2132 IVA 2014-03-09 02:05:17 [Válasz erre: 2130 tiramisu 2014-03-08 20:45:52]
Egyes társadalomkutatók szerint számos jel mutat arra, hogy a civil társadalmakban visszatérnek a matriarchális viszonyok. Talán ennek a változásnak a vonzata lesz a megfordult világ, amelyben operettpremier után a nézők nem a primadonnáról, hanem az igazgatóról fognak álmodni.
Egyes társadalomkutatók szerint számos jel mutat arra, hogy a civil társadalmakban visszatérnek a matriarchális viszonyok. Talán ennek a változásnak a vonzata lesz a megfordult világ, amelyben operettpremier után a nézők nem a primadonnáról, hanem az igazgatóról fognak álmodni.
2131 telramund 2014-03-08 21:52:58
Anno felújított Cirkuszhercegnőt sajnos nem lehet felülmúlni. Kalocsai Zsuzsa,Jankovits József,Oszwald Marika,Csere László.Pazar előadás volt.Németországban is óriási sikert aratott!
Anno felújított Cirkuszhercegnőt sajnos nem lehet felülmúlni. Kalocsai Zsuzsa,Jankovits József,Oszwald Marika,Csere László.Pazar előadás volt.Németországban is óriási sikert aratott!
2130 tiramisu 2014-03-08 20:45:52 [Válasz erre: 2129 Búbánat 2014-03-08 14:45:20]
Jól le is lohasztotta a nézőket, meg a sikert! Lehet, hogy ez volt a cél? Hogy a nézők róla álmodjanak majd -ó, jaj! - és nem a primadonnáról? :-(
Jól le is lohasztotta a nézőket, meg a sikert! Lehet, hogy ez volt a cél? Hogy a nézők róla álmodjanak majd -ó, jaj! - és nem a primadonnáról? :-(
2129 Búbánat 2014-03-08 14:45:20
Tegnap este a Cirkuszhercegnő bemutató-előadás után – még a tapsrend alatt - megjelent a színpadon Kerényi Miklós Gábor igazgató is, aki ismertette a következő – 2014/2015-ös - évad bemutatóit: így lesz Johann Strausstól A cigánybáró, Kálmán Imrétől A Bajadér, Eisemann Mihálytól az Én és a kisöcsém. Ami a musical műfajt illeti, egyebek közt felújítják Lévay Szilveszter-Michael Kunze nagysikerű darabját, a Mozart!-ot.
Tegnap este a Cirkuszhercegnő bemutató-előadás után – még a tapsrend alatt - megjelent a színpadon Kerényi Miklós Gábor igazgató is, aki ismertette a következő – 2014/2015-ös - évad bemutatóit: így lesz Johann Strausstól A cigánybáró, Kálmán Imrétől A Bajadér, Eisemann Mihálytól az Én és a kisöcsém. Ami a musical műfajt illeti, egyebek közt felújítják Lévay Szilveszter-Michael Kunze nagysikerű darabját, a Mozart!-ot.
2128 Búbánat 2014-03-07 10:50:15
[url] http://www.operett.hu/cikkek/cirkuszhercegno-egy-tortenet-harom-porondon/978; Cirkuszhercegnő: egy történet három porondon [/url] www.operett.hu ,2014-02-21 Március 7-én mutatja be a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című operettjét, amelynek librettóját Verebes István fordította és értelmezte újra, illetve ő is állítja színpadra a darabot - a klasszikus operettek szellemében, mégis a mai néző számára izgalmas módon. A Cirkuszhercegnő újjászületéséről tartottak sajtótájékoztatót az alkotók.
[url] http://www.operett.hu/cikkek/cirkuszhercegno-egy-tortenet-harom-porondon/978; Cirkuszhercegnő: egy történet három porondon [/url] www.operett.hu ,2014-02-21 Március 7-én mutatja be a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című operettjét, amelynek librettóját Verebes István fordította és értelmezte újra, illetve ő is állítja színpadra a darabot - a klasszikus operettek szellemében, mégis a mai néző számára izgalmas módon. A Cirkuszhercegnő újjászületéséről tartottak sajtótájékoztatót az alkotók.
2127 Búbánat 2014-02-20 12:18:16
Holnap kerül színre a Szolnoki Szigligeti Színházban Balázs Péter rendezésében és az egyik szerepet is magára vállalva Szirmai Albert népszerű operettje, a [url] http://port.hu/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=21149; Mágnás Miska [/url] A főbb szerepekben: Geszthy Veronika, Bot Gábor, Kertész Marcella és Barabás Botond 1916. február 12-én mutatta be a Király Színház a Mágnás Miskát. Bakonyi Károly írta a szövegkönyvet, Gábor Andor a verseket. A színház jól számított, amikor a darabot színre hozta. A Mágnás Miska dallamait országszerte énekelték: Hoppsza Sári, A nő szívét ki ismeri, Fáj, fáj a szívem, Úgy szeretnék boldog lenni, Tasziló a neve, Adj egy csókot tillárom haj, Ó suhogó selyemszálak, Cintányéros cudar világ, Csiribiri kék dolmány - megannyi slágere az 1916-os esztendőnek.
Holnap kerül színre a Szolnoki Szigligeti Színházban Balázs Péter rendezésében és az egyik szerepet is magára vállalva Szirmai Albert népszerű operettje, a [url] http://port.hu/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=21149; Mágnás Miska [/url] A főbb szerepekben: Geszthy Veronika, Bot Gábor, Kertész Marcella és Barabás Botond 1916. február 12-én mutatta be a Király Színház a Mágnás Miskát. Bakonyi Károly írta a szövegkönyvet, Gábor Andor a verseket. A színház jól számított, amikor a darabot színre hozta. A Mágnás Miska dallamait országszerte énekelték: Hoppsza Sári, A nő szívét ki ismeri, Fáj, fáj a szívem, Úgy szeretnék boldog lenni, Tasziló a neve, Adj egy csókot tillárom haj, Ó suhogó selyemszálak, Cintányéros cudar világ, Csiribiri kék dolmány - megannyi slágere az 1916-os esztendőnek.
2126 Búbánat 2014-02-17 14:20:34
[url] http://operett.network.hu/blog/operett-klub-hirei/beszelgetes-szoka-julia-operettprimadonnaval; Beszélgetés Szóka Júlia operettprimadonnával [/url] Network.hu, 2009.01.30. 20 éve a pályán Beszélgetés Szóka Júlia operettprimadonnával /Medveczky Attila/ Részletek az interjúból: „[…] -A színészmesterséget már egyenesben, a színpadon tanulta meg, vagy elleste valakitől? - Is-is. Mivel nem a Színház és Filmművészeti Főiskolán végeztem, az volt a hátrányom, hogy nem tudtam személyes kontaktusba kerülni rendezőkkel. Így türelemmel ki kellett várnom, hogy feladatot kapjak. Amikor megkaptam a feladatokat, olyan kiváló rendezőkkel dolgozhattam együtt, mint Vámos László és Seregi László. - Régebben azért több operettet játszottak az Operettszínházban, mint musicalt. Most más az arány. A bevétel miatt változott meg a műsorpolitika? - Nem hiszem, hogy a musicalt többen hallgatnák, mint az operettet. Jó példa erre a Békéscsabai Jókai Színház, ahol diákbérleten keresztül nevelték a fiatalokat az operett szeretetére. Úgy kell a közönséggel foglalkozni, mint a gyerekekkel. Nevelni kell, irányítani, oktatni, s nem szabad azt gondolni, hogy a nézőtéren sok buta ember ül, akinek mindent be lehet magyarázni. A közönségnek pedig nagy igénye van az operettre. Halasi Imre igazgatóságáig, 2000-ig voltam az Operettszínház tagja, majd Kerényi Miklós Gábor vette át az irányítást. Ő minden áron a musicalt erőlteti. Holott egy nem magyar műfajról van szó. Persze, a fiatalok miatt szükség van erre is, de nem jó, ha ez a haladás útja. Ráadásul az operetténekesek közül pont azok nem kapnak szerepet a színházban – például: Jankovits József, Virágh József, Bózsó József, Farkas Bálint, Kiss Zoltán, Vásári Mónika, Teremi Trixi, s persze jómagam - akik a műfaj jeles képviselői, akik átadhatnák tudásukat a fiatal művészeknek, mert egy hagyományról és annak ápolásáról van szó. Az operett rajongók hiányolják is valamennyiünket, de szerencsére a Turay Ida Színház több operettet is bemutatott velünk, igen nagy sikerrel. A műfaj egy zenélő kis ékszerdobozhoz hasonlít, amely, ha kinyitom, egy varázslatos élményben részesít. A mai politikai és gazdasági helyzetben lelkileg szükséges, hogy kicsit a mesék, a csodák birodalmába kerüljünk az operetten keresztül, hiszen egy felnőtteknek szóló – humorral telített - meséről van szó. - Jómagam nem tartom az operettet a magas kultúra részének, ám a műfaj előadásához szükséges a hangi adottság. Emlékszem egy kaposvári Csárdáskirálynőre, mikor a bonviván szerepét egy énekelni nem tudó színésznek adták. A Vígszínházban pedig Alföldi Róbert és Eszenyi Enikő énekelt el egy Kálmán-operett részletet. Ez nem a műfaj megcsúfolása és nevetségessé tétele? - A magyar társadalom azért ennyire beteg, mert alig van olyan ember, aki a szakmájának, tehetségének megfelelő dolgot végezne. Nem hiszem, hogy vannak olyan művészek, akik mindent tudnak a színpadon. Ilyen nincs. Azt kell kiaknázni, amiben a legjobbak vagyunk. Sok régi színész fakadt dalra, de csak olyan műveket adtak elő, melyek hangi adottságuknak megfelelt. - Említette, hogy Kerényi Miklós Gábor igazgatóságának elején vált meg a színháztól. Elküldték, vagy felmondott? - Operettszínházi pályafutásom utolsó éveiben megszűnt közalkalmazotti státuszom, s számlaadóként voltam a teátrum tagja. Tehát darabokra szerződtettek. Nem rúgtak ki, hanem egyszerűen nem kaptam új szerződéseket. Azt sem mondták, hogy nincs rám igény, ezért mellőznek. Ezt követően szabadúszó lettem, míg 2002-ben a Turay Ida Színtársulathoz nem kerültem. Mellette az érdi Lukin László Alapfokú Művészeti Iskolában magánéneket tanítok. Huszonkét növendékem van, s a célom: zeneszerető, zenéhez értő embereket neveljünk. Aki zenével foglalkozik, nemesebb lelkületű lesz. - Nem bántja, hogy nem játszik nagy pesti színházakban? - Sok vidéki előadáson vettem részt az elmúlt években, s a produkció után megkérdezték tőlem: melyik pesti színháznak vagyok a tagja? Ekkor bizony kicsit összeszorul a szívem.... Latabár Kálmán mondta egyszer: a színház ott van, ahol én vagyok. Nem egy épületnek, hanem egy műfajnak vagyok örökös tagja. Ha az operettet színvonalasan, remek kollegákkal, rendezőkkel, pompás díszlettel, a hagyományokat betartva, a zenének alárendelve játsszuk, akkor nekem mindegy, hogy Pesten, vagy egy kisvárosban lépek fel. Egy jó rendező tiszteletben tartja a kottában leírt zeneszerzői utasításokat, s nem arra törekszik, hogy saját kedve szerint kifordítsa, s polgárpukkasztó módon megváltoztassa azokat. Ilyen kiváló rendező volt Vámos László és Hidvégi Miklós, akinek társulatával több sikeres előadással, - így a Cigányszerelemmel is- turnéztunk Németországban. A külföldi fellépések előtt mindig eljátszottuk az adott darabot magyar nyelven a Békéscsabai Jókai Színházban. Konter László igazgatása alatt, amikor matiné előadásokat játszottunk, s meglepő módon a gyerekek viharos tapssal jutalmazták a művészeket. Ez is ellentmond annak, hogy ez a műfaj nem érdekli a fiatalokat. […]” A Dankó Rádióban ezen a héten minden nap Szóka Júlia a vendég a Túl az Óperencián című élő operettműsorban. (A szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya)
[url] http://operett.network.hu/blog/operett-klub-hirei/beszelgetes-szoka-julia-operettprimadonnaval; Beszélgetés Szóka Júlia operettprimadonnával [/url] Network.hu, 2009.01.30. 20 éve a pályán Beszélgetés Szóka Júlia operettprimadonnával /Medveczky Attila/ Részletek az interjúból: „[…] -A színészmesterséget már egyenesben, a színpadon tanulta meg, vagy elleste valakitől? - Is-is. Mivel nem a Színház és Filmművészeti Főiskolán végeztem, az volt a hátrányom, hogy nem tudtam személyes kontaktusba kerülni rendezőkkel. Így türelemmel ki kellett várnom, hogy feladatot kapjak. Amikor megkaptam a feladatokat, olyan kiváló rendezőkkel dolgozhattam együtt, mint Vámos László és Seregi László. - Régebben azért több operettet játszottak az Operettszínházban, mint musicalt. Most más az arány. A bevétel miatt változott meg a műsorpolitika? - Nem hiszem, hogy a musicalt többen hallgatnák, mint az operettet. Jó példa erre a Békéscsabai Jókai Színház, ahol diákbérleten keresztül nevelték a fiatalokat az operett szeretetére. Úgy kell a közönséggel foglalkozni, mint a gyerekekkel. Nevelni kell, irányítani, oktatni, s nem szabad azt gondolni, hogy a nézőtéren sok buta ember ül, akinek mindent be lehet magyarázni. A közönségnek pedig nagy igénye van az operettre. Halasi Imre igazgatóságáig, 2000-ig voltam az Operettszínház tagja, majd Kerényi Miklós Gábor vette át az irányítást. Ő minden áron a musicalt erőlteti. Holott egy nem magyar műfajról van szó. Persze, a fiatalok miatt szükség van erre is, de nem jó, ha ez a haladás útja. Ráadásul az operetténekesek közül pont azok nem kapnak szerepet a színházban – például: Jankovits József, Virágh József, Bózsó József, Farkas Bálint, Kiss Zoltán, Vásári Mónika, Teremi Trixi, s persze jómagam - akik a műfaj jeles képviselői, akik átadhatnák tudásukat a fiatal művészeknek, mert egy hagyományról és annak ápolásáról van szó. Az operett rajongók hiányolják is valamennyiünket, de szerencsére a Turay Ida Színház több operettet is bemutatott velünk, igen nagy sikerrel. A műfaj egy zenélő kis ékszerdobozhoz hasonlít, amely, ha kinyitom, egy varázslatos élményben részesít. A mai politikai és gazdasági helyzetben lelkileg szükséges, hogy kicsit a mesék, a csodák birodalmába kerüljünk az operetten keresztül, hiszen egy felnőtteknek szóló – humorral telített - meséről van szó. - Jómagam nem tartom az operettet a magas kultúra részének, ám a műfaj előadásához szükséges a hangi adottság. Emlékszem egy kaposvári Csárdáskirálynőre, mikor a bonviván szerepét egy énekelni nem tudó színésznek adták. A Vígszínházban pedig Alföldi Róbert és Eszenyi Enikő énekelt el egy Kálmán-operett részletet. Ez nem a műfaj megcsúfolása és nevetségessé tétele? - A magyar társadalom azért ennyire beteg, mert alig van olyan ember, aki a szakmájának, tehetségének megfelelő dolgot végezne. Nem hiszem, hogy vannak olyan művészek, akik mindent tudnak a színpadon. Ilyen nincs. Azt kell kiaknázni, amiben a legjobbak vagyunk. Sok régi színész fakadt dalra, de csak olyan műveket adtak elő, melyek hangi adottságuknak megfelelt. - Említette, hogy Kerényi Miklós Gábor igazgatóságának elején vált meg a színháztól. Elküldték, vagy felmondott? - Operettszínházi pályafutásom utolsó éveiben megszűnt közalkalmazotti státuszom, s számlaadóként voltam a teátrum tagja. Tehát darabokra szerződtettek. Nem rúgtak ki, hanem egyszerűen nem kaptam új szerződéseket. Azt sem mondták, hogy nincs rám igény, ezért mellőznek. Ezt követően szabadúszó lettem, míg 2002-ben a Turay Ida Színtársulathoz nem kerültem. Mellette az érdi Lukin László Alapfokú Művészeti Iskolában magánéneket tanítok. Huszonkét növendékem van, s a célom: zeneszerető, zenéhez értő embereket neveljünk. Aki zenével foglalkozik, nemesebb lelkületű lesz. - Nem bántja, hogy nem játszik nagy pesti színházakban? - Sok vidéki előadáson vettem részt az elmúlt években, s a produkció után megkérdezték tőlem: melyik pesti színháznak vagyok a tagja? Ekkor bizony kicsit összeszorul a szívem.... Latabár Kálmán mondta egyszer: a színház ott van, ahol én vagyok. Nem egy épületnek, hanem egy műfajnak vagyok örökös tagja. Ha az operettet színvonalasan, remek kollegákkal, rendezőkkel, pompás díszlettel, a hagyományokat betartva, a zenének alárendelve játsszuk, akkor nekem mindegy, hogy Pesten, vagy egy kisvárosban lépek fel. Egy jó rendező tiszteletben tartja a kottában leírt zeneszerzői utasításokat, s nem arra törekszik, hogy saját kedve szerint kifordítsa, s polgárpukkasztó módon megváltoztassa azokat. Ilyen kiváló rendező volt Vámos László és Hidvégi Miklós, akinek társulatával több sikeres előadással, - így a Cigányszerelemmel is- turnéztunk Németországban. A külföldi fellépések előtt mindig eljátszottuk az adott darabot magyar nyelven a Békéscsabai Jókai Színházban. Konter László igazgatása alatt, amikor matiné előadásokat játszottunk, s meglepő módon a gyerekek viharos tapssal jutalmazták a művészeket. Ez is ellentmond annak, hogy ez a műfaj nem érdekli a fiatalokat. […]” A Dankó Rádióban ezen a héten minden nap Szóka Júlia a vendég a Túl az Óperencián című élő operettműsorban. (A szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya)
2125 Búbánat 2014-02-16 19:29:24
Egy érdekes statisztikai kiadvány került a kezembe, mely az 1950 és 1960 közötti magyar színházi adatokról ad áttekintést. Ebben táblázatokba foglalt adattárat találunk, amely az ország és a főváros valamennyi színházában és a Magyar Állami Operaházban/Erkel Színházban az 1950 és 1960 között játszott darabok előadásszámát és látogatottsági adatait tartalmazza, évenként, színházanként, címenként, előadás- és nézőszám-bontásban meg összesítve. Ezen túl további, szűkített csoportosításokra is keresést nyújt. Most ebből az adattárból csak az operetteket, daljátékokat, zenés vígjátékokat érintő statisztikákat néztem át. A terjedelem miatt csak az ÖSSZESÍTETT adatokból csemegézek (a színházankénti számszerűsített adatokat is sorolni tudom a könyvből): sorrendben hozom a legtöbbet játszott, legnagyobb nézőszámmal rendelkező darabokat. Ebből kiviláglik, hogy a korabeli műsorpolitika milyen darabokat frekventált, támogatott, azok milyen látogatottságot eredményeztek abban a bizonyos 1950 és 1960 közti évtizedben. (De évenkénti bontásban is megtalálható ugyanez.) Tehát a nézőszám alakulása szempontjából az alábbi sorrend állítható fel (az előadásszám szerinti sorrend ugyan valamelyest eltér ettől, de ez nem igazán jelentős változás az adott zenés darab népszerűségi mutatóit illetően): A. kategória: „Régi magyar és külföldi operett és zenés vígjáték”: (Határt szabva magamnak, csak a 100.000 nézőszám feletti darabcímeket hozom itt) 1. Kálmán: Csárdáskirálynő – 1.824 előadás, 1.506.337 néző 2. Lehár: Luxemburg grófja – 973 előadás, 761.556 néző 3. Jacobi: Leányvásár – 724 előadás, 408.096 néző 4. Kálmán: Montmartre-i ibolya – 918 előadás, 406.947 néző 5. Kacsóh: János vitéz - 806 előadás, 395.962 néző 6. Kálmán: Marica grófnő – 538 előadás, 300.011 néző 7. Schubert-Berté: Három a kislány – 631 előadás, 298.366 néző 8. Lehár: A mosoly országa – 621 előadás, 291.643 néző 9. Lehár: A vándordiák (Garabonciás; a Cigányszerelem átdolgozása) – 775 előadás, 276.863 néző 10. Johann Strauss: Cigánybáró – 500 előadás, 276.462 néző 11. Johann Strauss: Denevér – 487 előadás, 246.709 néző 12. Hervé: Nebáncsvirág – 577 előadás, 243.688 néző 13. Huszka: Gül baba – 443 előadás, 221.174 néző 14. Lehár: A víg özvegy – 411 előadás, 207.554 néző 15. Jacobi: Sybill – 426 előadás, 207.249 néző 16. Franz Schönthan - Kellér Dezső: Szabin nők elrablása – 447 előadás, 205.141 néző 17. Offenbach: Orfeusz az alvilágban – 212 előadás, 155.042 néző 18. Szirmai: Mágnás Miska – 505 előadás, 176.754 néző 19. Offenbach: Egy marék boldogság – 223 előadás, 164.555 néző 20. Huszka: Mária főhadnagy – 171 előadás, 164.528 néző 21. Csiky: Nagymama – 184 előadás, 142.444 néző 22. Kálmán: Cirkuszhercegnő – 273 előadás, 132.860 néző 23. Offenbach: Szép Heléna – 116 előadás, 128.273 néző 24. Gvadányi: Peleskei nótárius – 143 előadás, 125.725 néző 25. Huszka: Bob herceg – 216 előadás, 118.984 néző 26. Huszka: Lili bárónő – 234 előadás, 109.991 néző Ha az előadás száma szerinti sorrendre lennénk kíváncsiak, akkor a fenti kimutatásból az első tíz helyezett így következne: 1. Kálmán: Csárdáskirálynő – 1.824 előadás 2. Lehár: Luxemburg grófja – 973 előadás 3. Kálmán: Montmartre-i ibolya – 918 előadás 4. Kacsóh: János vitéz - 806 előadás 5. Lehár: A vándordiák (Garabonciás; a Cigányszerelem átdolgozása) – 775 előadás 6. Jacobi: Leányvásár – 724 előadás 7. Schubert-Berté: Három a kislány – 631 előadás 8. Lehár: A mosoly országa – 621 előadás 9. Hervé: Nebáncsvirág – 577 előadás 10. Kálmán: Marica grófnő – 538 előadás Kár, hogy nem rendelkezem a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek hasonló adattárával: azokat a statisztikai adatokat áttekintve, vélhetően lényegi változásokat tapasztalhatnánk az ötvenes évek operettjeinek látogatottságát illetően, bár a Csárdáskirálynő első helye biztosan nem forogna veszélyben
Egy érdekes statisztikai kiadvány került a kezembe, mely az 1950 és 1960 közötti magyar színházi adatokról ad áttekintést. Ebben táblázatokba foglalt adattárat találunk, amely az ország és a főváros valamennyi színházában és a Magyar Állami Operaházban/Erkel Színházban az 1950 és 1960 között játszott darabok előadásszámát és látogatottsági adatait tartalmazza, évenként, színházanként, címenként, előadás- és nézőszám-bontásban meg összesítve. Ezen túl további, szűkített csoportosításokra is keresést nyújt. Most ebből az adattárból csak az operetteket, daljátékokat, zenés vígjátékokat érintő statisztikákat néztem át. A terjedelem miatt csak az ÖSSZESÍTETT adatokból csemegézek (a színházankénti számszerűsített adatokat is sorolni tudom a könyvből): sorrendben hozom a legtöbbet játszott, legnagyobb nézőszámmal rendelkező darabokat. Ebből kiviláglik, hogy a korabeli műsorpolitika milyen darabokat frekventált, támogatott, azok milyen látogatottságot eredményeztek abban a bizonyos 1950 és 1960 közti évtizedben. (De évenkénti bontásban is megtalálható ugyanez.) Tehát a nézőszám alakulása szempontjából az alábbi sorrend állítható fel (az előadásszám szerinti sorrend ugyan valamelyest eltér ettől, de ez nem igazán jelentős változás az adott zenés darab népszerűségi mutatóit illetően): A. kategória: „Régi magyar és külföldi operett és zenés vígjáték”: (Határt szabva magamnak, csak a 100.000 nézőszám feletti darabcímeket hozom itt) 1. Kálmán: Csárdáskirálynő – 1.824 előadás, 1.506.337 néző 2. Lehár: Luxemburg grófja – 973 előadás, 761.556 néző 3. Jacobi: Leányvásár – 724 előadás, 408.096 néző 4. Kálmán: Montmartre-i ibolya – 918 előadás, 406.947 néző 5. Kacsóh: János vitéz - 806 előadás, 395.962 néző 6. Kálmán: Marica grófnő – 538 előadás, 300.011 néző 7. Schubert-Berté: Három a kislány – 631 előadás, 298.366 néző 8. Lehár: A mosoly országa – 621 előadás, 291.643 néző 9. Lehár: A vándordiák (Garabonciás; a Cigányszerelem átdolgozása) – 775 előadás, 276.863 néző 10. Johann Strauss: Cigánybáró – 500 előadás, 276.462 néző 11. Johann Strauss: Denevér – 487 előadás, 246.709 néző 12. Hervé: Nebáncsvirág – 577 előadás, 243.688 néző 13. Huszka: Gül baba – 443 előadás, 221.174 néző 14. Lehár: A víg özvegy – 411 előadás, 207.554 néző 15. Jacobi: Sybill – 426 előadás, 207.249 néző 16. Franz Schönthan - Kellér Dezső: Szabin nők elrablása – 447 előadás, 205.141 néző 17. Offenbach: Orfeusz az alvilágban – 212 előadás, 155.042 néző 18. Szirmai: Mágnás Miska – 505 előadás, 176.754 néző 19. Offenbach: Egy marék boldogság – 223 előadás, 164.555 néző 20. Huszka: Mária főhadnagy – 171 előadás, 164.528 néző 21. Csiky: Nagymama – 184 előadás, 142.444 néző 22. Kálmán: Cirkuszhercegnő – 273 előadás, 132.860 néző 23. Offenbach: Szép Heléna – 116 előadás, 128.273 néző 24. Gvadányi: Peleskei nótárius – 143 előadás, 125.725 néző 25. Huszka: Bob herceg – 216 előadás, 118.984 néző 26. Huszka: Lili bárónő – 234 előadás, 109.991 néző Ha az előadás száma szerinti sorrendre lennénk kíváncsiak, akkor a fenti kimutatásból az első tíz helyezett így következne: 1. Kálmán: Csárdáskirálynő – 1.824 előadás 2. Lehár: Luxemburg grófja – 973 előadás 3. Kálmán: Montmartre-i ibolya – 918 előadás 4. Kacsóh: János vitéz - 806 előadás 5. Lehár: A vándordiák (Garabonciás; a Cigányszerelem átdolgozása) – 775 előadás 6. Jacobi: Leányvásár – 724 előadás 7. Schubert-Berté: Három a kislány – 631 előadás 8. Lehár: A mosoly országa – 621 előadás 9. Hervé: Nebáncsvirág – 577 előadás 10. Kálmán: Marica grófnő – 538 előadás Kár, hogy nem rendelkezem a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek hasonló adattárával: azokat a statisztikai adatokat áttekintve, vélhetően lényegi változásokat tapasztalhatnánk az ötvenes évek operettjeinek látogatottságát illetően, bár a Csárdáskirálynő első helye biztosan nem forogna veszélyben
2124 Haandel 2014-02-14 16:26:11
ČRo Olomouc Hangtár [url]http://hledani.rozhlas.cz/iradio/?query=Nest%C3%A1rnouc%C3%AD+melodie&porad%5B%5D=&offset=0&sort=docdatetime;Nestárnoucí melodie[/url]
ČRo Olomouc Hangtár [url]http://hledani.rozhlas.cz/iradio/?query=Nest%C3%A1rnouc%C3%AD+melodie&porad%5B%5D=&offset=0&sort=docdatetime;Nestárnoucí melodie[/url]
2123 Búbánat 2014-02-04 21:24:20 [Válasz erre: 2122 Búbánat 2014-02-04 21:20:15]
Lemaradt az időpont: 2014. február 10. 19:00
Lemaradt az időpont: 2014. február 10. 19:00
2122 Búbánat 2014-02-04 21:20:15
"Bál a Savoyban" Óbudai Társaskör Zsadon Andrea, Szolnoki Tibor, Geszthy Veronika, Iván Gál Judit, Zábrády Annamária, Domoszlai Sándor, Maróti Attila Körmendi Péter (zongora) Részletek Ábrahám Pál, Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Johann Strauss operettjeiből. Jegyár:2000 Ft, senior és diákjegy: 1000 Ft
"Bál a Savoyban" Óbudai Társaskör Zsadon Andrea, Szolnoki Tibor, Geszthy Veronika, Iván Gál Judit, Zábrády Annamária, Domoszlai Sándor, Maróti Attila Körmendi Péter (zongora) Részletek Ábrahám Pál, Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Johann Strauss operettjeiből. Jegyár:2000 Ft, senior és diákjegy: 1000 Ft
2121 Búbánat 2014-02-04 21:18:54
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/hirek/uj_szereposztassal_erkezik_az_operett_szegedre; Új szereposztással érkezik az Operett Szegedre [/url] • 2014. február 4. - • (fgy) - • Szegedi Szabadtéri Játékok - Kizárólag a Szegedi Szabadtéri Játékokra összeállított fesztivál-szereposztással kerül színre nyáron A Csárdáskirálynő és az Elfújta a szél a Dóm téren. A Budapesti Operettszínházból érkező két produkció szereplőiről rántották le a leplet a keddi sajtótájékoztatón az alkotók.
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/hirek/uj_szereposztassal_erkezik_az_operett_szegedre; Új szereposztással érkezik az Operett Szegedre [/url] • 2014. február 4. - • (fgy) - • Szegedi Szabadtéri Játékok - Kizárólag a Szegedi Szabadtéri Játékokra összeállított fesztivál-szereposztással kerül színre nyáron A Csárdáskirálynő és az Elfújta a szél a Dóm téren. A Budapesti Operettszínházból érkező két produkció szereplőiről rántották le a leplet a keddi sajtótájékoztatón az alkotók.
2120 Búbánat 2014-01-24 13:42:34
Az Operettszínházban a Cirkuszhercegnő bemutatójának időpontja megváltozott: 2014. február 23. helyett 2014. március 9. És az összes további, meghirdetett előadás ezáltal későbbi időpontra tolódott át.
Az Operettszínházban a Cirkuszhercegnő bemutatójának időpontja megváltozott: 2014. február 23. helyett 2014. március 9. És az összes további, meghirdetett előadás ezáltal későbbi időpontra tolódott át.
2119 Búbánat 2014-01-06 20:00:06 [Válasz erre: 2118 Búbánat 2014-01-06 19:58:19]
Könyv jelent meg: „Rökk Marika, aki 100 éve Kairóban született, és pályafutása során bejárta az egész világot, utoljára 1992-ben állt a Budapesti Operettszínház színpadán, amikor Kálmán Imre születésének 110. évfordulója alkalmából Budapesten lépett fel Marica grófnőben. Rökk Marika születése századik évfordulója alkalmából először jelent meg magyarul a világszerte nagy sikert aratott [url] http://booksite.hu/Egy-tuzes-magyar-sziv-Oneletrajz-Europa-legnagyobb; önéletrajzi könyve is, Egy tüzes magyar szív [/url] címmel."
Könyv jelent meg: „Rökk Marika, aki 100 éve Kairóban született, és pályafutása során bejárta az egész világot, utoljára 1992-ben állt a Budapesti Operettszínház színpadán, amikor Kálmán Imre születésének 110. évfordulója alkalmából Budapesten lépett fel Marica grófnőben. Rökk Marika születése századik évfordulója alkalmából először jelent meg magyarul a világszerte nagy sikert aratott [url] http://booksite.hu/Egy-tuzes-magyar-sziv-Oneletrajz-Europa-legnagyobb; önéletrajzi könyve is, Egy tüzes magyar szív [/url] címmel."
2118 Búbánat 2014-01-06 19:58:19 [Válasz erre: 2098 Búbánat 2013-10-31 12:57:22]
[url] http://szinhaz.hu/operett/54200-egy-tuzes-magyar-sziv-rokk-marika-emleket-ideztek-az-operettben; Egy tüzes magyar szív - Rökk Marika emlékét idézték az Operettben [/url] „Gálaesttel emlékeztek meg november 3-án a Budapesti Operettszínházban a revüsztár és operett-primadonna, Rökk Marika születésének 100. évfordulójáról. A gálán a teátrum színészei és vendégművészek idézték fel a valamikori díva emlékét. A két műsorvezető Bordás Barbara és Ernyey Béla volt.”
[url] http://szinhaz.hu/operett/54200-egy-tuzes-magyar-sziv-rokk-marika-emleket-ideztek-az-operettben; Egy tüzes magyar szív - Rökk Marika emlékét idézték az Operettben [/url] „Gálaesttel emlékeztek meg november 3-án a Budapesti Operettszínházban a revüsztár és operett-primadonna, Rökk Marika születésének 100. évfordulójáról. A gálán a teátrum színészei és vendégművészek idézték fel a valamikori díva emlékét. A két műsorvezető Bordás Barbara és Ernyey Béla volt.”
2117 Haandel 2014-01-06 13:25:49
[url]http://oe1.orf.at/programm/359974;Operette - Musical - Unterhaltungslied[/url] 06. Jänner 2014 | 15:05 – 16:00 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Diana Damrau, Piotr Beczala, Anna Netrebko, Rolando Villazón, Elina Garanca, Renée Fleming, u.a. im Reich der "Leichten Muse" (Hangtár → 7 Tage Ö1)
[url]http://oe1.orf.at/programm/359974;Operette - Musical - Unterhaltungslied[/url] 06. Jänner 2014 | 15:05 – 16:00 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Diana Damrau, Piotr Beczala, Anna Netrebko, Rolando Villazón, Elina Garanca, Renée Fleming, u.a. im Reich der "Leichten Muse" (Hangtár → 7 Tage Ö1)
2116 Búbánat 2014-01-03 18:21:57
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/interju/szineszno_vagyok_nem_csak_primadonna; Színésznő vagyok, nem csak primadonna [/url] • 2013. december 19. - • Csicsely Zoltán - • Fidelio - „Több tucat szmokingos férfi volt már szerelmes belé. Őérte történik minden a színpadon. Mondhatni: ez a munkaköri kötelessége. Ő az ország operett primadonnája, nincs vetélytársa abban, hogyan kell egy férfira ránézni. Miközben civil életében inkább rejtőzködő, nem hord tollat a fején. Kalocsai Zsuzsát a Budapesti Operettszínház új bemutatója, A régi nyár kapcsán arról faggattuk, hogyan éli meg a lassan elkezdődött szerepkörváltozását. INTERJÚ’ Kiemeltem részleteket az interjúból: „Egymás között azt mondjuk: a hangunk és a cipőnk mellett járunk, annyira összetorlódtak a feladatok. De ez a jobbik része. Ha valakinek nincs feladata, otthon malmozik, annál rosszabb nincsen. Inkább szedjenek szét, vigyenek mindenfelé, haljak bele a munkába. Az a szebb halál. Valljuk be, egy színésznő életébe nem fér bele úgy a család, ahogy az „normális" lenne. Nem volt az véletlen, hogy régen nem volt a színésznőknek gyerekük. Aztán persze később férjhez mentek a grófhoz, báróhoz vagy pezsgőgyároshoz, és ezzel megszűnt a primadonnaságuk. A magánélet nagyon megsínyli a színházat. Nincs ünnep, nincs betegség. Aki csak fél szívvel adja magát a színháznak, az szerintem nem művész. A színháznak mindig az elsőnek kell lennie. Ám kire marad a többi? - Emlékezetes maradt számomra egy tévéközvetítés: a Szép Helénát adta a televízió, a címszereplőt, az antik világ legszebb nőjét játszotta. Az egyik jelenetben félmeztelenül volt látható. A szünetben sugározott interjúban úgy fogalmazott: minden négyzetcentiméternyi anyagért megküzdött a jelmeztervezővel. - Tréfásan azt mondhatnám: sokan nőttek fel az emlőimen... Nagyon jól tettem, a mai eszemmel örülök, hogy bevállaltam ezt a merészséget. Primadonna ilyet nem tesz: az elérhetetlen nő csak sejtet. Játék volt ez is a műfajjal. A rendező, Szinetár Miklós megkérdezte: vállalom-e, én igent mondtam. Aztán az első öltözéses próbán rendesen meg is ijedtem. Szokták mondani, milyen nehéz a színésznek a lelki lemeztelenedés. Én állíthatom, színpadon meztelenre levetkőzni ezerszer nehezebb. A fél színház a takarásból nézte a jelenetet, nekem pedig nem volt szívem megkérni őket: egyszer megnézhettek, aztán hagyjatok békén. Nem mondhatom azt sem, hogy ez a szerep nem tette próbára az akkori párkapcsolatomat. - A primadonna-hagyomány öröklődhet? Egyáltalán, eszébe jutnak a régi klasszikusok: Honthy Hanna, Németh Marika vagy Rökk Marika, amikor színpadra áll? - Aki mellesleg szegről-végről rokonom. Ez akkor derült ki, amikor egyszer Marica grófnőt játszottunk Rökk Marikával, és eljött a keresztanyám megnézni az előadást. Kiderült, nem is elsősorban miattam, hanem Marika miatt, aki neki volt a keresztanyja. Kevés embert tűrt meg a környezetében. Valószínűleg azért, mert én játszottam az előadásban a primadonnát, szabad bejárásom volt az öltözőjébe. Ott láttam, milyen trükkök léteznek arra, hogy még fiatalabbnak látszódjon egy színésznő. Ezeket természetesen nem árulom el, nem adom ki a rokonomat. - Lehet tanulni ezt a szerepkört? - Technikai dolgokat meg lehet tanulni, de véleményem szerint a primadonnaságra születni kell. Megfelelő alkat, egyéniség szükséges hozzá, és persze a hang sem árt. Alkalmasnak kell lenni és megfelelő időben, megfelelő helyen lenni. Szerencsésnek lenni, hogy kiválasszanak. Aztán, ha sikerül százhúsz százalékra teljesíteni a feladatot, el lehet indulni a pályán. Én is a kórusból kerültem ki. Onnan felvételizett mindenki a Színművészetire. Én oratórium énekesnő szerettem volna lenni, a Zeneakadémia mellett beírtam a Színművészeti Főiskolát is. Oda vettek fel, ezzel eldőlt a sorsom. - Az egész életét az operettre és erre az egyetlen színházra építette. Ennyire hűséges? - Az Operettszínházban kiélhettem mindazt, ami bennem van, ami én vagyok. Ideális körülmények voltak ehhez: minden meg volt teremtve körülöttem, nekem csak arra kellett koncentrálnom, hogy megtanuljam a szerepet, lepróbáljam a ruhákat, eljátsszam az előadást. Egész nap bent voltam, ha épp akadt egy szabad estém, nem is vágytam más színházba járni. Több hosszútávra szóló megkeresést kaptam Amerikából és Németországból, ám nem vállaltam el őket, nem hagytam el az anyaszínházamat. Csak egy-egy szerepre mentem el, ha kiadtak. Külföldön csak produkcióra szerződtetik a színészeket, én viszont szeretek tartozni valahova. A nemzetköziségre a mostani generáció sokkal inkább alkalmas. „
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/interju/szineszno_vagyok_nem_csak_primadonna; Színésznő vagyok, nem csak primadonna [/url] • 2013. december 19. - • Csicsely Zoltán - • Fidelio - „Több tucat szmokingos férfi volt már szerelmes belé. Őérte történik minden a színpadon. Mondhatni: ez a munkaköri kötelessége. Ő az ország operett primadonnája, nincs vetélytársa abban, hogyan kell egy férfira ránézni. Miközben civil életében inkább rejtőzködő, nem hord tollat a fején. Kalocsai Zsuzsát a Budapesti Operettszínház új bemutatója, A régi nyár kapcsán arról faggattuk, hogyan éli meg a lassan elkezdődött szerepkörváltozását. INTERJÚ’ Kiemeltem részleteket az interjúból: „Egymás között azt mondjuk: a hangunk és a cipőnk mellett járunk, annyira összetorlódtak a feladatok. De ez a jobbik része. Ha valakinek nincs feladata, otthon malmozik, annál rosszabb nincsen. Inkább szedjenek szét, vigyenek mindenfelé, haljak bele a munkába. Az a szebb halál. Valljuk be, egy színésznő életébe nem fér bele úgy a család, ahogy az „normális" lenne. Nem volt az véletlen, hogy régen nem volt a színésznőknek gyerekük. Aztán persze később férjhez mentek a grófhoz, báróhoz vagy pezsgőgyároshoz, és ezzel megszűnt a primadonnaságuk. A magánélet nagyon megsínyli a színházat. Nincs ünnep, nincs betegség. Aki csak fél szívvel adja magát a színháznak, az szerintem nem művész. A színháznak mindig az elsőnek kell lennie. Ám kire marad a többi? - Emlékezetes maradt számomra egy tévéközvetítés: a Szép Helénát adta a televízió, a címszereplőt, az antik világ legszebb nőjét játszotta. Az egyik jelenetben félmeztelenül volt látható. A szünetben sugározott interjúban úgy fogalmazott: minden négyzetcentiméternyi anyagért megküzdött a jelmeztervezővel. - Tréfásan azt mondhatnám: sokan nőttek fel az emlőimen... Nagyon jól tettem, a mai eszemmel örülök, hogy bevállaltam ezt a merészséget. Primadonna ilyet nem tesz: az elérhetetlen nő csak sejtet. Játék volt ez is a műfajjal. A rendező, Szinetár Miklós megkérdezte: vállalom-e, én igent mondtam. Aztán az első öltözéses próbán rendesen meg is ijedtem. Szokták mondani, milyen nehéz a színésznek a lelki lemeztelenedés. Én állíthatom, színpadon meztelenre levetkőzni ezerszer nehezebb. A fél színház a takarásból nézte a jelenetet, nekem pedig nem volt szívem megkérni őket: egyszer megnézhettek, aztán hagyjatok békén. Nem mondhatom azt sem, hogy ez a szerep nem tette próbára az akkori párkapcsolatomat. - A primadonna-hagyomány öröklődhet? Egyáltalán, eszébe jutnak a régi klasszikusok: Honthy Hanna, Németh Marika vagy Rökk Marika, amikor színpadra áll? - Aki mellesleg szegről-végről rokonom. Ez akkor derült ki, amikor egyszer Marica grófnőt játszottunk Rökk Marikával, és eljött a keresztanyám megnézni az előadást. Kiderült, nem is elsősorban miattam, hanem Marika miatt, aki neki volt a keresztanyja. Kevés embert tűrt meg a környezetében. Valószínűleg azért, mert én játszottam az előadásban a primadonnát, szabad bejárásom volt az öltözőjébe. Ott láttam, milyen trükkök léteznek arra, hogy még fiatalabbnak látszódjon egy színésznő. Ezeket természetesen nem árulom el, nem adom ki a rokonomat. - Lehet tanulni ezt a szerepkört? - Technikai dolgokat meg lehet tanulni, de véleményem szerint a primadonnaságra születni kell. Megfelelő alkat, egyéniség szükséges hozzá, és persze a hang sem árt. Alkalmasnak kell lenni és megfelelő időben, megfelelő helyen lenni. Szerencsésnek lenni, hogy kiválasszanak. Aztán, ha sikerül százhúsz százalékra teljesíteni a feladatot, el lehet indulni a pályán. Én is a kórusból kerültem ki. Onnan felvételizett mindenki a Színművészetire. Én oratórium énekesnő szerettem volna lenni, a Zeneakadémia mellett beírtam a Színművészeti Főiskolát is. Oda vettek fel, ezzel eldőlt a sorsom. - Az egész életét az operettre és erre az egyetlen színházra építette. Ennyire hűséges? - Az Operettszínházban kiélhettem mindazt, ami bennem van, ami én vagyok. Ideális körülmények voltak ehhez: minden meg volt teremtve körülöttem, nekem csak arra kellett koncentrálnom, hogy megtanuljam a szerepet, lepróbáljam a ruhákat, eljátsszam az előadást. Egész nap bent voltam, ha épp akadt egy szabad estém, nem is vágytam más színházba járni. Több hosszútávra szóló megkeresést kaptam Amerikából és Németországból, ám nem vállaltam el őket, nem hagytam el az anyaszínházamat. Csak egy-egy szerepre mentem el, ha kiadtak. Külföldön csak produkcióra szerződtetik a színészeket, én viszont szeretek tartozni valahova. A nemzetköziségre a mostani generáció sokkal inkább alkalmas. „
2115 Búbánat 2014-01-01 11:41:21
Ma este ismét a Bob herceg, Keleti Márton operettfilmje (1972) megy a Duna TV-n: Nagy Gábor, Szerencsi Éva, Bánki Zsuzsa, Páger Antal, Bárdy György, Márkus László, Tordai Teri, Somogyváry Rudolf. 22.00 - 23.30
Ma este ismét a Bob herceg, Keleti Márton operettfilmje (1972) megy a Duna TV-n: Nagy Gábor, Szerencsi Éva, Bánki Zsuzsa, Páger Antal, Bárdy György, Márkus László, Tordai Teri, Somogyváry Rudolf. 22.00 - 23.30
2114 Haandel 2014-01-01 10:43:22
[url]http://oe1.orf.at/programm/359430;Operetten- und Musical-Jubiläen 2014[/url] 01. Jänner 2014 | 15:05 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E)
[url]http://oe1.orf.at/programm/359430;Operetten- und Musical-Jubiläen 2014[/url] 01. Jänner 2014 | 15:05 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E)
2113 Búbánat 2013-12-31 13:46:51
Ma éjjel a Duna Televízióban 21.50-00.00 Szilveszter 2013 Szilveszteri Gálaműsor közvetítése a Szolnoki Szigligeti Színházból Közreműködnek: A Szolnoki Színház Énekkara, Zenekara, Balettkara A Szolnoki Színház társulatának művészei, valamint: Bot Gábor m.v. Járai Máté m.v. Lőrincz Judit m.v. Mécs Károly m.v. Nádas György m.v. Nyári Zoltán m.v. Tunyogi Bernadett m.v. Voith Ági m.v.
Ma éjjel a Duna Televízióban 21.50-00.00 Szilveszter 2013 Szilveszteri Gálaműsor közvetítése a Szolnoki Szigligeti Színházból Közreműködnek: A Szolnoki Színház Énekkara, Zenekara, Balettkara A Szolnoki Színház társulatának művészei, valamint: Bot Gábor m.v. Járai Máté m.v. Lőrincz Judit m.v. Mécs Károly m.v. Nádas György m.v. Nyári Zoltán m.v. Tunyogi Bernadett m.v. Voith Ági m.v.
2112 Búbánat 2013-12-29 12:31:00
Sajnálom, elfeledkeztem hírt adni az ARTE csatornán tegnap este sugárzott híres Ábrahám-operettről: [url] http://www.arte.tv/guide/de/050787-000/ball-im-savoy; Paul Abraham: Ball im Savoy [/url] Eine Jazz-Operette in zwei Akten Samstag, 28. Dezember um 21:45 Uhr (182 Min.) Komischen Oper Berlin, 2013 Chor: Chor der Komischen Oper Berlin Dirigent: Adam Benzwi Inszenierung: Barrie Kosky Orchester: Orchester der Komischen Oper Berlin Regie: Andreas Morell Mit: Dagmar Manzel (Madeleine de Faublas) Katharine Mehrling (Daisy Darlington) Christoph Späth (Marquies Aristide de Faublas) Helmut Baumann (Mustafa Bey) Angnes Zwierko (Tangolita) Peter Renz (Archibald
Sajnálom, elfeledkeztem hírt adni az ARTE csatornán tegnap este sugárzott híres Ábrahám-operettről: [url] http://www.arte.tv/guide/de/050787-000/ball-im-savoy; Paul Abraham: Ball im Savoy [/url] Eine Jazz-Operette in zwei Akten Samstag, 28. Dezember um 21:45 Uhr (182 Min.) Komischen Oper Berlin, 2013 Chor: Chor der Komischen Oper Berlin Dirigent: Adam Benzwi Inszenierung: Barrie Kosky Orchester: Orchester der Komischen Oper Berlin Regie: Andreas Morell Mit: Dagmar Manzel (Madeleine de Faublas) Katharine Mehrling (Daisy Darlington) Christoph Späth (Marquies Aristide de Faublas) Helmut Baumann (Mustafa Bey) Angnes Zwierko (Tangolita) Peter Renz (Archibald
2111 Búbánat 2013-12-16 16:02:26 [Válasz erre: 2110 Búbánat 2013-12-09 14:49:52]
2013. december 13-án 19 órai kezdettel került sor Huszka Jenő-Martos Ferenc-Bakonyi Károly Bob herceg című operettjének bemutatójára a Szegedi Nemzeti Színházban. „Ebből az alkalomból értékesítéssel egybekötött könyvbemutatót rendeztek a darab premierje előtt. A közelmúltban, a Tudomány Kiadó gondozásában megjelent Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című kétkötetes mű szerzőjével, [url] http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/hirek/hirek-esemenyek/2013/12/03/konyvbemutato; Winkler Gáborral beszélgetett Koczka Ferenc karmester. [/url] Fotók az eseményről a színház facebook oldalán találhatók.”
2013. december 13-án 19 órai kezdettel került sor Huszka Jenő-Martos Ferenc-Bakonyi Károly Bob herceg című operettjének bemutatójára a Szegedi Nemzeti Színházban. „Ebből az alkalomból értékesítéssel egybekötött könyvbemutatót rendeztek a darab premierje előtt. A közelmúltban, a Tudomány Kiadó gondozásában megjelent Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című kétkötetes mű szerzőjével, [url] http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/hirek/hirek-esemenyek/2013/12/03/konyvbemutato; Winkler Gáborral beszélgetett Koczka Ferenc karmester. [/url] Fotók az eseményről a színház facebook oldalán találhatók.”
2110 Búbánat 2013-12-09 14:49:52 [Válasz erre: 2109 Búbánat 2013-12-09 14:39:37]
Megjegyzem: Winkler Gábor kétkötetes operettek könyve már augusztus óta megvásárolható, a budavári augusztus 10-i Palotakoncertre időzítve jelentette meg a Tudomány Kiadó. Ugyanakkor a szerzőnek most, a szegedi Bob herceg-premier előtti könyvbemutatója a szegediek érdeklődését kívánja felkelteni könyve iránt.
Megjegyzem: Winkler Gábor kétkötetes operettek könyve már augusztus óta megvásárolható, a budavári augusztus 10-i Palotakoncertre időzítve jelentette meg a Tudomány Kiadó. Ugyanakkor a szerzőnek most, a szegedi Bob herceg-premier előtti könyvbemutatója a szegediek érdeklődését kívánja felkelteni könyve iránt.
2109 Búbánat 2013-12-09 14:39:37
[url] http://szeged.hu/kultura/hirek/20560-a-nemzetiben-mutatjak-be-az-operettek-konyvet.html; A Szegedi Nemzeti Színházban mutatják be az operettek könyvét [/url] Szeged.hu, 2013. 12. 05. 12:41 | December 13-án, pénteken este mutatják be a Szegedi Nemzeti Színházban Huszka Jenő – Martos Ferenc – Bakonyi Károly Bob herceg című operettjét. Ebből az alkalomból a premier előtt könyvbemutatót rendeznek. Az Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című kétkötetes mű szerzőjével, Winkler Gáborral Koczka Ferenc karmester beszélget. Huszka Jenő: Bob herceg - nagyoperett A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ előadása Rendező: Ács János Kettős szereposztásban kerül bemutatásra Huszka operettje. Az első bemutató előadás időpontja: 2013. december 12. A királynő - Vajda Júlia György herceg, a fia - Formán Bálint, Szélpál Szilveszter Viktória hercegnő, a fia - Laczák Boglárka, Nánási Helga Lord Lancaster, gárdakapitány - Taletovics Milán Pomponius, a herceg nevelője - Rácz Tibor Tom apó, varga - Király Levente Plumpudding, borbély - Gömöri Krisztián Annie, Tom leánya - Hekler Melinda, Széles Flóra Gipsy, pék - Varga Bálint Pickwick, kocsmáros - Nemes Roland Fred - Bánvölgyi Tamás Hadnagy - Szondi Péter I. udvarhölgy és Célia - Tóth Judit II. udvarhölgy és Molly - Szabó Adrienne Díszlettervező: Menczel Róbert Jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes Koreográfus: Varga József Karigazgató: Kovács Kornélia Karmester: Koczka Ferenc, Kardos Gábor [url] http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/hirek/interjuk-muveszekkel/2013/12/05/interju-hekler-melindaval; Interjú Hekler Melindával [/url] Annie szerepét kettős szereposztásban Hekler Melinda és Széles Flóra alakítja. Riportsorozatunk első részében Hekler Melindával beszélgettünk. [url] http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/hirek/interjuk-muveszekkel/2013/12/07/riport-szeles-floraval; Riport Széles Flórával [/url] Annie szerepét kettős szereposztásban Hekler Melinda és Széles Flóra alakítja. Riportsorozatunk második részében Széles Flórát invitáltuk beszélgetésre. [url] http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/hirek/interjuk-muveszekkel/2013/12/09/beszelgetes-szelpal-szilveszterrel; Beszélgetés Szélpál Szilveszterrel [/url] György herceg szerepét kettős szereposztásban Szélpál Szilveszter és Formán Bálint alakítja. Riportsorozatunk harmadik részében Szélpál Szilvesztert szólaltatjuk meg.
[url] http://szeged.hu/kultura/hirek/20560-a-nemzetiben-mutatjak-be-az-operettek-konyvet.html; A Szegedi Nemzeti Színházban mutatják be az operettek könyvét [/url] Szeged.hu, 2013. 12. 05. 12:41 | December 13-án, pénteken este mutatják be a Szegedi Nemzeti Színházban Huszka Jenő – Martos Ferenc – Bakonyi Károly Bob herceg című operettjét. Ebből az alkalomból a premier előtt könyvbemutatót rendeznek. Az Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című kétkötetes mű szerzőjével, Winkler Gáborral Koczka Ferenc karmester beszélget. Huszka Jenő: Bob herceg - nagyoperett A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ előadása Rendező: Ács János Kettős szereposztásban kerül bemutatásra Huszka operettje. Az első bemutató előadás időpontja: 2013. december 12. A királynő - Vajda Júlia György herceg, a fia - Formán Bálint, Szélpál Szilveszter Viktória hercegnő, a fia - Laczák Boglárka, Nánási Helga Lord Lancaster, gárdakapitány - Taletovics Milán Pomponius, a herceg nevelője - Rácz Tibor Tom apó, varga - Király Levente Plumpudding, borbély - Gömöri Krisztián Annie, Tom leánya - Hekler Melinda, Széles Flóra Gipsy, pék - Varga Bálint Pickwick, kocsmáros - Nemes Roland Fred - Bánvölgyi Tamás Hadnagy - Szondi Péter I. udvarhölgy és Célia - Tóth Judit II. udvarhölgy és Molly - Szabó Adrienne Díszlettervező: Menczel Róbert Jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes Koreográfus: Varga József Karigazgató: Kovács Kornélia Karmester: Koczka Ferenc, Kardos Gábor [url] http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/hirek/interjuk-muveszekkel/2013/12/05/interju-hekler-melindaval; Interjú Hekler Melindával [/url] Annie szerepét kettős szereposztásban Hekler Melinda és Széles Flóra alakítja. Riportsorozatunk első részében Hekler Melindával beszélgettünk. [url] http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/hirek/interjuk-muveszekkel/2013/12/07/riport-szeles-floraval; Riport Széles Flórával [/url] Annie szerepét kettős szereposztásban Hekler Melinda és Széles Flóra alakítja. Riportsorozatunk második részében Széles Flórát invitáltuk beszélgetésre. [url] http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/hirek/interjuk-muveszekkel/2013/12/09/beszelgetes-szelpal-szilveszterrel; Beszélgetés Szélpál Szilveszterrel [/url] György herceg szerepét kettős szereposztásban Szélpál Szilveszter és Formán Bálint alakítja. Riportsorozatunk harmadik részében Szélpál Szilvesztert szólaltatjuk meg.
2108 Búbánat 2013-12-04 21:56:25
[url] https://www.facebook.com/media/set/?set=a.614549258610317.1073741862.250603478338232&type=1; Rendszeresen bővülő fotóalbum a Lili bárónő című operett próbafolyamatáról [/url] Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő Bemutató: december 6. (péntek) 19:00 Komáromi Jókai Színház Rendező: Méhes László Szereposztásból: Malomszegi báró - Fabó Tibor Lili, a lánya - Bardon Ivett Illésházy László gróf - Kátai István Clarisse, színésznő - Tar Renáta Frédi - Majorfalvi Bálint Becsei, Illésházy Gróf tiszttartója - Mokos Attila
[url] https://www.facebook.com/media/set/?set=a.614549258610317.1073741862.250603478338232&type=1; Rendszeresen bővülő fotóalbum a Lili bárónő című operett próbafolyamatáról [/url] Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő Bemutató: december 6. (péntek) 19:00 Komáromi Jókai Színház Rendező: Méhes László Szereposztásból: Malomszegi báró - Fabó Tibor Lili, a lánya - Bardon Ivett Illésházy László gróf - Kátai István Clarisse, színésznő - Tar Renáta Frédi - Majorfalvi Bálint Becsei, Illésházy Gróf tiszttartója - Mokos Attila
2107 Búbánat 2013-12-04 00:16:24
Hungarikum lett a magyar operett! A Hungarikum Bizottság döntésével öt új taggal bővült a hungarikumok gyűjteménye; emellett öt új elem került be a Magyar Értéktárba - közölte a bizottság ülése után a vidékfejlesztési miniszter csütörtökön Ópusztaszeren. Fazekas Sándor elmondta: hungarikum lett Puskás Ferenc életműve, Kassai Lajos lovas-íjász módszere, a gyulai kolbász, a szikvíz és a magyar operett. „A magyar operett is gyarapítja a listát, hiszen a magyar identitás része, és a világban képviseli az országot.” A Hungarikum Bizottság tavaly októberben alakult a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM). A tizenöt tagú testületet a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról tavaly tavasszal - a VM által kidolgozott - elfogadott törvény hívta életre. A hungarikumtörvény magában foglalja a magyarság csúcsteljesítményeit, azokat az értékeket, amelyeket tizenegy évszázada az ország határain belül és kívül felhalmozott. A bizottság fogja össze azt a tevékenységet, amelynek eredményeként felállíthatóvá vált a Magyar Értéktár, és teljessé válhat a hungarikumok jegyzéke. Először nyújtják át a hungarikumoknak járó elismeréseket, a Budapesti Operettszínházban kedden. A gáláról a közmédia összefoglalót készít, amelyet a Duna és a Duna World vetít karácsonykor. Duna csatornákon december 23-án és 26-án több alkalommal is láthatják a nézők a gáláról készített mintegy egyórás összefoglalót, amely így eljut az egész Kárpát-medencébe és akár a tengerentúlra is. Kerényi Miklós Gábor, a gála szerkesztő-rendezője azt hangsúlyozta, hogy a magyar operett is az elismertek közé került. A rendezvényen egyebek mellett Kodály Zoltán Háry Jánosának, Kálmán Imre és Lehár Ferenc operettjeinek részletei csendülnek fel. Fellépnek a Budapesti Operettszínház művészei - köztük Oszvald Marika és Dolhai Attila is Forrás: MTI, hirado.hu
Hungarikum lett a magyar operett! A Hungarikum Bizottság döntésével öt új taggal bővült a hungarikumok gyűjteménye; emellett öt új elem került be a Magyar Értéktárba - közölte a bizottság ülése után a vidékfejlesztési miniszter csütörtökön Ópusztaszeren. Fazekas Sándor elmondta: hungarikum lett Puskás Ferenc életműve, Kassai Lajos lovas-íjász módszere, a gyulai kolbász, a szikvíz és a magyar operett. „A magyar operett is gyarapítja a listát, hiszen a magyar identitás része, és a világban képviseli az országot.” A Hungarikum Bizottság tavaly októberben alakult a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM). A tizenöt tagú testületet a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról tavaly tavasszal - a VM által kidolgozott - elfogadott törvény hívta életre. A hungarikumtörvény magában foglalja a magyarság csúcsteljesítményeit, azokat az értékeket, amelyeket tizenegy évszázada az ország határain belül és kívül felhalmozott. A bizottság fogja össze azt a tevékenységet, amelynek eredményeként felállíthatóvá vált a Magyar Értéktár, és teljessé válhat a hungarikumok jegyzéke. Először nyújtják át a hungarikumoknak járó elismeréseket, a Budapesti Operettszínházban kedden. A gáláról a közmédia összefoglalót készít, amelyet a Duna és a Duna World vetít karácsonykor. Duna csatornákon december 23-án és 26-án több alkalommal is láthatják a nézők a gáláról készített mintegy egyórás összefoglalót, amely így eljut az egész Kárpát-medencébe és akár a tengerentúlra is. Kerényi Miklós Gábor, a gála szerkesztő-rendezője azt hangsúlyozta, hogy a magyar operett is az elismertek közé került. A rendezvényen egyebek mellett Kodály Zoltán Háry Jánosának, Kálmán Imre és Lehár Ferenc operettjeinek részletei csendülnek fel. Fellépnek a Budapesti Operettszínház művészei - köztük Oszvald Marika és Dolhai Attila is Forrás: MTI, hirado.hu
2106 Búbánat 2013-11-24 00:21:38
| ÚJ EMBER - MÉRTÉKADÓ 2013.11.17. | Elveszett illúziók? Írta: PALLÓS TAMÁS „Valószínűleg mindenki téved, aki a mai operett-előadást a huszadik, pláne a tizenkilencedik század nosztalgikus lenyomatának tartja. A színpadi művek ugyan különböző korokban születnek, de az igényes előadások mindig érvényes jelen idejű üzenetet, életérzéseket hordoznak, s nincs ez másként az operett esetében sem. Igaz, nagyon sok bágyatag, muzeális jellegű, papírmasé és panoptikumfigurákban »gazdag« előadás született az utóbbi ötven évben, amelyek gyakran bővelkedtek ízlést és koncepciót nélkülöző viccelődésben, elavult díszletek között rikító ruhákban álmodozó és összevissza éneklő szereplőkben. A régimódi, a korszerűtlen, az ízlésficamos, az érdektelen, a bűnös azonban nem maga az operett, hanem csupán egy előadási stílus, amely hozzátapadt, és amelynek lefejtése és az egész műfaj megfelelő »polcra« helyezése éppen a XXI. század feladata" – vallja Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház igazgatója Winkler Gábor Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című grandiózus, kétkötetes „lexikonjának" egyik bevezető írásában a műfaj jelenéről. Egyúttal magyarázatot ad rendezői törekvéseire is, miszerint az operett hagyományainak megőrzése mellett újítását-korszerűsítését tűzte ki célul. Sikerrel jár, hiszen a rábízott intézményben telt házzal, stabil törzsközönséggel játsszák a klasszikus operetteket (illetve azok egyenes ági leszármazottjait, a musicaleket), és szívesen hívják őket külföldi turnékra. Ugyanakkor lehetetlen vállalkozás bizonyítani, hogy e műfaj több egyszerű szórakoztatásnál. De miért is kellene, hogy több legyen..!? Az álmodozások korában fogant, a „boldog békeidők" könnyedségét ígérő, többnyire pozitív végkifejletű, örökzöldes-slágerszámos, olykor sírva vigadós történetek minden rendezői bravúr ellenére sem képesek átlépni egy másik dimenzióba. Persze nem is akarnak, mert nem ezért születtek. Vérmérséklettől függ, ki miként ítéli meg, hogy álom-, csaló(ka), vagy egyenesen hazug világnak tartja-e az egészet. Az operett megbocsáthatatlan vétke a besorolhatatlanság, az önellentmondás; kulcsszava az illúzió, amely egyszerre a legnagyobb dicsérete és legerősebb kritikája. A teljes cikket a nyomtatott változatban olvashatja.
| ÚJ EMBER - MÉRTÉKADÓ 2013.11.17. | Elveszett illúziók? Írta: PALLÓS TAMÁS „Valószínűleg mindenki téved, aki a mai operett-előadást a huszadik, pláne a tizenkilencedik század nosztalgikus lenyomatának tartja. A színpadi művek ugyan különböző korokban születnek, de az igényes előadások mindig érvényes jelen idejű üzenetet, életérzéseket hordoznak, s nincs ez másként az operett esetében sem. Igaz, nagyon sok bágyatag, muzeális jellegű, papírmasé és panoptikumfigurákban »gazdag« előadás született az utóbbi ötven évben, amelyek gyakran bővelkedtek ízlést és koncepciót nélkülöző viccelődésben, elavult díszletek között rikító ruhákban álmodozó és összevissza éneklő szereplőkben. A régimódi, a korszerűtlen, az ízlésficamos, az érdektelen, a bűnös azonban nem maga az operett, hanem csupán egy előadási stílus, amely hozzátapadt, és amelynek lefejtése és az egész műfaj megfelelő »polcra« helyezése éppen a XXI. század feladata" – vallja Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház igazgatója Winkler Gábor Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című grandiózus, kétkötetes „lexikonjának" egyik bevezető írásában a műfaj jelenéről. Egyúttal magyarázatot ad rendezői törekvéseire is, miszerint az operett hagyományainak megőrzése mellett újítását-korszerűsítését tűzte ki célul. Sikerrel jár, hiszen a rábízott intézményben telt házzal, stabil törzsközönséggel játsszák a klasszikus operetteket (illetve azok egyenes ági leszármazottjait, a musicaleket), és szívesen hívják őket külföldi turnékra. Ugyanakkor lehetetlen vállalkozás bizonyítani, hogy e műfaj több egyszerű szórakoztatásnál. De miért is kellene, hogy több legyen..!? Az álmodozások korában fogant, a „boldog békeidők" könnyedségét ígérő, többnyire pozitív végkifejletű, örökzöldes-slágerszámos, olykor sírva vigadós történetek minden rendezői bravúr ellenére sem képesek átlépni egy másik dimenzióba. Persze nem is akarnak, mert nem ezért születtek. Vérmérséklettől függ, ki miként ítéli meg, hogy álom-, csaló(ka), vagy egyenesen hazug világnak tartja-e az egészet. Az operett megbocsáthatatlan vétke a besorolhatatlanság, az önellentmondás; kulcsszava az illúzió, amely egyszerre a legnagyobb dicsérete és legerősebb kritikája. A teljes cikket a nyomtatott változatban olvashatja.
2105 Búbánat 2013-11-16 12:59:25
Múltidézés: B.I. fórumtársunk, aki már nem ír ide a fórumra, böngészte ki a korabeli Színházi Élet 1913. 37. számából (XI.9-16.) a következő cikk "sűrítményét". Jóváhagyásával ideírom: A Király Színház fennállása 10-ik évét 1913. XI. 6-án (éppen száz éve múlt) ünnepelték, amikor a színház legkiválóbb repertoár-darabjait kivonatosan adták elő, a legjobb szereposztásban. Hangulatában meghatott gyönyörű ünnepség volt ez. Úgyszólván mindenki ott volt, aki annak idején a színház megnyitásáért verekedett, és aki a színház áldásait élvezte - írta a korabeli Színházi Élet 1913.37. száma (XI. 9-16.) Az újság több oldalon keresztül számolt be az emlékezetes estről. Az újságcikket valószínűleg Incze Sándor főszerkesztő úr írhatta. Nem számolok be részletesen (mert nagyon hosszú lenne) az ünnepségről, csak az érdekesebb eseményeket írom ide. -- Kezdődött Beöthy László, a színház zseniális vezetőjének az ünneplésével, aki oly sokat tett tíz év alatt a Király Színház dicsőségéért. Beöthy elérzékenyült meghatottsággal válaszolt a meleg szavakra, majd felcsendült az első nagy siker az ' Aranyvirág" (Huszka Jenő operettje) nyitánya. A közönség újra élvezhette a "János vitéz" daljáték I. felvonását Fedák Sárival és Medgyaszay Vilmával. A színpadot valóságos virágeső borította. Mindenki Fedák Sárit és Beöthyt kívánta látni. De a műsor tovább folyt - a "Fecskék", a "Táncos huszárok" keringője, majd a "Leányvásár" II. felvonása Perczel Sárival. Beöthy ötletére a színház érdemekben gazdag szerzőit felhívatta a színpadra. Egymás után szólították a nézőtérről Lehár Ferencet, Bakonyit, Kálmán Imrét, Huszka Jenőt, Kacsóh Pongrácot, Martos Ferencet, Jacobi Viktort, Bródy Miksát, Szirmai Albertet, és amikor felment a függöny Beöthy ott állott a babérkoszorúkkal övezett színpadon a színház diadalmas szerzőinek körében. Végezetül a "Luxemburg grófjá"-nak II. felvonását játszották. Még kint az utcán is viharos erővel folytatódott az ünneplés. De az ünnepség még nem ért véget. Este 11-óra után a bankett résztvevői a Royal Szálló emeleti nagytermében gyülekezett. Az akkori művész-világunk színe-java megjelent, hogy felejthetetlenné tegyék Beöthy Lászlónak 1913.november 6-át. -- Beöthy László meleg szavakkal köszönte meg a feléje sugárzó szeretetet, majd Király Ernő, a színházi tagok nevében gyönyörű és megható beszédet mondott. Egymás után emelkedtek szólásra, Sebestyén Géza a magyar színházak nevében, Bárczy István polgármester. Molnár Ferenc író felszólalását frenetikus taps köszöntötte. Ezután Beöthy László megköszönte mindazt a segítséget amit kapott a szerzőktől, színészektől és Lázár Ödön igazgató úrtól. Majd kedves jelenet következett. Boda Dezső főkapitány Lehár Ferencet köszöntötte fel, aki a Király Színház sikereinek egyik főtényezője volt. -- Lehár Ferenc meghatott szavakban köszönte meg, hogy ezen az ünnepségen itt lehetett. Borzasztó boldog vagyok, Isten éltesse Beöthy Lászlót sokáig és az Ő lelkes magyar gárdáját - mondta befejezésül. Az ünneplő közönség elénekelte : "Gímbelem, gombolom, Légy enyém angyalom, A félelemre nincs okod, Hiszen szeretlek, jól tudod !" Mindenki vidáman énekelt, a hangulat ettől kezdve még fesztelenebb lett. Lehár hajlongott jobbra-balra, a csapongó tósztok szárnyaltak, de ezeket már nem győzte jegyezni a krónikás. Lassan reggel lett, a Király Szinház elindult a második decennium felé. A kivonatos tartalmat BI. közölte.
Múltidézés: B.I. fórumtársunk, aki már nem ír ide a fórumra, böngészte ki a korabeli Színházi Élet 1913. 37. számából (XI.9-16.) a következő cikk "sűrítményét". Jóváhagyásával ideírom: A Király Színház fennállása 10-ik évét 1913. XI. 6-án (éppen száz éve múlt) ünnepelték, amikor a színház legkiválóbb repertoár-darabjait kivonatosan adták elő, a legjobb szereposztásban. Hangulatában meghatott gyönyörű ünnepség volt ez. Úgyszólván mindenki ott volt, aki annak idején a színház megnyitásáért verekedett, és aki a színház áldásait élvezte - írta a korabeli Színházi Élet 1913.37. száma (XI. 9-16.) Az újság több oldalon keresztül számolt be az emlékezetes estről. Az újságcikket valószínűleg Incze Sándor főszerkesztő úr írhatta. Nem számolok be részletesen (mert nagyon hosszú lenne) az ünnepségről, csak az érdekesebb eseményeket írom ide. -- Kezdődött Beöthy László, a színház zseniális vezetőjének az ünneplésével, aki oly sokat tett tíz év alatt a Király Színház dicsőségéért. Beöthy elérzékenyült meghatottsággal válaszolt a meleg szavakra, majd felcsendült az első nagy siker az ' Aranyvirág" (Huszka Jenő operettje) nyitánya. A közönség újra élvezhette a "János vitéz" daljáték I. felvonását Fedák Sárival és Medgyaszay Vilmával. A színpadot valóságos virágeső borította. Mindenki Fedák Sárit és Beöthyt kívánta látni. De a műsor tovább folyt - a "Fecskék", a "Táncos huszárok" keringője, majd a "Leányvásár" II. felvonása Perczel Sárival. Beöthy ötletére a színház érdemekben gazdag szerzőit felhívatta a színpadra. Egymás után szólították a nézőtérről Lehár Ferencet, Bakonyit, Kálmán Imrét, Huszka Jenőt, Kacsóh Pongrácot, Martos Ferencet, Jacobi Viktort, Bródy Miksát, Szirmai Albertet, és amikor felment a függöny Beöthy ott állott a babérkoszorúkkal övezett színpadon a színház diadalmas szerzőinek körében. Végezetül a "Luxemburg grófjá"-nak II. felvonását játszották. Még kint az utcán is viharos erővel folytatódott az ünneplés. De az ünnepség még nem ért véget. Este 11-óra után a bankett résztvevői a Royal Szálló emeleti nagytermében gyülekezett. Az akkori művész-világunk színe-java megjelent, hogy felejthetetlenné tegyék Beöthy Lászlónak 1913.november 6-át. -- Beöthy László meleg szavakkal köszönte meg a feléje sugárzó szeretetet, majd Király Ernő, a színházi tagok nevében gyönyörű és megható beszédet mondott. Egymás után emelkedtek szólásra, Sebestyén Géza a magyar színházak nevében, Bárczy István polgármester. Molnár Ferenc író felszólalását frenetikus taps köszöntötte. Ezután Beöthy László megköszönte mindazt a segítséget amit kapott a szerzőktől, színészektől és Lázár Ödön igazgató úrtól. Majd kedves jelenet következett. Boda Dezső főkapitány Lehár Ferencet köszöntötte fel, aki a Király Színház sikereinek egyik főtényezője volt. -- Lehár Ferenc meghatott szavakban köszönte meg, hogy ezen az ünnepségen itt lehetett. Borzasztó boldog vagyok, Isten éltesse Beöthy Lászlót sokáig és az Ő lelkes magyar gárdáját - mondta befejezésül. Az ünneplő közönség elénekelte : "Gímbelem, gombolom, Légy enyém angyalom, A félelemre nincs okod, Hiszen szeretlek, jól tudod !" Mindenki vidáman énekelt, a hangulat ettől kezdve még fesztelenebb lett. Lehár hajlongott jobbra-balra, a csapongó tósztok szárnyaltak, de ezeket már nem győzte jegyezni a krónikás. Lassan reggel lett, a Király Szinház elindult a második decennium felé. A kivonatos tartalmat BI. közölte.
2104 Búbánat 2013-11-14 20:16:55
Jövő év elejétől állami fenntartásba kerül a Budapesti Operettszínház Hírado.hu, Forrás: MTI | 2013. november 14. csütörtök 18:49 | Állami fenntartásba kerül a Budapesti Operettszínház 2014. január 1-jével, az erről szóló megállapodást november 30-ig fogják megkötni. A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányhatározat szerint a kormány egyetért azzal is, hogy a budapesti teátrum irányítását az emberi erőforrások minisztere lássa el. A dokumentum felhívja az emberi erőforrások miniszterét és a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjanak a változás törvényi megalapozásáról, és arról, hogy átcsoportosítsák a Budapesti Operettszínház 2014. évi működtetéséhez szükséges forrásokat a 2014-es központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban. Szintén a két tárcavezetőnek kell gondoskodnia a teátrum által használt ingatlanok bérletével kapcsolatosan felmerülő többletkiadások fedezetéről 200 millió forint összegben. Az emberi erőforrások miniszterének feladata a Budapesti Operettszínház átadás-átvételéről szóló megállapodás előkészítése, a megállapodás aláírásának határideje 2013. november 30. - olvasható a határozatban.
Jövő év elejétől állami fenntartásba kerül a Budapesti Operettszínház Hírado.hu, Forrás: MTI | 2013. november 14. csütörtök 18:49 | Állami fenntartásba kerül a Budapesti Operettszínház 2014. január 1-jével, az erről szóló megállapodást november 30-ig fogják megkötni. A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányhatározat szerint a kormány egyetért azzal is, hogy a budapesti teátrum irányítását az emberi erőforrások minisztere lássa el. A dokumentum felhívja az emberi erőforrások miniszterét és a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjanak a változás törvényi megalapozásáról, és arról, hogy átcsoportosítsák a Budapesti Operettszínház 2014. évi működtetéséhez szükséges forrásokat a 2014-es központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban. Szintén a két tárcavezetőnek kell gondoskodnia a teátrum által használt ingatlanok bérletével kapcsolatosan felmerülő többletkiadások fedezetéről 200 millió forint összegben. Az emberi erőforrások miniszterének feladata a Budapesti Operettszínház átadás-átvételéről szóló megállapodás előkészítése, a megállapodás aláírásának határideje 2013. november 30. - olvasható a határozatban.
2103 Búbánat 2013-11-06 13:40:46
[url] http://www.vokejamk.hu/koncertek/329-operett-galamsor; „Re rongyos élet…” – operett gálaműsor [/url] VOKE József Attila Művelődési Központ 2120 Dunakeszi, Állomás sétány 17. 2013. november 8. péntek 19 óra Műsoron Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Szirmai Albert műveinek legszebb dallamai Fellépő művészek: Nagy Ibolya, Berkes János, Bódi Barbara, Peller Károly, a VÁCI SZIMFONIKUS ZENEKAR vezényel: Farkas Pál Megjegyzem, a fellépő Nagy Ibolya szoprán, a Dankó Rádióban tavaly december óta napi rendszerességgel vezeti a „Túl az Óperencián…” című elő műsorát. Ő az adás szerkesztő-műsorvezetője, aki a stúdióba meghívott művészekkel naponta beszélget. Minden héten más valakivel. Vendége volt már a mostani gálán vele együtt fellépő Berkes János és Peller Károly, valamint az est karmestere, Farkas Pál is.
[url] http://www.vokejamk.hu/koncertek/329-operett-galamsor; „Re rongyos élet…” – operett gálaműsor [/url] VOKE József Attila Művelődési Központ 2120 Dunakeszi, Állomás sétány 17. 2013. november 8. péntek 19 óra Műsoron Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Szirmai Albert műveinek legszebb dallamai Fellépő művészek: Nagy Ibolya, Berkes János, Bódi Barbara, Peller Károly, a VÁCI SZIMFONIKUS ZENEKAR vezényel: Farkas Pál Megjegyzem, a fellépő Nagy Ibolya szoprán, a Dankó Rádióban tavaly december óta napi rendszerességgel vezeti a „Túl az Óperencián…” című elő műsorát. Ő az adás szerkesztő-műsorvezetője, aki a stúdióba meghívott művészekkel naponta beszélget. Minden héten más valakivel. Vendége volt már a mostani gálán vele együtt fellépő Berkes János és Peller Károly, valamint az est karmestere, Farkas Pál is.
2101 Búbánat 2013-11-03 13:14:51 [Válasz erre: 2100 Búbánat 2013-11-02 13:46:59]
Épp most megy egy régi magyar zenés játékfilm a Duna Televízióban: Kisértetek vonata (1933, FF) Rökk Marika az egyik főszereplője. De szerepel a filmben Törzs Jenő, Gombaszögi Ella, Beregi Oszkár is. Rendező: Lázár Lajos (65 perc)
Épp most megy egy régi magyar zenés játékfilm a Duna Televízióban: Kisértetek vonata (1933, FF) Rökk Marika az egyik főszereplője. De szerepel a filmben Törzs Jenő, Gombaszögi Ella, Beregi Oszkár is. Rendező: Lázár Lajos (65 perc)
2100 Búbánat 2013-11-02 13:46:59 [Válasz erre: 2099 Búbánat 2013-10-31 12:57:55]
Ma este a Duna TV-ben 20.05 - 20.35 Rökk Marikára emlékezünk "A halhatatlan primadonna" "Az elmúlt század halhatatlan revü-operett csillaga, Rökk Marika emléke előtti főhajtás az MTV felvételéből készült összeállítás." Rendező: Csenterics Ágnes
Ma este a Duna TV-ben 20.05 - 20.35 Rökk Marikára emlékezünk "A halhatatlan primadonna" "Az elmúlt század halhatatlan revü-operett csillaga, Rökk Marika emléke előtti főhajtás az MTV felvételéből készült összeállítás." Rendező: Csenterics Ágnes
2099 Búbánat 2013-10-31 12:57:55 [Válasz erre: 2098 Búbánat 2013-10-31 12:57:22]
A közelgő színházi-emlékkoncerthez kapcsolódóan ma délután (12.55 - 14.30 óra) a Duna TV sugározza: Rökk Marica grófnő - magyar zenés dokumentumfilm (1992) Rökk Marika főszereplésével, a Marica grófnő tévéfelvételei folynak Budapesten, az Operettszínházban. E közben mesél a színésznő az életéről. Így készült a rendhagyó zenés portréfilm, ahol a néző láthatja a főszerepben Rökk Marikát énekelni és táncolni, és közben sok mindent megtudhat az életéről, pályájának alakulásáról. Főszereplők: Rökk Marika, Németh Sándor, Iván Ildikó, Buss Gyula, Kibédy Ervin, Bichof Gabi, Jankovits József Operatőr: Bodó János Rendező: Csenterics Ágnes (82 perc)
A közelgő színházi-emlékkoncerthez kapcsolódóan ma délután (12.55 - 14.30 óra) a Duna TV sugározza: Rökk Marica grófnő - magyar zenés dokumentumfilm (1992) Rökk Marika főszereplésével, a Marica grófnő tévéfelvételei folynak Budapesten, az Operettszínházban. E közben mesél a színésznő az életéről. Így készült a rendhagyó zenés portréfilm, ahol a néző láthatja a főszerepben Rökk Marikát énekelni és táncolni, és közben sok mindent megtudhat az életéről, pályájának alakulásáról. Főszereplők: Rökk Marika, Németh Sándor, Iván Ildikó, Buss Gyula, Kibédy Ervin, Bichof Gabi, Jankovits József Operatőr: Bodó János Rendező: Csenterics Ágnes (82 perc)
2098 Búbánat 2013-10-31 12:57:22 [Válasz erre: 2088 Búbánat 2013-10-15 21:38:49]
Gálaest az Operettben Rökk Marika emlékére MHO.hu/MTI 2013. október 29., kedd Rökk Marika Kálmán Imre születésének 110. évfordulója alkalmából még fellépett Budapesten Marica grófnő szerepében Gálaestet rendez a Budapesti Operettszínház vasárnap a legendás revüsztár és operett-primadonna, Rökk Marika emlékére, születésének 100. évfordulóján. A műsorban Rökk Marika filmjeit, színpadi alakításait és sikerszámait idézik fel. Felcsendülnek majd a Ghost és a West Side Story slágerei csakúgy, mint a Marica grófnő, a Csókos asszony vagy a régi nagy siker, a Hello, Dolly dallamai a Budapesti Operettszínház művészei - Oszvald Marika, Lehoczky Zsuzsa, Frankó Tünde, Szulák Andrea, Dolhai Attila, Bucsi Annamária, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Szendy Szilvi, Faragó András, Bordás Barbara és Szabó Dávid - tolmácsolásában, a műsort Ernyey Béla vezeti. A műsorban a színház művészei mellett fellép Mario Zeffiri Grammy-díjas operaénekes, Johannes von Duisburg világszerte keresett Wagner-basszbariton, valamint Rökk Marika lánya, Gabriele Jacoby, aki maga is elismert színésznő, évekig tagja volt a bécsi Theater in der Josefstadtnak, illetve számos filmben és televíziós produkcióban szerepelt. A Budapesti Operettszínház közreműködő művészei közül többen még láthatták a színpadon Rökk Marikát, aki 1992-ben, Kálmán Imre születésének 110. évfordulója alkalmából Budapesten lépett fel Marica grófnő szerepében. A fiataloknak pedig példaképe művészi pályája, professzionalizmusa, páratlan ének- és tánctudása. A száz esztendeje Kairóban született, majd Párizsban, New Yorkban, Bécsben, Berlinben élt revüsztár és operett-primadonna egész életében kiemelte magyar származását - idézi fel a közlemény.
Gálaest az Operettben Rökk Marika emlékére MHO.hu/MTI 2013. október 29., kedd Rökk Marika Kálmán Imre születésének 110. évfordulója alkalmából még fellépett Budapesten Marica grófnő szerepében Gálaestet rendez a Budapesti Operettszínház vasárnap a legendás revüsztár és operett-primadonna, Rökk Marika emlékére, születésének 100. évfordulóján. A műsorban Rökk Marika filmjeit, színpadi alakításait és sikerszámait idézik fel. Felcsendülnek majd a Ghost és a West Side Story slágerei csakúgy, mint a Marica grófnő, a Csókos asszony vagy a régi nagy siker, a Hello, Dolly dallamai a Budapesti Operettszínház művészei - Oszvald Marika, Lehoczky Zsuzsa, Frankó Tünde, Szulák Andrea, Dolhai Attila, Bucsi Annamária, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Szendy Szilvi, Faragó András, Bordás Barbara és Szabó Dávid - tolmácsolásában, a műsort Ernyey Béla vezeti. A műsorban a színház művészei mellett fellép Mario Zeffiri Grammy-díjas operaénekes, Johannes von Duisburg világszerte keresett Wagner-basszbariton, valamint Rökk Marika lánya, Gabriele Jacoby, aki maga is elismert színésznő, évekig tagja volt a bécsi Theater in der Josefstadtnak, illetve számos filmben és televíziós produkcióban szerepelt. A Budapesti Operettszínház közreműködő művészei közül többen még láthatták a színpadon Rökk Marikát, aki 1992-ben, Kálmán Imre születésének 110. évfordulója alkalmából Budapesten lépett fel Marica grófnő szerepében. A fiataloknak pedig példaképe művészi pályája, professzionalizmusa, páratlan ének- és tánctudása. A száz esztendeje Kairóban született, majd Párizsban, New Yorkban, Bécsben, Berlinben élt revüsztár és operett-primadonna egész életében kiemelte magyar származását - idézi fel a közlemény.
2097 Búbánat 2013-10-26 14:41:20 [Válasz erre: 2092 Búbánat 2013-10-20 16:39:25]
A magyar operett napján adták át az operettszínház elismeréseit Grund Forrás: MTI MNO, 2013. október 25., péntek 11:35 Bordás Barbara kapta az Év operettszínésze, Szulák Andrea pedig az Év musicalszínésze díjat csütörtök este a Budapesti Operettszínházban, ahol a magyar operett napja alkalmából adták át a teátrum díjait. Az operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezésére 2002 óta október 24-én, Lehár Ferenc halálának és Kálmán Imre születésének évfordulóján ünneplik a magyar operettet. Idén a Tisztelet Kálmán Imrének címet kapta a már hagyományos ünnepi gála, mert október 30-án lesz hatvan éve, hogy a híres magyar operettkomponista elhunyt. Hagyomány az is, hogy több kategóriában a magyar operett estéjén adják át a Budapesti Operettszínház elismeréseit és díjat. Klasszikus operettek primadonnaszerepeiben nyújtott teljesítményéért az Év operettszínésze-díjat Bordás Barbara kapta, aki legutóbb Zerkovitz Béla Csókos asszonyának főszerepében mutatkozott be. Az évad musicalszínésze díjat a Ghost című musical Oda Mae Brown szerepében nyújtott teljesítményéért Szulák Andrea vehette át. Az évad legígéretesebb ifjú művészének járó Marsallbot-díjat Brasch Bence érdemelte ki, akinek a tavalyi díjazott, Kocsis Dénes nyújtotta át a vándorbotot. A Musica Hungarica Kiadó az életműdíjat Bede-Fazekas Csabának, a Győri Nemzeti Színház művészének ítélte opera- és operettszerepeiben nyújtott teljesítményéért. A Bársony Rózsi-emlékgyűrű, amellyel minden második évben a legígéretesebb szubrettet jutalmazzák, most Dancs Annamarit illette meg. Idén főigazgatói nagydíjat is átadtak, amelyet Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház főigazgatója Kálmán Yvonne-nak, Kálmán Imre lányának adományozott a zeneszerző életművének ápolásáért és műveinek terjesztéséért. A díjátadón Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára modern népszínháznak nevezte a Budapesti Operettszínházat. – A magyar operett napja szervesen beépült a magyar színházi kánonba – mondta. A műfaj – amelyet korábban sokan temettek – ma a teátrum jóvoltából él és virul itthon és a vendégjátékok révén a nagyvilágban. Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert, Ábrahám Pál munkásságával az operett műfaja felzárkózott az opera mellé. Plácido Domingótól Anna Netrebkóig világsztárok éneklik szívesen e dallamokat – tette hozzá Hammerstein Judit.
A magyar operett napján adták át az operettszínház elismeréseit Grund Forrás: MTI MNO, 2013. október 25., péntek 11:35 Bordás Barbara kapta az Év operettszínésze, Szulák Andrea pedig az Év musicalszínésze díjat csütörtök este a Budapesti Operettszínházban, ahol a magyar operett napja alkalmából adták át a teátrum díjait. Az operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezésére 2002 óta október 24-én, Lehár Ferenc halálának és Kálmán Imre születésének évfordulóján ünneplik a magyar operettet. Idén a Tisztelet Kálmán Imrének címet kapta a már hagyományos ünnepi gála, mert október 30-án lesz hatvan éve, hogy a híres magyar operettkomponista elhunyt. Hagyomány az is, hogy több kategóriában a magyar operett estéjén adják át a Budapesti Operettszínház elismeréseit és díjat. Klasszikus operettek primadonnaszerepeiben nyújtott teljesítményéért az Év operettszínésze-díjat Bordás Barbara kapta, aki legutóbb Zerkovitz Béla Csókos asszonyának főszerepében mutatkozott be. Az évad musicalszínésze díjat a Ghost című musical Oda Mae Brown szerepében nyújtott teljesítményéért Szulák Andrea vehette át. Az évad legígéretesebb ifjú művészének járó Marsallbot-díjat Brasch Bence érdemelte ki, akinek a tavalyi díjazott, Kocsis Dénes nyújtotta át a vándorbotot. A Musica Hungarica Kiadó az életműdíjat Bede-Fazekas Csabának, a Győri Nemzeti Színház művészének ítélte opera- és operettszerepeiben nyújtott teljesítményéért. A Bársony Rózsi-emlékgyűrű, amellyel minden második évben a legígéretesebb szubrettet jutalmazzák, most Dancs Annamarit illette meg. Idén főigazgatói nagydíjat is átadtak, amelyet Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház főigazgatója Kálmán Yvonne-nak, Kálmán Imre lányának adományozott a zeneszerző életművének ápolásáért és műveinek terjesztéséért. A díjátadón Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára modern népszínháznak nevezte a Budapesti Operettszínházat. – A magyar operett napja szervesen beépült a magyar színházi kánonba – mondta. A műfaj – amelyet korábban sokan temettek – ma a teátrum jóvoltából él és virul itthon és a vendégjátékok révén a nagyvilágban. Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert, Ábrahám Pál munkásságával az operett műfaja felzárkózott az opera mellé. Plácido Domingótól Anna Netrebkóig világsztárok éneklik szívesen e dallamokat – tette hozzá Hammerstein Judit.
2096 Búbánat 2013-10-26 14:13:01 [Válasz erre: 2064 Búbánat 2013-08-19 23:35:47]
Budavári Palotakoncert 2. rész Operett gála a Budai Vár Oroszlános udvarában - 2013. augusztus 10. Ma éjjel az M1 csatornán (október 26. szombat, 22:55 – 1.00) „A Budai Vár Oroszlános udvarának elegáns környezetében a magyar operettjátszás legnagyobbjaival láthatja a közönség azt a nagyszabású, a nyári időszakban egyedülálló operett gálát, amelyre 150 új jelmezzel és magas színvonalú színpad-, hang-, és fénytechnikával készültek a rendezők. A világszerte legismertebb operettszerzők, elsősorban a magyar Lehár és Kálmán Imre legszebb melódiáinak tökéletes hangzásáról az ötventagú szimfonikus zenekar gondoskodik. A budapesti operett világának modern és tradicionális elemei egyszerre elevenednek meg a színpadon. A műsort Osvárt Andrea konferálta fel. (2. rész, 52 perc) Az 1. részt az m1 csatorna 2013. augusztus 19-én 20.15 – 21. 50 óra között sugározta.
Budavári Palotakoncert 2. rész Operett gála a Budai Vár Oroszlános udvarában - 2013. augusztus 10. Ma éjjel az M1 csatornán (október 26. szombat, 22:55 – 1.00) „A Budai Vár Oroszlános udvarának elegáns környezetében a magyar operettjátszás legnagyobbjaival láthatja a közönség azt a nagyszabású, a nyári időszakban egyedülálló operett gálát, amelyre 150 új jelmezzel és magas színvonalú színpad-, hang-, és fénytechnikával készültek a rendezők. A világszerte legismertebb operettszerzők, elsősorban a magyar Lehár és Kálmán Imre legszebb melódiáinak tökéletes hangzásáról az ötventagú szimfonikus zenekar gondoskodik. A budapesti operett világának modern és tradicionális elemei egyszerre elevenednek meg a színpadon. A műsort Osvárt Andrea konferálta fel. (2. rész, 52 perc) Az 1. részt az m1 csatorna 2013. augusztus 19-én 20.15 – 21. 50 óra között sugározta.
2095 Búbánat 2013-10-26 14:11:28
M a délután a televízióban 2013. október 26. szombat, Duna TV 17:30 - 18:00 Szeretlek Ágnes! - Budai Dénes dalai (1987) Operettműsor (24')
M a délután a televízióban 2013. október 26. szombat, Duna TV 17:30 - 18:00 Szeretlek Ágnes! - Budai Dénes dalai (1987) Operettműsor (24')
2094 Búbánat 2013-10-25 20:16:40 [Válasz erre: 2093 Haandel 2013-10-25 16:30:22]
Igen, ez az operett különleges helyet foglal el az operettirodalom egén! Magyar címe: Lengyel vér. A darab a századforduló soknemzetiségű Habsburg Monarchiájának jellegzetes terméke. Szövegét a galíciai születésű, Bécsben tevékenykedő és nevet szerző, ma osztrákként számon tartott - egyebek mellett A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Csárdáskirálynő szövegkönyvét is jegyző - Leo Stein írta. Forrásául Puskin egy költeménye szolgált, zenéjét cseh származású, de német nyelvű családban született szerző írta Bécsben, a történet Lengyelországban (Varsóban és a galíciai Krasznovodában) játszódik. Bár a Magyar Rádió az 1950-es években Kövecses Béla és Vámos Ágnes közreműködésével rögzítette a mű néhány részletét, napjainkban ritkán hallható. Ezért is örvendetes, hogy Haandel fórumtársunk a beírt linkjével hírt adott az operett felvételének cseh rádióban sugárzásáról. (Forrás: Winkler Gábor Operett című könyve is.) Különben úgy tűnik, Leo Stein kedvelte a „vér”-es dolgokat, hiszen két operett címében is ez a szó szerepel: Nedbal műve mellett ott van a Johann Strauss dallamaiból – a komponista halála után - összeállított Bécsi vér is, melynek szintén ő jegyzi a szövegét.
Igen, ez az operett különleges helyet foglal el az operettirodalom egén! Magyar címe: Lengyel vér. A darab a századforduló soknemzetiségű Habsburg Monarchiájának jellegzetes terméke. Szövegét a galíciai születésű, Bécsben tevékenykedő és nevet szerző, ma osztrákként számon tartott - egyebek mellett A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Csárdáskirálynő szövegkönyvét is jegyző - Leo Stein írta. Forrásául Puskin egy költeménye szolgált, zenéjét cseh származású, de német nyelvű családban született szerző írta Bécsben, a történet Lengyelországban (Varsóban és a galíciai Krasznovodában) játszódik. Bár a Magyar Rádió az 1950-es években Kövecses Béla és Vámos Ágnes közreműködésével rögzítette a mű néhány részletét, napjainkban ritkán hallható. Ezért is örvendetes, hogy Haandel fórumtársunk a beírt linkjével hírt adott az operett felvételének cseh rádióban sugárzásáról. (Forrás: Winkler Gábor Operett című könyve is.) Különben úgy tűnik, Leo Stein kedvelte a „vér”-es dolgokat, hiszen két operett címében is ez a szó szerepel: Nedbal műve mellett ott van a Johann Strauss dallamaiból – a komponista halála után - összeállított Bécsi vér is, melynek szintén ő jegyzi a szövegét.
2093 Haandel 2013-10-25 16:30:22
[url]http://program.rozhlas.cz/html/2013-10-25;Oskar Nedbal: Polská krev[/url] 25.10.2013 | 16:30 | [url]http://www.rozhlas.cz/iradio/zive/;Vltava[/url] Ke 100. výročí premiéry ve Vídni 25. 10. 1913. Opereta o třech dějstvích, libreto Leo Stein. Historická nahrávka z roku 1947.
[url]http://program.rozhlas.cz/html/2013-10-25;Oskar Nedbal: Polská krev[/url] 25.10.2013 | 16:30 | [url]http://www.rozhlas.cz/iradio/zive/;Vltava[/url] Ke 100. výročí premiéry ve Vídni 25. 10. 1913. Opereta o třech dějstvích, libreto Leo Stein. Historická nahrávka z roku 1947.
2092 Búbánat 2013-10-20 16:39:25
Operett Gála a Magyar Operett Napján Budapesti Operettszínház, 2013. október 24. "Ünnepi hangulat, nagyszerű operett-dallamok, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Johann Strauss legnépszerűbb melódiái… Mindez egyben a Budapesti Operettszínház látványos gálaműsora – természetesen a Nagymező utcai teátrum sztárszólistáival." Szereplők Kalocsai Zsuzsa Fischl Mónika Bordás Barbara Vadász Dániel Vadász Zsolt Boncsér Gergely Oszvald Marika Szendy Szilvi Kékkovács Mara Peller Károly Kerényi Miklós Máté Szabó Dávid Rendező: Kerényi Miklós Gábor (KERO)
Operett Gála a Magyar Operett Napján Budapesti Operettszínház, 2013. október 24. "Ünnepi hangulat, nagyszerű operett-dallamok, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Johann Strauss legnépszerűbb melódiái… Mindez egyben a Budapesti Operettszínház látványos gálaműsora – természetesen a Nagymező utcai teátrum sztárszólistáival." Szereplők Kalocsai Zsuzsa Fischl Mónika Bordás Barbara Vadász Dániel Vadász Zsolt Boncsér Gergely Oszvald Marika Szendy Szilvi Kékkovács Mara Peller Károly Kerényi Miklós Máté Szabó Dávid Rendező: Kerényi Miklós Gábor (KERO)
2091 Búbánat 2013-10-20 16:37:38
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-csokos-asszony-visszatert/937; A Csókos asszony visszatért! [/url] Budapesti Operettszínház, 2013-10-13 „Zerkovitz Béla és Szilágyi László 1926-os műve, a Csókos asszony, fordulatokkal teli, rendkívül humoros darab, és egyben kemény társadalomkritika, az operett-irodalom legismertebb dallamaival. Bármely korban is kerül elő, mindig megállja a helyét. A Budapesti Operettszínházban Böhm György álmodta meg az előadást, először 2006-ban és most, 2013-ban újra - sok új szereplővel!” „Az új beállók mellett - Kapócs Zsókával interjúnk hamarosan olvasható Kedvencem rovatunkban - Huszti Péter, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Peller Károly, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Faragó András, Jantyik Csaba, Balogh Bodor Attila, Magasházy István és Oláh Tibor továbbra is látható az előadásban, október 12-től a Budapesti Operettszínházban!”
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-csokos-asszony-visszatert/937; A Csókos asszony visszatért! [/url] Budapesti Operettszínház, 2013-10-13 „Zerkovitz Béla és Szilágyi László 1926-os műve, a Csókos asszony, fordulatokkal teli, rendkívül humoros darab, és egyben kemény társadalomkritika, az operett-irodalom legismertebb dallamaival. Bármely korban is kerül elő, mindig megállja a helyét. A Budapesti Operettszínházban Böhm György álmodta meg az előadást, először 2006-ban és most, 2013-ban újra - sok új szereplővel!” „Az új beállók mellett - Kapócs Zsókával interjúnk hamarosan olvasható Kedvencem rovatunkban - Huszti Péter, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Peller Károly, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Faragó András, Jantyik Csaba, Balogh Bodor Attila, Magasházy István és Oláh Tibor továbbra is látható az előadásban, október 12-től a Budapesti Operettszínházban!”
2090 Haandel 2013-10-19 09:28:04
[url]http://www.arkivmusic.com/classical/album.jsp?album_id=191543; Una pareja de lujo para la opereta vienesa [/url] 19 de octubre de 2013 | 19.00 | [url]http://www.listenlive.eu/spain.html;Radio Clásica[/url] | (Web/Hot Bird 13°E) Fragmentos de La Princesa de las Czárdás , La Violeta de Montmartre y La Princesa del Circo de KÁLMÁN, Giuditta, La Viuda Alegre, Amor gitano y El País de las Sonrisas de LEHÁR, Gasparone de MILLÖCKER, El Murciélago y Fanny Elssler la bailarina de J. STRAUSS, Boccaccio de SUPPÉ y El Favorito de STOLZ. A. Kirchschlager (mez.), S. Keenlyside (bar.). Orq. Tonkünstler de la Baja Austria. Dir.: A. Eschwé.
[url]http://www.arkivmusic.com/classical/album.jsp?album_id=191543; Una pareja de lujo para la opereta vienesa [/url] 19 de octubre de 2013 | 19.00 | [url]http://www.listenlive.eu/spain.html;Radio Clásica[/url] | (Web/Hot Bird 13°E) Fragmentos de La Princesa de las Czárdás , La Violeta de Montmartre y La Princesa del Circo de KÁLMÁN, Giuditta, La Viuda Alegre, Amor gitano y El País de las Sonrisas de LEHÁR, Gasparone de MILLÖCKER, El Murciélago y Fanny Elssler la bailarina de J. STRAUSS, Boccaccio de SUPPÉ y El Favorito de STOLZ. A. Kirchschlager (mez.), S. Keenlyside (bar.). Orq. Tonkünstler de la Baja Austria. Dir.: A. Eschwé.
2089 Haandel 2013-10-19 09:27:23
[url]http://www.swissradio.ch/menu/discography/klassik/opern/index.htm;Swissradio Opera[/url] 19.10.2013 09:53 Jacques Offenbach - Orpheus in der Unterwelt (1951) Conductor: Willy Mattes (D) 11:24 Johann Strauss II - Eine Nacht in Venedig (1938) Conductor: Heinrich Steiner (D) 13:20 Johann Strauss II - Wiener Blut (1982) Denon (D) 15:17 Karl Millöcker - Der Bettelstudent (1967) EMI Classics (D) 16:46 Franz von Suppé - Fatinitza (2006) CPO (D)
[url]http://www.swissradio.ch/menu/discography/klassik/opern/index.htm;Swissradio Opera[/url] 19.10.2013 09:53 Jacques Offenbach - Orpheus in der Unterwelt (1951) Conductor: Willy Mattes (D) 11:24 Johann Strauss II - Eine Nacht in Venedig (1938) Conductor: Heinrich Steiner (D) 13:20 Johann Strauss II - Wiener Blut (1982) Denon (D) 15:17 Karl Millöcker - Der Bettelstudent (1967) EMI Classics (D) 16:46 Franz von Suppé - Fatinitza (2006) CPO (D)
2088 Búbánat 2013-10-15 21:38:49
[url] http://szinhaz.hu/operett/53909-jon-a-rokk-marika-emlekgala-100-eve-szuletett-az-operettek-sztarja; Jön a Rökk Marika emlékgála - 100 éve született az operettek sztárja [/url] Szinház.hu, 2013. október 11. péntek, 10:00 „Idén lenne száz éves a magyar „revükirálynő“, Rökk Marika, aki a maga korában mindazt megtestesítette, amit ma show-biznisznek nevezünk. A revük sztárja azonban az operett világát is meghódította és évtizedeken át ebben a műfajban aratott nemzetközi sikereket.“ „A színésznő idén lenne 100 éves, ebből az alkalmából karácsonyra jelenik meg először magyarul önéletrajzi könyve "Egy tüzes magyar szív" címmel, november 3-án, Rökk Marika születésnapján pedig a Budapesti Operettszínház idézi fel nagyszabású gálán a revüsztár és operett primadonna legendás filmjeit, színpadi alakításait, sikerszámait. Száz évvel születés után méltó színpadi utódai emlékeznek majd Rökk Marikára, akik közül többen még láthatták az Operettszínház színpadán, a fiatalabbak pedig példaként tekintenek művészi pályájára, professzionalizmusára, és felülmúlhatatlan ének- és tánctudására. A Rökk Marika Gálán közreműködnek Gabriele Jacoby - Rökk Marika lánya, Mario Zeffiri, Oszvald Marika, Johannes von Duisburg, Lehoczky Zsuzsa, Dolhai Attila, Bucsi Annamária, Heiko Reissig, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Faragó András és Bordás Barbara. Az est moderátora Ernyei Béla lesz, a rendező KERO®.“
[url] http://szinhaz.hu/operett/53909-jon-a-rokk-marika-emlekgala-100-eve-szuletett-az-operettek-sztarja; Jön a Rökk Marika emlékgála - 100 éve született az operettek sztárja [/url] Szinház.hu, 2013. október 11. péntek, 10:00 „Idén lenne száz éves a magyar „revükirálynő“, Rökk Marika, aki a maga korában mindazt megtestesítette, amit ma show-biznisznek nevezünk. A revük sztárja azonban az operett világát is meghódította és évtizedeken át ebben a műfajban aratott nemzetközi sikereket.“ „A színésznő idén lenne 100 éves, ebből az alkalmából karácsonyra jelenik meg először magyarul önéletrajzi könyve "Egy tüzes magyar szív" címmel, november 3-án, Rökk Marika születésnapján pedig a Budapesti Operettszínház idézi fel nagyszabású gálán a revüsztár és operett primadonna legendás filmjeit, színpadi alakításait, sikerszámait. Száz évvel születés után méltó színpadi utódai emlékeznek majd Rökk Marikára, akik közül többen még láthatták az Operettszínház színpadán, a fiatalabbak pedig példaként tekintenek művészi pályájára, professzionalizmusára, és felülmúlhatatlan ének- és tánctudására. A Rökk Marika Gálán közreműködnek Gabriele Jacoby - Rökk Marika lánya, Mario Zeffiri, Oszvald Marika, Johannes von Duisburg, Lehoczky Zsuzsa, Dolhai Attila, Bucsi Annamária, Heiko Reissig, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Faragó András és Bordás Barbara. Az est moderátora Ernyei Béla lesz, a rendező KERO®.“
2087 Búbánat 2013-10-13 12:19:39
Méhes László rendezésében [url] http://www.pnsz.hu/eloadas/88/magnas-miska; Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor András: Mágnás Miska [/url] című operettjének bemutatója volt a Pécsi Nemzeti Színházban.
Méhes László rendezésében [url] http://www.pnsz.hu/eloadas/88/magnas-miska; Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor András: Mágnás Miska [/url] című operettjének bemutatója volt a Pécsi Nemzeti Színházban.
2086 Búbánat 2013-10-12 14:39:05
Az archívumok mélyéről: egy kis operett-történelem [url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00096/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1916_07.pdf; Színházi élet [/url] ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP V. évfolyam. | 1916. február 13-tól február 20-ig. | 7. szám. Szerkeszti: Incze Sándor „Lehár és Kálmán Azok közül a hangversenyek közül, amelyek most a háborús jótékonyságot szolgálják, messze kimagaslik az az érdekes koncert, amelyet a Hadsegélyző Hivatal rendez 17-én, csütörtökön a Vigadóban. Az egész hangversenynek a művészeti szenzáció jellegét adja, hogy műsorán csak Lehár Ferenc és Kálmán Imre, a két Bécsben élő magyar zeneszerző művei szerepelnek és még inkább az, hogy a koncert-dobogón maguk a világhírű komponisták is meg fognak jelenni. A Lehár-számokat maga Lehár Ferenc, a Kálmán-számokat maga Kálmán Imre fogja dirigálni, végül az, hogy a budapesti publikum ezen a hangversenyen fogja először hallani két Budapesten még be nem mutatott operett muzsikáját: a Lehár-féle Sterngucker és a Kálmán-féle Csárdásfürstin zenéjét. Látnivaló, hogy ezen a hangversenyen ott lesz mindenki, aki barátja a zenekari muzsikának. De ott lesz az énekművészet minden barátja is, mert a koncerten néhány Lehár-dal és Kálmán-dal is szerepel, ezeket pedig Székelyhidy Ferenc és Dömötör Ilona fogják énekelni. Különös hatásra számíthat a Lázban című megrendítő Lehár-zenekép, amely egy sebesült zászlós láz-álmait festi a legmegragadóbb művészi eszközökkel, s amelynek szövegét egy bécsi költemény után Harsányi Zsolt írta a koncert számára. A koncert tehát zene-kari hangversenyt, operai ének-előadást és részleges operett bemutatót jelent egyszerre. A háborús jótékonyság kétségkívül jelentős summával fog ezen az estén gazdagodni. A műsort a Hadsegélyző Hivatal megbízásából Révész Ferenc, az Országos Színészegyesület Irodalmi Ügynökségének vezetője, állította össze. De ez a műsor-összeállítás nem ment olyan egyszerűen. A történet megérdemli, hogy itt elmeséljük. Révész felutazott Bécsbe, s a két zeneszerzőt a bécsi operett-börzén, a Museum-kávéházban találta meg. A nagyszabású tiszteletdíjak kérdését egy félperc alatt tisztázták, mert Lehár és Kálmán nyomban lemondtak tiszteletdíjaikról a jótékonyság javára. De a program összeállítása már tovább tartott. Nem tudtak dűlőre jutni. Végre Révész a következő indítvánnyal állott elő: — Tessék, egy-egy darab papiros. Ki-ki írja fel a másik úr műveiből azt, amit előadandónak gondol. Mind a ketten helyeselték az eszmét. — A Sterngucker nagy keringője, — mondta írásközben Kálmán — feltétlenül kell, mert azt Budapesten még nem mutatták be. Nagy szenzáció lesz. — A Csárdásfürstin nagy keringőjét, — mondta írásközben Lehár — nem engedem el. Budapesten új még Biztos, hogy hatása lesz és nagy sikere. Így írogatták mind a ketten egymás műveit egy félóráig. Végre átadják Révésznek a két cédulát. A Kálmán céduláján ötven Lehár-szám volt, a Lehár céduláján ötven Kálmán-szám. — De uraim, mondta Révész — ha ezt egyfolytában éjjel-nappal adjuk elő, akkor is négy napig fog tartani a hangverseny! Tessék valamit egymás számaiból kihúzni. — Nem húzhatok, — mondta Kálmán — minden Lehár-számhoz ragaszkodom. — Nem húzhatok, — mondta Lehár — ezek a Kálmán-számok mind kellenek. Erre Révész kicserélte a cédulákat. — Tessék. Most ki-kihúzzon a saját kompozícióiból. Három perc következett. Három perc múlva Kálmán kihúzta az összes Lehár által felírt Kálmán-számokat és Lehár kihúzta a Kálmán által felírt összes Lehár-számokat. Révész kétségbeesve látta, hogy most már egyetlenegy száma sincs a koncertnek. Fogta magát, zsebre tette a két cédulát, köszönt és hazautazott Pestre. Itt aztán összeállította ő maga a következő műsort: 1. Kálmán: Tatárjárás-nyitány, zenekarral. 2. Lehár: Arany-ezüst-keringő, zenekarral. 3. Kálmán: Zsuzsi kisasszony-intermezzo és Csárdásfürstín- nagy-keringő, zenekarral. 4. Lehár: Lázban -zenekép. Énekli Székelyhidy zenekarral. Szünet. 5. Lehár: Cigányszerelem-nyitány, zenekarral. 5. Kálmán: Cigányprímás –nagy-keringő. 7. Lehár: „Nagy Lengyelhonban enyém egy hant", Kálmán: „Aranyat vasért" és Riza-keringő, énekli Dömötör Ilona, zenekarral. 8. Lehár: Sterngucker-nagykeringő, zenekarral. 9. Kálmán: Cigányprímás-duett és Lehár: Éva-duett. Éneklik Székelyhidy és Dömötör Ilona. 10. Lehár: Kárpáti induló. A műsort feltáviratozta Bécsbe. Válaszul másnap a következő két táviratot kapta: „Lehar-szaam kevees Kalman szaam sok Kalman" „Kalman szaam kevees Lehar-szaam sok Lehar" A műsor tehát változatlan maradt. A Vigadó pedig az utolsó helyig zsúfolva lesz. „
Az archívumok mélyéről: egy kis operett-történelem [url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00096/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1916_07.pdf; Színházi élet [/url] ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP V. évfolyam. | 1916. február 13-tól február 20-ig. | 7. szám. Szerkeszti: Incze Sándor „Lehár és Kálmán Azok közül a hangversenyek közül, amelyek most a háborús jótékonyságot szolgálják, messze kimagaslik az az érdekes koncert, amelyet a Hadsegélyző Hivatal rendez 17-én, csütörtökön a Vigadóban. Az egész hangversenynek a művészeti szenzáció jellegét adja, hogy műsorán csak Lehár Ferenc és Kálmán Imre, a két Bécsben élő magyar zeneszerző művei szerepelnek és még inkább az, hogy a koncert-dobogón maguk a világhírű komponisták is meg fognak jelenni. A Lehár-számokat maga Lehár Ferenc, a Kálmán-számokat maga Kálmán Imre fogja dirigálni, végül az, hogy a budapesti publikum ezen a hangversenyen fogja először hallani két Budapesten még be nem mutatott operett muzsikáját: a Lehár-féle Sterngucker és a Kálmán-féle Csárdásfürstin zenéjét. Látnivaló, hogy ezen a hangversenyen ott lesz mindenki, aki barátja a zenekari muzsikának. De ott lesz az énekművészet minden barátja is, mert a koncerten néhány Lehár-dal és Kálmán-dal is szerepel, ezeket pedig Székelyhidy Ferenc és Dömötör Ilona fogják énekelni. Különös hatásra számíthat a Lázban című megrendítő Lehár-zenekép, amely egy sebesült zászlós láz-álmait festi a legmegragadóbb művészi eszközökkel, s amelynek szövegét egy bécsi költemény után Harsányi Zsolt írta a koncert számára. A koncert tehát zene-kari hangversenyt, operai ének-előadást és részleges operett bemutatót jelent egyszerre. A háborús jótékonyság kétségkívül jelentős summával fog ezen az estén gazdagodni. A műsort a Hadsegélyző Hivatal megbízásából Révész Ferenc, az Országos Színészegyesület Irodalmi Ügynökségének vezetője, állította össze. De ez a műsor-összeállítás nem ment olyan egyszerűen. A történet megérdemli, hogy itt elmeséljük. Révész felutazott Bécsbe, s a két zeneszerzőt a bécsi operett-börzén, a Museum-kávéházban találta meg. A nagyszabású tiszteletdíjak kérdését egy félperc alatt tisztázták, mert Lehár és Kálmán nyomban lemondtak tiszteletdíjaikról a jótékonyság javára. De a program összeállítása már tovább tartott. Nem tudtak dűlőre jutni. Végre Révész a következő indítvánnyal állott elő: — Tessék, egy-egy darab papiros. Ki-ki írja fel a másik úr műveiből azt, amit előadandónak gondol. Mind a ketten helyeselték az eszmét. — A Sterngucker nagy keringője, — mondta írásközben Kálmán — feltétlenül kell, mert azt Budapesten még nem mutatták be. Nagy szenzáció lesz. — A Csárdásfürstin nagy keringőjét, — mondta írásközben Lehár — nem engedem el. Budapesten új még Biztos, hogy hatása lesz és nagy sikere. Így írogatták mind a ketten egymás műveit egy félóráig. Végre átadják Révésznek a két cédulát. A Kálmán céduláján ötven Lehár-szám volt, a Lehár céduláján ötven Kálmán-szám. — De uraim, mondta Révész — ha ezt egyfolytában éjjel-nappal adjuk elő, akkor is négy napig fog tartani a hangverseny! Tessék valamit egymás számaiból kihúzni. — Nem húzhatok, — mondta Kálmán — minden Lehár-számhoz ragaszkodom. — Nem húzhatok, — mondta Lehár — ezek a Kálmán-számok mind kellenek. Erre Révész kicserélte a cédulákat. — Tessék. Most ki-kihúzzon a saját kompozícióiból. Három perc következett. Három perc múlva Kálmán kihúzta az összes Lehár által felírt Kálmán-számokat és Lehár kihúzta a Kálmán által felírt összes Lehár-számokat. Révész kétségbeesve látta, hogy most már egyetlenegy száma sincs a koncertnek. Fogta magát, zsebre tette a két cédulát, köszönt és hazautazott Pestre. Itt aztán összeállította ő maga a következő műsort: 1. Kálmán: Tatárjárás-nyitány, zenekarral. 2. Lehár: Arany-ezüst-keringő, zenekarral. 3. Kálmán: Zsuzsi kisasszony-intermezzo és Csárdásfürstín- nagy-keringő, zenekarral. 4. Lehár: Lázban -zenekép. Énekli Székelyhidy zenekarral. Szünet. 5. Lehár: Cigányszerelem-nyitány, zenekarral. 5. Kálmán: Cigányprímás –nagy-keringő. 7. Lehár: „Nagy Lengyelhonban enyém egy hant", Kálmán: „Aranyat vasért" és Riza-keringő, énekli Dömötör Ilona, zenekarral. 8. Lehár: Sterngucker-nagykeringő, zenekarral. 9. Kálmán: Cigányprímás-duett és Lehár: Éva-duett. Éneklik Székelyhidy és Dömötör Ilona. 10. Lehár: Kárpáti induló. A műsort feltáviratozta Bécsbe. Válaszul másnap a következő két táviratot kapta: „Lehar-szaam kevees Kalman szaam sok Kalman" „Kalman szaam kevees Lehar-szaam sok Lehar" A műsor tehát változatlan maradt. A Vigadó pedig az utolsó helyig zsúfolva lesz. „
2085 Búbánat 2013-09-29 12:55:17
[url] http://www.dehir.hu/kultura/nem-az-az-igazi-operett-amivel-az-onjelolt-haknibrigadok-turneznak/2013/09/28/; „Nem az az igazi operett, amivel az önjelölt haknibrigádok turnéznak” [/url] Szénási Miklós | info@dehir.hu , 2013. szeptember 28. 11:52 | Debrecen – Az igazi a komolyzene és a szórakoztató zene határán van, s ma is megkerülhetetlen. A debreceni víg özvegy a fiatalokhoz is utat nyithat Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgató szerint. Rendre előkerül a kérdés, mikor operettet játszik egy színház, hogy valóban szükség van-e erre a műfajra. Az utóbbi néhány évben Debrecenben hiányzott az operett a színlapról. Az új évad első bemutatója viszont igazi, vérbeli nagyoperett, Lehár Ferenc műve, A víg özvegy. A rendező Horváth Patrícia mellett nagy szerepe van a darab sikerében Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgatónak is, aki pályafutása során vezényelt már operettet, ám Lehár Ferenc e művével most először került ilyen közvetlen kapcsolatba. Dehir.hu: Hogy tetszik A víg özvegy a zeneigazgatónak? Somogyi-Tóth Dániel: Az első pillanattól reméltem, hogy szeretni fogja a közönség, mi is úgy álltunk hozzá, beleadtunk mindent. A próbákat már az elejétől kezdve nagyon élveztem én is. Ez tényleg különleges zene, 1905-ben írta Lehár, egy olyan időszakban, amikor a kasszasikerre szánt műveknél nem engedhette meg a szerző magának azt, hogy egy kicsit is lejjebb adjon a minőségből. A Víg özvegy abszolút egyenrangú hangszerelési és melodikus téren is a korabeli komolyzenei művekkel. Abban az időben ugyanis még nem vált el egymástól a komoly és a könnyű műfaj annyira, mint manapság. Ez a folyamat éppen akkoriban kezdődött, akkor kezdett kialakulni az a szórakoztató könnyűzene, ami később piaci alapokon, a bevételekből is meg tudott élni. Ugyanakkor a klasszikus muzsika megmaradt azon a területen, ami viszont csakis úgy tud működni, hogy szponzorok segítik. Lehet támogató az állam, de érkezhet szponzor a piaci szférából is. Lehár viszont ezt a darabot úgy írta meg, hogy számos eleme bármilyen operában vagy szimfonikus műben megállná a helyét. Dehir.hu: Bár népszerű az operett, Debrecenben egy ideig nélkülözték a nézők. Somogyi-Tóth Dániel: Operettbemutató tényleg hosszú évek óta nem volt Debrecenben, operettrészletekkel azért lehetett találkozni időnként – például a Kodály Filharmónia különböző produkcióiban is. Ahelyett azonban, hogy az operett műfaja alkalmi előadások formájában jelenne meg, sokkal jobbnak gondolom, ha egy olyan intézmény, mint a Csokonai Színház áll elő saját maga egy-egy magas színvonalon kiállított operett-előadással. Az a baj ugyanis, hogy az elmúlt években ráült egy rossz imázs az operettre, sokan azzal azonosították, ami a kisebb tévécsatornák olcsó műsoraiban feltűnt, vagy amivel önjelölt haknibrigádok járják az országot. Ezt a képet már elkezdtük ledolgozni, sokat javított rajta például a Kerényi Miklós Gábor vezette Budapesti Operettszínház is. Az igazi operett a komolyzene és a szórakoztató zene határán van. De ha már itt tartunk: tulajdonképpen Mozart muzsikáinak egy része is szórakoztató – természetesen teljesen más formában… Dehir.hu: Miért fontos ez a műfaj? Somogyi-Tóth Dániel: Sok nézőhöz tud szólni minőségi módon. Szerintem ma is megkerülhetetlen az operett, s nem túlzás azt állítani, hogy valamilyen szinten a reneszánszát éli. Ha úgy vesszük, vannak támadható stílusjegyei, mivel a legtöbb operett viszonylag egy sémára épül, rendszerint a vége előtt mindig összevesznek az addig nagy nehezen egymásra talált főszereplők, aztán meg csak kitisztul az égbolt és minden gyönyörű lesz. A prózai részek humora is egy tőről fakad. A víg özvegy ugyanakkor sok szempontból kilóg ebből a világból. Itt eleve két bonviván van, s a két női főszereplőt (Hannát és Valencienne-t) is gyakorlatilag egy szinten lehet venni az éneklés tekintetében. De maga az egész zenei szövet is sokkal több operára jellemző motívumot tartalmaz, talán azt lehet mondani, hogy Lehár műve a legoperaibb operett. Emellett olyan melodikus tartalma van, a második felvonástól annyi sláger szerepel benne, amelyek szinte minden gálán elhangoznak, hogy e tekintetben is elsők között van az operettek között.. Dehir.hu: Nagy kérdés, mennyire tudja megtalálni az operett a fiatalokat. A víg özvegyre be lehet csábítani a tizen- és huszonéveseket? Somogyi-Tóth Dániel: Miért is ne? Szerintem igen. Az a fiatal, aki szereti a színházat, akit érdekel a kultúra, az szerintem be fog jönni erre a darabra is. Úgy gondolom, ebben az is segít, hogy változik, s jó irányba változik az operettről alkotott kép. De szerintem az is vonzó lehet, s utat nyithat a fiatalokhoz, hogy a Csokonai Színház előadásában kifejezetten remek, fiatal színészek és énekesek szerepelnek. Ráadásul A víg özvegy most különlegesen szépen szól, ugyanis a kiadónak és jogtulajdonosnak köszönhetően nagyon jó kottát kaptunk, s ez szerintem átjön az előadáson is. Szóval olyan előadás ez, amit feltétlenül meg kell nézni.
[url] http://www.dehir.hu/kultura/nem-az-az-igazi-operett-amivel-az-onjelolt-haknibrigadok-turneznak/2013/09/28/; „Nem az az igazi operett, amivel az önjelölt haknibrigádok turnéznak” [/url] Szénási Miklós | info@dehir.hu , 2013. szeptember 28. 11:52 | Debrecen – Az igazi a komolyzene és a szórakoztató zene határán van, s ma is megkerülhetetlen. A debreceni víg özvegy a fiatalokhoz is utat nyithat Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgató szerint. Rendre előkerül a kérdés, mikor operettet játszik egy színház, hogy valóban szükség van-e erre a műfajra. Az utóbbi néhány évben Debrecenben hiányzott az operett a színlapról. Az új évad első bemutatója viszont igazi, vérbeli nagyoperett, Lehár Ferenc műve, A víg özvegy. A rendező Horváth Patrícia mellett nagy szerepe van a darab sikerében Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgatónak is, aki pályafutása során vezényelt már operettet, ám Lehár Ferenc e művével most először került ilyen közvetlen kapcsolatba. Dehir.hu: Hogy tetszik A víg özvegy a zeneigazgatónak? Somogyi-Tóth Dániel: Az első pillanattól reméltem, hogy szeretni fogja a közönség, mi is úgy álltunk hozzá, beleadtunk mindent. A próbákat már az elejétől kezdve nagyon élveztem én is. Ez tényleg különleges zene, 1905-ben írta Lehár, egy olyan időszakban, amikor a kasszasikerre szánt műveknél nem engedhette meg a szerző magának azt, hogy egy kicsit is lejjebb adjon a minőségből. A Víg özvegy abszolút egyenrangú hangszerelési és melodikus téren is a korabeli komolyzenei művekkel. Abban az időben ugyanis még nem vált el egymástól a komoly és a könnyű műfaj annyira, mint manapság. Ez a folyamat éppen akkoriban kezdődött, akkor kezdett kialakulni az a szórakoztató könnyűzene, ami később piaci alapokon, a bevételekből is meg tudott élni. Ugyanakkor a klasszikus muzsika megmaradt azon a területen, ami viszont csakis úgy tud működni, hogy szponzorok segítik. Lehet támogató az állam, de érkezhet szponzor a piaci szférából is. Lehár viszont ezt a darabot úgy írta meg, hogy számos eleme bármilyen operában vagy szimfonikus műben megállná a helyét. Dehir.hu: Bár népszerű az operett, Debrecenben egy ideig nélkülözték a nézők. Somogyi-Tóth Dániel: Operettbemutató tényleg hosszú évek óta nem volt Debrecenben, operettrészletekkel azért lehetett találkozni időnként – például a Kodály Filharmónia különböző produkcióiban is. Ahelyett azonban, hogy az operett műfaja alkalmi előadások formájában jelenne meg, sokkal jobbnak gondolom, ha egy olyan intézmény, mint a Csokonai Színház áll elő saját maga egy-egy magas színvonalon kiállított operett-előadással. Az a baj ugyanis, hogy az elmúlt években ráült egy rossz imázs az operettre, sokan azzal azonosították, ami a kisebb tévécsatornák olcsó műsoraiban feltűnt, vagy amivel önjelölt haknibrigádok járják az országot. Ezt a képet már elkezdtük ledolgozni, sokat javított rajta például a Kerényi Miklós Gábor vezette Budapesti Operettszínház is. Az igazi operett a komolyzene és a szórakoztató zene határán van. De ha már itt tartunk: tulajdonképpen Mozart muzsikáinak egy része is szórakoztató – természetesen teljesen más formában… Dehir.hu: Miért fontos ez a műfaj? Somogyi-Tóth Dániel: Sok nézőhöz tud szólni minőségi módon. Szerintem ma is megkerülhetetlen az operett, s nem túlzás azt állítani, hogy valamilyen szinten a reneszánszát éli. Ha úgy vesszük, vannak támadható stílusjegyei, mivel a legtöbb operett viszonylag egy sémára épül, rendszerint a vége előtt mindig összevesznek az addig nagy nehezen egymásra talált főszereplők, aztán meg csak kitisztul az égbolt és minden gyönyörű lesz. A prózai részek humora is egy tőről fakad. A víg özvegy ugyanakkor sok szempontból kilóg ebből a világból. Itt eleve két bonviván van, s a két női főszereplőt (Hannát és Valencienne-t) is gyakorlatilag egy szinten lehet venni az éneklés tekintetében. De maga az egész zenei szövet is sokkal több operára jellemző motívumot tartalmaz, talán azt lehet mondani, hogy Lehár műve a legoperaibb operett. Emellett olyan melodikus tartalma van, a második felvonástól annyi sláger szerepel benne, amelyek szinte minden gálán elhangoznak, hogy e tekintetben is elsők között van az operettek között.. Dehir.hu: Nagy kérdés, mennyire tudja megtalálni az operett a fiatalokat. A víg özvegyre be lehet csábítani a tizen- és huszonéveseket? Somogyi-Tóth Dániel: Miért is ne? Szerintem igen. Az a fiatal, aki szereti a színházat, akit érdekel a kultúra, az szerintem be fog jönni erre a darabra is. Úgy gondolom, ebben az is segít, hogy változik, s jó irányba változik az operettről alkotott kép. De szerintem az is vonzó lehet, s utat nyithat a fiatalokhoz, hogy a Csokonai Színház előadásában kifejezetten remek, fiatal színészek és énekesek szerepelnek. Ráadásul A víg özvegy most különlegesen szépen szól, ugyanis a kiadónak és jogtulajdonosnak köszönhetően nagyon jó kottát kaptunk, s ez szerintem átjön az előadáson is. Szóval olyan előadás ez, amit feltétlenül meg kell nézni.
2084 Búbánat 2013-09-28 13:20:33 [Válasz erre: 2080 Búbánat 2013-09-23 20:01:51]
[url] http://www.kultura.hu/mindennapok-valosagat; A mindennapok valóságát feledteti a Marica grófnő [/url] Kultúra.hu, 2013.09.26 A Marica grófnő című Kálmán Imre-operettel tegnap este a Kecskeméti Katona József Színházban kezdetét vette a 2013/2014-es évad. "Az emberek vágynak a mesékre, amelyek egészen más képet festenek körénk, mint amivel a mindennapok valósága szembesít bennünket – mondta el Nagy Viktor rendező, aki Sáfár Mónika és Egyházi Géza főszereplésével állítja színpadra a művet.” „Nagyon sokszor játszottam Maricát, mégpedig sok különböző rendezésben. Ami egyrészt könnyebbség, mert pontosan tudom, hogy milyen megterhelést jelent három órán keresztül szinte folyamatosan színpadon lenni. Másrészt viszont nehézség, hiszen a színpadon kívül kell hagynom azokat az ismereteimet és tapasztalataimat, amelyeket a korábbi előadások kapcsán megszereztem” – mondta el Sáfár Mónika, aki a több mint száz alkalommal, amikor Marica szerepébe bújt, nem csupán magyarul énekelt. „Ha álmomból felébresztenek, akkor is el tudom énekelni németül és magyarul is” – jegyezte meg a színésznő.
[url] http://www.kultura.hu/mindennapok-valosagat; A mindennapok valóságát feledteti a Marica grófnő [/url] Kultúra.hu, 2013.09.26 A Marica grófnő című Kálmán Imre-operettel tegnap este a Kecskeméti Katona József Színházban kezdetét vette a 2013/2014-es évad. "Az emberek vágynak a mesékre, amelyek egészen más képet festenek körénk, mint amivel a mindennapok valósága szembesít bennünket – mondta el Nagy Viktor rendező, aki Sáfár Mónika és Egyházi Géza főszereplésével állítja színpadra a művet.” „Nagyon sokszor játszottam Maricát, mégpedig sok különböző rendezésben. Ami egyrészt könnyebbség, mert pontosan tudom, hogy milyen megterhelést jelent három órán keresztül szinte folyamatosan színpadon lenni. Másrészt viszont nehézség, hiszen a színpadon kívül kell hagynom azokat az ismereteimet és tapasztalataimat, amelyeket a korábbi előadások kapcsán megszereztem” – mondta el Sáfár Mónika, aki a több mint száz alkalommal, amikor Marica szerepébe bújt, nem csupán magyarul énekelt. „Ha álmomból felébresztenek, akkor is el tudom énekelni németül és magyarul is” – jegyezte meg a színésznő.
