A szürreális megközelítés és a realista ügyetlenkedés kettőséről – A szegedi Trubadúrról még egyszer

Toronykőy Attila az opera egészét egymáshoz illeszkedő puzzle-ként próbálta összerakni, ennek volt számos előnye és néhány hátránya. Minden jelenet az előzőből indult ki és a következőhöz is szervesen kapcsolódott. Ez nem mindenütt sikerült zökkenőmentesen, de némelykor kifejezetten inspiratív lett.

Sok operához nem árt komolyabb tanulmányokat folytatni, ha teljesen érteni akarjuk akár a történetet, akár a zenét. Mi, mikor, miért történik, de a zene is tartalmazhat olyan kódolt üzeneteket, amelyek teljes megismerése akár könyvtárnyi irodalom átrágását is kívánhatja. Az operákat magyarázó irodalom olvasgatása pedig, ha nem is vetekedhet az operákkal való találkozással, önmagában is lehet szórakoztató.

Szerepgondolatok: A Hold szerelmes grófja – Kelemen Zoltán

Vannak hangok, amelyeket nemcsak megunni, de megszokni sem lehet, minden találkozáskor elkápráztatnak. Kelemen hangja mindig ezt az érzést kelti bennem gazdag színeivel, fölényes énektudásával, erejével, olaszosságával. S főképp a benne lévő titokkal.

Primavera III. – Párizsból Szicílián át vezet az út hazáig

Hat napos fesztivált rendezett április 5-10 között a Magyar Állami Operaház a vidéki operaélet bemutatására. A felhozatal vegyes volt, de a szándék minden esetben pontosan mutatta a műfaj iránt elkötelezettek lelkesedését. Az ötödik és hatodik este a debreceni Csokonai Színház és Pécsi Nemzeti Színház produkciói mutatkoztak be.

Primavera II. – A pendrive-tól a templomi szerelemig

Hat napos fesztivált rendezett április 5-10 között a Magyar Állami Operaház a vidéki operaélet bemutatására. A felhozatal vegyes volt, de a szándék minden esetben pontosan mutatta a műfaj iránt elkötelezettek lelkesedését. A harmadik és negyedik este a Kolozsvári Magyar Opera, illetve a Miskolci Nemzeti Színház mutatkozott be.