Kicsi a bors, de... (Rómeó és Hollandi Olomucban)

Gounod Rómeóját és Wagner Hollandiját is ebben a szezonban mutatták be Olomucban (vagy, ha úgy tetszik, Olmützben). Akadnak mellényúlások, de azért van mire figyelni.

Forró szívek, fagyos kezek (A Bohémélet a Művészetek Palotájában)

Ahogy a Pillangókisasszony esetében, úgy most sem tudtuk megúszni a cseréket és beugrókat. Kovács János helyett Nicola Luisotti dirigált, Massimiliano Pisapia helyett pedig Alfred Kim vállalta Rodolfo szerepét. (Egy halk morfondírozás: a produkciók rendre leggyengébb láncszeme, Káel Csaba vajon sosem beteg?)

A Mór megtette kötelességét (Az Otello Szegeden)

Van, ahol megszüntetik az operatársulatot, van, ahol nemzetközi húzónevet szerződtetnek és a Mezzo TV-vel közös versenyen egész Európának mutatják meg magukat. Vannak, akik pályázaton nyerik a rangot, és vannak, akik tesznek érte.

Viszontlátásra, avagy hogyan nem szúrták el? (Pfitzner: Palestrina)

Szinte minden ellene szólt, de örömmel rögzíthetjük: a müncheni bemutató után 91 esztendővel Hans Pfitzner háromfelvonásos zenei legendája, a Palestrina diadallal vonult be Budapestre.

Anyaisten (Tihanyi László operája)

Valószínűleg egyedi csoda, hogy egy magyar alkotás első, külföldi előadása után szűk fél évvel a kinti társulat hozza el hazánkba a művet, mint ezúttal Tihanyi László operája esetében.