ő Szarka nénijét emlegette; direkt többször rákérdeztem, felvetve, hogy úgy tudtam, visszaadta ezt a szerepet, ám ő továbbra is határozottan állította nekem, hogy Házy énekelt a Köpenyben, ugyanis ott volt azon az előadáson, látta-hallotta őt! Leírta jelmezét is, amit az előadáson viselt. Momentán arra már nem emlékszik, hogy melyik előadást látta, de megismételte, hogy Házy benne volt a produkcióban. Ha elfogadom a ti állításotokat, el kell fogadnom az övét is. A megoldás az lehet, hogy ismerősöm akkor a nyilvános főpróbát látta! Hozzátenném még, a Pesti Műsor leközölte a teljes szereposztást, az első két előadáson (1980. október 18. és 21.) Házy Erzsébet neve még szerepelt a műsorfüzetben. A további előadásokat már valóban nem Házy neve fémjelezte, hanem Moldován Stefániáé, később még Dobránszky Zsuzsa is elénekelte Szarka nénit. Na most, ha elfogadjuk azt, hogy Házy Erzsébet csak a főpróbáig jutott el, akkor is egy új szerepének tekinthető a Szarka néni, mert csak megtanulta azt, csak bemutatta és elénekelte az Erkel Színházban, 1980 októberében! Ebből a megfontolásból - úgy gondolom – ,mégiscsak a szereplistán kell hagynom Szarka nénit. Amikor odajutok, utolsó szerepeként, a teljes „színlapot” a helyén hozni fogom.
868 telramund 2007-10-25 20:34:33
Házyt barátai meggyőzték,hogy ezt a szerepet nem kellene elénekelnie-Ő még abban az időben is \"Manon\" volt bár már régen sajnos nem tudta elénekelni.Igy már a főpróbát sem csinálta meg.És ez igy volt jó!
Házyt barátai meggyőzték,hogy ezt a szerepet nem kellene elénekelnie-Ő még abban az időben is \"Manon\" volt bár már régen sajnos nem tudta elénekelni.Igy már a főpróbát sem csinálta meg.És ez igy volt jó!
867 tukán 2007-10-25 18:25:54 [Válasz erre: 865 Búbánat 2007-10-25 15:59:02]
Szarka nénit NEM énekelt! Meggondolta.
Szarka nénit NEM énekelt! Meggondolta.
866 Búbánat 2007-10-25 16:07:58 [Válasz erre: 865 Búbánat 2007-10-25 15:59:02]
A következő hetekben ezt veszem sorra. Feltüntetem az első előadás dátumát, a szövegkönyv magyarra fordítóját, a díszlet- és jelmeztervezőnek a nevét, a koreográfust, a rendezőt és a karmestert. Ismertetem az előadás teljes szereplistáját, de a további előadások közreműködőit is felsorolom, hiszen az is lényeges számunkra, Házy Erzsébet a későbbi évek folyamán még kikkel, új partnerekkel, hazai és külföldi vendégművészekkel (énekesekkel, karmesterekkel) együtt szerepelt a színpadon az adott darabban – esetleg új rendezésbe is beállva. Bizonyos szerepeit sok éven keresztül játszotta-énekelte, de volt olyan szerepe is, amit csak egész rövid ideig alakított vagy legalábbis érezhette magáénak… - vagy azért mert „kinőtte”, vagy, mert ideje korán elvették tőle, vagy, mert kikerült a repertoárból, vagy, mert ő adta vissza azt… A „kommentároktól” tartózkodni fogok, tényleg csak a szerepekre és a közreműködőkre koncentrálok. Azt hiszem, számunkra az a fontos, érdekes meg tanulságos: ismerni – tudni, Házy Erzsébet művészi pályája során milyen darabokban játszott, milyen szerepeket kapott- formált meg, mikor, kikkel és mennyi ideig énekelte azokat az operában.
A következő hetekben ezt veszem sorra. Feltüntetem az első előadás dátumát, a szövegkönyv magyarra fordítóját, a díszlet- és jelmeztervezőnek a nevét, a koreográfust, a rendezőt és a karmestert. Ismertetem az előadás teljes szereplistáját, de a további előadások közreműködőit is felsorolom, hiszen az is lényeges számunkra, Házy Erzsébet a későbbi évek folyamán még kikkel, új partnerekkel, hazai és külföldi vendégművészekkel (énekesekkel, karmesterekkel) együtt szerepelt a színpadon az adott darabban – esetleg új rendezésbe is beállva. Bizonyos szerepeit sok éven keresztül játszotta-énekelte, de volt olyan szerepe is, amit csak egész rövid ideig alakított vagy legalábbis érezhette magáénak… - vagy azért mert „kinőtte”, vagy, mert ideje korán elvették tőle, vagy, mert kikerült a repertoárból, vagy, mert ő adta vissza azt… A „kommentároktól” tartózkodni fogok, tényleg csak a szerepekre és a közreműködőkre koncentrálok. Azt hiszem, számunkra az a fontos, érdekes meg tanulságos: ismerni – tudni, Házy Erzsébet művészi pályája során milyen darabokban játszott, milyen szerepeket kapott- formált meg, mikor, kikkel és mennyi ideig énekelte azokat az operában.
865 Búbánat 2007-10-25 15:59:02 [Válasz erre: 864 Búbánat 2007-10-25 15:57:39]
Ismereteim szerint és a kigyűjtésem alapján Házy Erzsébet a következő 57 szerepet formálta meg az Operaház illetve az Erkel (korábbi nevén:Városi) Színház színpadán: 1. Verdi: Rigoletto – Apród – 1951. december 6. Városi (ma: Erkel) Színház 2. Schubert - Berté: Három a kislány – Édi – 1951. december 16. Városi (ma: Erkel) Színház 3. Mozart: Figaro házassága – Első lány – 1952. március 27. Operaház 4. Verdi. Az álarcosbál – Oszkár – 1952. május 4. Operaház 5. J. Strauss. A denevér – Adél – 1952. október 24. Városi (ma: Erkel) Színház 6. Mascagni: Parasztbecsület – Lola – 1952. november 8. Városi (ma: Erkel) Színház 7. Mozart: Varázsfuvola – I. Nemtő – 1953. február 17. Operaház 8. Schubert - Berté: Három a kislány – Hédi – 1953. február 20. Városi (ma: Erkel) Színház 9. Schubert - Berté: Három a kislány – Médi – 1953. március 11. Városi (ma: Erkel) Színház 10. Ránki: Pomádé király új ruhája – Dzsufi – 1953. június 9. Városi (ma: Erkel) Színház 11. Verdi: Rigoletto – Ceprano grófné – 1953. november 14. Operaház 12. Mejtusz: Az ifjú gárda – Kláva Kovaljeva – 1953. december 20. Operaház 13. Donizetti: Don Pasquale – Norina – 1954. október 29. Operaház 14. Csajkovszkij: Anyegin – Tatjana – 1955. február 4. Operaház 15. Bizet. Carmen – Frasquita – 1955. március 6. Operaház 16. Mozart: Varázsfuvola – Papagena – 1955. április 12. Operaház 17. Mozart: Figaro házassága – Cherubin – 1955. május 14. Operaház 18. Verdi: Falstaff – Annuska – 1955. november 12. Operaház 19. Beethoven: Fidelio – Marcellina – Csak annyi információm van, hogy az ötvenes évek közepén énekelte az Operaházban Sárdyval és Székellyel. 20. Puccini: Bohémélet – Mimi – 1957. szeptember 19. Operaház 21. Gluck: Orfeusz – Ámor – 1957. október 10. Operaház 22. Offenbach: Hoffmann meséi – Antónia – 1957. december 14. Erkel Színház 23. Mozart: Szöktetés a szerájból – Blonde – 1958. március 30. Operaház 24. Poldini: Farsangi lakodalom – Zsuzsika – 1958. május 4. Erkel Színház 25. Puccini: Turandot – Liu – 1959. január 8. Operaház 26. Auber: Fra Diavolo – Zerlina – 1959. február 1. Erkel Színház 27. Mozart: Varázsfuvola – Pamina – 1960. február 24. Operaház 28. Rossini: Ory grófja – Isolier – 1960. március 20. Erkel Színház 29. Britten Albert Herring – Emmie – 1960. október 23. Operaház 30. Janacek: Katja Kabanova – Katja – 1961. március 10. Operaház 31. Puccini: Manon Lescaut – Manon – 1961. december 22. Operaház 32. Erkel: Brankovics György – Brankovics egyik fia, István – 1962. június 21. Erkel Színház 33. Kodály: Háry János – Örzse – 1962. december 16. Operaház 34. J. Strauss: A cigánybáró – Szaffi – 1962. december 31. Erkel Színház 35. Debussy: Pelléas és Mélisande – Mélisande – 1963. május 24. Operaház 36. Orff: Az okos lány – A lány – 1964. május 7. Erkel Színház 37. Menotti: A telefon – Lucy - 1964. május 10. Erkel Színház 38. Szokolay: Vérnász – Menyasszony – 1964. október 31. Operaház 39. Puccini: A nyugat lánya – Minnie – 1966. április 16. Erkel Színház 40. Mihály: Együtt és egyedül – Leány – 1966. november 5. Operaház 41. Weill: Mahagonny városának tündöklése és bukása - Jenny Smith – 1967. március 19. Operaház 42. R. Strauss: Ariadne Naxos szigetén – Komponista – 1967. október 27. Operaház 43. Leoncavallo: Bajazzók – Nedda – 1967. november 25. Erkel Színház 44. Monteverdi: Poppea megkoronázása – Poppea – 1969. január 19. Operaház 45. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Éva – 1968. április 5. Operaház 46. Szokolay: Hamlet – Ophélia – 1969. október 19. Operaház 47. Petrovics: Bűn és bűnhődés – Szonja – 1969. október 26. Operaház 48. Gershwin: Porgy és Bess – 1970. február 6. Erkel Színház 49. R. Strauss: A rózsalovag – Octavian – 1971. február 26. Operaház 50. Puccini: Pillangókisasszony – Cso-cso-szán – 1971. május 23. Erkel Színház 51. Petrovics: Lysistraté – Lysistraté – 1971. november 3. Operaház 52. R. Strauss: Salome – Salome – 1972. május 26. Operaház 53. Szokolay: Sámson – Delila – 1973. október 26. Operaház 54. J. Strauss: A denevér – Rosalinda – 1973. december 31. 55. Britten: Koldusopera – Polly – 1975. január 5. Operaház 56. Csajkovszkij: Pikk dáma – Liza – 1977. március 31. Erkel Színház 57. Puccini: A köpeny – Szarka néni – 1980. október 18. Erkel Színház
Ismereteim szerint és a kigyűjtésem alapján Házy Erzsébet a következő 57 szerepet formálta meg az Operaház illetve az Erkel (korábbi nevén:Városi) Színház színpadán: 1. Verdi: Rigoletto – Apród – 1951. december 6. Városi (ma: Erkel) Színház 2. Schubert - Berté: Három a kislány – Édi – 1951. december 16. Városi (ma: Erkel) Színház 3. Mozart: Figaro házassága – Első lány – 1952. március 27. Operaház 4. Verdi. Az álarcosbál – Oszkár – 1952. május 4. Operaház 5. J. Strauss. A denevér – Adél – 1952. október 24. Városi (ma: Erkel) Színház 6. Mascagni: Parasztbecsület – Lola – 1952. november 8. Városi (ma: Erkel) Színház 7. Mozart: Varázsfuvola – I. Nemtő – 1953. február 17. Operaház 8. Schubert - Berté: Három a kislány – Hédi – 1953. február 20. Városi (ma: Erkel) Színház 9. Schubert - Berté: Három a kislány – Médi – 1953. március 11. Városi (ma: Erkel) Színház 10. Ránki: Pomádé király új ruhája – Dzsufi – 1953. június 9. Városi (ma: Erkel) Színház 11. Verdi: Rigoletto – Ceprano grófné – 1953. november 14. Operaház 12. Mejtusz: Az ifjú gárda – Kláva Kovaljeva – 1953. december 20. Operaház 13. Donizetti: Don Pasquale – Norina – 1954. október 29. Operaház 14. Csajkovszkij: Anyegin – Tatjana – 1955. február 4. Operaház 15. Bizet. Carmen – Frasquita – 1955. március 6. Operaház 16. Mozart: Varázsfuvola – Papagena – 1955. április 12. Operaház 17. Mozart: Figaro házassága – Cherubin – 1955. május 14. Operaház 18. Verdi: Falstaff – Annuska – 1955. november 12. Operaház 19. Beethoven: Fidelio – Marcellina – Csak annyi információm van, hogy az ötvenes évek közepén énekelte az Operaházban Sárdyval és Székellyel. 20. Puccini: Bohémélet – Mimi – 1957. szeptember 19. Operaház 21. Gluck: Orfeusz – Ámor – 1957. október 10. Operaház 22. Offenbach: Hoffmann meséi – Antónia – 1957. december 14. Erkel Színház 23. Mozart: Szöktetés a szerájból – Blonde – 1958. március 30. Operaház 24. Poldini: Farsangi lakodalom – Zsuzsika – 1958. május 4. Erkel Színház 25. Puccini: Turandot – Liu – 1959. január 8. Operaház 26. Auber: Fra Diavolo – Zerlina – 1959. február 1. Erkel Színház 27. Mozart: Varázsfuvola – Pamina – 1960. február 24. Operaház 28. Rossini: Ory grófja – Isolier – 1960. március 20. Erkel Színház 29. Britten Albert Herring – Emmie – 1960. október 23. Operaház 30. Janacek: Katja Kabanova – Katja – 1961. március 10. Operaház 31. Puccini: Manon Lescaut – Manon – 1961. december 22. Operaház 32. Erkel: Brankovics György – Brankovics egyik fia, István – 1962. június 21. Erkel Színház 33. Kodály: Háry János – Örzse – 1962. december 16. Operaház 34. J. Strauss: A cigánybáró – Szaffi – 1962. december 31. Erkel Színház 35. Debussy: Pelléas és Mélisande – Mélisande – 1963. május 24. Operaház 36. Orff: Az okos lány – A lány – 1964. május 7. Erkel Színház 37. Menotti: A telefon – Lucy - 1964. május 10. Erkel Színház 38. Szokolay: Vérnász – Menyasszony – 1964. október 31. Operaház 39. Puccini: A nyugat lánya – Minnie – 1966. április 16. Erkel Színház 40. Mihály: Együtt és egyedül – Leány – 1966. november 5. Operaház 41. Weill: Mahagonny városának tündöklése és bukása - Jenny Smith – 1967. március 19. Operaház 42. R. Strauss: Ariadne Naxos szigetén – Komponista – 1967. október 27. Operaház 43. Leoncavallo: Bajazzók – Nedda – 1967. november 25. Erkel Színház 44. Monteverdi: Poppea megkoronázása – Poppea – 1969. január 19. Operaház 45. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Éva – 1968. április 5. Operaház 46. Szokolay: Hamlet – Ophélia – 1969. október 19. Operaház 47. Petrovics: Bűn és bűnhődés – Szonja – 1969. október 26. Operaház 48. Gershwin: Porgy és Bess – 1970. február 6. Erkel Színház 49. R. Strauss: A rózsalovag – Octavian – 1971. február 26. Operaház 50. Puccini: Pillangókisasszony – Cso-cso-szán – 1971. május 23. Erkel Színház 51. Petrovics: Lysistraté – Lysistraté – 1971. november 3. Operaház 52. R. Strauss: Salome – Salome – 1972. május 26. Operaház 53. Szokolay: Sámson – Delila – 1973. október 26. Operaház 54. J. Strauss: A denevér – Rosalinda – 1973. december 31. 55. Britten: Koldusopera – Polly – 1975. január 5. Operaház 56. Csajkovszkij: Pikk dáma – Liza – 1977. március 31. Erkel Színház 57. Puccini: A köpeny – Szarka néni – 1980. október 18. Erkel Színház
