2304 Haandel 2014-12-31 14:40:25 [Válasz erre: 2303 Haandel 2014-12-31 14:34:12]
Start date: 6.12.2014 (Bocs)
Start date: 6.12.2014 (Bocs)
2303 Haandel 2014-12-31 14:34:12 [Válasz erre: 2298 Búbánat 2014-12-31 13:29:23]
Operabase (Start date: 1.1.2013) → Performances → Composer: [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Millocker&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Carl Millöcker[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Offenbach&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Jacques Offenbach[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Johann+Strauss&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Johann Strauss[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Lehar&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Franz Lehár[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Emmerich+Kalman&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Emmerich Kálmán[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Abraham&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Paul Abraham[/url] …
Operabase (Start date: 1.1.2013) → Performances → Composer: [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Millocker&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Carl Millöcker[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Offenbach&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Jacques Offenbach[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Johann+Strauss&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Johann Strauss[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Lehar&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Franz Lehár[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Emmerich+Kalman&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Emmerich Kálmán[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Abraham&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Paul Abraham[/url] …
2302 Búbánat 2014-12-31 14:28:16
Lehetne hasonló párhuzamokat vonni Lehár Ferenc két világsikere, A víg özvegy és A mosoly országa között is. pld.
Lehetne hasonló párhuzamokat vonni Lehár Ferenc két világsikere, A víg özvegy és A mosoly országa között is. pld.
2301 Haandel 2014-12-31 14:25:27 [Válasz erre: 2299 Haandel 2014-12-31 14:18:57]
Pl. Operabase (Start date: 1.1.2013) [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&is=Cs%C3%A1rd%C3%A1sf%C3%BCrstin&by=&loc=&stype=abs&sd=1&sm=1&sy=2013&etype=abs&ed=&em=&ey=;Die Csárdásfürstin[/url] Found 469 performances of 92 productions, in 46 cities [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&is=Mariza&by=&loc=&stype=abs&sd=1&sm=1&sy=2013&etype=abs&ed=&em=&ey=;Gräfin Mariza[/url] Found 274 performances of 50 productions, in 31 cities
Pl. Operabase (Start date: 1.1.2013) [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&is=Cs%C3%A1rd%C3%A1sf%C3%BCrstin&by=&loc=&stype=abs&sd=1&sm=1&sy=2013&etype=abs&ed=&em=&ey=;Die Csárdásfürstin[/url] Found 469 performances of 92 productions, in 46 cities [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&is=Mariza&by=&loc=&stype=abs&sd=1&sm=1&sy=2013&etype=abs&ed=&em=&ey=;Gräfin Mariza[/url] Found 274 performances of 50 productions, in 31 cities
2300 Búbánat 2014-12-31 14:20:27 [Válasz erre: 2299 Haandel 2014-12-31 14:18:57]
Szívesen! De rém szubjektív...
Szívesen! De rém szubjektív...
2299 Haandel 2014-12-31 14:18:57 [Válasz erre: 2298 Búbánat 2014-12-31 13:29:23]
Köszi szépen, kedves Búbánat & Co.! Ez az esszé igazán nagyon érdekes és továbbgondolásra érdemes!
Köszi szépen, kedves Búbánat & Co.! Ez az esszé igazán nagyon érdekes és továbbgondolásra érdemes!
2298 Búbánat 2014-12-31 13:29:23 [Válasz erre: 2297 Búbánat 2014-12-31 00:14:49]
A táncoskomikus: Bóni Kancsiánó gróf és báró Zsupán Kálmán Bóni a táncoskomikus karakter tipikus alakja. Imádja a nőket, annyira, hogy a gyönyörű Szilvia kedvéért eljátssza a férjét – annak ellenére, hogy legjobb barátka, Edwin szerelmes a nőbe. Ő is azt képzeli, hogy szerelmes Szilviába, holott ő minden nőbe szerelmes egy kicsit – tudhatjuk meg a belépőjéből. Nem ritka, hogy a táncoskomikusnak van önálló dala, bár a Maricában pont nincs. Bonit ezáltal jobban megismerjük. Zsupán Kálmán a Marica grófnő eredeti librettója szerint tényleg a semmiből bukkant fel, miután olvasta az újságban saját eljegyzésének hírét, amiről, ugye mit se sejtett, mert Marica csak kitalálta ezt a nevet, ahogy a vőlegényt is. Megjelenik tehát a kicsit buta Zsupán, és kell egy kis idő, mire ráébred, hogy Marica kutyába sem nézi, ekkor azonban boldogan vigasztalódik Lizával. Bóni karaktere sokkal mulatságosabb, főleg ha Rátonyi Róbert feledhetetlen alakítását tekintjük. Szerencsére akadnak olyanok, akik hozzá hasonló tehetséggel játsszák ezt a karakterszerepet. Zsupán is végig poénkodik, de a jelleméről szinte semmi mást nem tudunk meg. Az újabb változatokban Tasziló barátja öltözik be Zsupánnak, mivel meghallják, hogy Marica csak kitalálta magának a vőlegényt. Itt a Zsupán karaktere direkt eltúlzott kicsit, hogy jobban megrémissze a mit sem sejtő grófnőt. Mindenki eldöntheti, melyik változat szimpatikusabb számára. A komika: Cecília és Bozsena Cecília csak A csárdáskirálynő átírt változatában jut szerephez, és remek komika-szerep ez. Érdekesebbé vált a történet, hogy beiktatták ezt a szereplőt, aki akadálya a fiatalok szerelmének, de egyben a megoldást is kínálja azáltal, hogy ő is csárdáskirálynő volt valaha, és így kénytelen a végén megbocsátani fiának. Egy dalt is írtak neki a darabba, amely talán legismertebb operettslágere, a ’Hajmási Péter’. Szerepe szerint egy gőgös, törtető, szívtelen nőszemély, egyáltalán nem szimpatikus a viselkedése, és nem csak azért, mert útját állja a fiatalok boldogságának. Bozsena Tasziló gazdag nagynénje, akinek régen viszonya volt Dragomir gróffal, csakúgy, mint Cecíliának Feri bácsival. Mikor megtudja, hogy unokaöccse annyi tartozás szedett össze, hogy el kell adni a birtokot, ő veszi meg tőle személye felfedése nélkül. Vissza is adja neki, azzal a feltétellel, hogy megállapodik valakinél. Megbízza inasát, hogy derítse ki, van-e valami Tasziló és Marica között, mely újabb komikus szituációkat eredményez. Cecíliánál sokkal komikusabb karakter, és sokkal emberségesebb, szeretetre méltóbb. [Megjegyzés: Ugyanakkor - Cecíliával ellentétben - nincs önálló énekszáma az operettben. (Búbánat)] A buffó: Feri bácsi és Populeszku herceg Feri bácsi olyan, mintha kicsit Szilvia apukája lenne, nagyon szereti a lányt. Igazság szerint szerepe annyiban merül ki, hogy segíti őt, nem sokat kell énekelnie, és karaktere viccesnek egyáltalán nem nevezhető. Populeszku herceg egy igazán vicces karakter. Éltes kora ellenére fülig bele szeret Maricába, és állandóan ostromolja, de Marica nyilvánvalóan nem veszi őt komolyan. Populeszku azonban majdnem végig kitart, és csak akkor tesz le a szép Maricáról, mikor előkerül régi szerelme, Bozsena, és a végére amúgy is belátja, hogy Marica szíve már másé. Neki sem kell sokat énekelnie, de fontos szerepe van a darabban: ő okozza például a bonyodalmat a második felvonás végén, amivel majdnem sikerül elválasztania egymástól a szerelmeseket. Vannak még kisebb szereplők a két darabban, akiket azonban nem lehet párhuzamba vonni egymással, ezért további elemzésbe ezen a területen nem bocsátkoznánk. Konklúziók: A karakterek kapcsán az a meglátásunk, hogy a Marica grófnőben a nézőnek úgymond „utat kell találnia” az egyes szereplők jelleméhez és eldöntenie, hogy azok jók-e vagy rosszak. Míg A csárdáskirálynőben mindenkiről egyértelműen el lehet dönteni, milyen jellem. Egyedül Edwin anyja nevezhető negatív karakternek. Az már teljesen bizonyosan szubjektív, hogy zeneileg kinek melyik operett áll közelebb a szívéhez. Bár a két tenorária a Maricában mindenképpen egyedülálló, és Marica belépőjét sem lehet Szilviáéval egy lapon említeni (az utóbbi javára), ellentétben az Asszony összetör című dallal, ami sokkal megkapóbb, habár nem nagyon illik A csárdáskirálynő történetébe. A szerelmi kettősök csodálatosak mindkét operettben, és A csárdáskirálynő négyesének, a ’Hurrá, hurrá…’-nak igazán nincs párja. Ami a Marica grófnőt mindenképpen A csárdáskirálynő fölé helyezi, az a két finálé, ami vélhetően bárki szívét meghódítja. Az első felvonás fináléja, a Húzd cígány… c. csodálatos áriával kezdődik, majd következik a mulatós dal, utána a jóslós rész, amelyek mind új zenei részek, ellentétben A csárdáskirálynővel, ahol csak egy új dallammal találkozunk az első fináléban (’Szívünk, ha szól…’). A Marica grófnő második felvonása a legszebb dalok részleteiből van összeválogatva, melyek teljesen más szöveget és értelmet kapnak, ahogyan A csárdáskirálynő fináléi is. Ettől olyan különlegesek, de a Marica grófnőét tekinthetnénk inkább a tökéletesnek, az egységesebbnek. Összességében elmondhatjuk, hogy a Marica grófnő mind történetben, mind karakterekben, mind zenében több mint A csárdáskirálynő, de ettől függetlenül, biztosam sokan vannak, akik ez utóbbi operettet szeretik jobban, és ez így van rendjén. Sőt mások meg nem Kálmán Imrét helyezik első helyre, hanem mondjuk Lehár Ferencet, Huszka Jenőt, vagy Johann Strausst esetleg Offenbachot. De ez így van rendjén, különböző emberek vagyunk, különbözik az ízlésünk, de azért jó néha leírni a véleményünket.”
A táncoskomikus: Bóni Kancsiánó gróf és báró Zsupán Kálmán Bóni a táncoskomikus karakter tipikus alakja. Imádja a nőket, annyira, hogy a gyönyörű Szilvia kedvéért eljátssza a férjét – annak ellenére, hogy legjobb barátka, Edwin szerelmes a nőbe. Ő is azt képzeli, hogy szerelmes Szilviába, holott ő minden nőbe szerelmes egy kicsit – tudhatjuk meg a belépőjéből. Nem ritka, hogy a táncoskomikusnak van önálló dala, bár a Maricában pont nincs. Bonit ezáltal jobban megismerjük. Zsupán Kálmán a Marica grófnő eredeti librettója szerint tényleg a semmiből bukkant fel, miután olvasta az újságban saját eljegyzésének hírét, amiről, ugye mit se sejtett, mert Marica csak kitalálta ezt a nevet, ahogy a vőlegényt is. Megjelenik tehát a kicsit buta Zsupán, és kell egy kis idő, mire ráébred, hogy Marica kutyába sem nézi, ekkor azonban boldogan vigasztalódik Lizával. Bóni karaktere sokkal mulatságosabb, főleg ha Rátonyi Róbert feledhetetlen alakítását tekintjük. Szerencsére akadnak olyanok, akik hozzá hasonló tehetséggel játsszák ezt a karakterszerepet. Zsupán is végig poénkodik, de a jelleméről szinte semmi mást nem tudunk meg. Az újabb változatokban Tasziló barátja öltözik be Zsupánnak, mivel meghallják, hogy Marica csak kitalálta magának a vőlegényt. Itt a Zsupán karaktere direkt eltúlzott kicsit, hogy jobban megrémissze a mit sem sejtő grófnőt. Mindenki eldöntheti, melyik változat szimpatikusabb számára. A komika: Cecília és Bozsena Cecília csak A csárdáskirálynő átírt változatában jut szerephez, és remek komika-szerep ez. Érdekesebbé vált a történet, hogy beiktatták ezt a szereplőt, aki akadálya a fiatalok szerelmének, de egyben a megoldást is kínálja azáltal, hogy ő is csárdáskirálynő volt valaha, és így kénytelen a végén megbocsátani fiának. Egy dalt is írtak neki a darabba, amely talán legismertebb operettslágere, a ’Hajmási Péter’. Szerepe szerint egy gőgös, törtető, szívtelen nőszemély, egyáltalán nem szimpatikus a viselkedése, és nem csak azért, mert útját állja a fiatalok boldogságának. Bozsena Tasziló gazdag nagynénje, akinek régen viszonya volt Dragomir gróffal, csakúgy, mint Cecíliának Feri bácsival. Mikor megtudja, hogy unokaöccse annyi tartozás szedett össze, hogy el kell adni a birtokot, ő veszi meg tőle személye felfedése nélkül. Vissza is adja neki, azzal a feltétellel, hogy megállapodik valakinél. Megbízza inasát, hogy derítse ki, van-e valami Tasziló és Marica között, mely újabb komikus szituációkat eredményez. Cecíliánál sokkal komikusabb karakter, és sokkal emberségesebb, szeretetre méltóbb. [Megjegyzés: Ugyanakkor - Cecíliával ellentétben - nincs önálló énekszáma az operettben. (Búbánat)] A buffó: Feri bácsi és Populeszku herceg Feri bácsi olyan, mintha kicsit Szilvia apukája lenne, nagyon szereti a lányt. Igazság szerint szerepe annyiban merül ki, hogy segíti őt, nem sokat kell énekelnie, és karaktere viccesnek egyáltalán nem nevezhető. Populeszku herceg egy igazán vicces karakter. Éltes kora ellenére fülig bele szeret Maricába, és állandóan ostromolja, de Marica nyilvánvalóan nem veszi őt komolyan. Populeszku azonban majdnem végig kitart, és csak akkor tesz le a szép Maricáról, mikor előkerül régi szerelme, Bozsena, és a végére amúgy is belátja, hogy Marica szíve már másé. Neki sem kell sokat énekelnie, de fontos szerepe van a darabban: ő okozza például a bonyodalmat a második felvonás végén, amivel majdnem sikerül elválasztania egymástól a szerelmeseket. Vannak még kisebb szereplők a két darabban, akiket azonban nem lehet párhuzamba vonni egymással, ezért további elemzésbe ezen a területen nem bocsátkoznánk. Konklúziók: A karakterek kapcsán az a meglátásunk, hogy a Marica grófnőben a nézőnek úgymond „utat kell találnia” az egyes szereplők jelleméhez és eldöntenie, hogy azok jók-e vagy rosszak. Míg A csárdáskirálynőben mindenkiről egyértelműen el lehet dönteni, milyen jellem. Egyedül Edwin anyja nevezhető negatív karakternek. Az már teljesen bizonyosan szubjektív, hogy zeneileg kinek melyik operett áll közelebb a szívéhez. Bár a két tenorária a Maricában mindenképpen egyedülálló, és Marica belépőjét sem lehet Szilviáéval egy lapon említeni (az utóbbi javára), ellentétben az Asszony összetör című dallal, ami sokkal megkapóbb, habár nem nagyon illik A csárdáskirálynő történetébe. A szerelmi kettősök csodálatosak mindkét operettben, és A csárdáskirálynő négyesének, a ’Hurrá, hurrá…’-nak igazán nincs párja. Ami a Marica grófnőt mindenképpen A csárdáskirálynő fölé helyezi, az a két finálé, ami vélhetően bárki szívét meghódítja. Az első felvonás fináléja, a Húzd cígány… c. csodálatos áriával kezdődik, majd következik a mulatós dal, utána a jóslós rész, amelyek mind új zenei részek, ellentétben A csárdáskirálynővel, ahol csak egy új dallammal találkozunk az első fináléban (’Szívünk, ha szól…’). A Marica grófnő második felvonása a legszebb dalok részleteiből van összeválogatva, melyek teljesen más szöveget és értelmet kapnak, ahogyan A csárdáskirálynő fináléi is. Ettől olyan különlegesek, de a Marica grófnőét tekinthetnénk inkább a tökéletesnek, az egységesebbnek. Összességében elmondhatjuk, hogy a Marica grófnő mind történetben, mind karakterekben, mind zenében több mint A csárdáskirálynő, de ettől függetlenül, biztosam sokan vannak, akik ez utóbbi operettet szeretik jobban, és ez így van rendjén. Sőt mások meg nem Kálmán Imrét helyezik első helyre, hanem mondjuk Lehár Ferencet, Huszka Jenőt, vagy Johann Strausst esetleg Offenbachot. De ez így van rendjén, különböző emberek vagyunk, különbözik az ízlésünk, de azért jó néha leírni a véleményünket.”
2297 Búbánat 2014-12-31 00:14:49 [Válasz erre: 2295 Búbánat 2014-12-30 16:49:39]
Folytatom az előző lejegyzéstől: „A bonviván: Edwin és Tasziló Edwin egy gazdag úri ficsúr, aki beleszeret egy szép, ámde szegény lányba. Hagyja, hogy szülei befolyásolják döntéseit, de a végén a sarkára áll, és csak elveszi a lányt, hiszen megígérte neki, és szereti. Mást nem igen tudunk meg róla. Tasziló vele szemben megint csak egy összetett jellem. Valamikor gazdag volt a családja, de a pénzüket elmulatták, így apja halála után csak adósságok maradtak. A férfinak ezek után meg kellett tanulnia, milyen a kemény munka, hogy eltartsa a húgát és visszaszerezze a z elkótyavetyélt vagyon egy részét. Egyszerűen kérnie kellene gazdag nagynénje segítségét, de ehelyett úgy dönt, munkával keresi meg a pénzt, ami határozottan szimpatikussá teszi őt a nézők szemében. A munka jó hatással van rá, megismerkedik a ’néppel’, és mindenki megszereti őt, mert jó természete van. Megtudjuk, hogy kicsit hiányzik neki a régi élete, de azért a lehetőségekhez képest jól érzi ott magát. Akkor találkozik először úri társasággal hosszú idő után, mikor a grófnő megjelenik a kíséretével. Rosszul esik neki, hogy mulatni látja őket, ez felszakítja benne a régi fájó sebeket. Ezek után a grófnő még jól meg is alázza a társaság előtt, amit nagyon a szívére vesz, és felmond. Azonban miután a munkára szüksége van, és a grófnő hajlandó bocsánatot kérni tőle, ő úgy dönt, hogy megbocsát, és amúgy is megtetszik neki első látásra a nő – attól függetlenül, ahogy bánik vele. A grófnő közeledését próbálja tudatosan elhárítani, mert nem akarja, hogy azt higgye, a pénze miatt közeledik hozzá. De aztán csak nem bír neki ellenállni, és őszintén kimondja, amit gondol róla, hogy az egész csak álca. A grófnő viselkedése azonban ezek után megváltozik irányába, már nem kacér, hanem kedves, érdeklődő vele szemben, így nem sok kell, és a tiszttartó beleszeret munkaadójába. Amikor Marica az egész társaság előtt hozományvadásznak titulálja és újra megalázza, nem érti, mi történhetett, aztán megtudja, hogy a grófnő olvasta a levelet, és azt is, hogy félreértette a benne foglaltakat. De a nő nem hagyja, hogy kimagyarázza magát, ezért ő is támadni kezd, és azt vágja fejéhez, hogy nincs is szíve. Majd sértetten elvonul, de valójában nem haragszik Maricára, csak mérges rá, amiért olyan hiszékeny. Csak a büszkesége akadályozza meg abban, hogy békülést kezdeményezzen, inkább úgy dönt, ott hagyja a birtokot, mert amúgy sem való ő egy gazdag grófnőhöz. Ha a nagynénje nem bukkan fel, és nem tudatja vele, hogy újra gazdag, sose mert volna újra közeledni Marica felé. Ugyanúgy elmondhatjuk, hogy Edwinhez képest Tasziló sokkal összetettebb jellem, Edwinről szinte semmit nem tudunk meg, míg Taszilóról rengeteg ismeretet szerzünk-kapunk. Edwint a családja úgy irányítja, ahogy akarja, egyetlen önálló dolog, amit tesz, hogy beleszeret valakibe, akibe nem kellene, és majdnem le is mond róla az ésszerűség kedvéért. Taszilót sokkal nagyobb megpróbáltatás éri az életben: apja halálakor szembesül azzal a ténnyel, hogy eladósodtak. A férfi nem a nagynénihez rohan pénzért, hanem elkezd dolgozni, tisztességes ember módjára. Nem hagyja magát irányítani mások által, még a grófnőnek is ellent mer mondani, pedig ő a munkaadója. Ez önfejűségre vall, de ugyanakkor igaza van, mert a grófnő túllő a célon, és ezt később ő is belátja. Edwinnek nem írtak belépőt, önálló dalt. Néha átveszik neki A montmartre-i ibolyából (később: Az ördöglovas) a „Ma önről álmodtam megint” refrénű dalt, de azt akkor sem ebbe az operettbe írták. Énekel három duettet Szilviával, egyet Stázival, és még énekel néhány együttesben, de az önálló dal akkor is nagyon hiányzik. Így nem teljes ez a karakter. Igazából a szerepe annyiban merül ki, hogy fut Szilvia után, és próbál eközben engedelmes gyerek maradni. Ezzel szemben a „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” és a „Hej, cigány…” a két legcsodálatosabb tenor-ária, amit valaha szereztek, semelyik más operettben nincs hasonló. És Tasziló még énekel két duettet is. E mellett el kell játszania egy igen összetett szerepet. (Meglepő az is: nem mondhatja ki azt a szót, hogy „szeretlek’.) Sokkal nagyobb kihívást jelent egy énekes számára, mint Edwin szerepe. A szubrett: Stázi és Liza Stázi grófnőt kiskorától Edwin feleségének szánják, ezért a két gyerek sülve-főve együtt van, mondhatni olyanok, mint a testvérek, nagyon szeretik egymást, de ez nem szerelem. Stáziról Edwinnel énekelt kettőséből megtudjuk, hogy egyetlen vágya, hogy családja legyen, egy szerető férje, és egész életében boldog legyen. Ebből a kettősből is kitűnik, hogy Edwin és Stázi nem egymáshoz valók. Stázi bizonyára nagyon szép nő, mert a nőcsábász Bóninak rögtön megakad rajta a szeme, de hogy mitől szeret bele, mikor eddig teljesen más volt a természete, hát ezt nem érti senki. Bóni hirtelen szerelmes lesz, de most annyira, hogy meg is házasodik, hát ki érti ezt, mindenesetre Stázi tudhatott valamit. Liza szintén grófnő, aki még tanul, tehát nagyon fiatal. Nem tud semmit családja elszegényedéséről. Azt nem tudni, hogy ismerkedik meg Maricával, de vele jön a birtokra, és ott találkozik szeretett bátyjával. Gyönyörű kettősükben boldog gyermekkorukra emlékeznek vissza. Liza még kislány, és azt hiszi, a bátyja tréfából játszik tiszttartót, és a bátyja meghagyja ebben a tévhitben, hogy ne fájjon neki. A végére viszont Liza is megtudja az igazságot és felnőttként viseli, ami dicséretére válik. Lizának első látásra megtetszik Zsupán Kálmán, de a férfi Maricát részesíti előnyben, addig, míg rá nem jön, hogy ő oda sem figyel rá. Viszont Liza sokkal inkább a kedvére való teremtés, jobban hasonlítanak egymásra. Mindkettőjük számára játék az élet, Liza még fiatal és azért nem érti, a Zsupán meg borzasztóan buta. Még jó, hogy ott van nekik Tasziló és Marica, akikre valószínűleg mindig számíthatnak majd. E két lány okozza a bonyodalmakat a primadonna és a bonviván kapcsolatában, ugyanakkor segítenek is azzal, hogy elcsábítják a táncoskomikust (Bóni illetve Zsupán Kálmán), hogy az se álljon a szerelmespár boldogságának útjába. Mindkettő tipikus szubrett-szerep, de nem az a megerőltető fajta; vannak sokkal táncolósabb kettősök, mint itt a ’Te rongyos élet’ (A csárdáskirálynő) vagy a ’Shimmy’ – az utóbbit nem a Marica grófnőbe írta Kálmán, hanem A bajadérba, mégis szinte mindig itt halljuk. [Megjegyzés: 2010-ben, visszakerült eredeti helyére, az Operettszínházban bemutatott Bajadérban, igaz nem egy, hanem már három pár ropta… .Búbánat] A másik négy dal pedig egyáltalán nem nevezhető nehéznek, és táncolni sem kell sokat bennük….” A táncoskomikus: Bóni Kancsiánó gróf és báró Zsupán Kálmán A komika: Cecilia és Bozsena A buffó: Feri bácsi és Populeszku herceg Folytatás következik!
Folytatom az előző lejegyzéstől: „A bonviván: Edwin és Tasziló Edwin egy gazdag úri ficsúr, aki beleszeret egy szép, ámde szegény lányba. Hagyja, hogy szülei befolyásolják döntéseit, de a végén a sarkára áll, és csak elveszi a lányt, hiszen megígérte neki, és szereti. Mást nem igen tudunk meg róla. Tasziló vele szemben megint csak egy összetett jellem. Valamikor gazdag volt a családja, de a pénzüket elmulatták, így apja halála után csak adósságok maradtak. A férfinak ezek után meg kellett tanulnia, milyen a kemény munka, hogy eltartsa a húgát és visszaszerezze a z elkótyavetyélt vagyon egy részét. Egyszerűen kérnie kellene gazdag nagynénje segítségét, de ehelyett úgy dönt, munkával keresi meg a pénzt, ami határozottan szimpatikussá teszi őt a nézők szemében. A munka jó hatással van rá, megismerkedik a ’néppel’, és mindenki megszereti őt, mert jó természete van. Megtudjuk, hogy kicsit hiányzik neki a régi élete, de azért a lehetőségekhez képest jól érzi ott magát. Akkor találkozik először úri társasággal hosszú idő után, mikor a grófnő megjelenik a kíséretével. Rosszul esik neki, hogy mulatni látja őket, ez felszakítja benne a régi fájó sebeket. Ezek után a grófnő még jól meg is alázza a társaság előtt, amit nagyon a szívére vesz, és felmond. Azonban miután a munkára szüksége van, és a grófnő hajlandó bocsánatot kérni tőle, ő úgy dönt, hogy megbocsát, és amúgy is megtetszik neki első látásra a nő – attól függetlenül, ahogy bánik vele. A grófnő közeledését próbálja tudatosan elhárítani, mert nem akarja, hogy azt higgye, a pénze miatt közeledik hozzá. De aztán csak nem bír neki ellenállni, és őszintén kimondja, amit gondol róla, hogy az egész csak álca. A grófnő viselkedése azonban ezek után megváltozik irányába, már nem kacér, hanem kedves, érdeklődő vele szemben, így nem sok kell, és a tiszttartó beleszeret munkaadójába. Amikor Marica az egész társaság előtt hozományvadásznak titulálja és újra megalázza, nem érti, mi történhetett, aztán megtudja, hogy a grófnő olvasta a levelet, és azt is, hogy félreértette a benne foglaltakat. De a nő nem hagyja, hogy kimagyarázza magát, ezért ő is támadni kezd, és azt vágja fejéhez, hogy nincs is szíve. Majd sértetten elvonul, de valójában nem haragszik Maricára, csak mérges rá, amiért olyan hiszékeny. Csak a büszkesége akadályozza meg abban, hogy békülést kezdeményezzen, inkább úgy dönt, ott hagyja a birtokot, mert amúgy sem való ő egy gazdag grófnőhöz. Ha a nagynénje nem bukkan fel, és nem tudatja vele, hogy újra gazdag, sose mert volna újra közeledni Marica felé. Ugyanúgy elmondhatjuk, hogy Edwinhez képest Tasziló sokkal összetettebb jellem, Edwinről szinte semmit nem tudunk meg, míg Taszilóról rengeteg ismeretet szerzünk-kapunk. Edwint a családja úgy irányítja, ahogy akarja, egyetlen önálló dolog, amit tesz, hogy beleszeret valakibe, akibe nem kellene, és majdnem le is mond róla az ésszerűség kedvéért. Taszilót sokkal nagyobb megpróbáltatás éri az életben: apja halálakor szembesül azzal a ténnyel, hogy eladósodtak. A férfi nem a nagynénihez rohan pénzért, hanem elkezd dolgozni, tisztességes ember módjára. Nem hagyja magát irányítani mások által, még a grófnőnek is ellent mer mondani, pedig ő a munkaadója. Ez önfejűségre vall, de ugyanakkor igaza van, mert a grófnő túllő a célon, és ezt később ő is belátja. Edwinnek nem írtak belépőt, önálló dalt. Néha átveszik neki A montmartre-i ibolyából (később: Az ördöglovas) a „Ma önről álmodtam megint” refrénű dalt, de azt akkor sem ebbe az operettbe írták. Énekel három duettet Szilviával, egyet Stázival, és még énekel néhány együttesben, de az önálló dal akkor is nagyon hiányzik. Így nem teljes ez a karakter. Igazából a szerepe annyiban merül ki, hogy fut Szilvia után, és próbál eközben engedelmes gyerek maradni. Ezzel szemben a „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” és a „Hej, cigány…” a két legcsodálatosabb tenor-ária, amit valaha szereztek, semelyik más operettben nincs hasonló. És Tasziló még énekel két duettet is. E mellett el kell játszania egy igen összetett szerepet. (Meglepő az is: nem mondhatja ki azt a szót, hogy „szeretlek’.) Sokkal nagyobb kihívást jelent egy énekes számára, mint Edwin szerepe. A szubrett: Stázi és Liza Stázi grófnőt kiskorától Edwin feleségének szánják, ezért a két gyerek sülve-főve együtt van, mondhatni olyanok, mint a testvérek, nagyon szeretik egymást, de ez nem szerelem. Stáziról Edwinnel énekelt kettőséből megtudjuk, hogy egyetlen vágya, hogy családja legyen, egy szerető férje, és egész életében boldog legyen. Ebből a kettősből is kitűnik, hogy Edwin és Stázi nem egymáshoz valók. Stázi bizonyára nagyon szép nő, mert a nőcsábász Bóninak rögtön megakad rajta a szeme, de hogy mitől szeret bele, mikor eddig teljesen más volt a természete, hát ezt nem érti senki. Bóni hirtelen szerelmes lesz, de most annyira, hogy meg is házasodik, hát ki érti ezt, mindenesetre Stázi tudhatott valamit. Liza szintén grófnő, aki még tanul, tehát nagyon fiatal. Nem tud semmit családja elszegényedéséről. Azt nem tudni, hogy ismerkedik meg Maricával, de vele jön a birtokra, és ott találkozik szeretett bátyjával. Gyönyörű kettősükben boldog gyermekkorukra emlékeznek vissza. Liza még kislány, és azt hiszi, a bátyja tréfából játszik tiszttartót, és a bátyja meghagyja ebben a tévhitben, hogy ne fájjon neki. A végére viszont Liza is megtudja az igazságot és felnőttként viseli, ami dicséretére válik. Lizának első látásra megtetszik Zsupán Kálmán, de a férfi Maricát részesíti előnyben, addig, míg rá nem jön, hogy ő oda sem figyel rá. Viszont Liza sokkal inkább a kedvére való teremtés, jobban hasonlítanak egymásra. Mindkettőjük számára játék az élet, Liza még fiatal és azért nem érti, a Zsupán meg borzasztóan buta. Még jó, hogy ott van nekik Tasziló és Marica, akikre valószínűleg mindig számíthatnak majd. E két lány okozza a bonyodalmakat a primadonna és a bonviván kapcsolatában, ugyanakkor segítenek is azzal, hogy elcsábítják a táncoskomikust (Bóni illetve Zsupán Kálmán), hogy az se álljon a szerelmespár boldogságának útjába. Mindkettő tipikus szubrett-szerep, de nem az a megerőltető fajta; vannak sokkal táncolósabb kettősök, mint itt a ’Te rongyos élet’ (A csárdáskirálynő) vagy a ’Shimmy’ – az utóbbit nem a Marica grófnőbe írta Kálmán, hanem A bajadérba, mégis szinte mindig itt halljuk. [Megjegyzés: 2010-ben, visszakerült eredeti helyére, az Operettszínházban bemutatott Bajadérban, igaz nem egy, hanem már három pár ropta… .Búbánat] A másik négy dal pedig egyáltalán nem nevezhető nehéznek, és táncolni sem kell sokat bennük….” A táncoskomikus: Bóni Kancsiánó gróf és báró Zsupán Kálmán A komika: Cecilia és Bozsena A buffó: Feri bácsi és Populeszku herceg Folytatás következik!
2296 Búbánat 2014-12-30 16:53:39 [Válasz erre: 2295 Búbánat 2014-12-30 16:49:39]
(Több helyen "aki" van írva "akit" helyett - ezek "billentyűzési" problémákból adódtak...)
(Több helyen "aki" van írva "akit" helyett - ezek "billentyűzési" problémákból adódtak...)
2295 Búbánat 2014-12-30 16:49:39
Mintegy nyolc évvel ezelőtt fórumtársammal, „bemaria”-val – aki már jó ideje nem ír ide - sokat polémiáztunk (személyesen is) azon, melyik a jobb, értékesebb Kálmán Imre-operett: A csárdáskirálynő vagy a Marica grófnő? Nem az eredeti partitúrára és az eredeti librettóra fókuszáltunk, mikor – eljátszva a gondolattal - párhuzamot vontunk, vagy inkább különvéleményeket fogalmaztunk meg; az itthon, az ötvenes évektől játszott, ismert produkciók (meg a magyar rádióban felvett zenék-szövegek) voltak a disputa tárgyai: egy kis „mélylélektani” analizálás, a két operett szereplőinek, jellemeinek rajza. Elcsevegtünk arról, hogy számunkra - a cselekményszáluk mentén – az operettek szereplői vajon mennyire hiteles figurák a két szövegkönyvben? Melyikük karakterét érezzük magunkhoz közelebbinek, „ mozgatórugójukat” lélektanilag is motiváltabbnak, s ezáltal A csárdáskirálynő vagy a Marica grófnő tekinthető- e a „komolyabb”, hihetőbb, szerethetőbb történetnek? Ennek a játékos beszélgetés-sorozatnak – egy másik személy bevonásával - egy írásban lefektetett „esszé” lett az eredménye, amit most szöveghűen idemásolok. Elég hosszúra sikeredett, így több részletben írom le. A szubjektumával, gondolatmenetével és „filozófiájával” nem kell egyetérteni, inkább továbbgondolásra érdemes eszmefuttatásnak tekinthető csupán. „Ha megkérdeznénk egy átlagembert, hogy mondjon egy operett komponistát, aki ismer, szinte bizonyos, hogy a többség válasza Kálmán Imre lenne, ahogy ha operettre kérdeznénk rá, A csárdáskirálynő lenne a választ, és esetleg további kérdezésre még a Marica grófnő is eszébe jutna az illetőnek, de ez már nem annyira biztos, az viszont nagyon valószínű, hogy harmadikat már nem tudna mondani. Véleményünk szerint A csárdáskirálynő a legismertebb operett, de a Marica grófnő sem marad el mögötte, és ezt szeretnénk a következőkben bővebben kifejteni. Az összehasonlításnál igyekszünk minden szempontot figyelembe venni, és reméljük érdekes és tanulságos olvasmány lesz mindenki számára. Két olyan operettet hasonlítunk tehát össze, melyeket Kálmán Imre neve fémjelez, ő szerezte hozzájuk azokat a csodálatos dallamokat, amelyek szinte kivétel nélkül világhíresek. Mivel egy operett a librettóval születik, a két történet összehasonlításával kezdenénk. Operettről lévén szó, a történeteknek van valóságalapjuk, de persze képzelt történetek, melyek a legtöbb esetben boldog véget érnek. A csárdáskirálynőnél a kiindulópont egy budapesti mulató, ahol esténként fellép egy fiatal lány, Szilvia. Mindenki belé szerelmes, de főleg Edwin herceg, aki azonban a családja el akar távolítani a lány közeléből alacsony származása miatt. Edwin aláír egy kötelezvényt, hogy 8 héten belül feleségül veszi a lányt, de miután elmegy, Szilviához eljut Edwin eljegyzésének híre, amit a szülei intéznek, és ezért megharagszik a férfira. Mindez egy nap leforgása alatt történik. Ezután azon a bizonyos eljegyzésen Szilvia is megjelenik, és azt hazudja, hozzáment Edwin barátjához, de Edwin néhány szép szava után újra megbocsát neki, de még ugyanaznap este újra megharagszik rá, mivel azt gondolja, Edwin még mindig rangon alulinak tartja magához képest. Mindez megint csak egy nap alatt történik. Majd a harmadik felvonásban az operett régi változata szerint Szilviának azt hazudják, Edwin öngyilkos akar lenni miatta, és ezért Szilvia bevallja érzéseit. A librettó fontosabb momentumai tehát ezek, nincs benne igazi bonyodalom, és a megoldás is enyhén szólva nevetséges. Hiszen, ha a második felvonás végén még azt hiszi Szilvia, hogy Edwin alacsony rangúnak tartja őt magához, akkor mitől változik meg a véleménye a harmadik felvonásra. Ezt nem tudjuk meg. Hát még ha az átírt változatot nézzük, amiben a harmadik felvonás úgy kezdődik, hogy megtudjuk, Szilvia és Edwin már régen kibékültek. Ennyit a nagy fináléról. Míg A csárdáskirálynő első felvonása az orfeumban, második Edwinék otthonában egy bálon, a harmadik meg talán egy hajón játszódik, addig a Marica grófnő cselekményének színhelye a címszereplő birtoka, a történések végig egy helyszínen zajlanak, ahol cigányzenészek játszanak, és végig áthatja a magyaros hangulat az operettet. A grófnő tiszttartója egy álruhás gróf, aki eltitkolva származását nála, birtokán dolgozik, hogy visszaszerezhesse az eltékozolt családi vagyont, és férjhez tudja adni a húgát. A grófnő első találkozásukkor megalázza őt, amit büszke természete nehezen visel, de miután a grófnő képes arra, hogy bocsánatot kérjen, ő megbocsát, mivel a munkára szüksége van. Eltelik egy hónap, amit a grófnő a birtokán tölt, és mivel más férfi nincs a közelében, neki pedig a lételeme a tetszeni vágyás, a tiszttartóval flörtöl. A férfi azonban a grófnő álarca mögé lát, és őszinteségével eléri, hogy a grófnő is a férfit lássa benne, ne az alkalmazottját, és egymásba szeretnek. Azonban a herceg is a grófnő kezére pályázik, és el akarja távolítani mellőle a tiszttartót, amit el is ér egy félreérthető levél megszerzésével. A grófnő azt hiszi, a férfi titokban Lizába szerelmes és neki csak azért tette a szépet, hogy megkaparinthassa a vagyonát. De csak addig tart a grófnő haragja, amíg meg nem tudja, hogy Liza a tiszttartó testvére, ezzel a második felvonás vége a grófnő örömével zárul. A harmadik felvonásban, mikor megtudja, hogy Tasziló egy gróf, és miért vállalt állást nála, már csak rajta múlik kettőjük boldogsága; Tasziló kezdeményezi a békülést, a grófnő elismeri tévedését és boldogan omlanak egymás karjába. „A Marica grófnő története sokkal romantikusabb, sokkal kevésbé banális, és sokkal mélyebb érzelmet hordoz. Ezek alátámasztására szükséges az egyes szereplők jellemének összehasonlítása, amely a tulajdonképpeni lényegét képezi ennek a fejtegetésnek. A primadonna: Szilvia és Marica Szilvia egy szegény lány, aki táncol, énekléssel és csábítással keresi kenyerét: ’Tested- lelked kell nekem, vélem pokolba-mennybe szállsz.’ ; ’Párom csakis az lehet, ki táncban, csókban király.’ – tudhatjuk meg belépőjéből. Szörnyen naiv, és beleszeret az első férfiba, aki szépeket mond neki, és érhetné egy hatalmas csalódás is, de ez egy operett, ezért csak egy kis félreértés miatt csalódik szerelmében, ami a következő találkozáskor tisztázódik; majd megint meginogni látszik, de a végén csak egymásra találnak. Szilviáról ennél többet nem tudunk meg az operett során, naiv, kicsit buta, hiszékeny lány, akinek mégis szerencséje van a szerelemben, és a végén jó házasságot köt. Ezzel szemben Marica egy gazdag grófnő, akit a kérők ostromolnak naphosszat a pénze miatt, de ő mindenkiben a hozományvadászt látja, és szeretné, ha lenne egy valaki, aki nem a pénzéért, hanem önmagáért szereti. Bár belépőjében muzsika lélekgyógyító erejéről énekel, azért megtudjuk belőle mi a grófnő vágya: ’De jó is lenne szerelmes lenni!’ Aztán a birtokán talál egy jóképű intézőt, aki nem úgy táncol, ahogy ő fütyül, aki inkább felmond, minthogy engedelmeskedjen neki. A nő ezt nem szokta meg, mivel eddig ahány férfival találkozott, azok mind bókoltak neki. Majd egy jósnő azt jósolja neki, hogy egy hónapon belül eljön a várva várt szerelem. Még időben belátja, hogy a tiszttartóra nagy szüksége van, és nem restell bocsánatot kérni tőle, amivel másodszorra villantja fel igazi jellemét - a belépője után. Innentől minden színházi néző számára nyilvánvaló, hogy a társaság előtt csak megjátssza magát, hogy ne váljon sebezhetővé, és ne tudják kihasználni őt. A jóslat az egész történetet végigkíséri, de egészen bizonyos, hogy nem azért alakult a cselekmény úgy, ahogy alakult…- ha a jóslat nem hangzik el, Marica otthagyja a birtokot, és akkor vége az operettnek; ezért volt szükség a jóslatra, de ha Marica bármely okból ott maradt volna a birtokon, valószínűleg ugyanez lett volna a történet vége. Eltelik az egy hónap, és Marica rájön, hogy végre találkozott egy olyan férfival, aki megérti azt, ami a szívében, a lelkében lakozik, és egy percig sem jut eszébe, hogy ez a szókimondó, őszinte férfi esetleg a vagyonára pályázhat. Ez biztosan azért érzi így, mert ő másként közeledett hozzá, mint az eddigi kérői – ez következik abból is, hogy a tiszttartó mint alkalmazott van jelen társaságában, ami tovább nehezíti kapcsolatuk bensőségesebb kibontakozását, de végül Marica teremt a férfi számára lehetőséget a közeledésre; Tasziló nagyon tisztességesen viselkedik, és őszinte a grófnőhöz, akinek a szíve megnyílik irányában. A grófnőben ezek után egy világ omlik össze, amikor elolvassa a férfi félreérthető levelét, és nagyon megharagszik rá, és magára is, amiért elhitte, hogy ő más, mint a többi férfi. És bár a pénzt vágja a fejéhez, és azt, hogy hozományvadász, amivel újra megalázza a férfit mindenki előtt, valójában az fáj neki, hogy azt hiszi, ő mást szeret, de büszkesége nem engedi, hogy ezt a szemére vesse, szégyelli magát, amiért hitt a szép szavainak. Azonban amikor kiderül, hogy Liza valójában Tasziló húga, Marica haragja egy csapásra elszáll, és már nem is érdekli annyira a pénz, mivel már biztos benne, hogy a férfi csakis őt szereti - de ekkor még nem tárja fel neki iránta érzett belső, szerelmes érzését. Marica a harmadik felvonásban újabb oldaláról mutatkozik be, bebizonyítja, hogy a szerelem nem vette el az eszét, munkára indul a birtokon - amit egy grófnőről bizonyosan nem feltételeznénk, ami tőle szokatlan és nagy teljesítménynek számít. Már csak a büszkesége tartja vissza attól, hogy maradásra bírja szerelmét, de amikor megtudja, hogy miért állt be dolgozni hozzá, már kész, hogy megtegye az első lépést a békülés felé. Szilviáról nagyon keveset tudunk meg az operettből, de egyértelműen pozitív szereplő, még ha egysíkú is a jelleme. Arról igazán nem tehet, hogy szegény sorsú lány, és csak kihasználja a szépségét és a tehetségét, hogy biztosítsa megélhetését. Szilvia a szépsége, bája, csábereje miatt vonzó a férfiak szemében, Edwin is ezért szeret bele. Marica vele szemben egy nagyon összetett személyiség, nem is egyértelműen pozitív, hiszen van benne egy nagy adag büszkeség, vagy ami még rosszabb: önteltség, beképzeltség, amit magára ölt, hogy a felszín alatt ne sérüljön a lelke. Grófnőként megteheti, hogy azt csináljon, amit akar, és ezt ki is használja. Marica a pénze miatt vonzó a férfiak számára (persze ettől függetlenül biztosan szép nő, hiszen az operettekben mindenki az), de Tasziló azért szeret bele, mert meglátja a lelki szépségét. Egyértelmű, hogy a darab végére Marica megszabadul a felszínességtől, és megmutatja igazi énjét, tehát egy fejlődésen megy keresztül! És akkor nézzük az egészet az előadók szemszögéből. Szilvia szerepe egy fiatal(os), táncolni tudó, nagyon szép énekesnőt kíván meg, akinek prózában nem kell túl sokat adnia, jól kell tudnia kacérkodni, sírni, és játszani a megbántott nőt. A két neki írt dal, és a szerelmi kettősök előadása nem könnyű, inkább erre helyeződik a hangsúly az ő esetében. Ugyanakkor a finálékban nem sok szerep jut neki. Maricának nem kell annyit táncolnia, annál többet énekelnie, a belépő, a duettek, a két finálé, amiben szinte végig énekel és játszik, igazi kihívást jelent egy énekesnő számára. A második felvonás két szerelmi kettőse mellett még ott van a Ringó vállú csengeri violám refrénű dal, ami párosítható a Húzzad csak kivilágos virradatig című dallal A csárdáskirálynőből. Ebbe a dalba folytja bánatát és örömét a primadonna, és mulat a táncoskomikussal és a buffóval a harmadik felvonásban. Színészileg egy elegáns, finom úrhölgyet kell játszani, aki már nem egészen fiatal. El kell hitetnie a nézőkkel a szerep negatív és pozitív oldalát is, hogy az első felvonásban még unszimpatikus legyen, és csak a második felvonásban szerezzék meg őt. Még az is elképzelhető, hogy van akinek Marica végig unszimpatikus maradjon, ellentétben Szilviával, aki szegény és szerelmes és naiv, ezért rögtön elnyeri bárki szimpátiáját.” A bonviván: Edwin és Tasziló A szubrett: Stázi és Liza A táncoskomikus: Bóni Kancsiánó gróf és báró Zsupán Kálmán A komika: Cecilia és Bozsena A buffó: Feri bácsi és Populeszku herceg Folytatás következik!
Mintegy nyolc évvel ezelőtt fórumtársammal, „bemaria”-val – aki már jó ideje nem ír ide - sokat polémiáztunk (személyesen is) azon, melyik a jobb, értékesebb Kálmán Imre-operett: A csárdáskirálynő vagy a Marica grófnő? Nem az eredeti partitúrára és az eredeti librettóra fókuszáltunk, mikor – eljátszva a gondolattal - párhuzamot vontunk, vagy inkább különvéleményeket fogalmaztunk meg; az itthon, az ötvenes évektől játszott, ismert produkciók (meg a magyar rádióban felvett zenék-szövegek) voltak a disputa tárgyai: egy kis „mélylélektani” analizálás, a két operett szereplőinek, jellemeinek rajza. Elcsevegtünk arról, hogy számunkra - a cselekményszáluk mentén – az operettek szereplői vajon mennyire hiteles figurák a két szövegkönyvben? Melyikük karakterét érezzük magunkhoz közelebbinek, „ mozgatórugójukat” lélektanilag is motiváltabbnak, s ezáltal A csárdáskirálynő vagy a Marica grófnő tekinthető- e a „komolyabb”, hihetőbb, szerethetőbb történetnek? Ennek a játékos beszélgetés-sorozatnak – egy másik személy bevonásával - egy írásban lefektetett „esszé” lett az eredménye, amit most szöveghűen idemásolok. Elég hosszúra sikeredett, így több részletben írom le. A szubjektumával, gondolatmenetével és „filozófiájával” nem kell egyetérteni, inkább továbbgondolásra érdemes eszmefuttatásnak tekinthető csupán. „Ha megkérdeznénk egy átlagembert, hogy mondjon egy operett komponistát, aki ismer, szinte bizonyos, hogy a többség válasza Kálmán Imre lenne, ahogy ha operettre kérdeznénk rá, A csárdáskirálynő lenne a választ, és esetleg további kérdezésre még a Marica grófnő is eszébe jutna az illetőnek, de ez már nem annyira biztos, az viszont nagyon valószínű, hogy harmadikat már nem tudna mondani. Véleményünk szerint A csárdáskirálynő a legismertebb operett, de a Marica grófnő sem marad el mögötte, és ezt szeretnénk a következőkben bővebben kifejteni. Az összehasonlításnál igyekszünk minden szempontot figyelembe venni, és reméljük érdekes és tanulságos olvasmány lesz mindenki számára. Két olyan operettet hasonlítunk tehát össze, melyeket Kálmán Imre neve fémjelez, ő szerezte hozzájuk azokat a csodálatos dallamokat, amelyek szinte kivétel nélkül világhíresek. Mivel egy operett a librettóval születik, a két történet összehasonlításával kezdenénk. Operettről lévén szó, a történeteknek van valóságalapjuk, de persze képzelt történetek, melyek a legtöbb esetben boldog véget érnek. A csárdáskirálynőnél a kiindulópont egy budapesti mulató, ahol esténként fellép egy fiatal lány, Szilvia. Mindenki belé szerelmes, de főleg Edwin herceg, aki azonban a családja el akar távolítani a lány közeléből alacsony származása miatt. Edwin aláír egy kötelezvényt, hogy 8 héten belül feleségül veszi a lányt, de miután elmegy, Szilviához eljut Edwin eljegyzésének híre, amit a szülei intéznek, és ezért megharagszik a férfira. Mindez egy nap leforgása alatt történik. Ezután azon a bizonyos eljegyzésen Szilvia is megjelenik, és azt hazudja, hozzáment Edwin barátjához, de Edwin néhány szép szava után újra megbocsát neki, de még ugyanaznap este újra megharagszik rá, mivel azt gondolja, Edwin még mindig rangon alulinak tartja magához képest. Mindez megint csak egy nap alatt történik. Majd a harmadik felvonásban az operett régi változata szerint Szilviának azt hazudják, Edwin öngyilkos akar lenni miatta, és ezért Szilvia bevallja érzéseit. A librettó fontosabb momentumai tehát ezek, nincs benne igazi bonyodalom, és a megoldás is enyhén szólva nevetséges. Hiszen, ha a második felvonás végén még azt hiszi Szilvia, hogy Edwin alacsony rangúnak tartja őt magához, akkor mitől változik meg a véleménye a harmadik felvonásra. Ezt nem tudjuk meg. Hát még ha az átírt változatot nézzük, amiben a harmadik felvonás úgy kezdődik, hogy megtudjuk, Szilvia és Edwin már régen kibékültek. Ennyit a nagy fináléról. Míg A csárdáskirálynő első felvonása az orfeumban, második Edwinék otthonában egy bálon, a harmadik meg talán egy hajón játszódik, addig a Marica grófnő cselekményének színhelye a címszereplő birtoka, a történések végig egy helyszínen zajlanak, ahol cigányzenészek játszanak, és végig áthatja a magyaros hangulat az operettet. A grófnő tiszttartója egy álruhás gróf, aki eltitkolva származását nála, birtokán dolgozik, hogy visszaszerezhesse az eltékozolt családi vagyont, és férjhez tudja adni a húgát. A grófnő első találkozásukkor megalázza őt, amit büszke természete nehezen visel, de miután a grófnő képes arra, hogy bocsánatot kérjen, ő megbocsát, mivel a munkára szüksége van. Eltelik egy hónap, amit a grófnő a birtokán tölt, és mivel más férfi nincs a közelében, neki pedig a lételeme a tetszeni vágyás, a tiszttartóval flörtöl. A férfi azonban a grófnő álarca mögé lát, és őszinteségével eléri, hogy a grófnő is a férfit lássa benne, ne az alkalmazottját, és egymásba szeretnek. Azonban a herceg is a grófnő kezére pályázik, és el akarja távolítani mellőle a tiszttartót, amit el is ér egy félreérthető levél megszerzésével. A grófnő azt hiszi, a férfi titokban Lizába szerelmes és neki csak azért tette a szépet, hogy megkaparinthassa a vagyonát. De csak addig tart a grófnő haragja, amíg meg nem tudja, hogy Liza a tiszttartó testvére, ezzel a második felvonás vége a grófnő örömével zárul. A harmadik felvonásban, mikor megtudja, hogy Tasziló egy gróf, és miért vállalt állást nála, már csak rajta múlik kettőjük boldogsága; Tasziló kezdeményezi a békülést, a grófnő elismeri tévedését és boldogan omlanak egymás karjába. „A Marica grófnő története sokkal romantikusabb, sokkal kevésbé banális, és sokkal mélyebb érzelmet hordoz. Ezek alátámasztására szükséges az egyes szereplők jellemének összehasonlítása, amely a tulajdonképpeni lényegét képezi ennek a fejtegetésnek. A primadonna: Szilvia és Marica Szilvia egy szegény lány, aki táncol, énekléssel és csábítással keresi kenyerét: ’Tested- lelked kell nekem, vélem pokolba-mennybe szállsz.’ ; ’Párom csakis az lehet, ki táncban, csókban király.’ – tudhatjuk meg belépőjéből. Szörnyen naiv, és beleszeret az első férfiba, aki szépeket mond neki, és érhetné egy hatalmas csalódás is, de ez egy operett, ezért csak egy kis félreértés miatt csalódik szerelmében, ami a következő találkozáskor tisztázódik; majd megint meginogni látszik, de a végén csak egymásra találnak. Szilviáról ennél többet nem tudunk meg az operett során, naiv, kicsit buta, hiszékeny lány, akinek mégis szerencséje van a szerelemben, és a végén jó házasságot köt. Ezzel szemben Marica egy gazdag grófnő, akit a kérők ostromolnak naphosszat a pénze miatt, de ő mindenkiben a hozományvadászt látja, és szeretné, ha lenne egy valaki, aki nem a pénzéért, hanem önmagáért szereti. Bár belépőjében muzsika lélekgyógyító erejéről énekel, azért megtudjuk belőle mi a grófnő vágya: ’De jó is lenne szerelmes lenni!’ Aztán a birtokán talál egy jóképű intézőt, aki nem úgy táncol, ahogy ő fütyül, aki inkább felmond, minthogy engedelmeskedjen neki. A nő ezt nem szokta meg, mivel eddig ahány férfival találkozott, azok mind bókoltak neki. Majd egy jósnő azt jósolja neki, hogy egy hónapon belül eljön a várva várt szerelem. Még időben belátja, hogy a tiszttartóra nagy szüksége van, és nem restell bocsánatot kérni tőle, amivel másodszorra villantja fel igazi jellemét - a belépője után. Innentől minden színházi néző számára nyilvánvaló, hogy a társaság előtt csak megjátssza magát, hogy ne váljon sebezhetővé, és ne tudják kihasználni őt. A jóslat az egész történetet végigkíséri, de egészen bizonyos, hogy nem azért alakult a cselekmény úgy, ahogy alakult…- ha a jóslat nem hangzik el, Marica otthagyja a birtokot, és akkor vége az operettnek; ezért volt szükség a jóslatra, de ha Marica bármely okból ott maradt volna a birtokon, valószínűleg ugyanez lett volna a történet vége. Eltelik az egy hónap, és Marica rájön, hogy végre találkozott egy olyan férfival, aki megérti azt, ami a szívében, a lelkében lakozik, és egy percig sem jut eszébe, hogy ez a szókimondó, őszinte férfi esetleg a vagyonára pályázhat. Ez biztosan azért érzi így, mert ő másként közeledett hozzá, mint az eddigi kérői – ez következik abból is, hogy a tiszttartó mint alkalmazott van jelen társaságában, ami tovább nehezíti kapcsolatuk bensőségesebb kibontakozását, de végül Marica teremt a férfi számára lehetőséget a közeledésre; Tasziló nagyon tisztességesen viselkedik, és őszinte a grófnőhöz, akinek a szíve megnyílik irányában. A grófnőben ezek után egy világ omlik össze, amikor elolvassa a férfi félreérthető levelét, és nagyon megharagszik rá, és magára is, amiért elhitte, hogy ő más, mint a többi férfi. És bár a pénzt vágja a fejéhez, és azt, hogy hozományvadász, amivel újra megalázza a férfit mindenki előtt, valójában az fáj neki, hogy azt hiszi, ő mást szeret, de büszkesége nem engedi, hogy ezt a szemére vesse, szégyelli magát, amiért hitt a szép szavainak. Azonban amikor kiderül, hogy Liza valójában Tasziló húga, Marica haragja egy csapásra elszáll, és már nem is érdekli annyira a pénz, mivel már biztos benne, hogy a férfi csakis őt szereti - de ekkor még nem tárja fel neki iránta érzett belső, szerelmes érzését. Marica a harmadik felvonásban újabb oldaláról mutatkozik be, bebizonyítja, hogy a szerelem nem vette el az eszét, munkára indul a birtokon - amit egy grófnőről bizonyosan nem feltételeznénk, ami tőle szokatlan és nagy teljesítménynek számít. Már csak a büszkesége tartja vissza attól, hogy maradásra bírja szerelmét, de amikor megtudja, hogy miért állt be dolgozni hozzá, már kész, hogy megtegye az első lépést a békülés felé. Szilviáról nagyon keveset tudunk meg az operettből, de egyértelműen pozitív szereplő, még ha egysíkú is a jelleme. Arról igazán nem tehet, hogy szegény sorsú lány, és csak kihasználja a szépségét és a tehetségét, hogy biztosítsa megélhetését. Szilvia a szépsége, bája, csábereje miatt vonzó a férfiak szemében, Edwin is ezért szeret bele. Marica vele szemben egy nagyon összetett személyiség, nem is egyértelműen pozitív, hiszen van benne egy nagy adag büszkeség, vagy ami még rosszabb: önteltség, beképzeltség, amit magára ölt, hogy a felszín alatt ne sérüljön a lelke. Grófnőként megteheti, hogy azt csináljon, amit akar, és ezt ki is használja. Marica a pénze miatt vonzó a férfiak számára (persze ettől függetlenül biztosan szép nő, hiszen az operettekben mindenki az), de Tasziló azért szeret bele, mert meglátja a lelki szépségét. Egyértelmű, hogy a darab végére Marica megszabadul a felszínességtől, és megmutatja igazi énjét, tehát egy fejlődésen megy keresztül! És akkor nézzük az egészet az előadók szemszögéből. Szilvia szerepe egy fiatal(os), táncolni tudó, nagyon szép énekesnőt kíván meg, akinek prózában nem kell túl sokat adnia, jól kell tudnia kacérkodni, sírni, és játszani a megbántott nőt. A két neki írt dal, és a szerelmi kettősök előadása nem könnyű, inkább erre helyeződik a hangsúly az ő esetében. Ugyanakkor a finálékban nem sok szerep jut neki. Maricának nem kell annyit táncolnia, annál többet énekelnie, a belépő, a duettek, a két finálé, amiben szinte végig énekel és játszik, igazi kihívást jelent egy énekesnő számára. A második felvonás két szerelmi kettőse mellett még ott van a Ringó vállú csengeri violám refrénű dal, ami párosítható a Húzzad csak kivilágos virradatig című dallal A csárdáskirálynőből. Ebbe a dalba folytja bánatát és örömét a primadonna, és mulat a táncoskomikussal és a buffóval a harmadik felvonásban. Színészileg egy elegáns, finom úrhölgyet kell játszani, aki már nem egészen fiatal. El kell hitetnie a nézőkkel a szerep negatív és pozitív oldalát is, hogy az első felvonásban még unszimpatikus legyen, és csak a második felvonásban szerezzék meg őt. Még az is elképzelhető, hogy van akinek Marica végig unszimpatikus maradjon, ellentétben Szilviával, aki szegény és szerelmes és naiv, ezért rögtön elnyeri bárki szimpátiáját.” A bonviván: Edwin és Tasziló A szubrett: Stázi és Liza A táncoskomikus: Bóni Kancsiánó gróf és báró Zsupán Kálmán A komika: Cecilia és Bozsena A buffó: Feri bácsi és Populeszku herceg Folytatás következik!
2294 Haandel 2014-12-30 14:36:57 [Válasz erre: 2293 Búbánat 2014-12-30 12:09:29]
[url]http://www.wienersymphoniker.at/konzert/pid/000000e9h5850001b651;Programm[/url] (20. April 2014)
[url]http://www.wienersymphoniker.at/konzert/pid/000000e9h5850001b651;Programm[/url] (20. April 2014)
2293 Búbánat 2014-12-30 12:09:29
Az ARTE televíziós csatornán láthatjuk ma: 18.10 - 19.10 Operettest Bécsben ARTE zeigt einen in vielerlei Hinsicht besonderen Operettenabend in der österreichischen Hauptstadt: Die australische Dirigentin Simone Young führt die Wiener Symphoniker durch ein abwechslungsreiches Programm. Ihr zur Seite steht der gefragte Heldentenor Johan Botha. Der südafrikanisch-österreichische Opernsänger singt "Als flotter Geist" aus dem "Zigeunerbaron" von Johann Strauß, "Freunde, das Leben ist lebenswert" aus "Giuditta" und "Dein ist mein ganzes Herz" aus dem "Land des Lächelns" von Franz Lehár. Auf dem Spielplan stehen außerdem die Ouvertüren zu Franz Schuberts "Die Freunde von Salamanca", zu "Die lustigen Weiber von Windsor" von Otto Nicolai, sowie jene zum "Opernball" von Richard Heuberger. Passend zum Spielort des Konzerts geben die Wiener Symphoniker außerdem die Ouvertüre zu "Ein Morgen, ein Mittag und ein Abend in Wien" des Komponisten Franz von Suppé. Das Konzerthaus des Wiener Musikvereins kann bereits auf eine lange Geschichte zurückblicken: Seit über hundert Jahren werden im großen goldenen Musikvereinssaal Konzerte dargeboten. Der im klassizistischen Stil erbaute Ort der Hochkultur genießt ein hohes Ansehen - seit der feierlichen Eröffnung im Jahr 1870 wird stets die großartige Akustik des Saals hervorgehoben. Weltweite Beachtung findet das Neujahrskonzert der Wiener Philharmoniker, welches jedes Jahr von einem aus der ganzen Welt angereisten Publikum gewürdigt wird. In jeder Saison wurden und werden zahlreiche Komponisten von weltberühmten Dirigenten und Musikern interpretiert. Internationale Beachtung findet ebenfalls das jährlich gegebene Traditionskonzert "Frühling in Wien". Dieses abwechslungsreiche Programm wird von der Regisseurin Agnes Meth in stimmigen Bildern arrangiert.
Az ARTE televíziós csatornán láthatjuk ma: 18.10 - 19.10 Operettest Bécsben ARTE zeigt einen in vielerlei Hinsicht besonderen Operettenabend in der österreichischen Hauptstadt: Die australische Dirigentin Simone Young führt die Wiener Symphoniker durch ein abwechslungsreiches Programm. Ihr zur Seite steht der gefragte Heldentenor Johan Botha. Der südafrikanisch-österreichische Opernsänger singt "Als flotter Geist" aus dem "Zigeunerbaron" von Johann Strauß, "Freunde, das Leben ist lebenswert" aus "Giuditta" und "Dein ist mein ganzes Herz" aus dem "Land des Lächelns" von Franz Lehár. Auf dem Spielplan stehen außerdem die Ouvertüren zu Franz Schuberts "Die Freunde von Salamanca", zu "Die lustigen Weiber von Windsor" von Otto Nicolai, sowie jene zum "Opernball" von Richard Heuberger. Passend zum Spielort des Konzerts geben die Wiener Symphoniker außerdem die Ouvertüre zu "Ein Morgen, ein Mittag und ein Abend in Wien" des Komponisten Franz von Suppé. Das Konzerthaus des Wiener Musikvereins kann bereits auf eine lange Geschichte zurückblicken: Seit über hundert Jahren werden im großen goldenen Musikvereinssaal Konzerte dargeboten. Der im klassizistischen Stil erbaute Ort der Hochkultur genießt ein hohes Ansehen - seit der feierlichen Eröffnung im Jahr 1870 wird stets die großartige Akustik des Saals hervorgehoben. Weltweite Beachtung findet das Neujahrskonzert der Wiener Philharmoniker, welches jedes Jahr von einem aus der ganzen Welt angereisten Publikum gewürdigt wird. In jeder Saison wurden und werden zahlreiche Komponisten von weltberühmten Dirigenten und Musikern interpretiert. Internationale Beachtung findet ebenfalls das jährlich gegebene Traditionskonzert "Frühling in Wien". Dieses abwechslungsreiche Programm wird von der Regisseurin Agnes Meth in stimmigen Bildern arrangiert.
2292 Búbánat 2014-12-30 11:27:20 [Válasz erre: 2291 telramund 2014-12-29 18:10:14]
Tökéletesen egyetértek Veled!
Tökéletesen egyetértek Veled!
2291 telramund 2014-12-29 18:10:14
Pocsék egy film.Az merev Anna Moffoval.Az osztrákoknak, nyugat-németeknek(1968) elég volt Házy Erzsébet akár a Cigánybáró,akár a Marica grófnő filmre gondolok,csak Szinetárnak nem volt elég jó. Nem is volt, nemzetközi sikere.Az említett filmeket pedig a mai napig adják a tv-k német nyelvterületen . De az is igaz,hogy Házy német filjeit még egy magyar csatorna sem vetítette.Senkinek nem jutott eszébe megvenni egyéb szutykok helyett!
Pocsék egy film.Az merev Anna Moffoval.Az osztrákoknak, nyugat-németeknek(1968) elég volt Házy Erzsébet akár a Cigánybáró,akár a Marica grófnő filmre gondolok,csak Szinetárnak nem volt elég jó. Nem is volt, nemzetközi sikere.Az említett filmeket pedig a mai napig adják a tv-k német nyelvterületen . De az is igaz,hogy Házy német filjeit még egy magyar csatorna sem vetítette.Senkinek nem jutott eszébe megvenni egyéb szutykok helyett!
2290 Búbánat 2014-12-29 10:59:40
Úgy látszik, most a Csárdáskirálynő van "terepen" a tévében. A Duna World csatornán este 8 órától Szinetár Miklós rendezte zenés játékfilmet láthatjuk újra, a főbb szerepekben: Anna Moffo, Kare Schönlöck, René Kollo, Psota Irén, Latinovits Zoltán, Mensáros László, Németh Sándor, Huszti Péter (100 perc)
Úgy látszik, most a Csárdáskirálynő van "terepen" a tévében. A Duna World csatornán este 8 órától Szinetár Miklós rendezte zenés játékfilmet láthatjuk újra, a főbb szerepekben: Anna Moffo, Kare Schönlöck, René Kollo, Psota Irén, Latinovits Zoltán, Mensáros László, Németh Sándor, Huszti Péter (100 perc)
2289 Búbánat 2014-12-29 10:52:25 [Válasz erre: 2287 Búbánat 2014-12-28 10:58:39]
Unitel Classica csatorna megismétli a tegnapi koncertközvetítést ma 12.15 és 14.15 óra között.
Unitel Classica csatorna megismétli a tegnapi koncertközvetítést ma 12.15 és 14.15 óra között.
2288 Búbánat 2014-12-28 14:25:23 [Válasz erre: 2287 Búbánat 2014-12-28 10:58:39]
[url] http://operetta-research-center.org/csardasfurstin-anna-netrebko-juan-diego-florez-christian-thielemann/; Előzetes [/url]
[url] http://operetta-research-center.org/csardasfurstin-anna-netrebko-juan-diego-florez-christian-thielemann/; Előzetes [/url]
2287 Búbánat 2014-12-28 10:58:39 [Válasz erre: 2286 Haandel 2014-12-28 09:04:59]
Live aus Dresden: Silvesterkonzert - Die Csárdásfürstin So 28.12. 22:00 - 00:00 Unitel Classica TV Konzert, 120 Min. • Erinnerung aktivieren • Sendung in Kalender eintragen Aus der Semperoper Dresden. Anna Netrebko (Sylva Varescu), Juan Diego Flórez (Edwin Ronald von und zu Lippert-Weylersheim), Christina Landshamer (Komtesse Stasi), Pavol Breslik (Graf Boni Káncsiánu), Sächsischer Staatsopernchor, Staatskapelle Dresden, Leitung: Christian Thielemann. Das Silvesterkonzert der Staatskapelle mit ihrem Chefdirigenten hat sich zu einer kleinen, feinen Tradition entwickelt. Zum fünften Mal in Folge lassen er und seine Musiker das alte Jahr schwungvoll ausklingen, diesmal mit Emmerich Kálmáns beliebter Operette 'Die Csárdásfürstin'. (Senderinfo)
Live aus Dresden: Silvesterkonzert - Die Csárdásfürstin So 28.12. 22:00 - 00:00 Unitel Classica TV Konzert, 120 Min. • Erinnerung aktivieren • Sendung in Kalender eintragen Aus der Semperoper Dresden. Anna Netrebko (Sylva Varescu), Juan Diego Flórez (Edwin Ronald von und zu Lippert-Weylersheim), Christina Landshamer (Komtesse Stasi), Pavol Breslik (Graf Boni Káncsiánu), Sächsischer Staatsopernchor, Staatskapelle Dresden, Leitung: Christian Thielemann. Das Silvesterkonzert der Staatskapelle mit ihrem Chefdirigenten hat sich zu einer kleinen, feinen Tradition entwickelt. Zum fünften Mal in Folge lassen er und seine Musiker das alte Jahr schwungvoll ausklingen, diesmal mit Emmerich Kálmáns beliebter Operette 'Die Csárdásfürstin'. (Senderinfo)
2286 Haandel 2014-12-28 09:04:59
[url]http://www.staatskapelle-dresden.de/index.php?id=57289;Emmerich Kálmán: »Die Csárdásfürstin«[/url] 28.12.2014 | 22:00 | ZDF / ZDF HD (Astra 19.2°E, kódolatlan) Dec. 29, 2014 | 8 p.m. | [url]http://www.medici.tv/#!/new-years-eve-concert-staatskapelle-dresden-anna-netrebko-juan-diego-florez; medici.tv[/url] Christian Thielemann DIRIGENT Anna Netrebko SYLVA VARESCU Juan Diego Flórez EDWIN RONALD VON UND ZU LIPPERT-WEYLERSHEIM Christina Landshamer KOMTESSE STASI Pavol Breslik GRAF BONI KÁNCSIÁNU Sebastian Wartig FERI VON KEREKES Bernd Zettisch FÜRST LEOPOLD MARIA VON UND ZU LIPPERT-WEYLERSHEIM Sächsischer Staatsopernchor Dresden [url]http://www.staatskapelle-dresden.de/fileadmin/home/pdf/proghefte/2014_15/Sonderkonzert_Silvester_2014.pdf;Programmheft[/url]
[url]http://www.staatskapelle-dresden.de/index.php?id=57289;Emmerich Kálmán: »Die Csárdásfürstin«[/url] 28.12.2014 | 22:00 | ZDF / ZDF HD (Astra 19.2°E, kódolatlan) Dec. 29, 2014 | 8 p.m. | [url]http://www.medici.tv/#!/new-years-eve-concert-staatskapelle-dresden-anna-netrebko-juan-diego-florez; medici.tv[/url] Christian Thielemann DIRIGENT Anna Netrebko SYLVA VARESCU Juan Diego Flórez EDWIN RONALD VON UND ZU LIPPERT-WEYLERSHEIM Christina Landshamer KOMTESSE STASI Pavol Breslik GRAF BONI KÁNCSIÁNU Sebastian Wartig FERI VON KEREKES Bernd Zettisch FÜRST LEOPOLD MARIA VON UND ZU LIPPERT-WEYLERSHEIM Sächsischer Staatsopernchor Dresden [url]http://www.staatskapelle-dresden.de/fileadmin/home/pdf/proghefte/2014_15/Sonderkonzert_Silvester_2014.pdf;Programmheft[/url]
2285 Haandel 2014-12-27 09:00:40
Temas de música - [url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/temas-de-musica/temas-musica-hungria-apocalipsis-cantabile-capitulo-7-22-11-14/2870603/;Hungría: un Apocalipsis cantabile.[/url] Capítulo 7º 22/11/2014 | Radio Clásica Hangtár ( → Reproducir / Descargar audio) Lehár y Kálmán: estos dos compositores húngaros destacaron en el género de la opereta en su “especialidad vienesa”. La opereta es en este caso celebración de la persistencia del Antiguo Régimen. Entre el estreno de Amor gitano (Lehár, 1910) y el de la versión definitiva de El país de las sonrisas (1929) han transcurrido dos décadas en las que se ha acentuado el Apocalipsis húngaro. Opereta: F. Lehár, Imre Kálmán. LEHÁR: Zigeunerliebe (selec.) 1910. Soli, Coro y Orq. de la Radio de Hamburgo. Dir.: W. Stephan. KÁLMÁN: Der Zigeunerprimas (selec.) 1912. Soli, Coro y Orq. de la Radio de Colonia. Dir.: F. Marszalek. KÁLMÁN: Gräfin Mariza. 1924. Soli, RIAS: Hunterhaltungsorchester de Berlín dir por Hans Carste. LEHÁR: Der Land des Lächelns. 1923 / 1929. E. Schwarzkopf, N. Gedda, E. Kunz, E. Loose, O. Kraus, O. Philharmonia. Dir.: O. Ackermann. [url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/temas-de-musica/;Capítulo 1º- Capítulo 10º[/url] (01/11/2014 -30/11/2014)
Temas de música - [url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/temas-de-musica/temas-musica-hungria-apocalipsis-cantabile-capitulo-7-22-11-14/2870603/;Hungría: un Apocalipsis cantabile.[/url] Capítulo 7º 22/11/2014 | Radio Clásica Hangtár ( → Reproducir / Descargar audio) Lehár y Kálmán: estos dos compositores húngaros destacaron en el género de la opereta en su “especialidad vienesa”. La opereta es en este caso celebración de la persistencia del Antiguo Régimen. Entre el estreno de Amor gitano (Lehár, 1910) y el de la versión definitiva de El país de las sonrisas (1929) han transcurrido dos décadas en las que se ha acentuado el Apocalipsis húngaro. Opereta: F. Lehár, Imre Kálmán. LEHÁR: Zigeunerliebe (selec.) 1910. Soli, Coro y Orq. de la Radio de Hamburgo. Dir.: W. Stephan. KÁLMÁN: Der Zigeunerprimas (selec.) 1912. Soli, Coro y Orq. de la Radio de Colonia. Dir.: F. Marszalek. KÁLMÁN: Gräfin Mariza. 1924. Soli, RIAS: Hunterhaltungsorchester de Berlín dir por Hans Carste. LEHÁR: Der Land des Lächelns. 1923 / 1929. E. Schwarzkopf, N. Gedda, E. Kunz, E. Loose, O. Kraus, O. Philharmonia. Dir.: O. Ackermann. [url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/temas-de-musica/;Capítulo 1º- Capítulo 10º[/url] (01/11/2014 -30/11/2014)
2284 Búbánat 2014-12-26 17:21:36 [Válasz erre: 2283 Haandel 2014-12-26 13:54:07]
Köszönöm, megpróbálkozom a Hangtárat igénybe venni!
Köszönöm, megpróbálkozom a Hangtárat igénybe venni!
2283 Haandel 2014-12-26 13:54:07 [Válasz erre: 2282 Búbánat 2014-12-26 12:18:39]
[url]http://oe1.orf.at/programm;Ö1 Webradio[/url] → Live [url]http://oe1.orf.at/konsole?show=live;Live[/url] Ö1 Hangtár → 7 Tage Ö1
[url]http://oe1.orf.at/programm;Ö1 Webradio[/url] → Live [url]http://oe1.orf.at/konsole?show=live;Live[/url] Ö1 Hangtár → 7 Tage Ö1
2282 Búbánat 2014-12-26 12:18:39 [Válasz erre: 2281 Haandel 2014-12-26 09:07:45]
Sajnos, az ORF csatornákat nem tudom venni, így marad nekem Huszka Bob hercege (Keleti Márton színes magyar operettfilmje) a Duna TV-ben, 14.55-16.20 között...
Sajnos, az ORF csatornákat nem tudom venni, így marad nekem Huszka Bob hercege (Keleti Márton színes magyar operettfilmje) a Duna TV-ben, 14.55-16.20 között...
2281 Haandel 2014-12-26 09:07:45
"Tenorissimo": [url]http://oe1.orf.at/programm/392910;Jonas Kaufmann, Piotr Beczala und Klaus Florian Vogt im Reich der Operette.[/url] Freitag 26. Dezember 2014 | 15:05 – 16:00 | Ö1 Ausschnitte aus Operetten von Franz Lehár, Richard Tauber, Robert Stolz, Eduard Künneke, Paul Abraham, u.a.
"Tenorissimo": [url]http://oe1.orf.at/programm/392910;Jonas Kaufmann, Piotr Beczala und Klaus Florian Vogt im Reich der Operette.[/url] Freitag 26. Dezember 2014 | 15:05 – 16:00 | Ö1 Ausschnitte aus Operetten von Franz Lehár, Richard Tauber, Robert Stolz, Eduard Künneke, Paul Abraham, u.a.
2280 Búbánat 2014-12-23 22:01:33
Gyász [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=artist&szId=141; Elhunyt Magasházy István színművész, az Operettszínház társulatának tagja. [/url] „Magasházy István színművész életének 67. évében rövid, súlyos betegség után december 19-én hunyt el - olvasható az Operettszínház közleményében. Magasházy István 1948. május 20-án született. 1969-től az Állami Déryné Színházban játszott, operatanulmányait 1970-ben fejezte be. 1975-től haláláig az operettszínház társulatának tagja volt. Novemberben még színpadra állt a teátrum két nagysikerű előadásában, a Csókos asszony tűzoltó- és a Cirkuszhercegnő komornyikszerepében. Mint írták, "soha nem főszerepeket alakított, a szó klasszikus értelmében vett igazi epizodista volt. Nem vágyott többre, alázattal, mélységes tisztelettel és szeretettel szolgálta a számára oly szent színházat". A Budapesti Operettszínház Magasházy Istvánt saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Forrás: Kultúrport.hu; Operett.hu; MTI
Gyász [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=artist&szId=141; Elhunyt Magasházy István színművész, az Operettszínház társulatának tagja. [/url] „Magasházy István színművész életének 67. évében rövid, súlyos betegség után december 19-én hunyt el - olvasható az Operettszínház közleményében. Magasházy István 1948. május 20-án született. 1969-től az Állami Déryné Színházban játszott, operatanulmányait 1970-ben fejezte be. 1975-től haláláig az operettszínház társulatának tagja volt. Novemberben még színpadra állt a teátrum két nagysikerű előadásában, a Csókos asszony tűzoltó- és a Cirkuszhercegnő komornyikszerepében. Mint írták, "soha nem főszerepeket alakított, a szó klasszikus értelmében vett igazi epizodista volt. Nem vágyott többre, alázattal, mélységes tisztelettel és szeretettel szolgálta a számára oly szent színházat". A Budapesti Operettszínház Magasházy Istvánt saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Forrás: Kultúrport.hu; Operett.hu; MTI
2279 Búbánat 2014-12-21 15:18:50
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/58723-a-vig-ozvegy-szegeden-rendezett-tasnadi-csaba; A VÍG ÖZVEGY - SZEGEDEN RENDEZETT TASNÁDI CSABA [/url] www.szinhaz.hu, 2014. december 14. vasárnap, 10:02 A víg özvegy című nagyoperettet mutatta be december 12-én a Szegedi Nemzeti Színház. Tasnádi Csaba A víg özvegy kapcsán úgy fogalmazott: „A zene úgy jó, ahogy van. Nem hiába maradt fenn ennyi éven át. A dalok ugyanúgy szólnak hozzánk, ugyanolyan érzéseket bizsergetnek meg bennünk. Ennek titkát tiszteletben kell tartani és meg lehet fejteni” A bemutató előtt a Jászai-díjas rendező a Tiszatáj online-nak adott interjúban beszélt arról is, hogy Lehár Ferencműve a nagy klasszikusokhoz hasonló témát boncolgat. „Nagyon kevés olyan örök témát morzsolgat a művészet, amelyre nem találja a megoldást: ilyenek a szerelem, a barátság, és ezek fogalmi társai. Minden alkotót és embert foglalkoztatnak, és ha ügyesen vannak megírva – nemcsak a Lehár-zenére gondolok, amely fantasztikus slágereket tartalmaz, hanem a szívhez szóló szövegkönyvre is – a néző eljátszik a gondolattal, hogy mi történik, ha kimarad egy kapcsolatban húsz év, de a szerelem töretlen, és megtalálja magának az utat, hogy kiteljesedjék. Ezt a művet nem akarom összehasonlítani Márquez: Szerelem a kolera idején című könyvével, de nagyon érdekes, hogy abban több mint hatvan évet várnak a beteljesülésre.” Tasnádi úgy véli, A víg özvegy népszerűsége többek közt abban rejlik, hogy egy általános és egyben örök kérdést boncolgat: a férfi-nő kapcsolatot. Teszi ezt olyan módón, hogy az ember elhiggye - hacsak az előadás idejére is - hogy létezik örök szerelem. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy az előadás szecessziós jelmezeivel és díszleteivel is a klasszikus operetthez nyúltak vissza. Tudatosan nem aktualizálták, modernizálták a történetet sem.” Krámer György koreográfiái is az időtálló nagyoperetteket idézik. A koreográfus az interjúban elmondta, nagyon gördülékeny volt a munka a szegedi tánckarral, emellett A víg özvegy partitúrája is nagyban megkönnyítette a munkáját. „…a kottából világosan lehetett tudni, hogy walzert, polkát, csárdást kell-e belekomponálni. Ezek tájékoztató jellegűek voltak számomra azt illetően, hogy miből is lehet meríteni” – mondta Krámer György, és beszélt arról is, hogy alkalmazott koreográfusként mindig arra törekszik, hogy a rendezői szándékot tartsa szem előtt, természetesen a darab értelmezés mellett. „Ez a kettő szépen kiadja számomra azokat a koordinátákat, melyek alapján megtervezem a koreográfiát” – foglalta össze.
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/58723-a-vig-ozvegy-szegeden-rendezett-tasnadi-csaba; A VÍG ÖZVEGY - SZEGEDEN RENDEZETT TASNÁDI CSABA [/url] www.szinhaz.hu, 2014. december 14. vasárnap, 10:02 A víg özvegy című nagyoperettet mutatta be december 12-én a Szegedi Nemzeti Színház. Tasnádi Csaba A víg özvegy kapcsán úgy fogalmazott: „A zene úgy jó, ahogy van. Nem hiába maradt fenn ennyi éven át. A dalok ugyanúgy szólnak hozzánk, ugyanolyan érzéseket bizsergetnek meg bennünk. Ennek titkát tiszteletben kell tartani és meg lehet fejteni” A bemutató előtt a Jászai-díjas rendező a Tiszatáj online-nak adott interjúban beszélt arról is, hogy Lehár Ferencműve a nagy klasszikusokhoz hasonló témát boncolgat. „Nagyon kevés olyan örök témát morzsolgat a művészet, amelyre nem találja a megoldást: ilyenek a szerelem, a barátság, és ezek fogalmi társai. Minden alkotót és embert foglalkoztatnak, és ha ügyesen vannak megírva – nemcsak a Lehár-zenére gondolok, amely fantasztikus slágereket tartalmaz, hanem a szívhez szóló szövegkönyvre is – a néző eljátszik a gondolattal, hogy mi történik, ha kimarad egy kapcsolatban húsz év, de a szerelem töretlen, és megtalálja magának az utat, hogy kiteljesedjék. Ezt a művet nem akarom összehasonlítani Márquez: Szerelem a kolera idején című könyvével, de nagyon érdekes, hogy abban több mint hatvan évet várnak a beteljesülésre.” Tasnádi úgy véli, A víg özvegy népszerűsége többek közt abban rejlik, hogy egy általános és egyben örök kérdést boncolgat: a férfi-nő kapcsolatot. Teszi ezt olyan módón, hogy az ember elhiggye - hacsak az előadás idejére is - hogy létezik örök szerelem. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy az előadás szecessziós jelmezeivel és díszleteivel is a klasszikus operetthez nyúltak vissza. Tudatosan nem aktualizálták, modernizálták a történetet sem.” Krámer György koreográfiái is az időtálló nagyoperetteket idézik. A koreográfus az interjúban elmondta, nagyon gördülékeny volt a munka a szegedi tánckarral, emellett A víg özvegy partitúrája is nagyban megkönnyítette a munkáját. „…a kottából világosan lehetett tudni, hogy walzert, polkát, csárdást kell-e belekomponálni. Ezek tájékoztató jellegűek voltak számomra azt illetően, hogy miből is lehet meríteni” – mondta Krámer György, és beszélt arról is, hogy alkalmazott koreográfusként mindig arra törekszik, hogy a rendezői szándékot tartsa szem előtt, természetesen a darab értelmezés mellett. „Ez a kettő szépen kiadja számomra azokat a koordinátákat, melyek alapján megtervezem a koreográfiát” – foglalta össze.
2278 Búbánat 2014-12-21 13:14:08
[url] https://www.facebook.com/magyar.lovas.szinhaz/photos/a.1416541491925093.1073741832.1415269412052301/1556662821246292/?type=1&theater; Magyar Lovas Színház Komárom - OPERETT GÁLA [/url] 2014. december 21 vasárnap 13 óra 45 perc Duna World; december 30. , Duna TV
[url] https://www.facebook.com/magyar.lovas.szinhaz/photos/a.1416541491925093.1073741832.1415269412052301/1556662821246292/?type=1&theater; Magyar Lovas Színház Komárom - OPERETT GÁLA [/url] 2014. december 21 vasárnap 13 óra 45 perc Duna World; december 30. , Duna TV
2277 Búbánat 2014-12-14 18:49:58 [Válasz erre: 2274 Haandel 2014-12-14 15:46:47]
Jövőben kíváncsian várom az esetleges itthoni fellépéseit - operett-ügyben is...
Jövőben kíváncsian várom az esetleges itthoni fellépéseit - operett-ügyben is...
2276 Búbánat 2014-12-14 18:48:31 [Válasz erre: 2275 Haandel 2014-12-14 17:12:21]
Friss élmény volt vele tegnap a Bohémélet-Mimi-matiné...
Friss élmény volt vele tegnap a Bohémélet-Mimi-matiné...
2275 Haandel 2014-12-14 17:12:21 [Válasz erre: 2274 Haandel 2014-12-14 15:46:47]
[url]http://www.polinapasztircsak.com/;Polina Pasztircsák[/url] ***** (8ung! Nur 7 Tage Ö1: 8.12.-15.12.2014!)
[url]http://www.polinapasztircsak.com/;Polina Pasztircsák[/url] ***** (8ung! Nur 7 Tage Ö1: 8.12.-15.12.2014!)
2274 Haandel 2014-12-14 15:46:47
Aufgenommen am 29. Oktober 2013 im Klaus von Bismarck-Saal des Kölner Funkhauses [url]http://oe1.orf.at/programm/391466;Kálmán-Konzert aus Köln[/url] Ö1 Hangtár Ausschnitte aus den Emmerich Kálmán-Operetten "Die Csárdásfürstin", "Die Zirkusprinzessin", "Die Herzogin von Chicago", "Arizona Lady", u.a. Mit Polina Pasztircsák (Sopran) und Daniel Behle (Tenor) sowie dem WDR Rundfunkorchester Köln unter der musikalischen Leitung von Helmuth Froschauer.
Aufgenommen am 29. Oktober 2013 im Klaus von Bismarck-Saal des Kölner Funkhauses [url]http://oe1.orf.at/programm/391466;Kálmán-Konzert aus Köln[/url] Ö1 Hangtár Ausschnitte aus den Emmerich Kálmán-Operetten "Die Csárdásfürstin", "Die Zirkusprinzessin", "Die Herzogin von Chicago", "Arizona Lady", u.a. Mit Polina Pasztircsák (Sopran) und Daniel Behle (Tenor) sowie dem WDR Rundfunkorchester Köln unter der musikalischen Leitung von Helmuth Froschauer.
2273 Búbánat 2014-12-10 14:51:47 [Válasz erre: 2271 törpekirály 2014-12-10 08:38:42]
A Giudittáról írtakkal teljes mértékben egyetértek!
A Giudittáról írtakkal teljes mértékben egyetértek!
2272 Búbánat 2014-12-10 14:41:24 [Válasz erre: 2271 törpekirály 2014-12-10 08:38:42]
Lehet, hogy kifogtál olyan előadást. Nekem, ilyen élményem nem volt - csak szabadtéren.
Lehet, hogy kifogtál olyan előadást. Nekem, ilyen élményem nem volt - csak szabadtéren.
2271 törpekirály 2014-12-10 08:38:42
Tévedés!Az Operett Szinházban Budapesten az operettekben is használnak!Ez tényleg egyedülálló!Pld,a Giuditta anno az Operában ment,és aki ismeri a darabot,az tudja,operai partik vannak benne,és nincs bukfencező szubrett-táncoskomikus,csak énekelni tudo szerepek!
Tévedés!Az Operett Szinházban Budapesten az operettekben is használnak!Ez tényleg egyedülálló!Pld,a Giuditta anno az Operában ment,és aki ismeri a darabot,az tudja,operai partik vannak benne,és nincs bukfencező szubrett-táncoskomikus,csak énekelni tudo szerepek!
2270 Búbánat 2014-12-09 19:57:32 [Válasz erre: 2269 törpekirály 2014-12-09 19:53:47]
Nem! Mikroportot csak a musicalek játszásakor használnak az énekesek a színpadon.
Nem! Mikroportot csak a musicalek játszásakor használnak az énekesek a színpadon.
2269 törpekirály 2014-12-09 19:53:47
MINDEZ MIKROPORTTAL?
MINDEZ MIKROPORTTAL?
2268 Búbánat 2014-12-09 18:14:13
A Budapesti Operettszínház kinevezett főigazgatója, Lőrinczy György pályázatában ismerteti a következő évadok műsortervét. Ebből kiemelem az operettet: 2015/2016 évadban Operettszínház Nagyszínpad: Kálmán Imre: A chicagói hercegnő – operett, ősváltozat felfrissítve, szimfonikus-, jazz- és fúvószenekarral Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – operett, koprodukció a debreceni Csokonai Színházzal 2016/2017 évadban Operettszínház Nagyszínpad: Jacobi Viktor: Leányvásár – operett Lehár Ferenc: Giuditta – operett Moulin Rouge-ban: Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – operett 2017/2018 Operettszínház Nagyszínpad: Fényes Szabolcs: Maya – operett – koprodukcióban a Szentpétervári Színházzal Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – klasszikus nagyoperett Thália Színház: Astor Piazzolla: María de Buenos Aires – tangó-operett Raktárszínház: Zerkovitz Béla: Szélhámoskirály – operett Zeneakadémia – Tavaszi Fesztivál: Franz von Suppé: Szép Galathea – koncertszerű előadás A jelzett évadtervekben nem látom ott, de a pályázatban ezt is olvashatjuk: „Rövid időn belül következhet Jacobi Viktortól a […] Sybill." "[…] Két éven belül Offenbach-tól A gerolsteini nagyhercegnő (végre van két csodás nagyhercegnőnk, Kállay Bori és Kalocsai Zsuzsa személyében!) Régi adósságunk a Jókai-novella nyomán készült Strauss-féle Cigánybáró, amely iránt külföldi partnereink részéről is jelentős érdeklődés mutatkozik. Valószínűleg prágai koprodukcióban készül majd el Millöcker Koldusdiákja, esetleg Sullivantől A kalóz. Nagy öröm, hogy énekeseink színvonala és zenei felkészültségünk lehetővé teszi, hogy ilyen igényes darabokat is bemutassunk.”
A Budapesti Operettszínház kinevezett főigazgatója, Lőrinczy György pályázatában ismerteti a következő évadok műsortervét. Ebből kiemelem az operettet: 2015/2016 évadban Operettszínház Nagyszínpad: Kálmán Imre: A chicagói hercegnő – operett, ősváltozat felfrissítve, szimfonikus-, jazz- és fúvószenekarral Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – operett, koprodukció a debreceni Csokonai Színházzal 2016/2017 évadban Operettszínház Nagyszínpad: Jacobi Viktor: Leányvásár – operett Lehár Ferenc: Giuditta – operett Moulin Rouge-ban: Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – operett 2017/2018 Operettszínház Nagyszínpad: Fényes Szabolcs: Maya – operett – koprodukcióban a Szentpétervári Színházzal Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – klasszikus nagyoperett Thália Színház: Astor Piazzolla: María de Buenos Aires – tangó-operett Raktárszínház: Zerkovitz Béla: Szélhámoskirály – operett Zeneakadémia – Tavaszi Fesztivál: Franz von Suppé: Szép Galathea – koncertszerű előadás A jelzett évadtervekben nem látom ott, de a pályázatban ezt is olvashatjuk: „Rövid időn belül következhet Jacobi Viktortól a […] Sybill." "[…] Két éven belül Offenbach-tól A gerolsteini nagyhercegnő (végre van két csodás nagyhercegnőnk, Kállay Bori és Kalocsai Zsuzsa személyében!) Régi adósságunk a Jókai-novella nyomán készült Strauss-féle Cigánybáró, amely iránt külföldi partnereink részéről is jelentős érdeklődés mutatkozik. Valószínűleg prágai koprodukcióban készül majd el Millöcker Koldusdiákja, esetleg Sullivantől A kalóz. Nagy öröm, hogy énekeseink színvonala és zenei felkészültségünk lehetővé teszi, hogy ilyen igényes darabokat is bemutassunk.”
2267 Búbánat 2014-12-06 22:54:14 [Válasz erre: 2266 Haandel 2014-12-06 17:28:46]
Szóval én a prózát egy zenés színpadi műben (különösen az operettben) anyanyelvemen szeretem hallgatni. Az énekszólam tőlem törökül/arabul is jöhet...Oroszul pedig nem értek.
Szóval én a prózát egy zenés színpadi műben (különösen az operettben) anyanyelvemen szeretem hallgatni. Az énekszólam tőlem törökül/arabul is jöhet...Oroszul pedig nem értek.
2266 Haandel 2014-12-06 17:28:46 [Válasz erre: 2263 Búbánat 2014-12-05 21:27:16]
„Egy zavart: az orosz nyelv...” Az oRossz nyElv. Az orr rossz nyelv. … [url]https://www.youtube.com/watch?v=KgqDXC1tF1c; (;-)[/url] [url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Hava_nagila;Lyrics[/url]
„Egy zavart: az orosz nyelv...” Az oRossz nyElv. Az orr rossz nyelv. … [url]https://www.youtube.com/watch?v=KgqDXC1tF1c; (;-)[/url] [url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Hava_nagila;Lyrics[/url]
2265 Búbánat 2014-12-06 13:24:05 [Válasz erre: 2264 Haandel 2014-12-06 07:46:48]
Ez ugyanaz a közvetítés...
Ez ugyanaz a közvetítés...
2264 Haandel 2014-12-06 07:46:48 [Válasz erre: 2262 Haandel 2014-12-04 16:03:32]
[url]http://meloman.ru/concert/imre-kalman-fialka-monmartra/#webcast;Videótár[/url]
[url]http://meloman.ru/concert/imre-kalman-fialka-monmartra/#webcast;Videótár[/url]
2263 Búbánat 2014-12-05 21:27:16 [Válasz erre: 2262 Haandel 2014-12-04 16:03:32]
Ez nagyon érdekes, izgalmas koncert-előadás volt. Egy zavart: az orosz nyelv...
Ez nagyon érdekes, izgalmas koncert-előadás volt. Egy zavart: az orosz nyelv...
2262 Haandel 2014-12-04 16:03:32
Tchaikovsky Concert Hall [url]http://meloman.ru/concert/imre-kalman-fialka-monmartra/;Imre Kálmán: "Das Veilchen von Montmartre"[/url] December 5, 2014 | starts at 5 pm CET | [url]http://meloman.ru/webcasts/online/;Broadcast[/url] Viktoriya Smolnikova (mezzo-soprano) Oleg Dolgov (tenor) Maxim Sazhin (tenor) Kirill Fillin (bass) Ruslan Rozyev (bass) Vladimir Siziv (baritone) Anastasia Privoznova (soprano) Yekaterina Chudotvorova (soprano) State Symphonу Capella of Russia Conductor – Valery Polyansky Scenario and direction of concert version – Pyotr Tataritsky
Tchaikovsky Concert Hall [url]http://meloman.ru/concert/imre-kalman-fialka-monmartra/;Imre Kálmán: "Das Veilchen von Montmartre"[/url] December 5, 2014 | starts at 5 pm CET | [url]http://meloman.ru/webcasts/online/;Broadcast[/url] Viktoriya Smolnikova (mezzo-soprano) Oleg Dolgov (tenor) Maxim Sazhin (tenor) Kirill Fillin (bass) Ruslan Rozyev (bass) Vladimir Siziv (baritone) Anastasia Privoznova (soprano) Yekaterina Chudotvorova (soprano) State Symphonу Capella of Russia Conductor – Valery Polyansky Scenario and direction of concert version – Pyotr Tataritsky
2261 Búbánat 2014-11-30 23:21:41
[url] http://www.magyarmuzeumok.hu/kiallitas/2135_szineszkatonak_a_fogolyprimadonnak; Színészkatonák a fogolyprimadonnák [/url] „Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Színészkatonák, fogolyprimadonnák című új vándorkiállítása az első világháború idején szervezett frontszínházakat és a szibériai magyar fogolyszínházakat mutatja be.” /Magyar Múzeumok.hu, 2014-10-30 14:00 Sipőcz Mariann/ „Szinte mindegyik nagyobb hadifogolyszínház (Berezovka, Csita, Habarovszk, Krasznojarszk, Nyikolszk-Usszurijszkij) bemutatta és telt házakkal játszotta Kálmán Imre operettjét, a Tatárjárást. Rendkívül népszerű volt A csárdáskirálynő is, játszották a berezovkai, a Krasznaja Recska-i és a Pervaja Recska-i hadifogolytáborban. Talán csak Jacobi Viktor operettje, a Leányvásár aratott még ennél is nagyobb sikert.” „A fogolyszínházak előadásaiban férfiak alakították a női szerepeket. A férfiprimadonnák kiváltságokat élveztek, ajándékokkal halmozták el őket, arcképeiket a társulatok életét bemutató színházi lapok közölték, s a fogolytársak is gyakran készítettek róluk portrékat. A front-és hadifogolyszínházakat a háború kitörése hívta életre, annak befejezésével, a hadifoglyok szabadon bocsátásával bezárták kapuikat.” A kiállítás 2014. szeptember 27. és 2015. február 1. között látható a Bajor Gizi Színészmúzeumban, 2015 februárjában a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házában, 2015. március és április között a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumban tekinthető meg.
[url] http://www.magyarmuzeumok.hu/kiallitas/2135_szineszkatonak_a_fogolyprimadonnak; Színészkatonák a fogolyprimadonnák [/url] „Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Színészkatonák, fogolyprimadonnák című új vándorkiállítása az első világháború idején szervezett frontszínházakat és a szibériai magyar fogolyszínházakat mutatja be.” /Magyar Múzeumok.hu, 2014-10-30 14:00 Sipőcz Mariann/ „Szinte mindegyik nagyobb hadifogolyszínház (Berezovka, Csita, Habarovszk, Krasznojarszk, Nyikolszk-Usszurijszkij) bemutatta és telt házakkal játszotta Kálmán Imre operettjét, a Tatárjárást. Rendkívül népszerű volt A csárdáskirálynő is, játszották a berezovkai, a Krasznaja Recska-i és a Pervaja Recska-i hadifogolytáborban. Talán csak Jacobi Viktor operettje, a Leányvásár aratott még ennél is nagyobb sikert.” „A fogolyszínházak előadásaiban férfiak alakították a női szerepeket. A férfiprimadonnák kiváltságokat élveztek, ajándékokkal halmozták el őket, arcképeiket a társulatok életét bemutató színházi lapok közölték, s a fogolytársak is gyakran készítettek róluk portrékat. A front-és hadifogolyszínházakat a háború kitörése hívta életre, annak befejezésével, a hadifoglyok szabadon bocsátásával bezárták kapuikat.” A kiállítás 2014. szeptember 27. és 2015. február 1. között látható a Bajor Gizi Színészmúzeumban, 2015 februárjában a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házában, 2015. március és április között a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumban tekinthető meg.
2260 Haandel 2014-11-30 10:10:49
[url]http://www.francemusique.fr/emission/lirico-spinto/2014-2015/johann-strauss-franz-lehar-et-nous-11-30-2014-12-00;Johann Strauss, Franz Lehár et nous...[/url] le dimanche 30 novembre 2014 | 12H À 13H30 | [url]http://sites.radiofrance.fr/francemusique/accueil/;France Musique[/url] | (Web/Astra 19.2°E)
[url]http://www.francemusique.fr/emission/lirico-spinto/2014-2015/johann-strauss-franz-lehar-et-nous-11-30-2014-12-00;Johann Strauss, Franz Lehár et nous...[/url] le dimanche 30 novembre 2014 | 12H À 13H30 | [url]http://sites.radiofrance.fr/francemusique/accueil/;France Musique[/url] | (Web/Astra 19.2°E)
2259 Haandel 2014-11-30 10:10:10 [Válasz erre: 2258 Búbánat 2014-11-16 11:58:09]
[url] http://www.staatskapelle-dresden.de/en/concerts-1415/non-subscription-concerts/new-years-eve-concert/;Emmerich Kálmán »Die Csárdásfürstin«[/url] December 28, 2014, from 10 p.m. on ZDF/ZDF HD (Astra 19.2°E, kódolatlan)
[url] http://www.staatskapelle-dresden.de/en/concerts-1415/non-subscription-concerts/new-years-eve-concert/;Emmerich Kálmán »Die Csárdásfürstin«[/url] December 28, 2014, from 10 p.m. on ZDF/ZDF HD (Astra 19.2°E, kódolatlan)
2258 Búbánat 2014-11-16 11:58:09
[url] http://operavilag.net/kaleidoszkop/netrebko-es-florez-a-csardaskiralynoben/; Netrebko és Flórez a Csárdáskirálynőben [/url] - koncertszerű előadás, amit a ZDF televíziós csatorna közvetít Operavilag.net, 2014. november 15. A Drezdai Staatskapelle szilveszteri koncertjén Christian Thielemann vezényli Kálmán Imre operettjét „Vereczky Szilviát (akit a darab eredeti, német nyelvű változatában Sylva Varescunak hívnak) Anna Netrebko énekli, szerelmesét, Edvin hercegetJuan Diego Flórez személyesíti majd meg. Stázi grófnő szerepében Christiane Landshamer mutatkozik be, Bóni grófként pedig Pavol Breslik ismerkedik a számára eddig szokatlan táncoskomikusi szerepkörrel.” „Az előadás – melyet a ZDF csúsztatott élőadásban sugároz majd – nem csak a rangos szereposztás és a karmester személye miatt ígérkezik izgalmasnak, hanem azért is, mert a magyar nézők – akik hosszú idő óta átdolgozásban ismerik és szeretik a Csárdáskirálynőt – a televíziós közvetítés jóvoltából megismerkedhetnek a darab eredeti formájával. Ebben nem Cecília és Miska pincér nosztalgiázása áll a középpontban (a két szereplőt a Fővárosi Operettszínház 1954-es bemutatójára találták ki az átdolgozók), hanem Szilvia és Edvin szerelme.”
[url] http://operavilag.net/kaleidoszkop/netrebko-es-florez-a-csardaskiralynoben/; Netrebko és Flórez a Csárdáskirálynőben [/url] - koncertszerű előadás, amit a ZDF televíziós csatorna közvetít Operavilag.net, 2014. november 15. A Drezdai Staatskapelle szilveszteri koncertjén Christian Thielemann vezényli Kálmán Imre operettjét „Vereczky Szilviát (akit a darab eredeti, német nyelvű változatában Sylva Varescunak hívnak) Anna Netrebko énekli, szerelmesét, Edvin hercegetJuan Diego Flórez személyesíti majd meg. Stázi grófnő szerepében Christiane Landshamer mutatkozik be, Bóni grófként pedig Pavol Breslik ismerkedik a számára eddig szokatlan táncoskomikusi szerepkörrel.” „Az előadás – melyet a ZDF csúsztatott élőadásban sugároz majd – nem csak a rangos szereposztás és a karmester személye miatt ígérkezik izgalmasnak, hanem azért is, mert a magyar nézők – akik hosszú idő óta átdolgozásban ismerik és szeretik a Csárdáskirálynőt – a televíziós közvetítés jóvoltából megismerkedhetnek a darab eredeti formájával. Ebben nem Cecília és Miska pincér nosztalgiázása áll a középpontban (a két szereplőt a Fővárosi Operettszínház 1954-es bemutatójára találták ki az átdolgozók), hanem Szilvia és Edvin szerelme.”
2257 Búbánat 2014-11-16 11:57:01 [Válasz erre: 2256 joska141 2014-11-14 14:54:48]
Köszönöm, akkor igyekszem beszerezni a lemezt!
Köszönöm, akkor igyekszem beszerezni a lemezt!
2256 joska141 2014-11-14 14:54:48 [Válasz erre: 2255 Búbánat 2014-11-13 20:59:20]
Már kijött. Lásd ugyanezen a fórumon a 2243-as sorszámú beírást. Jövőre ennek a lemeznek a műsorával járja Európa pódiumait, amennyiben egészsége megengedi. (Pl.: Május 14, Wien, Konzerthaus, még kapható néhány jegy, igaz elég drágán 99 EUR-tól felfelé.)
Már kijött. Lásd ugyanezen a fórumon a 2243-as sorszámú beírást. Jövőre ennek a lemeznek a műsorával járja Európa pódiumait, amennyiben egészsége megengedi. (Pl.: Május 14, Wien, Konzerthaus, még kapható néhány jegy, igaz elég drágán 99 EUR-tól felfelé.)
