Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


2455 smaragd 2015-05-19 05:24:38 [Válasz erre: 2454 Búbánat 2015-05-19 00:22:41]
Ha júniusban megnézed, akkor az új évadban megismételheted... Nem is volt olyan könnyű jegyet kapni, érkezésemkor néhányan álltak a pénztár előtt, a délutáni előadásra már korábban minden internetes jegy elfogyott. Miután a főpróbáról távoztál, nemcsak ezt a benyomást kell legyűrnöd magadban, hanem a szép régi emlékektől is ajánlatos átmenetileg búcsúzni. Van az előadásban olyan zene, amit nem Farkas Ferenc írt, és olyan szövegek, amiket nem szerzőtársai. Ezt tükrözi az "avagy" a címben. Az avagyról sok szó esett a mostani bemutató kapcsán, az eredeti mű tartalmát nemigen lehet megismerni a darabból, és a műsorismertetőkből sem. Te itt szépen megírtad, mindez megmaradt a darabban. Mozgalmas, lendületes, kedves előadás, daljátéknak biztosan nem vehető, talán az operetthez hasonlítható műfajú zenés játék. Ebből a szempontból is helyes, ha most elmégy megnézni, szakmai szempontból is meg tudod ítélni mit látunk. Én is várom a véleményedet, viszonzásképpen :-). Annak idején is voltak aktuálpolitikai tartalmak, a klasszikus operettekben is, a Csínom Palkóban is megjelenik - szabad, független kuruc eszmékbe rejtve - teljesen felesleges a közönséget közvetlenül terhelni ezzel, mert képes felfogni a rejtett célzásokat is. Többek között ezért jártak és járnak az emberek az Operettszínházba.

2454 Búbánat 2015-05-19 00:22:41 [Válasz erre: 2453 smaragd 2015-05-18 23:36:19]
Lehet, hogy megfogadom a tanácsodat, június elején még játssza a színház, és "besuvasztok" egy Csínom Palkó-előadást a programjaim közé... Szeretném, ha a rádióban hallott zenei-prózai élményeim mellé ezúttal színpadi élmények is hozzátársuljanak. Az ismert, regényes történet a szemem előtt is megelevenedjen! Hogy együtt izguljak a két kuruclegénnyel, Palkóval és Jankóval, hogy sikerüljön elfogniuk Koháry grófot, a császári marsallt; hogy Vak Bottyán brigadéros vezetésével elfoglalhassák Érsekújvárt; és amikor mindez megtörténik, ráadásként Csínom Palkó kapja meg Rosta mézeskalácsos szépséges leányának, Éduskának a kezét! Legyen teljes a boldogság…Ezzel együtt – a látnivalókon túl -, Farkas Ferenc csodaszép zenéje és énekszólamai is eljussanak hozzám, lírával, humorral, igaz jókedvvel - élőben - a fülembe!

2453 smaragd 2015-05-18 23:36:19 [Válasz erre: 2452 Búbánat 2015-05-18 23:20:56]
Ezt neked látnod kell, menj taxival, hátha téged is felkészítenek :-) minél előbb nézd meg. Én sem színpadon, sem mostanában a rádióban nem láttam,hallottam az egész darabot. Azt éreztem, hímes tojásként bántak az eredetivel. Megmaradt a kuruc hangulat, a mézeskalàcs, piroscsizma, az egész régi bája. Ettől függetlenül jöttek a váratlan megszakítások, a keretjátékos részek majd gyors váltàs vissza az eredetibe és ez ment végig. Jójszakát!...:-)

2452 Búbánat 2015-05-18 23:20:56 [Válasz erre: 2451 smaragd 2015-05-18 23:01:12]
A Csínom Palkó szövegét és verseit az eredeti zenés rádiójátékban Dékány András írta és azt Bálint Lajos vázlata alapján ugyancsak Dékány dolgozta át színpadra. Olvasom a daljáték mostani bemutatójáról az Operettszínház honlapján, hogy átdolgozta és a keretjátékot írta Lőrinczy Attila (a színház jelenlegi főigazgatója). Úgyhogy szerintem mi már nem az eredeti daljátékkal – ami a rádióbemutató után nem sokkal az Opera (az Erkel Színház) színpadára került – találkoz(t)unk: erre utal a színlapon az alcím is: „avagy egy színházi vállalkozás diszkrét bája”. (Az Erkelben a daljátékot nem két részben játszották, hanem három felvonásban, hat képben.) Persze, ha Dékány András és Bálint Lajos szövegéhez hűen, és Farkas Ferenc igényes zenéjéhez méltó színvonalon szólalt meg a Csínom Palkó, egy árva szavam sincs. Ebben bízhatok, hiszen értékelésedben ennek hangot adtál. Azért magam is lefogom „kontrollálni”, amikor megnézem a daljátékot. Ehhez azt is hozzáteszem: Dékány András és Bálint Lajos szövegkönyvében sem a történelmi eseményeken van a hangsúly; elsősorban a légkört, magát a korszakot éreztetik a szerzők, a lelkesedést, a mámoros örömet, mely a maga igazára és erejére ébredt népet eltöltötte. A hősök nem történelmi személyek, hanem a költő képzeletében fogant alakok; a szövegkönyv néhány való figurája olyan hősök, akiket a kuruc népköltészet tett halhatatlanná! Kívánom, hogy ez a mostani Csínom Palkó-daljáték az Operettszínházban – ebben az átdolgozott változatában is – kövesse és tükrözze azt a szellemiséget, amit az ötvenes évek elején a zeneszerző és a szövegírók fantáziája együttesen megálmodott; a mai kor emberéhez is szólhat, ha az átdolgozók nem rugaszkodtak el túlzottan az „eredetiségtől”, a szerzők elképzelésétől - akkor méltán számíthat a közönség érdeklődésére és tarthat számot sikerre.

2451 smaragd 2015-05-18 23:01:12 [Válasz erre: 2449 Búbánat 2015-05-18 22:12:50]
Most olvastam az operatopicban a rendezői színházról. Tanulságos, áttekinti a folyamatot prózai, operai és zenés színpadon is. Hogy mit hoz a jövő, azt az operettnél sem lehet tudni. Tegnap azt éreztem, mind a szereplők, mind a közönség részéről, hogy az eredeti műre kiéhezetten élveztek minden taktust, zenéltek, énekeltek, tàncoltak, önfeledten és boldogon,és szakmailag kifogástalanul is, művészi teljesítmény volt, az Operettszínház színpadára méltó. Ez a rendező érdeme is. A jelmezek és a dìszlet, minden együtt volt ahhoz, hogy megismerjük az eredeti, hangulatos, tüzes magyar darabot, amelyet generációk óta nem ismerünk. Azt hiszem, el is tudták volna szépen énekelni. A kerettörténet a közönséget nem hozta lázba, bár önálló részként tekintve, mintahogy a világon semmi köze nem is volt a daljátékhoz, jó volt. Az ellentmondás tehát a daljátékra ráerőltetett rendezői keretjáték tényében van. Kettősség egység helyett.

2450 Búbánat 2015-05-18 22:13:12 [Válasz erre: 2449 Búbánat 2015-05-18 22:12:50]
"szövegének"

2449 Búbánat 2015-05-18 22:12:50 [Válasz erre: 2447 smaragd 2015-05-18 21:56:49]
"bízom abban, hogy a Budapesti Operettszínház az operettek és daljátékok terén visszatér az eredeti, nagy sikerű művek hű bemutatásához." - ez nem ellentmondás, amikor mai "kerettörténetről" hallani, meg a daljáték szövegé az átdolgozásáról?

2448 Búbánat 2015-05-18 22:01:59 [Válasz erre: 2445 Búbánat 2015-05-18 21:24:35]
[url] http://www.kultura.hu/arkagyina-olyan-mint; Oszvald Marika próza-szerepben, Csehov Sirály című drámájában debütál az Átrium színpadán. [/url]

2447 smaragd 2015-05-18 21:56:49
Jó olvasmi, amit írtál. "...ma más időket élünk..", ezért is mentem el tegnap, hogy halljam és lássam kik és milyen erővel lépnek fel. Már a taxis felvezette azt est hangulatát, gyerekkora óta vitték a szülei az Operettbe,Honthyt számtalanszor látta, és a tegnapi előadás sikerében is biztos volt. Kételkedtem, erre ő: még minden megtörténhet, lehet hogy Ön is sokat fog tapsolni, jó szórakozást! A színház marketingje is jó, ismerte a vezetőváltást és az új darabokat, olvasott a Csínom Palkóról. "Lelki vezetőm" is volt a színház bejáratáig, és ott KERO jött szemben... Nagy Ibolya is sokat tesz azért, hogy közelebbről megismerjük a művészeket, a vezetőség felelőssége is, kit mivel bíz meg, erről nagyon részletesen beszéltek műsorában. Száraz optimizmus vett erőt rajtam,tegnap óta bízom abban, hogy a Budapesti Operettszínház az operettek és daljátékok terén visszatér az eredeti, nagy sikerű művek hű bemutatásához.

2446 Búbánat 2015-05-18 21:30:20 [Válasz erre: 2445 Búbánat 2015-05-18 21:24:35]
Bocsánat, kihagytam a felsorolásból a már/még köztünk élő legendát: Zentay Anna!!!

2445 Búbánat 2015-05-18 21:24:35 [Válasz erre: 2443 Ardelao 2015-05-18 17:45:54]
Az Operettszínház társulatát ma is remek művészek alkotják; sok jó darabban bizonyították rátermettségüket, elhivatottságukat, kivételes ének-színész- és tánctudásukat. Azt viszont nem tudom egyelőre megítélni, eldönteni, vannak-e/lesznek-e közöttük olyan nagyságok, legendás személyiségek, akikre az utókor ugyanolyan lelkesen fog majd visszaemlékezni, mint ma tesszük az Operettszínház hajdani legendáit emlegetve; ma más időket élünk, mint amikor még mondjuk Honthy Hanna, Petress Zsuzsa, Németh Marika, Gyenes Magda, Galambos Erzsi, Tiboldy Mária illetve Sárdy János, Baksay Árpád, Oszvald Gyula, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, a Latabárok aratták nap mint nap - évtizedeken át - máig emlékezetes sikereiket. Talán a közelmúltból Lehoczky Zsuzsát és Oszvald Marikát említhetném még, akik jogosan számíthatnak erre a népszerűségre, akik tehetségükkel, karizmájukkal tovább viszik a Budapesti Operettszínház jó hírét itthon és szerte a nagyvilágban.

2444 smaragd 2015-05-18 18:06:46 [Válasz erre: 2443 Ardelao 2015-05-18 17:45:54]
Köszönöm. Mertem remélni, hogy kellemes szórakozás lesz! Mindenki a helyén volt, szeretettel adták elő a darabot, remek táncjelenetek, feszes, erős,pontos, a zenekar szépen játszott, a kórus is élt, korhű ruhákban, kisgyerekek ugrabugráltak, de az is meg volt rendezve. Piffpuff is volt, rengeteg zászló, néhány felesleges humorkodás, ugyanennyi humoros fordulat - a modern részben. Farkas Ferenc zenéjét szépen adták elő.

2443 Ardelao 2015-05-18 17:45:54 [Válasz erre: 2437 smaragd 2015-05-18 15:28:19]
Gratulálok az érdekes, tartalmas beszámolódhoz. Lényeg az, hogy kellemes élményekkel távoztál az előadás után. Manapság ez nem modható el mindig.

2442 smaragd 2015-05-18 17:11:06
2442 :-)

2441 smaragd 2015-05-18 16:28:44 [Válasz erre: 2440 Búbánat 2015-05-18 16:24:34]
Értelek...

2440 Búbánat 2015-05-18 16:24:34 [Válasz erre: 2439 smaragd 2015-05-18 16:22:24]
Ez a lényeg is nekem éppen "sokatmondó"...

2439 smaragd 2015-05-18 16:22:24 [Válasz erre: 2438 Búbánat 2015-05-18 16:12:54]
Részletesebben írtam, de elszállt, nem ment át. Ez a lényeg, ami most idekerült. Kulturált, kellemes volt minden, az ápolt, szép és szép emlékeket őrző épületben. Jobban lettem tőle, használt ez az előadás. :-)

2438 Búbánat 2015-05-18 16:12:54 [Válasz erre: 2437 smaragd 2015-05-18 15:28:19]
Kedves "smaragd"! Vártam már ezt a beszámolódat, amit köszönök. Korrektnek érzem. Valószínűleg, én már csak a következő színházi évadban fogom megtekinteni ezt a Csínom Palkó-produkciót.

2437 smaragd 2015-05-18 15:28:19
Kellemes estét töltöttem tegnap Budapesti Operettszínházban. Farkas Ferenc: Csínom Palkó c. daljátékának átdolgozott formáját, aminek műfaj-megjelölése nem szerepel a műsorismertető lapon. Belépéskor rögtön KEROba botlottam, az emeletről ment lefelé a lépcsőn sietősen. Telt ház volt, a nézők különböző korosztályai, alkalomhoz illő viseletben várakoztak a nyitányra. Fel is hangzott néhány taktus, és a szìnpadon elkezdődött a már itt említett, videón is megnézhető keretjáték. Ez annyira összeforrt az alapművel, hogy az volt az érzésem dal- és táncbetétek lettek az eredeti daljátékelemek. A szìnházi művészek és a gyerekszereplők is örömmel és jól játszottak.Nagy siker volt! Az előadás alatt a közönség udvariasan végigvárta a keretjáték részeit, amelyek egyébként zaklatott ritmusban megszakították az eredeti mű megmaradt részeit. Ezt elfogadva ellenben egybefüggő, összeolvadt jó darabot láttam. Természetesen ezek ismeretében semmilyen összehasonlítás nem lehetséges az eredeti daljáték rádiófelvételeivel, vagy korábbi előadásával. A díszlet korhű, hangulatos, forgószínpad áll középen. A jelmezek szépek és illúziókeltőek. Nekem a rendezés is tetszett. Az emeleten ültem, mindent láttam, profi munka! Ezek után, látva, hogy a közönség velem együtt egy emberként Farkas Ferenc muzsikájának tüzétől lelkesedett fel, a szereplők nemkülönben, a Budapesti Operettszínház remek művészeivel színre viheti a régi operetteket is, eredeti szövegkönyvvel,a kotta szerint játszva. Az lenne az igazi!

2436 smaragd 2015-05-18 14:17:24 [Válasz erre: 2435 Búbánat 2015-05-17 19:56:31]
:-)

2435 Búbánat 2015-05-17 19:56:31 [Válasz erre: 2434 smaragd 2015-05-17 17:11:08]
Akkor ebben is közös a nézőpontunk.

2434 smaragd 2015-05-17 17:11:08 [Válasz erre: 2433 Búbánat 2015-05-17 16:45:05]
Mindenből a finomat, azt tényleg szeretem!

2433 Búbánat 2015-05-17 16:45:05 [Válasz erre: 2432 smaragd 2015-05-17 16:38:19]
Ahogy megismertem a fórumon zenei "mindenevő"-ségedet, azt fogod itt hangoztatni az előadás után: „Akinek ennyi jó kevés, hadd érje gáncs és megvetés”…

2432 smaragd 2015-05-17 16:38:19 [Válasz erre: 2431 Búbánat 2015-05-17 16:09:21]
Nem, nem, teràpiára megyek, hátha ne az lesz a vége, "rémes volt az egész".

2431 Búbánat 2015-05-17 16:09:21 [Válasz erre: 2430 smaragd 2015-05-17 15:56:58]
Talán én "provokáltalak?..."

2430 smaragd 2015-05-17 15:56:58 [Válasz erre: 2429 Búbánat 2015-05-17 14:57:01]
Igazán megtisztel bizalmad. Nem hittem volna, hogy ilyen helyzetbe kerülök. :-)

2429 Búbánat 2015-05-17 14:57:01 [Válasz erre: 2428 smaragd 2015-05-17 07:51:22]
Kíváncsian várom az "összehasonlító"-elemzésed...

2428 smaragd 2015-05-17 07:51:22 [Válasz erre: 2427 Búbánat 2015-05-16 13:01:34]
Köszönöm a felkészítést. Hamarosan megtudom, mivé lett ez a mű.

2427 Búbánat 2015-05-16 13:01:34 [Válasz erre: 2426 Búbánat 2015-05-14 12:00:01]
Utaltam a Csínom Palkónak a rádióban bemutatott harmadik változatára – ez is az eredeti partitúra szépségét tárja a hallgató elé: Ezúttal csak részleteket vett fel a daljátékból a rádió: Km.: Gyurkovics Mária, Sándor Judit, Szabó Miklós, Melis György, Katona Lajos, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Forrai-kórus Vezényel: Forrai Miklós És tudok még egy élő zenei felvételről is, amit a rádió sugárzott: „Kapcsolás” a Csepeli Munkásotthonba: 1983. január 13., Kossuth Rádió, 19.46 – 21.46 A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenye Vezényel: Medveczky Ádám A műsorban elhangzott Weiner Leo: V. divertimentója és Dávid Gyula Brácsaversenye (Lukács Péter) mellett: Farkas Ferenc: Csínom Palkó - részletek A kiváló zenekari tolmácsolás mellett a daljáték szépséges dalaiban is gyönyörködhettünk, melyek előadói között ott volt: Kincses Veronika, Kukely Júlia, Korondy György, Melis György és Gregor József

2426 Búbánat 2015-05-14 12:00:01 [Válasz erre: 2425 smaragd 2015-05-13 20:10:27]
Az 1950-ben készült felvétel különösen emlékezetes - mert a legelső volt a sorban. A Házy-topicban írtam korábban: A rádiós „ősváltozat” (1950) részleteit is sugározta a rádió, de ez nem vált annyira népszerűvé, talán azért is nem, mert az énekszámok előadói „keveredtek” a különben maguk területén kiváló alakításokat nyújtó, elismert színművészeinkkel – a felvétel részletei LP-n is megjelentek: anno: Lehel György /vez/ - Sárdy János, Rátonyi Róbert, Képessy József, Németh Marika, Gózon Gyula, Ruttkai Éva, Rajczy Lajos, Reményi Sándor, Rozsos István, Lukács Margit, Fellegi István, valamint a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (Hungaroton LPM 16681); ezen a felvételen tehát színművészek, Ruttkai éva és Gózon Gyula éneklik a „Jó estét, jó estét” duettet. Megjegyzem, létezik egy harmadik felvétele is a rádiónak a Csínom Palkóból, melyen csak részletek hangzanak fel a daljátékból. Érdekes, hogy ott, ebben a kettősben, Gyurkovics Mária és Melis György hallhatóak, akik az 1963-as felvételen - Házy Erzsébet partnereiként - Zsuzsika és Balogh Ádám kapitány szerepét énekelték (közreműködik a Forrai Kórus)

2425 smaragd 2015-05-13 20:10:27 [Válasz erre: 2424 Búbánat 2015-05-13 19:44:14]
Én is felismertem, lsd. 2420...:-) Köszönöm, mindjárt neghallgatom, felkészülten megyek az előadásra.

2424 Búbánat 2015-05-13 19:44:14 [Válasz erre: 2420 smaragd 2015-05-13 14:35:24]
Dalok: eredeti zenék (hangszerelés is) és dalszövegek Farkas Ferenc daljátékából a youtoube-ról: [url] http://operett.network.hu/video/farkas_ferenc__csinom_palko/sardy_janos__elrepult__a_kismadarka; Sárdy János – Elrepült a kismadárka – Csínom Palkó [/url] - 1950 [url] http://operett.network.hu/video/farkas_ferenc__csinom_palko/gozon_gyula__ruttkai_eva__jo_estet; Ruttkai Éva, Gózon Gyula – Jó estét [/url] - 1950 [url] http://operett.network.hu/video/farkas_ferenc__csinom_palko/szabo_erno__nemenyi_lili__harom_a_tanc_csinom_palko; Szabó Ernő - Neményi Lili - Három a tánc - Csinom Palkó [/url] - 1963 [url] http://operett.network.hu/video/farkas_ferenc__csinom_palko/gyurkovics_maria__szabadits__csinom_palko; Gyurkovics Mária – Szabadíts… - Csínom Palkó [/url] – 1963 [url] http://operett.network.hu/video/farkas_ferenc__csinom_palko/farkas_ferenc_csinom_palko__kettos__hazy_erzsebet_simandy_jozsef; Házy Erzsébet, Simándy József – Jójszakát, jójszakát – Csínom Palkó [/url] - 1963 [url] https://www.youtube.com/watch?v=uzJPGgGvMFU; Domahidy László, Simándy József – Tyukodi pajtás – Csínom Palkó [/url] - 1963 (A zenei felvételhez bejátszott egyik fotón a zeneszerző is látható a színpadon, háttal - egy szegedi szabadtéri előadáson) Megjegyzem: A Szegedi Szabadtéri Játékokon már megelőlegezte rádiós szerepüket Házy Erzsébet, Szabó Ernő és Domahidy László színpadi alakítása a daljátékban (1960 július - augusztus). Az augusztus 2-i előadást a televízió közvetítette!

2423 Búbánat 2015-05-13 16:15:57 [Válasz erre: 2419 smaragd 2015-05-13 13:24:49]
A Csínom Palkót németországi színpadokon Heisse Herzen in Ungarn (Forró szívek Magyarországon) címmel játszották nagy sikerrel. A hangversenyszerű előadásokon összekötő szöveggel adták elő.

2422 Búbánat 2015-05-13 16:12:35 [Válasz erre: 2421 smaragd 2015-05-13 14:49:04]
Köszönöm.

2421 smaragd 2015-05-13 14:49:04 [Válasz erre: 2417 Búbánat 2015-05-13 11:05:09]
Die Blume von Hawaii Operette von ... Musik von Paul Abraham Zum ersten Mal an der Volksoper Wien Samstag, 13. März 2010 Dirigent Gerrit Prißnitz Regie Helmut Baumann Bühnenbild, Animation und Projektionen Mathias Fischer-Dieskau Orchester, Chor und Komparserie der Volksoper Wien Das Ballett der Wiener Staatsoper und Volksoper Bühnenorchester der Wiener Staatsoper Semmi nem utalt arra, hogy nem az eredeti művet viszik színre, ez ott derült ki, sokak elképedésére. (Az itteni "klasszikus" idézettel élve: rémes volt az egész.)

2420 smaragd 2015-05-13 14:35:24 [Válasz erre: 2419 smaragd 2015-05-13 13:24:49]
Megnéztem a jegyemet, ez áll rajta: CSÍNOM PALKÓ Megnéztem az operett.hu, repertoár: Farkas Ferenc: Csínom Palkó Megnéztem a YT-on az eredetit kerestem,a teljes daljátékot: 2 rövid dalt találtam: Házy,Simándy,Domahidy, az egyik képen háttal Farkas Ferenc.

2419 smaragd 2015-05-13 13:24:49 [Válasz erre: 2418 Búbánat 2015-05-13 12:32:23]
A jelenlegi operettszínházi "Csínom Palkó" előadás az eredeti címen fut. Van egy új, hosszú címe is, ez az átdolgozott, most játszott változat. Műfaját nem tudom. Magyarul: ami az interneten elérhető, az a teljes káosz e tekintetben. Ha a jogutód megengedte az átdolgozást, akkor a címben és a szerzők között is szerepelnie kellene az új neveknek ill. új műfaji megjelölés is szükséges lenne. Amennyiben a jogutód más szerződést kötött, az nem tartozik rám, a közönségre. Az a néző, aki nem néz a neten utána - ha még van ilyen - azt hiheti, hogy Farkas Ferenc eredeti "Csínom Palkó" daljátékát vitték újra színre. Majd megpróbálok valami ismertető szerezni az előadás előtt.

2418 Búbánat 2015-05-13 12:32:23 [Válasz erre: 2416 smaragd 2015-05-13 07:12:33]
Igen, a "keret"-történet nélkül, amit a videóbejátszáson látni, nem rossz...De hát az "egész" a részletekből áll össze... A táncnak meg más kell hogy legyen a funkciója egy daljátékban, mint mondjuk egy klasszikus nagyoperettben, ahol elvileg a hangsúlyok is másként és máshol jelentkeznek az egymást követő prózai részek és dalbetétek váltakozásában; a jelenetek átkomponáltsága, az ének-beszéd, a "melodráma" szemszögéből nézve is, a daljáték és az operett különbözik egymástól. Szerencsés körülmények összejátszása kell ahhoz is, hogy a színpadi "tánczenékre" a nézőtéren együtt "dübörögjön" fiatal és idős, a taktusra ütemesen együtt mozogjon kéz és láb... Ugyanakkor mindent lehet silányan, de professzionálisan is játszani (meg "eladni"). Vevő van erre is, meg arra is!

2417 Búbánat 2015-05-13 11:05:09 [Válasz erre: 2415 smaragd 2015-05-13 06:00:27]
Nem írtad, hogy mit vezényelt és hol? Gerrit Prießnitz. Gondolom, nem a Csínom Palkóra utaltál vele kapcsolatosan az előbbi hozzászólásodban...

2416 smaragd 2015-05-13 07:12:33 [Válasz erre: 2410 Búbánat 2015-05-12 16:37:47]
Ez mind így igaz, köszönöm, hogy részletezted. Most újra megnéztem az operett.hu műsor oldalán a próbákról készült videót. Itt mindenről szó esik, szerintem jó kedvcsináló anyag. A szemek csillogása, a generációk együttműködése, a megmaradt eredeti zene és történet àtütő ereje azt sugallja nekem, hogy finom átmenet kezdetén vagyunk. Adja Isten! KERO "őrült koreográfia"-'ról beszél, a koreográfus Román Sándor az autentikus elemek átmentését említi pl. a toborzó jelenetben, valamint a koreográfia beépülését a rendezési koncepcióba. Ez megnyerően hangzik számomra, a régi operettjátszás tiszteletben tartását és felelevenítését vetíti előre, szemben az utóbbi több évtizedes gyakorlattal, amiben a tánc nem a dalt követő jelenet többé, hanem önálló, sokszor szinte független színpadi jelenet. Bevallom, "feltüzelt"engem ez a videó, utópiám - a fiatal generációkkal kapcsolatos reményeim - első lépésének látom az Operettszínházban, együttműködve az idősebb korosztályokkal - ideértve a felhasznált Farkas Ferenc zenét is -, akik még tudták, mitől döglik a légy.

2415 smaragd 2015-05-13 06:00:27 [Válasz erre: 2414 smaragd 2015-05-12 19:54:32]
Gerrit Prießnitz.

2414 smaragd 2015-05-12 19:54:32 [Válasz erre: 2413 smaragd 2015-05-12 19:49:48]
Nem Fabio Luisi volt, holnap megkeresem a karmester nevèt.

2413 smaragd 2015-05-12 19:49:48 [Válasz erre: 2412 Búbánat 2015-05-12 19:11:28]
Bevallom, minél előbb szeretnék túl lenni rajta. Szomorúan írom ezt. Szerencsés esetben kellemes csalódás fog érni. Mindjárt elolvasom hosszú bejegyzésedet. Ha tudok, majd írok róla, örülök, hogy érdekel. Magát a darabot talán egyszer hallottam a rádióban, réges régen. Mostanában Nagy Ibolya szerkeszt részleteket belőle műsorába.Színpadon nem láttam még, hírnevét ismerem. Jó lenne, ha egy operettelőadás kitörölné végre emlékezetemből Fabio Luisi mozdulatait, testbeszédét miközben a zenekarral csodálatosan játszottak egy kerettörténetes átdolgozást...a közönség meghökkent némaságát és az énekesek zavartságát. Ezt a nézőtérről làttam. Lehet, hogy hipnózisra lenne inkább szükségem?

2412 Búbánat 2015-05-12 19:11:28 [Válasz erre: 2411 smaragd 2015-05-12 18:25:10]
De annyira nem sietek ezzel; előbb elolvasom, amit írni fogsz az előadásról - így már lehet, hogy Te is részese leszel/vagy a "marketing"-nek...

2411 smaragd 2015-05-12 18:25:10 [Válasz erre: 2410 Búbánat 2015-05-12 16:37:47]
Utolsó bekezdésed ebben az írásban pontosan, de pontosan az én szándékom is, már,megvan a jegy. Mégiscsak jó a marketingjük? :-)

2410 Búbánat 2015-05-12 16:37:47 [Válasz erre: 2408 smaragd 2015-05-12 11:36:42]
Ha már szóba hoztad, hogy a „változáshoz az kell, hogy a klasszikus értékek újra előtérbe kerüljenek, túlszárnyalják az egyén magamutogató indíttatását - miközben a közönségre mutogatva azt állítják, hogy erre van igény - ami a jelenlegi helyzet fő ismérve, valamint az olcsó hatásvadászatot.” – ehhez kapcsolódva hadd emeljek ki egy ilyen tényezőt, ami az utóbbi években különösen elterjedőben van. és ami számomra érthetetlenül túldimenzionált: a „táncok” dömpingje az operett színpadán! Okkal, ok nélkül táncolnak a szereplők, a kórus és a tánckar. Ha jól érzékelem, a látvány és a hatásvadászat fokozása érdekében mindent bevetnek ma már a színpadra alkotók. Az Operettszínházban a cél érdekében új táncokat koreografálnak olyan zenékhez, amelyek benne sincsenek az eredeti partitúrában: átírják az adott betétszámot, általában a refrénjét, annak a zenéjét megtoldják és/vagy áthangszerelik; előírnak hozzá új harmóniákat meg ritmikákat, hogy alkalmat nyújtsanak „vérpezsdítő” táncokkal is fokozni a közönségre tett hatást. Ehhez új dramaturgiát is készítenek a jelenethez. (Arról most nem beszélek, hogy magára a dalok verseire sem ismerünk rá, mert megint csak a „korszerűség” jegyében, új dalszövegeket íratnak hozzá: ez legjobban az új rendezésben látott „Csárdáskirálynő” esetében zavart, de hasonlót láthattunk-hallhattunk korábban a Madame Pompadour, Offenbach: Párizsi élet, a másik Kálmán-operett, A bajadér, Ábrahám Pál Viktória vagy a nemrég színpadra állított Lehár-nagyoperett, A mosoly országa új bemutatója alkalmával is.) Lehet, hogy a mai közönség ízlése, elvárása lenne ez a „kiszolgálás”? Magam úgy tapasztalom, látogatva az Operettszínház egyes előadásait, hogy a közönség összetételében már nem az idős korosztály képviseli a többséget: jellemzően – s ez már a musicalek, rock-operák generációja – egyre több a fiatal néző ül be a színházba, hogy operettet is megtekintsen. Az intézmény vezetésének úgy látszik sikerült „átnevelni” ezt a közönségréteget, de hogy meg is tartsa, szüksége van lekötni figyelmüket, érdeklődésüket fenntartani: ez lehet a magyarázata az eredeti zenék, szövegek, énekek, táncok „átszövésének” – és úgy látszik, bevált ez az elképzelés, mert folyamatosan telt házzal mennek az előadások – a felújítások, az új rendezések is. Tehát úgy gondolom, elsődlegesen a fiatalok megtartása a cél, és ahhoz hogy a „komolyabb” zenei műfaj, az operett előadásaira is becsábíthatók legyenek, érdekükben nem spórolnak a látványos, egyre inkább akrobatikus elemekkel megtűzdelt táncokkal a darabokban; a koreográfiák megalkotása során egyre kevésbé szempont, hogy az adott jelenetbe mit is álmodott oda a zeneszerző-szövegíró szerzőpáros. Ma már nem tisztelik a hagyományokat sem, bátran „belenyúlnak” az eredetibe, de ezzel sem elégszenek meg, hanem hozzáírnak, a szerző más művéből átvesznek, betoldanak részeket. És akkor a rendezés egyéb újszerű elemeiről, „kellékeiről” még nem is szóltam!... Megértem, az operett műfaja gazdagabb, sokrétűbb annál a közkeletű szóhasználatnál, mely a „klasszikus operett”-re szeretné korlátozni. Ez alól a tánc sem kivétel, hiszen szerves része az operettnek. Mások a követelményei a klasszikus nagyoperettnek és mások a daljátéknak, vagy zenés vígjátéknak – a táncok tekintetében is. Csak egy példát említek: az úgynevezett „Fals abgang” kérdését. Ez sok-sok évvel ezelőtt jött divatba: olyan hatásvadászat-féle „taps-provokáció”. Mára ez teljesen elfogadott gyakorlattá vált az Operettszínházban: hadd tapsoljon a közönség, hiszen a produkció minden tagja azon dolgozik, hogy a néző szórakozzék, s nem baj az, ha ennek tapsban ad kifejezést. Szerintem viszont ez a „mechanizmus”, mármint a provokáló táncok sora „beetetik” a nézőt, elfeledtetve velük, hogy a cselekményt nem viszik tovább, nem folytatják a dal szövegét, tehát improduktívak. Ehhez kapcsolódik a „tánclépések” felhasználása a koreográfiákban. Bár nem vagyok ellene a sokszor és mindig bevált úgynevezett „családi figurák” állandó használatának, és nem veszem rossz néven azt sem, ha újszerű „figurákkal” találkozom a táncokban, de nem tartom helyesnek a mostanság egyre inkább előtérbe kerülő, a kor- és stílushűségnek a mellőzését, ahogyan a „cirkuszi” mutatványok sem győznek meg igazán erről. (Ugyanakkor megértem a táncoló színművészt és a tánckar tagjait, meg a koreográfust is: a koreográfus elgondolja, a művész eltáncolja a számot; a koreográfus feladata lenne nemcsak a táncok beállítása, hanem hogy azokat stílusegységben is tartsa; baj van, ha a rendező koncepciójából „kilóg” a koreográfia, a darab zenéjének hangulatától merőben idegen a betoldott táncbetét. Pedig sokszor ez történik: erre példának említettem az előbb a Csárdáskirálynőt (Boni dala a lyányokról és a cicákról – de már nem ezzel a szöveggel; az előadott vidám dalhoz, a zenéhez nem igazán passzoló ütemek, dramaturgiailag nézve a cselekményt folytatását megakasztó „táncegyveleg” zavaró ritmikai és harmóniai megoldásokkal tarkítva - a táncoló hölgykoszorú részéről) vagy A mosoly országát (Hadfaludy Feri – az eredeti partitúrán kívüli, „kitalált” zenére – egy hosszú dobszólóval kísért, pattogó ritmikájú, bokacsattogtató, a férfitánckar közreműködésével előadott, burleszkszerű elemekkel teli tánclépés-kombinációk sora). De ez kell a „népnek”, a fiatalságnak – akik korábban soha nem találkoztak sem a Csárdáskirálynő, sem A mosoly országa eredeti zenei anyagával, még rádióban, vagy hanglemezről sem. Persze, hogy körükben elmaradhatatlan az ováció! Erre (is) alapoznak a színházban. És erre kacsintva készíthették el most a Csínom Palkó új, „formatervezett” bemutatóját is a Budapesti Operettszínházban. Bár fogadkoztam, hogy nem fogom megnézni a darabot, de most érik bennem az elhatározás, hogy felülvizsgálva álláspontomat, csakazért is elmegyek a Csínom Palkó egyik előadására, hogy lássam, milyen úton akar tovább haladni a színház, és hogy mit várhatok a következő évi, már meghirdetett operettbemutatóktól.

2409 Búbánat 2015-05-12 12:39:41 [Válasz erre: 2408 smaragd 2015-05-12 11:36:42]
Legyen úgy!

2408 smaragd 2015-05-12 11:36:42 [Válasz erre: 2407 Búbánat 2015-05-12 10:53:20]
Reméljük hogy visszatér majd az eredeti művek, zenés darabok színrevitelének divatja is! "Látomásom" szerint eljön az idő, amikor szorgosan kutatnak majd fiatal színházi emberek mindaz után, ami egyszer már volt, ahogy régen játszottak, az lesz a sikk, és joggal, mert az sok tudást, műveltséget, szorgalmat igénylő művészi beállítottságot igényel, főleg szellemi kategória, és nem anyagi, statisztikai hókusz-pókusz. Persze ma is akad ilyen színház és művésztípus, de nem kap elég hangsúlyt, figyelmet, lehetőséget. A változáshoz az kell, hogy a klasszikus értékek újra előtérbe kerüljenek, túlszárnyalják az egyén magamutogató indíttatását - miközben a közönségre mutogatva azt állítják, hogy erre van igény - ami a jelenlegi helyzet fő ismérve, valamint az olcsó hatásvadászatot. Tudom, hogy ez ma szinte elképzelhetetlen, de bátran gondolhatunk szép, nemes dolgokra is, és csodák csodája, megvalósul!

2407 Búbánat 2015-05-12 10:53:20 [Válasz erre: 2406 smaragd 2015-05-11 13:44:10]
A reményt sohasem adom fel! De igaz, a mai idők rendezői "terror"-ja nem sok jóval biztat - egy klasszikus nagyoperett hagyományos színpadi kiállításának megvalósítását illetően sem.

2406 smaragd 2015-05-11 13:44:10 [Válasz erre: 2405 Búbánat 2015-05-11 13:15:48]
Ezért csodálkozom, hogy te még remélsz a jövő évad tekintetében. Reméltem én is, és fogok is, de most egy àtütő eredeti kellene nekünk.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.