Leányvásár - Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház | Jegy.hu
Próbáltam, de ez a méret lett. Normál betüméretre állítottam. Van más ötleted?
Érdemes lenne használnod a képek linkelésénél a kicsinyítés technikáját...
A produkció februárban lesz, még négy hónap addig... várjuk ki.
Klaus Waller: Az operettkirály-rajongó
Klaus Waller sportújságíró, forgatókönyvíró és író – © közlegényEgyes főszereplők jól ismertek, mások kevésbé. Akár ismert, akár kevésbé ismert: Bárki, aki elolvassa portréit, valószínűleg személyesen is meg akarja ismerni egyiket vagy másikat. Dr. Matthias Dohmen újságíró és író eddig Uwe Blass, Dorothea Brandt, Klaus Burandt, Christine Flunkert, Uwe Flunkert, Peter Klassen, Heidemarie Koch, Werner Kleine, Johannes Nattland, Josa Oehme, Willfried Penner, Reiner Rhefus, Klaus Saalmann, Erika Schneider, Ingrid Schuh, Hermann Schulz, Klaus Schumann, Michael Walter és Wolf von Wedel Parlow műveit mutatta be ugyanazon a helyszínen.
Október 12-én a "Mesék a Grand Hotelben" című operett utolsó előadását a közönség mennydörgő tapssal ünnepelte a Deutsche Oper am Rhein produkciójaként. Ezt Duisburgból jelenti Klaus Waller szerző, aki különleges kapcsolatban áll az operett zeneszerzőjével.
Néhány évvel ezelőtt bemutatta Paul Abraham első életrajzát, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a náci korszakban száműzött zenész még mindig vannak olyan művei, amelyeket még soha nem adtak elő Németországban. Ezek közé tartozik a "Mese a Grand Hotelben", amely ma a német operaházak repertoárjának egyik leggyakrabban játszott operettje, és ott ünnepli a diadalokat. Csakúgy, mint most Duisburgban, ahol két szezonon keresztül játszották.
Paul Abraham operettszerző – © közkincsAbraham életrajzírója, Klaus Waller szakmai pályafutását a düsseldorfi Sportinformációs Szolgálatnál (SID) kezdte. Összesen tíz évig dolgozott sportújságíróként, tudósított az 1968-as grenoble-i és mexikóvárosi olimpiai játékokról, valamint az 1972-es szapporói és müncheni olimpiai játékokról. 1971-től a DKP központi szerve, az "Unsere Zeit" (UZ) sportosztályának vezetője volt, és továbbra is szabadúszóként dolgozott a SID számára.
Később a "Buchmarkt" magazin könyviparának szakszerkesztőjeként dolgozott. 1983-tól Klaus Waller tizenkét éven át szabadúszó szerkesztőként és szerkesztőként a Rowohlt Verlag "rororo tomate" című puhakötésű sorozatáért volt felelős, amelyben mintegy 180 cím jelent meg. A sorozat legsikeresebb szerzője Elke Heidenreiche volt, aki első könyveit Klaus Wallerrel közösen adta ki, és az Else Stratmann kötetekkel évekig vezette a puhakötésű bestsellerlistát.
Szerzőként Waller maga is több mint egy tucat ismeretterjesztő könyvet adott ki olyan kiadókkal, mint Eichborn és Heyne. Első jelentős életrajzi munkáját Volker Herres televíziós újságíróval együtt írta 1998-ban az Econban az SPD akkori kancellárjelöltjéről, Gerhard Schröderről.
Klaus Waller Paul Abraham operettkirályról megjelent életrajzának borítója – © CsillaggyümölcsA magyar származású operettzeneszerző, Paul Abraham első európai életrajzával (2014) Waller hozzájárult művei reneszánszának kezdetéhez. A könyv 2021-ben jelent meg bővített és illusztrált változatban "Paul Abraham. A jazz-operett tragikus királya".
Klaus Waller kutatásai képezték az alapját a Dortmundi Opera "Hawaii virága" című operettje (2016/2017-es évad) és a 2018-as Bad Ischl-i Lehár Fesztivál produkcióinak, valamint Dirk Heidicke "Ábrahám" című darabjának (még: "Paul Abraham – Berlin operettkirálya") előadásainak.
Klaus Waller televíziós forgatókönyveket és reklámszövegeket is írt. Több kisebb kiadóvállalat (társ)tulajdonosa is volt. Testvére Jürgen Waller festőművésznek, aki tizenkét évig rektorként vezette a Brémai Művészeti és Zeneművészeti Egyetemet.
Klaus Waller Witten/Ruhr-vidéken él. Nővére és egyik lánya Wuppertalban élnek.
Szöveg: Dr. Matthias Dohmen
Ezt a szerepet fogja játszani Kalocsai Zsuzsa, Frankó Tünde illetve Vásári Mónika lesznek a váltói :)
A Cirkuszhercegnőben ez a szerep eredetileg: Carla Schlumberger - Liptai Imre (dialógusok), Kulinyi Ernő (versek) - a magyar fordításban: Slukkné, a Károly Főherceg (más leírásban: István Főherceg) szálló tulajdonosa. Alt szólam! Az ő fia, Toni (tenor buffo - táncoskomikus, aki Mabel Gibson, szubrett párja). Kíváncsi vagyok, Kalocsai Zsuzsa, szoprán énekhangján kit-mit fog megjeleníteni/előadni/énekelni.
Reménykedem, talán még más - főleg Lehár - operettszámokkal is kiegészülhet a tavalyi műsorösszeállítás.
Vasárnap egyébként kiderítettem hogy Kalocsai Zsuzsa is szerepelni fog a Cirkuszhercegnőben, Karla Schumberg szerepében(ő azt hiszem a tánckomikus anyja).
Ugyanaz a műsor lesz mint tavaly is, annyi különbséggel, hogy a Vad cigánylegényt már ugye nem Vadász Zsolt, hanem Dolhai Attila fogja énekelni.
Megnéztem, de valahogy így tévén keresztül kissé untam. Valahogy a librettó nem köt le, van benne kb. 4 szép dal, szép a rendezés is, a díszletek, de nem tudtam rajta nevetni, egyáltalán nem volt humoros, bár talán nem is annak írták. Kiss Diána is nagyon rideg volt benne, nem túl szimpatikus, bár talán nem is az volt a szerepe.
Ha más előadásra nem, de erre az Operettgálára én is készülök. Hagyománnyá vált Lehár Ferenc halálának és Kálmán Imre születésének ugyanazon a napján, október 24-én - amit korábban Magyar Operett Napjává nyilvánítottak - megkülönböztetett tisztelettel emlékezni a két kiváló operettkomponistánkra és műveikből összeállított gálakoncertet tartani (amit azon a hétvégén további három előadás követ).
Én különben elég keveset járok mostanában oda, legközelebb a jövőheti Operett napi gálára vettem jegyet. Inkább előnyben részesítem most a Madách színházat, ezen a héten is oda megyek.
Na erről lemaradtam, de most nézem, hogy a Vodafone box-on visszanézhető, lehet megnézem. Egyszer már láttam élőben, de a másik szereposztásban.
Az M5 csatornán 2024. október 12-én, szombaton, 21 órától láthattuk Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének televíziós felvételét.
A Budapesti Operettszínház előadása, 2024. május 03.
Az operett szövegét Ludwig Herzer és Fritz Löhner-Beda írta.
Fordította: Harsányi Zsolt
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Díszlettervező: Túri Erzsébet
Koreográfus: Bajári Levente
Rendező: Stephen Medcal
Km. a Budapesti Operettszínház Énekkara (karigazgató: Szabó Mónika), Zenekara és Balettkara
Karmester: Pfeiffer Gyula
Szereposztás:
Szu-Csong herceg – Ninh Duc Hoang Long
Liza – Kiss Diána
Hatfaludy Ferenc gróf – Erdős Attila
Mi, a herceg testvére – Bojtos Luca
Csang, a herceg nagybátyja – Langer Soma
Lichtenfels gróf, táborszernagy – Bardóczy Attila
Amália – Vásári Mónika
Főeunuch – Földes Tamás
Fu-Li, követségi titkár – Balogh Bodor Attila
Tábornok – Altsach Gergely
Valóban érdekes, izgalmas, hiánypótló kötet lehet ez a német nyelven megjelent Ábrahám Pál életrajzi könyv. Talán valamelyik hazai kiadó lát benne fantáziát és "eladhatóságot" és lefordíttatja és kiadatja - hozzáférhető/elérhető áron.
Nekem nincsen meg a könyv, de ha lenne digitális változat, az szivesen megvenném, majd fordítóprogrammal lefordítanám, mivel nem tudok németül.
Tanár/nő. „Hölgyeim és uraim, íme a minta, ilyeneket alkossanak majd az elkövetkező évtizedekben!”
Karin Meesmann: Pál Ábrahám - Zwischen Filmmusik und Jazzoperette. Hollitzer Wissenschaftsverlag, Wien, 2023. július. 548 oldal, Kemény kötés. ISBN 978-3-99094-017-4
Karin Meesmann a Hochschule für Musik Detmold, Institut Münster és a Kunstuniversität Graz diákja, 1987 és 1996 között pedig a Mario Traversa-Schoener Orchestra fuvolaművésze volt. Azóta zeneoktatóként és szabadúszó zenei újságíróként dolgozik. 2021-ben zenetudományból doktorált a tübingeni Eberhard Karls Egyetemen.
Meesmann könyvét 2023 nyarán a bécsi Hollitzer kiadó jelentette meg, s amely a korábbi, számos, német nyelvű Ábrahám Pál kötet után jóval tágabbra nyitotta a kaput az Ábrahám-életrajzok területén. Karin Meesmann kötete az eddigi legmélyebb és a legcsodálatosabban illusztráltabb tanulmány. Külcsínben és a minőségi illusztrációkban (színes és fekete-fehér kottaborítók, plakátok, reklámok, folyóirat-borítók, újságok kottamellékletei, művészfotók. karikatúrák) a magyar rendszerváltás előtti Corvina Könyvkiadó azon gyönyörű kiadványaira emlékeztet, amelyek anno jobbára a magyarországi karácsonyi könyvvásár méltán keresett/vásárolt kiadványai voltak.
A szerző hölgy valamikor 2008-ban találta meg a K.u.K. Ragtime – The Ragtime Era of the Austro-Hungarian Monarchy című kötetemet az azt árusító egyetlen bécsi üzletben. Az azóta eltelt másfél évtizedben kiderült, hogy doktorit ír Ábrahám Pálról és hogy az anyagot szeretné kötetben is megjelentetni. Még 2009 áprilisában kért is néhány képet az archívumomból, amelyek korábban a K.u.K. kötetben kerültek publikálásra. Sok év telt el, nekem közben évi 1-2-3 könyvem is megjelent s nem igazán értettem, hogy a hatalmas német nyelvű piacra miért nem került már ki a sokak által nagyon-nagyon várt kiadvány.
Azután végre megtört a jég. 2023 júliusában el kellett ballagnom a helyi postahivatalba. Nem sejtettem, hogy a réges rég várt Ábrahám Pál életrajz lesz a séta végeredménye. Nem csoda, hogy a postás kisasszony nem hozta ki a súlynehéz művet. A kemény kötésű, 552 oldalas könyv minden tekintetben monumentális. Mind 30x21,5x4 cm-es mérete, mind a nem kevesebb mint 1800 grammos súlya eleve csak az íróasztalon való olvasásra predesztinálja.
A kötetnek már a tartalomjegyzéke is sokat mondó: 15 fő fejezetének címe, a számos alfejezettel pontosan felsorolva, önmagában majd’ öt oldal. Mindezekből már önmagában a fő címek tételes felsorolása is csemege, hiszen már itt is felsejlik, hogy mely csodás területek kapui nyíltak abszolút tágra az olvasók előtt. Íme:
I. Kindheit in der Baćka (Gyermekkor Bácskában)
II. Kulturelles Kaleidoskop Budapest (Budapesti kulturális kaleidoszkóp)
III. Das Ende einer Jugend: Erster Weltkrieg (Az ifjúság vége: I. világháború)
IV. Wege aus der Krise (Kiutak a válságból)
V. 1927 Entstehung der Jazzoperette Zenebona (1927: A Zenebona című jazz-operett megalkotása)
VI. Jazz: Massel oder Schlamassel (Jazz: rendetlenség vagy slamasztika)
VII. Stummfilm und Grammophon: Medienverbund Tonfilm (Némafilm és gramofon: médiaszövetségben a hangosfilmmel)
VIII. „Mit Augen und Ohren der Kamera dichten“ („Komponálás a kamera szemével és fülével”
IX. Viktória, „mein Name wird gemacht“! (Viktória, „a nevem forgalomba került”!
X. Im Glanz des Erfolgs (A siker csillogásában)
XI. Fette Jahre: Eine Premiere jagt die nächste (Gazdag évek: premier premier után)
XII. Ábrahám, ein Glückspilz (Ábrahám, egy szerencsés ember)
XIII. Ball im Savoy: ein Tanz auf dem Vulkan (Bál a Savoy-ban: tánc a vulkán felett)
XIV. Schaumkronen auf braunen Wellen: Austrofaschismus (Habkorona a barna hullámokon: ausztrofasizmus)
XV. Exodus mit „Protestnoten” (Exodus a „tiltakozás kottáival”)
Az egyes fejezetek mélységét mi sem mutatja jobban, mint a II. fejezet, a Budapesti kulturális kaleidoszkóp nem kevesebb mint 12 alfejezete:
Das Kaffeehaus: seine Gäste und seine kulturelle Tradition (A kávéház: vendégei és kulturális hagyományai)
Millenniumsausstellung in Budapest 1896 (Az 1896-os Millenniumi Kiállítás Budapesten)
Jüdische Emanzipation in Ungarn (A zsidó emancipáció Magyarországon)
Tischtuch als Leinwand – Lichtspieltheater – Café New York (Abrosz mint mozivászon – Filmszínház – New York Kávéház)
Der Begabte zwischen Mutter und Vater (A tehetség az anya és az apa között)
Gesellschaftstanz kontra Cakewalk (A társastánc a cakewalk ellenében)
Oper und Konzertleben kontra Operette und Orfeum (Opera- és koncert-élet az operett és az orfeum ellenében)
Von der Jargonposse zur Operette (A zsargon bohózattól az operettig)
Coon-Song, Vaudeville, schwarze Exotik und Nachtigall (Coon dal, vaudeville, fekete egzotika és csalogány[1])
Industrialisierung der Unterhaltung: vom Zylinder zum Eufon (A szórakozás iparosítása: a fonográfhengerektől az Eufonig[2])
Musik der Roma: Verbunkos (A romák zenéje: verbunkos)
EXKURS: Analyse des Verbunkos im Werk Ábraháms (KIRÁNDULÁS: A verbunkos vizsgálata Ábrahám művében)
A keménykötésű kiadás kb. 28-29 ezer Ft körüli magyarországi beszerzési ára valószínűleg csak azokat riasztja meg/el, akik egyébként is sajnálják a minőségi szakkönyvekre való pénzköltést. Megjegyzem, hogy a kiadó a napokban .pdf formátumban, e-könyvként is ugyanezért az összegért lehetővé tette a kötet megvásárlását. A 75.61 MB nem igazán megterhelő egy komolyabb számítógépnek. Ezzel a kötet immár azoknak is kívánatosabb lehet, akik nem teljes mértékben uralják a német (szak)nyelvet. Az immár ingyenes, 98-99 %-osan megbízható internetes fordítóprogramok segítségével igen gyorsan magukévá tehetik nem csak egy-egy fejezet anyagát, hanem akár az egész kötetet teljes egészében. Ezek a fordítóprogramok ugyanis gyorsabbak mint a komoly szakkönyvek magyar nyelvű megértéséhez szükséges olvasási gyorsaság. És a végén ráadásul rendelkezésünkre áll, komoly kereshetőséggel(!) a teljes kötet is. Németül is, magyarul is. Szuper! A magyar olvasóknak ráadásul a rengeteg magyar nyelvű hivatkozást nem is kell visszafordítani németről magyarra, hiszen az Arcanum Digitális Tudománytár jóvoltából otthon, a fotelben ülve, kényelmesen elolvashatjuk a eredetieket is, majdnem az összeset.
Hozzáteszem, hogy magyar szerzőtől, magyar kiadónál, magyar nyelven kiadva már csak a lényegesen alacsonyabb kiadási példányszám miatt is, ez akár 40-50 %-kal is drágább lehetne. De csak akkor, ha a szerző magyar lenne! A szerző azonban nem magyar. Amit letett az asztalra az viszont annyira fajsúlyos, mind a szöveganyagát, mind az illusztrációs anyagát tekintve, hogy a kezdő magyar zenetörténészeknek mindjárt a legelső óra legelején kézbe kellene venniük. A tanár/nő pedig közölhetné: „Hölgyeim és uraim, íme a minta, ilyeneket alkossanak majd az elkövetkező évtizedekben!”
Simon Géza Gábor
Kemény Egon zeneszerző emlékoldalán (facebook.com) találtam egy márciusi bejegyzést, amelyben a zeneszerző lánya - Kemény Anna Mária - megosztja infóját: fogadta Kiss B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, akivel „áttekintették a zeneszerző, édesapja életművét és átadta emlékül a Kemény Egon CD-sorozat eddig megjelent öt albumát.” A találkozásukat egy fotó is megörökíti. A találkozás apropója volt: 95 évvel ezelőtt mutatta be a Fővárosi Operettszínház Kemény Egon Kikelet ucca 3 című, első nagyoperettjét.
Ott van még Jules Massenet számomra ugyancsak ismert és kedvelt operája: Cendrillon (Hamupipőke - tündérmese négy felvonásban), 1899, Párizs.
Jöhet mèg: pl. Piroska ès a farkas, Jancsi ès Juliska is, bàr utòbbi màr szintèn "foglalt" operailag, mint a Hamupipőke, de làtod, mègis előszedtèk. Gyerekeknek majdcsak elmegy szòdàval.
Egyetèrtek, mèg ha èn nem is vagyok akkora bel canto-rajongò, mint szàmos fòrumtàrsunk. A Hamupipőkèből csak az ő àriàjàt szeretem igazàn, amihez meg vègig kell ülni az egèsz darabot, mert Rossini, szerintem kicsit sutàn, a legvègère hagyta az opera fő szàmàt..
Hamupipőke és Hófehérke egyszerre? Hát jó persze vannak gyerekek is, de azért a felnőtteknek is jó lett volna egy musical. Ráadásul a Hófehérke se a Walt Disney music...
Ha már Hamupipőke, akkor inkább maradok Rossini-nál, mégiscsak egy nagy olasz zeneszerző, mégha opera is...
Hát engem se nagyon vonz a Hamupipőke. Csak Fischl Mónika miatt megnézem de nagyjából ennyi. Én már inkább csak a pár darab musical meg operett miatt megyek még ami érdekel és igazából ennyi.
Biztosan érdekes - kísérletező - gyerek/felnőtt? előadás lesz, inkább maradok Grimmnél és Rossini operájánál. Amúgy is, én már csak akkor járok az Operettszínházba ha valami "klasszikus" jellegű operettújdonsággal rukkolnak elő. Ilyen darab mindössze egy várható az egész évadban: Cirkuszhercegnő. Ez nagyon kevés! S marad még pár gála - javarészt nem túl változatos, "sláger" dalokkal... A musical-dömping pedig hidegen hagy.
Na most akkor ez a Hamupipőke lesz az Operettszínház új zászlóshajója? A széles körben ismert nevenincs zeneszerző és a NER-kedvenc, többek között libsizésével valamint és mellesleg bizonyos "malac" verseivel elhíresült szövegíró (nem Grimm!) friss közös opuszával? Ízelítőül két költemény utóbbi művésztől itt és itt. Nem merném ezeket ide bemásolni, és kinyitni is csak 18 éven felüliek számára ajánlott. (Benájlonozni nem tudom őket.) Az Operettszínház is átalakul nagyjából gyermek- és ifjúsági színházzá, mint egy másik Atilla/Attila, Vidnyánszky Nemzetije? Hát igen, úgy tűnik, gyerekekkel, általános és középiskolásokkal nekik könnyebb kivattázni megtölteni a nézőteret, mint valódi, teljes áron jegyet váltó közönséggel. Főleg a sokmilliárdos állami apanázs/ok birtokában.
Szeptember 2án tartották a Hamupipőke operettmusical olvasó próbáját. Azóta a szereposztást is megerősítették:
Egy kis bulvár...
„Nagyon munkás, dolgos, de közben végtelenül izgalmas hónapok és hetek vannak a gyönyörű színésznő és férje mögött. Dancs Annamari és párja ugyanis úgy döntött, hogy új életet kezdenek az álomszép Szicíliában, azon belül is Taorminában."
Kiosztották a Budapesti Operettszínházban az idei Honthy díjakat:
Íme egy angol nyelvű változata a Bál a Savoyban operettnek, a Chicago Fokls Operetta előadásában.
Nem ismerem a mai felhozatalt. Talán Fischl Mónika beleférne. Ő is olyan primadonna, mint Kalocsai volt, amikor a szerepet énekelte (és nem elszavalta férfihangon). Én a Bálból már nem emlèkszem, ki kicsoda és nem tudnám, ki mit dalolhatna. Nem vagyok rendszeres operett(színházi)-látogató. És hát más színházak is kijönnek operett- és musicalprodukciókkal, amik közt vannak nagyon jók, jók, kevésbé jók. Nem sokat láttam azokból sem, de pl. a Centrált elég nívósnak tartom, mint "mezei néző". Ott van a Víg és persze musical vonalon piacvezető a Madách.
Pedig nagyon jó előadás volt, de Tangolita hangja nem volt a legjobb (nem amiatt, hogy alt volt, az engem nem zavar), de nem a hangja miatt kapta meg a szerepet. A többiek viszont jók voltak... irtó vicces volt különben, minél többször nézem, annál jobb...jó lenne, ha a Budapesti Operettszínház is elővenné. Te kit választanál Tangolitának és a többi szerepre?
Az előbb belenèztem, èppen a 2. rèsz kezdődött ... nem kellett volna. Bejött egy ènekesnő ès előadta elszavalta a fő szàmot, La bella tangolitàt. Nem kellett volna. Kalocsai Zsuzsa picit jobban csinàlta. Kiszàlltam hamar.
Jegyzet
A munkastatisztikák a német nyelvterület összes állami, önkormányzati és regionális színházának, valamint nagyobb magánszínházainak online kérdőívein (2013-14-ig írásbeli kérdőíveken) alapuló teljes felmérésből származnak. Ide tartoznak a színházi produkciókkal rendelkező fesztiválok és képzési intézmények is, ahol a produkciók szakmai felügyelet mellett nyilvános előadásra kerülnek. A számok lefedik a színház teljes repertoárját (saját és koprodukciók), beleértve a koncertszerű előadásokat és a más színházakban való vendégszereplést, de a teljesség igénye nélkül; A külső együttesek vendégszereplése a színház saját helyiségeiben kizárt. Mivel sok színház az előadások számáról számol be, de a látogatottságról nem, hiányosságok léphetnek fel az előadásban.
A 2014-15-ös statisztikákat az osztályozási rendszer felülvizsgálata kísérte, hogy figyelembe vegyék a különböző színházi formátumokban megjelenő munkamegnyilvánulások sokféleségét. Azóta már nem az a döntő tényező, hogy egy művet előre besorolnak a zenés színház (opera, operett, musical), dráma és balett/tánc három fő kategóriájába, hanem a színházak döntése, hogy egy produkció hogyan pozícionálja magát műként. Ennek érdekében bővült az osztályozási rendszer: 2014/15 óta a gyermek- és serdülőszínház, a bábszínház, a revü/Liederabend és a több műfajú projektek/előadások a fő kategóriákkal egyenrangúként szerepelnek. Az e kategóriákba sorolt operák vagy operaadaptációk nem szerepelnek ezekben a statisztikákban. Ez vonatkozik a 2019-20-as évadban bevezetett Digitális Színház kategóriába tartozó produkciókra is. A digitális színház magában foglalja mind a valóban digitális produkciókat, mind a színpadi produkciókat, amelyeket élőben közvetítenek vagy felvételként közzétesznek az interneten.
2024. október. 31. m5 21.30. Ábrahám Pál: Bál a Savoyban c. jazz-operettjét sugározza ismét. A Soproni Petőfi Színház előadása.
Az „Operett, mint színpadi műfaj” topik 5232. sorszámú bejegyzésébe
linkelt videókon részletek szólalnak meg A
gondolások-ból,
néhány színházi előadás felvételéről.
Sullivan
éves nyaralását Monte Carlóban töltötte, végül 1890 májusában elkezdte az
Ivanhoe kompozícióját, és 1890 decemberében fejezte be a partitúrát.
I smeretes Rossini
Ivanhoé c. operája is. Ez igazi pasticcio opera. Van ebben: Semiramis (nyitány),
Cenerentola (kórus, trio, stb...), Bianca, Armida, és még sorolhatnám mennyi
operájából van ez a mű összedolgozva. Kuriózumnak érdekes, de különben éppen
ezért zavaró az opera. Furcsa visszahallani más Rossini operákban már
ragyogóan bevált zeneszámokat.
Egyébként, szerintem ez az a darab, amit eredetileg Robert Bruce címen mutatták be 1846. december 30-án Párizsban: pasticcio különböző Rossini operákból. Ivanhoé címen csak később „debütált.”
Ivanhoe történetét más komponisták is feldolgozták; a Sullivan operája, ami ugyancsak nagyon
érdekel – ma este 19.35 órától hallgatható meg a Bartók Rádióban.
Nekem nincs net rajta, mert az itthoni vezetékes nem jó az utcán, másra meg nem fizetek elő. Wifi meg nem volt ott...
Nagy örömömre, holnap este a Bartók Rádió a kiváló angol operettszerző, Sir Arthur Sullivan jelentős, romantikus nagyoperáját tűzi műsorára: a Sir Walter Scott regénye nyomán komponált háromfelvonásos Ivanhoe-t (1891) (eredetileg ötfelvonásban)
Roddy Somerville as King Richard, Roland York as Friar Tuck
and Darren Coutts as Lockley.
Richard Coeur-de Lyon, Kinf of England – Roderick Somerville
Prince John – James Mckirdy
Sir Brian de Bois Guilbert – Peter Winton Thomson
Maurice De Bracey – David Faulds
Lucas de Beaumanoir – Craig Macbeth
Cedric, Thane of Rotherwood – Richard Bourjo
Wilfred, Knight of Ivanhoe – Steven Griffin
Friar Tuck - Roland York
Isaac of York – Ian Lawson
Locksley (Robin Hood) – Darren Coutts
The Squire – John Severn
The Lady Rowena – Fiona Main
Ulrica – Heather Boyd
Rebecca – Susan Brotherston
Sir Arthur Sullivan: Ivanhoe - Act III Scene 3 „See where the banner of England floats afar…”
(King, Rebecca, Rowena, Ivanhoe, Cedric, Templars, All) · David Lloyd-Jones · BBC National Orchestra of Wales · Neal Davies · Geraldine McGreevy · Janice Watson · Toby Spence · Peter Rose · Adrian Partington Singers) (2010 Chandos Records)
Èrdemes lett volna vàsàrlàs utàn mèg a helyszìnen megnèzni az okostelòn, hogy àtment-e a levèl a jegy linkjèvel. Nekem speciel rögtön àtjött.
Hát nekem azóta se semmi... elég gáz, fel se lehet őket hívni....most hétfőn ott vannak, érdemes bemennem az Operaházba?
Én is voltam ma, vettem két jegyet a Sevillai borbélyra, aztán most értem haza, és hát nem jött át az e-mail-emre... most mehetek be az Operaházba.... hát ráadásul úgy nézem, hogy csak szerdán nyit ki...
Voltam. Vannak-voltak akciós jegyek, 4 MÁO-produkcióra 50%, ld. MÁO-topik és más színházak bizonyos darabjaira 10-15-20%.
Ti voltatok a Terézvárosi Fesztiválon?
Addig is egy kis operettcsemege Ralph Benatzky jazz-operettjéből (nekem nagyon tetszik):
Négy évvel ezelőtt „faggatta” az operaénekesnő az operetténekesnőt:
Fischl Mónika az operettről – beszélgetőtárs: Kolonits Klára
Egy technikai malőr miatt egyelőre el kell halasztanunk a győri kurzus fennmaradó két részének publikálását - helyette a Fischl Mónikával való interjúnk utolsó, operettről szóló fejezetét szeretnénk Önökkel megosztani. Móni, aki magára jellemző alázatossággal elzárkózik attól, hogy a ház vezető primadonnának nevezzük, leginkább a társulat, a családias légkör miatt szerette meg annyira a Budapesti Operettszínházat a kilencvenes évek végén. Később magát a műfajt is - de nem volt ez mindig így. Ebben az epizódban elmeséli, milyen úton is került az operett világába - és milyen kritikával "tisztelte meg" Fáy Miklós az első színpadralépését.
Fischl Mónika – A kezdetek - beszélgetőtárs: Kolonits Klára
Fischl Mónikával készített interjúnkat természetesen az első lépéseknél
kezdtük. Talán nem lesz meglepő - tekintve a beszélgetésünkben aktívan részt
vevő kutyust és cicát- hogy Móni többek között állatorvos szeretett volna
lenni. Sok más ötlete is volt, de az operettprimadonna egyáltalán nem szerepelt
a lehetőségek közül. Beszélgettünk az alternatív tervekről, választásokról,
fontos emberekről akik irányították vagy befolyásolták az útját. Kiderül az is,
milyen fontos a családi támogatás és bátorítás az első évektől kezdve - és hogy
a sokszínű gyerekkori élmények hogyan adódnak össze a primadonna pályáján.pályáján
Fischl Mónika – a kalandok - beszélgetőtárs: Kolonits Klára
Sokszor kiderül a beszélgetéseink során, hogy egyes művészek mindig is egy irányba szerettek volna menni - míg mások meglepően széles palettából választották ki végül azt a műfajt, amiben specializálódtak. Fischl Mónika a másik csoportba tartozik, tanulmányai során még az egészen könnyű zenéhez is elkalandozott. Konzervatórium után pedig nem a legegyértelműbb utat, a Zeneakadémiát választotta.. Ebből az epizódból kiderül, hogy milyen tulajdonsága játszott kulcsszerepet ebben a döntésben - és sok más döntésében a pályája során.
Fischl Mónika – operaszerepek – beszélgetőtárs: Kolonits Klára
Fischl Mónikával, a Budapesti Operettszínház primadonnájával egy júliusi este találkoztunk. Az ott készült anyagba már bele is tekintettünk az Éj Királynőjével kapcsolatban. Az opera műfaja eddig csak kiegészítésként jelent meg Móni pályafutásában. Ennek ellenére az a meggyőződésem, hogy a sikeres Traviata és Gilda után a Bánk Bán Melindája lesz az a szerep, amiben a vokalitása teljes szépségében tud megnyilvánulni és bízom benne hogy a ma esti premier egy nyitány lehet a további operai szerepek felé.
/”Klára
Kolonits Master Class” – YouTube, 2020/
A beszélgetés pikantériája, hogy Kolonits Klára is volt rövid ideig operettprimadonna...
Én is megnéztem mindkét új előadást (szombaton ment az m5-ön az Budapesti Operettszínház előadása), de azért maradok az 1983-as eredeti verziónál. Horányi Juli tényleg sokkal jobb Gizella volt, mint a másik hölgy (hát szegény nagyon nem volt szép nagy orrával és elálló füleivel). Petra viszont jobb Réka volt. Az István mind a kettő tetszett, talán Koltai-Nagy Balázs picivel jobban alakított. A szabadtéri rendezés jobban tükrözte az eredei verziót, és a szerzők is ezen jelentek meg, ill. Rosta Mária is utóbbit támogatta.
Nagyon érdekes - "mélyreható" - beszélgetés:
Fischl Mónika operaénekes, operettprimadonna - portré
Beszélgetőtárs:
Sipos Szilvia
„Kontúr” - példák, sorsok, titkok, vallomások
M5
csatorna, 2023. november 25.
(39:40 perc)
Ez a műsor tegnap délután ismét látható volt a csatornán /a
MediaKlikk.hu oldalán visszanézhető/
A bejátszott rövid riportrészletekben Kiss B. Atilla, Janza Kata és Homonnay Zsolt méltatják a pályatársat,
Fischl Mónika művészetét.
Fischl Mónika beszél arról is, mennyire magáénak érezte Violetta megformálását Verdi Traviata című operának címszerepében.
