2083 IVA 2013-09-26 02:29:28 [Válasz erre: 2081 Búbánat 2013-09-23 20:06:54]
Szőcs Artur a kolozsvári Luisa Miller rendezője is.
Szőcs Artur a kolozsvári Luisa Miller rendezője is.
2082 Búbánat 2013-09-24 20:54:34
[url] http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/53316-elerheto-kerenyi-miklos-gabor-palyazata-az-operettszinhazert; Elérhető Kerényi Miklós Gábor pályázata az Operettszínházért - Videóval! [/url] Szinhaz.hu 2013. augusztus 27. kedd, 17:31 Részlet Kerényi Miklós Gábor pályázatából: „[…] Igazgatásom első időszakának feladata a színház talpra állítása, a színvonalemelés és a közönség ideszoktatása volt. A második öt év arról szólt, hogyan erősödik meg külön a musical- és az operett tagozat, hogyan nő az operett-nézők száma a musicalekkel közös játszás miatt. Hogyan tudunk kialakítani egy olyan rendszert, amelyben átütő operett bemutatók mellett minden évben új magyar darab születik! Hogyan válik az évente visszatérő rendezvények miatt jelentős fesztiválközponttá az Operettszínház, és mitől kerülünk a vezető európai zenésszínházak közé! Mindez sikerült, és ennek eredményeként kapta 2012-ben a Budapesti Operettszínház a nemzeti minősítést, ami új korszakot jelent a színház életében. Most döntő feladat az operett-program kiszélesítése, a fiatalok, de különösen a 40-50 éves korosztály „visszanyerése” a műfajnak, a zenei színvonal további emelése, az új magyar bemutatók körének gazdagítása, a zenei versenyek kiteljesítése. A tavalyi karmesterversenyre már mind az öt földrészről jöttek dirigensek, de még csak száztíz jelentkező volt, és én azt szeretném, ha négyszáz jelentkező lenne. A nemzeti kategóriába való kerülésnek köszönhetően úgy tűnik, átkerül a színház az állam kezelésébe, és olyan intézménnyé válik, ahol a hungarikum értékű operett – amiről én tíz évvel ezelőtt is így beszéltem – méltó helyet és megbecsülést kap. Ma már mindenki tudja és érzi, hogy ezt a műfajt védeni kell. Nagyon komoly felelősségem, hogy ezt tegyem, és ne szolgáltassam ki annak a gondolkodásnak, mely szerint az operett egy könnyű zenés műfaj, tartsa el önmagát, nem kell hozzá támogatás. Ez a szemlélet vezetne oda, hogy kis zenekarral, kevés szereplővel, kevés próbával, olcsó díszletekkel és jelmezekkel kellene operettet csinálni, ami így értéktelen bóvlivá silányodna. Igenis, az operett-játszást és a kortárs magyar zenés darabokat magas szinten kell támogatni, mert ezek hagyományainknak és szellemi életünknek fontos részei. Összefoglalva: nagyon hiszek a kortárs zenés darabok és az operettek közös ügyében, a fiatalok és középkorúak megnyerésének lehetőségében, színvonalunk megtartásában – sőt emelésében. A Budapest Operettszínház vezetése éppen ezért fontos ma számomra, mert úgy érzem, van még egy a fentieknek megfelelő fejlődési szint, ahová az eddigiek alapján ezzel a menedzsmenttel eljuthatunk".
[url] http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/53316-elerheto-kerenyi-miklos-gabor-palyazata-az-operettszinhazert; Elérhető Kerényi Miklós Gábor pályázata az Operettszínházért - Videóval! [/url] Szinhaz.hu 2013. augusztus 27. kedd, 17:31 Részlet Kerényi Miklós Gábor pályázatából: „[…] Igazgatásom első időszakának feladata a színház talpra állítása, a színvonalemelés és a közönség ideszoktatása volt. A második öt év arról szólt, hogyan erősödik meg külön a musical- és az operett tagozat, hogyan nő az operett-nézők száma a musicalekkel közös játszás miatt. Hogyan tudunk kialakítani egy olyan rendszert, amelyben átütő operett bemutatók mellett minden évben új magyar darab születik! Hogyan válik az évente visszatérő rendezvények miatt jelentős fesztiválközponttá az Operettszínház, és mitől kerülünk a vezető európai zenésszínházak közé! Mindez sikerült, és ennek eredményeként kapta 2012-ben a Budapesti Operettszínház a nemzeti minősítést, ami új korszakot jelent a színház életében. Most döntő feladat az operett-program kiszélesítése, a fiatalok, de különösen a 40-50 éves korosztály „visszanyerése” a műfajnak, a zenei színvonal további emelése, az új magyar bemutatók körének gazdagítása, a zenei versenyek kiteljesítése. A tavalyi karmesterversenyre már mind az öt földrészről jöttek dirigensek, de még csak száztíz jelentkező volt, és én azt szeretném, ha négyszáz jelentkező lenne. A nemzeti kategóriába való kerülésnek köszönhetően úgy tűnik, átkerül a színház az állam kezelésébe, és olyan intézménnyé válik, ahol a hungarikum értékű operett – amiről én tíz évvel ezelőtt is így beszéltem – méltó helyet és megbecsülést kap. Ma már mindenki tudja és érzi, hogy ezt a műfajt védeni kell. Nagyon komoly felelősségem, hogy ezt tegyem, és ne szolgáltassam ki annak a gondolkodásnak, mely szerint az operett egy könnyű zenés műfaj, tartsa el önmagát, nem kell hozzá támogatás. Ez a szemlélet vezetne oda, hogy kis zenekarral, kevés szereplővel, kevés próbával, olcsó díszletekkel és jelmezekkel kellene operettet csinálni, ami így értéktelen bóvlivá silányodna. Igenis, az operett-játszást és a kortárs magyar zenés darabokat magas szinten kell támogatni, mert ezek hagyományainknak és szellemi életünknek fontos részei. Összefoglalva: nagyon hiszek a kortárs zenés darabok és az operettek közös ügyében, a fiatalok és középkorúak megnyerésének lehetőségében, színvonalunk megtartásában – sőt emelésében. A Budapest Operettszínház vezetése éppen ezért fontos ma számomra, mert úgy érzem, van még egy a fentieknek megfelelő fejlődési szint, ahová az eddigiek alapján ezzel a menedzsmenttel eljuthatunk".
2081 Búbánat 2013-09-23 20:06:54
„Kijöttünk a nézők közé” – Szőcs Artur mesélt Szinhaz.hu, 2013. szeptember 21. szombat, 13:03 A nyári előpremier után szeptember 20-án mutatták be Huszka Jenő-Martos Ferenc Lili bárónő című operettjét a Miskolci Nemzeti Színházban. Szőcs Arturral, a darab rendezőjével Szalóczi Katalin beszélgetett. Az Észak-Magyarország cikkéből: „Csupán egyhetes felújító próbát tartunk szeptember 16-tól. A Nyári Színházban teljes mértékben bevontuk a játékba a nézőteret, beleértve a lámpatartó oszlopokat is, kijöttünk a nézők közé. A nagyszínházi nézőtér kicsit más, de majd meglátjuk. Ettől eltekintve viszont az előadás ugyanazt az élményt nyújtja majd, mint amit öt alkalommal ezelőtt láthatott a közönség” – válaszolta Szőcs Artur a kérdésre, hogyan viszik be a szabadtéri előadások után zárt térbe a Lili bárónőt. Az interjúban Szőcs Artur kifejtette, miként segíti a színészi játék és a rendezői eszközök a darab humorának kibontakozását: „A humoros gegek megtalálhatóak a műben, csak ki kell dolgozni ezeket a ma már naivnak tűnő poénokat, hogy visszaadják az operett szerethető báját. Ehhez rengeteg munka szükséges, és nagy érdeme van a kórusnak, a férfi és a női karnak, akik ugyanolyan sokat dolgoztak, mint a táncosok: ők együtt teremtették meg ennek a vidéki kastélynak a különleges légkörét, s erősítették az egyes szereplők érzelmi kitöréseit a jelenlétükkel. A szerzők által írt példányból ugyanakkor semmit sem húztunk ki, inkább megküzdöttünk minden egyes mondattal” – vallja a rendező. A rendező arról is vallott, miért pont ezt az operettet vitte színre: „A Lili bárónő volt az első színházi élményem, de még annyira pici gyermek voltam, hogy sokáig fogalmam sem volt, mi lehetett, amit láttam. Csak zöld színű ruhák maradtak meg belőle, és az érzés, hogy ott akkor valami nagy dolog történt velem. A rendező szakon egyébként harmadéves feladatként foglalkoztunk a műfajjal: két-három részletet dolgoztunk fel a Lili bárónőből és a Marica grófnőből. Ekkor jött a felismerés, hogy a "zöld ruhás" a Lili bárónő volt” – összegzett Szőcs Artur. A Lili bárónőről: Huszka Jenő a magyar operett műfajának még a XIX. században induló kiemelkedő alakja, aki több mint fél évszázadon át szerzett gyönyörű dallamokat, és nevelte a magyar színházi közönség érzékenységét a zenés színpadi történetek iránt. Martos Ferenc szövegírótársával alkotott Lili bárnő című operettjét Szőcs Artur rendezésében mutatta be a társulat a címszerepben Eperjesi Erikával, és a tavalyi évadban az Év musical színésze címet kiérdemlő Homonnay Zsolttal a főszerepben. A nagyszínpadi bemutatóra szeptember 20-án, 19 órától került sor, további előadások 21-én és 22-én kerültek színre.”
„Kijöttünk a nézők közé” – Szőcs Artur mesélt Szinhaz.hu, 2013. szeptember 21. szombat, 13:03 A nyári előpremier után szeptember 20-án mutatták be Huszka Jenő-Martos Ferenc Lili bárónő című operettjét a Miskolci Nemzeti Színházban. Szőcs Arturral, a darab rendezőjével Szalóczi Katalin beszélgetett. Az Észak-Magyarország cikkéből: „Csupán egyhetes felújító próbát tartunk szeptember 16-tól. A Nyári Színházban teljes mértékben bevontuk a játékba a nézőteret, beleértve a lámpatartó oszlopokat is, kijöttünk a nézők közé. A nagyszínházi nézőtér kicsit más, de majd meglátjuk. Ettől eltekintve viszont az előadás ugyanazt az élményt nyújtja majd, mint amit öt alkalommal ezelőtt láthatott a közönség” – válaszolta Szőcs Artur a kérdésre, hogyan viszik be a szabadtéri előadások után zárt térbe a Lili bárónőt. Az interjúban Szőcs Artur kifejtette, miként segíti a színészi játék és a rendezői eszközök a darab humorának kibontakozását: „A humoros gegek megtalálhatóak a műben, csak ki kell dolgozni ezeket a ma már naivnak tűnő poénokat, hogy visszaadják az operett szerethető báját. Ehhez rengeteg munka szükséges, és nagy érdeme van a kórusnak, a férfi és a női karnak, akik ugyanolyan sokat dolgoztak, mint a táncosok: ők együtt teremtették meg ennek a vidéki kastélynak a különleges légkörét, s erősítették az egyes szereplők érzelmi kitöréseit a jelenlétükkel. A szerzők által írt példányból ugyanakkor semmit sem húztunk ki, inkább megküzdöttünk minden egyes mondattal” – vallja a rendező. A rendező arról is vallott, miért pont ezt az operettet vitte színre: „A Lili bárónő volt az első színházi élményem, de még annyira pici gyermek voltam, hogy sokáig fogalmam sem volt, mi lehetett, amit láttam. Csak zöld színű ruhák maradtak meg belőle, és az érzés, hogy ott akkor valami nagy dolog történt velem. A rendező szakon egyébként harmadéves feladatként foglalkoztunk a műfajjal: két-három részletet dolgoztunk fel a Lili bárónőből és a Marica grófnőből. Ekkor jött a felismerés, hogy a "zöld ruhás" a Lili bárónő volt” – összegzett Szőcs Artur. A Lili bárónőről: Huszka Jenő a magyar operett műfajának még a XIX. században induló kiemelkedő alakja, aki több mint fél évszázadon át szerzett gyönyörű dallamokat, és nevelte a magyar színházi közönség érzékenységét a zenés színpadi történetek iránt. Martos Ferenc szövegírótársával alkotott Lili bárnő című operettjét Szőcs Artur rendezésében mutatta be a társulat a címszerepben Eperjesi Erikával, és a tavalyi évadban az Év musical színésze címet kiérdemlő Homonnay Zsolttal a főszerepben. A nagyszínpadi bemutatóra szeptember 20-án, 19 órától került sor, további előadások 21-én és 22-én kerültek színre.”
2080 Búbánat 2013-09-23 20:01:51
Kálmán Imre: Marica grófnő Bemutató: 2013. szeptember 27. Kecskeméti Katona József Színház „Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettjét Nagy Viktor rendezésében láthatja a nagyérdemű, Marica grófnő szerepében Sáfár Mónika lép a színpadra, Taszilót pedig a tavalyi évadban a Város Kedvencének választott Egyházi Géza alakítja. Sirkó László és Csombor Teréz ezúttal egymástól függetlenül bolondozik, Kiss Zoltán mellett pedig a fiatal főiskolás Dobó Enikőt köszönthetjük a színpadon. A csapat pedig bizonyára meggyőzi kedves nézőinket arról, hogy "Szép város Kolozsvár..." Gyerekkórus: Dos Reis Teixeira Edmilson, Huliák Kitti, Baranyi Barbara, Forgó Olivér, Szenti Lilla, Puskás Liliána, Ifj. Puskás Gyula Közreműködik a színház meghívott zenekara továbbá Keller Dániel, Hegedűs Gergely. Alkotók magyar fordítás: Harsányi Zsolt díszlettervező: Csík György dramaturg: Németh Virág jelmeztervező: Rátkai Erzsébet zenei vezető: Károly Katalin koreográfus: Gyenes Ildikó rendező: Nagy Viktor Előadók Marica: Sáfár Mónika Tasziló: Egyházi Géza Liza: Dobó Enikő Dragomir herceg: Sirkó László Zsupán Kálmán: Kiss Zoltán Liebenberg István: Ferencz Bálint Bozsena: Csombor Teréz Kudelka: Aradi Imre Mihály: Csizmadia László Lajos: Keller Dániel Lidi: Fejes Szandra
Kálmán Imre: Marica grófnő Bemutató: 2013. szeptember 27. Kecskeméti Katona József Színház „Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettjét Nagy Viktor rendezésében láthatja a nagyérdemű, Marica grófnő szerepében Sáfár Mónika lép a színpadra, Taszilót pedig a tavalyi évadban a Város Kedvencének választott Egyházi Géza alakítja. Sirkó László és Csombor Teréz ezúttal egymástól függetlenül bolondozik, Kiss Zoltán mellett pedig a fiatal főiskolás Dobó Enikőt köszönthetjük a színpadon. A csapat pedig bizonyára meggyőzi kedves nézőinket arról, hogy "Szép város Kolozsvár..." Gyerekkórus: Dos Reis Teixeira Edmilson, Huliák Kitti, Baranyi Barbara, Forgó Olivér, Szenti Lilla, Puskás Liliána, Ifj. Puskás Gyula Közreműködik a színház meghívott zenekara továbbá Keller Dániel, Hegedűs Gergely. Alkotók magyar fordítás: Harsányi Zsolt díszlettervező: Csík György dramaturg: Németh Virág jelmeztervező: Rátkai Erzsébet zenei vezető: Károly Katalin koreográfus: Gyenes Ildikó rendező: Nagy Viktor Előadók Marica: Sáfár Mónika Tasziló: Egyházi Géza Liza: Dobó Enikő Dragomir herceg: Sirkó László Zsupán Kálmán: Kiss Zoltán Liebenberg István: Ferencz Bálint Bozsena: Csombor Teréz Kudelka: Aradi Imre Mihály: Csizmadia László Lajos: Keller Dániel Lidi: Fejes Szandra
2079 Búbánat 2013-09-21 15:18:00
„Fáy Miklós: A bús özvegy ZENE Lehár: A víg özvegy (Debreceni Csokonai Színház) Zászlóbontásnak elég hervatag lett az új évad és az új éra indulása Debrecenben. A víg özvegy. Van a darab körül egy meglehetősen makacs tévképzet, hogy ez talán könnyű volna, operett és operettli. Fáy Miklós| NOL| 2013. szeptember 17. Nem arról van szó, hogy a könnyű műfajnál nincs nehezebb, hanem hogy speciálisan ez az operett nagyon nehéz. A történet valami aranykorba visz, amikor Európa egységes volt, furcsa módon egységesebb, mint ma, amikor a balkáni államok mulattak a párizsi követségen, de már csak hitelből. Mégis egy volt a világ, a pontevedróiak vagy montenegróiak igaz, hogy különös népek voltak, de ugyanabból az anyagból valók, mint a fővárosi ficsúrok. Lehetett Bécsben vagy Pesten nevetgélni rajtuk, mi is Párizsba vágytunk, hogy onnét szörnyülködjünk a magyar ugar felett. De el is jutottunk Párizsba, közben pedig azzal vigasztalhattuk magunkat, hogy mégsem vagyunk balkániak. Most ezzel nem nyugtathatjuk magunkat, leszakadtunk, valóban mi vagyunk Pontevedro, már nem odatartozunk, hanem ide, fönn az orrunk és üres a kezünk. Magunkon kellene nevetnünk, és ha ezt nem érzi meg az előadás, akkor csak arra hivatkozhat, hogy kikerülte ugyan az alapkérdést, de nagyon profi, nagyon szórakoztató, nagyon zene. Ehhez képest a debreceni előadás nagyon nem zene. Cserébe nagyon hangos, a zenekar elképesztő rondán és stílustalanul csörömpöl az árokban, azt a varázsos léhaságot, amiről egy élvezhető előadás szólhatna, még megsejteni sem lehet. Ahogy azt sem sikerült megsejteni, hogy a darab elején mi a bánatot énekelnek a színpadon, a rendező Horváth Patrícia ötletesen hátraállította az alighangú szólistát, csak abban lehetett biztos a néző, hogy a szövegben vannak magánhangzók. A dilettantizmus már ekkor is gyanítható volt, aztán egyre csak gyűltek a bizonyítékok, Glavári Hanna nagy belépőjét, amely során izgatott férfihad liheg a gazdag és szép nő körül, aki a folytonos sikerektől elcsigázottan és ragyogva lép be hátul és középen, úgy sikerült megoldani, hogy a tologatható lépcső tetején egyensúlyozott Zavaros Eszter, és várta, mikor sikerül a kollégáknak megállítani a szerkezetet, hogy végre dalra nyithassa a száját. Hanna nagy zenei pillanata persze nem ez, hanem a második felvonásban a Vilja-dal. Nyilván a rendezőnő is úgy gondolta, hogy ez egy jelentős szám, vagy talán túl jelentős is, így gyorsan odarendezett még három dolgot, hogy sikerüljön elvonni a figyelmet a primadonnáról, valaki táncol a háttérben, egy királylánynak öltözött kislány a magasban szédeleg, és Danilo is bejön, hogy minden ok nélkül rágyújtson. Ravasz. Nagyon boldog volnék, ha ezek után teljes mellszélességgel az elnyomott énekművész mellé állhatnék, csak ez sajnos annyira nem egyszerű, mert Zavaros Eszter dögletesen hamisan énekelte végig a dalt. Mindenki azt kapta, amit megérdemelt. Leszámítva a közönséget, amely feltehetőleg a hagyományos elvárással érkezett a színházba, szórakozni akart és okulni. Ehelyett a hetvenes évek tévészilveszterének látványvilágát kapta, hozzá állandó zavart a színpadon, bejöttek, kimentek, betoltak mindenféle fölösleges díszletelemeket, a világítás meg nyilvánvalóan nem készült el, vagy ha igen, akkor végre egy eredeti gondolat: rendszeresen ráoltják a villanyt az éneklőkre. Rossz, és még hosszú is. Horváth Patrícia egy érdekes gondolattal ajándékozta meg a műsorfüzet olvasóit: operettet úgy kell színpadra álmodni, hogy a szívével gondolkodik az ember, és az agyával érez. Miután ez most megtörtént, az volna a javaslatom, hogy legközelebb próbáljon meg a rendezőnő az agyával gondolkodni. Hátha.”
„Fáy Miklós: A bús özvegy ZENE Lehár: A víg özvegy (Debreceni Csokonai Színház) Zászlóbontásnak elég hervatag lett az új évad és az új éra indulása Debrecenben. A víg özvegy. Van a darab körül egy meglehetősen makacs tévképzet, hogy ez talán könnyű volna, operett és operettli. Fáy Miklós| NOL| 2013. szeptember 17. Nem arról van szó, hogy a könnyű műfajnál nincs nehezebb, hanem hogy speciálisan ez az operett nagyon nehéz. A történet valami aranykorba visz, amikor Európa egységes volt, furcsa módon egységesebb, mint ma, amikor a balkáni államok mulattak a párizsi követségen, de már csak hitelből. Mégis egy volt a világ, a pontevedróiak vagy montenegróiak igaz, hogy különös népek voltak, de ugyanabból az anyagból valók, mint a fővárosi ficsúrok. Lehetett Bécsben vagy Pesten nevetgélni rajtuk, mi is Párizsba vágytunk, hogy onnét szörnyülködjünk a magyar ugar felett. De el is jutottunk Párizsba, közben pedig azzal vigasztalhattuk magunkat, hogy mégsem vagyunk balkániak. Most ezzel nem nyugtathatjuk magunkat, leszakadtunk, valóban mi vagyunk Pontevedro, már nem odatartozunk, hanem ide, fönn az orrunk és üres a kezünk. Magunkon kellene nevetnünk, és ha ezt nem érzi meg az előadás, akkor csak arra hivatkozhat, hogy kikerülte ugyan az alapkérdést, de nagyon profi, nagyon szórakoztató, nagyon zene. Ehhez képest a debreceni előadás nagyon nem zene. Cserébe nagyon hangos, a zenekar elképesztő rondán és stílustalanul csörömpöl az árokban, azt a varázsos léhaságot, amiről egy élvezhető előadás szólhatna, még megsejteni sem lehet. Ahogy azt sem sikerült megsejteni, hogy a darab elején mi a bánatot énekelnek a színpadon, a rendező Horváth Patrícia ötletesen hátraállította az alighangú szólistát, csak abban lehetett biztos a néző, hogy a szövegben vannak magánhangzók. A dilettantizmus már ekkor is gyanítható volt, aztán egyre csak gyűltek a bizonyítékok, Glavári Hanna nagy belépőjét, amely során izgatott férfihad liheg a gazdag és szép nő körül, aki a folytonos sikerektől elcsigázottan és ragyogva lép be hátul és középen, úgy sikerült megoldani, hogy a tologatható lépcső tetején egyensúlyozott Zavaros Eszter, és várta, mikor sikerül a kollégáknak megállítani a szerkezetet, hogy végre dalra nyithassa a száját. Hanna nagy zenei pillanata persze nem ez, hanem a második felvonásban a Vilja-dal. Nyilván a rendezőnő is úgy gondolta, hogy ez egy jelentős szám, vagy talán túl jelentős is, így gyorsan odarendezett még három dolgot, hogy sikerüljön elvonni a figyelmet a primadonnáról, valaki táncol a háttérben, egy királylánynak öltözött kislány a magasban szédeleg, és Danilo is bejön, hogy minden ok nélkül rágyújtson. Ravasz. Nagyon boldog volnék, ha ezek után teljes mellszélességgel az elnyomott énekművész mellé állhatnék, csak ez sajnos annyira nem egyszerű, mert Zavaros Eszter dögletesen hamisan énekelte végig a dalt. Mindenki azt kapta, amit megérdemelt. Leszámítva a közönséget, amely feltehetőleg a hagyományos elvárással érkezett a színházba, szórakozni akart és okulni. Ehelyett a hetvenes évek tévészilveszterének látványvilágát kapta, hozzá állandó zavart a színpadon, bejöttek, kimentek, betoltak mindenféle fölösleges díszletelemeket, a világítás meg nyilvánvalóan nem készült el, vagy ha igen, akkor végre egy eredeti gondolat: rendszeresen ráoltják a villanyt az éneklőkre. Rossz, és még hosszú is. Horváth Patrícia egy érdekes gondolattal ajándékozta meg a műsorfüzet olvasóit: operettet úgy kell színpadra álmodni, hogy a szívével gondolkodik az ember, és az agyával érez. Miután ez most megtörtént, az volna a javaslatom, hogy legközelebb próbáljon meg a rendezőnő az agyával gondolkodni. Hátha.”
2078 Búbánat 2013-09-13 10:40:34
Köszönöm, kedves Haandel, a belinkelt, kevéssé ismert képeket. Jó ezeket "szemügyre" venni!
Köszönöm, kedves Haandel, a belinkelt, kevéssé ismert képeket. Jó ezeket "szemügyre" venni!
2077 Haandel 2013-09-12 19:11:55
Gedenktafeln in Wien 1040, Paulanergasse 12 In diesem Hause lebte und wirkte von 1912 - 1923 der weltberühmte Komponist [url]http://www.viennatouristguide.at/Gedenktafeln/pers/K/kalman_4.htm;Emmerich Kálmán[/url] Hier entstanden seine bekanntesten Operetten "Ein Herbstmanöver", "Csardasfürstin", "Zigeunerprimas"¨ --- 1060, Theobaldgasse 16 [url]http://www.viennatouristguide.at/Gedenktafeln/pers/L/lehar_6.htm;Franz Lehár[/url]
Gedenktafeln in Wien 1040, Paulanergasse 12 In diesem Hause lebte und wirkte von 1912 - 1923 der weltberühmte Komponist [url]http://www.viennatouristguide.at/Gedenktafeln/pers/K/kalman_4.htm;Emmerich Kálmán[/url] Hier entstanden seine bekanntesten Operetten "Ein Herbstmanöver", "Csardasfürstin", "Zigeunerprimas"¨ --- 1060, Theobaldgasse 16 [url]http://www.viennatouristguide.at/Gedenktafeln/pers/L/lehar_6.htm;Franz Lehár[/url]
2076 Búbánat 2013-09-05 22:53:16
[url] http://www.focusmed.hu/vko.html?utm_source=EVOMedia&utm_medium=banner&utm_campaign=laser1308; Kerényi Miklós Gábor pályázata [/url] /www.operettszinhaz.hu, 2013-08-27/ „Már sajtónyilvános Kerényi Miklós Gábor pályázata a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára. A Tradíciókban gazdag, zenés népszínház című anyaghoz először készült mellékletként 'videópályázat' a teátrum vezető művészeinek tolmácsolásában. Ismerje meg Kerényi Miklós Gábor pályázatot a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára. Töltse le a Tradíciókban gazdag, zenés népszínház c. pályázati anyagot IDE KATTINTVA. Tekintse meg a pályázat mellékleteként készült 'videópályázatot', mely ismereteink szerint az első a színigazgatói pályázatok történetében. Címe: Eredmények és célok a társulat vezető művészeinek szavaival: Lehoczky Zsuzsa, Dolhai Attila, Makláry László, Janza Kata, Oszvald Marika, Szulák Andrea, Fischl Mónika, Peller Anna, Peller Károly, Szendy Szilvi, Vadász Dániel, Kerényi Miklós Máté, Bálint Ádám, Brasch Bence. A 'VIDEÓPÁLYÁZAT': Természetesen, amennyiben a többi aspiráns is nyilvánosságra hozza beadott pályázatát, az operett.hu weboldalon ezeket is megjelentetjük!”
[url] http://www.focusmed.hu/vko.html?utm_source=EVOMedia&utm_medium=banner&utm_campaign=laser1308; Kerényi Miklós Gábor pályázata [/url] /www.operettszinhaz.hu, 2013-08-27/ „Már sajtónyilvános Kerényi Miklós Gábor pályázata a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára. A Tradíciókban gazdag, zenés népszínház című anyaghoz először készült mellékletként 'videópályázat' a teátrum vezető művészeinek tolmácsolásában. Ismerje meg Kerényi Miklós Gábor pályázatot a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára. Töltse le a Tradíciókban gazdag, zenés népszínház c. pályázati anyagot IDE KATTINTVA. Tekintse meg a pályázat mellékleteként készült 'videópályázatot', mely ismereteink szerint az első a színigazgatói pályázatok történetében. Címe: Eredmények és célok a társulat vezető művészeinek szavaival: Lehoczky Zsuzsa, Dolhai Attila, Makláry László, Janza Kata, Oszvald Marika, Szulák Andrea, Fischl Mónika, Peller Anna, Peller Károly, Szendy Szilvi, Vadász Dániel, Kerényi Miklós Máté, Bálint Ádám, Brasch Bence. A 'VIDEÓPÁLYÁZAT': Természetesen, amennyiben a többi aspiráns is nyilvánosságra hozza beadott pályázatát, az operett.hu weboldalon ezeket is megjelentetjük!”
2075 Búbánat 2013-09-05 00:44:46
[url] http://szinhaz.hu/interjuk/53225-zenes-nepszinhazi-tradiciok-menten-interju-keror-val; Zenés Népszínházi tradíciók mentén – interjú [/url] Szinhaz.hu, 2013. augusztus 22. csütörtök, 07:00 A Fővárosi Közgyűlés június 12-én határozott arról, hogy pályázatot ír ki a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára, mivel a jelenlegi vezető, Kerényi Miklós Gábor megbízatása 2014. január 31-én lejár. A direktor az Operettszínház évadzáró rendezvényén, június 24-én, hivatalosan is bejelentette, hogy újra indul a posztért. Az irányítása alatt eltelt tizenhárom évről, operett- és musicaljátszásról, hungaricumról, a közönségről és a jövőbeni tervekről kérdezte Spilák Klára. „- Ha a közeljövőben valóban átkerül az intézmény működtetése a fővárostól az államhoz, az milyen előnyökkel, milyen kötelezettségekkel és változásokkal jár majd? Kerényi Miklós Gábor: Azt gondolom, hogy akkor három ilyen fontos színház-szerű nemzeti intézménye lesz a magyar államnak: a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház és a Budapesti Operettszínház. Nyolc éve dolgozom azon, hogy ezt mások is elhiggyék és komolyan vegyék. Most eljött ez a pillanat. Ez számunkra egy nagyon komoly lehetőséget jelent arra, hogy a központi figyelem és támogatás által biztonságos és stabil helyzet alakuljon ki. A zenekarnak és az énekkarnak a közalkalmazotti fizetése méltánytalanul alacsony. Bízom abban, hogy ezeken a dolgokon előbb vagy utóbb ez segíteni fog. Az a repertoár, amit ez a zenekar tud, az nemzeti érték. Az, amit ez az énekkar tud, az nagyon komoly érték. Amikor arról volt szó, hogy alakuljunk át gazdasági társasággá én teljes erőmmel azon voltam, hogy megtartsuk a közalkalmazotti helyzetet, mert azt gondolom, hogy egy ilyen típusú nagy zenés színházat az tud összetartani és az fémjelez, ha az itt dolgozók biztonságban érzik magukat. Ráadásul mi vagyunk az az intézmény és az a színházi művészi lehetőség, amire igazi közönség gyűlik külföldön. Nem nyolcvanan néznek meg egy-egy előadásunkat, hanem ezerötszázan váltanak ránk jegyet. Ez persze gazdaságilag is fontos a színháznak, de kultúrpolitikailag Magyarországnak is sokat jelent. Ha mi eljátsszuk egy évben nyolcvanszor A Szépség és a Szörnyeteget Németországban, az 140 000 néző, aki egy magyar színház előadását látta, de sok-sok millió másik emberhez jut el a hírünk az újságban, az utcai plakátokon. Ez akkora reklám az országnak, Budapestnek és a magyar kultúrának, ami pénzben szinte kifejezhetetlen érték. Úgy érzem, a Budapesti Operettszínház, mint Európa egyik vezető zenés színháza igen komoly nemzeti értéket képvisel. Jó eséllyel küzdünk, hogy az világ operett játszásának fővárosaként aposztrofáljanak bennünket, miközben nem csekély dolog, hogy az utóbbi időben végre elértük, hogy Kálmán Imrét és Lehár Ferencet többnyire nem osztrák, hanem magyar alkotóknak tartják. Ezen az úton érdemes tovább haladni.Tradíció gazdag zenés népszínház, sok korszerű ötlettel. Ezt írta rólunk a Die Welt a kritikájában. Ennél többet én sem tudok mondani.”
[url] http://szinhaz.hu/interjuk/53225-zenes-nepszinhazi-tradiciok-menten-interju-keror-val; Zenés Népszínházi tradíciók mentén – interjú [/url] Szinhaz.hu, 2013. augusztus 22. csütörtök, 07:00 A Fővárosi Közgyűlés június 12-én határozott arról, hogy pályázatot ír ki a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára, mivel a jelenlegi vezető, Kerényi Miklós Gábor megbízatása 2014. január 31-én lejár. A direktor az Operettszínház évadzáró rendezvényén, június 24-én, hivatalosan is bejelentette, hogy újra indul a posztért. Az irányítása alatt eltelt tizenhárom évről, operett- és musicaljátszásról, hungaricumról, a közönségről és a jövőbeni tervekről kérdezte Spilák Klára. „- Ha a közeljövőben valóban átkerül az intézmény működtetése a fővárostól az államhoz, az milyen előnyökkel, milyen kötelezettségekkel és változásokkal jár majd? Kerényi Miklós Gábor: Azt gondolom, hogy akkor három ilyen fontos színház-szerű nemzeti intézménye lesz a magyar államnak: a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház és a Budapesti Operettszínház. Nyolc éve dolgozom azon, hogy ezt mások is elhiggyék és komolyan vegyék. Most eljött ez a pillanat. Ez számunkra egy nagyon komoly lehetőséget jelent arra, hogy a központi figyelem és támogatás által biztonságos és stabil helyzet alakuljon ki. A zenekarnak és az énekkarnak a közalkalmazotti fizetése méltánytalanul alacsony. Bízom abban, hogy ezeken a dolgokon előbb vagy utóbb ez segíteni fog. Az a repertoár, amit ez a zenekar tud, az nemzeti érték. Az, amit ez az énekkar tud, az nagyon komoly érték. Amikor arról volt szó, hogy alakuljunk át gazdasági társasággá én teljes erőmmel azon voltam, hogy megtartsuk a közalkalmazotti helyzetet, mert azt gondolom, hogy egy ilyen típusú nagy zenés színházat az tud összetartani és az fémjelez, ha az itt dolgozók biztonságban érzik magukat. Ráadásul mi vagyunk az az intézmény és az a színházi művészi lehetőség, amire igazi közönség gyűlik külföldön. Nem nyolcvanan néznek meg egy-egy előadásunkat, hanem ezerötszázan váltanak ránk jegyet. Ez persze gazdaságilag is fontos a színháznak, de kultúrpolitikailag Magyarországnak is sokat jelent. Ha mi eljátsszuk egy évben nyolcvanszor A Szépség és a Szörnyeteget Németországban, az 140 000 néző, aki egy magyar színház előadását látta, de sok-sok millió másik emberhez jut el a hírünk az újságban, az utcai plakátokon. Ez akkora reklám az országnak, Budapestnek és a magyar kultúrának, ami pénzben szinte kifejezhetetlen érték. Úgy érzem, a Budapesti Operettszínház, mint Európa egyik vezető zenés színháza igen komoly nemzeti értéket képvisel. Jó eséllyel küzdünk, hogy az világ operett játszásának fővárosaként aposztrofáljanak bennünket, miközben nem csekély dolog, hogy az utóbbi időben végre elértük, hogy Kálmán Imrét és Lehár Ferencet többnyire nem osztrák, hanem magyar alkotóknak tartják. Ezen az úton érdemes tovább haladni.Tradíció gazdag zenés népszínház, sok korszerű ötlettel. Ezt írta rólunk a Die Welt a kritikájában. Ennél többet én sem tudok mondani.”
2074 telramund 2013-09-01 09:45:24
[url]http://www.youtube.com/watch?v=DgR6UuA95Ro;Szirmai Albert Mágnás Miska[/url]
[url]http://www.youtube.com/watch?v=DgR6UuA95Ro;Szirmai Albert Mágnás Miska[/url]
2073 Búbánat 2013-08-29 01:32:00 [Válasz erre: 2038 Búbánat 2013-07-28 11:30:33]
IVA már belinkelte a teljes cikket a Tokody Ilona topicjába. Onnan emelem át ide a vonatkozó híreket: Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház vezetője ugyancsak megerősítette korábbi közlését, amely szerint pályázik az igazgatói posztra. Az MTI értesülése szerint rajta kívül Bozsó József énekes, Nagy Viktor rendező és Tokody Ilona operaénekes is pályázott." /Szinhaz.hu, Magyar Színházi Portál, 2013. augusztus 27./
IVA már belinkelte a teljes cikket a Tokody Ilona topicjába. Onnan emelem át ide a vonatkozó híreket: Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház vezetője ugyancsak megerősítette korábbi közlését, amely szerint pályázik az igazgatói posztra. Az MTI értesülése szerint rajta kívül Bozsó József énekes, Nagy Viktor rendező és Tokody Ilona operaénekes is pályázott." /Szinhaz.hu, Magyar Színházi Portál, 2013. augusztus 27./
2072 Búbánat 2013-08-24 00:14:11
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/interju/yvonne_kalman_apam_nem_akart_operetteket_irni; Yvonne Kálmán: "Apám nem akart operetteket írni" [/url] „Az operett olyan, mint a mostohagyerek, akivel korábban rosszul bántak, elhanyagolták. Most viszont azt veszem észre, hogy egy új generáció szerette meg ezt a műfajt. Sok érdekes embert látok az előadásokon, akik csak most ismerkednek vele, de máris nagyon megszerették. Berlinben, a Komische Oper repertoárján fantasztikus előadásokat lehet látni, többek közt apám darabjai közül is kettőt (jelenleg A csikágói hercegnő van műsoron Kovács János vezényletével, Sándor Boris szerepében pedig Nyári Zoltánnal - a szerk.). Ha jól számolom, jelenleg huszonhét produkció fut Kálmán-művekbőll német nyelvterületen: többek közt Münchenben, Bécsben, Düsseldorfban és Kölnben. Ha olyan nagy operaénekesek, mint Jonas Kaufmann és Diana Damrau operett-dalokkal lépnek fel, vagy Piotr Beczała kiad egy cédét, amelyen kizárólag operetteket énekel, akkor ez segíti az operett divatjának visszatérését. 2014 szilveszterére is készül Drezdában egy csodálatos produkció Christian Thielemann vezényletével, melyben a Csárdáskirálynő főszerepeit Anna Netrebko és várhatóan Jonas Kaufmann éneklik majd.”
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/interju/yvonne_kalman_apam_nem_akart_operetteket_irni; Yvonne Kálmán: "Apám nem akart operetteket írni" [/url] „Az operett olyan, mint a mostohagyerek, akivel korábban rosszul bántak, elhanyagolták. Most viszont azt veszem észre, hogy egy új generáció szerette meg ezt a műfajt. Sok érdekes embert látok az előadásokon, akik csak most ismerkednek vele, de máris nagyon megszerették. Berlinben, a Komische Oper repertoárján fantasztikus előadásokat lehet látni, többek közt apám darabjai közül is kettőt (jelenleg A csikágói hercegnő van műsoron Kovács János vezényletével, Sándor Boris szerepében pedig Nyári Zoltánnal - a szerk.). Ha jól számolom, jelenleg huszonhét produkció fut Kálmán-művekbőll német nyelvterületen: többek közt Münchenben, Bécsben, Düsseldorfban és Kölnben. Ha olyan nagy operaénekesek, mint Jonas Kaufmann és Diana Damrau operett-dalokkal lépnek fel, vagy Piotr Beczała kiad egy cédét, amelyen kizárólag operetteket énekel, akkor ez segíti az operett divatjának visszatérését. 2014 szilveszterére is készül Drezdában egy csodálatos produkció Christian Thielemann vezényletével, melyben a Csárdáskirálynő főszerepeit Anna Netrebko és várhatóan Jonas Kaufmann éneklik majd.”
2071 Búbánat 2013-08-20 11:48:51 [Válasz erre: 2068 telramund 2013-08-20 09:10:52]
Én is visszasírom azokat az operett-gálákat, melyeket láttam a Margitszigeten vagy a Pesti Vigadóban! Olyan nagyságok léptek fel primadonna-, bonviván-, szubrett-, komika- és táncos-komikus számokban, mint: Andor Éva, Ágai Karola, Erdész Zsuzsa, Gencsy Sári, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, László Margit, Lehoczky Éva, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Pitti Katalin, Vámos Ágnes, Zempléni Mária; Simándy, Ilosfalvy, Korondy, Sárdy, Udvardy, Gulyás Dénes, Molnár András; Koltay Valéria, Ötvös Csilla, Zentay Anna; Kishegyi, Külkey, Palcsó, a Latabárok, Rátonyi; de soroihatnám még: Barlay Zsuzsa, Komlóssy Erzsébet, Bende, Melis, Miller, Palócz, Radnay, Svéd Sándor, Kováts Kolos stb. Ők mindegyiket láttam-hallottam élőben, operetteket (részleteket) énekelni kőszínházban vagy szabadtéren. Nagy idők voltak! Ahhoz képest a színvonal, a "mai felhozatal" bizony siralmas: ismét ideírom, az operettet számomra igazán az operaénekesek jelentik itthon és külföldön is - azok, akik nem "lenézték" a műfajt, hanem szívüket-lelküket beleadták, és a minőségből nem adták alább, csak azért, mert: operett. Értékén kezelték-tartották-előadták a hazai és a klasszikus darabokat. Máig szép emlékeim fűződnek hozzájuk!
Én is visszasírom azokat az operett-gálákat, melyeket láttam a Margitszigeten vagy a Pesti Vigadóban! Olyan nagyságok léptek fel primadonna-, bonviván-, szubrett-, komika- és táncos-komikus számokban, mint: Andor Éva, Ágai Karola, Erdész Zsuzsa, Gencsy Sári, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, László Margit, Lehoczky Éva, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Pitti Katalin, Vámos Ágnes, Zempléni Mária; Simándy, Ilosfalvy, Korondy, Sárdy, Udvardy, Gulyás Dénes, Molnár András; Koltay Valéria, Ötvös Csilla, Zentay Anna; Kishegyi, Külkey, Palcsó, a Latabárok, Rátonyi; de soroihatnám még: Barlay Zsuzsa, Komlóssy Erzsébet, Bende, Melis, Miller, Palócz, Radnay, Svéd Sándor, Kováts Kolos stb. Ők mindegyiket láttam-hallottam élőben, operetteket (részleteket) énekelni kőszínházban vagy szabadtéren. Nagy idők voltak! Ahhoz képest a színvonal, a "mai felhozatal" bizony siralmas: ismét ideírom, az operettet számomra igazán az operaénekesek jelentik itthon és külföldön is - azok, akik nem "lenézték" a műfajt, hanem szívüket-lelküket beleadták, és a minőségből nem adták alább, csak azért, mert: operett. Értékén kezelték-tartották-előadták a hazai és a klasszikus darabokat. Máig szép emlékeim fűződnek hozzájuk!
2070 Thomas 2013-08-20 10:40:24 [Válasz erre: 2069 törpekirály 2013-08-20 10:04:16]
Teljes mértékben egyetértek az előttem leírtakkal. Megjegyzem a színházi szakma már hosszú évek óta hangot ad a nem tetszésének. DE! Azonban ez a csapat jó ideje színpadon van, és láthatólag a közönség is megszokta, hisz sikerük van. SAJNOS!!
Teljes mértékben egyetértek az előttem leírtakkal. Megjegyzem a színházi szakma már hosszú évek óta hangot ad a nem tetszésének. DE! Azonban ez a csapat jó ideje színpadon van, és láthatólag a közönség is megszokta, hisz sikerük van. SAJNOS!!
2069 törpekirály 2013-08-20 10:04:16
Teljesen egyetértek!Az évek óta tartó operett gyalázás mintaképe volt a "koncert".A mikroport itt jogos,bár lehet,hogy a hely anélkül is alkalmas volna az éneklésre,mint annyi zárt kastélyudvar.Az éneklésre,mondom,mert abból igencsak kevés volt jelen.Le lehet radirozni az elműlt évek kiválóságait,de ők legalább valamilyen hang birtokosai voltak.A lerágott csontok,azaz a koreográfiák,amiket átmentettek régről,nem állnak jól mindenkinek,és változatlanul ebben a műfajban is az éneklés az első,mert lehet cigánykerekezni,bukfencezni,de elsősorban énekelni kell!Nem családi műsorral kell kirukkolni,az állitólagos új szerelmeket reklámozva,hanem ÉNEKELNI!Közelg az igazgatóválasztás,nyomjuk még kicsit a direktort!Az igazi operett koporsóján!
Teljesen egyetértek!Az évek óta tartó operett gyalázás mintaképe volt a "koncert".A mikroport itt jogos,bár lehet,hogy a hely anélkül is alkalmas volna az éneklésre,mint annyi zárt kastélyudvar.Az éneklésre,mondom,mert abból igencsak kevés volt jelen.Le lehet radirozni az elműlt évek kiválóságait,de ők legalább valamilyen hang birtokosai voltak.A lerágott csontok,azaz a koreográfiák,amiket átmentettek régről,nem állnak jól mindenkinek,és változatlanul ebben a műfajban is az éneklés az első,mert lehet cigánykerekezni,bukfencezni,de elsősorban énekelni kell!Nem családi műsorral kell kirukkolni,az állitólagos új szerelmeket reklámozva,hanem ÉNEKELNI!Közelg az igazgatóválasztás,nyomjuk még kicsit a direktort!Az igazi operett koporsóján!
2068 telramund 2013-08-20 09:10:52
Amennyiben a szinvonal nem számit,mert az a fellépő művészeket tekintve egyenlő, volt a nullával. Ennyi borzalmat és rosszul képzett hangot,miután kocsmába nem járok, nem hallottam!És ez a helyszinen sem lehetett jobb!Valószinű a kihagyott számok még jobban alul teljesitettek. Szép kezdeményezés,de jobb kiválasztás-ha van,volna nagyszerű lenne. És már bocsánat,de az emberek hallása eléggé megkérdőjelezhető.Egy két ugra-bugra és kész a siker.Hangsúlyozom nem a művekkel,az operettel van bajom,(sőt nagyon kedvelem)hanem az előadókkal,leszámitva egyet,kettőt.
Amennyiben a szinvonal nem számit,mert az a fellépő művészeket tekintve egyenlő, volt a nullával. Ennyi borzalmat és rosszul képzett hangot,miután kocsmába nem járok, nem hallottam!És ez a helyszinen sem lehetett jobb!Valószinű a kihagyott számok még jobban alul teljesitettek. Szép kezdeményezés,de jobb kiválasztás-ha van,volna nagyszerű lenne. És már bocsánat,de az emberek hallása eléggé megkérdőjelezhető.Egy két ugra-bugra és kész a siker.Hangsúlyozom nem a művekkel,az operettel van bajom,(sőt nagyon kedvelem)hanem az előadókkal,leszámitva egyet,kettőt.
2067 frushena 2013-08-20 01:25:57
[url]http://www.youtube.com/watch?v=rQzNV4KXfPk;Èmile WALDTEUFEL: "Mon Rêve" (Waltz, Op.151) Slovak State Philharmonic[/url] Azt írják: "Legismertebb műve a Korcsolyázók mai napig is a zenekarok kedvelt műsorszámai közé tartozik." Hol? Itthon az utóbbi pár évben 0 Waldteufel zenét hallottam!
[url]http://www.youtube.com/watch?v=rQzNV4KXfPk;Èmile WALDTEUFEL: "Mon Rêve" (Waltz, Op.151) Slovak State Philharmonic[/url] Azt írják: "Legismertebb műve a Korcsolyázók mai napig is a zenekarok kedvelt műsorszámai közé tartozik." Hol? Itthon az utóbbi pár évben 0 Waldteufel zenét hallottam!
2066 Búbánat 2013-08-19 23:44:01 [Válasz erre: 2064 Búbánat 2013-08-19 23:35:47]
Bocsánat, helyesen: Osvárt Andrea
Bocsánat, helyesen: Osvárt Andrea
2065 Búbánat 2013-08-19 23:36:40 [Válasz erre: 2064 Búbánat 2013-08-19 23:35:47]
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=922; Óriási siker a Palotakoncerten [/url] /www. Operett.hu, 2013-08-13! Az augusztus 10-én megrendezett Budavári Palotakoncert minden várakozást felülmúló sikert aratott. A Budai Vár elegáns Oroszlános udvarában tartott operett gála telt házzal, közel kétezer néző előtt debütált a Budapesti Operettszínház művészeivel. A rendezvény újdonságának köszönhetően számtalan külföldi koncertszervező és újságíró foglalt helyett a nézőtéren. Kálmán Yvonne, Kálmán Imre lánya is eljött, akit lenyűgözött a helyszín és a műsor: "Remek kezdeményezésnek tartom a Palotakoncertet, főleg, hogy ilyen nagyszabású gálát ritkán látok utazásaim során". Az est főszervezői, Nacsa Olivér és dr. Vadász Dániel elmondták, hogy a rendezvényt övező érdeklődés minden elképzelésüket túlszárnyalta. "Bár nem féltem attól, hogy üres nézőtérrel fogunk szembenézni az esten - meséli Olivér -, de a teltházat jóval meghaladó érdeklődés fölülmúlta a várakozásainkat. A koncerttel hagyományt teremtettünk: 2014-ben több alkalommal is szeretnénk majd felpezsdíteni a Budai Vár hangulatát." Az eseményt Vadász Dániel is pozitívan értékelte: "Nagyon izgalmas tapasztalat volt számomra a Palotakoncert, hiszen külföldön sok nagy volumenű gála szervezésében vettem részt az elmúlt években, de Magyarországon nekem gyakorlatilag ez volt eddig az első. Az már a koncerten is érezhető volt, hogy ez egy igazi siker sztori, de azóta is folyamatosan érkeznek a gratulációk a világ minden tájáról. Biztos vagyok abban, hogy ennek a koncertnek hosszútávon nagyon komoly perspektívája lesz."
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=922; Óriási siker a Palotakoncerten [/url] /www. Operett.hu, 2013-08-13! Az augusztus 10-én megrendezett Budavári Palotakoncert minden várakozást felülmúló sikert aratott. A Budai Vár elegáns Oroszlános udvarában tartott operett gála telt házzal, közel kétezer néző előtt debütált a Budapesti Operettszínház művészeivel. A rendezvény újdonságának köszönhetően számtalan külföldi koncertszervező és újságíró foglalt helyett a nézőtéren. Kálmán Yvonne, Kálmán Imre lánya is eljött, akit lenyűgözött a helyszín és a műsor: "Remek kezdeményezésnek tartom a Palotakoncertet, főleg, hogy ilyen nagyszabású gálát ritkán látok utazásaim során". Az est főszervezői, Nacsa Olivér és dr. Vadász Dániel elmondták, hogy a rendezvényt övező érdeklődés minden elképzelésüket túlszárnyalta. "Bár nem féltem attól, hogy üres nézőtérrel fogunk szembenézni az esten - meséli Olivér -, de a teltházat jóval meghaladó érdeklődés fölülmúlta a várakozásainkat. A koncerttel hagyományt teremtettünk: 2014-ben több alkalommal is szeretnénk majd felpezsdíteni a Budai Vár hangulatát." Az eseményt Vadász Dániel is pozitívan értékelte: "Nagyon izgalmas tapasztalat volt számomra a Palotakoncert, hiszen külföldön sok nagy volumenű gála szervezésében vettem részt az elmúlt években, de Magyarországon nekem gyakorlatilag ez volt eddig az első. Az már a koncerten is érezhető volt, hogy ez egy igazi siker sztori, de azóta is folyamatosan érkeznek a gratulációk a világ minden tájáról. Biztos vagyok abban, hogy ennek a koncertnek hosszútávon nagyon komoly perspektívája lesz."
2064 Búbánat 2013-08-19 23:35:47 [Válasz erre: 2053 Búbánat 2013-08-10 22:53:09]
„Operett a Duna felett…” Budavári Palotakoncert – Oroszlános Udvar, 2013. augusztus 10. Az operett-koncertet rögzítette a Magyar Televízió. Az m1 csatorna sugározta: 2013. augusztus 19-én, 20.15 – 21. 50. A televízióban sugárzott operett-gála nem a teljes koncert, csak részletek láthatók-hallhatók belőle. A képernyőre került részletekben közreműködött: Bordás Barbara, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kállay Bori, Oszváld Marika, Szendy Szilvi, Brasch Bence, Dolhai Attila, Faragó András, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, a Budapesti Operettszínház Balettkara, Énekkara valamint Zenekara. Vezényelt: Makláry László Rendezte: Kerényi Miklós Gábor (KERO) Műsorvezető-konferansz: Ozsváth Andrea Köszöntőt mondott: Nacsa Olivér producer és Kerényi Miklós Gábor rendező Az élő koncert televíziós felvételéről az alábbi műsorszámok kerültek adásba: 1.) Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Palotás (Tánckar) 2.) Ábrahám Pál: Viktória – „Honvéd banda…” (Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté, tánckar 3.) Ábrahám Pál: Viktória – „Nem történt semmi, csak elválunk csendben…” (Frankó Tünde, Dolhai Attila) 4.) Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Ladilom…” (Oszvald Marika, Faragó András, Peller Károly, énekkar) 5.) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Te rongyos élet…” (Dancs Annamari, Kerényi Miklós Máté) 6.) Johann Strauss: A denevér – Pezsgődal (Bordás Barbara, Fischl Mónika, Oszvald Marika, Peller Károly, Vadász Dániel, Vadász Zsolt) 7.) Lehár Ferenc: A víg özvegy – „Ajk az ajkon…” (Fischl Mónika, Vadász Dániel) 8.) Lehár Ferenc: A víg özvegy – „Asszony, asszony…” (Faragó András, Kerényi Miklós Máté Vadász Dániel, Vadász Zsolt, tánckar) 9.) Tolcsvay László – Tamási Áron – Bori Tamás: Ördögölő Józsiás – „Vándorélet” – dal + tánc (Brasch Bence, Kerényi Miklós Máté és mások) 10.) Jacobi Viktor: Leányvásár – Lucy belépője „De nagyot iramodtam…” (Bordás Barbara) 11.) Lehár Ferenc: A víg özvegy – Szu-Csong dala „Vágyom egy nő után…” (Vadász Zsolt 12.) Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – „Polkatáncos…” (Kállay Bori, Faragó András) 13.) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Szilvia belépője „Haj, hó…” (Fischl Mónika és a tánckar) 14.) Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Józsi belépője „Vad cigány legény vagyok…” (Dolhai Attila, tánckar) 15.) Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő – „Induljunk, van egy hely…” (Szendy Szilvi, Peller Károly) 16.) Walter László: Vissza az úton – dal (Kerényi Miklós Máté, tánckar) 17.) Kálmán Imre: Marica grófnő – „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket…” (A „három tenor”: Dolhai Attila, Vadász Dániel, Vadász Zsolt) 18.) Szirmai Albert: Mágnás Miska – „Cintányéros cudar világ…” (Oszvald Marika, Peller Károly, tánckar) 19.) Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Messze a nagy erdő…” (Frankó Tünde, tánckar) 20.) Kálmán Imre: Marica grófnő – „Hej, cigány…” (Vadász Dániel) 21.) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Húzzad csak, kivilágos virradatig…” (Az összes közreműködő énekes és táncos) Sajnálom, hogy nem az egész koncertet sugározta a televízió. A főpróbán elhangzott még többek között: Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél című operettjéből a „Veszekedő kettős” Kállay Bori és Fonyó Barbara előadásában, Lehár Ferenc Cigányszerelem című művéből kettős Frankó Tündével és Dolhai Attilával vagy Lehár Ferenc Víg özvegyéből az utolsó finálé a teljes közreműködő apparátussal. (Még szerencse, hogy ott voltam a délutáni főpróbán…)
„Operett a Duna felett…” Budavári Palotakoncert – Oroszlános Udvar, 2013. augusztus 10. Az operett-koncertet rögzítette a Magyar Televízió. Az m1 csatorna sugározta: 2013. augusztus 19-én, 20.15 – 21. 50. A televízióban sugárzott operett-gála nem a teljes koncert, csak részletek láthatók-hallhatók belőle. A képernyőre került részletekben közreműködött: Bordás Barbara, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kállay Bori, Oszváld Marika, Szendy Szilvi, Brasch Bence, Dolhai Attila, Faragó András, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, a Budapesti Operettszínház Balettkara, Énekkara valamint Zenekara. Vezényelt: Makláry László Rendezte: Kerényi Miklós Gábor (KERO) Műsorvezető-konferansz: Ozsváth Andrea Köszöntőt mondott: Nacsa Olivér producer és Kerényi Miklós Gábor rendező Az élő koncert televíziós felvételéről az alábbi műsorszámok kerültek adásba: 1.) Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Palotás (Tánckar) 2.) Ábrahám Pál: Viktória – „Honvéd banda…” (Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté, tánckar 3.) Ábrahám Pál: Viktória – „Nem történt semmi, csak elválunk csendben…” (Frankó Tünde, Dolhai Attila) 4.) Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Ladilom…” (Oszvald Marika, Faragó András, Peller Károly, énekkar) 5.) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Te rongyos élet…” (Dancs Annamari, Kerényi Miklós Máté) 6.) Johann Strauss: A denevér – Pezsgődal (Bordás Barbara, Fischl Mónika, Oszvald Marika, Peller Károly, Vadász Dániel, Vadász Zsolt) 7.) Lehár Ferenc: A víg özvegy – „Ajk az ajkon…” (Fischl Mónika, Vadász Dániel) 8.) Lehár Ferenc: A víg özvegy – „Asszony, asszony…” (Faragó András, Kerényi Miklós Máté Vadász Dániel, Vadász Zsolt, tánckar) 9.) Tolcsvay László – Tamási Áron – Bori Tamás: Ördögölő Józsiás – „Vándorélet” – dal + tánc (Brasch Bence, Kerényi Miklós Máté és mások) 10.) Jacobi Viktor: Leányvásár – Lucy belépője „De nagyot iramodtam…” (Bordás Barbara) 11.) Lehár Ferenc: A víg özvegy – Szu-Csong dala „Vágyom egy nő után…” (Vadász Zsolt 12.) Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – „Polkatáncos…” (Kállay Bori, Faragó András) 13.) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Szilvia belépője „Haj, hó…” (Fischl Mónika és a tánckar) 14.) Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Józsi belépője „Vad cigány legény vagyok…” (Dolhai Attila, tánckar) 15.) Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő – „Induljunk, van egy hely…” (Szendy Szilvi, Peller Károly) 16.) Walter László: Vissza az úton – dal (Kerényi Miklós Máté, tánckar) 17.) Kálmán Imre: Marica grófnő – „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket…” (A „három tenor”: Dolhai Attila, Vadász Dániel, Vadász Zsolt) 18.) Szirmai Albert: Mágnás Miska – „Cintányéros cudar világ…” (Oszvald Marika, Peller Károly, tánckar) 19.) Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Messze a nagy erdő…” (Frankó Tünde, tánckar) 20.) Kálmán Imre: Marica grófnő – „Hej, cigány…” (Vadász Dániel) 21.) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Húzzad csak, kivilágos virradatig…” (Az összes közreműködő énekes és táncos) Sajnálom, hogy nem az egész koncertet sugározta a televízió. A főpróbán elhangzott még többek között: Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél című operettjéből a „Veszekedő kettős” Kállay Bori és Fonyó Barbara előadásában, Lehár Ferenc Cigányszerelem című művéből kettős Frankó Tündével és Dolhai Attilával vagy Lehár Ferenc Víg özvegyéből az utolsó finálé a teljes közreműködő apparátussal. (Még szerencse, hogy ott voltam a délutáni főpróbán…)
2063 Cilike 2013-08-19 21:11:01 [Válasz erre: 2062 telramund 2013-08-19 21:09:22]
Én már az Ördögűzőnél feladtam... addig bírtam, de mivel mgnéztem a közreműködők névsorát, rájöttem, jobb, ha gyorsan távozom.
Én már az Ördögűzőnél feladtam... addig bírtam, de mivel mgnéztem a közreműködők névsorát, rájöttem, jobb, ha gyorsan távozom.
2062 telramund 2013-08-19 21:09:22
Palotakoncert: nagyszerű ötlet,pazar környezet a többiről meg egy szót se.Ha volt 3 szereplő,aki hallgatható volt a produkciója sokat mondok.Abból kettőnek lebegett a hangja,persze csak a széltől.Igy magam részéről Sylvia belépőjénél átkapcsoltam.
Palotakoncert: nagyszerű ötlet,pazar környezet a többiről meg egy szót se.Ha volt 3 szereplő,aki hallgatható volt a produkciója sokat mondok.Abból kettőnek lebegett a hangja,persze csak a széltől.Igy magam részéről Sylvia belépőjénél átkapcsoltam.
2061 telramund 2013-08-19 21:05:25 [Válasz erre: 2060 Búbánat 2013-08-18 23:26:30]
Mert Gruberova az életben nem énekelt ott!
Mert Gruberova az életben nem énekelt ott!
2060 Búbánat 2013-08-18 23:26:30 [Válasz erre: 2059 telramund 2013-08-18 17:18:10]
Ki tudja, hogy a cikk szerzője honnan vette infóját! Nem találtam rá adatot.
Ki tudja, hogy a cikk szerzője honnan vette infóját! Nem találtam rá adatot.
2059 telramund 2013-08-18 17:18:10 [Válasz erre: 2058 Búbánat 2013-08-18 16:07:09]
Mikor énekelt Gruberova a Waldbühnén?
Mikor énekelt Gruberova a Waldbühnén?
2058 Búbánat 2013-08-18 16:07:09
[url] http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=670592; Berlinben debütált A Csárdáskirálynő szabadtéri változata [/url] Berlinben debütált a Budapesti Operettszínház új produkciója, A Csárdáskirálynő szabadtéri színpadra tervezett, német nyelvű előadása. Kálmán Imre klasszikus operettjét a német főváros legrangosabb szabadtéri színpadán, a Waldbühnén mutatták be szombat este. Népszava.hu, Ma, 10:34 „A csaknem ötezer néző között ott volt Kálmán Imre lánya, a Mexikóban és a bajorországi Münchenben élő Yvonne Kálmán is, aki a BZ című berlini lapnak azt mondta: a Nagymező utcai színház fantasztikus társulata szívvel-lélekkel adja elő édesapja darabját, ezért mindent megtesz a produkció sikeréért.” „Az operettet különleges, új, Gyarmathy Ágnes által tervezett díszletek között mutatták be. A fő látványelem egy nagyjából tízszer öt méter nagyságú kétfejű sas, amely a német nézőknek is felidézi az Osztrák-Magyar Monarchiát, a darab keletkezésének korszakát. A kulisszákat úgy tervezték, hogy a társulat zsinórpadlás nélkül is előadhassa a darabot. A Csárdáskirálynő így ezentúl kőszínházon kívül is hódíthat. Színre vihetik szabadtéri színpadon, koncertteremben vagy akár sportcsarnokban is - mondta az MTI-nek a rendező, Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház főigazgatója. A fellépés a Waldbühnén szakmai elismerés is - tette hozzá Lőrinczy György. A magyar művészek olyan világsztárok előtt és után lépnek fel, mint Maxim Vengerov és Edita Gruberova. "Németországban sokkal komolyabban vesznek minket, mint otthon" - emelte ki, hangsúlyozva, hogy a Budapesti Operettszínház nemcsak az operettben, hanem a musicalben is az egyik legfontosabb társulat Európában. Ezt mutatja például A Szépség és a Szörnyetege sikere. A teátrumot ősszel a baden-badeni Festspielhaus közönsége is láthatja, ott egy másik Kálmán-művet, a Marica grófnőt adják elő németül.”
[url] http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=670592; Berlinben debütált A Csárdáskirálynő szabadtéri változata [/url] Berlinben debütált a Budapesti Operettszínház új produkciója, A Csárdáskirálynő szabadtéri színpadra tervezett, német nyelvű előadása. Kálmán Imre klasszikus operettjét a német főváros legrangosabb szabadtéri színpadán, a Waldbühnén mutatták be szombat este. Népszava.hu, Ma, 10:34 „A csaknem ötezer néző között ott volt Kálmán Imre lánya, a Mexikóban és a bajorországi Münchenben élő Yvonne Kálmán is, aki a BZ című berlini lapnak azt mondta: a Nagymező utcai színház fantasztikus társulata szívvel-lélekkel adja elő édesapja darabját, ezért mindent megtesz a produkció sikeréért.” „Az operettet különleges, új, Gyarmathy Ágnes által tervezett díszletek között mutatták be. A fő látványelem egy nagyjából tízszer öt méter nagyságú kétfejű sas, amely a német nézőknek is felidézi az Osztrák-Magyar Monarchiát, a darab keletkezésének korszakát. A kulisszákat úgy tervezték, hogy a társulat zsinórpadlás nélkül is előadhassa a darabot. A Csárdáskirálynő így ezentúl kőszínházon kívül is hódíthat. Színre vihetik szabadtéri színpadon, koncertteremben vagy akár sportcsarnokban is - mondta az MTI-nek a rendező, Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház főigazgatója. A fellépés a Waldbühnén szakmai elismerés is - tette hozzá Lőrinczy György. A magyar művészek olyan világsztárok előtt és után lépnek fel, mint Maxim Vengerov és Edita Gruberova. "Németországban sokkal komolyabban vesznek minket, mint otthon" - emelte ki, hangsúlyozva, hogy a Budapesti Operettszínház nemcsak az operettben, hanem a musicalben is az egyik legfontosabb társulat Európában. Ezt mutatja például A Szépség és a Szörnyetege sikere. A teátrumot ősszel a baden-badeni Festspielhaus közönsége is láthatja, ott egy másik Kálmán-művet, a Marica grófnőt adják elő németül.”
2057 Búbánat 2013-08-12 23:45:42 [Válasz erre: 2056 Búbánat 2013-08-12 23:42:30]
[url] http://szinhaz.hu/operett/53122-kalauz-egy-varazslatos-vilagban-operett-lexikon-jelent-meg; Kalauz egy varázslatos világban – operett lexikon jelent meg [/url]
[url] http://szinhaz.hu/operett/53122-kalauz-egy-varazslatos-vilagban-operett-lexikon-jelent-meg; Kalauz egy varázslatos világban – operett lexikon jelent meg [/url]
2056 Búbánat 2013-08-12 23:42:30 [Válasz erre: 2051 Búbánat 2013-08-09 21:41:30]
[url] http://szinhaz.hu/operett/53122-kalauz-egy-varazslatos-vilagban-operett-lexikon-jelent-meg; KALAUZ EGY VARÁZSLATOS VILÁGBAN - OPERETT LEXIKON JELENT MEG [/URL] /www.szinhaz,hu Magyar Színházi Portál, 2013. augusztus 12. hétfő, 07:04/ Az Operett, Szubjektív kalauz egy varázslatos világban címmel kétkötetes lexikon jelent meg, melynek szerzője az ország egyik legismertebb diabetológusa. Részlet Winkler Gábor előszavából: "(...) Munkám eredeti címe „Az operett varázslatos világa. Kalauz a műfaj híveinek, is-merőinek és szerelmeseinek” lett volna, ám az anyaggyűjtés során az egyik szerző jogait képviselő hazai ügynökség arra figyelmeztetett, hogy a szerzőjére vonatkozó bármilyen információt csak engedélyével adhatok közre, kivéve, ha személyes állás-pontomként, véleményemként ismertetem. Nos, ez az oka a cím módosulásának és a fenti alcím beillesztésének. Le kell szögeznem, hogy mindaz, amit leírok, forrásaim: hazai és nemzetközi publikációk, szakkönyvek és monográfiák, interneten hozzáférhető adatok, hanglemez-ismertetők, kották, szövegkönyvek, színházi élmények, hang- és képfelvételek, valamint személyes beszélgetések alapján kialakult ismereteimet tükrözik. Négyévi anyaggyűjtésem és a kérdéskör szisztematikus feldolgozása során arra törekedtem, hogy a lehető leghitelesebb képet fessem arról a színpadi és hangzásvilágról, amit szeretek, amelynek elkötelezett híve vagyok, lemondva természetesen a teljességre való törekvésről − mivel azt sem terjedelmi, sem információs keretek nem teszik lehetővé −, és fenntartva esetenként a tévedés jogát. Mindezek után rendhagyó összeállítás született: kedvcsináló, vagy éppen az elmélyülést segítő kalandozás az operettek tündérvilágában. Nem regényes történelmi áttekintés, nem is a műfaj főbb eseményeit követő leírás, hanem a tájékozódást segítő útmutatás, ami bizonyára több és egyben kevesebb is, mint egy átlagos műfaji kalauz. Több, mert merítési köre szélesebb, mint a műfajjal foglalkozó korábbi hasonló, magyar nyelvű kiadványoké, mert a bemutatandó darabokat minden eddiginél részletesebben, több megközelítésben, a műfajjal ismerkedők és a már ismerők szemszögéből tárgyalja, mert sokirányú visszakeresési lehetőséget biztosít a részletek iránt érdeklődőknek. Tagadhatatlanul kevesebb is ugyanakkor, hiszen e gazdag színpadi világ csak egy szegmensének áttekintésére tesz kísérletet. Eredeti szándékom a „nagyoperettek” bemutatása volt. Ez a fogalom azonban nem hivatalos zenei szakkifejezés, hanem a színházi gyakorlat szülte „szleng”. Tagadhatatlan, hogy mára magyar és német nyelvterületen, a köznapi életben általánosan használttá vált, s elsősorban az idesorolt darabok igényes kiállítására, nagy létszámú statisztériájára, az énekszólamok hangi-technikai nehézségére, zene-, ének- és tánckari követelményére utal. Valójában az operettek köre igen tág, a néhány szereplős kamarajátékoktól a nagy tömegeket mozgató, már-már operai megszólaltatást és megjelenítést igénylő művekig. Az áttekintést így a műfaj egészére ki kellett terjeszteni, elfogadva, hogy a besorolás esetenként nem egyértelmű. Olykor nehéz határvonalat húzni a vígoperák és az operettek, illetve a képzeletbeli vonal másik végén a zenés vígjátékok és az operettek között. E tekintetben a kialakult hazai megítélés volt a mérvadó. A jegyzékbe felvett szerzők és a részletesen ismertetett művek önkényes válogatást tükröznek, a hangsúlyt elsősorban hazai színházaink, valamint a környező országok teátrumainak műsorrendjén szereplő vagy rádiófelvételekből, koncertekből ismert darabok bemutatására helyezve. Helyet kapott azonban néhány, nálunk kevésbé ismert, vagy ez idő szerint kevésbé játszott, de más európai kultúrákban népszerű szerző és operett is. Nem szerepelnek viszont a felsorolásban az 1950 után, többségében rádió-, film- vagy revüoperettként íródott művek és szerzőik. Ez alól csak akkor tettem kivételt, ha a szerző említett művei egy hosszabb életpálya lezárásaként születtek (mint pl. a „Bástyasétány 77” Eisemann Mihály életművében). E döntés nem értékítéletet tükröz, hanem a terjedelem és a színházi műsorrend szem előtt tartásával született ésszerű kompromisszum eredménye. (...) A könyv írása során rá kellett döbbenni, milyen hiánycikk a műfaj darabjainak részletes magyar nyelvű bemutatása, különösen a hazai szerzők művei esetében. Köszönettel tartozom ezért mindazoknak, akik hozzásegítettek, hogy ez a munka elkészülhessen. Mindenekelőtt lektoraimnak, Dobránszky Zsuzsának, a Magyar Állami Operaház nyugalmazott magánénekesének, Vértesi Szabolcsnak, a Zenei Gyűjtemény korábbi munkatársának, Malina János zenetörténésznek, a magyar Haydn Társaság elnökének. Köszönettel tartozom Szinetár Miklós tanár úrnak munkámat segítő tanácsaiért és támogatásáért, Brigitte Elisabeth Tautscher asszonynak, a bécsi Arkadia hanglemez-bolt vezetőjének a hang- és képanyag, esetenként a bécsi Staatsoper archívumából való anyagok megszerzésében nyújtott felbecsülhetetlen segítségéért. A Hartai Zenei Ügynökségnek szövegkönyvek megtekintésre való átengedéséért, Muladi József úrnak a hanganyag és az idegen nyelvű szakkönyvek beszerzésében való segítségéért, Fejes Cecíliának, a Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezőjének és Ruitner Sándornak, a Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezőjének-dramaturgjának felbecsülhetetlen tanulmányok rendelkezésemre bocsátásáért, források felkutatásában nyújtott segítségéért, Igaz Tünde művésznőnek pályája egy fontos képének megküldéséért. Köszönöm Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója, Clementis Tamás, a Magyar Állami Operaház magánénekese, valamint a könyvben szereplő egyes zeneszerzők, illetve szövegírók jogutódjai – nevüket kérésükre nem tüntetem fel – munkámat segítő támogatását. Kiemelt köszönettel tartozom a Tudomány Kiadó igazgatójának, Guti Péternek és munkatársainak, akik tanácsai, szervezőmunkája és segítsége tette lehetővé, hogy e könyv korábbi közös vállalkozásainkhoz hasonlóan igényes formában kerülhessen az olvasók kezébe."
[url] http://szinhaz.hu/operett/53122-kalauz-egy-varazslatos-vilagban-operett-lexikon-jelent-meg; KALAUZ EGY VARÁZSLATOS VILÁGBAN - OPERETT LEXIKON JELENT MEG [/URL] /www.szinhaz,hu Magyar Színházi Portál, 2013. augusztus 12. hétfő, 07:04/ Az Operett, Szubjektív kalauz egy varázslatos világban címmel kétkötetes lexikon jelent meg, melynek szerzője az ország egyik legismertebb diabetológusa. Részlet Winkler Gábor előszavából: "(...) Munkám eredeti címe „Az operett varázslatos világa. Kalauz a műfaj híveinek, is-merőinek és szerelmeseinek” lett volna, ám az anyaggyűjtés során az egyik szerző jogait képviselő hazai ügynökség arra figyelmeztetett, hogy a szerzőjére vonatkozó bármilyen információt csak engedélyével adhatok közre, kivéve, ha személyes állás-pontomként, véleményemként ismertetem. Nos, ez az oka a cím módosulásának és a fenti alcím beillesztésének. Le kell szögeznem, hogy mindaz, amit leírok, forrásaim: hazai és nemzetközi publikációk, szakkönyvek és monográfiák, interneten hozzáférhető adatok, hanglemez-ismertetők, kották, szövegkönyvek, színházi élmények, hang- és képfelvételek, valamint személyes beszélgetések alapján kialakult ismereteimet tükrözik. Négyévi anyaggyűjtésem és a kérdéskör szisztematikus feldolgozása során arra törekedtem, hogy a lehető leghitelesebb képet fessem arról a színpadi és hangzásvilágról, amit szeretek, amelynek elkötelezett híve vagyok, lemondva természetesen a teljességre való törekvésről − mivel azt sem terjedelmi, sem információs keretek nem teszik lehetővé −, és fenntartva esetenként a tévedés jogát. Mindezek után rendhagyó összeállítás született: kedvcsináló, vagy éppen az elmélyülést segítő kalandozás az operettek tündérvilágában. Nem regényes történelmi áttekintés, nem is a műfaj főbb eseményeit követő leírás, hanem a tájékozódást segítő útmutatás, ami bizonyára több és egyben kevesebb is, mint egy átlagos műfaji kalauz. Több, mert merítési köre szélesebb, mint a műfajjal foglalkozó korábbi hasonló, magyar nyelvű kiadványoké, mert a bemutatandó darabokat minden eddiginél részletesebben, több megközelítésben, a műfajjal ismerkedők és a már ismerők szemszögéből tárgyalja, mert sokirányú visszakeresési lehetőséget biztosít a részletek iránt érdeklődőknek. Tagadhatatlanul kevesebb is ugyanakkor, hiszen e gazdag színpadi világ csak egy szegmensének áttekintésére tesz kísérletet. Eredeti szándékom a „nagyoperettek” bemutatása volt. Ez a fogalom azonban nem hivatalos zenei szakkifejezés, hanem a színházi gyakorlat szülte „szleng”. Tagadhatatlan, hogy mára magyar és német nyelvterületen, a köznapi életben általánosan használttá vált, s elsősorban az idesorolt darabok igényes kiállítására, nagy létszámú statisztériájára, az énekszólamok hangi-technikai nehézségére, zene-, ének- és tánckari követelményére utal. Valójában az operettek köre igen tág, a néhány szereplős kamarajátékoktól a nagy tömegeket mozgató, már-már operai megszólaltatást és megjelenítést igénylő művekig. Az áttekintést így a műfaj egészére ki kellett terjeszteni, elfogadva, hogy a besorolás esetenként nem egyértelmű. Olykor nehéz határvonalat húzni a vígoperák és az operettek, illetve a képzeletbeli vonal másik végén a zenés vígjátékok és az operettek között. E tekintetben a kialakult hazai megítélés volt a mérvadó. A jegyzékbe felvett szerzők és a részletesen ismertetett művek önkényes válogatást tükröznek, a hangsúlyt elsősorban hazai színházaink, valamint a környező országok teátrumainak műsorrendjén szereplő vagy rádiófelvételekből, koncertekből ismert darabok bemutatására helyezve. Helyet kapott azonban néhány, nálunk kevésbé ismert, vagy ez idő szerint kevésbé játszott, de más európai kultúrákban népszerű szerző és operett is. Nem szerepelnek viszont a felsorolásban az 1950 után, többségében rádió-, film- vagy revüoperettként íródott művek és szerzőik. Ez alól csak akkor tettem kivételt, ha a szerző említett művei egy hosszabb életpálya lezárásaként születtek (mint pl. a „Bástyasétány 77” Eisemann Mihály életművében). E döntés nem értékítéletet tükröz, hanem a terjedelem és a színházi műsorrend szem előtt tartásával született ésszerű kompromisszum eredménye. (...) A könyv írása során rá kellett döbbenni, milyen hiánycikk a műfaj darabjainak részletes magyar nyelvű bemutatása, különösen a hazai szerzők művei esetében. Köszönettel tartozom ezért mindazoknak, akik hozzásegítettek, hogy ez a munka elkészülhessen. Mindenekelőtt lektoraimnak, Dobránszky Zsuzsának, a Magyar Állami Operaház nyugalmazott magánénekesének, Vértesi Szabolcsnak, a Zenei Gyűjtemény korábbi munkatársának, Malina János zenetörténésznek, a magyar Haydn Társaság elnökének. Köszönettel tartozom Szinetár Miklós tanár úrnak munkámat segítő tanácsaiért és támogatásáért, Brigitte Elisabeth Tautscher asszonynak, a bécsi Arkadia hanglemez-bolt vezetőjének a hang- és képanyag, esetenként a bécsi Staatsoper archívumából való anyagok megszerzésében nyújtott felbecsülhetetlen segítségéért. A Hartai Zenei Ügynökségnek szövegkönyvek megtekintésre való átengedéséért, Muladi József úrnak a hanganyag és az idegen nyelvű szakkönyvek beszerzésében való segítségéért, Fejes Cecíliának, a Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezőjének és Ruitner Sándornak, a Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezőjének-dramaturgjának felbecsülhetetlen tanulmányok rendelkezésemre bocsátásáért, források felkutatásában nyújtott segítségéért, Igaz Tünde művésznőnek pályája egy fontos képének megküldéséért. Köszönöm Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója, Clementis Tamás, a Magyar Állami Operaház magánénekese, valamint a könyvben szereplő egyes zeneszerzők, illetve szövegírók jogutódjai – nevüket kérésükre nem tüntetem fel – munkámat segítő támogatását. Kiemelt köszönettel tartozom a Tudomány Kiadó igazgatójának, Guti Péternek és munkatársainak, akik tanácsai, szervezőmunkája és segítsége tette lehetővé, hogy e könyv korábbi közös vállalkozásainkhoz hasonlóan igényes formában kerülhessen az olvasók kezébe."
2055 Búbánat 2013-08-12 12:23:53 [Válasz erre: 2053 Búbánat 2013-08-10 22:53:09]
[url] http://www.hirado.hu/Videok/2013/08/11/20/Telt_haz_volt_az_elso_Budavari_Palotakoncerten.aspx; Telt ház volt az első Budavári Palotakoncerten [/url] - Video MTV Híradó, 2013. augusztus 11. vasárnap 20:52
[url] http://www.hirado.hu/Videok/2013/08/11/20/Telt_haz_volt_az_elso_Budavari_Palotakoncerten.aspx; Telt ház volt az első Budavári Palotakoncerten [/url] - Video MTV Híradó, 2013. augusztus 11. vasárnap 20:52
2054 Búbánat 2013-08-10 23:05:10 [Válasz erre: 2053 Búbánat 2013-08-10 22:53:09]
Még annyit, hogy a szektorokban a lelátó soronként emelkedik, így tökéletes a vizuális élvezet, és a hangosítás megoldásával a hangzás is.
Még annyit, hogy a szektorokban a lelátó soronként emelkedik, így tökéletes a vizuális élvezet, és a hangosítás megoldásával a hangzás is.
2053 Búbánat 2013-08-10 22:53:09 [Válasz erre: 2052 Búbánat 2013-08-10 12:10:56]
Ott voltam a Várpalota Oroszlános udvarában a délutáni főpróbán! Több mint háromórás „gratis” koncert a turisták-nézelődők-érdeklődők előtt, a színpadon még mindenki civilben. Körülöttünk nyüzsögtek a rendező-szervező- televíziós stáb, a kamerások, stúdiósok, kellékesek csapata, Ha jól számoltam hat kamera vette az egészet. Elpróbáltak mindent: zene-ének-tánc- konferansz. Kerényi Miklós Gábor rendező folyamatosan instruált: Frankó Tünde és Dolhai Attila kettősnek sem „kegyelmezett”; a Cigányszerelem duettjében talált hibát, így az egészet megismételtette velük. A közönség a sok népszerű operett-melódiának nagyon örült és megtapsolta. Osvárt Andrea filmszínésznő is, a próbán végigmondta az összes összekötő-szövegét (konferanszié-műsorvezető), mintha már az este „élesben” mondaná azt. A televízió ezt is felvette teljes egészében. Gondolom, ha szükséges, a hanganyagot a zenei rendező felhasználhatja majd; a ma esti bemutatón esetleges "baki" korrekciójára alkalmas lesz a felvett anyag - a televízió augusztus 19-én este felvételről sugározza az operett-gálát - de csak 90 percet ad a műsorújság szerint. Sok minden tetszett a főpróbán hallottak alapján, és sok minden, ami nem. Meglátjuk, mi kerül be ebből majd az adásba. Például az anya és lánya kettőse, azaz Kállay Bori és Fonyó Barbara megküzdött Offenbach Eljegyzés a lámpafénynél című operettjének "Veszekedő-kettősével"; háromszor kellett újrakezdeni belépésüket a jelenetükben, de különben, remek, bravúros részlet ez a darabból. A víg özvegy több részlete közül igen hatásosan sikerült az operett fináléja, melyben Lehár kán-kánját ötvözték vagyis „mellécsapták ” Offenbach kán-kánját. Ezzel a hatásos jelenettel zárul az első rész. Sajnos, a Csárdáskirálynő jeleneteinek alapját továbbra is az Operettszínház legutóbbi átdolgozásából ismert verziót képezi; a szöveg és zene alapján alig .lehet ráismerni Kálmán népszerű operettjére – a rosszban az a jó, hogy ráirányítja a figyelmünket arra: mi az untig elcsépelt, de hogyan lehet másképp is: újszerűen – már akinek mindehhez kellően befogadó „intellektusa” van. Többet nem is mondok az operettgála délutáni főpróbáján tapasztaltakról. Nem illik mindent előre elárulni, „kifecsegni”, a TV-közvetítésben nyilván a legjobb, legsikeresebb jelenetek benne lesznek.
Ott voltam a Várpalota Oroszlános udvarában a délutáni főpróbán! Több mint háromórás „gratis” koncert a turisták-nézelődők-érdeklődők előtt, a színpadon még mindenki civilben. Körülöttünk nyüzsögtek a rendező-szervező- televíziós stáb, a kamerások, stúdiósok, kellékesek csapata, Ha jól számoltam hat kamera vette az egészet. Elpróbáltak mindent: zene-ének-tánc- konferansz. Kerényi Miklós Gábor rendező folyamatosan instruált: Frankó Tünde és Dolhai Attila kettősnek sem „kegyelmezett”; a Cigányszerelem duettjében talált hibát, így az egészet megismételtette velük. A közönség a sok népszerű operett-melódiának nagyon örült és megtapsolta. Osvárt Andrea filmszínésznő is, a próbán végigmondta az összes összekötő-szövegét (konferanszié-műsorvezető), mintha már az este „élesben” mondaná azt. A televízió ezt is felvette teljes egészében. Gondolom, ha szükséges, a hanganyagot a zenei rendező felhasználhatja majd; a ma esti bemutatón esetleges "baki" korrekciójára alkalmas lesz a felvett anyag - a televízió augusztus 19-én este felvételről sugározza az operett-gálát - de csak 90 percet ad a műsorújság szerint. Sok minden tetszett a főpróbán hallottak alapján, és sok minden, ami nem. Meglátjuk, mi kerül be ebből majd az adásba. Például az anya és lánya kettőse, azaz Kállay Bori és Fonyó Barbara megküzdött Offenbach Eljegyzés a lámpafénynél című operettjének "Veszekedő-kettősével"; háromszor kellett újrakezdeni belépésüket a jelenetükben, de különben, remek, bravúros részlet ez a darabból. A víg özvegy több részlete közül igen hatásosan sikerült az operett fináléja, melyben Lehár kán-kánját ötvözték vagyis „mellécsapták ” Offenbach kán-kánját. Ezzel a hatásos jelenettel zárul az első rész. Sajnos, a Csárdáskirálynő jeleneteinek alapját továbbra is az Operettszínház legutóbbi átdolgozásából ismert verziót képezi; a szöveg és zene alapján alig .lehet ráismerni Kálmán népszerű operettjére – a rosszban az a jó, hogy ráirányítja a figyelmünket arra: mi az untig elcsépelt, de hogyan lehet másképp is: újszerűen – már akinek mindehhez kellően befogadó „intellektusa” van. Többet nem is mondok az operettgála délutáni főpróbáján tapasztaltakról. Nem illik mindent előre elárulni, „kifecsegni”, a TV-közvetítésben nyilván a legjobb, legsikeresebb jelenetek benne lesznek.
2052 Búbánat 2013-08-10 12:10:56 [Válasz erre: 2042 Búbánat 2013-08-03 18:55:35]
[url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=66&msgcount=2042#285521; Ma rendezik meg az első Budavári Palotakoncertet [/url] Ötventagú szimfonikus zenekar mellett a magyar operett neves művészei lépnek pódiumra. A budapesti operett világának modern és tradicionális elemei egyszerre elevenednek meg a színpadon. Kulturpont.hu, 2013.08.10 10:52 MTI Az esten a Budapesti Operettszínház művészei a húsztagú balettkar kíséretében részleteket adnak elő a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő, a Mária főhadnagy, a Bál a Savoyban, a Viktória, a Cirkuszhercegnő, A Bajadér, A víg özvegy, A mosoly országa, a Denevér, a Giuditta, a Luxemburg grófja, a Mágnás Miska, a Csókos asszony és az Ördögölő Józsiás című darabokból. Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Ábrahám Pál művei mellett lesznek meglepetésszámok is - közölték a szervezők. A gálaesten, amelyet Osvárt Andrea, elsősorban Olaszországban és az Egyesült Államokban ismert magyar filmszínésznő vezet, fellép Fischl Mónika, Frankó Tünde, Bordás Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Dolhai Attila, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Faragó András, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté, Kállay Bori, Brasch Bence, a Budapesti Operettszínház balettkara, valamint zenekara, amelyet Makláry László vezényel. A nagyszabású gálát az M1 nézői a nemzeti ünnep előestéjén, augusztus 19-én 20.15-től láthatják - tudatta a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóirodája.
[url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=66&msgcount=2042#285521; Ma rendezik meg az első Budavári Palotakoncertet [/url] Ötventagú szimfonikus zenekar mellett a magyar operett neves művészei lépnek pódiumra. A budapesti operett világának modern és tradicionális elemei egyszerre elevenednek meg a színpadon. Kulturpont.hu, 2013.08.10 10:52 MTI Az esten a Budapesti Operettszínház művészei a húsztagú balettkar kíséretében részleteket adnak elő a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő, a Mária főhadnagy, a Bál a Savoyban, a Viktória, a Cirkuszhercegnő, A Bajadér, A víg özvegy, A mosoly országa, a Denevér, a Giuditta, a Luxemburg grófja, a Mágnás Miska, a Csókos asszony és az Ördögölő Józsiás című darabokból. Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Ábrahám Pál művei mellett lesznek meglepetésszámok is - közölték a szervezők. A gálaesten, amelyet Osvárt Andrea, elsősorban Olaszországban és az Egyesült Államokban ismert magyar filmszínésznő vezet, fellép Fischl Mónika, Frankó Tünde, Bordás Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Dolhai Attila, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Faragó András, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté, Kállay Bori, Brasch Bence, a Budapesti Operettszínház balettkara, valamint zenekara, amelyet Makláry László vezényel. A nagyszabású gálát az M1 nézői a nemzeti ünnep előestéjén, augusztus 19-én 20.15-től láthatják - tudatta a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóirodája.
2051 Búbánat 2013-08-09 21:41:30 [Válasz erre: 2040 Búbánat 2013-07-29 14:23:04]
Ma kaptam az értesítést, hogy a Tudomány Kiadó gondozásában végre megjelent, és már kapható [url] http://www.tudomany-kiado.hu/operettkonyv; Winkler Gábor: Operett - Szubjektív kalauz egy varázslatos világban I-II. kötet. [/url] „A kétkötetes könyv hosszas előkészületek után egy kiemelkedő hazai eseményre jelenik meg: idén indul útjára, az operett szerelmeseinek legnagyobb örömére, a Budavári Palotakoncert 2013. augusztus 10-én, amelynek célja a műfaj megszerettetése, a hazai idegenforgalom színesítése egy népszerű programsorozattal. A könyv a Rózsavölgyi Zeneműboltban, a Kossuth Kiadó boltjaiban, valamint a Tudomány Kiadóban vásárolható meg. „
Ma kaptam az értesítést, hogy a Tudomány Kiadó gondozásában végre megjelent, és már kapható [url] http://www.tudomany-kiado.hu/operettkonyv; Winkler Gábor: Operett - Szubjektív kalauz egy varázslatos világban I-II. kötet. [/url] „A kétkötetes könyv hosszas előkészületek után egy kiemelkedő hazai eseményre jelenik meg: idén indul útjára, az operett szerelmeseinek legnagyobb örömére, a Budavári Palotakoncert 2013. augusztus 10-én, amelynek célja a műfaj megszerettetése, a hazai idegenforgalom színesítése egy népszerű programsorozattal. A könyv a Rózsavölgyi Zeneműboltban, a Kossuth Kiadó boltjaiban, valamint a Tudomány Kiadóban vásárolható meg. „
2050 Búbánat 2013-08-08 13:58:37 [Válasz erre: 2049 Búbánat 2013-08-07 22:54:23]
Kolozsi László könyvének egyik fejezetében a Bob herceg bemutatójáról kapunk leírást. Idézem egy részletét onnan, hogy kik, milyen ismert személyiségek tették tiszteletüket a bemutató-előadáson: „Huszka egy héttel a bemutató előtt kért egy hét szabadságot a minisztériumban, de főnöke, Lippich – akinek a lányát később feleségül vette – ezt kerek perec megtagadta. Így Huszka már nem tudott a kéziraton sokat javítani, pedig tartott tőle, hogy még nincs teljesen készen. Félve ment el a bemutatóra is a Kerepesi út 12.-be, a Népszínházba, 1902. december 20-án. A bemutató napján csúf idő volt, szakadt az eső, mégis számos illusztris vendég érkezett. Egymást érték a Kerepesi úton a konflisok, fiákerek. A lovakat ponyvával takarták le, hogy óvják őket az időjárás viszontagságaitól. A kétajtós kapuban Porzsolt Kálmán (a Népszínház igazgatója) várta a vendégeket. Megérkezett Wlasics Gyula kultuszminiszter – Huszka hivatali nagyfőnöke, aki később az irodában is meglátogatta a szerzőket, hogy gratuláljon -, Bánffy Dezső exminiszterelnök, Kléh Kálmán, a Népszínház végrehajtó bizottságának elnöke, Herczeg Ferenc író, Kabos Endre, Murai Károly, népszerű hírlapírók, Buttykay Ákos és Hegyi Béla zeneszerzők, Lónyai Dezső, Széll Kálmán miniszterelnök kabinetfőnöke. Huszka barátai, többek közt Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Wildner Ödön a szerzők páholyában ültek. Az utolsó pillanatban megérkezett Széll Kálmán miniszterelnök is a páholyába. Még a pótszékeken is ültek. A függöny felgördült, és feltűnt mögötte a londoni utcakép, Plumpudding borbélyüzlete. Konti (József) felemelte pálcáját, és felcsendült a Bob herceg nyitánya… Három felvonással és egy szűnni nem akaró tapsviharral később Huszka mámorosan távozott. Két barátjával, Martossal és Bakonyival a sikertől megrészegülve üvöltötték tele az utcákat a ’ Londonban, hej…’ kezdetű dallal. A környéken mindenki megtanulta a folytatást: […] Másnap a minisztériumban mindenki Huszkáék előtt tolongott: a siker frenetikus volt. Martos az ünneplőknek a kritikákat olvasta fel. […] A három tisztviselő, a szövegeket író Martos Ferenc és Bakonyi Károly, valamint a zenét jegyző Huszka, maga is megdöbbenhetett a sikeren. Hiszen az minden reményüket túlszárnyalta. És megágyazott többek közt a szerzői jog magyarországi meghonosításának is. Huszkának köszönhető az, hogy a szórakozóhelyeken elhangzó zenékért a szerzőknek jogdíjat kell fizetni: a szerzői jog rendezéséért legalább annyit tett, mint a magyar operett elismeréséért.” „A Bob herceg példátlan sikerére jellemző, hogy egészen a Rókus kápolnáig, vagyis vagy százméternyit kígyózott jegyért állok sora. […] Lippich, Huszka hivatali főnöke azzal kívánta enyhíteni bűnét, amikor megtudta, milyen sikeres lett a darab, hogy meghívta a Pálma utcai villájába karácsonyra a szerzőket. Leánya, Lonci, pirulva hívta fel az érkezők figyelmét arra, hogy találnak majd valamit a fa alatt. Ezen a fényes partin alakult ki Huszka és Lonci között a – nem túl boldognak mondható – házassághoz vezető vonzalom. „ A kötet írója máshol, külön foglalkozik egy, a cselekményre rímelő, a későbbi történelmi krónikákból ismert nevezetes esettel: „VIII. Edward trónörökös lemondása Ha máshonnan nem, A király beszéde című filmből értesülhettek sokan arról, hogy a XX. század elején a valóságban is megtörtént az a botrány – igaz, jóval a darab bemutatója után -, amit a Bob herceg megjelenít: nevezetesen, hogy az angol trónörökös egy polgárlányba szeret bele. Tehát jelen esetben nem a művészet másolta az életet, hanem éppen fordítva, az élet a művészetet. A Bob herceg bemutatója után harmincnégy évvel bekövetkezett események kísértetiesen hasonlítanak Martos Ferenc történetére. […]”
Kolozsi László könyvének egyik fejezetében a Bob herceg bemutatójáról kapunk leírást. Idézem egy részletét onnan, hogy kik, milyen ismert személyiségek tették tiszteletüket a bemutató-előadáson: „Huszka egy héttel a bemutató előtt kért egy hét szabadságot a minisztériumban, de főnöke, Lippich – akinek a lányát később feleségül vette – ezt kerek perec megtagadta. Így Huszka már nem tudott a kéziraton sokat javítani, pedig tartott tőle, hogy még nincs teljesen készen. Félve ment el a bemutatóra is a Kerepesi út 12.-be, a Népszínházba, 1902. december 20-án. A bemutató napján csúf idő volt, szakadt az eső, mégis számos illusztris vendég érkezett. Egymást érték a Kerepesi úton a konflisok, fiákerek. A lovakat ponyvával takarták le, hogy óvják őket az időjárás viszontagságaitól. A kétajtós kapuban Porzsolt Kálmán (a Népszínház igazgatója) várta a vendégeket. Megérkezett Wlasics Gyula kultuszminiszter – Huszka hivatali nagyfőnöke, aki később az irodában is meglátogatta a szerzőket, hogy gratuláljon -, Bánffy Dezső exminiszterelnök, Kléh Kálmán, a Népszínház végrehajtó bizottságának elnöke, Herczeg Ferenc író, Kabos Endre, Murai Károly, népszerű hírlapírók, Buttykay Ákos és Hegyi Béla zeneszerzők, Lónyai Dezső, Széll Kálmán miniszterelnök kabinetfőnöke. Huszka barátai, többek közt Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Wildner Ödön a szerzők páholyában ültek. Az utolsó pillanatban megérkezett Széll Kálmán miniszterelnök is a páholyába. Még a pótszékeken is ültek. A függöny felgördült, és feltűnt mögötte a londoni utcakép, Plumpudding borbélyüzlete. Konti (József) felemelte pálcáját, és felcsendült a Bob herceg nyitánya… Három felvonással és egy szűnni nem akaró tapsviharral később Huszka mámorosan távozott. Két barátjával, Martossal és Bakonyival a sikertől megrészegülve üvöltötték tele az utcákat a ’ Londonban, hej…’ kezdetű dallal. A környéken mindenki megtanulta a folytatást: […] Másnap a minisztériumban mindenki Huszkáék előtt tolongott: a siker frenetikus volt. Martos az ünneplőknek a kritikákat olvasta fel. […] A három tisztviselő, a szövegeket író Martos Ferenc és Bakonyi Károly, valamint a zenét jegyző Huszka, maga is megdöbbenhetett a sikeren. Hiszen az minden reményüket túlszárnyalta. És megágyazott többek közt a szerzői jog magyarországi meghonosításának is. Huszkának köszönhető az, hogy a szórakozóhelyeken elhangzó zenékért a szerzőknek jogdíjat kell fizetni: a szerzői jog rendezéséért legalább annyit tett, mint a magyar operett elismeréséért.” „A Bob herceg példátlan sikerére jellemző, hogy egészen a Rókus kápolnáig, vagyis vagy százméternyit kígyózott jegyért állok sora. […] Lippich, Huszka hivatali főnöke azzal kívánta enyhíteni bűnét, amikor megtudta, milyen sikeres lett a darab, hogy meghívta a Pálma utcai villájába karácsonyra a szerzőket. Leánya, Lonci, pirulva hívta fel az érkezők figyelmét arra, hogy találnak majd valamit a fa alatt. Ezen a fényes partin alakult ki Huszka és Lonci között a – nem túl boldognak mondható – házassághoz vezető vonzalom. „ A kötet írója máshol, külön foglalkozik egy, a cselekményre rímelő, a későbbi történelmi krónikákból ismert nevezetes esettel: „VIII. Edward trónörökös lemondása Ha máshonnan nem, A király beszéde című filmből értesülhettek sokan arról, hogy a XX. század elején a valóságban is megtörtént az a botrány – igaz, jóval a darab bemutatója után -, amit a Bob herceg megjelenít: nevezetesen, hogy az angol trónörökös egy polgárlányba szeret bele. Tehát jelen esetben nem a művészet másolta az életet, hanem éppen fordítva, az élet a művészetet. A Bob herceg bemutatója után harmincnégy évvel bekövetkezett események kísértetiesen hasonlítanak Martos Ferenc történetére. […]”
2049 Búbánat 2013-08-07 22:54:23
Már kapható az újságárusoknál a Híres operettek-sorozat 13. kötete. (Metropol-Kossuth kiadó- MTVA) Megjelent Huszka Jenő Bob herceg című operettjének könyve is a CD-melléklettel. A kötetet írta: Kolozsi László Idemásolom a CD-n szereplő, a rádióban készült stúdiófelvételről a tudnivalókat: Huszka Jenő – Martos Ferenc – Bakonyi Károly: Bob herceg Rádióra alkalmazta: Csizmadia Mátyás és Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó A felvétel a Magyar Rádióban készült 1965-ben. Szereposztás: György herceg (Bob) – Ilosfalvy Róbert (Körmendy János – próza) Annie – Németh Marika Pomponius udvarmester – Palócz László Lord Lancaster – Bende Zsolt Plumpudding – Palcsó Sándor Viktória hercegnő – Ágai Karola Gipsy – Kishegyi Árpád Pickwick – Külkey László A királynő – Sulyok Mária Tom – Várhelyi Endre (Makláry Zoltán – próza) A lemezen 16 track található, teljes ideje 65:55 perc. Az alábbi részletek hallhatók a stúdiófelvételen az 1902-ben keletkezett Huszka-operettből: 1. Nyitány 2. Gárda-induló” (Lord Lancaster, kórus) – Bende Zsolt, énekkar 3. Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca…” – Ilosfalvy Róbert 4. Udvarhölgyek dala (Viktória, kórus) – Ágai Karola, énekkar 5. Bob dala: „Holdvilágos bűvös éjjel…” Ilosfalvy Róbert, énekkar 6. Tercett (Plumpudding, Gipsy, Pickwick) – Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László 7. Annie dala – Németh Marika, énekkar 8. Az I. felvonás fináléja – Németh Marika, Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert, Palócz László, Várhelyi Endre, énekkar 9. Bob indulója – Ilosfalvy Róbert, énekkar 10. Annie dala a II. felvonásból: „Volt egyszer egy kis kurta szoknya – Németh Marika 11. Szerenád (Annie, Bob, kórus) – Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, énekkar 12. Bordal (Pomponius, kórus) – Palócz László, énekkar 13. Bob dala a II. felvonásból: „Az utca az én birodalmam…” – Ilosfalvy Róbert, énekkar 14. A II. felvonás fináléja – Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Várhelyi Endre, Bende Zsolt, énekkar 15. Legenda (A királynő, Pomponius) – Sulyok Mária, Palócz László 16. A III. felvonás fináléja - Sulyok Mária, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, énekkar
Már kapható az újságárusoknál a Híres operettek-sorozat 13. kötete. (Metropol-Kossuth kiadó- MTVA) Megjelent Huszka Jenő Bob herceg című operettjének könyve is a CD-melléklettel. A kötetet írta: Kolozsi László Idemásolom a CD-n szereplő, a rádióban készült stúdiófelvételről a tudnivalókat: Huszka Jenő – Martos Ferenc – Bakonyi Károly: Bob herceg Rádióra alkalmazta: Csizmadia Mátyás és Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó A felvétel a Magyar Rádióban készült 1965-ben. Szereposztás: György herceg (Bob) – Ilosfalvy Róbert (Körmendy János – próza) Annie – Németh Marika Pomponius udvarmester – Palócz László Lord Lancaster – Bende Zsolt Plumpudding – Palcsó Sándor Viktória hercegnő – Ágai Karola Gipsy – Kishegyi Árpád Pickwick – Külkey László A királynő – Sulyok Mária Tom – Várhelyi Endre (Makláry Zoltán – próza) A lemezen 16 track található, teljes ideje 65:55 perc. Az alábbi részletek hallhatók a stúdiófelvételen az 1902-ben keletkezett Huszka-operettből: 1. Nyitány 2. Gárda-induló” (Lord Lancaster, kórus) – Bende Zsolt, énekkar 3. Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca…” – Ilosfalvy Róbert 4. Udvarhölgyek dala (Viktória, kórus) – Ágai Karola, énekkar 5. Bob dala: „Holdvilágos bűvös éjjel…” Ilosfalvy Róbert, énekkar 6. Tercett (Plumpudding, Gipsy, Pickwick) – Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László 7. Annie dala – Németh Marika, énekkar 8. Az I. felvonás fináléja – Németh Marika, Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert, Palócz László, Várhelyi Endre, énekkar 9. Bob indulója – Ilosfalvy Róbert, énekkar 10. Annie dala a II. felvonásból: „Volt egyszer egy kis kurta szoknya – Németh Marika 11. Szerenád (Annie, Bob, kórus) – Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, énekkar 12. Bordal (Pomponius, kórus) – Palócz László, énekkar 13. Bob dala a II. felvonásból: „Az utca az én birodalmam…” – Ilosfalvy Róbert, énekkar 14. A II. felvonás fináléja – Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Várhelyi Endre, Bende Zsolt, énekkar 15. Legenda (A királynő, Pomponius) – Sulyok Mária, Palócz László 16. A III. felvonás fináléja - Sulyok Mária, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, énekkar
2048 Búbánat 2013-08-05 21:13:48 [Válasz erre: 2047 bermuda 2013-08-05 15:30:08]
Huszka Jenő Bob hercege a magyar operettjátszás aranykorának kezdetét jelentő, máig az egyik legnagyobb hazai operettsiker; bemutatója (1902) megelőzte Lehár, Kacsóh, Kálmán, Jacobi későbbi első sikereit is. A Bob herceg 1962-es rádióbemutatója – az ugyanabban az évben felvett Víg özveggyel együtt – a Rádió Dalszínháza égisze alatt készült operettek teljes (hazai és külföldi szerzőket tekintve), első, igen sikeres darabjai közé tartozik, a sorban közvetlenül követi a Fortunió dala, az Angot asszony lánya és A cigánybáró nevezetes stúdiófelvételeit. Ami érdekes, hogy ezeken a komplett rádiós felvételeken nem operettművészek, hanem döntően a kor legendás operaénekesei működtek közre, akik mellé csak mutatóba kerültek operetténekesek: az utóbbiak, főleg primadonna- és szubrett szerepkörben (például Németh Marika, Zentay Anna, Petress Zsuzsa) semmiben sem maradtak el a „komoly” műfajból ismert, jeles énekes kollégáktól! Hozzájuk csatlakozott a rádió szimfonikus zenekara és énekkara (korábban a Földényi-kórus) meg kitűnő karmesterek: Polgár Tibor, Fischer Sándor, Bródy Tamás, Sebestyén András, Breitner Tamás, Lehel György. Mellettük alkalmanként az Opera karmesterei is felvállaltak néhány klasszikus operettfelvételt: Ferencsik János (A cigánybáró), Erdélyi Miklós (Boccaccio), Kerekes János (A koldusdiák), Blum Tamás (Orfeusz az alvilágban), Oberfrank Géza (Giuditta) . Ez a művészi együttműködés egyúttal jól bevált "marketing-fogás" is lehetett abban az időben. Máig ható érvénnyel. Bennem is nagy várakozás él a szerdán megjelenő kiadvány iránt: az eddigi köteteket megismerve, a CD-mellékleten meghallgatható mintegy 70 percnyi zene csaknem minden fontos, ismert, népszerű számot felölel, így várhatóan a Bob hercegből is. Ilyenkor mindig fáj a szívem, hogy nem a teljes operettet kapjuk, a dialógusokkal együtt (esetenként a prózát mondó remek színészek hangján – bár még érdekesebb, és hitelesebb, amikor az operaénekes nem csak énekel a felvételen, de a szöveget is ő mondja. Erre kevesen voltak képesek: Házy Erzsébet ilyen kivétel), de ne legyünk, ugye, telhetetlenek…
Huszka Jenő Bob hercege a magyar operettjátszás aranykorának kezdetét jelentő, máig az egyik legnagyobb hazai operettsiker; bemutatója (1902) megelőzte Lehár, Kacsóh, Kálmán, Jacobi későbbi első sikereit is. A Bob herceg 1962-es rádióbemutatója – az ugyanabban az évben felvett Víg özveggyel együtt – a Rádió Dalszínháza égisze alatt készült operettek teljes (hazai és külföldi szerzőket tekintve), első, igen sikeres darabjai közé tartozik, a sorban közvetlenül követi a Fortunió dala, az Angot asszony lánya és A cigánybáró nevezetes stúdiófelvételeit. Ami érdekes, hogy ezeken a komplett rádiós felvételeken nem operettművészek, hanem döntően a kor legendás operaénekesei működtek közre, akik mellé csak mutatóba kerültek operetténekesek: az utóbbiak, főleg primadonna- és szubrett szerepkörben (például Németh Marika, Zentay Anna, Petress Zsuzsa) semmiben sem maradtak el a „komoly” műfajból ismert, jeles énekes kollégáktól! Hozzájuk csatlakozott a rádió szimfonikus zenekara és énekkara (korábban a Földényi-kórus) meg kitűnő karmesterek: Polgár Tibor, Fischer Sándor, Bródy Tamás, Sebestyén András, Breitner Tamás, Lehel György. Mellettük alkalmanként az Opera karmesterei is felvállaltak néhány klasszikus operettfelvételt: Ferencsik János (A cigánybáró), Erdélyi Miklós (Boccaccio), Kerekes János (A koldusdiák), Blum Tamás (Orfeusz az alvilágban), Oberfrank Géza (Giuditta) . Ez a művészi együttműködés egyúttal jól bevált "marketing-fogás" is lehetett abban az időben. Máig ható érvénnyel. Bennem is nagy várakozás él a szerdán megjelenő kiadvány iránt: az eddigi köteteket megismerve, a CD-mellékleten meghallgatható mintegy 70 percnyi zene csaknem minden fontos, ismert, népszerű számot felölel, így várhatóan a Bob hercegből is. Ilyenkor mindig fáj a szívem, hogy nem a teljes operettet kapjuk, a dialógusokkal együtt (esetenként a prózát mondó remek színészek hangján – bár még érdekesebb, és hitelesebb, amikor az operaénekes nem csak énekel a felvételen, de a szöveget is ő mondja. Erre kevesen voltak képesek: Házy Erzsébet ilyen kivétel), de ne legyünk, ugye, telhetetlenek…
2047 bermuda 2013-08-05 15:30:08 [Válasz erre: 2045 Norma 2013-08-05 12:02:28]
Köszi az infót:-) Már fel is raktam a fészbukra.... Nagyon jó, h. eme rádiós felvételeket hallhatjuk,nem is reméltem.... Jómagam itt a Bob hercegnek örülök...régen hallottam ezt a felvételt..
Köszi az infót:-) Már fel is raktam a fészbukra.... Nagyon jó, h. eme rádiós felvételeket hallhatjuk,nem is reméltem.... Jómagam itt a Bob hercegnek örülök...régen hallottam ezt a felvételt..
2046 Búbánat 2013-08-05 12:26:48 [Válasz erre: 2045 Norma 2013-08-05 12:02:28]
Köszönöm a híradásod! Magam részéről nagyon várom már ezeket a kiadványokat is: holnapután jelenik meg a Bob herceg-kötet, a zenei CD-mellékletéről a rádióban a hatvanas évek elején készült Huszka-operett teljes felvételéről a részletekben Ilosfalvy Róbert, Németh Marika, Ágai Karola, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László énekével. Rá két hétre, pedig a "szívügyem csücske": A Víg özvegy Házyval, Udvardyval...!
Köszönöm a híradásod! Magam részéről nagyon várom már ezeket a kiadványokat is: holnapután jelenik meg a Bob herceg-kötet, a zenei CD-mellékletéről a rádióban a hatvanas évek elején készült Huszka-operett teljes felvételéről a részletekben Ilosfalvy Róbert, Németh Marika, Ágai Karola, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László énekével. Rá két hétre, pedig a "szívügyem csücske": A Víg özvegy Házyval, Udvardyval...!
2045 Norma 2013-08-05 12:02:28
Két jó hír a sorozat gyűjtőinek: 1. http://shopline.hu/product/home!execute.action?_v=Huszka_Jeno_Bob_herceg_Hires_operettek_13_&id=123576&type=22 2. http://shopline.hu/product/home!execute.action?_v=Lehar_Ferenc_A_vig_ozvegy_Hires_operettek_14_&id=123575&type=22
Két jó hír a sorozat gyűjtőinek: 1. http://shopline.hu/product/home!execute.action?_v=Huszka_Jeno_Bob_herceg_Hires_operettek_13_&id=123576&type=22 2. http://shopline.hu/product/home!execute.action?_v=Lehar_Ferenc_A_vig_ozvegy_Hires_operettek_14_&id=123575&type=22
2044 Búbánat 2013-08-04 12:33:38 [Válasz erre: 2043 Haandel 2013-08-04 09:42:36]
Szomorú hír! Az alábbi három részlettel emlékezem rá A madarász című operettfilmjéből (1967), melyben Renate Holm volt Peter Minich partnere. Ádám belépője: [url] http://www.youtube.com/watch?v=DoGRokoiFrA&list=PLJti0qI3a-ACSPpMYZrRGdqrdiSVwNIOG; Peter Minich – „Grüss euch Gott, alle miteinander” [/url] Ádám dala: „Nagyapám húszéves volt…” [url] http://www.youtube.com/watch?v=PfmxuCKqSRI; Peter Minich – „Wie mein Ahnl zwanzig Jahr” [/url] Rózsadal – duett („Tudod-e azt, Tirolban lent”): [url] http://www.youtube.com/watch?v=fGF9dPNKXi4&list=PLJti0qI3a-ACSPpMYZrRGdqrdiSVwNIOG; Renate Holm & Peter Minich – „Schenkt man sich Rosen in Tirol” [/url] (Filmausschnitt) aus der Operette 'Der Vogelhändler' (The Bird Seller) von Carl Zeller, Uraufführung anno 1891
Szomorú hír! Az alábbi három részlettel emlékezem rá A madarász című operettfilmjéből (1967), melyben Renate Holm volt Peter Minich partnere. Ádám belépője: [url] http://www.youtube.com/watch?v=DoGRokoiFrA&list=PLJti0qI3a-ACSPpMYZrRGdqrdiSVwNIOG; Peter Minich – „Grüss euch Gott, alle miteinander” [/url] Ádám dala: „Nagyapám húszéves volt…” [url] http://www.youtube.com/watch?v=PfmxuCKqSRI; Peter Minich – „Wie mein Ahnl zwanzig Jahr” [/url] Rózsadal – duett („Tudod-e azt, Tirolban lent”): [url] http://www.youtube.com/watch?v=fGF9dPNKXi4&list=PLJti0qI3a-ACSPpMYZrRGdqrdiSVwNIOG; Renate Holm & Peter Minich – „Schenkt man sich Rosen in Tirol” [/url] (Filmausschnitt) aus der Operette 'Der Vogelhändler' (The Bird Seller) von Carl Zeller, Uraufführung anno 1891
2043 Haandel 2013-08-04 09:42:36
[url]http://oe1.orf.at/programm/345033;Peter Minich - In Memoriam[/url] 04. August 2013 | 15:05 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Ausschnitte aus Operetten und Musicals von Carl Michael Ziehrer, Edmund Eysler, Carl Zeller, Karl Millöcker, Robert Stolz, Oscar Straus, Frederick Loewe, Cole Porter, u.a.
[url]http://oe1.orf.at/programm/345033;Peter Minich - In Memoriam[/url] 04. August 2013 | 15:05 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Ausschnitte aus Operetten und Musicals von Carl Michael Ziehrer, Edmund Eysler, Carl Zeller, Karl Millöcker, Robert Stolz, Oscar Straus, Frederick Loewe, Cole Porter, u.a.
2042 Búbánat 2013-08-03 18:55:35 [Válasz erre: 2039 Búbánat 2013-07-29 14:06:37]
[url] http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/08/01/21/Operettgala_a_Budavari_palotaban.aspx; Operettgála a Budavári palotában [/url] MTV, 2013. augusztus 01. 21:24 Budavári Palotakoncert: Osvárt Andrea vezeti a gálát Forrás: MTI | 2013. augusztus 01. csütörtök 12:16 Osvárt Andrea lesz az augusztus 10-i Budavári Palotakoncert műsorvezetője. A nagyszabású gálát az M1 nézői a nemzeti ünnep előestéjén, augusztus 19-én láthatják - közölte az MTI-vel a Médiszolgáltatás-támogatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóirodája. Az esten ötventagú szimfonikus zenekar játszik és a magyar operett neves művészei lépnek pódiumra. A budapesti operett világának modern és tradicionális elemei egyszerre elevenednek meg a színpadon. "Az operett műfaja nemcsak a magyar, hanem a világ zenekultúrájának szerves része. Sokat utazom, látom, hogy a legnagyobb operaházak játsszák magyar szerzők, elsősorban Lehár Ferenc és Kálmán Imre műveit, akikre igazán büszkék lehetünk" - idézte Osvárt Andreát, az elsősorban Olaszországban és az Egyesült Államokban ismert magyar filmszínésznőt az MTVA csütörtöki közleménye. Az esten a Budapesti Operettszínház művészei a húsztagú balettkar kíséretében részleteket adnak elő a Marica grófnő, A Csárdáskirálynő, a Mária főhadnagy, a Bál a Savoyban, a Viktória, a Cirkuszhercegnő, A Bajadér, A víg özvegy, A mosoly országa, a Denevér, a Giuditta, a Luxemburg grófja, a Mágnás Miska, a Csókos asszony és az Ördögölő Józsiás című darabokból. Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Ábrahám Pál művei mellett lesznek meglepetés számok is - fogalmaztak a szervezők. A gálaesten fellép Fischl Mónika, Frankó Tünde, Bordás Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Dolhai Attila, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Faragó András, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté, Kállay Bori, Brasch Bence, a Budapesti Operettszínház balettkara, valamint zenekara, amelyet Makláry László vezényel. A szuperprodukcióra 150, nagyrészt új jelmezzel és magas színvonalú színpad-, hang-, és fénytechnikával készülnek a rendezők. A műsort az MTVA augusztus 19-én 20.15 órakor tűzi az M1 műsorára.
[url] http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/08/01/21/Operettgala_a_Budavari_palotaban.aspx; Operettgála a Budavári palotában [/url] MTV, 2013. augusztus 01. 21:24 Budavári Palotakoncert: Osvárt Andrea vezeti a gálát Forrás: MTI | 2013. augusztus 01. csütörtök 12:16 Osvárt Andrea lesz az augusztus 10-i Budavári Palotakoncert műsorvezetője. A nagyszabású gálát az M1 nézői a nemzeti ünnep előestéjén, augusztus 19-én láthatják - közölte az MTI-vel a Médiszolgáltatás-támogatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóirodája. Az esten ötventagú szimfonikus zenekar játszik és a magyar operett neves művészei lépnek pódiumra. A budapesti operett világának modern és tradicionális elemei egyszerre elevenednek meg a színpadon. "Az operett műfaja nemcsak a magyar, hanem a világ zenekultúrájának szerves része. Sokat utazom, látom, hogy a legnagyobb operaházak játsszák magyar szerzők, elsősorban Lehár Ferenc és Kálmán Imre műveit, akikre igazán büszkék lehetünk" - idézte Osvárt Andreát, az elsősorban Olaszországban és az Egyesült Államokban ismert magyar filmszínésznőt az MTVA csütörtöki közleménye. Az esten a Budapesti Operettszínház művészei a húsztagú balettkar kíséretében részleteket adnak elő a Marica grófnő, A Csárdáskirálynő, a Mária főhadnagy, a Bál a Savoyban, a Viktória, a Cirkuszhercegnő, A Bajadér, A víg özvegy, A mosoly országa, a Denevér, a Giuditta, a Luxemburg grófja, a Mágnás Miska, a Csókos asszony és az Ördögölő Józsiás című darabokból. Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Ábrahám Pál művei mellett lesznek meglepetés számok is - fogalmaztak a szervezők. A gálaesten fellép Fischl Mónika, Frankó Tünde, Bordás Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Dolhai Attila, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Faragó András, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté, Kállay Bori, Brasch Bence, a Budapesti Operettszínház balettkara, valamint zenekara, amelyet Makláry László vezényel. A szuperprodukcióra 150, nagyrészt új jelmezzel és magas színvonalú színpad-, hang-, és fénytechnikával készülnek a rendezők. A műsort az MTVA augusztus 19-én 20.15 órakor tűzi az M1 műsorára.
2040 Búbánat 2013-07-29 14:23:04 [Válasz erre: 2011 Búbánat 2013-07-09 22:48:02]
[url] http://www.diabet.hu/hirek.aspx?nid=31149; „A hóna interjúja – 2013. július”: Dr. Winkler Gábor [/url] /A Magyar Diabetes Társaság Web-szerkesztősége nevében Dr. Földesi Irén/ Részletek az interjúból: „- Bár sokan tudnak zene iránti rajongásáról, talán nem mindenki előtt ismert, hogy a 4 részes Operák könyve után hamarosan megjelenik az operettekről szóló könyv is. A könnyedebb műfaj is ugyanúgy érdekli? - A színpadi zene minden ágát közelállónak érzem magamhoz. Az operettet sajnos, sokan hajlamosak lenézni, azt gondolván, hogy az a népszínmű-szerű, inges-gatyás, "magyarosch" változat jelenti a műfajt, ami képekről, nyári rendezvényekről néha visszaköszön. Pedig a műfajnak számos klasszikusa van, pl. Offenbach, Hervé, Suppé, Johann Strauss, Millöcker, Robert Stolz, Künneke, a hazai szerzők közül Kálmán, Lehár, Jacobi Viktor, hogy csak néhányat ragadjak ki a hatalmas választékból. Bizet, Leoncavallo és Friedrich von Flotow is írt operettet -Leoncavallo tizenegyet is-, sőt, Puccini is operett szándékával kezdte írni A fecske című darabját (azután mégis opera lett belőle). Könyvem két kötetben 66 szerző 242 darabját ismerteti részletesen, emellett minden szerző valamennyi művét felsorolja, a külföldi és hazai bemutatók adataival. Bár alcíme szerint szubjektív kalauz, a gyakorlatban egyfajta lexikon, számos képpel illusztrálva, mutatókkal kiegészítve. Bemutatója augusztus 10-én lesz, a Budai Várban sorra kerülő fesztivál és operettgála programjához kapcsolódóan. Azért az opera műfajához sem lettem hűtlen. Készül újabb könyvem is: szándékom szerint év végére jelenhet meg a Magyar Állami Operaház nagyszerű művészéről, Fokanov Anatolij életpályájáról készített munkám, ami -ha minden terv szerint alakul- a művész operai szerepeiből készített válogatást is tartalmaz majd, DVD-n. Ilyen kiadvány a hazai könyvpiacon tudomásom szerint eddig nem jelent meg. „ - Mik a tervei a következő évekre vonatkozóan? - […] Ami zenei munkásságomat illeti, van tervem ott is bőven. Esedékes egyrészt az operakalauz bővítése, elsősorban Gluck és Berg munkásságának beemelése, s a jelenleg is szereplő szerzők néhány további darabjának ismertetése. Foglalkozom egy "Aranyoldalak az Operaház krónikájában" munkacímű könyv tervével, ami a közelmúlt néhány kiváló, de hamar és méltatlanul elfelejtett énekesének (pl. Réti Józsefnek, B. Nagy Jánosnak, Karizs Bélának, Bende Zsoltnak, Radnai Györgynek, Bódi Józsefnek, Ágai Karolának) állítana emléket. Végül és nem utolsó sorban, nagyon szeretnék közreműködni Rossini szakácskönyve magyar nyelvű közreadásában. Kevéssé ismert, hogy a nagy mester élete 76 évéből mindössze 36 -ot töltött komponálással, azt követően addig írt nagy számú darabja -és a maga- hírnevét kamatoztatta. Nagy gourmand hírében állt, s csaknem minden operája bemutatóját a város valamelyik nevezetes éttermében töltötte, ahol baráti társaságával az ez alkalmakra kreált ételkülönlegességeket (pl. Rossini bélszín, Lazac Ivanhoe módra, stb.) fogyasztotta. Ismereteim szerint magyar nyelvű megjelentetésük a hazai zene- és konyhaművészet máig fennálló adóssága. „
[url] http://www.diabet.hu/hirek.aspx?nid=31149; „A hóna interjúja – 2013. július”: Dr. Winkler Gábor [/url] /A Magyar Diabetes Társaság Web-szerkesztősége nevében Dr. Földesi Irén/ Részletek az interjúból: „- Bár sokan tudnak zene iránti rajongásáról, talán nem mindenki előtt ismert, hogy a 4 részes Operák könyve után hamarosan megjelenik az operettekről szóló könyv is. A könnyedebb műfaj is ugyanúgy érdekli? - A színpadi zene minden ágát közelállónak érzem magamhoz. Az operettet sajnos, sokan hajlamosak lenézni, azt gondolván, hogy az a népszínmű-szerű, inges-gatyás, "magyarosch" változat jelenti a műfajt, ami képekről, nyári rendezvényekről néha visszaköszön. Pedig a műfajnak számos klasszikusa van, pl. Offenbach, Hervé, Suppé, Johann Strauss, Millöcker, Robert Stolz, Künneke, a hazai szerzők közül Kálmán, Lehár, Jacobi Viktor, hogy csak néhányat ragadjak ki a hatalmas választékból. Bizet, Leoncavallo és Friedrich von Flotow is írt operettet -Leoncavallo tizenegyet is-, sőt, Puccini is operett szándékával kezdte írni A fecske című darabját (azután mégis opera lett belőle). Könyvem két kötetben 66 szerző 242 darabját ismerteti részletesen, emellett minden szerző valamennyi művét felsorolja, a külföldi és hazai bemutatók adataival. Bár alcíme szerint szubjektív kalauz, a gyakorlatban egyfajta lexikon, számos képpel illusztrálva, mutatókkal kiegészítve. Bemutatója augusztus 10-én lesz, a Budai Várban sorra kerülő fesztivál és operettgála programjához kapcsolódóan. Azért az opera műfajához sem lettem hűtlen. Készül újabb könyvem is: szándékom szerint év végére jelenhet meg a Magyar Állami Operaház nagyszerű művészéről, Fokanov Anatolij életpályájáról készített munkám, ami -ha minden terv szerint alakul- a művész operai szerepeiből készített válogatást is tartalmaz majd, DVD-n. Ilyen kiadvány a hazai könyvpiacon tudomásom szerint eddig nem jelent meg. „ - Mik a tervei a következő évekre vonatkozóan? - […] Ami zenei munkásságomat illeti, van tervem ott is bőven. Esedékes egyrészt az operakalauz bővítése, elsősorban Gluck és Berg munkásságának beemelése, s a jelenleg is szereplő szerzők néhány további darabjának ismertetése. Foglalkozom egy "Aranyoldalak az Operaház krónikájában" munkacímű könyv tervével, ami a közelmúlt néhány kiváló, de hamar és méltatlanul elfelejtett énekesének (pl. Réti Józsefnek, B. Nagy Jánosnak, Karizs Bélának, Bende Zsoltnak, Radnai Györgynek, Bódi Józsefnek, Ágai Karolának) állítana emléket. Végül és nem utolsó sorban, nagyon szeretnék közreműködni Rossini szakácskönyve magyar nyelvű közreadásában. Kevéssé ismert, hogy a nagy mester élete 76 évéből mindössze 36 -ot töltött komponálással, azt követően addig írt nagy számú darabja -és a maga- hírnevét kamatoztatta. Nagy gourmand hírében állt, s csaknem minden operája bemutatóját a város valamelyik nevezetes éttermében töltötte, ahol baráti társaságával az ez alkalmakra kreált ételkülönlegességeket (pl. Rossini bélszín, Lazac Ivanhoe módra, stb.) fogyasztotta. Ismereteim szerint magyar nyelvű megjelentetésük a hazai zene- és konyhaművészet máig fennálló adóssága. „
2039 Búbánat 2013-07-29 14:06:37 [Válasz erre: 2029 Búbánat 2013-07-14 12:30:12]
[url] https://hu-hu.facebook.com/photo.php?fbid=588542047834500&set=a.125680437453999.15370.124347394253970&type=1&theater; Budavári Palotakoncert – „Operett a Duna fölött” [/url]
[url] https://hu-hu.facebook.com/photo.php?fbid=588542047834500&set=a.125680437453999.15370.124347394253970&type=1&theater; Budavári Palotakoncert – „Operett a Duna fölött” [/url]
2038 Búbánat 2013-07-28 11:30:33
Igazgatói pályázat az operettszínház vezetésére Grund Színház.hu 2013. június 26., szerda 13:33 Kerényi Miklós Gábor megbízatása, mint a Budapesti Operettszínház főigazgatója, január 31-vel lejár. Az operettszínház igazgatására új pályázatot írnak ki. A jelenlegi direktor ismét indul a posztért. „Szakmailag és jogilag is minden szempontból megalapozott, hogy ismét megpályázzam a Budapesti Operettszínház igazgatói székét” – hangsúlyozta Kerényi Miklós Gábor az operettszínház évadzáró sajtótájékoztatóján. A posztra pályázóknak a nemzeti minősítés megtartása érdekében évenként legalább 450 előadás megtartásáról kell gondoskodnia 300 ezer fizetőnézőszám elérése mellett. A klasszikus nemzeti operettrepertoár rendszeres bemutatásával párhuzamosan a kortárs magyar zenemű-irodalom fejlesztését is elő kell mozdítania. A pályázati feltételek között van az is, hogy évadonként legalább egy új magyar zenés mű és saját vagy koprodukcióban készülő opera bemutatóját kell megtartani az operettszínházban. Elvárják, hogy a produkciót legalább 15 előadáson műsoron tartsa a színház. Szezononként legalább két, különböző fiatal korosztálynak szóló produkció létrehozása is a feltételek között szerepel. Az új főigazgató vezetésével a Budapesti Operettszínháznak évadonként legalább egy sajátos karakterű országos vagy nemzetközi jelentőségű előadó-művészeti fesztivált kell szerveznie.
Igazgatói pályázat az operettszínház vezetésére Grund Színház.hu 2013. június 26., szerda 13:33 Kerényi Miklós Gábor megbízatása, mint a Budapesti Operettszínház főigazgatója, január 31-vel lejár. Az operettszínház igazgatására új pályázatot írnak ki. A jelenlegi direktor ismét indul a posztért. „Szakmailag és jogilag is minden szempontból megalapozott, hogy ismét megpályázzam a Budapesti Operettszínház igazgatói székét” – hangsúlyozta Kerényi Miklós Gábor az operettszínház évadzáró sajtótájékoztatóján. A posztra pályázóknak a nemzeti minősítés megtartása érdekében évenként legalább 450 előadás megtartásáról kell gondoskodnia 300 ezer fizetőnézőszám elérése mellett. A klasszikus nemzeti operettrepertoár rendszeres bemutatásával párhuzamosan a kortárs magyar zenemű-irodalom fejlesztését is elő kell mozdítania. A pályázati feltételek között van az is, hogy évadonként legalább egy új magyar zenés mű és saját vagy koprodukcióban készülő opera bemutatóját kell megtartani az operettszínházban. Elvárják, hogy a produkciót legalább 15 előadáson műsoron tartsa a színház. Szezononként legalább két, különböző fiatal korosztálynak szóló produkció létrehozása is a feltételek között szerepel. Az új főigazgató vezetésével a Budapesti Operettszínháznak évadonként legalább egy sajátos karakterű országos vagy nemzetközi jelentőségű előadó-művészeti fesztivált kell szerveznie.
2037 Búbánat 2013-07-28 10:10:22 [Válasz erre: 2036 IVA 2013-07-28 01:57:35]
Szemléletes a hasonlatod...
Szemléletes a hasonlatod...
2036 IVA 2013-07-28 01:57:35 [Válasz erre: 2034 Búbánat 2013-07-27 18:04:11]
Innen meg lemaradt, hogy a felvétel az MTV Önök kérték c. műsorából került az oldalra, mely műsor technikusai többnyire úgy keverték le a felvételek végét, ahogyan egy kanász nem tenné, ha a keverőasztalhoz ültetnék. Mert ő tudja, hogy a disznóhoz is hozzátartozik a farka.
Innen meg lemaradt, hogy a felvétel az MTV Önök kérték c. műsorából került az oldalra, mely műsor technikusai többnyire úgy keverték le a felvételek végét, ahogyan egy kanász nem tenné, ha a keverőasztalhoz ültetnék. Mert ő tudja, hogy a disznóhoz is hozzátartozik a farka.
2035 Búbánat 2013-07-27 18:12:42 [Válasz erre: 2033 Búbánat 2013-07-27 18:02:31]
Lemaradt: a Váci Szimfonikus Zenekar működött közre az előadáson.
Lemaradt: a Váci Szimfonikus Zenekar működött közre az előadáson.
2034 Búbánat 2013-07-27 18:04:11 [Válasz erre: 2033 Búbánat 2013-07-27 18:02:31]
[url] http://operett.network.hu/video/karl_zeller_a_madarasz/sardy_janos__nagyapam_meg_ifju_volt_reszlet_zeller_madarasz_cimu_operettjebol; Ádám dala „Nagyapám még ifjú volt…” – énekli: Sárdy János [/url]
[url] http://operett.network.hu/video/karl_zeller_a_madarasz/sardy_janos__nagyapam_meg_ifju_volt_reszlet_zeller_madarasz_cimu_operettjebol; Ádám dala „Nagyapám még ifjú volt…” – énekli: Sárdy János [/url]
