2433 Búbánat 2015-05-17 16:45:05 [Válasz erre: 2432 smaragd 2015-05-17 16:38:19]
Ahogy megismertem a fórumon zenei "mindenevő"-ségedet, azt fogod itt hangoztatni az előadás után: „Akinek ennyi jó kevés, hadd érje gáncs és megvetés”…
Ahogy megismertem a fórumon zenei "mindenevő"-ségedet, azt fogod itt hangoztatni az előadás után: „Akinek ennyi jó kevés, hadd érje gáncs és megvetés”…
2432 smaragd 2015-05-17 16:38:19 [Válasz erre: 2431 Búbánat 2015-05-17 16:09:21]
Nem, nem, teràpiára megyek, hátha ne az lesz a vége, "rémes volt az egész".
Nem, nem, teràpiára megyek, hátha ne az lesz a vége, "rémes volt az egész".
2431 Búbánat 2015-05-17 16:09:21 [Válasz erre: 2430 smaragd 2015-05-17 15:56:58]
Talán én "provokáltalak?..."
Talán én "provokáltalak?..."
2430 smaragd 2015-05-17 15:56:58 [Válasz erre: 2429 Búbánat 2015-05-17 14:57:01]
Igazán megtisztel bizalmad. Nem hittem volna, hogy ilyen helyzetbe kerülök. :-)
Igazán megtisztel bizalmad. Nem hittem volna, hogy ilyen helyzetbe kerülök. :-)
2429 Búbánat 2015-05-17 14:57:01 [Válasz erre: 2428 smaragd 2015-05-17 07:51:22]
Kíváncsian várom az "összehasonlító"-elemzésed...
Kíváncsian várom az "összehasonlító"-elemzésed...
2428 smaragd 2015-05-17 07:51:22 [Válasz erre: 2427 Búbánat 2015-05-16 13:01:34]
Köszönöm a felkészítést. Hamarosan megtudom, mivé lett ez a mű.
Köszönöm a felkészítést. Hamarosan megtudom, mivé lett ez a mű.
2427 Búbánat 2015-05-16 13:01:34 [Válasz erre: 2426 Búbánat 2015-05-14 12:00:01]
Utaltam a Csínom Palkónak a rádióban bemutatott harmadik változatára – ez is az eredeti partitúra szépségét tárja a hallgató elé: Ezúttal csak részleteket vett fel a daljátékból a rádió: Km.: Gyurkovics Mária, Sándor Judit, Szabó Miklós, Melis György, Katona Lajos, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Forrai-kórus Vezényel: Forrai Miklós És tudok még egy élő zenei felvételről is, amit a rádió sugárzott: „Kapcsolás” a Csepeli Munkásotthonba: 1983. január 13., Kossuth Rádió, 19.46 – 21.46 A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenye Vezényel: Medveczky Ádám A műsorban elhangzott Weiner Leo: V. divertimentója és Dávid Gyula Brácsaversenye (Lukács Péter) mellett: Farkas Ferenc: Csínom Palkó - részletek A kiváló zenekari tolmácsolás mellett a daljáték szépséges dalaiban is gyönyörködhettünk, melyek előadói között ott volt: Kincses Veronika, Kukely Júlia, Korondy György, Melis György és Gregor József
Utaltam a Csínom Palkónak a rádióban bemutatott harmadik változatára – ez is az eredeti partitúra szépségét tárja a hallgató elé: Ezúttal csak részleteket vett fel a daljátékból a rádió: Km.: Gyurkovics Mária, Sándor Judit, Szabó Miklós, Melis György, Katona Lajos, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Forrai-kórus Vezényel: Forrai Miklós És tudok még egy élő zenei felvételről is, amit a rádió sugárzott: „Kapcsolás” a Csepeli Munkásotthonba: 1983. január 13., Kossuth Rádió, 19.46 – 21.46 A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenye Vezényel: Medveczky Ádám A műsorban elhangzott Weiner Leo: V. divertimentója és Dávid Gyula Brácsaversenye (Lukács Péter) mellett: Farkas Ferenc: Csínom Palkó - részletek A kiváló zenekari tolmácsolás mellett a daljáték szépséges dalaiban is gyönyörködhettünk, melyek előadói között ott volt: Kincses Veronika, Kukely Júlia, Korondy György, Melis György és Gregor József
2426 Búbánat 2015-05-14 12:00:01 [Válasz erre: 2425 smaragd 2015-05-13 20:10:27]
Az 1950-ben készült felvétel különösen emlékezetes - mert a legelső volt a sorban. A Házy-topicban írtam korábban: A rádiós „ősváltozat” (1950) részleteit is sugározta a rádió, de ez nem vált annyira népszerűvé, talán azért is nem, mert az énekszámok előadói „keveredtek” a különben maguk területén kiváló alakításokat nyújtó, elismert színművészeinkkel – a felvétel részletei LP-n is megjelentek: anno: Lehel György /vez/ - Sárdy János, Rátonyi Róbert, Képessy József, Németh Marika, Gózon Gyula, Ruttkai Éva, Rajczy Lajos, Reményi Sándor, Rozsos István, Lukács Margit, Fellegi István, valamint a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (Hungaroton LPM 16681); ezen a felvételen tehát színművészek, Ruttkai éva és Gózon Gyula éneklik a „Jó estét, jó estét” duettet. Megjegyzem, létezik egy harmadik felvétele is a rádiónak a Csínom Palkóból, melyen csak részletek hangzanak fel a daljátékból. Érdekes, hogy ott, ebben a kettősben, Gyurkovics Mária és Melis György hallhatóak, akik az 1963-as felvételen - Házy Erzsébet partnereiként - Zsuzsika és Balogh Ádám kapitány szerepét énekelték (közreműködik a Forrai Kórus)
Az 1950-ben készült felvétel különösen emlékezetes - mert a legelső volt a sorban. A Házy-topicban írtam korábban: A rádiós „ősváltozat” (1950) részleteit is sugározta a rádió, de ez nem vált annyira népszerűvé, talán azért is nem, mert az énekszámok előadói „keveredtek” a különben maguk területén kiváló alakításokat nyújtó, elismert színművészeinkkel – a felvétel részletei LP-n is megjelentek: anno: Lehel György /vez/ - Sárdy János, Rátonyi Róbert, Képessy József, Németh Marika, Gózon Gyula, Ruttkai Éva, Rajczy Lajos, Reményi Sándor, Rozsos István, Lukács Margit, Fellegi István, valamint a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (Hungaroton LPM 16681); ezen a felvételen tehát színművészek, Ruttkai éva és Gózon Gyula éneklik a „Jó estét, jó estét” duettet. Megjegyzem, létezik egy harmadik felvétele is a rádiónak a Csínom Palkóból, melyen csak részletek hangzanak fel a daljátékból. Érdekes, hogy ott, ebben a kettősben, Gyurkovics Mária és Melis György hallhatóak, akik az 1963-as felvételen - Házy Erzsébet partnereiként - Zsuzsika és Balogh Ádám kapitány szerepét énekelték (közreműködik a Forrai Kórus)
2425 smaragd 2015-05-13 20:10:27 [Válasz erre: 2424 Búbánat 2015-05-13 19:44:14]
Én is felismertem, lsd. 2420...:-) Köszönöm, mindjárt neghallgatom, felkészülten megyek az előadásra.
Én is felismertem, lsd. 2420...:-) Köszönöm, mindjárt neghallgatom, felkészülten megyek az előadásra.
2424 Búbánat 2015-05-13 19:44:14 [Válasz erre: 2420 smaragd 2015-05-13 14:35:24]
Dalok: eredeti zenék (hangszerelés is) és dalszövegek Farkas Ferenc daljátékából a youtoube-ról: [url] http://operett.network.hu/video/farkas_ferenc__csinom_palko/sardy_janos__elrepult__a_kismadarka; Sárdy János – Elrepült a kismadárka – Csínom Palkó [/url] - 1950 [url] http://operett.network.hu/video/farkas_ferenc__csinom_palko/gozon_gyula__ruttkai_eva__jo_estet; Ruttkai Éva, Gózon Gyula – Jó estét [/url] - 1950 [url] http://operett.network.hu/video/farkas_ferenc__csinom_palko/szabo_erno__nemenyi_lili__harom_a_tanc_csinom_palko; Szabó Ernő - Neményi Lili - Három a tánc - Csinom Palkó [/url] - 1963 [url] http://operett.network.hu/video/farkas_ferenc__csinom_palko/gyurkovics_maria__szabadits__csinom_palko; Gyurkovics Mária – Szabadíts… - Csínom Palkó [/url] – 1963 [url] http://operett.network.hu/video/farkas_ferenc__csinom_palko/farkas_ferenc_csinom_palko__kettos__hazy_erzsebet_simandy_jozsef; Házy Erzsébet, Simándy József – Jójszakát, jójszakát – Csínom Palkó [/url] - 1963 [url] https://www.youtube.com/watch?v=uzJPGgGvMFU; Domahidy László, Simándy József – Tyukodi pajtás – Csínom Palkó [/url] - 1963 (A zenei felvételhez bejátszott egyik fotón a zeneszerző is látható a színpadon, háttal - egy szegedi szabadtéri előadáson) Megjegyzem: A Szegedi Szabadtéri Játékokon már megelőlegezte rádiós szerepüket Házy Erzsébet, Szabó Ernő és Domahidy László színpadi alakítása a daljátékban (1960 július - augusztus). Az augusztus 2-i előadást a televízió közvetítette!
Dalok: eredeti zenék (hangszerelés is) és dalszövegek Farkas Ferenc daljátékából a youtoube-ról: [url] http://operett.network.hu/video/farkas_ferenc__csinom_palko/sardy_janos__elrepult__a_kismadarka; Sárdy János – Elrepült a kismadárka – Csínom Palkó [/url] - 1950 [url] http://operett.network.hu/video/farkas_ferenc__csinom_palko/gozon_gyula__ruttkai_eva__jo_estet; Ruttkai Éva, Gózon Gyula – Jó estét [/url] - 1950 [url] http://operett.network.hu/video/farkas_ferenc__csinom_palko/szabo_erno__nemenyi_lili__harom_a_tanc_csinom_palko; Szabó Ernő - Neményi Lili - Három a tánc - Csinom Palkó [/url] - 1963 [url] http://operett.network.hu/video/farkas_ferenc__csinom_palko/gyurkovics_maria__szabadits__csinom_palko; Gyurkovics Mária – Szabadíts… - Csínom Palkó [/url] – 1963 [url] http://operett.network.hu/video/farkas_ferenc__csinom_palko/farkas_ferenc_csinom_palko__kettos__hazy_erzsebet_simandy_jozsef; Házy Erzsébet, Simándy József – Jójszakát, jójszakát – Csínom Palkó [/url] - 1963 [url] https://www.youtube.com/watch?v=uzJPGgGvMFU; Domahidy László, Simándy József – Tyukodi pajtás – Csínom Palkó [/url] - 1963 (A zenei felvételhez bejátszott egyik fotón a zeneszerző is látható a színpadon, háttal - egy szegedi szabadtéri előadáson) Megjegyzem: A Szegedi Szabadtéri Játékokon már megelőlegezte rádiós szerepüket Házy Erzsébet, Szabó Ernő és Domahidy László színpadi alakítása a daljátékban (1960 július - augusztus). Az augusztus 2-i előadást a televízió közvetítette!
2423 Búbánat 2015-05-13 16:15:57 [Válasz erre: 2419 smaragd 2015-05-13 13:24:49]
A Csínom Palkót németországi színpadokon Heisse Herzen in Ungarn (Forró szívek Magyarországon) címmel játszották nagy sikerrel. A hangversenyszerű előadásokon összekötő szöveggel adták elő.
A Csínom Palkót németországi színpadokon Heisse Herzen in Ungarn (Forró szívek Magyarországon) címmel játszották nagy sikerrel. A hangversenyszerű előadásokon összekötő szöveggel adták elő.
2421 smaragd 2015-05-13 14:49:04 [Válasz erre: 2417 Búbánat 2015-05-13 11:05:09]
Die Blume von Hawaii Operette von ... Musik von Paul Abraham Zum ersten Mal an der Volksoper Wien Samstag, 13. März 2010 Dirigent Gerrit Prißnitz Regie Helmut Baumann Bühnenbild, Animation und Projektionen Mathias Fischer-Dieskau Orchester, Chor und Komparserie der Volksoper Wien Das Ballett der Wiener Staatsoper und Volksoper Bühnenorchester der Wiener Staatsoper Semmi nem utalt arra, hogy nem az eredeti művet viszik színre, ez ott derült ki, sokak elképedésére. (Az itteni "klasszikus" idézettel élve: rémes volt az egész.)
Die Blume von Hawaii Operette von ... Musik von Paul Abraham Zum ersten Mal an der Volksoper Wien Samstag, 13. März 2010 Dirigent Gerrit Prißnitz Regie Helmut Baumann Bühnenbild, Animation und Projektionen Mathias Fischer-Dieskau Orchester, Chor und Komparserie der Volksoper Wien Das Ballett der Wiener Staatsoper und Volksoper Bühnenorchester der Wiener Staatsoper Semmi nem utalt arra, hogy nem az eredeti művet viszik színre, ez ott derült ki, sokak elképedésére. (Az itteni "klasszikus" idézettel élve: rémes volt az egész.)
2420 smaragd 2015-05-13 14:35:24 [Válasz erre: 2419 smaragd 2015-05-13 13:24:49]
Megnéztem a jegyemet, ez áll rajta: CSÍNOM PALKÓ Megnéztem az operett.hu, repertoár: Farkas Ferenc: Csínom Palkó Megnéztem a YT-on az eredetit kerestem,a teljes daljátékot: 2 rövid dalt találtam: Házy,Simándy,Domahidy, az egyik képen háttal Farkas Ferenc.
Megnéztem a jegyemet, ez áll rajta: CSÍNOM PALKÓ Megnéztem az operett.hu, repertoár: Farkas Ferenc: Csínom Palkó Megnéztem a YT-on az eredetit kerestem,a teljes daljátékot: 2 rövid dalt találtam: Házy,Simándy,Domahidy, az egyik képen háttal Farkas Ferenc.
2419 smaragd 2015-05-13 13:24:49 [Válasz erre: 2418 Búbánat 2015-05-13 12:32:23]
A jelenlegi operettszínházi "Csínom Palkó" előadás az eredeti címen fut. Van egy új, hosszú címe is, ez az átdolgozott, most játszott változat. Műfaját nem tudom. Magyarul: ami az interneten elérhető, az a teljes káosz e tekintetben. Ha a jogutód megengedte az átdolgozást, akkor a címben és a szerzők között is szerepelnie kellene az új neveknek ill. új műfaji megjelölés is szükséges lenne. Amennyiben a jogutód más szerződést kötött, az nem tartozik rám, a közönségre. Az a néző, aki nem néz a neten utána - ha még van ilyen - azt hiheti, hogy Farkas Ferenc eredeti "Csínom Palkó" daljátékát vitték újra színre. Majd megpróbálok valami ismertető szerezni az előadás előtt.
A jelenlegi operettszínházi "Csínom Palkó" előadás az eredeti címen fut. Van egy új, hosszú címe is, ez az átdolgozott, most játszott változat. Műfaját nem tudom. Magyarul: ami az interneten elérhető, az a teljes káosz e tekintetben. Ha a jogutód megengedte az átdolgozást, akkor a címben és a szerzők között is szerepelnie kellene az új neveknek ill. új műfaji megjelölés is szükséges lenne. Amennyiben a jogutód más szerződést kötött, az nem tartozik rám, a közönségre. Az a néző, aki nem néz a neten utána - ha még van ilyen - azt hiheti, hogy Farkas Ferenc eredeti "Csínom Palkó" daljátékát vitték újra színre. Majd megpróbálok valami ismertető szerezni az előadás előtt.
2418 Búbánat 2015-05-13 12:32:23 [Válasz erre: 2416 smaragd 2015-05-13 07:12:33]
Igen, a "keret"-történet nélkül, amit a videóbejátszáson látni, nem rossz...De hát az "egész" a részletekből áll össze... A táncnak meg más kell hogy legyen a funkciója egy daljátékban, mint mondjuk egy klasszikus nagyoperettben, ahol elvileg a hangsúlyok is másként és máshol jelentkeznek az egymást követő prózai részek és dalbetétek váltakozásában; a jelenetek átkomponáltsága, az ének-beszéd, a "melodráma" szemszögéből nézve is, a daljáték és az operett különbözik egymástól. Szerencsés körülmények összejátszása kell ahhoz is, hogy a színpadi "tánczenékre" a nézőtéren együtt "dübörögjön" fiatal és idős, a taktusra ütemesen együtt mozogjon kéz és láb... Ugyanakkor mindent lehet silányan, de professzionálisan is játszani (meg "eladni"). Vevő van erre is, meg arra is!
Igen, a "keret"-történet nélkül, amit a videóbejátszáson látni, nem rossz...De hát az "egész" a részletekből áll össze... A táncnak meg más kell hogy legyen a funkciója egy daljátékban, mint mondjuk egy klasszikus nagyoperettben, ahol elvileg a hangsúlyok is másként és máshol jelentkeznek az egymást követő prózai részek és dalbetétek váltakozásában; a jelenetek átkomponáltsága, az ének-beszéd, a "melodráma" szemszögéből nézve is, a daljáték és az operett különbözik egymástól. Szerencsés körülmények összejátszása kell ahhoz is, hogy a színpadi "tánczenékre" a nézőtéren együtt "dübörögjön" fiatal és idős, a taktusra ütemesen együtt mozogjon kéz és láb... Ugyanakkor mindent lehet silányan, de professzionálisan is játszani (meg "eladni"). Vevő van erre is, meg arra is!
2417 Búbánat 2015-05-13 11:05:09 [Válasz erre: 2415 smaragd 2015-05-13 06:00:27]
Nem írtad, hogy mit vezényelt és hol? Gerrit Prießnitz. Gondolom, nem a Csínom Palkóra utaltál vele kapcsolatosan az előbbi hozzászólásodban...
Nem írtad, hogy mit vezényelt és hol? Gerrit Prießnitz. Gondolom, nem a Csínom Palkóra utaltál vele kapcsolatosan az előbbi hozzászólásodban...
2416 smaragd 2015-05-13 07:12:33 [Válasz erre: 2410 Búbánat 2015-05-12 16:37:47]
Ez mind így igaz, köszönöm, hogy részletezted. Most újra megnéztem az operett.hu műsor oldalán a próbákról készült videót. Itt mindenről szó esik, szerintem jó kedvcsináló anyag. A szemek csillogása, a generációk együttműködése, a megmaradt eredeti zene és történet àtütő ereje azt sugallja nekem, hogy finom átmenet kezdetén vagyunk. Adja Isten! KERO "őrült koreográfia"-'ról beszél, a koreográfus Román Sándor az autentikus elemek átmentését említi pl. a toborzó jelenetben, valamint a koreográfia beépülését a rendezési koncepcióba. Ez megnyerően hangzik számomra, a régi operettjátszás tiszteletben tartását és felelevenítését vetíti előre, szemben az utóbbi több évtizedes gyakorlattal, amiben a tánc nem a dalt követő jelenet többé, hanem önálló, sokszor szinte független színpadi jelenet. Bevallom, "feltüzelt"engem ez a videó, utópiám - a fiatal generációkkal kapcsolatos reményeim - első lépésének látom az Operettszínházban, együttműködve az idősebb korosztályokkal - ideértve a felhasznált Farkas Ferenc zenét is -, akik még tudták, mitől döglik a légy.
Ez mind így igaz, köszönöm, hogy részletezted. Most újra megnéztem az operett.hu műsor oldalán a próbákról készült videót. Itt mindenről szó esik, szerintem jó kedvcsináló anyag. A szemek csillogása, a generációk együttműködése, a megmaradt eredeti zene és történet àtütő ereje azt sugallja nekem, hogy finom átmenet kezdetén vagyunk. Adja Isten! KERO "őrült koreográfia"-'ról beszél, a koreográfus Román Sándor az autentikus elemek átmentését említi pl. a toborzó jelenetben, valamint a koreográfia beépülését a rendezési koncepcióba. Ez megnyerően hangzik számomra, a régi operettjátszás tiszteletben tartását és felelevenítését vetíti előre, szemben az utóbbi több évtizedes gyakorlattal, amiben a tánc nem a dalt követő jelenet többé, hanem önálló, sokszor szinte független színpadi jelenet. Bevallom, "feltüzelt"engem ez a videó, utópiám - a fiatal generációkkal kapcsolatos reményeim - első lépésének látom az Operettszínházban, együttműködve az idősebb korosztályokkal - ideértve a felhasznált Farkas Ferenc zenét is -, akik még tudták, mitől döglik a légy.
2414 smaragd 2015-05-12 19:54:32 [Válasz erre: 2413 smaragd 2015-05-12 19:49:48]
Nem Fabio Luisi volt, holnap megkeresem a karmester nevèt.
Nem Fabio Luisi volt, holnap megkeresem a karmester nevèt.
2413 smaragd 2015-05-12 19:49:48 [Válasz erre: 2412 Búbánat 2015-05-12 19:11:28]
Bevallom, minél előbb szeretnék túl lenni rajta. Szomorúan írom ezt. Szerencsés esetben kellemes csalódás fog érni. Mindjárt elolvasom hosszú bejegyzésedet. Ha tudok, majd írok róla, örülök, hogy érdekel. Magát a darabot talán egyszer hallottam a rádióban, réges régen. Mostanában Nagy Ibolya szerkeszt részleteket belőle műsorába.Színpadon nem láttam még, hírnevét ismerem. Jó lenne, ha egy operettelőadás kitörölné végre emlékezetemből Fabio Luisi mozdulatait, testbeszédét miközben a zenekarral csodálatosan játszottak egy kerettörténetes átdolgozást...a közönség meghökkent némaságát és az énekesek zavartságát. Ezt a nézőtérről làttam. Lehet, hogy hipnózisra lenne inkább szükségem?
Bevallom, minél előbb szeretnék túl lenni rajta. Szomorúan írom ezt. Szerencsés esetben kellemes csalódás fog érni. Mindjárt elolvasom hosszú bejegyzésedet. Ha tudok, majd írok róla, örülök, hogy érdekel. Magát a darabot talán egyszer hallottam a rádióban, réges régen. Mostanában Nagy Ibolya szerkeszt részleteket belőle műsorába.Színpadon nem láttam még, hírnevét ismerem. Jó lenne, ha egy operettelőadás kitörölné végre emlékezetemből Fabio Luisi mozdulatait, testbeszédét miközben a zenekarral csodálatosan játszottak egy kerettörténetes átdolgozást...a közönség meghökkent némaságát és az énekesek zavartságát. Ezt a nézőtérről làttam. Lehet, hogy hipnózisra lenne inkább szükségem?
2412 Búbánat 2015-05-12 19:11:28 [Válasz erre: 2411 smaragd 2015-05-12 18:25:10]
De annyira nem sietek ezzel; előbb elolvasom, amit írni fogsz az előadásról - így már lehet, hogy Te is részese leszel/vagy a "marketing"-nek...
De annyira nem sietek ezzel; előbb elolvasom, amit írni fogsz az előadásról - így már lehet, hogy Te is részese leszel/vagy a "marketing"-nek...
2411 smaragd 2015-05-12 18:25:10 [Válasz erre: 2410 Búbánat 2015-05-12 16:37:47]
Utolsó bekezdésed ebben az írásban pontosan, de pontosan az én szándékom is, már,megvan a jegy. Mégiscsak jó a marketingjük? :-)
Utolsó bekezdésed ebben az írásban pontosan, de pontosan az én szándékom is, már,megvan a jegy. Mégiscsak jó a marketingjük? :-)
2410 Búbánat 2015-05-12 16:37:47 [Válasz erre: 2408 smaragd 2015-05-12 11:36:42]
Ha már szóba hoztad, hogy a „változáshoz az kell, hogy a klasszikus értékek újra előtérbe kerüljenek, túlszárnyalják az egyén magamutogató indíttatását - miközben a közönségre mutogatva azt állítják, hogy erre van igény - ami a jelenlegi helyzet fő ismérve, valamint az olcsó hatásvadászatot.” – ehhez kapcsolódva hadd emeljek ki egy ilyen tényezőt, ami az utóbbi években különösen elterjedőben van. és ami számomra érthetetlenül túldimenzionált: a „táncok” dömpingje az operett színpadán! Okkal, ok nélkül táncolnak a szereplők, a kórus és a tánckar. Ha jól érzékelem, a látvány és a hatásvadászat fokozása érdekében mindent bevetnek ma már a színpadra alkotók. Az Operettszínházban a cél érdekében új táncokat koreografálnak olyan zenékhez, amelyek benne sincsenek az eredeti partitúrában: átírják az adott betétszámot, általában a refrénjét, annak a zenéjét megtoldják és/vagy áthangszerelik; előírnak hozzá új harmóniákat meg ritmikákat, hogy alkalmat nyújtsanak „vérpezsdítő” táncokkal is fokozni a közönségre tett hatást. Ehhez új dramaturgiát is készítenek a jelenethez. (Arról most nem beszélek, hogy magára a dalok verseire sem ismerünk rá, mert megint csak a „korszerűség” jegyében, új dalszövegeket íratnak hozzá: ez legjobban az új rendezésben látott „Csárdáskirálynő” esetében zavart, de hasonlót láthattunk-hallhattunk korábban a Madame Pompadour, Offenbach: Párizsi élet, a másik Kálmán-operett, A bajadér, Ábrahám Pál Viktória vagy a nemrég színpadra állított Lehár-nagyoperett, A mosoly országa új bemutatója alkalmával is.) Lehet, hogy a mai közönség ízlése, elvárása lenne ez a „kiszolgálás”? Magam úgy tapasztalom, látogatva az Operettszínház egyes előadásait, hogy a közönség összetételében már nem az idős korosztály képviseli a többséget: jellemzően – s ez már a musicalek, rock-operák generációja – egyre több a fiatal néző ül be a színházba, hogy operettet is megtekintsen. Az intézmény vezetésének úgy látszik sikerült „átnevelni” ezt a közönségréteget, de hogy meg is tartsa, szüksége van lekötni figyelmüket, érdeklődésüket fenntartani: ez lehet a magyarázata az eredeti zenék, szövegek, énekek, táncok „átszövésének” – és úgy látszik, bevált ez az elképzelés, mert folyamatosan telt házzal mennek az előadások – a felújítások, az új rendezések is. Tehát úgy gondolom, elsődlegesen a fiatalok megtartása a cél, és ahhoz hogy a „komolyabb” zenei műfaj, az operett előadásaira is becsábíthatók legyenek, érdekükben nem spórolnak a látványos, egyre inkább akrobatikus elemekkel megtűzdelt táncokkal a darabokban; a koreográfiák megalkotása során egyre kevésbé szempont, hogy az adott jelenetbe mit is álmodott oda a zeneszerző-szövegíró szerzőpáros. Ma már nem tisztelik a hagyományokat sem, bátran „belenyúlnak” az eredetibe, de ezzel sem elégszenek meg, hanem hozzáírnak, a szerző más művéből átvesznek, betoldanak részeket. És akkor a rendezés egyéb újszerű elemeiről, „kellékeiről” még nem is szóltam!... Megértem, az operett műfaja gazdagabb, sokrétűbb annál a közkeletű szóhasználatnál, mely a „klasszikus operett”-re szeretné korlátozni. Ez alól a tánc sem kivétel, hiszen szerves része az operettnek. Mások a követelményei a klasszikus nagyoperettnek és mások a daljátéknak, vagy zenés vígjátéknak – a táncok tekintetében is. Csak egy példát említek: az úgynevezett „Fals abgang” kérdését. Ez sok-sok évvel ezelőtt jött divatba: olyan hatásvadászat-féle „taps-provokáció”. Mára ez teljesen elfogadott gyakorlattá vált az Operettszínházban: hadd tapsoljon a közönség, hiszen a produkció minden tagja azon dolgozik, hogy a néző szórakozzék, s nem baj az, ha ennek tapsban ad kifejezést. Szerintem viszont ez a „mechanizmus”, mármint a provokáló táncok sora „beetetik” a nézőt, elfeledtetve velük, hogy a cselekményt nem viszik tovább, nem folytatják a dal szövegét, tehát improduktívak. Ehhez kapcsolódik a „tánclépések” felhasználása a koreográfiákban. Bár nem vagyok ellene a sokszor és mindig bevált úgynevezett „családi figurák” állandó használatának, és nem veszem rossz néven azt sem, ha újszerű „figurákkal” találkozom a táncokban, de nem tartom helyesnek a mostanság egyre inkább előtérbe kerülő, a kor- és stílushűségnek a mellőzését, ahogyan a „cirkuszi” mutatványok sem győznek meg igazán erről. (Ugyanakkor megértem a táncoló színművészt és a tánckar tagjait, meg a koreográfust is: a koreográfus elgondolja, a művész eltáncolja a számot; a koreográfus feladata lenne nemcsak a táncok beállítása, hanem hogy azokat stílusegységben is tartsa; baj van, ha a rendező koncepciójából „kilóg” a koreográfia, a darab zenéjének hangulatától merőben idegen a betoldott táncbetét. Pedig sokszor ez történik: erre példának említettem az előbb a Csárdáskirálynőt (Boni dala a lyányokról és a cicákról – de már nem ezzel a szöveggel; az előadott vidám dalhoz, a zenéhez nem igazán passzoló ütemek, dramaturgiailag nézve a cselekményt folytatását megakasztó „táncegyveleg” zavaró ritmikai és harmóniai megoldásokkal tarkítva - a táncoló hölgykoszorú részéről) vagy A mosoly országát (Hadfaludy Feri – az eredeti partitúrán kívüli, „kitalált” zenére – egy hosszú dobszólóval kísért, pattogó ritmikájú, bokacsattogtató, a férfitánckar közreműködésével előadott, burleszkszerű elemekkel teli tánclépés-kombinációk sora). De ez kell a „népnek”, a fiatalságnak – akik korábban soha nem találkoztak sem a Csárdáskirálynő, sem A mosoly országa eredeti zenei anyagával, még rádióban, vagy hanglemezről sem. Persze, hogy körükben elmaradhatatlan az ováció! Erre (is) alapoznak a színházban. És erre kacsintva készíthették el most a Csínom Palkó új, „formatervezett” bemutatóját is a Budapesti Operettszínházban. Bár fogadkoztam, hogy nem fogom megnézni a darabot, de most érik bennem az elhatározás, hogy felülvizsgálva álláspontomat, csakazért is elmegyek a Csínom Palkó egyik előadására, hogy lássam, milyen úton akar tovább haladni a színház, és hogy mit várhatok a következő évi, már meghirdetett operettbemutatóktól.
Ha már szóba hoztad, hogy a „változáshoz az kell, hogy a klasszikus értékek újra előtérbe kerüljenek, túlszárnyalják az egyén magamutogató indíttatását - miközben a közönségre mutogatva azt állítják, hogy erre van igény - ami a jelenlegi helyzet fő ismérve, valamint az olcsó hatásvadászatot.” – ehhez kapcsolódva hadd emeljek ki egy ilyen tényezőt, ami az utóbbi években különösen elterjedőben van. és ami számomra érthetetlenül túldimenzionált: a „táncok” dömpingje az operett színpadán! Okkal, ok nélkül táncolnak a szereplők, a kórus és a tánckar. Ha jól érzékelem, a látvány és a hatásvadászat fokozása érdekében mindent bevetnek ma már a színpadra alkotók. Az Operettszínházban a cél érdekében új táncokat koreografálnak olyan zenékhez, amelyek benne sincsenek az eredeti partitúrában: átírják az adott betétszámot, általában a refrénjét, annak a zenéjét megtoldják és/vagy áthangszerelik; előírnak hozzá új harmóniákat meg ritmikákat, hogy alkalmat nyújtsanak „vérpezsdítő” táncokkal is fokozni a közönségre tett hatást. Ehhez új dramaturgiát is készítenek a jelenethez. (Arról most nem beszélek, hogy magára a dalok verseire sem ismerünk rá, mert megint csak a „korszerűség” jegyében, új dalszövegeket íratnak hozzá: ez legjobban az új rendezésben látott „Csárdáskirálynő” esetében zavart, de hasonlót láthattunk-hallhattunk korábban a Madame Pompadour, Offenbach: Párizsi élet, a másik Kálmán-operett, A bajadér, Ábrahám Pál Viktória vagy a nemrég színpadra állított Lehár-nagyoperett, A mosoly országa új bemutatója alkalmával is.) Lehet, hogy a mai közönség ízlése, elvárása lenne ez a „kiszolgálás”? Magam úgy tapasztalom, látogatva az Operettszínház egyes előadásait, hogy a közönség összetételében már nem az idős korosztály képviseli a többséget: jellemzően – s ez már a musicalek, rock-operák generációja – egyre több a fiatal néző ül be a színházba, hogy operettet is megtekintsen. Az intézmény vezetésének úgy látszik sikerült „átnevelni” ezt a közönségréteget, de hogy meg is tartsa, szüksége van lekötni figyelmüket, érdeklődésüket fenntartani: ez lehet a magyarázata az eredeti zenék, szövegek, énekek, táncok „átszövésének” – és úgy látszik, bevált ez az elképzelés, mert folyamatosan telt házzal mennek az előadások – a felújítások, az új rendezések is. Tehát úgy gondolom, elsődlegesen a fiatalok megtartása a cél, és ahhoz hogy a „komolyabb” zenei műfaj, az operett előadásaira is becsábíthatók legyenek, érdekükben nem spórolnak a látványos, egyre inkább akrobatikus elemekkel megtűzdelt táncokkal a darabokban; a koreográfiák megalkotása során egyre kevésbé szempont, hogy az adott jelenetbe mit is álmodott oda a zeneszerző-szövegíró szerzőpáros. Ma már nem tisztelik a hagyományokat sem, bátran „belenyúlnak” az eredetibe, de ezzel sem elégszenek meg, hanem hozzáírnak, a szerző más művéből átvesznek, betoldanak részeket. És akkor a rendezés egyéb újszerű elemeiről, „kellékeiről” még nem is szóltam!... Megértem, az operett műfaja gazdagabb, sokrétűbb annál a közkeletű szóhasználatnál, mely a „klasszikus operett”-re szeretné korlátozni. Ez alól a tánc sem kivétel, hiszen szerves része az operettnek. Mások a követelményei a klasszikus nagyoperettnek és mások a daljátéknak, vagy zenés vígjátéknak – a táncok tekintetében is. Csak egy példát említek: az úgynevezett „Fals abgang” kérdését. Ez sok-sok évvel ezelőtt jött divatba: olyan hatásvadászat-féle „taps-provokáció”. Mára ez teljesen elfogadott gyakorlattá vált az Operettszínházban: hadd tapsoljon a közönség, hiszen a produkció minden tagja azon dolgozik, hogy a néző szórakozzék, s nem baj az, ha ennek tapsban ad kifejezést. Szerintem viszont ez a „mechanizmus”, mármint a provokáló táncok sora „beetetik” a nézőt, elfeledtetve velük, hogy a cselekményt nem viszik tovább, nem folytatják a dal szövegét, tehát improduktívak. Ehhez kapcsolódik a „tánclépések” felhasználása a koreográfiákban. Bár nem vagyok ellene a sokszor és mindig bevált úgynevezett „családi figurák” állandó használatának, és nem veszem rossz néven azt sem, ha újszerű „figurákkal” találkozom a táncokban, de nem tartom helyesnek a mostanság egyre inkább előtérbe kerülő, a kor- és stílushűségnek a mellőzését, ahogyan a „cirkuszi” mutatványok sem győznek meg igazán erről. (Ugyanakkor megértem a táncoló színművészt és a tánckar tagjait, meg a koreográfust is: a koreográfus elgondolja, a művész eltáncolja a számot; a koreográfus feladata lenne nemcsak a táncok beállítása, hanem hogy azokat stílusegységben is tartsa; baj van, ha a rendező koncepciójából „kilóg” a koreográfia, a darab zenéjének hangulatától merőben idegen a betoldott táncbetét. Pedig sokszor ez történik: erre példának említettem az előbb a Csárdáskirálynőt (Boni dala a lyányokról és a cicákról – de már nem ezzel a szöveggel; az előadott vidám dalhoz, a zenéhez nem igazán passzoló ütemek, dramaturgiailag nézve a cselekményt folytatását megakasztó „táncegyveleg” zavaró ritmikai és harmóniai megoldásokkal tarkítva - a táncoló hölgykoszorú részéről) vagy A mosoly országát (Hadfaludy Feri – az eredeti partitúrán kívüli, „kitalált” zenére – egy hosszú dobszólóval kísért, pattogó ritmikájú, bokacsattogtató, a férfitánckar közreműködésével előadott, burleszkszerű elemekkel teli tánclépés-kombinációk sora). De ez kell a „népnek”, a fiatalságnak – akik korábban soha nem találkoztak sem a Csárdáskirálynő, sem A mosoly országa eredeti zenei anyagával, még rádióban, vagy hanglemezről sem. Persze, hogy körükben elmaradhatatlan az ováció! Erre (is) alapoznak a színházban. És erre kacsintva készíthették el most a Csínom Palkó új, „formatervezett” bemutatóját is a Budapesti Operettszínházban. Bár fogadkoztam, hogy nem fogom megnézni a darabot, de most érik bennem az elhatározás, hogy felülvizsgálva álláspontomat, csakazért is elmegyek a Csínom Palkó egyik előadására, hogy lássam, milyen úton akar tovább haladni a színház, és hogy mit várhatok a következő évi, már meghirdetett operettbemutatóktól.
2408 smaragd 2015-05-12 11:36:42 [Válasz erre: 2407 Búbánat 2015-05-12 10:53:20]
Reméljük hogy visszatér majd az eredeti művek, zenés darabok színrevitelének divatja is! "Látomásom" szerint eljön az idő, amikor szorgosan kutatnak majd fiatal színházi emberek mindaz után, ami egyszer már volt, ahogy régen játszottak, az lesz a sikk, és joggal, mert az sok tudást, műveltséget, szorgalmat igénylő művészi beállítottságot igényel, főleg szellemi kategória, és nem anyagi, statisztikai hókusz-pókusz. Persze ma is akad ilyen színház és művésztípus, de nem kap elég hangsúlyt, figyelmet, lehetőséget. A változáshoz az kell, hogy a klasszikus értékek újra előtérbe kerüljenek, túlszárnyalják az egyén magamutogató indíttatását - miközben a közönségre mutogatva azt állítják, hogy erre van igény - ami a jelenlegi helyzet fő ismérve, valamint az olcsó hatásvadászatot. Tudom, hogy ez ma szinte elképzelhetetlen, de bátran gondolhatunk szép, nemes dolgokra is, és csodák csodája, megvalósul!
Reméljük hogy visszatér majd az eredeti művek, zenés darabok színrevitelének divatja is! "Látomásom" szerint eljön az idő, amikor szorgosan kutatnak majd fiatal színházi emberek mindaz után, ami egyszer már volt, ahogy régen játszottak, az lesz a sikk, és joggal, mert az sok tudást, műveltséget, szorgalmat igénylő művészi beállítottságot igényel, főleg szellemi kategória, és nem anyagi, statisztikai hókusz-pókusz. Persze ma is akad ilyen színház és művésztípus, de nem kap elég hangsúlyt, figyelmet, lehetőséget. A változáshoz az kell, hogy a klasszikus értékek újra előtérbe kerüljenek, túlszárnyalják az egyén magamutogató indíttatását - miközben a közönségre mutogatva azt állítják, hogy erre van igény - ami a jelenlegi helyzet fő ismérve, valamint az olcsó hatásvadászatot. Tudom, hogy ez ma szinte elképzelhetetlen, de bátran gondolhatunk szép, nemes dolgokra is, és csodák csodája, megvalósul!
2407 Búbánat 2015-05-12 10:53:20 [Válasz erre: 2406 smaragd 2015-05-11 13:44:10]
A reményt sohasem adom fel! De igaz, a mai idők rendezői "terror"-ja nem sok jóval biztat - egy klasszikus nagyoperett hagyományos színpadi kiállításának megvalósítását illetően sem.
A reményt sohasem adom fel! De igaz, a mai idők rendezői "terror"-ja nem sok jóval biztat - egy klasszikus nagyoperett hagyományos színpadi kiállításának megvalósítását illetően sem.
2406 smaragd 2015-05-11 13:44:10 [Válasz erre: 2405 Búbánat 2015-05-11 13:15:48]
Ezért csodálkozom, hogy te még remélsz a jövő évad tekintetében. Reméltem én is, és fogok is, de most egy àtütő eredeti kellene nekünk.
Ezért csodálkozom, hogy te még remélsz a jövő évad tekintetében. Reméltem én is, és fogok is, de most egy àtütő eredeti kellene nekünk.
2405 Búbánat 2015-05-11 13:15:48 [Válasz erre: 2404 smaragd 2015-05-11 12:54:25]
A "Csínom Palkót" akár behelyettesíthetnénk más címekkel is - ismervén más, futó darabokat is az Operettszínház repertoárjáról.
A "Csínom Palkót" akár behelyettesíthetnénk más címekkel is - ismervén más, futó darabokat is az Operettszínház repertoárjáról.
2404 smaragd 2015-05-11 12:54:25 [Válasz erre: 2402 smaragd 2015-05-10 22:47:46]
"miért nem hagyták meg eredetiben a Csínom Palkót?"
"miért nem hagyták meg eredetiben a Csínom Palkót?"
2403 Búbánat 2015-05-11 09:47:44 [Válasz erre: 2402 smaragd 2015-05-10 22:47:46]
Látod, ez jó kérdés!?
Látod, ez jó kérdés!?
2402 smaragd 2015-05-10 22:47:46 [Válasz erre: 2400 Búbánat 2015-05-10 21:32:02]
Bárcsak így lenne, húzás, átírás, kerettörténet,áthangszerelés, filmes betét és egyebek nélkül, az eredeti darab a színpadon. Ha így lesz,akkor sem fogom megérteni, miért nem hagyták meg eredetiben a Csínom Palkót.
Bárcsak így lenne, húzás, átírás, kerettörténet,áthangszerelés, filmes betét és egyebek nélkül, az eredeti darab a színpadon. Ha így lesz,akkor sem fogom megérteni, miért nem hagyták meg eredetiben a Csínom Palkót.
2401 ferocissimoato 2015-05-10 22:43:47 [Válasz erre: 2398 Búbánat 2015-05-10 13:35:25]
Izgalmas terv, végre nem megint a megszokott szokásos.... A Sybillt utoljára Németh Marika alakíotta 1975 körül. Nehéz dolga lesz az öt követöknek...
Izgalmas terv, végre nem megint a megszokott szokásos.... A Sybillt utoljára Németh Marika alakíotta 1975 körül. Nehéz dolga lesz az öt követöknek...
2400 Búbánat 2015-05-10 21:32:02 [Válasz erre: 2399 smaragd 2015-05-10 19:47:52]
A Csínom Palkót volt többször alkalmam színpadon látni - hagyományos rendezésben; a rádiófelvételei pedig minden szempontból élvezhetőek. A bejelentett Chicagói hercegnőhöz nem volt szerencsém; a darabot csak egy osztrák produkcióból ismerem (Die Herzogin von Chicago - DVD-ről) - melyben a mi Németh Sándorunk is fellépett. Tehát a "mi indulásunk" ebben az esetben "megbotlik" a bejelentett Kálmán-operett színre kerülése kapcsán, mivel utóbbihoz nem fűz semmilyen személyes élmény. A Sybill esetében akár felmerülhet prekoncepció; de hadd előlegezzem meg a jóhiszeműségemet, hogy nem követi a most bemutatott Csínom Palkó-féle színházi megközelítést, és akkor tényleg „együtt indulhatunk” oda, a Budapesti Operettszínházba. A chicagói hercegnőt viszont egészen biztos, hogy megfogom tekinteni; a magyar rádió nem készített az operettből felvételt, úgyhogy a zenéje is – magyar nyelvű tolmácsolásban – különösen érdekel.
A Csínom Palkót volt többször alkalmam színpadon látni - hagyományos rendezésben; a rádiófelvételei pedig minden szempontból élvezhetőek. A bejelentett Chicagói hercegnőhöz nem volt szerencsém; a darabot csak egy osztrák produkcióból ismerem (Die Herzogin von Chicago - DVD-ről) - melyben a mi Németh Sándorunk is fellépett. Tehát a "mi indulásunk" ebben az esetben "megbotlik" a bejelentett Kálmán-operett színre kerülése kapcsán, mivel utóbbihoz nem fűz semmilyen személyes élmény. A Sybill esetében akár felmerülhet prekoncepció; de hadd előlegezzem meg a jóhiszeműségemet, hogy nem követi a most bemutatott Csínom Palkó-féle színházi megközelítést, és akkor tényleg „együtt indulhatunk” oda, a Budapesti Operettszínházba. A chicagói hercegnőt viszont egészen biztos, hogy megfogom tekinteni; a magyar rádió nem készített az operettből felvételt, úgyhogy a zenéje is – magyar nyelvű tolmácsolásban – különösen érdekel.
2399 smaragd 2015-05-10 19:47:52 [Válasz erre: 2398 Búbánat 2015-05-10 13:35:25]
Így indultunk a Csínom Palkónak is, nem? Én is várom...
Így indultunk a Csínom Palkónak is, nem? Én is várom...
2398 Búbánat 2015-05-10 13:35:25 [Válasz erre: 2395 IVA 2015-05-10 05:23:32]
Köszönöm a linket. A következő évad operettbemutatói között A chicagói hercegnő című Kálmán-operett igazi kuriózum lesz, de Jacobi Sybillje is nagyon régen nem szerepelt az Operettszínház repertoárján! Mindkét előadást érdeklődéssel várom.
Köszönöm a linket. A következő évad operettbemutatói között A chicagói hercegnő című Kálmán-operett igazi kuriózum lesz, de Jacobi Sybillje is nagyon régen nem szerepelt az Operettszínház repertoárján! Mindkét előadást érdeklődéssel várom.
2396 smaragd 2015-05-10 06:45:29 [Válasz erre: 2394 Búbánat 2015-05-09 19:11:02]
Most már betyárbecsületből is megyek :-) Mi itt emlékezünk a régi előadókra, előadásokra is, ami kötelességünk és boldogító dolgunk. Ám ahogy az egész világon láthatjuk, a zenés színpadi előadások megváltoztak. A minden tekintetben nagyszerű művésznő, Kolonits Klára említette nemrég a rádióban, hogy a zenés színpadokon az énekesek világszerte elveszítették a jelentőségüket, ma a rendező és a karmester áll az előtérben, rajtuk van a hangsúly. Ő személy szerint (remélem képletesen értve) fejen állva is elénekli a szerepet, ha a rendező kicsit is meg tudja győzni koncepciójáról. Itt tartunk most. Ami a Csínom Palkót illeti, ott az a baj, hogy a kiemelkedő zeneszerzői munkát új hangszereléssel megváltoztatták. Manapság ezek szerint nincs tere a kortárs zeneszerzőnek, új operett, új musical írásával nem bízzák meg, ezeknek a műfajoknak az alkonyáról is hallottam, olvastam már, most nem részletezem. A stilizált színre vitelt el tudom fogadni némely esetben, ha a zene változatlan marad, pl.MET, A tó asszonya, de a teljes színpadi rendezői koncepcióváltás, keveredés feszültséget okoz bennem, gondolom, hogy nem egyedi eset az én belső ellenállásom. Miután az ilyesmi betegségtüneteket okoz, a gyomorbántalmak elkerülése miatt jegyet veszek erre az előadásra, hátha oldódik a görcs bennem. Abban az esetben, ha mégsem, akkor várnom kell a fiatal nemzedékre, akik visszatérnek majd a klasszikus művek eredeti zenés színházi előadására. Azt még szeretném megélni...
Most már betyárbecsületből is megyek :-) Mi itt emlékezünk a régi előadókra, előadásokra is, ami kötelességünk és boldogító dolgunk. Ám ahogy az egész világon láthatjuk, a zenés színpadi előadások megváltoztak. A minden tekintetben nagyszerű művésznő, Kolonits Klára említette nemrég a rádióban, hogy a zenés színpadokon az énekesek világszerte elveszítették a jelentőségüket, ma a rendező és a karmester áll az előtérben, rajtuk van a hangsúly. Ő személy szerint (remélem képletesen értve) fejen állva is elénekli a szerepet, ha a rendező kicsit is meg tudja győzni koncepciójáról. Itt tartunk most. Ami a Csínom Palkót illeti, ott az a baj, hogy a kiemelkedő zeneszerzői munkát új hangszereléssel megváltoztatták. Manapság ezek szerint nincs tere a kortárs zeneszerzőnek, új operett, új musical írásával nem bízzák meg, ezeknek a műfajoknak az alkonyáról is hallottam, olvastam már, most nem részletezem. A stilizált színre vitelt el tudom fogadni némely esetben, ha a zene változatlan marad, pl.MET, A tó asszonya, de a teljes színpadi rendezői koncepcióváltás, keveredés feszültséget okoz bennem, gondolom, hogy nem egyedi eset az én belső ellenállásom. Miután az ilyesmi betegségtüneteket okoz, a gyomorbántalmak elkerülése miatt jegyet veszek erre az előadásra, hátha oldódik a görcs bennem. Abban az esetben, ha mégsem, akkor várnom kell a fiatal nemzedékre, akik visszatérnek majd a klasszikus művek eredeti zenés színházi előadására. Azt még szeretném megélni...
2395 IVA 2015-05-10 05:23:32
Elnézést, ha ez a híradás már szerepelt volna: [url]http://szinhaz.hu/operett/60496-az-ikercsillagok-evere-keszul-az-operettszinhaz;Az Ikercsillagok Évére készül az Operettszínház[/url]
Elnézést, ha ez a híradás már szerepelt volna: [url]http://szinhaz.hu/operett/60496-az-ikercsillagok-evere-keszul-az-operettszinhaz;Az Ikercsillagok Évére készül az Operettszínház[/url]
2394 Búbánat 2015-05-09 19:11:02 [Válasz erre: 2393 smaragd 2015-05-09 18:44:18]
Hát ha felvállalod, azt sem bánom!...
Hát ha felvállalod, azt sem bánom!...
2393 smaragd 2015-05-09 18:44:18 [Válasz erre: 2392 Búbánat 2015-05-09 18:11:39]
Arra gondolsz, hogy hány tabletta fogyott?
Arra gondolsz, hogy hány tabletta fogyott?
2392 Búbánat 2015-05-09 18:11:39 [Válasz erre: 2391 smaragd 2015-05-09 18:08:17]
Remélem, írsz ide majd egy "reális" élménybeszámolót is!
Remélem, írsz ide majd egy "reális" élménybeszámolót is!
2391 smaragd 2015-05-09 18:08:17 [Válasz erre: 2390 Búbánat 2015-05-09 16:58:23]
Nekem sem ez hiányzik...:-) vagy inkább :-((. Teljesen megértelek. Tetszik a kritika finom hangvétele:"erős gyomortáji fájdalom"- így is lehet mondani. Budapestem még nem láttam operett-átdolgozást,ezt megnézem. Itt legalább fel van a közönség készítve arra is, hogy mit nem fog látni, hallani az eredeti Kossuth-díjas műből. Az előadásra viszek majd magammal valami tablettát gyomorbántalmakra.
Nekem sem ez hiányzik...:-) vagy inkább :-((. Teljesen megértelek. Tetszik a kritika finom hangvétele:"erős gyomortáji fájdalom"- így is lehet mondani. Budapestem még nem láttam operett-átdolgozást,ezt megnézem. Itt legalább fel van a közönség készítve arra is, hogy mit nem fog látni, hallani az eredeti Kossuth-díjas műből. Az előadásra viszek majd magammal valami tablettát gyomorbántalmakra.
2390 Búbánat 2015-05-09 16:58:23 [Válasz erre: 2389 smaragd 2015-05-09 04:50:32]
Nekem ez nem hiányzik, olvasom: "Két esetben éreztem erős gyomortáji fájdalmat, ugyanis a romantikus-magyaros zenét ennyiszer vegyítették modern muzsikával. Első esetben egy jazzes, enyhén charlestonos zene szólalt meg. Furcsán hatott ez a váltás, a két stílus nem illett össze. Az pedig, hogy mindeközben a magyaros ruhában feszítő színészek az 1920-as évek Amerikáját idéző táncot kezdtek el lejteni – nos, az meg aztán végképp illúzióromboló volt. Még egy hasonló zenei vegyesfelvágottra került sor (akkor a szamba esett áldozatul), pedig azt is igazán kihagyhatták volna." Jövő évadban is műsoron lesz a Csinom Palkó az Operettszínházban!
Nekem ez nem hiányzik, olvasom: "Két esetben éreztem erős gyomortáji fájdalmat, ugyanis a romantikus-magyaros zenét ennyiszer vegyítették modern muzsikával. Első esetben egy jazzes, enyhén charlestonos zene szólalt meg. Furcsán hatott ez a váltás, a két stílus nem illett össze. Az pedig, hogy mindeközben a magyaros ruhában feszítő színészek az 1920-as évek Amerikáját idéző táncot kezdtek el lejteni – nos, az meg aztán végképp illúzióromboló volt. Még egy hasonló zenei vegyesfelvágottra került sor (akkor a szamba esett áldozatul), pedig azt is igazán kihagyhatták volna." Jövő évadban is műsoron lesz a Csinom Palkó az Operettszínházban!
2389 smaragd 2015-05-09 04:50:32 [Válasz erre: 2388 Búbánat 2015-05-08 22:01:11]
Ez szinte biztos. Köszönöm a linket, elolvastam Gusztin Rudolf kritikáját az Operavilágban. Tárgyilagos, érdekes. Megnéztem a próbákról készült videót az Operettszínház honlapján. Ezek szerint a daljáték eredeti részét a koreográfiában, a jelmezekben igyekeztek korhűen - amire én eddig is vártam - előadni. Maga a darab a hozzáírt keretjàték miatt átdolgozás lett, ezért ősbemutatót tartottak. Eggyel több... A keretjáték létrehozására a színház bizonyos közönségigényre hivatkozik (lsd.video). A kritikus feleslegesnek tartja. Én is. Tetszett a fokos - mint ősi szimbólum -látványa a színpadon.Ma már ez is hagyományápolásnak tekinthető... Úgy döntöttem, a fenti kritika és videó alapján -felvértezve minden eshetőségre - meg fogom nézni Farkas Ferenc daljátékát. Ebben a szezonban talán ha 10 alkalommal fogják játszani, nem tudom, hogy a következőben műsoron marad-e. A jövő évadról,hétfőn kapunk teljes képet.
Ez szinte biztos. Köszönöm a linket, elolvastam Gusztin Rudolf kritikáját az Operavilágban. Tárgyilagos, érdekes. Megnéztem a próbákról készült videót az Operettszínház honlapján. Ezek szerint a daljáték eredeti részét a koreográfiában, a jelmezekben igyekeztek korhűen - amire én eddig is vártam - előadni. Maga a darab a hozzáírt keretjàték miatt átdolgozás lett, ezért ősbemutatót tartottak. Eggyel több... A keretjáték létrehozására a színház bizonyos közönségigényre hivatkozik (lsd.video). A kritikus feleslegesnek tartja. Én is. Tetszett a fokos - mint ősi szimbólum -látványa a színpadon.Ma már ez is hagyományápolásnak tekinthető... Úgy döntöttem, a fenti kritika és videó alapján -felvértezve minden eshetőségre - meg fogom nézni Farkas Ferenc daljátékát. Ebben a szezonban talán ha 10 alkalommal fogják játszani, nem tudom, hogy a következőben műsoron marad-e. A jövő évadról,hétfőn kapunk teljes képet.
2388 Búbánat 2015-05-08 22:01:11
Azt hiszem, semmit nem vesztettem, és nem is vesztek, ha ezt az új Csínom Palkó-produkciót kihagyom, és nem teszem ki magam a bosszúságoknak!
Azt hiszem, semmit nem vesztettem, és nem is vesztek, ha ezt az új Csínom Palkó-produkciót kihagyom, és nem teszem ki magam a bosszúságoknak!
2387 Búbánat 2015-05-08 21:58:49 [Válasz erre: 2384 Búbánat 2015-05-06 13:25:47]
[url] http://operavilag.net/kiemelt/csinom-palko-2-0-avagy-egy-szinhazi-vallalkozas-diszkret-kritikaja/; Csínom Palkó 2.0, avagy egy színházi vállalkozás diszkrét kritikája [/url] Operavilag.net, 2015. május 7. Farkas Ferenc daljátéka a Budapesti Operettszínházban. Az április 24-i premierről GUSZTIN RUDOLF írt kritikát „Lássuk a kerettörténetet! Mi az, ami a kuruc időket és a magyar szabadság eszményét mai kontextusba helyezi úgy, hogy aktuális mondanivalója legyen? Kivel szemben próbáljuk folyamatosan bizonyítani szabadságunkat? Régen a Habsburgokkal, ma talán az Európai Unióval szemben. A történet egyszerű: egy színtársulat tagjai a Csínom Palkót próbálják egy brüsszeli pályázat kapcsán, melynek célja, hogy a„nemzeti kultúrkincs egy kiemelkedő alkotását színre vigyék”. Színház a színházban. Sőt, színház a színházban a színházban. Ahogy Lőrinczy Attila mondja, a közönség mindig szeret bepillantani a kulisszák mögé – s itt éppen ez történik. A kerettörténet témáját jól választották ki, hiszen a magyar szabadság eszménye egyes felsővezetők megnyilvánulásaiban mostanság tényleg Brüsszel ellenében csúcsosodik ki. Igaz, a belpolitika mocsarában turkálva is találhatnánk bőven olyan témát, amely a magyar szabadság csorbításáról szól – de ezt hagyjuk meg másoknak." „Miközben a darab történelmünkről és magyarságfelfogásunkról beszél, több társadalmi, emberi és színházcsinálási probléma, konfliktus is felszínre kerül” – írja az Operettszínház a produkcióról.” „A keretjáték nem titkolt célja a kortárs kontextusba helyezés mellett a szórakoztatás. Mint ilyen, remekül megállja a helyét, hiszen a jelenetek és párbeszédek valóban humorosak. A remix – Lőrinczy György főigazgató felújításnak hívja – kapcsán némi kettősség van bennem. Egyrészt a humoros keret fellazította és még befogadhatóbbá tette a daljátékot, bár akinek az eredeti nem befogadható, annak alighanem fölösleges a könnyítés. Ugyanakkor a keretjáték kissé hátráltatta a történetet, így azok voltak szerencsésebb helyzetben, akik már ismerték a művet." „Ami a zenét illeti, Farkas Ferenc eredetijét – mely egyébként meghozta neki a Kossuth-díjat – Somogyi-Tóth Dániel átdolgozásában hallhattuk. Két esetben éreztem erős gyomortáji fájdalmat, ugyanis a romantikus-magyaros zenét ennyiszer vegyítették modern muzsikával. Első esetben egy jazzes, enyhén charlestonos zene szólalt meg. Furcsán hatott ez a váltás, a két stílus nem illett össze. Az pedig, hogy mindeközben a magyaros ruhában feszítő színészek az 1920-as évek Amerikáját idéző táncot kezdtek el lejteni – nos, az meg aztán végképp illúzióromboló volt. Még egy hasonló zenei vegyesfelvágottra került sor (akkor a szamba esett áldozatul), pedig azt is igazán kihagyhatták volna. Hogyan összegezném az előadást? Könnyed szórakozás, habbal a tetején. Se több, se kevesebb. És ezzel a saját műfajában megállja a helyét.”
[url] http://operavilag.net/kiemelt/csinom-palko-2-0-avagy-egy-szinhazi-vallalkozas-diszkret-kritikaja/; Csínom Palkó 2.0, avagy egy színházi vállalkozás diszkrét kritikája [/url] Operavilag.net, 2015. május 7. Farkas Ferenc daljátéka a Budapesti Operettszínházban. Az április 24-i premierről GUSZTIN RUDOLF írt kritikát „Lássuk a kerettörténetet! Mi az, ami a kuruc időket és a magyar szabadság eszményét mai kontextusba helyezi úgy, hogy aktuális mondanivalója legyen? Kivel szemben próbáljuk folyamatosan bizonyítani szabadságunkat? Régen a Habsburgokkal, ma talán az Európai Unióval szemben. A történet egyszerű: egy színtársulat tagjai a Csínom Palkót próbálják egy brüsszeli pályázat kapcsán, melynek célja, hogy a„nemzeti kultúrkincs egy kiemelkedő alkotását színre vigyék”. Színház a színházban. Sőt, színház a színházban a színházban. Ahogy Lőrinczy Attila mondja, a közönség mindig szeret bepillantani a kulisszák mögé – s itt éppen ez történik. A kerettörténet témáját jól választották ki, hiszen a magyar szabadság eszménye egyes felsővezetők megnyilvánulásaiban mostanság tényleg Brüsszel ellenében csúcsosodik ki. Igaz, a belpolitika mocsarában turkálva is találhatnánk bőven olyan témát, amely a magyar szabadság csorbításáról szól – de ezt hagyjuk meg másoknak." „Miközben a darab történelmünkről és magyarságfelfogásunkról beszél, több társadalmi, emberi és színházcsinálási probléma, konfliktus is felszínre kerül” – írja az Operettszínház a produkcióról.” „A keretjáték nem titkolt célja a kortárs kontextusba helyezés mellett a szórakoztatás. Mint ilyen, remekül megállja a helyét, hiszen a jelenetek és párbeszédek valóban humorosak. A remix – Lőrinczy György főigazgató felújításnak hívja – kapcsán némi kettősség van bennem. Egyrészt a humoros keret fellazította és még befogadhatóbbá tette a daljátékot, bár akinek az eredeti nem befogadható, annak alighanem fölösleges a könnyítés. Ugyanakkor a keretjáték kissé hátráltatta a történetet, így azok voltak szerencsésebb helyzetben, akik már ismerték a művet." „Ami a zenét illeti, Farkas Ferenc eredetijét – mely egyébként meghozta neki a Kossuth-díjat – Somogyi-Tóth Dániel átdolgozásában hallhattuk. Két esetben éreztem erős gyomortáji fájdalmat, ugyanis a romantikus-magyaros zenét ennyiszer vegyítették modern muzsikával. Első esetben egy jazzes, enyhén charlestonos zene szólalt meg. Furcsán hatott ez a váltás, a két stílus nem illett össze. Az pedig, hogy mindeközben a magyaros ruhában feszítő színészek az 1920-as évek Amerikáját idéző táncot kezdtek el lejteni – nos, az meg aztán végképp illúzióromboló volt. Még egy hasonló zenei vegyesfelvágottra került sor (akkor a szamba esett áldozatul), pedig azt is igazán kihagyhatták volna. Hogyan összegezném az előadást? Könnyed szórakozás, habbal a tetején. Se több, se kevesebb. És ezzel a saját műfajában megállja a helyét.”
2386 Búbánat 2015-05-06 22:11:15 [Válasz erre: 2385 smaragd 2015-05-06 13:39:53]
Erről bővebbet egyelőre nem tudok mondani.
Erről bővebbet egyelőre nem tudok mondani.
2385 smaragd 2015-05-06 13:39:53
Milyen sikerrel megy a darab? Főigazgató úr a "Túl az Óperencia"'n vendégeként említette azt is, hogy hiányolja a kritikusokat a nézőtérről. Nem néztem utána, de érdekel, hány előadás van tervbe véve és viszik-e vendégszereplésre?
Milyen sikerrel megy a darab? Főigazgató úr a "Túl az Óperencia"'n vendégeként említette azt is, hogy hiányolja a kritikusokat a nézőtérről. Nem néztem utána, de érdekel, hány előadás van tervbe véve és viszik-e vendégszereplésre?
2384 Búbánat 2015-05-06 13:25:47
[url] http://szinhaz.hu/operett/60346-fototvarokcsinom-palko-ujra-eletre-kelt-premier-az-operettben; Csínom Palkó újra életre kelt – Premier az Operettben! [/url] Szinhaz.hu, 2015. április 28. kedd, 10:00 Hétvégén mutatták be Farkas Ferenc daljátékát az Operettszínházban. A kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző ritkán játszott darabját Lőrinczy Attila dramaturg foglalta izgalmas kerettörténetbe. Beszámoló. A pénteki, Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös premieren Kerényi Miklós Gábor kiemelte, hogy dupla ünnepet tartanak a Nagymező utcai teátrumban. "Ma este a Csínom Palkó Farkas Ferenc születésének 110. évfordulóján kelt újra életre. Ebből az alkalomból kiállítás is nyílt az emeleti galériában. Farkas Ferenc élete szinte az egész XX. századot végigölelte, a zeneszerző az I. és a II. világháborút, az 56-os forradalmat, sőt a 90-es évek változásait is megélhette. Fantasztikus, hogy művészetével is végigkísérte ezeket az évtizedeket: írt filmzenét, operettet, operát, daljátékot, szimfonikus költeményt. Zenei sikerei mellett ő volt a legnagyobb zenepedagógus és csak néhány nevet szeretnék kiemelni a tanítványai közül: Szokolay Sándor, Petrovics Emil, Ligeti György, Durkó Zsolt, Kurtág György, Bozay Attila – mind az ő növendékei voltak a Zeneakadémián" – mondta KERO és hozzátette, hogy a darab ősbemutatóján, 1950-ben Zentai Anna énekelte Éduskát, tíz évvel később a Szegedi Szabadtéri Játékokon pedig Lehoczky Zsuzsa alakította Katit, aki ezt meg is említi az előadásban.
[url] http://szinhaz.hu/operett/60346-fototvarokcsinom-palko-ujra-eletre-kelt-premier-az-operettben; Csínom Palkó újra életre kelt – Premier az Operettben! [/url] Szinhaz.hu, 2015. április 28. kedd, 10:00 Hétvégén mutatták be Farkas Ferenc daljátékát az Operettszínházban. A kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző ritkán játszott darabját Lőrinczy Attila dramaturg foglalta izgalmas kerettörténetbe. Beszámoló. A pénteki, Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös premieren Kerényi Miklós Gábor kiemelte, hogy dupla ünnepet tartanak a Nagymező utcai teátrumban. "Ma este a Csínom Palkó Farkas Ferenc születésének 110. évfordulóján kelt újra életre. Ebből az alkalomból kiállítás is nyílt az emeleti galériában. Farkas Ferenc élete szinte az egész XX. századot végigölelte, a zeneszerző az I. és a II. világháborút, az 56-os forradalmat, sőt a 90-es évek változásait is megélhette. Fantasztikus, hogy művészetével is végigkísérte ezeket az évtizedeket: írt filmzenét, operettet, operát, daljátékot, szimfonikus költeményt. Zenei sikerei mellett ő volt a legnagyobb zenepedagógus és csak néhány nevet szeretnék kiemelni a tanítványai közül: Szokolay Sándor, Petrovics Emil, Ligeti György, Durkó Zsolt, Kurtág György, Bozay Attila – mind az ő növendékei voltak a Zeneakadémián" – mondta KERO és hozzátette, hogy a darab ősbemutatóján, 1950-ben Zentai Anna énekelte Éduskát, tíz évvel később a Szegedi Szabadtéri Játékokon pedig Lehoczky Zsuzsa alakította Katit, aki ezt meg is említi az előadásban.
