1390 Búbánat 2009-01-13 09:15:42 [Válasz erre: 1266 Búbánat 2008-08-07 21:51:02]
Kiegészítés (1266 sorszám): Szirmai Albert: Gróf Rinaldo A rádiófelvételről még egy részletet említek: Rózsi és Balázs egy másik vidám kettőse „Csincsalavér” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)
Kiegészítés (1266 sorszám): Szirmai Albert: Gróf Rinaldo A rádiófelvételről még egy részletet említek: Rózsi és Balázs egy másik vidám kettőse „Csincsalavér” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)
1389 Búbánat 2009-01-12 11:10:29 [Válasz erre: 553 Búbánat 2007-02-19 10:23:56]
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek) Házy Erzsébet összes rádiós felvételeinek sorában az 553. sorszám alatt hoztam: Huszka Jenő (1875 – 1960): Lili bárónő - 1964 /Bemutató: 1919. március 7. Városi Színház, Budapest/ Operett három felvonásban Rádió Dalszínháza felvétele - keresztmetszet Szövegét Martos Ferenc írta. Szereposztás: Malomszegi Lili, bárónő – Házy Erzsébet Illésházy László, gróf – Ilosfalvy Róbert Malomszegi Ernő, báró - Melis György Sasvári Clarisse, színésznő – Koltay Valéria Remeteházi Galambos Frédi – Kishegyi Árpád Helyesbítés: a felvételen nem az MRT Szimfonikus Zenekara működött közre, hanem a Magyar Állami Operaház Zenekara. És az MRT Énekkara szerepel még a felvételen. Vezényel: Sebestyén András Házy Erzsébet a rádiófelvételen a következő számokban énekel: - Dal: „Bíborban ég, az alkony ég….. Egy férfi képe van a szívem közepében…” (Házy) - Kettős: „Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pille szárnyon!...” (Ilosfalvy, Házy) - Zsoké induló: (Házy) - Lili dala és a gavallérok kara: „Mi kell a férfiaknak… Csók, nem is igaz tán…” (Házy, Kishegyi, énekkar) - Hármas Házy, Kishegyi, Melis) - Kettős: „Szellők szárnyán, jöjj velem, repülj velem.…” (Házy, Ilosfalvy) A rádiófelvételen hallható fenti számokat kiegészítem még a következő részletekkel: - Nyitány - Vidám kettős: „Gyere, csókolj meg, ha szeretsz, tubicám” (Koltay, Kishegyi) - Az 1. felvonás fináléja (Házy, Ilosfalvy, Kishegyi, énekkar) - Hitelezők kara (énekkar) - Grizett-keringő (Koltay, Ilosfalvy) - Vidám kettős: „Drágám, engem sohse féltsen” (Koltay, Kishegyi) A rádió már korábban is vett fel részleteket Huszka operettjéből. Az ötvenes évekből való az a felvétel, melyen km.: Gencsy Sári, Gyurkovics Mária, Vámos Ágnes, Svéd Sándor, Sárdy János, az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Vezényel: Polgár Tibor Újabb, ezúttal teljes felvételt készített a rádió Huszka operettjéből az 1980-as évek elején: Km.: Hűvösvölgyi Ildikó, Kukely Júlia, Zempléni Mária, Molnár András, Rozsos István, Melis György, az MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Az 1964-es keresztmetszet elvezénylése után közel húsz évvel ismét Sebestyén András állt a rádió zenekara élén… És vissza a hatvanas évekhez, az évtized végén megint részleteket vett fel a rádió a Lili bárónőből. Ezen is énekel Ilosfalvy Róbert, partnerei azonban itt: Németh Marika, Zentay Anna és Rátonyi Róbert, az MR szimfonikusokat Kerekes János vezényelte.
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek) Házy Erzsébet összes rádiós felvételeinek sorában az 553. sorszám alatt hoztam: Huszka Jenő (1875 – 1960): Lili bárónő - 1964 /Bemutató: 1919. március 7. Városi Színház, Budapest/ Operett három felvonásban Rádió Dalszínháza felvétele - keresztmetszet Szövegét Martos Ferenc írta. Szereposztás: Malomszegi Lili, bárónő – Házy Erzsébet Illésházy László, gróf – Ilosfalvy Róbert Malomszegi Ernő, báró - Melis György Sasvári Clarisse, színésznő – Koltay Valéria Remeteházi Galambos Frédi – Kishegyi Árpád Helyesbítés: a felvételen nem az MRT Szimfonikus Zenekara működött közre, hanem a Magyar Állami Operaház Zenekara. És az MRT Énekkara szerepel még a felvételen. Vezényel: Sebestyén András Házy Erzsébet a rádiófelvételen a következő számokban énekel: - Dal: „Bíborban ég, az alkony ég….. Egy férfi képe van a szívem közepében…” (Házy) - Kettős: „Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pille szárnyon!...” (Ilosfalvy, Házy) - Zsoké induló: (Házy) - Lili dala és a gavallérok kara: „Mi kell a férfiaknak… Csók, nem is igaz tán…” (Házy, Kishegyi, énekkar) - Hármas Házy, Kishegyi, Melis) - Kettős: „Szellők szárnyán, jöjj velem, repülj velem.…” (Házy, Ilosfalvy) A rádiófelvételen hallható fenti számokat kiegészítem még a következő részletekkel: - Nyitány - Vidám kettős: „Gyere, csókolj meg, ha szeretsz, tubicám” (Koltay, Kishegyi) - Az 1. felvonás fináléja (Házy, Ilosfalvy, Kishegyi, énekkar) - Hitelezők kara (énekkar) - Grizett-keringő (Koltay, Ilosfalvy) - Vidám kettős: „Drágám, engem sohse féltsen” (Koltay, Kishegyi) A rádió már korábban is vett fel részleteket Huszka operettjéből. Az ötvenes évekből való az a felvétel, melyen km.: Gencsy Sári, Gyurkovics Mária, Vámos Ágnes, Svéd Sándor, Sárdy János, az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Vezényel: Polgár Tibor Újabb, ezúttal teljes felvételt készített a rádió Huszka operettjéből az 1980-as évek elején: Km.: Hűvösvölgyi Ildikó, Kukely Júlia, Zempléni Mária, Molnár András, Rozsos István, Melis György, az MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Az 1964-es keresztmetszet elvezénylése után közel húsz évvel ismét Sebestyén András állt a rádió zenekara élén… És vissza a hatvanas évekhez, az évtized végén megint részleteket vett fel a rádió a Lili bárónőből. Ezen is énekel Ilosfalvy Róbert, partnerei azonban itt: Németh Marika, Zentay Anna és Rátonyi Róbert, az MR szimfonikusokat Kerekes János vezényelte.
1388 Búbánat 2009-01-12 11:08:08 [Válasz erre: 1385 Búbánat 2009-01-11 11:14:36]
És Fall operettjében nem énekel Házy Erzsébet ezen a lemezen.
És Fall operettjében nem énekel Házy Erzsébet ezen a lemezen.
1387 Haandel 2009-01-11 16:07:00 [Válasz erre: 1386 Haandel 2009-01-11 16:03:41]
Hrabina Marica 2009-01-25, 11.00-12.45, [url]http://www.tvp.pl/program-telewizyjny?offset=0;TVP Kultura[/url] - lengyel díjmentes műholdas TV csatorna - Astra 19.2E/HotBird 13E)
Hrabina Marica 2009-01-25, 11.00-12.45, [url]http://www.tvp.pl/program-telewizyjny?offset=0;TVP Kultura[/url] - lengyel díjmentes műholdas TV csatorna - Astra 19.2E/HotBird 13E)
1386 Haandel 2009-01-11 16:03:41 [Válasz erre: 1372 Búbánat 2009-01-05 11:53:19]
A TVP Kultura-n január 4-n elindult a 'Karnawał z operetką' c. sorozat (vasárnaponként 11.00; l. Operett, mint színpadi műfaj - 1623). Január 25-n adni fogják a [url]http://www.hmv.co.jp/product/detail/2615572;Hrabina Marica[/url] c. operettfilmet. Erzsébet Házy (Gräfin Mariza), René Kollo (Graf Tassilo), Dagmar Koller (Lisa), Kurt Huemer (Koloman Zsupan), Benno Kusche (Fürst Populescu), Ljuba Welitsch (Fürstin Bozena), Kurt Großkurth (Tschekko), Irma Patkós (Mamutschka), Olivera Miljakovic (Manja), Zoltán Latinovits (Penizek), Szilvia Sunyovszky (Ilka), Károly Mécs (Liebenberg), Sándor Suka (Friseur), Ottó Berényi (Péter), Rudolf Romhányi (Sándor) Musikalische Leitung: Wolfgang Ebert Wiener Operettenchor, Gumpoldskirchner Spatzen, Wiener Symphoniker Inszenierung: Eugen York, Bühnenbild: Otto Pischinger, Kostüme: Irms Pauli, Choreographie: Antal Fodor Regie: Eugen York
A TVP Kultura-n január 4-n elindult a 'Karnawał z operetką' c. sorozat (vasárnaponként 11.00; l. Operett, mint színpadi műfaj - 1623). Január 25-n adni fogják a [url]http://www.hmv.co.jp/product/detail/2615572;Hrabina Marica[/url] c. operettfilmet. Erzsébet Házy (Gräfin Mariza), René Kollo (Graf Tassilo), Dagmar Koller (Lisa), Kurt Huemer (Koloman Zsupan), Benno Kusche (Fürst Populescu), Ljuba Welitsch (Fürstin Bozena), Kurt Großkurth (Tschekko), Irma Patkós (Mamutschka), Olivera Miljakovic (Manja), Zoltán Latinovits (Penizek), Szilvia Sunyovszky (Ilka), Károly Mécs (Liebenberg), Sándor Suka (Friseur), Ottó Berényi (Péter), Rudolf Romhányi (Sándor) Musikalische Leitung: Wolfgang Ebert Wiener Operettenchor, Gumpoldskirchner Spatzen, Wiener Symphoniker Inszenierung: Eugen York, Bühnenbild: Otto Pischinger, Kostüme: Irms Pauli, Choreographie: Antal Fodor Regie: Eugen York
1385 Búbánat 2009-01-11 11:14:36 [Válasz erre: 1384 Haandel 2009-01-10 17:59:13]
Az esetleges félreértés elkerülése végett: Leo Fall komponálta a Die Dollarprinzessin c. operettet, amelyet 1907-ben mutattak be Bécsben, s 1908-ban már Budapesten is előadták Dollárkirálynő címen.
Az esetleges félreértés elkerülése végett: Leo Fall komponálta a Die Dollarprinzessin c. operettet, amelyet 1907-ben mutattak be Bécsben, s 1908-ban már Budapesten is előadták Dollárkirálynő címen.
1384 Haandel 2009-01-10 17:59:13
[url]http://cgi.ebay.at/2LP-GRAEFIN-MARIZA-Die-Dollarprinzessin_W0QQitemZ260313488977QQcmdZViewItemQQimsxZ20081110?IMSfp=TL081110126001r14459#ebayphotohosting;Gräfin Mariza – LP – Operette im Fernsehen[/url]
[url]http://cgi.ebay.at/2LP-GRAEFIN-MARIZA-Die-Dollarprinzessin_W0QQitemZ260313488977QQcmdZViewItemQQimsxZ20081110?IMSfp=TL081110126001r14459#ebayphotohosting;Gräfin Mariza – LP – Operette im Fernsehen[/url]
1383 Búbánat 2009-01-07 16:33:43 [Válasz erre: 540 Búbánat 2007-01-25 20:43:19]
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Házy Erzsébet korábban ismertetett rádiós felvételeinek áttekintését a Denevérrel folytatom. Időközben pontosítottam a rádiós bemutató dátumát, pótoltam a zenei rendező nevét, és a szereposztást is „kozmetikáztam". Mindezzel együtt a következőképpen módosul az 540-es sorszámnál leírtak: Johann Strauss (1825-1899): A denevér /Die Fledermaus, 1874. Bécs, Theater an der Wien/ Operett három felvonásban Szövegét Meilhac és Halévy vígjátéka nyomán Karl Haffner és Richard Genée írta. A denevér magyarországi bemutatójára 1882-ben került sor Budapesten, a Népszínházban, ott még A bőregér címmel. Az Operaház 1895. május 10-én mutatta be. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. december 25., Kossuth adó, 19.05 – Teljes felvétel magyar nyelven A magyar szöveget Evva Lajos fordítása nyomán Fischer Sándor írta. Vezényel: Lehel György Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Mikó András Szereposztás: Gabriel von Eisenstein, bécsi polgár – Szőnyi Ferenc Rosalinda, a felesége – Házy Erzsébet Adél, a szobalányuk – László Margit Dr. Falke, közjegyző, családi barát – Melis György Frank, fogházigazgató – Radnay György Orlovsky herceg, orosz attasé – Kozma Lajos Alfréd, hőstenor, Rosalinda titkos imádója – Ilosfalvy Róbert Frosch, fogházőr – Markos József (Alfonzó), próza Dr. Blind, ügyvéd – Palcsó Sándor Ida , Adél nővére, karbalerina – Mednyánszky Ági Házy Erzsébet a rádiófelvételen a következő számokban énekel: I. felvonás (Bécs, 1870-es évek, Eisenstein lakása) - Bevezetés (Alfréd, Adél, Rosalinda) – Ilosfalvy, László, Házy - Jelenet: „Inni édes, inni jó... inni kell, higgyed el..." (Rosalinda, Alfréd) – Házy, Ilosfalvy - Tercett (Eisenstein, Rosalinda, Dr. Blind) – Szőnyi, Házy, Palcsó - Jelenet (Eisenstein, Dr. Blind, Rosalinda, Adél, Dr. Falke) - Szőnyi, Palcsó, Házy, László, Melis - Jelenet (Rosalinda, Dr. Falke, Eisenstein) – Házy, Melis, Szőnyi - Tercett (Rosalinda, Eisenstein, Adél) – Házy, Szőnyi, László - Jelenet (Rosalinda, Alfréd) – Házy, Ilosfalvy - I.felvonás fináléja (Alfréd, Rosalinda, Frank) – Ilosfalvy, Házy, Radnay II. felvonás (Orlovsky palotája) - Jelenet (Eisenstein, Adél, Orlovsky, Dr. Falke, Frank, Rosalinda) - Szőnyi, László, Kozma, Melis, Radnay, Házy - Duett „óra-kettős" (Eisenstein, Rosalina) - Szőnyi, Házy - Jelenet (Ida, Adél, Orlovsky, Rosalinda) - Mednyánszky, László, Kozma, Házy - Csárdás (Rosalinda) - Házy - II. felvonás fináléja: "duidu" - keringő (Orlovsky, Adél, Eisenstein, Frank, Dr. Falke, Rosalinda, Kórus) - Kozma, László, Szőnyi, Radnay, Melis, Házy, énekkar) III. felvonás (A fogházigazgató irodájában) - Jelenet (Frank, Adél, Ida, Frosch, Eisenstein, Dr. Blind, Alfréd, Rosalinda) – Radnay, László, Mednyánszky,Alfonzó, Palcsó, Ilosfalvy, Házy) - Tercett (Rosalinda, Alfréd, Eisenstein) – Házy, Ilosfalvy, Szőnyi - Jelenet (Rosalinda, Eisenstein, Alfréd, Frank, Ida, Adél, Dr. Falke) - Házy, Szőnyi, Ilosfalvy, Radnay, Mednyánszky, László, Melis - III. felvonás fináléja (mind, énekkar) Persze, a nagyszerű nyitány és Orlovszky kupléja is rajta van a rádiófelvételen… Megjegyzem, hogy öt évvel később (1968), ugyancsak Lehel György vezényletével, szintén nívós szereposztásban (Ágai, László, Udvardy, Korondy, Palócz, Bende, Külkey, Latabár, Gaál Éva) elkészült A denevér magyar nyelvű lemezfelvétele (LP) is. A Hungaroton pár éve CD-n kihozta Strauss klasszikus nagyoperettjét. A Magyar Televízió pedig 1965-ben, Horváth Ádám rendezésében operettfilmre vette a darab keresztmetszetét; Házy itt Adélt formálta meg (Bródy Tamás vezényelt, km.: Moldován Stefánia, Házy, Ilosfalvy, Szigeti L., Radnay, Melis, Darvas Iván, Major Tamás, Csűrös Karola) – erről a felvételről szintén szó esett Házy Erzsébet televíziós munkáinak ismertetései között (lásd 559. sorszám).
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Házy Erzsébet korábban ismertetett rádiós felvételeinek áttekintését a Denevérrel folytatom. Időközben pontosítottam a rádiós bemutató dátumát, pótoltam a zenei rendező nevét, és a szereposztást is „kozmetikáztam". Mindezzel együtt a következőképpen módosul az 540-es sorszámnál leírtak: Johann Strauss (1825-1899): A denevér /Die Fledermaus, 1874. Bécs, Theater an der Wien/ Operett három felvonásban Szövegét Meilhac és Halévy vígjátéka nyomán Karl Haffner és Richard Genée írta. A denevér magyarországi bemutatójára 1882-ben került sor Budapesten, a Népszínházban, ott még A bőregér címmel. Az Operaház 1895. május 10-én mutatta be. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. december 25., Kossuth adó, 19.05 – Teljes felvétel magyar nyelven A magyar szöveget Evva Lajos fordítása nyomán Fischer Sándor írta. Vezényel: Lehel György Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Mikó András Szereposztás: Gabriel von Eisenstein, bécsi polgár – Szőnyi Ferenc Rosalinda, a felesége – Házy Erzsébet Adél, a szobalányuk – László Margit Dr. Falke, közjegyző, családi barát – Melis György Frank, fogházigazgató – Radnay György Orlovsky herceg, orosz attasé – Kozma Lajos Alfréd, hőstenor, Rosalinda titkos imádója – Ilosfalvy Róbert Frosch, fogházőr – Markos József (Alfonzó), próza Dr. Blind, ügyvéd – Palcsó Sándor Ida , Adél nővére, karbalerina – Mednyánszky Ági Házy Erzsébet a rádiófelvételen a következő számokban énekel: I. felvonás (Bécs, 1870-es évek, Eisenstein lakása) - Bevezetés (Alfréd, Adél, Rosalinda) – Ilosfalvy, László, Házy - Jelenet: „Inni édes, inni jó... inni kell, higgyed el..." (Rosalinda, Alfréd) – Házy, Ilosfalvy - Tercett (Eisenstein, Rosalinda, Dr. Blind) – Szőnyi, Házy, Palcsó - Jelenet (Eisenstein, Dr. Blind, Rosalinda, Adél, Dr. Falke) - Szőnyi, Palcsó, Házy, László, Melis - Jelenet (Rosalinda, Dr. Falke, Eisenstein) – Házy, Melis, Szőnyi - Tercett (Rosalinda, Eisenstein, Adél) – Házy, Szőnyi, László - Jelenet (Rosalinda, Alfréd) – Házy, Ilosfalvy - I.felvonás fináléja (Alfréd, Rosalinda, Frank) – Ilosfalvy, Házy, Radnay II. felvonás (Orlovsky palotája) - Jelenet (Eisenstein, Adél, Orlovsky, Dr. Falke, Frank, Rosalinda) - Szőnyi, László, Kozma, Melis, Radnay, Házy - Duett „óra-kettős" (Eisenstein, Rosalina) - Szőnyi, Házy - Jelenet (Ida, Adél, Orlovsky, Rosalinda) - Mednyánszky, László, Kozma, Házy - Csárdás (Rosalinda) - Házy - II. felvonás fináléja: "duidu" - keringő (Orlovsky, Adél, Eisenstein, Frank, Dr. Falke, Rosalinda, Kórus) - Kozma, László, Szőnyi, Radnay, Melis, Házy, énekkar) III. felvonás (A fogházigazgató irodájában) - Jelenet (Frank, Adél, Ida, Frosch, Eisenstein, Dr. Blind, Alfréd, Rosalinda) – Radnay, László, Mednyánszky,Alfonzó, Palcsó, Ilosfalvy, Házy) - Tercett (Rosalinda, Alfréd, Eisenstein) – Házy, Ilosfalvy, Szőnyi - Jelenet (Rosalinda, Eisenstein, Alfréd, Frank, Ida, Adél, Dr. Falke) - Házy, Szőnyi, Ilosfalvy, Radnay, Mednyánszky, László, Melis - III. felvonás fináléja (mind, énekkar) Persze, a nagyszerű nyitány és Orlovszky kupléja is rajta van a rádiófelvételen… Megjegyzem, hogy öt évvel később (1968), ugyancsak Lehel György vezényletével, szintén nívós szereposztásban (Ágai, László, Udvardy, Korondy, Palócz, Bende, Külkey, Latabár, Gaál Éva) elkészült A denevér magyar nyelvű lemezfelvétele (LP) is. A Hungaroton pár éve CD-n kihozta Strauss klasszikus nagyoperettjét. A Magyar Televízió pedig 1965-ben, Horváth Ádám rendezésében operettfilmre vette a darab keresztmetszetét; Házy itt Adélt formálta meg (Bródy Tamás vezényelt, km.: Moldován Stefánia, Házy, Ilosfalvy, Szigeti L., Radnay, Melis, Darvas Iván, Major Tamás, Csűrös Karola) – erről a felvételről szintén szó esett Házy Erzsébet televíziós munkáinak ismertetései között (lásd 559. sorszám).
1382 IVA 2009-01-07 00:27:01 [Válasz erre: 1379 elefanttalp 2009-01-06 19:04:53]
Kiknek tesznek fel ilyeneket? Például nekem is. E pillanatban nem tudom meghallgatni, de ismerem a Maya felvételét Házy Erzsébettel. A darab műfaja revü-operett, ami azt sugallja, hogy az operettek közt is kivételesen mutatós, felszínes és üres lehet. Hogy ez nem így van, arra akkor döbbenünk rá, ha a zenei részleteket jó énekes és nagy művész tolmácsolja. A felrakott dal Maya belépője, egy jobb sorsra érdemes lány egyszerű és őszinte megnyilvánulása. Szövege olyan, mintha társkereső apróhirdetés ihlette volna, ám az árnyalásnak és a megformálásnak az a szépsége, ahogy Házy előadja, áriává avatja. Van a szólamnak egy másik részlete, kb. erre a szövegre: Egy szó, mely az életet menti, Egy szó – mely a halált jelenti. Nem tudom, hogy a kéziratban milyen írásjel szerepel a gondolatjelem helyén, ám ott Házy tart egy szünetet, mondhatnám hatásszünetnek is, de annyira nem hosszú. Ahogy az énekesnő eltalálta a tempóját és az egész részlet hangvételét, a Pillangókisasszony gondolati-érzelmi mélységébe dimenzionálta a revü-operett részletét. Közvetíteni tudott minden érzelmet, amit a szavak keltettek benne.
Kiknek tesznek fel ilyeneket? Például nekem is. E pillanatban nem tudom meghallgatni, de ismerem a Maya felvételét Házy Erzsébettel. A darab műfaja revü-operett, ami azt sugallja, hogy az operettek közt is kivételesen mutatós, felszínes és üres lehet. Hogy ez nem így van, arra akkor döbbenünk rá, ha a zenei részleteket jó énekes és nagy művész tolmácsolja. A felrakott dal Maya belépője, egy jobb sorsra érdemes lány egyszerű és őszinte megnyilvánulása. Szövege olyan, mintha társkereső apróhirdetés ihlette volna, ám az árnyalásnak és a megformálásnak az a szépsége, ahogy Házy előadja, áriává avatja. Van a szólamnak egy másik részlete, kb. erre a szövegre: Egy szó, mely az életet menti, Egy szó – mely a halált jelenti. Nem tudom, hogy a kéziratban milyen írásjel szerepel a gondolatjelem helyén, ám ott Házy tart egy szünetet, mondhatnám hatásszünetnek is, de annyira nem hosszú. Ahogy az énekesnő eltalálta a tempóját és az egész részlet hangvételét, a Pillangókisasszony gondolati-érzelmi mélységébe dimenzionálta a revü-operett részletét. Közvetíteni tudott minden érzelmet, amit a szavak keltettek benne.
1381 telramund 2009-01-06 22:53:16 [Válasz erre: 1379 elefanttalp 2009-01-06 19:04:53]
Erre a kérdésre /otromba/ csak ilyen emelkedetten érdemes válaszolni,ahogy tette ezt az az ember ,aki energiát,anyagiakat,temérdek időt szánt annak a Házy Erzsébetnek- aki bizony beragyogta több évtizeden át a magyar kultúrális égboltot-BÚBÁNAT.Köszönet érte és nagy nagy elismerés.....
Erre a kérdésre /otromba/ csak ilyen emelkedetten érdemes válaszolni,ahogy tette ezt az az ember ,aki energiát,anyagiakat,temérdek időt szánt annak a Házy Erzsébetnek- aki bizony beragyogta több évtizeden át a magyar kultúrális égboltot-BÚBÁNAT.Köszönet érte és nagy nagy elismerés.....
1380 Búbánat 2009-01-06 22:05:08 [Válasz erre: 1379 elefanttalp 2009-01-06 19:04:53]
… Azok, akikben Házy Erzsébet tüneményes lénye, szuverén egyénisége, varázslatos énekhangja, muzikalitása, színpadra termett alakja, széles skálán mozgó emberi avagy mesebeli szerepei - megformálásuk -, máig nosztalgikus, kedves emlékeket keltenek, szép és mély érzelmeket, katartikus szenvedélyeket váltanak ki belőlük, vágyakat ébresztenek iránta… olykor mintha az idő mintha megállt volna… Még most is álmodoznak róla, vágyakoznak utána, keresik-kutatják titkát; feltárják - előadják - bemutatják – (ki)értékelik mindazt, ami róla életében és holtában, holta után képben, szóban, hangban megjelent, vagy írásban, elbeszélésben, egyéb dokumentumban és nem utolsósorban saját emlékükben fellelhető. Házy Erzsébet művészete - habitusa ma is elevenen él – még hibáival, gyengéivel együtt is. És ahogy Ő szeretett önzetlenül művészetéből, talentumából adni - adakozni nekik, nekünk, ugyanúgy ők is, mi is szeretnénk Róla egyre többet átadni, átnyújtani minden olvasónak, azoknak, akik ismerték (szerették vagy nem szerették), de azoknak is, akik soha a hírét nem hallották volna – remélve, hogy közömbösségük, közönyük idővel átvált érdeklődésbe! Házy egy reménybeli - reményekkel teli boldogság állapota után epedezik ebben az általa énekelt Fényes Szabolcs-dalban; mindnyájan így vagyunk ezzel: különféle indítékok mentén, bezárkózva vagy kinyílva, de mi is boldogságot szeretnénk adni és kapni…
… Azok, akikben Házy Erzsébet tüneményes lénye, szuverén egyénisége, varázslatos énekhangja, muzikalitása, színpadra termett alakja, széles skálán mozgó emberi avagy mesebeli szerepei - megformálásuk -, máig nosztalgikus, kedves emlékeket keltenek, szép és mély érzelmeket, katartikus szenvedélyeket váltanak ki belőlük, vágyakat ébresztenek iránta… olykor mintha az idő mintha megállt volna… Még most is álmodoznak róla, vágyakoznak utána, keresik-kutatják titkát; feltárják - előadják - bemutatják – (ki)értékelik mindazt, ami róla életében és holtában, holta után képben, szóban, hangban megjelent, vagy írásban, elbeszélésben, egyéb dokumentumban és nem utolsósorban saját emlékükben fellelhető. Házy Erzsébet művészete - habitusa ma is elevenen él – még hibáival, gyengéivel együtt is. És ahogy Ő szeretett önzetlenül művészetéből, talentumából adni - adakozni nekik, nekünk, ugyanúgy ők is, mi is szeretnénk Róla egyre többet átadni, átnyújtani minden olvasónak, azoknak, akik ismerték (szerették vagy nem szerették), de azoknak is, akik soha a hírét nem hallották volna – remélve, hogy közömbösségük, közönyük idővel átvált érdeklődésbe! Házy egy reménybeli - reményekkel teli boldogság állapota után epedezik ebben az általa énekelt Fényes Szabolcs-dalban; mindnyájan így vagyunk ezzel: különféle indítékok mentén, bezárkózva vagy kinyílva, de mi is boldogságot szeretnénk adni és kapni…
1379 elefanttalp 2009-01-06 19:04:53 [Válasz erre: 1378 Haandel 2009-01-06 17:53:17]
Ki tesz fel ilyeneket? Minek?
Ki tesz fel ilyeneket? Minek?
1378 Haandel 2009-01-06 17:53:17 [Válasz erre: 1351 Búbánat 2008-12-24 00:02:36]
[url]http://uk.youtube.com/watch?v=0KHi2QsYIis;Házy Erzsébet-Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni[/url] You Tube
[url]http://uk.youtube.com/watch?v=0KHi2QsYIis;Házy Erzsébet-Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni[/url] You Tube
1377 Búbánat 2009-01-06 13:48:21 [Válasz erre: 528 Búbánat 2007-01-13 18:54:37]
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Az 528. sorszám alatt volt szó a Csínom Palkó rádiós bemutatójáról (2. változat; a daljáték ősbemutatója szintén a rádióban, 1950-ben volt). Javítottam, illetve kiegészítettem a rádiófelvételen közreműködő művészek nevét, továbbá helyesbítettem a rádiós bemutató időpontját: nem 1960-ban, hanem 1963-ban került először adásba. Minderre figyelemmel, ismertetem a rádiós daljáték pontosított adatait: Farkas Ferenc (1905 – 2000): Csínom Palkó - 1963 Daljáték három felvonásban, hat képben Az ősbemutatója 1950-ben volt a rádióban, Dékány András szövegével. Színpadi változata 1951. február 22-én az Erkel Színházban került bemutatásra (Díszlet: Fülöp Zoltán, jelmez: Márk Tivadar, rendezte: Mikó András, koreográfia: Vashegyi Ernő). A Szegedi Szabadtéri Játékokon már megelőlegezte rádiós szerepét Házy Erzsébet (Szabó Ernővel és Domahidy Lászlóval együtt):1960. júliusában - augusztusában színpadon is megformálták szerepeiket. (Az augusztus 2.-i előadást a televízió közvetítette!) A Rádió Dalszínházának tehát ez a második teljes felvétele a darabból. A bemutatójára 1963. május 1.-jén került sor a Kossuth rádióban, 20.10 – 22.10 óra között. Vezényel: Lehel György (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát) Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Mikó András Szereposztás: Csínom Palkó – Simándy József Csínom Jankó – Palócz László Balogh Ádám, kapitány – Melis György Zsuzsika – Gyurkovics Mária Rosta Márton – Szabó Ernő Éduska, a leánya – Házy Erzsébet Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László Förgeteg, betyár – Radnay György Örzse – Komlóssy Erzsébet Kati – Andor Éva Koháry gróf – Deák Sándor Koháry grófné – Neményi Lili Házy Erzsébet a következő számokban énekel: - Éduska dala „Kis Duna-ág, nagy Duna-ág” (Házy) - Csínom Palkó és Éduska kettőse: „Jó’jszakát, jó’jszakát…” (Simándy, Házy) - Rosta és Éduska kettőse: „Jó estét, jó estét…” (Szabó, Házy) - I. felvonás fináléja (Házy, Simándy, Domahidy, Szabó) - III. felvonás fináléja (Házy, Simándy, Andor, Palócz) További ismert részletek a daljátékból: - Csínom Palkó- Csínom Jankó kettőse „Jöttünk Edelényből” (Simándy, Palócz) - Zsuzsika dala „Sírva írt levelem” (Gyurkovics) - Förgeteg dala „Csínom Palkó, Csínom Jankó..csontos karabélyom…” (Radnay, énekkar) - Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse a II. felvonásból „Hűséges szívemmel” (Gyurkovics, Melis) A rádiós „ősváltozat” (1950) részleteit is sugározta a rádió, de ez nem vált annyira népszerűvé, talán azért is nem, mert az énekszámok előadói „keveredtek” a különben maguk területén kiváló alakításokat nyújtó, elismert színművészeinkkel – a felvétel részletei LP-n is megjelentek: anno: Lehel György /vez/ - Sárdy János, Rátonyi Róbert, Képessy József, Németh Marika, Gózon Gyula, Ruttkai Éva, Rajczy Lajos, Reményi Sándor, Rozsos István, Lukács Margit, Fellegi István, valamint a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (Hungaroton LPM 16681); ezen a felvételen tehát színművészek, Ruttkai éva és Gózon Gyula éneklik a „Jó estét, jó estét” duettet. Megjegyzem, létezik egy harmadik felvétele is a rádiónak a Csínom Palkóból, melyen csak részletek hangzanak fel a daljátékból. Érdekes, hogy ott, ebben a kettősben, Gyurkovics Mária és Melis György hallhatóak, akik az 1963-as felvételen - Házy Erzsébet partnereiként - Zsuzsika és Balogh Ádám kapitány szerepét énekelték (közreműködik a Forrai Kórus).
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Az 528. sorszám alatt volt szó a Csínom Palkó rádiós bemutatójáról (2. változat; a daljáték ősbemutatója szintén a rádióban, 1950-ben volt). Javítottam, illetve kiegészítettem a rádiófelvételen közreműködő művészek nevét, továbbá helyesbítettem a rádiós bemutató időpontját: nem 1960-ban, hanem 1963-ban került először adásba. Minderre figyelemmel, ismertetem a rádiós daljáték pontosított adatait: Farkas Ferenc (1905 – 2000): Csínom Palkó - 1963 Daljáték három felvonásban, hat képben Az ősbemutatója 1950-ben volt a rádióban, Dékány András szövegével. Színpadi változata 1951. február 22-én az Erkel Színházban került bemutatásra (Díszlet: Fülöp Zoltán, jelmez: Márk Tivadar, rendezte: Mikó András, koreográfia: Vashegyi Ernő). A Szegedi Szabadtéri Játékokon már megelőlegezte rádiós szerepét Házy Erzsébet (Szabó Ernővel és Domahidy Lászlóval együtt):1960. júliusában - augusztusában színpadon is megformálták szerepeiket. (Az augusztus 2.-i előadást a televízió közvetítette!) A Rádió Dalszínházának tehát ez a második teljes felvétele a darabból. A bemutatójára 1963. május 1.-jén került sor a Kossuth rádióban, 20.10 – 22.10 óra között. Vezényel: Lehel György (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát) Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Mikó András Szereposztás: Csínom Palkó – Simándy József Csínom Jankó – Palócz László Balogh Ádám, kapitány – Melis György Zsuzsika – Gyurkovics Mária Rosta Márton – Szabó Ernő Éduska, a leánya – Házy Erzsébet Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László Förgeteg, betyár – Radnay György Örzse – Komlóssy Erzsébet Kati – Andor Éva Koháry gróf – Deák Sándor Koháry grófné – Neményi Lili Házy Erzsébet a következő számokban énekel: - Éduska dala „Kis Duna-ág, nagy Duna-ág” (Házy) - Csínom Palkó és Éduska kettőse: „Jó’jszakát, jó’jszakát…” (Simándy, Házy) - Rosta és Éduska kettőse: „Jó estét, jó estét…” (Szabó, Házy) - I. felvonás fináléja (Házy, Simándy, Domahidy, Szabó) - III. felvonás fináléja (Házy, Simándy, Andor, Palócz) További ismert részletek a daljátékból: - Csínom Palkó- Csínom Jankó kettőse „Jöttünk Edelényből” (Simándy, Palócz) - Zsuzsika dala „Sírva írt levelem” (Gyurkovics) - Förgeteg dala „Csínom Palkó, Csínom Jankó..csontos karabélyom…” (Radnay, énekkar) - Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse a II. felvonásból „Hűséges szívemmel” (Gyurkovics, Melis) A rádiós „ősváltozat” (1950) részleteit is sugározta a rádió, de ez nem vált annyira népszerűvé, talán azért is nem, mert az énekszámok előadói „keveredtek” a különben maguk területén kiváló alakításokat nyújtó, elismert színművészeinkkel – a felvétel részletei LP-n is megjelentek: anno: Lehel György /vez/ - Sárdy János, Rátonyi Róbert, Képessy József, Németh Marika, Gózon Gyula, Ruttkai Éva, Rajczy Lajos, Reményi Sándor, Rozsos István, Lukács Margit, Fellegi István, valamint a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (Hungaroton LPM 16681); ezen a felvételen tehát színművészek, Ruttkai éva és Gózon Gyula éneklik a „Jó estét, jó estét” duettet. Megjegyzem, létezik egy harmadik felvétele is a rádiónak a Csínom Palkóból, melyen csak részletek hangzanak fel a daljátékból. Érdekes, hogy ott, ebben a kettősben, Gyurkovics Mária és Melis György hallhatóak, akik az 1963-as felvételen - Házy Erzsébet partnereiként - Zsuzsika és Balogh Ádám kapitány szerepét énekelték (közreműködik a Forrai Kórus).
1376 Búbánat 2009-01-06 13:44:01 [Válasz erre: 539 Búbánat 2007-01-22 23:27:09]
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Az 539. sorszám alatt ismertettem Puccini Manon Lescaut-jának 1962-ben készült, Lamberto Gardelli által dirigált rádiós stúdiófelvételét. Itt csak annyi kiegészítést teszek, hogy a felvétel zenei rendezője Ruitner Sándor volt.
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Az 539. sorszám alatt ismertettem Puccini Manon Lescaut-jának 1962-ben készült, Lamberto Gardelli által dirigált rádiós stúdiófelvételét. Itt csak annyi kiegészítést teszek, hogy a felvétel zenei rendezője Ruitner Sándor volt.
1375 Búbánat 2009-01-06 13:41:57 [Válasz erre: 1374 Haandel 2009-01-05 17:21:58]
Hogy mi minden kerülhet még elő…?! Máris, színesben kinyomtattam ezt a kuriózum-címlapfotót! Ebben a formátumban is kiválóan megteszi nekem!
Hogy mi minden kerülhet még elő…?! Máris, színesben kinyomtattam ezt a kuriózum-címlapfotót! Ebben a formátumban is kiválóan megteszi nekem!
1374 Haandel 2009-01-05 17:21:58
[url]http://filmprogrammverkauf.de/angebote_film_suche.php;Házy Erzsébet - Filmspiegel DDR 11/1959[/url] Suchen nach Schauspielername → Vorname=HAZY Serie: Zeitschrift "Filmspiegel" DDR 1954-1991 Snr. 0011 Titel: HAZY ERZSEBET Jahr: 1959 [url]http://cgi.ebay.de/%22FILM-SPIEGEL%22-DDR----Nr.-11-%2F-1959---HAZY-ERZS%C9BET_W0QQitemZ380094329299QQcmdZViewItemQQimsxZ20090104?IMSfp=TL0901041110001r25315;eBayDe – Házy Erzsébet - Filmspiegel DDR 11/1959[/url]
[url]http://filmprogrammverkauf.de/angebote_film_suche.php;Házy Erzsébet - Filmspiegel DDR 11/1959[/url] Suchen nach Schauspielername → Vorname=HAZY Serie: Zeitschrift "Filmspiegel" DDR 1954-1991 Snr. 0011 Titel: HAZY ERZSEBET Jahr: 1959 [url]http://cgi.ebay.de/%22FILM-SPIEGEL%22-DDR----Nr.-11-%2F-1959---HAZY-ERZS%C9BET_W0QQitemZ380094329299QQcmdZViewItemQQimsxZ20090104?IMSfp=TL0901041110001r25315;eBayDe – Házy Erzsébet - Filmspiegel DDR 11/1959[/url]
1373 Búbánat 2009-01-05 11:55:00 [Válasz erre: 533 Búbánat 2007-01-21 22:23:49]
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Az 533. sorszám alatt volt szó a Rádió Dalszínháza égisze alatt létrehozott Lehár-operett bemutatóról, A víg özvegyről. Az 1962. évi teljes felvétel paramétereit ismertetve akkor csak az énekesek nevét hoztam. Most kiegészítésül ideírom a dialógusokban közreműködő színművészek nevét, továbbá a stúdió munkáért felelős alkotókat is pótolom, valamint itt-ott helyesbítem a hivatkozott részletekben közreműködő, megnevezett énekesek személyét. A javított teljes „színlap” így néz ki: Lehár Ferenc (1870-1948): A víg özvegy – 1962 karácsonya /Die Lustige Witwe, 1905/ Operett három felvonásban Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája. Rádió Dalszínháza teljes felvétele Rádióra átdolgozta: Kristóf Károly Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szereposztás: Glavari Hanna, gazdag özvegy – Házy Erzsébet Danilovics Danilo, követségi titkár – Udvardy Tibor (Zenthe Ferenc) Zeta Mirko, nagykövet – Palcsó Sándor (Rajz János) Valencienne, a felesége – Koltay Valéria (Kállai Ilona) Camille de Rosillon – Kövecses Béla (Kaló Flórián) Cascade, vicomte – Kishegyi Árpád (Lázár Gedeon) Raoul de St. Brioche – Külkey László (Petrik József) Nyegus, írnok – Bilicsi Tivadar Bogdanovics, konzul – Nádas Tibor (Nagy István) Olga, a felesége – Korompay Vali Kromov – Várhelyi Endre (Szoó György) Sylviane, a felesége – Magda Gabi Prisics – Balázs István Házy Erzsébet a következő énekszámokban hallható a rádiófelvételen: - Jelenet és Hanna belépője (Házy, Kishegyi, Kövecses, Nádas, énekkar) - Hanna és Daniló kettőse: „Bamba, bamba gyászvitéz…” (Házy, Udvardy) - 1. felvonás fináléja (Házy, Kövecses, Koltay, Nádas, Kishegyi, Külkey, Várhelyi Endre, énekkar) - Bevezetés és Vilja-dal a 2. felvonásból (Házy, énekkar) - Hanna és Valencienne kettőse: „Párizsban így szokás…” (Házy, Koltay) - Hanna és Danilo kettőse – „Bamba, bamba, gyászvitéz” (Házy, Udvardy) - Jelenet, Danilo elbeszélése és a 2. felvonás fináléja (Házy, Udvardy, énekkar) - Szerelmi kettős a 3. felvonásból „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!…” (Házy, Udvardy) - 3. felvonás fináléja (Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Nádas, Palcsó, énekkar) További ismert részletek az operett felvételéről: - Nyitány - Bevezető jelenet (Kishegyi, Külkey, Nádas, Palcsó, Várhelyi) - Valencienne és Camille de Rosillon vidámkettőse az 1. felvonásból (Koltay, Kövecses) - Férfikar „Csak a nő, nő, nő…” (Kövecses, Kishegyi, Külkey, Nádas, Palcsó, Udvardy) - Pavillon jelenet - Camille de Rosillon áriája („Májusban nyílnak a rózsák…”) és Rosillon és Valencienne szerelmi kettőse („Óh, ez a kicsi pavillon…”) a 2. felvonásból (Koltay, Kövecses) - Grisette-dal a harmadik felvonásból (Koltay, énekkar) A rádió sokszor ismételte ezt a teljes felvételt, legelőször közvetlenül a bemutatót követő év elején: 1963. április 8. , Petőfi adó, 18.50- 21.28 óra között.
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Az 533. sorszám alatt volt szó a Rádió Dalszínháza égisze alatt létrehozott Lehár-operett bemutatóról, A víg özvegyről. Az 1962. évi teljes felvétel paramétereit ismertetve akkor csak az énekesek nevét hoztam. Most kiegészítésül ideírom a dialógusokban közreműködő színművészek nevét, továbbá a stúdió munkáért felelős alkotókat is pótolom, valamint itt-ott helyesbítem a hivatkozott részletekben közreműködő, megnevezett énekesek személyét. A javított teljes „színlap” így néz ki: Lehár Ferenc (1870-1948): A víg özvegy – 1962 karácsonya /Die Lustige Witwe, 1905/ Operett három felvonásban Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája. Rádió Dalszínháza teljes felvétele Rádióra átdolgozta: Kristóf Károly Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szereposztás: Glavari Hanna, gazdag özvegy – Házy Erzsébet Danilovics Danilo, követségi titkár – Udvardy Tibor (Zenthe Ferenc) Zeta Mirko, nagykövet – Palcsó Sándor (Rajz János) Valencienne, a felesége – Koltay Valéria (Kállai Ilona) Camille de Rosillon – Kövecses Béla (Kaló Flórián) Cascade, vicomte – Kishegyi Árpád (Lázár Gedeon) Raoul de St. Brioche – Külkey László (Petrik József) Nyegus, írnok – Bilicsi Tivadar Bogdanovics, konzul – Nádas Tibor (Nagy István) Olga, a felesége – Korompay Vali Kromov – Várhelyi Endre (Szoó György) Sylviane, a felesége – Magda Gabi Prisics – Balázs István Házy Erzsébet a következő énekszámokban hallható a rádiófelvételen: - Jelenet és Hanna belépője (Házy, Kishegyi, Kövecses, Nádas, énekkar) - Hanna és Daniló kettőse: „Bamba, bamba gyászvitéz…” (Házy, Udvardy) - 1. felvonás fináléja (Házy, Kövecses, Koltay, Nádas, Kishegyi, Külkey, Várhelyi Endre, énekkar) - Bevezetés és Vilja-dal a 2. felvonásból (Házy, énekkar) - Hanna és Valencienne kettőse: „Párizsban így szokás…” (Házy, Koltay) - Hanna és Danilo kettőse – „Bamba, bamba, gyászvitéz” (Házy, Udvardy) - Jelenet, Danilo elbeszélése és a 2. felvonás fináléja (Házy, Udvardy, énekkar) - Szerelmi kettős a 3. felvonásból „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!…” (Házy, Udvardy) - 3. felvonás fináléja (Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Nádas, Palcsó, énekkar) További ismert részletek az operett felvételéről: - Nyitány - Bevezető jelenet (Kishegyi, Külkey, Nádas, Palcsó, Várhelyi) - Valencienne és Camille de Rosillon vidámkettőse az 1. felvonásból (Koltay, Kövecses) - Férfikar „Csak a nő, nő, nő…” (Kövecses, Kishegyi, Külkey, Nádas, Palcsó, Udvardy) - Pavillon jelenet - Camille de Rosillon áriája („Májusban nyílnak a rózsák…”) és Rosillon és Valencienne szerelmi kettőse („Óh, ez a kicsi pavillon…”) a 2. felvonásból (Koltay, Kövecses) - Grisette-dal a harmadik felvonásból (Koltay, énekkar) A rádió sokszor ismételte ezt a teljes felvételt, legelőször közvetlenül a bemutatót követő év elején: 1963. április 8. , Petőfi adó, 18.50- 21.28 óra között.
1372 Búbánat 2009-01-05 11:53:19 [Válasz erre: 1371 Haandel 2009-01-02 16:48:40]
Köszönöm, ezek az infók jók lesznek a „statisztikákban”…
Köszönöm, ezek az infók jók lesznek a „statisztikákban”…
1371 Haandel 2009-01-02 16:48:40 [Válasz erre: 1370 Haandel 2009-01-02 16:45:19]
A Gräfin Mariza c. filmet 2007-ben kilencszer adta a [url]http://www.theaterkanal.de/fernsehen/monat/200701/graumlfin-marizaoperette-von-emmerich-kaacutelmaacuten/;ZDF Theaterkanal[/url] hatszor a [url]http://www.classica.de/ueber.cfm;CLASSICA[/url] kétszer a lengyel TVP2.
A Gräfin Mariza c. filmet 2007-ben kilencszer adta a [url]http://www.theaterkanal.de/fernsehen/monat/200701/graumlfin-marizaoperette-von-emmerich-kaacutelmaacuten/;ZDF Theaterkanal[/url] hatszor a [url]http://www.classica.de/ueber.cfm;CLASSICA[/url] kétszer a lengyel TVP2.
1370 Haandel 2009-01-02 16:45:19 [Válasz erre: 1369 Haandel 2009-01-02 16:40:31]
A [url]http://www.unitel.de/en/produkt.html/do/detail?pId=191;Gräfin Mariza[/url] című német operettfilmet a japán NHK TV társaság is adta, 1999-ben [url]http://homepage2.nifty.com/uym/opera/aired.html;Operas aired by NHK[/url]
A [url]http://www.unitel.de/en/produkt.html/do/detail?pId=191;Gräfin Mariza[/url] című német operettfilmet a japán NHK TV társaság is adta, 1999-ben [url]http://homepage2.nifty.com/uym/opera/aired.html;Operas aired by NHK[/url]
1369 Haandel 2009-01-02 16:40:31
A [url]http://www.unitel.de/en/produkt.html/do/detail?pId=191;Gräfin Mariza[/url] c. német operettfilmet a japán [url]http://en.wikipedia.org/wiki/NHK;NHK[/url] TV társaság is adta, 1999-ben, l. [url]http://homepage2.nifty.com/uym/opera/aired.html;Operas aired by NHK[/url] Kalman - Graefin Maritza Eugen York, Wolfgang Ebert, Rene Kollo, Erzsebet Hazy, Dagmar Koller, Kurt Huemer, Olivera Miljakovic [放映 '99Aug ClassicaJapan] Japánban ezt a filmet többször kiadták DVD-n (pl. Aug 2004, Nov 2007) [url]http://www.hmv.co.jp/product/detail/2615572;Grafin Mariza - Japan DVD[/url] [url]http://www.hmv.co.jp/product/detail/3475819;Unitel Operetta Series Box[/url] (Japan DVD Region code = 2 = EU DVD Region code; Spoken language : German; Subtitles : Japanese, German) A Gräfin Mariza c. filmet 2007-ben kilencszer adta a [url]http://www.theaterkanal.de/fernsehen/monat/200701/graumlfin-marizaoperette-von-emmerich-kaacutelmaacuten/;ZDF Theaterkanal[/url], német díjmentes műholdas TV csatorna, hatszor a [url]http://www.classica.de/ueber.cfm;CLASSICA[/url], kétszer a lengyel TVP2.
A [url]http://www.unitel.de/en/produkt.html/do/detail?pId=191;Gräfin Mariza[/url] c. német operettfilmet a japán [url]http://en.wikipedia.org/wiki/NHK;NHK[/url] TV társaság is adta, 1999-ben, l. [url]http://homepage2.nifty.com/uym/opera/aired.html;Operas aired by NHK[/url] Kalman - Graefin Maritza Eugen York, Wolfgang Ebert, Rene Kollo, Erzsebet Hazy, Dagmar Koller, Kurt Huemer, Olivera Miljakovic [放映 '99Aug ClassicaJapan] Japánban ezt a filmet többször kiadták DVD-n (pl. Aug 2004, Nov 2007) [url]http://www.hmv.co.jp/product/detail/2615572;Grafin Mariza - Japan DVD[/url] [url]http://www.hmv.co.jp/product/detail/3475819;Unitel Operetta Series Box[/url] (Japan DVD Region code = 2 = EU DVD Region code; Spoken language : German; Subtitles : Japanese, German) A Gräfin Mariza c. filmet 2007-ben kilencszer adta a [url]http://www.theaterkanal.de/fernsehen/monat/200701/graumlfin-marizaoperette-von-emmerich-kaacutelmaacuten/;ZDF Theaterkanal[/url], német díjmentes műholdas TV csatorna, hatszor a [url]http://www.classica.de/ueber.cfm;CLASSICA[/url], kétszer a lengyel TVP2.
1368 Búbánat 2008-12-31 17:43:04 [Válasz erre: 1366 Haandel 2008-12-31 09:30:07]
Hogy miket nem találsz? Kuriózum a javából. Hát akkor jöjjön Kúp Flóris nyelv leckéi...
Hogy miket nem találsz? Kuriózum a javából. Hát akkor jöjjön Kúp Flóris nyelv leckéi...
1367 Búbánat 2008-12-31 17:40:56 [Válasz erre: 1365 kapcsolodos 2008-12-30 16:55:43]
A Rádióban biztosan.
A Rádióban biztosan.
1366 Haandel 2008-12-31 09:30:07
Bitte, lásd [url]http://w2.mki.gov.hu/itk/csorgo_barbara/webquests1/documents/kezdo/nyugat-dunantul/1%20csopfel%20nydt%20kezdo_Sich%20vorstellen.pdf;oldal hatodik[/url] hátha valaki más is meghatódik... De fojtassa ezt tovább inkább Kúp Flóris, a momus bárdja ez legyen következő költeménye tárgya Tehát az Övé itt máris nemcsak a szó, hanem a floor is! ;-)
Bitte, lásd [url]http://w2.mki.gov.hu/itk/csorgo_barbara/webquests1/documents/kezdo/nyugat-dunantul/1%20csopfel%20nydt%20kezdo_Sich%20vorstellen.pdf;oldal hatodik[/url] hátha valaki más is meghatódik... De fojtassa ezt tovább inkább Kúp Flóris, a momus bárdja ez legyen következő költeménye tárgya Tehát az Övé itt máris nemcsak a szó, hanem a floor is! ;-)
1365 kapcsolodos 2008-12-30 16:55:43 [Válasz erre: 1364 Búbánat 2008-12-30 15:56:30]
Megvannak még ezek a felvételek valahol?
Megvannak még ezek a felvételek valahol?
1364 Búbánat 2008-12-30 15:56:30 [Válasz erre: 530 Búbánat 2007-01-20 23:33:04]
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Pontosítom és kiegészítem az 530. sorszámnál feltüntetett szereposztást a dialógusokban közreműködő színészek neveivel Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. karácsonya Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította. Vezényel: Ferencsik János Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György Arzéna, Zsupán lánya -. Ágay Karola Ottokár, a fia – Bartha Alfonz Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt Carnero, császári biztos – Lendvay Andor Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta (Ladomerszky Margit) Kancellár – Gyenge Árpád –próza Száni – Gazdag Géza – próza Pali – Bay Gyula –próza Ferkó – Garay József –próza Józsi –Kalocsay Ferenc –próza Paraszt – Gonda György –próza Purdé –Thuri András –próza Első gyerek – Kecskédi István –próza Második gyerek – Kéri Júlia -próza
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Pontosítom és kiegészítem az 530. sorszámnál feltüntetett szereposztást a dialógusokban közreműködő színészek neveivel Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. karácsonya Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította. Vezényel: Ferencsik János Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György Arzéna, Zsupán lánya -. Ágay Karola Ottokár, a fia – Bartha Alfonz Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt Carnero, császári biztos – Lendvay Andor Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta (Ladomerszky Margit) Kancellár – Gyenge Árpád –próza Száni – Gazdag Géza – próza Pali – Bay Gyula –próza Ferkó – Garay József –próza Józsi –Kalocsay Ferenc –próza Paraszt – Gonda György –próza Purdé –Thuri András –próza Első gyerek – Kecskédi István –próza Második gyerek – Kéri Júlia -próza
1363 Búbánat 2008-12-30 15:39:34 [Válasz erre: 1129 Búbánat 2008-03-09 15:39:44]
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Tamássy Zdenko - Raics István: Csipkerózsika mesejáték - Rádió Gyermekszínháza Rádiós bemutató: az 1950-es évek vége Később, a zenei anyag felhasználásával, a Rádió Dalszínháza tűzte műsorára: A részletekben közreműködött Szőnyi Olga és Bende Zsolt is. Pl.: “Tavaszi dal” – Szőnyi Olga A Csipkerózsika zenéje Tamássynak azonos címmel bemutatott rádiós mesejátéka a forrása, melyről már az 1.129 sorszámnál írtam. Grimm meséjéből írta Mészöly Miklós és Raics István Vezényel: András Béla Km.: Andor Ilona Gyermekkórusa, a Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus zenekara. Dramaturg: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Király – Benkő Gyula Királynő – Komlós Juci Csipkerózsika – HÁZY ERZSÉBET Anyóka – Kiss Manyi Királyfi – Soós Lajos Öregember – Gózon Gyula Bagoly – Antalffy Albert Udvari énekes – Maleczky Oszkár Jó tündér - Árvai Ilona Mesemondó – Berky Lili Ismétlések: 1967., április 9., Petőfi 13.06; 1971. február 13.,Petőfi Rádió, 13.04- ; 1972. március 5., Petőfi rádió, 13.04 – 13.43; 1978. március 5., Petőfi 13.04 – 13.43. Tamássy Zdenkó (Vezseny, 1921. szept. 6. – Bp., 1987. jún. 9.): zeneszerző, Erkel Ferenc-díjas (1966). Előadóművésznek készült. 1940- 46 között Böszörményi Nagy Béla tanítványaként elvégezte a Liszt Ferenc Zeneműv. Főisk. zongoratanszakát. A kompozíció művészetét Kókai Rezsőnél sajátította el. Diplomáját megszerezve a Magy. Rádiónál helyezkedett el. 1953-54-ben a Zenei Osztály vezetője volt. Utóbb lektora a Könnyű Zenei Osztálynak, elnöke a Sanzon és Táncdal Bizottságnak. A kifejező hangulatok invenciózus mestere, dallamos, lírai szépségű muzsikája számos rádió-operettben, zenés játékban csendült fel (Százszorszép, 1956; Szigligeti ribillió, 1959; A ház közbeszól, 1960; Joe bácsi, 1961; Álomkastély, 1962; Egymillió fontos bankjegy, 1962.; Fő a vendég, 1963; A boldogságra jól vigyázz, 1964; Haldoklás habbal, 1965; Hotel Amerika, 1965; Énekóra, 1966; Női különítmény, 1967; Óz, a nagy varázsló, 1974; Vendégek, 1975; Az ezerkettedik éjszaka, 1975 stb.). 1951-től Kollányi Ágoston népszerű-tudományos rövidfilmjeinek kísérőzenéjét írta. A játékfilm műfajban Fábri Zoltán Hannibál tanár úr c. filmjének zenei aláfestésével mutatkozott be. Szabó István felkérte a nyolcvanas években a Redl ezredes, ill. az Oscar-díjas Mephisto komponistájául. 1958-tól dolgozott a Magyar Televízió számára. Itt került a közönség elé művei közül az Énekóra (Vígopera) és az Olasz vendéglő (pop- opera). Sikeres táncdalok, sanzonok szerzője is volt.
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Tamássy Zdenko - Raics István: Csipkerózsika mesejáték - Rádió Gyermekszínháza Rádiós bemutató: az 1950-es évek vége Később, a zenei anyag felhasználásával, a Rádió Dalszínháza tűzte műsorára: A részletekben közreműködött Szőnyi Olga és Bende Zsolt is. Pl.: “Tavaszi dal” – Szőnyi Olga A Csipkerózsika zenéje Tamássynak azonos címmel bemutatott rádiós mesejátéka a forrása, melyről már az 1.129 sorszámnál írtam. Grimm meséjéből írta Mészöly Miklós és Raics István Vezényel: András Béla Km.: Andor Ilona Gyermekkórusa, a Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus zenekara. Dramaturg: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Király – Benkő Gyula Királynő – Komlós Juci Csipkerózsika – HÁZY ERZSÉBET Anyóka – Kiss Manyi Királyfi – Soós Lajos Öregember – Gózon Gyula Bagoly – Antalffy Albert Udvari énekes – Maleczky Oszkár Jó tündér - Árvai Ilona Mesemondó – Berky Lili Ismétlések: 1967., április 9., Petőfi 13.06; 1971. február 13.,Petőfi Rádió, 13.04- ; 1972. március 5., Petőfi rádió, 13.04 – 13.43; 1978. március 5., Petőfi 13.04 – 13.43. Tamássy Zdenkó (Vezseny, 1921. szept. 6. – Bp., 1987. jún. 9.): zeneszerző, Erkel Ferenc-díjas (1966). Előadóművésznek készült. 1940- 46 között Böszörményi Nagy Béla tanítványaként elvégezte a Liszt Ferenc Zeneműv. Főisk. zongoratanszakát. A kompozíció művészetét Kókai Rezsőnél sajátította el. Diplomáját megszerezve a Magy. Rádiónál helyezkedett el. 1953-54-ben a Zenei Osztály vezetője volt. Utóbb lektora a Könnyű Zenei Osztálynak, elnöke a Sanzon és Táncdal Bizottságnak. A kifejező hangulatok invenciózus mestere, dallamos, lírai szépségű muzsikája számos rádió-operettben, zenés játékban csendült fel (Százszorszép, 1956; Szigligeti ribillió, 1959; A ház közbeszól, 1960; Joe bácsi, 1961; Álomkastély, 1962; Egymillió fontos bankjegy, 1962.; Fő a vendég, 1963; A boldogságra jól vigyázz, 1964; Haldoklás habbal, 1965; Hotel Amerika, 1965; Énekóra, 1966; Női különítmény, 1967; Óz, a nagy varázsló, 1974; Vendégek, 1975; Az ezerkettedik éjszaka, 1975 stb.). 1951-től Kollányi Ágoston népszerű-tudományos rövidfilmjeinek kísérőzenéjét írta. A játékfilm műfajban Fábri Zoltán Hannibál tanár úr c. filmjének zenei aláfestésével mutatkozott be. Szabó István felkérte a nyolcvanas években a Redl ezredes, ill. az Oscar-díjas Mephisto komponistájául. 1958-tól dolgozott a Magyar Televízió számára. Itt került a közönség elé művei közül az Énekóra (Vígopera) és az Olasz vendéglő (pop- opera). Sikeres táncdalok, sanzonok szerzője is volt.
1362 Búbánat 2008-12-30 15:16:55
Véletlenül kétszer entereztem...
Véletlenül kétszer entereztem...
1361 Búbánat 2008-12-30 15:14:10 [Válasz erre: 1343 Búbánat 2008-12-08 22:29:03]
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Az 1343. sorszám alatti kiegészítésemet pontosítom: Gyöngy Pál – Kristóf Károly: Minden jegy elkelt Kiss Manyi és Rozsos István nem szerepelt azon a felvételen, melyen Házy Erzsébet, Bende Zsolt és Bilicsi Tivadar énekel. Össze lett keverve két rádiófelvétel szereposztása. (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. november 10., Kossuth Rádió 20.20 – 22.00 Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, valamint Andor Ilona gyermekkara. Szereposztás: Yvonne André, sanzonénekesnő – Neményi Lili Juliette, a lánya – Vetró Margit Szabó József, mérnök – Bende Zsolt (Bitskey Tibor) Halmos Jenő, impresszárió – Rozsos István Rácz Eszter, zeneszerző – Kiss Manyi) A másik rádiófelvétel pontos dátumáról, a közreműködő zenekarról, karmesterről és más alkotókról nincsenek információim.
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Az 1343. sorszám alatti kiegészítésemet pontosítom: Gyöngy Pál – Kristóf Károly: Minden jegy elkelt Kiss Manyi és Rozsos István nem szerepelt azon a felvételen, melyen Házy Erzsébet, Bende Zsolt és Bilicsi Tivadar énekel. Össze lett keverve két rádiófelvétel szereposztása. (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. november 10., Kossuth Rádió 20.20 – 22.00 Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, valamint Andor Ilona gyermekkara. Szereposztás: Yvonne André, sanzonénekesnő – Neményi Lili Juliette, a lánya – Vetró Margit Szabó József, mérnök – Bende Zsolt (Bitskey Tibor) Halmos Jenő, impresszárió – Rozsos István Rácz Eszter, zeneszerző – Kiss Manyi) A másik rádiófelvétel pontos dátumáról, a közreműködő zenekarról, karmesterről és más alkotókról nincsenek információim.
1360 Búbánat 2008-12-30 15:13:42 [Válasz erre: 1343 Búbánat 2008-12-08 22:29:03]
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Az 1343. sorszám alatti kiegészítésemet pontosítom: Gyöngy Pál – Kristóf Károly: Minden jegy elkelt Kiss Manyi és Rozsos István nem szerepelt azon a felvételen, melyen Házy Erzsébet, Bende Zsolt és Bilicsi Tivadar énekel. Össze lett keverve két rádiófelvétel szereposztása. (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. november 10., Kossuth Rádió 20.20 – 22.00 Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, valamint Andor Ilona gyermekkara. Szereposztás: Yvonne André, sanzonénekesnő – Neményi Lili Juliette, a lánya – Vetró Margit Szabó József, mérnök – Bende Zsolt (Bitskey Tibor) Halmos Jenő, impresszárió – Rozsos István Rácz Eszter, zeneszerző – Kiss Manyi) A másik rádiófelvétel pontos dátumáról, a közreműködő zenekarról, karmesterről és más alkotókról nincsenek információim.
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Az 1343. sorszám alatti kiegészítésemet pontosítom: Gyöngy Pál – Kristóf Károly: Minden jegy elkelt Kiss Manyi és Rozsos István nem szerepelt azon a felvételen, melyen Házy Erzsébet, Bende Zsolt és Bilicsi Tivadar énekel. Össze lett keverve két rádiófelvétel szereposztása. (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. november 10., Kossuth Rádió 20.20 – 22.00 Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, valamint Andor Ilona gyermekkara. Szereposztás: Yvonne André, sanzonénekesnő – Neményi Lili Juliette, a lánya – Vetró Margit Szabó József, mérnök – Bende Zsolt (Bitskey Tibor) Halmos Jenő, impresszárió – Rozsos István Rácz Eszter, zeneszerző – Kiss Manyi) A másik rádiófelvétel pontos dátumáról, a közreműködő zenekarról, karmesterről és más alkotókról nincsenek információim.
1359 Búbánat 2008-12-27 15:17:29 [Válasz erre: 1358 Búbánat 2008-12-27 15:02:49]
A daljáték részleteit legutoljára 1971. június 11-én sugározta a Petőfi Rádió.
A daljáték részleteit legutoljára 1971. június 11-én sugározta a Petőfi Rádió.
1358 Búbánat 2008-12-27 15:02:49 [Válasz erre: 1357 Búbánat 2008-12-27 14:57:25]
Még valamit A szókimondó asszony színdarab szerzőiről és az itthoni bemutatókról: Victorien Sardou francia író, drámaíró. Puccini Tosca című operáját az ő, azonos című drámája ihlette. Sardou színpadi mesterségének kitűnő ismeretét a polgári és történelmi színmű szolgálatába állította. (Szókimondó asszonyság, Váljunk el). Műveit Magyarországon is sikerrel játszották. Nagy színpadtechnikával megírt, ügyesen szerkesztett, a szatirikus társadalomrajzot szerelmi bonyodalmakkal fűszerező vígjátékai ma is kedveltek. Tosca című romantikus drámája (1887) Puccini operájában (1900) él tovább. A szókimondó asszonyság négyfelvonásos színmű - mint említettem a darab eredeti címe: Madame Sans-Gêne, melynek1893-ban, Párizsban, a Theatre Vaudeville-ben volt a bemutatója. A közönséges mosónőből hercegnévé emelkedő, ám keresetlen nyíltságát Napóleon császár udvarában is megőrző Catherine Hübscher alakja, hála a XIX. század diadalmas darabgyárosának, máig eleven színpadi figura. A történet ideje és helyszíne rokon Charles Lecocq: Angot asszony lánya című operettjének librettójával, és érdekes az is, hogy feldolgozása több műfajt megkísértett: • 1898 Madame Sans-Gêne (regény) – írta Edmond Lepelletier. • 1915 Madame Sans-Gêne (opera) írta Umberto Giordano – első előadása a New York-i Metropolitanban Operában volt 1915. január 25-én • 1911 Madame Sans-Gêne (1911 film), rendzete Henri Desfontaines • 1924 Madame Sans-Gêne (1924 film) Gloria Swansonnal • 1944 Madame Sans-Gêne (film) Argentinában gyártották • 1962 Madame Sans-Gêne (1961 film) Sophia Lorennel Itthon a Népszínház mutatta be a Szókimondó asszonyt 1894-ben. A Magyar Színház, 1897-től, azaz megnyitásától egészen 1907-ig, Beöthy László másodszori igazgatóságának kezdetéig, elsősorban az operettnek és a könnyű műfajoknak adott otthont, szintén műsorán tartotta. Mikszáth Kálmán az Országos Hírlapban, 1898. november 7-i, 307. számában a következőket írja (Színház és Művészet): A "Szókimondó asszonyság" mint operette! Sardou "Madame Sans- Géne"-jét angol szövegirók földolgozták operette-librettová. A megzenésitése sem fog sokáig késni.” Ady Endre összes prózai műve. 2 Újságcikkek, tanulmányok (Szabadság 1901. március 1.): 570. SZÓKIMONDÓ ASSZONYSÁG "Régi, nagy sikerek emléke támadt fel ma este Szigligeti házában. A régi diadalok emléke hozta bizonyára össze a mai, díszes, szép közönséget, s ugyanez az emlék öntött annyi ambíciót P. Szép Olgába, a mi legelsõ drámai mûvésznõnkbe, amennyi más, elõkelõbb, hozzá méltóbb környezetben aratott volna igazán sikert. Mindegy, láthattuk legalább, milyen erõssége ennek a társulatnak P. Szép Olga. A parádés címszerepbe bevitte minden mûvészetét, s evvel azoknak, akik különben is ismerik a mûvésznõnek ezt az alakítását, minden el van mondva. A közönség ünnepelte egész este, s nyílt színen alig kapott még ebben a szezonban valaki annyi tapsot, mint ma este õ. Fényes toilettjérõl már írtunk. Mondanunk sem kell, hogy valóságos szenzációt keltett, amelynek gyönyörû kivitelû dekoratív festése Margó Ármin festõ¬mûvésznek válik dicséretére. P. Szép Olgához méltó, meglepõen öntudatos, intelligens fõre valló alakítás volt Peterdy Sándor Napóleonja. Minket, kik a kitûnõ mûvésznek mai sikerében kissé kételkedtünk, igaz örömmel töltött ez el. Maszkja is pompás volt. De legnagyobb érdeme az olcsó, ennél a szerepnél megunt hatások elkerülése. Pintér kitûnõ Lefèbre. Füredi puszta megjelenésével derültséget keltett. Szilágyi meglepõen elegáns Fouché. Megbotránkozást keltett azonban, hogy Bognár Jánost, a társulatnak ezt az igazán kitûnõségét, egy nevetséges kardalos szerepben láttuk. Valóban kitûnõen becsüli meg a mûvészeit Somogyi igazgató. A többi közül Szarvasi és Bérczi váltak ki. Ellenben Somogyiné, Deésy csak rontottak. A rendezés, kivált az elsõ felvonásban, igen hiányos volt. Hatást nem tudott kelteni a pompás tabló, mely után ujjongva kell kitörnie a tapsnak. A díszletek s ruhák hiányosságait a mostani színházi vezetésnél talán nem is kell magyarázni. Holnap a darabot megismétlik.” Később a Vígszínház és a Nemzeti Színház is műsorára tűzte a darabot. A Nemzeti Rákóczi úti épületéből 1944 novemberében bombasérülése miatt kiköltözni volt kénytelen a társulat; november elsejétől A szókimondó asszonyság előadásait áttelepítették a hadiüzemmé tett Fővárosi Operettszínházba, a Nagymező utcába… A Magyar Televízió 1965 augusztus 31.-én 19.05-től élő közvetítésben sugározta a Győri Kisfaludy Színházból Sardou – Moreau darabját. Szereplők: Szókimondó Kata - Petress Zsuzsa mv., Napóleon - Csengery Aladár, Lefebvre - Füzessy Ottó, Fouche - Perédy László, Savary - Pető Endre, Karolin - Gamma Erzsébet, Elisa - Kiss Bazsa, Julie - Máthé Eta, Neiperg gróf - Fáy László, Depreaux - Balogh Béla, Lauriston - Takács Miklós, Vabontrain - Bors Béla, Colette - Látrányi Ilona, Polette - Ürömvölgyi Erzsébet, Inas - Vörös Ferenc. Rendezte Friss Péter. A magyar nyelvterületen az elmúlt években is játszották, Kolozsvárott éppúgy, mint Győrben, Pécsett vagy Budaörsön, a Játékszínben (2007) - Bajomi Lázár Endre és Egri István fordításának felhasználásával. Pesten, tavaly az újpesti Ady Endre Művelődési Központban adták elő meg a Városmajor Szabadtéri Színpadon. Az utóbbi színrevitelről írta a Magyar Narancs a következőket: Victorien Sardou: A szókimondó asszonyság. A közönséges mosónőből hercegnévé emelkedő, ám keresetlen nyíltságát Napóleon császár udvarában is megőrző Catherine Hübscher alakja, hála a XIX. század diadalmas darabgyárosának, máig eleven színpadi figura. Az immár bő évszázada a nagy (és komikai adottságokkal is megáldott) színésznők kedves jutalomjátékaként fungáló vígjátéki címszerepet ezúttal Gregor Bernadett öltötte magára a Városmajorban vendégeskedő budaörsi társulat derűsen vidékies előadásában…, mindazonáltal formátumos, vonzó és meglehetősen szabad szájú (Sződy Szilárd új átdolgozásának eredményeképp már-már grobián) Katának bizonyult. Lefebvre marsall állhatatos hitvesének szórakoztatóan történelmietlen történetét Koncz Gábor állította színpadra, s ugyanő öltötte magára a világbíró korzikai jöttment hálás szerepét. Apróbb memóriazavarai dacára is bájosan morc figurát hozott, s akárcsak a máig roppant behízelgő orgánumú Kertész Péter (Fouché rendőrminiszter), közepesen zajos sikert aratott. Az elegyes színvonalú társulat krémje úgyszintén derekasan iparkodott: Böröndi Tamás kissé elnehezedett amorózó-marsallja, Éless Béla kifacsart járású illemtanára, s az idős Keres Emil élvetegmód tapizó női szabója egyaránt a produkció magábafeledkezetten dalizó jellegét erősítette. S meglehet, tán kevesebb tehetséggel, mindenesetre ugyancsak a pasztorális tájelőadás időtlen hangulatát fokozta a trupp többi tagja, így kiváltképp a királynéként is váltig telepódiumos reminiszcenciákat ébresztő Nyertes Zsuzsa, vagy akár a reggeli tévéműsorok fénylő hajnalcsillaga, a színpadon mindenkor megbízhatóan jelentéktelen Ábel Anita." László Ferenc Városmajori Szabadtéri Színpad, augusztus 23. Narancs XIX. évf. 35. szám - 2007-08-30 kultúra - visszhang Ezekután számomra maradna Polgár Tibor behízelgő muzsikája és Házy Erzsébet meg a többi nagyszerű énekes felvétele – ha a rádió méltóztatná ismét műsorára tűzni az operetteket – köztük A szókimondó asszonyságot!
Még valamit A szókimondó asszony színdarab szerzőiről és az itthoni bemutatókról: Victorien Sardou francia író, drámaíró. Puccini Tosca című operáját az ő, azonos című drámája ihlette. Sardou színpadi mesterségének kitűnő ismeretét a polgári és történelmi színmű szolgálatába állította. (Szókimondó asszonyság, Váljunk el). Műveit Magyarországon is sikerrel játszották. Nagy színpadtechnikával megírt, ügyesen szerkesztett, a szatirikus társadalomrajzot szerelmi bonyodalmakkal fűszerező vígjátékai ma is kedveltek. Tosca című romantikus drámája (1887) Puccini operájában (1900) él tovább. A szókimondó asszonyság négyfelvonásos színmű - mint említettem a darab eredeti címe: Madame Sans-Gêne, melynek1893-ban, Párizsban, a Theatre Vaudeville-ben volt a bemutatója. A közönséges mosónőből hercegnévé emelkedő, ám keresetlen nyíltságát Napóleon császár udvarában is megőrző Catherine Hübscher alakja, hála a XIX. század diadalmas darabgyárosának, máig eleven színpadi figura. A történet ideje és helyszíne rokon Charles Lecocq: Angot asszony lánya című operettjének librettójával, és érdekes az is, hogy feldolgozása több műfajt megkísértett: • 1898 Madame Sans-Gêne (regény) – írta Edmond Lepelletier. • 1915 Madame Sans-Gêne (opera) írta Umberto Giordano – első előadása a New York-i Metropolitanban Operában volt 1915. január 25-én • 1911 Madame Sans-Gêne (1911 film), rendzete Henri Desfontaines • 1924 Madame Sans-Gêne (1924 film) Gloria Swansonnal • 1944 Madame Sans-Gêne (film) Argentinában gyártották • 1962 Madame Sans-Gêne (1961 film) Sophia Lorennel Itthon a Népszínház mutatta be a Szókimondó asszonyt 1894-ben. A Magyar Színház, 1897-től, azaz megnyitásától egészen 1907-ig, Beöthy László másodszori igazgatóságának kezdetéig, elsősorban az operettnek és a könnyű műfajoknak adott otthont, szintén műsorán tartotta. Mikszáth Kálmán az Országos Hírlapban, 1898. november 7-i, 307. számában a következőket írja (Színház és Művészet): A "Szókimondó asszonyság" mint operette! Sardou "Madame Sans- Géne"-jét angol szövegirók földolgozták operette-librettová. A megzenésitése sem fog sokáig késni.” Ady Endre összes prózai műve. 2 Újságcikkek, tanulmányok (Szabadság 1901. március 1.): 570. SZÓKIMONDÓ ASSZONYSÁG "Régi, nagy sikerek emléke támadt fel ma este Szigligeti házában. A régi diadalok emléke hozta bizonyára össze a mai, díszes, szép közönséget, s ugyanez az emlék öntött annyi ambíciót P. Szép Olgába, a mi legelsõ drámai mûvésznõnkbe, amennyi más, elõkelõbb, hozzá méltóbb környezetben aratott volna igazán sikert. Mindegy, láthattuk legalább, milyen erõssége ennek a társulatnak P. Szép Olga. A parádés címszerepbe bevitte minden mûvészetét, s evvel azoknak, akik különben is ismerik a mûvésznõnek ezt az alakítását, minden el van mondva. A közönség ünnepelte egész este, s nyílt színen alig kapott még ebben a szezonban valaki annyi tapsot, mint ma este õ. Fényes toilettjérõl már írtunk. Mondanunk sem kell, hogy valóságos szenzációt keltett, amelynek gyönyörû kivitelû dekoratív festése Margó Ármin festõ¬mûvésznek válik dicséretére. P. Szép Olgához méltó, meglepõen öntudatos, intelligens fõre valló alakítás volt Peterdy Sándor Napóleonja. Minket, kik a kitûnõ mûvésznek mai sikerében kissé kételkedtünk, igaz örömmel töltött ez el. Maszkja is pompás volt. De legnagyobb érdeme az olcsó, ennél a szerepnél megunt hatások elkerülése. Pintér kitûnõ Lefèbre. Füredi puszta megjelenésével derültséget keltett. Szilágyi meglepõen elegáns Fouché. Megbotránkozást keltett azonban, hogy Bognár Jánost, a társulatnak ezt az igazán kitûnõségét, egy nevetséges kardalos szerepben láttuk. Valóban kitûnõen becsüli meg a mûvészeit Somogyi igazgató. A többi közül Szarvasi és Bérczi váltak ki. Ellenben Somogyiné, Deésy csak rontottak. A rendezés, kivált az elsõ felvonásban, igen hiányos volt. Hatást nem tudott kelteni a pompás tabló, mely után ujjongva kell kitörnie a tapsnak. A díszletek s ruhák hiányosságait a mostani színházi vezetésnél talán nem is kell magyarázni. Holnap a darabot megismétlik.” Később a Vígszínház és a Nemzeti Színház is műsorára tűzte a darabot. A Nemzeti Rákóczi úti épületéből 1944 novemberében bombasérülése miatt kiköltözni volt kénytelen a társulat; november elsejétől A szókimondó asszonyság előadásait áttelepítették a hadiüzemmé tett Fővárosi Operettszínházba, a Nagymező utcába… A Magyar Televízió 1965 augusztus 31.-én 19.05-től élő közvetítésben sugározta a Győri Kisfaludy Színházból Sardou – Moreau darabját. Szereplők: Szókimondó Kata - Petress Zsuzsa mv., Napóleon - Csengery Aladár, Lefebvre - Füzessy Ottó, Fouche - Perédy László, Savary - Pető Endre, Karolin - Gamma Erzsébet, Elisa - Kiss Bazsa, Julie - Máthé Eta, Neiperg gróf - Fáy László, Depreaux - Balogh Béla, Lauriston - Takács Miklós, Vabontrain - Bors Béla, Colette - Látrányi Ilona, Polette - Ürömvölgyi Erzsébet, Inas - Vörös Ferenc. Rendezte Friss Péter. A magyar nyelvterületen az elmúlt években is játszották, Kolozsvárott éppúgy, mint Győrben, Pécsett vagy Budaörsön, a Játékszínben (2007) - Bajomi Lázár Endre és Egri István fordításának felhasználásával. Pesten, tavaly az újpesti Ady Endre Művelődési Központban adták elő meg a Városmajor Szabadtéri Színpadon. Az utóbbi színrevitelről írta a Magyar Narancs a következőket: Victorien Sardou: A szókimondó asszonyság. A közönséges mosónőből hercegnévé emelkedő, ám keresetlen nyíltságát Napóleon császár udvarában is megőrző Catherine Hübscher alakja, hála a XIX. század diadalmas darabgyárosának, máig eleven színpadi figura. Az immár bő évszázada a nagy (és komikai adottságokkal is megáldott) színésznők kedves jutalomjátékaként fungáló vígjátéki címszerepet ezúttal Gregor Bernadett öltötte magára a Városmajorban vendégeskedő budaörsi társulat derűsen vidékies előadásában…, mindazonáltal formátumos, vonzó és meglehetősen szabad szájú (Sződy Szilárd új átdolgozásának eredményeképp már-már grobián) Katának bizonyult. Lefebvre marsall állhatatos hitvesének szórakoztatóan történelmietlen történetét Koncz Gábor állította színpadra, s ugyanő öltötte magára a világbíró korzikai jöttment hálás szerepét. Apróbb memóriazavarai dacára is bájosan morc figurát hozott, s akárcsak a máig roppant behízelgő orgánumú Kertész Péter (Fouché rendőrminiszter), közepesen zajos sikert aratott. Az elegyes színvonalú társulat krémje úgyszintén derekasan iparkodott: Böröndi Tamás kissé elnehezedett amorózó-marsallja, Éless Béla kifacsart járású illemtanára, s az idős Keres Emil élvetegmód tapizó női szabója egyaránt a produkció magábafeledkezetten dalizó jellegét erősítette. S meglehet, tán kevesebb tehetséggel, mindenesetre ugyancsak a pasztorális tájelőadás időtlen hangulatát fokozta a trupp többi tagja, így kiváltképp a királynéként is váltig telepódiumos reminiszcenciákat ébresztő Nyertes Zsuzsa, vagy akár a reggeli tévéműsorok fénylő hajnalcsillaga, a színpadon mindenkor megbízhatóan jelentéktelen Ábel Anita." László Ferenc Városmajori Szabadtéri Színpad, augusztus 23. Narancs XIX. évf. 35. szám - 2007-08-30 kultúra - visszhang Ezekután számomra maradna Polgár Tibor behízelgő muzsikája és Házy Erzsébet meg a többi nagyszerű énekes felvétele – ha a rádió méltóztatná ismét műsorára tűzni az operetteket – köztük A szókimondó asszonyságot!
1357 Búbánat 2008-12-27 14:57:25
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Azt hittem, már szóltam Házy Erzsébetnek a Szókimondó asszonyság című operettfelvételéről, de aztán rájöttem, hogy mégsem, valahol elkallódtak jegyzeteim. Most azonban előkerültek, úgyhogy pótolom ezt a mulasztásomat, s az alábbiakban Házy rádiós dalszínházi működéséből, egy újabb darabjának ismertetésével bővítem oeuvre-jét. Házy Erzsébet összes rádiós felvétele Polgár Tibor (Budapest, 1907 – Torontó, Canada,1993): A szókimondó asszonyság – 1960. Történelmi daljáték Szövegét és a verseket Victorien Sardou (1831 - 1908) – Emile Moreau (1852-1922) „Madame Sans-Gêne” című színdarabja nyomán Darvas Szilárd (Bp., 1909 – Bp., 1961) írta. A felvételen hallhatók: A címszerepben Házy Erzsébet, továbbá Koltay Valéria, Palócz László, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós, közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Polgár Tibor Házy Erzsébet a következő számokban énekel: - Kata belépője (Házy) - Kettős: „Egy kis kocsma álla Szajna-parton” (Házy, Palócz) - Kettős: „Egy furcsa kis szívdobbanás” (Házy, Szabó) - Dal (Házy) - Kettős: „Keresd a nőt” (Házy, Szabó) További részlet a daljátékból: - kettős: „Mondja, mit szeretne?” (Koltay, Rátonyi) Sardou - Moreau eredeti darabjának fő alakjai: Catherine Hübscher (Kata), mosónő; Napóleon; Fouché;Francois Lefebre őrmester;Neipperg gróf; két veszekedő császári nővér: Karolina, Eliza; Leroy; Despréaux; Jasmin; Savary, Savaryné, Bülowné, Roustan, Saint Marsan, Mária Lujza. A szókimondó asszonyság mulatságos parvenue; a kosztümös, látványos, romantikus darabok közé tartozik, azzal az érdekességgel, hogy modern szemmel láttatják a szerzők a napóleoni kort. Miről szól a történet? Előjáték: Az Elzászban született Kata mosodájában érdekes dolgok történnek. Az utcákon éppen forradalom zajlik.1792 augusztusában Párizs népe a Tuilleriák ostromára készül. Kata, a csinos mosónő egy jóképű őrmestert talál az udvarában. Lefebvre éppen innen irányítja csapata hadműveleteit. A támadás során megsebesül Neipperg gróf, aki kizárólag Kata ügyességének köszönheti életben maradását. Kata találkozik a császárral is. A szókimondó asszonyka, megragadva az alkalmat, arra kéri Napóleont, hogy egyenlítse ki egykori mosodaszámláját… Napóleon híres mondása miszerint: "Minden közkatona a tarisznyájában hordja a marsallbotot"- ebben a darabban megvalósul. Egyszer csak megjelenik egy igencsak ijedős fiatalember, bizonyos Fouché, aki többek között közli, hogy ő pedig miniszter lesz. Mire Kata: "Akkor lesz maga miniszter, amikor én hercegné". Beszélnek még egy szegény kis tüzértisztről, megjelenik az őrmester is, aki igencsak közel áll Kata szívéhez; Kata az időközben marsallá előléptetett Lefebvre felesége lesz, aki még nem sejti, hogy a csinos mosónő szókimondó természete még sok problémát fog okozni neki katonai előmenetelében.... Aztán máris: 1811-et írunk. A kis tüzértisztet ekkor már Napóleon császárnak hívják, Kata danzigi hercegné lett, mivel a volt őrmester a danzigi herceg. No és Fouché úr?... Itt van, nem kell félteni. Vajon a hirtelen "felkapaszkodás" megváltoztatta-e Kata jellemét? Hogy érzi magát a császári udvar intrikus légkörében? Hogyan védi a boldogságát? Vajon a császár emlékezik-e még a tüzértisztre? Hívságokról és valódi emberi értékekről, pózokról és igaz emberiességről - végső soron a helytállásról szól a darab. Érvényes tanulságokkal és vidáman..., hogy komolyan vegyük. A rádió dalszínháza számára készített szöveg és versek Darvas Szilárd (Bp., 1909. nov. 30.–Bp., 1961. márc. 9.) munkája. Ez a villódzóan tehetséges humorista rövid élete során volt költő, librettista, lapszerkesztő, konferanszié, szatíra- és forgatókönyvíró, s számos műve - tudjuk vagy sem - máig része tömegkultúránknak. Nyomdászmesterséget tanult, de versei már korán megjelentek neves irodalmi folyóiratokban (Korunk, Magyar Csillag, Szép Szó). A harmincas évek elején A mi színházunk c. drámasorozatot jelentetett meg. 1945-től 1948-ig a Szabadság c. lap munkatársa, majd 1947-ben a Ludas Matyi felelős szerk.-je lett. Ezekben az években kezdett konferálni a Szabad Nép Kabaréban, a Pódiumban, a Budapest Varietében, a Kis Színpadon. Konferanszaiban fanyar humorral állította pellengérre a közélet torzulásait. Az Állami Bábszínház számára is írt – Gádor Bélával, Királyhegyi Pállal – szatirikus műsorokat. Gyártotta a megzenésítendő verseket, s nemcsak klasszikus operettek átdolgozójaként (Lili bárónő, Nebáncsvirág stb.), de zenés filmek kipróbált munkatársaként is tündökölt. Így a Feleki Kamill által formált Glauziusz bácsi, az Állami Áruház fejlődőképes főkönyvelője is az ő dalát elselypítve tett hitet a szebb jövő mellett ("Ember lesz az én kisunokám!"), s ugyancsak Darvastól kapta talán legkedvesebb számát a nagyszerű Psota Irén, aki először a Felfelé a lejtőn című filmvígjátékban énekelhetett arról a tényről, miszerint őmellette elaludni nem lehet Főbb művei: Tánc a kép körül (1930); Állami Áruház (Gádor B.-val, 1950); Hogy köhögjünk – mit köhögjünk (1967); A Patyomkinnál fogok jelentkezni (1987).
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Azt hittem, már szóltam Házy Erzsébetnek a Szókimondó asszonyság című operettfelvételéről, de aztán rájöttem, hogy mégsem, valahol elkallódtak jegyzeteim. Most azonban előkerültek, úgyhogy pótolom ezt a mulasztásomat, s az alábbiakban Házy rádiós dalszínházi működéséből, egy újabb darabjának ismertetésével bővítem oeuvre-jét. Házy Erzsébet összes rádiós felvétele Polgár Tibor (Budapest, 1907 – Torontó, Canada,1993): A szókimondó asszonyság – 1960. Történelmi daljáték Szövegét és a verseket Victorien Sardou (1831 - 1908) – Emile Moreau (1852-1922) „Madame Sans-Gêne” című színdarabja nyomán Darvas Szilárd (Bp., 1909 – Bp., 1961) írta. A felvételen hallhatók: A címszerepben Házy Erzsébet, továbbá Koltay Valéria, Palócz László, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós, közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Polgár Tibor Házy Erzsébet a következő számokban énekel: - Kata belépője (Házy) - Kettős: „Egy kis kocsma álla Szajna-parton” (Házy, Palócz) - Kettős: „Egy furcsa kis szívdobbanás” (Házy, Szabó) - Dal (Házy) - Kettős: „Keresd a nőt” (Házy, Szabó) További részlet a daljátékból: - kettős: „Mondja, mit szeretne?” (Koltay, Rátonyi) Sardou - Moreau eredeti darabjának fő alakjai: Catherine Hübscher (Kata), mosónő; Napóleon; Fouché;Francois Lefebre őrmester;Neipperg gróf; két veszekedő császári nővér: Karolina, Eliza; Leroy; Despréaux; Jasmin; Savary, Savaryné, Bülowné, Roustan, Saint Marsan, Mária Lujza. A szókimondó asszonyság mulatságos parvenue; a kosztümös, látványos, romantikus darabok közé tartozik, azzal az érdekességgel, hogy modern szemmel láttatják a szerzők a napóleoni kort. Miről szól a történet? Előjáték: Az Elzászban született Kata mosodájában érdekes dolgok történnek. Az utcákon éppen forradalom zajlik.1792 augusztusában Párizs népe a Tuilleriák ostromára készül. Kata, a csinos mosónő egy jóképű őrmestert talál az udvarában. Lefebvre éppen innen irányítja csapata hadműveleteit. A támadás során megsebesül Neipperg gróf, aki kizárólag Kata ügyességének köszönheti életben maradását. Kata találkozik a császárral is. A szókimondó asszonyka, megragadva az alkalmat, arra kéri Napóleont, hogy egyenlítse ki egykori mosodaszámláját… Napóleon híres mondása miszerint: "Minden közkatona a tarisznyájában hordja a marsallbotot"- ebben a darabban megvalósul. Egyszer csak megjelenik egy igencsak ijedős fiatalember, bizonyos Fouché, aki többek között közli, hogy ő pedig miniszter lesz. Mire Kata: "Akkor lesz maga miniszter, amikor én hercegné". Beszélnek még egy szegény kis tüzértisztről, megjelenik az őrmester is, aki igencsak közel áll Kata szívéhez; Kata az időközben marsallá előléptetett Lefebvre felesége lesz, aki még nem sejti, hogy a csinos mosónő szókimondó természete még sok problémát fog okozni neki katonai előmenetelében.... Aztán máris: 1811-et írunk. A kis tüzértisztet ekkor már Napóleon császárnak hívják, Kata danzigi hercegné lett, mivel a volt őrmester a danzigi herceg. No és Fouché úr?... Itt van, nem kell félteni. Vajon a hirtelen "felkapaszkodás" megváltoztatta-e Kata jellemét? Hogy érzi magát a császári udvar intrikus légkörében? Hogyan védi a boldogságát? Vajon a császár emlékezik-e még a tüzértisztre? Hívságokról és valódi emberi értékekről, pózokról és igaz emberiességről - végső soron a helytállásról szól a darab. Érvényes tanulságokkal és vidáman..., hogy komolyan vegyük. A rádió dalszínháza számára készített szöveg és versek Darvas Szilárd (Bp., 1909. nov. 30.–Bp., 1961. márc. 9.) munkája. Ez a villódzóan tehetséges humorista rövid élete során volt költő, librettista, lapszerkesztő, konferanszié, szatíra- és forgatókönyvíró, s számos műve - tudjuk vagy sem - máig része tömegkultúránknak. Nyomdászmesterséget tanult, de versei már korán megjelentek neves irodalmi folyóiratokban (Korunk, Magyar Csillag, Szép Szó). A harmincas évek elején A mi színházunk c. drámasorozatot jelentetett meg. 1945-től 1948-ig a Szabadság c. lap munkatársa, majd 1947-ben a Ludas Matyi felelős szerk.-je lett. Ezekben az években kezdett konferálni a Szabad Nép Kabaréban, a Pódiumban, a Budapest Varietében, a Kis Színpadon. Konferanszaiban fanyar humorral állította pellengérre a közélet torzulásait. Az Állami Bábszínház számára is írt – Gádor Bélával, Királyhegyi Pállal – szatirikus műsorokat. Gyártotta a megzenésítendő verseket, s nemcsak klasszikus operettek átdolgozójaként (Lili bárónő, Nebáncsvirág stb.), de zenés filmek kipróbált munkatársaként is tündökölt. Így a Feleki Kamill által formált Glauziusz bácsi, az Állami Áruház fejlődőképes főkönyvelője is az ő dalát elselypítve tett hitet a szebb jövő mellett ("Ember lesz az én kisunokám!"), s ugyancsak Darvastól kapta talán legkedvesebb számát a nagyszerű Psota Irén, aki először a Felfelé a lejtőn című filmvígjátékban énekelhetett arról a tényről, miszerint őmellette elaludni nem lehet Főbb művei: Tánc a kép körül (1930); Állami Áruház (Gádor B.-val, 1950); Hogy köhögjünk – mit köhögjünk (1967); A Patyomkinnál fogok jelentkezni (1987).
1356 Búbánat 2008-12-27 14:54:53
Köszönöm az apró kiigazításaitokat...
Köszönöm az apró kiigazításaitokat...
1355 IVA 2008-12-25 23:22:46 [Válasz erre: 1354 WiseGentleman 2008-12-24 14:57:23]
Kedves WiseGentleman, egy apró visszaigazítás, mert a szó végi e azért ott van: Larivaudière.
Kedves WiseGentleman, egy apró visszaigazítás, mert a szó végi e azért ott van: Larivaudière.
1354 WiseGentleman 2008-12-24 14:57:23 [Válasz erre: 1353 Búbánat 2008-12-24 01:10:26]
Kedves Búbánat, apró kiigazítás, emlékeim szerint (csupán belehallgattam az operettbe annakidején) a Csákányi László által játszott szerep Larivaudier volt.
Kedves Búbánat, apró kiigazítás, emlékeim szerint (csupán belehallgattam az operettbe annakidején) a Csákányi László által játszott szerep Larivaudier volt.
1353 Búbánat 2008-12-24 01:10:26 [Válasz erre: 526 Búbánat 2007-01-13 16:32:15]
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Az 526 sorszám alatt ismertettem Házy Erzsébet összes rádiós felvételei sorában Lecocq (1832-1918): Angot asszony lánya című operettjét. Háromfelvonásos nagyoperett – balettzene nélküli - teljes felvétele /La Fille de Madame Angot – 1872, Paris/ Tévesen tüntettem fel a Rádió Dalszínháza bemutatójának időpontját, amikor 1959-et jelöltem meg évszámnak. A rádiós bemutató ideje valójában: 1960. augusztus 21-e, Kossuth Rádió 20.15 – 22.00. Mostanra már megvan a teljes szereposztás is (korábban csak felsoroltam a közreműködök egy részét): Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József Vezényel: Polgár Tibor Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztás: Ange Pitou – Szabó Miklós Clairette – Házy Erzsébet Hortensie Langé, primadonna – Németh Marika Pomponnet, fodrász – Rátonyi Róbert Larivandiere- Csákányi László Lauchard, rendőrfőnök – Benedek Tibor Amaranthe – Kiss Manyi Polgármester – Balázs István Odette, komorna – Geszty Szilvia (Balogh Erzsi) Házy Erzsébet énekszámai: - Clarette belépője + jelenet: „ Ez itt a mister úr babája… Van itt egy út…” (Házy és Énekkar) - Clairette és Lange kettőse (Házy Erzsébet, Németh Marika) - Clarette és Ange Pitou szerelmi kettőse (Házy, Szabó) - Jelenet és keringő (Házy, Németh, Geszty, Szabó) Ruitner Sándornak, a felvétel zenei rendezőjének szavait idézem Ruitner Sándornak, a felvétel zenei rendezőjének szavait idézem: ”Offenbach daljátéka, a Fortunió dala után, még ugyanabban az esztendőben, ugyancsak a 6-os stúdióban egy másik francia nagyoperett, a Lecocq: Angot asszony lánya c. művének rádióváltozatát készítettük el. … A darabbeli Clarette-szerep megformálása a mikrofonok előtt sokszínű alakításra adott lehetőséget, a végeredmény: a primadonna és a filmszínész Házy Erzsébet arculatának egyfajta ötvözete. Azt hiszem, Házy Erzsébet habitusához legközelebb ez a primadonna-szerep, ez az operett-alak állt, amelyik Lecocq darabjának cselekményében a párizsi piac halászkofáinak fogadott lányaként a francia forradalom egyik tipikus nőalakjának sorsát személyesítette meg. Tenorpartnere, a királyság ellen lázító népköltő, Ange Pitou szerepében Szabó Miklós volt, s ezúttal a szerelmespár vonzalmának zenei kifejezését elsősorban nem a lírai hangvétel, sokkal inkább a forradalmi hevület jellemezte.”
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Az 526 sorszám alatt ismertettem Házy Erzsébet összes rádiós felvételei sorában Lecocq (1832-1918): Angot asszony lánya című operettjét. Háromfelvonásos nagyoperett – balettzene nélküli - teljes felvétele /La Fille de Madame Angot – 1872, Paris/ Tévesen tüntettem fel a Rádió Dalszínháza bemutatójának időpontját, amikor 1959-et jelöltem meg évszámnak. A rádiós bemutató ideje valójában: 1960. augusztus 21-e, Kossuth Rádió 20.15 – 22.00. Mostanra már megvan a teljes szereposztás is (korábban csak felsoroltam a közreműködök egy részét): Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József Vezényel: Polgár Tibor Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztás: Ange Pitou – Szabó Miklós Clairette – Házy Erzsébet Hortensie Langé, primadonna – Németh Marika Pomponnet, fodrász – Rátonyi Róbert Larivandiere- Csákányi László Lauchard, rendőrfőnök – Benedek Tibor Amaranthe – Kiss Manyi Polgármester – Balázs István Odette, komorna – Geszty Szilvia (Balogh Erzsi) Házy Erzsébet énekszámai: - Clarette belépője + jelenet: „ Ez itt a mister úr babája… Van itt egy út…” (Házy és Énekkar) - Clairette és Lange kettőse (Házy Erzsébet, Németh Marika) - Clarette és Ange Pitou szerelmi kettőse (Házy, Szabó) - Jelenet és keringő (Házy, Németh, Geszty, Szabó) Ruitner Sándornak, a felvétel zenei rendezőjének szavait idézem Ruitner Sándornak, a felvétel zenei rendezőjének szavait idézem: ”Offenbach daljátéka, a Fortunió dala után, még ugyanabban az esztendőben, ugyancsak a 6-os stúdióban egy másik francia nagyoperett, a Lecocq: Angot asszony lánya c. művének rádióváltozatát készítettük el. … A darabbeli Clarette-szerep megformálása a mikrofonok előtt sokszínű alakításra adott lehetőséget, a végeredmény: a primadonna és a filmszínész Házy Erzsébet arculatának egyfajta ötvözete. Azt hiszem, Házy Erzsébet habitusához legközelebb ez a primadonna-szerep, ez az operett-alak állt, amelyik Lecocq darabjának cselekményében a párizsi piac halászkofáinak fogadott lányaként a francia forradalom egyik tipikus nőalakjának sorsát személyesítette meg. Tenorpartnere, a királyság ellen lázító népköltő, Ange Pitou szerepében Szabó Miklós volt, s ezúttal a szerelmespár vonzalmának zenei kifejezését elsősorban nem a lírai hangvétel, sokkal inkább a forradalmi hevület jellemezte.”
1352 Búbánat 2008-12-24 00:37:44
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Itt a topicban két helyen foglalkoztam Polgár Tibor: Szél kerekedik című, 1950-ben bemutatott rádióoperettjével. Itt most „összehozom” ezeket egy sorszám alá, hogy ne kelljen keresgélni, egy helyen megtalálhatóak legyenek az információk: Házy Erzsébet összes rádiófelvételei sorában az 515. sorszámnál hoztam a következőket: Rácz György írja „Mesterek árnyékában” című könyvében (Budapest, 1984): „1950 … ekkor már szinte megrendelésszerűen kaptuk az elnökségtől a megbízatásokat: március 15-e közeledik, tessék hát létrehozni egy március idusáról szóló zenés játékot. Létre is hoztuk hát Polgár Tibor zenéjével a 'Szél kerekedik' című darabot, amelyet főként Horváth Tivadar egy cirka ötvenféle gyógynövényt felsoroló gyógyszerészdala tett híressé, amelyet ő olyan fergeteges tempóban énekelt végig, hogy azt azóta sem tudta senki felülmúlni." Szövegíró, versek: Vajda István A teljes műnek csak a részleteit ismerem, melyeket a rádió időnként sugározza. A rádiófelvételen közreműködnek: Házy Erzsébet, Raskó Magda, Simándy József, Sárdy János, Maleczky Oszkár, Horváth Tivadar, a MR. Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Rácz György 563. sorszám alatt (2007-03-11 15:16:24) kiegészítettem az előbbieket a következőkkel: Abból az alkalomból, hogy száz éve született Polgár Tibor, Ruitner Sándor zenei szerkesztő szerdán, a Petőfi Rádióban egy teljes órát szentelt a zeneszerző-karmester-rádiós egyéniség pályájának zenés felidézésére. Most a rádió hangtára segítségével utólag visszahallgattam a műsort, és örömmel fedeztem fel benne egy részletet, melyet külön nem emeltem ki a Házy Erzsébet rádiós felvételeinek ismertetéses során; Polgár Tibor „Szél kerekedik” című daljátékának 1950-ben készült felvételéről csak annyi ismeretem volt, hogy kik énekeltek a felvételen, de a konkrét részleteket belőle nem ismertem. Most - a Polgár Tibor-emlék-összeállításból - végre megismerhettem a mű egy részletét, ugyanis felcsendült Házy Erzsébet és Simándy József előadásában az a kettős, mely az 1848 márciusi forradalmi események diadalát, a „szabadságot” éltette és köszöntötte ebben a lendületes, pattogós, gyors ritmikájú indulószerű daljáték-részletben. Számomra nagy öröm volt ezt a duettet meghallgatni, s Házy Erzsébet egyik legelső, korai rádiófelvételére „rácsodálkozni”!!!
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek Itt a topicban két helyen foglalkoztam Polgár Tibor: Szél kerekedik című, 1950-ben bemutatott rádióoperettjével. Itt most „összehozom” ezeket egy sorszám alá, hogy ne kelljen keresgélni, egy helyen megtalálhatóak legyenek az információk: Házy Erzsébet összes rádiófelvételei sorában az 515. sorszámnál hoztam a következőket: Rácz György írja „Mesterek árnyékában” című könyvében (Budapest, 1984): „1950 … ekkor már szinte megrendelésszerűen kaptuk az elnökségtől a megbízatásokat: március 15-e közeledik, tessék hát létrehozni egy március idusáról szóló zenés játékot. Létre is hoztuk hát Polgár Tibor zenéjével a 'Szél kerekedik' című darabot, amelyet főként Horváth Tivadar egy cirka ötvenféle gyógynövényt felsoroló gyógyszerészdala tett híressé, amelyet ő olyan fergeteges tempóban énekelt végig, hogy azt azóta sem tudta senki felülmúlni." Szövegíró, versek: Vajda István A teljes műnek csak a részleteit ismerem, melyeket a rádió időnként sugározza. A rádiófelvételen közreműködnek: Házy Erzsébet, Raskó Magda, Simándy József, Sárdy János, Maleczky Oszkár, Horváth Tivadar, a MR. Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Rácz György 563. sorszám alatt (2007-03-11 15:16:24) kiegészítettem az előbbieket a következőkkel: Abból az alkalomból, hogy száz éve született Polgár Tibor, Ruitner Sándor zenei szerkesztő szerdán, a Petőfi Rádióban egy teljes órát szentelt a zeneszerző-karmester-rádiós egyéniség pályájának zenés felidézésére. Most a rádió hangtára segítségével utólag visszahallgattam a műsort, és örömmel fedeztem fel benne egy részletet, melyet külön nem emeltem ki a Házy Erzsébet rádiós felvételeinek ismertetéses során; Polgár Tibor „Szél kerekedik” című daljátékának 1950-ben készült felvételéről csak annyi ismeretem volt, hogy kik énekeltek a felvételen, de a konkrét részleteket belőle nem ismertem. Most - a Polgár Tibor-emlék-összeállításból - végre megismerhettem a mű egy részletét, ugyanis felcsendült Házy Erzsébet és Simándy József előadásában az a kettős, mely az 1848 márciusi forradalmi események diadalát, a „szabadságot” éltette és köszöntötte ebben a lendületes, pattogós, gyors ritmikájú indulószerű daljáték-részletben. Számomra nagy öröm volt ezt a duettet meghallgatni, s Házy Erzsébet egyik legelső, korai rádiófelvételére „rácsodálkozni”!!!
1351 Búbánat 2008-12-24 00:02:36 [Válasz erre: 1342 Búbánat 2008-12-08 22:15:42]
Kedves Haandel! Megtaláltam az előzmény-hivatkozást az 1125. számnál, de csak mint címet hoztam. Ennyit írtam ott: "1971. december 31.-én a Magyar Televízió szilveszteri műsorában („A magyar Televízió legújabb kísérleti műsora”) szerepelt Házy Erzsébet (21.20 – 24.00) Az egyes blokkok címét, tartalmát és szereplőit külön-külön nem tüntette fel a műsorújság: ömlesztve sorol fel közel száz népszerű művészt, köztük Házyt. Az adás főszerkesztője Balla Katalin és Fellegi Tamás, szerkesztői Kaposy Miklós, valamint Buzáné Fábri Éva és Mike Klári voltak. Főgyártásvezető: Horeczky László." Segítségeddel összeállt a kép: a you tube-link alapján képben-hangban-tartalomban beazonosítható Házy 1971. 12.31-i szilveszteri televíziós műsorszáma, melyben Koós, Poór, Márkus, Psota, Voith, Vámosi után az ő énekével fejeződött be a népszerű slágerekből összeállított zenés blokk. Nagyon hasznosak – nemcsak számomra - segítő kereséseid! Ismételt köszönet értük.
Kedves Haandel! Megtaláltam az előzmény-hivatkozást az 1125. számnál, de csak mint címet hoztam. Ennyit írtam ott: "1971. december 31.-én a Magyar Televízió szilveszteri műsorában („A magyar Televízió legújabb kísérleti műsora”) szerepelt Házy Erzsébet (21.20 – 24.00) Az egyes blokkok címét, tartalmát és szereplőit külön-külön nem tüntette fel a műsorújság: ömlesztve sorol fel közel száz népszerű művészt, köztük Házyt. Az adás főszerkesztője Balla Katalin és Fellegi Tamás, szerkesztői Kaposy Miklós, valamint Buzáné Fábri Éva és Mike Klári voltak. Főgyártásvezető: Horeczky László." Segítségeddel összeállt a kép: a you tube-link alapján képben-hangban-tartalomban beazonosítható Házy 1971. 12.31-i szilveszteri televíziós műsorszáma, melyben Koós, Poór, Márkus, Psota, Voith, Vámosi után az ő énekével fejeződött be a népszerű slágerekből összeállított zenés blokk. Nagyon hasznosak – nemcsak számomra - segítő kereséseid! Ismételt köszönet értük.
1350 Búbánat 2008-12-20 13:29:32
Közbevetőleg Wellmann Nóra szerkesztésében egy kis kiadvány jelentetett meg az Operaház a 2008. decemberi Puccini-hétre – benne ismertető az első budapesti Puccini-bemutatókról, és a Puccini-ciklus keretében előadásra kerülő öt operáról. A 114 oldalas tartalmas füzetet 51 oldalon fotók gazdagítják, illusztrációk teszik még színesebbé, még vonzóbbá az olvasó számára. Persze, azonnal azt kerestem, Házy Erzsébetről van-e szó benne. Nos, a Manon Lescaut-, a Bohémélet-, a Pillangókisasszony- és a Turandot- felújítások ismertetett szereposztásában feltüntetett neve mellett három fényképe is bekerült a kiadványba: 18. oldalon jelenet a Manon Lescaut-ból: a képen Manon (Házy Erzsébet) és Egy zenész (Komlóssy Erzsébet) – 1961 30. oldalon a képen Mimi és Rodolfo meghitt jelenete a Bohémélet első felvonásában (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert) - 1957 87. oldalon megint a Manon Lescaut-ból egy fotó: a gyötrődő Manon és a megtört Des Grieux szorosan egymáshoz simulnak (Házy Erzsébet és Simándy József) – 1961 (Ezúttal nem sokallom az árat, a kiadott 1000 Ft-ot)
Közbevetőleg Wellmann Nóra szerkesztésében egy kis kiadvány jelentetett meg az Operaház a 2008. decemberi Puccini-hétre – benne ismertető az első budapesti Puccini-bemutatókról, és a Puccini-ciklus keretében előadásra kerülő öt operáról. A 114 oldalas tartalmas füzetet 51 oldalon fotók gazdagítják, illusztrációk teszik még színesebbé, még vonzóbbá az olvasó számára. Persze, azonnal azt kerestem, Házy Erzsébetről van-e szó benne. Nos, a Manon Lescaut-, a Bohémélet-, a Pillangókisasszony- és a Turandot- felújítások ismertetett szereposztásában feltüntetett neve mellett három fényképe is bekerült a kiadványba: 18. oldalon jelenet a Manon Lescaut-ból: a képen Manon (Házy Erzsébet) és Egy zenész (Komlóssy Erzsébet) – 1961 30. oldalon a képen Mimi és Rodolfo meghitt jelenete a Bohémélet első felvonásában (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert) - 1957 87. oldalon megint a Manon Lescaut-ból egy fotó: a gyötrődő Manon és a megtört Des Grieux szorosan egymáshoz simulnak (Házy Erzsébet és Simándy József) – 1961 (Ezúttal nem sokallom az árat, a kiadott 1000 Ft-ot)
1349 Búbánat 2008-12-18 21:34:14 [Válasz erre: 527 Búbánat 2007-01-13 17:15:59]
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek) Házy Erzsébet rádiós dalszínházi felvételeit gazdagította a korábban már tárgyalt János vitéz is. (Lásd az 527. sorszámnál.) Kacsoh daljátékát 1959-ben sugározta először a rádió. A rádióra alkalmazókat és a szereposztást pontosítottam, melynek nyomán a rádiós színlap a következőképpen módosul: Rádióra alkalmazta: Karinthy Frigyes Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Kukorica Jancsi – Sárdy János Iluska – Házy Erzsébet A gonosz mostoha – Gobbi Hilda Bagó – Palló Imre Strázsamester – Radnay György A falu csősze – Pethes Ferenc Francia király – Szakács Sándor Francia királylány – Lehoczky Éva Bartolo – Harkányi Ödön Továbbá, Göndöcs József, Molnár Miklós, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus. Vezényel: Polgár Tibor A rádiófelvételen meglévő zenei részletek további címeivel bővítettem a korábbi felsorolást: Házy Erzsébet a következő részletekben énekel: - Iluska dala: „Van egy szegény kis árva lány” (Házy) - Együttes (Házy, Palló, Radnay) - lluska és Jancsi búcsúja: „Ajkam az ajkad…” (Házy, Sárdy) - I. felvonás fináléja (Házy, Sárdy, Gobbi, Pethes, Molnár és a Kórus) - Tündéravatás és a III. felvonás fináléja (Házy, Sárdy és a Kórus) A daljáték további ismert részletei: - Előzene - „Megjöttek a szép huszárok” (énekkar) - Bagó belépője: „A fuszulyka szára” (Palló) - A strázsamester és Bagó kettőse: „Mellettem csatázó pajtásom” (Radnay, Palló) - Jancsi belépője (Sárdy) - Jancsi dala: „Én vagyok a bojtárgyerek” (Sárdy) - A francia királylány dala (Lehoczky) - A francia király belépője (Szakácsi) - Jancsi dala és kórus (Sárdy, énekkar) - Jelenet a II. felvonásból (Lehoczky, Sárdy) - Bagó és Jancsi kettőse: „Egy rózsaszál” (Palló, Sárdy) - Bagó dala (Palló) - „Kék tó, tiszta tó” (Sárdy)
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek) Házy Erzsébet rádiós dalszínházi felvételeit gazdagította a korábban már tárgyalt János vitéz is. (Lásd az 527. sorszámnál.) Kacsoh daljátékát 1959-ben sugározta először a rádió. A rádióra alkalmazókat és a szereposztást pontosítottam, melynek nyomán a rádiós színlap a következőképpen módosul: Rádióra alkalmazta: Karinthy Frigyes Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Kukorica Jancsi – Sárdy János Iluska – Házy Erzsébet A gonosz mostoha – Gobbi Hilda Bagó – Palló Imre Strázsamester – Radnay György A falu csősze – Pethes Ferenc Francia király – Szakács Sándor Francia királylány – Lehoczky Éva Bartolo – Harkányi Ödön Továbbá, Göndöcs József, Molnár Miklós, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus. Vezényel: Polgár Tibor A rádiófelvételen meglévő zenei részletek további címeivel bővítettem a korábbi felsorolást: Házy Erzsébet a következő részletekben énekel: - Iluska dala: „Van egy szegény kis árva lány” (Házy) - Együttes (Házy, Palló, Radnay) - lluska és Jancsi búcsúja: „Ajkam az ajkad…” (Házy, Sárdy) - I. felvonás fináléja (Házy, Sárdy, Gobbi, Pethes, Molnár és a Kórus) - Tündéravatás és a III. felvonás fináléja (Házy, Sárdy és a Kórus) A daljáték további ismert részletei: - Előzene - „Megjöttek a szép huszárok” (énekkar) - Bagó belépője: „A fuszulyka szára” (Palló) - A strázsamester és Bagó kettőse: „Mellettem csatázó pajtásom” (Radnay, Palló) - Jancsi belépője (Sárdy) - Jancsi dala: „Én vagyok a bojtárgyerek” (Sárdy) - A francia királylány dala (Lehoczky) - A francia király belépője (Szakácsi) - Jancsi dala és kórus (Sárdy, énekkar) - Jelenet a II. felvonásból (Lehoczky, Sárdy) - Bagó és Jancsi kettőse: „Egy rózsaszál” (Palló, Sárdy) - Bagó dala (Palló) - „Kék tó, tiszta tó” (Sárdy)
1348 Búbánat 2008-12-15 14:30:10 [Válasz erre: 1346 Búbánat 2008-12-15 14:13:25]
Egy lényeges információt megint lehagytam: a teljes rádiófelvételen az összekötőszöveget Lukács Margit és Básti Lajos mondja.
Egy lényeges információt megint lehagytam: a teljes rádiófelvételen az összekötőszöveget Lukács Margit és Básti Lajos mondja.
1347 Búbánat 2008-12-15 14:23:10 [Válasz erre: 1346 Búbánat 2008-12-15 14:13:25]
A 2005. április 25-i adás időpontja volt: 9.20-10.00
A 2005. április 25-i adás időpontja volt: 9.20-10.00
1346 Búbánat 2008-12-15 14:13:25 [Válasz erre: 546 Búbánat 2007-02-03 14:39:37]
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek) Horusitzky Zoltán (1903-1985): Báthory Zsigmond Itt több pontosítást kell tennem, és kiegészítem az 546. sorszám alatt írtakat. Ezt írtam az opera keletkezéséről: Megfelelő librettista hiányában, Nádasdy Kálmán ösztönzésére, a zeneszerző maga fogott a cselekmény megszövegezéséhez, 1950-től 1953-ig, kisebb megszakításokat nem számítva, folyamatosan dolgozott a partitúrán. 1955-ben a Magyar Rádió keresztmetszetszerű előadásban lemezre vette fel az opera legjellegzetesebb részleteit, amelyekhez Romhányi József írt stílusos összekötő szöveget. A későbbi bemutató számára ugyancsak Romhányi dolgozta át a történés egyes részleteit. E magyar tárgyú történelmi opera első színpadi előadására német nyelven került sor. Ormay Imre fordításában és dr. Gerhard Friedrich vezényeltével a thüringiai Greiz városában zajlott le az ősbemutató 1957. április 28-án. A budapesti Operaház 1960. június 11-én játszotta első ízben a Báthory Zsigmondot. A Rádió Dalszínháza az operaházi bemutató után 1964-ben tűzte ismét műsorára a „felfrissített” felvételt. Először is: a Házy Erzsébet összes rádiós dalszínházi felvételének sorában nem a korábban jelzett 1964. év a rádiós bemutató időpontja. A rádió 1955-ben készítette el az opera felvételét megelőzve az NDK-beli és a magyarországi színpadi bemutatókat. (A budapesti Opera 1960. június 11-én tűzte először műsorára a Báthory Zsigmondot. Díszlet: Fülöp Zoltán és Forray Gábor, jelmez: Márk Tivadar, rendező: Kenessey Ferenc. Karmester: Lukács Miklós) Másodszor: Annak ellenére, hogy az 1955-ös rádiófelvétel összekötő szöveget tartalmaz, mégsem keresztmetszete ez a műnek, hanem rövid húzásokkal bár, de az opera teljes felvétele. Az összekötő szöveg a következő szereplőket váltja ki, melyek az 1957-es és 1960-as színpadi megvalósításban benne vannak, de itt kimaradtak: Báthory Boldizsár (basszus); Kendy Sándor (basszus); Kovacsóczi Farkas (bariton); Iffjú Sándor (tenor); Apácafőnöknő (mezzoszoprán); Kapus apáca (alt); II. Apáca (mezzoszoprán); Egy udvarhölgy (szoprán); Herold (bariton). Az 1955-ös rádiófelvétel „stáblistája” a következőképpen nézett ki: Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond Opera három felvonásban Szövegét Romhányi József írta. Vezényel: Polgár Tibor Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a Magyar Állami Operaház Gyermekkara Rendező: Ruitner Sándor Szereposztás: Báthory Zsigmond Erdély fejedelme – Szabó Miklós Krisztierna hercegnő, a hitvese - Szecsődy Irén Carillo, jezsuita, a fejedelem gyóntatója – Bódy József Székely Balázs, székely jobbágy –Svéd Sándor Kendy Mária, Báthory Boldizsár hitvese, majd özvegye - Berei Mária Terézia, udvarhölgy – Tiszay Magda Öreg pásztor – Kálmán Oszkár Apollónia, Zsigmond olasz kegyencnője – Házy Erzsébet Sabina, Zsigmond olasz kegyencnője – Szőnyi Olga Egy féleszű koldus – Kishegyi Árpád Harmadszor: Az operafelvételt 1955 után legközelebb 1964-ben sugározta megint a rádió, majd még egy ismétléséről tudok: 1969. május 21., URH adó, 18.55-21.26. Negyedszer: A zeneszerző halálának 20. évfordulóján – 2005. április 25.-én - részleteket sugárzott belőle a Bartók Rádió: Km.: Házy Erzsébet, Szecsődy Irén, Szőnyi Olga, Tiszay Magda, Szabó Miklós, Svéd Sándor, Bódy József, Kálmán Oszkár, a Magyar Állami Operaház Gyermekkara, a MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vez.: Polgár Tibor A következő részletek csendültek fel az operából: - Székely Balázs áriája a II. felvonásból Svéd Sándor előadásában, - Székely Balázs áriája a III. felvonásból Svéd Sándor előadásában, - az Ördögűző jelenet, km.: Tiszay Magda, Szabó Miklós, Bódy József, a Magyar Állami Operaház Énekkara, a MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara - Különösen ez a szám kedves nekem: Hármas és az olasz nők tánca (Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Szabó Miklós)
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek) Horusitzky Zoltán (1903-1985): Báthory Zsigmond Itt több pontosítást kell tennem, és kiegészítem az 546. sorszám alatt írtakat. Ezt írtam az opera keletkezéséről: Megfelelő librettista hiányában, Nádasdy Kálmán ösztönzésére, a zeneszerző maga fogott a cselekmény megszövegezéséhez, 1950-től 1953-ig, kisebb megszakításokat nem számítva, folyamatosan dolgozott a partitúrán. 1955-ben a Magyar Rádió keresztmetszetszerű előadásban lemezre vette fel az opera legjellegzetesebb részleteit, amelyekhez Romhányi József írt stílusos összekötő szöveget. A későbbi bemutató számára ugyancsak Romhányi dolgozta át a történés egyes részleteit. E magyar tárgyú történelmi opera első színpadi előadására német nyelven került sor. Ormay Imre fordításában és dr. Gerhard Friedrich vezényeltével a thüringiai Greiz városában zajlott le az ősbemutató 1957. április 28-án. A budapesti Operaház 1960. június 11-én játszotta első ízben a Báthory Zsigmondot. A Rádió Dalszínháza az operaházi bemutató után 1964-ben tűzte ismét műsorára a „felfrissített” felvételt. Először is: a Házy Erzsébet összes rádiós dalszínházi felvételének sorában nem a korábban jelzett 1964. év a rádiós bemutató időpontja. A rádió 1955-ben készítette el az opera felvételét megelőzve az NDK-beli és a magyarországi színpadi bemutatókat. (A budapesti Opera 1960. június 11-én tűzte először műsorára a Báthory Zsigmondot. Díszlet: Fülöp Zoltán és Forray Gábor, jelmez: Márk Tivadar, rendező: Kenessey Ferenc. Karmester: Lukács Miklós) Másodszor: Annak ellenére, hogy az 1955-ös rádiófelvétel összekötő szöveget tartalmaz, mégsem keresztmetszete ez a műnek, hanem rövid húzásokkal bár, de az opera teljes felvétele. Az összekötő szöveg a következő szereplőket váltja ki, melyek az 1957-es és 1960-as színpadi megvalósításban benne vannak, de itt kimaradtak: Báthory Boldizsár (basszus); Kendy Sándor (basszus); Kovacsóczi Farkas (bariton); Iffjú Sándor (tenor); Apácafőnöknő (mezzoszoprán); Kapus apáca (alt); II. Apáca (mezzoszoprán); Egy udvarhölgy (szoprán); Herold (bariton). Az 1955-ös rádiófelvétel „stáblistája” a következőképpen nézett ki: Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond Opera három felvonásban Szövegét Romhányi József írta. Vezényel: Polgár Tibor Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a Magyar Állami Operaház Gyermekkara Rendező: Ruitner Sándor Szereposztás: Báthory Zsigmond Erdély fejedelme – Szabó Miklós Krisztierna hercegnő, a hitvese - Szecsődy Irén Carillo, jezsuita, a fejedelem gyóntatója – Bódy József Székely Balázs, székely jobbágy –Svéd Sándor Kendy Mária, Báthory Boldizsár hitvese, majd özvegye - Berei Mária Terézia, udvarhölgy – Tiszay Magda Öreg pásztor – Kálmán Oszkár Apollónia, Zsigmond olasz kegyencnője – Házy Erzsébet Sabina, Zsigmond olasz kegyencnője – Szőnyi Olga Egy féleszű koldus – Kishegyi Árpád Harmadszor: Az operafelvételt 1955 után legközelebb 1964-ben sugározta megint a rádió, majd még egy ismétléséről tudok: 1969. május 21., URH adó, 18.55-21.26. Negyedszer: A zeneszerző halálának 20. évfordulóján – 2005. április 25.-én - részleteket sugárzott belőle a Bartók Rádió: Km.: Házy Erzsébet, Szecsődy Irén, Szőnyi Olga, Tiszay Magda, Szabó Miklós, Svéd Sándor, Bódy József, Kálmán Oszkár, a Magyar Állami Operaház Gyermekkara, a MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vez.: Polgár Tibor A következő részletek csendültek fel az operából: - Székely Balázs áriája a II. felvonásból Svéd Sándor előadásában, - Székely Balázs áriája a III. felvonásból Svéd Sándor előadásában, - az Ördögűző jelenet, km.: Tiszay Magda, Szabó Miklós, Bódy József, a Magyar Állami Operaház Énekkara, a MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara - Különösen ez a szám kedves nekem: Hármas és az olasz nők tánca (Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Szabó Miklós)
1345 Búbánat 2008-12-12 10:06:30 [Válasz erre: 525 Búbánat 2007-01-13 14:34:12]
Házy Erzsébetnek a Rádió Dalszínháza keretében bemutatott összes felvételeinek sorában az első Offenbach-alkotás a „Fortúnió dala” c. operett volt 1958-ban. Erről a rádiós felvételről a tudnivalókat az 525. sorszám alatt ismertettem. Időközben találtam további adatokat is, amivel kiegészítettem az ott leírtakat, s ezáltal teljesebb képet kapunk a stúdiófelvételről: Jacques Offenbach: Fortunió dala egyfelvonásos operett - teljes felvétel Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. június 22., Kossuth adó, 20.20 – 21.25 Le Chanson de Fortunio (5.1.1861 Paris) Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Szécsi Ferenc Szereposztás: Fortunió, ügyvéd és jegyző – Maleczky Oszkár Lauretta, a lánya: Házy Erzsébet Valentin, Fortunió írnoka – Ilosfalvy Róbert Friquet, Fortunio patvaristája – Kishegyi Árpád Babette, szakácsnő – Palánkay Klára Guilleaume, írnok –Réti József Landry, írnok – Kövecses Béla Sylvain, írnok – Külkey László Saturnin, írnok – Bende Zsolt Házy Erzsébet énekel: - Lauretta dala (Házy) - Lauretta és Valentin szerelmi kettőse + jelenet: „Egy bűvös dal... Nincs arra szó, hogy én mit érzek…” (Házy, Ilosfalvy) További részletek az operettből: - Nyitány - Valentin dala (Ilosfalvy) - Írnokok kara (Kövecses, Külkey, Réti, Bende) - Friquet kupléja (Kishegyi) - Kórus és vízdal (Palánkay, Ilosfalvy, Kövecses, Külkey, Réti, Bende) - Valentin és Frique kettőse és jelenet (Ilosfalvy, Kishegyi, Kövecses, Külkey, Réti, Bende)
Házy Erzsébetnek a Rádió Dalszínháza keretében bemutatott összes felvételeinek sorában az első Offenbach-alkotás a „Fortúnió dala” c. operett volt 1958-ban. Erről a rádiós felvételről a tudnivalókat az 525. sorszám alatt ismertettem. Időközben találtam további adatokat is, amivel kiegészítettem az ott leírtakat, s ezáltal teljesebb képet kapunk a stúdiófelvételről: Jacques Offenbach: Fortunió dala egyfelvonásos operett - teljes felvétel Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. június 22., Kossuth adó, 20.20 – 21.25 Le Chanson de Fortunio (5.1.1861 Paris) Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő Vezényel: Fischer Sándor Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Szécsi Ferenc Szereposztás: Fortunió, ügyvéd és jegyző – Maleczky Oszkár Lauretta, a lánya: Házy Erzsébet Valentin, Fortunió írnoka – Ilosfalvy Róbert Friquet, Fortunio patvaristája – Kishegyi Árpád Babette, szakácsnő – Palánkay Klára Guilleaume, írnok –Réti József Landry, írnok – Kövecses Béla Sylvain, írnok – Külkey László Saturnin, írnok – Bende Zsolt Házy Erzsébet énekel: - Lauretta dala (Házy) - Lauretta és Valentin szerelmi kettőse + jelenet: „Egy bűvös dal... Nincs arra szó, hogy én mit érzek…” (Házy, Ilosfalvy) További részletek az operettből: - Nyitány - Valentin dala (Ilosfalvy) - Írnokok kara (Kövecses, Külkey, Réti, Bende) - Friquet kupléja (Kishegyi) - Kórus és vízdal (Palánkay, Ilosfalvy, Kövecses, Külkey, Réti, Bende) - Valentin és Frique kettőse és jelenet (Ilosfalvy, Kishegyi, Kövecses, Külkey, Réti, Bende)
1344 Búbánat 2008-12-08 22:58:26 [Válasz erre: 524 Búbánat 2007-01-13 12:37:31]
Az 524. sorszám alatt a Házy Erzsébet összes rádiós felvételei- bokkban Kemény Egon: Komáromi farsang rádióoperettjét (1958) vettem sorra: Idéztem Gál György Sándor és Somogyi Vilmos, valamint Ruitner Sándor mondatait a felvételről, benne Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert első jelentős közös rádiós együttműködésükről. Említettem, hogy az operett szövegét és a verseket Erdődy János és Gál György Sándor írta. A Komáromi farsang Csokonai és Lilla szerelméről szól, és hivatkoztam a szép szerelmi kettősre Házy és Ilosfalvy tolmácsolásában. A Rádiózenekart és a Földényi Kórust Lehel György vezényelte. Rendező: László Endre volt. További adatok: A szerelmi kettősön kívül az operett szép részletei még: - Lilla románca (Házy Erzsébet) - Csokonai dala (Ilosfalvy Róbert) - Vidám dal: „Egy-kettő…” (Bilicsi Tivadar) A rádiós bemutatót követő ismétlések sorában a fenti részletek csendültek fel a Petőfi adón 1974. június 21-én, 22.30 órai kezdettel.
Az 524. sorszám alatt a Házy Erzsébet összes rádiós felvételei- bokkban Kemény Egon: Komáromi farsang rádióoperettjét (1958) vettem sorra: Idéztem Gál György Sándor és Somogyi Vilmos, valamint Ruitner Sándor mondatait a felvételről, benne Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert első jelentős közös rádiós együttműködésükről. Említettem, hogy az operett szövegét és a verseket Erdődy János és Gál György Sándor írta. A Komáromi farsang Csokonai és Lilla szerelméről szól, és hivatkoztam a szép szerelmi kettősre Házy és Ilosfalvy tolmácsolásában. A Rádiózenekart és a Földényi Kórust Lehel György vezényelte. Rendező: László Endre volt. További adatok: A szerelmi kettősön kívül az operett szép részletei még: - Lilla románca (Házy Erzsébet) - Csokonai dala (Ilosfalvy Róbert) - Vidám dal: „Egy-kettő…” (Bilicsi Tivadar) A rádiós bemutatót követő ismétlések sorában a fenti részletek csendültek fel a Petőfi adón 1974. június 21-én, 22.30 órai kezdettel.
1343 Búbánat 2008-12-08 22:29:03 [Válasz erre: 523 Búbánat 2007-01-13 11:00:24]
Az 523. sorszám alatt hoztam Házy Erzsébet összes rádiós felvételei- bokkban Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt c. 1958-as rádióoperettjének felvételéről néhány adatot. Ez nem sok, de a semminél több: Szövegíró, versek: Kristóf Károly A felvételen közreműködik: Házy Erzsébet, Kiss Manyi, Rozsos István A műnek egy részletét említettem meg, amelyben Házy Erzsébet énekel: „Inkább csókolj…” További két adatot szereztem be erről a rádiófelvételről: - Duett az operettből: „ Mire vársz?” (Házy Erzsébet és Bende Zsolt énekel) - Szeretlek, Budapest (Bilicsi Tivadar)
Az 523. sorszám alatt hoztam Házy Erzsébet összes rádiós felvételei- bokkban Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt c. 1958-as rádióoperettjének felvételéről néhány adatot. Ez nem sok, de a semminél több: Szövegíró, versek: Kristóf Károly A felvételen közreműködik: Házy Erzsébet, Kiss Manyi, Rozsos István A műnek egy részletét említettem meg, amelyben Házy Erzsébet énekel: „Inkább csókolj…” További két adatot szereztem be erről a rádiófelvételről: - Duett az operettből: „ Mire vársz?” (Házy Erzsébet és Bende Zsolt énekel) - Szeretlek, Budapest (Bilicsi Tivadar)
1342 Búbánat 2008-12-08 22:15:42 [Válasz erre: 1341 Haandel 2008-12-08 19:35:07]
Erről nem tudtam, de jó, hogy rábukkantál! Egyáltalán, hogy felkerült a netre, már ez is hihetetlen. S még mennyi kincsre lelhetünk az archívumok mélyén!
Erről nem tudtam, de jó, hogy rábukkantál! Egyáltalán, hogy felkerült a netre, már ez is hihetetlen. S még mennyi kincsre lelhetünk az archívumok mélyén!
1341 Haandel 2008-12-08 19:35:07
[url]http://uk.youtube.com/watch?v=Y6FUrKiEWnM;YouTube[/url] Házy Erzsébet – 02:44 monoszkop szerint: Ez az 1971-es szilveszteri műsor utolsó néhány percének részlete.
[url]http://uk.youtube.com/watch?v=Y6FUrKiEWnM;YouTube[/url] Házy Erzsébet – 02:44 monoszkop szerint: Ez az 1971-es szilveszteri műsor utolsó néhány percének részlete.
