2108 Búbánat 2013-12-04 21:56:25
[url] https://www.facebook.com/media/set/?set=a.614549258610317.1073741862.250603478338232&type=1; Rendszeresen bővülő fotóalbum a Lili bárónő című operett próbafolyamatáról [/url] Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő Bemutató: december 6. (péntek) 19:00 Komáromi Jókai Színház Rendező: Méhes László Szereposztásból: Malomszegi báró - Fabó Tibor Lili, a lánya - Bardon Ivett Illésházy László gróf - Kátai István Clarisse, színésznő - Tar Renáta Frédi - Majorfalvi Bálint Becsei, Illésházy Gróf tiszttartója - Mokos Attila
[url] https://www.facebook.com/media/set/?set=a.614549258610317.1073741862.250603478338232&type=1; Rendszeresen bővülő fotóalbum a Lili bárónő című operett próbafolyamatáról [/url] Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő Bemutató: december 6. (péntek) 19:00 Komáromi Jókai Színház Rendező: Méhes László Szereposztásból: Malomszegi báró - Fabó Tibor Lili, a lánya - Bardon Ivett Illésházy László gróf - Kátai István Clarisse, színésznő - Tar Renáta Frédi - Majorfalvi Bálint Becsei, Illésházy Gróf tiszttartója - Mokos Attila
2107 Búbánat 2013-12-04 00:16:24
Hungarikum lett a magyar operett! A Hungarikum Bizottság döntésével öt új taggal bővült a hungarikumok gyűjteménye; emellett öt új elem került be a Magyar Értéktárba - közölte a bizottság ülése után a vidékfejlesztési miniszter csütörtökön Ópusztaszeren. Fazekas Sándor elmondta: hungarikum lett Puskás Ferenc életműve, Kassai Lajos lovas-íjász módszere, a gyulai kolbász, a szikvíz és a magyar operett. „A magyar operett is gyarapítja a listát, hiszen a magyar identitás része, és a világban képviseli az országot.” A Hungarikum Bizottság tavaly októberben alakult a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM). A tizenöt tagú testületet a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról tavaly tavasszal - a VM által kidolgozott - elfogadott törvény hívta életre. A hungarikumtörvény magában foglalja a magyarság csúcsteljesítményeit, azokat az értékeket, amelyeket tizenegy évszázada az ország határain belül és kívül felhalmozott. A bizottság fogja össze azt a tevékenységet, amelynek eredményeként felállíthatóvá vált a Magyar Értéktár, és teljessé válhat a hungarikumok jegyzéke. Először nyújtják át a hungarikumoknak járó elismeréseket, a Budapesti Operettszínházban kedden. A gáláról a közmédia összefoglalót készít, amelyet a Duna és a Duna World vetít karácsonykor. Duna csatornákon december 23-án és 26-án több alkalommal is láthatják a nézők a gáláról készített mintegy egyórás összefoglalót, amely így eljut az egész Kárpát-medencébe és akár a tengerentúlra is. Kerényi Miklós Gábor, a gála szerkesztő-rendezője azt hangsúlyozta, hogy a magyar operett is az elismertek közé került. A rendezvényen egyebek mellett Kodály Zoltán Háry Jánosának, Kálmán Imre és Lehár Ferenc operettjeinek részletei csendülnek fel. Fellépnek a Budapesti Operettszínház művészei - köztük Oszvald Marika és Dolhai Attila is Forrás: MTI, hirado.hu
Hungarikum lett a magyar operett! A Hungarikum Bizottság döntésével öt új taggal bővült a hungarikumok gyűjteménye; emellett öt új elem került be a Magyar Értéktárba - közölte a bizottság ülése után a vidékfejlesztési miniszter csütörtökön Ópusztaszeren. Fazekas Sándor elmondta: hungarikum lett Puskás Ferenc életműve, Kassai Lajos lovas-íjász módszere, a gyulai kolbász, a szikvíz és a magyar operett. „A magyar operett is gyarapítja a listát, hiszen a magyar identitás része, és a világban képviseli az országot.” A Hungarikum Bizottság tavaly októberben alakult a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM). A tizenöt tagú testületet a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról tavaly tavasszal - a VM által kidolgozott - elfogadott törvény hívta életre. A hungarikumtörvény magában foglalja a magyarság csúcsteljesítményeit, azokat az értékeket, amelyeket tizenegy évszázada az ország határain belül és kívül felhalmozott. A bizottság fogja össze azt a tevékenységet, amelynek eredményeként felállíthatóvá vált a Magyar Értéktár, és teljessé válhat a hungarikumok jegyzéke. Először nyújtják át a hungarikumoknak járó elismeréseket, a Budapesti Operettszínházban kedden. A gáláról a közmédia összefoglalót készít, amelyet a Duna és a Duna World vetít karácsonykor. Duna csatornákon december 23-án és 26-án több alkalommal is láthatják a nézők a gáláról készített mintegy egyórás összefoglalót, amely így eljut az egész Kárpát-medencébe és akár a tengerentúlra is. Kerényi Miklós Gábor, a gála szerkesztő-rendezője azt hangsúlyozta, hogy a magyar operett is az elismertek közé került. A rendezvényen egyebek mellett Kodály Zoltán Háry Jánosának, Kálmán Imre és Lehár Ferenc operettjeinek részletei csendülnek fel. Fellépnek a Budapesti Operettszínház művészei - köztük Oszvald Marika és Dolhai Attila is Forrás: MTI, hirado.hu
2106 Búbánat 2013-11-24 00:21:38
| ÚJ EMBER - MÉRTÉKADÓ 2013.11.17. | Elveszett illúziók? Írta: PALLÓS TAMÁS „Valószínűleg mindenki téved, aki a mai operett-előadást a huszadik, pláne a tizenkilencedik század nosztalgikus lenyomatának tartja. A színpadi művek ugyan különböző korokban születnek, de az igényes előadások mindig érvényes jelen idejű üzenetet, életérzéseket hordoznak, s nincs ez másként az operett esetében sem. Igaz, nagyon sok bágyatag, muzeális jellegű, papírmasé és panoptikumfigurákban »gazdag« előadás született az utóbbi ötven évben, amelyek gyakran bővelkedtek ízlést és koncepciót nélkülöző viccelődésben, elavult díszletek között rikító ruhákban álmodozó és összevissza éneklő szereplőkben. A régimódi, a korszerűtlen, az ízlésficamos, az érdektelen, a bűnös azonban nem maga az operett, hanem csupán egy előadási stílus, amely hozzátapadt, és amelynek lefejtése és az egész műfaj megfelelő »polcra« helyezése éppen a XXI. század feladata" – vallja Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház igazgatója Winkler Gábor Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című grandiózus, kétkötetes „lexikonjának" egyik bevezető írásában a műfaj jelenéről. Egyúttal magyarázatot ad rendezői törekvéseire is, miszerint az operett hagyományainak megőrzése mellett újítását-korszerűsítését tűzte ki célul. Sikerrel jár, hiszen a rábízott intézményben telt házzal, stabil törzsközönséggel játsszák a klasszikus operetteket (illetve azok egyenes ági leszármazottjait, a musicaleket), és szívesen hívják őket külföldi turnékra. Ugyanakkor lehetetlen vállalkozás bizonyítani, hogy e műfaj több egyszerű szórakoztatásnál. De miért is kellene, hogy több legyen..!? Az álmodozások korában fogant, a „boldog békeidők" könnyedségét ígérő, többnyire pozitív végkifejletű, örökzöldes-slágerszámos, olykor sírva vigadós történetek minden rendezői bravúr ellenére sem képesek átlépni egy másik dimenzióba. Persze nem is akarnak, mert nem ezért születtek. Vérmérséklettől függ, ki miként ítéli meg, hogy álom-, csaló(ka), vagy egyenesen hazug világnak tartja-e az egészet. Az operett megbocsáthatatlan vétke a besorolhatatlanság, az önellentmondás; kulcsszava az illúzió, amely egyszerre a legnagyobb dicsérete és legerősebb kritikája. A teljes cikket a nyomtatott változatban olvashatja.
| ÚJ EMBER - MÉRTÉKADÓ 2013.11.17. | Elveszett illúziók? Írta: PALLÓS TAMÁS „Valószínűleg mindenki téved, aki a mai operett-előadást a huszadik, pláne a tizenkilencedik század nosztalgikus lenyomatának tartja. A színpadi művek ugyan különböző korokban születnek, de az igényes előadások mindig érvényes jelen idejű üzenetet, életérzéseket hordoznak, s nincs ez másként az operett esetében sem. Igaz, nagyon sok bágyatag, muzeális jellegű, papírmasé és panoptikumfigurákban »gazdag« előadás született az utóbbi ötven évben, amelyek gyakran bővelkedtek ízlést és koncepciót nélkülöző viccelődésben, elavult díszletek között rikító ruhákban álmodozó és összevissza éneklő szereplőkben. A régimódi, a korszerűtlen, az ízlésficamos, az érdektelen, a bűnös azonban nem maga az operett, hanem csupán egy előadási stílus, amely hozzátapadt, és amelynek lefejtése és az egész műfaj megfelelő »polcra« helyezése éppen a XXI. század feladata" – vallja Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház igazgatója Winkler Gábor Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című grandiózus, kétkötetes „lexikonjának" egyik bevezető írásában a műfaj jelenéről. Egyúttal magyarázatot ad rendezői törekvéseire is, miszerint az operett hagyományainak megőrzése mellett újítását-korszerűsítését tűzte ki célul. Sikerrel jár, hiszen a rábízott intézményben telt házzal, stabil törzsközönséggel játsszák a klasszikus operetteket (illetve azok egyenes ági leszármazottjait, a musicaleket), és szívesen hívják őket külföldi turnékra. Ugyanakkor lehetetlen vállalkozás bizonyítani, hogy e műfaj több egyszerű szórakoztatásnál. De miért is kellene, hogy több legyen..!? Az álmodozások korában fogant, a „boldog békeidők" könnyedségét ígérő, többnyire pozitív végkifejletű, örökzöldes-slágerszámos, olykor sírva vigadós történetek minden rendezői bravúr ellenére sem képesek átlépni egy másik dimenzióba. Persze nem is akarnak, mert nem ezért születtek. Vérmérséklettől függ, ki miként ítéli meg, hogy álom-, csaló(ka), vagy egyenesen hazug világnak tartja-e az egészet. Az operett megbocsáthatatlan vétke a besorolhatatlanság, az önellentmondás; kulcsszava az illúzió, amely egyszerre a legnagyobb dicsérete és legerősebb kritikája. A teljes cikket a nyomtatott változatban olvashatja.
2105 Búbánat 2013-11-16 12:59:25
Múltidézés: B.I. fórumtársunk, aki már nem ír ide a fórumra, böngészte ki a korabeli Színházi Élet 1913. 37. számából (XI.9-16.) a következő cikk "sűrítményét". Jóváhagyásával ideírom: A Király Színház fennállása 10-ik évét 1913. XI. 6-án (éppen száz éve múlt) ünnepelték, amikor a színház legkiválóbb repertoár-darabjait kivonatosan adták elő, a legjobb szereposztásban. Hangulatában meghatott gyönyörű ünnepség volt ez. Úgyszólván mindenki ott volt, aki annak idején a színház megnyitásáért verekedett, és aki a színház áldásait élvezte - írta a korabeli Színházi Élet 1913.37. száma (XI. 9-16.) Az újság több oldalon keresztül számolt be az emlékezetes estről. Az újságcikket valószínűleg Incze Sándor főszerkesztő úr írhatta. Nem számolok be részletesen (mert nagyon hosszú lenne) az ünnepségről, csak az érdekesebb eseményeket írom ide. -- Kezdődött Beöthy László, a színház zseniális vezetőjének az ünneplésével, aki oly sokat tett tíz év alatt a Király Színház dicsőségéért. Beöthy elérzékenyült meghatottsággal válaszolt a meleg szavakra, majd felcsendült az első nagy siker az ' Aranyvirág" (Huszka Jenő operettje) nyitánya. A közönség újra élvezhette a "János vitéz" daljáték I. felvonását Fedák Sárival és Medgyaszay Vilmával. A színpadot valóságos virágeső borította. Mindenki Fedák Sárit és Beöthyt kívánta látni. De a műsor tovább folyt - a "Fecskék", a "Táncos huszárok" keringője, majd a "Leányvásár" II. felvonása Perczel Sárival. Beöthy ötletére a színház érdemekben gazdag szerzőit felhívatta a színpadra. Egymás után szólították a nézőtérről Lehár Ferencet, Bakonyit, Kálmán Imrét, Huszka Jenőt, Kacsóh Pongrácot, Martos Ferencet, Jacobi Viktort, Bródy Miksát, Szirmai Albertet, és amikor felment a függöny Beöthy ott állott a babérkoszorúkkal övezett színpadon a színház diadalmas szerzőinek körében. Végezetül a "Luxemburg grófjá"-nak II. felvonását játszották. Még kint az utcán is viharos erővel folytatódott az ünneplés. De az ünnepség még nem ért véget. Este 11-óra után a bankett résztvevői a Royal Szálló emeleti nagytermében gyülekezett. Az akkori művész-világunk színe-java megjelent, hogy felejthetetlenné tegyék Beöthy Lászlónak 1913.november 6-át. -- Beöthy László meleg szavakkal köszönte meg a feléje sugárzó szeretetet, majd Király Ernő, a színházi tagok nevében gyönyörű és megható beszédet mondott. Egymás után emelkedtek szólásra, Sebestyén Géza a magyar színházak nevében, Bárczy István polgármester. Molnár Ferenc író felszólalását frenetikus taps köszöntötte. Ezután Beöthy László megköszönte mindazt a segítséget amit kapott a szerzőktől, színészektől és Lázár Ödön igazgató úrtól. Majd kedves jelenet következett. Boda Dezső főkapitány Lehár Ferencet köszöntötte fel, aki a Király Színház sikereinek egyik főtényezője volt. -- Lehár Ferenc meghatott szavakban köszönte meg, hogy ezen az ünnepségen itt lehetett. Borzasztó boldog vagyok, Isten éltesse Beöthy Lászlót sokáig és az Ő lelkes magyar gárdáját - mondta befejezésül. Az ünneplő közönség elénekelte : "Gímbelem, gombolom, Légy enyém angyalom, A félelemre nincs okod, Hiszen szeretlek, jól tudod !" Mindenki vidáman énekelt, a hangulat ettől kezdve még fesztelenebb lett. Lehár hajlongott jobbra-balra, a csapongó tósztok szárnyaltak, de ezeket már nem győzte jegyezni a krónikás. Lassan reggel lett, a Király Szinház elindult a második decennium felé. A kivonatos tartalmat BI. közölte.
Múltidézés: B.I. fórumtársunk, aki már nem ír ide a fórumra, böngészte ki a korabeli Színházi Élet 1913. 37. számából (XI.9-16.) a következő cikk "sűrítményét". Jóváhagyásával ideírom: A Király Színház fennállása 10-ik évét 1913. XI. 6-án (éppen száz éve múlt) ünnepelték, amikor a színház legkiválóbb repertoár-darabjait kivonatosan adták elő, a legjobb szereposztásban. Hangulatában meghatott gyönyörű ünnepség volt ez. Úgyszólván mindenki ott volt, aki annak idején a színház megnyitásáért verekedett, és aki a színház áldásait élvezte - írta a korabeli Színházi Élet 1913.37. száma (XI. 9-16.) Az újság több oldalon keresztül számolt be az emlékezetes estről. Az újságcikket valószínűleg Incze Sándor főszerkesztő úr írhatta. Nem számolok be részletesen (mert nagyon hosszú lenne) az ünnepségről, csak az érdekesebb eseményeket írom ide. -- Kezdődött Beöthy László, a színház zseniális vezetőjének az ünneplésével, aki oly sokat tett tíz év alatt a Király Színház dicsőségéért. Beöthy elérzékenyült meghatottsággal válaszolt a meleg szavakra, majd felcsendült az első nagy siker az ' Aranyvirág" (Huszka Jenő operettje) nyitánya. A közönség újra élvezhette a "János vitéz" daljáték I. felvonását Fedák Sárival és Medgyaszay Vilmával. A színpadot valóságos virágeső borította. Mindenki Fedák Sárit és Beöthyt kívánta látni. De a műsor tovább folyt - a "Fecskék", a "Táncos huszárok" keringője, majd a "Leányvásár" II. felvonása Perczel Sárival. Beöthy ötletére a színház érdemekben gazdag szerzőit felhívatta a színpadra. Egymás után szólították a nézőtérről Lehár Ferencet, Bakonyit, Kálmán Imrét, Huszka Jenőt, Kacsóh Pongrácot, Martos Ferencet, Jacobi Viktort, Bródy Miksát, Szirmai Albertet, és amikor felment a függöny Beöthy ott állott a babérkoszorúkkal övezett színpadon a színház diadalmas szerzőinek körében. Végezetül a "Luxemburg grófjá"-nak II. felvonását játszották. Még kint az utcán is viharos erővel folytatódott az ünneplés. De az ünnepség még nem ért véget. Este 11-óra után a bankett résztvevői a Royal Szálló emeleti nagytermében gyülekezett. Az akkori művész-világunk színe-java megjelent, hogy felejthetetlenné tegyék Beöthy Lászlónak 1913.november 6-át. -- Beöthy László meleg szavakkal köszönte meg a feléje sugárzó szeretetet, majd Király Ernő, a színházi tagok nevében gyönyörű és megható beszédet mondott. Egymás után emelkedtek szólásra, Sebestyén Géza a magyar színházak nevében, Bárczy István polgármester. Molnár Ferenc író felszólalását frenetikus taps köszöntötte. Ezután Beöthy László megköszönte mindazt a segítséget amit kapott a szerzőktől, színészektől és Lázár Ödön igazgató úrtól. Majd kedves jelenet következett. Boda Dezső főkapitány Lehár Ferencet köszöntötte fel, aki a Király Színház sikereinek egyik főtényezője volt. -- Lehár Ferenc meghatott szavakban köszönte meg, hogy ezen az ünnepségen itt lehetett. Borzasztó boldog vagyok, Isten éltesse Beöthy Lászlót sokáig és az Ő lelkes magyar gárdáját - mondta befejezésül. Az ünneplő közönség elénekelte : "Gímbelem, gombolom, Légy enyém angyalom, A félelemre nincs okod, Hiszen szeretlek, jól tudod !" Mindenki vidáman énekelt, a hangulat ettől kezdve még fesztelenebb lett. Lehár hajlongott jobbra-balra, a csapongó tósztok szárnyaltak, de ezeket már nem győzte jegyezni a krónikás. Lassan reggel lett, a Király Szinház elindult a második decennium felé. A kivonatos tartalmat BI. közölte.
2104 Búbánat 2013-11-14 20:16:55
Jövő év elejétől állami fenntartásba kerül a Budapesti Operettszínház Hírado.hu, Forrás: MTI | 2013. november 14. csütörtök 18:49 | Állami fenntartásba kerül a Budapesti Operettszínház 2014. január 1-jével, az erről szóló megállapodást november 30-ig fogják megkötni. A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányhatározat szerint a kormány egyetért azzal is, hogy a budapesti teátrum irányítását az emberi erőforrások minisztere lássa el. A dokumentum felhívja az emberi erőforrások miniszterét és a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjanak a változás törvényi megalapozásáról, és arról, hogy átcsoportosítsák a Budapesti Operettszínház 2014. évi működtetéséhez szükséges forrásokat a 2014-es központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban. Szintén a két tárcavezetőnek kell gondoskodnia a teátrum által használt ingatlanok bérletével kapcsolatosan felmerülő többletkiadások fedezetéről 200 millió forint összegben. Az emberi erőforrások miniszterének feladata a Budapesti Operettszínház átadás-átvételéről szóló megállapodás előkészítése, a megállapodás aláírásának határideje 2013. november 30. - olvasható a határozatban.
Jövő év elejétől állami fenntartásba kerül a Budapesti Operettszínház Hírado.hu, Forrás: MTI | 2013. november 14. csütörtök 18:49 | Állami fenntartásba kerül a Budapesti Operettszínház 2014. január 1-jével, az erről szóló megállapodást november 30-ig fogják megkötni. A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányhatározat szerint a kormány egyetért azzal is, hogy a budapesti teátrum irányítását az emberi erőforrások minisztere lássa el. A dokumentum felhívja az emberi erőforrások miniszterét és a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjanak a változás törvényi megalapozásáról, és arról, hogy átcsoportosítsák a Budapesti Operettszínház 2014. évi működtetéséhez szükséges forrásokat a 2014-es központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban. Szintén a két tárcavezetőnek kell gondoskodnia a teátrum által használt ingatlanok bérletével kapcsolatosan felmerülő többletkiadások fedezetéről 200 millió forint összegben. Az emberi erőforrások miniszterének feladata a Budapesti Operettszínház átadás-átvételéről szóló megállapodás előkészítése, a megállapodás aláírásának határideje 2013. november 30. - olvasható a határozatban.
2103 Búbánat 2013-11-06 13:40:46
[url] http://www.vokejamk.hu/koncertek/329-operett-galamsor; „Re rongyos élet…” – operett gálaműsor [/url] VOKE József Attila Művelődési Központ 2120 Dunakeszi, Állomás sétány 17. 2013. november 8. péntek 19 óra Műsoron Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Szirmai Albert műveinek legszebb dallamai Fellépő művészek: Nagy Ibolya, Berkes János, Bódi Barbara, Peller Károly, a VÁCI SZIMFONIKUS ZENEKAR vezényel: Farkas Pál Megjegyzem, a fellépő Nagy Ibolya szoprán, a Dankó Rádióban tavaly december óta napi rendszerességgel vezeti a „Túl az Óperencián…” című elő műsorát. Ő az adás szerkesztő-műsorvezetője, aki a stúdióba meghívott művészekkel naponta beszélget. Minden héten más valakivel. Vendége volt már a mostani gálán vele együtt fellépő Berkes János és Peller Károly, valamint az est karmestere, Farkas Pál is.
[url] http://www.vokejamk.hu/koncertek/329-operett-galamsor; „Re rongyos élet…” – operett gálaműsor [/url] VOKE József Attila Művelődési Központ 2120 Dunakeszi, Állomás sétány 17. 2013. november 8. péntek 19 óra Műsoron Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Szirmai Albert műveinek legszebb dallamai Fellépő művészek: Nagy Ibolya, Berkes János, Bódi Barbara, Peller Károly, a VÁCI SZIMFONIKUS ZENEKAR vezényel: Farkas Pál Megjegyzem, a fellépő Nagy Ibolya szoprán, a Dankó Rádióban tavaly december óta napi rendszerességgel vezeti a „Túl az Óperencián…” című elő műsorát. Ő az adás szerkesztő-műsorvezetője, aki a stúdióba meghívott művészekkel naponta beszélget. Minden héten más valakivel. Vendége volt már a mostani gálán vele együtt fellépő Berkes János és Peller Károly, valamint az est karmestere, Farkas Pál is.
2101 Búbánat 2013-11-03 13:14:51 [Válasz erre: 2100 Búbánat 2013-11-02 13:46:59]
Épp most megy egy régi magyar zenés játékfilm a Duna Televízióban: Kisértetek vonata (1933, FF) Rökk Marika az egyik főszereplője. De szerepel a filmben Törzs Jenő, Gombaszögi Ella, Beregi Oszkár is. Rendező: Lázár Lajos (65 perc)
Épp most megy egy régi magyar zenés játékfilm a Duna Televízióban: Kisértetek vonata (1933, FF) Rökk Marika az egyik főszereplője. De szerepel a filmben Törzs Jenő, Gombaszögi Ella, Beregi Oszkár is. Rendező: Lázár Lajos (65 perc)
2100 Búbánat 2013-11-02 13:46:59 [Válasz erre: 2099 Búbánat 2013-10-31 12:57:55]
Ma este a Duna TV-ben 20.05 - 20.35 Rökk Marikára emlékezünk "A halhatatlan primadonna" "Az elmúlt század halhatatlan revü-operett csillaga, Rökk Marika emléke előtti főhajtás az MTV felvételéből készült összeállítás." Rendező: Csenterics Ágnes
Ma este a Duna TV-ben 20.05 - 20.35 Rökk Marikára emlékezünk "A halhatatlan primadonna" "Az elmúlt század halhatatlan revü-operett csillaga, Rökk Marika emléke előtti főhajtás az MTV felvételéből készült összeállítás." Rendező: Csenterics Ágnes
2099 Búbánat 2013-10-31 12:57:55 [Válasz erre: 2098 Búbánat 2013-10-31 12:57:22]
A közelgő színházi-emlékkoncerthez kapcsolódóan ma délután (12.55 - 14.30 óra) a Duna TV sugározza: Rökk Marica grófnő - magyar zenés dokumentumfilm (1992) Rökk Marika főszereplésével, a Marica grófnő tévéfelvételei folynak Budapesten, az Operettszínházban. E közben mesél a színésznő az életéről. Így készült a rendhagyó zenés portréfilm, ahol a néző láthatja a főszerepben Rökk Marikát énekelni és táncolni, és közben sok mindent megtudhat az életéről, pályájának alakulásáról. Főszereplők: Rökk Marika, Németh Sándor, Iván Ildikó, Buss Gyula, Kibédy Ervin, Bichof Gabi, Jankovits József Operatőr: Bodó János Rendező: Csenterics Ágnes (82 perc)
A közelgő színházi-emlékkoncerthez kapcsolódóan ma délután (12.55 - 14.30 óra) a Duna TV sugározza: Rökk Marica grófnő - magyar zenés dokumentumfilm (1992) Rökk Marika főszereplésével, a Marica grófnő tévéfelvételei folynak Budapesten, az Operettszínházban. E közben mesél a színésznő az életéről. Így készült a rendhagyó zenés portréfilm, ahol a néző láthatja a főszerepben Rökk Marikát énekelni és táncolni, és közben sok mindent megtudhat az életéről, pályájának alakulásáról. Főszereplők: Rökk Marika, Németh Sándor, Iván Ildikó, Buss Gyula, Kibédy Ervin, Bichof Gabi, Jankovits József Operatőr: Bodó János Rendező: Csenterics Ágnes (82 perc)
2098 Búbánat 2013-10-31 12:57:22 [Válasz erre: 2088 Búbánat 2013-10-15 21:38:49]
Gálaest az Operettben Rökk Marika emlékére MHO.hu/MTI 2013. október 29., kedd Rökk Marika Kálmán Imre születésének 110. évfordulója alkalmából még fellépett Budapesten Marica grófnő szerepében Gálaestet rendez a Budapesti Operettszínház vasárnap a legendás revüsztár és operett-primadonna, Rökk Marika emlékére, születésének 100. évfordulóján. A műsorban Rökk Marika filmjeit, színpadi alakításait és sikerszámait idézik fel. Felcsendülnek majd a Ghost és a West Side Story slágerei csakúgy, mint a Marica grófnő, a Csókos asszony vagy a régi nagy siker, a Hello, Dolly dallamai a Budapesti Operettszínház művészei - Oszvald Marika, Lehoczky Zsuzsa, Frankó Tünde, Szulák Andrea, Dolhai Attila, Bucsi Annamária, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Szendy Szilvi, Faragó András, Bordás Barbara és Szabó Dávid - tolmácsolásában, a műsort Ernyey Béla vezeti. A műsorban a színház művészei mellett fellép Mario Zeffiri Grammy-díjas operaénekes, Johannes von Duisburg világszerte keresett Wagner-basszbariton, valamint Rökk Marika lánya, Gabriele Jacoby, aki maga is elismert színésznő, évekig tagja volt a bécsi Theater in der Josefstadtnak, illetve számos filmben és televíziós produkcióban szerepelt. A Budapesti Operettszínház közreműködő művészei közül többen még láthatták a színpadon Rökk Marikát, aki 1992-ben, Kálmán Imre születésének 110. évfordulója alkalmából Budapesten lépett fel Marica grófnő szerepében. A fiataloknak pedig példaképe művészi pályája, professzionalizmusa, páratlan ének- és tánctudása. A száz esztendeje Kairóban született, majd Párizsban, New Yorkban, Bécsben, Berlinben élt revüsztár és operett-primadonna egész életében kiemelte magyar származását - idézi fel a közlemény.
Gálaest az Operettben Rökk Marika emlékére MHO.hu/MTI 2013. október 29., kedd Rökk Marika Kálmán Imre születésének 110. évfordulója alkalmából még fellépett Budapesten Marica grófnő szerepében Gálaestet rendez a Budapesti Operettszínház vasárnap a legendás revüsztár és operett-primadonna, Rökk Marika emlékére, születésének 100. évfordulóján. A műsorban Rökk Marika filmjeit, színpadi alakításait és sikerszámait idézik fel. Felcsendülnek majd a Ghost és a West Side Story slágerei csakúgy, mint a Marica grófnő, a Csókos asszony vagy a régi nagy siker, a Hello, Dolly dallamai a Budapesti Operettszínház művészei - Oszvald Marika, Lehoczky Zsuzsa, Frankó Tünde, Szulák Andrea, Dolhai Attila, Bucsi Annamária, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Szendy Szilvi, Faragó András, Bordás Barbara és Szabó Dávid - tolmácsolásában, a műsort Ernyey Béla vezeti. A műsorban a színház művészei mellett fellép Mario Zeffiri Grammy-díjas operaénekes, Johannes von Duisburg világszerte keresett Wagner-basszbariton, valamint Rökk Marika lánya, Gabriele Jacoby, aki maga is elismert színésznő, évekig tagja volt a bécsi Theater in der Josefstadtnak, illetve számos filmben és televíziós produkcióban szerepelt. A Budapesti Operettszínház közreműködő művészei közül többen még láthatták a színpadon Rökk Marikát, aki 1992-ben, Kálmán Imre születésének 110. évfordulója alkalmából Budapesten lépett fel Marica grófnő szerepében. A fiataloknak pedig példaképe művészi pályája, professzionalizmusa, páratlan ének- és tánctudása. A száz esztendeje Kairóban született, majd Párizsban, New Yorkban, Bécsben, Berlinben élt revüsztár és operett-primadonna egész életében kiemelte magyar származását - idézi fel a közlemény.
2097 Búbánat 2013-10-26 14:41:20 [Válasz erre: 2092 Búbánat 2013-10-20 16:39:25]
A magyar operett napján adták át az operettszínház elismeréseit Grund Forrás: MTI MNO, 2013. október 25., péntek 11:35 Bordás Barbara kapta az Év operettszínésze, Szulák Andrea pedig az Év musicalszínésze díjat csütörtök este a Budapesti Operettszínházban, ahol a magyar operett napja alkalmából adták át a teátrum díjait. Az operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezésére 2002 óta október 24-én, Lehár Ferenc halálának és Kálmán Imre születésének évfordulóján ünneplik a magyar operettet. Idén a Tisztelet Kálmán Imrének címet kapta a már hagyományos ünnepi gála, mert október 30-án lesz hatvan éve, hogy a híres magyar operettkomponista elhunyt. Hagyomány az is, hogy több kategóriában a magyar operett estéjén adják át a Budapesti Operettszínház elismeréseit és díjat. Klasszikus operettek primadonnaszerepeiben nyújtott teljesítményéért az Év operettszínésze-díjat Bordás Barbara kapta, aki legutóbb Zerkovitz Béla Csókos asszonyának főszerepében mutatkozott be. Az évad musicalszínésze díjat a Ghost című musical Oda Mae Brown szerepében nyújtott teljesítményéért Szulák Andrea vehette át. Az évad legígéretesebb ifjú művészének járó Marsallbot-díjat Brasch Bence érdemelte ki, akinek a tavalyi díjazott, Kocsis Dénes nyújtotta át a vándorbotot. A Musica Hungarica Kiadó az életműdíjat Bede-Fazekas Csabának, a Győri Nemzeti Színház művészének ítélte opera- és operettszerepeiben nyújtott teljesítményéért. A Bársony Rózsi-emlékgyűrű, amellyel minden második évben a legígéretesebb szubrettet jutalmazzák, most Dancs Annamarit illette meg. Idén főigazgatói nagydíjat is átadtak, amelyet Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház főigazgatója Kálmán Yvonne-nak, Kálmán Imre lányának adományozott a zeneszerző életművének ápolásáért és műveinek terjesztéséért. A díjátadón Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára modern népszínháznak nevezte a Budapesti Operettszínházat. – A magyar operett napja szervesen beépült a magyar színházi kánonba – mondta. A műfaj – amelyet korábban sokan temettek – ma a teátrum jóvoltából él és virul itthon és a vendégjátékok révén a nagyvilágban. Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert, Ábrahám Pál munkásságával az operett műfaja felzárkózott az opera mellé. Plácido Domingótól Anna Netrebkóig világsztárok éneklik szívesen e dallamokat – tette hozzá Hammerstein Judit.
A magyar operett napján adták át az operettszínház elismeréseit Grund Forrás: MTI MNO, 2013. október 25., péntek 11:35 Bordás Barbara kapta az Év operettszínésze, Szulák Andrea pedig az Év musicalszínésze díjat csütörtök este a Budapesti Operettszínházban, ahol a magyar operett napja alkalmából adták át a teátrum díjait. Az operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezésére 2002 óta október 24-én, Lehár Ferenc halálának és Kálmán Imre születésének évfordulóján ünneplik a magyar operettet. Idén a Tisztelet Kálmán Imrének címet kapta a már hagyományos ünnepi gála, mert október 30-án lesz hatvan éve, hogy a híres magyar operettkomponista elhunyt. Hagyomány az is, hogy több kategóriában a magyar operett estéjén adják át a Budapesti Operettszínház elismeréseit és díjat. Klasszikus operettek primadonnaszerepeiben nyújtott teljesítményéért az Év operettszínésze-díjat Bordás Barbara kapta, aki legutóbb Zerkovitz Béla Csókos asszonyának főszerepében mutatkozott be. Az évad musicalszínésze díjat a Ghost című musical Oda Mae Brown szerepében nyújtott teljesítményéért Szulák Andrea vehette át. Az évad legígéretesebb ifjú művészének járó Marsallbot-díjat Brasch Bence érdemelte ki, akinek a tavalyi díjazott, Kocsis Dénes nyújtotta át a vándorbotot. A Musica Hungarica Kiadó az életműdíjat Bede-Fazekas Csabának, a Győri Nemzeti Színház művészének ítélte opera- és operettszerepeiben nyújtott teljesítményéért. A Bársony Rózsi-emlékgyűrű, amellyel minden második évben a legígéretesebb szubrettet jutalmazzák, most Dancs Annamarit illette meg. Idén főigazgatói nagydíjat is átadtak, amelyet Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház főigazgatója Kálmán Yvonne-nak, Kálmán Imre lányának adományozott a zeneszerző életművének ápolásáért és műveinek terjesztéséért. A díjátadón Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára modern népszínháznak nevezte a Budapesti Operettszínházat. – A magyar operett napja szervesen beépült a magyar színházi kánonba – mondta. A műfaj – amelyet korábban sokan temettek – ma a teátrum jóvoltából él és virul itthon és a vendégjátékok révén a nagyvilágban. Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert, Ábrahám Pál munkásságával az operett műfaja felzárkózott az opera mellé. Plácido Domingótól Anna Netrebkóig világsztárok éneklik szívesen e dallamokat – tette hozzá Hammerstein Judit.
2096 Búbánat 2013-10-26 14:13:01 [Válasz erre: 2064 Búbánat 2013-08-19 23:35:47]
Budavári Palotakoncert 2. rész Operett gála a Budai Vár Oroszlános udvarában - 2013. augusztus 10. Ma éjjel az M1 csatornán (október 26. szombat, 22:55 – 1.00) „A Budai Vár Oroszlános udvarának elegáns környezetében a magyar operettjátszás legnagyobbjaival láthatja a közönség azt a nagyszabású, a nyári időszakban egyedülálló operett gálát, amelyre 150 új jelmezzel és magas színvonalú színpad-, hang-, és fénytechnikával készültek a rendezők. A világszerte legismertebb operettszerzők, elsősorban a magyar Lehár és Kálmán Imre legszebb melódiáinak tökéletes hangzásáról az ötventagú szimfonikus zenekar gondoskodik. A budapesti operett világának modern és tradicionális elemei egyszerre elevenednek meg a színpadon. A műsort Osvárt Andrea konferálta fel. (2. rész, 52 perc) Az 1. részt az m1 csatorna 2013. augusztus 19-én 20.15 – 21. 50 óra között sugározta.
Budavári Palotakoncert 2. rész Operett gála a Budai Vár Oroszlános udvarában - 2013. augusztus 10. Ma éjjel az M1 csatornán (október 26. szombat, 22:55 – 1.00) „A Budai Vár Oroszlános udvarának elegáns környezetében a magyar operettjátszás legnagyobbjaival láthatja a közönség azt a nagyszabású, a nyári időszakban egyedülálló operett gálát, amelyre 150 új jelmezzel és magas színvonalú színpad-, hang-, és fénytechnikával készültek a rendezők. A világszerte legismertebb operettszerzők, elsősorban a magyar Lehár és Kálmán Imre legszebb melódiáinak tökéletes hangzásáról az ötventagú szimfonikus zenekar gondoskodik. A budapesti operett világának modern és tradicionális elemei egyszerre elevenednek meg a színpadon. A műsort Osvárt Andrea konferálta fel. (2. rész, 52 perc) Az 1. részt az m1 csatorna 2013. augusztus 19-én 20.15 – 21. 50 óra között sugározta.
2095 Búbánat 2013-10-26 14:11:28
M a délután a televízióban 2013. október 26. szombat, Duna TV 17:30 - 18:00 Szeretlek Ágnes! - Budai Dénes dalai (1987) Operettműsor (24')
M a délután a televízióban 2013. október 26. szombat, Duna TV 17:30 - 18:00 Szeretlek Ágnes! - Budai Dénes dalai (1987) Operettműsor (24')
2094 Búbánat 2013-10-25 20:16:40 [Válasz erre: 2093 Haandel 2013-10-25 16:30:22]
Igen, ez az operett különleges helyet foglal el az operettirodalom egén! Magyar címe: Lengyel vér. A darab a századforduló soknemzetiségű Habsburg Monarchiájának jellegzetes terméke. Szövegét a galíciai születésű, Bécsben tevékenykedő és nevet szerző, ma osztrákként számon tartott - egyebek mellett A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Csárdáskirálynő szövegkönyvét is jegyző - Leo Stein írta. Forrásául Puskin egy költeménye szolgált, zenéjét cseh származású, de német nyelvű családban született szerző írta Bécsben, a történet Lengyelországban (Varsóban és a galíciai Krasznovodában) játszódik. Bár a Magyar Rádió az 1950-es években Kövecses Béla és Vámos Ágnes közreműködésével rögzítette a mű néhány részletét, napjainkban ritkán hallható. Ezért is örvendetes, hogy Haandel fórumtársunk a beírt linkjével hírt adott az operett felvételének cseh rádióban sugárzásáról. (Forrás: Winkler Gábor Operett című könyve is.) Különben úgy tűnik, Leo Stein kedvelte a „vér”-es dolgokat, hiszen két operett címében is ez a szó szerepel: Nedbal műve mellett ott van a Johann Strauss dallamaiból – a komponista halála után - összeállított Bécsi vér is, melynek szintén ő jegyzi a szövegét.
Igen, ez az operett különleges helyet foglal el az operettirodalom egén! Magyar címe: Lengyel vér. A darab a századforduló soknemzetiségű Habsburg Monarchiájának jellegzetes terméke. Szövegét a galíciai születésű, Bécsben tevékenykedő és nevet szerző, ma osztrákként számon tartott - egyebek mellett A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Csárdáskirálynő szövegkönyvét is jegyző - Leo Stein írta. Forrásául Puskin egy költeménye szolgált, zenéjét cseh származású, de német nyelvű családban született szerző írta Bécsben, a történet Lengyelországban (Varsóban és a galíciai Krasznovodában) játszódik. Bár a Magyar Rádió az 1950-es években Kövecses Béla és Vámos Ágnes közreműködésével rögzítette a mű néhány részletét, napjainkban ritkán hallható. Ezért is örvendetes, hogy Haandel fórumtársunk a beírt linkjével hírt adott az operett felvételének cseh rádióban sugárzásáról. (Forrás: Winkler Gábor Operett című könyve is.) Különben úgy tűnik, Leo Stein kedvelte a „vér”-es dolgokat, hiszen két operett címében is ez a szó szerepel: Nedbal műve mellett ott van a Johann Strauss dallamaiból – a komponista halála után - összeállított Bécsi vér is, melynek szintén ő jegyzi a szövegét.
2093 Haandel 2013-10-25 16:30:22
[url]http://program.rozhlas.cz/html/2013-10-25;Oskar Nedbal: Polská krev[/url] 25.10.2013 | 16:30 | [url]http://www.rozhlas.cz/iradio/zive/;Vltava[/url] Ke 100. výročí premiéry ve Vídni 25. 10. 1913. Opereta o třech dějstvích, libreto Leo Stein. Historická nahrávka z roku 1947.
[url]http://program.rozhlas.cz/html/2013-10-25;Oskar Nedbal: Polská krev[/url] 25.10.2013 | 16:30 | [url]http://www.rozhlas.cz/iradio/zive/;Vltava[/url] Ke 100. výročí premiéry ve Vídni 25. 10. 1913. Opereta o třech dějstvích, libreto Leo Stein. Historická nahrávka z roku 1947.
2092 Búbánat 2013-10-20 16:39:25
Operett Gála a Magyar Operett Napján Budapesti Operettszínház, 2013. október 24. "Ünnepi hangulat, nagyszerű operett-dallamok, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Johann Strauss legnépszerűbb melódiái… Mindez egyben a Budapesti Operettszínház látványos gálaműsora – természetesen a Nagymező utcai teátrum sztárszólistáival." Szereplők Kalocsai Zsuzsa Fischl Mónika Bordás Barbara Vadász Dániel Vadász Zsolt Boncsér Gergely Oszvald Marika Szendy Szilvi Kékkovács Mara Peller Károly Kerényi Miklós Máté Szabó Dávid Rendező: Kerényi Miklós Gábor (KERO)
Operett Gála a Magyar Operett Napján Budapesti Operettszínház, 2013. október 24. "Ünnepi hangulat, nagyszerű operett-dallamok, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Johann Strauss legnépszerűbb melódiái… Mindez egyben a Budapesti Operettszínház látványos gálaműsora – természetesen a Nagymező utcai teátrum sztárszólistáival." Szereplők Kalocsai Zsuzsa Fischl Mónika Bordás Barbara Vadász Dániel Vadász Zsolt Boncsér Gergely Oszvald Marika Szendy Szilvi Kékkovács Mara Peller Károly Kerényi Miklós Máté Szabó Dávid Rendező: Kerényi Miklós Gábor (KERO)
2091 Búbánat 2013-10-20 16:37:38
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-csokos-asszony-visszatert/937; A Csókos asszony visszatért! [/url] Budapesti Operettszínház, 2013-10-13 „Zerkovitz Béla és Szilágyi László 1926-os műve, a Csókos asszony, fordulatokkal teli, rendkívül humoros darab, és egyben kemény társadalomkritika, az operett-irodalom legismertebb dallamaival. Bármely korban is kerül elő, mindig megállja a helyét. A Budapesti Operettszínházban Böhm György álmodta meg az előadást, először 2006-ban és most, 2013-ban újra - sok új szereplővel!” „Az új beállók mellett - Kapócs Zsókával interjúnk hamarosan olvasható Kedvencem rovatunkban - Huszti Péter, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Peller Károly, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Faragó András, Jantyik Csaba, Balogh Bodor Attila, Magasházy István és Oláh Tibor továbbra is látható az előadásban, október 12-től a Budapesti Operettszínházban!”
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-csokos-asszony-visszatert/937; A Csókos asszony visszatért! [/url] Budapesti Operettszínház, 2013-10-13 „Zerkovitz Béla és Szilágyi László 1926-os műve, a Csókos asszony, fordulatokkal teli, rendkívül humoros darab, és egyben kemény társadalomkritika, az operett-irodalom legismertebb dallamaival. Bármely korban is kerül elő, mindig megállja a helyét. A Budapesti Operettszínházban Böhm György álmodta meg az előadást, először 2006-ban és most, 2013-ban újra - sok új szereplővel!” „Az új beállók mellett - Kapócs Zsókával interjúnk hamarosan olvasható Kedvencem rovatunkban - Huszti Péter, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Peller Károly, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Faragó András, Jantyik Csaba, Balogh Bodor Attila, Magasházy István és Oláh Tibor továbbra is látható az előadásban, október 12-től a Budapesti Operettszínházban!”
2090 Haandel 2013-10-19 09:28:04
[url]http://www.arkivmusic.com/classical/album.jsp?album_id=191543; Una pareja de lujo para la opereta vienesa [/url] 19 de octubre de 2013 | 19.00 | [url]http://www.listenlive.eu/spain.html;Radio Clásica[/url] | (Web/Hot Bird 13°E) Fragmentos de La Princesa de las Czárdás , La Violeta de Montmartre y La Princesa del Circo de KÁLMÁN, Giuditta, La Viuda Alegre, Amor gitano y El País de las Sonrisas de LEHÁR, Gasparone de MILLÖCKER, El Murciélago y Fanny Elssler la bailarina de J. STRAUSS, Boccaccio de SUPPÉ y El Favorito de STOLZ. A. Kirchschlager (mez.), S. Keenlyside (bar.). Orq. Tonkünstler de la Baja Austria. Dir.: A. Eschwé.
[url]http://www.arkivmusic.com/classical/album.jsp?album_id=191543; Una pareja de lujo para la opereta vienesa [/url] 19 de octubre de 2013 | 19.00 | [url]http://www.listenlive.eu/spain.html;Radio Clásica[/url] | (Web/Hot Bird 13°E) Fragmentos de La Princesa de las Czárdás , La Violeta de Montmartre y La Princesa del Circo de KÁLMÁN, Giuditta, La Viuda Alegre, Amor gitano y El País de las Sonrisas de LEHÁR, Gasparone de MILLÖCKER, El Murciélago y Fanny Elssler la bailarina de J. STRAUSS, Boccaccio de SUPPÉ y El Favorito de STOLZ. A. Kirchschlager (mez.), S. Keenlyside (bar.). Orq. Tonkünstler de la Baja Austria. Dir.: A. Eschwé.
2089 Haandel 2013-10-19 09:27:23
[url]http://www.swissradio.ch/menu/discography/klassik/opern/index.htm;Swissradio Opera[/url] 19.10.2013 09:53 Jacques Offenbach - Orpheus in der Unterwelt (1951) Conductor: Willy Mattes (D) 11:24 Johann Strauss II - Eine Nacht in Venedig (1938) Conductor: Heinrich Steiner (D) 13:20 Johann Strauss II - Wiener Blut (1982) Denon (D) 15:17 Karl Millöcker - Der Bettelstudent (1967) EMI Classics (D) 16:46 Franz von Suppé - Fatinitza (2006) CPO (D)
[url]http://www.swissradio.ch/menu/discography/klassik/opern/index.htm;Swissradio Opera[/url] 19.10.2013 09:53 Jacques Offenbach - Orpheus in der Unterwelt (1951) Conductor: Willy Mattes (D) 11:24 Johann Strauss II - Eine Nacht in Venedig (1938) Conductor: Heinrich Steiner (D) 13:20 Johann Strauss II - Wiener Blut (1982) Denon (D) 15:17 Karl Millöcker - Der Bettelstudent (1967) EMI Classics (D) 16:46 Franz von Suppé - Fatinitza (2006) CPO (D)
2088 Búbánat 2013-10-15 21:38:49
[url] http://szinhaz.hu/operett/53909-jon-a-rokk-marika-emlekgala-100-eve-szuletett-az-operettek-sztarja; Jön a Rökk Marika emlékgála - 100 éve született az operettek sztárja [/url] Szinház.hu, 2013. október 11. péntek, 10:00 „Idén lenne száz éves a magyar „revükirálynő“, Rökk Marika, aki a maga korában mindazt megtestesítette, amit ma show-biznisznek nevezünk. A revük sztárja azonban az operett világát is meghódította és évtizedeken át ebben a műfajban aratott nemzetközi sikereket.“ „A színésznő idén lenne 100 éves, ebből az alkalmából karácsonyra jelenik meg először magyarul önéletrajzi könyve "Egy tüzes magyar szív" címmel, november 3-án, Rökk Marika születésnapján pedig a Budapesti Operettszínház idézi fel nagyszabású gálán a revüsztár és operett primadonna legendás filmjeit, színpadi alakításait, sikerszámait. Száz évvel születés után méltó színpadi utódai emlékeznek majd Rökk Marikára, akik közül többen még láthatták az Operettszínház színpadán, a fiatalabbak pedig példaként tekintenek művészi pályájára, professzionalizmusára, és felülmúlhatatlan ének- és tánctudására. A Rökk Marika Gálán közreműködnek Gabriele Jacoby - Rökk Marika lánya, Mario Zeffiri, Oszvald Marika, Johannes von Duisburg, Lehoczky Zsuzsa, Dolhai Attila, Bucsi Annamária, Heiko Reissig, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Faragó András és Bordás Barbara. Az est moderátora Ernyei Béla lesz, a rendező KERO®.“
[url] http://szinhaz.hu/operett/53909-jon-a-rokk-marika-emlekgala-100-eve-szuletett-az-operettek-sztarja; Jön a Rökk Marika emlékgála - 100 éve született az operettek sztárja [/url] Szinház.hu, 2013. október 11. péntek, 10:00 „Idén lenne száz éves a magyar „revükirálynő“, Rökk Marika, aki a maga korában mindazt megtestesítette, amit ma show-biznisznek nevezünk. A revük sztárja azonban az operett világát is meghódította és évtizedeken át ebben a műfajban aratott nemzetközi sikereket.“ „A színésznő idén lenne 100 éves, ebből az alkalmából karácsonyra jelenik meg először magyarul önéletrajzi könyve "Egy tüzes magyar szív" címmel, november 3-án, Rökk Marika születésnapján pedig a Budapesti Operettszínház idézi fel nagyszabású gálán a revüsztár és operett primadonna legendás filmjeit, színpadi alakításait, sikerszámait. Száz évvel születés után méltó színpadi utódai emlékeznek majd Rökk Marikára, akik közül többen még láthatták az Operettszínház színpadán, a fiatalabbak pedig példaként tekintenek művészi pályájára, professzionalizmusára, és felülmúlhatatlan ének- és tánctudására. A Rökk Marika Gálán közreműködnek Gabriele Jacoby - Rökk Marika lánya, Mario Zeffiri, Oszvald Marika, Johannes von Duisburg, Lehoczky Zsuzsa, Dolhai Attila, Bucsi Annamária, Heiko Reissig, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Faragó András és Bordás Barbara. Az est moderátora Ernyei Béla lesz, a rendező KERO®.“
2087 Búbánat 2013-10-13 12:19:39
Méhes László rendezésében [url] http://www.pnsz.hu/eloadas/88/magnas-miska; Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor András: Mágnás Miska [/url] című operettjének bemutatója volt a Pécsi Nemzeti Színházban.
Méhes László rendezésében [url] http://www.pnsz.hu/eloadas/88/magnas-miska; Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor András: Mágnás Miska [/url] című operettjének bemutatója volt a Pécsi Nemzeti Színházban.
2086 Búbánat 2013-10-12 14:39:05
Az archívumok mélyéről: egy kis operett-történelem [url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00096/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1916_07.pdf; Színházi élet [/url] ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP V. évfolyam. | 1916. február 13-tól február 20-ig. | 7. szám. Szerkeszti: Incze Sándor „Lehár és Kálmán Azok közül a hangversenyek közül, amelyek most a háborús jótékonyságot szolgálják, messze kimagaslik az az érdekes koncert, amelyet a Hadsegélyző Hivatal rendez 17-én, csütörtökön a Vigadóban. Az egész hangversenynek a művészeti szenzáció jellegét adja, hogy műsorán csak Lehár Ferenc és Kálmán Imre, a két Bécsben élő magyar zeneszerző művei szerepelnek és még inkább az, hogy a koncert-dobogón maguk a világhírű komponisták is meg fognak jelenni. A Lehár-számokat maga Lehár Ferenc, a Kálmán-számokat maga Kálmán Imre fogja dirigálni, végül az, hogy a budapesti publikum ezen a hangversenyen fogja először hallani két Budapesten még be nem mutatott operett muzsikáját: a Lehár-féle Sterngucker és a Kálmán-féle Csárdásfürstin zenéjét. Látnivaló, hogy ezen a hangversenyen ott lesz mindenki, aki barátja a zenekari muzsikának. De ott lesz az énekművészet minden barátja is, mert a koncerten néhány Lehár-dal és Kálmán-dal is szerepel, ezeket pedig Székelyhidy Ferenc és Dömötör Ilona fogják énekelni. Különös hatásra számíthat a Lázban című megrendítő Lehár-zenekép, amely egy sebesült zászlós láz-álmait festi a legmegragadóbb művészi eszközökkel, s amelynek szövegét egy bécsi költemény után Harsányi Zsolt írta a koncert számára. A koncert tehát zene-kari hangversenyt, operai ének-előadást és részleges operett bemutatót jelent egyszerre. A háborús jótékonyság kétségkívül jelentős summával fog ezen az estén gazdagodni. A műsort a Hadsegélyző Hivatal megbízásából Révész Ferenc, az Országos Színészegyesület Irodalmi Ügynökségének vezetője, állította össze. De ez a műsor-összeállítás nem ment olyan egyszerűen. A történet megérdemli, hogy itt elmeséljük. Révész felutazott Bécsbe, s a két zeneszerzőt a bécsi operett-börzén, a Museum-kávéházban találta meg. A nagyszabású tiszteletdíjak kérdését egy félperc alatt tisztázták, mert Lehár és Kálmán nyomban lemondtak tiszteletdíjaikról a jótékonyság javára. De a program összeállítása már tovább tartott. Nem tudtak dűlőre jutni. Végre Révész a következő indítvánnyal állott elő: — Tessék, egy-egy darab papiros. Ki-ki írja fel a másik úr műveiből azt, amit előadandónak gondol. Mind a ketten helyeselték az eszmét. — A Sterngucker nagy keringője, — mondta írásközben Kálmán — feltétlenül kell, mert azt Budapesten még nem mutatták be. Nagy szenzáció lesz. — A Csárdásfürstin nagy keringőjét, — mondta írásközben Lehár — nem engedem el. Budapesten új még Biztos, hogy hatása lesz és nagy sikere. Így írogatták mind a ketten egymás műveit egy félóráig. Végre átadják Révésznek a két cédulát. A Kálmán céduláján ötven Lehár-szám volt, a Lehár céduláján ötven Kálmán-szám. — De uraim, mondta Révész — ha ezt egyfolytában éjjel-nappal adjuk elő, akkor is négy napig fog tartani a hangverseny! Tessék valamit egymás számaiból kihúzni. — Nem húzhatok, — mondta Kálmán — minden Lehár-számhoz ragaszkodom. — Nem húzhatok, — mondta Lehár — ezek a Kálmán-számok mind kellenek. Erre Révész kicserélte a cédulákat. — Tessék. Most ki-kihúzzon a saját kompozícióiból. Három perc következett. Három perc múlva Kálmán kihúzta az összes Lehár által felírt Kálmán-számokat és Lehár kihúzta a Kálmán által felírt összes Lehár-számokat. Révész kétségbeesve látta, hogy most már egyetlenegy száma sincs a koncertnek. Fogta magát, zsebre tette a két cédulát, köszönt és hazautazott Pestre. Itt aztán összeállította ő maga a következő műsort: 1. Kálmán: Tatárjárás-nyitány, zenekarral. 2. Lehár: Arany-ezüst-keringő, zenekarral. 3. Kálmán: Zsuzsi kisasszony-intermezzo és Csárdásfürstín- nagy-keringő, zenekarral. 4. Lehár: Lázban -zenekép. Énekli Székelyhidy zenekarral. Szünet. 5. Lehár: Cigányszerelem-nyitány, zenekarral. 5. Kálmán: Cigányprímás –nagy-keringő. 7. Lehár: „Nagy Lengyelhonban enyém egy hant", Kálmán: „Aranyat vasért" és Riza-keringő, énekli Dömötör Ilona, zenekarral. 8. Lehár: Sterngucker-nagykeringő, zenekarral. 9. Kálmán: Cigányprímás-duett és Lehár: Éva-duett. Éneklik Székelyhidy és Dömötör Ilona. 10. Lehár: Kárpáti induló. A műsort feltáviratozta Bécsbe. Válaszul másnap a következő két táviratot kapta: „Lehar-szaam kevees Kalman szaam sok Kalman" „Kalman szaam kevees Lehar-szaam sok Lehar" A műsor tehát változatlan maradt. A Vigadó pedig az utolsó helyig zsúfolva lesz. „
Az archívumok mélyéről: egy kis operett-történelem [url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00096/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1916_07.pdf; Színházi élet [/url] ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP V. évfolyam. | 1916. február 13-tól február 20-ig. | 7. szám. Szerkeszti: Incze Sándor „Lehár és Kálmán Azok közül a hangversenyek közül, amelyek most a háborús jótékonyságot szolgálják, messze kimagaslik az az érdekes koncert, amelyet a Hadsegélyző Hivatal rendez 17-én, csütörtökön a Vigadóban. Az egész hangversenynek a művészeti szenzáció jellegét adja, hogy műsorán csak Lehár Ferenc és Kálmán Imre, a két Bécsben élő magyar zeneszerző művei szerepelnek és még inkább az, hogy a koncert-dobogón maguk a világhírű komponisták is meg fognak jelenni. A Lehár-számokat maga Lehár Ferenc, a Kálmán-számokat maga Kálmán Imre fogja dirigálni, végül az, hogy a budapesti publikum ezen a hangversenyen fogja először hallani két Budapesten még be nem mutatott operett muzsikáját: a Lehár-féle Sterngucker és a Kálmán-féle Csárdásfürstin zenéjét. Látnivaló, hogy ezen a hangversenyen ott lesz mindenki, aki barátja a zenekari muzsikának. De ott lesz az énekművészet minden barátja is, mert a koncerten néhány Lehár-dal és Kálmán-dal is szerepel, ezeket pedig Székelyhidy Ferenc és Dömötör Ilona fogják énekelni. Különös hatásra számíthat a Lázban című megrendítő Lehár-zenekép, amely egy sebesült zászlós láz-álmait festi a legmegragadóbb művészi eszközökkel, s amelynek szövegét egy bécsi költemény után Harsányi Zsolt írta a koncert számára. A koncert tehát zene-kari hangversenyt, operai ének-előadást és részleges operett bemutatót jelent egyszerre. A háborús jótékonyság kétségkívül jelentős summával fog ezen az estén gazdagodni. A műsort a Hadsegélyző Hivatal megbízásából Révész Ferenc, az Országos Színészegyesület Irodalmi Ügynökségének vezetője, állította össze. De ez a műsor-összeállítás nem ment olyan egyszerűen. A történet megérdemli, hogy itt elmeséljük. Révész felutazott Bécsbe, s a két zeneszerzőt a bécsi operett-börzén, a Museum-kávéházban találta meg. A nagyszabású tiszteletdíjak kérdését egy félperc alatt tisztázták, mert Lehár és Kálmán nyomban lemondtak tiszteletdíjaikról a jótékonyság javára. De a program összeállítása már tovább tartott. Nem tudtak dűlőre jutni. Végre Révész a következő indítvánnyal állott elő: — Tessék, egy-egy darab papiros. Ki-ki írja fel a másik úr műveiből azt, amit előadandónak gondol. Mind a ketten helyeselték az eszmét. — A Sterngucker nagy keringője, — mondta írásközben Kálmán — feltétlenül kell, mert azt Budapesten még nem mutatták be. Nagy szenzáció lesz. — A Csárdásfürstin nagy keringőjét, — mondta írásközben Lehár — nem engedem el. Budapesten új még Biztos, hogy hatása lesz és nagy sikere. Így írogatták mind a ketten egymás műveit egy félóráig. Végre átadják Révésznek a két cédulát. A Kálmán céduláján ötven Lehár-szám volt, a Lehár céduláján ötven Kálmán-szám. — De uraim, mondta Révész — ha ezt egyfolytában éjjel-nappal adjuk elő, akkor is négy napig fog tartani a hangverseny! Tessék valamit egymás számaiból kihúzni. — Nem húzhatok, — mondta Kálmán — minden Lehár-számhoz ragaszkodom. — Nem húzhatok, — mondta Lehár — ezek a Kálmán-számok mind kellenek. Erre Révész kicserélte a cédulákat. — Tessék. Most ki-kihúzzon a saját kompozícióiból. Három perc következett. Három perc múlva Kálmán kihúzta az összes Lehár által felírt Kálmán-számokat és Lehár kihúzta a Kálmán által felírt összes Lehár-számokat. Révész kétségbeesve látta, hogy most már egyetlenegy száma sincs a koncertnek. Fogta magát, zsebre tette a két cédulát, köszönt és hazautazott Pestre. Itt aztán összeállította ő maga a következő műsort: 1. Kálmán: Tatárjárás-nyitány, zenekarral. 2. Lehár: Arany-ezüst-keringő, zenekarral. 3. Kálmán: Zsuzsi kisasszony-intermezzo és Csárdásfürstín- nagy-keringő, zenekarral. 4. Lehár: Lázban -zenekép. Énekli Székelyhidy zenekarral. Szünet. 5. Lehár: Cigányszerelem-nyitány, zenekarral. 5. Kálmán: Cigányprímás –nagy-keringő. 7. Lehár: „Nagy Lengyelhonban enyém egy hant", Kálmán: „Aranyat vasért" és Riza-keringő, énekli Dömötör Ilona, zenekarral. 8. Lehár: Sterngucker-nagykeringő, zenekarral. 9. Kálmán: Cigányprímás-duett és Lehár: Éva-duett. Éneklik Székelyhidy és Dömötör Ilona. 10. Lehár: Kárpáti induló. A műsort feltáviratozta Bécsbe. Válaszul másnap a következő két táviratot kapta: „Lehar-szaam kevees Kalman szaam sok Kalman" „Kalman szaam kevees Lehar-szaam sok Lehar" A műsor tehát változatlan maradt. A Vigadó pedig az utolsó helyig zsúfolva lesz. „
2085 Búbánat 2013-09-29 12:55:17
[url] http://www.dehir.hu/kultura/nem-az-az-igazi-operett-amivel-az-onjelolt-haknibrigadok-turneznak/2013/09/28/; „Nem az az igazi operett, amivel az önjelölt haknibrigádok turnéznak” [/url] Szénási Miklós | info@dehir.hu , 2013. szeptember 28. 11:52 | Debrecen – Az igazi a komolyzene és a szórakoztató zene határán van, s ma is megkerülhetetlen. A debreceni víg özvegy a fiatalokhoz is utat nyithat Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgató szerint. Rendre előkerül a kérdés, mikor operettet játszik egy színház, hogy valóban szükség van-e erre a műfajra. Az utóbbi néhány évben Debrecenben hiányzott az operett a színlapról. Az új évad első bemutatója viszont igazi, vérbeli nagyoperett, Lehár Ferenc műve, A víg özvegy. A rendező Horváth Patrícia mellett nagy szerepe van a darab sikerében Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgatónak is, aki pályafutása során vezényelt már operettet, ám Lehár Ferenc e művével most először került ilyen közvetlen kapcsolatba. Dehir.hu: Hogy tetszik A víg özvegy a zeneigazgatónak? Somogyi-Tóth Dániel: Az első pillanattól reméltem, hogy szeretni fogja a közönség, mi is úgy álltunk hozzá, beleadtunk mindent. A próbákat már az elejétől kezdve nagyon élveztem én is. Ez tényleg különleges zene, 1905-ben írta Lehár, egy olyan időszakban, amikor a kasszasikerre szánt műveknél nem engedhette meg a szerző magának azt, hogy egy kicsit is lejjebb adjon a minőségből. A Víg özvegy abszolút egyenrangú hangszerelési és melodikus téren is a korabeli komolyzenei művekkel. Abban az időben ugyanis még nem vált el egymástól a komoly és a könnyű műfaj annyira, mint manapság. Ez a folyamat éppen akkoriban kezdődött, akkor kezdett kialakulni az a szórakoztató könnyűzene, ami később piaci alapokon, a bevételekből is meg tudott élni. Ugyanakkor a klasszikus muzsika megmaradt azon a területen, ami viszont csakis úgy tud működni, hogy szponzorok segítik. Lehet támogató az állam, de érkezhet szponzor a piaci szférából is. Lehár viszont ezt a darabot úgy írta meg, hogy számos eleme bármilyen operában vagy szimfonikus műben megállná a helyét. Dehir.hu: Bár népszerű az operett, Debrecenben egy ideig nélkülözték a nézők. Somogyi-Tóth Dániel: Operettbemutató tényleg hosszú évek óta nem volt Debrecenben, operettrészletekkel azért lehetett találkozni időnként – például a Kodály Filharmónia különböző produkcióiban is. Ahelyett azonban, hogy az operett műfaja alkalmi előadások formájában jelenne meg, sokkal jobbnak gondolom, ha egy olyan intézmény, mint a Csokonai Színház áll elő saját maga egy-egy magas színvonalon kiállított operett-előadással. Az a baj ugyanis, hogy az elmúlt években ráült egy rossz imázs az operettre, sokan azzal azonosították, ami a kisebb tévécsatornák olcsó műsoraiban feltűnt, vagy amivel önjelölt haknibrigádok járják az országot. Ezt a képet már elkezdtük ledolgozni, sokat javított rajta például a Kerényi Miklós Gábor vezette Budapesti Operettszínház is. Az igazi operett a komolyzene és a szórakoztató zene határán van. De ha már itt tartunk: tulajdonképpen Mozart muzsikáinak egy része is szórakoztató – természetesen teljesen más formában… Dehir.hu: Miért fontos ez a műfaj? Somogyi-Tóth Dániel: Sok nézőhöz tud szólni minőségi módon. Szerintem ma is megkerülhetetlen az operett, s nem túlzás azt állítani, hogy valamilyen szinten a reneszánszát éli. Ha úgy vesszük, vannak támadható stílusjegyei, mivel a legtöbb operett viszonylag egy sémára épül, rendszerint a vége előtt mindig összevesznek az addig nagy nehezen egymásra talált főszereplők, aztán meg csak kitisztul az égbolt és minden gyönyörű lesz. A prózai részek humora is egy tőről fakad. A víg özvegy ugyanakkor sok szempontból kilóg ebből a világból. Itt eleve két bonviván van, s a két női főszereplőt (Hannát és Valencienne-t) is gyakorlatilag egy szinten lehet venni az éneklés tekintetében. De maga az egész zenei szövet is sokkal több operára jellemző motívumot tartalmaz, talán azt lehet mondani, hogy Lehár műve a legoperaibb operett. Emellett olyan melodikus tartalma van, a második felvonástól annyi sláger szerepel benne, amelyek szinte minden gálán elhangoznak, hogy e tekintetben is elsők között van az operettek között.. Dehir.hu: Nagy kérdés, mennyire tudja megtalálni az operett a fiatalokat. A víg özvegyre be lehet csábítani a tizen- és huszonéveseket? Somogyi-Tóth Dániel: Miért is ne? Szerintem igen. Az a fiatal, aki szereti a színházat, akit érdekel a kultúra, az szerintem be fog jönni erre a darabra is. Úgy gondolom, ebben az is segít, hogy változik, s jó irányba változik az operettről alkotott kép. De szerintem az is vonzó lehet, s utat nyithat a fiatalokhoz, hogy a Csokonai Színház előadásában kifejezetten remek, fiatal színészek és énekesek szerepelnek. Ráadásul A víg özvegy most különlegesen szépen szól, ugyanis a kiadónak és jogtulajdonosnak köszönhetően nagyon jó kottát kaptunk, s ez szerintem átjön az előadáson is. Szóval olyan előadás ez, amit feltétlenül meg kell nézni.
[url] http://www.dehir.hu/kultura/nem-az-az-igazi-operett-amivel-az-onjelolt-haknibrigadok-turneznak/2013/09/28/; „Nem az az igazi operett, amivel az önjelölt haknibrigádok turnéznak” [/url] Szénási Miklós | info@dehir.hu , 2013. szeptember 28. 11:52 | Debrecen – Az igazi a komolyzene és a szórakoztató zene határán van, s ma is megkerülhetetlen. A debreceni víg özvegy a fiatalokhoz is utat nyithat Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgató szerint. Rendre előkerül a kérdés, mikor operettet játszik egy színház, hogy valóban szükség van-e erre a műfajra. Az utóbbi néhány évben Debrecenben hiányzott az operett a színlapról. Az új évad első bemutatója viszont igazi, vérbeli nagyoperett, Lehár Ferenc műve, A víg özvegy. A rendező Horváth Patrícia mellett nagy szerepe van a darab sikerében Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgatónak is, aki pályafutása során vezényelt már operettet, ám Lehár Ferenc e művével most először került ilyen közvetlen kapcsolatba. Dehir.hu: Hogy tetszik A víg özvegy a zeneigazgatónak? Somogyi-Tóth Dániel: Az első pillanattól reméltem, hogy szeretni fogja a közönség, mi is úgy álltunk hozzá, beleadtunk mindent. A próbákat már az elejétől kezdve nagyon élveztem én is. Ez tényleg különleges zene, 1905-ben írta Lehár, egy olyan időszakban, amikor a kasszasikerre szánt műveknél nem engedhette meg a szerző magának azt, hogy egy kicsit is lejjebb adjon a minőségből. A Víg özvegy abszolút egyenrangú hangszerelési és melodikus téren is a korabeli komolyzenei művekkel. Abban az időben ugyanis még nem vált el egymástól a komoly és a könnyű műfaj annyira, mint manapság. Ez a folyamat éppen akkoriban kezdődött, akkor kezdett kialakulni az a szórakoztató könnyűzene, ami később piaci alapokon, a bevételekből is meg tudott élni. Ugyanakkor a klasszikus muzsika megmaradt azon a területen, ami viszont csakis úgy tud működni, hogy szponzorok segítik. Lehet támogató az állam, de érkezhet szponzor a piaci szférából is. Lehár viszont ezt a darabot úgy írta meg, hogy számos eleme bármilyen operában vagy szimfonikus műben megállná a helyét. Dehir.hu: Bár népszerű az operett, Debrecenben egy ideig nélkülözték a nézők. Somogyi-Tóth Dániel: Operettbemutató tényleg hosszú évek óta nem volt Debrecenben, operettrészletekkel azért lehetett találkozni időnként – például a Kodály Filharmónia különböző produkcióiban is. Ahelyett azonban, hogy az operett műfaja alkalmi előadások formájában jelenne meg, sokkal jobbnak gondolom, ha egy olyan intézmény, mint a Csokonai Színház áll elő saját maga egy-egy magas színvonalon kiállított operett-előadással. Az a baj ugyanis, hogy az elmúlt években ráült egy rossz imázs az operettre, sokan azzal azonosították, ami a kisebb tévécsatornák olcsó műsoraiban feltűnt, vagy amivel önjelölt haknibrigádok járják az országot. Ezt a képet már elkezdtük ledolgozni, sokat javított rajta például a Kerényi Miklós Gábor vezette Budapesti Operettszínház is. Az igazi operett a komolyzene és a szórakoztató zene határán van. De ha már itt tartunk: tulajdonképpen Mozart muzsikáinak egy része is szórakoztató – természetesen teljesen más formában… Dehir.hu: Miért fontos ez a műfaj? Somogyi-Tóth Dániel: Sok nézőhöz tud szólni minőségi módon. Szerintem ma is megkerülhetetlen az operett, s nem túlzás azt állítani, hogy valamilyen szinten a reneszánszát éli. Ha úgy vesszük, vannak támadható stílusjegyei, mivel a legtöbb operett viszonylag egy sémára épül, rendszerint a vége előtt mindig összevesznek az addig nagy nehezen egymásra talált főszereplők, aztán meg csak kitisztul az égbolt és minden gyönyörű lesz. A prózai részek humora is egy tőről fakad. A víg özvegy ugyanakkor sok szempontból kilóg ebből a világból. Itt eleve két bonviván van, s a két női főszereplőt (Hannát és Valencienne-t) is gyakorlatilag egy szinten lehet venni az éneklés tekintetében. De maga az egész zenei szövet is sokkal több operára jellemző motívumot tartalmaz, talán azt lehet mondani, hogy Lehár műve a legoperaibb operett. Emellett olyan melodikus tartalma van, a második felvonástól annyi sláger szerepel benne, amelyek szinte minden gálán elhangoznak, hogy e tekintetben is elsők között van az operettek között.. Dehir.hu: Nagy kérdés, mennyire tudja megtalálni az operett a fiatalokat. A víg özvegyre be lehet csábítani a tizen- és huszonéveseket? Somogyi-Tóth Dániel: Miért is ne? Szerintem igen. Az a fiatal, aki szereti a színházat, akit érdekel a kultúra, az szerintem be fog jönni erre a darabra is. Úgy gondolom, ebben az is segít, hogy változik, s jó irányba változik az operettről alkotott kép. De szerintem az is vonzó lehet, s utat nyithat a fiatalokhoz, hogy a Csokonai Színház előadásában kifejezetten remek, fiatal színészek és énekesek szerepelnek. Ráadásul A víg özvegy most különlegesen szépen szól, ugyanis a kiadónak és jogtulajdonosnak köszönhetően nagyon jó kottát kaptunk, s ez szerintem átjön az előadáson is. Szóval olyan előadás ez, amit feltétlenül meg kell nézni.
2084 Búbánat 2013-09-28 13:20:33 [Válasz erre: 2080 Búbánat 2013-09-23 20:01:51]
[url] http://www.kultura.hu/mindennapok-valosagat; A mindennapok valóságát feledteti a Marica grófnő [/url] Kultúra.hu, 2013.09.26 A Marica grófnő című Kálmán Imre-operettel tegnap este a Kecskeméti Katona József Színházban kezdetét vette a 2013/2014-es évad. "Az emberek vágynak a mesékre, amelyek egészen más képet festenek körénk, mint amivel a mindennapok valósága szembesít bennünket – mondta el Nagy Viktor rendező, aki Sáfár Mónika és Egyházi Géza főszereplésével állítja színpadra a művet.” „Nagyon sokszor játszottam Maricát, mégpedig sok különböző rendezésben. Ami egyrészt könnyebbség, mert pontosan tudom, hogy milyen megterhelést jelent három órán keresztül szinte folyamatosan színpadon lenni. Másrészt viszont nehézség, hiszen a színpadon kívül kell hagynom azokat az ismereteimet és tapasztalataimat, amelyeket a korábbi előadások kapcsán megszereztem” – mondta el Sáfár Mónika, aki a több mint száz alkalommal, amikor Marica szerepébe bújt, nem csupán magyarul énekelt. „Ha álmomból felébresztenek, akkor is el tudom énekelni németül és magyarul is” – jegyezte meg a színésznő.
[url] http://www.kultura.hu/mindennapok-valosagat; A mindennapok valóságát feledteti a Marica grófnő [/url] Kultúra.hu, 2013.09.26 A Marica grófnő című Kálmán Imre-operettel tegnap este a Kecskeméti Katona József Színházban kezdetét vette a 2013/2014-es évad. "Az emberek vágynak a mesékre, amelyek egészen más képet festenek körénk, mint amivel a mindennapok valósága szembesít bennünket – mondta el Nagy Viktor rendező, aki Sáfár Mónika és Egyházi Géza főszereplésével állítja színpadra a művet.” „Nagyon sokszor játszottam Maricát, mégpedig sok különböző rendezésben. Ami egyrészt könnyebbség, mert pontosan tudom, hogy milyen megterhelést jelent három órán keresztül szinte folyamatosan színpadon lenni. Másrészt viszont nehézség, hiszen a színpadon kívül kell hagynom azokat az ismereteimet és tapasztalataimat, amelyeket a korábbi előadások kapcsán megszereztem” – mondta el Sáfár Mónika, aki a több mint száz alkalommal, amikor Marica szerepébe bújt, nem csupán magyarul énekelt. „Ha álmomból felébresztenek, akkor is el tudom énekelni németül és magyarul is” – jegyezte meg a színésznő.
2083 IVA 2013-09-26 02:29:28 [Válasz erre: 2081 Búbánat 2013-09-23 20:06:54]
Szőcs Artur a kolozsvári Luisa Miller rendezője is.
Szőcs Artur a kolozsvári Luisa Miller rendezője is.
2082 Búbánat 2013-09-24 20:54:34
[url] http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/53316-elerheto-kerenyi-miklos-gabor-palyazata-az-operettszinhazert; Elérhető Kerényi Miklós Gábor pályázata az Operettszínházért - Videóval! [/url] Szinhaz.hu 2013. augusztus 27. kedd, 17:31 Részlet Kerényi Miklós Gábor pályázatából: „[…] Igazgatásom első időszakának feladata a színház talpra állítása, a színvonalemelés és a közönség ideszoktatása volt. A második öt év arról szólt, hogyan erősödik meg külön a musical- és az operett tagozat, hogyan nő az operett-nézők száma a musicalekkel közös játszás miatt. Hogyan tudunk kialakítani egy olyan rendszert, amelyben átütő operett bemutatók mellett minden évben új magyar darab születik! Hogyan válik az évente visszatérő rendezvények miatt jelentős fesztiválközponttá az Operettszínház, és mitől kerülünk a vezető európai zenésszínházak közé! Mindez sikerült, és ennek eredményeként kapta 2012-ben a Budapesti Operettszínház a nemzeti minősítést, ami új korszakot jelent a színház életében. Most döntő feladat az operett-program kiszélesítése, a fiatalok, de különösen a 40-50 éves korosztály „visszanyerése” a műfajnak, a zenei színvonal további emelése, az új magyar bemutatók körének gazdagítása, a zenei versenyek kiteljesítése. A tavalyi karmesterversenyre már mind az öt földrészről jöttek dirigensek, de még csak száztíz jelentkező volt, és én azt szeretném, ha négyszáz jelentkező lenne. A nemzeti kategóriába való kerülésnek köszönhetően úgy tűnik, átkerül a színház az állam kezelésébe, és olyan intézménnyé válik, ahol a hungarikum értékű operett – amiről én tíz évvel ezelőtt is így beszéltem – méltó helyet és megbecsülést kap. Ma már mindenki tudja és érzi, hogy ezt a műfajt védeni kell. Nagyon komoly felelősségem, hogy ezt tegyem, és ne szolgáltassam ki annak a gondolkodásnak, mely szerint az operett egy könnyű zenés műfaj, tartsa el önmagát, nem kell hozzá támogatás. Ez a szemlélet vezetne oda, hogy kis zenekarral, kevés szereplővel, kevés próbával, olcsó díszletekkel és jelmezekkel kellene operettet csinálni, ami így értéktelen bóvlivá silányodna. Igenis, az operett-játszást és a kortárs magyar zenés darabokat magas szinten kell támogatni, mert ezek hagyományainknak és szellemi életünknek fontos részei. Összefoglalva: nagyon hiszek a kortárs zenés darabok és az operettek közös ügyében, a fiatalok és középkorúak megnyerésének lehetőségében, színvonalunk megtartásában – sőt emelésében. A Budapest Operettszínház vezetése éppen ezért fontos ma számomra, mert úgy érzem, van még egy a fentieknek megfelelő fejlődési szint, ahová az eddigiek alapján ezzel a menedzsmenttel eljuthatunk".
[url] http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/53316-elerheto-kerenyi-miklos-gabor-palyazata-az-operettszinhazert; Elérhető Kerényi Miklós Gábor pályázata az Operettszínházért - Videóval! [/url] Szinhaz.hu 2013. augusztus 27. kedd, 17:31 Részlet Kerényi Miklós Gábor pályázatából: „[…] Igazgatásom első időszakának feladata a színház talpra állítása, a színvonalemelés és a közönség ideszoktatása volt. A második öt év arról szólt, hogyan erősödik meg külön a musical- és az operett tagozat, hogyan nő az operett-nézők száma a musicalekkel közös játszás miatt. Hogyan tudunk kialakítani egy olyan rendszert, amelyben átütő operett bemutatók mellett minden évben új magyar darab születik! Hogyan válik az évente visszatérő rendezvények miatt jelentős fesztiválközponttá az Operettszínház, és mitől kerülünk a vezető európai zenésszínházak közé! Mindez sikerült, és ennek eredményeként kapta 2012-ben a Budapesti Operettszínház a nemzeti minősítést, ami új korszakot jelent a színház életében. Most döntő feladat az operett-program kiszélesítése, a fiatalok, de különösen a 40-50 éves korosztály „visszanyerése” a műfajnak, a zenei színvonal további emelése, az új magyar bemutatók körének gazdagítása, a zenei versenyek kiteljesítése. A tavalyi karmesterversenyre már mind az öt földrészről jöttek dirigensek, de még csak száztíz jelentkező volt, és én azt szeretném, ha négyszáz jelentkező lenne. A nemzeti kategóriába való kerülésnek köszönhetően úgy tűnik, átkerül a színház az állam kezelésébe, és olyan intézménnyé válik, ahol a hungarikum értékű operett – amiről én tíz évvel ezelőtt is így beszéltem – méltó helyet és megbecsülést kap. Ma már mindenki tudja és érzi, hogy ezt a műfajt védeni kell. Nagyon komoly felelősségem, hogy ezt tegyem, és ne szolgáltassam ki annak a gondolkodásnak, mely szerint az operett egy könnyű zenés műfaj, tartsa el önmagát, nem kell hozzá támogatás. Ez a szemlélet vezetne oda, hogy kis zenekarral, kevés szereplővel, kevés próbával, olcsó díszletekkel és jelmezekkel kellene operettet csinálni, ami így értéktelen bóvlivá silányodna. Igenis, az operett-játszást és a kortárs magyar zenés darabokat magas szinten kell támogatni, mert ezek hagyományainknak és szellemi életünknek fontos részei. Összefoglalva: nagyon hiszek a kortárs zenés darabok és az operettek közös ügyében, a fiatalok és középkorúak megnyerésének lehetőségében, színvonalunk megtartásában – sőt emelésében. A Budapest Operettszínház vezetése éppen ezért fontos ma számomra, mert úgy érzem, van még egy a fentieknek megfelelő fejlődési szint, ahová az eddigiek alapján ezzel a menedzsmenttel eljuthatunk".
2081 Búbánat 2013-09-23 20:06:54
„Kijöttünk a nézők közé” – Szőcs Artur mesélt Szinhaz.hu, 2013. szeptember 21. szombat, 13:03 A nyári előpremier után szeptember 20-án mutatták be Huszka Jenő-Martos Ferenc Lili bárónő című operettjét a Miskolci Nemzeti Színházban. Szőcs Arturral, a darab rendezőjével Szalóczi Katalin beszélgetett. Az Észak-Magyarország cikkéből: „Csupán egyhetes felújító próbát tartunk szeptember 16-tól. A Nyári Színházban teljes mértékben bevontuk a játékba a nézőteret, beleértve a lámpatartó oszlopokat is, kijöttünk a nézők közé. A nagyszínházi nézőtér kicsit más, de majd meglátjuk. Ettől eltekintve viszont az előadás ugyanazt az élményt nyújtja majd, mint amit öt alkalommal ezelőtt láthatott a közönség” – válaszolta Szőcs Artur a kérdésre, hogyan viszik be a szabadtéri előadások után zárt térbe a Lili bárónőt. Az interjúban Szőcs Artur kifejtette, miként segíti a színészi játék és a rendezői eszközök a darab humorának kibontakozását: „A humoros gegek megtalálhatóak a műben, csak ki kell dolgozni ezeket a ma már naivnak tűnő poénokat, hogy visszaadják az operett szerethető báját. Ehhez rengeteg munka szükséges, és nagy érdeme van a kórusnak, a férfi és a női karnak, akik ugyanolyan sokat dolgoztak, mint a táncosok: ők együtt teremtették meg ennek a vidéki kastélynak a különleges légkörét, s erősítették az egyes szereplők érzelmi kitöréseit a jelenlétükkel. A szerzők által írt példányból ugyanakkor semmit sem húztunk ki, inkább megküzdöttünk minden egyes mondattal” – vallja a rendező. A rendező arról is vallott, miért pont ezt az operettet vitte színre: „A Lili bárónő volt az első színházi élményem, de még annyira pici gyermek voltam, hogy sokáig fogalmam sem volt, mi lehetett, amit láttam. Csak zöld színű ruhák maradtak meg belőle, és az érzés, hogy ott akkor valami nagy dolog történt velem. A rendező szakon egyébként harmadéves feladatként foglalkoztunk a műfajjal: két-három részletet dolgoztunk fel a Lili bárónőből és a Marica grófnőből. Ekkor jött a felismerés, hogy a "zöld ruhás" a Lili bárónő volt” – összegzett Szőcs Artur. A Lili bárónőről: Huszka Jenő a magyar operett műfajának még a XIX. században induló kiemelkedő alakja, aki több mint fél évszázadon át szerzett gyönyörű dallamokat, és nevelte a magyar színházi közönség érzékenységét a zenés színpadi történetek iránt. Martos Ferenc szövegírótársával alkotott Lili bárnő című operettjét Szőcs Artur rendezésében mutatta be a társulat a címszerepben Eperjesi Erikával, és a tavalyi évadban az Év musical színésze címet kiérdemlő Homonnay Zsolttal a főszerepben. A nagyszínpadi bemutatóra szeptember 20-án, 19 órától került sor, további előadások 21-én és 22-én kerültek színre.”
„Kijöttünk a nézők közé” – Szőcs Artur mesélt Szinhaz.hu, 2013. szeptember 21. szombat, 13:03 A nyári előpremier után szeptember 20-án mutatták be Huszka Jenő-Martos Ferenc Lili bárónő című operettjét a Miskolci Nemzeti Színházban. Szőcs Arturral, a darab rendezőjével Szalóczi Katalin beszélgetett. Az Észak-Magyarország cikkéből: „Csupán egyhetes felújító próbát tartunk szeptember 16-tól. A Nyári Színházban teljes mértékben bevontuk a játékba a nézőteret, beleértve a lámpatartó oszlopokat is, kijöttünk a nézők közé. A nagyszínházi nézőtér kicsit más, de majd meglátjuk. Ettől eltekintve viszont az előadás ugyanazt az élményt nyújtja majd, mint amit öt alkalommal ezelőtt láthatott a közönség” – válaszolta Szőcs Artur a kérdésre, hogyan viszik be a szabadtéri előadások után zárt térbe a Lili bárónőt. Az interjúban Szőcs Artur kifejtette, miként segíti a színészi játék és a rendezői eszközök a darab humorának kibontakozását: „A humoros gegek megtalálhatóak a műben, csak ki kell dolgozni ezeket a ma már naivnak tűnő poénokat, hogy visszaadják az operett szerethető báját. Ehhez rengeteg munka szükséges, és nagy érdeme van a kórusnak, a férfi és a női karnak, akik ugyanolyan sokat dolgoztak, mint a táncosok: ők együtt teremtették meg ennek a vidéki kastélynak a különleges légkörét, s erősítették az egyes szereplők érzelmi kitöréseit a jelenlétükkel. A szerzők által írt példányból ugyanakkor semmit sem húztunk ki, inkább megküzdöttünk minden egyes mondattal” – vallja a rendező. A rendező arról is vallott, miért pont ezt az operettet vitte színre: „A Lili bárónő volt az első színházi élményem, de még annyira pici gyermek voltam, hogy sokáig fogalmam sem volt, mi lehetett, amit láttam. Csak zöld színű ruhák maradtak meg belőle, és az érzés, hogy ott akkor valami nagy dolog történt velem. A rendező szakon egyébként harmadéves feladatként foglalkoztunk a műfajjal: két-három részletet dolgoztunk fel a Lili bárónőből és a Marica grófnőből. Ekkor jött a felismerés, hogy a "zöld ruhás" a Lili bárónő volt” – összegzett Szőcs Artur. A Lili bárónőről: Huszka Jenő a magyar operett műfajának még a XIX. században induló kiemelkedő alakja, aki több mint fél évszázadon át szerzett gyönyörű dallamokat, és nevelte a magyar színházi közönség érzékenységét a zenés színpadi történetek iránt. Martos Ferenc szövegírótársával alkotott Lili bárnő című operettjét Szőcs Artur rendezésében mutatta be a társulat a címszerepben Eperjesi Erikával, és a tavalyi évadban az Év musical színésze címet kiérdemlő Homonnay Zsolttal a főszerepben. A nagyszínpadi bemutatóra szeptember 20-án, 19 órától került sor, további előadások 21-én és 22-én kerültek színre.”
2080 Búbánat 2013-09-23 20:01:51
Kálmán Imre: Marica grófnő Bemutató: 2013. szeptember 27. Kecskeméti Katona József Színház „Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettjét Nagy Viktor rendezésében láthatja a nagyérdemű, Marica grófnő szerepében Sáfár Mónika lép a színpadra, Taszilót pedig a tavalyi évadban a Város Kedvencének választott Egyházi Géza alakítja. Sirkó László és Csombor Teréz ezúttal egymástól függetlenül bolondozik, Kiss Zoltán mellett pedig a fiatal főiskolás Dobó Enikőt köszönthetjük a színpadon. A csapat pedig bizonyára meggyőzi kedves nézőinket arról, hogy "Szép város Kolozsvár..." Gyerekkórus: Dos Reis Teixeira Edmilson, Huliák Kitti, Baranyi Barbara, Forgó Olivér, Szenti Lilla, Puskás Liliána, Ifj. Puskás Gyula Közreműködik a színház meghívott zenekara továbbá Keller Dániel, Hegedűs Gergely. Alkotók magyar fordítás: Harsányi Zsolt díszlettervező: Csík György dramaturg: Németh Virág jelmeztervező: Rátkai Erzsébet zenei vezető: Károly Katalin koreográfus: Gyenes Ildikó rendező: Nagy Viktor Előadók Marica: Sáfár Mónika Tasziló: Egyházi Géza Liza: Dobó Enikő Dragomir herceg: Sirkó László Zsupán Kálmán: Kiss Zoltán Liebenberg István: Ferencz Bálint Bozsena: Csombor Teréz Kudelka: Aradi Imre Mihály: Csizmadia László Lajos: Keller Dániel Lidi: Fejes Szandra
Kálmán Imre: Marica grófnő Bemutató: 2013. szeptember 27. Kecskeméti Katona József Színház „Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettjét Nagy Viktor rendezésében láthatja a nagyérdemű, Marica grófnő szerepében Sáfár Mónika lép a színpadra, Taszilót pedig a tavalyi évadban a Város Kedvencének választott Egyházi Géza alakítja. Sirkó László és Csombor Teréz ezúttal egymástól függetlenül bolondozik, Kiss Zoltán mellett pedig a fiatal főiskolás Dobó Enikőt köszönthetjük a színpadon. A csapat pedig bizonyára meggyőzi kedves nézőinket arról, hogy "Szép város Kolozsvár..." Gyerekkórus: Dos Reis Teixeira Edmilson, Huliák Kitti, Baranyi Barbara, Forgó Olivér, Szenti Lilla, Puskás Liliána, Ifj. Puskás Gyula Közreműködik a színház meghívott zenekara továbbá Keller Dániel, Hegedűs Gergely. Alkotók magyar fordítás: Harsányi Zsolt díszlettervező: Csík György dramaturg: Németh Virág jelmeztervező: Rátkai Erzsébet zenei vezető: Károly Katalin koreográfus: Gyenes Ildikó rendező: Nagy Viktor Előadók Marica: Sáfár Mónika Tasziló: Egyházi Géza Liza: Dobó Enikő Dragomir herceg: Sirkó László Zsupán Kálmán: Kiss Zoltán Liebenberg István: Ferencz Bálint Bozsena: Csombor Teréz Kudelka: Aradi Imre Mihály: Csizmadia László Lajos: Keller Dániel Lidi: Fejes Szandra
2079 Búbánat 2013-09-21 15:18:00
„Fáy Miklós: A bús özvegy ZENE Lehár: A víg özvegy (Debreceni Csokonai Színház) Zászlóbontásnak elég hervatag lett az új évad és az új éra indulása Debrecenben. A víg özvegy. Van a darab körül egy meglehetősen makacs tévképzet, hogy ez talán könnyű volna, operett és operettli. Fáy Miklós| NOL| 2013. szeptember 17. Nem arról van szó, hogy a könnyű műfajnál nincs nehezebb, hanem hogy speciálisan ez az operett nagyon nehéz. A történet valami aranykorba visz, amikor Európa egységes volt, furcsa módon egységesebb, mint ma, amikor a balkáni államok mulattak a párizsi követségen, de már csak hitelből. Mégis egy volt a világ, a pontevedróiak vagy montenegróiak igaz, hogy különös népek voltak, de ugyanabból az anyagból valók, mint a fővárosi ficsúrok. Lehetett Bécsben vagy Pesten nevetgélni rajtuk, mi is Párizsba vágytunk, hogy onnét szörnyülködjünk a magyar ugar felett. De el is jutottunk Párizsba, közben pedig azzal vigasztalhattuk magunkat, hogy mégsem vagyunk balkániak. Most ezzel nem nyugtathatjuk magunkat, leszakadtunk, valóban mi vagyunk Pontevedro, már nem odatartozunk, hanem ide, fönn az orrunk és üres a kezünk. Magunkon kellene nevetnünk, és ha ezt nem érzi meg az előadás, akkor csak arra hivatkozhat, hogy kikerülte ugyan az alapkérdést, de nagyon profi, nagyon szórakoztató, nagyon zene. Ehhez képest a debreceni előadás nagyon nem zene. Cserébe nagyon hangos, a zenekar elképesztő rondán és stílustalanul csörömpöl az árokban, azt a varázsos léhaságot, amiről egy élvezhető előadás szólhatna, még megsejteni sem lehet. Ahogy azt sem sikerült megsejteni, hogy a darab elején mi a bánatot énekelnek a színpadon, a rendező Horváth Patrícia ötletesen hátraállította az alighangú szólistát, csak abban lehetett biztos a néző, hogy a szövegben vannak magánhangzók. A dilettantizmus már ekkor is gyanítható volt, aztán egyre csak gyűltek a bizonyítékok, Glavári Hanna nagy belépőjét, amely során izgatott férfihad liheg a gazdag és szép nő körül, aki a folytonos sikerektől elcsigázottan és ragyogva lép be hátul és középen, úgy sikerült megoldani, hogy a tologatható lépcső tetején egyensúlyozott Zavaros Eszter, és várta, mikor sikerül a kollégáknak megállítani a szerkezetet, hogy végre dalra nyithassa a száját. Hanna nagy zenei pillanata persze nem ez, hanem a második felvonásban a Vilja-dal. Nyilván a rendezőnő is úgy gondolta, hogy ez egy jelentős szám, vagy talán túl jelentős is, így gyorsan odarendezett még három dolgot, hogy sikerüljön elvonni a figyelmet a primadonnáról, valaki táncol a háttérben, egy királylánynak öltözött kislány a magasban szédeleg, és Danilo is bejön, hogy minden ok nélkül rágyújtson. Ravasz. Nagyon boldog volnék, ha ezek után teljes mellszélességgel az elnyomott énekművész mellé állhatnék, csak ez sajnos annyira nem egyszerű, mert Zavaros Eszter dögletesen hamisan énekelte végig a dalt. Mindenki azt kapta, amit megérdemelt. Leszámítva a közönséget, amely feltehetőleg a hagyományos elvárással érkezett a színházba, szórakozni akart és okulni. Ehelyett a hetvenes évek tévészilveszterének látványvilágát kapta, hozzá állandó zavart a színpadon, bejöttek, kimentek, betoltak mindenféle fölösleges díszletelemeket, a világítás meg nyilvánvalóan nem készült el, vagy ha igen, akkor végre egy eredeti gondolat: rendszeresen ráoltják a villanyt az éneklőkre. Rossz, és még hosszú is. Horváth Patrícia egy érdekes gondolattal ajándékozta meg a műsorfüzet olvasóit: operettet úgy kell színpadra álmodni, hogy a szívével gondolkodik az ember, és az agyával érez. Miután ez most megtörtént, az volna a javaslatom, hogy legközelebb próbáljon meg a rendezőnő az agyával gondolkodni. Hátha.”
„Fáy Miklós: A bús özvegy ZENE Lehár: A víg özvegy (Debreceni Csokonai Színház) Zászlóbontásnak elég hervatag lett az új évad és az új éra indulása Debrecenben. A víg özvegy. Van a darab körül egy meglehetősen makacs tévképzet, hogy ez talán könnyű volna, operett és operettli. Fáy Miklós| NOL| 2013. szeptember 17. Nem arról van szó, hogy a könnyű műfajnál nincs nehezebb, hanem hogy speciálisan ez az operett nagyon nehéz. A történet valami aranykorba visz, amikor Európa egységes volt, furcsa módon egységesebb, mint ma, amikor a balkáni államok mulattak a párizsi követségen, de már csak hitelből. Mégis egy volt a világ, a pontevedróiak vagy montenegróiak igaz, hogy különös népek voltak, de ugyanabból az anyagból valók, mint a fővárosi ficsúrok. Lehetett Bécsben vagy Pesten nevetgélni rajtuk, mi is Párizsba vágytunk, hogy onnét szörnyülködjünk a magyar ugar felett. De el is jutottunk Párizsba, közben pedig azzal vigasztalhattuk magunkat, hogy mégsem vagyunk balkániak. Most ezzel nem nyugtathatjuk magunkat, leszakadtunk, valóban mi vagyunk Pontevedro, már nem odatartozunk, hanem ide, fönn az orrunk és üres a kezünk. Magunkon kellene nevetnünk, és ha ezt nem érzi meg az előadás, akkor csak arra hivatkozhat, hogy kikerülte ugyan az alapkérdést, de nagyon profi, nagyon szórakoztató, nagyon zene. Ehhez képest a debreceni előadás nagyon nem zene. Cserébe nagyon hangos, a zenekar elképesztő rondán és stílustalanul csörömpöl az árokban, azt a varázsos léhaságot, amiről egy élvezhető előadás szólhatna, még megsejteni sem lehet. Ahogy azt sem sikerült megsejteni, hogy a darab elején mi a bánatot énekelnek a színpadon, a rendező Horváth Patrícia ötletesen hátraállította az alighangú szólistát, csak abban lehetett biztos a néző, hogy a szövegben vannak magánhangzók. A dilettantizmus már ekkor is gyanítható volt, aztán egyre csak gyűltek a bizonyítékok, Glavári Hanna nagy belépőjét, amely során izgatott férfihad liheg a gazdag és szép nő körül, aki a folytonos sikerektől elcsigázottan és ragyogva lép be hátul és középen, úgy sikerült megoldani, hogy a tologatható lépcső tetején egyensúlyozott Zavaros Eszter, és várta, mikor sikerül a kollégáknak megállítani a szerkezetet, hogy végre dalra nyithassa a száját. Hanna nagy zenei pillanata persze nem ez, hanem a második felvonásban a Vilja-dal. Nyilván a rendezőnő is úgy gondolta, hogy ez egy jelentős szám, vagy talán túl jelentős is, így gyorsan odarendezett még három dolgot, hogy sikerüljön elvonni a figyelmet a primadonnáról, valaki táncol a háttérben, egy királylánynak öltözött kislány a magasban szédeleg, és Danilo is bejön, hogy minden ok nélkül rágyújtson. Ravasz. Nagyon boldog volnék, ha ezek után teljes mellszélességgel az elnyomott énekművész mellé állhatnék, csak ez sajnos annyira nem egyszerű, mert Zavaros Eszter dögletesen hamisan énekelte végig a dalt. Mindenki azt kapta, amit megérdemelt. Leszámítva a közönséget, amely feltehetőleg a hagyományos elvárással érkezett a színházba, szórakozni akart és okulni. Ehelyett a hetvenes évek tévészilveszterének látványvilágát kapta, hozzá állandó zavart a színpadon, bejöttek, kimentek, betoltak mindenféle fölösleges díszletelemeket, a világítás meg nyilvánvalóan nem készült el, vagy ha igen, akkor végre egy eredeti gondolat: rendszeresen ráoltják a villanyt az éneklőkre. Rossz, és még hosszú is. Horváth Patrícia egy érdekes gondolattal ajándékozta meg a műsorfüzet olvasóit: operettet úgy kell színpadra álmodni, hogy a szívével gondolkodik az ember, és az agyával érez. Miután ez most megtörtént, az volna a javaslatom, hogy legközelebb próbáljon meg a rendezőnő az agyával gondolkodni. Hátha.”
2078 Búbánat 2013-09-13 10:40:34
Köszönöm, kedves Haandel, a belinkelt, kevéssé ismert képeket. Jó ezeket "szemügyre" venni!
Köszönöm, kedves Haandel, a belinkelt, kevéssé ismert képeket. Jó ezeket "szemügyre" venni!
2077 Haandel 2013-09-12 19:11:55
Gedenktafeln in Wien 1040, Paulanergasse 12 In diesem Hause lebte und wirkte von 1912 - 1923 der weltberühmte Komponist [url]http://www.viennatouristguide.at/Gedenktafeln/pers/K/kalman_4.htm;Emmerich Kálmán[/url] Hier entstanden seine bekanntesten Operetten "Ein Herbstmanöver", "Csardasfürstin", "Zigeunerprimas"¨ --- 1060, Theobaldgasse 16 [url]http://www.viennatouristguide.at/Gedenktafeln/pers/L/lehar_6.htm;Franz Lehár[/url]
Gedenktafeln in Wien 1040, Paulanergasse 12 In diesem Hause lebte und wirkte von 1912 - 1923 der weltberühmte Komponist [url]http://www.viennatouristguide.at/Gedenktafeln/pers/K/kalman_4.htm;Emmerich Kálmán[/url] Hier entstanden seine bekanntesten Operetten "Ein Herbstmanöver", "Csardasfürstin", "Zigeunerprimas"¨ --- 1060, Theobaldgasse 16 [url]http://www.viennatouristguide.at/Gedenktafeln/pers/L/lehar_6.htm;Franz Lehár[/url]
2076 Búbánat 2013-09-05 22:53:16
[url] http://www.focusmed.hu/vko.html?utm_source=EVOMedia&utm_medium=banner&utm_campaign=laser1308; Kerényi Miklós Gábor pályázata [/url] /www.operettszinhaz.hu, 2013-08-27/ „Már sajtónyilvános Kerényi Miklós Gábor pályázata a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára. A Tradíciókban gazdag, zenés népszínház című anyaghoz először készült mellékletként 'videópályázat' a teátrum vezető művészeinek tolmácsolásában. Ismerje meg Kerényi Miklós Gábor pályázatot a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára. Töltse le a Tradíciókban gazdag, zenés népszínház c. pályázati anyagot IDE KATTINTVA. Tekintse meg a pályázat mellékleteként készült 'videópályázatot', mely ismereteink szerint az első a színigazgatói pályázatok történetében. Címe: Eredmények és célok a társulat vezető művészeinek szavaival: Lehoczky Zsuzsa, Dolhai Attila, Makláry László, Janza Kata, Oszvald Marika, Szulák Andrea, Fischl Mónika, Peller Anna, Peller Károly, Szendy Szilvi, Vadász Dániel, Kerényi Miklós Máté, Bálint Ádám, Brasch Bence. A 'VIDEÓPÁLYÁZAT': Természetesen, amennyiben a többi aspiráns is nyilvánosságra hozza beadott pályázatát, az operett.hu weboldalon ezeket is megjelentetjük!”
[url] http://www.focusmed.hu/vko.html?utm_source=EVOMedia&utm_medium=banner&utm_campaign=laser1308; Kerényi Miklós Gábor pályázata [/url] /www.operettszinhaz.hu, 2013-08-27/ „Már sajtónyilvános Kerényi Miklós Gábor pályázata a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára. A Tradíciókban gazdag, zenés népszínház című anyaghoz először készült mellékletként 'videópályázat' a teátrum vezető művészeinek tolmácsolásában. Ismerje meg Kerényi Miklós Gábor pályázatot a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára. Töltse le a Tradíciókban gazdag, zenés népszínház c. pályázati anyagot IDE KATTINTVA. Tekintse meg a pályázat mellékleteként készült 'videópályázatot', mely ismereteink szerint az első a színigazgatói pályázatok történetében. Címe: Eredmények és célok a társulat vezető művészeinek szavaival: Lehoczky Zsuzsa, Dolhai Attila, Makláry László, Janza Kata, Oszvald Marika, Szulák Andrea, Fischl Mónika, Peller Anna, Peller Károly, Szendy Szilvi, Vadász Dániel, Kerényi Miklós Máté, Bálint Ádám, Brasch Bence. A 'VIDEÓPÁLYÁZAT': Természetesen, amennyiben a többi aspiráns is nyilvánosságra hozza beadott pályázatát, az operett.hu weboldalon ezeket is megjelentetjük!”
2075 Búbánat 2013-09-05 00:44:46
[url] http://szinhaz.hu/interjuk/53225-zenes-nepszinhazi-tradiciok-menten-interju-keror-val; Zenés Népszínházi tradíciók mentén – interjú [/url] Szinhaz.hu, 2013. augusztus 22. csütörtök, 07:00 A Fővárosi Közgyűlés június 12-én határozott arról, hogy pályázatot ír ki a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára, mivel a jelenlegi vezető, Kerényi Miklós Gábor megbízatása 2014. január 31-én lejár. A direktor az Operettszínház évadzáró rendezvényén, június 24-én, hivatalosan is bejelentette, hogy újra indul a posztért. Az irányítása alatt eltelt tizenhárom évről, operett- és musicaljátszásról, hungaricumról, a közönségről és a jövőbeni tervekről kérdezte Spilák Klára. „- Ha a közeljövőben valóban átkerül az intézmény működtetése a fővárostól az államhoz, az milyen előnyökkel, milyen kötelezettségekkel és változásokkal jár majd? Kerényi Miklós Gábor: Azt gondolom, hogy akkor három ilyen fontos színház-szerű nemzeti intézménye lesz a magyar államnak: a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház és a Budapesti Operettszínház. Nyolc éve dolgozom azon, hogy ezt mások is elhiggyék és komolyan vegyék. Most eljött ez a pillanat. Ez számunkra egy nagyon komoly lehetőséget jelent arra, hogy a központi figyelem és támogatás által biztonságos és stabil helyzet alakuljon ki. A zenekarnak és az énekkarnak a közalkalmazotti fizetése méltánytalanul alacsony. Bízom abban, hogy ezeken a dolgokon előbb vagy utóbb ez segíteni fog. Az a repertoár, amit ez a zenekar tud, az nemzeti érték. Az, amit ez az énekkar tud, az nagyon komoly érték. Amikor arról volt szó, hogy alakuljunk át gazdasági társasággá én teljes erőmmel azon voltam, hogy megtartsuk a közalkalmazotti helyzetet, mert azt gondolom, hogy egy ilyen típusú nagy zenés színházat az tud összetartani és az fémjelez, ha az itt dolgozók biztonságban érzik magukat. Ráadásul mi vagyunk az az intézmény és az a színházi művészi lehetőség, amire igazi közönség gyűlik külföldön. Nem nyolcvanan néznek meg egy-egy előadásunkat, hanem ezerötszázan váltanak ránk jegyet. Ez persze gazdaságilag is fontos a színháznak, de kultúrpolitikailag Magyarországnak is sokat jelent. Ha mi eljátsszuk egy évben nyolcvanszor A Szépség és a Szörnyeteget Németországban, az 140 000 néző, aki egy magyar színház előadását látta, de sok-sok millió másik emberhez jut el a hírünk az újságban, az utcai plakátokon. Ez akkora reklám az országnak, Budapestnek és a magyar kultúrának, ami pénzben szinte kifejezhetetlen érték. Úgy érzem, a Budapesti Operettszínház, mint Európa egyik vezető zenés színháza igen komoly nemzeti értéket képvisel. Jó eséllyel küzdünk, hogy az világ operett játszásának fővárosaként aposztrofáljanak bennünket, miközben nem csekély dolog, hogy az utóbbi időben végre elértük, hogy Kálmán Imrét és Lehár Ferencet többnyire nem osztrák, hanem magyar alkotóknak tartják. Ezen az úton érdemes tovább haladni.Tradíció gazdag zenés népszínház, sok korszerű ötlettel. Ezt írta rólunk a Die Welt a kritikájában. Ennél többet én sem tudok mondani.”
[url] http://szinhaz.hu/interjuk/53225-zenes-nepszinhazi-tradiciok-menten-interju-keror-val; Zenés Népszínházi tradíciók mentén – interjú [/url] Szinhaz.hu, 2013. augusztus 22. csütörtök, 07:00 A Fővárosi Közgyűlés június 12-én határozott arról, hogy pályázatot ír ki a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára, mivel a jelenlegi vezető, Kerényi Miklós Gábor megbízatása 2014. január 31-én lejár. A direktor az Operettszínház évadzáró rendezvényén, június 24-én, hivatalosan is bejelentette, hogy újra indul a posztért. Az irányítása alatt eltelt tizenhárom évről, operett- és musicaljátszásról, hungaricumról, a közönségről és a jövőbeni tervekről kérdezte Spilák Klára. „- Ha a közeljövőben valóban átkerül az intézmény működtetése a fővárostól az államhoz, az milyen előnyökkel, milyen kötelezettségekkel és változásokkal jár majd? Kerényi Miklós Gábor: Azt gondolom, hogy akkor három ilyen fontos színház-szerű nemzeti intézménye lesz a magyar államnak: a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház és a Budapesti Operettszínház. Nyolc éve dolgozom azon, hogy ezt mások is elhiggyék és komolyan vegyék. Most eljött ez a pillanat. Ez számunkra egy nagyon komoly lehetőséget jelent arra, hogy a központi figyelem és támogatás által biztonságos és stabil helyzet alakuljon ki. A zenekarnak és az énekkarnak a közalkalmazotti fizetése méltánytalanul alacsony. Bízom abban, hogy ezeken a dolgokon előbb vagy utóbb ez segíteni fog. Az a repertoár, amit ez a zenekar tud, az nemzeti érték. Az, amit ez az énekkar tud, az nagyon komoly érték. Amikor arról volt szó, hogy alakuljunk át gazdasági társasággá én teljes erőmmel azon voltam, hogy megtartsuk a közalkalmazotti helyzetet, mert azt gondolom, hogy egy ilyen típusú nagy zenés színházat az tud összetartani és az fémjelez, ha az itt dolgozók biztonságban érzik magukat. Ráadásul mi vagyunk az az intézmény és az a színházi művészi lehetőség, amire igazi közönség gyűlik külföldön. Nem nyolcvanan néznek meg egy-egy előadásunkat, hanem ezerötszázan váltanak ránk jegyet. Ez persze gazdaságilag is fontos a színháznak, de kultúrpolitikailag Magyarországnak is sokat jelent. Ha mi eljátsszuk egy évben nyolcvanszor A Szépség és a Szörnyeteget Németországban, az 140 000 néző, aki egy magyar színház előadását látta, de sok-sok millió másik emberhez jut el a hírünk az újságban, az utcai plakátokon. Ez akkora reklám az országnak, Budapestnek és a magyar kultúrának, ami pénzben szinte kifejezhetetlen érték. Úgy érzem, a Budapesti Operettszínház, mint Európa egyik vezető zenés színháza igen komoly nemzeti értéket képvisel. Jó eséllyel küzdünk, hogy az világ operett játszásának fővárosaként aposztrofáljanak bennünket, miközben nem csekély dolog, hogy az utóbbi időben végre elértük, hogy Kálmán Imrét és Lehár Ferencet többnyire nem osztrák, hanem magyar alkotóknak tartják. Ezen az úton érdemes tovább haladni.Tradíció gazdag zenés népszínház, sok korszerű ötlettel. Ezt írta rólunk a Die Welt a kritikájában. Ennél többet én sem tudok mondani.”
2074 telramund 2013-09-01 09:45:24
[url]http://www.youtube.com/watch?v=DgR6UuA95Ro;Szirmai Albert Mágnás Miska[/url]
[url]http://www.youtube.com/watch?v=DgR6UuA95Ro;Szirmai Albert Mágnás Miska[/url]
2073 Búbánat 2013-08-29 01:32:00 [Válasz erre: 2038 Búbánat 2013-07-28 11:30:33]
IVA már belinkelte a teljes cikket a Tokody Ilona topicjába. Onnan emelem át ide a vonatkozó híreket: Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház vezetője ugyancsak megerősítette korábbi közlését, amely szerint pályázik az igazgatói posztra. Az MTI értesülése szerint rajta kívül Bozsó József énekes, Nagy Viktor rendező és Tokody Ilona operaénekes is pályázott." /Szinhaz.hu, Magyar Színházi Portál, 2013. augusztus 27./
IVA már belinkelte a teljes cikket a Tokody Ilona topicjába. Onnan emelem át ide a vonatkozó híreket: Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház vezetője ugyancsak megerősítette korábbi közlését, amely szerint pályázik az igazgatói posztra. Az MTI értesülése szerint rajta kívül Bozsó József énekes, Nagy Viktor rendező és Tokody Ilona operaénekes is pályázott." /Szinhaz.hu, Magyar Színházi Portál, 2013. augusztus 27./
2072 Búbánat 2013-08-24 00:14:11
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/interju/yvonne_kalman_apam_nem_akart_operetteket_irni; Yvonne Kálmán: "Apám nem akart operetteket írni" [/url] „Az operett olyan, mint a mostohagyerek, akivel korábban rosszul bántak, elhanyagolták. Most viszont azt veszem észre, hogy egy új generáció szerette meg ezt a műfajt. Sok érdekes embert látok az előadásokon, akik csak most ismerkednek vele, de máris nagyon megszerették. Berlinben, a Komische Oper repertoárján fantasztikus előadásokat lehet látni, többek közt apám darabjai közül is kettőt (jelenleg A csikágói hercegnő van műsoron Kovács János vezényletével, Sándor Boris szerepében pedig Nyári Zoltánnal - a szerk.). Ha jól számolom, jelenleg huszonhét produkció fut Kálmán-művekbőll német nyelvterületen: többek közt Münchenben, Bécsben, Düsseldorfban és Kölnben. Ha olyan nagy operaénekesek, mint Jonas Kaufmann és Diana Damrau operett-dalokkal lépnek fel, vagy Piotr Beczała kiad egy cédét, amelyen kizárólag operetteket énekel, akkor ez segíti az operett divatjának visszatérését. 2014 szilveszterére is készül Drezdában egy csodálatos produkció Christian Thielemann vezényletével, melyben a Csárdáskirálynő főszerepeit Anna Netrebko és várhatóan Jonas Kaufmann éneklik majd.”
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/interju/yvonne_kalman_apam_nem_akart_operetteket_irni; Yvonne Kálmán: "Apám nem akart operetteket írni" [/url] „Az operett olyan, mint a mostohagyerek, akivel korábban rosszul bántak, elhanyagolták. Most viszont azt veszem észre, hogy egy új generáció szerette meg ezt a műfajt. Sok érdekes embert látok az előadásokon, akik csak most ismerkednek vele, de máris nagyon megszerették. Berlinben, a Komische Oper repertoárján fantasztikus előadásokat lehet látni, többek közt apám darabjai közül is kettőt (jelenleg A csikágói hercegnő van műsoron Kovács János vezényletével, Sándor Boris szerepében pedig Nyári Zoltánnal - a szerk.). Ha jól számolom, jelenleg huszonhét produkció fut Kálmán-művekbőll német nyelvterületen: többek közt Münchenben, Bécsben, Düsseldorfban és Kölnben. Ha olyan nagy operaénekesek, mint Jonas Kaufmann és Diana Damrau operett-dalokkal lépnek fel, vagy Piotr Beczała kiad egy cédét, amelyen kizárólag operetteket énekel, akkor ez segíti az operett divatjának visszatérését. 2014 szilveszterére is készül Drezdában egy csodálatos produkció Christian Thielemann vezényletével, melyben a Csárdáskirálynő főszerepeit Anna Netrebko és várhatóan Jonas Kaufmann éneklik majd.”
2071 Búbánat 2013-08-20 11:48:51 [Válasz erre: 2068 telramund 2013-08-20 09:10:52]
Én is visszasírom azokat az operett-gálákat, melyeket láttam a Margitszigeten vagy a Pesti Vigadóban! Olyan nagyságok léptek fel primadonna-, bonviván-, szubrett-, komika- és táncos-komikus számokban, mint: Andor Éva, Ágai Karola, Erdész Zsuzsa, Gencsy Sári, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, László Margit, Lehoczky Éva, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Pitti Katalin, Vámos Ágnes, Zempléni Mária; Simándy, Ilosfalvy, Korondy, Sárdy, Udvardy, Gulyás Dénes, Molnár András; Koltay Valéria, Ötvös Csilla, Zentay Anna; Kishegyi, Külkey, Palcsó, a Latabárok, Rátonyi; de soroihatnám még: Barlay Zsuzsa, Komlóssy Erzsébet, Bende, Melis, Miller, Palócz, Radnay, Svéd Sándor, Kováts Kolos stb. Ők mindegyiket láttam-hallottam élőben, operetteket (részleteket) énekelni kőszínházban vagy szabadtéren. Nagy idők voltak! Ahhoz képest a színvonal, a "mai felhozatal" bizony siralmas: ismét ideírom, az operettet számomra igazán az operaénekesek jelentik itthon és külföldön is - azok, akik nem "lenézték" a műfajt, hanem szívüket-lelküket beleadták, és a minőségből nem adták alább, csak azért, mert: operett. Értékén kezelték-tartották-előadták a hazai és a klasszikus darabokat. Máig szép emlékeim fűződnek hozzájuk!
Én is visszasírom azokat az operett-gálákat, melyeket láttam a Margitszigeten vagy a Pesti Vigadóban! Olyan nagyságok léptek fel primadonna-, bonviván-, szubrett-, komika- és táncos-komikus számokban, mint: Andor Éva, Ágai Karola, Erdész Zsuzsa, Gencsy Sári, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, László Margit, Lehoczky Éva, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Pitti Katalin, Vámos Ágnes, Zempléni Mária; Simándy, Ilosfalvy, Korondy, Sárdy, Udvardy, Gulyás Dénes, Molnár András; Koltay Valéria, Ötvös Csilla, Zentay Anna; Kishegyi, Külkey, Palcsó, a Latabárok, Rátonyi; de soroihatnám még: Barlay Zsuzsa, Komlóssy Erzsébet, Bende, Melis, Miller, Palócz, Radnay, Svéd Sándor, Kováts Kolos stb. Ők mindegyiket láttam-hallottam élőben, operetteket (részleteket) énekelni kőszínházban vagy szabadtéren. Nagy idők voltak! Ahhoz képest a színvonal, a "mai felhozatal" bizony siralmas: ismét ideírom, az operettet számomra igazán az operaénekesek jelentik itthon és külföldön is - azok, akik nem "lenézték" a műfajt, hanem szívüket-lelküket beleadták, és a minőségből nem adták alább, csak azért, mert: operett. Értékén kezelték-tartották-előadták a hazai és a klasszikus darabokat. Máig szép emlékeim fűződnek hozzájuk!
2070 Thomas 2013-08-20 10:40:24 [Válasz erre: 2069 törpekirály 2013-08-20 10:04:16]
Teljes mértékben egyetértek az előttem leírtakkal. Megjegyzem a színházi szakma már hosszú évek óta hangot ad a nem tetszésének. DE! Azonban ez a csapat jó ideje színpadon van, és láthatólag a közönség is megszokta, hisz sikerük van. SAJNOS!!
Teljes mértékben egyetértek az előttem leírtakkal. Megjegyzem a színházi szakma már hosszú évek óta hangot ad a nem tetszésének. DE! Azonban ez a csapat jó ideje színpadon van, és láthatólag a közönség is megszokta, hisz sikerük van. SAJNOS!!
2069 törpekirály 2013-08-20 10:04:16
Teljesen egyetértek!Az évek óta tartó operett gyalázás mintaképe volt a "koncert".A mikroport itt jogos,bár lehet,hogy a hely anélkül is alkalmas volna az éneklésre,mint annyi zárt kastélyudvar.Az éneklésre,mondom,mert abból igencsak kevés volt jelen.Le lehet radirozni az elműlt évek kiválóságait,de ők legalább valamilyen hang birtokosai voltak.A lerágott csontok,azaz a koreográfiák,amiket átmentettek régről,nem állnak jól mindenkinek,és változatlanul ebben a műfajban is az éneklés az első,mert lehet cigánykerekezni,bukfencezni,de elsősorban énekelni kell!Nem családi műsorral kell kirukkolni,az állitólagos új szerelmeket reklámozva,hanem ÉNEKELNI!Közelg az igazgatóválasztás,nyomjuk még kicsit a direktort!Az igazi operett koporsóján!
Teljesen egyetértek!Az évek óta tartó operett gyalázás mintaképe volt a "koncert".A mikroport itt jogos,bár lehet,hogy a hely anélkül is alkalmas volna az éneklésre,mint annyi zárt kastélyudvar.Az éneklésre,mondom,mert abból igencsak kevés volt jelen.Le lehet radirozni az elműlt évek kiválóságait,de ők legalább valamilyen hang birtokosai voltak.A lerágott csontok,azaz a koreográfiák,amiket átmentettek régről,nem állnak jól mindenkinek,és változatlanul ebben a műfajban is az éneklés az első,mert lehet cigánykerekezni,bukfencezni,de elsősorban énekelni kell!Nem családi műsorral kell kirukkolni,az állitólagos új szerelmeket reklámozva,hanem ÉNEKELNI!Közelg az igazgatóválasztás,nyomjuk még kicsit a direktort!Az igazi operett koporsóján!
2068 telramund 2013-08-20 09:10:52
Amennyiben a szinvonal nem számit,mert az a fellépő művészeket tekintve egyenlő, volt a nullával. Ennyi borzalmat és rosszul képzett hangot,miután kocsmába nem járok, nem hallottam!És ez a helyszinen sem lehetett jobb!Valószinű a kihagyott számok még jobban alul teljesitettek. Szép kezdeményezés,de jobb kiválasztás-ha van,volna nagyszerű lenne. És már bocsánat,de az emberek hallása eléggé megkérdőjelezhető.Egy két ugra-bugra és kész a siker.Hangsúlyozom nem a művekkel,az operettel van bajom,(sőt nagyon kedvelem)hanem az előadókkal,leszámitva egyet,kettőt.
Amennyiben a szinvonal nem számit,mert az a fellépő művészeket tekintve egyenlő, volt a nullával. Ennyi borzalmat és rosszul képzett hangot,miután kocsmába nem járok, nem hallottam!És ez a helyszinen sem lehetett jobb!Valószinű a kihagyott számok még jobban alul teljesitettek. Szép kezdeményezés,de jobb kiválasztás-ha van,volna nagyszerű lenne. És már bocsánat,de az emberek hallása eléggé megkérdőjelezhető.Egy két ugra-bugra és kész a siker.Hangsúlyozom nem a művekkel,az operettel van bajom,(sőt nagyon kedvelem)hanem az előadókkal,leszámitva egyet,kettőt.
2067 frushena 2013-08-20 01:25:57
[url]http://www.youtube.com/watch?v=rQzNV4KXfPk;Èmile WALDTEUFEL: "Mon Rêve" (Waltz, Op.151) Slovak State Philharmonic[/url] Azt írják: "Legismertebb műve a Korcsolyázók mai napig is a zenekarok kedvelt műsorszámai közé tartozik." Hol? Itthon az utóbbi pár évben 0 Waldteufel zenét hallottam!
[url]http://www.youtube.com/watch?v=rQzNV4KXfPk;Èmile WALDTEUFEL: "Mon Rêve" (Waltz, Op.151) Slovak State Philharmonic[/url] Azt írják: "Legismertebb műve a Korcsolyázók mai napig is a zenekarok kedvelt műsorszámai közé tartozik." Hol? Itthon az utóbbi pár évben 0 Waldteufel zenét hallottam!
2066 Búbánat 2013-08-19 23:44:01 [Válasz erre: 2064 Búbánat 2013-08-19 23:35:47]
Bocsánat, helyesen: Osvárt Andrea
Bocsánat, helyesen: Osvárt Andrea
2065 Búbánat 2013-08-19 23:36:40 [Válasz erre: 2064 Búbánat 2013-08-19 23:35:47]
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=922; Óriási siker a Palotakoncerten [/url] /www. Operett.hu, 2013-08-13! Az augusztus 10-én megrendezett Budavári Palotakoncert minden várakozást felülmúló sikert aratott. A Budai Vár elegáns Oroszlános udvarában tartott operett gála telt házzal, közel kétezer néző előtt debütált a Budapesti Operettszínház művészeivel. A rendezvény újdonságának köszönhetően számtalan külföldi koncertszervező és újságíró foglalt helyett a nézőtéren. Kálmán Yvonne, Kálmán Imre lánya is eljött, akit lenyűgözött a helyszín és a műsor: "Remek kezdeményezésnek tartom a Palotakoncertet, főleg, hogy ilyen nagyszabású gálát ritkán látok utazásaim során". Az est főszervezői, Nacsa Olivér és dr. Vadász Dániel elmondták, hogy a rendezvényt övező érdeklődés minden elképzelésüket túlszárnyalta. "Bár nem féltem attól, hogy üres nézőtérrel fogunk szembenézni az esten - meséli Olivér -, de a teltházat jóval meghaladó érdeklődés fölülmúlta a várakozásainkat. A koncerttel hagyományt teremtettünk: 2014-ben több alkalommal is szeretnénk majd felpezsdíteni a Budai Vár hangulatát." Az eseményt Vadász Dániel is pozitívan értékelte: "Nagyon izgalmas tapasztalat volt számomra a Palotakoncert, hiszen külföldön sok nagy volumenű gála szervezésében vettem részt az elmúlt években, de Magyarországon nekem gyakorlatilag ez volt eddig az első. Az már a koncerten is érezhető volt, hogy ez egy igazi siker sztori, de azóta is folyamatosan érkeznek a gratulációk a világ minden tájáról. Biztos vagyok abban, hogy ennek a koncertnek hosszútávon nagyon komoly perspektívája lesz."
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=922; Óriási siker a Palotakoncerten [/url] /www. Operett.hu, 2013-08-13! Az augusztus 10-én megrendezett Budavári Palotakoncert minden várakozást felülmúló sikert aratott. A Budai Vár elegáns Oroszlános udvarában tartott operett gála telt házzal, közel kétezer néző előtt debütált a Budapesti Operettszínház művészeivel. A rendezvény újdonságának köszönhetően számtalan külföldi koncertszervező és újságíró foglalt helyett a nézőtéren. Kálmán Yvonne, Kálmán Imre lánya is eljött, akit lenyűgözött a helyszín és a műsor: "Remek kezdeményezésnek tartom a Palotakoncertet, főleg, hogy ilyen nagyszabású gálát ritkán látok utazásaim során". Az est főszervezői, Nacsa Olivér és dr. Vadász Dániel elmondták, hogy a rendezvényt övező érdeklődés minden elképzelésüket túlszárnyalta. "Bár nem féltem attól, hogy üres nézőtérrel fogunk szembenézni az esten - meséli Olivér -, de a teltházat jóval meghaladó érdeklődés fölülmúlta a várakozásainkat. A koncerttel hagyományt teremtettünk: 2014-ben több alkalommal is szeretnénk majd felpezsdíteni a Budai Vár hangulatát." Az eseményt Vadász Dániel is pozitívan értékelte: "Nagyon izgalmas tapasztalat volt számomra a Palotakoncert, hiszen külföldön sok nagy volumenű gála szervezésében vettem részt az elmúlt években, de Magyarországon nekem gyakorlatilag ez volt eddig az első. Az már a koncerten is érezhető volt, hogy ez egy igazi siker sztori, de azóta is folyamatosan érkeznek a gratulációk a világ minden tájáról. Biztos vagyok abban, hogy ennek a koncertnek hosszútávon nagyon komoly perspektívája lesz."
2064 Búbánat 2013-08-19 23:35:47 [Válasz erre: 2053 Búbánat 2013-08-10 22:53:09]
„Operett a Duna felett…” Budavári Palotakoncert – Oroszlános Udvar, 2013. augusztus 10. Az operett-koncertet rögzítette a Magyar Televízió. Az m1 csatorna sugározta: 2013. augusztus 19-én, 20.15 – 21. 50. A televízióban sugárzott operett-gála nem a teljes koncert, csak részletek láthatók-hallhatók belőle. A képernyőre került részletekben közreműködött: Bordás Barbara, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kállay Bori, Oszváld Marika, Szendy Szilvi, Brasch Bence, Dolhai Attila, Faragó András, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, a Budapesti Operettszínház Balettkara, Énekkara valamint Zenekara. Vezényelt: Makláry László Rendezte: Kerényi Miklós Gábor (KERO) Műsorvezető-konferansz: Ozsváth Andrea Köszöntőt mondott: Nacsa Olivér producer és Kerényi Miklós Gábor rendező Az élő koncert televíziós felvételéről az alábbi műsorszámok kerültek adásba: 1.) Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Palotás (Tánckar) 2.) Ábrahám Pál: Viktória – „Honvéd banda…” (Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté, tánckar 3.) Ábrahám Pál: Viktória – „Nem történt semmi, csak elválunk csendben…” (Frankó Tünde, Dolhai Attila) 4.) Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Ladilom…” (Oszvald Marika, Faragó András, Peller Károly, énekkar) 5.) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Te rongyos élet…” (Dancs Annamari, Kerényi Miklós Máté) 6.) Johann Strauss: A denevér – Pezsgődal (Bordás Barbara, Fischl Mónika, Oszvald Marika, Peller Károly, Vadász Dániel, Vadász Zsolt) 7.) Lehár Ferenc: A víg özvegy – „Ajk az ajkon…” (Fischl Mónika, Vadász Dániel) 8.) Lehár Ferenc: A víg özvegy – „Asszony, asszony…” (Faragó András, Kerényi Miklós Máté Vadász Dániel, Vadász Zsolt, tánckar) 9.) Tolcsvay László – Tamási Áron – Bori Tamás: Ördögölő Józsiás – „Vándorélet” – dal + tánc (Brasch Bence, Kerényi Miklós Máté és mások) 10.) Jacobi Viktor: Leányvásár – Lucy belépője „De nagyot iramodtam…” (Bordás Barbara) 11.) Lehár Ferenc: A víg özvegy – Szu-Csong dala „Vágyom egy nő után…” (Vadász Zsolt 12.) Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – „Polkatáncos…” (Kállay Bori, Faragó András) 13.) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Szilvia belépője „Haj, hó…” (Fischl Mónika és a tánckar) 14.) Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Józsi belépője „Vad cigány legény vagyok…” (Dolhai Attila, tánckar) 15.) Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő – „Induljunk, van egy hely…” (Szendy Szilvi, Peller Károly) 16.) Walter László: Vissza az úton – dal (Kerényi Miklós Máté, tánckar) 17.) Kálmán Imre: Marica grófnő – „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket…” (A „három tenor”: Dolhai Attila, Vadász Dániel, Vadász Zsolt) 18.) Szirmai Albert: Mágnás Miska – „Cintányéros cudar világ…” (Oszvald Marika, Peller Károly, tánckar) 19.) Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Messze a nagy erdő…” (Frankó Tünde, tánckar) 20.) Kálmán Imre: Marica grófnő – „Hej, cigány…” (Vadász Dániel) 21.) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Húzzad csak, kivilágos virradatig…” (Az összes közreműködő énekes és táncos) Sajnálom, hogy nem az egész koncertet sugározta a televízió. A főpróbán elhangzott még többek között: Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél című operettjéből a „Veszekedő kettős” Kállay Bori és Fonyó Barbara előadásában, Lehár Ferenc Cigányszerelem című művéből kettős Frankó Tündével és Dolhai Attilával vagy Lehár Ferenc Víg özvegyéből az utolsó finálé a teljes közreműködő apparátussal. (Még szerencse, hogy ott voltam a délutáni főpróbán…)
„Operett a Duna felett…” Budavári Palotakoncert – Oroszlános Udvar, 2013. augusztus 10. Az operett-koncertet rögzítette a Magyar Televízió. Az m1 csatorna sugározta: 2013. augusztus 19-én, 20.15 – 21. 50. A televízióban sugárzott operett-gála nem a teljes koncert, csak részletek láthatók-hallhatók belőle. A képernyőre került részletekben közreműködött: Bordás Barbara, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kállay Bori, Oszváld Marika, Szendy Szilvi, Brasch Bence, Dolhai Attila, Faragó András, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, a Budapesti Operettszínház Balettkara, Énekkara valamint Zenekara. Vezényelt: Makláry László Rendezte: Kerényi Miklós Gábor (KERO) Műsorvezető-konferansz: Ozsváth Andrea Köszöntőt mondott: Nacsa Olivér producer és Kerényi Miklós Gábor rendező Az élő koncert televíziós felvételéről az alábbi műsorszámok kerültek adásba: 1.) Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Palotás (Tánckar) 2.) Ábrahám Pál: Viktória – „Honvéd banda…” (Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté, tánckar 3.) Ábrahám Pál: Viktória – „Nem történt semmi, csak elválunk csendben…” (Frankó Tünde, Dolhai Attila) 4.) Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Ladilom…” (Oszvald Marika, Faragó András, Peller Károly, énekkar) 5.) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Te rongyos élet…” (Dancs Annamari, Kerényi Miklós Máté) 6.) Johann Strauss: A denevér – Pezsgődal (Bordás Barbara, Fischl Mónika, Oszvald Marika, Peller Károly, Vadász Dániel, Vadász Zsolt) 7.) Lehár Ferenc: A víg özvegy – „Ajk az ajkon…” (Fischl Mónika, Vadász Dániel) 8.) Lehár Ferenc: A víg özvegy – „Asszony, asszony…” (Faragó András, Kerényi Miklós Máté Vadász Dániel, Vadász Zsolt, tánckar) 9.) Tolcsvay László – Tamási Áron – Bori Tamás: Ördögölő Józsiás – „Vándorélet” – dal + tánc (Brasch Bence, Kerényi Miklós Máté és mások) 10.) Jacobi Viktor: Leányvásár – Lucy belépője „De nagyot iramodtam…” (Bordás Barbara) 11.) Lehár Ferenc: A víg özvegy – Szu-Csong dala „Vágyom egy nő után…” (Vadász Zsolt 12.) Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – „Polkatáncos…” (Kállay Bori, Faragó András) 13.) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Szilvia belépője „Haj, hó…” (Fischl Mónika és a tánckar) 14.) Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Józsi belépője „Vad cigány legény vagyok…” (Dolhai Attila, tánckar) 15.) Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő – „Induljunk, van egy hely…” (Szendy Szilvi, Peller Károly) 16.) Walter László: Vissza az úton – dal (Kerényi Miklós Máté, tánckar) 17.) Kálmán Imre: Marica grófnő – „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket…” (A „három tenor”: Dolhai Attila, Vadász Dániel, Vadász Zsolt) 18.) Szirmai Albert: Mágnás Miska – „Cintányéros cudar világ…” (Oszvald Marika, Peller Károly, tánckar) 19.) Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Messze a nagy erdő…” (Frankó Tünde, tánckar) 20.) Kálmán Imre: Marica grófnő – „Hej, cigány…” (Vadász Dániel) 21.) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Húzzad csak, kivilágos virradatig…” (Az összes közreműködő énekes és táncos) Sajnálom, hogy nem az egész koncertet sugározta a televízió. A főpróbán elhangzott még többek között: Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél című operettjéből a „Veszekedő kettős” Kállay Bori és Fonyó Barbara előadásában, Lehár Ferenc Cigányszerelem című művéből kettős Frankó Tündével és Dolhai Attilával vagy Lehár Ferenc Víg özvegyéből az utolsó finálé a teljes közreműködő apparátussal. (Még szerencse, hogy ott voltam a délutáni főpróbán…)
2063 Cilike 2013-08-19 21:11:01 [Válasz erre: 2062 telramund 2013-08-19 21:09:22]
Én már az Ördögűzőnél feladtam... addig bírtam, de mivel mgnéztem a közreműködők névsorát, rájöttem, jobb, ha gyorsan távozom.
Én már az Ördögűzőnél feladtam... addig bírtam, de mivel mgnéztem a közreműködők névsorát, rájöttem, jobb, ha gyorsan távozom.
2062 telramund 2013-08-19 21:09:22
Palotakoncert: nagyszerű ötlet,pazar környezet a többiről meg egy szót se.Ha volt 3 szereplő,aki hallgatható volt a produkciója sokat mondok.Abból kettőnek lebegett a hangja,persze csak a széltől.Igy magam részéről Sylvia belépőjénél átkapcsoltam.
Palotakoncert: nagyszerű ötlet,pazar környezet a többiről meg egy szót se.Ha volt 3 szereplő,aki hallgatható volt a produkciója sokat mondok.Abból kettőnek lebegett a hangja,persze csak a széltől.Igy magam részéről Sylvia belépőjénél átkapcsoltam.
2061 telramund 2013-08-19 21:05:25 [Válasz erre: 2060 Búbánat 2013-08-18 23:26:30]
Mert Gruberova az életben nem énekelt ott!
Mert Gruberova az életben nem énekelt ott!
2060 Búbánat 2013-08-18 23:26:30 [Válasz erre: 2059 telramund 2013-08-18 17:18:10]
Ki tudja, hogy a cikk szerzője honnan vette infóját! Nem találtam rá adatot.
Ki tudja, hogy a cikk szerzője honnan vette infóját! Nem találtam rá adatot.
2059 telramund 2013-08-18 17:18:10 [Válasz erre: 2058 Búbánat 2013-08-18 16:07:09]
Mikor énekelt Gruberova a Waldbühnén?
Mikor énekelt Gruberova a Waldbühnén?
