2347 Búbánat 2015-01-20 20:33:26 [Válasz erre: 2346 Búbánat 2015-01-20 20:32:19]
Káel Csaba a rendezésről: „Komolyan vesszük a zenei poénokat” „Az Orfeusz az alvilágban Offenbachnak nemcsak színházi, zenei remekműve is. Számunkra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben újfajta megközelítésre nyílik lehetőség. Vigyázunk, hogy a szövegbeli poénok mellett ne sikkadjanak el a zeneiek. Zseniális ez a muzsika. Offenbach nem gondolhatta, hogy a 21. század elején mennyire aktuális lesz a darabja – persze ettől remekmű. Az egyik legérdekesebb figura a Közvélemény. Nálunk ez a szereplő maga a tévénéző, aki a médiumok jóvoltából egekbe emelkedik, hibájukból a pokolra száll. Egész életét körülveszi ez a különös mitológia: a tömegkultúra, amely akár tetszik, akár nem, erősen hat ránk. Úgy képzeljük el az egészet, mint valami tehetségkutató műsort, így kapcsolódik az előadásunk az „istenek” mai világához, a tévé teremtette, magukat már-már istenségnek képzelő celebekhez. A híres alvilági kánkánt a versenyzők nem kiforrottan, hanem csetlő-botló léptekkel táncolják – ezt persze csípősen kommentálja a Közvélemény. Az előadás egyébként magyar nyelvű lesz. Az énekeseket talán jobban segítené a francia eredeti, de a poénok miatt a szöveget azonnal értenie kell a nézőnek, a reakciót nem késleltetheti a felirat olvasása. A zenekar az árokban kap helyet. Szendrényi Éva díszlete egy monumentális tévéképernyő kerete .lesz, a Közvélemény egy pamlagról néz a ki- és besétáló szereplőket. „ (Müpa Magazin, Albert Mária, 2014/15 évad 3. szám)
Káel Csaba a rendezésről: „Komolyan vesszük a zenei poénokat” „Az Orfeusz az alvilágban Offenbachnak nemcsak színházi, zenei remekműve is. Számunkra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben újfajta megközelítésre nyílik lehetőség. Vigyázunk, hogy a szövegbeli poénok mellett ne sikkadjanak el a zeneiek. Zseniális ez a muzsika. Offenbach nem gondolhatta, hogy a 21. század elején mennyire aktuális lesz a darabja – persze ettől remekmű. Az egyik legérdekesebb figura a Közvélemény. Nálunk ez a szereplő maga a tévénéző, aki a médiumok jóvoltából egekbe emelkedik, hibájukból a pokolra száll. Egész életét körülveszi ez a különös mitológia: a tömegkultúra, amely akár tetszik, akár nem, erősen hat ránk. Úgy képzeljük el az egészet, mint valami tehetségkutató műsort, így kapcsolódik az előadásunk az „istenek” mai világához, a tévé teremtette, magukat már-már istenségnek képzelő celebekhez. A híres alvilági kánkánt a versenyzők nem kiforrottan, hanem csetlő-botló léptekkel táncolják – ezt persze csípősen kommentálja a Közvélemény. Az előadás egyébként magyar nyelvű lesz. Az énekeseket talán jobban segítené a francia eredeti, de a poénok miatt a szöveget azonnal értenie kell a nézőnek, a reakciót nem késleltetheti a felirat olvasása. A zenekar az árokban kap helyet. Szendrényi Éva díszlete egy monumentális tévéképernyő kerete .lesz, a Közvélemény egy pamlagról néz a ki- és besétáló szereplőket. „ (Müpa Magazin, Albert Mária, 2014/15 évad 3. szám)
2346 Búbánat 2015-01-20 20:32:19 [Válasz erre: 2342 Búbánat 2015-01-19 18:44:29]
Hollerung Gábor: régi vágya teljesül Offenbach Orfeusz az Alvilágban című művének előadásával „Offenbach művét fiatalkorom óta imádom. Hiszem: ha engem megragadott, másokra is hatni fog. Több színpadi verzióját ismerem felvételről, az egyik legkedvesebb számomra Marc Minkowski feldolgozása Natalie Dessay-vel Euridiké szerepében. Azt hiszem, nekünk is sikerült jó szereplőket kiválasztanunk, olyan produkcióra készülünk, amelynek legfőbb értéke a zeneisége lesz. Offenbachtól két változatot ismerünk, utána több is keletkezett. A miénk leginkább Minkowskiéra hasonlít majd, az ős- és a második verzió összeházasításával. Az Orfeusz bámulatos és örökkérvényű fricska az emberi gyarlóságról. A mi verziónk pikantériája, hogy a rendezés az örök offenbachi gondolatot egy 21, századi tehetségkutató verseny kulisszái közé helyezi. „ (Müpa Magazin, Albert Mária, 2014/15 évad 3. szám)
Hollerung Gábor: régi vágya teljesül Offenbach Orfeusz az Alvilágban című művének előadásával „Offenbach művét fiatalkorom óta imádom. Hiszem: ha engem megragadott, másokra is hatni fog. Több színpadi verzióját ismerem felvételről, az egyik legkedvesebb számomra Marc Minkowski feldolgozása Natalie Dessay-vel Euridiké szerepében. Azt hiszem, nekünk is sikerült jó szereplőket kiválasztanunk, olyan produkcióra készülünk, amelynek legfőbb értéke a zeneisége lesz. Offenbachtól két változatot ismerünk, utána több is keletkezett. A miénk leginkább Minkowskiéra hasonlít majd, az ős- és a második verzió összeházasításával. Az Orfeusz bámulatos és örökkérvényű fricska az emberi gyarlóságról. A mi verziónk pikantériája, hogy a rendezés az örök offenbachi gondolatot egy 21, századi tehetségkutató verseny kulisszái közé helyezi. „ (Müpa Magazin, Albert Mária, 2014/15 évad 3. szám)
2344 Haandel 2015-01-19 19:35:54 [Válasz erre: 2343 Haandel 2015-01-19 19:34:27]
[url]http://www.fraenkische-brauereien.com/images/bd_heinerhof160table30.jpg;*)[/url] (;-)
[url]http://www.fraenkische-brauereien.com/images/bd_heinerhof160table30.jpg;*)[/url] (;-)
2343 Haandel 2015-01-19 19:34:27 [Válasz erre: 2310 Haandel 2015-01-03 08:00:52]
Gyerekek, az operettért valamit naponta tegyetek, pl. azt, amit egy "kereskedő", aki "el tudja magát adni". *) Gyerekek, nektek nem kell sokáig keresgélni, mert az operát és az operettet ma csak néhányan tudják hűen előadni. [url]http://www.fraenkische-brauereien.com/images/bd_heinerhof160table30.jpg;*) [/url]
Gyerekek, az operettért valamit naponta tegyetek, pl. azt, amit egy "kereskedő", aki "el tudja magát adni". *) Gyerekek, nektek nem kell sokáig keresgélni, mert az operát és az operettet ma csak néhányan tudják hűen előadni. [url]http://www.fraenkische-brauereien.com/images/bd_heinerhof160table30.jpg;*) [/url]
2342 Búbánat 2015-01-19 18:44:29
Egyszeri alkalom! 2015. február 21. szombat 19:30 Művészetek Palotája [url] https://m.mupa.hu/program/budafoki-dohnanyi-zenekar-2015-02-21_19-30-bbnh; Offenbach: Orfeusz az Alvilágban - félig szcenírozott elõadás [/url] A Budafoki Dohnányi Zenekar koncertje – A PROFÁN - „A szerelem arcai” bérlet Közreműködik: Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) Vezényel: Hollerung Gábor Rendező: Káel Csaba Koreografus: Venekey Mariann Díszlettervező: Szendrényi Éva Jelmeztervező: Németh Anikó - Manier Dramaturg: Pozsgai Zsolt Francia szöveget fordította: Romhányi József, Romhányi Ágnes Szereposztás: Orfeusz - László Boldizsár Euridiké - Bucsi Annamária Közvélemény - Wiedemann Bernadett Jupiter - Szegedi Csaba Pluto/Ariszteusz - Horváth István Diána - Miksch Adrienn Kupidó - Szakács Ildikó Vénusz - Csereklyei Andrea Merkur - Kálmán László Styx Jankó - Gábor Géza
Egyszeri alkalom! 2015. február 21. szombat 19:30 Művészetek Palotája [url] https://m.mupa.hu/program/budafoki-dohnanyi-zenekar-2015-02-21_19-30-bbnh; Offenbach: Orfeusz az Alvilágban - félig szcenírozott elõadás [/url] A Budafoki Dohnányi Zenekar koncertje – A PROFÁN - „A szerelem arcai” bérlet Közreműködik: Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) Vezényel: Hollerung Gábor Rendező: Káel Csaba Koreografus: Venekey Mariann Díszlettervező: Szendrényi Éva Jelmeztervező: Németh Anikó - Manier Dramaturg: Pozsgai Zsolt Francia szöveget fordította: Romhányi József, Romhányi Ágnes Szereposztás: Orfeusz - László Boldizsár Euridiké - Bucsi Annamária Közvélemény - Wiedemann Bernadett Jupiter - Szegedi Csaba Pluto/Ariszteusz - Horváth István Diána - Miksch Adrienn Kupidó - Szakács Ildikó Vénusz - Csereklyei Andrea Merkur - Kálmán László Styx Jankó - Gábor Géza
2341 Búbánat 2015-01-12 13:00:47 [Válasz erre: 2340 Búbánat 2015-01-12 11:47:10]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=HXdXSjbVeAs; A preview of Susan Stroman's new production of Lehár's "The Merry Widow," [/url] Starring Renée Fleming and conducted by Andrew Davis. Opens December 31, 2014. [url] https://www.youtube.com/watch?v=jxEXiUG0_tM; The Merry Widow: "We're the Ladies of the Chorus" - 2014. december 29. [/url] Kelli O'Hara and ensemble perform the Grisettes' Song from Act III of Lehár's "The Merry Widow." Susan Stroman's new production, conducted by Sir Andrew Davis, opens New Year's Eve. [url] https://www.youtube.com/watch?v=tQcYECANBGU; The Merry Widow _ a második finálé-részlet [/url] Renée Fleming, Kelli O'Hara, and ensemble perform an excerpt from the Act II finale of Lehár's "The Merry Widow." Production: Susan Stroman. Conductor: Sir Andrew Davis. 2014–15 season.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=HXdXSjbVeAs; A preview of Susan Stroman's new production of Lehár's "The Merry Widow," [/url] Starring Renée Fleming and conducted by Andrew Davis. Opens December 31, 2014. [url] https://www.youtube.com/watch?v=jxEXiUG0_tM; The Merry Widow: "We're the Ladies of the Chorus" - 2014. december 29. [/url] Kelli O'Hara and ensemble perform the Grisettes' Song from Act III of Lehár's "The Merry Widow." Susan Stroman's new production, conducted by Sir Andrew Davis, opens New Year's Eve. [url] https://www.youtube.com/watch?v=tQcYECANBGU; The Merry Widow _ a második finálé-részlet [/url] Renée Fleming, Kelli O'Hara, and ensemble perform an excerpt from the Act II finale of Lehár's "The Merry Widow." Production: Susan Stroman. Conductor: Sir Andrew Davis. 2014–15 season.
2340 Búbánat 2015-01-12 11:47:10
[url] http://www.metopera.org/opera/the-merry-widow-lehar-tickets; The Merry Widow [/url] [url] http://www.nytimes.com/2015/01/02/arts/music/susan-stromans-the-merry-widow-at-the-met.html?_r=0; Susan Stroman’s ‘The Merry Widow’ at the Met [/url] By ANTHONY TOMMASINIJAN. 1, 2015
[url] http://www.metopera.org/opera/the-merry-widow-lehar-tickets; The Merry Widow [/url] [url] http://www.nytimes.com/2015/01/02/arts/music/susan-stromans-the-merry-widow-at-the-met.html?_r=0; Susan Stroman’s ‘The Merry Widow’ at the Met [/url] By ANTHONY TOMMASINIJAN. 1, 2015
2339 Haandel 2015-01-12 08:25:43
[url]http://www.kleinezeitung.at/s/kultur/4631286/INTERVIEW_In-einer-kalten-Zeit-die-Herzen-erwaermen;In einer kalten Zeit die Herzen erwärmen[/url] Würden Sie gerne auch einmal auf der Bühne Operette oder Musical spielen? KAUFMANN: Sicher, und ich bin überzeugt, dass diese Zeit kommen wird. Die Welt wird immer kälter, unnahbarer, gefühlloser, und ich glaube, dass derartige Produktionen eine Möglichkeit sind, die Herzen zu erwärmen.
[url]http://www.kleinezeitung.at/s/kultur/4631286/INTERVIEW_In-einer-kalten-Zeit-die-Herzen-erwaermen;In einer kalten Zeit die Herzen erwärmen[/url] Würden Sie gerne auch einmal auf der Bühne Operette oder Musical spielen? KAUFMANN: Sicher, und ich bin überzeugt, dass diese Zeit kommen wird. Die Welt wird immer kälter, unnahbarer, gefühlloser, und ich glaube, dass derartige Produktionen eine Möglichkeit sind, die Herzen zu erwärmen.
2337 smaragd 2015-01-07 08:20:53
Tátogni is persze csak élőben - élve - lehet, aki ezt először mondta: "élőben tátogott" száraz humorú egyén lehetett. Azt hiszem, most már több nem jut eszembe erről :-).
Tátogni is persze csak élőben - élve - lehet, aki ezt először mondta: "élőben tátogott" száraz humorú egyén lehetett. Azt hiszem, most már több nem jut eszembe erről :-).
2336 smaragd 2015-01-07 05:40:18
Végre egy vicces fórumtárs :-) Amelyik hal nem tátog jól, az beledöglik. Tátog: száját többször szélesre nyitja. Én nem vagyok viccelődő típus különben. Az élőben tátogott eszembe juttatott egy másik kifejezést: élő felvétel, ill. élőben kapcsoljuk. Mind a kettő helytelen szóhasználat, mert a felvétel nem lehet élő, amikor valamely helyszínre kapcsolnak, akkor az ellenben csak élő lehet. Helyes a felirat "ÉLŐ", amikor "egyenes adás" van. Minderről Búbánat tud nekünk korhű történeteket mesélni, amikor még a Magyar Rádióban pl. az Operettszínházból közvetítettek premiert. Én egyről hallottam Kemény Egon: Valahol Délen (1956 tavaszán). Akkor azt mondták: kapcsoljuk a ... A színházakban előadás közben felvett produkciókra a színházi felvétel kifejezés illik. Harmadrendű táncdalénekeseket nem hallgatok, tévében sem nézek, így azután nem is tudtam, hogy a tegnapi "élőben tátogott" zsargonszó elterjedt kifejezés, szerintem találó magyar szókapcsolat a play backre.
Végre egy vicces fórumtárs :-) Amelyik hal nem tátog jól, az beledöglik. Tátog: száját többször szélesre nyitja. Én nem vagyok viccelődő típus különben. Az élőben tátogott eszembe juttatott egy másik kifejezést: élő felvétel, ill. élőben kapcsoljuk. Mind a kettő helytelen szóhasználat, mert a felvétel nem lehet élő, amikor valamely helyszínre kapcsolnak, akkor az ellenben csak élő lehet. Helyes a felirat "ÉLŐ", amikor "egyenes adás" van. Minderről Búbánat tud nekünk korhű történeteket mesélni, amikor még a Magyar Rádióban pl. az Operettszínházból közvetítettek premiert. Én egyről hallottam Kemény Egon: Valahol Délen (1956 tavaszán). Akkor azt mondták: kapcsoljuk a ... A színházakban előadás közben felvett produkciókra a színházi felvétel kifejezés illik. Harmadrendű táncdalénekeseket nem hallgatok, tévében sem nézek, így azután nem is tudtam, hogy a tegnapi "élőben tátogott" zsargonszó elterjedt kifejezés, szerintem találó magyar szókapcsolat a play backre.
2335 IVA 2015-01-07 04:21:26 [Válasz erre: 2323 Búbánat 2015-01-06 17:21:36]
Gyönyörű felvételek ezek, az operettet (is) stílusosan éneklő, gyönyörű primadonnával! Most találkoztam velük először, lévén csak alkalmi tévénéző. Véletlenül a minap láttam először [url]https://www.youtube.com/watch?v=RE5hXFsV6Ds#t=21;Kincses Veronika előadásában a Harangdal[/url]t is A corneville-i harangokból, miután feltöltötték az Operettet kedvelők oldalára a Facebookon. Részvéttel gondolva arra, hogy a balettművészek pályája oly hálátlanul rövid és illékony, és ha már felismertem régen látott, kedves arcokat, hadd nevezzem meg az Operaház balettegyüttesének azokat a táncosait, akik ezeken a felvételeken nemcsak dekorálják a „klipeket”, hanem Kincses Veronika játszópartnerei is: a kisfiús megjelenésű Galántai Zsolt, a fekete hajú Erényi Béla, a szintén kisfiús arcú, sajnos fiatalon eltávozott Erdélyi Sándor, Szakály György (jelenleg a Táncművészeti Főiskola rektora) és Pethő László, aki végül kiveszi a poharat Kincses kezéből.
Gyönyörű felvételek ezek, az operettet (is) stílusosan éneklő, gyönyörű primadonnával! Most találkoztam velük először, lévén csak alkalmi tévénéző. Véletlenül a minap láttam először [url]https://www.youtube.com/watch?v=RE5hXFsV6Ds#t=21;Kincses Veronika előadásában a Harangdal[/url]t is A corneville-i harangokból, miután feltöltötték az Operettet kedvelők oldalára a Facebookon. Részvéttel gondolva arra, hogy a balettművészek pályája oly hálátlanul rövid és illékony, és ha már felismertem régen látott, kedves arcokat, hadd nevezzem meg az Operaház balettegyüttesének azokat a táncosait, akik ezeken a felvételeken nemcsak dekorálják a „klipeket”, hanem Kincses Veronika játszópartnerei is: a kisfiús megjelenésű Galántai Zsolt, a fekete hajú Erényi Béla, a szintén kisfiús arcú, sajnos fiatalon eltávozott Erdélyi Sándor, Szakály György (jelenleg a Táncművészeti Főiskola rektora) és Pethő László, aki végül kiveszi a poharat Kincses kezéből.
2334 IVA 2015-01-07 04:08:16 [Válasz erre: 2326 tiramisu 2015-01-06 19:47:12]
Ne feledkezzünk meg a halakról se.
Ne feledkezzünk meg a halakról se.
2333 smaragd 2015-01-07 00:21:14 [Válasz erre: 2326 tiramisu 2015-01-06 19:47:12]
Élőben tátogni is sokféleképpen lehet...:-) Ahogy Búbánat itt behozta a szövegbe, engem pont jókor ért, egy kis humor, nevetés nem árthat. Írhatott volna play backet is, de ez jött kézre, és ez a spontaneitás volt vicces. Szerintem. Élőben tátogni - jól - nem lehet könnyű. Köszönöm Búbánat a részletezést, nagyon szórakoztató volt olvasni, visszaemlékezni. Úgy tudom a Bánk bán felvételénél pl.szándékosan vették fel külön a hangot Simándyval. Bermuda is emelte a tegnapi nap minőségét a linkekkel, remekelt ő is. Jó éjt mindenkinek!
Élőben tátogni is sokféleképpen lehet...:-) Ahogy Búbánat itt behozta a szövegbe, engem pont jókor ért, egy kis humor, nevetés nem árthat. Írhatott volna play backet is, de ez jött kézre, és ez a spontaneitás volt vicces. Szerintem. Élőben tátogni - jól - nem lehet könnyű. Köszönöm Búbánat a részletezést, nagyon szórakoztató volt olvasni, visszaemlékezni. Úgy tudom a Bánk bán felvételénél pl.szándékosan vették fel külön a hangot Simándyval. Bermuda is emelte a tegnapi nap minőségét a linkekkel, remekelt ő is. Jó éjt mindenkinek!
2332 Búbánat 2015-01-06 23:47:24 [Válasz erre: 2331 bermuda 2015-01-06 23:28:53]
Akkor itt is segítek: [url] http://youtu.be/fPxrowgdhs4; Kincses Veronika_Johann Strauss: Bécsi vér – részlet [/url]
Akkor itt is segítek: [url] http://youtu.be/fPxrowgdhs4; Kincses Veronika_Johann Strauss: Bécsi vér – részlet [/url]
2331 bermuda 2015-01-06 23:28:53
http://youtu.be/fPxrowgdhs4 még egy a Kincses lemezről.Bécsi vér. nagyon jó.
http://youtu.be/fPxrowgdhs4 még egy a Kincses lemezről.Bécsi vér. nagyon jó.
2330 Búbánat 2015-01-06 23:27:36 [Válasz erre: 2328 Búbánat 2015-01-06 23:23:07]
Az "énekes" a szükséges díszletek között...
Az "énekes" a szükséges díszletek között...
2328 Búbánat 2015-01-06 23:23:07 [Válasz erre: 2327 Búbánat 2015-01-06 22:32:31]
Egy időben számos helyszíni televíziós forgatáson voltam jelen, ahol zenés tévéjátékok, operett-és vagy operaadaptációk készültek: a Televízió Zenés Színháza epizódjai, vagy énekes- portrék. Nemcsak a TV stúdiójában vették fel filmszerűen ezeket, voltak "kihelyezett” színtereken is forgatások. Szem- és fültanúja voltam annak, hogy bizony, operaénekesek is "rátátogtak" saját - stúdiófelvételről bejátszott - énekhangjukra, amit a filmfelvétel alatt az adott jelenethez a szerkesztők „kölcsönbe vettek”: vokális műfajokról beszélünk, az ének-zenék még a felvételt megelőzően a rádió vagy a televízió, esetleg a hanglemezgyár hangstúdióiban rögzítésre kerültek. Nyilván – részben – gazdaságossági, meg talán időtakarékossági megfontolása is vannak e gyakorlatnak, vagy ami ennél is lényegesebb szempont lehet: az „illúzió” megteremtésének a szándéka. A televízió arra kényszerül, hogy bizonyos zenés filmek, operettek, zenés játékok, operák és énekes-portrék készítésekor felhasználják a művészek saját korábbi produktumait. Az énekesek a szükséges díszletek között, a tervezett háttér előtt, stílusos jelmezekben „szerepel”és énekel, miközben a kamera a sok szépség mellett - rossz esetben - azt is „láttatja”, nincs szinkronban a szájmozgás a hallható énekhanggal. Ez esetleg zavarhatja a nézőt, de van, aki nem törődik ezzel, mert nem ez a lényeg. De attól még tudunk róla, mert létezik a filmezés területén a play back. Ennek miben léte: máshol más időben veszik fel a művésszel a zenei anyagot és megint máshol a filmben látható, hozzátartozó képsorokat. Csak magam állapítom meg, kommentálom, rögzítem azt, ami egyébként elfogadott, és szinte napi gyakorlattá vált a szakmában és annak képviselői közt, visszanézegetve ezeket a nagyon jó zenés filmösszeállításokat. Ez a technika ma már szinte napi gyakorlattá vált a televíziós szakmában. Tehát a „tátogatás” alatt semmi rosszmájúság vagy pejoratív tartalom nincs, egyszerűen egy szakmai fogást értek alatta, amikor az énekes úgy tesz, hogy a filmben azt látjuk, mintha ott a helyszínen, valós időben énekelne (akár énekelheti is a szövegét), de az igazi énekhangot meg a zenekari részeket egy korábbi hangfelvételének zenei anyagából montírozzák össze a kamerával felvett képsorokhoz.. Ott voltam Házy Erzsébet, Kalmár Magda és Kónya Sándor televíziós operettfelvételén: „Nagyapám húsz éves volt…” – Kónya Sándor portréfilmjét forgatták 1973 év elején a zuglói Zichy-kastélyban: közönség jelenlétében szép miliőben, jelmezes jeleneteket vettek fel velük; az ének, a zene nem helyben szólt. Az előző év nyarán a rádió stúdiójában - más énekesekkel kiegészülve - hangszalagra énekeltek fel részleteket Zeller A madarászából és Millöcker Dubarry-jából. A Zichy kastély berendezett dísz („tükör”) termében ezekből az operett-történetekből vettek fel egy keresztmetszetre valót – kiemelve Kónya Sándor portréját. A forgatás alatt csak a rádiófelvétel ének-zenéje szólt a hangszórókból. Mi is, a gyártók és a művészek is ugyanazt hallhatták. Házy, Kalmár és Kónya mind "tátogtak" – suttogva vagy némán mímelték az éneklést - bele a kamerába (azt a látszatot keltették, hogy ténylegesen ott a díszletek között éneklik a dalszövegüket), és közben játszottak, táncoltak, forogtak – keringtek, énekeltek egymással és külön-külön. A kamera követte mozgásukat, közben a technikusok a földön csúszkálva a kábelkötegeket tologatták el útjukból, és „súgó”- eszközként egy táblát helyeztek eléjük (olyan magasságban és szemszögből, hogy a felvett jeleneteken ez ne tűnjék fel), rajta nyomtatott betűkkel, jól olvashatóan az énekelt szövegük. Ők úgy tettek, mintha valóban ott énekelnének, de csak imitálták, mert az elkészült filmben hallható dalaik egy korábbi rádiós felvételükről való, amit a filmhez összevágtak a forgatott, felvett képanyaggal. Persze ez az ének, a zene, így is a sajátjuké! Csak időben nem ott és nem akkor rögzítették. Azt hiszem, túlbeszéltem a dolgot. Mindenki tudja, miről van szó, hogy is történik mindez. Tehát azt gondolom, a play back technikával zajló felvétel egyrészt szükséges rossz, viszont zenés darabok vagy önálló énekes-portrék filmre vitelekor bevált szokás az időben eltérő kép és hang összevágása. A zenés filmben együtt dominálnak: még akkor is, ha nem egy az egyben ott a helyszínen játszik a zenekar és énekelnek az énekesek - mint láthattuk ezt a fajta megoldást például A sevillai borbély opera televíziós felvételén. Így vagy úgy, egy televíziós zenés műsorban a látványnak és a zenének, éneknek kiemelten fontos szerep kell hogy jusson, ám a dicsfény így is elsősorban az előadóművészekre vetül; a sikert, a népszerűséget ők aratják le. (A gyanútlan nézőnek nem is kell tudnia arról, hogy a legtöbb ilyen esetben play back van a háttérben.) A youtube-ról letölthető már sok-sok zenés játék, operett, dalmű televíziós változata, ahogyan tévéstúdiókban felvett énekes portrék is előkereshetők, visszanézhetők. Láthatjuk, a rendezők, a szerkesztők bátran élnek a play back technika alkalmazásával - nem beszélve a könnyűzenét művelő énekesek mellett már a „komolyabb” zenét-éneket előadó „komoly” énekművészekről! Nekik is, miért lenne kivetni való az, miközben nézzük szépen kamerázva őket, ha az énekhangjuk egy saját korábbi produkciójuk „terméke”. Akkor van baj, ha az átíró- és keverőpultok nyújtotta technika adta lehetőségekkel nem jól élnek, és hiányzik a „szinkronizálás” művészete.
Egy időben számos helyszíni televíziós forgatáson voltam jelen, ahol zenés tévéjátékok, operett-és vagy operaadaptációk készültek: a Televízió Zenés Színháza epizódjai, vagy énekes- portrék. Nemcsak a TV stúdiójában vették fel filmszerűen ezeket, voltak "kihelyezett” színtereken is forgatások. Szem- és fültanúja voltam annak, hogy bizony, operaénekesek is "rátátogtak" saját - stúdiófelvételről bejátszott - énekhangjukra, amit a filmfelvétel alatt az adott jelenethez a szerkesztők „kölcsönbe vettek”: vokális műfajokról beszélünk, az ének-zenék még a felvételt megelőzően a rádió vagy a televízió, esetleg a hanglemezgyár hangstúdióiban rögzítésre kerültek. Nyilván – részben – gazdaságossági, meg talán időtakarékossági megfontolása is vannak e gyakorlatnak, vagy ami ennél is lényegesebb szempont lehet: az „illúzió” megteremtésének a szándéka. A televízió arra kényszerül, hogy bizonyos zenés filmek, operettek, zenés játékok, operák és énekes-portrék készítésekor felhasználják a művészek saját korábbi produktumait. Az énekesek a szükséges díszletek között, a tervezett háttér előtt, stílusos jelmezekben „szerepel”és énekel, miközben a kamera a sok szépség mellett - rossz esetben - azt is „láttatja”, nincs szinkronban a szájmozgás a hallható énekhanggal. Ez esetleg zavarhatja a nézőt, de van, aki nem törődik ezzel, mert nem ez a lényeg. De attól még tudunk róla, mert létezik a filmezés területén a play back. Ennek miben léte: máshol más időben veszik fel a művésszel a zenei anyagot és megint máshol a filmben látható, hozzátartozó képsorokat. Csak magam állapítom meg, kommentálom, rögzítem azt, ami egyébként elfogadott, és szinte napi gyakorlattá vált a szakmában és annak képviselői közt, visszanézegetve ezeket a nagyon jó zenés filmösszeállításokat. Ez a technika ma már szinte napi gyakorlattá vált a televíziós szakmában. Tehát a „tátogatás” alatt semmi rosszmájúság vagy pejoratív tartalom nincs, egyszerűen egy szakmai fogást értek alatta, amikor az énekes úgy tesz, hogy a filmben azt látjuk, mintha ott a helyszínen, valós időben énekelne (akár énekelheti is a szövegét), de az igazi énekhangot meg a zenekari részeket egy korábbi hangfelvételének zenei anyagából montírozzák össze a kamerával felvett képsorokhoz.. Ott voltam Házy Erzsébet, Kalmár Magda és Kónya Sándor televíziós operettfelvételén: „Nagyapám húsz éves volt…” – Kónya Sándor portréfilmjét forgatták 1973 év elején a zuglói Zichy-kastélyban: közönség jelenlétében szép miliőben, jelmezes jeleneteket vettek fel velük; az ének, a zene nem helyben szólt. Az előző év nyarán a rádió stúdiójában - más énekesekkel kiegészülve - hangszalagra énekeltek fel részleteket Zeller A madarászából és Millöcker Dubarry-jából. A Zichy kastély berendezett dísz („tükör”) termében ezekből az operett-történetekből vettek fel egy keresztmetszetre valót – kiemelve Kónya Sándor portréját. A forgatás alatt csak a rádiófelvétel ének-zenéje szólt a hangszórókból. Mi is, a gyártók és a művészek is ugyanazt hallhatták. Házy, Kalmár és Kónya mind "tátogtak" – suttogva vagy némán mímelték az éneklést - bele a kamerába (azt a látszatot keltették, hogy ténylegesen ott a díszletek között éneklik a dalszövegüket), és közben játszottak, táncoltak, forogtak – keringtek, énekeltek egymással és külön-külön. A kamera követte mozgásukat, közben a technikusok a földön csúszkálva a kábelkötegeket tologatták el útjukból, és „súgó”- eszközként egy táblát helyeztek eléjük (olyan magasságban és szemszögből, hogy a felvett jeleneteken ez ne tűnjék fel), rajta nyomtatott betűkkel, jól olvashatóan az énekelt szövegük. Ők úgy tettek, mintha valóban ott énekelnének, de csak imitálták, mert az elkészült filmben hallható dalaik egy korábbi rádiós felvételükről való, amit a filmhez összevágtak a forgatott, felvett képanyaggal. Persze ez az ének, a zene, így is a sajátjuké! Csak időben nem ott és nem akkor rögzítették. Azt hiszem, túlbeszéltem a dolgot. Mindenki tudja, miről van szó, hogy is történik mindez. Tehát azt gondolom, a play back technikával zajló felvétel egyrészt szükséges rossz, viszont zenés darabok vagy önálló énekes-portrék filmre vitelekor bevált szokás az időben eltérő kép és hang összevágása. A zenés filmben együtt dominálnak: még akkor is, ha nem egy az egyben ott a helyszínen játszik a zenekar és énekelnek az énekesek - mint láthattuk ezt a fajta megoldást például A sevillai borbély opera televíziós felvételén. Így vagy úgy, egy televíziós zenés műsorban a látványnak és a zenének, éneknek kiemelten fontos szerep kell hogy jusson, ám a dicsfény így is elsősorban az előadóművészekre vetül; a sikert, a népszerűséget ők aratják le. (A gyanútlan nézőnek nem is kell tudnia arról, hogy a legtöbb ilyen esetben play back van a háttérben.) A youtube-ról letölthető már sok-sok zenés játék, operett, dalmű televíziós változata, ahogyan tévéstúdiókban felvett énekes portrék is előkereshetők, visszanézhetők. Láthatjuk, a rendezők, a szerkesztők bátran élnek a play back technika alkalmazásával - nem beszélve a könnyűzenét művelő énekesek mellett már a „komolyabb” zenét-éneket előadó „komoly” énekművészekről! Nekik is, miért lenne kivetni való az, miközben nézzük szépen kamerázva őket, ha az énekhangjuk egy saját korábbi produkciójuk „terméke”. Akkor van baj, ha az átíró- és keverőpultok nyújtotta technika adta lehetőségekkel nem jól élnek, és hiányzik a „szinkronizálás” művészete.
2327 Búbánat 2015-01-06 22:32:31 [Válasz erre: 2326 tiramisu 2015-01-06 19:47:12]
Ez igaz a szó szoros jelentésében.
Ez igaz a szó szoros jelentésében.
2326 tiramisu 2015-01-06 19:47:12 [Válasz erre: 2324 smaragd 2015-01-06 18:08:46]
Az "élőben tátogás" harmadrendű táncdalénekesek bevett szokása.
Az "élőben tátogás" harmadrendű táncdalénekesek bevett szokása.
2325 bermuda 2015-01-06 19:35:33 [Válasz erre: 2322 Búbánat 2015-01-06 17:13:12]
Köszi, h. segítettél. Többen nem tudták megnézni.....pedig mind isteni:)))
Köszi, h. segítettél. Többen nem tudták megnézni.....pedig mind isteni:)))
2324 smaragd 2015-01-06 18:08:46 [Válasz erre: 2321 Búbánat 2015-01-06 17:11:08]
A távolság, a kényelem - lélekben még fiatalok vagyunk, de a nagy kalandvágy az éjszakába...kisébb alábbhagyott, főleg januárban, váratlan légköri frontok közepette, ami engem illett. Adjuk meg a módját, üljünk csak be az Operettszínházba, és nézzük a vendégelőadásokat! Másik bejegyzésedben az "élőben tátogott" felderített :-) élőben nevettem rajta!
A távolság, a kényelem - lélekben még fiatalok vagyunk, de a nagy kalandvágy az éjszakába...kisébb alábbhagyott, főleg januárban, váratlan légköri frontok közepette, ami engem illett. Adjuk meg a módját, üljünk csak be az Operettszínházba, és nézzük a vendégelőadásokat! Másik bejegyzésedben az "élőben tátogott" felderített :-) élőben nevettem rajta!
2323 Búbánat 2015-01-06 17:21:36
[url] https://www.youtube.com/watch?v=5NpI83j4RM4; Kincses Veronika_Offenbach: A sóhajok hídja- részlet [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=DG3Q24rSIwU; Kincses Veronika_Offenbach: Piaci dámák – részlet [/url] Mindegyik dal playback: a rádió teljes operettfelvételének stúdió-hanganyagáról halljuk.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=5NpI83j4RM4; Kincses Veronika_Offenbach: A sóhajok hídja- részlet [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=DG3Q24rSIwU; Kincses Veronika_Offenbach: Piaci dámák – részlet [/url] Mindegyik dal playback: a rádió teljes operettfelvételének stúdió-hanganyagáról halljuk.
2322 Búbánat 2015-01-06 17:13:12 [Válasz erre: 2320 bermuda 2015-01-06 17:09:56]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I; Kincses Veronika_ Offenbach: Párizsi élet – részlet [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I; Kincses Veronika_ Offenbach: Párizsi élet – részlet [/url]
2321 Búbánat 2015-01-06 17:11:08 [Válasz erre: 2315 smaragd 2015-01-05 15:49:54]
Igen, Kaposvár (is) túl messze van a pestieknek. (Pontosabban, a távolság legyőzhető, csak hát kényelmesek vagyunk, nehezen mozdulunk ki, messzebbre…) Szívesen lementem volna Kaposvárra négy-öt évvel ezelőtt, amikor Offenbach Szép Helénáját meg Huszka Erzsébetjét mutatta be a színház: Kolonits Klára énekelte-játszotta mindkét címszereplőt!. De épp a távolság jelentett számomra legyőzhetetlen akadályt… Sajnáltam, hogy nem láthattam vele ezeket a ritkábban előadott operetteket! Már akkor is azt kívántam, bárcsak lenne lehetőség arra, hogy a vidéki teátrumok jelentősebb bemutatói Pesten is láthatóak lennének! Úgyhogy én is bizakodom, hogy a Budapesti Operettszínház vendégeként a közeljövőben megismerhetjük majd a vidéki rangos színházak egy-egy, helyben már sikert aratott operettprodukcióját is.
Igen, Kaposvár (is) túl messze van a pestieknek. (Pontosabban, a távolság legyőzhető, csak hát kényelmesek vagyunk, nehezen mozdulunk ki, messzebbre…) Szívesen lementem volna Kaposvárra négy-öt évvel ezelőtt, amikor Offenbach Szép Helénáját meg Huszka Erzsébetjét mutatta be a színház: Kolonits Klára énekelte-játszotta mindkét címszereplőt!. De épp a távolság jelentett számomra legyőzhetetlen akadályt… Sajnáltam, hogy nem láthattam vele ezeket a ritkábban előadott operetteket! Már akkor is azt kívántam, bárcsak lenne lehetőség arra, hogy a vidéki teátrumok jelentősebb bemutatói Pesten is láthatóak lennének! Úgyhogy én is bizakodom, hogy a Budapesti Operettszínház vendégeként a közeljövőben megismerhetjük majd a vidéki rangos színházak egy-egy, helyben már sikert aratott operettprodukcióját is.
2320 bermuda 2015-01-06 17:09:56 [Válasz erre: 2318 smaragd 2015-01-06 16:05:45]
Nem értem. bekékezem a linket, jobb egérrel bejön az "ugrás" és már ott is a video. Valaki segíthetne, Zéta légyszives))))(én az URL dolgot nem tudom)
Nem értem. bekékezem a linket, jobb egérrel bejön az "ugrás" és már ott is a video. Valaki segíthetne, Zéta légyszives))))(én az URL dolgot nem tudom)
2319 Búbánat 2015-01-06 16:54:53 [Válasz erre: 2316 bermuda 2015-01-05 23:09:02]
A párizsi élet nevezetes dala Kincses Veronika előadásában egy televíziós operettműsor részlete volt, hol a stúdióban élőben "tátogott" saját hangjára: a rádióban 1980. január 19-én sugározták azt a korábban felvett teljes operettet, amelynek hanganyaga szolgált alapul a playback televíziós felvételhez. (A youtube-on található egy másik Offenbach-operettből, A sóhajok hídjából is egy nagyszerű jelenet vele az említett televíziós műsorából! Szintén a rádióban készült el előzőleg az operett teljes stúdiófelvétele, amelynek hanganyagát halljuk, kórussal is kiegészülve azon.) De ez még a jobbik eset, amikor a saját (rádiós) hangja mellé élő valóságában is őt láthatták a nézők! Ugyanezt az Offenbach-operettet a TV Zenés Színháza számára Félix László rendezte meg 1978-ban, ott a televízió saját zenei felvétele volt az alap: a darabban Kincses Veronika énekhangján Andai Györgyi szerepelt mint Gondremárk báróné.) Egyébként Kincses Veronika operett- CD-jén is rajta vannak ezek a dalok ( (Kálmán, Lehár, Strauss, Zeller, Huszka, Planquette, Offenbach) Kód:HCD16890 Gyártó Hungaroton
A párizsi élet nevezetes dala Kincses Veronika előadásában egy televíziós operettműsor részlete volt, hol a stúdióban élőben "tátogott" saját hangjára: a rádióban 1980. január 19-én sugározták azt a korábban felvett teljes operettet, amelynek hanganyaga szolgált alapul a playback televíziós felvételhez. (A youtube-on található egy másik Offenbach-operettből, A sóhajok hídjából is egy nagyszerű jelenet vele az említett televíziós műsorából! Szintén a rádióban készült el előzőleg az operett teljes stúdiófelvétele, amelynek hanganyagát halljuk, kórussal is kiegészülve azon.) De ez még a jobbik eset, amikor a saját (rádiós) hangja mellé élő valóságában is őt láthatták a nézők! Ugyanezt az Offenbach-operettet a TV Zenés Színháza számára Félix László rendezte meg 1978-ban, ott a televízió saját zenei felvétele volt az alap: a darabban Kincses Veronika énekhangján Andai Györgyi szerepelt mint Gondremárk báróné.) Egyébként Kincses Veronika operett- CD-jén is rajta vannak ezek a dalok ( (Kálmán, Lehár, Strauss, Zeller, Huszka, Planquette, Offenbach) Kód:HCD16890 Gyártó Hungaroton
2318 smaragd 2015-01-06 16:05:45 [Válasz erre: 2317 bermuda 2015-01-06 15:15:06]
Én is többször próbáltam ma, de nem jön be, utoljára azt írta ki, hogy a weboldal nem elérhető. Sajna.
Én is többször próbáltam ma, de nem jön be, utoljára azt írta ki, hogy a weboldal nem elérhető. Sajna.
2317 bermuda 2015-01-06 15:15:06 [Válasz erre: 2316 bermuda 2015-01-05 23:09:02]
Mégegyszer beteszem a linket.... a Párizsi életből. Nekem bejön!!!! https://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I
Mégegyszer beteszem a linket.... a Párizsi életből. Nekem bejön!!!! https://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I
2316 bermuda 2015-01-05 23:09:02
https://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I Aki nem látta, nézze meg... Szuper. Párizsi élet. Kincses Veronika remekel...
https://www.youtube.com/watch?v=RnMBgmpPu2I Aki nem látta, nézze meg... Szuper. Párizsi élet. Kincses Veronika remekel...
2315 smaragd 2015-01-05 15:49:54
Nagyszerű lenne, ha a budapesti nézőkhöz jönnének a nem budapesti, de művészetükben fővárosi színvonalú társulatok! Itt van a legfrissebb példa is, napok óta töröm a fejem, mikor utazzak és hogyan Kaposvárra megnézni a "Bál a Savoyban" előadást. Mikor nem esik a hó, nem ömlik ónos eső, hol legyen a szállásom, mikor indul a vonat, vagy inkább az autópályán menjek, egyedül vagy partnerrel? Nem is olyan egyszerű ez télen, hiába a nagy mehetnékem...:-) Megnéztem játsszák-e majd tavasszal, de még a februári program sem volt fent a színházi honlapon. Azt hiszem a vendégtársulatok előadásai szerepel a budapesti Operettszínház feladatkörében. Gondolataid megvalósítása, mint mindig, igen hasznára válna úgy a színházaknak mind a közönségnek. Csak idejében jelezzék, ha Budapestre jönnek,nehogy most meg a jegyvételről maradjak le...:-)
Nagyszerű lenne, ha a budapesti nézőkhöz jönnének a nem budapesti, de művészetükben fővárosi színvonalú társulatok! Itt van a legfrissebb példa is, napok óta töröm a fejem, mikor utazzak és hogyan Kaposvárra megnézni a "Bál a Savoyban" előadást. Mikor nem esik a hó, nem ömlik ónos eső, hol legyen a szállásom, mikor indul a vonat, vagy inkább az autópályán menjek, egyedül vagy partnerrel? Nem is olyan egyszerű ez télen, hiába a nagy mehetnékem...:-) Megnéztem játsszák-e majd tavasszal, de még a februári program sem volt fent a színházi honlapon. Azt hiszem a vendégtársulatok előadásai szerepel a budapesti Operettszínház feladatkörében. Gondolataid megvalósítása, mint mindig, igen hasznára válna úgy a színházaknak mind a közönségnek. Csak idejében jelezzék, ha Budapestre jönnek,nehogy most meg a jegyvételről maradjak le...:-)
2314 Búbánat 2015-01-05 15:24:26 [Válasz erre: 2313 Búbánat 2015-01-05 15:15:46]
A felsorolt városok, ahol színházak is vannak, saját társulattal: utána lehetne nézni, ebben az évadban vagy a következőkben, hol mit játszanak, és azok közül néhány érdemleges operettet kiválasztani, lekötni, lehetőséget biztosítva elhozni azokat az Operettszínházba.
A felsorolt városok, ahol színházak is vannak, saját társulattal: utána lehetne nézni, ebben az évadban vagy a következőkben, hol mit játszanak, és azok közül néhány érdemleges operettet kiválasztani, lekötni, lehetőséget biztosítva elhozni azokat az Operettszínházba.
2313 Búbánat 2015-01-05 15:15:46 [Válasz erre: 2312 smaragd 2015-01-04 05:47:56]
El tudnám képzelni,amire pár évtizede már volt példa, hogy a vidéki színházak színtársulatai elhozzák Budapestre - vendégségbe - az Operettszínházba saját operettprodukcióikat. De pár éve is láthattuk az Operettben a szolnokiak Leányvásárát, vagy például a kolozsváriaktól A Cirkuszhercegnőt. Én nem bánnám, ha újrakezdeményeznék a felek ezt a "vidék Pesten" való bemutatkozást saját produkcióikkal: jöhetnének Szegedről, Debrecenből, Pécsről, Győrből, Kaposvárról, Székesfehérvárról, Veszprémből, Békéscsabáról, Szolnokról, Miskolcról, Egerből, Nyíregyházáról, Zalaegerszegről stb az ottani operettprodukciók. Pár éve az Operában (az Erkel Színházban) jól bevált az a kezdeményezés, hogy évről-évre vidéki színházak operatagozatai érkeznek Budapestre, itt is bemutatják egy-egy otthoni sikeres, érdeklődésre számot tartó opera-produkcióikat. Tehát az Opera "Primavera"-fesztiválja mintájára a Budapesti Operettszínház új főzeneigazgatójának is érdemes lenne elgondolkoznia azon, hogy az Operettszínház szintén vállaljon fel hasonló jellegű kezdeményezést, és a pesti közönség is élvezhesse az operettirodalom remekeit - amiket jelenleg csak vidéki teátrumokban vagy éppen Kolozsváron játszanak.
El tudnám képzelni,amire pár évtizede már volt példa, hogy a vidéki színházak színtársulatai elhozzák Budapestre - vendégségbe - az Operettszínházba saját operettprodukcióikat. De pár éve is láthattuk az Operettben a szolnokiak Leányvásárát, vagy például a kolozsváriaktól A Cirkuszhercegnőt. Én nem bánnám, ha újrakezdeményeznék a felek ezt a "vidék Pesten" való bemutatkozást saját produkcióikkal: jöhetnének Szegedről, Debrecenből, Pécsről, Győrből, Kaposvárról, Székesfehérvárról, Veszprémből, Békéscsabáról, Szolnokról, Miskolcról, Egerből, Nyíregyházáról, Zalaegerszegről stb az ottani operettprodukciók. Pár éve az Operában (az Erkel Színházban) jól bevált az a kezdeményezés, hogy évről-évre vidéki színházak operatagozatai érkeznek Budapestre, itt is bemutatják egy-egy otthoni sikeres, érdeklődésre számot tartó opera-produkcióikat. Tehát az Opera "Primavera"-fesztiválja mintájára a Budapesti Operettszínház új főzeneigazgatójának is érdemes lenne elgondolkoznia azon, hogy az Operettszínház szintén vállaljon fel hasonló jellegű kezdeményezést, és a pesti közönség is élvezhesse az operettirodalom remekeit - amiket jelenleg csak vidéki teátrumokban vagy éppen Kolozsváron játszanak.
2312 smaragd 2015-01-04 05:47:56
"Ball im Savoy" Operette in drei Akten und einem Vorspiel (7 Bilder) Die Uraufführung fand am 23. Dezember 1932 in Max Reinhardts Berliner Grossem Schauspielhaus statt. Megnéztem a főpróba képeit a színház honlapján. A fotók alapján "izgalmas" előadás lehet, ügyesen hozták be a jelent a kosztümökbe, mozdulatokba. Köszönöm az infót, kedves Búbánat.
"Ball im Savoy" Operette in drei Akten und einem Vorspiel (7 Bilder) Die Uraufführung fand am 23. Dezember 1932 in Max Reinhardts Berliner Grossem Schauspielhaus statt. Megnéztem a főpróba képeit a színház honlapján. A fotók alapján "izgalmas" előadás lehet, ügyesen hozták be a jelent a kosztümökbe, mozdulatokba. Köszönöm az infót, kedves Búbánat.
2311 Búbánat 2015-01-04 00:36:16
A szilveszteri előadást követően, hivatalosan tegnap este, 2015. január 2-án mutatta be a Kaposvári Csiky Gergely Színház [url] http://csiky.hu/eloadas/eloadas/Bal_a_Savoyban/page/szinlap#.VKhwO9KG_E0; Ábrahám Pál: Bál a Savoyban [/url] című revüoperettjét. Írták: Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda Fordította: Heltai Jenő Átdolgozta: Romhányi József A „Kicsike vigyázzon” és a „My Golden Baby” című dalok szövegírója: Harmath Imre Rendező - Koreográfus: Bozsik Yvette [url] https://www.youtube.com/watch?v=MnRD18VLltA; Nyári Szilvivel és Hüse Csabával, az előadás főszereplőivel, valamint Bozsik Yvette rendező-koreográfussal beszélgetés – video [/url]
A szilveszteri előadást követően, hivatalosan tegnap este, 2015. január 2-án mutatta be a Kaposvári Csiky Gergely Színház [url] http://csiky.hu/eloadas/eloadas/Bal_a_Savoyban/page/szinlap#.VKhwO9KG_E0; Ábrahám Pál: Bál a Savoyban [/url] című revüoperettjét. Írták: Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda Fordította: Heltai Jenő Átdolgozta: Romhányi József A „Kicsike vigyázzon” és a „My Golden Baby” című dalok szövegírója: Harmath Imre Rendező - Koreográfus: Bozsik Yvette [url] https://www.youtube.com/watch?v=MnRD18VLltA; Nyári Szilvivel és Hüse Csabával, az előadás főszereplőivel, valamint Bozsik Yvette rendező-koreográfussal beszélgetés – video [/url]
2310 Haandel 2015-01-03 08:00:52
[url]http://www.arte.tv/guide/de/051612-000/jonas-kaufmann-berlin-1930-der-film;Jonas Kaufmann: Berlin 1930[/url] – Der Film Sonntag, 04. Januar 2015 | um 17:35 Uhr (52 Min.) | Arte [url]http://www.arte.tv/guide/de/051610-000/jonas-kaufmann-berlin-1930-das-konzert;Jonas Kaufmann: Berlin 1930[/url] – Das Konzert Sonntag, 04. Januar 2015 | um 18:30 Uhr (43 Min.) | Arte Wiederholung am Freitag, 09.01. um 5:20 Uhr / am Dienstag, 20.01. um 5:10 Uhr
[url]http://www.arte.tv/guide/de/051612-000/jonas-kaufmann-berlin-1930-der-film;Jonas Kaufmann: Berlin 1930[/url] – Der Film Sonntag, 04. Januar 2015 | um 17:35 Uhr (52 Min.) | Arte [url]http://www.arte.tv/guide/de/051610-000/jonas-kaufmann-berlin-1930-das-konzert;Jonas Kaufmann: Berlin 1930[/url] – Das Konzert Sonntag, 04. Januar 2015 | um 18:30 Uhr (43 Min.) | Arte Wiederholung am Freitag, 09.01. um 5:20 Uhr / am Dienstag, 20.01. um 5:10 Uhr
2309 Haandel 2015-01-01 12:54:26
[url]http://oe1.orf.at/programm/393427;Operetten- und Musicaljubiläen 2015[/url] Donnerstag 01. Jänner 2015 | 15:05 | Ö1 Ausschnitte aus: Franz von Suppé: Die schöne Galathee (1865), Jacques Offenbach: Les bergers (1865), Karl Millöcker: Der arme Jonathan (1890), Emmerich Kálmán: Die Csárdásfürstin (1915), Leo Fall: Die Kaiserin (1915), Nico Dostal: Die Flucht ins Glück (1940), Richard Rodgers: Pal Joey (1940), Mitch Leigh: Man of La Mancha (1965), Andrew Lloyd Webber: Aspects of Love (1990).
[url]http://oe1.orf.at/programm/393427;Operetten- und Musicaljubiläen 2015[/url] Donnerstag 01. Jänner 2015 | 15:05 | Ö1 Ausschnitte aus: Franz von Suppé: Die schöne Galathee (1865), Jacques Offenbach: Les bergers (1865), Karl Millöcker: Der arme Jonathan (1890), Emmerich Kálmán: Die Csárdásfürstin (1915), Leo Fall: Die Kaiserin (1915), Nico Dostal: Die Flucht ins Glück (1940), Richard Rodgers: Pal Joey (1940), Mitch Leigh: Man of La Mancha (1965), Andrew Lloyd Webber: Aspects of Love (1990).
2308 Búbánat 2014-12-31 15:02:20
Bartók Rádió, 2014. december 31. 19.30 – 20.55 A Drezdai Staatskapelle szilveszteri hangversenye – 2010 [url] http://www.deutschegrammophon.com/en/cat/0734644; Franz Lehar: Die lustige Witwe [/url] Lehár Ferenc: A víg özvegy – koncertszerű előadás Drezdai Semperoper, 2010, december 31, Km. a Drezdai Staatsoper énekkara és zenekara Vezényel: Christian Thielemann Szereposztás: Hanna - Renée Fleming Danilo - Christopher Maltman Valencienne - Carolina Ullrich Camille - Andrej Dunajev Mirko Zeta báró - Tom Martinsen Cascada - Christoph Pohl St. Brioche - Aaron Pegram Bogdanowitsch - Ilhun Jung Kromow - Sangmin Lee Pritschitsch - Gerald Hupach ráadások: a) Bernstein: West Side Story - I Feel Pretty (Fleming) b) Lehár: A mosoly országa - Szu Csong dala (Maltman, Fleming) c) Johann Strauss: Az Elba - keringő Op. 477.
Bartók Rádió, 2014. december 31. 19.30 – 20.55 A Drezdai Staatskapelle szilveszteri hangversenye – 2010 [url] http://www.deutschegrammophon.com/en/cat/0734644; Franz Lehar: Die lustige Witwe [/url] Lehár Ferenc: A víg özvegy – koncertszerű előadás Drezdai Semperoper, 2010, december 31, Km. a Drezdai Staatsoper énekkara és zenekara Vezényel: Christian Thielemann Szereposztás: Hanna - Renée Fleming Danilo - Christopher Maltman Valencienne - Carolina Ullrich Camille - Andrej Dunajev Mirko Zeta báró - Tom Martinsen Cascada - Christoph Pohl St. Brioche - Aaron Pegram Bogdanowitsch - Ilhun Jung Kromow - Sangmin Lee Pritschitsch - Gerald Hupach ráadások: a) Bernstein: West Side Story - I Feel Pretty (Fleming) b) Lehár: A mosoly országa - Szu Csong dala (Maltman, Fleming) c) Johann Strauss: Az Elba - keringő Op. 477.
2307 Haandel 2014-12-31 15:00:24 [Válasz erre: 2303 Haandel 2014-12-31 14:34:12]
Start date: 1.1.2013 [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Millocker&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Carl Millöcker[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Offenbach&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Jacques Offenbach[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Johhan+Strauss&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=T;Johann Strauss[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Franz+lehar&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Franz Lehár[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Emmerich+Kalman&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Emmerich Kálmán[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Paul+Abraham&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Paul Abraham[/url] ...
Start date: 1.1.2013 [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Millocker&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Carl Millöcker[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Offenbach&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Jacques Offenbach[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Johhan+Strauss&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=T;Johann Strauss[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Franz+lehar&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Franz Lehár[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Emmerich+Kalman&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Emmerich Kálmán[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=1+1+2013&to=&approx=0&is=&by=Paul+Abraham&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Paul Abraham[/url] ...
2306 Búbánat 2014-12-31 14:59:33
[url] http://www.metopera.org/opera/the-merry-widow-lehar-tickets?icamp=merrywidow&iloc=hpg; Lehar: The Merry Widow [/url] New York Metropolitan Opera House Approximate running time 2 hrs. 45 min. „The great Renée Fleming stars as the beguiling femme fatale who captivates all Paris in Lehár’s enchanting operetta, seen in a new staging by Broadway virtuoso director and choreographer Susan Stroman (The Producers, Oklahoma!, Contact). Stroman and her design team of Julian Crouch (Satyagraha, The Enchanted Island) and costume designer William Ivey Long (Cinderella, Grey Gardens, Hairspray) have created an art-nouveau setting that climaxes with singing and dancing grisettes at the legendary Maxim’s. Nathan Gunn co-stars as Danilo and Kelli O’Hara is Valencienne. Mezzo-soprano diva Susan Graham takes on the title role later in the run. Sir Andrew Davis and Fabio Luisi conduct.”
[url] http://www.metopera.org/opera/the-merry-widow-lehar-tickets?icamp=merrywidow&iloc=hpg; Lehar: The Merry Widow [/url] New York Metropolitan Opera House Approximate running time 2 hrs. 45 min. „The great Renée Fleming stars as the beguiling femme fatale who captivates all Paris in Lehár’s enchanting operetta, seen in a new staging by Broadway virtuoso director and choreographer Susan Stroman (The Producers, Oklahoma!, Contact). Stroman and her design team of Julian Crouch (Satyagraha, The Enchanted Island) and costume designer William Ivey Long (Cinderella, Grey Gardens, Hairspray) have created an art-nouveau setting that climaxes with singing and dancing grisettes at the legendary Maxim’s. Nathan Gunn co-stars as Danilo and Kelli O’Hara is Valencienne. Mezzo-soprano diva Susan Graham takes on the title role later in the run. Sir Andrew Davis and Fabio Luisi conduct.”
2304 Haandel 2014-12-31 14:40:25 [Válasz erre: 2303 Haandel 2014-12-31 14:34:12]
Start date: 6.12.2014 (Bocs)
Start date: 6.12.2014 (Bocs)
2303 Haandel 2014-12-31 14:34:12 [Válasz erre: 2298 Búbánat 2014-12-31 13:29:23]
Operabase (Start date: 1.1.2013) → Performances → Composer: [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Millocker&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Carl Millöcker[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Offenbach&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Jacques Offenbach[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Johann+Strauss&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Johann Strauss[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Lehar&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Franz Lehár[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Emmerich+Kalman&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Emmerich Kálmán[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Abraham&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Paul Abraham[/url] …
Operabase (Start date: 1.1.2013) → Performances → Composer: [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Millocker&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Carl Millöcker[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Offenbach&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Jacques Offenbach[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Johann+Strauss&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Johann Strauss[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Lehar&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Franz Lehár[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Emmerich+Kalman&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Emmerich Kálmán[/url] [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&adv=f&from=6+12+2014&to=&approx=0&is=&by=Abraham&sel=&loc=&near=0&full=N&sort=D;Paul Abraham[/url] …
2302 Búbánat 2014-12-31 14:28:16
Lehetne hasonló párhuzamokat vonni Lehár Ferenc két világsikere, A víg özvegy és A mosoly országa között is. pld.
Lehetne hasonló párhuzamokat vonni Lehár Ferenc két világsikere, A víg özvegy és A mosoly országa között is. pld.
2301 Haandel 2014-12-31 14:25:27 [Válasz erre: 2299 Haandel 2014-12-31 14:18:57]
Pl. Operabase (Start date: 1.1.2013) [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&is=Cs%C3%A1rd%C3%A1sf%C3%BCrstin&by=&loc=&stype=abs&sd=1&sm=1&sy=2013&etype=abs&ed=&em=&ey=;Die Csárdásfürstin[/url] Found 469 performances of 92 productions, in 46 cities [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&is=Mariza&by=&loc=&stype=abs&sd=1&sm=1&sy=2013&etype=abs&ed=&em=&ey=;Gräfin Mariza[/url] Found 274 performances of 50 productions, in 31 cities
Pl. Operabase (Start date: 1.1.2013) [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&is=Cs%C3%A1rd%C3%A1sf%C3%BCrstin&by=&loc=&stype=abs&sd=1&sm=1&sy=2013&etype=abs&ed=&em=&ey=;Die Csárdásfürstin[/url] Found 469 performances of 92 productions, in 46 cities [url]http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=en&is=Mariza&by=&loc=&stype=abs&sd=1&sm=1&sy=2013&etype=abs&ed=&em=&ey=;Gräfin Mariza[/url] Found 274 performances of 50 productions, in 31 cities
2300 Búbánat 2014-12-31 14:20:27 [Válasz erre: 2299 Haandel 2014-12-31 14:18:57]
Szívesen! De rém szubjektív...
Szívesen! De rém szubjektív...
2299 Haandel 2014-12-31 14:18:57 [Válasz erre: 2298 Búbánat 2014-12-31 13:29:23]
Köszi szépen, kedves Búbánat & Co.! Ez az esszé igazán nagyon érdekes és továbbgondolásra érdemes!
Köszi szépen, kedves Búbánat & Co.! Ez az esszé igazán nagyon érdekes és továbbgondolásra érdemes!
2298 Búbánat 2014-12-31 13:29:23 [Válasz erre: 2297 Búbánat 2014-12-31 00:14:49]
A táncoskomikus: Bóni Kancsiánó gróf és báró Zsupán Kálmán Bóni a táncoskomikus karakter tipikus alakja. Imádja a nőket, annyira, hogy a gyönyörű Szilvia kedvéért eljátssza a férjét – annak ellenére, hogy legjobb barátka, Edwin szerelmes a nőbe. Ő is azt képzeli, hogy szerelmes Szilviába, holott ő minden nőbe szerelmes egy kicsit – tudhatjuk meg a belépőjéből. Nem ritka, hogy a táncoskomikusnak van önálló dala, bár a Maricában pont nincs. Bonit ezáltal jobban megismerjük. Zsupán Kálmán a Marica grófnő eredeti librettója szerint tényleg a semmiből bukkant fel, miután olvasta az újságban saját eljegyzésének hírét, amiről, ugye mit se sejtett, mert Marica csak kitalálta ezt a nevet, ahogy a vőlegényt is. Megjelenik tehát a kicsit buta Zsupán, és kell egy kis idő, mire ráébred, hogy Marica kutyába sem nézi, ekkor azonban boldogan vigasztalódik Lizával. Bóni karaktere sokkal mulatságosabb, főleg ha Rátonyi Róbert feledhetetlen alakítását tekintjük. Szerencsére akadnak olyanok, akik hozzá hasonló tehetséggel játsszák ezt a karakterszerepet. Zsupán is végig poénkodik, de a jelleméről szinte semmi mást nem tudunk meg. Az újabb változatokban Tasziló barátja öltözik be Zsupánnak, mivel meghallják, hogy Marica csak kitalálta magának a vőlegényt. Itt a Zsupán karaktere direkt eltúlzott kicsit, hogy jobban megrémissze a mit sem sejtő grófnőt. Mindenki eldöntheti, melyik változat szimpatikusabb számára. A komika: Cecília és Bozsena Cecília csak A csárdáskirálynő átírt változatában jut szerephez, és remek komika-szerep ez. Érdekesebbé vált a történet, hogy beiktatták ezt a szereplőt, aki akadálya a fiatalok szerelmének, de egyben a megoldást is kínálja azáltal, hogy ő is csárdáskirálynő volt valaha, és így kénytelen a végén megbocsátani fiának. Egy dalt is írtak neki a darabba, amely talán legismertebb operettslágere, a ’Hajmási Péter’. Szerepe szerint egy gőgös, törtető, szívtelen nőszemély, egyáltalán nem szimpatikus a viselkedése, és nem csak azért, mert útját állja a fiatalok boldogságának. Bozsena Tasziló gazdag nagynénje, akinek régen viszonya volt Dragomir gróffal, csakúgy, mint Cecíliának Feri bácsival. Mikor megtudja, hogy unokaöccse annyi tartozás szedett össze, hogy el kell adni a birtokot, ő veszi meg tőle személye felfedése nélkül. Vissza is adja neki, azzal a feltétellel, hogy megállapodik valakinél. Megbízza inasát, hogy derítse ki, van-e valami Tasziló és Marica között, mely újabb komikus szituációkat eredményez. Cecíliánál sokkal komikusabb karakter, és sokkal emberségesebb, szeretetre méltóbb. [Megjegyzés: Ugyanakkor - Cecíliával ellentétben - nincs önálló énekszáma az operettben. (Búbánat)] A buffó: Feri bácsi és Populeszku herceg Feri bácsi olyan, mintha kicsit Szilvia apukája lenne, nagyon szereti a lányt. Igazság szerint szerepe annyiban merül ki, hogy segíti őt, nem sokat kell énekelnie, és karaktere viccesnek egyáltalán nem nevezhető. Populeszku herceg egy igazán vicces karakter. Éltes kora ellenére fülig bele szeret Maricába, és állandóan ostromolja, de Marica nyilvánvalóan nem veszi őt komolyan. Populeszku azonban majdnem végig kitart, és csak akkor tesz le a szép Maricáról, mikor előkerül régi szerelme, Bozsena, és a végére amúgy is belátja, hogy Marica szíve már másé. Neki sem kell sokat énekelnie, de fontos szerepe van a darabban: ő okozza például a bonyodalmat a második felvonás végén, amivel majdnem sikerül elválasztania egymástól a szerelmeseket. Vannak még kisebb szereplők a két darabban, akiket azonban nem lehet párhuzamba vonni egymással, ezért további elemzésbe ezen a területen nem bocsátkoznánk. Konklúziók: A karakterek kapcsán az a meglátásunk, hogy a Marica grófnőben a nézőnek úgymond „utat kell találnia” az egyes szereplők jelleméhez és eldöntenie, hogy azok jók-e vagy rosszak. Míg A csárdáskirálynőben mindenkiről egyértelműen el lehet dönteni, milyen jellem. Egyedül Edwin anyja nevezhető negatív karakternek. Az már teljesen bizonyosan szubjektív, hogy zeneileg kinek melyik operett áll közelebb a szívéhez. Bár a két tenorária a Maricában mindenképpen egyedülálló, és Marica belépőjét sem lehet Szilviáéval egy lapon említeni (az utóbbi javára), ellentétben az Asszony összetör című dallal, ami sokkal megkapóbb, habár nem nagyon illik A csárdáskirálynő történetébe. A szerelmi kettősök csodálatosak mindkét operettben, és A csárdáskirálynő négyesének, a ’Hurrá, hurrá…’-nak igazán nincs párja. Ami a Marica grófnőt mindenképpen A csárdáskirálynő fölé helyezi, az a két finálé, ami vélhetően bárki szívét meghódítja. Az első felvonás fináléja, a Húzd cígány… c. csodálatos áriával kezdődik, majd következik a mulatós dal, utána a jóslós rész, amelyek mind új zenei részek, ellentétben A csárdáskirálynővel, ahol csak egy új dallammal találkozunk az első fináléban (’Szívünk, ha szól…’). A Marica grófnő második felvonása a legszebb dalok részleteiből van összeválogatva, melyek teljesen más szöveget és értelmet kapnak, ahogyan A csárdáskirálynő fináléi is. Ettől olyan különlegesek, de a Marica grófnőét tekinthetnénk inkább a tökéletesnek, az egységesebbnek. Összességében elmondhatjuk, hogy a Marica grófnő mind történetben, mind karakterekben, mind zenében több mint A csárdáskirálynő, de ettől függetlenül, biztosam sokan vannak, akik ez utóbbi operettet szeretik jobban, és ez így van rendjén. Sőt mások meg nem Kálmán Imrét helyezik első helyre, hanem mondjuk Lehár Ferencet, Huszka Jenőt, vagy Johann Strausst esetleg Offenbachot. De ez így van rendjén, különböző emberek vagyunk, különbözik az ízlésünk, de azért jó néha leírni a véleményünket.”
A táncoskomikus: Bóni Kancsiánó gróf és báró Zsupán Kálmán Bóni a táncoskomikus karakter tipikus alakja. Imádja a nőket, annyira, hogy a gyönyörű Szilvia kedvéért eljátssza a férjét – annak ellenére, hogy legjobb barátka, Edwin szerelmes a nőbe. Ő is azt képzeli, hogy szerelmes Szilviába, holott ő minden nőbe szerelmes egy kicsit – tudhatjuk meg a belépőjéből. Nem ritka, hogy a táncoskomikusnak van önálló dala, bár a Maricában pont nincs. Bonit ezáltal jobban megismerjük. Zsupán Kálmán a Marica grófnő eredeti librettója szerint tényleg a semmiből bukkant fel, miután olvasta az újságban saját eljegyzésének hírét, amiről, ugye mit se sejtett, mert Marica csak kitalálta ezt a nevet, ahogy a vőlegényt is. Megjelenik tehát a kicsit buta Zsupán, és kell egy kis idő, mire ráébred, hogy Marica kutyába sem nézi, ekkor azonban boldogan vigasztalódik Lizával. Bóni karaktere sokkal mulatságosabb, főleg ha Rátonyi Róbert feledhetetlen alakítását tekintjük. Szerencsére akadnak olyanok, akik hozzá hasonló tehetséggel játsszák ezt a karakterszerepet. Zsupán is végig poénkodik, de a jelleméről szinte semmi mást nem tudunk meg. Az újabb változatokban Tasziló barátja öltözik be Zsupánnak, mivel meghallják, hogy Marica csak kitalálta magának a vőlegényt. Itt a Zsupán karaktere direkt eltúlzott kicsit, hogy jobban megrémissze a mit sem sejtő grófnőt. Mindenki eldöntheti, melyik változat szimpatikusabb számára. A komika: Cecília és Bozsena Cecília csak A csárdáskirálynő átírt változatában jut szerephez, és remek komika-szerep ez. Érdekesebbé vált a történet, hogy beiktatták ezt a szereplőt, aki akadálya a fiatalok szerelmének, de egyben a megoldást is kínálja azáltal, hogy ő is csárdáskirálynő volt valaha, és így kénytelen a végén megbocsátani fiának. Egy dalt is írtak neki a darabba, amely talán legismertebb operettslágere, a ’Hajmási Péter’. Szerepe szerint egy gőgös, törtető, szívtelen nőszemély, egyáltalán nem szimpatikus a viselkedése, és nem csak azért, mert útját állja a fiatalok boldogságának. Bozsena Tasziló gazdag nagynénje, akinek régen viszonya volt Dragomir gróffal, csakúgy, mint Cecíliának Feri bácsival. Mikor megtudja, hogy unokaöccse annyi tartozás szedett össze, hogy el kell adni a birtokot, ő veszi meg tőle személye felfedése nélkül. Vissza is adja neki, azzal a feltétellel, hogy megállapodik valakinél. Megbízza inasát, hogy derítse ki, van-e valami Tasziló és Marica között, mely újabb komikus szituációkat eredményez. Cecíliánál sokkal komikusabb karakter, és sokkal emberségesebb, szeretetre méltóbb. [Megjegyzés: Ugyanakkor - Cecíliával ellentétben - nincs önálló énekszáma az operettben. (Búbánat)] A buffó: Feri bácsi és Populeszku herceg Feri bácsi olyan, mintha kicsit Szilvia apukája lenne, nagyon szereti a lányt. Igazság szerint szerepe annyiban merül ki, hogy segíti őt, nem sokat kell énekelnie, és karaktere viccesnek egyáltalán nem nevezhető. Populeszku herceg egy igazán vicces karakter. Éltes kora ellenére fülig bele szeret Maricába, és állandóan ostromolja, de Marica nyilvánvalóan nem veszi őt komolyan. Populeszku azonban majdnem végig kitart, és csak akkor tesz le a szép Maricáról, mikor előkerül régi szerelme, Bozsena, és a végére amúgy is belátja, hogy Marica szíve már másé. Neki sem kell sokat énekelnie, de fontos szerepe van a darabban: ő okozza például a bonyodalmat a második felvonás végén, amivel majdnem sikerül elválasztania egymástól a szerelmeseket. Vannak még kisebb szereplők a két darabban, akiket azonban nem lehet párhuzamba vonni egymással, ezért további elemzésbe ezen a területen nem bocsátkoznánk. Konklúziók: A karakterek kapcsán az a meglátásunk, hogy a Marica grófnőben a nézőnek úgymond „utat kell találnia” az egyes szereplők jelleméhez és eldöntenie, hogy azok jók-e vagy rosszak. Míg A csárdáskirálynőben mindenkiről egyértelműen el lehet dönteni, milyen jellem. Egyedül Edwin anyja nevezhető negatív karakternek. Az már teljesen bizonyosan szubjektív, hogy zeneileg kinek melyik operett áll közelebb a szívéhez. Bár a két tenorária a Maricában mindenképpen egyedülálló, és Marica belépőjét sem lehet Szilviáéval egy lapon említeni (az utóbbi javára), ellentétben az Asszony összetör című dallal, ami sokkal megkapóbb, habár nem nagyon illik A csárdáskirálynő történetébe. A szerelmi kettősök csodálatosak mindkét operettben, és A csárdáskirálynő négyesének, a ’Hurrá, hurrá…’-nak igazán nincs párja. Ami a Marica grófnőt mindenképpen A csárdáskirálynő fölé helyezi, az a két finálé, ami vélhetően bárki szívét meghódítja. Az első felvonás fináléja, a Húzd cígány… c. csodálatos áriával kezdődik, majd következik a mulatós dal, utána a jóslós rész, amelyek mind új zenei részek, ellentétben A csárdáskirálynővel, ahol csak egy új dallammal találkozunk az első fináléban (’Szívünk, ha szól…’). A Marica grófnő második felvonása a legszebb dalok részleteiből van összeválogatva, melyek teljesen más szöveget és értelmet kapnak, ahogyan A csárdáskirálynő fináléi is. Ettől olyan különlegesek, de a Marica grófnőét tekinthetnénk inkább a tökéletesnek, az egységesebbnek. Összességében elmondhatjuk, hogy a Marica grófnő mind történetben, mind karakterekben, mind zenében több mint A csárdáskirálynő, de ettől függetlenül, biztosam sokan vannak, akik ez utóbbi operettet szeretik jobban, és ez így van rendjén. Sőt mások meg nem Kálmán Imrét helyezik első helyre, hanem mondjuk Lehár Ferencet, Huszka Jenőt, vagy Johann Strausst esetleg Offenbachot. De ez így van rendjén, különböző emberek vagyunk, különbözik az ízlésünk, de azért jó néha leírni a véleményünket.”
