Bejelentkezés Regisztráció

Karmesterekről, karmesterségről-\"úgy általában\"


101 Henderzon 2004-11-19 14:16:34 [Válasz erre: 92 berlioz 2004-11-18 22:36:52]
Szerintem a legszebben Szimonov dirigál. Nem a legjobban,csak a legszebben. Koreográfia szempontjából. Próbáltátok már azt a játékot, hogy kitaláljátok a puszta dirigálásból, elnémított TV-t nézvén, hogy mi a zenemű? Vagy megállapítani csak a hangból, hogy ki hegedül v. zongorázik v. dirigál? Én kifejezett élvezetet találok az ilyen játszadozásban.

100 alberich 2004-11-19 11:54:26 [Válasz erre: 98 Heiner Lajos 2004-11-19 11:12:28]
És Guido Cantelli? Oké, korán meghalt. De akkor is.

99 zuniga 2004-11-19 11:45:37
Amikor a vezénylésről szoktak kérdezni és nagyon okosnak akarok látszani, akkor ezt a \"mesterséget\" egy hétköznapi jelenséghez szoktam hasonlítani. Mindenkivel nap, mint nap előfordul, hogy az utcán jön vele szemben valaki és már vagy 6-7 lépésről érezni lehet, hogy az illetővel nem vagyunk egy hullámhosszon. És már ilyen távolságból is megérezzük, hogy ha ugyanúgy folytatjuk utunkat mint eddig, akkor összeütközés lesz a dologból. (A magam részérő ilyenkor meg szoktam állni, oldja meg a másik a problémát. Ez többnyire egy mosoly kiséretében sikerülni is szokott...:-)) Szóval, ha a karmester olyan mozdulatokkal operál, ami nem kuszálja össze a \"lépteimet\", akkor minden OK. Ha nem, akkor....

98 Heiner Lajos 2004-11-19 11:12:28
Próbáltam egyszer indítani egy fórumot Ettore Panizzaról. Nem mondhatom, hogy bedöglött, mert el sem indult. Döbbenet, hogy senki sem ismeri. Alan Blyth barátomnak, aki mégiscsak valaki a zenekritikában, én mutattam meg egy-két felvételét, pl. Norma, Met, \'37, Cigna és Martinelli, azóta imádja. Van-e jobb Boccanegra, Otello, Ballo (\'40, Milanov, Björling és bizonyos Alexander Sved), mint ővele? Amúgy a XX. század olasz dirigensei: Toscanini aztán űr de Sabata és Panizza aztán nagy, nagy űr utána futottak még: Serafin, Muti, Abbado, etc.

97 Búbánat 2004-11-19 10:43:54
Saccani mögött az első sorban ültem többször is, és nagyon zavart, s képzelem a muzsikusokat is, hogy végig dörmögött,szövegelt, sziszegett, dúdolt a vezénylése közben (a partitúra nem zavarja, mert fejből dirigál). Ilyen is van...

96 Megén 2004-11-19 08:36:54 [Válasz erre: 91 zuniga 2004-11-18 22:23:17]
Volt is ma reggel a Bartókon Toscaninivel Szent Iván-éji álom nyitány, kicsit sercegett, de csodaszép volt. Más így indulni dolgozni:))

95 Megén 2004-11-19 08:34:40 [Válasz erre: 94 kötözködő 2004-11-19 07:29:08]
Akkor biztos János akart lenni.

94 kötözködő 2004-11-19 07:29:08 [Válasz erre: 88 Egy másik ároklakó 2004-11-18 21:38:36]
Csányi Vilmos etológus.

93 zuniga 2004-11-18 23:04:38
Bécs. Staatsoper. Horst Stein vezényelt (már nem tom, mit). Egyszer csak az egyik énekes egy másik rész éneklésébe fogott. Stein, akinek ugyan nem volt szép hangja, de annál szívesebben ordította a szólamokat a próbán, most is ezt a technikát alkalmazva egyszerűen beénekelte a baritonista helyett az inkriminált részt. Leonard Bernstein a nézőtéren ült. Mikor ez a közjáték lezajlott, csak ennyit mondott: - Jobb lett volna, ha mind a ketten hallgatnak...

92 berlioz 2004-11-18 22:36:52 [Válasz erre: 90 Tamás 2004-11-18 22:01:27]
Solti is KALIMPÁLT a kezével,és hogy milyen eredménnyel,az azt hiszem,nem lehet vita tárgya... Guilini tényleg fantasztikus volt,Carlos Kleiber viszont SZÉPEN is vezényelt!

91 zuniga 2004-11-18 22:23:17 [Válasz erre: 85 árok-lakó 2004-11-18 21:07:34]
Kedves \"árok-lakó\"! Azért ez a képlet se ennyire eccerű... Ha pl Toscanini nem állt volna fel (ha jól tudom, a csellója mellől) akkor most szegényebb lenne a világ egy karmesteri korszakkal. Hiába no, nem könnyű ezt a dolgot egy-két mondattal elintézni...:-)) (Ha nem nagyon illetlen dolog, akkor egy idevágó vicc: Turnén megbetexik a karmester, és az egyik brácsás ugrik be vezényelni. Pár nap után meggyógyul a karmester és hősünk visszaül a zenekarba. A mellette ülő azt kérdi tőle: -Néhány napig nem láttalak.. Mesélj, mi történt veled....)

90 Tamás 2004-11-18 22:01:27
Giuliniról mondják, hogy piszok rossz keze volt, és mégis zseniális fevételek születtek a keze alatt. Fricsay Ferencről csak annyit, hogy ha élhetett volna annyit, mint Karajan Úr, akkor méltó vetélytársa lehetett volna Karajannak. A másik nagy kedvencem Carlos Kleiber, akinek a koncertjei nem drágák, hanem megfizethetetlenek voltak. És még hányan vannak, akiket sajnos nem ismerünk............!

89 Tamás 2004-11-18 21:54:49
Egy alkalommal volt szerencsém látni egy filmet Ferencsik Karnagy Úrral. Azt kérdezték tőle, hogy lehet-e tanítani a vezénylést. Erra Ő azt felelte. Egy bizonyos ideig, vagy szintig igen, de Ő maga azért nem szerette ezt igazán, mert: 1. csak abból lesz jó karmester, akinek érzéke, és vezetésre alkalmas keze van, aki tudja a kezével vezetni a zenekart 2. Ő csak azt tudta igazán tanítani, akinek volt kérdése, egy egy mozdulatról, beintésről, stb. Akinek nem volt, hanem mindent értett azt nem lehetett jól tanítani. Ő ezt vallotta.

88 Egy másik ároklakó 2004-11-18 21:38:36 [Válasz erre: 85 árok-lakó 2004-11-18 21:07:34]
Csányi V. az a típusú karmester, aki csak \"taktíroz\", de semmi zenét nem csinál... Viszont nagyon ért a balettekhez- ez is művészet -, és teljes erejével őket figyeli, segíti.(míg mások az énekeseket szokták) Számomra nagyon fontos a karmester KISUGÁRZÁSA. Szerintem minden jó karmesternek van aurája, és ez hat a zenészekre. (Persze önmagában ez sem elég, tehetség, tudás, gyakorlat akkor is kell hozzá.) Fontos az is, hogy hogyan tud kapcsolatot teremteni a zenekarral, milyen stílusban beszél velük (kér vagy parancsol.., de errfől már írtatok!)

87 janomano 2004-11-18 21:33:05 [Válasz erre: 85 árok-lakó 2004-11-18 21:07:34]
Gondolom egyszerű elmémmel, hogy a karmesterek között is (mint pl. a brácsások, nehézbúvárok, evangélikus lelkészek, és taxisofőrök) vannak rossz, átlagos, illetve jó képességű emberek.

86 árok-lakó 2004-11-18 21:08:42
Sidespin-nek: Ha egy karmester keze alatt a dolgok \"tökátlagosan\" szólnak, az rossz!

85 árok-lakó 2004-11-18 21:07:34
Mint zenekari zenész, elsősorban azokat a karmestereket tudom megítélni, akiknek dolgoztam a keze alatt. A zenekari zenész sok mindent fontosnak tart egy karmesterben, persze én csak a saját nevemben beszélhetek... Először is: a karmesterség: szakma. Tanulni kell. Nem úgy van az, hogy XY hangszeres muzsikus egyszer csak pálcát fog a kezébe, és máris \"karmester\" lesz. Hiába kiváló zenész a saját hangszerén, attól még csapnivaló karmester lehet... (Ismerünk ilyeneket...) Ez olyan, mintha egy jó brácsista (elnézést tőlük) holnaptól pl fagottozni akarna. Akármilyen jó muzsikus, valószínüleg bele se tudna szagolni. Ezt a szakmát is meg kell tanulni. A második: tehetség. Ez körülírhatatlan, mégis érzi a zenész is, a közönség is, hogy miről van szó. A tehetség és a szakmai tudás finom aránya \"teszi\" a karmestert (is). És harmadszor, ami a sok érzékeny lelkületű zenésznek legalább olyan fontos: az emberség. Persze sok lángelmétől elfogadták már a muzsikusai a mérhetetlen diktátori hajlamait, de sokszor a diktátori hajlam nem áll egyenes arányban a tudással-tehetséggel. Sőt... A hatalmi tébolyt sokszor épp a gyenge karmesterek eszköztárában lehet megtalálni.

84 sidespin 2004-11-18 15:51:16 [Válasz erre: 83 W.A.M. 2004-11-18 15:16:40]
Szerintem igazságtalan vagy, legalább 25 éve vezényel, persze ez önmagában nem jelent semmit. Operetteket és baletteket vezényel semmi extra, de a művek megszólalnak tökátlagosan a keze alatt.

83 W.A.M. 2004-11-18 15:16:40
Újabb karmester(Én általában azokról a magyar karmesterekről fogok írni,akiket élőben volt szerencsém látni,hallani.): Csányi Valéria:Sokmindent nem tudok róla,csak azt,hogy ő(is)szakta a baletteket dirigálni az operában.SZÖRNYŰ,AMIT CSINÁL! NEM IS ÉRTEM,HOGY HOGYAN KERÜLT ODA.NINCS JOBB?VAGY EGY BALETTET CSAK EGY HUSZADRANGÚ VALAKIRE LEHET BÍZNI?MÉG EGY CSAJKOVSZKIJ-BÓL IS KÉPES VOLT SZ.-T CSINÁLNI!EZ AZTÁN A TEHETSÉG! MINEK TUDJAM BE AZ Ő JELENLÉTÉT AZ OPERÁBAN?stb.

82 zuniga 2004-11-17 18:00:57 [Válasz erre: 79 Darer 2004-11-17 07:54:42]
Olyannyira volt nekije felesége, hogy nehány lemezborítón az asszonka festményei láthatók... Személyes élmény vele: 1975-ben volt az azóta híressé vált Don Carlos Salzburgban. A rendezést is a Mester \"vállalta\" magára. (Hogy mennyire nem csukott szemmel dirigálta ezeket az előadásokat, arra jó példa, hogy az összes előadás alatt mellette kuksolt egy segédrendező és annak súgott utasításokat, melyeket az illető mikrofonon keresztül továbbított...) És a próbák alatt megkérte az egyik fullajtárját, hogy a szinpadon rendezzen el valamit. A fiatalember, mikor úgy érezte végzett a rábízott feladattal, leszólt a Mesternek: - Jó így? Mire Karajan felkapta a mikrofont és az egész Festspielhaus csak úgy zengett a rekedtes hangjától: - GAAANZZZ FFAAALLLSCH!!! (Rossz az egész...)

81 Megén 2004-11-17 16:21:33 [Válasz erre: 79 Darer 2004-11-17 07:54:42]
A kettő nem zárja ki egymást ;-))

80 sidespin 2004-11-17 15:32:55 [Válasz erre: 78 zuniga 2004-11-16 15:07:04]
nem is tudtam, hogy volt felesége. azt hallottam nagyon szerette a nőket.

79 Darer 2004-11-17 07:54:42
Borzasztó pasas lehetett, minden szempontból, mind pozitiv, mind negativ értelemben. Vagy 20 évvel ezelőtt volt egy emlékműsor valamelyik osztrák műholdas adón. Egy St Moritzi (ahol élt) órásüzlet vezetője mesélte:egy alkalommal a feleségével sétálgatva, egy gyönyörű antik órát látott a kirakatukban. Bement, és egy fiatal eladónak szólt, hogy az órát szállíttassa a lakására. -Megmondaná az úr a nevét és a címét? -így a fiú. Karajannak elborult az arca, de mielőtt válaszolt volna, az üzletvezető odalépett és így szólt: -Bocsánatot kérünk, a fiú csak most kezdett dolgozni nálunk, s így nem ismeri Karajan urat! (er weisst nicht Herr Karajan) Karajan felemelte az ujját: -Von! Bitte!

78 zuniga 2004-11-16 15:07:04 [Válasz erre: 75 W.A.M. 2004-11-16 13:02:56]
Ezt egyébként Ferencsik is megtette, akár egészen fiatal kezdőkkel is. Mikor valaki egy áriában kellemetlen részhez ért, akkor azt szokta volt mondani: - Itt maga vezet... És tényleg úgy is tett. Óvatosan követte az illetőt. Igaz, utána rögtön a kezébe vette a \"kezdeményezést\"... (Ilyet csak a valóban nagyok tettek... Tesznek még ma is?...)

77 zuniga 2004-11-16 15:00:36
Na, akkor egy \"másik\" Karajan: Birgit Nilsson mesélte, hogy az egyik Karajan rendezte (és persze vezényelte) Wagner darab próbáján történt a következő. Egészen új effektusként kitalálták, hogy a sötét szinpadon közvetlenül alulról fogja kapni a fényt. (Aminek egészen jó hatása bír lenni.) Igen ám, de nagyon be volt határozva a hely, hogy hova állhat. És hát az alulról jövő fény csak nem akart megjelenni. Egy kis tétovázás után a Mester odaszólt Nilssonnak: - Művésznő, legyen szives behúzni a mellét, mert takarja a fényt....

76 Darer 2004-11-16 13:18:13 [Válasz erre: 65 Búbánat 2004-11-15 14:10:49]
Nem tudom, ismert-e a következő történet. Verdi valamelyik operája, nem tudtam megjegyezni a címét és a helyszínt. Megy az előadás, Mirella Freni egyedül a színpadon, énekli a szerepét, döbbenetes erővel. És ekkor von Karajan, a diktátor, élet és halál ura, leengedi a kezét, és halkan odaszól a zenekarnak: -Kövessék Frenit!

75 W.A.M. 2004-11-16 13:02:56 [Válasz erre: 47 sidespin 2004-11-14 22:05:27]
KISSÉ?!(elvonatkoztatva...)

74 W.A.M. 2004-11-16 13:01:12 [Válasz erre: 46 berlioz 2004-11-14 20:32:36]
Kedves berlioz! A témának még csak az elején járunk.Türelem!

73 zuniga 2004-11-16 09:24:15 [Válasz erre: 71 Tamás 2004-11-15 22:24:40]
No ebben én is szivesen benne lennék!!

72 Megén 2004-11-16 07:49:41 [Válasz erre: 67 Búbánat 2004-11-15 17:43:16]
Azt már hallottam, hogy folyamatosan - nagyon drágán - átírják ezeket a felvételeket korszerűbb hordozókra, mert mint ahogy a régi filmszalagok, ezek is elöregedtek. De amikor készen vannak újra kellene játszani őket. Én bizony inkább ilyen filmcsatornára fizetnék elő, mint a HBO-ra. Ha valakinek persze lenne bátorsága és megszervezné. Ennek kapcsán: jó egy éve már komolyzenei rádiót is indítottunk volna itt egy páran. A lényeg az, hogy ha valaki ilyesmire készül, mögéállunk.

71 Tamás 2004-11-15 22:24:40
Aki még nem látta, annak is és aki már látta, annak is figyelmébe ajánlom Fricsay Ferencről azt a DVDt, amin Smetana Moldváját próbálja, és vezényli a Délnémet Rudfunk Zenekarral. armesterszakosoknak különössen javaslom! Arra nagyon jó, hogy megfigyelheti az ember, hogy mennyire oda kell figyelni arra is, hogy a zenekarban a belső szólamok is szépen és pontosan szóljanak. Az egész 55perc. Ennyit mindenképpen megér!

70 berlioz 2004-11-15 20:17:08 [Válasz erre: 69 zuniga 2004-11-15 20:14:36]
Úgy legyen...

69 zuniga 2004-11-15 20:14:36 [Válasz erre: 68 berlioz 2004-11-15 20:07:54]
Bízom benne, hogy egyszer talán sikerül egy kis beszélgetést összehozni és akkor személyesen is mesélhetek.... Üdv

68 berlioz 2004-11-15 20:07:54 [Válasz erre: 51 zuniga 2004-11-14 22:50:48]
Kedves Zuniga! Rendkivül nagy irigységgel tölt el,hogy az említett karmestereket ( vagy némelyüket ) közelebbről ismerted!Én csak egy idősebb kollégám elmeséléséből tudom,hogy kb.milyen lehetett az Operaházban Otto Klemperer vezényletével hallgatni a Mesterdalnokokat!

67 Búbánat 2004-11-15 17:43:16 [Válasz erre: 66 Megén 2004-11-15 15:13:25]
Egy időben Nemlaha György szerkesztésében számtalan archív (fekete-fehér, később színes) zenés komoly-és könnyűzenei összeállítást sugárzott a TV. Nagy művészek, muzsikus egyéniségek tűnnek fel ezeken a felbecsülhetetlen kincset érő régi kópiákon. Őrzök belőlük jócskán. Főleg az opera, oratórium és a klasszikus operett műfajból. De karmesterekkel is találkozhattunk, pl. Ferencsik János, Komor Vilmos, Bródy Tamás, Fischer Sándor, Polgár Tibor is feltűnnek egy-egy rövid snitt erejéig. (Egyidőben, néha-néha még a Duna TV is leadott ilyesmiket. Mostanában néma csend, pontosabban, hébe-hóba azért felbukkan valami a múlt értékeiből is. De ez szinte nulla.) Időnként -rendszertelenül - ismételgetnek. Főleg azokból az időkből, mielőtt Czigány Györgyöt el nem távolították volna belső átszervezés címén a M?agyar Televízió Kulturális és Zenei Főosztályáról. Nem is merek arra gondolni, hogy már nincsenek meg. Lehet, hogy időközben a \"korszerűsítés\" áldozataivá váltak és kiselejtezték többségüket? Rég volt, szép volt, talán, igaz sem volt...

66 Megén 2004-11-15 15:13:25 [Válasz erre: 63 Búbánat 2004-11-15 13:39:05]
Köszönöm. Sajnos, hogy nem sorozat. Mennyi jó felvételt lehetne előbányászni, és leadni.

65 Búbánat 2004-11-15 14:10:49
Megható volt látni, amint idősen, betegen, törékenyen, egy tolószék alkalmatosságból vezényelte Bécsben a hagyományos Újévi Strauss-koncertet. Fizikailag már gyenge volt, de szelleme sugárzott, és alig egy évvel halála előtt ezzel, a talán az utolsó koncertjével is diadalt aratott... Legyőzte a kétkedőket, a kákán is csomót keresőket. Bizonyította, hogy amíg élet pislákol benne, addig nem lehet őt leírni. És élete talán egyik legnagyobb sikerét aratta. Minőséget produkált a Bécsi Filharmonikusok élén, velük. Még utoljára beléjük szuggerálta művészi elveiről, a megvalósítás mikéntjéről, a hitvallásáról az elképzeléseit, és azokat a zenekarral maradéktalanul végrehajttatta. Az utolsó percig dolgozott, amíg a betegség végül le nem győzte. Vele, mindenképpen egy korszak zárult le. Az utolsó mohikánok egyike volt, halálával példátlan nagy űr keletkezett, s bár azóta már sajnos más nagy karmester-egyéniségek is eltávoztak az élők sorából, Karajan mítoszát egyikük sem tudta elhalványítani.

64 Zajda 2004-11-15 14:00:25
Olyan szuggesztív volt, hogy egy alkalommal, amikor a milánói Scala kórusát dirigálta, felemelte a kezét, lehunyta a szemét, de beintésére nem szólalt meg a kórus. Ott állt előtte az egész énekkar lehunyt szemmel...

63 Búbánat 2004-11-15 13:39:05 [Válasz erre: 61 Megén 2004-11-15 11:38:25]
Kedves Megén! Nem sorozat része volt. Pár éve készült ez a ráemlékező portréfilm, halálának évfordulóján. Akkoriban már láttam a TV-ben, most ismétlésként került adésba, az újabb évforduló kapcsán. Tegnap nem láttam, elmulasztottam, pedig terveim között szerepelt.

62 berlioz 2004-11-15 13:18:39 [Válasz erre: 54 Búbánat 2004-11-15 09:55:14]
Ami Karajant illeti:divat lett mostanában cikizni.Megkérdőjelezik nagyságát,mondván,hogy amit elért,az a rendkívül nagy hatalomvágyának,agresszivitásának volt köszönhető.Lehet.De hogy nem kerülhető meg,ha a XX.század előadóművészetéről beszélünk,az biztos! Etalonná vált.( Tetszik,vagy nem tetszik.) Nagyon örülök,ha valamely zenemű nem az ő vezénylésével tetszik leginkább.De -sajnos- ilyennel ritkán találkozom. Számomra a zenekari hangzás tökéletességét,a hangszínkombinációk végtelen sokaságát jelenti Karajan.Azt pl.,hogy egy műben,az elejétől a végéig él ezekkel a hangszinlehetőségekkel! Elismerem,hogy sokszor ez kevés,ha más fontos összetevővel nem párosul az előadás. Ha egy számomra ismeretlen zenekari müvet hallgatok,egészen bizonyos,hogy kiváncsi leszek rá:Karajan vajon hogyan dirigálná?Karajan vajon mit \"gondolt\" a darabról? Karajannal kapcsolatban Szabó István Mephistója jut eszembe:a hatalom és a művész(et) viszonya. Karajan-rajongó vagyok,ha ez eddig nem derült volna ki,de nemcsak Karajan-rajongó!Semmivel nem szeretem kevésbé Soltit,Klemperert,Széllt,stb...csak egyszerüen mennyiségben több kitünö Karajan-lemezt ismerek.... ...és még valami...zenei szakközépiskolában egy tanár nemrég azt mondta:tulajdonképpen Karajan nem is volt túlságosan jelentős karmester!Fenntartva a jogot a szabad véleménynyilvánításhoz,ez azért enyhe túlzás!

61 Megén 2004-11-15 11:38:25
Tegnap délben teljesen véletlenül az M1-esen láttam egy műsort. \"Vezényelte: Breitner Tamás\" volt a címe. Sajnos későn kapcsolódtam be, de nagyon szép régi fekete-fehér operafelvételek voltak a műsorban. Ez egy sorozat? Tud róla valaki valamit?

60 dilettante 2004-11-15 11:34:19 [Válasz erre: 56 Búbánat 2004-11-15 11:02:13]
Kedves Búbánat! A \'80 körül felvett Offenbach-nyitányos lemeze tényleg egészen lenyűgöző. Ha csak ezt vette volna fel, akkor is nagy karmesternek kéne tartani. Csakhát ugyanígy vezényelt Bachot is... Sok mindenhez nem illett pl. a gondosan kialakított hangzás, amely ha nem is zavaró, egyes műveknél mégis furcsa feszültségben van a zenével. Lásd. a 77-körüli, utolsó stúdió-Trubadúrját! (Persze időről időre végigélvezem ezt.) Lehet vitatkozni az elcsépelt lemez-korszakolással (koraiak, Philharmonia Zkr.-os lemezek, 60-as évek, 70-es évek, aztán az öregkori \"letisztultság\"), de valami talán mégis van benne. A végén készültek közül tényleg csakis azokat érdemes hallgatni, amelyek neki való művekről készültek. És hát, bár lemezcsászár vagy inkább médiagazember volt, mégis ne (csak) a lemezeit hallgassuk! Az ő live felvételei (is) jobbak a stúdiómunkáknál.

59 sidespin 2004-11-15 11:17:14 [Válasz erre: 58 sidespin 2004-11-15 11:16:56]
bocs, MOZART!

58 sidespin 2004-11-15 11:16:56 [Válasz erre: 55 miketyson 2004-11-15 10:10:59]
Szerintem Mozatrt requiem-je kimondottan jó Karajan bácsival:)

57 sidespin 2004-11-15 11:16:14 [Válasz erre: 52 Darer 2004-11-14 23:09:44]
Levine tényleg NAGY karmester. Keveset láttam tőle mert nem áll hozzám közel az opera, sajnálom is, hogy főképp operákat vezényel, de amit láttam az lenyűgöző volt, a szemével (is) vezényelt, súgott vagy inkább sugallt. Ha valaki tud tőle diszkográfiát a neten azt szívesen veszem és köszönettel.

56 Búbánat 2004-11-15 11:02:13 [Válasz erre: 55 miketyson 2004-11-15 10:10:59]
Valóban, én is jobban szeretem őt a klasszikus műfajokban, és a XIX. század korai és kései romantikájában. Kevesen tudják, hogy még a könnyedebb műfajokban is otthon volt: szeretem tőle hallgatni a Denevért, a Strauss-család muzsikáját, a Suppé-, Offenbach- és Lehár -operettnyitányokat, a Csajkovszkij-balettzenéket stb. Jobban belegondolva, ezek is mind „komolyzenék”, az ő nívóján… Interpretálásuk á la Karajan, elementáris hatásúak…

55 miketyson 2004-11-15 10:10:59
Én is birom az öreg sast. De nem azért, amiélrt te, hiszen a barokkban sokszor élvezhetetlen, és a 20. századi zenében sem mindig mester. De mindig Karajan. És valahovgy ez olyan megnyugtató, szilárd, és színvonalas, mégha dühítő is. Ha úgy vezényli a Mozart Requiemet, mintha Wagner lenne, akkor is.

54 Búbánat 2004-11-15 09:55:14
Én Karajanra szavazok. Szerintem, mindenben a legnagyobb volt. Nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is. A műfajok széles skáláján mozgott, a barokktól a XX. századig bezárólag minden jelentős komponista fontosabb művét vagy kevésbé fontos alkotását vezényelte és/vagy lemezre vette. Talán már említettem korábban valahol, hogy mint gyermek sokáig azt hittem, hogy vak: a fekete-fehér TV képernyője előtt ülve megláttam a „dobozban” egy karmestert, aki átszellemülten, behunyt szemmel vezényel. Talán a IX-et. Csak részleteket láttam belőle, nem a teljes művet. Egy más alkalommal ugyancsak valami Beethovent, később Brahmsot vezényelt. A kamera mindig akkor mutatta arcát, amikor a szeme zárva volt. Csak jóval később tudatosult bennem, hogy szemei nem csukva voltak: a lesütött pillái miatt hittem világtalannak; lefelé, a partitúra lapjaira irányította figyelmét. De valóban, olykor-olykor lehunyta a szemét is, amikor mély átszellemültséggel, sokszor partitúra nélkül vezényelve szinte beleolvadt a szerzőbe és a vezényelt művébe. Ez akkor engem, gyereket nagyon megkapott és felkavart. Ez az élmény máig feltör bennem, ha Karajanról hallok vagy hallgatom, esetleg nézem egy-egy felvételét. Sokan nem szerették őt, részben politikai nézetei, másrészt diktatórikus módszerei miatt. Másokat úgymond a hatalmassága, tekintélye zavarta. Ezek mögött minden bizonnyal kisebbrendűségi komplexusok is voltak, amihez járult a féltékenység, irigység, a saját tehetségükbe vetett hit elégtelensége, a kudarcok és az önbizalomhiány. Karajan ezt jól kihasználta, és „uralkodása” felettük vagy mellettük jól tükrözte azt az egész kort fényeivel és árnyaival egyetemben... Karajan mellé esetleg elé? csak Toscaninit helyezném. De az megint egy más kor, más világ.

53 alberich 2004-11-15 08:18:34 [Válasz erre: 51 zuniga 2004-11-14 22:50:48]
Elhiszem. De feltehető, hogy eseted kivételes.

52 Darer 2004-11-14 23:09:44
Egy nagyon érdekes dolgot mondanék, amire néhány évvel ezelőtt figyeltem fel, és azóta követem. Levine-dirigálta Ring Bayreuthban, élő. Elérkezett a zárókép utolsó Siegfried-motivuma, annak is kataklizmaszerű utolsó eleme, amiben zeneileg egy kitartott hangban (belső szólamok persze mozognak) minden összeomik-szétrobban-meggyullad, majd a szivárvány-motivummal a feloldás. Levine elképesztő fokozást csinál abba a Siegfried-utolsóhangba bele, és amikor lesisteregteti, tart egy generalpauzát. Három másodpercig.Ott, ahol a partitúra nem írja elő. Majd beúsztatja a szivárványt, olyan pianissimóval indítva, hogy az ember beleőrül,kirajzolja a dallamot, lassan, szélesen, fellép a záróhangra, lassan, ahogy a pusztulás, majd a záróakkordot felerősíti, és az utólsó hangot is rettenetes sokáig kitartja és elhalkítja, ahogy egy világtól eltávolodik az ember... Az egész esemény, amit felvázoltam, hozzávetőleg két perc. Minden karmester másképp csinálja. De ilyet sem azelőtt, sem azóta nem hallottam senkitől. És idén megcsinálta a MET-ben is. Ugyanezt. Ugyanígy.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.