Több hírportál beszámolt arról:
A balatonfüredi Anna-bál idei, 200. jubileumi
alkalmán hazánk jelenleg egyik legfelkapottabb színésze, Törőcsik Franciska is fellépett, aki ezúttal operettdalokkal szerepelt
a színpadon. Az ünnepi műsorban Miklósa Erika, Haja Zsolt és Nyári Zoltán
társaságában énekelt – a bál elegáns szellemiségéhez hűen. A fellépés
különös jelentőséggel bírt Franciska számára, aki a Színház- és Filmművészeti
Egyetemen ismerkedett meg közelebbről az operett műfajával.
Pályáját ugyan elsősorban prózai szerepek és
filmes alakítások jellemzik, a zenés színházhoz és filmzenéhez való kötődése is
jelentős. A Swing című filmben fiatal énekesnőt játszott, míg a 2024-es Hogyan
tudnék élni nélküled? című romantikus musicalben főszereplőként több Demjén
Ferenc-slágert is előadott. Bár az operett nem tartozik a fő profiljába, nem
teljesen új a terep számára, hiszen például
a Vörösmarty Színház Csókos asszony című előadásában ő alakította Pünkösdi
Katót.
.... sajnos ez a kék vacak úgy néz ki, hogy továbbra is velünk marad...
Paul-Abraham-Operette “Es geschehen noch Wunder” (komplett auf dem Klavier) - YouTube
Gödöllői Szimfonikus Zenekar és sztárvendégei előadásában
2025. július 15-én kedden 20 órakor a Gödöllői Királyi Kastély Díszudvarán
Koncertünkön a két jubiláló zeneszerzőt a szintén születésének bicentenáriumát ünneplő Jókai Mór személye köti össze: Strauss Cigánybárója a Szaffi című elbeszélésből és az azonos című kisregényből, Huszka Szabadság, szerelem című operettje pedig a Politikai divatok című regényének felhasználásával készült. Mindezek mellett a Mária főhadnagy sem születhetett volna meg Jókai nélkül, hiszen Lebstück Mária az ő kérésére mondta el halálos ágyán élettörténetét németül, melyet az aranytollú írófejedelem feljegyzett, majd A női honvédhadnagy című novellájában is megidézett. S a Tündérszerelem című operett története is Jókai egy meséje nyomán született.
A gálaműsor szólistái a jövő reménységétől (Pacskó
Dóra) a koncertünkre Bologna-ból hazaérkező sztárénekesig,
az itthon és külföldön és ismert opera- és operetténekesek három
generációját képviselik.
Az est fellépői:
Rőser Orsolya Hajnalka – szoprán
Zábrádi Annamária – szoprán
Pacskó Dorka – szoprán
Fodor Bernadett – mezzoszoprán
Boncsér Gergely – tenor
Kovács Szilárd – tenor
Dargó Gergely – tenor
Hábetler András – bariton
Konkoly Balázs – bariton
zenél a Gödöllői Szimfonikus Zenekar
vezényel: Rácz Márton
rendező: Aczél András
Múltidéző
Beszélgetést készítette: Sárdi Mihály
Beszélgetés ideje: 2018. 03. 27.
Rónai Pál (sz. Budapest, 1940. 01.05.) karmester, zeneszerző. A Zeneakadémia zeneszerzés szakát végezte Szelényi István vezetésével. Zenei munkatársként került először a Fővárosi Operettszínházhoz 1962-ben. Ezt követően 1963 – 1970 között a kecskeméti Katona József Színház karmestere, 1970 – 1974 között a veszprémi Petőfi Sándor Színház zenei vezetője volt. 1974 óta tagja a Fővárosi, illetve Budapesti Operettszínháznak. Dirigálta az összes nagyoperettet a Nebáncsvirágtól A mosoly országáig, de karmestere volt vígoperáknak, zenés játékoknak, musicaleknek is, a Pomádé királytól a Veronai fiúkon át a Hegedűs a háztetőnig. Számtalan ősbemutatón dolgozott, csak néhány a szerzők közül: Behár György, Tamássy Zdenkó, Fényes Szabolcs, Lendvay Kamilló, Aldobolyi-Nagy György, Nádas Gábor, Szakcsi Lakatos Béla. Saját műveket is komponált, például zenés népi játékot készített A helység kalapácsa, a Tisztújítás és a Noszty fiú esete Tóth Marival című irodalmi művekből. Mintegy 20 kísérőzenét írt, például Woyzeck, Csongor és Tünde, Coriolanus, Hős falu, Volpone, Mózes, Csendesek a hajnalok bemutatóihoz. Műveit számos bel- és külföldi színház bemutatta. Artisjus-díjas művész.
...
Nemzeti Archívum | Zenés TV Színház
Örülök ezeknek a statisztikáknak. Köszönöm.
A cárevics cselekménye és a partitúra ismeretében nem meglepő, hogy a teljes operett összes zeneszámából mindössze az ismertetett két duett jelenti a "vidám" perceket.
xx
2022/23. Világstatisztika (néhány nagyobb magyar színház is benne szerepel, emiatt szerepel a statisztikában Eisemann Mihály ill. Huszka Jenő operettje, bár utóbbi néha megy Oroszországban)
xxx
Ez a statisztika világszerte az operbase szerint 2023/24-es évadban. Annyi változás van, hogy Offenbach Orfeusz az alvilgban c. világsikerű operettje megelőzi a Víg özvegyet, utóbb a 3. helyen áll. Illetve a Ábrahám Pál Bál a Savoyban ja és Bernstein Candide-ja (ezt is operettnek veszik) megelőzi a Csárdáskirálynőt, ami szintén meglepő, bár ez inkább csak egy egyedi eset, és erre az évadra vonatkozik.
...
Strauss Denevérje azonban messze a legtöbbet játszott darab, viszont más Strauss operett nincs az első 20-ban a három országban a nézőszám alapján, ami meglepő.
Korábban szó esett itt Lehár operai hangvételű, szomorú befejezésű műveiről a Giuditta kapcsán; a Paganini, a Frasquita, a Friderika, A mosoly országa és a Giuditta mellett említettem A cárevics című operettet is mint ilyet. Azt is említettem, hogy hiába "komoly" operettként vannak ezek a művek számon tartva, azért mindegyikben jó pár vidám dal, kettős is akad, persze a szubrett és a táncoskomikus jóvoltából - mert ilyen szerepek továbbra is maradnak a partitúrában, hogy a primadonna és a bonviván reménytelen kimenetelű szerelmi kapcsolatuk, fájdalmuk ellenpontjaként hassanak - a közönség megköveteli a vidámabb perceket is a bús végkifejletű darab zenéi közt.
Nem véletlenül írtam és írom és térek minduntalan vissza rá, hogy míg minden nemzetközi zenei statisztikában az operett műfajt tekintve a magyar szerzők között Lehár a domináns, jócskán megelőzve Kálmánt (játszott műveik száma; előadásszám: A víg özvegy vö. A csárdáskirálynő), addig itthon minduntalan Kálmánt és műveit erőltetik, "nyomjàk", megfeledkezve arról, hogy a világban messze nem annyira tényező, mint itthon állítják - viszont Lehár Ferenc alkotásai nemcsak Európában, de más kontinenseken is az élbolyban találhatóak, a komáromi születésű, világhírű magyar operettkomponista a népszerűségi listákon előrébb áll honfitársánál! Érdekesség, hogy a német nyelvterületen a Lehártól a Luxemburg grófja című műve követi A víg özvegyet a legtöbbet játszott darabok statisztikájában.
x
Az viszont tényleg érdekes, hogy mennyivel népszerűbb Johann Strauss Denevérje a többi operettnél, másrészt a Víg özvegy mindenféle mérésben megelőzi a Csárdáskirálynőt, amely csak 5. helyen áll a 3 ország listáján, Offenbach Orfeusz az alvilágban c. világsikere és Benatzky-Stolz Fehér ló c. revü-operettje is megelőzi. Most a nézőszám szerintem a legfontosabb összehasonlítási alap, persze az előadásszám az nagyban befolyásolja, de mégis. 6. helyen a Marica grófnő. Meglepetés Ábrahám Pál újra felfedezett jazz-operettjének, a Mese a Grand Hotelnek előkelő 7. helye, hozzá kell tenni, hogy ebben az évadban ment az ausztriai Bad Ischle-ben, a Lehár fesztiválon, nyilván emiatt is szerepelt ennyire jól.
Persze ez csak egy évad, szóval elképzelhető, hogy egy következő évadban más lesz az eredmény, de összességében érdekes mégis.
GESAMT (Deutschland, Österreich, Schweiz) (nézők száma)
DEUTSCHLAND (nézők száma)
GESAMT (Deutschland, Österreich, Schweiz) (produkciók száma)
Itt pedig az, hogy milyen operettek voltak a legtöbbet játszottak Németországban ill. Németország, Ausztria, Svájc 2023/24-es évadban
Egy érdekes statisztikát közlök, márpedig a téma Németországban ill. Németország, Ausztria, Svájc hármasban milyen szerzők darabjai a legnépszerűbbek, melyikből hány produkció volt, hány előadás, legvégül pedig hány néző ült be ezekre a darabokra a 2023/2024-es szezonban.
DIE BELIEBTESTEN OPERETTENKOMPONIST:INNEN Deutschland
Már megint nem lehet elolvasni, de most írok ide, hátha kicsit tolódik.
Fischl Mónika: „Egy nőnek szembe kell néznie korosodó önmagával”
Fidelio.hu –Kondor Kata – 2025.06.30.
Fontos
döntést hozott pályájával kapcsolatban Fischl Mónika, a népszerű
operettprimadonna számos szerepétől, így a Csárdáskirálynő Szilviájától is
megválik. Hogyan képes egy nő elfogadni az idő múlását, mi a legfontosabb, amit
az operettjátszás során eddig megtanult, és milyen feladatok várnak rá a
jövőben – kérdeztük a Liszt-díjas előadóművészt.
„- Januárban hoztam meg a döntést, elbúcsúztam Szilviától, Maricától, A mosoly országa Lizájától és a régi szerepektől, amelyeket már nem játszunk.”
- Az őszi életműkoncerted pedig ennek a szerepkörváltásnak egyfajta összefoglalása lesz?
„Pontosan, szeretném feleleveníteni az elmúlt huszonnyolc évemet, és benne a legkedvesebb operettszerepeimet, amibe beletartozik a Csárdáskirálynő, A bajadér, A chicagói hercegnő. Bevallom, nem gondoltam volna, hogy nekem valaha önálló koncertem lesz az Operettszínházban, ezért megtisztelve érzem magam, és hálás vagyok a vezetőségnek. Legkedvesebb partnereimet is meghívom majd: úgy tervezzük, a gyermekem édesapja, Vadász Dániel is eljön egy duettre, természetesen ott lesz Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Bardóczy Attila, Boncsér Gergely, Oszvald Marika, Kékkovács Mara, és persze Szendy Szilvi és Peller Károly sem hiányozhat. Kiss B. Atilla főigazgató úr is énekel majd velem egy duettet, mert annak idején együtt szerepeltünk A mosoly országában. Megidézzük Vadász Zsoltot, bár még gondolkodunk rajta, pontosan hogyan, mert utána se nézőként, se előadóként nem lesz könnyű továbbmenni. De tudjuk, hogy semmiképp nem maradhat ki, hiszen a szeretet és az emlékezéshatja majd át ezt a koncertet.”
Ha egyszer bekerül ide a kék folt, sajnos a további bejegyzéseknél vissza tovább, törölni nem tudjuk. Ezt már más topikban is megfigyelhettük, van ilyen máshol is. Ezen segíthetnének a szerkesztők!
Sajnos, ehhez nem értek. Talán a szerkesztőknek kellene szólnunk...
Lehár Ferenc utolsó operettje, a Giuditta (1934) mutatja és bizonyítja, hogy a zeneszerző kompozíciós céljai szerint mindig magasabb minőségre törekedett (az olykor silány szövegkönyvek sem fogtak ki rajta), mindig képes volt megújulni , fejlődni és ebben a művében érte el a legtöbbet; ami már nem hagyományos operett; a fordulópont úgy az 1920-as évek közepe tájára helyezhető el: jöttek sorra a Paganini, A cárevics, a Frasquita, a Friderika, A mosoly országa, amely művek már érezhetően operai régiókat érintenek, szomorú befejezéssel, míg a Giuditta mindazt meghaladta, amit addig valaha komponált. Lehár ebben a művében már teljesen elhagyta a század első évtizedét meghatározó „könnyed” melódiaszerzést, a „nagyoperettek” világát vagy a későbbi korszak néhol operai igényű, nívójú és ihletésű megzenésítést. A komponista szintén nem boldog végű Giudittája kifejezetten a harmincas évek zenevilágát tükrözi, de mit sem veszített dallamszerző képességéből, ez a muzsika más, mint a többi: magasröptű, dallamvilága „csapongó”, tele melodramatikus töltéssel, amiből nem hiányozhatnak az akár „operás” tenor és szoprán áriák, ahogy megtalálhatjuk benne a vidám kettősöket is, de ezek már másak, abszolút nem hasonlítanak Lehár korábbi műveit jellemző formákhoz, zenei ötletekhez. A kórus fontos dramaturgiai szerephez jut. A hangszerelés is „korszerű”, gazdag, mestermunka. Maga a zeneszerző a Giuditta műfaji meghatározását „zenés komédiának” titulálja és a darab partitúrája felvonások helyett képekből áll.
A bécsi
bemutatót közvetlenül Budapest követte – mindkét helyen az Operaházban mutatták be először!
Követték a világ többi operaházai, színházai. Azóta ritkán játsszák a Giudittát –
nem könnyű darab, énektechnikailag és prozódiával összeegyeztetése miatt sem, az
énekhangok előadóinak továbbra is az operában és az operettben egyaránt jártas
személyeknek kell lenniük, színpadra állítása ezért is kihívásokkal jár...
Ezzel a kék vacakkal, (másolás után jelenik meg) nem lehetne valamit kezdeni, hogy ne idegesítsen bennünket?
Guidittát én nem mondanám operettnek, inkább opera, bár annak is szánta Lehár. Viszont most úgy nézem, hogy vannak benne operettre emlékeztető részek is...12.40-nél lévő duett semmiképp nem opera.
Kedves zenebaratmoncsi!
Nagyon
kedves vagy hogy rám gondoltál ezzel a linkkel, köszönöm, hogy rátaláltál a Giuditta
különleges, francia verziójának élő felvételére. Már bele-belenéztem az operett
színházi felvételébe, ami érdekes rendezői koncepciót tesz magáévá.
Olvasom a link alatti leírást; idemásolom a magyar fordítását:
„Az idő
megáll, valahányszor Giuditta énekelni kezd. A paradicsommadárnak tartott
férfit sokan próbálták aranykalitkába zárni, és nyakláncnak álcázott
gyémántláncokba ejteni. Hiába: a gyönyörű Giuditta éppúgy védelmezi
szabadságát, mint titkait. Senki sem tudja igazán, honnan jött, sem a
madárfogó, aki egy napon a parton találta, és kérdés nélkül feleségül vette,
sem a jóképű Octavio kapitány, akivel Észak-Afrikába szökött…
A
zeneszerzője által zenés vígjátéknak minősített Franz Lehár utolsó operettje
inkább Puccini nagy operáihoz, mint klasszikus amerikai musicalekhez hasonlít,
amint azt az 1934-es bécsi Staatsoperben nagy felhajtás közepette bemutatott
premier is bizonyítja. Míg Giuditta bizonyos operahősnőket juttathat eszünkbe
(Carmen, Violettát, a Méllisandeltát, a Méllisandeltát, a legtöbbet). ikonikus
szerepei kabaré főszereplőjeként a L'Ange bleu-ban és a Marokkóban. Az
OperaVision első l'Opéra national du Rhin műsorában Thomas Rösner ennek a
lebilincselő, ritka gyöngyszemnek a francia változatát rendezi Pierre-André
Weitz által tervezett, a cirkusz és a kabaré világában játszódó vibráló
látványban.
Lehár: Giuditta
Opéra National du Rhin
Orchestre National de Mulhouse
2025 Opéra Vision
Mivel a link nem látszik, újra küldöm.
GIUDITTA Lehár – Opéra national du Rhin
ADT-n utána néztem
A Városi Színházban: A már említetteken kívül:
A csillagok bolondja (Lehár, 16 XI. 10),
A hajdúk hadnagya (Czobor K. felújítás, 26 I. 30, eredetileg a Magyar Színházban),
Amerika leánya (Kiszely Gyula, 24 V.. 17),
A palatínus rózsái (Nagypál B., 29 II. 1),
Bolond Istók (Szabados Béla, 22 XiI. 22),
Éva (Lehár, felújítás, 25 IX. 3),
Cárevics (Lehár, 28 V. 25),
Ezüst sirály (Buttykay A., 20 II. 6),
Frasquita (Lehár,25 III. 3),
Gólem (Virányi, I. 17, I. 12),
Halványsárga rózsa (Sándor Jenő, 30 III.),
Hamburgi menyasszony (Vincze Zs., 22 I. 31),
Kis király (Kálmán I., 14 I. 17),
Menyasszonyháború (Szabados B., 23 XII. 7),
Leányálom (Szlatinay S., 25 XI. 14)
Paganini (Lehár, 26 V. 7),
Túl a nagy Krivánon (Farkas I., itt először 25 I. 26).
Néhány operettcím - magyarországi bemutatók - a XIX. század végéről (Offenbach darabjai nélkül):
Charles Lecocq: Angot asszony lánya – Népszínház, 1875
Robert Planquette: A corneville-i harangok – Népszínház, 1878
Franz von Suppé: Boccaccio – Budai Népszínház, 1879;
Arthur Sullivan: A fruska [HMS Pinafore] – Népszínház, 1881
Carl Millöcker: A koldusdiák – Népszínház, 1882;
Johann Strauss: A denevér – Népszínház, 1882
Robert Planquette: Rip van Winkle – Népszínház, 1883;
Johann Strauss: Egy éj Velencében – Pesti Német Színház, 1883
Arthur Sullivan: A mikádó – Népszínház, 1886;
Johann Strauss: A cigánybáró – Népszínház, 1886
Floridor Hervé: Nebáncsvirág – Népszínház, 1887
Carl Zeller: A madarász – Népszínház, 1891
Carl Zeller: A bányamester – Népszínház, 1894
Sidney Jones: A gésák – Magyar Színház, 1897
Akkor majd számolj be itt, erről a zenei eseményről, nem leszek ott. Nem szeretem az ének-zongorás operettműsorokat. Már abbahagytam az ilyesféle koncertlátogatásokat. A zenekar hűen adja vissza a partitúra leírt kottajegyeit a hangszerelés által. Nekem ez is fontos, nemcsak az énekhang varázsa.
Én ezen ott leszek, fellép ott egy barátom, őt megyek megnézni.
OPER ETT GÁLA – A II. Operett Mesterfokon
Énekkurzus záróestje
Óbudai Társaskör a Csonka Zsuzsanna és Decsi
Ágnes vezetésével megrendezett operett mesterkurzus vasárnapi gálaestjén neves
művészek és a kurzus hallgatói lépnek fel, népszerű áriákat, jeleneteket adnak
elő.
A gálakoncerten fellépnek: Lévai Enikő, Czető Roland, Lukács Anita, Csonka Zsuzsanna, Szendi Szilvia, Decsi Ágnes, Fritz Éva, Lukács László, Dániel Gábor és Kaplan György, valamint a II. Operett Mesterfokon énekkurzus hallgatói.
koreográfus: Csutor
Zsuzsanna
zongorán
közreműködik: Domán Katalin
Az NKA és a Dáma Díva Művészeti Társaság támogatásával
2025.
július 6. 19:00
Hollósi Zsolt írása a szeged.hu oldalon a Szegedi Szabadtéri Játékok tegnap esti A cigánybáró-előadásáról.
