2323 Búbánat 2015-01-06 17:21:36
[url] https://www.youtube.com/watch?v=5NpI83j4RM4; Kincses Veronika_Offenbach: A sóhajok hídja- részlet [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=DG3Q24rSIwU; Kincses Veronika_Offenbach: Piaci dámák – részlet [/url] Mindegyik dal playback: a rádió teljes operettfelvételének stúdió-hanganyagáról halljuk.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=5NpI83j4RM4; Kincses Veronika_Offenbach: A sóhajok hídja- részlet [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=DG3Q24rSIwU; Kincses Veronika_Offenbach: Piaci dámák – részlet [/url] Mindegyik dal playback: a rádió teljes operettfelvételének stúdió-hanganyagáról halljuk.
2322 Búbánat 2015-01-06 17:13:12 [Válasz erre: 2320 bermuda 2015-01-06 17:09:56]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I; Kincses Veronika_ Offenbach: Párizsi élet – részlet [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I; Kincses Veronika_ Offenbach: Párizsi élet – részlet [/url]
2321 Búbánat 2015-01-06 17:11:08 [Válasz erre: 2315 smaragd 2015-01-05 15:49:54]
Igen, Kaposvár (is) túl messze van a pestieknek. (Pontosabban, a távolság legyőzhető, csak hát kényelmesek vagyunk, nehezen mozdulunk ki, messzebbre…) Szívesen lementem volna Kaposvárra négy-öt évvel ezelőtt, amikor Offenbach Szép Helénáját meg Huszka Erzsébetjét mutatta be a színház: Kolonits Klára énekelte-játszotta mindkét címszereplőt!. De épp a távolság jelentett számomra legyőzhetetlen akadályt… Sajnáltam, hogy nem láthattam vele ezeket a ritkábban előadott operetteket! Már akkor is azt kívántam, bárcsak lenne lehetőség arra, hogy a vidéki teátrumok jelentősebb bemutatói Pesten is láthatóak lennének! Úgyhogy én is bizakodom, hogy a Budapesti Operettszínház vendégeként a közeljövőben megismerhetjük majd a vidéki rangos színházak egy-egy, helyben már sikert aratott operettprodukcióját is.
Igen, Kaposvár (is) túl messze van a pestieknek. (Pontosabban, a távolság legyőzhető, csak hát kényelmesek vagyunk, nehezen mozdulunk ki, messzebbre…) Szívesen lementem volna Kaposvárra négy-öt évvel ezelőtt, amikor Offenbach Szép Helénáját meg Huszka Erzsébetjét mutatta be a színház: Kolonits Klára énekelte-játszotta mindkét címszereplőt!. De épp a távolság jelentett számomra legyőzhetetlen akadályt… Sajnáltam, hogy nem láthattam vele ezeket a ritkábban előadott operetteket! Már akkor is azt kívántam, bárcsak lenne lehetőség arra, hogy a vidéki teátrumok jelentősebb bemutatói Pesten is láthatóak lennének! Úgyhogy én is bizakodom, hogy a Budapesti Operettszínház vendégeként a közeljövőben megismerhetjük majd a vidéki rangos színházak egy-egy, helyben már sikert aratott operettprodukcióját is.
2320 bermuda 2015-01-06 17:09:56 [Válasz erre: 2318 smaragd 2015-01-06 16:05:45]
Nem értem. bekékezem a linket, jobb egérrel bejön az "ugrás" és már ott is a video. Valaki segíthetne, Zéta légyszives))))(én az URL dolgot nem tudom)
Nem értem. bekékezem a linket, jobb egérrel bejön az "ugrás" és már ott is a video. Valaki segíthetne, Zéta légyszives))))(én az URL dolgot nem tudom)
2319 Búbánat 2015-01-06 16:54:53 [Válasz erre: 2316 bermuda 2015-01-05 23:09:02]
A párizsi élet nevezetes dala Kincses Veronika előadásában egy televíziós operettműsor részlete volt, hol a stúdióban élőben "tátogott" saját hangjára: a rádióban 1980. január 19-én sugározták azt a korábban felvett teljes operettet, amelynek hanganyaga szolgált alapul a playback televíziós felvételhez. (A youtube-on található egy másik Offenbach-operettből, A sóhajok hídjából is egy nagyszerű jelenet vele az említett televíziós műsorából! Szintén a rádióban készült el előzőleg az operett teljes stúdiófelvétele, amelynek hanganyagát halljuk, kórussal is kiegészülve azon.) De ez még a jobbik eset, amikor a saját (rádiós) hangja mellé élő valóságában is őt láthatták a nézők! Ugyanezt az Offenbach-operettet a TV Zenés Színháza számára Félix László rendezte meg 1978-ban, ott a televízió saját zenei felvétele volt az alap: a darabban Kincses Veronika énekhangján Andai Györgyi szerepelt mint Gondremárk báróné.) Egyébként Kincses Veronika operett- CD-jén is rajta vannak ezek a dalok ( (Kálmán, Lehár, Strauss, Zeller, Huszka, Planquette, Offenbach) Kód:HCD16890 Gyártó Hungaroton
A párizsi élet nevezetes dala Kincses Veronika előadásában egy televíziós operettműsor részlete volt, hol a stúdióban élőben "tátogott" saját hangjára: a rádióban 1980. január 19-én sugározták azt a korábban felvett teljes operettet, amelynek hanganyaga szolgált alapul a playback televíziós felvételhez. (A youtube-on található egy másik Offenbach-operettből, A sóhajok hídjából is egy nagyszerű jelenet vele az említett televíziós műsorából! Szintén a rádióban készült el előzőleg az operett teljes stúdiófelvétele, amelynek hanganyagát halljuk, kórussal is kiegészülve azon.) De ez még a jobbik eset, amikor a saját (rádiós) hangja mellé élő valóságában is őt láthatták a nézők! Ugyanezt az Offenbach-operettet a TV Zenés Színháza számára Félix László rendezte meg 1978-ban, ott a televízió saját zenei felvétele volt az alap: a darabban Kincses Veronika énekhangján Andai Györgyi szerepelt mint Gondremárk báróné.) Egyébként Kincses Veronika operett- CD-jén is rajta vannak ezek a dalok ( (Kálmán, Lehár, Strauss, Zeller, Huszka, Planquette, Offenbach) Kód:HCD16890 Gyártó Hungaroton
2318 smaragd 2015-01-06 16:05:45 [Válasz erre: 2317 bermuda 2015-01-06 15:15:06]
Én is többször próbáltam ma, de nem jön be, utoljára azt írta ki, hogy a weboldal nem elérhető. Sajna.
Én is többször próbáltam ma, de nem jön be, utoljára azt írta ki, hogy a weboldal nem elérhető. Sajna.
2317 bermuda 2015-01-06 15:15:06 [Válasz erre: 2316 bermuda 2015-01-05 23:09:02]
Mégegyszer beteszem a linket.... a Párizsi életből. Nekem bejön!!!! https://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I
Mégegyszer beteszem a linket.... a Párizsi életből. Nekem bejön!!!! https://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I
2316 bermuda 2015-01-05 23:09:02
https://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I Aki nem látta, nézze meg... Szuper. Párizsi élet. Kincses Veronika remekel...
https://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I Aki nem látta, nézze meg... Szuper. Párizsi élet. Kincses Veronika remekel...
2315 smaragd 2015-01-05 15:49:54
Nagyszerű lenne, ha a budapesti nézőkhöz jönnének a nem budapesti, de művészetükben fővárosi színvonalú társulatok! Itt van a legfrissebb példa is, napok óta töröm a fejem, mikor utazzak és hogyan Kaposvárra megnézni a "Bál a Savoyban" előadást. Mikor nem esik a hó, nem ömlik ónos eső, hol legyen a szállásom, mikor indul a vonat, vagy inkább az autópályán menjek, egyedül vagy partnerrel? Nem is olyan egyszerű ez télen, hiába a nagy mehetnékem...:-) Megnéztem játsszák-e majd tavasszal, de még a februári program sem volt fent a színházi honlapon. Azt hiszem a vendégtársulatok előadásai szerepel a budapesti Operettszínház feladatkörében. Gondolataid megvalósítása, mint mindig, igen hasznára válna úgy a színházaknak mind a közönségnek. Csak idejében jelezzék, ha Budapestre jönnek,nehogy most meg a jegyvételről maradjak le...:-)
Nagyszerű lenne, ha a budapesti nézőkhöz jönnének a nem budapesti, de művészetükben fővárosi színvonalú társulatok! Itt van a legfrissebb példa is, napok óta töröm a fejem, mikor utazzak és hogyan Kaposvárra megnézni a "Bál a Savoyban" előadást. Mikor nem esik a hó, nem ömlik ónos eső, hol legyen a szállásom, mikor indul a vonat, vagy inkább az autópályán menjek, egyedül vagy partnerrel? Nem is olyan egyszerű ez télen, hiába a nagy mehetnékem...:-) Megnéztem játsszák-e majd tavasszal, de még a februári program sem volt fent a színházi honlapon. Azt hiszem a vendégtársulatok előadásai szerepel a budapesti Operettszínház feladatkörében. Gondolataid megvalósítása, mint mindig, igen hasznára válna úgy a színházaknak mind a közönségnek. Csak idejében jelezzék, ha Budapestre jönnek,nehogy most meg a jegyvételről maradjak le...:-)
2314 Búbánat 2015-01-05 15:24:26 [Válasz erre: 2313 Búbánat 2015-01-05 15:15:46]
A felsorolt városok, ahol színházak is vannak, saját társulattal: utána lehetne nézni, ebben az évadban vagy a következőkben, hol mit játszanak, és azok közül néhány érdemleges operettet kiválasztani, lekötni, lehetőséget biztosítva elhozni azokat az Operettszínházba.
A felsorolt városok, ahol színházak is vannak, saját társulattal: utána lehetne nézni, ebben az évadban vagy a következőkben, hol mit játszanak, és azok közül néhány érdemleges operettet kiválasztani, lekötni, lehetőséget biztosítva elhozni azokat az Operettszínházba.
2313 Búbánat 2015-01-05 15:15:46 [Válasz erre: 2312 smaragd 2015-01-04 05:47:56]
El tudnám képzelni,amire pár évtizede már volt példa, hogy a vidéki színházak színtársulatai elhozzák Budapestre - vendégségbe - az Operettszínházba saját operettprodukcióikat. De pár éve is láthattuk az Operettben a szolnokiak Leányvásárát, vagy például a kolozsváriaktól A Cirkuszhercegnőt. Én nem bánnám, ha újrakezdeményeznék a felek ezt a "vidék Pesten" való bemutatkozást saját produkcióikkal: jöhetnének Szegedről, Debrecenből, Pécsről, Győrből, Kaposvárról, Székesfehérvárról, Veszprémből, Békéscsabáról, Szolnokról, Miskolcról, Egerből, Nyíregyházáról, Zalaegerszegről stb az ottani operettprodukciók. Pár éve az Operában (az Erkel Színházban) jól bevált az a kezdeményezés, hogy évről-évre vidéki színházak operatagozatai érkeznek Budapestre, itt is bemutatják egy-egy otthoni sikeres, érdeklődésre számot tartó opera-produkcióikat. Tehát az Opera "Primavera"-fesztiválja mintájára a Budapesti Operettszínház új főzeneigazgatójának is érdemes lenne elgondolkoznia azon, hogy az Operettszínház szintén vállaljon fel hasonló jellegű kezdeményezést, és a pesti közönség is élvezhesse az operettirodalom remekeit - amiket jelenleg csak vidéki teátrumokban vagy éppen Kolozsváron játszanak.
El tudnám képzelni,amire pár évtizede már volt példa, hogy a vidéki színházak színtársulatai elhozzák Budapestre - vendégségbe - az Operettszínházba saját operettprodukcióikat. De pár éve is láthattuk az Operettben a szolnokiak Leányvásárát, vagy például a kolozsváriaktól A Cirkuszhercegnőt. Én nem bánnám, ha újrakezdeményeznék a felek ezt a "vidék Pesten" való bemutatkozást saját produkcióikkal: jöhetnének Szegedről, Debrecenből, Pécsről, Győrből, Kaposvárról, Székesfehérvárról, Veszprémből, Békéscsabáról, Szolnokról, Miskolcról, Egerből, Nyíregyházáról, Zalaegerszegről stb az ottani operettprodukciók. Pár éve az Operában (az Erkel Színházban) jól bevált az a kezdeményezés, hogy évről-évre vidéki színházak operatagozatai érkeznek Budapestre, itt is bemutatják egy-egy otthoni sikeres, érdeklődésre számot tartó opera-produkcióikat. Tehát az Opera "Primavera"-fesztiválja mintájára a Budapesti Operettszínház új főzeneigazgatójának is érdemes lenne elgondolkoznia azon, hogy az Operettszínház szintén vállaljon fel hasonló jellegű kezdeményezést, és a pesti közönség is élvezhesse az operettirodalom remekeit - amiket jelenleg csak vidéki teátrumokban vagy éppen Kolozsváron játszanak.
2312 smaragd 2015-01-04 05:47:56
"Ball im Savoy" Operette in drei Akten und einem Vorspiel (7 Bilder) Die Uraufführung fand am 23. Dezember 1932 in Max Reinhardts Berliner Grossem Schauspielhaus statt. Megnéztem a főpróba képeit a színház honlapján. A fotók alapján "izgalmas" előadás lehet, ügyesen hozták be a jelent a kosztümökbe, mozdulatokba. Köszönöm az infót, kedves Búbánat.
"Ball im Savoy" Operette in drei Akten und einem Vorspiel (7 Bilder) Die Uraufführung fand am 23. Dezember 1932 in Max Reinhardts Berliner Grossem Schauspielhaus statt. Megnéztem a főpróba képeit a színház honlapján. A fotók alapján "izgalmas" előadás lehet, ügyesen hozták be a jelent a kosztümökbe, mozdulatokba. Köszönöm az infót, kedves Búbánat.
2311 Búbánat 2015-01-04 00:36:16
A szilveszteri előadást követően, hivatalosan tegnap este, 2015. január 2-án mutatta be a Kaposvári Csiky Gergely Színház [url] http://csiky.hu/eloadas/eloadas/Bal_a_Savoyban/page/szinlap#.VKhwO9KG_E0; Ábrahám Pál: Bál a Savoyban [/url] című revüoperettjét. Írták: Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda Fordította: Heltai Jenő Átdolgozta: Romhányi József A „Kicsike vigyázzon” és a „My Golden Baby” című dalok szövegírója: Harmath Imre Rendező - Koreográfus: Bozsik Yvette [url] https://www.youtube.com/watch?v=MnRD18VLltA; Nyári Szilvivel és Hüse Csabával, az előadás főszereplőivel, valamint Bozsik Yvette rendező-koreográfussal beszélgetés – video [/url]
A szilveszteri előadást követően, hivatalosan tegnap este, 2015. január 2-án mutatta be a Kaposvári Csiky Gergely Színház [url] http://csiky.hu/eloadas/eloadas/Bal_a_Savoyban/page/szinlap#.VKhwO9KG_E0; Ábrahám Pál: Bál a Savoyban [/url] című revüoperettjét. Írták: Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda Fordította: Heltai Jenő Átdolgozta: Romhányi József A „Kicsike vigyázzon” és a „My Golden Baby” című dalok szövegírója: Harmath Imre Rendező - Koreográfus: Bozsik Yvette [url] https://www.youtube.com/watch?v=MnRD18VLltA; Nyári Szilvivel és Hüse Csabával, az előadás főszereplőivel, valamint Bozsik Yvette rendező-koreográfussal beszélgetés – video [/url]
2310 Haandel 2015-01-03 08:00:52
[url]http://www.arte.tv/guide/de/051612-000/jonas-kaufmann-berlin-1930-der-film;Jonas Kaufmann: Berlin 1930[/url] – Der Film Sonntag, 04. Januar 2015 | um 17:35 Uhr (52 Min.) | Arte [url]http://www.arte.tv/guide/de/051610-000/jonas-kaufmann-berlin-1930-das-konzert;Jonas Kaufmann: Berlin 1930[/url] – Das Konzert Sonntag, 04. Januar 2015 | um 18:30 Uhr (43 Min.) | Arte Wiederholung am Freitag, 09.01. um 5:20 Uhr / am Dienstag, 20.01. um 5:10 Uhr
[url]http://www.arte.tv/guide/de/051612-000/jonas-kaufmann-berlin-1930-der-film;Jonas Kaufmann: Berlin 1930[/url] – Der Film Sonntag, 04. Januar 2015 | um 17:35 Uhr (52 Min.) | Arte [url]http://www.arte.tv/guide/de/051610-000/jonas-kaufmann-berlin-1930-das-konzert;Jonas Kaufmann: Berlin 1930[/url] – Das Konzert Sonntag, 04. Januar 2015 | um 18:30 Uhr (43 Min.) | Arte Wiederholung am Freitag, 09.01. um 5:20 Uhr / am Dienstag, 20.01. um 5:10 Uhr
2309 Haandel 2015-01-01 12:54:26
[url]http://oe1.orf.at/programm/393427;Operetten- und Musicaljubiläen 2015[/url] Donnerstag 01. Jänner 2015 | 15:05 | Ö1 Ausschnitte aus: Franz von Suppé: Die schöne Galathee (1865), Jacques Offenbach: Les bergers (1865), Karl Millöcker: Der arme Jonathan (1890), Emmerich Kálmán: Die Csárdásfürstin (1915), Leo Fall: Die Kaiserin (1915), Nico Dostal: Die Flucht ins Glück (1940), Richard Rodgers: Pal Joey (1940), Mitch Leigh: Man of La Mancha (1965), Andrew Lloyd Webber: Aspects of Love (1990).
[url]http://oe1.orf.at/programm/393427;Operetten- und Musicaljubiläen 2015[/url] Donnerstag 01. Jänner 2015 | 15:05 | Ö1 Ausschnitte aus: Franz von Suppé: Die schöne Galathee (1865), Jacques Offenbach: Les bergers (1865), Karl Millöcker: Der arme Jonathan (1890), Emmerich Kálmán: Die Csárdásfürstin (1915), Leo Fall: Die Kaiserin (1915), Nico Dostal: Die Flucht ins Glück (1940), Richard Rodgers: Pal Joey (1940), Mitch Leigh: Man of La Mancha (1965), Andrew Lloyd Webber: Aspects of Love (1990).
2308 Búbánat 2014-12-31 15:02:20
Bartók Rádió, 2014. december 31. 19.30 – 20.55 A Drezdai Staatskapelle szilveszteri hangversenye – 2010 [url] http://www.deutschegrammophon.com/en/cat/0734644; Franz Lehar: Die lustige Witwe [/url] Lehár Ferenc: A víg özvegy – koncertszerű előadás Drezdai Semperoper, 2010, december 31, Km. a Drezdai Staatsoper énekkara és zenekara Vezényel: Christian Thielemann Szereposztás: Hanna - Renée Fleming Danilo - Christopher Maltman Valencienne - Carolina Ullrich Camille - Andrej Dunajev Mirko Zeta báró - Tom Martinsen Cascada - Christoph Pohl St. Brioche - Aaron Pegram Bogdanowitsch - Ilhun Jung Kromow - Sangmin Lee Pritschitsch - Gerald Hupach ráadások: a) Bernstein: West Side Story - I Feel Pretty (Fleming) b) Lehár: A mosoly országa - Szu Csong dala (Maltman, Fleming) c) Johann Strauss: Az Elba - keringő Op. 477.
Bartók Rádió, 2014. december 31. 19.30 – 20.55 A Drezdai Staatskapelle szilveszteri hangversenye – 2010 [url] http://www.deutschegrammophon.com/en/cat/0734644; Franz Lehar: Die lustige Witwe [/url] Lehár Ferenc: A víg özvegy – koncertszerű előadás Drezdai Semperoper, 2010, december 31, Km. a Drezdai Staatsoper énekkara és zenekara Vezényel: Christian Thielemann Szereposztás: Hanna - Renée Fleming Danilo - Christopher Maltman Valencienne - Carolina Ullrich Camille - Andrej Dunajev Mirko Zeta báró - Tom Martinsen Cascada - Christoph Pohl St. Brioche - Aaron Pegram Bogdanowitsch - Ilhun Jung Kromow - Sangmin Lee Pritschitsch - Gerald Hupach ráadások: a) Bernstein: West Side Story - I Feel Pretty (Fleming) b) Lehár: A mosoly országa - Szu Csong dala (Maltman, Fleming) c) Johann Strauss: Az Elba - keringő Op. 477.
2307 Haandel 2014-12-31 15:00:24 [Válasz erre: 2303 Haandel 2014-12-31 14:34:12]
Start date: 1.1.2013 [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Millocker&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Carl Millöcker[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Offenbach&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Jacques Offenbach[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Johhan+Strauss&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=T;Johann Strauss[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Franz+lehar&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Franz Lehár[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Emmerich+Kalman&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Emmerich Kálmán[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Paul+Abraham&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Paul Abraham[/url] ...
Start date: 1.1.2013 [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Millocker&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Carl Millöcker[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Offenbach&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Jacques Offenbach[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Johhan+Strauss&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=T;Johann Strauss[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Franz+lehar&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Franz Lehár[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Emmerich+Kalman&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Emmerich Kálmán[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Paul+Abraham&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Paul Abraham[/url] ...
2306 Búbánat 2014-12-31 14:59:33
[url] http://www.metopera.org/opera/the-merry-widow-lehar-tickets?icamp=merrywidow&iloc=hpg; Lehar: The Merry Widow [/url] New York Metropolitan Opera House Approximate running time 2 hrs. 45 min. „The great Renée Fleming stars as the beguiling femme fatale who captivates all Paris in Lehár’s enchanting operetta, seen in a new staging by Broadway virtuoso director and choreographer Susan Stroman (The Producers, Oklahoma!, Contact). Stroman and her design team of Julian Crouch (Satyagraha, The Enchanted Island) and costume designer William Ivey Long (Cinderella, Grey Gardens, Hairspray) have created an art-nouveau setting that climaxes with singing and dancing grisettes at the legendary Maxim’s. Nathan Gunn co-stars as Danilo and Kelli O’Hara is Valencienne. Mezzo-soprano diva Susan Graham takes on the title role later in the run. Sir Andrew Davis and Fabio Luisi conduct.”
[url] http://www.metopera.org/opera/the-merry-widow-lehar-tickets?icamp=merrywidow&iloc=hpg; Lehar: The Merry Widow [/url] New York Metropolitan Opera House Approximate running time 2 hrs. 45 min. „The great Renée Fleming stars as the beguiling femme fatale who captivates all Paris in Lehár’s enchanting operetta, seen in a new staging by Broadway virtuoso director and choreographer Susan Stroman (The Producers, Oklahoma!, Contact). Stroman and her design team of Julian Crouch (Satyagraha, The Enchanted Island) and costume designer William Ivey Long (Cinderella, Grey Gardens, Hairspray) have created an art-nouveau setting that climaxes with singing and dancing grisettes at the legendary Maxim’s. Nathan Gunn co-stars as Danilo and Kelli O’Hara is Valencienne. Mezzo-soprano diva Susan Graham takes on the title role later in the run. Sir Andrew Davis and Fabio Luisi conduct.”
2304 Haandel 2014-12-31 14:40:25 [Válasz erre: 2303 Haandel 2014-12-31 14:34:12]
Start date: 6.12.2014 (Bocs)
Start date: 6.12.2014 (Bocs)
2303 Haandel 2014-12-31 14:34:12 [Válasz erre: 2298 Búbánat 2014-12-31 13:29:23]
Operabase (Start date: 1.1.2013) → Performances → Composer: [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Millocker&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Carl Millöcker[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Offenbach&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Jacques Offenbach[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Johann+Strauss&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Johann Strauss[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Lehar&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Franz Lehár[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Emmerich+Kalman&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Emmerich Kálmán[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Abraham&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Paul Abraham[/url] …
Operabase (Start date: 1.1.2013) → Performances → Composer: [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Millocker&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Carl Millöcker[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Offenbach&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Jacques Offenbach[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Johann+Strauss&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Johann Strauss[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Lehar&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Franz Lehár[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Emmerich+Kalman&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Emmerich Kálmán[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Abraham&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Paul Abraham[/url] …
2302 Búbánat 2014-12-31 14:28:16
Lehetne hasonló párhuzamokat vonni Lehár Ferenc két világsikere, A víg özvegy és A mosoly országa között is. pld.
Lehetne hasonló párhuzamokat vonni Lehár Ferenc két világsikere, A víg özvegy és A mosoly országa között is. pld.
2301 Haandel 2014-12-31 14:25:27 [Válasz erre: 2299 Haandel 2014-12-31 14:18:57]
Pl. Operabase (Start date: 1.1.2013) [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&is=Cs%C3%A1rd%C3%A1sf%C3%BCrstin&by=&loc=&stype=abs&sd=1&sm=1&sy=2013&etype=abs&ed=&em=&ey=;Die Csárdásfürstin[/url] Found 469 performances of 92 productions, in 46 cities [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&is=Mariza&by=&loc=&stype=abs&sd=1&sm=1&sy=2013&etype=abs&ed=&em=&ey=;Gräfin Mariza[/url] Found 274 performances of 50 productions, in 31 cities
Pl. Operabase (Start date: 1.1.2013) [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&is=Cs%C3%A1rd%C3%A1sf%C3%BCrstin&by=&loc=&stype=abs&sd=1&sm=1&sy=2013&etype=abs&ed=&em=&ey=;Die Csárdásfürstin[/url] Found 469 performances of 92 productions, in 46 cities [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&is=Mariza&by=&loc=&stype=abs&sd=1&sm=1&sy=2013&etype=abs&ed=&em=&ey=;Gräfin Mariza[/url] Found 274 performances of 50 productions, in 31 cities
2300 Búbánat 2014-12-31 14:20:27 [Válasz erre: 2299 Haandel 2014-12-31 14:18:57]
Szívesen! De rém szubjektív...
Szívesen! De rém szubjektív...
2299 Haandel 2014-12-31 14:18:57 [Válasz erre: 2298 Búbánat 2014-12-31 13:29:23]
Köszi szépen, kedves Búbánat & Co.! Ez az esszé igazán nagyon érdekes és továbbgondolásra érdemes!
Köszi szépen, kedves Búbánat & Co.! Ez az esszé igazán nagyon érdekes és továbbgondolásra érdemes!
2298 Búbánat 2014-12-31 13:29:23 [Válasz erre: 2297 Búbánat 2014-12-31 00:14:49]
A táncoskomikus: Bóni Kancsiánó gróf és báró Zsupán Kálmán Bóni a táncoskomikus karakter tipikus alakja. Imádja a nőket, annyira, hogy a gyönyörű Szilvia kedvéért eljátssza a férjét – annak ellenére, hogy legjobb barátka, Edwin szerelmes a nőbe. Ő is azt képzeli, hogy szerelmes Szilviába, holott ő minden nőbe szerelmes egy kicsit – tudhatjuk meg a belépőjéből. Nem ritka, hogy a táncoskomikusnak van önálló dala, bár a Maricában pont nincs. Bonit ezáltal jobban megismerjük. Zsupán Kálmán a Marica grófnő eredeti librettója szerint tényleg a semmiből bukkant fel, miután olvasta az újságban saját eljegyzésének hírét, amiről, ugye mit se sejtett, mert Marica csak kitalálta ezt a nevet, ahogy a vőlegényt is. Megjelenik tehát a kicsit buta Zsupán, és kell egy kis idő, mire ráébred, hogy Marica kutyába sem nézi, ekkor azonban boldogan vigasztalódik Lizával. Bóni karaktere sokkal mulatságosabb, főleg ha Rátonyi Róbert feledhetetlen alakítását tekintjük. Szerencsére akadnak olyanok, akik hozzá hasonló tehetséggel játsszák ezt a karakterszerepet. Zsupán is végig poénkodik, de a jelleméről szinte semmi mást nem tudunk meg. Az újabb változatokban Tasziló barátja öltözik be Zsupánnak, mivel meghallják, hogy Marica csak kitalálta magának a vőlegényt. Itt a Zsupán karaktere direkt eltúlzott kicsit, hogy jobban megrémissze a mit sem sejtő grófnőt. Mindenki eldöntheti, melyik változat szimpatikusabb számára. A komika: Cecília és Bozsena Cecília csak A csárdáskirálynő átírt változatában jut szerephez, és remek komika-szerep ez. Érdekesebbé vált a történet, hogy beiktatták ezt a szereplőt, aki akadálya a fiatalok szerelmének, de egyben a megoldást is kínálja azáltal, hogy ő is csárdáskirálynő volt valaha, és így kénytelen a végén megbocsátani fiának. Egy dalt is írtak neki a darabba, amely talán legismertebb operettslágere, a ’Hajmási Péter’. Szerepe szerint egy gőgös, törtető, szívtelen nőszemély, egyáltalán nem szimpatikus a viselkedése, és nem csak azért, mert útját állja a fiatalok boldogságának. Bozsena Tasziló gazdag nagynénje, akinek régen viszonya volt Dragomir gróffal, csakúgy, mint Cecíliának Feri bácsival. Mikor megtudja, hogy unokaöccse annyi tartozás szedett össze, hogy el kell adni a birtokot, ő veszi meg tőle személye felfedése nélkül. Vissza is adja neki, azzal a feltétellel, hogy megállapodik valakinél. Megbízza inasát, hogy derítse ki, van-e valami Tasziló és Marica között, mely újabb komikus szituációkat eredményez. Cecíliánál sokkal komikusabb karakter, és sokkal emberségesebb, szeretetre méltóbb. [Megjegyzés: Ugyanakkor - Cecíliával ellentétben - nincs önálló énekszáma az operettben. (Búbánat)] A buffó: Feri bácsi és Populeszku herceg Feri bácsi olyan, mintha kicsit Szilvia apukája lenne, nagyon szereti a lányt. Igazság szerint szerepe annyiban merül ki, hogy segíti őt, nem sokat kell énekelnie, és karaktere viccesnek egyáltalán nem nevezhető. Populeszku herceg egy igazán vicces karakter. Éltes kora ellenére fülig bele szeret Maricába, és állandóan ostromolja, de Marica nyilvánvalóan nem veszi őt komolyan. Populeszku azonban majdnem végig kitart, és csak akkor tesz le a szép Maricáról, mikor előkerül régi szerelme, Bozsena, és a végére amúgy is belátja, hogy Marica szíve már másé. Neki sem kell sokat énekelnie, de fontos szerepe van a darabban: ő okozza például a bonyodalmat a második felvonás végén, amivel majdnem sikerül elválasztania egymástól a szerelmeseket. Vannak még kisebb szereplők a két darabban, akiket azonban nem lehet párhuzamba vonni egymással, ezért további elemzésbe ezen a területen nem bocsátkoznánk. Konklúziók: A karakterek kapcsán az a meglátásunk, hogy a Marica grófnőben a nézőnek úgymond „utat kell találnia” az egyes szereplők jelleméhez és eldöntenie, hogy azok jók-e vagy rosszak. Míg A csárdáskirálynőben mindenkiről egyértelműen el lehet dönteni, milyen jellem. Egyedül Edwin anyja nevezhető negatív karakternek. Az már teljesen bizonyosan szubjektív, hogy zeneileg kinek melyik operett áll közelebb a szívéhez. Bár a két tenorária a Maricában mindenképpen egyedülálló, és Marica belépőjét sem lehet Szilviáéval egy lapon említeni (az utóbbi javára), ellentétben az Asszony összetör című dallal, ami sokkal megkapóbb, habár nem nagyon illik A csárdáskirálynő történetébe. A szerelmi kettősök csodálatosak mindkét operettben, és A csárdáskirálynő négyesének, a ’Hurrá, hurrá…’-nak igazán nincs párja. Ami a Marica grófnőt mindenképpen A csárdáskirálynő fölé helyezi, az a két finálé, ami vélhetően bárki szívét meghódítja. Az első felvonás fináléja, a Húzd cígány… c. csodálatos áriával kezdődik, majd következik a mulatós dal, utána a jóslós rész, amelyek mind új zenei részek, ellentétben A csárdáskirálynővel, ahol csak egy új dallammal találkozunk az első fináléban (’Szívünk, ha szól…’). A Marica grófnő második felvonása a legszebb dalok részleteiből van összeválogatva, melyek teljesen más szöveget és értelmet kapnak, ahogyan A csárdáskirálynő fináléi is. Ettől olyan különlegesek, de a Marica grófnőét tekinthetnénk inkább a tökéletesnek, az egységesebbnek. Összességében elmondhatjuk, hogy a Marica grófnő mind történetben, mind karakterekben, mind zenében több mint A csárdáskirálynő, de ettől függetlenül, biztosam sokan vannak, akik ez utóbbi operettet szeretik jobban, és ez így van rendjén. Sőt mások meg nem Kálmán Imrét helyezik első helyre, hanem mondjuk Lehár Ferencet, Huszka Jenőt, vagy Johann Strausst esetleg Offenbachot. De ez így van rendjén, különböző emberek vagyunk, különbözik az ízlésünk, de azért jó néha leírni a véleményünket.”
A táncoskomikus: Bóni Kancsiánó gróf és báró Zsupán Kálmán Bóni a táncoskomikus karakter tipikus alakja. Imádja a nőket, annyira, hogy a gyönyörű Szilvia kedvéért eljátssza a férjét – annak ellenére, hogy legjobb barátka, Edwin szerelmes a nőbe. Ő is azt képzeli, hogy szerelmes Szilviába, holott ő minden nőbe szerelmes egy kicsit – tudhatjuk meg a belépőjéből. Nem ritka, hogy a táncoskomikusnak van önálló dala, bár a Maricában pont nincs. Bonit ezáltal jobban megismerjük. Zsupán Kálmán a Marica grófnő eredeti librettója szerint tényleg a semmiből bukkant fel, miután olvasta az újságban saját eljegyzésének hírét, amiről, ugye mit se sejtett, mert Marica csak kitalálta ezt a nevet, ahogy a vőlegényt is. Megjelenik tehát a kicsit buta Zsupán, és kell egy kis idő, mire ráébred, hogy Marica kutyába sem nézi, ekkor azonban boldogan vigasztalódik Lizával. Bóni karaktere sokkal mulatságosabb, főleg ha Rátonyi Róbert feledhetetlen alakítását tekintjük. Szerencsére akadnak olyanok, akik hozzá hasonló tehetséggel játsszák ezt a karakterszerepet. Zsupán is végig poénkodik, de a jelleméről szinte semmi mást nem tudunk meg. Az újabb változatokban Tasziló barátja öltözik be Zsupánnak, mivel meghallják, hogy Marica csak kitalálta magának a vőlegényt. Itt a Zsupán karaktere direkt eltúlzott kicsit, hogy jobban megrémissze a mit sem sejtő grófnőt. Mindenki eldöntheti, melyik változat szimpatikusabb számára. A komika: Cecília és Bozsena Cecília csak A csárdáskirálynő átírt változatában jut szerephez, és remek komika-szerep ez. Érdekesebbé vált a történet, hogy beiktatták ezt a szereplőt, aki akadálya a fiatalok szerelmének, de egyben a megoldást is kínálja azáltal, hogy ő is csárdáskirálynő volt valaha, és így kénytelen a végén megbocsátani fiának. Egy dalt is írtak neki a darabba, amely talán legismertebb operettslágere, a ’Hajmási Péter’. Szerepe szerint egy gőgös, törtető, szívtelen nőszemély, egyáltalán nem szimpatikus a viselkedése, és nem csak azért, mert útját állja a fiatalok boldogságának. Bozsena Tasziló gazdag nagynénje, akinek régen viszonya volt Dragomir gróffal, csakúgy, mint Cecíliának Feri bácsival. Mikor megtudja, hogy unokaöccse annyi tartozás szedett össze, hogy el kell adni a birtokot, ő veszi meg tőle személye felfedése nélkül. Vissza is adja neki, azzal a feltétellel, hogy megállapodik valakinél. Megbízza inasát, hogy derítse ki, van-e valami Tasziló és Marica között, mely újabb komikus szituációkat eredményez. Cecíliánál sokkal komikusabb karakter, és sokkal emberségesebb, szeretetre méltóbb. [Megjegyzés: Ugyanakkor - Cecíliával ellentétben - nincs önálló énekszáma az operettben. (Búbánat)] A buffó: Feri bácsi és Populeszku herceg Feri bácsi olyan, mintha kicsit Szilvia apukája lenne, nagyon szereti a lányt. Igazság szerint szerepe annyiban merül ki, hogy segíti őt, nem sokat kell énekelnie, és karaktere viccesnek egyáltalán nem nevezhető. Populeszku herceg egy igazán vicces karakter. Éltes kora ellenére fülig bele szeret Maricába, és állandóan ostromolja, de Marica nyilvánvalóan nem veszi őt komolyan. Populeszku azonban majdnem végig kitart, és csak akkor tesz le a szép Maricáról, mikor előkerül régi szerelme, Bozsena, és a végére amúgy is belátja, hogy Marica szíve már másé. Neki sem kell sokat énekelnie, de fontos szerepe van a darabban: ő okozza például a bonyodalmat a második felvonás végén, amivel majdnem sikerül elválasztania egymástól a szerelmeseket. Vannak még kisebb szereplők a két darabban, akiket azonban nem lehet párhuzamba vonni egymással, ezért további elemzésbe ezen a területen nem bocsátkoznánk. Konklúziók: A karakterek kapcsán az a meglátásunk, hogy a Marica grófnőben a nézőnek úgymond „utat kell találnia” az egyes szereplők jelleméhez és eldöntenie, hogy azok jók-e vagy rosszak. Míg A csárdáskirálynőben mindenkiről egyértelműen el lehet dönteni, milyen jellem. Egyedül Edwin anyja nevezhető negatív karakternek. Az már teljesen bizonyosan szubjektív, hogy zeneileg kinek melyik operett áll közelebb a szívéhez. Bár a két tenorária a Maricában mindenképpen egyedülálló, és Marica belépőjét sem lehet Szilviáéval egy lapon említeni (az utóbbi javára), ellentétben az Asszony összetör című dallal, ami sokkal megkapóbb, habár nem nagyon illik A csárdáskirálynő történetébe. A szerelmi kettősök csodálatosak mindkét operettben, és A csárdáskirálynő négyesének, a ’Hurrá, hurrá…’-nak igazán nincs párja. Ami a Marica grófnőt mindenképpen A csárdáskirálynő fölé helyezi, az a két finálé, ami vélhetően bárki szívét meghódítja. Az első felvonás fináléja, a Húzd cígány… c. csodálatos áriával kezdődik, majd következik a mulatós dal, utána a jóslós rész, amelyek mind új zenei részek, ellentétben A csárdáskirálynővel, ahol csak egy új dallammal találkozunk az első fináléban (’Szívünk, ha szól…’). A Marica grófnő második felvonása a legszebb dalok részleteiből van összeválogatva, melyek teljesen más szöveget és értelmet kapnak, ahogyan A csárdáskirálynő fináléi is. Ettől olyan különlegesek, de a Marica grófnőét tekinthetnénk inkább a tökéletesnek, az egységesebbnek. Összességében elmondhatjuk, hogy a Marica grófnő mind történetben, mind karakterekben, mind zenében több mint A csárdáskirálynő, de ettől függetlenül, biztosam sokan vannak, akik ez utóbbi operettet szeretik jobban, és ez így van rendjén. Sőt mások meg nem Kálmán Imrét helyezik első helyre, hanem mondjuk Lehár Ferencet, Huszka Jenőt, vagy Johann Strausst esetleg Offenbachot. De ez így van rendjén, különböző emberek vagyunk, különbözik az ízlésünk, de azért jó néha leírni a véleményünket.”
2297 Búbánat 2014-12-31 00:14:49 [Válasz erre: 2295 Búbánat 2014-12-30 16:49:39]
Folytatom az előző lejegyzéstől: „A bonviván: Edwin és Tasziló Edwin egy gazdag úri ficsúr, aki beleszeret egy szép, ámde szegény lányba. Hagyja, hogy szülei befolyásolják döntéseit, de a végén a sarkára áll, és csak elveszi a lányt, hiszen megígérte neki, és szereti. Mást nem igen tudunk meg róla. Tasziló vele szemben megint csak egy összetett jellem. Valamikor gazdag volt a családja, de a pénzüket elmulatták, így apja halála után csak adósságok maradtak. A férfinak ezek után meg kellett tanulnia, milyen a kemény munka, hogy eltartsa a húgát és visszaszerezze a z elkótyavetyélt vagyon egy részét. Egyszerűen kérnie kellene gazdag nagynénje segítségét, de ehelyett úgy dönt, munkával keresi meg a pénzt, ami határozottan szimpatikussá teszi őt a nézők szemében. A munka jó hatással van rá, megismerkedik a ’néppel’, és mindenki megszereti őt, mert jó természete van. Megtudjuk, hogy kicsit hiányzik neki a régi élete, de azért a lehetőségekhez képest jól érzi ott magát. Akkor találkozik először úri társasággal hosszú idő után, mikor a grófnő megjelenik a kíséretével. Rosszul esik neki, hogy mulatni látja őket, ez felszakítja benne a régi fájó sebeket. Ezek után a grófnő még jól meg is alázza a társaság előtt, amit nagyon a szívére vesz, és felmond. Azonban miután a munkára szüksége van, és a grófnő hajlandó bocsánatot kérni tőle, ő úgy dönt, hogy megbocsát, és amúgy is megtetszik neki első látásra a nő – attól függetlenül, ahogy bánik vele. A grófnő közeledését próbálja tudatosan elhárítani, mert nem akarja, hogy azt higgye, a pénze miatt közeledik hozzá. De aztán csak nem bír neki ellenállni, és őszintén kimondja, amit gondol róla, hogy az egész csak álca. A grófnő viselkedése azonban ezek után megváltozik irányába, már nem kacér, hanem kedves, érdeklődő vele szemben, így nem sok kell, és a tiszttartó beleszeret munkaadójába. Amikor Marica az egész társaság előtt hozományvadásznak titulálja és újra megalázza, nem érti, mi történhetett, aztán megtudja, hogy a grófnő olvasta a levelet, és azt is, hogy félreértette a benne foglaltakat. De a nő nem hagyja, hogy kimagyarázza magát, ezért ő is támadni kezd, és azt vágja fejéhez, hogy nincs is szíve. Majd sértetten elvonul, de valójában nem haragszik Maricára, csak mérges rá, amiért olyan hiszékeny. Csak a büszkesége akadályozza meg abban, hogy békülést kezdeményezzen, inkább úgy dönt, ott hagyja a birtokot, mert amúgy sem való ő egy gazdag grófnőhöz. Ha a nagynénje nem bukkan fel, és nem tudatja vele, hogy újra gazdag, sose mert volna újra közeledni Marica felé. Ugyanúgy elmondhatjuk, hogy Edwinhez képest Tasziló sokkal összetettebb jellem, Edwinről szinte semmit nem tudunk meg, míg Taszilóról rengeteg ismeretet szerzünk-kapunk. Edwint a családja úgy irányítja, ahogy akarja, egyetlen önálló dolog, amit tesz, hogy beleszeret valakibe, akibe nem kellene, és majdnem le is mond róla az ésszerűség kedvéért. Taszilót sokkal nagyobb megpróbáltatás éri az életben: apja halálakor szembesül azzal a ténnyel, hogy eladósodtak. A férfi nem a nagynénihez rohan pénzért, hanem elkezd dolgozni, tisztességes ember módjára. Nem hagyja magát irányítani mások által, még a grófnőnek is ellent mer mondani, pedig ő a munkaadója. Ez önfejűségre vall, de ugyanakkor igaza van, mert a grófnő túllő a célon, és ezt később ő is belátja. Edwinnek nem írtak belépőt, önálló dalt. Néha átveszik neki A montmartre-i ibolyából (később: Az ördöglovas) a „Ma önről álmodtam megint” refrénű dalt, de azt akkor sem ebbe az operettbe írták. Énekel három duettet Szilviával, egyet Stázival, és még énekel néhány együttesben, de az önálló dal akkor is nagyon hiányzik. Így nem teljes ez a karakter. Igazából a szerepe annyiban merül ki, hogy fut Szilvia után, és próbál eközben engedelmes gyerek maradni. Ezzel szemben a „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” és a „Hej, cigány…” a két legcsodálatosabb tenor-ária, amit valaha szereztek, semelyik más operettben nincs hasonló. És Tasziló még énekel két duettet is. E mellett el kell játszania egy igen összetett szerepet. (Meglepő az is: nem mondhatja ki azt a szót, hogy „szeretlek’.) Sokkal nagyobb kihívást jelent egy énekes számára, mint Edwin szerepe. A szubrett: Stázi és Liza Stázi grófnőt kiskorától Edwin feleségének szánják, ezért a két gyerek sülve-főve együtt van, mondhatni olyanok, mint a testvérek, nagyon szeretik egymást, de ez nem szerelem. Stáziról Edwinnel énekelt kettőséből megtudjuk, hogy egyetlen vágya, hogy családja legyen, egy szerető férje, és egész életében boldog legyen. Ebből a kettősből is kitűnik, hogy Edwin és Stázi nem egymáshoz valók. Stázi bizonyára nagyon szép nő, mert a nőcsábász Bóninak rögtön megakad rajta a szeme, de hogy mitől szeret bele, mikor eddig teljesen más volt a természete, hát ezt nem érti senki. Bóni hirtelen szerelmes lesz, de most annyira, hogy meg is házasodik, hát ki érti ezt, mindenesetre Stázi tudhatott valamit. Liza szintén grófnő, aki még tanul, tehát nagyon fiatal. Nem tud semmit családja elszegényedéséről. Azt nem tudni, hogy ismerkedik meg Maricával, de vele jön a birtokra, és ott találkozik szeretett bátyjával. Gyönyörű kettősükben boldog gyermekkorukra emlékeznek vissza. Liza még kislány, és azt hiszi, a bátyja tréfából játszik tiszttartót, és a bátyja meghagyja ebben a tévhitben, hogy ne fájjon neki. A végére viszont Liza is megtudja az igazságot és felnőttként viseli, ami dicséretére válik. Lizának első látásra megtetszik Zsupán Kálmán, de a férfi Maricát részesíti előnyben, addig, míg rá nem jön, hogy ő oda sem figyel rá. Viszont Liza sokkal inkább a kedvére való teremtés, jobban hasonlítanak egymásra. Mindkettőjük számára játék az élet, Liza még fiatal és azért nem érti, a Zsupán meg borzasztóan buta. Még jó, hogy ott van nekik Tasziló és Marica, akikre valószínűleg mindig számíthatnak majd. E két lány okozza a bonyodalmakat a primadonna és a bonviván kapcsolatában, ugyanakkor segítenek is azzal, hogy elcsábítják a táncoskomikust (Bóni illetve Zsupán Kálmán), hogy az se álljon a szerelmespár boldogságának útjába. Mindkettő tipikus szubrett-szerep, de nem az a megerőltető fajta; vannak sokkal táncolósabb kettősök, mint itt a ’Te rongyos élet’ (A csárdáskirálynő) vagy a ’Shimmy’ – az utóbbit nem a Marica grófnőbe írta Kálmán, hanem A bajadérba, mégis szinte mindig itt halljuk. [Megjegyzés: 2010-ben, visszakerült eredeti helyére, az Operettszínházban bemutatott Bajadérban, igaz nem egy, hanem már három pár ropta… .Búbánat] A másik négy dal pedig egyáltalán nem nevezhető nehéznek, és táncolni sem kell sokat bennük….” A táncoskomikus: Bóni Kancsiánó gróf és báró Zsupán Kálmán A komika: Cecilia és Bozsena A buffó: Feri bácsi és Populeszku herceg Folytatás következik!
Folytatom az előző lejegyzéstől: „A bonviván: Edwin és Tasziló Edwin egy gazdag úri ficsúr, aki beleszeret egy szép, ámde szegény lányba. Hagyja, hogy szülei befolyásolják döntéseit, de a végén a sarkára áll, és csak elveszi a lányt, hiszen megígérte neki, és szereti. Mást nem igen tudunk meg róla. Tasziló vele szemben megint csak egy összetett jellem. Valamikor gazdag volt a családja, de a pénzüket elmulatták, így apja halála után csak adósságok maradtak. A férfinak ezek után meg kellett tanulnia, milyen a kemény munka, hogy eltartsa a húgát és visszaszerezze a z elkótyavetyélt vagyon egy részét. Egyszerűen kérnie kellene gazdag nagynénje segítségét, de ehelyett úgy dönt, munkával keresi meg a pénzt, ami határozottan szimpatikussá teszi őt a nézők szemében. A munka jó hatással van rá, megismerkedik a ’néppel’, és mindenki megszereti őt, mert jó természete van. Megtudjuk, hogy kicsit hiányzik neki a régi élete, de azért a lehetőségekhez képest jól érzi ott magát. Akkor találkozik először úri társasággal hosszú idő után, mikor a grófnő megjelenik a kíséretével. Rosszul esik neki, hogy mulatni látja őket, ez felszakítja benne a régi fájó sebeket. Ezek után a grófnő még jól meg is alázza a társaság előtt, amit nagyon a szívére vesz, és felmond. Azonban miután a munkára szüksége van, és a grófnő hajlandó bocsánatot kérni tőle, ő úgy dönt, hogy megbocsát, és amúgy is megtetszik neki első látásra a nő – attól függetlenül, ahogy bánik vele. A grófnő közeledését próbálja tudatosan elhárítani, mert nem akarja, hogy azt higgye, a pénze miatt közeledik hozzá. De aztán csak nem bír neki ellenállni, és őszintén kimondja, amit gondol róla, hogy az egész csak álca. A grófnő viselkedése azonban ezek után megváltozik irányába, már nem kacér, hanem kedves, érdeklődő vele szemben, így nem sok kell, és a tiszttartó beleszeret munkaadójába. Amikor Marica az egész társaság előtt hozományvadásznak titulálja és újra megalázza, nem érti, mi történhetett, aztán megtudja, hogy a grófnő olvasta a levelet, és azt is, hogy félreértette a benne foglaltakat. De a nő nem hagyja, hogy kimagyarázza magát, ezért ő is támadni kezd, és azt vágja fejéhez, hogy nincs is szíve. Majd sértetten elvonul, de valójában nem haragszik Maricára, csak mérges rá, amiért olyan hiszékeny. Csak a büszkesége akadályozza meg abban, hogy békülést kezdeményezzen, inkább úgy dönt, ott hagyja a birtokot, mert amúgy sem való ő egy gazdag grófnőhöz. Ha a nagynénje nem bukkan fel, és nem tudatja vele, hogy újra gazdag, sose mert volna újra közeledni Marica felé. Ugyanúgy elmondhatjuk, hogy Edwinhez képest Tasziló sokkal összetettebb jellem, Edwinről szinte semmit nem tudunk meg, míg Taszilóról rengeteg ismeretet szerzünk-kapunk. Edwint a családja úgy irányítja, ahogy akarja, egyetlen önálló dolog, amit tesz, hogy beleszeret valakibe, akibe nem kellene, és majdnem le is mond róla az ésszerűség kedvéért. Taszilót sokkal nagyobb megpróbáltatás éri az életben: apja halálakor szembesül azzal a ténnyel, hogy eladósodtak. A férfi nem a nagynénihez rohan pénzért, hanem elkezd dolgozni, tisztességes ember módjára. Nem hagyja magát irányítani mások által, még a grófnőnek is ellent mer mondani, pedig ő a munkaadója. Ez önfejűségre vall, de ugyanakkor igaza van, mert a grófnő túllő a célon, és ezt később ő is belátja. Edwinnek nem írtak belépőt, önálló dalt. Néha átveszik neki A montmartre-i ibolyából (később: Az ördöglovas) a „Ma önről álmodtam megint” refrénű dalt, de azt akkor sem ebbe az operettbe írták. Énekel három duettet Szilviával, egyet Stázival, és még énekel néhány együttesben, de az önálló dal akkor is nagyon hiányzik. Így nem teljes ez a karakter. Igazából a szerepe annyiban merül ki, hogy fut Szilvia után, és próbál eközben engedelmes gyerek maradni. Ezzel szemben a „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” és a „Hej, cigány…” a két legcsodálatosabb tenor-ária, amit valaha szereztek, semelyik más operettben nincs hasonló. És Tasziló még énekel két duettet is. E mellett el kell játszania egy igen összetett szerepet. (Meglepő az is: nem mondhatja ki azt a szót, hogy „szeretlek’.) Sokkal nagyobb kihívást jelent egy énekes számára, mint Edwin szerepe. A szubrett: Stázi és Liza Stázi grófnőt kiskorától Edwin feleségének szánják, ezért a két gyerek sülve-főve együtt van, mondhatni olyanok, mint a testvérek, nagyon szeretik egymást, de ez nem szerelem. Stáziról Edwinnel énekelt kettőséből megtudjuk, hogy egyetlen vágya, hogy családja legyen, egy szerető férje, és egész életében boldog legyen. Ebből a kettősből is kitűnik, hogy Edwin és Stázi nem egymáshoz valók. Stázi bizonyára nagyon szép nő, mert a nőcsábász Bóninak rögtön megakad rajta a szeme, de hogy mitől szeret bele, mikor eddig teljesen más volt a természete, hát ezt nem érti senki. Bóni hirtelen szerelmes lesz, de most annyira, hogy meg is házasodik, hát ki érti ezt, mindenesetre Stázi tudhatott valamit. Liza szintén grófnő, aki még tanul, tehát nagyon fiatal. Nem tud semmit családja elszegényedéséről. Azt nem tudni, hogy ismerkedik meg Maricával, de vele jön a birtokra, és ott találkozik szeretett bátyjával. Gyönyörű kettősükben boldog gyermekkorukra emlékeznek vissza. Liza még kislány, és azt hiszi, a bátyja tréfából játszik tiszttartót, és a bátyja meghagyja ebben a tévhitben, hogy ne fájjon neki. A végére viszont Liza is megtudja az igazságot és felnőttként viseli, ami dicséretére válik. Lizának első látásra megtetszik Zsupán Kálmán, de a férfi Maricát részesíti előnyben, addig, míg rá nem jön, hogy ő oda sem figyel rá. Viszont Liza sokkal inkább a kedvére való teremtés, jobban hasonlítanak egymásra. Mindkettőjük számára játék az élet, Liza még fiatal és azért nem érti, a Zsupán meg borzasztóan buta. Még jó, hogy ott van nekik Tasziló és Marica, akikre valószínűleg mindig számíthatnak majd. E két lány okozza a bonyodalmakat a primadonna és a bonviván kapcsolatában, ugyanakkor segítenek is azzal, hogy elcsábítják a táncoskomikust (Bóni illetve Zsupán Kálmán), hogy az se álljon a szerelmespár boldogságának útjába. Mindkettő tipikus szubrett-szerep, de nem az a megerőltető fajta; vannak sokkal táncolósabb kettősök, mint itt a ’Te rongyos élet’ (A csárdáskirálynő) vagy a ’Shimmy’ – az utóbbit nem a Marica grófnőbe írta Kálmán, hanem A bajadérba, mégis szinte mindig itt halljuk. [Megjegyzés: 2010-ben, visszakerült eredeti helyére, az Operettszínházban bemutatott Bajadérban, igaz nem egy, hanem már három pár ropta… .Búbánat] A másik négy dal pedig egyáltalán nem nevezhető nehéznek, és táncolni sem kell sokat bennük….” A táncoskomikus: Bóni Kancsiánó gróf és báró Zsupán Kálmán A komika: Cecilia és Bozsena A buffó: Feri bácsi és Populeszku herceg Folytatás következik!
2296 Búbánat 2014-12-30 16:53:39 [Válasz erre: 2295 Búbánat 2014-12-30 16:49:39]
(Több helyen "aki" van írva "akit" helyett - ezek "billentyűzési" problémákból adódtak...)
(Több helyen "aki" van írva "akit" helyett - ezek "billentyűzési" problémákból adódtak...)
2295 Búbánat 2014-12-30 16:49:39
Mintegy nyolc évvel ezelőtt fórumtársammal, „bemaria”-val – aki már jó ideje nem ír ide - sokat polémiáztunk (személyesen is) azon, melyik a jobb, értékesebb Kálmán Imre-operett: A csárdáskirálynő vagy a Marica grófnő? Nem az eredeti partitúrára és az eredeti librettóra fókuszáltunk, mikor – eljátszva a gondolattal - párhuzamot vontunk, vagy inkább különvéleményeket fogalmaztunk meg; az itthon, az ötvenes évektől játszott, ismert produkciók (meg a magyar rádióban felvett zenék-szövegek) voltak a disputa tárgyai: egy kis „mélylélektani” analizálás, a két operett szereplőinek, jellemeinek rajza. Elcsevegtünk arról, hogy számunkra - a cselekményszáluk mentén – az operettek szereplői vajon mennyire hiteles figurák a két szövegkönyvben? Melyikük karakterét érezzük magunkhoz közelebbinek, „ mozgatórugójukat” lélektanilag is motiváltabbnak, s ezáltal A csárdáskirálynő vagy a Marica grófnő tekinthető- e a „komolyabb”, hihetőbb, szerethetőbb történetnek? Ennek a játékos beszélgetés-sorozatnak – egy másik személy bevonásával - egy írásban lefektetett „esszé” lett az eredménye, amit most szöveghűen idemásolok. Elég hosszúra sikeredett, így több részletben írom le. A szubjektumával, gondolatmenetével és „filozófiájával” nem kell egyetérteni, inkább továbbgondolásra érdemes eszmefuttatásnak tekinthető csupán. „Ha megkérdeznénk egy átlagembert, hogy mondjon egy operett komponistát, aki ismer, szinte bizonyos, hogy a többség válasza Kálmán Imre lenne, ahogy ha operettre kérdeznénk rá, A csárdáskirálynő lenne a választ, és esetleg további kérdezésre még a Marica grófnő is eszébe jutna az illetőnek, de ez már nem annyira biztos, az viszont nagyon valószínű, hogy harmadikat már nem tudna mondani. Véleményünk szerint A csárdáskirálynő a legismertebb operett, de a Marica grófnő sem marad el mögötte, és ezt szeretnénk a következőkben bővebben kifejteni. Az összehasonlításnál igyekszünk minden szempontot figyelembe venni, és reméljük érdekes és tanulságos olvasmány lesz mindenki számára. Két olyan operettet hasonlítunk tehát össze, melyeket Kálmán Imre neve fémjelez, ő szerezte hozzájuk azokat a csodálatos dallamokat, amelyek szinte kivétel nélkül világhíresek. Mivel egy operett a librettóval születik, a két történet összehasonlításával kezdenénk. Operettről lévén szó, a történeteknek van valóságalapjuk, de persze képzelt történetek, melyek a legtöbb esetben boldog véget érnek. A csárdáskirálynőnél a kiindulópont egy budapesti mulató, ahol esténként fellép egy fiatal lány, Szilvia. Mindenki belé szerelmes, de főleg Edwin herceg, aki azonban a családja el akar távolítani a lány közeléből alacsony származása miatt. Edwin aláír egy kötelezvényt, hogy 8 héten belül feleségül veszi a lányt, de miután elmegy, Szilviához eljut Edwin eljegyzésének híre, amit a szülei intéznek, és ezért megharagszik a férfira. Mindez egy nap leforgása alatt történik. Ezután azon a bizonyos eljegyzésen Szilvia is megjelenik, és azt hazudja, hozzáment Edwin barátjához, de Edwin néhány szép szava után újra megbocsát neki, de még ugyanaznap este újra megharagszik rá, mivel azt gondolja, Edwin még mindig rangon alulinak tartja magához képest. Mindez megint csak egy nap alatt történik. Majd a harmadik felvonásban az operett régi változata szerint Szilviának azt hazudják, Edwin öngyilkos akar lenni miatta, és ezért Szilvia bevallja érzéseit. A librettó fontosabb momentumai tehát ezek, nincs benne igazi bonyodalom, és a megoldás is enyhén szólva nevetséges. Hiszen, ha a második felvonás végén még azt hiszi Szilvia, hogy Edwin alacsony rangúnak tartja őt magához, akkor mitől változik meg a véleménye a harmadik felvonásra. Ezt nem tudjuk meg. Hát még ha az átírt változatot nézzük, amiben a harmadik felvonás úgy kezdődik, hogy megtudjuk, Szilvia és Edwin már régen kibékültek. Ennyit a nagy fináléról. Míg A csárdáskirálynő első felvonása az orfeumban, második Edwinék otthonában egy bálon, a harmadik meg talán egy hajón játszódik, addig a Marica grófnő cselekményének színhelye a címszereplő birtoka, a történések végig egy helyszínen zajlanak, ahol cigányzenészek játszanak, és végig áthatja a magyaros hangulat az operettet. A grófnő tiszttartója egy álruhás gróf, aki eltitkolva származását nála, birtokán dolgozik, hogy visszaszerezhesse az eltékozolt családi vagyont, és férjhez tudja adni a húgát. A grófnő első találkozásukkor megalázza őt, amit büszke természete nehezen visel, de miután a grófnő képes arra, hogy bocsánatot kérjen, ő megbocsát, mivel a munkára szüksége van. Eltelik egy hónap, amit a grófnő a birtokán tölt, és mivel más férfi nincs a közelében, neki pedig a lételeme a tetszeni vágyás, a tiszttartóval flörtöl. A férfi azonban a grófnő álarca mögé lát, és őszinteségével eléri, hogy a grófnő is a férfit lássa benne, ne az alkalmazottját, és egymásba szeretnek. Azonban a herceg is a grófnő kezére pályázik, és el akarja távolítani mellőle a tiszttartót, amit el is ér egy félreérthető levél megszerzésével. A grófnő azt hiszi, a férfi titokban Lizába szerelmes és neki csak azért tette a szépet, hogy megkaparinthassa a vagyonát. De csak addig tart a grófnő haragja, amíg meg nem tudja, hogy Liza a tiszttartó testvére, ezzel a második felvonás vége a grófnő örömével zárul. A harmadik felvonásban, mikor megtudja, hogy Tasziló egy gróf, és miért vállalt állást nála, már csak rajta múlik kettőjük boldogsága; Tasziló kezdeményezi a békülést, a grófnő elismeri tévedését és boldogan omlanak egymás karjába. „A Marica grófnő története sokkal romantikusabb, sokkal kevésbé banális, és sokkal mélyebb érzelmet hordoz. Ezek alátámasztására szükséges az egyes szereplők jellemének összehasonlítása, amely a tulajdonképpeni lényegét képezi ennek a fejtegetésnek. A primadonna: Szilvia és Marica Szilvia egy szegény lány, aki táncol, énekléssel és csábítással keresi kenyerét: ’Tested- lelked kell nekem, vélem pokolba-mennybe szállsz.’ ; ’Párom csakis az lehet, ki táncban, csókban király.’ – tudhatjuk meg belépőjéből. Szörnyen naiv, és beleszeret az első férfiba, aki szépeket mond neki, és érhetné egy hatalmas csalódás is, de ez egy operett, ezért csak egy kis félreértés miatt csalódik szerelmében, ami a következő találkozáskor tisztázódik; majd megint meginogni látszik, de a végén csak egymásra találnak. Szilviáról ennél többet nem tudunk meg az operett során, naiv, kicsit buta, hiszékeny lány, akinek mégis szerencséje van a szerelemben, és a végén jó házasságot köt. Ezzel szemben Marica egy gazdag grófnő, akit a kérők ostromolnak naphosszat a pénze miatt, de ő mindenkiben a hozományvadászt látja, és szeretné, ha lenne egy valaki, aki nem a pénzéért, hanem önmagáért szereti. Bár belépőjében muzsika lélekgyógyító erejéről énekel, azért megtudjuk belőle mi a grófnő vágya: ’De jó is lenne szerelmes lenni!’ Aztán a birtokán talál egy jóképű intézőt, aki nem úgy táncol, ahogy ő fütyül, aki inkább felmond, minthogy engedelmeskedjen neki. A nő ezt nem szokta meg, mivel eddig ahány férfival találkozott, azok mind bókoltak neki. Majd egy jósnő azt jósolja neki, hogy egy hónapon belül eljön a várva várt szerelem. Még időben belátja, hogy a tiszttartóra nagy szüksége van, és nem restell bocsánatot kérni tőle, amivel másodszorra villantja fel igazi jellemét - a belépője után. Innentől minden színházi néző számára nyilvánvaló, hogy a társaság előtt csak megjátssza magát, hogy ne váljon sebezhetővé, és ne tudják kihasználni őt. A jóslat az egész történetet végigkíséri, de egészen bizonyos, hogy nem azért alakult a cselekmény úgy, ahogy alakult…- ha a jóslat nem hangzik el, Marica otthagyja a birtokot, és akkor vége az operettnek; ezért volt szükség a jóslatra, de ha Marica bármely okból ott maradt volna a birtokon, valószínűleg ugyanez lett volna a történet vége. Eltelik az egy hónap, és Marica rájön, hogy végre találkozott egy olyan férfival, aki megérti azt, ami a szívében, a lelkében lakozik, és egy percig sem jut eszébe, hogy ez a szókimondó, őszinte férfi esetleg a vagyonára pályázhat. Ez biztosan azért érzi így, mert ő másként közeledett hozzá, mint az eddigi kérői – ez következik abból is, hogy a tiszttartó mint alkalmazott van jelen társaságában, ami tovább nehezíti kapcsolatuk bensőségesebb kibontakozását, de végül Marica teremt a férfi számára lehetőséget a közeledésre; Tasziló nagyon tisztességesen viselkedik, és őszinte a grófnőhöz, akinek a szíve megnyílik irányában. A grófnőben ezek után egy világ omlik össze, amikor elolvassa a férfi félreérthető levelét, és nagyon megharagszik rá, és magára is, amiért elhitte, hogy ő más, mint a többi férfi. És bár a pénzt vágja a fejéhez, és azt, hogy hozományvadász, amivel újra megalázza a férfit mindenki előtt, valójában az fáj neki, hogy azt hiszi, ő mást szeret, de büszkesége nem engedi, hogy ezt a szemére vesse, szégyelli magát, amiért hitt a szép szavainak. Azonban amikor kiderül, hogy Liza valójában Tasziló húga, Marica haragja egy csapásra elszáll, és már nem is érdekli annyira a pénz, mivel már biztos benne, hogy a férfi csakis őt szereti - de ekkor még nem tárja fel neki iránta érzett belső, szerelmes érzését. Marica a harmadik felvonásban újabb oldaláról mutatkozik be, bebizonyítja, hogy a szerelem nem vette el az eszét, munkára indul a birtokon - amit egy grófnőről bizonyosan nem feltételeznénk, ami tőle szokatlan és nagy teljesítménynek számít. Már csak a büszkesége tartja vissza attól, hogy maradásra bírja szerelmét, de amikor megtudja, hogy miért állt be dolgozni hozzá, már kész, hogy megtegye az első lépést a békülés felé. Szilviáról nagyon keveset tudunk meg az operettből, de egyértelműen pozitív szereplő, még ha egysíkú is a jelleme. Arról igazán nem tehet, hogy szegény sorsú lány, és csak kihasználja a szépségét és a tehetségét, hogy biztosítsa megélhetését. Szilvia a szépsége, bája, csábereje miatt vonzó a férfiak szemében, Edwin is ezért szeret bele. Marica vele szemben egy nagyon összetett személyiség, nem is egyértelműen pozitív, hiszen van benne egy nagy adag büszkeség, vagy ami még rosszabb: önteltség, beképzeltség, amit magára ölt, hogy a felszín alatt ne sérüljön a lelke. Grófnőként megteheti, hogy azt csináljon, amit akar, és ezt ki is használja. Marica a pénze miatt vonzó a férfiak számára (persze ettől függetlenül biztosan szép nő, hiszen az operettekben mindenki az), de Tasziló azért szeret bele, mert meglátja a lelki szépségét. Egyértelmű, hogy a darab végére Marica megszabadul a felszínességtől, és megmutatja igazi énjét, tehát egy fejlődésen megy keresztül! És akkor nézzük az egészet az előadók szemszögéből. Szilvia szerepe egy fiatal(os), táncolni tudó, nagyon szép énekesnőt kíván meg, akinek prózában nem kell túl sokat adnia, jól kell tudnia kacérkodni, sírni, és játszani a megbántott nőt. A két neki írt dal, és a szerelmi kettősök előadása nem könnyű, inkább erre helyeződik a hangsúly az ő esetében. Ugyanakkor a finálékban nem sok szerep jut neki. Maricának nem kell annyit táncolnia, annál többet énekelnie, a belépő, a duettek, a két finálé, amiben szinte végig énekel és játszik, igazi kihívást jelent egy énekesnő számára. A második felvonás két szerelmi kettőse mellett még ott van a Ringó vállú csengeri violám refrénű dal, ami párosítható a Húzzad csak kivilágos virradatig című dallal A csárdáskirálynőből. Ebbe a dalba folytja bánatát és örömét a primadonna, és mulat a táncoskomikussal és a buffóval a harmadik felvonásban. Színészileg egy elegáns, finom úrhölgyet kell játszani, aki már nem egészen fiatal. El kell hitetnie a nézőkkel a szerep negatív és pozitív oldalát is, hogy az első felvonásban még unszimpatikus legyen, és csak a második felvonásban szerezzék meg őt. Még az is elképzelhető, hogy van akinek Marica végig unszimpatikus maradjon, ellentétben Szilviával, aki szegény és szerelmes és naiv, ezért rögtön elnyeri bárki szimpátiáját.” A bonviván: Edwin és Tasziló A szubrett: Stázi és Liza A táncoskomikus: Bóni Kancsiánó gróf és báró Zsupán Kálmán A komika: Cecilia és Bozsena A buffó: Feri bácsi és Populeszku herceg Folytatás következik!
Mintegy nyolc évvel ezelőtt fórumtársammal, „bemaria”-val – aki már jó ideje nem ír ide - sokat polémiáztunk (személyesen is) azon, melyik a jobb, értékesebb Kálmán Imre-operett: A csárdáskirálynő vagy a Marica grófnő? Nem az eredeti partitúrára és az eredeti librettóra fókuszáltunk, mikor – eljátszva a gondolattal - párhuzamot vontunk, vagy inkább különvéleményeket fogalmaztunk meg; az itthon, az ötvenes évektől játszott, ismert produkciók (meg a magyar rádióban felvett zenék-szövegek) voltak a disputa tárgyai: egy kis „mélylélektani” analizálás, a két operett szereplőinek, jellemeinek rajza. Elcsevegtünk arról, hogy számunkra - a cselekményszáluk mentén – az operettek szereplői vajon mennyire hiteles figurák a két szövegkönyvben? Melyikük karakterét érezzük magunkhoz közelebbinek, „ mozgatórugójukat” lélektanilag is motiváltabbnak, s ezáltal A csárdáskirálynő vagy a Marica grófnő tekinthető- e a „komolyabb”, hihetőbb, szerethetőbb történetnek? Ennek a játékos beszélgetés-sorozatnak – egy másik személy bevonásával - egy írásban lefektetett „esszé” lett az eredménye, amit most szöveghűen idemásolok. Elég hosszúra sikeredett, így több részletben írom le. A szubjektumával, gondolatmenetével és „filozófiájával” nem kell egyetérteni, inkább továbbgondolásra érdemes eszmefuttatásnak tekinthető csupán. „Ha megkérdeznénk egy átlagembert, hogy mondjon egy operett komponistát, aki ismer, szinte bizonyos, hogy a többség válasza Kálmán Imre lenne, ahogy ha operettre kérdeznénk rá, A csárdáskirálynő lenne a választ, és esetleg további kérdezésre még a Marica grófnő is eszébe jutna az illetőnek, de ez már nem annyira biztos, az viszont nagyon valószínű, hogy harmadikat már nem tudna mondani. Véleményünk szerint A csárdáskirálynő a legismertebb operett, de a Marica grófnő sem marad el mögötte, és ezt szeretnénk a következőkben bővebben kifejteni. Az összehasonlításnál igyekszünk minden szempontot figyelembe venni, és reméljük érdekes és tanulságos olvasmány lesz mindenki számára. Két olyan operettet hasonlítunk tehát össze, melyeket Kálmán Imre neve fémjelez, ő szerezte hozzájuk azokat a csodálatos dallamokat, amelyek szinte kivétel nélkül világhíresek. Mivel egy operett a librettóval születik, a két történet összehasonlításával kezdenénk. Operettről lévén szó, a történeteknek van valóságalapjuk, de persze képzelt történetek, melyek a legtöbb esetben boldog véget érnek. A csárdáskirálynőnél a kiindulópont egy budapesti mulató, ahol esténként fellép egy fiatal lány, Szilvia. Mindenki belé szerelmes, de főleg Edwin herceg, aki azonban a családja el akar távolítani a lány közeléből alacsony származása miatt. Edwin aláír egy kötelezvényt, hogy 8 héten belül feleségül veszi a lányt, de miután elmegy, Szilviához eljut Edwin eljegyzésének híre, amit a szülei intéznek, és ezért megharagszik a férfira. Mindez egy nap leforgása alatt történik. Ezután azon a bizonyos eljegyzésen Szilvia is megjelenik, és azt hazudja, hozzáment Edwin barátjához, de Edwin néhány szép szava után újra megbocsát neki, de még ugyanaznap este újra megharagszik rá, mivel azt gondolja, Edwin még mindig rangon alulinak tartja magához képest. Mindez megint csak egy nap alatt történik. Majd a harmadik felvonásban az operett régi változata szerint Szilviának azt hazudják, Edwin öngyilkos akar lenni miatta, és ezért Szilvia bevallja érzéseit. A librettó fontosabb momentumai tehát ezek, nincs benne igazi bonyodalom, és a megoldás is enyhén szólva nevetséges. Hiszen, ha a második felvonás végén még azt hiszi Szilvia, hogy Edwin alacsony rangúnak tartja őt magához, akkor mitől változik meg a véleménye a harmadik felvonásra. Ezt nem tudjuk meg. Hát még ha az átírt változatot nézzük, amiben a harmadik felvonás úgy kezdődik, hogy megtudjuk, Szilvia és Edwin már régen kibékültek. Ennyit a nagy fináléról. Míg A csárdáskirálynő első felvonása az orfeumban, második Edwinék otthonában egy bálon, a harmadik meg talán egy hajón játszódik, addig a Marica grófnő cselekményének színhelye a címszereplő birtoka, a történések végig egy helyszínen zajlanak, ahol cigányzenészek játszanak, és végig áthatja a magyaros hangulat az operettet. A grófnő tiszttartója egy álruhás gróf, aki eltitkolva származását nála, birtokán dolgozik, hogy visszaszerezhesse az eltékozolt családi vagyont, és férjhez tudja adni a húgát. A grófnő első találkozásukkor megalázza őt, amit büszke természete nehezen visel, de miután a grófnő képes arra, hogy bocsánatot kérjen, ő megbocsát, mivel a munkára szüksége van. Eltelik egy hónap, amit a grófnő a birtokán tölt, és mivel más férfi nincs a közelében, neki pedig a lételeme a tetszeni vágyás, a tiszttartóval flörtöl. A férfi azonban a grófnő álarca mögé lát, és őszinteségével eléri, hogy a grófnő is a férfit lássa benne, ne az alkalmazottját, és egymásba szeretnek. Azonban a herceg is a grófnő kezére pályázik, és el akarja távolítani mellőle a tiszttartót, amit el is ér egy félreérthető levél megszerzésével. A grófnő azt hiszi, a férfi titokban Lizába szerelmes és neki csak azért tette a szépet, hogy megkaparinthassa a vagyonát. De csak addig tart a grófnő haragja, amíg meg nem tudja, hogy Liza a tiszttartó testvére, ezzel a második felvonás vége a grófnő örömével zárul. A harmadik felvonásban, mikor megtudja, hogy Tasziló egy gróf, és miért vállalt állást nála, már csak rajta múlik kettőjük boldogsága; Tasziló kezdeményezi a békülést, a grófnő elismeri tévedését és boldogan omlanak egymás karjába. „A Marica grófnő története sokkal romantikusabb, sokkal kevésbé banális, és sokkal mélyebb érzelmet hordoz. Ezek alátámasztására szükséges az egyes szereplők jellemének összehasonlítása, amely a tulajdonképpeni lényegét képezi ennek a fejtegetésnek. A primadonna: Szilvia és Marica Szilvia egy szegény lány, aki táncol, énekléssel és csábítással keresi kenyerét: ’Tested- lelked kell nekem, vélem pokolba-mennybe szállsz.’ ; ’Párom csakis az lehet, ki táncban, csókban király.’ – tudhatjuk meg belépőjéből. Szörnyen naiv, és beleszeret az első férfiba, aki szépeket mond neki, és érhetné egy hatalmas csalódás is, de ez egy operett, ezért csak egy kis félreértés miatt csalódik szerelmében, ami a következő találkozáskor tisztázódik; majd megint meginogni látszik, de a végén csak egymásra találnak. Szilviáról ennél többet nem tudunk meg az operett során, naiv, kicsit buta, hiszékeny lány, akinek mégis szerencséje van a szerelemben, és a végén jó házasságot köt. Ezzel szemben Marica egy gazdag grófnő, akit a kérők ostromolnak naphosszat a pénze miatt, de ő mindenkiben a hozományvadászt látja, és szeretné, ha lenne egy valaki, aki nem a pénzéért, hanem önmagáért szereti. Bár belépőjében muzsika lélekgyógyító erejéről énekel, azért megtudjuk belőle mi a grófnő vágya: ’De jó is lenne szerelmes lenni!’ Aztán a birtokán talál egy jóképű intézőt, aki nem úgy táncol, ahogy ő fütyül, aki inkább felmond, minthogy engedelmeskedjen neki. A nő ezt nem szokta meg, mivel eddig ahány férfival találkozott, azok mind bókoltak neki. Majd egy jósnő azt jósolja neki, hogy egy hónapon belül eljön a várva várt szerelem. Még időben belátja, hogy a tiszttartóra nagy szüksége van, és nem restell bocsánatot kérni tőle, amivel másodszorra villantja fel igazi jellemét - a belépője után. Innentől minden színházi néző számára nyilvánvaló, hogy a társaság előtt csak megjátssza magát, hogy ne váljon sebezhetővé, és ne tudják kihasználni őt. A jóslat az egész történetet végigkíséri, de egészen bizonyos, hogy nem azért alakult a cselekmény úgy, ahogy alakult…- ha a jóslat nem hangzik el, Marica otthagyja a birtokot, és akkor vége az operettnek; ezért volt szükség a jóslatra, de ha Marica bármely okból ott maradt volna a birtokon, valószínűleg ugyanez lett volna a történet vége. Eltelik az egy hónap, és Marica rájön, hogy végre találkozott egy olyan férfival, aki megérti azt, ami a szívében, a lelkében lakozik, és egy percig sem jut eszébe, hogy ez a szókimondó, őszinte férfi esetleg a vagyonára pályázhat. Ez biztosan azért érzi így, mert ő másként közeledett hozzá, mint az eddigi kérői – ez következik abból is, hogy a tiszttartó mint alkalmazott van jelen társaságában, ami tovább nehezíti kapcsolatuk bensőségesebb kibontakozását, de végül Marica teremt a férfi számára lehetőséget a közeledésre; Tasziló nagyon tisztességesen viselkedik, és őszinte a grófnőhöz, akinek a szíve megnyílik irányában. A grófnőben ezek után egy világ omlik össze, amikor elolvassa a férfi félreérthető levelét, és nagyon megharagszik rá, és magára is, amiért elhitte, hogy ő más, mint a többi férfi. És bár a pénzt vágja a fejéhez, és azt, hogy hozományvadász, amivel újra megalázza a férfit mindenki előtt, valójában az fáj neki, hogy azt hiszi, ő mást szeret, de büszkesége nem engedi, hogy ezt a szemére vesse, szégyelli magát, amiért hitt a szép szavainak. Azonban amikor kiderül, hogy Liza valójában Tasziló húga, Marica haragja egy csapásra elszáll, és már nem is érdekli annyira a pénz, mivel már biztos benne, hogy a férfi csakis őt szereti - de ekkor még nem tárja fel neki iránta érzett belső, szerelmes érzését. Marica a harmadik felvonásban újabb oldaláról mutatkozik be, bebizonyítja, hogy a szerelem nem vette el az eszét, munkára indul a birtokon - amit egy grófnőről bizonyosan nem feltételeznénk, ami tőle szokatlan és nagy teljesítménynek számít. Már csak a büszkesége tartja vissza attól, hogy maradásra bírja szerelmét, de amikor megtudja, hogy miért állt be dolgozni hozzá, már kész, hogy megtegye az első lépést a békülés felé. Szilviáról nagyon keveset tudunk meg az operettből, de egyértelműen pozitív szereplő, még ha egysíkú is a jelleme. Arról igazán nem tehet, hogy szegény sorsú lány, és csak kihasználja a szépségét és a tehetségét, hogy biztosítsa megélhetését. Szilvia a szépsége, bája, csábereje miatt vonzó a férfiak szemében, Edwin is ezért szeret bele. Marica vele szemben egy nagyon összetett személyiség, nem is egyértelműen pozitív, hiszen van benne egy nagy adag büszkeség, vagy ami még rosszabb: önteltség, beképzeltség, amit magára ölt, hogy a felszín alatt ne sérüljön a lelke. Grófnőként megteheti, hogy azt csináljon, amit akar, és ezt ki is használja. Marica a pénze miatt vonzó a férfiak számára (persze ettől függetlenül biztosan szép nő, hiszen az operettekben mindenki az), de Tasziló azért szeret bele, mert meglátja a lelki szépségét. Egyértelmű, hogy a darab végére Marica megszabadul a felszínességtől, és megmutatja igazi énjét, tehát egy fejlődésen megy keresztül! És akkor nézzük az egészet az előadók szemszögéből. Szilvia szerepe egy fiatal(os), táncolni tudó, nagyon szép énekesnőt kíván meg, akinek prózában nem kell túl sokat adnia, jól kell tudnia kacérkodni, sírni, és játszani a megbántott nőt. A két neki írt dal, és a szerelmi kettősök előadása nem könnyű, inkább erre helyeződik a hangsúly az ő esetében. Ugyanakkor a finálékban nem sok szerep jut neki. Maricának nem kell annyit táncolnia, annál többet énekelnie, a belépő, a duettek, a két finálé, amiben szinte végig énekel és játszik, igazi kihívást jelent egy énekesnő számára. A második felvonás két szerelmi kettőse mellett még ott van a Ringó vállú csengeri violám refrénű dal, ami párosítható a Húzzad csak kivilágos virradatig című dallal A csárdáskirálynőből. Ebbe a dalba folytja bánatát és örömét a primadonna, és mulat a táncoskomikussal és a buffóval a harmadik felvonásban. Színészileg egy elegáns, finom úrhölgyet kell játszani, aki már nem egészen fiatal. El kell hitetnie a nézőkkel a szerep negatív és pozitív oldalát is, hogy az első felvonásban még unszimpatikus legyen, és csak a második felvonásban szerezzék meg őt. Még az is elképzelhető, hogy van akinek Marica végig unszimpatikus maradjon, ellentétben Szilviával, aki szegény és szerelmes és naiv, ezért rögtön elnyeri bárki szimpátiáját.” A bonviván: Edwin és Tasziló A szubrett: Stázi és Liza A táncoskomikus: Bóni Kancsiánó gróf és báró Zsupán Kálmán A komika: Cecilia és Bozsena A buffó: Feri bácsi és Populeszku herceg Folytatás következik!
2294 Haandel 2014-12-30 14:36:57 [Válasz erre: 2293 Búbánat 2014-12-30 12:09:29]
[url]http://www.wienersymphoniker.at/konzert/pid/000000e9h5850001b651;Programm[/url] (20. April 2014)
[url]http://www.wienersymphoniker.at/konzert/pid/000000e9h5850001b651;Programm[/url] (20. April 2014)
2293 Búbánat 2014-12-30 12:09:29
Az ARTE televíziós csatornán láthatjuk ma: 18.10 - 19.10 Operettest Bécsben ARTE zeigt einen in vielerlei Hinsicht besonderen Operettenabend in der österreichischen Hauptstadt: Die australische Dirigentin Simone Young führt die Wiener Symphoniker durch ein abwechslungsreiches Programm. Ihr zur Seite steht der gefragte Heldentenor Johan Botha. Der südafrikanisch-österreichische Opernsänger singt "Als flotter Geist" aus dem "Zigeunerbaron" von Johann Strauß, "Freunde, das Leben ist lebenswert" aus "Giuditta" und "Dein ist mein ganzes Herz" aus dem "Land des Lächelns" von Franz Lehár. Auf dem Spielplan stehen außerdem die Ouvertüren zu Franz Schuberts "Die Freunde von Salamanca", zu "Die lustigen Weiber von Windsor" von Otto Nicolai, sowie jene zum "Opernball" von Richard Heuberger. Passend zum Spielort des Konzerts geben die Wiener Symphoniker außerdem die Ouvertüre zu "Ein Morgen, ein Mittag und ein Abend in Wien" des Komponisten Franz von Suppé. Das Konzerthaus des Wiener Musikvereins kann bereits auf eine lange Geschichte zurückblicken: Seit über hundert Jahren werden im großen goldenen Musikvereinssaal Konzerte dargeboten. Der im klassizistischen Stil erbaute Ort der Hochkultur genießt ein hohes Ansehen - seit der feierlichen Eröffnung im Jahr 1870 wird stets die großartige Akustik des Saals hervorgehoben. Weltweite Beachtung findet das Neujahrskonzert der Wiener Philharmoniker, welches jedes Jahr von einem aus der ganzen Welt angereisten Publikum gewürdigt wird. In jeder Saison wurden und werden zahlreiche Komponisten von weltberühmten Dirigenten und Musikern interpretiert. Internationale Beachtung findet ebenfalls das jährlich gegebene Traditionskonzert "Frühling in Wien". Dieses abwechslungsreiche Programm wird von der Regisseurin Agnes Meth in stimmigen Bildern arrangiert.
Az ARTE televíziós csatornán láthatjuk ma: 18.10 - 19.10 Operettest Bécsben ARTE zeigt einen in vielerlei Hinsicht besonderen Operettenabend in der österreichischen Hauptstadt: Die australische Dirigentin Simone Young führt die Wiener Symphoniker durch ein abwechslungsreiches Programm. Ihr zur Seite steht der gefragte Heldentenor Johan Botha. Der südafrikanisch-österreichische Opernsänger singt "Als flotter Geist" aus dem "Zigeunerbaron" von Johann Strauß, "Freunde, das Leben ist lebenswert" aus "Giuditta" und "Dein ist mein ganzes Herz" aus dem "Land des Lächelns" von Franz Lehár. Auf dem Spielplan stehen außerdem die Ouvertüren zu Franz Schuberts "Die Freunde von Salamanca", zu "Die lustigen Weiber von Windsor" von Otto Nicolai, sowie jene zum "Opernball" von Richard Heuberger. Passend zum Spielort des Konzerts geben die Wiener Symphoniker außerdem die Ouvertüre zu "Ein Morgen, ein Mittag und ein Abend in Wien" des Komponisten Franz von Suppé. Das Konzerthaus des Wiener Musikvereins kann bereits auf eine lange Geschichte zurückblicken: Seit über hundert Jahren werden im großen goldenen Musikvereinssaal Konzerte dargeboten. Der im klassizistischen Stil erbaute Ort der Hochkultur genießt ein hohes Ansehen - seit der feierlichen Eröffnung im Jahr 1870 wird stets die großartige Akustik des Saals hervorgehoben. Weltweite Beachtung findet das Neujahrskonzert der Wiener Philharmoniker, welches jedes Jahr von einem aus der ganzen Welt angereisten Publikum gewürdigt wird. In jeder Saison wurden und werden zahlreiche Komponisten von weltberühmten Dirigenten und Musikern interpretiert. Internationale Beachtung findet ebenfalls das jährlich gegebene Traditionskonzert "Frühling in Wien". Dieses abwechslungsreiche Programm wird von der Regisseurin Agnes Meth in stimmigen Bildern arrangiert.
2292 Búbánat 2014-12-30 11:27:20 [Válasz erre: 2291 telramund 2014-12-29 18:10:14]
Tökéletesen egyetértek Veled!
Tökéletesen egyetértek Veled!
2291 telramund 2014-12-29 18:10:14
Pocsék egy film.Az merev Anna Moffoval.Az osztrákoknak, nyugat-németeknek(1968) elég volt Házy Erzsébet akár a Cigánybáró,akár a Marica grófnő filmre gondolok,csak Szinetárnak nem volt elég jó. Nem is volt, nemzetközi sikere.Az említett filmeket pedig a mai napig adják a tv-k német nyelvterületen . De az is igaz,hogy Házy német filjeit még egy magyar csatorna sem vetítette.Senkinek nem jutott eszébe megvenni egyéb szutykok helyett!
Pocsék egy film.Az merev Anna Moffoval.Az osztrákoknak, nyugat-németeknek(1968) elég volt Házy Erzsébet akár a Cigánybáró,akár a Marica grófnő filmre gondolok,csak Szinetárnak nem volt elég jó. Nem is volt, nemzetközi sikere.Az említett filmeket pedig a mai napig adják a tv-k német nyelvterületen . De az is igaz,hogy Házy német filjeit még egy magyar csatorna sem vetítette.Senkinek nem jutott eszébe megvenni egyéb szutykok helyett!
2290 Búbánat 2014-12-29 10:59:40
Úgy látszik, most a Csárdáskirálynő van "terepen" a tévében. A Duna World csatornán este 8 órától Szinetár Miklós rendezte zenés játékfilmet láthatjuk újra, a főbb szerepekben: Anna Moffo, Kare Schönlöck, René Kollo, Psota Irén, Latinovits Zoltán, Mensáros László, Németh Sándor, Huszti Péter (100 perc)
Úgy látszik, most a Csárdáskirálynő van "terepen" a tévében. A Duna World csatornán este 8 órától Szinetár Miklós rendezte zenés játékfilmet láthatjuk újra, a főbb szerepekben: Anna Moffo, Kare Schönlöck, René Kollo, Psota Irén, Latinovits Zoltán, Mensáros László, Németh Sándor, Huszti Péter (100 perc)
2289 Búbánat 2014-12-29 10:52:25 [Válasz erre: 2287 Búbánat 2014-12-28 10:58:39]
Unitel Classica csatorna megismétli a tegnapi koncertközvetítést ma 12.15 és 14.15 óra között.
Unitel Classica csatorna megismétli a tegnapi koncertközvetítést ma 12.15 és 14.15 óra között.
2288 Búbánat 2014-12-28 14:25:23 [Válasz erre: 2287 Búbánat 2014-12-28 10:58:39]
[url] http://operetta-research-center.org/csardasfurstin-anna-netrebko-juan-diego-florez-christian-thielemann/; Előzetes [/url]
[url] http://operetta-research-center.org/csardasfurstin-anna-netrebko-juan-diego-florez-christian-thielemann/; Előzetes [/url]
2287 Búbánat 2014-12-28 10:58:39 [Válasz erre: 2286 Haandel 2014-12-28 09:04:59]
Live aus Dresden: Silvesterkonzert - Die Csárdásfürstin So 28.12. 22:00 - 00:00 Unitel Classica TV Konzert, 120 Min. • Erinnerung aktivieren • Sendung in Kalender eintragen Aus der Semperoper Dresden. Anna Netrebko (Sylva Varescu), Juan Diego Flórez (Edwin Ronald von und zu Lippert-Weylersheim), Christina Landshamer (Komtesse Stasi), Pavol Breslik (Graf Boni Káncsiánu), Sächsischer Staatsopernchor, Staatskapelle Dresden, Leitung: Christian Thielemann. Das Silvesterkonzert der Staatskapelle mit ihrem Chefdirigenten hat sich zu einer kleinen, feinen Tradition entwickelt. Zum fünften Mal in Folge lassen er und seine Musiker das alte Jahr schwungvoll ausklingen, diesmal mit Emmerich Kálmáns beliebter Operette 'Die Csárdásfürstin'. (Senderinfo)
Live aus Dresden: Silvesterkonzert - Die Csárdásfürstin So 28.12. 22:00 - 00:00 Unitel Classica TV Konzert, 120 Min. • Erinnerung aktivieren • Sendung in Kalender eintragen Aus der Semperoper Dresden. Anna Netrebko (Sylva Varescu), Juan Diego Flórez (Edwin Ronald von und zu Lippert-Weylersheim), Christina Landshamer (Komtesse Stasi), Pavol Breslik (Graf Boni Káncsiánu), Sächsischer Staatsopernchor, Staatskapelle Dresden, Leitung: Christian Thielemann. Das Silvesterkonzert der Staatskapelle mit ihrem Chefdirigenten hat sich zu einer kleinen, feinen Tradition entwickelt. Zum fünften Mal in Folge lassen er und seine Musiker das alte Jahr schwungvoll ausklingen, diesmal mit Emmerich Kálmáns beliebter Operette 'Die Csárdásfürstin'. (Senderinfo)
2286 Haandel 2014-12-28 09:04:59
[url]http://www.staatskapelle-dresden.de/index.php?id=57289;Emmerich Kálmán: »Die Csárdásfürstin«[/url] 28.12.2014 | 22:00 | ZDF / ZDF HD (Astra 19.2°E, kódolatlan) Dec. 29, 2014 | 8 p.m. | [url]http://www.medici.tv/#!/new-years-eve-concert-staatskapelle-dresden-anna-netrebko-juan-diego-florez; medici.tv[/url] Christian Thielemann DIRIGENT Anna Netrebko SYLVA VARESCU Juan Diego Flórez EDWIN RONALD VON UND ZU LIPPERT-WEYLERSHEIM Christina Landshamer KOMTESSE STASI Pavol Breslik GRAF BONI KÁNCSIÁNU Sebastian Wartig FERI VON KEREKES Bernd Zettisch FÜRST LEOPOLD MARIA VON UND ZU LIPPERT-WEYLERSHEIM Sächsischer Staatsopernchor Dresden [url]http://www.staatskapelle-dresden.de/fileadmin/home/pdf/proghefte/2014_15/Sonderkonzert_Silvester_2014.pdf;Programmheft[/url]
[url]http://www.staatskapelle-dresden.de/index.php?id=57289;Emmerich Kálmán: »Die Csárdásfürstin«[/url] 28.12.2014 | 22:00 | ZDF / ZDF HD (Astra 19.2°E, kódolatlan) Dec. 29, 2014 | 8 p.m. | [url]http://www.medici.tv/#!/new-years-eve-concert-staatskapelle-dresden-anna-netrebko-juan-diego-florez; medici.tv[/url] Christian Thielemann DIRIGENT Anna Netrebko SYLVA VARESCU Juan Diego Flórez EDWIN RONALD VON UND ZU LIPPERT-WEYLERSHEIM Christina Landshamer KOMTESSE STASI Pavol Breslik GRAF BONI KÁNCSIÁNU Sebastian Wartig FERI VON KEREKES Bernd Zettisch FÜRST LEOPOLD MARIA VON UND ZU LIPPERT-WEYLERSHEIM Sächsischer Staatsopernchor Dresden [url]http://www.staatskapelle-dresden.de/fileadmin/home/pdf/proghefte/2014_15/Sonderkonzert_Silvester_2014.pdf;Programmheft[/url]
2285 Haandel 2014-12-27 09:00:40
Temas de música - [url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/temas-de-musica/temas-musica-hungria-apocalipsis-cantabile-capitulo-7-22-11-14/2870603/;Hungría: un Apocalipsis cantabile.[/url] Capítulo 7º 22/11/2014 | Radio Clásica Hangtár ( → Reproducir / Descargar audio) Lehár y Kálmán: estos dos compositores húngaros destacaron en el género de la opereta en su “especialidad vienesa”. La opereta es en este caso celebración de la persistencia del Antiguo Régimen. Entre el estreno de Amor gitano (Lehár, 1910) y el de la versión definitiva de El país de las sonrisas (1929) han transcurrido dos décadas en las que se ha acentuado el Apocalipsis húngaro. Opereta: F. Lehár, Imre Kálmán. LEHÁR: Zigeunerliebe (selec.) 1910. Soli, Coro y Orq. de la Radio de Hamburgo. Dir.: W. Stephan. KÁLMÁN: Der Zigeunerprimas (selec.) 1912. Soli, Coro y Orq. de la Radio de Colonia. Dir.: F. Marszalek. KÁLMÁN: Gräfin Mariza. 1924. Soli, RIAS: Hunterhaltungsorchester de Berlín dir por Hans Carste. LEHÁR: Der Land des Lächelns. 1923 / 1929. E. Schwarzkopf, N. Gedda, E. Kunz, E. Loose, O. Kraus, O. Philharmonia. Dir.: O. Ackermann. [url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/temas-de-musica/;Capítulo 1º- Capítulo 10º[/url] (01/11/2014 -30/11/2014)
Temas de música - [url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/temas-de-musica/temas-musica-hungria-apocalipsis-cantabile-capitulo-7-22-11-14/2870603/;Hungría: un Apocalipsis cantabile.[/url] Capítulo 7º 22/11/2014 | Radio Clásica Hangtár ( → Reproducir / Descargar audio) Lehár y Kálmán: estos dos compositores húngaros destacaron en el género de la opereta en su “especialidad vienesa”. La opereta es en este caso celebración de la persistencia del Antiguo Régimen. Entre el estreno de Amor gitano (Lehár, 1910) y el de la versión definitiva de El país de las sonrisas (1929) han transcurrido dos décadas en las que se ha acentuado el Apocalipsis húngaro. Opereta: F. Lehár, Imre Kálmán. LEHÁR: Zigeunerliebe (selec.) 1910. Soli, Coro y Orq. de la Radio de Hamburgo. Dir.: W. Stephan. KÁLMÁN: Der Zigeunerprimas (selec.) 1912. Soli, Coro y Orq. de la Radio de Colonia. Dir.: F. Marszalek. KÁLMÁN: Gräfin Mariza. 1924. Soli, RIAS: Hunterhaltungsorchester de Berlín dir por Hans Carste. LEHÁR: Der Land des Lächelns. 1923 / 1929. E. Schwarzkopf, N. Gedda, E. Kunz, E. Loose, O. Kraus, O. Philharmonia. Dir.: O. Ackermann. [url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/temas-de-musica/;Capítulo 1º- Capítulo 10º[/url] (01/11/2014 -30/11/2014)
2284 Búbánat 2014-12-26 17:21:36 [Válasz erre: 2283 Haandel 2014-12-26 13:54:07]
Köszönöm, megpróbálkozom a Hangtárat igénybe venni!
Köszönöm, megpróbálkozom a Hangtárat igénybe venni!
2283 Haandel 2014-12-26 13:54:07 [Válasz erre: 2282 Búbánat 2014-12-26 12:18:39]
[url]http://oe1.orf.at/programm;Ö1 Webradio[/url] → Live [url]http://oe1.orf.at/konsole?show=live;Live[/url] Ö1 Hangtár → 7 Tage Ö1
[url]http://oe1.orf.at/programm;Ö1 Webradio[/url] → Live [url]http://oe1.orf.at/konsole?show=live;Live[/url] Ö1 Hangtár → 7 Tage Ö1
2282 Búbánat 2014-12-26 12:18:39 [Válasz erre: 2281 Haandel 2014-12-26 09:07:45]
Sajnos, az ORF csatornákat nem tudom venni, így marad nekem Huszka Bob hercege (Keleti Márton színes magyar operettfilmje) a Duna TV-ben, 14.55-16.20 között...
Sajnos, az ORF csatornákat nem tudom venni, így marad nekem Huszka Bob hercege (Keleti Márton színes magyar operettfilmje) a Duna TV-ben, 14.55-16.20 között...
2281 Haandel 2014-12-26 09:07:45
"Tenorissimo": [url]http://oe1.orf.at/programm/392910;Jonas Kaufmann, Piotr Beczala und Klaus Florian Vogt im Reich der Operette.[/url] Freitag 26. Dezember 2014 | 15:05 – 16:00 | Ö1 Ausschnitte aus Operetten von Franz Lehár, Richard Tauber, Robert Stolz, Eduard Künneke, Paul Abraham, u.a.
"Tenorissimo": [url]http://oe1.orf.at/programm/392910;Jonas Kaufmann, Piotr Beczala und Klaus Florian Vogt im Reich der Operette.[/url] Freitag 26. Dezember 2014 | 15:05 – 16:00 | Ö1 Ausschnitte aus Operetten von Franz Lehár, Richard Tauber, Robert Stolz, Eduard Künneke, Paul Abraham, u.a.
2280 Búbánat 2014-12-23 22:01:33
Gyász [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=artist&szId=141; Elhunyt Magasházy István színművész, az Operettszínház társulatának tagja. [/url] „Magasházy István színművész életének 67. évében rövid, súlyos betegség után december 19-én hunyt el - olvasható az Operettszínház közleményében. Magasházy István 1948. május 20-án született. 1969-től az Állami Déryné Színházban játszott, operatanulmányait 1970-ben fejezte be. 1975-től haláláig az operettszínház társulatának tagja volt. Novemberben még színpadra állt a teátrum két nagysikerű előadásában, a Csókos asszony tűzoltó- és a Cirkuszhercegnő komornyikszerepében. Mint írták, "soha nem főszerepeket alakított, a szó klasszikus értelmében vett igazi epizodista volt. Nem vágyott többre, alázattal, mélységes tisztelettel és szeretettel szolgálta a számára oly szent színházat". A Budapesti Operettszínház Magasházy Istvánt saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Forrás: Kultúrport.hu; Operett.hu; MTI
Gyász [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=artist&szId=141; Elhunyt Magasházy István színművész, az Operettszínház társulatának tagja. [/url] „Magasházy István színművész életének 67. évében rövid, súlyos betegség után december 19-én hunyt el - olvasható az Operettszínház közleményében. Magasházy István 1948. május 20-án született. 1969-től az Állami Déryné Színházban játszott, operatanulmányait 1970-ben fejezte be. 1975-től haláláig az operettszínház társulatának tagja volt. Novemberben még színpadra állt a teátrum két nagysikerű előadásában, a Csókos asszony tűzoltó- és a Cirkuszhercegnő komornyikszerepében. Mint írták, "soha nem főszerepeket alakított, a szó klasszikus értelmében vett igazi epizodista volt. Nem vágyott többre, alázattal, mélységes tisztelettel és szeretettel szolgálta a számára oly szent színházat". A Budapesti Operettszínház Magasházy Istvánt saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Forrás: Kultúrport.hu; Operett.hu; MTI
2279 Búbánat 2014-12-21 15:18:50
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/58723-a-vig-ozvegy-szegeden-rendezett-tasnadi-csaba; A VÍG ÖZVEGY - SZEGEDEN RENDEZETT TASNÁDI CSABA [/url] www.szinhaz.hu, 2014. december 14. vasárnap, 10:02 A víg özvegy című nagyoperettet mutatta be december 12-én a Szegedi Nemzeti Színház. Tasnádi Csaba A víg özvegy kapcsán úgy fogalmazott: „A zene úgy jó, ahogy van. Nem hiába maradt fenn ennyi éven át. A dalok ugyanúgy szólnak hozzánk, ugyanolyan érzéseket bizsergetnek meg bennünk. Ennek titkát tiszteletben kell tartani és meg lehet fejteni” A bemutató előtt a Jászai-díjas rendező a Tiszatáj online-nak adott interjúban beszélt arról is, hogy Lehár Ferencműve a nagy klasszikusokhoz hasonló témát boncolgat. „Nagyon kevés olyan örök témát morzsolgat a művészet, amelyre nem találja a megoldást: ilyenek a szerelem, a barátság, és ezek fogalmi társai. Minden alkotót és embert foglalkoztatnak, és ha ügyesen vannak megírva – nemcsak a Lehár-zenére gondolok, amely fantasztikus slágereket tartalmaz, hanem a szívhez szóló szövegkönyvre is – a néző eljátszik a gondolattal, hogy mi történik, ha kimarad egy kapcsolatban húsz év, de a szerelem töretlen, és megtalálja magának az utat, hogy kiteljesedjék. Ezt a művet nem akarom összehasonlítani Márquez: Szerelem a kolera idején című könyvével, de nagyon érdekes, hogy abban több mint hatvan évet várnak a beteljesülésre.” Tasnádi úgy véli, A víg özvegy népszerűsége többek közt abban rejlik, hogy egy általános és egyben örök kérdést boncolgat: a férfi-nő kapcsolatot. Teszi ezt olyan módón, hogy az ember elhiggye - hacsak az előadás idejére is - hogy létezik örök szerelem. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy az előadás szecessziós jelmezeivel és díszleteivel is a klasszikus operetthez nyúltak vissza. Tudatosan nem aktualizálták, modernizálták a történetet sem.” Krámer György koreográfiái is az időtálló nagyoperetteket idézik. A koreográfus az interjúban elmondta, nagyon gördülékeny volt a munka a szegedi tánckarral, emellett A víg özvegy partitúrája is nagyban megkönnyítette a munkáját. „…a kottából világosan lehetett tudni, hogy walzert, polkát, csárdást kell-e belekomponálni. Ezek tájékoztató jellegűek voltak számomra azt illetően, hogy miből is lehet meríteni” – mondta Krámer György, és beszélt arról is, hogy alkalmazott koreográfusként mindig arra törekszik, hogy a rendezői szándékot tartsa szem előtt, természetesen a darab értelmezés mellett. „Ez a kettő szépen kiadja számomra azokat a koordinátákat, melyek alapján megtervezem a koreográfiát” – foglalta össze.
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/58723-a-vig-ozvegy-szegeden-rendezett-tasnadi-csaba; A VÍG ÖZVEGY - SZEGEDEN RENDEZETT TASNÁDI CSABA [/url] www.szinhaz.hu, 2014. december 14. vasárnap, 10:02 A víg özvegy című nagyoperettet mutatta be december 12-én a Szegedi Nemzeti Színház. Tasnádi Csaba A víg özvegy kapcsán úgy fogalmazott: „A zene úgy jó, ahogy van. Nem hiába maradt fenn ennyi éven át. A dalok ugyanúgy szólnak hozzánk, ugyanolyan érzéseket bizsergetnek meg bennünk. Ennek titkát tiszteletben kell tartani és meg lehet fejteni” A bemutató előtt a Jászai-díjas rendező a Tiszatáj online-nak adott interjúban beszélt arról is, hogy Lehár Ferencműve a nagy klasszikusokhoz hasonló témát boncolgat. „Nagyon kevés olyan örök témát morzsolgat a művészet, amelyre nem találja a megoldást: ilyenek a szerelem, a barátság, és ezek fogalmi társai. Minden alkotót és embert foglalkoztatnak, és ha ügyesen vannak megírva – nemcsak a Lehár-zenére gondolok, amely fantasztikus slágereket tartalmaz, hanem a szívhez szóló szövegkönyvre is – a néző eljátszik a gondolattal, hogy mi történik, ha kimarad egy kapcsolatban húsz év, de a szerelem töretlen, és megtalálja magának az utat, hogy kiteljesedjék. Ezt a művet nem akarom összehasonlítani Márquez: Szerelem a kolera idején című könyvével, de nagyon érdekes, hogy abban több mint hatvan évet várnak a beteljesülésre.” Tasnádi úgy véli, A víg özvegy népszerűsége többek közt abban rejlik, hogy egy általános és egyben örök kérdést boncolgat: a férfi-nő kapcsolatot. Teszi ezt olyan módón, hogy az ember elhiggye - hacsak az előadás idejére is - hogy létezik örök szerelem. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy az előadás szecessziós jelmezeivel és díszleteivel is a klasszikus operetthez nyúltak vissza. Tudatosan nem aktualizálták, modernizálták a történetet sem.” Krámer György koreográfiái is az időtálló nagyoperetteket idézik. A koreográfus az interjúban elmondta, nagyon gördülékeny volt a munka a szegedi tánckarral, emellett A víg özvegy partitúrája is nagyban megkönnyítette a munkáját. „…a kottából világosan lehetett tudni, hogy walzert, polkát, csárdást kell-e belekomponálni. Ezek tájékoztató jellegűek voltak számomra azt illetően, hogy miből is lehet meríteni” – mondta Krámer György, és beszélt arról is, hogy alkalmazott koreográfusként mindig arra törekszik, hogy a rendezői szándékot tartsa szem előtt, természetesen a darab értelmezés mellett. „Ez a kettő szépen kiadja számomra azokat a koordinátákat, melyek alapján megtervezem a koreográfiát” – foglalta össze.
2278 Búbánat 2014-12-21 13:14:08
[url] https://www.facebook.com/magyar.lovas.szinhaz/photos/a.1416541491925093.1073741832.1415269412052301/1556662821246292/?type=1&theater; Magyar Lovas Színház Komárom - OPERETT GÁLA [/url] 2014. december 21 vasárnap 13 óra 45 perc Duna World; december 30. , Duna TV
[url] https://www.facebook.com/magyar.lovas.szinhaz/photos/a.1416541491925093.1073741832.1415269412052301/1556662821246292/?type=1&theater; Magyar Lovas Színház Komárom - OPERETT GÁLA [/url] 2014. december 21 vasárnap 13 óra 45 perc Duna World; december 30. , Duna TV
2277 Búbánat 2014-12-14 18:49:58 [Válasz erre: 2274 Haandel 2014-12-14 15:46:47]
Jövőben kíváncsian várom az esetleges itthoni fellépéseit - operett-ügyben is...
Jövőben kíváncsian várom az esetleges itthoni fellépéseit - operett-ügyben is...
2276 Búbánat 2014-12-14 18:48:31 [Válasz erre: 2275 Haandel 2014-12-14 17:12:21]
Friss élmény volt vele tegnap a Bohémélet-Mimi-matiné...
Friss élmény volt vele tegnap a Bohémélet-Mimi-matiné...
2275 Haandel 2014-12-14 17:12:21 [Válasz erre: 2274 Haandel 2014-12-14 15:46:47]
[url]http://www.polinapasztircsak.com/;Polina Pasztircsák[/url] ***** (8ung! Nur 7 Tage Ö1: 8.12.-15.12.2014!)
[url]http://www.polinapasztircsak.com/;Polina Pasztircsák[/url] ***** (8ung! Nur 7 Tage Ö1: 8.12.-15.12.2014!)
2274 Haandel 2014-12-14 15:46:47
Aufgenommen am 29. Oktober 2013 im Klaus von Bismarck-Saal des Kölner Funkhauses [url]http://oe1.orf.at/programm/391466;Kálmán-Konzert aus Köln[/url] Ö1 Hangtár Ausschnitte aus den Emmerich Kálmán-Operetten "Die Csárdásfürstin", "Die Zirkusprinzessin", "Die Herzogin von Chicago", "Arizona Lady", u.a. Mit Polina Pasztircsák (Sopran) und Daniel Behle (Tenor) sowie dem WDR Rundfunkorchester Köln unter der musikalischen Leitung von Helmuth Froschauer.
Aufgenommen am 29. Oktober 2013 im Klaus von Bismarck-Saal des Kölner Funkhauses [url]http://oe1.orf.at/programm/391466;Kálmán-Konzert aus Köln[/url] Ö1 Hangtár Ausschnitte aus den Emmerich Kálmán-Operetten "Die Csárdásfürstin", "Die Zirkusprinzessin", "Die Herzogin von Chicago", "Arizona Lady", u.a. Mit Polina Pasztircsák (Sopran) und Daniel Behle (Tenor) sowie dem WDR Rundfunkorchester Köln unter der musikalischen Leitung von Helmuth Froschauer.
