Operabemutatók
A mű alapjául szolgáló Miller-dráma töretlen népszerűségnek örvend a prózai színpadokon, Robert Ward műve pedig szinte teljes egészében a prózai darab operai adaptációja. Míg azonban a színmű mindenkor és mindenhol aktuális társadalmi és lélektani problémát feszeget, addig az opera – döntően a zenei anyag miatt – nagyon amerikai, sőt azt is mondhatnánk, olykor talán túlzottan is az.
Operabemutatók
Bizet Carmenje, rövidítve, modernizálva. Aki a premiert látta, csalódott, aki a második estén volt jelen, élményekkel gazdagabban távozott. Ennek nem az ízléskülönbség az oka, a két előadásról ugyanis abszolút elmondható a régi közhely: ég és föld.
Operabemutatók
Az angol nyelvű opera lépésről lépésre halad végig Raoul Wallenberg magyarországi ténykedésén, egészen 1945-ös eltűnéséig. Minimáldíszlet, a sötét-világos kontraszt jegyében, jelzésértékű, ám szinte karikaturisztikusan alkalmazott jelmezek, gyakran a pantomim határmezsgyéjét ostromló színpadi mozgás.
Operabemutatók
Cilea zenéje kifejezetten szép, habár tényleg nem túl mélyenszántó. Nem véletlen, hogy ritkán szokták műsorra tűzni, de mindenképpen érdemes meghallgatni - az ínyencnek pedig kötelező. Már ha zeneileg is megfelelő az előadás - de a szegedi több volt, mint megfelelő! A szerepre pályázó fiatalok közül tényleg sikerült egészen ragyogó énekeseket kiválasztani.
Operabemutatók
A társaságomban lévő Nikol először látta a Toscát – tizenkilenc évesen ez megbocsátható. Bájos pofikáját megszállottan szögezte a színpad felé, leginkább a karmestert nézte, és megértem, miért.
Pál Tamás nem dirigált. Bűvölt. Varázsolt. Transzba ejtett. Egy másik dimenzióba, másik világba helyezett.
