2058 Búbánat 2013-08-18 16:07:09
[url] http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=670592; Berlinben debütált A Csárdáskirálynő szabadtéri változata [/url] Berlinben debütált a Budapesti Operettszínház új produkciója, A Csárdáskirálynő szabadtéri színpadra tervezett, német nyelvű előadása. Kálmán Imre klasszikus operettjét a német főváros legrangosabb szabadtéri színpadán, a Waldbühnén mutatták be szombat este. Népszava.hu, Ma, 10:34 „A csaknem ötezer néző között ott volt Kálmán Imre lánya, a Mexikóban és a bajorországi Münchenben élő Yvonne Kálmán is, aki a BZ című berlini lapnak azt mondta: a Nagymező utcai színház fantasztikus társulata szívvel-lélekkel adja elő édesapja darabját, ezért mindent megtesz a produkció sikeréért.” „Az operettet különleges, új, Gyarmathy Ágnes által tervezett díszletek között mutatták be. A fő látványelem egy nagyjából tízszer öt méter nagyságú kétfejű sas, amely a német nézőknek is felidézi az Osztrák-Magyar Monarchiát, a darab keletkezésének korszakát. A kulisszákat úgy tervezték, hogy a társulat zsinórpadlás nélkül is előadhassa a darabot. A Csárdáskirálynő így ezentúl kőszínházon kívül is hódíthat. Színre vihetik szabadtéri színpadon, koncertteremben vagy akár sportcsarnokban is - mondta az MTI-nek a rendező, Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház főigazgatója. A fellépés a Waldbühnén szakmai elismerés is - tette hozzá Lőrinczy György. A magyar művészek olyan világsztárok előtt és után lépnek fel, mint Maxim Vengerov és Edita Gruberova. "Németországban sokkal komolyabban vesznek minket, mint otthon" - emelte ki, hangsúlyozva, hogy a Budapesti Operettszínház nemcsak az operettben, hanem a musicalben is az egyik legfontosabb társulat Európában. Ezt mutatja például A Szépség és a Szörnyetege sikere. A teátrumot ősszel a baden-badeni Festspielhaus közönsége is láthatja, ott egy másik Kálmán-művet, a Marica grófnőt adják elő németül.”
[url] http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=670592; Berlinben debütált A Csárdáskirálynő szabadtéri változata [/url] Berlinben debütált a Budapesti Operettszínház új produkciója, A Csárdáskirálynő szabadtéri színpadra tervezett, német nyelvű előadása. Kálmán Imre klasszikus operettjét a német főváros legrangosabb szabadtéri színpadán, a Waldbühnén mutatták be szombat este. Népszava.hu, Ma, 10:34 „A csaknem ötezer néző között ott volt Kálmán Imre lánya, a Mexikóban és a bajorországi Münchenben élő Yvonne Kálmán is, aki a BZ című berlini lapnak azt mondta: a Nagymező utcai színház fantasztikus társulata szívvel-lélekkel adja elő édesapja darabját, ezért mindent megtesz a produkció sikeréért.” „Az operettet különleges, új, Gyarmathy Ágnes által tervezett díszletek között mutatták be. A fő látványelem egy nagyjából tízszer öt méter nagyságú kétfejű sas, amely a német nézőknek is felidézi az Osztrák-Magyar Monarchiát, a darab keletkezésének korszakát. A kulisszákat úgy tervezték, hogy a társulat zsinórpadlás nélkül is előadhassa a darabot. A Csárdáskirálynő így ezentúl kőszínházon kívül is hódíthat. Színre vihetik szabadtéri színpadon, koncertteremben vagy akár sportcsarnokban is - mondta az MTI-nek a rendező, Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház főigazgatója. A fellépés a Waldbühnén szakmai elismerés is - tette hozzá Lőrinczy György. A magyar művészek olyan világsztárok előtt és után lépnek fel, mint Maxim Vengerov és Edita Gruberova. "Németországban sokkal komolyabban vesznek minket, mint otthon" - emelte ki, hangsúlyozva, hogy a Budapesti Operettszínház nemcsak az operettben, hanem a musicalben is az egyik legfontosabb társulat Európában. Ezt mutatja például A Szépség és a Szörnyetege sikere. A teátrumot ősszel a baden-badeni Festspielhaus közönsége is láthatja, ott egy másik Kálmán-művet, a Marica grófnőt adják elő németül.”
2057 Búbánat 2013-08-12 23:45:42 [Válasz erre: 2056 Búbánat 2013-08-12 23:42:30]
[url] http://szinhaz.hu/operett/53122-kalauz-egy-varazslatos-vilagban-operett-lexikon-jelent-meg; Kalauz egy varázslatos világban – operett lexikon jelent meg [/url]
[url] http://szinhaz.hu/operett/53122-kalauz-egy-varazslatos-vilagban-operett-lexikon-jelent-meg; Kalauz egy varázslatos világban – operett lexikon jelent meg [/url]
2056 Búbánat 2013-08-12 23:42:30 [Válasz erre: 2051 Búbánat 2013-08-09 21:41:30]
[url] http://szinhaz.hu/operett/53122-kalauz-egy-varazslatos-vilagban-operett-lexikon-jelent-meg; KALAUZ EGY VARÁZSLATOS VILÁGBAN - OPERETT LEXIKON JELENT MEG [/URL] /www.szinhaz,hu Magyar Színházi Portál, 2013. augusztus 12. hétfő, 07:04/ Az Operett, Szubjektív kalauz egy varázslatos világban címmel kétkötetes lexikon jelent meg, melynek szerzője az ország egyik legismertebb diabetológusa. Részlet Winkler Gábor előszavából: "(...) Munkám eredeti címe „Az operett varázslatos világa. Kalauz a műfaj híveinek, is-merőinek és szerelmeseinek” lett volna, ám az anyaggyűjtés során az egyik szerző jogait képviselő hazai ügynökség arra figyelmeztetett, hogy a szerzőjére vonatkozó bármilyen információt csak engedélyével adhatok közre, kivéve, ha személyes állás-pontomként, véleményemként ismertetem. Nos, ez az oka a cím módosulásának és a fenti alcím beillesztésének. Le kell szögeznem, hogy mindaz, amit leírok, forrásaim: hazai és nemzetközi publikációk, szakkönyvek és monográfiák, interneten hozzáférhető adatok, hanglemez-ismertetők, kották, szövegkönyvek, színházi élmények, hang- és képfelvételek, valamint személyes beszélgetések alapján kialakult ismereteimet tükrözik. Négyévi anyaggyűjtésem és a kérdéskör szisztematikus feldolgozása során arra törekedtem, hogy a lehető leghitelesebb képet fessem arról a színpadi és hangzásvilágról, amit szeretek, amelynek elkötelezett híve vagyok, lemondva természetesen a teljességre való törekvésről − mivel azt sem terjedelmi, sem információs keretek nem teszik lehetővé −, és fenntartva esetenként a tévedés jogát. Mindezek után rendhagyó összeállítás született: kedvcsináló, vagy éppen az elmélyülést segítő kalandozás az operettek tündérvilágában. Nem regényes történelmi áttekintés, nem is a műfaj főbb eseményeit követő leírás, hanem a tájékozódást segítő útmutatás, ami bizonyára több és egyben kevesebb is, mint egy átlagos műfaji kalauz. Több, mert merítési köre szélesebb, mint a műfajjal foglalkozó korábbi hasonló, magyar nyelvű kiadványoké, mert a bemutatandó darabokat minden eddiginél részletesebben, több megközelítésben, a műfajjal ismerkedők és a már ismerők szemszögéből tárgyalja, mert sokirányú visszakeresési lehetőséget biztosít a részletek iránt érdeklődőknek. Tagadhatatlanul kevesebb is ugyanakkor, hiszen e gazdag színpadi világ csak egy szegmensének áttekintésére tesz kísérletet. Eredeti szándékom a „nagyoperettek” bemutatása volt. Ez a fogalom azonban nem hivatalos zenei szakkifejezés, hanem a színházi gyakorlat szülte „szleng”. Tagadhatatlan, hogy mára magyar és német nyelvterületen, a köznapi életben általánosan használttá vált, s elsősorban az idesorolt darabok igényes kiállítására, nagy létszámú statisztériájára, az énekszólamok hangi-technikai nehézségére, zene-, ének- és tánckari követelményére utal. Valójában az operettek köre igen tág, a néhány szereplős kamarajátékoktól a nagy tömegeket mozgató, már-már operai megszólaltatást és megjelenítést igénylő művekig. Az áttekintést így a műfaj egészére ki kellett terjeszteni, elfogadva, hogy a besorolás esetenként nem egyértelmű. Olykor nehéz határvonalat húzni a vígoperák és az operettek, illetve a képzeletbeli vonal másik végén a zenés vígjátékok és az operettek között. E tekintetben a kialakult hazai megítélés volt a mérvadó. A jegyzékbe felvett szerzők és a részletesen ismertetett művek önkényes válogatást tükröznek, a hangsúlyt elsősorban hazai színházaink, valamint a környező országok teátrumainak műsorrendjén szereplő vagy rádiófelvételekből, koncertekből ismert darabok bemutatására helyezve. Helyet kapott azonban néhány, nálunk kevésbé ismert, vagy ez idő szerint kevésbé játszott, de más európai kultúrákban népszerű szerző és operett is. Nem szerepelnek viszont a felsorolásban az 1950 után, többségében rádió-, film- vagy revüoperettként íródott művek és szerzőik. Ez alól csak akkor tettem kivételt, ha a szerző említett művei egy hosszabb életpálya lezárásaként születtek (mint pl. a „Bástyasétány 77” Eisemann Mihály életművében). E döntés nem értékítéletet tükröz, hanem a terjedelem és a színházi műsorrend szem előtt tartásával született ésszerű kompromisszum eredménye. (...) A könyv írása során rá kellett döbbenni, milyen hiánycikk a műfaj darabjainak részletes magyar nyelvű bemutatása, különösen a hazai szerzők művei esetében. Köszönettel tartozom ezért mindazoknak, akik hozzásegítettek, hogy ez a munka elkészülhessen. Mindenekelőtt lektoraimnak, Dobránszky Zsuzsának, a Magyar Állami Operaház nyugalmazott magánénekesének, Vértesi Szabolcsnak, a Zenei Gyűjtemény korábbi munkatársának, Malina János zenetörténésznek, a magyar Haydn Társaság elnökének. Köszönettel tartozom Szinetár Miklós tanár úrnak munkámat segítő tanácsaiért és támogatásáért, Brigitte Elisabeth Tautscher asszonynak, a bécsi Arkadia hanglemez-bolt vezetőjének a hang- és képanyag, esetenként a bécsi Staatsoper archívumából való anyagok megszerzésében nyújtott felbecsülhetetlen segítségéért. A Hartai Zenei Ügynökségnek szövegkönyvek megtekintésre való átengedéséért, Muladi József úrnak a hanganyag és az idegen nyelvű szakkönyvek beszerzésében való segítségéért, Fejes Cecíliának, a Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezőjének és Ruitner Sándornak, a Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezőjének-dramaturgjának felbecsülhetetlen tanulmányok rendelkezésemre bocsátásáért, források felkutatásában nyújtott segítségéért, Igaz Tünde művésznőnek pályája egy fontos képének megküldéséért. Köszönöm Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója, Clementis Tamás, a Magyar Állami Operaház magánénekese, valamint a könyvben szereplő egyes zeneszerzők, illetve szövegírók jogutódjai – nevüket kérésükre nem tüntetem fel – munkámat segítő támogatását. Kiemelt köszönettel tartozom a Tudomány Kiadó igazgatójának, Guti Péternek és munkatársainak, akik tanácsai, szervezőmunkája és segítsége tette lehetővé, hogy e könyv korábbi közös vállalkozásainkhoz hasonlóan igényes formában kerülhessen az olvasók kezébe."
[url] http://szinhaz.hu/operett/53122-kalauz-egy-varazslatos-vilagban-operett-lexikon-jelent-meg; KALAUZ EGY VARÁZSLATOS VILÁGBAN - OPERETT LEXIKON JELENT MEG [/URL] /www.szinhaz,hu Magyar Színházi Portál, 2013. augusztus 12. hétfő, 07:04/ Az Operett, Szubjektív kalauz egy varázslatos világban címmel kétkötetes lexikon jelent meg, melynek szerzője az ország egyik legismertebb diabetológusa. Részlet Winkler Gábor előszavából: "(...) Munkám eredeti címe „Az operett varázslatos világa. Kalauz a műfaj híveinek, is-merőinek és szerelmeseinek” lett volna, ám az anyaggyűjtés során az egyik szerző jogait képviselő hazai ügynökség arra figyelmeztetett, hogy a szerzőjére vonatkozó bármilyen információt csak engedélyével adhatok közre, kivéve, ha személyes állás-pontomként, véleményemként ismertetem. Nos, ez az oka a cím módosulásának és a fenti alcím beillesztésének. Le kell szögeznem, hogy mindaz, amit leírok, forrásaim: hazai és nemzetközi publikációk, szakkönyvek és monográfiák, interneten hozzáférhető adatok, hanglemez-ismertetők, kották, szövegkönyvek, színházi élmények, hang- és képfelvételek, valamint személyes beszélgetések alapján kialakult ismereteimet tükrözik. Négyévi anyaggyűjtésem és a kérdéskör szisztematikus feldolgozása során arra törekedtem, hogy a lehető leghitelesebb képet fessem arról a színpadi és hangzásvilágról, amit szeretek, amelynek elkötelezett híve vagyok, lemondva természetesen a teljességre való törekvésről − mivel azt sem terjedelmi, sem információs keretek nem teszik lehetővé −, és fenntartva esetenként a tévedés jogát. Mindezek után rendhagyó összeállítás született: kedvcsináló, vagy éppen az elmélyülést segítő kalandozás az operettek tündérvilágában. Nem regényes történelmi áttekintés, nem is a műfaj főbb eseményeit követő leírás, hanem a tájékozódást segítő útmutatás, ami bizonyára több és egyben kevesebb is, mint egy átlagos műfaji kalauz. Több, mert merítési köre szélesebb, mint a műfajjal foglalkozó korábbi hasonló, magyar nyelvű kiadványoké, mert a bemutatandó darabokat minden eddiginél részletesebben, több megközelítésben, a műfajjal ismerkedők és a már ismerők szemszögéből tárgyalja, mert sokirányú visszakeresési lehetőséget biztosít a részletek iránt érdeklődőknek. Tagadhatatlanul kevesebb is ugyanakkor, hiszen e gazdag színpadi világ csak egy szegmensének áttekintésére tesz kísérletet. Eredeti szándékom a „nagyoperettek” bemutatása volt. Ez a fogalom azonban nem hivatalos zenei szakkifejezés, hanem a színházi gyakorlat szülte „szleng”. Tagadhatatlan, hogy mára magyar és német nyelvterületen, a köznapi életben általánosan használttá vált, s elsősorban az idesorolt darabok igényes kiállítására, nagy létszámú statisztériájára, az énekszólamok hangi-technikai nehézségére, zene-, ének- és tánckari követelményére utal. Valójában az operettek köre igen tág, a néhány szereplős kamarajátékoktól a nagy tömegeket mozgató, már-már operai megszólaltatást és megjelenítést igénylő művekig. Az áttekintést így a műfaj egészére ki kellett terjeszteni, elfogadva, hogy a besorolás esetenként nem egyértelmű. Olykor nehéz határvonalat húzni a vígoperák és az operettek, illetve a képzeletbeli vonal másik végén a zenés vígjátékok és az operettek között. E tekintetben a kialakult hazai megítélés volt a mérvadó. A jegyzékbe felvett szerzők és a részletesen ismertetett művek önkényes válogatást tükröznek, a hangsúlyt elsősorban hazai színházaink, valamint a környező országok teátrumainak műsorrendjén szereplő vagy rádiófelvételekből, koncertekből ismert darabok bemutatására helyezve. Helyet kapott azonban néhány, nálunk kevésbé ismert, vagy ez idő szerint kevésbé játszott, de más európai kultúrákban népszerű szerző és operett is. Nem szerepelnek viszont a felsorolásban az 1950 után, többségében rádió-, film- vagy revüoperettként íródott művek és szerzőik. Ez alól csak akkor tettem kivételt, ha a szerző említett művei egy hosszabb életpálya lezárásaként születtek (mint pl. a „Bástyasétány 77” Eisemann Mihály életművében). E döntés nem értékítéletet tükröz, hanem a terjedelem és a színházi műsorrend szem előtt tartásával született ésszerű kompromisszum eredménye. (...) A könyv írása során rá kellett döbbenni, milyen hiánycikk a műfaj darabjainak részletes magyar nyelvű bemutatása, különösen a hazai szerzők művei esetében. Köszönettel tartozom ezért mindazoknak, akik hozzásegítettek, hogy ez a munka elkészülhessen. Mindenekelőtt lektoraimnak, Dobránszky Zsuzsának, a Magyar Állami Operaház nyugalmazott magánénekesének, Vértesi Szabolcsnak, a Zenei Gyűjtemény korábbi munkatársának, Malina János zenetörténésznek, a magyar Haydn Társaság elnökének. Köszönettel tartozom Szinetár Miklós tanár úrnak munkámat segítő tanácsaiért és támogatásáért, Brigitte Elisabeth Tautscher asszonynak, a bécsi Arkadia hanglemez-bolt vezetőjének a hang- és képanyag, esetenként a bécsi Staatsoper archívumából való anyagok megszerzésében nyújtott felbecsülhetetlen segítségéért. A Hartai Zenei Ügynökségnek szövegkönyvek megtekintésre való átengedéséért, Muladi József úrnak a hanganyag és az idegen nyelvű szakkönyvek beszerzésében való segítségéért, Fejes Cecíliának, a Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezőjének és Ruitner Sándornak, a Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezőjének-dramaturgjának felbecsülhetetlen tanulmányok rendelkezésemre bocsátásáért, források felkutatásában nyújtott segítségéért, Igaz Tünde művésznőnek pályája egy fontos képének megküldéséért. Köszönöm Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója, Clementis Tamás, a Magyar Állami Operaház magánénekese, valamint a könyvben szereplő egyes zeneszerzők, illetve szövegírók jogutódjai – nevüket kérésükre nem tüntetem fel – munkámat segítő támogatását. Kiemelt köszönettel tartozom a Tudomány Kiadó igazgatójának, Guti Péternek és munkatársainak, akik tanácsai, szervezőmunkája és segítsége tette lehetővé, hogy e könyv korábbi közös vállalkozásainkhoz hasonlóan igényes formában kerülhessen az olvasók kezébe."
2055 Búbánat 2013-08-12 12:23:53 [Válasz erre: 2053 Búbánat 2013-08-10 22:53:09]
[url] http://www.hirado.hu/Videok/2013/08/11/20/Telt_haz_volt_az_elso_Budavari_Palotakoncerten.aspx; Telt ház volt az első Budavári Palotakoncerten [/url] - Video MTV Híradó, 2013. augusztus 11. vasárnap 20:52
[url] http://www.hirado.hu/Videok/2013/08/11/20/Telt_haz_volt_az_elso_Budavari_Palotakoncerten.aspx; Telt ház volt az első Budavári Palotakoncerten [/url] - Video MTV Híradó, 2013. augusztus 11. vasárnap 20:52
2054 Búbánat 2013-08-10 23:05:10 [Válasz erre: 2053 Búbánat 2013-08-10 22:53:09]
Még annyit, hogy a szektorokban a lelátó soronként emelkedik, így tökéletes a vizuális élvezet, és a hangosítás megoldásával a hangzás is.
Még annyit, hogy a szektorokban a lelátó soronként emelkedik, így tökéletes a vizuális élvezet, és a hangosítás megoldásával a hangzás is.
2053 Búbánat 2013-08-10 22:53:09 [Válasz erre: 2052 Búbánat 2013-08-10 12:10:56]
Ott voltam a Várpalota Oroszlános udvarában a délutáni főpróbán! Több mint háromórás „gratis” koncert a turisták-nézelődők-érdeklődők előtt, a színpadon még mindenki civilben. Körülöttünk nyüzsögtek a rendező-szervező- televíziós stáb, a kamerások, stúdiósok, kellékesek csapata, Ha jól számoltam hat kamera vette az egészet. Elpróbáltak mindent: zene-ének-tánc- konferansz. Kerényi Miklós Gábor rendező folyamatosan instruált: Frankó Tünde és Dolhai Attila kettősnek sem „kegyelmezett”; a Cigányszerelem duettjében talált hibát, így az egészet megismételtette velük. A közönség a sok népszerű operett-melódiának nagyon örült és megtapsolta. Osvárt Andrea filmszínésznő is, a próbán végigmondta az összes összekötő-szövegét (konferanszié-műsorvezető), mintha már az este „élesben” mondaná azt. A televízió ezt is felvette teljes egészében. Gondolom, ha szükséges, a hanganyagot a zenei rendező felhasználhatja majd; a ma esti bemutatón esetleges "baki" korrekciójára alkalmas lesz a felvett anyag - a televízió augusztus 19-én este felvételről sugározza az operett-gálát - de csak 90 percet ad a műsorújság szerint. Sok minden tetszett a főpróbán hallottak alapján, és sok minden, ami nem. Meglátjuk, mi kerül be ebből majd az adásba. Például az anya és lánya kettőse, azaz Kállay Bori és Fonyó Barbara megküzdött Offenbach Eljegyzés a lámpafénynél című operettjének "Veszekedő-kettősével"; háromszor kellett újrakezdeni belépésüket a jelenetükben, de különben, remek, bravúros részlet ez a darabból. A víg özvegy több részlete közül igen hatásosan sikerült az operett fináléja, melyben Lehár kán-kánját ötvözték vagyis „mellécsapták ” Offenbach kán-kánját. Ezzel a hatásos jelenettel zárul az első rész. Sajnos, a Csárdáskirálynő jeleneteinek alapját továbbra is az Operettszínház legutóbbi átdolgozásából ismert verziót képezi; a szöveg és zene alapján alig .lehet ráismerni Kálmán népszerű operettjére – a rosszban az a jó, hogy ráirányítja a figyelmünket arra: mi az untig elcsépelt, de hogyan lehet másképp is: újszerűen – már akinek mindehhez kellően befogadó „intellektusa” van. Többet nem is mondok az operettgála délutáni főpróbáján tapasztaltakról. Nem illik mindent előre elárulni, „kifecsegni”, a TV-közvetítésben nyilván a legjobb, legsikeresebb jelenetek benne lesznek.
Ott voltam a Várpalota Oroszlános udvarában a délutáni főpróbán! Több mint háromórás „gratis” koncert a turisták-nézelődők-érdeklődők előtt, a színpadon még mindenki civilben. Körülöttünk nyüzsögtek a rendező-szervező- televíziós stáb, a kamerások, stúdiósok, kellékesek csapata, Ha jól számoltam hat kamera vette az egészet. Elpróbáltak mindent: zene-ének-tánc- konferansz. Kerényi Miklós Gábor rendező folyamatosan instruált: Frankó Tünde és Dolhai Attila kettősnek sem „kegyelmezett”; a Cigányszerelem duettjében talált hibát, így az egészet megismételtette velük. A közönség a sok népszerű operett-melódiának nagyon örült és megtapsolta. Osvárt Andrea filmszínésznő is, a próbán végigmondta az összes összekötő-szövegét (konferanszié-műsorvezető), mintha már az este „élesben” mondaná azt. A televízió ezt is felvette teljes egészében. Gondolom, ha szükséges, a hanganyagot a zenei rendező felhasználhatja majd; a ma esti bemutatón esetleges "baki" korrekciójára alkalmas lesz a felvett anyag - a televízió augusztus 19-én este felvételről sugározza az operett-gálát - de csak 90 percet ad a műsorújság szerint. Sok minden tetszett a főpróbán hallottak alapján, és sok minden, ami nem. Meglátjuk, mi kerül be ebből majd az adásba. Például az anya és lánya kettőse, azaz Kállay Bori és Fonyó Barbara megküzdött Offenbach Eljegyzés a lámpafénynél című operettjének "Veszekedő-kettősével"; háromszor kellett újrakezdeni belépésüket a jelenetükben, de különben, remek, bravúros részlet ez a darabból. A víg özvegy több részlete közül igen hatásosan sikerült az operett fináléja, melyben Lehár kán-kánját ötvözték vagyis „mellécsapták ” Offenbach kán-kánját. Ezzel a hatásos jelenettel zárul az első rész. Sajnos, a Csárdáskirálynő jeleneteinek alapját továbbra is az Operettszínház legutóbbi átdolgozásából ismert verziót képezi; a szöveg és zene alapján alig .lehet ráismerni Kálmán népszerű operettjére – a rosszban az a jó, hogy ráirányítja a figyelmünket arra: mi az untig elcsépelt, de hogyan lehet másképp is: újszerűen – már akinek mindehhez kellően befogadó „intellektusa” van. Többet nem is mondok az operettgála délutáni főpróbáján tapasztaltakról. Nem illik mindent előre elárulni, „kifecsegni”, a TV-közvetítésben nyilván a legjobb, legsikeresebb jelenetek benne lesznek.
2052 Búbánat 2013-08-10 12:10:56 [Válasz erre: 2042 Búbánat 2013-08-03 18:55:35]
[url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=66&msgcount=2042#285521; Ma rendezik meg az első Budavári Palotakoncertet [/url] Ötventagú szimfonikus zenekar mellett a magyar operett neves művészei lépnek pódiumra. A budapesti operett világának modern és tradicionális elemei egyszerre elevenednek meg a színpadon. Kulturpont.hu, 2013.08.10 10:52 MTI Az esten a Budapesti Operettszínház művészei a húsztagú balettkar kíséretében részleteket adnak elő a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő, a Mária főhadnagy, a Bál a Savoyban, a Viktória, a Cirkuszhercegnő, A Bajadér, A víg özvegy, A mosoly országa, a Denevér, a Giuditta, a Luxemburg grófja, a Mágnás Miska, a Csókos asszony és az Ördögölő Józsiás című darabokból. Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Ábrahám Pál művei mellett lesznek meglepetésszámok is - közölték a szervezők. A gálaesten, amelyet Osvárt Andrea, elsősorban Olaszországban és az Egyesült Államokban ismert magyar filmszínésznő vezet, fellép Fischl Mónika, Frankó Tünde, Bordás Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Dolhai Attila, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Faragó András, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté, Kállay Bori, Brasch Bence, a Budapesti Operettszínház balettkara, valamint zenekara, amelyet Makláry László vezényel. A nagyszabású gálát az M1 nézői a nemzeti ünnep előestéjén, augusztus 19-én 20.15-től láthatják - tudatta a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóirodája.
[url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=66&msgcount=2042#285521; Ma rendezik meg az első Budavári Palotakoncertet [/url] Ötventagú szimfonikus zenekar mellett a magyar operett neves művészei lépnek pódiumra. A budapesti operett világának modern és tradicionális elemei egyszerre elevenednek meg a színpadon. Kulturpont.hu, 2013.08.10 10:52 MTI Az esten a Budapesti Operettszínház művészei a húsztagú balettkar kíséretében részleteket adnak elő a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő, a Mária főhadnagy, a Bál a Savoyban, a Viktória, a Cirkuszhercegnő, A Bajadér, A víg özvegy, A mosoly országa, a Denevér, a Giuditta, a Luxemburg grófja, a Mágnás Miska, a Csókos asszony és az Ördögölő Józsiás című darabokból. Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Ábrahám Pál művei mellett lesznek meglepetésszámok is - közölték a szervezők. A gálaesten, amelyet Osvárt Andrea, elsősorban Olaszországban és az Egyesült Államokban ismert magyar filmszínésznő vezet, fellép Fischl Mónika, Frankó Tünde, Bordás Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Dolhai Attila, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Faragó András, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté, Kállay Bori, Brasch Bence, a Budapesti Operettszínház balettkara, valamint zenekara, amelyet Makláry László vezényel. A nagyszabású gálát az M1 nézői a nemzeti ünnep előestéjén, augusztus 19-én 20.15-től láthatják - tudatta a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóirodája.
2051 Búbánat 2013-08-09 21:41:30 [Válasz erre: 2040 Búbánat 2013-07-29 14:23:04]
Ma kaptam az értesítést, hogy a Tudomány Kiadó gondozásában végre megjelent, és már kapható [url] http://www.tudomany-kiado.hu/operettkonyv; Winkler Gábor: Operett - Szubjektív kalauz egy varázslatos világban I-II. kötet. [/url] „A kétkötetes könyv hosszas előkészületek után egy kiemelkedő hazai eseményre jelenik meg: idén indul útjára, az operett szerelmeseinek legnagyobb örömére, a Budavári Palotakoncert 2013. augusztus 10-én, amelynek célja a műfaj megszerettetése, a hazai idegenforgalom színesítése egy népszerű programsorozattal. A könyv a Rózsavölgyi Zeneműboltban, a Kossuth Kiadó boltjaiban, valamint a Tudomány Kiadóban vásárolható meg. „
Ma kaptam az értesítést, hogy a Tudomány Kiadó gondozásában végre megjelent, és már kapható [url] http://www.tudomany-kiado.hu/operettkonyv; Winkler Gábor: Operett - Szubjektív kalauz egy varázslatos világban I-II. kötet. [/url] „A kétkötetes könyv hosszas előkészületek után egy kiemelkedő hazai eseményre jelenik meg: idén indul útjára, az operett szerelmeseinek legnagyobb örömére, a Budavári Palotakoncert 2013. augusztus 10-én, amelynek célja a műfaj megszerettetése, a hazai idegenforgalom színesítése egy népszerű programsorozattal. A könyv a Rózsavölgyi Zeneműboltban, a Kossuth Kiadó boltjaiban, valamint a Tudomány Kiadóban vásárolható meg. „
2050 Búbánat 2013-08-08 13:58:37 [Válasz erre: 2049 Búbánat 2013-08-07 22:54:23]
Kolozsi László könyvének egyik fejezetében a Bob herceg bemutatójáról kapunk leírást. Idézem egy részletét onnan, hogy kik, milyen ismert személyiségek tették tiszteletüket a bemutató-előadáson: „Huszka egy héttel a bemutató előtt kért egy hét szabadságot a minisztériumban, de főnöke, Lippich – akinek a lányát később feleségül vette – ezt kerek perec megtagadta. Így Huszka már nem tudott a kéziraton sokat javítani, pedig tartott tőle, hogy még nincs teljesen készen. Félve ment el a bemutatóra is a Kerepesi út 12.-be, a Népszínházba, 1902. december 20-án. A bemutató napján csúf idő volt, szakadt az eső, mégis számos illusztris vendég érkezett. Egymást érték a Kerepesi úton a konflisok, fiákerek. A lovakat ponyvával takarták le, hogy óvják őket az időjárás viszontagságaitól. A kétajtós kapuban Porzsolt Kálmán (a Népszínház igazgatója) várta a vendégeket. Megérkezett Wlasics Gyula kultuszminiszter – Huszka hivatali nagyfőnöke, aki később az irodában is meglátogatta a szerzőket, hogy gratuláljon -, Bánffy Dezső exminiszterelnök, Kléh Kálmán, a Népszínház végrehajtó bizottságának elnöke, Herczeg Ferenc író, Kabos Endre, Murai Károly, népszerű hírlapírók, Buttykay Ákos és Hegyi Béla zeneszerzők, Lónyai Dezső, Széll Kálmán miniszterelnök kabinetfőnöke. Huszka barátai, többek közt Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Wildner Ödön a szerzők páholyában ültek. Az utolsó pillanatban megérkezett Széll Kálmán miniszterelnök is a páholyába. Még a pótszékeken is ültek. A függöny felgördült, és feltűnt mögötte a londoni utcakép, Plumpudding borbélyüzlete. Konti (József) felemelte pálcáját, és felcsendült a Bob herceg nyitánya… Három felvonással és egy szűnni nem akaró tapsviharral később Huszka mámorosan távozott. Két barátjával, Martossal és Bakonyival a sikertől megrészegülve üvöltötték tele az utcákat a ’ Londonban, hej…’ kezdetű dallal. A környéken mindenki megtanulta a folytatást: […] Másnap a minisztériumban mindenki Huszkáék előtt tolongott: a siker frenetikus volt. Martos az ünneplőknek a kritikákat olvasta fel. […] A három tisztviselő, a szövegeket író Martos Ferenc és Bakonyi Károly, valamint a zenét jegyző Huszka, maga is megdöbbenhetett a sikeren. Hiszen az minden reményüket túlszárnyalta. És megágyazott többek közt a szerzői jog magyarországi meghonosításának is. Huszkának köszönhető az, hogy a szórakozóhelyeken elhangzó zenékért a szerzőknek jogdíjat kell fizetni: a szerzői jog rendezéséért legalább annyit tett, mint a magyar operett elismeréséért.” „A Bob herceg példátlan sikerére jellemző, hogy egészen a Rókus kápolnáig, vagyis vagy százméternyit kígyózott jegyért állok sora. […] Lippich, Huszka hivatali főnöke azzal kívánta enyhíteni bűnét, amikor megtudta, milyen sikeres lett a darab, hogy meghívta a Pálma utcai villájába karácsonyra a szerzőket. Leánya, Lonci, pirulva hívta fel az érkezők figyelmét arra, hogy találnak majd valamit a fa alatt. Ezen a fényes partin alakult ki Huszka és Lonci között a – nem túl boldognak mondható – házassághoz vezető vonzalom. „ A kötet írója máshol, külön foglalkozik egy, a cselekményre rímelő, a későbbi történelmi krónikákból ismert nevezetes esettel: „VIII. Edward trónörökös lemondása Ha máshonnan nem, A király beszéde című filmből értesülhettek sokan arról, hogy a XX. század elején a valóságban is megtörtént az a botrány – igaz, jóval a darab bemutatója után -, amit a Bob herceg megjelenít: nevezetesen, hogy az angol trónörökös egy polgárlányba szeret bele. Tehát jelen esetben nem a művészet másolta az életet, hanem éppen fordítva, az élet a művészetet. A Bob herceg bemutatója után harmincnégy évvel bekövetkezett események kísértetiesen hasonlítanak Martos Ferenc történetére. […]”
Kolozsi László könyvének egyik fejezetében a Bob herceg bemutatójáról kapunk leírást. Idézem egy részletét onnan, hogy kik, milyen ismert személyiségek tették tiszteletüket a bemutató-előadáson: „Huszka egy héttel a bemutató előtt kért egy hét szabadságot a minisztériumban, de főnöke, Lippich – akinek a lányát később feleségül vette – ezt kerek perec megtagadta. Így Huszka már nem tudott a kéziraton sokat javítani, pedig tartott tőle, hogy még nincs teljesen készen. Félve ment el a bemutatóra is a Kerepesi út 12.-be, a Népszínházba, 1902. december 20-án. A bemutató napján csúf idő volt, szakadt az eső, mégis számos illusztris vendég érkezett. Egymást érték a Kerepesi úton a konflisok, fiákerek. A lovakat ponyvával takarták le, hogy óvják őket az időjárás viszontagságaitól. A kétajtós kapuban Porzsolt Kálmán (a Népszínház igazgatója) várta a vendégeket. Megérkezett Wlasics Gyula kultuszminiszter – Huszka hivatali nagyfőnöke, aki később az irodában is meglátogatta a szerzőket, hogy gratuláljon -, Bánffy Dezső exminiszterelnök, Kléh Kálmán, a Népszínház végrehajtó bizottságának elnöke, Herczeg Ferenc író, Kabos Endre, Murai Károly, népszerű hírlapírók, Buttykay Ákos és Hegyi Béla zeneszerzők, Lónyai Dezső, Széll Kálmán miniszterelnök kabinetfőnöke. Huszka barátai, többek közt Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Wildner Ödön a szerzők páholyában ültek. Az utolsó pillanatban megérkezett Széll Kálmán miniszterelnök is a páholyába. Még a pótszékeken is ültek. A függöny felgördült, és feltűnt mögötte a londoni utcakép, Plumpudding borbélyüzlete. Konti (József) felemelte pálcáját, és felcsendült a Bob herceg nyitánya… Három felvonással és egy szűnni nem akaró tapsviharral később Huszka mámorosan távozott. Két barátjával, Martossal és Bakonyival a sikertől megrészegülve üvöltötték tele az utcákat a ’ Londonban, hej…’ kezdetű dallal. A környéken mindenki megtanulta a folytatást: […] Másnap a minisztériumban mindenki Huszkáék előtt tolongott: a siker frenetikus volt. Martos az ünneplőknek a kritikákat olvasta fel. […] A három tisztviselő, a szövegeket író Martos Ferenc és Bakonyi Károly, valamint a zenét jegyző Huszka, maga is megdöbbenhetett a sikeren. Hiszen az minden reményüket túlszárnyalta. És megágyazott többek közt a szerzői jog magyarországi meghonosításának is. Huszkának köszönhető az, hogy a szórakozóhelyeken elhangzó zenékért a szerzőknek jogdíjat kell fizetni: a szerzői jog rendezéséért legalább annyit tett, mint a magyar operett elismeréséért.” „A Bob herceg példátlan sikerére jellemző, hogy egészen a Rókus kápolnáig, vagyis vagy százméternyit kígyózott jegyért állok sora. […] Lippich, Huszka hivatali főnöke azzal kívánta enyhíteni bűnét, amikor megtudta, milyen sikeres lett a darab, hogy meghívta a Pálma utcai villájába karácsonyra a szerzőket. Leánya, Lonci, pirulva hívta fel az érkezők figyelmét arra, hogy találnak majd valamit a fa alatt. Ezen a fényes partin alakult ki Huszka és Lonci között a – nem túl boldognak mondható – házassághoz vezető vonzalom. „ A kötet írója máshol, külön foglalkozik egy, a cselekményre rímelő, a későbbi történelmi krónikákból ismert nevezetes esettel: „VIII. Edward trónörökös lemondása Ha máshonnan nem, A király beszéde című filmből értesülhettek sokan arról, hogy a XX. század elején a valóságban is megtörtént az a botrány – igaz, jóval a darab bemutatója után -, amit a Bob herceg megjelenít: nevezetesen, hogy az angol trónörökös egy polgárlányba szeret bele. Tehát jelen esetben nem a művészet másolta az életet, hanem éppen fordítva, az élet a művészetet. A Bob herceg bemutatója után harmincnégy évvel bekövetkezett események kísértetiesen hasonlítanak Martos Ferenc történetére. […]”
2049 Búbánat 2013-08-07 22:54:23
Már kapható az újságárusoknál a Híres operettek-sorozat 13. kötete. (Metropol-Kossuth kiadó- MTVA) Megjelent Huszka Jenő Bob herceg című operettjének könyve is a CD-melléklettel. A kötetet írta: Kolozsi László Idemásolom a CD-n szereplő, a rádióban készült stúdiófelvételről a tudnivalókat: Huszka Jenő – Martos Ferenc – Bakonyi Károly: Bob herceg Rádióra alkalmazta: Csizmadia Mátyás és Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó A felvétel a Magyar Rádióban készült 1965-ben. Szereposztás: György herceg (Bob) – Ilosfalvy Róbert (Körmendy János – próza) Annie – Németh Marika Pomponius udvarmester – Palócz László Lord Lancaster – Bende Zsolt Plumpudding – Palcsó Sándor Viktória hercegnő – Ágai Karola Gipsy – Kishegyi Árpád Pickwick – Külkey László A királynő – Sulyok Mária Tom – Várhelyi Endre (Makláry Zoltán – próza) A lemezen 16 track található, teljes ideje 65:55 perc. Az alábbi részletek hallhatók a stúdiófelvételen az 1902-ben keletkezett Huszka-operettből: 1. Nyitány 2. Gárda-induló” (Lord Lancaster, kórus) – Bende Zsolt, énekkar 3. Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca…” – Ilosfalvy Róbert 4. Udvarhölgyek dala (Viktória, kórus) – Ágai Karola, énekkar 5. Bob dala: „Holdvilágos bűvös éjjel…” Ilosfalvy Róbert, énekkar 6. Tercett (Plumpudding, Gipsy, Pickwick) – Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László 7. Annie dala – Németh Marika, énekkar 8. Az I. felvonás fináléja – Németh Marika, Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert, Palócz László, Várhelyi Endre, énekkar 9. Bob indulója – Ilosfalvy Róbert, énekkar 10. Annie dala a II. felvonásból: „Volt egyszer egy kis kurta szoknya – Németh Marika 11. Szerenád (Annie, Bob, kórus) – Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, énekkar 12. Bordal (Pomponius, kórus) – Palócz László, énekkar 13. Bob dala a II. felvonásból: „Az utca az én birodalmam…” – Ilosfalvy Róbert, énekkar 14. A II. felvonás fináléja – Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Várhelyi Endre, Bende Zsolt, énekkar 15. Legenda (A királynő, Pomponius) – Sulyok Mária, Palócz László 16. A III. felvonás fináléja - Sulyok Mária, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, énekkar
Már kapható az újságárusoknál a Híres operettek-sorozat 13. kötete. (Metropol-Kossuth kiadó- MTVA) Megjelent Huszka Jenő Bob herceg című operettjének könyve is a CD-melléklettel. A kötetet írta: Kolozsi László Idemásolom a CD-n szereplő, a rádióban készült stúdiófelvételről a tudnivalókat: Huszka Jenő – Martos Ferenc – Bakonyi Károly: Bob herceg Rádióra alkalmazta: Csizmadia Mátyás és Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó A felvétel a Magyar Rádióban készült 1965-ben. Szereposztás: György herceg (Bob) – Ilosfalvy Róbert (Körmendy János – próza) Annie – Németh Marika Pomponius udvarmester – Palócz László Lord Lancaster – Bende Zsolt Plumpudding – Palcsó Sándor Viktória hercegnő – Ágai Karola Gipsy – Kishegyi Árpád Pickwick – Külkey László A királynő – Sulyok Mária Tom – Várhelyi Endre (Makláry Zoltán – próza) A lemezen 16 track található, teljes ideje 65:55 perc. Az alábbi részletek hallhatók a stúdiófelvételen az 1902-ben keletkezett Huszka-operettből: 1. Nyitány 2. Gárda-induló” (Lord Lancaster, kórus) – Bende Zsolt, énekkar 3. Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca…” – Ilosfalvy Róbert 4. Udvarhölgyek dala (Viktória, kórus) – Ágai Karola, énekkar 5. Bob dala: „Holdvilágos bűvös éjjel…” Ilosfalvy Róbert, énekkar 6. Tercett (Plumpudding, Gipsy, Pickwick) – Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László 7. Annie dala – Németh Marika, énekkar 8. Az I. felvonás fináléja – Németh Marika, Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert, Palócz László, Várhelyi Endre, énekkar 9. Bob indulója – Ilosfalvy Róbert, énekkar 10. Annie dala a II. felvonásból: „Volt egyszer egy kis kurta szoknya – Németh Marika 11. Szerenád (Annie, Bob, kórus) – Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, énekkar 12. Bordal (Pomponius, kórus) – Palócz László, énekkar 13. Bob dala a II. felvonásból: „Az utca az én birodalmam…” – Ilosfalvy Róbert, énekkar 14. A II. felvonás fináléja – Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Várhelyi Endre, Bende Zsolt, énekkar 15. Legenda (A királynő, Pomponius) – Sulyok Mária, Palócz László 16. A III. felvonás fináléja - Sulyok Mária, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, énekkar
2048 Búbánat 2013-08-05 21:13:48 [Válasz erre: 2047 bermuda 2013-08-05 15:30:08]
Huszka Jenő Bob hercege a magyar operettjátszás aranykorának kezdetét jelentő, máig az egyik legnagyobb hazai operettsiker; bemutatója (1902) megelőzte Lehár, Kacsóh, Kálmán, Jacobi későbbi első sikereit is. A Bob herceg 1962-es rádióbemutatója – az ugyanabban az évben felvett Víg özveggyel együtt – a Rádió Dalszínháza égisze alatt készült operettek teljes (hazai és külföldi szerzőket tekintve), első, igen sikeres darabjai közé tartozik, a sorban közvetlenül követi a Fortunió dala, az Angot asszony lánya és A cigánybáró nevezetes stúdiófelvételeit. Ami érdekes, hogy ezeken a komplett rádiós felvételeken nem operettművészek, hanem döntően a kor legendás operaénekesei működtek közre, akik mellé csak mutatóba kerültek operetténekesek: az utóbbiak, főleg primadonna- és szubrett szerepkörben (például Németh Marika, Zentay Anna, Petress Zsuzsa) semmiben sem maradtak el a „komoly” műfajból ismert, jeles énekes kollégáktól! Hozzájuk csatlakozott a rádió szimfonikus zenekara és énekkara (korábban a Földényi-kórus) meg kitűnő karmesterek: Polgár Tibor, Fischer Sándor, Bródy Tamás, Sebestyén András, Breitner Tamás, Lehel György. Mellettük alkalmanként az Opera karmesterei is felvállaltak néhány klasszikus operettfelvételt: Ferencsik János (A cigánybáró), Erdélyi Miklós (Boccaccio), Kerekes János (A koldusdiák), Blum Tamás (Orfeusz az alvilágban), Oberfrank Géza (Giuditta) . Ez a művészi együttműködés egyúttal jól bevált "marketing-fogás" is lehetett abban az időben. Máig ható érvénnyel. Bennem is nagy várakozás él a szerdán megjelenő kiadvány iránt: az eddigi köteteket megismerve, a CD-mellékleten meghallgatható mintegy 70 percnyi zene csaknem minden fontos, ismert, népszerű számot felölel, így várhatóan a Bob hercegből is. Ilyenkor mindig fáj a szívem, hogy nem a teljes operettet kapjuk, a dialógusokkal együtt (esetenként a prózát mondó remek színészek hangján – bár még érdekesebb, és hitelesebb, amikor az operaénekes nem csak énekel a felvételen, de a szöveget is ő mondja. Erre kevesen voltak képesek: Házy Erzsébet ilyen kivétel), de ne legyünk, ugye, telhetetlenek…
Huszka Jenő Bob hercege a magyar operettjátszás aranykorának kezdetét jelentő, máig az egyik legnagyobb hazai operettsiker; bemutatója (1902) megelőzte Lehár, Kacsóh, Kálmán, Jacobi későbbi első sikereit is. A Bob herceg 1962-es rádióbemutatója – az ugyanabban az évben felvett Víg özveggyel együtt – a Rádió Dalszínháza égisze alatt készült operettek teljes (hazai és külföldi szerzőket tekintve), első, igen sikeres darabjai közé tartozik, a sorban közvetlenül követi a Fortunió dala, az Angot asszony lánya és A cigánybáró nevezetes stúdiófelvételeit. Ami érdekes, hogy ezeken a komplett rádiós felvételeken nem operettművészek, hanem döntően a kor legendás operaénekesei működtek közre, akik mellé csak mutatóba kerültek operetténekesek: az utóbbiak, főleg primadonna- és szubrett szerepkörben (például Németh Marika, Zentay Anna, Petress Zsuzsa) semmiben sem maradtak el a „komoly” műfajból ismert, jeles énekes kollégáktól! Hozzájuk csatlakozott a rádió szimfonikus zenekara és énekkara (korábban a Földényi-kórus) meg kitűnő karmesterek: Polgár Tibor, Fischer Sándor, Bródy Tamás, Sebestyén András, Breitner Tamás, Lehel György. Mellettük alkalmanként az Opera karmesterei is felvállaltak néhány klasszikus operettfelvételt: Ferencsik János (A cigánybáró), Erdélyi Miklós (Boccaccio), Kerekes János (A koldusdiák), Blum Tamás (Orfeusz az alvilágban), Oberfrank Géza (Giuditta) . Ez a művészi együttműködés egyúttal jól bevált "marketing-fogás" is lehetett abban az időben. Máig ható érvénnyel. Bennem is nagy várakozás él a szerdán megjelenő kiadvány iránt: az eddigi köteteket megismerve, a CD-mellékleten meghallgatható mintegy 70 percnyi zene csaknem minden fontos, ismert, népszerű számot felölel, így várhatóan a Bob hercegből is. Ilyenkor mindig fáj a szívem, hogy nem a teljes operettet kapjuk, a dialógusokkal együtt (esetenként a prózát mondó remek színészek hangján – bár még érdekesebb, és hitelesebb, amikor az operaénekes nem csak énekel a felvételen, de a szöveget is ő mondja. Erre kevesen voltak képesek: Házy Erzsébet ilyen kivétel), de ne legyünk, ugye, telhetetlenek…
2047 bermuda 2013-08-05 15:30:08 [Válasz erre: 2045 Norma 2013-08-05 12:02:28]
Köszi az infót:-) Már fel is raktam a fészbukra.... Nagyon jó, h. eme rádiós felvételeket hallhatjuk,nem is reméltem.... Jómagam itt a Bob hercegnek örülök...régen hallottam ezt a felvételt..
Köszi az infót:-) Már fel is raktam a fészbukra.... Nagyon jó, h. eme rádiós felvételeket hallhatjuk,nem is reméltem.... Jómagam itt a Bob hercegnek örülök...régen hallottam ezt a felvételt..
2046 Búbánat 2013-08-05 12:26:48 [Válasz erre: 2045 Norma 2013-08-05 12:02:28]
Köszönöm a híradásod! Magam részéről nagyon várom már ezeket a kiadványokat is: holnapután jelenik meg a Bob herceg-kötet, a zenei CD-mellékletéről a rádióban a hatvanas évek elején készült Huszka-operett teljes felvételéről a részletekben Ilosfalvy Róbert, Németh Marika, Ágai Karola, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László énekével. Rá két hétre, pedig a "szívügyem csücske": A Víg özvegy Házyval, Udvardyval...!
Köszönöm a híradásod! Magam részéről nagyon várom már ezeket a kiadványokat is: holnapután jelenik meg a Bob herceg-kötet, a zenei CD-mellékletéről a rádióban a hatvanas évek elején készült Huszka-operett teljes felvételéről a részletekben Ilosfalvy Róbert, Németh Marika, Ágai Karola, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László énekével. Rá két hétre, pedig a "szívügyem csücske": A Víg özvegy Házyval, Udvardyval...!
2045 Norma 2013-08-05 12:02:28
Két jó hír a sorozat gyűjtőinek: 1. http://shopline.hu/product/home!execute.action?_v=Huszka_Jeno_Bob_herceg_Hires_operettek_13_&id=123576&type=22 2. http://shopline.hu/product/home!execute.action?_v=Lehar_Ferenc_A_vig_ozvegy_Hires_operettek_14_&id=123575&type=22
Két jó hír a sorozat gyűjtőinek: 1. http://shopline.hu/product/home!execute.action?_v=Huszka_Jeno_Bob_herceg_Hires_operettek_13_&id=123576&type=22 2. http://shopline.hu/product/home!execute.action?_v=Lehar_Ferenc_A_vig_ozvegy_Hires_operettek_14_&id=123575&type=22
2044 Búbánat 2013-08-04 12:33:38 [Válasz erre: 2043 Haandel 2013-08-04 09:42:36]
Szomorú hír! Az alábbi három részlettel emlékezem rá A madarász című operettfilmjéből (1967), melyben Renate Holm volt Peter Minich partnere. Ádám belépője: [url] http://www.youtube.com/watch?v=DoGRokoiFrA&list=PLJti0qI3a-ACSPpMYZrRGdqrdiSVwNIOG; Peter Minich – „Grüss euch Gott, alle miteinander” [/url] Ádám dala: „Nagyapám húszéves volt…” [url] http://www.youtube.com/watch?v=PfmxuCKqSRI; Peter Minich – „Wie mein Ahnl zwanzig Jahr” [/url] Rózsadal – duett („Tudod-e azt, Tirolban lent”): [url] http://www.youtube.com/watch?v=fGF9dPNKXi4&list=PLJti0qI3a-ACSPpMYZrRGdqrdiSVwNIOG; Renate Holm & Peter Minich – „Schenkt man sich Rosen in Tirol” [/url] (Filmausschnitt) aus der Operette 'Der Vogelhändler' (The Bird Seller) von Carl Zeller, Uraufführung anno 1891
Szomorú hír! Az alábbi három részlettel emlékezem rá A madarász című operettfilmjéből (1967), melyben Renate Holm volt Peter Minich partnere. Ádám belépője: [url] http://www.youtube.com/watch?v=DoGRokoiFrA&list=PLJti0qI3a-ACSPpMYZrRGdqrdiSVwNIOG; Peter Minich – „Grüss euch Gott, alle miteinander” [/url] Ádám dala: „Nagyapám húszéves volt…” [url] http://www.youtube.com/watch?v=PfmxuCKqSRI; Peter Minich – „Wie mein Ahnl zwanzig Jahr” [/url] Rózsadal – duett („Tudod-e azt, Tirolban lent”): [url] http://www.youtube.com/watch?v=fGF9dPNKXi4&list=PLJti0qI3a-ACSPpMYZrRGdqrdiSVwNIOG; Renate Holm & Peter Minich – „Schenkt man sich Rosen in Tirol” [/url] (Filmausschnitt) aus der Operette 'Der Vogelhändler' (The Bird Seller) von Carl Zeller, Uraufführung anno 1891
2043 Haandel 2013-08-04 09:42:36
[url]http://oe1.orf.at/programm/345033;Peter Minich - In Memoriam[/url] 04. August 2013 | 15:05 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Ausschnitte aus Operetten und Musicals von Carl Michael Ziehrer, Edmund Eysler, Carl Zeller, Karl Millöcker, Robert Stolz, Oscar Straus, Frederick Loewe, Cole Porter, u.a.
[url]http://oe1.orf.at/programm/345033;Peter Minich - In Memoriam[/url] 04. August 2013 | 15:05 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Ausschnitte aus Operetten und Musicals von Carl Michael Ziehrer, Edmund Eysler, Carl Zeller, Karl Millöcker, Robert Stolz, Oscar Straus, Frederick Loewe, Cole Porter, u.a.
2042 Búbánat 2013-08-03 18:55:35 [Válasz erre: 2039 Búbánat 2013-07-29 14:06:37]
[url] http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/08/01/21/Operettgala_a_Budavari_palotaban.aspx; Operettgála a Budavári palotában [/url] MTV, 2013. augusztus 01. 21:24 Budavári Palotakoncert: Osvárt Andrea vezeti a gálát Forrás: MTI | 2013. augusztus 01. csütörtök 12:16 Osvárt Andrea lesz az augusztus 10-i Budavári Palotakoncert műsorvezetője. A nagyszabású gálát az M1 nézői a nemzeti ünnep előestéjén, augusztus 19-én láthatják - közölte az MTI-vel a Médiszolgáltatás-támogatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóirodája. Az esten ötventagú szimfonikus zenekar játszik és a magyar operett neves művészei lépnek pódiumra. A budapesti operett világának modern és tradicionális elemei egyszerre elevenednek meg a színpadon. "Az operett műfaja nemcsak a magyar, hanem a világ zenekultúrájának szerves része. Sokat utazom, látom, hogy a legnagyobb operaházak játsszák magyar szerzők, elsősorban Lehár Ferenc és Kálmán Imre műveit, akikre igazán büszkék lehetünk" - idézte Osvárt Andreát, az elsősorban Olaszországban és az Egyesült Államokban ismert magyar filmszínésznőt az MTVA csütörtöki közleménye. Az esten a Budapesti Operettszínház művészei a húsztagú balettkar kíséretében részleteket adnak elő a Marica grófnő, A Csárdáskirálynő, a Mária főhadnagy, a Bál a Savoyban, a Viktória, a Cirkuszhercegnő, A Bajadér, A víg özvegy, A mosoly országa, a Denevér, a Giuditta, a Luxemburg grófja, a Mágnás Miska, a Csókos asszony és az Ördögölő Józsiás című darabokból. Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Ábrahám Pál művei mellett lesznek meglepetés számok is - fogalmaztak a szervezők. A gálaesten fellép Fischl Mónika, Frankó Tünde, Bordás Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Dolhai Attila, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Faragó András, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté, Kállay Bori, Brasch Bence, a Budapesti Operettszínház balettkara, valamint zenekara, amelyet Makláry László vezényel. A szuperprodukcióra 150, nagyrészt új jelmezzel és magas színvonalú színpad-, hang-, és fénytechnikával készülnek a rendezők. A műsort az MTVA augusztus 19-én 20.15 órakor tűzi az M1 műsorára.
[url] http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/08/01/21/Operettgala_a_Budavari_palotaban.aspx; Operettgála a Budavári palotában [/url] MTV, 2013. augusztus 01. 21:24 Budavári Palotakoncert: Osvárt Andrea vezeti a gálát Forrás: MTI | 2013. augusztus 01. csütörtök 12:16 Osvárt Andrea lesz az augusztus 10-i Budavári Palotakoncert műsorvezetője. A nagyszabású gálát az M1 nézői a nemzeti ünnep előestéjén, augusztus 19-én láthatják - közölte az MTI-vel a Médiszolgáltatás-támogatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóirodája. Az esten ötventagú szimfonikus zenekar játszik és a magyar operett neves művészei lépnek pódiumra. A budapesti operett világának modern és tradicionális elemei egyszerre elevenednek meg a színpadon. "Az operett műfaja nemcsak a magyar, hanem a világ zenekultúrájának szerves része. Sokat utazom, látom, hogy a legnagyobb operaházak játsszák magyar szerzők, elsősorban Lehár Ferenc és Kálmán Imre műveit, akikre igazán büszkék lehetünk" - idézte Osvárt Andreát, az elsősorban Olaszországban és az Egyesült Államokban ismert magyar filmszínésznőt az MTVA csütörtöki közleménye. Az esten a Budapesti Operettszínház művészei a húsztagú balettkar kíséretében részleteket adnak elő a Marica grófnő, A Csárdáskirálynő, a Mária főhadnagy, a Bál a Savoyban, a Viktória, a Cirkuszhercegnő, A Bajadér, A víg özvegy, A mosoly országa, a Denevér, a Giuditta, a Luxemburg grófja, a Mágnás Miska, a Csókos asszony és az Ördögölő Józsiás című darabokból. Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Ábrahám Pál művei mellett lesznek meglepetés számok is - fogalmaztak a szervezők. A gálaesten fellép Fischl Mónika, Frankó Tünde, Bordás Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Dolhai Attila, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Faragó András, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté, Kállay Bori, Brasch Bence, a Budapesti Operettszínház balettkara, valamint zenekara, amelyet Makláry László vezényel. A szuperprodukcióra 150, nagyrészt új jelmezzel és magas színvonalú színpad-, hang-, és fénytechnikával készülnek a rendezők. A műsort az MTVA augusztus 19-én 20.15 órakor tűzi az M1 műsorára.
2040 Búbánat 2013-07-29 14:23:04 [Válasz erre: 2011 Búbánat 2013-07-09 22:48:02]
[url] http://www.diabet.hu/hirek.aspx?nid=31149; „A hóna interjúja – 2013. július”: Dr. Winkler Gábor [/url] /A Magyar Diabetes Társaság Web-szerkesztősége nevében Dr. Földesi Irén/ Részletek az interjúból: „- Bár sokan tudnak zene iránti rajongásáról, talán nem mindenki előtt ismert, hogy a 4 részes Operák könyve után hamarosan megjelenik az operettekről szóló könyv is. A könnyedebb műfaj is ugyanúgy érdekli? - A színpadi zene minden ágát közelállónak érzem magamhoz. Az operettet sajnos, sokan hajlamosak lenézni, azt gondolván, hogy az a népszínmű-szerű, inges-gatyás, "magyarosch" változat jelenti a műfajt, ami képekről, nyári rendezvényekről néha visszaköszön. Pedig a műfajnak számos klasszikusa van, pl. Offenbach, Hervé, Suppé, Johann Strauss, Millöcker, Robert Stolz, Künneke, a hazai szerzők közül Kálmán, Lehár, Jacobi Viktor, hogy csak néhányat ragadjak ki a hatalmas választékból. Bizet, Leoncavallo és Friedrich von Flotow is írt operettet -Leoncavallo tizenegyet is-, sőt, Puccini is operett szándékával kezdte írni A fecske című darabját (azután mégis opera lett belőle). Könyvem két kötetben 66 szerző 242 darabját ismerteti részletesen, emellett minden szerző valamennyi művét felsorolja, a külföldi és hazai bemutatók adataival. Bár alcíme szerint szubjektív kalauz, a gyakorlatban egyfajta lexikon, számos képpel illusztrálva, mutatókkal kiegészítve. Bemutatója augusztus 10-én lesz, a Budai Várban sorra kerülő fesztivál és operettgála programjához kapcsolódóan. Azért az opera műfajához sem lettem hűtlen. Készül újabb könyvem is: szándékom szerint év végére jelenhet meg a Magyar Állami Operaház nagyszerű művészéről, Fokanov Anatolij életpályájáról készített munkám, ami -ha minden terv szerint alakul- a művész operai szerepeiből készített válogatást is tartalmaz majd, DVD-n. Ilyen kiadvány a hazai könyvpiacon tudomásom szerint eddig nem jelent meg. „ - Mik a tervei a következő évekre vonatkozóan? - […] Ami zenei munkásságomat illeti, van tervem ott is bőven. Esedékes egyrészt az operakalauz bővítése, elsősorban Gluck és Berg munkásságának beemelése, s a jelenleg is szereplő szerzők néhány további darabjának ismertetése. Foglalkozom egy "Aranyoldalak az Operaház krónikájában" munkacímű könyv tervével, ami a közelmúlt néhány kiváló, de hamar és méltatlanul elfelejtett énekesének (pl. Réti Józsefnek, B. Nagy Jánosnak, Karizs Bélának, Bende Zsoltnak, Radnai Györgynek, Bódi Józsefnek, Ágai Karolának) állítana emléket. Végül és nem utolsó sorban, nagyon szeretnék közreműködni Rossini szakácskönyve magyar nyelvű közreadásában. Kevéssé ismert, hogy a nagy mester élete 76 évéből mindössze 36 -ot töltött komponálással, azt követően addig írt nagy számú darabja -és a maga- hírnevét kamatoztatta. Nagy gourmand hírében állt, s csaknem minden operája bemutatóját a város valamelyik nevezetes éttermében töltötte, ahol baráti társaságával az ez alkalmakra kreált ételkülönlegességeket (pl. Rossini bélszín, Lazac Ivanhoe módra, stb.) fogyasztotta. Ismereteim szerint magyar nyelvű megjelentetésük a hazai zene- és konyhaművészet máig fennálló adóssága. „
[url] http://www.diabet.hu/hirek.aspx?nid=31149; „A hóna interjúja – 2013. július”: Dr. Winkler Gábor [/url] /A Magyar Diabetes Társaság Web-szerkesztősége nevében Dr. Földesi Irén/ Részletek az interjúból: „- Bár sokan tudnak zene iránti rajongásáról, talán nem mindenki előtt ismert, hogy a 4 részes Operák könyve után hamarosan megjelenik az operettekről szóló könyv is. A könnyedebb műfaj is ugyanúgy érdekli? - A színpadi zene minden ágát közelállónak érzem magamhoz. Az operettet sajnos, sokan hajlamosak lenézni, azt gondolván, hogy az a népszínmű-szerű, inges-gatyás, "magyarosch" változat jelenti a műfajt, ami képekről, nyári rendezvényekről néha visszaköszön. Pedig a műfajnak számos klasszikusa van, pl. Offenbach, Hervé, Suppé, Johann Strauss, Millöcker, Robert Stolz, Künneke, a hazai szerzők közül Kálmán, Lehár, Jacobi Viktor, hogy csak néhányat ragadjak ki a hatalmas választékból. Bizet, Leoncavallo és Friedrich von Flotow is írt operettet -Leoncavallo tizenegyet is-, sőt, Puccini is operett szándékával kezdte írni A fecske című darabját (azután mégis opera lett belőle). Könyvem két kötetben 66 szerző 242 darabját ismerteti részletesen, emellett minden szerző valamennyi művét felsorolja, a külföldi és hazai bemutatók adataival. Bár alcíme szerint szubjektív kalauz, a gyakorlatban egyfajta lexikon, számos képpel illusztrálva, mutatókkal kiegészítve. Bemutatója augusztus 10-én lesz, a Budai Várban sorra kerülő fesztivál és operettgála programjához kapcsolódóan. Azért az opera műfajához sem lettem hűtlen. Készül újabb könyvem is: szándékom szerint év végére jelenhet meg a Magyar Állami Operaház nagyszerű művészéről, Fokanov Anatolij életpályájáról készített munkám, ami -ha minden terv szerint alakul- a művész operai szerepeiből készített válogatást is tartalmaz majd, DVD-n. Ilyen kiadvány a hazai könyvpiacon tudomásom szerint eddig nem jelent meg. „ - Mik a tervei a következő évekre vonatkozóan? - […] Ami zenei munkásságomat illeti, van tervem ott is bőven. Esedékes egyrészt az operakalauz bővítése, elsősorban Gluck és Berg munkásságának beemelése, s a jelenleg is szereplő szerzők néhány további darabjának ismertetése. Foglalkozom egy "Aranyoldalak az Operaház krónikájában" munkacímű könyv tervével, ami a közelmúlt néhány kiváló, de hamar és méltatlanul elfelejtett énekesének (pl. Réti Józsefnek, B. Nagy Jánosnak, Karizs Bélának, Bende Zsoltnak, Radnai Györgynek, Bódi Józsefnek, Ágai Karolának) állítana emléket. Végül és nem utolsó sorban, nagyon szeretnék közreműködni Rossini szakácskönyve magyar nyelvű közreadásában. Kevéssé ismert, hogy a nagy mester élete 76 évéből mindössze 36 -ot töltött komponálással, azt követően addig írt nagy számú darabja -és a maga- hírnevét kamatoztatta. Nagy gourmand hírében állt, s csaknem minden operája bemutatóját a város valamelyik nevezetes éttermében töltötte, ahol baráti társaságával az ez alkalmakra kreált ételkülönlegességeket (pl. Rossini bélszín, Lazac Ivanhoe módra, stb.) fogyasztotta. Ismereteim szerint magyar nyelvű megjelentetésük a hazai zene- és konyhaművészet máig fennálló adóssága. „
2039 Búbánat 2013-07-29 14:06:37 [Válasz erre: 2029 Búbánat 2013-07-14 12:30:12]
[url] https://hu-hu.facebook.com/photo.php?fbid=588542047834500&set=a.125680437453999.15370.124347394253970&type=1&theater; Budavári Palotakoncert – „Operett a Duna fölött” [/url]
[url] https://hu-hu.facebook.com/photo.php?fbid=588542047834500&set=a.125680437453999.15370.124347394253970&type=1&theater; Budavári Palotakoncert – „Operett a Duna fölött” [/url]
2038 Búbánat 2013-07-28 11:30:33
Igazgatói pályázat az operettszínház vezetésére Grund Színház.hu 2013. június 26., szerda 13:33 Kerényi Miklós Gábor megbízatása, mint a Budapesti Operettszínház főigazgatója, január 31-vel lejár. Az operettszínház igazgatására új pályázatot írnak ki. A jelenlegi direktor ismét indul a posztért. „Szakmailag és jogilag is minden szempontból megalapozott, hogy ismét megpályázzam a Budapesti Operettszínház igazgatói székét” – hangsúlyozta Kerényi Miklós Gábor az operettszínház évadzáró sajtótájékoztatóján. A posztra pályázóknak a nemzeti minősítés megtartása érdekében évenként legalább 450 előadás megtartásáról kell gondoskodnia 300 ezer fizetőnézőszám elérése mellett. A klasszikus nemzeti operettrepertoár rendszeres bemutatásával párhuzamosan a kortárs magyar zenemű-irodalom fejlesztését is elő kell mozdítania. A pályázati feltételek között van az is, hogy évadonként legalább egy új magyar zenés mű és saját vagy koprodukcióban készülő opera bemutatóját kell megtartani az operettszínházban. Elvárják, hogy a produkciót legalább 15 előadáson műsoron tartsa a színház. Szezononként legalább két, különböző fiatal korosztálynak szóló produkció létrehozása is a feltételek között szerepel. Az új főigazgató vezetésével a Budapesti Operettszínháznak évadonként legalább egy sajátos karakterű országos vagy nemzetközi jelentőségű előadó-művészeti fesztivált kell szerveznie.
Igazgatói pályázat az operettszínház vezetésére Grund Színház.hu 2013. június 26., szerda 13:33 Kerényi Miklós Gábor megbízatása, mint a Budapesti Operettszínház főigazgatója, január 31-vel lejár. Az operettszínház igazgatására új pályázatot írnak ki. A jelenlegi direktor ismét indul a posztért. „Szakmailag és jogilag is minden szempontból megalapozott, hogy ismét megpályázzam a Budapesti Operettszínház igazgatói székét” – hangsúlyozta Kerényi Miklós Gábor az operettszínház évadzáró sajtótájékoztatóján. A posztra pályázóknak a nemzeti minősítés megtartása érdekében évenként legalább 450 előadás megtartásáról kell gondoskodnia 300 ezer fizetőnézőszám elérése mellett. A klasszikus nemzeti operettrepertoár rendszeres bemutatásával párhuzamosan a kortárs magyar zenemű-irodalom fejlesztését is elő kell mozdítania. A pályázati feltételek között van az is, hogy évadonként legalább egy új magyar zenés mű és saját vagy koprodukcióban készülő opera bemutatóját kell megtartani az operettszínházban. Elvárják, hogy a produkciót legalább 15 előadáson műsoron tartsa a színház. Szezononként legalább két, különböző fiatal korosztálynak szóló produkció létrehozása is a feltételek között szerepel. Az új főigazgató vezetésével a Budapesti Operettszínháznak évadonként legalább egy sajátos karakterű országos vagy nemzetközi jelentőségű előadó-művészeti fesztivált kell szerveznie.
2037 Búbánat 2013-07-28 10:10:22 [Válasz erre: 2036 IVA 2013-07-28 01:57:35]
Szemléletes a hasonlatod...
Szemléletes a hasonlatod...
2036 IVA 2013-07-28 01:57:35 [Válasz erre: 2034 Búbánat 2013-07-27 18:04:11]
Innen meg lemaradt, hogy a felvétel az MTV Önök kérték c. műsorából került az oldalra, mely műsor technikusai többnyire úgy keverték le a felvételek végét, ahogyan egy kanász nem tenné, ha a keverőasztalhoz ültetnék. Mert ő tudja, hogy a disznóhoz is hozzátartozik a farka.
Innen meg lemaradt, hogy a felvétel az MTV Önök kérték c. műsorából került az oldalra, mely műsor technikusai többnyire úgy keverték le a felvételek végét, ahogyan egy kanász nem tenné, ha a keverőasztalhoz ültetnék. Mert ő tudja, hogy a disznóhoz is hozzátartozik a farka.
2035 Búbánat 2013-07-27 18:12:42 [Válasz erre: 2033 Búbánat 2013-07-27 18:02:31]
Lemaradt: a Váci Szimfonikus Zenekar működött közre az előadáson.
Lemaradt: a Váci Szimfonikus Zenekar működött közre az előadáson.
2034 Búbánat 2013-07-27 18:04:11 [Válasz erre: 2033 Búbánat 2013-07-27 18:02:31]
[url] http://operett.network.hu/video/karl_zeller_a_madarasz/sardy_janos__nagyapam_meg_ifju_volt_reszlet_zeller_madarasz_cimu_operettjebol; Ádám dala „Nagyapám még ifjú volt…” – énekli: Sárdy János [/url]
[url] http://operett.network.hu/video/karl_zeller_a_madarasz/sardy_janos__nagyapam_meg_ifju_volt_reszlet_zeller_madarasz_cimu_operettjebol; Ádám dala „Nagyapám még ifjú volt…” – énekli: Sárdy János [/url]
2033 Búbánat 2013-07-27 18:02:31
Tegnap este a Városmajori Szabadtéri Színpadon bemutatott A madarász című Zeller-operett nemcsak szép zenei-színházi élményekkel szolgált, hanem kisebb állatsereglet – egészpontosan madárkák – felvonultatására, sőt: szerepeltetésére is alkalmasnak bizonyult! Bizony, Ádám „madaras” belépője igen hatásosra sikerült: a nézőtér hátuljáról érkezett, hátán egy jókora, háromszintes, madárkákkal teli kalitkát cipelve, énekelve vonult fel a színpadra, madarászok kíséretében, akiknek a kezében ugyancsak kis kalitkák, bennük repkedő kanárikkal és papagájokkal. Mindez igen színpompás, mondhatni festői látványt nyújtott, de ez még nem minden: Ádám (akit különben Egyházi Géza formált meg) és a többi „alkalmi” madarász társaságában két „valódi” madarász is feljött a színpadra egy élő-eleven sólyommal, és a nézők bámulatára röptették a színpad két széle között, és a madár tényleg átrepülte a színpadot oda-vissza „vállról-vállra”. Ezzel a poénnal ért véget Ádám, a madarász bemutatkozó áriája, amit mondanom sem kell, hatalmas ujjongással, kitörő tapsokkal fogadtunk. Ez az idilli jó kedély és kiváló hangulat kitartott az operett-előadás végéig. Ezalatt szebbnél szebb „tiroli” melódiákat hallhattunk „bécsies” köntösben, hiszen Zeller az ún. klasszikus bécsi operett jeles képviselője volt, akit ez az 1891-ben bemutatott operettje egycsapásra Suppé, Johann Strauss és Millöcker mellé emelt fel a hírnév és a siker tekintetében. (Szomorú, hogy a három évvel később bemutatott A bányamester című másik ismert operettje után pár évvel, fiatalon, 56 éves korában meghalt.) Az interneten olvasott előzetesekben tévesen szerepelt, hogy A madarász városmajori bemutatója egyben magyarországi bemutató lenne. A Szegedi Városi Színház már 1892-ben játszotta 14 estén át, amit a harmincas évek elején felújítottak (ennek díszlettervezője Varga Mátyás volt), a Fővárosi Operettszínházban is ment a darab (az idősebb Latabár Árpád alakította Csörsz báró szerepét), később a Debreceni Csokonai Színházban, Miskolcon, Győrben is előadták. Kétségtelen, az utóbbi évtizedekben nem igen játszották az operettet, ha jól tudom, az egyik utolsó bemutatója 1974-ben, a Szolnoki Szigligeti Színházban volt (a rendezője Bor József). A tegnap este előadott Madarász-produkció rendezője (és dramaturgja) Nemlaha György, aki néhány hónappal ezelőtt már színre vitte ezt a darabot Vácott. Ami zavarhatott volna, egyrészt a zenekari árok hiánya miatt szükségszerűségből a színpad magasságában, a játéktéren kívül, oldalt elhelyezkedő kis létszámú zenekarra hangszerelt zenei anyag, és az énekesek mikroportján át megszólaló hang. Mégis azt kell mondjam: a szükség kényszert bont alapon, egész jól bevált az, amit kaptunk, ami a fülünkhöz eljutott. Ugyanakkor kissé bosszantott, hogy több helyen nem azokat a versszövegeket hallottam vissza, melyek a rádió ötvenes évek végi dalszínházi bemutatójának felvételéről közismertek, és magam is megszerettem: dr. Székely György dolgozta át a librettót, a verseket pedig Erdődy János és Fischer Sándor írta. Polgár Tibor vezényelte az Állami Hangversenyzenekart és az MRT énekkarát (Zenei rendező: Ruitner Sándor; Rendező: Solymosi Ottó). Itt M. West és L. Held könyve alapján készült operett magyar fordítását Fái Jakab Béla készítette, részben Kalotai László verseit is felhasználva. De a lényeg: a történet, a színhely, a miliő, a dramaturgia fő vonala semmiben nem lett „megerőszakolva” , a színpadra alkotók a történeti hűségre törekedtek, amihez a zene is hűen illeszkedett. A korábban megadott szereposztás módosult néhány helyen: Postás Milkát nem Bordás Barbara, hanem Geszthy Veronika játszotta, aki belépőjével, szép „postás-ruhájában” azonnal levett a lábáról minket ( „Viszem a postazsákot én…”), de az Ádámmal és Szaniszlóval való hármasa is igen jól siketült; Geszthynek az operákban is kiművelt hangja itt is jól érvényesült. Adelaide bárónő szerepét Iván Ildikó helyett Balázs Andrea formálta meg. Nem nagy szerep, inkább próza, és a humor dominál, de a kevés énekelni valóit biztosan hozta. Hozzájuk csatlakozott a harmadik női főszereplő: Csonka Zsuzsanna operaénekes (aki egyben a gyönyörű, ízléses, korhű jelmezeket is tervezte, varratta). Őt nem kell bemutatni, az Operában, az Operettben és más színházakban az egyik vezető koloratúrszoprán, aki még ma is, több évtizedes rutinjával a háta mögött profi alakítást tud nyújtani. Ezúttal is minden dicséretet megérdemel a Mária hercegnő alakítása! A Rajna keringő: „Rajna táj, égi báj…” -bevezető áriájában, és az utolsó részben a Hercegnő áriájában is bizonyítja, még mindig gyönyörű a hangja, biztosak a magasságai, emellett a prózát is szépen, érthetően mondja, jól játszik a színpadon: az első felvonásban álruhás polgári lányként ismerjük meg, szerény, tiroli viseletben, míg a második részben már mint hercegnő jelenik meg, a rajta remekül álló, dekoratív ruhakölteményben…. Tehát mindhárom énekművész éneklésével elégedett voltam, a jól ismert áriák, duettek interpretálásukban „hatottak”, és amúgy illúziót keltő alakítást nyújtottak. Nem volt gond a férfi szereplőkkel sem: a már említett Egyházi Géza kellően hihetően hozta a címszerep kissé bamba, műveletlen, egyben féltékeny és csapodár, de alapjában véve mátkáját, Milkát mindvégig szeretni kész madarászt. Dalaival (Ádám belépője; Milkával énekelt szerelmi kettőse „Vigyázz, vigyázz, te szép leány…”, valamint első és második finálé), de különösen a legnépszerűbb, sláger-áriájával – „ Nagyapám még ifjú volt…” – garantált közönségsikert aratott! A csélcsap, léha, állandó pénzzavarban szenvedő Szaniszló grófot az ugyancsak tenor Domoszlai Sándor formálta meg. A Rózsadalt („Tudod-e azt, Tirolban lent”), melyet Csonka Zsuzsával ketten adták elő, igen szép perceket szerzett vele nekünk. Meg ne feledkezzek az abszolút humor forrását jelentő két művészről: a nevezetes, professzorokat megszemélyesítő jelenetük a rekeszizmainkat célozza – akárcsak A denevérben Frosch börtönbeli jelenete, itt a tanári vizsgabizottság tagjaiként lődözik egymásnak, Ádámnak – és felénk - a patronokat. Szirtes Balázs és Kovács Róbert alakították ezt a két ütődött figurát. Nem marad hatástalan a híres betét-kettősük a darabban: „Professzor a nevem, hazám az egyetem… „ - kár, hogy ez a szöveg is részben a már említett újrafordítás áldozatává vált, de azért így is jól szórakoztunk… Még egy férfiszerep van az operettben: Csörsz báróé. Ezt a minden korrupcióra képes és hajlandó, a háttérből a szálakat mozgató személyt az Operaház jeles művésze, Tóth János formálta meg. (Az említett rádiófelvételen Maleczky Oszkár énekli!). A humor ebben a szerepben is megvan, ami nagyon jól áll neki, és basszusa is hatásos a bevezető jelenet férfihármasában. A díszletek Szolga István, a jelmez, mint már utaltam rá, Csonka Zsuzsanna, a koreográfia (a szép táncok, különösen a második felvonás báli jelenetében) Nádasdy András munkája. A zenekart a rutinos Farkas Pál irányította, most is kiválóan fogta össze együttesét. Évek óta vezényli zenekarát itt a Városmajor operett-előadásain, de előtte sokáig az Interoperettben a Pesti Vigadóból és a Belvárosi Színházból közvetített újévi gálák állandó karmestere volt. (Itt jegyzem meg, ha megbízható a műsorújság szerkesztése, jövő héten minden nap ő lesz Nagy Ibolya beszélgető partnere a Dankó Rádió élő operettadásában.) Egy szép, élvezetes nyáresti- a meleg éjszakába nyúló - klasszikus operettet láthattam. Búcsúzóul, a színpadi közreműködök mellett a solymászok is a színpadra jöttek a sólymukkal - hitelesítve a produkció "madarász"-történetét. Teltház előtt nagy sikerrel mutatkozott be a társulat Zeller Madarászával. Remélem, nem kell megint évtizedekig várnunk Zeller klasszikus operettjének következő bemutatójáig, amit szívesen vennék a Budapesti Operettszínházban, vagy akár a nemsokára teljes felújításon áteső Erkel Színház egy későbbi évadában. Addig is, míg ez az ábránd megvalósul, két linket hozok ide a YouTube-ről: az operett két részletét zenés filmekből, melyekben Kalmár Magda és Sárdy János látható-hallható: [url] http://operett.network.hu/video/karl_zeller_a_madarasz/zeller_a_madarasz__milka_dala__kalmar_magda-001; Milka dala – Kalmár Magda előadásában [/url] [url] http://operett.network.hu/video/karl_zeller_a_madarasz/sardy_janos__nagyapam_meg_ifju_volt_reszlet_zeller_madarasz_cimu_operettjebol;Ádám dala „Nagyapám még ifjú volt…”,énekli: Sárdy János[/url]
Tegnap este a Városmajori Szabadtéri Színpadon bemutatott A madarász című Zeller-operett nemcsak szép zenei-színházi élményekkel szolgált, hanem kisebb állatsereglet – egészpontosan madárkák – felvonultatására, sőt: szerepeltetésére is alkalmasnak bizonyult! Bizony, Ádám „madaras” belépője igen hatásosra sikerült: a nézőtér hátuljáról érkezett, hátán egy jókora, háromszintes, madárkákkal teli kalitkát cipelve, énekelve vonult fel a színpadra, madarászok kíséretében, akiknek a kezében ugyancsak kis kalitkák, bennük repkedő kanárikkal és papagájokkal. Mindez igen színpompás, mondhatni festői látványt nyújtott, de ez még nem minden: Ádám (akit különben Egyházi Géza formált meg) és a többi „alkalmi” madarász társaságában két „valódi” madarász is feljött a színpadra egy élő-eleven sólyommal, és a nézők bámulatára röptették a színpad két széle között, és a madár tényleg átrepülte a színpadot oda-vissza „vállról-vállra”. Ezzel a poénnal ért véget Ádám, a madarász bemutatkozó áriája, amit mondanom sem kell, hatalmas ujjongással, kitörő tapsokkal fogadtunk. Ez az idilli jó kedély és kiváló hangulat kitartott az operett-előadás végéig. Ezalatt szebbnél szebb „tiroli” melódiákat hallhattunk „bécsies” köntösben, hiszen Zeller az ún. klasszikus bécsi operett jeles képviselője volt, akit ez az 1891-ben bemutatott operettje egycsapásra Suppé, Johann Strauss és Millöcker mellé emelt fel a hírnév és a siker tekintetében. (Szomorú, hogy a három évvel később bemutatott A bányamester című másik ismert operettje után pár évvel, fiatalon, 56 éves korában meghalt.) Az interneten olvasott előzetesekben tévesen szerepelt, hogy A madarász városmajori bemutatója egyben magyarországi bemutató lenne. A Szegedi Városi Színház már 1892-ben játszotta 14 estén át, amit a harmincas évek elején felújítottak (ennek díszlettervezője Varga Mátyás volt), a Fővárosi Operettszínházban is ment a darab (az idősebb Latabár Árpád alakította Csörsz báró szerepét), később a Debreceni Csokonai Színházban, Miskolcon, Győrben is előadták. Kétségtelen, az utóbbi évtizedekben nem igen játszották az operettet, ha jól tudom, az egyik utolsó bemutatója 1974-ben, a Szolnoki Szigligeti Színházban volt (a rendezője Bor József). A tegnap este előadott Madarász-produkció rendezője (és dramaturgja) Nemlaha György, aki néhány hónappal ezelőtt már színre vitte ezt a darabot Vácott. Ami zavarhatott volna, egyrészt a zenekari árok hiánya miatt szükségszerűségből a színpad magasságában, a játéktéren kívül, oldalt elhelyezkedő kis létszámú zenekarra hangszerelt zenei anyag, és az énekesek mikroportján át megszólaló hang. Mégis azt kell mondjam: a szükség kényszert bont alapon, egész jól bevált az, amit kaptunk, ami a fülünkhöz eljutott. Ugyanakkor kissé bosszantott, hogy több helyen nem azokat a versszövegeket hallottam vissza, melyek a rádió ötvenes évek végi dalszínházi bemutatójának felvételéről közismertek, és magam is megszerettem: dr. Székely György dolgozta át a librettót, a verseket pedig Erdődy János és Fischer Sándor írta. Polgár Tibor vezényelte az Állami Hangversenyzenekart és az MRT énekkarát (Zenei rendező: Ruitner Sándor; Rendező: Solymosi Ottó). Itt M. West és L. Held könyve alapján készült operett magyar fordítását Fái Jakab Béla készítette, részben Kalotai László verseit is felhasználva. De a lényeg: a történet, a színhely, a miliő, a dramaturgia fő vonala semmiben nem lett „megerőszakolva” , a színpadra alkotók a történeti hűségre törekedtek, amihez a zene is hűen illeszkedett. A korábban megadott szereposztás módosult néhány helyen: Postás Milkát nem Bordás Barbara, hanem Geszthy Veronika játszotta, aki belépőjével, szép „postás-ruhájában” azonnal levett a lábáról minket ( „Viszem a postazsákot én…”), de az Ádámmal és Szaniszlóval való hármasa is igen jól siketült; Geszthynek az operákban is kiművelt hangja itt is jól érvényesült. Adelaide bárónő szerepét Iván Ildikó helyett Balázs Andrea formálta meg. Nem nagy szerep, inkább próza, és a humor dominál, de a kevés énekelni valóit biztosan hozta. Hozzájuk csatlakozott a harmadik női főszereplő: Csonka Zsuzsanna operaénekes (aki egyben a gyönyörű, ízléses, korhű jelmezeket is tervezte, varratta). Őt nem kell bemutatni, az Operában, az Operettben és más színházakban az egyik vezető koloratúrszoprán, aki még ma is, több évtizedes rutinjával a háta mögött profi alakítást tud nyújtani. Ezúttal is minden dicséretet megérdemel a Mária hercegnő alakítása! A Rajna keringő: „Rajna táj, égi báj…” -bevezető áriájában, és az utolsó részben a Hercegnő áriájában is bizonyítja, még mindig gyönyörű a hangja, biztosak a magasságai, emellett a prózát is szépen, érthetően mondja, jól játszik a színpadon: az első felvonásban álruhás polgári lányként ismerjük meg, szerény, tiroli viseletben, míg a második részben már mint hercegnő jelenik meg, a rajta remekül álló, dekoratív ruhakölteményben…. Tehát mindhárom énekművész éneklésével elégedett voltam, a jól ismert áriák, duettek interpretálásukban „hatottak”, és amúgy illúziót keltő alakítást nyújtottak. Nem volt gond a férfi szereplőkkel sem: a már említett Egyházi Géza kellően hihetően hozta a címszerep kissé bamba, műveletlen, egyben féltékeny és csapodár, de alapjában véve mátkáját, Milkát mindvégig szeretni kész madarászt. Dalaival (Ádám belépője; Milkával énekelt szerelmi kettőse „Vigyázz, vigyázz, te szép leány…”, valamint első és második finálé), de különösen a legnépszerűbb, sláger-áriájával – „ Nagyapám még ifjú volt…” – garantált közönségsikert aratott! A csélcsap, léha, állandó pénzzavarban szenvedő Szaniszló grófot az ugyancsak tenor Domoszlai Sándor formálta meg. A Rózsadalt („Tudod-e azt, Tirolban lent”), melyet Csonka Zsuzsával ketten adták elő, igen szép perceket szerzett vele nekünk. Meg ne feledkezzek az abszolút humor forrását jelentő két művészről: a nevezetes, professzorokat megszemélyesítő jelenetük a rekeszizmainkat célozza – akárcsak A denevérben Frosch börtönbeli jelenete, itt a tanári vizsgabizottság tagjaiként lődözik egymásnak, Ádámnak – és felénk - a patronokat. Szirtes Balázs és Kovács Róbert alakították ezt a két ütődött figurát. Nem marad hatástalan a híres betét-kettősük a darabban: „Professzor a nevem, hazám az egyetem… „ - kár, hogy ez a szöveg is részben a már említett újrafordítás áldozatává vált, de azért így is jól szórakoztunk… Még egy férfiszerep van az operettben: Csörsz báróé. Ezt a minden korrupcióra képes és hajlandó, a háttérből a szálakat mozgató személyt az Operaház jeles művésze, Tóth János formálta meg. (Az említett rádiófelvételen Maleczky Oszkár énekli!). A humor ebben a szerepben is megvan, ami nagyon jól áll neki, és basszusa is hatásos a bevezető jelenet férfihármasában. A díszletek Szolga István, a jelmez, mint már utaltam rá, Csonka Zsuzsanna, a koreográfia (a szép táncok, különösen a második felvonás báli jelenetében) Nádasdy András munkája. A zenekart a rutinos Farkas Pál irányította, most is kiválóan fogta össze együttesét. Évek óta vezényli zenekarát itt a Városmajor operett-előadásain, de előtte sokáig az Interoperettben a Pesti Vigadóból és a Belvárosi Színházból közvetített újévi gálák állandó karmestere volt. (Itt jegyzem meg, ha megbízható a műsorújság szerkesztése, jövő héten minden nap ő lesz Nagy Ibolya beszélgető partnere a Dankó Rádió élő operettadásában.) Egy szép, élvezetes nyáresti- a meleg éjszakába nyúló - klasszikus operettet láthattam. Búcsúzóul, a színpadi közreműködök mellett a solymászok is a színpadra jöttek a sólymukkal - hitelesítve a produkció "madarász"-történetét. Teltház előtt nagy sikerrel mutatkozott be a társulat Zeller Madarászával. Remélem, nem kell megint évtizedekig várnunk Zeller klasszikus operettjének következő bemutatójáig, amit szívesen vennék a Budapesti Operettszínházban, vagy akár a nemsokára teljes felújításon áteső Erkel Színház egy későbbi évadában. Addig is, míg ez az ábránd megvalósul, két linket hozok ide a YouTube-ről: az operett két részletét zenés filmekből, melyekben Kalmár Magda és Sárdy János látható-hallható: [url] http://operett.network.hu/video/karl_zeller_a_madarasz/zeller_a_madarasz__milka_dala__kalmar_magda-001; Milka dala – Kalmár Magda előadásában [/url] [url] http://operett.network.hu/video/karl_zeller_a_madarasz/sardy_janos__nagyapam_meg_ifju_volt_reszlet_zeller_madarasz_cimu_operettjebol;Ádám dala „Nagyapám még ifjú volt…”,énekli: Sárdy János[/url]
2032 Búbánat 2013-07-23 10:39:31 [Válasz erre: 2031 Búbánat 2013-07-23 10:37:50]
Bocsánat: nem csütörtökön, hanem pénteken kerül színre A madarász a Városmajorban.
Bocsánat: nem csütörtökön, hanem pénteken kerül színre A madarász a Városmajorban.
2031 Búbánat 2013-07-23 10:37:50 [Válasz erre: 2030 IVA 2013-07-23 00:36:49]
Köszönöm a linket. „Természetesen” készülök A madarászra. Már megvettem a jegyet Zeller klasszikus operettjére. Régen nem játsszák nálunk. Kissé egysíkú nálunk az operett-paletta: Lehár, Kálmán, Huszka, J. Strauss, Ábrahám, Jacobi egy-két darabja ismétlődik évről-évre. Ebbe az „unalomba” frissítően hathat majd: [url] http://www.szabadter.hu/varosmajori-szabadteri-szinpad/item/1370-karl-zeller-madarasz-operett-2013-julius-26.html; A madarász a Városmajori Szabadtéri Színpadon [/url] Csonka Zsuzsa tavaly is szép sikerrel szerepelt már ott: a Bál a Savoyban című operettben játszott, és csakúgy, mint tavaly, ezúttal is láthatjuk, sőt, most is ő tervezi – varratja meg a jelmezeket a darabhoz! Kíváncsian várom, milyen színpadi-zenei élményeket kapok az operett-előadásról – csak egyszer játsszák: a héten, csütörtökön (július 26.). És jöhetnének a többi bécsi, francia, angol klasszikus nagyoperettek is végre: Suppétól, Millöckertől, Oscar Strausstól, Falltól; Offenbach, Planquette, Hervé, Lecocq, Sullivan, Jones darabjai szintén „hiánycikkek” nálunk. És peresze elő lehetne venni a magyar szerzők kevésbé játszott zenés-színpadi alkotásait is, köztük a szintén nagyon régen nem játszott: Schubert-Berté Három a kislányát is.
Köszönöm a linket. „Természetesen” készülök A madarászra. Már megvettem a jegyet Zeller klasszikus operettjére. Régen nem játsszák nálunk. Kissé egysíkú nálunk az operett-paletta: Lehár, Kálmán, Huszka, J. Strauss, Ábrahám, Jacobi egy-két darabja ismétlődik évről-évre. Ebbe az „unalomba” frissítően hathat majd: [url] http://www.szabadter.hu/varosmajori-szabadteri-szinpad/item/1370-karl-zeller-madarasz-operett-2013-julius-26.html; A madarász a Városmajori Szabadtéri Színpadon [/url] Csonka Zsuzsa tavaly is szép sikerrel szerepelt már ott: a Bál a Savoyban című operettben játszott, és csakúgy, mint tavaly, ezúttal is láthatjuk, sőt, most is ő tervezi – varratja meg a jelmezeket a darabhoz! Kíváncsian várom, milyen színpadi-zenei élményeket kapok az operett-előadásról – csak egyszer játsszák: a héten, csütörtökön (július 26.). És jöhetnének a többi bécsi, francia, angol klasszikus nagyoperettek is végre: Suppétól, Millöckertől, Oscar Strausstól, Falltól; Offenbach, Planquette, Hervé, Lecocq, Sullivan, Jones darabjai szintén „hiánycikkek” nálunk. És peresze elő lehetne venni a magyar szerzők kevésbé játszott zenés-színpadi alkotásait is, köztük a szintén nagyon régen nem játszott: Schubert-Berté Három a kislányát is.
2030 IVA 2013-07-23 00:36:49
[url]http://www.atv.hu/videok/video-20130722-operett-kulonlegesseg-a-budapesti-nyari-fesztivalon;Csonka Zsuzsanna A madarászról és egyebekről[/url]
[url]http://www.atv.hu/videok/video-20130722-operett-kulonlegesseg-a-budapesti-nyari-fesztivalon;Csonka Zsuzsanna A madarászról és egyebekről[/url]
2029 Búbánat 2013-07-14 12:30:12 [Válasz erre: 1996 Búbánat 2013-06-26 15:21:35]
[url] http://szinhaz.hu/operett/52854-operettgala-a-varban-oroszlanok-vigyazzak-a-palotakoncertet; OPERETTGÁLA A VÁRBAN - OROSZLÁNOK VIGYÁZZÁK A PALOTAKONCERTET [/url] Szinhaz.hu, Magyar Színházi Portál, 2013. július 14. vasárnap, 07:00 Augusztusban a Budai Vár Oroszlános udvarán a legismertebb és legkedveltebb operettdallamokat hallgathatják az érdeklődők, ugyanis Nacsa Olivér ötlete nyomán életre kel a Budavári Palotakoncert. Augusztus 10-én nagyszabású operettgála helyszíne lesz az Oroszlános Udvar. A világszerte ismert és elismert magyar operettszerzők melódiái a Budapesti Operettszínház művészeinek előadásában csendülnek fel, akik július 11-én sajtótájékoztatón adtak ízelítőt a műsorból. A művészek múlt század eleji automobilokkal érkeztek a Lánchídon át a Budai Várba – a városiak és a turisták nagy örömére. „A nagyszabású gála ötletgazdája, Nacsa Olivér elmondta, azon kívül, hogy gyerekkora óta nagy operett-rajongó, a Budavári Palotakoncert megszervezésével régi vágya válik valóra, hiszen egy számára fontos ügyet karolhat fel.„Az operett egy hamisítatlan magyar műfaj, Magyarország pedig büszke lehet világszerte ismert operett szerzőire és előadóművészeire” – fogalmazott Nacsa, hangsúlyozva, hogy az esemény nem titkolt célja, hogy szélesebb körben megismertesse, megszerettesse az operett műfaját és hagyományt teremtsen. A Budavári Palotakoncert „hangulat-mintája” a Schönbrunni Nyári Koncertek világa volt. „Az operettjátszás gazdagíthatja az országimázst, főleg, ha Budapest egyik emblematikus helyszínén történik. Így esett a választás a Budai Vár Oroszlános udvarára” – mondta Nacsa Olivér, és kiemelte, ahhoz, hogy ötletét megvalósítsa, szükség volt olyan partnerekre, akik hasonlóképpen gondolkodnak és hasonló lelkesedéssel szeretnék népszerűsíteni a műfajt, mint például Vadász Dániel. Az Operaház és a Budapesti Operettszínház szólistája, a Budavári Palotajátékok művészeti vezetője személyes tapasztalatai alapján is úgy érezte, hogy a magyar operettnek „jár” egy ilyen nagyszabású rendezvény. Vadász Dániel pályafutása alatt több tucat országban lépett fel, és mindenhol azt tapasztalta, Lehár Ferencet és Kálmán Imrét a világ legnagyobb zeneszerzői közt tartják számon, és az operett mára „világmárka” lett. „Az, hogy az Operettszínház a kezdeményezés mellé állt autentikusabbá teszi ezt a szabadtéri zenés-színházi fesztivált. Az Operettszínház művészei már világszerte bizonyították tehetségüket, ezért biztos vagyok benne, hogy pár éven belül a Budavári Palotakoncert önálló „turistadesztinációvá” válik” – emelte ki a rendezvény művészeti vezetője, aki hozzátette, a Budavári Palotakoncert további célja az is, hogy a hazai és a nemzetközi televíziós csatornákon keresztül az operett több millió emberhez jusson el. Ehhez nyújt segítséget a Palotakoncert másik kiemelt partnere, az MTVA, aki az augusztus 10-i rendezvény felvételét augusztus 19-én, 20:30-tól mutatja be. A Budapesti Operettszínház direktora kiemelte, nagy öröm az Operett társulata számára, hogy ez a nagyszabású produkció létrejöhet egy különleges, kiváló akusztikával rendelkező helyszínen, mint az Oroszlános udvar, hiszen a színházzal évek óta azon dolgoznak, hogy egy hasonló zenés-színházi fesztivál induljon útjára, amely az operettet népszerűsíti. „Az operett egy szertartás-színház, az operettek történetei pedig olyan archaikus szálakat hordoznak, amelyek biztosítják az élő kapcsolatot a közönséggel. Az operett szerelemről, végtelen vágyakozásról és a humorról szól, arról, hogy bármit is hoz az élet, esély mindig van a boldogságra, amit azonban ki kell követelnünk magunknak, és még akkor is tudnunk kell nevetni, ha éppen arccal bukunk a földre” – magyarázta Kerényi Miklós Gábor. „Csak elavult játszási mód van, elavult operett nincsen” – szögezte leKERO®.”
[url] http://szinhaz.hu/operett/52854-operettgala-a-varban-oroszlanok-vigyazzak-a-palotakoncertet; OPERETTGÁLA A VÁRBAN - OROSZLÁNOK VIGYÁZZÁK A PALOTAKONCERTET [/url] Szinhaz.hu, Magyar Színházi Portál, 2013. július 14. vasárnap, 07:00 Augusztusban a Budai Vár Oroszlános udvarán a legismertebb és legkedveltebb operettdallamokat hallgathatják az érdeklődők, ugyanis Nacsa Olivér ötlete nyomán életre kel a Budavári Palotakoncert. Augusztus 10-én nagyszabású operettgála helyszíne lesz az Oroszlános Udvar. A világszerte ismert és elismert magyar operettszerzők melódiái a Budapesti Operettszínház művészeinek előadásában csendülnek fel, akik július 11-én sajtótájékoztatón adtak ízelítőt a műsorból. A művészek múlt század eleji automobilokkal érkeztek a Lánchídon át a Budai Várba – a városiak és a turisták nagy örömére. „A nagyszabású gála ötletgazdája, Nacsa Olivér elmondta, azon kívül, hogy gyerekkora óta nagy operett-rajongó, a Budavári Palotakoncert megszervezésével régi vágya válik valóra, hiszen egy számára fontos ügyet karolhat fel.„Az operett egy hamisítatlan magyar műfaj, Magyarország pedig büszke lehet világszerte ismert operett szerzőire és előadóművészeire” – fogalmazott Nacsa, hangsúlyozva, hogy az esemény nem titkolt célja, hogy szélesebb körben megismertesse, megszerettesse az operett műfaját és hagyományt teremtsen. A Budavári Palotakoncert „hangulat-mintája” a Schönbrunni Nyári Koncertek világa volt. „Az operettjátszás gazdagíthatja az országimázst, főleg, ha Budapest egyik emblematikus helyszínén történik. Így esett a választás a Budai Vár Oroszlános udvarára” – mondta Nacsa Olivér, és kiemelte, ahhoz, hogy ötletét megvalósítsa, szükség volt olyan partnerekre, akik hasonlóképpen gondolkodnak és hasonló lelkesedéssel szeretnék népszerűsíteni a műfajt, mint például Vadász Dániel. Az Operaház és a Budapesti Operettszínház szólistája, a Budavári Palotajátékok művészeti vezetője személyes tapasztalatai alapján is úgy érezte, hogy a magyar operettnek „jár” egy ilyen nagyszabású rendezvény. Vadász Dániel pályafutása alatt több tucat országban lépett fel, és mindenhol azt tapasztalta, Lehár Ferencet és Kálmán Imrét a világ legnagyobb zeneszerzői közt tartják számon, és az operett mára „világmárka” lett. „Az, hogy az Operettszínház a kezdeményezés mellé állt autentikusabbá teszi ezt a szabadtéri zenés-színházi fesztivált. Az Operettszínház művészei már világszerte bizonyították tehetségüket, ezért biztos vagyok benne, hogy pár éven belül a Budavári Palotakoncert önálló „turistadesztinációvá” válik” – emelte ki a rendezvény művészeti vezetője, aki hozzátette, a Budavári Palotakoncert további célja az is, hogy a hazai és a nemzetközi televíziós csatornákon keresztül az operett több millió emberhez jusson el. Ehhez nyújt segítséget a Palotakoncert másik kiemelt partnere, az MTVA, aki az augusztus 10-i rendezvény felvételét augusztus 19-én, 20:30-tól mutatja be. A Budapesti Operettszínház direktora kiemelte, nagy öröm az Operett társulata számára, hogy ez a nagyszabású produkció létrejöhet egy különleges, kiváló akusztikával rendelkező helyszínen, mint az Oroszlános udvar, hiszen a színházzal évek óta azon dolgoznak, hogy egy hasonló zenés-színházi fesztivál induljon útjára, amely az operettet népszerűsíti. „Az operett egy szertartás-színház, az operettek történetei pedig olyan archaikus szálakat hordoznak, amelyek biztosítják az élő kapcsolatot a közönséggel. Az operett szerelemről, végtelen vágyakozásról és a humorról szól, arról, hogy bármit is hoz az élet, esély mindig van a boldogságra, amit azonban ki kell követelnünk magunknak, és még akkor is tudnunk kell nevetni, ha éppen arccal bukunk a földre” – magyarázta Kerényi Miklós Gábor. „Csak elavult játszási mód van, elavult operett nincsen” – szögezte leKERO®.”
2028 Búbánat 2013-07-13 18:22:38
Az alábbi beszámoló-részlet "rímel" az előbbi hozzászólásainkra: „A Zeneakadémia operavizsgája a Magyar Állami Operaházban, 2013. június 30. KONDOR KATA írása” [url] http://operavilag.net/kiemelt/a-jovo-zeneje/; A jövő zenéje [/url] /Opera Világ, 2013. július 12. / „[…] A másik Orpheusz, az Offenbach-mű előadása páratlanul szellemesre sikeredett, és mint ilyen, elnyerte a közönség tetszését is. Mégis úgy éreztem – még ha ezzel valószínűleg kisebbségben is voltam –, hogy a rengeteg humoros elem és egymásra halmozott ötlet nem állt össze egységes koncepcióvá, így egy idő után kicsit fárasztó lett, hogy mindig történik még valami váratlan, anélkül, hogy bármi köze lenne az előzőekhez. Emellett kérdéseket vet fel, hogy szerencsés-e, ha a fiatal énekesek szereplési lehetőségeiben ennyire erőteljesen van jelen egyféle előadói stílus, hiszen az az ironizáló-abszurdba hajló megközelítés, ami legerőteljesebben ezt az Orpheusz az alvilágban-előadást jellemezte, kisebb-nagyobb (általában nagyobb) mértékben jellemző volt a másik két produkcióra, sőt, ugyanezen énekesek féléves vizsgájára is. Az előadás egyetlen vezérfonala a darab egyes fontosabb szereplőinek könnyűzenei stílusokhoz rendelése volt. Így lett Orpheuszból elektromos gitáros énekes (aki tudtommal az együtteseknek a hölgyek körében legnépszerűbb tagja szokott lenni), Styxből Elvis-imitátor, Pluto pedig egy kiégett rockerre emlékeztetett (ha esetleg valamelyik irányzatot nem sikerült tökéletesen felismernem, nézzék el a témában való járatlanságomat)...”
Az alábbi beszámoló-részlet "rímel" az előbbi hozzászólásainkra: „A Zeneakadémia operavizsgája a Magyar Állami Operaházban, 2013. június 30. KONDOR KATA írása” [url] http://operavilag.net/kiemelt/a-jovo-zeneje/; A jövő zenéje [/url] /Opera Világ, 2013. július 12. / „[…] A másik Orpheusz, az Offenbach-mű előadása páratlanul szellemesre sikeredett, és mint ilyen, elnyerte a közönség tetszését is. Mégis úgy éreztem – még ha ezzel valószínűleg kisebbségben is voltam –, hogy a rengeteg humoros elem és egymásra halmozott ötlet nem állt össze egységes koncepcióvá, így egy idő után kicsit fárasztó lett, hogy mindig történik még valami váratlan, anélkül, hogy bármi köze lenne az előzőekhez. Emellett kérdéseket vet fel, hogy szerencsés-e, ha a fiatal énekesek szereplési lehetőségeiben ennyire erőteljesen van jelen egyféle előadói stílus, hiszen az az ironizáló-abszurdba hajló megközelítés, ami legerőteljesebben ezt az Orpheusz az alvilágban-előadást jellemezte, kisebb-nagyobb (általában nagyobb) mértékben jellemző volt a másik két produkcióra, sőt, ugyanezen énekesek féléves vizsgájára is. Az előadás egyetlen vezérfonala a darab egyes fontosabb szereplőinek könnyűzenei stílusokhoz rendelése volt. Így lett Orpheuszból elektromos gitáros énekes (aki tudtommal az együtteseknek a hölgyek körében legnépszerűbb tagja szokott lenni), Styxből Elvis-imitátor, Pluto pedig egy kiégett rockerre emlékeztetett (ha esetleg valamelyik irányzatot nem sikerült tökéletesen felismernem, nézzék el a témában való járatlanságomat)...”
2027 Búbánat 2013-07-13 12:24:49 [Válasz erre: 2026 kugli 2013-07-13 12:09:57]
Kedves kugli! Nem Benned és bennünk van a hiba - a korszellem is más. Különben kifelejtettem a felsorolásból Szinetár Miklóst, aki mind az Operában, mind az Operettben, mind a szabadtéren, mind a Tv-ben, mind a rádióban, mind a moziban rendezett ragyogó operetteket, aki érti is, és szereti is a műfajt. Sajnos, ő is megöregedett, de belefáradt is már a "hajtásba", nyilván nem fog megújulni, a régi sikereket már ő sem támaszthatja fel, inkább attól tartok, idős korára nem tudja-nem akarja abbahagyni, ami nem megy már úgy, mint hajdan, és akarva-nem akarba beleszürkül a jelen semmitmondói csoportosulásaiba, pár szinttel alább adva azt, amit tudása, tehetsége, rátermettsége, sokszínűsége, a darab szerzőinek tisztelete okán egykor mércének tekinthettünk nála - ha a nevét a plakátokon olvashattuk.
Kedves kugli! Nem Benned és bennünk van a hiba - a korszellem is más. Különben kifelejtettem a felsorolásból Szinetár Miklóst, aki mind az Operában, mind az Operettben, mind a szabadtéren, mind a Tv-ben, mind a rádióban, mind a moziban rendezett ragyogó operetteket, aki érti is, és szereti is a műfajt. Sajnos, ő is megöregedett, de belefáradt is már a "hajtásba", nyilván nem fog megújulni, a régi sikereket már ő sem támaszthatja fel, inkább attól tartok, idős korára nem tudja-nem akarja abbahagyni, ami nem megy már úgy, mint hajdan, és akarva-nem akarba beleszürkül a jelen semmitmondói csoportosulásaiba, pár szinttel alább adva azt, amit tudása, tehetsége, rátermettsége, sokszínűsége, a darab szerzőinek tisztelete okán egykor mércének tekinthettünk nála - ha a nevét a plakátokon olvashattuk.
2026 kugli 2013-07-13 12:09:57
Sajnos ma a rendezők diktálnak! Azt hiszik: egy műből szabad bármit csinálni. Operetthez új versek - már fel sem tűnik. A darab cselekményét is "kifordítják" ez is természetes. Vegyük észre: nem csak a színpadi művekkel történik ez. Egykoron láttam én is a színházban - valamikor az 1950-es évek második felében. Szóval ha fizetnének érte - akkor se mennék el megnézni a mostani előadásokat. A hiba valószínű bennem lehet...
Sajnos ma a rendezők diktálnak! Azt hiszik: egy műből szabad bármit csinálni. Operetthez új versek - már fel sem tűnik. A darab cselekményét is "kifordítják" ez is természetes. Vegyük észre: nem csak a színpadi művekkel történik ez. Egykoron láttam én is a színházban - valamikor az 1950-es évek második felében. Szóval ha fizetnének érte - akkor se mennék el megnézni a mostani előadásokat. A hiba valószínű bennem lehet...
2025 Búbánat 2013-07-13 11:57:27 [Válasz erre: 2024 Búbánat 2013-07-13 11:37:49]
Hol vannak ma a Nádasdy Kálmánok, Seregi Lászlók, Vámos Lászlók, Békés Andrások, Mikó Andrások (a rádióból: Horváth Ádám, Bozó László, Solymosi Ottó, Rácz György, Cserés Miklós dr. alkotókhoz fogható kaliberű rendező-személyiségek), akik az operettet is nagyszerűen értették?
Hol vannak ma a Nádasdy Kálmánok, Seregi Lászlók, Vámos Lászlók, Békés Andrások, Mikó Andrások (a rádióból: Horváth Ádám, Bozó László, Solymosi Ottó, Rácz György, Cserés Miklós dr. alkotókhoz fogható kaliberű rendező-személyiségek), akik az operettet is nagyszerűen értették?
2024 Búbánat 2013-07-13 11:37:49
IVA megállapítását megerősítve, a Leányvásárban a minap CD-n megjelent egy keresztmetszet (a rádió teljes operettfelvételéből részletek) , 17 zeneszám van a korongon. Mind egytől egyig népszerű, jól ismert, mondhatni "sláger"-számok! Ha a kritikus szerint "sovány" történet, akkor ez is azt igazolja, hogy a morbid, minősíthetetlen átdolgozás során nemcsak a szüzséhez meg a szöveghez nyúltak hozzá, de a kritikus számára feltehetően ismeretlen, gazdag zeneanyagot is jelentősen megrövidítették Gothár Péter és munkatársai az operettbe kontárkodásukkal. Egyszer s mindenkorra: ne kapjon lehetőséget opera, operett, musical, rockopera, zenés vígjáték stb. rendezésére olyan valaki, aki nem a zenés színpad elkötelezett művésze! Nem is ért a zenéhez. Egy filmrendező rendezzen filmet, egy prózai rendező rendezzen prózát színészeivel. Régen a színházaknak volt saját alkalmazásban főállású rendezőik, néhány kivételtől eltekintve ma már nincs így: produkciókra kérnek fel innen-onnan rendezőket. Nem egy esetben olyanokat kérnek fel egy régi-új darab megrendezésére, akik még nem „próbálták ki magukat” abban a műfajban, ami számukra új, ismeretlen, idegen, de a felkínált pénznek ki nem tud ellenállni? Ez is magyarázhatja a sokszor érthetetlen (hozzá nem értő), ésszerűtlen, furcsa, szokatlan, sokszor felháborító, megbotránkoztató, de legalábbis erősen megosztó rendezések színrevitelét – és ez különösen akkor szembetűnő és abban nyilvánul meg, amikor és ahogyan a jól-rosszul ismert ZENE ellen indítják el önmegvalósító, önigazoló „hadjáratukat” - abban a hiszemben, ezzel most megváltják a világot, és ez kell a publikumnak, amihez a színészeken, az énekeseken kívül a közönség is megértő partnerük lesz. A pénz meg nem számít… Sajnos, mi, a néző-hallgató közönség, isszuk meg a levét ezeknek az erőltetett, kísérletezgető-próbálgató víziós, törekvéseknek. A színházból egyre kiveszőbb a jó ízlés, a kultúra, a közönség egy része is behódol, bedől az igénytelenségnek és beáll a „kultúrátlanság”, a hamisság szolgálatába… Akik pedig ezt erőltetik, de legalábbis hagyják: mossák kezüket…
IVA megállapítását megerősítve, a Leányvásárban a minap CD-n megjelent egy keresztmetszet (a rádió teljes operettfelvételéből részletek) , 17 zeneszám van a korongon. Mind egytől egyig népszerű, jól ismert, mondhatni "sláger"-számok! Ha a kritikus szerint "sovány" történet, akkor ez is azt igazolja, hogy a morbid, minősíthetetlen átdolgozás során nemcsak a szüzséhez meg a szöveghez nyúltak hozzá, de a kritikus számára feltehetően ismeretlen, gazdag zeneanyagot is jelentősen megrövidítették Gothár Péter és munkatársai az operettbe kontárkodásukkal. Egyszer s mindenkorra: ne kapjon lehetőséget opera, operett, musical, rockopera, zenés vígjáték stb. rendezésére olyan valaki, aki nem a zenés színpad elkötelezett művésze! Nem is ért a zenéhez. Egy filmrendező rendezzen filmet, egy prózai rendező rendezzen prózát színészeivel. Régen a színházaknak volt saját alkalmazásban főállású rendezőik, néhány kivételtől eltekintve ma már nincs így: produkciókra kérnek fel innen-onnan rendezőket. Nem egy esetben olyanokat kérnek fel egy régi-új darab megrendezésére, akik még nem „próbálták ki magukat” abban a műfajban, ami számukra új, ismeretlen, idegen, de a felkínált pénznek ki nem tud ellenállni? Ez is magyarázhatja a sokszor érthetetlen (hozzá nem értő), ésszerűtlen, furcsa, szokatlan, sokszor felháborító, megbotránkoztató, de legalábbis erősen megosztó rendezések színrevitelét – és ez különösen akkor szembetűnő és abban nyilvánul meg, amikor és ahogyan a jól-rosszul ismert ZENE ellen indítják el önmegvalósító, önigazoló „hadjáratukat” - abban a hiszemben, ezzel most megváltják a világot, és ez kell a publikumnak, amihez a színészeken, az énekeseken kívül a közönség is megértő partnerük lesz. A pénz meg nem számít… Sajnos, mi, a néző-hallgató közönség, isszuk meg a levét ezeknek az erőltetett, kísérletezgető-próbálgató víziós, törekvéseknek. A színházból egyre kiveszőbb a jó ízlés, a kultúra, a közönség egy része is behódol, bedől az igénytelenségnek és beáll a „kultúrátlanság”, a hamisság szolgálatába… Akik pedig ezt erőltetik, de legalábbis hagyják: mossák kezüket…
2023 IVA 2013-07-13 03:13:27 [Válasz erre: 2019 Heiner Lajos 2013-07-11 11:19:17]
Nekem is Márok Tamás kritikája tűnik őszintének. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy a kritikus ismeri a darabot, ha ezt írja: „Jacobi Viktor Leányvására aranyos történet, csak kicsit sovány egy egész estére. A bonyodalom kevés, főhőseink boldogságának fenyegetése nincs elég erőteljesen megkomponálva, kevés benne a dal, különösen a sláger.” A Leányvásár cselekménye ugyanis nem soványabb, mint az operetteké és a legtöbb vígoperáé általában, sőt az operák egy részéénél sem. És bocsánat: a Leányvásár hemzseg a daloktól (amibe a duettek, együttesek is beleszámítanak), különösen a slágerektől. Ami pedig kitölt egy egész estét egy operettszínházban, az kitölti a Dóm téren is, legfeljebb a látványtervezés és a hangtechnika törvényei térhetnek el. Bár sok és egyre több hibás áruval találkozom, mégsem győzök csodálkozni azon, hogy hiányozhat újságíróból, gépíróból, szerkesztőből annyi igényesség, hogy egy írás ennyi hibával jelenjen meg. Az előadás primadonnájának neve Bordás Barbara. Lehet, hogy a Tisza táján elcserélték a köztévé gasztroangyalának nevével: mindkét kritikus cikkében hibásan szerepel. „Horváth Péter DLA” egyetlen ömlengő mondatával önmaga ismeri be, amit Búbánat – velem együtt – kiolvas az írásából: ahhoz a körhöz tartozik, amelyben nem illik terhelőt mondani egy Gothár-rendezésről, illetve olyan munkáról, amelyet a „divatos” (Márok) Varró Dániel neve is fémjelez. „Édes, lüke, bűbájos játék született.” - A lüke ugyanis a hülye azonos értékű szinonimája. Hülyeséggel traktálni több ezres nézőtábort, aki súlyos ezreket fizetett (mellesleg úgy kellett nekik) olyan helyen, ahol hagyományosan a magyar és egyetemes drámakultúra csúcsteljesítményeit viszik színre féltő igényességgel, nem illik, sőt nem is tisztességes. Ha egy lüke születik (bocsánat a tudománytalan és durva kifejezésért), az tragédia! Kivéve, ha a mi kutyánk kölykéről van szó: akkor édes, bűbájos is lehet.
Nekem is Márok Tamás kritikája tűnik őszintének. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy a kritikus ismeri a darabot, ha ezt írja: „Jacobi Viktor Leányvására aranyos történet, csak kicsit sovány egy egész estére. A bonyodalom kevés, főhőseink boldogságának fenyegetése nincs elég erőteljesen megkomponálva, kevés benne a dal, különösen a sláger.” A Leányvásár cselekménye ugyanis nem soványabb, mint az operetteké és a legtöbb vígoperáé általában, sőt az operák egy részéénél sem. És bocsánat: a Leányvásár hemzseg a daloktól (amibe a duettek, együttesek is beleszámítanak), különösen a slágerektől. Ami pedig kitölt egy egész estét egy operettszínházban, az kitölti a Dóm téren is, legfeljebb a látványtervezés és a hangtechnika törvényei térhetnek el. Bár sok és egyre több hibás áruval találkozom, mégsem győzök csodálkozni azon, hogy hiányozhat újságíróból, gépíróból, szerkesztőből annyi igényesség, hogy egy írás ennyi hibával jelenjen meg. Az előadás primadonnájának neve Bordás Barbara. Lehet, hogy a Tisza táján elcserélték a köztévé gasztroangyalának nevével: mindkét kritikus cikkében hibásan szerepel. „Horváth Péter DLA” egyetlen ömlengő mondatával önmaga ismeri be, amit Búbánat – velem együtt – kiolvas az írásából: ahhoz a körhöz tartozik, amelyben nem illik terhelőt mondani egy Gothár-rendezésről, illetve olyan munkáról, amelyet a „divatos” (Márok) Varró Dániel neve is fémjelez. „Édes, lüke, bűbájos játék született.” - A lüke ugyanis a hülye azonos értékű szinonimája. Hülyeséggel traktálni több ezres nézőtábort, aki súlyos ezreket fizetett (mellesleg úgy kellett nekik) olyan helyen, ahol hagyományosan a magyar és egyetemes drámakultúra csúcsteljesítményeit viszik színre féltő igényességgel, nem illik, sőt nem is tisztességes. Ha egy lüke születik (bocsánat a tudománytalan és durva kifejezésért), az tragédia! Kivéve, ha a mi kutyánk kölykéről van szó: akkor édes, bűbájos is lehet.
2022 IVA 2013-07-13 02:04:08 [Válasz erre: 2010 Búbánat 2013-07-09 22:47:00]
Osztom a felháborodásodat, kedves Búbánat.
Osztom a felháborodásodat, kedves Búbánat.
2021 Búbánat 2013-07-11 14:42:41
Olvasom a Metropol újságban, hogy "Operettreneszánszt" hirdetett a súlyos zenedrámák bemutatása mellett a berlini Komische Operben a pécsi születésű Nánási Henrik, aki tavaly óta a színház főzeneigazgatója, és az ausztrál származású intendáns, Barrie Kosky. Kálmán Imre A csikágói hercegnő című művét Kovács János vezényli, a tenor főszerepet Nyári Zoltán alakítja.
Olvasom a Metropol újságban, hogy "Operettreneszánszt" hirdetett a súlyos zenedrámák bemutatása mellett a berlini Komische Operben a pécsi születésű Nánási Henrik, aki tavaly óta a színház főzeneigazgatója, és az ausztrál származású intendáns, Barrie Kosky. Kálmán Imre A csikágói hercegnő című művét Kovács János vezényli, a tenor főszerepet Nyári Zoltán alakítja.
2020 Búbánat 2013-07-11 14:30:41 [Válasz erre: 2019 Heiner Lajos 2013-07-11 11:19:17]
Az első kritika szerintem közelebb állhat az "igazsághoz" - korrekt munka. A második írás számomra olybá' tűnik, mintha a színészek-rendezők "céhe" felkért volna valakit a saját szájízük szerint megfogalmazott, öntömjénező - a számukra ismeretlen operett világa helyett a mi korunk polgári "való világát" felmagasztaló - "dolgozat" elkészítésére. Miután ő ezt megírta, a feladat részéről letudva, kipipálva, az érte kapott honorárium zsebre vágva. A megbízóik pedig elégedetten sütkérezhetnek tovább a Tisza-parton. Ennyit ért a Leányvásár Szegeden, szabadtéren, 2013 júliusában.
Az első kritika szerintem közelebb állhat az "igazsághoz" - korrekt munka. A második írás számomra olybá' tűnik, mintha a színészek-rendezők "céhe" felkért volna valakit a saját szájízük szerint megfogalmazott, öntömjénező - a számukra ismeretlen operett világa helyett a mi korunk polgári "való világát" felmagasztaló - "dolgozat" elkészítésére. Miután ő ezt megírta, a feladat részéről letudva, kipipálva, az érte kapott honorárium zsebre vágva. A megbízóik pedig elégedetten sütkérezhetnek tovább a Tisza-parton. Ennyit ért a Leányvásár Szegeden, szabadtéren, 2013 júliusában.
2019 Heiner Lajos 2013-07-11 11:19:17 [Válasz erre: 2010 Búbánat 2013-07-09 22:47:00]
Ket iras a szegedi Leanyvasarrol: http://tiszatajonline.hu/?p=34099 http://tiszatajonline.hu/?p=34093
Ket iras a szegedi Leanyvasarrol: http://tiszatajonline.hu/?p=34099 http://tiszatajonline.hu/?p=34093
2018 Búbánat 2013-07-11 10:47:52 [Válasz erre: 2017 Búbánat 2013-07-11 10:41:17]
Pontosabban: "palota-koncerten" a Várban.
Pontosabban: "palota-koncerten" a Várban.
2017 Búbánat 2013-07-11 10:41:17 [Válasz erre: 2016 telramund 2013-07-11 09:41:49]
Értem már. Nos, ezzel én sem találkoztam benne. Igaz, nem is hallottam a megrendelő lapról. Mindegy, mert én mindenképpen megveszem a kétkötetes operett-könyvet, ha lehet, már a várpalotai operett-koncerten.
Értem már. Nos, ezzel én sem találkoztam benne. Igaz, nem is hallottam a megrendelő lapról. Mindegy, mert én mindenképpen megveszem a kétkötetes operett-könyvet, ha lehet, már a várpalotai operett-koncerten.
2016 telramund 2013-07-11 09:41:49 [Válasz erre: 2015 Búbánat 2013-07-10 23:35:11]
Úgy irták nekem, hogy a következő operett kötetben,ami tegnap jelent meg benne lesz egy megrendelő lap a két kötetes nagy operett könyvre Az nem volt benne,legalább is ,amit én vettem "Leányvásárt" abban nem volt.
Úgy irták nekem, hogy a következő operett kötetben,ami tegnap jelent meg benne lesz egy megrendelő lap a két kötetes nagy operett könyvre Az nem volt benne,legalább is ,amit én vettem "Leányvásárt" abban nem volt.
2014 telramund 2013-07-10 13:29:49 [Válasz erre: 2013 Búbánat 2013-07-10 12:39:10]
Az enyémből hiányzott a megrendelő lap.
Az enyémből hiányzott a megrendelő lap.
2013 Búbánat 2013-07-10 12:39:10 [Válasz erre: 2012 Andante Spianato 2013-07-10 12:19:17]
Azért még nem adtam fel, és örök optimistaként hiszem, hogy kapunk-látunk-hallunk még "normális"-régi operetteket is, melyekhez nem nyúlnak hozzá. De most vidám vagyok, mert a mai naptól kapható a Leányvásár-kötet a Híres Operettek- sorozatból az újságárusoknál, és a zenei CD-mellékletén - már meg is hallgattam - rajta van az eredeti zene, a jól ismert régi dalszövegekkel, kedvenc előadók tolmácsolásában a rádió 1964-es, teljes stúdiófelvételéről. (70 percben)
Azért még nem adtam fel, és örök optimistaként hiszem, hogy kapunk-látunk-hallunk még "normális"-régi operetteket is, melyekhez nem nyúlnak hozzá. De most vidám vagyok, mert a mai naptól kapható a Leányvásár-kötet a Híres Operettek- sorozatból az újságárusoknál, és a zenei CD-mellékletén - már meg is hallgattam - rajta van az eredeti zene, a jól ismert régi dalszövegekkel, kedvenc előadók tolmácsolásában a rádió 1964-es, teljes stúdiófelvételéről. (70 percben)
2012 Andante Spianato 2013-07-10 12:19:17 [Válasz erre: 2010 Búbánat 2013-07-09 22:47:00]
Nagyon elszomorító hír és hírek!
Nagyon elszomorító hír és hírek!
2011 Búbánat 2013-07-09 22:48:02
Hozzájutottam Winkler Gábor Operett – szubjektív kalauz egy varázslatos világban című, hamarosan megjelenő könyvének szórólapjához. Beteszem ide a topicba tájékoztatásul: Szerzőnk fő hivatása a gyógyítás, belgyógyász-diabetológusként végzi napi munkáját. Legfőbb hobbija a zenés színpad, ebben szinte minden műfajban otthon van. A zenei könyvek írásában az első nagyszabású munkája a négykötetes Barangolás az operák világában c. könyve volt a Tudomány Kiadó gondozásában. Az operettekről írott könyve ugyan szubjektív válogatás, de nem túlzás a lexikon kifejezést használni a 242 operettet részletesen ismertető könyvről, 66 szerző munkásságát bemutatva. A szerzők minden operettjének főbb adatai megtalálhatóak, így a mintegy két évszázad operett termésének minden fontos részlete kibontakozik az olvasó előtt. A zeneszerzők ABC sorrendjében haladva először egy portré és a szerző életét bemutató legfontosabb életrajzi adatok találhatók. Az életrajzot a szerző minden operettjének felsorolása zárja, benne a legfontosabb alapadatokkal. A legismertebb operettek részletes ismertetése következik azonos struktúrát követve: először a lexikális adatok, a szereplők hangfajjal, majd a cselekmény olvasmányos leírása, a műhöz kapcsolódó érdekességek, a legismertebb részletek kezdősora, végül a CD, DVD hozzáférések felsorolása. A könyv kezelhetőségét számos mutató egészíti ki: névmutató, operett mutató (magyar és eredeti néven) slágerek kezdősorai ABC rendben, kronológiai mutató. A már korábban megcsodált lenyűgöző stílus most is élvezetes olvasmányt eredményez, amit a pesti és vidéki színházak előadás felvételei színesítenek. Igazi kuriózum, hogy 42 kép is megjelenik az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet jóvoltából XIX. század végi fotókkal. A bevezetőt a Fővárosi Operett Színház főigazgatója, Kerényi Miklós Gábor írta. A kétkötetes könyv hosszas előkészületek után egy jelentős hazai eseményre jelenik meg: idén indul útjára az operett szerelmeseinek legnagyobb örömére a Budavári Palotakoncert 2013. augusztus 10-én, amelynek célja a műfaj megszerettetése, a hazai idegenforgalom színesítése egy népszerű programsorozattal. A könyv itt vásárolható meg először, majd a továbbiakban a Rózsavölgyi Zeneműboltban, a Kossuth Kiadó boltjaiban, valamint a Tudomány Kiadóban. A két kötet bolti ára: 19.500,- Ft Mérete: 165 x 235 mm, keménytáblás színes borítóval, a belív matt műnyomó papíron, cérnafűzve
Hozzájutottam Winkler Gábor Operett – szubjektív kalauz egy varázslatos világban című, hamarosan megjelenő könyvének szórólapjához. Beteszem ide a topicba tájékoztatásul: Szerzőnk fő hivatása a gyógyítás, belgyógyász-diabetológusként végzi napi munkáját. Legfőbb hobbija a zenés színpad, ebben szinte minden műfajban otthon van. A zenei könyvek írásában az első nagyszabású munkája a négykötetes Barangolás az operák világában c. könyve volt a Tudomány Kiadó gondozásában. Az operettekről írott könyve ugyan szubjektív válogatás, de nem túlzás a lexikon kifejezést használni a 242 operettet részletesen ismertető könyvről, 66 szerző munkásságát bemutatva. A szerzők minden operettjének főbb adatai megtalálhatóak, így a mintegy két évszázad operett termésének minden fontos részlete kibontakozik az olvasó előtt. A zeneszerzők ABC sorrendjében haladva először egy portré és a szerző életét bemutató legfontosabb életrajzi adatok találhatók. Az életrajzot a szerző minden operettjének felsorolása zárja, benne a legfontosabb alapadatokkal. A legismertebb operettek részletes ismertetése következik azonos struktúrát követve: először a lexikális adatok, a szereplők hangfajjal, majd a cselekmény olvasmányos leírása, a műhöz kapcsolódó érdekességek, a legismertebb részletek kezdősora, végül a CD, DVD hozzáférések felsorolása. A könyv kezelhetőségét számos mutató egészíti ki: névmutató, operett mutató (magyar és eredeti néven) slágerek kezdősorai ABC rendben, kronológiai mutató. A már korábban megcsodált lenyűgöző stílus most is élvezetes olvasmányt eredményez, amit a pesti és vidéki színházak előadás felvételei színesítenek. Igazi kuriózum, hogy 42 kép is megjelenik az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet jóvoltából XIX. század végi fotókkal. A bevezetőt a Fővárosi Operett Színház főigazgatója, Kerényi Miklós Gábor írta. A kétkötetes könyv hosszas előkészületek után egy jelentős hazai eseményre jelenik meg: idén indul útjára az operett szerelmeseinek legnagyobb örömére a Budavári Palotakoncert 2013. augusztus 10-én, amelynek célja a műfaj megszerettetése, a hazai idegenforgalom színesítése egy népszerű programsorozattal. A könyv itt vásárolható meg először, majd a továbbiakban a Rózsavölgyi Zeneműboltban, a Kossuth Kiadó boltjaiban, valamint a Tudomány Kiadóban. A két kötet bolti ára: 19.500,- Ft Mérete: 165 x 235 mm, keménytáblás színes borítóval, a belív matt műnyomó papíron, cérnafűzve
2010 Búbánat 2013-07-09 22:47:00
Jacobi Leányvásár című operettje nekünk, magyaroknak, olyan „klasszikus”, zenés-színpadi alkotás, mint saját korában mondjuk Fall Sztambul rózsája és a Pompadourja, vagy Oscar Straus Varázskeringője vagy a Legénybúcsúja volt. De Lehár és Kálmán nem hazai földön bemutatott alkotásait is említhetném. Nem hallottam arról, hogy – velünk ellentétben – saját hazájukban (ott, ahol ezek a világhírű komponisták és szerzőtársak éltek, ott, ahol darabjaiknak először tapsolt a közönség) merészelte volna valaki felvetni – de még meg is valósítani – egy szerzőjük által jóváhagyott, véglegesen befejezett operett eredeti szövegkönyvét évtizedekkel később kicserélni másra, hozzá új verseket íratni, és esetleg még a zenét is megkurtítani, áthangszerelni. Ezt történt most Szegeden, ahol a Szabadtéri Játékokon bemutattak egy operettet Jacobitól, de az alkotók utóbb őszintén bevallották: ők nem abban érdekeltek, hogy a nézőközönség igazi Jacobi-operettben részesüljön, viszont kapnak majd valami egészen újat, mást – de azért meghagyták darabjukhoz a „Leányvásár” csalogató címet. Érdekes, anno, amikor hónapokra külföldre utazott az Operettszínház társulata vendégszerepelni NSZK-ba vagy Japánba (A víg özvegy, A mosoly országa, Csárdáskirálynő, Bál a Savoyban, A cigánybáró, A denevér stb.) nem azon töprengett a direktor, hogy vajon hogyan fogadja majd produkcióját az ottani – idegen – publikum; biztosra ment, mert tudta, az operettet jól ismerő, értő közönség elé viszi ki. Ők a klasszikus operett-darabokat díjazták, és nem igényeltek valami "kikacsintós" mű-operettféleséget; azt kérték tőlünk, amiről tudták, hogy abban mi vagyunk a profik, és őrizzük a hagyományait; ami már sokszor bevált, és ami várhatóan újra sikerre számíthat a náluk, és a színházlátogatót nem teszi ki feleslegesen meghökkentő vagy megbotránkoztató izgalmaknak. Azért rizikós lett volna a Denevér helyett a Dr. Bőregérrel kísérletezni… Az Operettszínházban, de más teátrumokban is, az utóbbi években dívik: mindent átírnak, aktualizálnak, kifordítanak, újrafordítanak, belemagyaráznak, „megmagyaráznak” – most ez a trendi. Csak nem értem, minek, kinek és miért? Mondják, az ifjúságot már csak így lehet megszólítani, becsalogatni a teátrumba, és csak az ilyesféle átdolgozásokkal lehet az operett műfajnak újabb híveket toborozni. Szerintem ez nem igaz! Ebben nem hiszek! Az utóbbi években láttam a Bajadért, a Cigányszerelmt, a Csókos asszonyt, a Mágnás Miskát, a Marica grófnőt, a Cirkuszhercegnőt és a Viktóriát, de láttam a szolnokiak Leányvásárát is. Rendezőjük ezekben az esetekben „visszafogták” önnön kísérletező kedvüket, és szerencsére maradtak a hagyományosnál. És jött is – maradt is a siker. Ismereteim szerint alig történt valami változás bennük az eredeti bemutató szinopszisához és librettójához képest. Nem úgy az előző évek botrányos A víg özvegy, A párizsi élet, Egy éj Velencében, Dr. Bőregér, Madam Pompadour és a Csárdáskirálynő című operettek esetében. Ezeket a darabokat sok helyen drasztikus beavatkozások szabdalták szét: ami maradt, szinte ismeretlen szöveg, vers, cselekmény, szüzsé, meghúzott zene. Egy-két kivételtől eltekintve hamar lekerültek a színről, mert a közönséget nem lehet becsapni. Ők jóhiszeműek, de azért nem felejtenek: ha azt látják-hallják, hogy egész mást kapnak, mint ami a darabról az emlékeikben él, akkor köszönik, nem kérnek belőle. Ugyanis a klasszikus alkotások ma is ugyanúgy hatnak, mint régen, azokról legfeljebb a port kell letörölni, de amúgy tilos lenne hozzányúlni, mert akkor már az nem ugyanaz. Ha a színház önfejűen, nem látja be tévedését és ragaszkodik a polgárpukkasztó, ízlésficamra hajazó produktumához, és szembe megy régi publikumával, aki továbbra is várná a régtől ismert, megszokott, és elvárt értékeket, akkor ebből csak igen nehezen feloldható konfliktus kerekedik. Van egy módszer, amihez már létezik kitaposott út: a pályáztatás. Teljesen új darabot kell íratni, megkomponáltatni. Akkor nem kell óvatoskodnia, fortélyoskodnia, és a közönség is időben tudhatja, mire számíthat. Ezzel feloldható a vázolt ellentét, és mindenki elégedett lehet: azt kapják, amit rendeltek. Aki az újra kíváncsi, arra megy be a színházba. Aki a régit, a „klasszikust” igényli továbbra is, szintén nem fog csalódni, mert ahhoz is hozzájuthat a színházában. De hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok nyitó(!) darabjaként bemutatott Leányvásárt meghamisították, és valójában egy egész más történetet vittek ugyanezen név (cím) alatt Jacobi alkotásaként a színpadra fel, az nonszensz! Véleményem szerint ez nem a Leányvásár, hanem annak egy taszító, kifordított maszlagja. Szereti - nem szereti, tessék venni, nem kap mást-alapon. Ezzel a bemutatóval teljesen megfosztották ezt a népszerű operettet attól a nemes patinától, mely az eredeti szerzői elképzelések szerint vonta be híres alkotásukat, és immár száz éve hirdeti a mű nagyszerűségét. Ezt a szellemében és adaptációjában merőben idegen valamit, egy „más”-t csak elutasítani tudom. Az operettjátszás másfél évszázada - évtizedek alatt - kitaposott mezsgyén haladt – eddig. Erről az útról letérni az maga az operett megtagadása. Semmi bajom nem lenne ezzel a Leányvásárral, ha nem Jacobi Viktor - Bródy Miksa – Martos Ferenc operettjeként adták volna elő, és változtattak volna a címén. Ha mondjuk így hirdették volna meg az új bemutatót: „Kövérek vs. soványak – avagy a bevásárolt leány. Zenéjét Jacobi nyomán átdolgozta: X, szövegét írta: Y, versei írta: Z.” Mindenféle összehasonlítgatás és előzményekre való tekintet nélkül egyértelműen új darabként könyveltem volna el - és nem foglalkoztatott volna többé. Ami hozzám eljutott erről a szegedi szabadtérim produkcióról, annak alapján kétlem, hogy a színpadra átdolgozó alkotók a hangoztatott céljaikat (széles közönség igényes szórakoztatása) elérték. De ha mégis elégedettek voltak a látnivalókkal, és tetszett nekik ez az alkotás, úgy tegye mindenki szívére a kezét, mert, mégis, amit láttak-hallottak az minden volt csak nem operett; a bemutatott Leányvásár nem a Jacobi Leányvására, mert nem egy „nagyoperettet” vittek színpadra, hanem egy nagy (……). Udvariasan, a kipontozott helyre én a „zöldséget” kifejezést gondoltam oda.
Jacobi Leányvásár című operettje nekünk, magyaroknak, olyan „klasszikus”, zenés-színpadi alkotás, mint saját korában mondjuk Fall Sztambul rózsája és a Pompadourja, vagy Oscar Straus Varázskeringője vagy a Legénybúcsúja volt. De Lehár és Kálmán nem hazai földön bemutatott alkotásait is említhetném. Nem hallottam arról, hogy – velünk ellentétben – saját hazájukban (ott, ahol ezek a világhírű komponisták és szerzőtársak éltek, ott, ahol darabjaiknak először tapsolt a közönség) merészelte volna valaki felvetni – de még meg is valósítani – egy szerzőjük által jóváhagyott, véglegesen befejezett operett eredeti szövegkönyvét évtizedekkel később kicserélni másra, hozzá új verseket íratni, és esetleg még a zenét is megkurtítani, áthangszerelni. Ezt történt most Szegeden, ahol a Szabadtéri Játékokon bemutattak egy operettet Jacobitól, de az alkotók utóbb őszintén bevallották: ők nem abban érdekeltek, hogy a nézőközönség igazi Jacobi-operettben részesüljön, viszont kapnak majd valami egészen újat, mást – de azért meghagyták darabjukhoz a „Leányvásár” csalogató címet. Érdekes, anno, amikor hónapokra külföldre utazott az Operettszínház társulata vendégszerepelni NSZK-ba vagy Japánba (A víg özvegy, A mosoly országa, Csárdáskirálynő, Bál a Savoyban, A cigánybáró, A denevér stb.) nem azon töprengett a direktor, hogy vajon hogyan fogadja majd produkcióját az ottani – idegen – publikum; biztosra ment, mert tudta, az operettet jól ismerő, értő közönség elé viszi ki. Ők a klasszikus operett-darabokat díjazták, és nem igényeltek valami "kikacsintós" mű-operettféleséget; azt kérték tőlünk, amiről tudták, hogy abban mi vagyunk a profik, és őrizzük a hagyományait; ami már sokszor bevált, és ami várhatóan újra sikerre számíthat a náluk, és a színházlátogatót nem teszi ki feleslegesen meghökkentő vagy megbotránkoztató izgalmaknak. Azért rizikós lett volna a Denevér helyett a Dr. Bőregérrel kísérletezni… Az Operettszínházban, de más teátrumokban is, az utóbbi években dívik: mindent átírnak, aktualizálnak, kifordítanak, újrafordítanak, belemagyaráznak, „megmagyaráznak” – most ez a trendi. Csak nem értem, minek, kinek és miért? Mondják, az ifjúságot már csak így lehet megszólítani, becsalogatni a teátrumba, és csak az ilyesféle átdolgozásokkal lehet az operett műfajnak újabb híveket toborozni. Szerintem ez nem igaz! Ebben nem hiszek! Az utóbbi években láttam a Bajadért, a Cigányszerelmt, a Csókos asszonyt, a Mágnás Miskát, a Marica grófnőt, a Cirkuszhercegnőt és a Viktóriát, de láttam a szolnokiak Leányvásárát is. Rendezőjük ezekben az esetekben „visszafogták” önnön kísérletező kedvüket, és szerencsére maradtak a hagyományosnál. És jött is – maradt is a siker. Ismereteim szerint alig történt valami változás bennük az eredeti bemutató szinopszisához és librettójához képest. Nem úgy az előző évek botrányos A víg özvegy, A párizsi élet, Egy éj Velencében, Dr. Bőregér, Madam Pompadour és a Csárdáskirálynő című operettek esetében. Ezeket a darabokat sok helyen drasztikus beavatkozások szabdalták szét: ami maradt, szinte ismeretlen szöveg, vers, cselekmény, szüzsé, meghúzott zene. Egy-két kivételtől eltekintve hamar lekerültek a színről, mert a közönséget nem lehet becsapni. Ők jóhiszeműek, de azért nem felejtenek: ha azt látják-hallják, hogy egész mást kapnak, mint ami a darabról az emlékeikben él, akkor köszönik, nem kérnek belőle. Ugyanis a klasszikus alkotások ma is ugyanúgy hatnak, mint régen, azokról legfeljebb a port kell letörölni, de amúgy tilos lenne hozzányúlni, mert akkor már az nem ugyanaz. Ha a színház önfejűen, nem látja be tévedését és ragaszkodik a polgárpukkasztó, ízlésficamra hajazó produktumához, és szembe megy régi publikumával, aki továbbra is várná a régtől ismert, megszokott, és elvárt értékeket, akkor ebből csak igen nehezen feloldható konfliktus kerekedik. Van egy módszer, amihez már létezik kitaposott út: a pályáztatás. Teljesen új darabot kell íratni, megkomponáltatni. Akkor nem kell óvatoskodnia, fortélyoskodnia, és a közönség is időben tudhatja, mire számíthat. Ezzel feloldható a vázolt ellentét, és mindenki elégedett lehet: azt kapják, amit rendeltek. Aki az újra kíváncsi, arra megy be a színházba. Aki a régit, a „klasszikust” igényli továbbra is, szintén nem fog csalódni, mert ahhoz is hozzájuthat a színházában. De hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok nyitó(!) darabjaként bemutatott Leányvásárt meghamisították, és valójában egy egész más történetet vittek ugyanezen név (cím) alatt Jacobi alkotásaként a színpadra fel, az nonszensz! Véleményem szerint ez nem a Leányvásár, hanem annak egy taszító, kifordított maszlagja. Szereti - nem szereti, tessék venni, nem kap mást-alapon. Ezzel a bemutatóval teljesen megfosztották ezt a népszerű operettet attól a nemes patinától, mely az eredeti szerzői elképzelések szerint vonta be híres alkotásukat, és immár száz éve hirdeti a mű nagyszerűségét. Ezt a szellemében és adaptációjában merőben idegen valamit, egy „más”-t csak elutasítani tudom. Az operettjátszás másfél évszázada - évtizedek alatt - kitaposott mezsgyén haladt – eddig. Erről az útról letérni az maga az operett megtagadása. Semmi bajom nem lenne ezzel a Leányvásárral, ha nem Jacobi Viktor - Bródy Miksa – Martos Ferenc operettjeként adták volna elő, és változtattak volna a címén. Ha mondjuk így hirdették volna meg az új bemutatót: „Kövérek vs. soványak – avagy a bevásárolt leány. Zenéjét Jacobi nyomán átdolgozta: X, szövegét írta: Y, versei írta: Z.” Mindenféle összehasonlítgatás és előzményekre való tekintet nélkül egyértelműen új darabként könyveltem volna el - és nem foglalkoztatott volna többé. Ami hozzám eljutott erről a szegedi szabadtérim produkcióról, annak alapján kétlem, hogy a színpadra átdolgozó alkotók a hangoztatott céljaikat (széles közönség igényes szórakoztatása) elérték. De ha mégis elégedettek voltak a látnivalókkal, és tetszett nekik ez az alkotás, úgy tegye mindenki szívére a kezét, mert, mégis, amit láttak-hallottak az minden volt csak nem operett; a bemutatott Leányvásár nem a Jacobi Leányvására, mert nem egy „nagyoperettet” vittek színpadra, hanem egy nagy (……). Udvariasan, a kipontozott helyre én a „zöldséget” kifejezést gondoltam oda.
2009 Búbánat 2013-07-09 19:22:02 [Válasz erre: 2006 telramund 2013-07-06 13:33:52]
Egész kíváncsivá tettél?...
Egész kíváncsivá tettél?...
