Operabemutatók
A Budapesti Mahler-ünnep keretében, a Fesztivál Színházban került közönség elé Benjamin Britten idehaza gyakorlatilag ismeretlen operája, a Noé bárkája. Bár a helyszín nem igazán bizonyult ideálisnak e darabhoz, a komponista olykor naivnak tűnő elképzelése a profik és amatőrök összefogásáról ezúttal tökéletesen megvalósult.
Operabemutatók
Korábban Halévy Zsidónője vagy a Sámson és Delila is jó választás volt, de a Nabucco valóban telitalálat: ha van opera, amelynek egyes részei mély ihletettséggel, valóban a lelket megérintve hangzanak a Dohány utcai zsinagóga falai között, ez kétségtelenül az.
Operabemutatók
A 2007-es fél-Ring után kaptunk már három komplettet, így a kitartó wagneriánus töprenghet, elemezhet, viaskodhat emlékeivel. Ugyan a szervezők azt híresztelik, hogy az idei széria volt az utolsó, abban bízhatunk, hogy e végsőkig kiérleltnek tűnő produkció tagadhatatlan sikere további előadásokra ösztönzi őket – ha nem 2013-ban, hát majd később.
Operabemutatók
Ha a három mű olyan gondolkodó, koncepciózus rendező kezébe kerül, mint Román Sándor, megtámogatva olyan perfekt zenei kivitelezéssel, mint amilyet Hamar Zsolt garantált a fantasztikusan játszó Miskolci Szimfonikus Zenekar élén, továbbá garantálva van a kiváló énekes- és táncosgárda, nemzetközi szinten is kivételes produkció születik.
Operabemutatók
Néhány apróságon múlott mindössze, hogy a vasárnap bemutatott Tannhäuser nem ugrott egyből a hétesztendős Budapesti Wagner Napok képzeletbeli dobogójának legfelső fokára. De már az is nagy szó, ha egy produkció megközelíti a 2006-os nyitóév Parsifalját, illetve az azután következő év bemutatóját, A Rajna kincsét.
