Fergeteges Figaro – opera testközelben az alsó-ausztriai borvidéken

A rendezés a női/férfi lét különböző stációit, valamint a leendő gyermekáldást – ezt a Figaro-rendezésekben igencsak rendhagyó elemet – alátámasztja egy másik gondolati szállal is: utal a Beaumarchais-triológia első és harmadik darabjára.

Andris, pedig neked nem is muszáj! (Csapongó gondolati variációk Schiff András bécsi zongoraestje kapcsán)

Jó reklámmenedzserként az egészet el lehetne intézni három mondattal, valahogy így:
Schiff András nagy sikerű zongoraestet adott a bécsi Konzerthaus Nagytermében. A hangverseny után az intézmény örökös tagjává választotta a kitűnő zongoraművészt. Az ezzel járó kitüntetést a koncert után, egy kedves ünnepség keretében adták át.

Klasszikus és modern a Prágai Szimfonikusoktól

Beethoven és Brahms között Kalabis 1. hegedűversenye. Ami nagyon ritkán történik meg hangversenyen: nem mint egy kötelező penzum hangzott el, két rendszeresen játszott darab között, az indítás tuttijánál már egész másként szólt az együttes, mint a Beethoven-nyitányban.

Középszerű művek – zseniális tolmácsolásban, a Cseh Filharmonikusoktól

Persze, ahányszor hallja az ember a Cseh Filharmonikusokat, szinte mindig azt gondolja, még sosem játszottak ily jól. Ez az együttes ezen az estén egy 87 muzsikus alkotta élő organizmus volt, olyan hangzással, amit nem vagyok képes írásban jellemezni.

Egy átlagos Barbiere Bécsben

Tömve a Bécsi Állami Operaház, csak néhány szabad állóhely maradt. Pedig, ha azt írják ki, hogy „Günther Rennert rendezése nyomán”, akkor nagyon sokszor mehetett már ez a produkció. Teljes joggal.

Bécs második? másik? operaházában (A köpeny és a Gianni Schicchi a Volksoperben)

Világsztárok nélkül, korrekt énekesekkel, érdekes rendezéssel, jó dirigenssel is kötni lehet a nézőt. Ha nem is egy életre szóló élménnyel, de hetekig biztos.

Genius loci – avagy Weber randevúja Mahlerrel Prágában (A három Pinto)

„Nem Weberé, hanem Webertől” – így a mostani prágai előadás gazdag programfüzete. Hic et nunc nincs módunk részletezni, mi is származik Webertől s mi Mahlertől, de érdemes ezt a produkciót megnézni – hiszen ez mindösszesen, amit Mahler az operaírás világában alkotott.

Importherceg, avagy Turandot Pozsonyban

László Boldizsár tavaly mint ismeretlen herceg jelent meg Bratislavában, most február 1-jén végre az „igazi” Il Principe Ignotót is elénekelte, Kalaf volt a Turandotban.

Miért csak Prágában? (Fišer, Sosztakovics, Brahms a Cseh Filharmonikusoktól)

Ha egyetlen mondattal kellene jellemeznem a Cseh Filharmonikusokat: a legharsányabb, legvadabb, legextatikusabb zenékben sem karcosak, kemények, recsegők, megmarad puha, lágy, ám, ha szükséges, mégis rendkívül karakán hangzásuk.

Agyrémálom (A Hoffmann meséi Prágában)

A korábban látotthoz képest zeneileg jóval homogénebb, és magasabb színvonalú volt ez az este. Zbyňek Müllert még nem hallottam ily kevéssé rosszul vezényelni, mint most, a címszerepben ismét Marc Laho, a hang súlyosbodott, ám még mindig az a franciás, "fehér" színezetű, ami egyre ritkább a nemzetközi operaszínpadokon.