Májusünnepinek szánt Nabucco

Ha a két vendég teljesítményét értékeljük, érdemes azon elgondolkodnunk, külföldi "sztárok" felléptetése nélkül is lehetne megfelelő májusünnepi előadásokat tartani, főleg akkor, ha a két főszerepre kiemelkedő képességű magyar művészek is rendelkezésre állnak.

Sujszkij, a rosszbácsi? (A Borisz Godunov Debrecenben)

Vidnyánszky Attila rendezése alapvetően a helyi viszonyok és lehetőségek kiaknázására épült, korrekt és jól felépített munka, bár néhol túlzásoktól sem mentes. A produkció zenei megvalósításának színvonala jelentősen meghaladta az előzetes várakozásokat.

Májusünnepi Tosca

Lukács Gyöngyi szinte minden alkalommal tehetségének, képességeinek új oldalával örvendezteti meg a közönséget. Hangjának érzelemgazdagsága, drámai ereje, magával ragadó, mélyen átélt hiteles alakítása és grúz partnerével való összjátéka szavakkal ki nem fejezhető élményt jelentett az őket nagy ovációval ünneplő közönségnek.

Májusünnep Mozarttal (Titus kegyelme)

Ezen az estén is bebizonyosodott, hogy professzionális előkészítés mellett mindössze néhány próba beiktatásával is lehet kiemelkedő produkciót létrehozni, s a vendégszólisták meghívásával elérni azt az igen értékelendő célt, hogy dalszínházunk mihamarabb tevékeny részesévé váljék a nemzetközi operavilágnak.

Barokkból a szecesszióba... (A rózsalovag/2)

Alig több mint egy hónap alatt "lefutott" az idei évadra előirányzott nyolc Rózsalovag-előadás Operaházunkban. Az április 25-i estén - néhány kivételtől eltekintve - a másodpremier szereplői léptek színpadra. Nem szeretem a második szereposztás meghatározást, annak rossz felhangja van, mintegy másodrangúnak minősíti az abban színpadra lépőket.