2008 törpekirály 2013-07-06 16:51:46
Nem láttam belőle semmit,de a cikket én is olvastam,felháboritónak tartom a darab rongálását.Nem tudom,van e örököse Jakobinak és beleszólása egyáltalán.Azt tudom hogy Tom szerepe testesitette meg az igazi macho bonvivánt,nem is sorolom,kik énekelték Magyarországon.Az első rettenetakkor történt,mikor a rockos változat elhangzott az Operet Szinházban,Sasvárival a főszerepben.A kisérletezés országa vagyunk,Puccini:Bohéméletét erőszakolta meg Kero tavaly a Miskolci Operafesztiválon.Érdekes módon,az ifjuság,akihez közelebb akarják vinni az opera és operett műfajűt,nem vevő ezekre a dolgokra.Ha szinházlátogató,akkor a hagyományost szereti!Ide jut az igazi magyar operett,ha nincs hozzáértő felügyelet,aki meggátolná ezeket a marhaságokat!
Nem láttam belőle semmit,de a cikket én is olvastam,felháboritónak tartom a darab rongálását.Nem tudom,van e örököse Jakobinak és beleszólása egyáltalán.Azt tudom hogy Tom szerepe testesitette meg az igazi macho bonvivánt,nem is sorolom,kik énekelték Magyarországon.Az első rettenetakkor történt,mikor a rockos változat elhangzott az Operet Szinházban,Sasvárival a főszerepben.A kisérletezés országa vagyunk,Puccini:Bohéméletét erőszakolta meg Kero tavaly a Miskolci Operafesztiválon.Érdekes módon,az ifjuság,akihez közelebb akarják vinni az opera és operett műfajűt,nem vevő ezekre a dolgokra.Ha szinházlátogató,akkor a hagyományost szereti!Ide jut az igazi magyar operett,ha nincs hozzáértő felügyelet,aki meggátolná ezeket a marhaságokat!
2007 törpekirály 2013-07-06 16:51:37
Nem láttam belőle semmit,de a cikket én is olvastam,felháboritónak tartom a darab rongálását.Nem tudom,van e örököse Jakobinak és beleszólása egyáltalán.Azt tudom hogy Tom szerepe testesitette meg az igazi macho bonvivánt,nem is sorolom,kik énekelték Magyarországon.Az első rettenetakkor történt,mikor a rockos változat elhangzott az Operet Szinházban,Sasvárival a főszerepben.A kisérletezés országa vagyunk,Puccini:Bohéméletét erőszakolta meg Kero tavaly a Miskolci Operafesztiválon.Érdekes módon,az ifjuság,akihez közelebb akarják vinni az opera és operett műfajűt,nem vevő ezekre a dolgokra.Ha szinházlátogató,akkor a hagyományost szereti!Ide jut az igazi magyar operett,ha nincs hozzáértő felügyelet,aki meggátolná ezeket a marhaságokat!
Nem láttam belőle semmit,de a cikket én is olvastam,felháboritónak tartom a darab rongálását.Nem tudom,van e örököse Jakobinak és beleszólása egyáltalán.Azt tudom hogy Tom szerepe testesitette meg az igazi macho bonvivánt,nem is sorolom,kik énekelték Magyarországon.Az első rettenetakkor történt,mikor a rockos változat elhangzott az Operet Szinházban,Sasvárival a főszerepben.A kisérletezés országa vagyunk,Puccini:Bohéméletét erőszakolta meg Kero tavaly a Miskolci Operafesztiválon.Érdekes módon,az ifjuság,akihez közelebb akarják vinni az opera és operett műfajűt,nem vevő ezekre a dolgokra.Ha szinházlátogató,akkor a hagyományost szereti!Ide jut az igazi magyar operett,ha nincs hozzáértő felügyelet,aki meggátolná ezeket a marhaságokat!
2006 telramund 2013-07-06 13:33:52
Gothar Péter kit szeret?Akkor rendezzen más könnyű műfajhoz tartozó művet.Ami jobban passzol az egyéniségéhez.Tudnék mondani is egyet....
Gothar Péter kit szeret?Akkor rendezzen más könnyű műfajhoz tartozó művet.Ami jobban passzol az egyéniségéhez.Tudnék mondani is egyet....
2005 Búbánat 2013-07-06 11:51:35 [Válasz erre: 2001 IVA 2013-07-05 03:12:22]
Köszönöm, hogy ezzel egyetértesz. Tovább fűzöm a gondolatmenetemet: A Szegedi Szabadtéri Játékokon a Leányvásárban tegnap bemutatkozott Nagy Ervin színművész nyilatkozik a Magyar Nemzet újságírójának új szerepéről és a darab rendezői értelmezéséről, a tegnapi lapszámban. Szavaiból kiderül, hogy halvány affinitása sincs az operett műfajához; nem becsüli sokra a zenéjét, ahogyan a szövegkönyvet sem. Akkor – kérdezhetjük - miért vállalta el a darabban Tom Miggles Fleetwod szerepét? A vele készült interjúból - részben - ez is kiderül. Vinnai András és Varró Dániel teljesen kifordította az eredeti, vadnyugati környezetben játszódó történetet. Az események középpontjában a soványak és a kövérek ellentéte és egy fogyasztópor ellopott ötlete áll. A Nagy Ervin által játszott bonviván kétszázhatvan kilós húshegy. A vele készült beszélgetésből megtudhatjuk, Gothár Péter rendező meggyőzte őt, hogy a Leányvásár színpadra állításában szakítani fog az operett-hagyományokkal; neki teljesen más figurát kell megteremtenie, mint ami az eredeti történetben szerepel, nem egy hagyományos operettben kell gondolkodnia. - Gothár Péter nem igazán szereti a cowboyokat, és valljuk be: az alapmű nagyon rossz. Ezért is lett gyökeresen átalakítva a történet. Vinnai András már kísérletezett ezzel a műfajjal: a Kamrában mutattuk be például tőle a Virágos Magyarországot. András jó érzékkel tudja idézőjelbe helyezni az operettre jellemző szirupos világot, mindig pontos hangsúlyozással tudja kontrasztba állítani a mondanivalóval. Gothár Péter képregényszerű világot teremtett meg: egy hatalmas óceánjáró alkotja a díszletet, Tihanyi Ildi pedig ezer négyzetméternyi papírt használt fel a jelmezekhez – sorolja vállalható szempontjait Nagy Ervin. De óvatosan fogalmaz: „Remélem, hogy ez a fajta abszurd humor a szegedi szabadtéri színpadán is meg tud élni. Persze a bemutatón derül majd ki, mennyire életképes ez a sztori, mennyire érti meg a szándékunkat a közönség. {…] Nekem az a feladatom, hogy jól találjam el a hangsúlyokat. Nagyon kevés időnk volt, nehéz és megfeszített tempójú próbafolyamat van mögöttünk. Ezzel a produkcióval indul a Szegedi Szabadtéri Játékok, oda kell tenni magunkat”. - mondta el a Magyar Nemzetnek Nagy Ervin. Több kérdés merülhet fel az emberben ezek után. De élre kívánkozik: miért a Szegedi Szabadtéri Játékok nyitó darabjaként kísérleteznek a Leányvásárral (a Leányvásáron)? Továbbá, miért kell éppen 2013-ban egy közel száz éve komponált híres operettet - nem csak hogy modernizálni -, hanem azt gyökerestül kiforgatva hozzá új történetet, meg új verseket írni, s az egészet leönteni valami abszurd humorral? Gondolom az eredeti partitúrához is hozzányúltak, áthangszerelték. Így már az is érthető, miért nem találunk a szereposztásban - az egy Bordás Barbarán kívül - énekelni is tudó énekeseket, operettszínészeket, A rendezői koncepció alapján erre már nincs is szükség. Magyarországon nagy hagyománya van az operettnek, operettjátszásnak. Huszkától, Lehártól, Kálmántól kezdve Kacsóhon, Jacobin és Ábrahámon át egészen Szirmaiig, Fényes Szabolcsig, sőt Farkas Ferencig egész sor kiválóságot, világhíres komponistát adtunk a zenei világnak, ezen belül az operett műfajában; a francia-bécsi-angol operettek aranykora után mienké volt az „ezüst” kor! Ezt úgy látszik egyesek nem becsülik eléggé, amikor manapság elővesznek egy-egy alkotást azzal a szándékkal, hogy a rendezői önkény érvényesüljön – szemben a közönség elvárásaival, és nem tisztelve sem szerzőt, sem hagyományt. Gothár Péter, Vinnai András, Varró Dániel alkotók és színészeik találhattak volna más témát, amivel kedvükre, kísérletezhetnek” (és nem itt a Szabadtéri Játékokon, nyitó darabként), amivel próbára tehetik a közönség tűrőképességét. Ezzel a „kísérleti”Leányvásárral lenézik, lebecsülik magát a műfajt, az operettet, Jacobit és szerzőtársait, az egész, operettet szerető, kedvelő közönség-rétegeket!
Köszönöm, hogy ezzel egyetértesz. Tovább fűzöm a gondolatmenetemet: A Szegedi Szabadtéri Játékokon a Leányvásárban tegnap bemutatkozott Nagy Ervin színművész nyilatkozik a Magyar Nemzet újságírójának új szerepéről és a darab rendezői értelmezéséről, a tegnapi lapszámban. Szavaiból kiderül, hogy halvány affinitása sincs az operett műfajához; nem becsüli sokra a zenéjét, ahogyan a szövegkönyvet sem. Akkor – kérdezhetjük - miért vállalta el a darabban Tom Miggles Fleetwod szerepét? A vele készült interjúból - részben - ez is kiderül. Vinnai András és Varró Dániel teljesen kifordította az eredeti, vadnyugati környezetben játszódó történetet. Az események középpontjában a soványak és a kövérek ellentéte és egy fogyasztópor ellopott ötlete áll. A Nagy Ervin által játszott bonviván kétszázhatvan kilós húshegy. A vele készült beszélgetésből megtudhatjuk, Gothár Péter rendező meggyőzte őt, hogy a Leányvásár színpadra állításában szakítani fog az operett-hagyományokkal; neki teljesen más figurát kell megteremtenie, mint ami az eredeti történetben szerepel, nem egy hagyományos operettben kell gondolkodnia. - Gothár Péter nem igazán szereti a cowboyokat, és valljuk be: az alapmű nagyon rossz. Ezért is lett gyökeresen átalakítva a történet. Vinnai András már kísérletezett ezzel a műfajjal: a Kamrában mutattuk be például tőle a Virágos Magyarországot. András jó érzékkel tudja idézőjelbe helyezni az operettre jellemző szirupos világot, mindig pontos hangsúlyozással tudja kontrasztba állítani a mondanivalóval. Gothár Péter képregényszerű világot teremtett meg: egy hatalmas óceánjáró alkotja a díszletet, Tihanyi Ildi pedig ezer négyzetméternyi papírt használt fel a jelmezekhez – sorolja vállalható szempontjait Nagy Ervin. De óvatosan fogalmaz: „Remélem, hogy ez a fajta abszurd humor a szegedi szabadtéri színpadán is meg tud élni. Persze a bemutatón derül majd ki, mennyire életképes ez a sztori, mennyire érti meg a szándékunkat a közönség. {…] Nekem az a feladatom, hogy jól találjam el a hangsúlyokat. Nagyon kevés időnk volt, nehéz és megfeszített tempójú próbafolyamat van mögöttünk. Ezzel a produkcióval indul a Szegedi Szabadtéri Játékok, oda kell tenni magunkat”. - mondta el a Magyar Nemzetnek Nagy Ervin. Több kérdés merülhet fel az emberben ezek után. De élre kívánkozik: miért a Szegedi Szabadtéri Játékok nyitó darabjaként kísérleteznek a Leányvásárral (a Leányvásáron)? Továbbá, miért kell éppen 2013-ban egy közel száz éve komponált híres operettet - nem csak hogy modernizálni -, hanem azt gyökerestül kiforgatva hozzá új történetet, meg új verseket írni, s az egészet leönteni valami abszurd humorral? Gondolom az eredeti partitúrához is hozzányúltak, áthangszerelték. Így már az is érthető, miért nem találunk a szereposztásban - az egy Bordás Barbarán kívül - énekelni is tudó énekeseket, operettszínészeket, A rendezői koncepció alapján erre már nincs is szükség. Magyarországon nagy hagyománya van az operettnek, operettjátszásnak. Huszkától, Lehártól, Kálmántól kezdve Kacsóhon, Jacobin és Ábrahámon át egészen Szirmaiig, Fényes Szabolcsig, sőt Farkas Ferencig egész sor kiválóságot, világhíres komponistát adtunk a zenei világnak, ezen belül az operett műfajában; a francia-bécsi-angol operettek aranykora után mienké volt az „ezüst” kor! Ezt úgy látszik egyesek nem becsülik eléggé, amikor manapság elővesznek egy-egy alkotást azzal a szándékkal, hogy a rendezői önkény érvényesüljön – szemben a közönség elvárásaival, és nem tisztelve sem szerzőt, sem hagyományt. Gothár Péter, Vinnai András, Varró Dániel alkotók és színészeik találhattak volna más témát, amivel kedvükre, kísérletezhetnek” (és nem itt a Szabadtéri Játékokon, nyitó darabként), amivel próbára tehetik a közönség tűrőképességét. Ezzel a „kísérleti”Leányvásárral lenézik, lebecsülik magát a műfajt, az operettet, Jacobit és szerzőtársait, az egész, operettet szerető, kedvelő közönség-rétegeket!
2004 Búbánat 2013-07-06 11:49:56 [Válasz erre: 2003 bermuda 2013-07-05 22:14:18]
... legalábbis, ami a rádió hanganyagát illeti...
... legalábbis, ami a rádió hanganyagát illeti...
2003 bermuda 2013-07-05 22:14:18 [Válasz erre: 2002 Búbánat 2013-07-05 19:41:53]
Bravo:-) Köszi Búbánat! (ugy tűnik jól alakulnak a dolgok)
Bravo:-) Köszi Búbánat! (ugy tűnik jól alakulnak a dolgok)
2002 Búbánat 2013-07-05 19:41:53 [Válasz erre: 2001 IVA 2013-07-05 03:12:22]
Akkor vigasztalódjunk ezzel: [url] http://www.kossuth.hu/index.php?o=konyvek&k=2653; Jacobi: Leányvásár [/url]
Akkor vigasztalódjunk ezzel: [url] http://www.kossuth.hu/index.php?o=konyvek&k=2653; Jacobi: Leányvásár [/url]
2001 IVA 2013-07-05 03:12:22 [Válasz erre: 2000 Búbánat 2013-07-04 13:30:32]
Már legalább ketten nem kérünk belőle. Gyerekkoromban háromszor közvetítette a Leányvásárt a televízió. Kétszer a Fővárosi Operettszínházból (Németh Marikára, Sárdy Jánosra és a géppuskalábú Mednyánszky Ágira emlékszem), egyszer egy vidéki színházból. Odavoltam a darabért. Évekkel később az Operettszínházban, a személyes találkozáskor már nem volt ilyen szerencsém: Szinetár Miklós egy countryzenésített változatot rendezett, jó lenne elfelejteni tudni. Gothár Péter "rendezése" az eddig olvasottak-látottak alapján a darab és a műfaj meggyalázásának tűnik.
Már legalább ketten nem kérünk belőle. Gyerekkoromban háromszor közvetítette a Leányvásárt a televízió. Kétszer a Fővárosi Operettszínházból (Németh Marikára, Sárdy Jánosra és a géppuskalábú Mednyánszky Ágira emlékszem), egyszer egy vidéki színházból. Odavoltam a darabért. Évekkel később az Operettszínházban, a személyes találkozáskor már nem volt ilyen szerencsém: Szinetár Miklós egy countryzenésített változatot rendezett, jó lenne elfelejteni tudni. Gothár Péter "rendezése" az eddig olvasottak-látottak alapján a darab és a műfaj meggyalázásának tűnik.
2000 Búbánat 2013-07-04 13:30:32 [Válasz erre: 1999 Búbánat 2013-07-04 13:29:46]
Ez vár(na) az érdeklődőre, amiből én nem kérek: [url] http://www.youtube.com/watch?v=uLJjhPorzmg; jelenet a Leányvásár próbájáról [/url]
Ez vár(na) az érdeklődőre, amiből én nem kérek: [url] http://www.youtube.com/watch?v=uLJjhPorzmg; jelenet a Leányvásár próbájáról [/url]
1999 Búbánat 2013-07-04 13:29:46 [Válasz erre: 1998 Búbánat 2013-07-04 13:15:13]
[url] http://www.youtube.com/watch?v=ljRJgK2McNQ; „Olvasópróba” – a szegedi Leányvásár-produkció agytrösztje összeül, hogy a darabról alkotott vízióit körvonalazza, mit, miért és hogyan… [/url]
[url] http://www.youtube.com/watch?v=ljRJgK2McNQ; „Olvasópróba” – a szegedi Leányvásár-produkció agytrösztje összeül, hogy a darabról alkotott vízióit körvonalazza, mit, miért és hogyan… [/url]
1998 Búbánat 2013-07-04 13:15:13
[url] http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=658682; Leányvásár Szegeden [/url] Olvasom a Népszava cikkét: július 5-én egy újraszabott darabbal indul az idei szezon a szegedi Dóm téren. Jacobi Viktor, Bródy Miksa és Martos Ferenc Leányvásár című operettjét a Szegedi Szabadtéri Játékok felkérésére készült verzióban tekintheti meg a közönség. „A Szegedi Szabadtéri Játékokon csak most debütál a mű, Vinnai András kifejezetten erre az alkalomra készült átdolgozásában, Varró Dániel dalszövegeivel. Az eredetileg San Francisco környékén, vadnyugati környezetben játszódó darab cselekményét egy egzotikus, kövérek lakta szigetre ültették át, akik a hajóval látogatóba érkező soványakkal kerülnek összetűzésekbe. Az egész előadás a kövérek és soványak ellentétére épül.” „Az előadás látványtervezője és rendezője Gothár Péter. Huszonhat méter hosszú és tizenkét méter magas az a papírhajó, melyben több jelenet is játszódik. A produkció koreográfusa Juronics Tamás. Az előadásra közel kétszáz darab jelmez készül. Tihanyi Ildi jelmeztervezőnek nagyjából ezer négyzetméternyi papír szükséges az összes ruha megalkotásához, ami azt jelenti, hogy kiterítve a Dóm téri színpad alapterületénél kétszáz négyzetméterrel több anyagot kell felhasználni. A különleges, mosható, festhető és varrható, műanyag szállal kevert anyagot Németországban és Franciaországban gyártják. A Leányvásár a pénteki bemutatót követően 6-án és 7-én látható a Szegedi Szabadtéri Játékok keretében.” A belinkelt cikket olvasva, Jacobi világsikerű operettjét teljesen meghamisítva kapja majd a holnapi bemutatón a szegedi publikum. És ahogy a szereplők listáját elnézem (Hegedűs D. Gézát, Szombathy Gyulát, Bordás Barbarát, Nagy Ervint, Keresztes Tamást, Kiss Diána Magdolnát, Schell Juditot, Ujlaki Dénest és Kocsis Gergőt.), közülük egyedül Bordás Barbara „tud” operettet énekelni. Egy nagyoperettbe igazi, kiművelt énekhangok szükségeltettnek! Sajnálom azokat, akik magáért az operettért, Jacobi eredeti darabjáért, ülnek be a nézőtérre! Biztosan lesznek, akiknek ez a fajta koncepció tetszeni fog, és fergetegesen tapsolnak a neves színészek jobb sorsra érdemes játékának is, meg lelkesedni fognak a produkcióért,és a nem tudom mihez.. Köszönöm, de én ebből a megint csak rendezőcentrikus, önmegvalósító, Jacobi Viktor- Bródy Miksa és Martos Ferenc híres művét teljesen kiforgató, valószínűsíthető borzadályból nem kérek! Akkor már inkább megveszem a jövő szerdán megjelenő Híres operettek-sorozat következő kötetét, a Leányvásárt, és meghallgatom annak CD mellékletéről a reményeim szerint a rádió stúdiójában, a hatvanas években felvett „klasszikus” zenei anyag (Km.: Házy Erzsébet, Németh Marika, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor) részleteit. Abban biztosan nem fogok csalódni!
[url] http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=658682; Leányvásár Szegeden [/url] Olvasom a Népszava cikkét: július 5-én egy újraszabott darabbal indul az idei szezon a szegedi Dóm téren. Jacobi Viktor, Bródy Miksa és Martos Ferenc Leányvásár című operettjét a Szegedi Szabadtéri Játékok felkérésére készült verzióban tekintheti meg a közönség. „A Szegedi Szabadtéri Játékokon csak most debütál a mű, Vinnai András kifejezetten erre az alkalomra készült átdolgozásában, Varró Dániel dalszövegeivel. Az eredetileg San Francisco környékén, vadnyugati környezetben játszódó darab cselekményét egy egzotikus, kövérek lakta szigetre ültették át, akik a hajóval látogatóba érkező soványakkal kerülnek összetűzésekbe. Az egész előadás a kövérek és soványak ellentétére épül.” „Az előadás látványtervezője és rendezője Gothár Péter. Huszonhat méter hosszú és tizenkét méter magas az a papírhajó, melyben több jelenet is játszódik. A produkció koreográfusa Juronics Tamás. Az előadásra közel kétszáz darab jelmez készül. Tihanyi Ildi jelmeztervezőnek nagyjából ezer négyzetméternyi papír szükséges az összes ruha megalkotásához, ami azt jelenti, hogy kiterítve a Dóm téri színpad alapterületénél kétszáz négyzetméterrel több anyagot kell felhasználni. A különleges, mosható, festhető és varrható, műanyag szállal kevert anyagot Németországban és Franciaországban gyártják. A Leányvásár a pénteki bemutatót követően 6-án és 7-én látható a Szegedi Szabadtéri Játékok keretében.” A belinkelt cikket olvasva, Jacobi világsikerű operettjét teljesen meghamisítva kapja majd a holnapi bemutatón a szegedi publikum. És ahogy a szereplők listáját elnézem (Hegedűs D. Gézát, Szombathy Gyulát, Bordás Barbarát, Nagy Ervint, Keresztes Tamást, Kiss Diána Magdolnát, Schell Juditot, Ujlaki Dénest és Kocsis Gergőt.), közülük egyedül Bordás Barbara „tud” operettet énekelni. Egy nagyoperettbe igazi, kiművelt énekhangok szükségeltettnek! Sajnálom azokat, akik magáért az operettért, Jacobi eredeti darabjáért, ülnek be a nézőtérre! Biztosan lesznek, akiknek ez a fajta koncepció tetszeni fog, és fergetegesen tapsolnak a neves színészek jobb sorsra érdemes játékának is, meg lelkesedni fognak a produkcióért,és a nem tudom mihez.. Köszönöm, de én ebből a megint csak rendezőcentrikus, önmegvalósító, Jacobi Viktor- Bródy Miksa és Martos Ferenc híres művét teljesen kiforgató, valószínűsíthető borzadályból nem kérek! Akkor már inkább megveszem a jövő szerdán megjelenő Híres operettek-sorozat következő kötetét, a Leányvásárt, és meghallgatom annak CD mellékletéről a reményeim szerint a rádió stúdiójában, a hatvanas években felvett „klasszikus” zenei anyag (Km.: Házy Erzsébet, Németh Marika, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor) részleteit. Abban biztosan nem fogok csalódni!
1997 Búbánat 2013-06-26 15:26:31 [Válasz erre: 1996 Búbánat 2013-06-26 15:21:35]
Ha jók az információim, akkor az említett augusztus 10-ei operett-gála- időpontra időzítve fog megjelenni Winkler Gábor régóta várt, kétkötetes operettek könyve, a Tudomány Kiadó gondozásában.
Ha jók az információim, akkor az említett augusztus 10-ei operett-gála- időpontra időzítve fog megjelenni Winkler Gábor régóta várt, kétkötetes operettek könyve, a Tudomány Kiadó gondozásában.
1996 Búbánat 2013-06-26 15:21:35
Operett a Duna fölött a Budai Várban a Budapesti Operettszínház sztárjaival! Kuktúraonline.hu, 2013.06.15 „A Pesti Broadway vezető zenés teátruma 2013. augusztus 10-én a Budai Vár Oroszlános udvarának elegáns környezetében egy igazi, magyaros operett gála előadásával bizonyítja, hogy Budapest valóban az operett fővárosa! A látványos, szabadtéri gálaesten a legnépszerűbb operett-szerzők legismertebb melódiái csendülnek fel a palota gyönyörű miliőjében, bécsi és budapesti hangulatban, mintegy százfős szereplőgárdával, balettkarral, szimfonikus zenekari kísérettel - s természetesen remek muzsikákkal, sok olyan dallal, melyeket együtt dúdolhatnak a Budapesti Operettszínház népszerű művészeivel. Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Kacsóh Pongrác, Szirmai Albert, Fényes Szabolcs, Zerkovitz Béla... Marica grófnő, A Csárdáskirálynő, Mária főhadnagy, Bál a Savoyban, Viktória, Cirkuszhercegnő, A Bajadér, A víg özvegy, A mosoly országa, Denevér, Giuditta, Luxemburg grófja, Mágnás Miska, Csókos asszony... A látványos koncerten közreműködik: Dolhai Attila, Oszvald Marika, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Faragó András, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Bordás Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, a Budapesti Operettszínház Balettkara, valamint Zenekara Vezényel: Makláry László Rendező: KERO® Jegyek: 3600, 6800, 8200, 9800 Ft VIP jegyek: 18000 Ft
Operett a Duna fölött a Budai Várban a Budapesti Operettszínház sztárjaival! Kuktúraonline.hu, 2013.06.15 „A Pesti Broadway vezető zenés teátruma 2013. augusztus 10-én a Budai Vár Oroszlános udvarának elegáns környezetében egy igazi, magyaros operett gála előadásával bizonyítja, hogy Budapest valóban az operett fővárosa! A látványos, szabadtéri gálaesten a legnépszerűbb operett-szerzők legismertebb melódiái csendülnek fel a palota gyönyörű miliőjében, bécsi és budapesti hangulatban, mintegy százfős szereplőgárdával, balettkarral, szimfonikus zenekari kísérettel - s természetesen remek muzsikákkal, sok olyan dallal, melyeket együtt dúdolhatnak a Budapesti Operettszínház népszerű művészeivel. Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Kacsóh Pongrác, Szirmai Albert, Fényes Szabolcs, Zerkovitz Béla... Marica grófnő, A Csárdáskirálynő, Mária főhadnagy, Bál a Savoyban, Viktória, Cirkuszhercegnő, A Bajadér, A víg özvegy, A mosoly országa, Denevér, Giuditta, Luxemburg grófja, Mágnás Miska, Csókos asszony... A látványos koncerten közreműködik: Dolhai Attila, Oszvald Marika, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Faragó András, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Bordás Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, a Budapesti Operettszínház Balettkara, valamint Zenekara Vezényel: Makláry László Rendező: KERO® Jegyek: 3600, 6800, 8200, 9800 Ft VIP jegyek: 18000 Ft
1995 Búbánat 2013-06-13 14:51:23
[url] http://mno.hu/grund/palyazat-az-operettszinhaz-es-vigszinhaz-vezetesere-1166533; Pályázat az Operettszínház és a Vígszínház vezetésére [/url] Grund Forrás: MTI/MNO 2013. június 12., szerda 18:42 A Fővárosi Közgyűlés szerdán döntött a Vígszínház ügyvezető igazgatói és a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára kiírandó pályázatokról. Mindkét esetben 2014. január 31-én lejár a jelenlegi vezető mandátuma, így a törvény értelmében kötelező kiírni a pályázatot.
[url] http://mno.hu/grund/palyazat-az-operettszinhaz-es-vigszinhaz-vezetesere-1166533; Pályázat az Operettszínház és a Vígszínház vezetésére [/url] Grund Forrás: MTI/MNO 2013. június 12., szerda 18:42 A Fővárosi Közgyűlés szerdán döntött a Vígszínház ügyvezető igazgatói és a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára kiírandó pályázatokról. Mindkét esetben 2014. január 31-én lejár a jelenlegi vezető mandátuma, így a törvény értelmében kötelező kiírni a pályázatot.
1994 Búbánat 2013-06-10 22:46:48 [Válasz erre: 1993 Búbánat 2013-06-10 22:36:09]
Elnézést kérek egy-két elütésért, szó ismétlésért, vagy valami stilisztikai hibáért, melyeket most utólag vettem észre a leírt szövegben.
Elnézést kérek egy-két elütésért, szó ismétlésért, vagy valami stilisztikai hibáért, melyeket most utólag vettem észre a leírt szövegben.
1993 Búbánat 2013-06-10 22:36:09 [Válasz erre: 1945 Búbánat 2013-02-07 19:53:54]
Tegnap sikerült megnéznem a Viktóriát az Operettszínházban. Ábrahám Pálnak ez volt az első világsikere, melynek Berlinben volt az ősbemutatója, amit rövidesen követett a hazai, ugyancsak sikeres bemutató a pesti Király Színházban. A Viktória nem „nagyoperett” de még csak nem is jazz-operett; Ábrahám a darab keletkezése idején (1930) divatos zenei stílusirányzatokat is felhasználja színpadi művében, bár itt nem merít annyit belőlük; a nevéhez köthető jazz-elemek már a korábbi szerzeményeiben is feltűnnek, de a következő évek operett-termésének zenéjében fognak csak markánsan megjelenni: ezt viszi tökélyre a Bál a Savoyban vagy a Hawai rózsája című máig népszerű darabjaiban. Onnantól lehet datálni az azóta is a nevéhez fűzhető „revü-operett” műfaját. A Budapesti Operettszínház előadására is érvényesek, amit írtam öt évvel ezelőtt, a Városmajori Szabadtéri Színházban az Operettvilág produkciójában bemutatott Viktóriáról (lásd 1.569 – 1570, sorszámok): A Viktóriát nehéz a palettán besorolni, inkább zenés-játéknak nevezném, már nem operett, de még nem is musical – valahol a kettő között foglal helyet. A partitúra sokféle zenei irányzat hatását tükrözi: kissé eklektikus, Kálmánra, Huszkára is emlékeztető dallamvilág keveredik benne a modernebb kompozíciós technikákkal, hangszereléssel – mindegy neki, hogy az keringő, induló, polka, korabeli tánczene: boston, rumba, foxtrott, slowfox, szving, avagy megint más: magyar népdal-feldolgozás, nóta. Tehát az operett zenéje a korabeli tánczenei stílusok kavalkádjával van teli, és minden egyes szám csupa-csupa sláger. Ábrahám tobzódott a különféle stílusokban. Egyforma lelkesedéssel komponálta oroszos, kínaias és magyaros melódiáit, ugyanakkor teletűzdelte a darabot angolos táncritmusaival. Ez a zenei sokszínűség ötvöződik a Viktóriában, és igen sikeresen, melynek híre Ábrahámot a legsikeresebb operett-komponisták közé emelte. Ábrahám Pál operettjében nincsenek operai igényű áriák, nem szükséges előadásához nagyzenekar, a zenei szövet igen tartalmas, a hangszerelése ragyogó… Nincsenek a partitúrába írt nagy finálék sem, de azért az ének-zenei anyag így is tekintélyes: 23 szám, a két részben 12-11 arányú eloszlásban. A darabban jelen vannak a „hagyományos” duettek, érzelmes áriák éppúgy, mint a táncos –komikus jelenetek, kórus-kíséretes dalok és táncok, és ami a legfőbb: sok népszerű sláger! Csak néhány cím: „Mauzi” – vidám kettős, „Nem történt semmi, csak elválunk csendben” – egy szép, szomorú, érzelmes kettős, „”Édes mamám” –egy vidám duett, „Pardon, Madam” – egy kedves, lírai kettős, „Csak egy kislány van a világon” – a bonviván által előadott népies hangvételű gyönyörű dal. Más Ábrahám-szerzemények is bekerültek az előadásba: „Csak egy kislány van a világon” vagy a „Lila akácok”. A Viktória meséje az I. világháború idején játszódik. Koltay kapitány, tisztiszolgájával, Jancsival a szibériai hadifogolytáborból Japánba érve az Egyesült Államok követségén kér menedéket. Ott derül ki, hogy John Cunlight nagykövet felesége, Viktória grófnő a magyarországi Dorozsmáról, nem más, mint Koltay kapitány egykori szerelme… Megemlítek két lényeges eltérést a korábban látott városmajori produkció és az Operettszínházba bemutatott Viktória dramaturgiája között: - a cselekmény egyik helyszíne nem Kína, hanem itt Japán amerikai nagykövetsége; - változás az is, hogy miután John Cuhnlight megtudja, Viktória és Koltay között régi, szívbéli kapcsolat van, és miután meggyőződik arról, hogy az asszonynál ez erősebbnek bizonyul a hozzá fűzött eddigi érzelmi kötelékénél, már ott a rezidencián önként lemond hitveséről (sőt: Dorozsmára magával hozza a szovjet-oroszok kezéből kimentett huszártisztet, hogy „visszaadja” kedvesének). A szabadtéri előadásban csak a Dorozsmára való érkezésükkor teszi meg ezt a gesztust, és ajánlja fel a válást. (Tudni kell, hogy Viktória három évig hűségesen várta haza a frontról szerelmét, csak mikor hivatalos úton arról értesítették, hogy a harcokban odaveszett, azt követően ment férjül az amerikai nagykövethez.) Béres Attila rendezése nagyszabású, és gördülékeny, a színpadkép korhű, a díszletek (Túri Erzsébet) és a jelmezek (Velich Rita) megteremtik a kor és a hely szellemét, jelen van: a „couleur locale”. A koreográfia és a táncok tetszenek, különösen a 2. részt bevezető, az „Orosz balett: Hej, csönget a trojka” című jelenete volt igen attraktív, de több vidám kettősnek a „hátterében” is remekül helytállt a balettkar. A zenekar – leszámítva a rezesek olykor számomra kissé „provokatív” harsogását – szépen „muzsikálta” végig a közel háromórás előadást. Az énekkarra is igen nagy feladat hárul. Ilyen az első részből a nyitó kar: „orosz dal”, meg a „japán esküvői ceremónia” és a már említett „Hej, csönget a trojka” című, a táncosokkal való közös jelenetük a második rész elejéről. Ugyancsak hangsúlyosan működnek közre a második részben a szóló- és duett-számokban: „Ittam egy kis pityót…” (Kékkovács Mara); „Honvédbanda” (Peller Károly, Peller Anna); Pörkölty dala (Faragó András). Bevallom, elsősorban Huszti Péter John Cuhnlight alakítására voltam „kiéhezve”, emlékezve a pár évvel ezelőtti Csókos asszony emlékezetes rezonőr figurájának megformálására. A nagykövet szerepe itt is telitalálat, levett a lábunkról színpadi megjelenésével, charme-jával. Viszont az énekszólama (egy kettőse van Viktóriával meg egy hármasa Viktóriával és Koltayval) mintha kissé megterhelte volna különben szép világos baritonhangját; mindazonáltal a „Pardon, madam” kezdetű duettje Frankó Tündével igazán meg lehetünk elégedve! A következő évadban a Viktória mellett láthatjuk még a Csókos asszonyban is, mivel az Operettszínház felújítva ismét bemutatja Zerkovitz népszerű operettjét. Örvendetes, hogy Huszti Pétert sikerült megnyerni, és újra elvállalja régi híres szerepét a darabban. A női címszerepben Frankó Tünde hozta azokat a kvalitásait, melyeket ismerünk az Operából, és már az Operettből is, hisz’ tavaly Lehár remekművében, a Cigányszerelem Ilona primadonna-szerepében már kiválót alakított; új oldaláról, a próza, ének, tánc vonalán is emlékezeteset nyújtott és most is nagyszerűen illeszkedett be a színház társulatába. Nem kevés énekelni valója van a darabban: nekem szóló belépője „Búcsúzom, Good bye”) , a már említett „Pardon, madame”-kettősben és Koltayval közös jeleneteiben (pld. a „Nem történt semmi, csak elválunk csendben, Good bye”) igen illúziót keltően játssza Viktóriát, de az együttesekbe való beilleszkedése is oldott, természetes. Jövőre megkapta Lizát A mosoly országában! Ide operai hang kell, így ez a szerep már nagyon várja őt… Nem tudom, ki hogy van vele, de Dolhai Attila nekem valahogy nem jön be. Megjelenése, színészi játéka, a szereppel való azonosulása profi, ezzel semmi gondom, de énekhangjával – operettben – nem tudok megbarátkozni. A Csókos asszony, a Bajadér, a Cigányszerelem és a Lili bárónő bonvivánja mellett ez a Koltay István huszárhadnagy szerep, sok énekelnivalóval; kiegyenlített, szép „belcanto” tenorhangot igényel(ne), de egyik szerepében sem győzött meg, A Viktóriában is olykor erősen feszített torokhangon, nyersen meg olyan „ordibálva” énekel. Illúziót rombolva. Szerintem amúgy meglévő rendkívüli hangi adottságait inkább – továbbra is - a musicale-ek világában érdemes kamatoztatnia, és nem kellene neki (vagy a színház vezetőségének) erőltetnie azt, amiről úgyis mindenki tudja, hogy nem neki való. Rajongó tábora természetesen mindenhová követi és „kitapsolja”, persze ez alól nem kivétel az operett sem, pedig reálisan nézve ez a műfaj nem az igazi világa. Peller Anna és Peller Károly kettőse a vidám, táncos-komikus szerepkörben viszont minden szempontból tökéletes: nagyot alakítottak tegnap is! Ének, tánc, szöveg, a komédiázás magasiskoláját mutatták be, nem csoda, hogy a közönség tapsai akkor erősödtek fel igazán, amikor ők jöttek be a színpadra („”Édes mamám”, „Tyúkocskám”, Honvédbanda”), akkor tényleg felforrt körülöttü(n)k a levegő… De Peller Károly szólóban is fergetegeset produkált: „”32-es baka vagyok én”, „Niagara fox: Dzsú-dzsó” A Viktóriában - rendkívüli módon - egy második táncos-komikus párnak is szerepe van: Feri és Lia San bőrébe „bújva” Csonka András és Kékkovács Mara „bohóckodik”, táncol, énekel, és hozza tűzbe a közönséget. A két táncos-komikus pár pedig együtt játssza, énekli, ropja: „Ahol az ember felmászik a fára, s a Turul-madárra, ott van Budapest” – itt bizony mi is a négy művésszel együtt énekeltük a nagy slágert, és utána muszáj volt megismételtetni a második strófától a „kvartettet”. Faragó András mint dorozsmai polgármester, az utolsó jelenetben kap egy jópofa, kedélyes szerepet s hozzá egy vidám dalt, s aztán már csak a nem túl hosszú finálé van hátra. Az utolsó függönyt követően elkezdődik az ünneplés: Huszti Péterrel az élen kijövő művészeket és magát a produkciót hatalmas vastaps köszönti, a többszöri tapsfelállás alatt pedig a zenei megvalósításért felelő rutinos karmester, Makláry László, már fent a színpadról, újra meg újra leint zenekarának, és húzzák rendesen a „Honvédbanda” –szám refrénjét, mindenki énekel, majd - természetesen - a „vasfüggöny” ajtaján való kiköszönés sem maradhatott el. Emlékezetes, javarészt szép élményekkel teli Viktóriát láthattam tehát tegnap este a Budapesti Operettszínházban. Egyszer mindenképpen érdemes megnézni a darabot. Jövőre a repertoáron marad. Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória Operett két részben Szereposztás: John Cunlight, amerikai nagykövet: Huszti Péter Viktória, a felesége: Frankó Tünde Koltay István huszár főhadnagy: Dolhai Attila Jancsi tisztiszolga: Peller Károly Riquette, Viktória szobalánya: Peller Anna Feri, Viktória testvére: Csonka András Lia San, Feri japán menyasszonya: Kékkovács Mara Pörkölty, Dorozsma polgármestere: Faragó András Orosz tiszt: Balogh Bodor Attila Követségi titkár: Hosszú László Orosz tiszt: Dénes Viktor Közreműködött: a Színház Ének- és Balettkara, valamint Zenekara Zenei vezető: Makláry László Díszlettervező: Túri Erzsébet Jelmeztervező: Velich Rita Koreográfus: Kocsis Tamás
Tegnap sikerült megnéznem a Viktóriát az Operettszínházban. Ábrahám Pálnak ez volt az első világsikere, melynek Berlinben volt az ősbemutatója, amit rövidesen követett a hazai, ugyancsak sikeres bemutató a pesti Király Színházban. A Viktória nem „nagyoperett” de még csak nem is jazz-operett; Ábrahám a darab keletkezése idején (1930) divatos zenei stílusirányzatokat is felhasználja színpadi művében, bár itt nem merít annyit belőlük; a nevéhez köthető jazz-elemek már a korábbi szerzeményeiben is feltűnnek, de a következő évek operett-termésének zenéjében fognak csak markánsan megjelenni: ezt viszi tökélyre a Bál a Savoyban vagy a Hawai rózsája című máig népszerű darabjaiban. Onnantól lehet datálni az azóta is a nevéhez fűzhető „revü-operett” műfaját. A Budapesti Operettszínház előadására is érvényesek, amit írtam öt évvel ezelőtt, a Városmajori Szabadtéri Színházban az Operettvilág produkciójában bemutatott Viktóriáról (lásd 1.569 – 1570, sorszámok): A Viktóriát nehéz a palettán besorolni, inkább zenés-játéknak nevezném, már nem operett, de még nem is musical – valahol a kettő között foglal helyet. A partitúra sokféle zenei irányzat hatását tükrözi: kissé eklektikus, Kálmánra, Huszkára is emlékeztető dallamvilág keveredik benne a modernebb kompozíciós technikákkal, hangszereléssel – mindegy neki, hogy az keringő, induló, polka, korabeli tánczene: boston, rumba, foxtrott, slowfox, szving, avagy megint más: magyar népdal-feldolgozás, nóta. Tehát az operett zenéje a korabeli tánczenei stílusok kavalkádjával van teli, és minden egyes szám csupa-csupa sláger. Ábrahám tobzódott a különféle stílusokban. Egyforma lelkesedéssel komponálta oroszos, kínaias és magyaros melódiáit, ugyanakkor teletűzdelte a darabot angolos táncritmusaival. Ez a zenei sokszínűség ötvöződik a Viktóriában, és igen sikeresen, melynek híre Ábrahámot a legsikeresebb operett-komponisták közé emelte. Ábrahám Pál operettjében nincsenek operai igényű áriák, nem szükséges előadásához nagyzenekar, a zenei szövet igen tartalmas, a hangszerelése ragyogó… Nincsenek a partitúrába írt nagy finálék sem, de azért az ének-zenei anyag így is tekintélyes: 23 szám, a két részben 12-11 arányú eloszlásban. A darabban jelen vannak a „hagyományos” duettek, érzelmes áriák éppúgy, mint a táncos –komikus jelenetek, kórus-kíséretes dalok és táncok, és ami a legfőbb: sok népszerű sláger! Csak néhány cím: „Mauzi” – vidám kettős, „Nem történt semmi, csak elválunk csendben” – egy szép, szomorú, érzelmes kettős, „”Édes mamám” –egy vidám duett, „Pardon, Madam” – egy kedves, lírai kettős, „Csak egy kislány van a világon” – a bonviván által előadott népies hangvételű gyönyörű dal. Más Ábrahám-szerzemények is bekerültek az előadásba: „Csak egy kislány van a világon” vagy a „Lila akácok”. A Viktória meséje az I. világháború idején játszódik. Koltay kapitány, tisztiszolgájával, Jancsival a szibériai hadifogolytáborból Japánba érve az Egyesült Államok követségén kér menedéket. Ott derül ki, hogy John Cunlight nagykövet felesége, Viktória grófnő a magyarországi Dorozsmáról, nem más, mint Koltay kapitány egykori szerelme… Megemlítek két lényeges eltérést a korábban látott városmajori produkció és az Operettszínházba bemutatott Viktória dramaturgiája között: - a cselekmény egyik helyszíne nem Kína, hanem itt Japán amerikai nagykövetsége; - változás az is, hogy miután John Cuhnlight megtudja, Viktória és Koltay között régi, szívbéli kapcsolat van, és miután meggyőződik arról, hogy az asszonynál ez erősebbnek bizonyul a hozzá fűzött eddigi érzelmi kötelékénél, már ott a rezidencián önként lemond hitveséről (sőt: Dorozsmára magával hozza a szovjet-oroszok kezéből kimentett huszártisztet, hogy „visszaadja” kedvesének). A szabadtéri előadásban csak a Dorozsmára való érkezésükkor teszi meg ezt a gesztust, és ajánlja fel a válást. (Tudni kell, hogy Viktória három évig hűségesen várta haza a frontról szerelmét, csak mikor hivatalos úton arról értesítették, hogy a harcokban odaveszett, azt követően ment férjül az amerikai nagykövethez.) Béres Attila rendezése nagyszabású, és gördülékeny, a színpadkép korhű, a díszletek (Túri Erzsébet) és a jelmezek (Velich Rita) megteremtik a kor és a hely szellemét, jelen van: a „couleur locale”. A koreográfia és a táncok tetszenek, különösen a 2. részt bevezető, az „Orosz balett: Hej, csönget a trojka” című jelenete volt igen attraktív, de több vidám kettősnek a „hátterében” is remekül helytállt a balettkar. A zenekar – leszámítva a rezesek olykor számomra kissé „provokatív” harsogását – szépen „muzsikálta” végig a közel háromórás előadást. Az énekkarra is igen nagy feladat hárul. Ilyen az első részből a nyitó kar: „orosz dal”, meg a „japán esküvői ceremónia” és a már említett „Hej, csönget a trojka” című, a táncosokkal való közös jelenetük a második rész elejéről. Ugyancsak hangsúlyosan működnek közre a második részben a szóló- és duett-számokban: „Ittam egy kis pityót…” (Kékkovács Mara); „Honvédbanda” (Peller Károly, Peller Anna); Pörkölty dala (Faragó András). Bevallom, elsősorban Huszti Péter John Cuhnlight alakítására voltam „kiéhezve”, emlékezve a pár évvel ezelőtti Csókos asszony emlékezetes rezonőr figurájának megformálására. A nagykövet szerepe itt is telitalálat, levett a lábunkról színpadi megjelenésével, charme-jával. Viszont az énekszólama (egy kettőse van Viktóriával meg egy hármasa Viktóriával és Koltayval) mintha kissé megterhelte volna különben szép világos baritonhangját; mindazonáltal a „Pardon, madam” kezdetű duettje Frankó Tündével igazán meg lehetünk elégedve! A következő évadban a Viktória mellett láthatjuk még a Csókos asszonyban is, mivel az Operettszínház felújítva ismét bemutatja Zerkovitz népszerű operettjét. Örvendetes, hogy Huszti Pétert sikerült megnyerni, és újra elvállalja régi híres szerepét a darabban. A női címszerepben Frankó Tünde hozta azokat a kvalitásait, melyeket ismerünk az Operából, és már az Operettből is, hisz’ tavaly Lehár remekművében, a Cigányszerelem Ilona primadonna-szerepében már kiválót alakított; új oldaláról, a próza, ének, tánc vonalán is emlékezeteset nyújtott és most is nagyszerűen illeszkedett be a színház társulatába. Nem kevés énekelni valója van a darabban: nekem szóló belépője „Búcsúzom, Good bye”) , a már említett „Pardon, madame”-kettősben és Koltayval közös jeleneteiben (pld. a „Nem történt semmi, csak elválunk csendben, Good bye”) igen illúziót keltően játssza Viktóriát, de az együttesekbe való beilleszkedése is oldott, természetes. Jövőre megkapta Lizát A mosoly országában! Ide operai hang kell, így ez a szerep már nagyon várja őt… Nem tudom, ki hogy van vele, de Dolhai Attila nekem valahogy nem jön be. Megjelenése, színészi játéka, a szereppel való azonosulása profi, ezzel semmi gondom, de énekhangjával – operettben – nem tudok megbarátkozni. A Csókos asszony, a Bajadér, a Cigányszerelem és a Lili bárónő bonvivánja mellett ez a Koltay István huszárhadnagy szerep, sok énekelnivalóval; kiegyenlített, szép „belcanto” tenorhangot igényel(ne), de egyik szerepében sem győzött meg, A Viktóriában is olykor erősen feszített torokhangon, nyersen meg olyan „ordibálva” énekel. Illúziót rombolva. Szerintem amúgy meglévő rendkívüli hangi adottságait inkább – továbbra is - a musicale-ek világában érdemes kamatoztatnia, és nem kellene neki (vagy a színház vezetőségének) erőltetnie azt, amiről úgyis mindenki tudja, hogy nem neki való. Rajongó tábora természetesen mindenhová követi és „kitapsolja”, persze ez alól nem kivétel az operett sem, pedig reálisan nézve ez a műfaj nem az igazi világa. Peller Anna és Peller Károly kettőse a vidám, táncos-komikus szerepkörben viszont minden szempontból tökéletes: nagyot alakítottak tegnap is! Ének, tánc, szöveg, a komédiázás magasiskoláját mutatták be, nem csoda, hogy a közönség tapsai akkor erősödtek fel igazán, amikor ők jöttek be a színpadra („”Édes mamám”, „Tyúkocskám”, Honvédbanda”), akkor tényleg felforrt körülöttü(n)k a levegő… De Peller Károly szólóban is fergetegeset produkált: „”32-es baka vagyok én”, „Niagara fox: Dzsú-dzsó” A Viktóriában - rendkívüli módon - egy második táncos-komikus párnak is szerepe van: Feri és Lia San bőrébe „bújva” Csonka András és Kékkovács Mara „bohóckodik”, táncol, énekel, és hozza tűzbe a közönséget. A két táncos-komikus pár pedig együtt játssza, énekli, ropja: „Ahol az ember felmászik a fára, s a Turul-madárra, ott van Budapest” – itt bizony mi is a négy művésszel együtt énekeltük a nagy slágert, és utána muszáj volt megismételtetni a második strófától a „kvartettet”. Faragó András mint dorozsmai polgármester, az utolsó jelenetben kap egy jópofa, kedélyes szerepet s hozzá egy vidám dalt, s aztán már csak a nem túl hosszú finálé van hátra. Az utolsó függönyt követően elkezdődik az ünneplés: Huszti Péterrel az élen kijövő művészeket és magát a produkciót hatalmas vastaps köszönti, a többszöri tapsfelállás alatt pedig a zenei megvalósításért felelő rutinos karmester, Makláry László, már fent a színpadról, újra meg újra leint zenekarának, és húzzák rendesen a „Honvédbanda” –szám refrénjét, mindenki énekel, majd - természetesen - a „vasfüggöny” ajtaján való kiköszönés sem maradhatott el. Emlékezetes, javarészt szép élményekkel teli Viktóriát láthattam tehát tegnap este a Budapesti Operettszínházban. Egyszer mindenképpen érdemes megnézni a darabot. Jövőre a repertoáron marad. Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória Operett két részben Szereposztás: John Cunlight, amerikai nagykövet: Huszti Péter Viktória, a felesége: Frankó Tünde Koltay István huszár főhadnagy: Dolhai Attila Jancsi tisztiszolga: Peller Károly Riquette, Viktória szobalánya: Peller Anna Feri, Viktória testvére: Csonka András Lia San, Feri japán menyasszonya: Kékkovács Mara Pörkölty, Dorozsma polgármestere: Faragó András Orosz tiszt: Balogh Bodor Attila Követségi titkár: Hosszú László Orosz tiszt: Dénes Viktor Közreműködött: a Színház Ének- és Balettkara, valamint Zenekara Zenei vezető: Makláry László Díszlettervező: Túri Erzsébet Jelmeztervező: Velich Rita Koreográfus: Kocsis Tamás
1991 bermuda 2013-05-29 10:01:27
VÉGRE! A 20 operett sorozatban HÁZY-RÉTI féle tünemény Szép Heléna jelenik meg CD-n. Ezt az egyet máris megveszem. BÚBÁNAT!! Teljesül a kivánságunk:-))
VÉGRE! A 20 operett sorozatban HÁZY-RÉTI féle tünemény Szép Heléna jelenik meg CD-n. Ezt az egyet máris megveszem. BÚBÁNAT!! Teljesül a kivánságunk:-))
1990 Búbánat 2013-05-26 15:53:58 [Válasz erre: 1989 tiramisu 2013-05-26 13:21:34]
Nem felejtem el, amikor Domingó és Carreras a Népstadionban léptek fel, koncertjükön bizony, a nekünk kedves szerzők alkotásaiban megpróbálkoztak magyarul is énekelni. Törték a nyelvet, szenvedtek vele, a kiejtésük béna volt, de mégis ---a közönség ezzel együtt a szívükbe zárta őket. Hogy aztán ez spontán ötlet volt-e részükről, vagy "írtak nekik", vagy a menedzserük javasolta - ki tudja már...
Nem felejtem el, amikor Domingó és Carreras a Népstadionban léptek fel, koncertjükön bizony, a nekünk kedves szerzők alkotásaiban megpróbálkoztak magyarul is énekelni. Törték a nyelvet, szenvedtek vele, a kiejtésük béna volt, de mégis ---a közönség ezzel együtt a szívükbe zárta őket. Hogy aztán ez spontán ötlet volt-e részükről, vagy "írtak nekik", vagy a menedzserük javasolta - ki tudja már...
1989 tiramisu 2013-05-26 13:21:34 [Válasz erre: 1988 Búbánat 2013-05-26 13:03:06]
Hát írj neki és kérjed meg! :-)
Hát írj neki és kérjed meg! :-)
1988 Búbánat 2013-05-26 13:03:06 [Válasz erre: 1987 bermuda 2013-05-25 18:58:57]
Igen: A mosoly országából Szu-Csong áriáját énekli majd; magyar fordításban: Vágyom egy nő után. Kaufmann megtehetné azt, hogy ezt a sort magyarul is elénekelné az erdeti német szöveg mellett.
Igen: A mosoly országából Szu-Csong áriáját énekli majd; magyar fordításban: Vágyom egy nő után. Kaufmann megtehetné azt, hogy ezt a sort magyarul is elénekelné az erdeti német szöveg mellett.
1986 bermuda 2013-05-25 18:36:40 [Válasz erre: 1985 törpekirály 2013-05-25 17:47:46]
Én is kérdezem, mikor és hova? Nem találtam sehol.
Én is kérdezem, mikor és hova? Nem találtam sehol.
1985 törpekirály 2013-05-25 17:47:46
Kedves Búbánat!Mikor jön Kutmann?
Kedves Búbánat!Mikor jön Kutmann?
1984 Búbánat 2013-05-25 11:38:34 [Válasz erre: 1983 Haandel 2013-05-24 15:58:34]
Kaufmann-nal rövidesen itt Pesten találkozhatunk, és Lehárt is éenekel!
Kaufmann-nal rövidesen itt Pesten találkozhatunk, és Lehárt is éenekel!
1983 Haandel 2013-05-24 15:58:34
SILVESTERKONZERT DER STAATSKAPELLE DRESDEN - [url]http://www.staatskapelle-dresden.de/konzerte-tickets/saison-201314/sonderkonzerte/silvesterkonzert-der-staatskapelle-dresden/;Höhepunkte aus diversen Operetten[/url] 30.12.2013 //20:00 UHR //SEMPEROPER 31.12.2013 //17:15 UHR //SEMPEROPER (Am 31. Dezember 2013 Live-Übertragung im ZDF) Christian Thielemann DIRIGENT Renée Fleming SOPRAN Jonas Kaufmann TENOR Sächsischer Staatsopernchor Dresden
SILVESTERKONZERT DER STAATSKAPELLE DRESDEN - [url]http://www.staatskapelle-dresden.de/konzerte-tickets/saison-201314/sonderkonzerte/silvesterkonzert-der-staatskapelle-dresden/;Höhepunkte aus diversen Operetten[/url] 30.12.2013 //20:00 UHR //SEMPEROPER 31.12.2013 //17:15 UHR //SEMPEROPER (Am 31. Dezember 2013 Live-Übertragung im ZDF) Christian Thielemann DIRIGENT Renée Fleming SOPRAN Jonas Kaufmann TENOR Sächsischer Staatsopernchor Dresden
1982 serse 2013-05-18 11:39:24 [Válasz erre: 1980 Búbánat 2013-05-18 11:15:42]
Na jó, de az Attilát is csak egyszer láthattuk Pesten. Legalább két előadást igazán intézhettek volna, vagy akkor jövőre is lehetne belőle egy előadás. Kínában hány alkalommal játsszák majd? Gondolom nem egyetlenegyszer.
Na jó, de az Attilát is csak egyszer láthattuk Pesten. Legalább két előadást igazán intézhettek volna, vagy akkor jövőre is lehetne belőle egy előadás. Kínában hány alkalommal játsszák majd? Gondolom nem egyetlenegyszer.
1981 Búbánat 2013-05-18 11:16:46 [Válasz erre: 1980 Búbánat 2013-05-18 11:15:42]
[url] http://www.operettinfo.hu/index.php?cikk=2105; Magyar-kínai operett koprodukció is tervben van [/url]
[url] http://www.operettinfo.hu/index.php?cikk=2105; Magyar-kínai operett koprodukció is tervben van [/url]
1980 Búbánat 2013-05-18 11:15:42
Sikerrel mutatta be a 200 éve született Giuseppe Verdi Attila című operáját a Művészetek Palotája koprodukcióban a Sanghaji Nagy Színházzal. [url] http://www.operettinfo.hu/index.php?cikk=2105; Magyar-kínai operett koprodukció is tervben van [/url] „Az elnök elárulta, hogy már megbeszélték, mi legyen a következő közös bemutató: Lehár klasszikus operettje, A mosoly országa szerepel első helyen a terveikben.”
Sikerrel mutatta be a 200 éve született Giuseppe Verdi Attila című operáját a Művészetek Palotája koprodukcióban a Sanghaji Nagy Színházzal. [url] http://www.operettinfo.hu/index.php?cikk=2105; Magyar-kínai operett koprodukció is tervben van [/url] „Az elnök elárulta, hogy már megbeszélték, mi legyen a következő közös bemutató: Lehár klasszikus operettje, A mosoly országa szerepel első helyen a terveikben.”
1979 Búbánat 2013-05-13 12:52:12
Marik Péter - az 1996-ban elhunyt nagyszerű Németh Marika primadonna férje - szerepel egész héten át a Dankó Rádió stúdiójának mikrofonja előtt: minden nap az Operettszínház volt bonvivánjával, ma is aktív tagjával, beszélget a délelőtti operettműsorban a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya. Az adás ismétlését meghallgathatjuk naponta 17 órától, és elérhető online is a rádió www.dankoradio.hu internetes oldalán.
Marik Péter - az 1996-ban elhunyt nagyszerű Németh Marika primadonna férje - szerepel egész héten át a Dankó Rádió stúdiójának mikrofonja előtt: minden nap az Operettszínház volt bonvivánjával, ma is aktív tagjával, beszélget a délelőtti operettműsorban a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya. Az adás ismétlését meghallgathatjuk naponta 17 órától, és elérhető online is a rádió www.dankoradio.hu internetes oldalán.
1978 Búbánat 2013-05-13 12:41:43
Értesülésem szerint a Budapesti Operettszínház következő évadjának bemutatói között szerepelnek az alábbi darabok: Lehár: A mosoly országa Kálmán: Cirkuszhercegnő Gérard Presgurvic: Elfújta a szél (a musical júliusban a Szegedi Szabadtéri Játékok programjában már szerepel, és augusztusban, Sopronban MKB Aréna szabadtéri színpadán is bemutatják az Operettszínház művészeivel.)
Értesülésem szerint a Budapesti Operettszínház következő évadjának bemutatói között szerepelnek az alábbi darabok: Lehár: A mosoly országa Kálmán: Cirkuszhercegnő Gérard Presgurvic: Elfújta a szél (a musical júliusban a Szegedi Szabadtéri Játékok programjában már szerepel, és augusztusban, Sopronban MKB Aréna szabadtéri színpadán is bemutatják az Operettszínház művészeivel.)
1977 Búbánat 2013-04-30 17:51:51
Szép, sikeres operettelőadással fejeződött be tegnap este a Budapesti Operettszínházban az I. Budapesti Nemzetközi Operett-Musical Fesztivál eseménysorozata. A Kolozsvári Magyar Opera társulatát látta vendégül a Nagymező utcai teátrum, hol Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének jól ismert dallamaira tapsolhatott önfeledten a zsúfolásig megtelt nézőtéren helyet foglaló publikum. A háromfelvonásos nagyoperett címszerepét, Fedora Palinska hercegnőt, a lassan nemzetközi hírnévre is szert tevő kitűnő, Nagyváradról indult – ma a Kolozsvári Magyar Operához tartozó - magyar szoprán, [url] http://www.erdon.ro/kele-brigitta-a-j246vo-divaja/news-20101108-11551933; KELE BRIGITTA énekelte – játszotta. [/url] Fergetegesen! Alig egy hónapja az Erkel Színházban Verdi Álarcosbál című operájában nagy sikerrel mutatkozott be Amélia szerepében. De a repertoárján ott van Pamina, Musetta és Mimi, Micaela, Lauretta, Odabella és Nedda, de a nagy primadonna-szerepek is megtalálták: Madeleine de Faublas (Bál a Savoyban), Vereczki Szilvia (Csárdáskirálynő), Szaffi (Cigánybáró), Glavari Hanna (A víg özvegy) – utóbbi kettőnek a kaposvári színház közönsége is tapsolhatott az elmúlt években. Idén már a [url] http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/70915; düsseldorfi Deutsche Oper am Rhein és a Párizsi Nemzeti Operaház is várja őt Bohéméletre illetve Bajazzókra [/url] A szép, sudár termetű, fiatal és tehetséges művész, aki nem utolsó sorban manöken alkatával is, elbűvölő jelenség a színpadon, tegnap este ismételten bizonyította kivételes tehetségét: egy rendkívül összetett (fő)szerepet formált meg Kálmán Imre örökzöld operettjében, melyben a primadonnának nemcsak jól – operai nívón – kell tudni énekelni, hanem próza- és táncképesség is szükségeltetik, és emellett kiváló jellemformálás, a színészi átlényegülés-, játék terén is bizonyítania kell képességeit. Kele Brigitta remekül oldotta meg ezt a nem könnyű feladatot, és megérdemelt, nagy tapsokban részesült. A szép sikerből nem csak ő vette ki a részét, mert a teljes kolozsvári társulat - énekkarral, balettkarral és zenekarral, a többi nagyszerűen játszó-éneklő partnerrel együtt – színvonalas – sajnos, csak egyszeri - előadással örvendeztetett meg bennünket. A karmester (Kulcsár Szabolcs), a koreográfus (Kozma Attila), a díszlettervező (Bartha József) a rendező és egyben jelmeztervező (Szabó Emese) együttesen egy nagyszabású, több mint három és fél óra időtartamú nagyoperettet hoztak el nekünk. Hozzáteszem, nem ártott volna a darabot dramaturgiai szempontból, és a dialógusokat is tekintve, kissé feszesebbre venni! Csak egy példa: az operett ének-zene betétszámainak 95 százalékát az első két felvonás tartalmazza (köztük a két nagyszabású finálét); az este 7-kor kezdődött produkció harmadik felvonása – rövid szünet után - háromnegyed tízkor kezdődött el, és szinte csak prózából (bohózat) áll, és 45 percnyi hosszúságú. Ebben a felvonásban mindössze két rövid ének-táncos jelenet van, és az elsőre is csaknem 20 percig várni kell! Tehát, lehetett volna jócskán meghúzni a szövegből, és rövidebb felvonásokra, vagy akár két részre bontani a cselekményt, hogy a zenei betétek elosztása is arányos legyen. Persze, azért a közönség nem lankadt el, élvezte és jól fogadta e „maratoni” hosszúságú Kálmán-operettet, nem győzte újra meg újra kitapsolni a művészeket, és hatalmas tapsorkánnal ért véget az előadás. [url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=read&hId=898; Itt vannak képek is az előadásból. [/url] Ideírom a teljes szereposztást: Fedora Palinska, hercegnő: Kele Brigitta Mister X: Szabó Levente Sergius Vladimir, herceg: Ádám János Mabel Gibson: Pataki Enikő Tony Schlumberger: Madarász Lóránt Luigi Pinelli, rendező és bohóc: Szabó József Stanislawsky, cirkuszigazgató: Veress László Pierre, a herceg titkára: Mányoki László Petrovics Péter Pál, hadnagy: Sipos László Saskusin: Kovács Ferenc Rasumowsky: Rigmányi István Brusowsky: Jakab Zoltán Schlumberger Karolina: Székely Zsejke Pelikán, pincér: Szeibert István Max, pikkoló: Rétyi Zsombor Katya: Kolcsár Katalin Portás: Plesa Róbert I. vendég: Varga Attila II. vendég: Gergely Elek A cselekmény első felvonása egy cirkuszi manézsában, a második egy palotában egy estélyen, a harmadik pedig egy szálloda apartmanjában játszódik. Érdemes volt megnéznem a Cirkuszhercegnőt, amit eddig még nem láttam a színpadon, csak a zenéjét ismertem eddig a rádió és a hanglemezgyár stúdiófelvételeiről. Meglepő módon az Operettszínházban elég régen volt a darab utolsó bemutatója, ami Vámos László rendező nevéhez fűződik (akkor Kalocsai Zsuzsa volt Fedora), 2001-ben felújították (Kolonits Klára és Sáfár Mónika felváltva játszották az orosz hercegnőt, Mister X szerepét az első bemutatón Nyári Zoltán alakította.), Ugyanakkor az ország több vidéki színháza a közelmúltban is a repertoárján tartotta az operettet, a bemutatók sorából néhányat említek: Pécs (2000), Turay Ida Színház (2003), Kecskemét (2004), Szeged, Sopron (2007), Kapuvár, 2009, Kolozsvár (2011), Szolnok (2012). A Cirkuszhercegnő híres részleteivel - ezúttal végre élőben – és a közreműködött előadókkal nem tudtam betelni! Néhány cím az operett zenei betéteiből: Pour l’amour (Fedora, kórus); A szép kis cirkusztáncosnők (Tóni, kórus); Óh, légy enyém (Fedora, Mister X); Én édes drága férjem (Mábel, Tóni); Gréte, jöjj a virágos rétre (Mábel, Tóni); 1. Finálé; Máma itt, holnap ott (Mister X); Ég áldjon galambom (Mábel, Tóni); My darling (Fedora, Mister X); Óh, de csodaszép regény (Fedora, Mister X); Kislány, vigyázz (Regent, Mister X, Chorus) Csak röviden szólok a Cirkuszhercegnő tartalmáról: A nyalka cári tiszt, Fegya beleszeret Fedorába, nagybátyja, a gazdag herceg menyasszonyába. A nagybácsi elveszi feleségül Fedorát, de Fegya tiszti karrierjét bosszúból kettétöri. Fegya Mister X néven a szentpétervári cirkusz vakmerő artistája lesz. Mivel álarcban lép fel, senki sem tudja, ki a titokzatos Mister X. A hamarosan megözvegyült Fedora eleinte visszautasítja a rangon aluli Mixter X közeledését, de amikor az leleplezi magát, Fedora hozzámegy feleségül, és ő lesz a cirkusz hercegnője. A remek szórakozást Kálmán Imre fülbemászó dallamai mellett a cirkusz hangulatát csodálatosan megidéző látványvilág, a rendező, Szabó Emese személye, valamint a kolozsvári magyar opera kiváló művészei garantálják. A fülszövegből idézem: „Kálmán Imre operettjének a cirkuszi vándorélet és az orosz arisztokratikus világ között zajló cselekménye meghatóan tükrözi a mindenkori művész életének tündöklését és árnyait. Az operett hangzásvilágában szőtt drámaisága ennek a káprázatos-keserű létnek többszörösen hatásos. A műfaj sajátossága szerint a szerelmi történet boldog vége megindító, a táncos-komikus szereplők virtuozitása szórakoztató, a zenei kompozíció gazdagsága felemelő. A Kolozsvári Magyar Opera előadását a darab komponálásának korát tükröző orosz konstruktivizmus jegyeiben készítette.”
Szép, sikeres operettelőadással fejeződött be tegnap este a Budapesti Operettszínházban az I. Budapesti Nemzetközi Operett-Musical Fesztivál eseménysorozata. A Kolozsvári Magyar Opera társulatát látta vendégül a Nagymező utcai teátrum, hol Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének jól ismert dallamaira tapsolhatott önfeledten a zsúfolásig megtelt nézőtéren helyet foglaló publikum. A háromfelvonásos nagyoperett címszerepét, Fedora Palinska hercegnőt, a lassan nemzetközi hírnévre is szert tevő kitűnő, Nagyváradról indult – ma a Kolozsvári Magyar Operához tartozó - magyar szoprán, [url] http://www.erdon.ro/kele-brigitta-a-j246vo-divaja/news-20101108-11551933; KELE BRIGITTA énekelte – játszotta. [/url] Fergetegesen! Alig egy hónapja az Erkel Színházban Verdi Álarcosbál című operájában nagy sikerrel mutatkozott be Amélia szerepében. De a repertoárján ott van Pamina, Musetta és Mimi, Micaela, Lauretta, Odabella és Nedda, de a nagy primadonna-szerepek is megtalálták: Madeleine de Faublas (Bál a Savoyban), Vereczki Szilvia (Csárdáskirálynő), Szaffi (Cigánybáró), Glavari Hanna (A víg özvegy) – utóbbi kettőnek a kaposvári színház közönsége is tapsolhatott az elmúlt években. Idén már a [url] http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/70915; düsseldorfi Deutsche Oper am Rhein és a Párizsi Nemzeti Operaház is várja őt Bohéméletre illetve Bajazzókra [/url] A szép, sudár termetű, fiatal és tehetséges művész, aki nem utolsó sorban manöken alkatával is, elbűvölő jelenség a színpadon, tegnap este ismételten bizonyította kivételes tehetségét: egy rendkívül összetett (fő)szerepet formált meg Kálmán Imre örökzöld operettjében, melyben a primadonnának nemcsak jól – operai nívón – kell tudni énekelni, hanem próza- és táncképesség is szükségeltetik, és emellett kiváló jellemformálás, a színészi átlényegülés-, játék terén is bizonyítania kell képességeit. Kele Brigitta remekül oldotta meg ezt a nem könnyű feladatot, és megérdemelt, nagy tapsokban részesült. A szép sikerből nem csak ő vette ki a részét, mert a teljes kolozsvári társulat - énekkarral, balettkarral és zenekarral, a többi nagyszerűen játszó-éneklő partnerrel együtt – színvonalas – sajnos, csak egyszeri - előadással örvendeztetett meg bennünket. A karmester (Kulcsár Szabolcs), a koreográfus (Kozma Attila), a díszlettervező (Bartha József) a rendező és egyben jelmeztervező (Szabó Emese) együttesen egy nagyszabású, több mint három és fél óra időtartamú nagyoperettet hoztak el nekünk. Hozzáteszem, nem ártott volna a darabot dramaturgiai szempontból, és a dialógusokat is tekintve, kissé feszesebbre venni! Csak egy példa: az operett ének-zene betétszámainak 95 százalékát az első két felvonás tartalmazza (köztük a két nagyszabású finálét); az este 7-kor kezdődött produkció harmadik felvonása – rövid szünet után - háromnegyed tízkor kezdődött el, és szinte csak prózából (bohózat) áll, és 45 percnyi hosszúságú. Ebben a felvonásban mindössze két rövid ének-táncos jelenet van, és az elsőre is csaknem 20 percig várni kell! Tehát, lehetett volna jócskán meghúzni a szövegből, és rövidebb felvonásokra, vagy akár két részre bontani a cselekményt, hogy a zenei betétek elosztása is arányos legyen. Persze, azért a közönség nem lankadt el, élvezte és jól fogadta e „maratoni” hosszúságú Kálmán-operettet, nem győzte újra meg újra kitapsolni a művészeket, és hatalmas tapsorkánnal ért véget az előadás. [url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=read&hId=898; Itt vannak képek is az előadásból. [/url] Ideírom a teljes szereposztást: Fedora Palinska, hercegnő: Kele Brigitta Mister X: Szabó Levente Sergius Vladimir, herceg: Ádám János Mabel Gibson: Pataki Enikő Tony Schlumberger: Madarász Lóránt Luigi Pinelli, rendező és bohóc: Szabó József Stanislawsky, cirkuszigazgató: Veress László Pierre, a herceg titkára: Mányoki László Petrovics Péter Pál, hadnagy: Sipos László Saskusin: Kovács Ferenc Rasumowsky: Rigmányi István Brusowsky: Jakab Zoltán Schlumberger Karolina: Székely Zsejke Pelikán, pincér: Szeibert István Max, pikkoló: Rétyi Zsombor Katya: Kolcsár Katalin Portás: Plesa Róbert I. vendég: Varga Attila II. vendég: Gergely Elek A cselekmény első felvonása egy cirkuszi manézsában, a második egy palotában egy estélyen, a harmadik pedig egy szálloda apartmanjában játszódik. Érdemes volt megnéznem a Cirkuszhercegnőt, amit eddig még nem láttam a színpadon, csak a zenéjét ismertem eddig a rádió és a hanglemezgyár stúdiófelvételeiről. Meglepő módon az Operettszínházban elég régen volt a darab utolsó bemutatója, ami Vámos László rendező nevéhez fűződik (akkor Kalocsai Zsuzsa volt Fedora), 2001-ben felújították (Kolonits Klára és Sáfár Mónika felváltva játszották az orosz hercegnőt, Mister X szerepét az első bemutatón Nyári Zoltán alakította.), Ugyanakkor az ország több vidéki színháza a közelmúltban is a repertoárján tartotta az operettet, a bemutatók sorából néhányat említek: Pécs (2000), Turay Ida Színház (2003), Kecskemét (2004), Szeged, Sopron (2007), Kapuvár, 2009, Kolozsvár (2011), Szolnok (2012). A Cirkuszhercegnő híres részleteivel - ezúttal végre élőben – és a közreműködött előadókkal nem tudtam betelni! Néhány cím az operett zenei betéteiből: Pour l’amour (Fedora, kórus); A szép kis cirkusztáncosnők (Tóni, kórus); Óh, légy enyém (Fedora, Mister X); Én édes drága férjem (Mábel, Tóni); Gréte, jöjj a virágos rétre (Mábel, Tóni); 1. Finálé; Máma itt, holnap ott (Mister X); Ég áldjon galambom (Mábel, Tóni); My darling (Fedora, Mister X); Óh, de csodaszép regény (Fedora, Mister X); Kislány, vigyázz (Regent, Mister X, Chorus) Csak röviden szólok a Cirkuszhercegnő tartalmáról: A nyalka cári tiszt, Fegya beleszeret Fedorába, nagybátyja, a gazdag herceg menyasszonyába. A nagybácsi elveszi feleségül Fedorát, de Fegya tiszti karrierjét bosszúból kettétöri. Fegya Mister X néven a szentpétervári cirkusz vakmerő artistája lesz. Mivel álarcban lép fel, senki sem tudja, ki a titokzatos Mister X. A hamarosan megözvegyült Fedora eleinte visszautasítja a rangon aluli Mixter X közeledését, de amikor az leleplezi magát, Fedora hozzámegy feleségül, és ő lesz a cirkusz hercegnője. A remek szórakozást Kálmán Imre fülbemászó dallamai mellett a cirkusz hangulatát csodálatosan megidéző látványvilág, a rendező, Szabó Emese személye, valamint a kolozsvári magyar opera kiváló művészei garantálják. A fülszövegből idézem: „Kálmán Imre operettjének a cirkuszi vándorélet és az orosz arisztokratikus világ között zajló cselekménye meghatóan tükrözi a mindenkori művész életének tündöklését és árnyait. Az operett hangzásvilágában szőtt drámaisága ennek a káprázatos-keserű létnek többszörösen hatásos. A műfaj sajátossága szerint a szerelmi történet boldog vége megindító, a táncos-komikus szereplők virtuozitása szórakoztató, a zenei kompozíció gazdagsága felemelő. A Kolozsvári Magyar Opera előadását a darab komponálásának korát tükröző orosz konstruktivizmus jegyeiben készítette.”
1976 telramund 2013-04-29 16:04:05 [Válasz erre: 1974 Búbánat 2013-04-26 21:11:32]
Hát az elég nagy baj,hacsak nem egy régebbi előadásnak a felvétele.
Hát az elég nagy baj,hacsak nem egy régebbi előadásnak a felvétele.
1975 Búbánat 2013-04-29 15:42:21
A Kolozsvári Magyar Opera Zenekara és Énekkara (karigazgató: Kulcsár Szabolcs) tegnap este még a Művészetek Palotájában működött közre a nemzetközi szereposztásban bemutatott Verdi Attilájában, ma este pedig már a Nagymező utcai Budapesti Operettszínházban vendégeskednek. A Budapesti Operettszínház a Kolozsvári Magyar Opera társulatát (amely a 2012-2103-as évadban ünnepli az Erdélyi Magyar Hivatásos Zenés Színjátszás 220. évfordulóját), hívta meg az I. Budapesti Nemzetközi Operett-Musical Fesztiválzáró produkciójára: [url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=show&rId=150&mId=5163&evad=8; A Cirkuszhercegnő Kolozsvárról [/url] - A Kolozsvári Állami Magyar Opera vendégjátéka
A Kolozsvári Magyar Opera Zenekara és Énekkara (karigazgató: Kulcsár Szabolcs) tegnap este még a Művészetek Palotájában működött közre a nemzetközi szereposztásban bemutatott Verdi Attilájában, ma este pedig már a Nagymező utcai Budapesti Operettszínházban vendégeskednek. A Budapesti Operettszínház a Kolozsvári Magyar Opera társulatát (amely a 2012-2103-as évadban ünnepli az Erdélyi Magyar Hivatásos Zenés Színjátszás 220. évfordulóját), hívta meg az I. Budapesti Nemzetközi Operett-Musical Fesztiválzáró produkciójára: [url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=show&rId=150&mId=5163&evad=8; A Cirkuszhercegnő Kolozsvárról [/url] - A Kolozsvári Állami Magyar Opera vendégjátéka
1974 Búbánat 2013-04-26 21:11:32
[url] http://bookline.hu/product/home!execute.action;jsessionid=RRnnjdsS-xcyphf55DDT+Q**?_v=Kalman_Imre_Marica_grofno_Hires_operettek_6_&id=121535&type=22; Marica grófnő - Híres operettek 6. - CD melléklettel [/url] Ahogy látom, a lemezen hallható Kálmán-részletek esetében is a Budapesti Operettszínház produkciójának felvétele a forrás. A Kossuth Kiadó operettek könyvsorozatának 6. kötete május 2-án jelenik meg az újságárusoknál.
[url] http://bookline.hu/product/home!execute.action;jsessionid=RRnnjdsS-xcyphf55DDT+Q**?_v=Kalman_Imre_Marica_grofno_Hires_operettek_6_&id=121535&type=22; Marica grófnő - Híres operettek 6. - CD melléklettel [/url] Ahogy látom, a lemezen hallható Kálmán-részletek esetében is a Budapesti Operettszínház produkciójának felvétele a forrás. A Kossuth Kiadó operettek könyvsorozatának 6. kötete május 2-án jelenik meg az újságárusoknál.
1973 Haandel 2013-04-21 08:49:46 [Válasz erre: 1972 Búbánat 2013-04-20 14:38:40]
Szívesen, kedves Búbánat! + The [url]http://archive.org/index.php;Internet Archive[/url], a 501(c)(3) non-profit, is building a digital library of Internet sites and other cultural artifacts in digital form. Like a paper library, we provide free access to researchers, historians, scholars, and the general public. [url]http://dp.la/;Digital Public Library of America[/url] The DPLA offers a single point of access to millions of items—photographs, manuscripts, books, sounds, moving images, and more—from libraries, archives, and museums around the United States.
Szívesen, kedves Búbánat! + The [url]http://archive.org/index.php;Internet Archive[/url], a 501(c)(3) non-profit, is building a digital library of Internet sites and other cultural artifacts in digital form. Like a paper library, we provide free access to researchers, historians, scholars, and the general public. [url]http://dp.la/;Digital Public Library of America[/url] The DPLA offers a single point of access to millions of items—photographs, manuscripts, books, sounds, moving images, and more—from libraries, archives, and museums around the United States.
1972 Búbánat 2013-04-20 14:38:40 [Válasz erre: 1971 Haandel 2013-04-20 08:43:19]
Köszönöm kedves Haandel, hogy felhívtad erre a portálra (http://www.europeana.eu) figyelmünket!
Köszönöm kedves Haandel, hogy felhívtad erre a portálra (http://www.europeana.eu) figyelmünket!
1971 Haandel 2013-04-20 08:43:19
europeana.eu [url]http://www.europeana.eu/portal/search.html?query=operett&rows=24;operett[/url] [url]http://www.europeana.eu/portal/search.html?query=kalman&rows=24;Kalman[/url] [url]http://www.europeana.eu/portal/search.html?query=Leh%C3%A1r&rows=24;Lehár[/url] [url]http://www.europeana.eu/portal/search.html?query=Lehar+&rows=24;Lehar[/url] …
europeana.eu [url]http://www.europeana.eu/portal/search.html?query=operett&rows=24;operett[/url] [url]http://www.europeana.eu/portal/search.html?query=kalman&rows=24;Kalman[/url] [url]http://www.europeana.eu/portal/search.html?query=Leh%C3%A1r&rows=24;Lehár[/url] [url]http://www.europeana.eu/portal/search.html?query=Lehar+&rows=24;Lehar[/url] …
1970 IVA 2013-04-20 03:45:55 [Válasz erre: 1965 Búbánat 2013-04-13 14:14:29]
Noha ezért a beszámolódért is hálás vagyok, kedves Búbánat, bevallom, még a műsor olvasásába is belefáradtam. Nem vonzódom az ilyen típusú estekhez, inkább néznék meg egy operettet, mert azt is drámai műfajnak tartom, csak jól kell művelni minden tekintetben. De ha már... hogyan lehet ennyi mindent markolni egyetlen estén? Szóval, ha már rászánnám magam ilyenre, inkább egy tisztán Kálmán-, Lehár- vagy Jacobi-estre, vagy francia operett-estre (a musical távol maradhat). Emlékszel, ez hány óráig tartott?
Noha ezért a beszámolódért is hálás vagyok, kedves Búbánat, bevallom, még a műsor olvasásába is belefáradtam. Nem vonzódom az ilyen típusú estekhez, inkább néznék meg egy operettet, mert azt is drámai műfajnak tartom, csak jól kell művelni minden tekintetben. De ha már... hogyan lehet ennyi mindent markolni egyetlen estén? Szóval, ha már rászánnám magam ilyenre, inkább egy tisztán Kálmán-, Lehár- vagy Jacobi-estre, vagy francia operett-estre (a musical távol maradhat). Emlékszel, ez hány óráig tartott?
1969 telramund 2013-04-19 17:09:46 [Válasz erre: 1968 Búbánat 2013-04-19 16:53:22]
én meg a rögeszmémnek,hogy egy sorozatnak minden tagja meglegyen.
én meg a rögeszmémnek,hogy egy sorozatnak minden tagja meglegyen.
1968 Búbánat 2013-04-19 16:53:22 [Válasz erre: 1967 telramund 2013-04-19 15:25:59]
Én is megvettem a könyvet - nem tudom, minek? De még nem hallgattam meg a CD-mellékletet. Pedig már tudtam, hogy nem a kedvenceimmel felvett rádiófelvételt találom a lemezen. De én mint Lehár-függő, nem tudtam ellenállni a csábításnak...
Én is megvettem a könyvet - nem tudom, minek? De még nem hallgattam meg a CD-mellékletet. Pedig már tudtam, hogy nem a kedvenceimmel felvett rádiófelvételt találom a lemezen. De én mint Lehár-függő, nem tudtam ellenállni a csábításnak...
1966 telramund 2013-04-19 15:25:20
Ilyen borzalmat,mait cd mellékletként a Cigányszerelemhez adtak az operett-sorozatban régen hallottam.A mono hangzás még hagyján,de a sok lebegő hang,hangtalan és préselő,nyűszitő tenor egy lemezen nehezen viselhető.Még Kalocsay Zsuzsa is nagy csalódás,pedig még Ő a legjobb. Elő kellett volna venni azt a felvételt,amin Kalocsay Zórika.De ez brrrrrrrrr......
Ilyen borzalmat,mait cd mellékletként a Cigányszerelemhez adtak az operett-sorozatban régen hallottam.A mono hangzás még hagyján,de a sok lebegő hang,hangtalan és préselő,nyűszitő tenor egy lemezen nehezen viselhető.Még Kalocsay Zsuzsa is nagy csalódás,pedig még Ő a legjobb. Elő kellett volna venni azt a felvételt,amin Kalocsay Zórika.De ez brrrrrrrrr......
1965 Búbánat 2013-04-13 14:14:29 [Válasz erre: 1963 Búbánat 2013-04-12 17:22:45]
Mindig megfogadom, hogy többé nem kérek az Operettszínház operett-gáláiból – szerintem, nem igazán változatosak a műsor-összeállításuk, általában ugyanazok a szerzők, ugyanazok a népszerű, ismert slágerek jönnek elő, nekem ez kissé uncsi; aztán mégis elcsábulok, és beülök a színház egy-egy ilyen előadására – amint tegnap este is tettem. Izgatott, hogy a hagyományteremtő szándékkal megrendezett első Nemzetközi Operett és Musical Gála mi újat tud nyújtani nekem (és a közönségnek). Kezdem azzal, hogy a „nemzetköziség” hangoztatása kissé megtévesztő: az ember arra gondolna, lesz itt német, francia, angol, orosz, osztrák, svéd, amerikai, olasz stb. fellépő művész – de tegnap kizárólag szláv területről illetve kelet-közép európai blokkból érkeztek vendégek: Vlagyimir Jaros, Olga Lozovaja, Oleg Korzs, Karina Csepurnova, Natalja Dievszkaja, Florin Budnaru, Kirill Gorgyejev, Georgiana Mototolea és Fülöp Zoltán (Erdély). Hozzáteszem, mindegyikük színvonalas énekkel-tánccal járult hozzá az est sikeréhez. Nem kívánok belemenni abba, jól tettem-e, hogy elmentem erre az operett-estre. Inkább a szikár tényekre hagyatkozom. Az Opettszínház két részes gálaműsorában közreműködött a színház énekkara, zenekara, balettkara. Vezényelt: Makláry László és – a televízióban tavaly sugárzott - Aranypálca Kálmán Imre Nemzetközi Operett-Musical Karmesterverseny egyik díjazottja: Balassa Krisztián (utóbbi a musical-blokk számait dirigálta). A művészeti vezető: KERO, rendező: Somogyi Szilárd. Koreográfus: Bakó Gábor, Gesler György, Hidas Hedvig, Kocsis Tamás, Lőcsei Jenő, Nagy György, Vári Bertalan, Zsuráfszky Zoltán Műsorvezető az Operettszínház két művésze volt: Janza Kata és Szabó P. Szilveszter. A színház itthoni fellépő művészei voltak: Bordás Barbara, Fischl Mónika, Janza Kata, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Lehoczky Zsuza, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi, Dolhai Attila, Faragó András, Homonnay Zsolt, Kádár Szabolcs, Peller Károly, Szabó P. Szilveszter, Szabó Dávid, Vadász Dániel. Külön kiemelem a Tolcsvay: Ördögölő Józsiás című musicalből előadott Hej vándorélet című fergeteges tercett és tánc közreműködőit: Szerényi László, Brasch Bence, Gömöri András Máté és férfi balett. Talán a gála egyik legnagyobb sikerét aratták a Tamási Áron műve nyomán komponált zenés darab részletével! Az egyes blokkoknak olyan címeket adtak, mint: „Egymásra várva”; „Vérpezsdítő”; „Szenvedélyek viharában”; „Magyar táj, magyar ecsettel”; „Elvágyódás”. Domináltak Kálmán Imre szerzeményei: az operett műfaját az ő 11 száma képviselte (ebből 6 csak a Csárdáskirálynőből, 3 a Marica grófnőből és 1-1 részlet az Ördöglovasból – palotás, és A cirkuszhercegnőből.). Lehártól 6 operettrészletet hallhattunk (ebből 2 szám a Cigányszerelemből volt, további 1-1 szám A víg özvegyből, a Mosoly Országából, a Giudittából és a Luxemburg grófjából.) Volt még egy-egy Johann Strauss („Tavaszi hangok” – Fischl Mónika előadásában, km. Faragó András), Zerkovitz: Csókos asszony („Los Angeles” – kvartett, énekkar, balettkar), Ábrahám: Viktória („Mikor az ember felmászik a …” - kvartett, énekkar, balettkar), Huszka: Mária főhadnagy („Én teve…” – duett), és végül Szirmai: Mágnás Miska („Cintányéros cudar világ…” – duett énekkar, balettkar) – Oszvald Marika és Peller Károly előadásában: ez volt a másik legnagyobb siker a gálaeseten az említett Tolcsvay-musicalrészlet mellett! A operettszínház igazgatója, Kerényi Miklós Gábor e szám után kijött a színpadra, kis beszédet rögtönzött, majd a közönség lelkes tapsai és ovációi közepette felköszöntötte Oszvald Marikát születésnapja alkalmából: mint elmondta, minden évben a szubrett születésnapján - április 12. – tervezik megtartani ezt a hagyományteremtő nemzetközi operett és musical gálát az Operettszínházban. A musical-blokkban részleteket láttunk a Chicago, Hegedűs a háztetőn, Rebecca, Jekyll és Hyde, Elisabeth, Az operaház fantomja, „Jövőre ,veled, itt!” és a már említett Ördögölő Józsiás darabokból. Remélem, jövőre nem lesz annyi Kálmán, s jöhetnének mellette a nyugat-európai klasszis szerzők alkotásai közül is Offenbach, Sullivan, Suppé, Millöcker, Zeller, Fall, Planquette, Hervé, Schubert-Berté mellett Jacobi, Kacsoh is és a még több Johann Strauss, Lehár, Huszka. És a külföldi művészek között szeretnék látni más nyelvterületről Összességében egy látványos, jól koreografált, színvonalas gálaműsort kaptunk, mely remélhetőleg jövőre jobban kiteljesedik, nemzetközibb lesz, és arányaiban szélesebb repertoárból választódnak ki a műsorszámok. Nem merem azt mondani magamnak: operettgáláról hallani/látni sem akarok többé…
Mindig megfogadom, hogy többé nem kérek az Operettszínház operett-gáláiból – szerintem, nem igazán változatosak a műsor-összeállításuk, általában ugyanazok a szerzők, ugyanazok a népszerű, ismert slágerek jönnek elő, nekem ez kissé uncsi; aztán mégis elcsábulok, és beülök a színház egy-egy ilyen előadására – amint tegnap este is tettem. Izgatott, hogy a hagyományteremtő szándékkal megrendezett első Nemzetközi Operett és Musical Gála mi újat tud nyújtani nekem (és a közönségnek). Kezdem azzal, hogy a „nemzetköziség” hangoztatása kissé megtévesztő: az ember arra gondolna, lesz itt német, francia, angol, orosz, osztrák, svéd, amerikai, olasz stb. fellépő művész – de tegnap kizárólag szláv területről illetve kelet-közép európai blokkból érkeztek vendégek: Vlagyimir Jaros, Olga Lozovaja, Oleg Korzs, Karina Csepurnova, Natalja Dievszkaja, Florin Budnaru, Kirill Gorgyejev, Georgiana Mototolea és Fülöp Zoltán (Erdély). Hozzáteszem, mindegyikük színvonalas énekkel-tánccal járult hozzá az est sikeréhez. Nem kívánok belemenni abba, jól tettem-e, hogy elmentem erre az operett-estre. Inkább a szikár tényekre hagyatkozom. Az Opettszínház két részes gálaműsorában közreműködött a színház énekkara, zenekara, balettkara. Vezényelt: Makláry László és – a televízióban tavaly sugárzott - Aranypálca Kálmán Imre Nemzetközi Operett-Musical Karmesterverseny egyik díjazottja: Balassa Krisztián (utóbbi a musical-blokk számait dirigálta). A művészeti vezető: KERO, rendező: Somogyi Szilárd. Koreográfus: Bakó Gábor, Gesler György, Hidas Hedvig, Kocsis Tamás, Lőcsei Jenő, Nagy György, Vári Bertalan, Zsuráfszky Zoltán Műsorvezető az Operettszínház két művésze volt: Janza Kata és Szabó P. Szilveszter. A színház itthoni fellépő művészei voltak: Bordás Barbara, Fischl Mónika, Janza Kata, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Lehoczky Zsuza, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi, Dolhai Attila, Faragó András, Homonnay Zsolt, Kádár Szabolcs, Peller Károly, Szabó P. Szilveszter, Szabó Dávid, Vadász Dániel. Külön kiemelem a Tolcsvay: Ördögölő Józsiás című musicalből előadott Hej vándorélet című fergeteges tercett és tánc közreműködőit: Szerényi László, Brasch Bence, Gömöri András Máté és férfi balett. Talán a gála egyik legnagyobb sikerét aratták a Tamási Áron műve nyomán komponált zenés darab részletével! Az egyes blokkoknak olyan címeket adtak, mint: „Egymásra várva”; „Vérpezsdítő”; „Szenvedélyek viharában”; „Magyar táj, magyar ecsettel”; „Elvágyódás”. Domináltak Kálmán Imre szerzeményei: az operett műfaját az ő 11 száma képviselte (ebből 6 csak a Csárdáskirálynőből, 3 a Marica grófnőből és 1-1 részlet az Ördöglovasból – palotás, és A cirkuszhercegnőből.). Lehártól 6 operettrészletet hallhattunk (ebből 2 szám a Cigányszerelemből volt, további 1-1 szám A víg özvegyből, a Mosoly Országából, a Giudittából és a Luxemburg grófjából.) Volt még egy-egy Johann Strauss („Tavaszi hangok” – Fischl Mónika előadásában, km. Faragó András), Zerkovitz: Csókos asszony („Los Angeles” – kvartett, énekkar, balettkar), Ábrahám: Viktória („Mikor az ember felmászik a …” - kvartett, énekkar, balettkar), Huszka: Mária főhadnagy („Én teve…” – duett), és végül Szirmai: Mágnás Miska („Cintányéros cudar világ…” – duett énekkar, balettkar) – Oszvald Marika és Peller Károly előadásában: ez volt a másik legnagyobb siker a gálaeseten az említett Tolcsvay-musicalrészlet mellett! A operettszínház igazgatója, Kerényi Miklós Gábor e szám után kijött a színpadra, kis beszédet rögtönzött, majd a közönség lelkes tapsai és ovációi közepette felköszöntötte Oszvald Marikát születésnapja alkalmából: mint elmondta, minden évben a szubrett születésnapján - április 12. – tervezik megtartani ezt a hagyományteremtő nemzetközi operett és musical gálát az Operettszínházban. A musical-blokkban részleteket láttunk a Chicago, Hegedűs a háztetőn, Rebecca, Jekyll és Hyde, Elisabeth, Az operaház fantomja, „Jövőre ,veled, itt!” és a már említett Ördögölő Józsiás darabokból. Remélem, jövőre nem lesz annyi Kálmán, s jöhetnének mellette a nyugat-európai klasszis szerzők alkotásai közül is Offenbach, Sullivan, Suppé, Millöcker, Zeller, Fall, Planquette, Hervé, Schubert-Berté mellett Jacobi, Kacsoh is és a még több Johann Strauss, Lehár, Huszka. És a külföldi művészek között szeretnék látni más nyelvterületről Összességében egy látványos, jól koreografált, színvonalas gálaműsort kaptunk, mely remélhetőleg jövőre jobban kiteljesedik, nemzetközibb lesz, és arányaiban szélesebb repertoárból választódnak ki a műsorszámok. Nem merem azt mondani magamnak: operettgáláról hallani/látni sem akarok többé…
1964 Búbánat 2013-04-12 17:24:34
[url] http://7ora7.hu/hirek/maiva-dinamikusabba-szeretnenk-tenni-a-montmartrei-ibolya-veszpremben; Ma este Kálmán Imre- bemutató: A Montmartrei-ibolya premier Veszprémben [/url] /Forrás: 7ora7.hu/ A Montmartre-i ibolya című operett bemutatóját tartják április 12-én, pénteken este hét órakor a Veszprémi Petőfi Színházban. Kálmán Imre népszerű művét Kéri Kitty állítja színpadra. Kéri Kitty elmondta: azért választotta ezt az operettet, mert a darab a művészekről,a színház világáról szól, annak összes kínjával és varázsával. A közönség mindig kíváncsi a kulisszák mögötti létre,s ez mindig jó lehetőséget ad a színészeknek is, hogy magukról valljanak. Ellentétben sok más ismert operettel, A Montmartre-i ibolya szereplői nem kitalált személyek, hanem hús-vér emberek, a szerzők valóban élt festőről, zeneszerzőről és íróról mintázták meg a férfi főszereplőket és persze önmagukról is. Nem véletlen, hogy Henry Murger Bohémek című regénye megihlette Puccinit, Leoncavallot és Kálmán Imrét is. Kálmán Imre barátaival Szirmai Alberttel, Jacobi Viktorral és Molnár Ferenccel huszonévesen ugyanúgy megváltotta a világot esténként a kávéházban, ahogyan azt a mi hőseink, ahogyan később Szenes Andor, Szenes Iván és azóta is minden művész teszi- hangsúlyozta a rendező, aki hozzáfűzte: Kálmán Imre ezt az operettet szerelmesen írta, a nála harminc évvel fiatalabb, orosz származású, színésznő feleségének ajánlotta. Az 1930-as bécsi premieren muzsikáját csak a vájt fülűek, valamint az igazi rajongók élvezték, de hamarosan egész Európát meghódította A Montmartre-i ibolya.
[url] http://7ora7.hu/hirek/maiva-dinamikusabba-szeretnenk-tenni-a-montmartrei-ibolya-veszpremben; Ma este Kálmán Imre- bemutató: A Montmartrei-ibolya premier Veszprémben [/url] /Forrás: 7ora7.hu/ A Montmartre-i ibolya című operett bemutatóját tartják április 12-én, pénteken este hét órakor a Veszprémi Petőfi Színházban. Kálmán Imre népszerű művét Kéri Kitty állítja színpadra. Kéri Kitty elmondta: azért választotta ezt az operettet, mert a darab a művészekről,a színház világáról szól, annak összes kínjával és varázsával. A közönség mindig kíváncsi a kulisszák mögötti létre,s ez mindig jó lehetőséget ad a színészeknek is, hogy magukról valljanak. Ellentétben sok más ismert operettel, A Montmartre-i ibolya szereplői nem kitalált személyek, hanem hús-vér emberek, a szerzők valóban élt festőről, zeneszerzőről és íróról mintázták meg a férfi főszereplőket és persze önmagukról is. Nem véletlen, hogy Henry Murger Bohémek című regénye megihlette Puccinit, Leoncavallot és Kálmán Imrét is. Kálmán Imre barátaival Szirmai Alberttel, Jacobi Viktorral és Molnár Ferenccel huszonévesen ugyanúgy megváltotta a világot esténként a kávéházban, ahogyan azt a mi hőseink, ahogyan később Szenes Andor, Szenes Iván és azóta is minden művész teszi- hangsúlyozta a rendező, aki hozzáfűzte: Kálmán Imre ezt az operettet szerelmesen írta, a nála harminc évvel fiatalabb, orosz származású, színésznő feleségének ajánlotta. Az 1930-as bécsi premieren muzsikáját csak a vájt fülűek, valamint az igazi rajongók élvezték, de hamarosan egész Európát meghódította A Montmartre-i ibolya.
1963 Búbánat 2013-04-12 17:22:45
[url] http://www.fidelio.hu/zenes_szinhaz/interju/kerenyi_miklos_gabor_kepesek_vagyunk_magunkon_is_mosolyogni; Kerényi Miklós Gábor: "Képesek vagyunk magunkon is mosolyogni" [/url] 2013. április 9. - Jász Annamária - Fidelio - Turisztikai szempontból is rengeteg lehetőség rejlik abban, hogy Budapest zenés színházi fesztiválvárossá nője ki magát, véli Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház igazgatója, akinek színházában április 8. és 29. között szervezik meg az I. Nemzetközi Budapesti Operett-Musical Fesztivált. A direktort a tizenegy előadásból és egy nagyszabású gálaestből álló rendezvényről és a műfaj nemzetközi kereteiről kérdeztük. […] - Mi a tapasztalata, van-e közös közép-kelet európai zenés színházi hagyomány, vagy inkább a különbségek hangsúlyosabbak? - A zenés színházban mindkettőt meg lehet találni, de vannak abszolút különbségek. Az érzelmi kifejezések különbözőek, a közönség is máshogy reagál, bizonyos dolgokban gyorsabban jut el ugyanoda. A Marica grófnő Hej, cigány! című dalánál a magyar közönség hamarabb meghallja a ritmust és kezd el tapsolni, az orosz közönségnél eltelik 40 másodperc. Ugyanakkor az orosz közönség már nevet azokon a poénokon, mikor a magyar közönség épp, hogy csak elmosolyodik. Úgy működik ez, mint egy igazán jó film, vagy egy igazán jó opera, ami sikert arat Olaszországban és Kínában is - Mi magyarok szélsőségesen nagy és komoly érzelmi töltéssel rendelkezünk, és mert mindhárom énektechnikai irányzat, a német, az olasz, a szláv is beérkezett az országba, ez kialakított egy vegyes énektechnikát. Ugyanakkor azon kevesek közé tartozunk, akik képesek vagyunk magunkon is mosolyogni. A stílusunkban így benne van a budapesti humor, az öngúny, valamint a sírástól a nevetésig tartó szélsőséges érzelmek. Ez a gazdagság a zenés színháznak rettenetes jót tesz. Látom, hogy operettben, musicalben, táncban milyen erősek vagyunk, és látom azt is, hogy a Sziget Európa egyik leglátogatottabb fesztiválja. Az motoszkál bennem, hogy azok a mai anyukák és apukák, akik tíz évvel ezelőtt mint tinik annyira jól érezték itt magukat egy másik típusú kultúrkörben, boldogan visszatérnének egy zenés színházi fesztiválra Budapestre. […] - Körvonalazódnak már az Operettszínház jövő évadra szóló tervei? - Már formálódik a szlogenünk, ez lesz a Világsikerek éve. Bemutatjuk Kálmán Imre Cirkuszhercegnő és Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjét, a musicalújdonság az Oscar-díjas film alapján Presgurvic által írt Elfújta a szél lesz,és műsorra tűzzük Lajtai Lajos és Békeffi István A régi nyár, és Zerkovitz Béla Csókos asszony című művét is. Úgy gondolom, bravúrosan erős, közönségbarát évad elé nézünk.
[url] http://www.fidelio.hu/zenes_szinhaz/interju/kerenyi_miklos_gabor_kepesek_vagyunk_magunkon_is_mosolyogni; Kerényi Miklós Gábor: "Képesek vagyunk magunkon is mosolyogni" [/url] 2013. április 9. - Jász Annamária - Fidelio - Turisztikai szempontból is rengeteg lehetőség rejlik abban, hogy Budapest zenés színházi fesztiválvárossá nője ki magát, véli Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház igazgatója, akinek színházában április 8. és 29. között szervezik meg az I. Nemzetközi Budapesti Operett-Musical Fesztivált. A direktort a tizenegy előadásból és egy nagyszabású gálaestből álló rendezvényről és a műfaj nemzetközi kereteiről kérdeztük. […] - Mi a tapasztalata, van-e közös közép-kelet európai zenés színházi hagyomány, vagy inkább a különbségek hangsúlyosabbak? - A zenés színházban mindkettőt meg lehet találni, de vannak abszolút különbségek. Az érzelmi kifejezések különbözőek, a közönség is máshogy reagál, bizonyos dolgokban gyorsabban jut el ugyanoda. A Marica grófnő Hej, cigány! című dalánál a magyar közönség hamarabb meghallja a ritmust és kezd el tapsolni, az orosz közönségnél eltelik 40 másodperc. Ugyanakkor az orosz közönség már nevet azokon a poénokon, mikor a magyar közönség épp, hogy csak elmosolyodik. Úgy működik ez, mint egy igazán jó film, vagy egy igazán jó opera, ami sikert arat Olaszországban és Kínában is - Mi magyarok szélsőségesen nagy és komoly érzelmi töltéssel rendelkezünk, és mert mindhárom énektechnikai irányzat, a német, az olasz, a szláv is beérkezett az országba, ez kialakított egy vegyes énektechnikát. Ugyanakkor azon kevesek közé tartozunk, akik képesek vagyunk magunkon is mosolyogni. A stílusunkban így benne van a budapesti humor, az öngúny, valamint a sírástól a nevetésig tartó szélsőséges érzelmek. Ez a gazdagság a zenés színháznak rettenetes jót tesz. Látom, hogy operettben, musicalben, táncban milyen erősek vagyunk, és látom azt is, hogy a Sziget Európa egyik leglátogatottabb fesztiválja. Az motoszkál bennem, hogy azok a mai anyukák és apukák, akik tíz évvel ezelőtt mint tinik annyira jól érezték itt magukat egy másik típusú kultúrkörben, boldogan visszatérnének egy zenés színházi fesztiválra Budapestre. […] - Körvonalazódnak már az Operettszínház jövő évadra szóló tervei? - Már formálódik a szlogenünk, ez lesz a Világsikerek éve. Bemutatjuk Kálmán Imre Cirkuszhercegnő és Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjét, a musicalújdonság az Oscar-díjas film alapján Presgurvic által írt Elfújta a szél lesz,és műsorra tűzzük Lajtai Lajos és Békeffi István A régi nyár, és Zerkovitz Béla Csókos asszony című művét is. Úgy gondolom, bravúrosan erős, közönségbarát évad elé nézünk.
1962 Búbánat 2013-04-07 22:22:22 [Válasz erre: 1953 Búbánat 2013-04-04 22:47:49]
[url] http://mno.hu/grund/a-csardaskiralyno-az-ukranokat-is-levette-a-labukrol-1149964; A Csárdáskirálynő az ukránokat is levette a lábukról [/url] Forrás: MTI/MNO 2013. április 07., 16:01 Kálmán Imre klasszikus operettjével, a Csárdáskirálynővel vendégszerepel a Budapesti Operettszínház társulata Nyugat-Ukrajnában. „Magyar nyelvűek az előadásaink, amelyek itt Szilvia címmel futnak, de ukrán feliratozót is hoztunk magunkkal, és néhány poént ukránul is bemondunk” – mondta el telefonon a színház főigazgatója, Kerényi Miklós Gábor vasárnap. A főigazgató az április 9-éig tartó vendégjátékról előbb hazatér, hiszen hétfőn megkezdődik az április 29-éig tartó I. Budapesti Nemzetközi Operett–Musical Fesztivál.
[url] http://mno.hu/grund/a-csardaskiralyno-az-ukranokat-is-levette-a-labukrol-1149964; A Csárdáskirálynő az ukránokat is levette a lábukról [/url] Forrás: MTI/MNO 2013. április 07., 16:01 Kálmán Imre klasszikus operettjével, a Csárdáskirálynővel vendégszerepel a Budapesti Operettszínház társulata Nyugat-Ukrajnában. „Magyar nyelvűek az előadásaink, amelyek itt Szilvia címmel futnak, de ukrán feliratozót is hoztunk magunkkal, és néhány poént ukránul is bemondunk” – mondta el telefonon a színház főigazgatója, Kerényi Miklós Gábor vasárnap. A főigazgató az április 9-éig tartó vendégjátékról előbb hazatér, hiszen hétfőn megkezdődik az április 29-éig tartó I. Budapesti Nemzetközi Operett–Musical Fesztivál.
1961 Búbánat 2013-04-07 00:20:18 [Válasz erre: 1958 Norma 2013-04-06 22:39:23]
Kedves Norna! Köszönöm a linket és az infót. Volt egy olyan érzésem, hogy mégsem rádiós felvétel lesz a következő CD-n; a tavaly az Operettszínházban bemutatott Lehár-operett szereplőit hallgathatjuk majd a tíz nap múlva megjelenő könyv "tartozék-lemezéről". Ennek most nagyobb esélye volt...
Kedves Norna! Köszönöm a linket és az infót. Volt egy olyan érzésem, hogy mégsem rádiós felvétel lesz a következő CD-n; a tavaly az Operettszínházban bemutatott Lehár-operett szereplőit hallgathatjuk majd a tíz nap múlva megjelenő könyv "tartozék-lemezéről". Ennek most nagyobb esélye volt...
1960 Búbánat 2013-04-07 00:14:07 [Válasz erre: 1957 bermuda 2013-04-06 17:10:52]
A Házy-Réti felvétel teljes! A Leányvásár is az. Szerintem azok jönnek ki,melyejet Te is említesz. A Bob herceg CD-jét én is Ilosfalvyval szeretném kapni - mivel más teljes stúdiófelvételéről nem tudok, ezt valószínűsítem. Jogos: a Sybill, az Egy éj Velencében (utóbbiban Házy, Ilosfaly, Udvardy együtt) - de jó is lenne, csak hát nem kerültek be a húsz kiadvány közé. Sajnos. De azért ne legyünk telhetetlenek, már az is nagy szó, hogy ezek a jelzett CD-k (az operett könyvek mellékleteként) egyáltalán kereskedelmi forgalomba kerültek/kerülnek.
A Házy-Réti felvétel teljes! A Leányvásár is az. Szerintem azok jönnek ki,melyejet Te is említesz. A Bob herceg CD-jét én is Ilosfalvyval szeretném kapni - mivel más teljes stúdiófelvételéről nem tudok, ezt valószínűsítem. Jogos: a Sybill, az Egy éj Velencében (utóbbiban Házy, Ilosfaly, Udvardy együtt) - de jó is lenne, csak hát nem kerültek be a húsz kiadvány közé. Sajnos. De azért ne legyünk telhetetlenek, már az is nagy szó, hogy ezek a jelzett CD-k (az operett könyvek mellékleteként) egyáltalán kereskedelmi forgalomba kerültek/kerülnek.
1959 Norma 2013-04-06 22:42:03 [Válasz erre: 1958 Norma 2013-04-06 22:39:23]
Illetve nem rádiós felvétel, nem az alant említett:-(
Illetve nem rádiós felvétel, nem az alant említett:-(
