Most, hogy III. Károly király koronázása zajlott
Londonban, eszembe juttatta Huszka Bob herceg című operettjét, amit évtizedek
óta hiányolok a „palettáról” a Nagymező utcában. Jó lenne ezt a darabot is - a Gül Baba és a Lili bárónő címek egyike/
másika mellett/helyett - újra látni a pesti "Broadway-negyed" teátrumának nagyszínpadán! A Gül Baba is időtlen idők óta nincs a repertoáron. Tudom, most megy a Mária főhadnagy, nem valószínű, hogy egyhamar ismét egy
Huszka-műre esne a választás. De talán pár éven belül ez az
örökbecsű magyar operett is visszakerül majd a Budapesti Operettszínházba – ahol
ugyancsak helye van/lenne.
Emiatt is lenne jó a Hawaii rózsája, mert azt még nem láttam magyarul. Bad Ischle-ben megnéztem németül, de sajnos nem volt angol felirat, szóval csak a dalokat élvezhettem és a szép jelmezeket, díszletet. Különben így is jó volt, azért nagyjából lehetett érteni, mert elolvastam a tartalmát előtte.
Az is megoldás, ha leutazol vidékre, ott sűrűn játszák nagyszinpadon.
Örülj neki, hogy műsoron van.
Ami szintén érthetetlen számomra: közel húsz éve(!) van műsoron a Lili bárónő mindössze egy zongorára "hangszerelt" változata a kisméretű és befogadóképességű Raktárszínházban (2005-ben volt a bemutatója) . Ez példátlan. Nyilván sikere van, különben nem játszanák tovább. Mégis hihetetlen, hogy a 18 év alatt nem gondoltak arra az illetékes vezetők, hogy ideje lenne a darabot átvinni a teátrum nagy színpadára, és ott játszani tovább, méltó kiállításban, úgy ahogy a többi ismert népszerű darabot láthatjuk - köztük az évad egyik újdonságát, egy másik Huszka-művet, a Mária főhadnagyot is, ami szintén szép siker!...
Az sem fér a fejembe, miért éppen a Lili bárónőt "találták ki" ebbe a kicsiny befogadású helyiségbe (100 fő, mérete: 10x6x4 m); ilyen alapon eshetett volna a választásuk a Marica grófnőre, A csárdáskirálynőre is.
A Lili bárónő remekmű, legalább olyan nívós dallamvilágú, mint azok, sőt: bizony Lili és Illésházy gróf áriái, kettősei a hatalmas finálék, mondhatni operai hangokat igényelnek - ehhez pedig dukál a nagyzenekar, nagy kórus, tánckar, nagyszabású díszletek, jó dramaturgia stb., ami szükséges egy háromfelvonásos, "klasszikussá" nemesedett ismert operett színreviteléhez. Olyan legendák énekelték fel az operett híres dalait rádiófelvételeken, mint Gyurkovics Mária és Sárdy János, Gencsy Sári és Szabó Miklós, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, vagy Kukely Júlia és Molnár András. De Petress Zsuzsa, Németh Marika, Pitti Katalin, Fischl Mónika és sokan mások is énekelték a Lili bárónő híres melódiáit.
Gálaműsorokban is sokszor felcsendülnek zenekari kísérettel az operett ismert részletei - például a primadonna és a bonviván szerelmi kettősei közül. Három linket teszek ide zenei illusztrációként:
Huszka Jenő: Lili bárónő – „Tündérkirálynő, légy a párom” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
- Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse, I. felv.: „Dombtetőkön, völgy ölében, kis faluban mennyi ház! És szavakban és szívekben mennyi szép szerelmi láz!... Ablak ha kinyílik valahol, kihajol rajta egy leány. Messze gitár szava pengő, szerelem szava zengő... és a fiú szava oly esengő: Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pilleszárnyon, hajadból összeszőtt aranysugáron...”
Huszka Jenő: Lili bárónő – „Szellő szárnyán, szállj velem” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
- Illésházy
gróf és Lili szerelmi kettőse, II. felv.: „- Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel
megérintém a kis fehér kezét! Bocsássa meg, ha bús tekintetemmel úgy
esengem éltető derült tekintetét! …/- A szeme ég, a szava éget! Elég,
óh elég, mert még elégek!..../- Szellő szárnyán szállj velem, repülj
velem! Erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen! Dús fű selyme
legyen nászágyunk, és senki ne tudja, ne sejtse, hol járunk…”
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő. A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25. A teljes felvételen közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara. Vezényel: Sebestyén András
Lili dala – „Egy férfi képe, van a szívem közepében” – Kukely Júlia
A
Rádió Dalszínházának új bemutatója: 1983. október 10., Petőfi Rádió, 20.35 –
22.30
A felvételen közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel itt is: Sebestyén András
Igen, ez abszolút igaz. Bár szerintem ennél a darabnál érdenesebb élőben átélni, mert a tévéből egyrészt nem jön át annyira az a hangulat, másrészt ez egy olyan darab, ahol tényleg minden előadáskor mások a poénok, lévén egy részüket a színészek maguk találják ki :D Bár az első sort nem javaslom, picit közelebb voltak a művészek mint gondoltam volna :D
Hát nem tudom. Nem vagyok
híve annak, hogy egy szál zongorakísérettel adjanak elő, játsszanak egy
háromfelvonásos nagyoperettet; ebből a szempontból mindegy, hogy kis,
kamaraterem vagy nagyszínpad. A kis teremben adjanak elő egy kamara darabot,
ami inkább odavaló, zongora oda elmegy (revüdarab, kabaré, valami egyfelvonásos rövid zenés
vígjáték, irodalmiest). Azzal egyetértek, hogy a kis méretű helyiségben
létrejöhet a közönség és az előadók között egy jó hangulat, közvetlen
kapcsolatban van a darab, a szereplők, meg a spontán visszacsatolás lehetősége
adott. Volt ilyenben is részem pld. nyolcvanas években: Pitti Katalin a színészi,
vers- és prózamondási képességeivel is ámulatba ejtett, amikor többször
fellépett a Várban, a Korona Cukrászdában, ahol Mikes Lilla vezette Pódium
zenés-irodalmi estjein, műsoraiban szerepelt. Ilyen volt a Maria Callas nevét
felvállaló, a nagy példakép életét pódiumra vitt előadása is, melyet akkori
férjével, Leblanc Győző operaénekessel (aki Callas pályatársát, Giuseppe di
Stefanot „alakította” ) közösen hoztak létre. Ebben döntően a Norma, a Lucia és
a Traviata zenei idézetei csendültek fel, tehát a belcanto nagy szerepei
(zongorakísérettel énekeltek), miközben a keretjátékot Mikes Lilla vázolta fel,
és bizony nem kis feladat hárult rájuk, hogy ilyen intim közegben, a közönség
gyűrűjében testközelben énekeljenek, szavaljanak, dialógust folytassanak,
színházat játsszanak! óriási sikerük volt ezzel a produkcióval! Több évig
játszották. Szívesen időzöm e régi emlékeim között, ha Pittire gondolok – hogy
most csak a szépre emlékezzem…
Egyszer elmentem erre a Lili bárónő
előadásra, és nagyon kínos volt. A televízió az egyik előadást felvette, de
hatásában meg sem közelíti egy nagyzenekaros, nagyszínpadra vitt, hagyományos
módon kiállított és látványvilágot kínáló produkciót.
De hát erre mondják, hogy kinek a pap, kinek a papné...
Abban nem értek egyet, hogy a néző számára megalázó lenne. Nekem volt szerencsém a darabhoz és abszolút nem bánom hogy nagyszínpados és tudod miért??? Mert a nagyszínpados előadásokkal ellentétben, itt a színészek a nézőkkel együtt nevethetnek a poénokon, amiknek egy részét ők maguk találják ki. Mert egy szál zongoránál nagyon is jól hangzanak a dalok és mert sokkal közvetlenebb ebben a kis térben, mint a nagyszínpadon. És hozzáteszem ezt nem csak én gondolom így. Ez a leggyorsabban fogyó előadás, egy nap után már az összes jegyet elkapkodják.
A Müpában (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem) operettet is játszottak!
Az operettrajongóknak kedvezett a Művészetek Palotája – nem egyszer – amikor a komolyzene eme „szentélyében” lehetőséget biztosított ennek a műfajnak is: klasszikus külföldi és magyar operett egynéhány előadását sikerre vitte – saját rendezésben.
Teljes operettek
· Offenbach: Orfeusz az alvilágban (2015. február 21.)
László Boldizsár (Orfeusz); Bucsi Annamária (Euridiké), Szegedi Csaba (Jupiter), Wiedemann Bernadett (Közvélemény), Horváth István (Plutó), Gábor Géza (Styx Jankó), Miksch Adrienn (Diana), Szakács Ildikó (Vénusz), Csereklyei Andrea (Cupido), Kálmán László (Merkur).
Km. a Budafoki Dohnányi Zenekar, a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás), a Venekei Művek táncosai (koreográfus: Venekei Marianna), díszlettervező: Szendrényi Éva, Jelmeztervező: Németh Anikó-Manier, szövegíró-dramaturg: Pozsgai Zsolt, Játékmester: Sylvie Gabor, a francia szöveget fordította: Romhányi József, Romhányi Ágnes. Vezényel: Hollerung Gábor. Rendező: Káel Csaba.
· Suppé: A szép Galathea (2018. február 16.)
Lukács Anita (Galathea), Horváth István (Pigmalion), Hábetler András (Ganimédesz), Szerekován János (Mídász).
Jelmez
és díszlet: Árva Nóra. Km. a Budafoki Dohnányi Zenekar. Vezényel:
Hollerung Gábor. Rendező: Sylvie Gabor
Erről az előadásról írt beszámolóm itt elolvasható (Lásd: 3499. sorszám)
·
Kálmán: Marica grófnő (2018.
március 18.)
Rálik Szilvia (Marica grófnő), Boncsér Gergely (Endrődy Wittenburg
Tasziló), Rácz Rita (Liza, a húga), Hábetler András (Populescu Dragomir
Móric herceg), Haja Zsolt (Báró Zsupán
Kálmán), Balga Gabriella (Manja,
cigánylány), Wiedemann Bernadett (Cuddenstein
Chlumec Bozsena hercegnő)
Km.: Magyar Állami Operaház Gyermekkara (karigazgató:
Hajzer Nikolett), Budapesti Akadémiai
Kórustársaság, Duna Táncműhely (koreográfus: Juhász Zsolt), Budafoki Dohnányi Zenekar. Díszlet, jelmez: Túri
Erzsébet. Forgatókönyv: Nemlaha György és Böhm György. Vezényel: Hollerung Gábor. Rendező: Böhm
György.
·
Lehár: A mosoly országa
(2019. február 1. és 2.)
Német nyelvű előadás, magyar felirattal. A bemutató a Müpa és a Shanghai Opera House
együttműködésében valósult meg.
Szu
Csong herceg - Vincent Schirrmacher; Lisa Lichtenfels - Karine
Babajanyan; Gustav von Pottenstein-Hatfaludy - Franz Gürtelschmied; Mi, Szu-Csong húga - Yitian
Luan;
Csang bácsi - Xiao Rui; Főeunuch - Franz
Tscherne;
Ferdinand
Lichtenfels gróf, Liza apja - Ernyey
Béla;
Hardegg bárónő - Náray Erika; Vali, a lánya - Aisha
Kardffy;
Fu Li - Nótás György
Km.: a Pécsi
Balett, a Magyar
Állami Operaház Ének- és Zenekara.
Vezényel: Xu Zhong
Alkotók:
német
dalszövegek - Ludwig Herzer, Fritz Löhner; magyar
dalszövegek (felirat) - Harsányi Zsolt; dramaturg,
magyar szöveg (felirat) - Böhm György; német
dramaturg - Martin Harbauer; díszlettervező
- Szendrényi Éva; jelmeztervező
- Pan Jianhua; koreográfus
- Vincze Balázs; játékmester - Gábor Sylvie; rendező - Káel Csaba
Operettgálák
·
„Bécsi, bécsibb – operett! – Annett
Dasch, Piotr Beczala és Thomas Hampson operettestje (2018)
Suppé: Banditák; Lehár: A mosoly országa, Paganini, A víg özvegy; Kálmán: A csárdáskirálynő, Marica grófnő; Millöcker: A szegény Jonathán, A koldusdiák; Johann Strauss: A denevér – keresztmetszet
·
V4 OPERETTGÁLA (2018)
Nemzeti
Filharmonikus Zenekar, vezényel: Peter
Valentovič
Km. Rost Andrea (szoprán), Katarzyna Kuncio (mezzoszoprán), Richard
Samek (tenor), Clemens Unterreiner (bariton)
Lehár: Giuditta, A víg özvegy, A mosoly országa; Kálmán: A csárdáskirálynő, Marica grófnő; J. Strauss: A denevér, A cigánybáró részletei
Remélem, ez a kezdeményezés végleg nem szakadt meg, a sor idővel folytatódni fog!
Különbség köztünk, hogy Szente Vajkot fizetik a kőfújásért, engem meg nem ;-)
Ábrahám Pál operettjei közül fent van a wikipedián a magyar mellett idegen nyelven:
Huszka Jenő operettjei közül a Wikipedián fent Lili bárónő szlovákul és angolul. Güll baba angolul és törökük. Bob herceg és Aranyvirág angolul.
Liste von Operetten – Wikipedia
Mármint a Leányvásár aratott sikert Londonban. A Sybillt nem tudták bemutatni, mert kitört az I. világháború.
Valójában Lehár azért nincs hanyagolva, mert ment az utóbbi évekbe 3 darabja, Víg özvegy, Luxemburg grófja és Mosoly országa, utóbbi jelenleg is. Gálai is készült az emlékére.
Amint írtam: a nyugati világban keletkezett klasszikus nagyoperettek közül jelenleg semmit nem játszik a Budapesti Operettszínház! Megértem, hogy a mindenkori vezetés a magyar szerzők műveire fókuszál, bár azok közül is keveset, egy-két-három darab cserélődik évadonként; még az úgynevezett "vasfüggöny" idején is és Gáspár Margit igazgató korszakában is ment Offenbach, Suppé, J. Strauss, Hervé vagy később Fall műve is. Viszont Sullivan, Jones, Planquette, Oscar Straus, Millöcker, Zeller darabjai elvétve vagy egyáltalán nem szerepeltek a repertoáron.
A Temesvári Operaházban is fut jelenleg Ábrahámtól a Bál a Savoyban, és a Bukaresti Operettszínházban pedig a Viktória. A Drezdai Operaházban pedig a Mese a Grand Hotelben ment két évadon keresztül. Ausztriában is ment az évadban Murau-ban a Hawaii rózsája.
Mivel két Huszka operett (és két Kálmán operett (Csárdáskirálynő, Marica) is fut, nem kell, hogy harmadik legyen. Lehártól is megy a Mosoly országa még jövőre is.
Kár, hogy Balázs Péter nem indult újra a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatói posztját megpályázni, de érthető az elhatározása, hogy a magas kora miatt már nem folytatja. Mint rendező is letette a névjegyét a Leányvásár-operettel. Hatalmas sikere volt.
Suppé Boccacciója ugyancsak várat magára!.... A vágyak listája hosszú, erről magam is itt többször írtam és soroltam a kedvenc, rég látott (vagy még nem látott) darabcímeket.
Jöhetne vissza az
Operettszínházba is a Luxemburg grófja! - hat éve már bemutatták, jelenleg nincs a
repertoáron.
Amint a belinkelt riportból
kitűnik, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban új köntöst kap az
operett (új szövegek, új, kitalált karakter figura beépítése a szövegkönyvbe...)
- holnap lesz a bemutató. Lehet, hogy az egyik előadást megnézem, kíváncsian a
produkció nívójára.
Nem csak a Te kedvedért írtam a Leányvásár visszahozataláról - bízva az újabb szerzői évfordulóban és az intézményi szintű arra odafigyelésben. Reményünk azért ne lankadjon...
Nagyon egy követ fújtok Szente Vajkkal: LUXEMBURG GRÓFJA | Szente Vajk – rendező - YouTube
Ha Ábrahám Pál Viktóriája érdekel, azt meg lehet tekinteni május 7-én a Fedák Sári Színházban, vagy május 21-én a Veszprémi Petőfi Színházban, ahol egyébként december és március között ment.
A musicalak közül pedig csak a klasszikusok jöhetnek szóba...
Sajnos ezt az infót nem magamtól szedem, hogy csak az opera jellegű operetteket kedveli.
Akiket szeret Huszka, Lehár, Strauss.... Kálmánt is csak azért, mert azt muszáj játszani.
Mindenesetre úgy néz ki nem rajong az igazgató Jacobiért, Ábrahámért és Fényesért....
Mondjuk nem jelent semmit az évforduló, mert tavaly Ábrahám Pál született 130 éve és a Bál a Savoyban és Ábrahám gála is elmaradt. Tőlem mehetnem mindkét operett, de talán a Hawaii rózsája lenne a legjobb választás és a Leányvásár. A Fedák Sári Színházban egyébként láttam a Leányvásárt, és tetszett. Vagy 20-25 néző volt csak ott sajnos....
Kedves "zenebaratmoncsi"! Többször
említetted és én is felvetettem: régóta nem játsszák nálunk (az Operettszínházban) Jacobi Viktor
híres nagyoperettjét, a Leányvásárt.
Budapesten legutóbb - Balázs Péter direktorsága kezdetén - a Szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka keretében láthattuk az operettet a Thália Színházban. Dátuma: 2010. február 8.
A főszereplők voltak: Fonyó Barbara, Csengeri Attila, Kertész Marcella, Dósa Mátyás, Lugosi Claudia, Karczag Ferenc
Erről az előadásról írt beszámolóm itt elolvasható (lásd: 1698. sorszám)
Három évvel később, 2013. július 5-én, a Szegedi
Szabadtéri Játékok nyitó előadása
volt a Leányvásár.
A produkciót Gothár Péter
rendezte. Nagy Ervin és Bordás
Barbara alakították a
bonviván-primadonna kettőst, Keresztes Tamás és Kiss Diána
Magdolna formálták meg a táncoskomikus-szubrett
párt. Mellettük Schell
Judit, Ujlaki Dénes, Hegedűs D. Géza, Szombathy Gyula és Kocsis Gergő léptek fel a darab kisebb szerepeiben.
Ezt az előadást sajnos nem láttam.
Megjegyzem,
hogy a Leányvásár kamara-változatát 2019 áprilisában Soroksáron a Fedák Sári
Színház mutatta be.
Talán még megérem, hogy több évtized után a Budapesti Operettszínház újra színre hozza Jacobi első világsikerű operettjét? Erre kitűnő alkalom lehetett volna a 2020/21. évad, a zeneszerző elhunytának 100. évfordulója; de még nem késő akár idén bemutatni a Leányvásárt, hiszen egy másik évforduló közeleg: a nagy magyar zeneszerző 140 évvel ezelőtt született (1883. október 22.).
Itt az alkalom, hogy a 2023/24-es színházi évadban végre a Nagymező utcai teátrum repertoárjára visszakerüljön ez az ismert nagyoperett!
Hadd írjam le ismét Balázs Péter volt színházigazgató vallomását a műfajról:
„Az operett nem tűnhet el a magyar színpadokról! Ez a jellegzetesen magyar műfaj üzenetet hoz egy régi világból, ahol a férfiak férfiak voltak, a nők pedig nők. Ahol az adott szónak értéke volt, ahol a becsületért párbajozni is képesek voltak az urak, ahol a nőknek mély tisztelet járt, ahol az u d v a r l á s n a k szabályai voltak, ahol az élet telve volt derűvel, romantikával, illatokkal és dallamokkal. Az operetteket a legkiválóbb zeneszerzők és librettisták írták, a dalszövegeket jegyző költőkről nem is beszélve! Az operettnek élnie kell, s élni is fog. Elhatározott szándékunk, hogy a Szigligeti Színház egy tehetségkutató verseny keretében lehetőséget adjon ifjú, tehetséges szubrettek, primadonnák, táncoskomikusok és bonvivánok számára, hogy ország-világ előtt bemutathassák, amit tudnak, s elinduljanak a színjátszás fényes útján!"
Most próbálom megkeresni a youtube-n Az utolsó Verebély lány c. operett fellelhető dalait.
Paul Abrahams “Der Gatte des Fräuleins” – Die Musik komplett auf dem Klavier - YouTube
- Az utolsó Verebély lány (1928) (operett 3 felvonásban, szövegkönyv: Drégely Gábor a Kisasszony férje c. vígjátékából, dalszövegek Harmath Imre. Bemutató:1928. október 13., Budapesti Operettszínház
Sok évvel ezelőtt, még KERO idejében, a premier-előadások némelyikét az Operettszínház saját DVD-jén kihozta és a "shopjában" árusította. Ma már nincs se DVD-felvétel, se "shop" az Operettszínházban.
2023. május 20. 20.50. m5 Ábrahám Pál: Bál a Savoyban c. operettje Soproni Petőfi Színház előadása 2022.
Nem tudom, a Centenáriumi gálát mikor tervezik adni a tévében, na az igényesen lett összerakva, Homonnay Zsolt nagyon jól nyúlt hozzá, mindenki kapott benne szerepet, nem volt olyan aki szólózott volna, hármasával, négyesével voltak a művészek és úgy énekelték az operett és musical dalokat. Hatalmas élmény volt olyan darabokból részleteket hallani, amiket a színházban már évek óta nem játszanak
Igen, ez valóban jó ötlet lenne. Ott az új Csárdáskirálynő, a Marica Grófnő, a János Vitéz, Mosoly Országa és a Mária Főhadnagy is. Arra is volt már igény hogy némely daraboknál most pl a Jekyll és Hydenál, hogy zenei album is legyen, amin a darab dalai kerülnének fel, a három szereposztással
Valójában a sokak által nem kedvelt (én viszont szeretem őt) Ókovács Szilveszter is a magyar opera kerek szülinapján (150. vagy 200.. passz) elővette a magyar repertoárt, minden szerzőt, aki valamit is számított. Szóval ezeket előadás vagy koncert formájában leadták, és eljátszották. Még olyanokat is, pl. Szokolay Vérnász ...amire irtó kevés néző ült be. Ezeket pedig rögzítették.
Az is jó megoldás lenne, ha minél több operettet elővennének valamelyik színházban és felvennék, majd leadná az M5.
Operett és Musical Színház
Azért nincs teljesen igazad.
Igen, mindenesetre "átnevezésre" érdemes lenne. Már oratóriumot, balettet is bemutatott, játszott az Operettszínház, de helyet adott már operának is.
A Musicalszínház sem lenne találó, hisz játszanak operettet, daljátékot, rockoperát is. Talán zenés színház ami még lehetne, ez összefogja a zenés műfajokat.
Én már régen tartom: a Budapesti Operettszínház bár játszik - egyre kevesebb - operettet, a nevében már "anakronisztikus" az operettre utalás. Lassacskán átnevezhetnék Budapesti Musicalszínházzá. Pedig "hungarikum" lett a magyar operett.
Nemrég pörgettem át sokadszor Rátonyi Róbert Operettkönyvét. Éppen 40 éve, zárta le. A könyv szerint már a 60-as évek óta tart/ott az operett visszaszorulása vagy visszaszorítása az Operettszínházban. A klasszikus darabok utolsó virágkora kb. addig tartott, amíg a műfaj régi klasszikusai -Honthy, Latabár, Feleki- éltek illetve felléptek. Az ő kedvükért írtak át, szedtek szét-raktak másképpen össze klasszikusokat: Kálmánt, Lehárt, Offenbachot és másokat is. Ők régen elmentek, a korszellem megváltozott és hozzájuk hasonló karakterű sztárok nincsenek. A "klasszikus" librettók már évtizedekkel ezelőtt elavultak, a szerzők többsége a darabok többségét nem is szánta az örökkévalóságnak, az idők során váltak múzeumi darabokká, amiket időnként "ki kell állítani" azaz be kell mutatni. Néhány zeneszám sok darabban ma is jól szól, ezek alkotják az operettgálák törzsműsorát. Lusta koncertszerkesztők nem kis örömére. A többi zenei anyag elporosodott, már amelyik nem volt már keletkezéskor is érdektelen. Köztudott volt, hogy maguk a szerzők sem akartak és nem is tudtak 1-2 slágernél többet beleírni az új darabba, máris jött a megrendelés a következőre, abba-oda is kellett tartalékolni új slágert, hogy a közönség arra is bemenjen. És ez az általában tehát elég gyenge zenei anyag épült a rossz librettókra. Ugyan mit muszáj oly nagyon megtartani ebből a halmazból? És mekkora közönség számára? A zenék nagy részét az új librettók sem mentenék meg és lenne ám nagy szörnyülködés, ha Cecília, Pompadour vagy Heléna farmernadrágban, okostelefonnal és füvet szíva jelenne meg ... vagy teszem azt, a Szabad szél szereplői...
Amint lejegyeztem az előző beírásomban – ott csak az Operettszínházat emeltem ki és az 1923 és 1970 között bemutatott és felújított, külföldi szerzők nagyoperettjeit hoztam, amiket 1970 után ismét játszott a teátrum (Pompadour, A szép Heléna, A víg özvegy, A mosoly országa stb), az újabb bemutatók között pedig ott volt a Kékszakáll, a Párizsi élet, Az egy éj Velencében és A denevér (Dr. Bőregér címmel). De bemutatták korábban A cigánybárót is.
Itt most rátérek az OPERÁ-ban (Magyar Királyi Operaház, Magyar Állami Operaház, Városi Színház, Erkel Színház, Margitsziget) bemutatott hazai és külföldi operettek és daljátékok játszottságára:
· Farkas Ferenc: Csínom Palkó – 1951. II. 22 . -
1954. IV. 21. – 25 előadás (részben az Erkel Színházban)
· Jacobi Viktor: Sybill – 1937. I. 30 - 1939. II.12. – 29
előadás
· Kacsóh Pongrác: János vitéz – 1931. XII. 6. -
2020. II. 2. – 736 előadás (részben az Erkel Színházban)
· Charles Lecocq: Angot asszony lánya – 1897. IV. 23. -
1904. VI.10. – 9 előadás
· Lehár Ferenc: A garabonciás - ősbemutató: 1943. II.
20. - 1944. X. 8. – 15 előadás
· Lehár Ferenc: Frasquita
– magyarországi bemutató: 1925. III. 3.
Városi színház
· Lehár Ferenc: Paganini
– magyarországi bemutató: 1926. V. 7. Városi színház
· Lehár Ferenc: A cárevics – magyarországi bemutató: 1928. V. 25.
Városi Színház
· Lehár Ferenc: Friderika – magyarországi bemutató: 1930. IX. 20.
· Lehár Ferenc: Giuditta – magyarországi bemutató: 1934. IV. 8. -
1934. XII.16. – 19 előadás
· Lehár Ferenc: A hercegkisasszony – magyarországi
bemutató: 1910. XII. 20. - 1913. II. 7. – 23 előadás
· Lehár Ferenc: A mosoly országa – magyarországi
bemutató: 1930. XII. 20 - 1946. VI. 9. – 157 előadás
· Lehár Ferenc: A víg özvegy – 1958. VII. 5. -
1959. VIII. 23. – 36 előadás a Margitszigeten.
· Karl Millöcker: A koldusdiák – 1921. IX. 18. -
1964. IV. 26. – 52 előadás (részben a Városi Színházban, Erkel Színházban)
· Jacques Offenbach: A banditák – 1933. IV. 1. - 1933.
V. 11. – 6 előadás
· Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél - 1890. XII. 12. -
1892. IX. 25. – 10 előadás
· Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban – 1923. IX. 22.- 1993.VI. 2. – 69 előadás (részben az
Erkel Színházban)
· Franz Schubert - Berté Henrik: Három a kislány: 1951. XII. 1. - 1998. IV. 30. – 203 előadás (részben az Erkel Színházban)
· Johann Strauss: A cigánybáró – 1905. V. 27. - 2022.
V. 5. – 373 előadás (részben az Erkel Színházban)
· Johann Strauss: A denevér – 1895. V. 10.- 2022. I.15. – 673 előadás
(részben az Erkel Színházban)
· Sir Artur Sullivan: A mikádó – 1924. IX. 25. - 1924.
XI. 29. – 19 előadás (részben a Városi Színházban)
· Franz von Suppé: Boccaccio – 1913. X. 26. - 1922.
VI. 11. – 40 előadás (részben a Városi Színházban)
· Franz von Suppé: A szép Galathea – 1902. IV. 23. - 1923.
VI. 20. – 12 előadás
· Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony – 1922. I.
31. - 1924. II. 13. – 91 előadás (részben a Városi Színházban)
A 2000-es évek nagy színházi bukása volt J. Strauss: Egy éj Velencében c. operettje a Budapesti Operettszínházban, amiben gömbökbe voltak öltözve a szereplők. Ha jól tudom még az Offenbach Szép Helénája is ment az 1990-es években a Fővárosi Operettszínházban.
Másrészt azért nem teljes ez a budapesti repertoár, mivel a Király Színház és a Városi Színház ill. a Magyar Állami Operaház is játszott operetteket, ill. még más kisebb színházak is, mint pl. a Kamara Színház.
1970. után talán a 2000-es évek elején ment még Leo Fall: Madame Pompadour is. Nem láttam, de viszont a beharangozót igen. Szerintem ez is csak 1 évadot élt meg, mint az Offenbach Kékszakáll.
