"Bartók, a szakács, a motivációs tréner és a bolognai spagetti
Valamennyi jelentős magyar zenekarral dolgozott már, három évig Pierre Boulez asszisztenseként működött, hat évig vezette a Savaria Szimfonikus Zenekart, 2019 óta a Liège-i Királyi Filharmonikusok zeneigazgatója. Madaras Gergely, a fiatal magyar karmesternemzedék egyik legizgalmasabb és legsikeresebb tagja nemrégiben a Budapesti Fesztiválzenekart vezényelte, május 26-án, a Bartók Tavasz keretében pedig a Nemzeti Filharmonikusokkal ad Bartók-estet. Beszélgetésünkben szóba került Kocsis Zoltán szellemi öröksége, hogy milyen Bartókot vezényelni itthon és külföldön, miért hasonlít a karmester egy szakácshoz, hogy mitől jó a kortárs zene, s hogy mit tanult Bouleztől, illetve a pandémiás évtől." Interjú a 444.hu-n itt.
2021.04.11 18:30 - 19:30 Bartók Rádió
"Muzsikuslegendák"
Arturo Toscanini
|
Szerkesztő-műsorvezető: Némethy Attila |
Ma 150 éve született Willem Mengelberg holland karmester, egykor Budapest egyik kedvence. Két híradóbejátszást osztok meg ebből az alkalomból: az egyik a budapesti repülőtéren készült, "a világhírű karmestert cigányzenével fogadták". A másik híradórészletben Csajkovszkij V. szimfóniáját vezényli a Székesfővárosi Zenekar élén a Vigadóban, 1943 januárjában.
2021.02.14 18:30 - 19:30 Bartók Rádió
"Muzsikuslegendák"
Erdélyi Miklós karmester
|
Szerkesztő-műsorvezető: Némethy Attila |
2020.09.20 18:30 - 19:30 Bartók Rádió
|
"Muzsikuslegendák" |
|
Lehel György karmester Szerkesztő-műsorvezető: Némethy Attila |
Bartók Rádió ma délelőtti adása
11:00 - 12.00 Mesterek órája – John Barbirolli vezényel
1. Emmanuel Chabrier: Espana – rapszódia (Hallé Zenekar – Lugano, Teatro Kursaal, 1961. április 11.),
2. Giacomo Puccini: Pillangókisasszony – Szerelmi kettős I. felv. (Renata Scotto – szoprán, Carlo Bergonzi – tenor, Rómia Opera Zenekara – 1967.)
3. Johann Strauss: Kék Duna keringő (Hallé Zenekar),
4. Frederick Delius: Nyári dal (Londoni Szimfonikus Zenekar),
4. Edward Elgar: Gerontius álma – oratórium – Az angyal búcsúja (Janet Baker – alt, Ambrosian Singers, Hallé Zenekar),
5. Frederick Delius: Nyári dal (Londoni Szimfonikus Zenekar),
6. Nyikolaj Rimszkij-Korszakov: Spanyol capriccio (Hallé Zenekar – Lugano, Teatro Kursaal, 1961. április 11.)
Szerk.: Bánkövi Gyula
Bartók Rádió - ma este, 19:00 - 19:30
Arckép - alkotó emberek portréja
Oberfrank Péter karmester
Beszélgetőtárs-szerk.: Fellegi Lénárd
(Ism. hétfő, 9.30)
Bartók Rádió, ma: 17:30 – 18.30
Muzsikuslegendák
Kertész István karmester
Szerk.-mv.: Némethy Attila
"A jó karmestert a legapróbb gesztusok határozzák meg"
RICCARDO FRIZZA: A ZENESZERZŐ SZEMÉVEL PRÓBÁLOM LÁTNI A PARTITÚRÁT
2020. JANUÁR 15. SZERDA 15:09 2020. 01. 15. 16:43 – MNO.HU
Izsó Zita
"Az olasz operák egyik legismertebb dirigense, Riccardo Frizza 2020-ban két alkalommal is fellép Budapesten: legközelebb ma este a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát vezényli a Müpában, ahol Rost Andrea, Molnár Ágnes, Szántó Andrea és Rezsnyák Róbert közreműködésével Richard Strauss művei hangzanak majd el. Hivatásáról, az olasz opera és Strauss műveinek kapcsolatáról, valamint jövőbeni terveiről beszélgettünk vele."
Riccardo Frizza február 9-én és 11-én Bellini Az alvajáró című operáját vezényli a Müpában.
ÓKOVÁCS SZILVESZTER2019.09.22. 07:09 Origo.hu
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/121. levélária
[…]
„A Hunyadi miatt is arra gondoltam, hogy Nénémnek megmutatom egy minapi interjú részletét, amely sehol nem jelent meg a sajtóban, nem is oda szántuk, hanem életrajzi könyvébe. A ma divatos agyoncsiszolt-kilúgozott beszéddel vagy az efféle memoárokat gyakran elárasztó szuperlatívusz-túltengéssel szemben igen őszinte szöveg, amely sem önszobrot nem kíván faragni, sem mások felett nem mond ítéletet. Tényeket azonban rögzít, és véleményt mond: sosem alakoskodna. Én csináltam, garantálom tehát, hogy szerkesztve is az igazi Medveczky Ádám beszél itt, üdítő őszinteséggel. Hallgassuk csak!”
[…]
Medveczky Ádám szeptember 1-jén ünnepelte 50 éves operaházi jubileumát. Az évforduló napján Beregszászon vezényelte a Hunyadi Lászlót a MÁO vendégelőadásán. Az M5 riportja az előadásról
MTI2019.02.25. 16:52
Zenészek gyötrésével és megalázásával vádolják Daniel Barenboim világhírű zongoraművészt és karmestert, a berlini Állami Operaház (Staatsoper Unter den Linden) fő-zeneigazgatóját.
A Der Tagesspiegel című berlini lap szerint név nélkül nyilatkozó zenészek beszámolói alapján régóta terjednek hírek arról, hogy Daniel Barenboim vezetési stílusa miatta félelem uralkodott el az operaház zenekarában(Staatskapelle Berlin), a napokban pedig már többen a nevüket vállalva léptek a nyilvánosság elé. Köztük van Willi Hilgers, az együttes egykori ütőse, aki azt állítja, hogy a karmester dühkitörései és megalázó bánásmódja miatt küzd magas vérnyomással és súlyos depresszióval. A zenész azt mondta, hogy Daniel Barenboim művészete vonzotta a zenekarhoz, és a Barenboimtól elszenvedett gyötrelmek késztették távozásra.
A vádakra reagálva Daniel Barenboin azt mondta a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozatban, hogy nem vagyok szelíd bárány. Azt mondta, a zenekar vezetőjeként az az érdeke, hogy minden muzsikus a tudása legjavát adja, és türelmetlen, ha nem ezt tapasztalja, de ez nem feszíti túl az elfogadhatóság határait. De azt is mondta,be kell látnia, hogy hajlamos az indulatosságra. Ezt az ereiben keringő latin vérrel magyarázta az 1942-ben az argentínai Buenos Airesben zsidó családban született művész. Daniel Barenboim szerint a zenészvezetési stílusa körüli vita időzítése nem véletlen: annak tulajdonítható, hogy elkezdődtek a tárgyalások a 2022-ben lejáró szerződésének megújításáról az operaház fenntartójával, a tartományi rangú főváros kulturális kormányzatával.
A Der Tagesspiegel hét végi kommentárja szerint a város vezetőinek venniük kellene a bátorságot ahhoz, hogy lezárják a 28 éve tartó Barenboim-korszakot. és új fő-zeneigazgatót keressenek. Ez a munkamániás művész érdeke is, hiszen gyakran tűnik betegesnek és kiégettnek, arcának viaszszerű színe pedig riasztó. Azt is írták, hogy az Állami Operaház Daniel Barenboim nélkül is fennmarad, de ez nem feltétlenül érvényes az arab-izraeli megbékélés elkötelezett szószólójaként ismert izraeli-argentin művész két másik nagy vállalkozására, az izraeli és palesztin fiatalokból álló Kelet-Nyugati Díván Zenekarra ás a fiatal közel-keleti zenészek képzésére létrehozott Barenboim-Said Zeneakadémiára, amely 2016-ban kezdte meg működését Berlinben.
„Ich bin ein Mensch, aber kein perfekter.“
„Kommentare können nur von 08:00 - 21:00 Uhr verfasst werden. Wir bitten um Verständnis.“
Die Berliner Zeitung ist eine Zeitung, aber keine perfekte!
Nálunk mennyivel nagyobb a sajtószabadság: 24 órán át lehet a művészvilág szereplőit mocskolni.
Nem hivatalos forrásból származó, meg nem erősített hírek szerint március 8-án közös hangversenyt ad James Levine, Riccardo Chailly és Gustav Kuhn, ahová hölgyek mellett ifjú udvarlóikat is szeretettel várják.
Nagyon jó Széll-biográfia:
Michael Charry: George Szell - A Life of Music
University of Illinois Press, 2011
Barenboim weist Vorwürfe zurück „Ich bin ein Mensch, aber kein perfekter“
Hátborzongató élmény
Az oszlopok is vigyázzba vágták magukat, ha belépett a koncertterembe Széll György karmester, akinek nemrég jelent meg az életműve.
A cikk teljes terjedelmében a HVG 2018. december 5-ei számában olvasható.
„A ZENÉNEK VARÁZSHATALMA VAN”
Beszélgetés Medveczky Ádámmal, Kossuth, Liszt, Bartók-Pásztory, Artisjus-díjas karmesterrel miskolci bérletes koncertje előtt
/mso.hu/ - 2014-es cikk
Zsekov Éva Mónika: A Miskolci Szimfonikus Zenekar 50 éves. Milyen szép élménye, emléke van a régi időkből, hiszen szinte a kezdetektől gyakori vendégkarmestere volt az együttesnek?
Medveczky Ádám: Nagyon sokszor voltam itt, majdnem minden évben. Emlékszem, hogy közvetlenül a karmesterverseny (1974 MTV I. Nemzetközi Karmesterversenye, 1. helyezett KobayashiKen-Ichiro (2. Medveczky Ádám-a Szerk. megj.) után hívott fel engem Mura Péter, a zenekar akkori karmestere - aki a Főiskolán később kollégám volt az opera tanszakon-, hogy szeretné, ha elvezényelném Miskolcon Berlioz Fantasztikus szimfóniáját és Banda Edével a Hindemith csellóversenyt. Ez negyven év távlatából is megmaradt. Ezen kívül a Diósgyőri várban ment a Psalmus és a Budavári Te Deum. Ekkor tűnt fel egy fiatal tenorista, Molnár András. Az egyik Operafesztiválon Traviatát játszottunk nagy sikerrel illetve néhány éve Erkel Bánk Bán-jának második felvonását más magyar szerzők művei mellett a Művészetek Házában. Maradandó élményemként emlékszem egy nagyszabású hangversenyre a Jégcsarnokban. 2009-ben miskolci, kassai és kolozsvári muzsikusoknak vezényeltem többek közt Beethoven IX. szimfóniáját és a Fidelio-ból részleteket. Beethovennel emlékeztünk az 1989-es eseményekre. Megható volt találkozni évtizedek után a televíziós karmesterversenyről ismert kollégával Andrej Lenarddal, akivel akkor dobogósok voltunk.
Miskolchoz van egy kis személyes kötődésem is. Öcsém a Miskolci Egyetem bányamérnöki karán tanult. Sajnos ő már rég nem él. A legidősebb fiam, Attila is járt ide egy hollandok által létesített egyetemre, ami a diósgyőri Stadion mellett volt. Sokszor látogattam meg itt.
Zs. É. M.: Ki állította össze ezt a mostani miskolci műsort?
M. Á.: Készen kaptam. Majdnem egy éve kért fel rá a Filharmónia. Két népszerű mű a Beethoven III. Leonora-nyitány és a Mendelssohn Skót szimfónia mellett nagyon ritkán játszott a Haydn Sinfonia concertante. Haydn két fúvóst és két vonóst foglalkoztat. A szólókat a zenekar legjobbjai játsszák: Soós Gábor (hegedű), Soós Levente (oboa), Nagy Albert (fagott), Stoll Péter (gordonka), kitűnő zenészek. A koncertmesterrel többször dolgoztam már együtt, kiváló technikai felkészültségűnek tartom.
Zs. É. M.: A próbákon tapasztaltam, hogy nagyon jó hangulatot tud teremteni. A zenészeknek mondott kritika humorral fűszerezve elveszti az élét, érthető a lényeg, mégsem sértő.Szeret-e együttdolgozni a Miskolci Szimfonikus Zenekarral?
M. Á.: Már most, a próbák elején teljesen közös nevezőn vagyunk, kifejezésben és megvalósításban egyaránt. Még ki kell „hegyezni” pár részt, van ahol lendíteni kell kicsit a frázisokon…
Zs. É. M.: Hogyan készül fel egy olyan koncertre, ahol repertoár darabot és egy olyanra, amikor az Ön számára addig ismeretlen művet dirigál?
M. Á.: Amit keveset vagy egyáltalán nem dirigáltam, arra sokkal több időt szánok. Hónapokkal előbb elkezdem olvasni és ahol szólisták is vannak, ott kénytelen vagyok - bár nem szokásom- hangzó anyaghoz fordulni tájékozódásért. A repertoár darabokhoz is úgy állok hozzá, mintha most látnám először. A Rigoletto igazi „export darab”. A világ legkülönbözőbb pontjain dirigáltam Magyarországtól Bangkokon át Japánig több mint százszor. Mégis amikor újraolvastam, találtam sok pici dinamikai, tempóbeli megoldást, amitől jobb lett.
Zs. É. M.: Átolvassa? Belső hallással vagy zongora mellett?
M. Á.: A koncertek nagy részére partitúrával a kézben „asztalnál” készülök fel. Amit nem ismerek, azt zongorával is átnézem. Ami nagyon nehéz, abból szerzek zongorakivonatot és ehhez teszem később hozzá a hangszerelés részét.
Zs. É. M.: Mit gondol, kifejezi-e a „komolyzene” szó ennek a zenének a lényegét?
M. Á.: Csak komolyzene létezik. Dirigáltam operettet, musicalt, amit szintén nagyon komolyan kell venni. Más, ezeknél is könnyebb műfajokba nem rándultam ki. Egy Johann Strausz keringőnél, Lehár operettnél nemesebb feladatot nem tudok elképzelni.
Zs. É. M.: Hogyan látja a komolyzene jövőjét hazánkban? Lesz-e közönsége?
M. Á.: Feltétlen hiszek abban, hogy lesz közönsége. Beszélgetek külföldön élő magyar muzsikusokkal és azt mondják, hogy Magyarországon még mindig sokkal jobb a helyzet ilyen tekintetben, mint egyes nyugati országokban. Gyerekkorban kell megnyerni az embereket a zenének.
Zs. É. M.: Hogyan?
M. Á.: Remélhetőleg az iskolai énekórák száma emelkedni fog. Ezenkívül el kell látni a gyerekeket koncertekkel. Az ifjúsági sorozatokon látom, hogy a sok apróság mennyire örül, érdeklődnek, jól viselkednek, amikor a zenekar játszik nekik. Sok múlik a tanárokon és a szülőkön.
Zs. É. M.: Egyszer ezt nyilatkozta:„Gyermekkoromban „megkínáltak” a zenével. Beleszülettem, nem hallottam mást otthon.” Miként lehetne ma minél több magyar gyereket, fiatalt „megkínálni” a zenével? Mit „kóstoltatna” meg velük?
M. Á.: Én szerencsésnek mondhatom magamat. Édesanyám és nevelőapám is muzsikusok voltak. Már kisgyerekkoromtól az opera felé terelődtem. Ismerek sok olyan zenészt, akiknek a szülei „tisztességes” foglalkozásúak. Személyenként változó, kihez hogyan jut el a zene. Lehet az egy ifjúsági énekkar vagy iskolai szakkör. Ezekkel a gyerekeket „meg kell kínálni” és ők beleszeretnek, rácsodálkoznak, „megfogja” őket. A zenének varázshatalma van.
Zs. É. M.: Úgy tudom, gyermekei közül van, aki az édesapja nyomdokába lépett és a zenei pályát választotta.
M. Á.: A „hármas számú” gyermekem Szabolcs muzsikus. Ő ütő szakon végzett Győrben, emellett jól dirigál (nemrég Pozsonyban Bánk bán-t vezényelt) és nagyszerűen zongorázik. A Győri Nemzeti Színház korrepetitora. Együtt dolgoztam vele a Rigolettóban.
Zs. É. M.: Az ötödik, a legkisebb gyermeke hány éves most? Neki is van művészi „vénája”.
M. Á.: Balázska huszonegy éves. Ő is ütőhangszerekkel kezdte, aztán táncolt. Jelenleg a Színművészeti Főiskolára jár, másodéves. Több száz jelentkező közül tizenhármat vettek fel és hála Istennek a tanárok szeme megakadt rajta.
Zs. É. M.: Tíz unokája közül kacsintgat-e valaki a zenei pálya felé?
M. Á.: Még nem lehet tudni. Nagyon picik. Az biztos, hogy hat rájuk a zene. A legnagyobb, hatodikos iskolás, ő furulyázni tanul. Az egyik kis unokám a maga négy évével megleste, hogy miként tanulok. Egyszer odaült a zongorához, kért kottát. Adtam neki egy kis könnyű zongoradarabot.”Nem, nem, nem, amit te szoktál!!”- kiabálta. Megfigyelte, hogy a partitúra soksoros, vastagabb. Föltette a kottaállványra, majd gondosan tanulmányozva váltott kézzel csapkodta a billentyűket és énekelt hozzá. Aztán lapozott és ceruzával EKG-jeleket rajzolt bele, ahogy tőlem látta, amikor bejegyzek valamit a magam számára.
A legeslegkisebb unokám, - aki most két hónapos múlt, a lányom negyedik gyereke - ha nagyon sír és elkezdek neki valamit énekelni, abbahagyja a sírást és mosolyog. Büszke vagyok erre és dalolok neki.
Zs. É. M.: Mi a titka annak, hogy 73 évesen is kiváló fizikai és szellemi erőnlétnek örvend? Azt elárulta, hogy Fradi- drukker. Sportol Ön is valamit?
M. Á.: Nem sportolok. Nincs rá időm. Nagyon elfoglalt vagyok hála Istennek. Nyugdíjas létemre az Opera és a Főiskola még mindig foglalkoztat, utóbbi ének és opera szakon. Emellett sokfelé vezényelek.
Zs. É. M.: Ennyi év tapasztalat, sikerek után ismerve a pálya nehézségeit miként fogalmazza meg az ars poetica-ját? Mi az, ami vonzó ebben, amiért érdemes ZENÉ-vel foglalkozni?
M. Á.: A zenei pálya nagyon kemény munka. Egyre jobban tapasztalom tanárként, hogy a legelső a szakmai tudás. A zenésznek tudnia kell a hangszerén játszani, a karmesternek tudnia kell a technikának minden alapkövetelményét és utána jöhet a varázslás, az átszellemültség. Nem tudom ki mondta, hogy ” a Múzsa csak a szorgalmas embereket látogatja”. Ez igaz. Nem egy rózsaszín idill az életünk. Kodály Zoltánnak van egy megállapítása, amit sokszor szoktam idézni: „A zene olyan, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, amikor már nagyon hiányzik.” Aki muzsikusnak született, az nem tud mást csinálni.
Zsekov Éva Mónika
Zsekov Éva Mónika zenekari hegedűművész (2006- Miskolci Szimfonikus Zenekar) a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Szabadi Vilmos és dr. Rásonyi Leila voltak a mesterei (2001-2006). Szívesen készít interjúkat és tart zenei ismeretterjesztő előadásokat.
Lugas interjú - Fáy Zoltán
Magyar Idők.hu, 2018. július 22.
Bartók Rádió, ma este, 19:00 – 19.30
Arckép
Kocsár Balázs karmester
Beszélgetőtárs-szerk.: Katona Márta
(ism.)
Klasszikus zene, szexuális zaklatás és a zeneszerzők babaszobája
Karmesterekről, karmesterségről-nemcsak "úgy általában": konkrétabban itt avagy a szimfonikus zenekari világban is létezik-e a szexuális zaklatás problémája?
HAGYOMÁNYOK ÉS MEGÚJULÁS
MEGALAPÍTÁSÁNAK 55. ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPLI A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR
2018. JANUÁR 30. KEDD 06:54 Magyar IdŐk - Izsó Zita
Idén 55 éves az ország egyik legnevesebb komolyzenei együttese, a Liszt Ferenc Kamarazenekar. A kilenc hegedűsből, három brácsásból, három csellistából és egy nagybőgősből álló együttes külföldön is ismert: Európa szinte valamennyi országában felléptek, de megfordultak többek között Sydney-ben, New Yorkban, Dél-Amerikában, Kínában és Japánban is. Olyan neves művészekkel koncerteztek, mint például Fazil Say, Mischa Maisky, Ning Feng vagy Borisz Berezovszkij.
Számtalan elismeréssel honorálták munkájukat hazánkban és határainkon túl egyaránt: Magyarországon több felvételüket az év hanglemezének választották, Párizsban háromszor nyerték el az Académie du Disque-díjat.
A zenekart Sándor Frigyes alapította zeneakadémisták közreműködésével 1963-ban, majd 1979-ben bekövetkezett halála után az együttes irányítását Rolla János vette át, 2016-tól pedig Tfirst Péter lett a zenekar vezetője.
Az együttes az utóbbi években jelentős hangsúlyt helyezett a megújulásra, ami a zenekarvezető szerint elsősorban az új tagoknak köszönhető, a hangzás ugyanis általuk újabb és újabb árnyalatokkal lett gazdagabb, de nagyon fontosnak tartja, hogy egy újonnan érkezett kolléga minél több időt töltsön azokkal, akik már közel fél évszázada játszanak az együttesben.
„Mivel több generáció találkozik egymással, emiatt sokszínűbb a megszólalásmód, viszont nagy munka összefésülni a különböző iskolákból származó különbségeket. Ez utóbbi már csak azért is különös jelentőséggel bír, mert a kritikusok a pozitívumok között ki szokták emelni a zenekar egységes hangzását, ami így egyfajta védjegyünkké vált” – árulta el lapunknak Tfirst Péter zenekarvezető.
Hozzátette, hogy további újításokat is tervez, a következő években ugyanis szeretné bővíteni a zenekar létszámát. Elmondása szerint mindez már Rolla János fejében is megfordult, hiszen jó néhány darab igényelné a nagyobb zenekari létszámot, adott esetben fúvósok jelenlétét is.
– Ez vélhetőleg nem idén, hanem hosszabb távon fog megvalósulni, azonban az egységes hangzás miatt is nagyon jó lenne, ha a nagyobb létszámigényt nem mindig más és más vendégekkel kellene megoldani – mondta el a zenekarvezető, aki fontosnak tartja annak a zenei örökségnek a megőrzését is, amelyet az együttes az elmúlt 55 évben képviselt. – Kiskoromtól jól ismerem a zenekart édesapámnak, Tfirst Zoltánnak köszönhetően, aki 1973 óta az együttes tagja.
Számtalan koncertjükön jelen voltam, és sokat hallgattam a régi felvételeket, így kitörölhetetlenül élnek bennem az egyes művek interpretációi, amelyeket szeretnék átmenteni. Ettől függetlenül a zenekar vezetése során a saját eszközeimet kell használnom, mert ez csak így működhet, azonban az értékek megőrzését nagyon fontosnak tartom – jelentette ki Tfirst Péter. Mint mondta, a közeljövőben szeretnének szorosabb kapcsolatot kiépíteni néhány szólistával is, hogy ne csak alkalmilag lépjenek fel együtt, hanem akár rendszeresebb együttműködésről is lehessen beszélni.
Az együttes nemrégiben csatlakozott a Szimfonikus Zenekarok Szövetségéhez, ez nemzetközi szinten is jegyzett és ismert zenekarként a jövőbeni érvényesülés szempontjából még komolyabb előrelépést jelent.
A Liszt Ferenc Kamarazenekar az évfordulóra két koncerttel készül, az egyiket az Óbudai Társaskörben, a másikat pedig a Zeneakadémián tartják majd. Számtalan izgalmas program várható a következő fél évben: az együttes január végén francia koncertkörútra indul, február 11-én a Müpában lép fel Kocsis Krisztiánnal és Balogh Ádámmal, de játszanak majd többek között Miklósa Erikával, David Frayjel, Maxim Vengerovval és Martha Argerichcsel is.
Hámori Máté karmester interjút adott a Magyar Időknek
„MA IS FÖL KELL EMELNÜNK A SZÍVÜNKET”
/Juhász Kristóf/
„Saját bevallása szerint sosem vezényel kétszer ugyanúgy egy művet. Úgy fejben, mint a zenekari próbákon kísérletezik, például a tempókkal. De koncertjein is sok minden változhat attól függően, hogy „milyen csöndet érez a hátában”. A karmester és az Óbudai Danubia Zenekar a muzsika mellett korszakos jelentőségű pedagógiai, értékmentő munkát végez az utánunk jövő generációk zenei kultúrába való beavatásával.”
[url] http://solticompetition.com/; MAESTRO SOLTI NEMZETKÖZI KARMESTERVERSENY 2017 [/url] 2017. 10. 03. KEDD 19:00 MEGNYITÓ BUDAPEST, MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ERKEL SZÍNHÁZA / ERKEL THEATRE OF HUNGARIAN STATE OPERA ELSŐ FORDULÓ 1. – 2. BUDAPEST - MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ERKEL SZÍNHÁZA / ERKEL THEATRE OF HUNGARIAN STATE OPERA - 2017. 10. 04. 10:00; 10. 05. 10:00 Előadók Zenekar Magyar Állami Operaház Zenekara Zsűri Berkes Kálmán Bogányi Tibor Alpaslan Ertüngealp Kesselyák Gergely Kobayashi Ken-Ichiro Ókovács Szilveszter Műsor 1. W. A. Mozart: A varázsfuvola 2. L. v. Beethoven: Egmont 3. G. Rossini: Sevillai borbély 4. C. M. v. Weber: A bűvös vadász 5. G. Verdi: Nabucco 6. Erkel F.: Hunyadi László 7. R. Wagner: A bolygó hollandi 8. B. Smetana: Az eladott menyasszony MÁSODIK FORDULÓ 1. – 2. PÉCS - KODÁLY KÖZPONT / KODÁLY CENTRE - 2017. 10. 09. 9:00; 10. 10. 9:00 Előadók Zsűri Berkes Kálmán Bogányi Tibor Alpaslan Ertüngealp Kesselyák Gergely Kobayashi Ken-Ichiro Ókovács Szilveszter Műsor Áriák 1. G. Rossini: Sevillai borbély – Rosina cavatinája 2. G. Verdi: Álarcosbál – Renato áriája III. felv. 3. Ch. Gounod: Faust – Ballada és ékszerária – Recitativo és egy versszak 4. G. Puccini: Manon Lescaut – Manon áriája „Manon halála” IV. felv. 5. R. Leoncavallo: Bajazzók – Prológ – a bevezetés visszatérésétől Versenyművek 1. Liszt F.: 1. Esz-Dúr zongoraverseny; I. és III. tétel (3/4) 2. F. Chopin: f-moll zongoraverseny; II. és III. tétel 3. A. Dvořak: h-moll gordonkaverseny; I és II. tétel 4. Bartók B.: 2. hegedűverseny; I. és II. tétel 5. D. Sosztakovics: 1. c-moll zongoraverseny; II. és III. tétel Szimfóniák: 1. J. Haydn: G-Dúr szimfónia (No. 88) 2. W. A. Mozart: C-Dúr szimfónia (K.425 – „Linzi”) 3. F. Schubert: 5. szimfónia; D. 485 DÖNTŐ PÉCS - KODÁLY KÖZPONT / KODÁLY CENTRE - 2017. 12. 15. Előadók Zenekar Pannon Filharmonikusok Zsűri Bogányi Tibor Eötvös Péter Alpaslan Ertüngealp Kesselyák Gergely Lesley Rosenthal Antonio Moral Műsor Kodály Z.: Háry János szvit R. Strauss: Till Eulenspiegel vidám csínyjei C. Debussy: A tenger Bartók B.: Táncszvit Kodály Z.: Galántai táncok Dohnányi E.: Szimfonikus percek GÁLAKONCERT PÉCS - KODÁLY KÖZPONT / KODÁLY CENTRE - 2017. 12. 16. 19:00 Előadók Zenekar Pannon Filharmonikusok A gálakoncerten az első három helyezett a következő darabokat vezényli: Erkel Ferenc: Hunyadi László – nyitány Liszt Ferenc: Esz-dúr zongoraverseny Kodály Zoltán: Háry János szvit [url] http://solticompetition.com/wp-content/uploads/2017/08/Solti_Gy%C3%B6rgy_Nemzetk%C3%B6ti_Karmesterverseny_versenyszab%C3%A1lyzat.pdf; SOLTI GYÖRGY NEMZETKÖZI KARMESTERVERSENY 2017 - Versenyszabályzat [/url]
Szinetár Miklós 85. születésnapja alkalmából készített interjúkötetből ( László Ferenc: A nagyvadak érdekelnek - Beszélgetések Szinetár Miklóssal) idézek egy bekezdést: (A karmesterekről esik szó, akikkel Szinetár Miklósnak mint rendezőnek munkakapcsolata volt saját darabjai színpadra állításakor vagy televíziós operafilmjeinél: Erdélyi Miklós, Lamberto Gardelli, Ferencsik János, Lukács Ervin, Kovács János, Fischer Iván, Fischer Ádám) Szinetár Miklós: „[…] De kérem, most fogódzkodjon meg: nekem talán a legjobb partnerem az operakarmesterek közül az bizony Győriványi Ráth György volt. Vezetőként ugyan egyetlen közös gondolatunk nem volt, de tökéletes harmóniában tudtunk együtt dolgozni a Macbethben. És a Tannhäusert senki más nem tudta annyira az én ízlésemnek megfelelően dirigálni, mint . Mert ő felvállalta a Tannhäuser olaszos, ha tetszik, slágeres, hatásos vonulatát.”
Július 11-én ünnepelte 90. születésnapját Herbert Blomstedt, az SVT2 tegnapi "tisztelgését" ma hamarosan (13,05) ismétlik.
Helyesbítek: július 18-án lenne 90 éves Kurt Masur karmester
Kurt Masur (1927. július 18., Brzeg, Lengyelország - 2015. december 19., Greenwich, Connecticut, Egyesült Államok) ma lenne 90 éves. Az emlékére sugározza a Classica csatorna az alábbi koncert-összeállítást: KURT MASUR CONDUCTS THE GEWANDHAUSORCHESTER LEIPZIG From St. Nicholas Church, Leipzig 16.07.2017 | 12:00 és 20:00 Ludwig van Beethoven: Egmont Overture; Violin Romances Nos. 1 & 2 – Johann Sebastian Bach: Motette "Fürchte dich nicht" for two four-part choirs – Felix Mendelssohn Bartholdy: "Denn er hat seinen Engeln befohlen" for eight-part choir – Johannes Brahms: Symphony No. 2. Recording of the Commemoration Concert "20 Years Peaceful Revolution" from St. Nicholas Church in Leipzig on 16 October 2009. On 9 October 1989, 70,000 people staged a non-violent demonstration calling for more freedom and democracy in the GDR. Thanks to the claim "Peaceful Revolution", initiated by Kurt Masur as one of six prominent citizens of Leipzig, everything proceeded peacefully. That evening, the Gewandhausorchester played under his baton Brahms' Second Symphony at the St Nicholas Church. The following regular "Monday Demonstrations" became a major milestone on the way to open the Berlin Wall one month later and paved the way for the reunification of the two German states. Duration:01:25:43 Conductor: Kurt Masur Georg Christoph Biller Soloist:Renaud Capuçon (Violine) Chorus:Thomanerchor Orchestra: Gewandhausorchester Leipzig 2009
Egy interjúban Ferencsik meg maga mondja, hogy tanított, de rossz tanár volt.
Hosszabb megemlékezés a friss (print) HVG-ben a most 150 éve született Arturo Toscanini életéről, sikereiről: http://hvg.hu/hetilap/2017.13/201713__arturo_toscanini_150__intermezzok__duhos_geniusz__a_palcatores_bajnoka
Ferencsik egykori személyes ismerősei határozottan állítják, hogy sosem tanított...
Interjú olvasható a Magyar Időkben Berkes Kálmán karmesterrel: [url] http://magyaridok.hu/kultura/halasnak-lenni-hangokert-1520740/; „Hálásnak lenni a hangokért” [/url] „– Én úgy gondolom, egy karmesternek legalább két zenekari hangszeren kellene játszania, és a zongora nem megfelelő erre. Én is tanultam zongorázni, és annak is van előnye, ha valaki a partitúrákat le tudja játszani, de egy vonós és egy fúvós hangszer ismerete nagyon sokat jelent. Emellett nagyon jó, ha a karmesteri pálya előtt a zenész legalább öt évet eltöltött egy profi zenekarban, mert ennek a formációnak van egy belső pszichológiája, amit érteni kell. Egyik nagy mesterem, Ferencsik János mondta mindig, hogy minden előállított hangért hálásnak kell lennünk. És ez így is van. A karmester neve van kint a koncertek plakátjain, de a zenészek nélkül nem mennénk semmire.”
Kicsoda lesz?Előre is köszönöm a választ.
Bartók Rádió, ma este 19.00-19.35 60 éve hunyt el Arturo Toscanini karmester Szerkesztő - műsorvezető: Becze Szilvia (Ism. holnap, 9.30) Megjegyzem, Toscaninire emlékezni egy hét múlva lesz időszerű: (Parma, 1867. március 25. – New York, 1957. január 16.)
És húsz évesnek lenni...
Hát kit szeretnél? Welser-Möstöt?
http://wien.orf.at/news/stories/2817614/
Dudamelt ki sem veséztük... Ahhoz képest, hogy minden idők legfiatalabb újévi karmestere, korrekt, de öreguras tempók jellemezték...
JAJJJ! Most tudtam meg, ki dirigálja a 2018-as bécsi Újévi Koncertet. Neeeeee!
Ő Piero Cappuccilli nagyreményű rokona?
Nem tudom Domine Dudamel hogyan DUmborít majd. Ahhoz képest, hogy pár éve még az tette trendivé, hogy ő egy nagyon fiatal venezuelai fiúcska, aki karmesteri pálcát is lóbál, jó magasra mászott az uborkafán. Egy időben lelkesen Chápolt a néhai Chávez elnök oldalán, aztán valószínűleg osztott-szorzott, hátrébb lépett a politikától, megnősült-elvált, közben pedig vezényel(t) is.
Domine Domingo vezényli netán?
Kíváncsian várom a bécsi Neujahrskonzertet.
[url]http://oe1.orf.at/programm;Das Wiener Staatsopernmagazin[/url] 7 Tage Ö1 (27. November 2016) Ausschnitte aus aktuellen Aufführungen der Wiener Staatsoper und Gespräche mit [url] http://speranzascappucci.com/;Speranza Scappucci[/url] [url] http://operabase.com/a/Speranza_Scappucci/16035;Operabase[/url]
Hogy van Kovács János? Itthon van már vagy lengyelhonban gyógyítják még? Jobbulást!
Augusztusban a 94. eleteveben jaro Marriner koncertjen voltam. Par het mulva bele is halt szegeny...
Bocsi, igazából fogalmam se volt hány éves, de ősz volt a haja teljesen, picit ezért többnek gondoltam. Mindenesetre azért szerintem elég nagy fizikai állóképesség kell a vezényléshez.
