Agyrémálom (A Hoffmann meséi Prágában)
![]() |
Pavla Vykopalová és Marc Laho (Fotó: Diana Zehetner) |
Prága
Nemzeti Színház
OFFENBACH: Hoffmann meséi
*
Hetekig gondolkodtam (hosszan), hogy beszámoljak-e (röviden) erről az estéről.
A produkciót már méltattuk.
Végül három érv győzött meg arról, hogy egy röpke tudósítást megér ez az este.
1.
Másodjára látva Ondřej Havelka rendezését, új és új dolgokat fedeztem fel benne.
Kavarog a transzcendens, az ironikus, az ijesztő, a felkavaró.
Agyrém. Rémálom.
Agyrémálom.
Például most vettem észre, hogy az Antonia-jelenetben a színpad hétterében lévő kép nemcsak Antoniát és Hoffmannt ábrázolja, hanem az Elfújta a szél egy híres reklámfotójának reinkarnációja is, Vivien Leigh-vel és Clark Gable-lel, egymást átölelve. S további apró "felfedezések" sorozata, tartom, hogy a Národni legújabb történetének egyik legizgalmasabb produkciója ezt a Hoffmann, még sokszor meg kell néznem.
2.
A korábban látotthoz képest zeneileg jóval homogénebb, és magasabb színvonalú volt ez az este. Zbyňek Müllert még nem hallottam ily kevéssé rosszul vezényelni, mint most, a címszerepben ismét Marc Laho, a hang súlyosbodott, ám még mindig az a franciás, "fehér" színezetű, ami egyre ritkább a nemzetközi operaszínpadokon.
A négyes baritonszerepben Tomasz Koniecny jobban tetszett, mint fachkollégája. Az alakítás talán kevésbé sátáni, ám maga a hang nemesebb, kiegyenlítettebb.
Vykopalová (Antonia) és Hundeling (Giulietta) hozta azt, mint pár hónappal korábban, Jana Bernáthová Olympiája sztratoszférikus magasságokig szárnyal.
Az egész énekesgárdában egyetlen "gyenge láncszem" nem volt.
3.
Idén január elseje óta közös irányítás alá került a Prágai Nemzeti Színház és a Prágai Állami Operaház. Ezt az egyesítést számtalan igen kemény vita, harc előzte meg, de a tény az tény: a www.narodni-divadlo.cz honlapon immáron ott a Statny Opera anyaga is. S persze ez a magyarázata annak, hogy két napon belül két operapremierre került majd sor.
A január 12-ire a Momus meghívót kapott.
Ott leszünk, beszámolunk.