1911 Búbánat 2012-08-25 11:02:37
A Miss Saigon előadásán [url] http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/elajult-a-szinpadon-a-fiatal-operettsztar-2103857; elájult a színpadon Dancs Annamari [/url] - Ez egy nagyon intenzív darab, ráadásul Kimnek, akit játszom, 25 dala van az előadás alatt. Nem is beszélve a parókáról, amely alatt szinte megfőtt a fejem. Napközben a Duna mellett próbáltunk hűsöli, amely így utólag szintén nem tűnik olyan jó ötletnek, hiszen egész délután a napon voltunk. Azt éreztem, hogy nem jönnek úgy ki a hangok, ahogyan szeretném, majd elsötétült minden, és összeestem. A következő, amire emlékszem, az Dolhai Attila hangja, amint orvosért kiabál - mesélte még mindig gyenge hangon a színésznő. Blikk, 2012. 09.25.
A Miss Saigon előadásán [url] http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/elajult-a-szinpadon-a-fiatal-operettsztar-2103857; elájult a színpadon Dancs Annamari [/url] - Ez egy nagyon intenzív darab, ráadásul Kimnek, akit játszom, 25 dala van az előadás alatt. Nem is beszélve a parókáról, amely alatt szinte megfőtt a fejem. Napközben a Duna mellett próbáltunk hűsöli, amely így utólag szintén nem tűnik olyan jó ötletnek, hiszen egész délután a napon voltunk. Azt éreztem, hogy nem jönnek úgy ki a hangok, ahogyan szeretném, majd elsötétült minden, és összeestem. A következő, amire emlékszem, az Dolhai Attila hangja, amint orvosért kiabál - mesélte még mindig gyenge hangon a színésznő. Blikk, 2012. 09.25.
1910 Búbánat 2012-08-23 10:26:27 [Válasz erre: 1907 Búbánat 2012-08-16 09:28:36]
7 óra 7 Itt kezdődik a színház [url] http://7ora7.hu/programok/magnas-miska-9/nezopont; Elit Miska [/url] Részlet a Mágnás Miska-recenzióból: ˇ”Az előadás talán legnagyobb erénye, hogy tökéletesen tisztában van saját magával, Alföldi pedig leginkább ebben következetes. Ami nem mozgatta meg a csapatot, azt nem erőlteti, ami pedig igen, azt hagyja kiteljesedni, miközben nem csábul el a megalomániának: a fénypultnak és a hangosításnak – a Silló István vezényelte zenekar nem játssza felül a színészeket, alázatosan és kedvvel játszik együtt a színpaddal. Ez a játék és játékosság az, ami most igazából uralta a Dóm teret. A színház. Ezt nagyon kevesen merték eddig ekkora színpadon kipróbálni. Ezután talán könnyebb feltenni a kérdést: miért is nem? És ez közel sem költői kérdés. „ (Szegedi Szabadtéri Játékok, 2012. augusztus 17.) Zsedényi Balázs
7 óra 7 Itt kezdődik a színház [url] http://7ora7.hu/programok/magnas-miska-9/nezopont; Elit Miska [/url] Részlet a Mágnás Miska-recenzióból: ˇ”Az előadás talán legnagyobb erénye, hogy tökéletesen tisztában van saját magával, Alföldi pedig leginkább ebben következetes. Ami nem mozgatta meg a csapatot, azt nem erőlteti, ami pedig igen, azt hagyja kiteljesedni, miközben nem csábul el a megalomániának: a fénypultnak és a hangosításnak – a Silló István vezényelte zenekar nem játssza felül a színészeket, alázatosan és kedvvel játszik együtt a színpaddal. Ez a játék és játékosság az, ami most igazából uralta a Dóm teret. A színház. Ezt nagyon kevesen merték eddig ekkora színpadon kipróbálni. Ezután talán könnyebb feltenni a kérdést: miért is nem? És ez közel sem költői kérdés. „ (Szegedi Szabadtéri Játékok, 2012. augusztus 17.) Zsedényi Balázs
1909 Haandel 2012-08-22 17:35:02 [Válasz erre: 1908 Haandel 2012-08-22 17:24:31]
Silvesterkonzert der Staatskapelle Dresden [url]http://www.staatskapelle-dresden.de/konzertsaison201213/sonderkonzerte/silvesterkonzert-der-staatskapelle-dresden/;Emmerich Kálmán Höhepunkte aus Operetten[/url] 30.12.2012 20:00 UHR SEMPEROPER 31.12.2012 17:15 UHR SEMPEROPER • Christian Thielemann DIRIGENT • Diana Damrau SOPRAN • Piotr Beczala TENOR
Silvesterkonzert der Staatskapelle Dresden [url]http://www.staatskapelle-dresden.de/konzertsaison201213/sonderkonzerte/silvesterkonzert-der-staatskapelle-dresden/;Emmerich Kálmán Höhepunkte aus Operetten[/url] 30.12.2012 20:00 UHR SEMPEROPER 31.12.2012 17:15 UHR SEMPEROPER • Christian Thielemann DIRIGENT • Diana Damrau SOPRAN • Piotr Beczala TENOR
1908 Haandel 2012-08-22 17:24:31
... Christian Thielemann kündigte an, er werde bei den Osterfestspielen Salzburg "die Tradition weiterführen und Akzente eigener Art setzen". Gefragt nach dem, was ihm von dieser 47-jährigen Tradition wichtig sei, nannte er das, "was Karajan gemeint hat mit dem Beharren auf Qualität". Als junger Assistent Karajans habe er "unauslöschliche Eindrücke" für seine Karriere mitbekommen, sagte Thielemann. "Ich werde ihm ewig dankbar sein für das, was er mir damals geraten hat", etwa zunächst Korrepetitor in kleinen Häusern zu werden und viel Operette zu dirigieren. Es stimme: "Wenn Sie ,Lustige Witwe‘ beherrschen, ist ,Tannhäuser‘ kein Problem mehr." Heute noch würde er oft gern Karajan fragen, wie dieser die eine oder andere Stelle dirigieren würde. [url]http://www.salzburg.com/nachrichten/salzburg/kultur/sn/artikel/osterfestspiele-thielemann-folgt-karajan-8912/;Salzburger Nachrichten[/url] … Im übrigen bekennt sich Christian Thielemann auch als Dirigent zur Flexibilitäts-Schulung am Opernpult. „Wenn Sie eine ‚Lustige Witwe‘ dirigieren können, macht der Tristan keine Probleme mehr. Und wenn Sie Bohème und Gräfin Mariza dirigiert haben und dann Lohengrin … ich bitte Sie!“ [url]http://www.drehpunktkultur.at/index.php?option=com_content&view=article&id=4266:lieber-von-qualitaet-als-von-kulinarik-reden&catid=167:osterfestspiele&Itemid=174;DrehPunktKultur[/url]
... Christian Thielemann kündigte an, er werde bei den Osterfestspielen Salzburg "die Tradition weiterführen und Akzente eigener Art setzen". Gefragt nach dem, was ihm von dieser 47-jährigen Tradition wichtig sei, nannte er das, "was Karajan gemeint hat mit dem Beharren auf Qualität". Als junger Assistent Karajans habe er "unauslöschliche Eindrücke" für seine Karriere mitbekommen, sagte Thielemann. "Ich werde ihm ewig dankbar sein für das, was er mir damals geraten hat", etwa zunächst Korrepetitor in kleinen Häusern zu werden und viel Operette zu dirigieren. Es stimme: "Wenn Sie ,Lustige Witwe‘ beherrschen, ist ,Tannhäuser‘ kein Problem mehr." Heute noch würde er oft gern Karajan fragen, wie dieser die eine oder andere Stelle dirigieren würde. [url]http://www.salzburg.com/nachrichten/salzburg/kultur/sn/artikel/osterfestspiele-thielemann-folgt-karajan-8912/;Salzburger Nachrichten[/url] … Im übrigen bekennt sich Christian Thielemann auch als Dirigent zur Flexibilitäts-Schulung am Opernpult. „Wenn Sie eine ‚Lustige Witwe‘ dirigieren können, macht der Tristan keine Probleme mehr. Und wenn Sie Bohème und Gräfin Mariza dirigiert haben und dann Lohengrin … ich bitte Sie!“ [url]http://www.drehpunktkultur.at/index.php?option=com_content&view=article&id=4266:lieber-von-qualitaet-als-von-kulinarik-reden&catid=167:osterfestspiele&Itemid=174;DrehPunktKultur[/url]
1907 Búbánat 2012-08-16 09:28:36
Szeged Szabadtéri Játékok 2012 Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor - Békeffi István - Kaszó Elek: Mágnás Miska Operett három felvonásban - két részben Bemutató előadás: 2012. augusztus 17. 21:00 További időpontok 2012. augusztus 18. 21:00 2012. augusztus 19. 21:00 2012. augusztus 20. 21:00 Az előadást angol nyelven feliratozzák. Versek: Gábor Andor Szövegét írta: Bakonyi Károly Átdolgozta: Békeffy István és Kaszó Elek Szabadtéri változat/dramaturg: Vörös Róbert Közreműködik a Szegedi Szabadtéri Játékok Énekkara valamint a Szegedi Szimfonikus Zenekar Zenei vezető, Karmester - Silló István Szereposztás: Özvegy Korláthné, a nagymama: Molnár Piroska Korláth gróf: Hirtling István Korláth Lotti grófnő, a felesége: Náray Erika Rolla grófnő, a leányuk: Rácz Rita Técsei Tixi gróf: László Zsolt Récsei Mixi gróf: Znamenák István Baracs István: Haja Zsolt Marcsa, mosogatóleány: Radnay Csilla Miska, lovászgyerek: Stohl András Leopold, inas: Szatory Dávid Díszlettervező – Menczel Róbert Jelmeztervező – Füzér Anni Koreográfus – Kovács Gerzson Péter Rendező – Alföldi Róbert
Szeged Szabadtéri Játékok 2012 Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor - Békeffi István - Kaszó Elek: Mágnás Miska Operett három felvonásban - két részben Bemutató előadás: 2012. augusztus 17. 21:00 További időpontok 2012. augusztus 18. 21:00 2012. augusztus 19. 21:00 2012. augusztus 20. 21:00 Az előadást angol nyelven feliratozzák. Versek: Gábor Andor Szövegét írta: Bakonyi Károly Átdolgozta: Békeffy István és Kaszó Elek Szabadtéri változat/dramaturg: Vörös Róbert Közreműködik a Szegedi Szabadtéri Játékok Énekkara valamint a Szegedi Szimfonikus Zenekar Zenei vezető, Karmester - Silló István Szereposztás: Özvegy Korláthné, a nagymama: Molnár Piroska Korláth gróf: Hirtling István Korláth Lotti grófnő, a felesége: Náray Erika Rolla grófnő, a leányuk: Rácz Rita Técsei Tixi gróf: László Zsolt Récsei Mixi gróf: Znamenák István Baracs István: Haja Zsolt Marcsa, mosogatóleány: Radnay Csilla Miska, lovászgyerek: Stohl András Leopold, inas: Szatory Dávid Díszlettervező – Menczel Róbert Jelmeztervező – Füzér Anni Koreográfus – Kovács Gerzson Péter Rendező – Alföldi Róbert
1906 Búbánat 2012-07-22 16:30:28
Mörbisch, 12. Juli - 25. August 2012: [url] http://www.seefestspiele-moerbisch.at/home/index.htm; Die Fledermaus - Operette von Johann Strauss [/url] Standing Ovations und nicht nachlassende „Bravo“-Rufe für Serafin, Lohner und das gesamte Ensemble waren die perfekte Einleitung für das zauberhafte Schluss-Feuerwerk, das den Neusiedler See für kurze Zeit in ein buntes Farbenmeer verwandelte.
Mörbisch, 12. Juli - 25. August 2012: [url] http://www.seefestspiele-moerbisch.at/home/index.htm; Die Fledermaus - Operette von Johann Strauss [/url] Standing Ovations und nicht nachlassende „Bravo“-Rufe für Serafin, Lohner und das gesamte Ensemble waren die perfekte Einleitung für das zauberhafte Schluss-Feuerwerk, das den Neusiedler See für kurze Zeit in ein buntes Farbenmeer verwandelte.
1905 IVA 2012-07-19 01:05:10 [Válasz erre: 1904 Cilike 2012-07-18 07:19:25]
A Szinetár Dóráról szerzett tapasztalataimról és véleményemről szóról szóra ezeket írhattam volna. Júlia szerepén túl jár (vannak rá fiatalabbak), és ha az Operettszínházban valakinek nincs különleges hangja, sem olyan szubrett-vénája és fergeteges tánctudása, mint néhány pályatársának, akkor örülnie kell annak, hogy egyáltalán megy a szekér. Nemrég kapta meg Polly szerepét a Koldusoperában, több kritika dicsérte az alakítását. Az pedig, nem tudom, miért baj, ha valaki ugyan el van látva szerepekkel, de az igazgató nyolc éve nem rendezte.
A Szinetár Dóráról szerzett tapasztalataimról és véleményemről szóról szóra ezeket írhattam volna. Júlia szerepén túl jár (vannak rá fiatalabbak), és ha az Operettszínházban valakinek nincs különleges hangja, sem olyan szubrett-vénája és fergeteges tánctudása, mint néhány pályatársának, akkor örülnie kell annak, hogy egyáltalán megy a szekér. Nemrég kapta meg Polly szerepét a Koldusoperában, több kritika dicsérte az alakítását. Az pedig, nem tudom, miért baj, ha valaki ugyan el van látva szerepekkel, de az igazgató nyolc éve nem rendezte.
1904 Cilike 2012-07-18 07:19:25
Nem tudom, ez tényleg ekkora tragédia? Én színpadon nem láttam a hölgyet, mert nem szeetem azokat a darabokat, amikben ő fellép, de a tévés szerepléseiből nem derült ki, hogy akkora nagy szám lenne. Tök átlag, csak jó helyre született és jó nagy egója van.
Nem tudom, ez tényleg ekkora tragédia? Én színpadon nem láttam a hölgyet, mert nem szeetem azokat a darabokat, amikben ő fellép, de a tévés szerepléseiből nem derült ki, hogy akkora nagy szám lenne. Tök átlag, csak jó helyre született és jó nagy egója van.
1903 Fux 2012-07-18 04:24:17 [Válasz erre: 1902 Fux 2012-07-18 04:23:30]
Kero [url]http://borsonline.hu/20120717_kerenyi_nem_uldoztem_el_szinetar_dorat;magyarázza[/url], de minek?
Kero [url]http://borsonline.hu/20120717_kerenyi_nem_uldoztem_el_szinetar_dorat;magyarázza[/url], de minek?
1902 Fux 2012-07-18 04:23:30
Kero [url]http://borsonline.hu/20120717_kerenyi_nem_uldoztem_el_szinetar_dorat:magyarázza[/url], de minek?
Kero [url]http://borsonline.hu/20120717_kerenyi_nem_uldoztem_el_szinetar_dorat:magyarázza[/url], de minek?
1901 IVA 2012-07-17 01:34:48
A János vitéz és A denevér néhány Erkel színházi előadásában máig felejthetetlen élményt adtak nekem Sárdy János alakításai: a figurával azonosuló megjelenése (bár igencsak túl járt már a juhászbojtár-koron), könnyed játéka, személyiségének varázsa olyan etalonnak bizonyult, amely erősen próbára tette mindazokat, akik a bonviván szerepkörben működtek. Később azonban csak tévéműsorokban láttam, amelyekben egyre fakuló hangja és olykor paródiának ható éneklése kiábrándító volt. S hogy népszerűségét mégis töretlenül őrizte, annak nyilván az a magyarázata, hogy mások is - alkalmasint tömegek - őriztek róla az enyémhez hasonló szép emlékeket. Amikor megláttam e feltöltés címét a YouTube-on - [url]http://www.youtube.com/watch?v=OtLl3U09uw0&feature=related;Sárdy, a CSODÁLATOS[/url] -, azt gondoltam magamban, már megint egy elfogult rajongó ömlengése. Ám meghallgatva a filmrészletet, szívesen ismerem el: a nagybetűs értelmező jelző JOGOS.
A János vitéz és A denevér néhány Erkel színházi előadásában máig felejthetetlen élményt adtak nekem Sárdy János alakításai: a figurával azonosuló megjelenése (bár igencsak túl járt már a juhászbojtár-koron), könnyed játéka, személyiségének varázsa olyan etalonnak bizonyult, amely erősen próbára tette mindazokat, akik a bonviván szerepkörben működtek. Később azonban csak tévéműsorokban láttam, amelyekben egyre fakuló hangja és olykor paródiának ható éneklése kiábrándító volt. S hogy népszerűségét mégis töretlenül őrizte, annak nyilván az a magyarázata, hogy mások is - alkalmasint tömegek - őriztek róla az enyémhez hasonló szép emlékeket. Amikor megláttam e feltöltés címét a YouTube-on - [url]http://www.youtube.com/watch?v=OtLl3U09uw0&feature=related;Sárdy, a CSODÁLATOS[/url] -, azt gondoltam magamban, már megint egy elfogult rajongó ömlengése. Ám meghallgatva a filmrészletet, szívesen ismerem el: a nagybetűs értelmező jelző JOGOS.
1900 Búbánat 2012-07-10 23:11:54
Ez a zenei esemény a gödöllői Grassalkovich Kastélyban július 1-jén már lezajlott… de azért legyen ennek itt is nyoma. A linkre kattintva részletes tájékoztató olvasható a programról: [url] http://www.broadwayjegyiroda.hu/5997-koncert-5-eves-a-kiralyi-operettgala-----unnepi-galamusor.html; 5 éves a Királyi Operettgála [/url] A gálán fellépett Berkes János, Szász Kati, Bódi Barbara, Csere László, valamint a Királyi Operettgála Szimfonikus Zenekara.
Ez a zenei esemény a gödöllői Grassalkovich Kastélyban július 1-jén már lezajlott… de azért legyen ennek itt is nyoma. A linkre kattintva részletes tájékoztató olvasható a programról: [url] http://www.broadwayjegyiroda.hu/5997-koncert-5-eves-a-kiralyi-operettgala-----unnepi-galamusor.html; 5 éves a Királyi Operettgála [/url] A gálán fellépett Berkes János, Szász Kati, Bódi Barbara, Csere László, valamint a Királyi Operettgála Szimfonikus Zenekara.
1899 Búbánat 2012-07-10 22:51:05
Sárdy János alakját idézi WA Forrás: MTI/MNO 2012. július 10., kedd 12:59 A Tolna megyei születésű operaénekes, Sárdy János (1907–1969) alakját idéző kiállítás nyílik szerdán a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban. Az október 30-ig látható, Utam muzsikálva járom című tárlat a művész születésének 100. évfordulóján, Dunaföldváron rendezett kiállítás felújítása – mondta Lovas Csilla, a kiállítás rendezője. A mostani bemutató, amely a földvári anyag mellett a nagykónyi Sárdy-emlékszoba gyűjteményéből és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet dokumentumaiból merít, harminc tablón ismerteti meg a pályáját operaénekesként kezdő, de elsősorban film- és operettszerepeivel ismertté vált művész életútját. A múzeum kiállítóterében láthatók lesznek bútorai, amelyeket özvegye ajándékozott szülőfalujának, Nagykónyinak, fellépőruhája, harmóniuma, sminkkészlete és a színészbarátok hozzá írt sorai is. A kiállítás egy magát szegény sorból felküzdő ember pályáját mutatja be, akit ma leginkább az ismét népszerűvé váló, régi magyar filmekből ismer a közönség – mondta a kiállítás rendezője. A látogatók hallhatják a kántortanítóból operaénekessé vált Sárdy hangját is: a felvételeken többek közt Kálmán Imre Bajadér című operettjének, Kacsóh Pongrác daljátékának egy-egy részlete és egy Schubert-dal szólal meg a művész előadásában. A kiállítás megnyitóján a szekszárdi Magyarnóta-kedvelők Baráti Körének tagjai énekelnek. Sárdy János 1938-tól 1958-ig volt az Operaház tagja, majd a Fővárosi Operettszínház társulatában kora legnépszerűbb operettszínésze lett, miközben több filmben – a Mágnás Miskában, a Kalotaszegi Madonnában, a Leányvásárban – is emlékezeteset alakított; 1963-ban érdemes művész kitüntetést kapott.
Sárdy János alakját idézi WA Forrás: MTI/MNO 2012. július 10., kedd 12:59 A Tolna megyei születésű operaénekes, Sárdy János (1907–1969) alakját idéző kiállítás nyílik szerdán a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban. Az október 30-ig látható, Utam muzsikálva járom című tárlat a művész születésének 100. évfordulóján, Dunaföldváron rendezett kiállítás felújítása – mondta Lovas Csilla, a kiállítás rendezője. A mostani bemutató, amely a földvári anyag mellett a nagykónyi Sárdy-emlékszoba gyűjteményéből és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet dokumentumaiból merít, harminc tablón ismerteti meg a pályáját operaénekesként kezdő, de elsősorban film- és operettszerepeivel ismertté vált művész életútját. A múzeum kiállítóterében láthatók lesznek bútorai, amelyeket özvegye ajándékozott szülőfalujának, Nagykónyinak, fellépőruhája, harmóniuma, sminkkészlete és a színészbarátok hozzá írt sorai is. A kiállítás egy magát szegény sorból felküzdő ember pályáját mutatja be, akit ma leginkább az ismét népszerűvé váló, régi magyar filmekből ismer a közönség – mondta a kiállítás rendezője. A látogatók hallhatják a kántortanítóból operaénekessé vált Sárdy hangját is: a felvételeken többek közt Kálmán Imre Bajadér című operettjének, Kacsóh Pongrác daljátékának egy-egy részlete és egy Schubert-dal szólal meg a művész előadásában. A kiállítás megnyitóján a szekszárdi Magyarnóta-kedvelők Baráti Körének tagjai énekelnek. Sárdy János 1938-tól 1958-ig volt az Operaház tagja, majd a Fővárosi Operettszínház társulatában kora legnépszerűbb operettszínésze lett, miközben több filmben – a Mágnás Miskában, a Kalotaszegi Madonnában, a Leányvásárban – is emlékezeteset alakított; 1963-ban érdemes művész kitüntetést kapott.
1898 mandarina 2012-07-07 00:47:51 [Válasz erre: 1897 Búbánat 2012-07-07 00:35:33]
Búbánat, én irigylem, hogy vokális műfajokban van ilyen hozzáértő hozzászóló, mint te... bárcsak a táncban is lenne...
Búbánat, én irigylem, hogy vokális műfajokban van ilyen hozzáértő hozzászóló, mint te... bárcsak a táncban is lenne...
1897 Búbánat 2012-07-07 00:35:33
Amikor néhány héttel ezelőtt betértem az utcánkból nyíló kis varrodába, már a szuterén legfelső lépcsőfokáról lenézve szemembe ötlött a fogason egy vállfára hajtott nagyon szép, fehér csipkés-fodros női estélyi ruha, ami első rálátásra menyasszonyi ruhának tűnt. Rá is kérdeztem, hogy kinek készült? Meglepetve hallottam a választ: Csonka Zsuzsanna énekművésznő tervezte, melyet itt varratott meg. Ennyiben is maradtunk. Tegnap este a Városmajori Szabadtéri Színpadon bemutatott Bál a Savoyban című Ábrahám Pál-operettet néztem meg, és amikor a darab közepén betoppan Tangolita, a kacér spanyol énekesnő - akit Csonka Zsuzsanna személyesített meg – káprázatos jelmezében, azonnal beugrott, hogy ezt a ruhakölteményt láttam nemrég abban az említett varrodában. Mindez onnan jutott eszembe, hogy a színlapon nemcsak szereplőként van feltüntetve, de mint a produkció jelmezeinek tervezője is a saját személye. Utólag azt kell mondjam, hogy ha egyszer abbahagyja az éneklést, vagy legalábbis már nem lép többé színpadra, nem kell ölbe tett kézzel ülnie otthonában, mert jelmezterveire lesz igény. Az Ábrahám-operett mind a hét szereplőjének ruháit Csonka tervezte, ahogy a táncosokét is: inasok, szobalányok, balerinák, gavallérok. De ami a legfontosabb: még mindig elragadóan énekel: „Az én nevem la Bella Tangolita” – illúziót keltően adta elő a híres belépő-dalt. Egyébként számomra felfedezés volt a látott-hallott többi kitűnő művész alakítása is: egymást múlták felül énekben-prózában, humorban, poénban, táncban. Eddig nemigen ismertem Egyházi Géza, Galambos Lilla, Pásztor Ádám, Török Anna, Kökény Pál művészetét. Ez most jó alkalom volt arra, hogy közelebb kerüljek hozzájuk… Langer Soma, aki a főpincér szerepében a második részben főszerephez jut, sőt egy hosszú áriát is énekel, miközben lesétálva a nézők közé, az Operettszínházból már ismertem, ezúttal is hozta kitűnő formáját! Mindenki, így a tánckar és a Farkas Pál irányította zenekar is, mindent megtettek annak érdekében, hogy ez az este felejthetetlenné váljon számunkra. Ehhez hozzájárult még egy körülmény… Fergeteges előadásban volt részünk. Szó szerint: a szünet után nem sokkal kitört az égiháború. Komor felhők gyülekeztek az égbolton, cikáztak a villámok, dörgött az ég. A menydörgésekkel egyidejűleg megélénkülő szél viharossá fokozódott, hajladoztak a fák, zúgott-bömbölt a természet, miközben a zenekar rendületlenül játszott és a színpadon folyt a móka és az ének, a közönség mit sem törődve a külső viszonyokkal, önfeledten élvezte a történéseket; a nagy cseppekben hulló eső aztán felhőszakadásra váltott, melynek ütemes kopácsolása a fejünk feletti hatalmas ponyvatetőn kb. 10 percig fortissimóban „feleselt” a színpadon zajló eseményekkel: mintha némafilmet néztünk volna valami csökevény zenei kísérettel, mely időnként átváltott valami kakofóniává, ami csak a legmodernebb zenei kompozíciókkal rokonítható. De az előadás mindezekkel a zavaró tényezőkkel nem törődve rendületlenül ment tovább, az énekesek, a tánckar, a zenekar lelkiismeretesen játszott, kizárólag a mi igényes szórakoztatásunk lebegett a szemük előtt, és a végén a jutalmuk sem maradt el: hálás vastaps köszöntötte a kitartó – és bennünket is kitartott - művészeket! Mire kiléptünk a szabadba, a viharzóna már elvonult, minden száraz volt, de a fülledt meleg azért mérséklődött; a Városmajor zöld növényzetében jól esett az éjjeli séta hazafelé. kissé felfrissültünk, és a fejünkben ott zsongott a könnyed nyári zenés produkció megannyi slágere, köztük Musztafa bey és Daisy Parker kettőse: Kicsike vigyázzon, egyszer nagymama lesz; Henry márki és Madeleine kettőse: Toujours L’amour; vagy az előadás végén az összes szereplő által újra elénekelt dal: Az álmok álma volt Sevilla,Sevilla, Sevilla... Kár, hogy csak egy előadásban került színre ez a világhírű revü operett! Legyen vigaszunk, az operett rajongóinak nem kell hosszú éveket várnia, míg újra Ábrahám-operetthez lesz szerencséje: az Operettszínház a következő évadban bemutatja a nem kevésbé híres és népszerű Viktóriát… Városmajori Szabadtéri Színpad 2012. július 5. Este 8 óra Ábrahám Pál: Bál a Savoyban Revü operett két részben Szöveg: Fritz Löhner-Beda és Alfred Grünwald. Magyar szöveg: Heltai Jenő nyomán Romhányi József Szereposztás: Henry Márki: Egyházi Géza Madeleine, a felesége: Galambos Lilla Musztafa, a török követség attaséja: Pásztor Ádám Daisy Parker, zeneszerző: Török Anna Tangolita, spanyol énekesnő: Csonka Zsuzsanna Celestin, ügyvéd: Kökény Pál Pomerol, főpincér: Langer Soma inasok, szobalányok, balerinák, gavallérok valamint: a Váci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Farkas Pál Koreográfus: Szamosi Judit Díszlet: Szolga István Jelmez: Csonka Zsuzsanna Csere László rendezése nyomán színpadra állította: Török Tamás
Amikor néhány héttel ezelőtt betértem az utcánkból nyíló kis varrodába, már a szuterén legfelső lépcsőfokáról lenézve szemembe ötlött a fogason egy vállfára hajtott nagyon szép, fehér csipkés-fodros női estélyi ruha, ami első rálátásra menyasszonyi ruhának tűnt. Rá is kérdeztem, hogy kinek készült? Meglepetve hallottam a választ: Csonka Zsuzsanna énekművésznő tervezte, melyet itt varratott meg. Ennyiben is maradtunk. Tegnap este a Városmajori Szabadtéri Színpadon bemutatott Bál a Savoyban című Ábrahám Pál-operettet néztem meg, és amikor a darab közepén betoppan Tangolita, a kacér spanyol énekesnő - akit Csonka Zsuzsanna személyesített meg – káprázatos jelmezében, azonnal beugrott, hogy ezt a ruhakölteményt láttam nemrég abban az említett varrodában. Mindez onnan jutott eszembe, hogy a színlapon nemcsak szereplőként van feltüntetve, de mint a produkció jelmezeinek tervezője is a saját személye. Utólag azt kell mondjam, hogy ha egyszer abbahagyja az éneklést, vagy legalábbis már nem lép többé színpadra, nem kell ölbe tett kézzel ülnie otthonában, mert jelmezterveire lesz igény. Az Ábrahám-operett mind a hét szereplőjének ruháit Csonka tervezte, ahogy a táncosokét is: inasok, szobalányok, balerinák, gavallérok. De ami a legfontosabb: még mindig elragadóan énekel: „Az én nevem la Bella Tangolita” – illúziót keltően adta elő a híres belépő-dalt. Egyébként számomra felfedezés volt a látott-hallott többi kitűnő művész alakítása is: egymást múlták felül énekben-prózában, humorban, poénban, táncban. Eddig nemigen ismertem Egyházi Géza, Galambos Lilla, Pásztor Ádám, Török Anna, Kökény Pál művészetét. Ez most jó alkalom volt arra, hogy közelebb kerüljek hozzájuk… Langer Soma, aki a főpincér szerepében a második részben főszerephez jut, sőt egy hosszú áriát is énekel, miközben lesétálva a nézők közé, az Operettszínházból már ismertem, ezúttal is hozta kitűnő formáját! Mindenki, így a tánckar és a Farkas Pál irányította zenekar is, mindent megtettek annak érdekében, hogy ez az este felejthetetlenné váljon számunkra. Ehhez hozzájárult még egy körülmény… Fergeteges előadásban volt részünk. Szó szerint: a szünet után nem sokkal kitört az égiháború. Komor felhők gyülekeztek az égbolton, cikáztak a villámok, dörgött az ég. A menydörgésekkel egyidejűleg megélénkülő szél viharossá fokozódott, hajladoztak a fák, zúgott-bömbölt a természet, miközben a zenekar rendületlenül játszott és a színpadon folyt a móka és az ének, a közönség mit sem törődve a külső viszonyokkal, önfeledten élvezte a történéseket; a nagy cseppekben hulló eső aztán felhőszakadásra váltott, melynek ütemes kopácsolása a fejünk feletti hatalmas ponyvatetőn kb. 10 percig fortissimóban „feleselt” a színpadon zajló eseményekkel: mintha némafilmet néztünk volna valami csökevény zenei kísérettel, mely időnként átváltott valami kakofóniává, ami csak a legmodernebb zenei kompozíciókkal rokonítható. De az előadás mindezekkel a zavaró tényezőkkel nem törődve rendületlenül ment tovább, az énekesek, a tánckar, a zenekar lelkiismeretesen játszott, kizárólag a mi igényes szórakoztatásunk lebegett a szemük előtt, és a végén a jutalmuk sem maradt el: hálás vastaps köszöntötte a kitartó – és bennünket is kitartott - művészeket! Mire kiléptünk a szabadba, a viharzóna már elvonult, minden száraz volt, de a fülledt meleg azért mérséklődött; a Városmajor zöld növényzetében jól esett az éjjeli séta hazafelé. kissé felfrissültünk, és a fejünkben ott zsongott a könnyed nyári zenés produkció megannyi slágere, köztük Musztafa bey és Daisy Parker kettőse: Kicsike vigyázzon, egyszer nagymama lesz; Henry márki és Madeleine kettőse: Toujours L’amour; vagy az előadás végén az összes szereplő által újra elénekelt dal: Az álmok álma volt Sevilla,Sevilla, Sevilla... Kár, hogy csak egy előadásban került színre ez a világhírű revü operett! Legyen vigaszunk, az operett rajongóinak nem kell hosszú éveket várnia, míg újra Ábrahám-operetthez lesz szerencséje: az Operettszínház a következő évadban bemutatja a nem kevésbé híres és népszerű Viktóriát… Városmajori Szabadtéri Színpad 2012. július 5. Este 8 óra Ábrahám Pál: Bál a Savoyban Revü operett két részben Szöveg: Fritz Löhner-Beda és Alfred Grünwald. Magyar szöveg: Heltai Jenő nyomán Romhányi József Szereposztás: Henry Márki: Egyházi Géza Madeleine, a felesége: Galambos Lilla Musztafa, a török követség attaséja: Pásztor Ádám Daisy Parker, zeneszerző: Török Anna Tangolita, spanyol énekesnő: Csonka Zsuzsanna Celestin, ügyvéd: Kökény Pál Pomerol, főpincér: Langer Soma inasok, szobalányok, balerinák, gavallérok valamint: a Váci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Farkas Pál Koreográfus: Szamosi Judit Díszlet: Szolga István Jelmez: Csonka Zsuzsanna Csere László rendezése nyomán színpadra állította: Török Tamás
1896 Búbánat 2012-06-28 14:31:41
Forrás: szabadter.hu 2012. július 05. csütörtök 20:00 Ábrahám Pál: Bál a Savoyban revüoperett 2012. július 5. (csütörtök) 20 óra Városmajori Szabadtéri Színpad Nizzai otthonába érkezik egy évig tartó nászútjáról az egymást rajongásig szerető házaspár, Henry és Madeleine. A férj előző szerelmének, a viharos temperamentumú spanyol énekesnőnek, Tangolitának egy olyan váltót ír alá még házassága előtt, melyet egy együtt eltöltendő éjszakára kell beváltania. Tangolita a Savoy bálján szeretné ezt az órácskát bekasszírozni az ifjú férjtől. A feleség gyanút fog, és álarcban, könnyűvérű hölgynek öltözve követi férjét, ahol ő is veszélyes kalandba sodródik. Barátnője, a titokzatos Daisy Parker is a Savoy bálján szeretné életéről föllebbenteni a fátylat. Az ő találkozása a soknejűségéről ismert Musztafa bejjel tetőzi a kavarodást. A bálon szövődő szerelmi szálakat nem egyszerű kibogozni, de ebben segít Pomerol, a Savoy főpincére. Szereposztás: Henry Márki: Egyházi Géza Madeleine, a felesége: Galambos Lilla Musztafa, a török követség attaséja: Pásztor Ádám Daisy Parker, zeneszerző: Török Anna Tangolita, spanyol énekesnő: Csonka Zsuzsanna Celestin, ügyvéd: Kökény Pál Pomerol, főpincér: Langer Soma inasok, szobalányok, balerinák, gavallérok valamint: a Váci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Farkas Pál Koreográfus: Szamosi Judit Díszlet: Szolga István Jelmez: Csonka Zsuzsanna Csere László rendezése nyomán színpadra állította: Török Tamás Ábrahám Pál (1892 – 1960) zeneszerző, operettkomponista Tanulmányait a Zeneakadémián végezte zeneszerzés szakon, majd néhány kezdeti kompozíciót követően érdeklődése egyre inkább a dzsessz irányába fordult. 1927-ben a Fővárosi Operettszínház karmestere és háziszerzője lett. Zenebona című műve hozta meg számára a kezdeti sikereket. Első operettje, Az utolsó Verebély-lány jelentős hazai sikert aratott, és jónéhány felújítást ért meg. 1930-ban Berlinbe költözött, ahol Viktória című operettje hozta meg számára a széles körű nemzetközi elismerést. A következő évben a Hawai rózsája, majd a Bál a Savoyban (1931) tovább növelték nemzetközi hírnevét. Sikereinek tetőpontján kényszerült elhagyni Hitler Németországát, és Bécsbe költözött. Pályafutása során több mint 30 filmhez írt kísérőzenét. A háború kitörésekor az USA-ba emigrált, majd a háború végét követően visszatért Európába és Hamburgban telepedett le. Megrendült egészségi állapota és idegrendszeri bántalmai miatt nem komponált többé. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon) Bál a Savoyban – érdekességek az operettről A berlini ősbemutatót követően 1932 karácsonyán mutatták be a Magyar Színházban. Ábrahám Pál e művét is egy európai premierhullám előzte meg. A szövegkönyvet a bécsi szerzőpáros, Grünewald és Beda írta, és Heltai Jenő fordította magyarra. Lázár Mária, Harmath Hilda és Törzs Jenő mellett Musztafa bej felejthetetlen figuráját Kabos Gyula játszotta, a félszeg ügyvédet Ráday Imre, a női jazzkarmestert pedig Rökk Marika. 1934-ben német-magyar koprodukcióban fekete-fehér film készült belőle, Alpár Gitta, Bársony Rózsi, Felix Bressart és Hans Járay főszereplésével. Karády Katalin egyik legismertebb színpadi szerepe Tangolita alakítása volt, az Operettszínház előadásában (1948). Ábrahám Pál megtette azt, amire kevesen képesek: zseniálisan ráérzett kora hangvételére, operettjeiben sikeresen vegyítette az egzotikus (spanyolos, keleties, oroszos, magyaros stb.) színeket a mindent elsöprő jazzdivattal. Sikerének titkai közé tartozott az is, hogy legjobb számait eredetileg szöveg nélküli tánczeneként is megírta, előre gondolva a hanglemezre, a rádióra és a táncparkettre – az operettsiker új zálogaira.
Forrás: szabadter.hu 2012. július 05. csütörtök 20:00 Ábrahám Pál: Bál a Savoyban revüoperett 2012. július 5. (csütörtök) 20 óra Városmajori Szabadtéri Színpad Nizzai otthonába érkezik egy évig tartó nászútjáról az egymást rajongásig szerető házaspár, Henry és Madeleine. A férj előző szerelmének, a viharos temperamentumú spanyol énekesnőnek, Tangolitának egy olyan váltót ír alá még házassága előtt, melyet egy együtt eltöltendő éjszakára kell beváltania. Tangolita a Savoy bálján szeretné ezt az órácskát bekasszírozni az ifjú férjtől. A feleség gyanút fog, és álarcban, könnyűvérű hölgynek öltözve követi férjét, ahol ő is veszélyes kalandba sodródik. Barátnője, a titokzatos Daisy Parker is a Savoy bálján szeretné életéről föllebbenteni a fátylat. Az ő találkozása a soknejűségéről ismert Musztafa bejjel tetőzi a kavarodást. A bálon szövődő szerelmi szálakat nem egyszerű kibogozni, de ebben segít Pomerol, a Savoy főpincére. Szereposztás: Henry Márki: Egyházi Géza Madeleine, a felesége: Galambos Lilla Musztafa, a török követség attaséja: Pásztor Ádám Daisy Parker, zeneszerző: Török Anna Tangolita, spanyol énekesnő: Csonka Zsuzsanna Celestin, ügyvéd: Kökény Pál Pomerol, főpincér: Langer Soma inasok, szobalányok, balerinák, gavallérok valamint: a Váci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Farkas Pál Koreográfus: Szamosi Judit Díszlet: Szolga István Jelmez: Csonka Zsuzsanna Csere László rendezése nyomán színpadra állította: Török Tamás Ábrahám Pál (1892 – 1960) zeneszerző, operettkomponista Tanulmányait a Zeneakadémián végezte zeneszerzés szakon, majd néhány kezdeti kompozíciót követően érdeklődése egyre inkább a dzsessz irányába fordult. 1927-ben a Fővárosi Operettszínház karmestere és háziszerzője lett. Zenebona című műve hozta meg számára a kezdeti sikereket. Első operettje, Az utolsó Verebély-lány jelentős hazai sikert aratott, és jónéhány felújítást ért meg. 1930-ban Berlinbe költözött, ahol Viktória című operettje hozta meg számára a széles körű nemzetközi elismerést. A következő évben a Hawai rózsája, majd a Bál a Savoyban (1931) tovább növelték nemzetközi hírnevét. Sikereinek tetőpontján kényszerült elhagyni Hitler Németországát, és Bécsbe költözött. Pályafutása során több mint 30 filmhez írt kísérőzenét. A háború kitörésekor az USA-ba emigrált, majd a háború végét követően visszatért Európába és Hamburgban telepedett le. Megrendült egészségi állapota és idegrendszeri bántalmai miatt nem komponált többé. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon) Bál a Savoyban – érdekességek az operettről A berlini ősbemutatót követően 1932 karácsonyán mutatták be a Magyar Színházban. Ábrahám Pál e művét is egy európai premierhullám előzte meg. A szövegkönyvet a bécsi szerzőpáros, Grünewald és Beda írta, és Heltai Jenő fordította magyarra. Lázár Mária, Harmath Hilda és Törzs Jenő mellett Musztafa bej felejthetetlen figuráját Kabos Gyula játszotta, a félszeg ügyvédet Ráday Imre, a női jazzkarmestert pedig Rökk Marika. 1934-ben német-magyar koprodukcióban fekete-fehér film készült belőle, Alpár Gitta, Bársony Rózsi, Felix Bressart és Hans Járay főszereplésével. Karády Katalin egyik legismertebb színpadi szerepe Tangolita alakítása volt, az Operettszínház előadásában (1948). Ábrahám Pál megtette azt, amire kevesen képesek: zseniálisan ráérzett kora hangvételére, operettjeiben sikeresen vegyítette az egzotikus (spanyolos, keleties, oroszos, magyaros stb.) színeket a mindent elsöprő jazzdivattal. Sikerének titkai közé tartozott az is, hogy legjobb számait eredetileg szöveg nélküli tánczeneként is megírta, előre gondolva a hanglemezre, a rádióra és a táncparkettre – az operettsiker új zálogaira.
1894 tiramisu 2012-06-27 23:36:15
Az égen is tengernyi csillag van, de igazi ragyogó, ehhez képest nem olyan sok.
Az égen is tengernyi csillag van, de igazi ragyogó, ehhez képest nem olyan sok.
1893 tiramisu 2012-06-27 23:36:14
Az égen is tengernyi csillag van, de igazi ragyogó, ehhez képest nem olyan sok.
Az égen is tengernyi csillag van, de igazi ragyogó, ehhez képest nem olyan sok.
1892 Búbánat 2012-06-27 20:03:55
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=807; Az első Csillag-díjasok... [/url] operett.hu 2012-06-19 Megtartotta a 2011/2012-es évad záróeseményét a Budapesti Operettszínház, amelyen a következő évad bemutatóinak beharangozói mellett első ízben kiosztottuk a Csillag díjakat, amelyek az Operettszínház és a Blikk közönségdíjai. A KOGART-házban tartotta évadzáró sajtóeseményét a Budapesti Operettszínház. A rendezvényen Kerényi Miklós Gábor - KERO, a színház főigazgatója beszélt a következő szezon bemutatóiról. - Az Operettszínház következő évada a Csillagok éve elnevezést kapta, hiszen a premierek szerzői, a művek értéke és a társulat művészei egyaránt rászolgáltak a csillag minősítésre. Bármelyik szerepkört vizsgáljuk, a primadonnáét, a bonvivánét, a szubrettét, mindegyikben két-három, sőt négy fiatal tehetségre oszthatunk egy-egy feladatot, így lesz ez az évad első premierjén is - mondta az Operettszínház igazgatója, Kerényi Miklós Gábor. […] […] Kerényi Miklós Gábor - KERO és Tóth Béla Endre, a Blikk főszerkesztő-helyettese átadták a Csillag díjakat. A Blikk-olvasók szavazati szerint a 2011/2012-es évadbeli teljesítményük alapján elismerésben részesült: - Bordás Barbara (Az Évad operett színésznője), - Peller Károly (Az Évad Operett színésze), - Vágó Zsuzsi (Az Évad musical színésznője), - Feke Pál (Az Évad musical színésze), - Dancs Annamari (Az Évad felfedezettje), - Dolhai Attila (Évad-díj).
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=807; Az első Csillag-díjasok... [/url] operett.hu 2012-06-19 Megtartotta a 2011/2012-es évad záróeseményét a Budapesti Operettszínház, amelyen a következő évad bemutatóinak beharangozói mellett első ízben kiosztottuk a Csillag díjakat, amelyek az Operettszínház és a Blikk közönségdíjai. A KOGART-házban tartotta évadzáró sajtóeseményét a Budapesti Operettszínház. A rendezvényen Kerényi Miklós Gábor - KERO, a színház főigazgatója beszélt a következő szezon bemutatóiról. - Az Operettszínház következő évada a Csillagok éve elnevezést kapta, hiszen a premierek szerzői, a művek értéke és a társulat művészei egyaránt rászolgáltak a csillag minősítésre. Bármelyik szerepkört vizsgáljuk, a primadonnáét, a bonvivánét, a szubrettét, mindegyikben két-három, sőt négy fiatal tehetségre oszthatunk egy-egy feladatot, így lesz ez az évad első premierjén is - mondta az Operettszínház igazgatója, Kerényi Miklós Gábor. […] […] Kerényi Miklós Gábor - KERO és Tóth Béla Endre, a Blikk főszerkesztő-helyettese átadták a Csillag díjakat. A Blikk-olvasók szavazati szerint a 2011/2012-es évadbeli teljesítményük alapján elismerésben részesült: - Bordás Barbara (Az Évad operett színésznője), - Peller Károly (Az Évad Operett színésze), - Vágó Zsuzsi (Az Évad musical színésznője), - Feke Pál (Az Évad musical színésze), - Dancs Annamari (Az Évad felfedezettje), - Dolhai Attila (Évad-díj).
1891 tiramisu 2012-06-13 20:20:40 [Válasz erre: 1890 Haandel 2012-06-13 18:34:43]
Nagyon tetszik. Kösz, hogy feltetted!
Nagyon tetszik. Kösz, hogy feltetted!
1890 Haandel 2012-06-13 18:34:43
Melodías de comedia :) [url]http://www.youtube.com/watch?v=RYy4IjdGwV8;1[/url] + [url]http://www.youtube.com/watch?v=2NeSACxPigw;2[/url] *) = ↝ [url]http://www.youtube.com/watch?v=uD4skF3PAhM;3[/url] - - - - - *) [url]http://www.amazon.de/gp/product/images/B000025THD/ref=dp_image_0?ie=UTF8&n=290380&s=music;1973[/url]
Melodías de comedia :) [url]http://www.youtube.com/watch?v=RYy4IjdGwV8;1[/url] + [url]http://www.youtube.com/watch?v=2NeSACxPigw;2[/url] *) = ↝ [url]http://www.youtube.com/watch?v=uD4skF3PAhM;3[/url] - - - - - *) [url]http://www.amazon.de/gp/product/images/B000025THD/ref=dp_image_0?ie=UTF8&n=290380&s=music;1973[/url]
1889 Haandel 2012-06-13 17:49:41
[url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/melodias-de-comedia/melodias-comedia-franz-lehar-16-05-12/1408047/;Melodías de comedia[/url] Radio Clásica hangtár - letöltés → ↓Descargar audio
[url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/melodias-de-comedia/melodias-comedia-franz-lehar-16-05-12/1408047/;Melodías de comedia[/url] Radio Clásica hangtár - letöltés → ↓Descargar audio
1888 Búbánat 2012-06-07 18:05:35
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=803; Az Operettszínház sztárjai Mága Zoltánnal koncerteznek [/url] Kivonat az internetes ckkből: Az első előadásra a Syma csarnokban kerül sor június 16-án. A gálákon közreműködnek az Operettszínház sztárjai: Janza Kata, Fischl Mónika, Szulák Andrea, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Vadász Dániel, Kerényi Miklós Máté, Brasch Bence és Kocsis Dénes, kiegészülve a Magyar Állami Operaház művészeivel, Frankó Tündével és Kiss B. Atillával. A műsorban fellép az Operettszínház balettkara is. A rendezvény sikeréről a Kossuth-díjas Kerényi Miklós Gábor - KERO® rendező gondoskodik. A produkció színvonalát, hangulatát és pompáját külön megtervezett díszletek, kosztümök, a színpadi fény- és hangtechnika emeli és biztosítja, amely összhangban lesz a műsor zenei ízlésével. Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán ismert és kevésbé ismert művei mellett Weiner Leó, Hubay Jenő, Reményi Ede, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, de Szakcsi Lakatos Béla, Szörényi Levente, Kocsák Tibor szerzeményei is felcsendülnek majd.
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=803; Az Operettszínház sztárjai Mága Zoltánnal koncerteznek [/url] Kivonat az internetes ckkből: Az első előadásra a Syma csarnokban kerül sor június 16-án. A gálákon közreműködnek az Operettszínház sztárjai: Janza Kata, Fischl Mónika, Szulák Andrea, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Vadász Dániel, Kerényi Miklós Máté, Brasch Bence és Kocsis Dénes, kiegészülve a Magyar Állami Operaház művészeivel, Frankó Tündével és Kiss B. Atillával. A műsorban fellép az Operettszínház balettkara is. A rendezvény sikeréről a Kossuth-díjas Kerényi Miklós Gábor - KERO® rendező gondoskodik. A produkció színvonalát, hangulatát és pompáját külön megtervezett díszletek, kosztümök, a színpadi fény- és hangtechnika emeli és biztosítja, amely összhangban lesz a műsor zenei ízlésével. Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán ismert és kevésbé ismert művei mellett Weiner Leó, Hubay Jenő, Reményi Ede, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, de Szakcsi Lakatos Béla, Szörényi Levente, Kocsák Tibor szerzeményei is felcsendülnek majd.
1887 Búbánat 2012-06-03 16:27:03
[url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=read&hId=802; Nemzetközi operett-musical karmesterversenyt hirdetett az Operettszínház [/url] A Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Énekverseny és a Lévay Szilveszter Nemzetközi Musical Énekverseny után újabb nagyszabású nemzetközi versenyt hirdet a Budapesti Operettszínház, ezúttal Siófokkal, valamint Budapest fővárossal együttműködésben. 2012-ben, Kálmán Imre születésének 130. évfordulóján megrendezésre kerül a Nemzetközi Operett-Musical Karmesterverseny, melynek kiemelt partnere az MTVA Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap. A verseny célja lehetőséget adni különböző országokból érkező tehetséges fiatal karmesterek megmérettetésére, emellett a világhírű klasszikus magyar operettek népszerűsítése, illetve a méltó utódok, a kortárs magyar musicalszerzők darabjainak nemzetközi megismertetése. Végül, de nem utolsósorban pedig nemzeti értéket, magas színvonalú zeneiséget képviselő, de mégis szórakoztató televíziós műsorsorozat készítése zenés színházi körülmények között. Az elődöntők a világ nagyvárosaiban zajlanak szeptember 3-ig, többek között Moszkvában, Szentpétervárott, Graz-ban, Münchenben, Drezdában, Prágában, Pozsonyban, Kolozsváron, illetve Kína, Japán, Ausztrália és Izrael egy-egy nagyvárosában. A magyarországi elődöntőre pedig Kálmán Imre szülővárosában, Siófokon kerül sor, szeptember elején. A középdöntőnek, amit a közszolgálati televízió rögzít majd, a Budapesti Operettszínház ad otthont szeptember 21-én és 22-én. A felvétel négy részben lesz látható a képernyőn. A sorozat záróeseményére, a döntőre szintén a Budapesti Operettszínházban kerül sor 2012. október 27-én, a Magyar Operett Napja és Kálmán Imre születésének 130. évfordulója alkalmából. Az eseményt a magyar közszolgálati televízió közvetíti. A versenyre a jelentkezési határidő 2012. augusztus 15.
[url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=read&hId=802; Nemzetközi operett-musical karmesterversenyt hirdetett az Operettszínház [/url] A Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Énekverseny és a Lévay Szilveszter Nemzetközi Musical Énekverseny után újabb nagyszabású nemzetközi versenyt hirdet a Budapesti Operettszínház, ezúttal Siófokkal, valamint Budapest fővárossal együttműködésben. 2012-ben, Kálmán Imre születésének 130. évfordulóján megrendezésre kerül a Nemzetközi Operett-Musical Karmesterverseny, melynek kiemelt partnere az MTVA Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap. A verseny célja lehetőséget adni különböző országokból érkező tehetséges fiatal karmesterek megmérettetésére, emellett a világhírű klasszikus magyar operettek népszerűsítése, illetve a méltó utódok, a kortárs magyar musicalszerzők darabjainak nemzetközi megismertetése. Végül, de nem utolsósorban pedig nemzeti értéket, magas színvonalú zeneiséget képviselő, de mégis szórakoztató televíziós műsorsorozat készítése zenés színházi körülmények között. Az elődöntők a világ nagyvárosaiban zajlanak szeptember 3-ig, többek között Moszkvában, Szentpétervárott, Graz-ban, Münchenben, Drezdában, Prágában, Pozsonyban, Kolozsváron, illetve Kína, Japán, Ausztrália és Izrael egy-egy nagyvárosában. A magyarországi elődöntőre pedig Kálmán Imre szülővárosában, Siófokon kerül sor, szeptember elején. A középdöntőnek, amit a közszolgálati televízió rögzít majd, a Budapesti Operettszínház ad otthont szeptember 21-én és 22-én. A felvétel négy részben lesz látható a képernyőn. A sorozat záróeseményére, a döntőre szintén a Budapesti Operettszínházban kerül sor 2012. október 27-én, a Magyar Operett Napja és Kálmán Imre születésének 130. évfordulója alkalmából. Az eseményt a magyar közszolgálati televízió közvetíti. A versenyre a jelentkezési határidő 2012. augusztus 15.
1886 Búbánat 2012-06-03 16:26:27
A következő évad operett-újdonsága lesz a Nagymező utcában Ábrahám Páltól a Viktória. Ismét színpadra kerül Kálmán Imre Marica grófnője. Ezekről is szó esik Kerényi Miklós Gábor [url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=read&hId=801; „Csillagok éve az Operettszínházban” [/url] című, bérletezéssel kapcsolatos tudnivalókról is szót ejtő kommünikéjében. „Hagyományosan a bérletezéssel indul el a következő évad kommunikációja a Budapesti Operettszínházban, ennek keretében ismerhetik meg a 2012/2013-as szezon új produkcióit nézőink. Nem kevés sikeroperett és -musical lesz látható a Nagymező utcában ősztől…” A Csillagok éve szlogent választotta a következő, 2012/2013-as évad mottójául a Budapesti Operettszínház. Kerényi Miklós Gábor főigazgató elárulta, miért is: “Bár a csillagokat általában éjjel csodáljuk az égen, de nálunk, egy igazi zenés népszínházban, a színpadon is ragyognak... Szerencsére sok és sokféle van belőlük! Egyrészt csillagok előadásaink szereplői, kiváló énekes színészeink, akikre szeretett közönségünk jegyet, s bérletet vált. Nagy örömmel jelenthetem, hogy lassan két korosztály legjobbjaira is, mint sztárokra tekinthetünk. Dolhai Attila, Janza Kata, Szabó P. Szilveszter, Mészáros Árpád Zsolt, Fischl Mónika, Peller Karcsi, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt, no és persze Oszvald Marika, Kalocsai Zsuzsa, Faragó András, Felföldi Anikó és Lehoczky Zsuzsa mellett már az új generáció, Peller Anna, Kerényi Miklós Máté, Vágó Bernadett és Vágó Zsuzsi, Dancs Annamari, Brasch Bence, Kocsis Dénes, Bordás Barbi és Boncsér Gergő is húzóneveknek tekinthetők. Mindezen túl természetesen színházunk fényesen ragyogó csillagai közé sorolhatók azok a nagyszerű zenés darabok is, amiket a következő szezonban a Nagymező utcában köszönthetünk. Csodálatos karakterek térnek vissza, és sok új, izgalmas személyiséget is üdvözölhetünk."
A következő évad operett-újdonsága lesz a Nagymező utcában Ábrahám Páltól a Viktória. Ismét színpadra kerül Kálmán Imre Marica grófnője. Ezekről is szó esik Kerényi Miklós Gábor [url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=read&hId=801; „Csillagok éve az Operettszínházban” [/url] című, bérletezéssel kapcsolatos tudnivalókról is szót ejtő kommünikéjében. „Hagyományosan a bérletezéssel indul el a következő évad kommunikációja a Budapesti Operettszínházban, ennek keretében ismerhetik meg a 2012/2013-as szezon új produkcióit nézőink. Nem kevés sikeroperett és -musical lesz látható a Nagymező utcában ősztől…” A Csillagok éve szlogent választotta a következő, 2012/2013-as évad mottójául a Budapesti Operettszínház. Kerényi Miklós Gábor főigazgató elárulta, miért is: “Bár a csillagokat általában éjjel csodáljuk az égen, de nálunk, egy igazi zenés népszínházban, a színpadon is ragyognak... Szerencsére sok és sokféle van belőlük! Egyrészt csillagok előadásaink szereplői, kiváló énekes színészeink, akikre szeretett közönségünk jegyet, s bérletet vált. Nagy örömmel jelenthetem, hogy lassan két korosztály legjobbjaira is, mint sztárokra tekinthetünk. Dolhai Attila, Janza Kata, Szabó P. Szilveszter, Mészáros Árpád Zsolt, Fischl Mónika, Peller Karcsi, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt, no és persze Oszvald Marika, Kalocsai Zsuzsa, Faragó András, Felföldi Anikó és Lehoczky Zsuzsa mellett már az új generáció, Peller Anna, Kerényi Miklós Máté, Vágó Bernadett és Vágó Zsuzsi, Dancs Annamari, Brasch Bence, Kocsis Dénes, Bordás Barbi és Boncsér Gergő is húzóneveknek tekinthetők. Mindezen túl természetesen színházunk fényesen ragyogó csillagai közé sorolhatók azok a nagyszerű zenés darabok is, amiket a következő szezonban a Nagymező utcában köszönthetünk. Csodálatos karakterek térnek vissza, és sok új, izgalmas személyiséget is üdvözölhetünk."
1885 Búbánat 2012-06-03 16:25:39 [Válasz erre: 1884 álmodó 2012-05-26 19:48:53]
Köszönöm, hogy feltetted ide ezt a szép, melankolikus musical-részletet. Kincses Veronika mély érzelmekkel telített előadásában a dal igen megkapott.
Köszönöm, hogy feltetted ide ezt a szép, melankolikus musical-részletet. Kincses Veronika mély érzelmekkel telített előadásában a dal igen megkapott.
1884 álmodó 2012-05-26 19:48:53
Ez most csak úgy: http://www.youtube.com/watch?v=rxBV72lkGek&feature=related :-) Jó éjt.
Ez most csak úgy: http://www.youtube.com/watch?v=rxBV72lkGek&feature=related :-) Jó éjt.
1883 Búbánat 2012-05-26 19:19:06 [Válasz erre: 1864 Búbánat 2012-01-14 00:28:12]
Értesüléseim szerint Winkler Gábor új, az operettről írt kétkötetes könyvének kiadása és terjesztése csúszik: várhatóan őszre (szeptember-október) tolódik ki a megjelenése.
Értesüléseim szerint Winkler Gábor új, az operettről írt kétkötetes könyvének kiadása és terjesztése csúszik: várhatóan őszre (szeptember-október) tolódik ki a megjelenése.
1882 Búbánat 2012-05-24 11:03:43
BÉCSTŐL NÁPOLYIG - BALCZÓ PÉTER OPERETT- ÉS DALESTJE Ma este - 2012. május 25. - 19.00 Óbudai Társaskör-Nagyterem Közreműködik: Sipos Mariann – ének Mazalin Wanda – zongora Műsor: Kacsóh Pongrác: János vitéz - Jancsi belépője Kacsóh Pongrác: János vitéz – Francia királylány dala Kacsóh Pongrác: Rákóczi megtérése Lehár Ferenc: A mosoly országa - Szu csong dala Duett: Lehár Ferenc: A mosoly országa - Szív duett Lehár Ferenc: Paganini – Anna Elisa dala Kálmán Imre: Marica grófnő - Mondd meg hogy imádom a pesti nőket Kálmán Imre: Marica grófnő - Hej cigány ifj. Johann Strauss: Denevér - Adél kacagódala Kálmán Imre: Ördöglovas - Ma önről álmodtam megint Kálmán Imre: Csárdáskirálynő Szilvia belépője Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Emlékszel még *** G. Rossini: La danza S. Gastaldon: Musica proibita R. Falvo: Dicitencello vuie.... E. Curtis: Non ti scordar di me! F. Paolo Tosti: A vucchella La serenata Ruggiero Leoncavallo: Mattinata S. Cardillo: Core 'ngrato Luigi Arditi: Il bacio O sole mio - Di Capua Balczó Péter, sikeres opera-estje után, ezúttal Bécsbe és Nápolyba invitálja közönségét a legismertebb operettek és nápolyi dalok segítségével. Vendége, Sipos Mariann közreműködésével a műsor első felében olyan ismert operettekből válogat majd, mint a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, vagy A mosoly országa, a második részben pedig népszerű olasz dalokat hallhatunk tőle. Belépőjegy: 1800 Ft, diákjegy: 900 Ft
BÉCSTŐL NÁPOLYIG - BALCZÓ PÉTER OPERETT- ÉS DALESTJE Ma este - 2012. május 25. - 19.00 Óbudai Társaskör-Nagyterem Közreműködik: Sipos Mariann – ének Mazalin Wanda – zongora Műsor: Kacsóh Pongrác: János vitéz - Jancsi belépője Kacsóh Pongrác: János vitéz – Francia királylány dala Kacsóh Pongrác: Rákóczi megtérése Lehár Ferenc: A mosoly országa - Szu csong dala Duett: Lehár Ferenc: A mosoly országa - Szív duett Lehár Ferenc: Paganini – Anna Elisa dala Kálmán Imre: Marica grófnő - Mondd meg hogy imádom a pesti nőket Kálmán Imre: Marica grófnő - Hej cigány ifj. Johann Strauss: Denevér - Adél kacagódala Kálmán Imre: Ördöglovas - Ma önről álmodtam megint Kálmán Imre: Csárdáskirálynő Szilvia belépője Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Emlékszel még *** G. Rossini: La danza S. Gastaldon: Musica proibita R. Falvo: Dicitencello vuie.... E. Curtis: Non ti scordar di me! F. Paolo Tosti: A vucchella La serenata Ruggiero Leoncavallo: Mattinata S. Cardillo: Core 'ngrato Luigi Arditi: Il bacio O sole mio - Di Capua Balczó Péter, sikeres opera-estje után, ezúttal Bécsbe és Nápolyba invitálja közönségét a legismertebb operettek és nápolyi dalok segítségével. Vendége, Sipos Mariann közreműködésével a műsor első felében olyan ismert operettekből válogat majd, mint a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, vagy A mosoly országa, a második részben pedig népszerű olasz dalokat hallhatunk tőle. Belépőjegy: 1800 Ft, diákjegy: 900 Ft
1881 Búbánat 2012-04-28 21:37:00
[url] http://szinhaz.hu/operett/45818-unnepi-galat-rendeznek-fenyes-szabolcs-100; Ünnepi gálát rendeznek – Fényes Szabolcs 100 [/url] A 100 éve született Fényes Szabolcs zeneszerző emlékére nyílt kiállítás pénteken a Budapesti Operettszínház előcsarnokában. A komponista emléke előtt pénteken és szombaton gálaműsorral is tiszteleg a színház. 2012. április 26. csütörtök, 11:17 Szinhaz.hu/Budapesti Operettszínház Operett-történeti előadással, kiállítással és nagyszabású ünnepi gálával emlékezik a Budapesti Operettszínház utolsó nagy operett-szerzőnkre, a teátrum egykori igazgatójára, Fényes Szabolcsra, születésének 100. évfordulóján. Nem ismerünk még egy hasonló zeneszerzőt, mint Fényes Szabolcs, akinek munkássága ilyen mértékben ívelt át korszakokon, divatokon, tudott újra és újra az aktuális trendek szerint megújulni. Évtizedekkel halála után ma is majd' minden nap felhangzik egyik nagy slágere, olyan örökzöldek szerzője ő, mint a Tíz óra múlt, a Mindig az a perc, az Az én rózsám vasutas, a Nem nősülök soha, a Budapest, Budapest te csodás, a Kétszer kettő néha öt, az Összecsendül két pohár, az Egy esős vasárnap délután, a Nemcsak a húszéveseké a világ, a Szeretni bolondulásig, a Küldök Néked egy nápolyi dalt, a Fogj egy sétapálcát, a Táskarádió vagy a Félteni kell. 45 színpadi alkotás, 131 film, s több mint 700 dal fűződik a nevéhez. Volt hát miből válogatni már Ez Hungarikum című operett-történeti gála 2010-es bemutatójakor is, ám most, a Fényes Szabolcs születésének 100. évfordulója alkalmából, az április 27-i esti, valamint a 28-i délutáni és esti előadásokra megújuló műsorban természetesen külön blokk emlékezik a kiváló zeneszerzőre. Olyan remek művészek adják elő slágereit, no és a magyar operett históriájának legnagyobb slágereit, mint Bódi Barbara, Bordás Barbara, Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Lehoczky Zsuzsa, Lukács Anita, Oszvald Marika, Vágó Zsuzsi, Benkóczy Zoltán, Boncsér Gergely, Faragó András, Homonnay Zsolt, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly, Szabó Dávid, Vadász Dániel és Vadász Zsolt. A Böhm György rendezte műsorban közreműködik a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara és Zenekara - vezényel Makláry László főzeneigazgató. De természetesen nem csak a nagyszínpadunkon emlékezünk meg Fényes Szabolcsról, április 27-én, pénteken lesz ünnepi beszélgetés Gál Róbert íróval, Nemlaha György szerkesztő-dramaturggal, Körmendi Vilmos zeneszerző-karmesterrel és Kállai István dramaturggal, majd az emeleti előcsarnokban az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel közös szervezésben kiállítás is nyílik, mely május 6-ig minden nap 14 és 18 óra között, illetve érvényes jeggyel az előadások alatt lesz megtekinthető.
[url] http://szinhaz.hu/operett/45818-unnepi-galat-rendeznek-fenyes-szabolcs-100; Ünnepi gálát rendeznek – Fényes Szabolcs 100 [/url] A 100 éve született Fényes Szabolcs zeneszerző emlékére nyílt kiállítás pénteken a Budapesti Operettszínház előcsarnokában. A komponista emléke előtt pénteken és szombaton gálaműsorral is tiszteleg a színház. 2012. április 26. csütörtök, 11:17 Szinhaz.hu/Budapesti Operettszínház Operett-történeti előadással, kiállítással és nagyszabású ünnepi gálával emlékezik a Budapesti Operettszínház utolsó nagy operett-szerzőnkre, a teátrum egykori igazgatójára, Fényes Szabolcsra, születésének 100. évfordulóján. Nem ismerünk még egy hasonló zeneszerzőt, mint Fényes Szabolcs, akinek munkássága ilyen mértékben ívelt át korszakokon, divatokon, tudott újra és újra az aktuális trendek szerint megújulni. Évtizedekkel halála után ma is majd' minden nap felhangzik egyik nagy slágere, olyan örökzöldek szerzője ő, mint a Tíz óra múlt, a Mindig az a perc, az Az én rózsám vasutas, a Nem nősülök soha, a Budapest, Budapest te csodás, a Kétszer kettő néha öt, az Összecsendül két pohár, az Egy esős vasárnap délután, a Nemcsak a húszéveseké a világ, a Szeretni bolondulásig, a Küldök Néked egy nápolyi dalt, a Fogj egy sétapálcát, a Táskarádió vagy a Félteni kell. 45 színpadi alkotás, 131 film, s több mint 700 dal fűződik a nevéhez. Volt hát miből válogatni már Ez Hungarikum című operett-történeti gála 2010-es bemutatójakor is, ám most, a Fényes Szabolcs születésének 100. évfordulója alkalmából, az április 27-i esti, valamint a 28-i délutáni és esti előadásokra megújuló műsorban természetesen külön blokk emlékezik a kiváló zeneszerzőre. Olyan remek művészek adják elő slágereit, no és a magyar operett históriájának legnagyobb slágereit, mint Bódi Barbara, Bordás Barbara, Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Lehoczky Zsuzsa, Lukács Anita, Oszvald Marika, Vágó Zsuzsi, Benkóczy Zoltán, Boncsér Gergely, Faragó András, Homonnay Zsolt, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly, Szabó Dávid, Vadász Dániel és Vadász Zsolt. A Böhm György rendezte műsorban közreműködik a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara és Zenekara - vezényel Makláry László főzeneigazgató. De természetesen nem csak a nagyszínpadunkon emlékezünk meg Fényes Szabolcsról, április 27-én, pénteken lesz ünnepi beszélgetés Gál Róbert íróval, Nemlaha György szerkesztő-dramaturggal, Körmendi Vilmos zeneszerző-karmesterrel és Kállai István dramaturggal, majd az emeleti előcsarnokban az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel közös szervezésben kiállítás is nyílik, mely május 6-ig minden nap 14 és 18 óra között, illetve érvényes jeggyel az előadások alatt lesz megtekinthető.
1880 Búbánat 2012-04-28 21:35:27
[url] http://mno.hu/grund/100-eve-szuletett-fenyes-szabolcs-1071928; 100 éve született Fényes Szabolcs [/url] Ünnepi gálát rendeznek - Fényes Szabolcs 100 TT Forrás: MTI/MNO 2012. április 27., péntek 20:15 A 100 éve született Fényes Szabolcs zeneszerző emlékére nyílt kiállítás pénteken a Budapesti Operettszínház előcsarnokában. A komponista emléke előtt pénteken és szombaton gálaműsorral is tiszteleg a színház.
[url] http://mno.hu/grund/100-eve-szuletett-fenyes-szabolcs-1071928; 100 éve született Fényes Szabolcs [/url] Ünnepi gálát rendeznek - Fényes Szabolcs 100 TT Forrás: MTI/MNO 2012. április 27., péntek 20:15 A 100 éve született Fényes Szabolcs zeneszerző emlékére nyílt kiállítás pénteken a Budapesti Operettszínház előcsarnokában. A komponista emléke előtt pénteken és szombaton gálaműsorral is tiszteleg a színház.
1879 Búbánat 2012-04-20 21:31:47
Hiába kerestem a neten, de nem találtam hírt, információt a nagy magyar zeneszerző, Fényes Szabolcs közelgő születésnapi - kerekszámú - évfordulójának hivatalos megemlékezéséről. Nem tartom annak a nem kifejezetten csak Fényes Szabolcsnak szentelt Operettszínház „kapcsolt” operettgáláját ( „Ez Hungarikum”: április 27, 28., 29.). Ezért most ide másolom a Fényes Szabolcs Baráti Társaság honlapján található apróhirdetés szövegét: „Kedves igényes zenét szerető barátaim ! Emlékezzünk 2012 04 30-án a 100 éve született nagyszerű zeneszerzőre, Fényes Szabolcsra !!!! Rengeteg operett, musical, filmzene, és sláger szerzője az elmúlt években teljesen feledésbe merült, 1986-os halála óta alig hallani róla valamit. A hivatalos médiumok nem emlékeztek meg Bágya Andrásról sem, aki tavaly december 8-án lett volna 100 éves. E két zseniális pályatárs, kortárs zeneszerző sem életükben, sem haláluk után nem kaptak Kossuth-díjat, annak ellenére, hogy ezt a mulasztást sok kormány megtehette volna az elmúlt 20 évben !!! A Kádár rendszerben mindkét zeneszerző elfogadott volt a hatalom számára, hiszen kaptak megrendeléseket, és állami szinten voltak alkalmazva. Bágya András a Magyar Rádió zenei vezetője, Fényes Szabolcs egy ideig színházigazgató volt. Akik ezt a levelet olvassák, mondják el véleményüket a leírtakkal kapcsolatban, estleg élményüket, ha van. Találkozzunk 2012 április 30-án a Farkasréti temetőben, Fényes Szabolcs 100.-ik születésnapján, és egyúttal emlékezzünk meg Bágya Andrásra is. Tisztelettel: Kanó Zoltán, aki sem rokoni, sem semmilyen kapcsolatban nem állt az elhunytakkal. Tisztelettel olvasom, és várom leveleiket.”
Hiába kerestem a neten, de nem találtam hírt, információt a nagy magyar zeneszerző, Fényes Szabolcs közelgő születésnapi - kerekszámú - évfordulójának hivatalos megemlékezéséről. Nem tartom annak a nem kifejezetten csak Fényes Szabolcsnak szentelt Operettszínház „kapcsolt” operettgáláját ( „Ez Hungarikum”: április 27, 28., 29.). Ezért most ide másolom a Fényes Szabolcs Baráti Társaság honlapján található apróhirdetés szövegét: „Kedves igényes zenét szerető barátaim ! Emlékezzünk 2012 04 30-án a 100 éve született nagyszerű zeneszerzőre, Fényes Szabolcsra !!!! Rengeteg operett, musical, filmzene, és sláger szerzője az elmúlt években teljesen feledésbe merült, 1986-os halála óta alig hallani róla valamit. A hivatalos médiumok nem emlékeztek meg Bágya Andrásról sem, aki tavaly december 8-án lett volna 100 éves. E két zseniális pályatárs, kortárs zeneszerző sem életükben, sem haláluk után nem kaptak Kossuth-díjat, annak ellenére, hogy ezt a mulasztást sok kormány megtehette volna az elmúlt 20 évben !!! A Kádár rendszerben mindkét zeneszerző elfogadott volt a hatalom számára, hiszen kaptak megrendeléseket, és állami szinten voltak alkalmazva. Bágya András a Magyar Rádió zenei vezetője, Fényes Szabolcs egy ideig színházigazgató volt. Akik ezt a levelet olvassák, mondják el véleményüket a leírtakkal kapcsolatban, estleg élményüket, ha van. Találkozzunk 2012 április 30-án a Farkasréti temetőben, Fényes Szabolcs 100.-ik születésnapján, és egyúttal emlékezzünk meg Bágya Andrásra is. Tisztelettel: Kanó Zoltán, aki sem rokoni, sem semmilyen kapcsolatban nem állt az elhunytakkal. Tisztelettel olvasom, és várom leveleiket.”
1878 Haandel 2012-04-18 18:26:19
[url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/melodias-de-comedia/;Melodías de comedia[/url] (Radio Clásica Hangtár) Pl. [url]http://www.zdf.de/ZDFde/inhalt/20/0,1872,7131668,00.html;Gala Léhar desde Dresde[/url] Die schönsten Melodien aus den Operetten von Franz Lehár Angela Denoke Anna Maria Labin Piotr Beczala Staatskapelle Dresden Christian Thielemann (31.12.2012)
[url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/melodias-de-comedia/;Melodías de comedia[/url] (Radio Clásica Hangtár) Pl. [url]http://www.zdf.de/ZDFde/inhalt/20/0,1872,7131668,00.html;Gala Léhar desde Dresde[/url] Die schönsten Melodien aus den Operetten von Franz Lehár Angela Denoke Anna Maria Labin Piotr Beczala Staatskapelle Dresden Christian Thielemann (31.12.2012)
1877 Haandel 2012-04-09 09:50:47
[url]http://oe1.orf.at/programm/298698;Apropos Musik[/url] 09. April 2012 | 15:05-16:00 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Franz Lehár: "Frühling"/ "Das Frühlingsmädel" Emmerich Kálmán: "Das Veilchen vom Montmartre" Robert Stolz: "Der verlorene Walzer" (Erika Köth, Richard Holm, Fred Liewehr, Elisabeth Roon, Stefanie Krahnenfeld, Robert Wörle u.a.).
[url]http://oe1.orf.at/programm/298698;Apropos Musik[/url] 09. April 2012 | 15:05-16:00 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Franz Lehár: "Frühling"/ "Das Frühlingsmädel" Emmerich Kálmán: "Das Veilchen vom Montmartre" Robert Stolz: "Der verlorene Walzer" (Erika Köth, Richard Holm, Fred Liewehr, Elisabeth Roon, Stefanie Krahnenfeld, Robert Wörle u.a.).
1876 Búbánat 2012-03-26 17:55:35
[url] http://fidelio.hu/operett_musical/magazin/szinetar_miklost_az_operettben_is_koszontottek; Szinetár Miklóst az Operettben is köszöntötték [/url] • Fidelio.hu • 2012. február 12. - • Budapesti Operettszínház - Február 10-én este elbúcsúzott a Madame Pompadour című operett, amely két év után visszatér a koprodukciós partner színházába, Szentpétervárra. Az eseményen részt vett a darab rendezője, Szinetár Miklós is, akit a tapsrend után 80. születésnapján együtt köszöntött a társulat nevében Kerényi Miklós Gábor és a közönség. 2010 tavaszán tartotta a Leo Fall-operett bemutatóját Szinetár Miklós rendezésében a Budapesti Operettszínház, a produkció azóta változatlan szereposztással futott a Nagymező utcai teátrum színpadán. Február 10-én, pénteken este azonban utolsó előadásához érkezett a Madame Pompadour, legalábbis két évig biztosan, hiszen hamarosan ismét a korpdukciós partner, a szentpétervári Zenés Komédia Színházban lesz látható. A tapsrend után Kerényi Miklós Gábor lépett színpadra, amiből a nézők sejthették, hogy különleges alkalom volt az este - nemcsak a búcsú, hanem Szinetár Miklós születésnapi köszöntése miatt. "Meghatódottan állok itt, ezen az ünnepi előadáson. Nagyon sok személyes élmény fűz ahhoz, aki miatt most itt vagyunk. Először is, az Egy szerelem három éjszakája című előadást például 22-szer néztem meg az ő rendezésében. Később nagyon sokat dolgoztunk együtt, neki is köszönhető az együttműködésünk Szentpétervárral. Sok élményt gyűjtöttem a közös munkánk során. Vannak, akik a Ki mit tud? zsűrijéből ismerik, pedig ő a film, az opera, az operett, a próza és a musical világában is nagyot alkotott, nemrégiben megjelent egy könyve Pályázat címmel. Az ő nevéhez fűződik A Csárdáskirálynő leghíresebb előadása, ő hozta létre a Petőfi Színházat, mely a mi elődünk. Természetesen még a mai napig dolgozik, ír, nyilatkozik, emberszeretete és közvetlensége máig utolérhetetlen. Ezekkel a szavakkal köszöntsük a Budapesti Operettszínház Örökös Tagját, Szinetár Miklóst!" - mondta Kerényi Miklós Gábor - KERO®. A vastaps közepette színpadra lépett rendezőnek a címszerepet játszó primadonna, Kalocsai Zsuzsa nyújtott át egy virágcsokrot, majd Szinetár Miklós is szólt pár szót a közönséghez és a társulathoz. "Először is köszönöm a csapatnak ezt a nagyszerű előadást! Én itt kezdtem a pályámat, a Színművészeti Főiskola után idekerültem, az évek során együtt dolgoztam Fényes Szabolccsal, Latabár Kálmánnal, Honthy Hannával, Feleki Kamillal, Németh Marikával. Ők ma már sokuknak csak nevek, de higgyék el, személyiségük benne van a falakban... A pálya halhatatlansága az emlékekben van! Szerencsések, akik részt vehettek az utolsó előadáson. Most két évre visszautazik Szentpétervárra a Madame Pompadour, de két év múlva újra Budapestre jön. Tíz éve hasonló ünnepségen vettem részt itt a színházban, ha körbenézek, ugyanazokkal vagyok körülvéve. Ha tíz év múlva is itt leszek, azt nekik és a nézőknek köszönhetem..." E különleges előadással búcsúzott a magyar közönségtől Kalocsai Zsuzsa, Oszvald Marika, Csere László, Huszti Péter, Vadász Zsolt, Kékkovács Mara, Faragó András, Peller Károly, Langer Soma és Benkóczy Zoltán, valamint Vadász Dániel és Fischl Mónika, a másik szereposztás főszereplői. A színfalak mögött a társulat egy, mindannyiuk által aláírt Madame Pompadour-óriásplakáttal ajándékozta meg Szinetár Miklóst, majd közösen elfogyasztották az ünnepi tortát, amit a rendező felesége, Hámori Ildikó segített felvágni.
[url] http://fidelio.hu/operett_musical/magazin/szinetar_miklost_az_operettben_is_koszontottek; Szinetár Miklóst az Operettben is köszöntötték [/url] • Fidelio.hu • 2012. február 12. - • Budapesti Operettszínház - Február 10-én este elbúcsúzott a Madame Pompadour című operett, amely két év után visszatér a koprodukciós partner színházába, Szentpétervárra. Az eseményen részt vett a darab rendezője, Szinetár Miklós is, akit a tapsrend után 80. születésnapján együtt köszöntött a társulat nevében Kerényi Miklós Gábor és a közönség. 2010 tavaszán tartotta a Leo Fall-operett bemutatóját Szinetár Miklós rendezésében a Budapesti Operettszínház, a produkció azóta változatlan szereposztással futott a Nagymező utcai teátrum színpadán. Február 10-én, pénteken este azonban utolsó előadásához érkezett a Madame Pompadour, legalábbis két évig biztosan, hiszen hamarosan ismét a korpdukciós partner, a szentpétervári Zenés Komédia Színházban lesz látható. A tapsrend után Kerényi Miklós Gábor lépett színpadra, amiből a nézők sejthették, hogy különleges alkalom volt az este - nemcsak a búcsú, hanem Szinetár Miklós születésnapi köszöntése miatt. "Meghatódottan állok itt, ezen az ünnepi előadáson. Nagyon sok személyes élmény fűz ahhoz, aki miatt most itt vagyunk. Először is, az Egy szerelem három éjszakája című előadást például 22-szer néztem meg az ő rendezésében. Később nagyon sokat dolgoztunk együtt, neki is köszönhető az együttműködésünk Szentpétervárral. Sok élményt gyűjtöttem a közös munkánk során. Vannak, akik a Ki mit tud? zsűrijéből ismerik, pedig ő a film, az opera, az operett, a próza és a musical világában is nagyot alkotott, nemrégiben megjelent egy könyve Pályázat címmel. Az ő nevéhez fűződik A Csárdáskirálynő leghíresebb előadása, ő hozta létre a Petőfi Színházat, mely a mi elődünk. Természetesen még a mai napig dolgozik, ír, nyilatkozik, emberszeretete és közvetlensége máig utolérhetetlen. Ezekkel a szavakkal köszöntsük a Budapesti Operettszínház Örökös Tagját, Szinetár Miklóst!" - mondta Kerényi Miklós Gábor - KERO®. A vastaps közepette színpadra lépett rendezőnek a címszerepet játszó primadonna, Kalocsai Zsuzsa nyújtott át egy virágcsokrot, majd Szinetár Miklós is szólt pár szót a közönséghez és a társulathoz. "Először is köszönöm a csapatnak ezt a nagyszerű előadást! Én itt kezdtem a pályámat, a Színművészeti Főiskola után idekerültem, az évek során együtt dolgoztam Fényes Szabolccsal, Latabár Kálmánnal, Honthy Hannával, Feleki Kamillal, Németh Marikával. Ők ma már sokuknak csak nevek, de higgyék el, személyiségük benne van a falakban... A pálya halhatatlansága az emlékekben van! Szerencsések, akik részt vehettek az utolsó előadáson. Most két évre visszautazik Szentpétervárra a Madame Pompadour, de két év múlva újra Budapestre jön. Tíz éve hasonló ünnepségen vettem részt itt a színházban, ha körbenézek, ugyanazokkal vagyok körülvéve. Ha tíz év múlva is itt leszek, azt nekik és a nézőknek köszönhetem..." E különleges előadással búcsúzott a magyar közönségtől Kalocsai Zsuzsa, Oszvald Marika, Csere László, Huszti Péter, Vadász Zsolt, Kékkovács Mara, Faragó András, Peller Károly, Langer Soma és Benkóczy Zoltán, valamint Vadász Dániel és Fischl Mónika, a másik szereposztás főszereplői. A színfalak mögött a társulat egy, mindannyiuk által aláírt Madame Pompadour-óriásplakáttal ajándékozta meg Szinetár Miklóst, majd közösen elfogyasztották az ünnepi tortát, amit a rendező felesége, Hámori Ildikó segített felvágni.
1875 Búbánat 2012-03-13 22:05:09 [Válasz erre: 1864 Búbánat 2012-01-14 00:28:12]
Winkler Gábor: Operett - [url] http://www.tudomany-kiado.hu/operettkonyv-tartalom; Tartalomjegyzék [/url] A tartalomjegyzéket áttekintve szerintem egy igen alapos, tartalmas és élvezetes két kötettel gyarapszik a hazai operettirodalom krónikája.
Winkler Gábor: Operett - [url] http://www.tudomany-kiado.hu/operettkonyv-tartalom; Tartalomjegyzék [/url] A tartalomjegyzéket áttekintve szerintem egy igen alapos, tartalmas és élvezetes két kötettel gyarapszik a hazai operettirodalom krónikája.
1874 Búbánat 2012-03-13 21:46:10
[url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=read&hId=775; Három nagyszabású operett gála is műsoron! [/url] Budapesti Operettszínház, 2012-03-05 „Az évad hátralévő részében három nagyszabású gálával örvendezteti meg színházunk az operett-műfaj kedvelőit. A legújabb, februárban nagy sikerrel bemutatott Borban a vigasz…! mellett a Huszka Jubileumi Gála, illetve az Ez Hungarikum szerepelnek műsoron - sztárszereplőkkel. A 20. század hajnalán Huszka elsőként használt új magyar hangot az operett műfajában. A komponista nyomán vált világhírűvé ennek a műfajnak a magyar ága. Az ő nyomdokán járt Kacsóh, Lehár, Kálmán, Jacobi, Szirmai, Ábrahám, Zerkovitz, Eisemann és a többiek is. Talán ő tudta legjobban és legkövetkezetesebben a verbunkos hangot, a magyar táncritmust, a palotást, a csárdást, a népies műfajt beépíteni a sikeres bécsi klasszikus operett bevált formakeretébe. Rá emlékezünk nemzeti ünnepünkön, március 15-én ugyanis két alkalommal láthatják Huszka Jubileumi Gálánkat. Huszka 1902-ben bemutatott Bob herceg című műve volt az első operett, melyet külföldön is játszottak. 1903. november 6-án Aranyvirág című kompozíciójával nyitották meg a Király Színházat. További operettjei: Gül baba (1905), Tündérszerelem (1907), Nemtudomka (1914), Lili bárónő (1919), Mária főhadnagy (1942). Több daljáték (Erzsébet - 1939, Gyergyói bál - 1941, Szép Juhászné, Szabadság, szerelem - 1955) és számos dal (Petőfi-ciklus, Két veréb) fűződik a nevéhez. A március 15-i, Böhm György által rendezett gálán a többi mellett Huszka egyik leghíresebb művéből, a Mária főhadnagyból is felcsendülnek a közismert dallamok, amely éppen az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc idején játszódik. A Budapesti Operettszínház műsorában fellépnek a színház művészei és a színpadon maga Huszka Jenő is feltűnik Szabó P. Szilveszter alakításában.”…
[url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=read&hId=775; Három nagyszabású operett gála is műsoron! [/url] Budapesti Operettszínház, 2012-03-05 „Az évad hátralévő részében három nagyszabású gálával örvendezteti meg színházunk az operett-műfaj kedvelőit. A legújabb, februárban nagy sikerrel bemutatott Borban a vigasz…! mellett a Huszka Jubileumi Gála, illetve az Ez Hungarikum szerepelnek műsoron - sztárszereplőkkel. A 20. század hajnalán Huszka elsőként használt új magyar hangot az operett műfajában. A komponista nyomán vált világhírűvé ennek a műfajnak a magyar ága. Az ő nyomdokán járt Kacsóh, Lehár, Kálmán, Jacobi, Szirmai, Ábrahám, Zerkovitz, Eisemann és a többiek is. Talán ő tudta legjobban és legkövetkezetesebben a verbunkos hangot, a magyar táncritmust, a palotást, a csárdást, a népies műfajt beépíteni a sikeres bécsi klasszikus operett bevált formakeretébe. Rá emlékezünk nemzeti ünnepünkön, március 15-én ugyanis két alkalommal láthatják Huszka Jubileumi Gálánkat. Huszka 1902-ben bemutatott Bob herceg című műve volt az első operett, melyet külföldön is játszottak. 1903. november 6-án Aranyvirág című kompozíciójával nyitották meg a Király Színházat. További operettjei: Gül baba (1905), Tündérszerelem (1907), Nemtudomka (1914), Lili bárónő (1919), Mária főhadnagy (1942). Több daljáték (Erzsébet - 1939, Gyergyói bál - 1941, Szép Juhászné, Szabadság, szerelem - 1955) és számos dal (Petőfi-ciklus, Két veréb) fűződik a nevéhez. A március 15-i, Böhm György által rendezett gálán a többi mellett Huszka egyik leghíresebb művéből, a Mária főhadnagyból is felcsendülnek a közismert dallamok, amely éppen az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc idején játszódik. A Budapesti Operettszínház műsorában fellépnek a színház művészei és a színpadon maga Huszka Jenő is feltűnik Szabó P. Szilveszter alakításában.”…
1873 Búbánat 2012-03-09 20:13:14
Budapesti Nyári Fesztivál Városmajori Szabadtéri Színpad - 2012. július 5. [url] http://www.szabadter.hu/helyszinek/varosmajori-szabadteri-szinpad/item/33-ábrahám-pál-bál-a-savoyban-2012-július-5.html; Ábrahám Pál: Bál a Savoyban [/url] Szereposztás: Henry Márki: Egyházi Géza Madeleine, a felesége: Galambos Lilla Musztafa, a török követség attaséja: Pásztor Ádám Daisy Parker, zeneszerző: Török Anna Tangolita, spanyol énekesnő: Csonka Zsuzsanna Celestin, ügyvéd: Török Tivadar Pomerol, főpincér: Heller Tamás inasok, szobalányok, balerinák, gavallérok valamint: a Váci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Farkas Pál Koreográfus: Szamosi Judit Díszlet: Szolga István Jelmez: Csonka Zsuzsanna Csere László rendezése nyomán színpadra állította: Török Tamás 1934-ben német-magyar koprodukcióban fekete-fehér film készült belőle, Alpár Gitta, Bársony Rózsi, Felix Bressart és Hans Járay főszereplésével. Videó-ajánló: [url] http://www.youtube.com/watch?v=i9mfA60x-FM&feature=b-vrec; Tangolita belépője a Bál a Savoyban 1935-ös filmváltozatában (Alpár Gitta) [/url]
Budapesti Nyári Fesztivál Városmajori Szabadtéri Színpad - 2012. július 5. [url] http://www.szabadter.hu/helyszinek/varosmajori-szabadteri-szinpad/item/33-ábrahám-pál-bál-a-savoyban-2012-július-5.html; Ábrahám Pál: Bál a Savoyban [/url] Szereposztás: Henry Márki: Egyházi Géza Madeleine, a felesége: Galambos Lilla Musztafa, a török követség attaséja: Pásztor Ádám Daisy Parker, zeneszerző: Török Anna Tangolita, spanyol énekesnő: Csonka Zsuzsanna Celestin, ügyvéd: Török Tivadar Pomerol, főpincér: Heller Tamás inasok, szobalányok, balerinák, gavallérok valamint: a Váci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Farkas Pál Koreográfus: Szamosi Judit Díszlet: Szolga István Jelmez: Csonka Zsuzsanna Csere László rendezése nyomán színpadra állította: Török Tamás 1934-ben német-magyar koprodukcióban fekete-fehér film készült belőle, Alpár Gitta, Bársony Rózsi, Felix Bressart és Hans Járay főszereplésével. Videó-ajánló: [url] http://www.youtube.com/watch?v=i9mfA60x-FM&feature=b-vrec; Tangolita belépője a Bál a Savoyban 1935-ös filmváltozatában (Alpár Gitta) [/url]
1872 Búbánat 2012-02-25 11:45:11 [Válasz erre: 1871 IVA 2012-02-25 05:21:38]
Jól összeszedted az adatokat. Ehhez hozzá tenném még, hogy a János vitéz is bizonyára visszakerül majd a repertoárba, ha az Erkel Színház újra megnyitja a kapuit. Lehet, hogy nem az első évadban. Ókovács Szilveszter kifejezetten a klasszikus operettek közül nevesítette meg ezt a négyet. A János vitéz inkább a daljáték vonulatba sorolható. A Három a kislányra is "fáj a fogam", ez is ebbe a kategóriába sorolható. Egyébként, az Operaházban vagy az Erkel Színházban illetve jogelődjeiben (így a Városi Színházban is) a már fentebb megnevezettek mellett évtizedekkel korábban más operetteket is bemutattak/előadtak az Opera művészeivel. A teljesség igénye nélkül: Offenbachtól az Orfeusz az alvilágbant és a Kékszakállt, Suppétől a Boccacciót, Sullivantól A mikádót, Millöckertől a Rip van Winklét, A koldusdiákot. Saját komponistáink sem maradtak ki a sorból: játszották Huszkától a Bob herceget, Jacobytól a Sybillt, Lehártól A hercegkisasszonyt, a Giudittát, Cigányszerelmet - és átdolgozását A garabonciás címmel, amelynek az Operában volt az ősbemutatója 1943 februárjában, a komponista vezényletével. Sőt, Lehár egyetlen operája, a Kukuska (átdolgozva: Tatjana) bemutatója is itt került színre. Az Operaházban a kezdetektől hagyománya volt az operettek és daljátékok előadásának. Különösen Offenbach esetében, nem választható annyira el éles vonallal a klasszikus operett és a vígopera – erre jó példa és érv különösen Offenbach művei. Annak idején a Városi Színház később az Erkel Színház operett-produkcióinak java része az Operaház művészi erőire épült. Minderre már akkor is volt közönségigény – és persze gazdasági okok is szerepet kaptak: a bevételt hozta. De helyenként az operai színvonalból sem engedett a mindenkori intézményi vezetés; például Lehár Ferenc tudatosan törekedett az opera és az operett között jelen koráig meglévő merev választóvonal feloldására: a saját műveit a - klasszikus operettek dramaturgiájától eltérően - a húszas években már az operai nívójú megkomponáltság jellemezte: a valcereket azért megtartva a partitúrában helyett kapott a szimfonikus kidolgozottság, a komponálás során törekedett a választékosabb feldolgozásra, esetenként a tudatos operett-szerűtlenségre: nem happy end-es szövegkönyvet is mert megzenésíteni, és igyekezett azt az opera szférájához közelíteni (lásd a nagy TaUBER-operetteket: Paganini, Friderika, Frasquita, A cárevics, A mosoly országa.). Az hogy A víg özvegy a szabadtéri színpadok (Margitsziget, Szeged) után végre az Opera (Erkel Színház) színpadán is helyet kaphat, annak már épp itt az ideje – a világ nagy operaszínpadain évtizedek óta – időnként – előveszik a mára klasszikussá nemesedett Lehár-opust.
Jól összeszedted az adatokat. Ehhez hozzá tenném még, hogy a János vitéz is bizonyára visszakerül majd a repertoárba, ha az Erkel Színház újra megnyitja a kapuit. Lehet, hogy nem az első évadban. Ókovács Szilveszter kifejezetten a klasszikus operettek közül nevesítette meg ezt a négyet. A János vitéz inkább a daljáték vonulatba sorolható. A Három a kislányra is "fáj a fogam", ez is ebbe a kategóriába sorolható. Egyébként, az Operaházban vagy az Erkel Színházban illetve jogelődjeiben (így a Városi Színházban is) a már fentebb megnevezettek mellett évtizedekkel korábban más operetteket is bemutattak/előadtak az Opera művészeivel. A teljesség igénye nélkül: Offenbachtól az Orfeusz az alvilágbant és a Kékszakállt, Suppétől a Boccacciót, Sullivantól A mikádót, Millöckertől a Rip van Winklét, A koldusdiákot. Saját komponistáink sem maradtak ki a sorból: játszották Huszkától a Bob herceget, Jacobytól a Sybillt, Lehártól A hercegkisasszonyt, a Giudittát, Cigányszerelmet - és átdolgozását A garabonciás címmel, amelynek az Operában volt az ősbemutatója 1943 februárjában, a komponista vezényletével. Sőt, Lehár egyetlen operája, a Kukuska (átdolgozva: Tatjana) bemutatója is itt került színre. Az Operaházban a kezdetektől hagyománya volt az operettek és daljátékok előadásának. Különösen Offenbach esetében, nem választható annyira el éles vonallal a klasszikus operett és a vígopera – erre jó példa és érv különösen Offenbach művei. Annak idején a Városi Színház később az Erkel Színház operett-produkcióinak java része az Operaház művészi erőire épült. Minderre már akkor is volt közönségigény – és persze gazdasági okok is szerepet kaptak: a bevételt hozta. De helyenként az operai színvonalból sem engedett a mindenkori intézményi vezetés; például Lehár Ferenc tudatosan törekedett az opera és az operett között jelen koráig meglévő merev választóvonal feloldására: a saját műveit a - klasszikus operettek dramaturgiájától eltérően - a húszas években már az operai nívójú megkomponáltság jellemezte: a valcereket azért megtartva a partitúrában helyett kapott a szimfonikus kidolgozottság, a komponálás során törekedett a választékosabb feldolgozásra, esetenként a tudatos operett-szerűtlenségre: nem happy end-es szövegkönyvet is mert megzenésíteni, és igyekezett azt az opera szférájához közelíteni (lásd a nagy TaUBER-operetteket: Paganini, Friderika, Frasquita, A cárevics, A mosoly országa.). Az hogy A víg özvegy a szabadtéri színpadok (Margitsziget, Szeged) után végre az Opera (Erkel Színház) színpadán is helyet kaphat, annak már épp itt az ideje – a világ nagy operaszínpadain évtizedek óta – időnként – előveszik a mára klasszikussá nemesedett Lehár-opust.
1871 IVA 2012-02-25 05:21:38 [Válasz erre: 1869 Búbánat 2012-02-14 23:07:28]
És akkor még, érdekes módon, hiányzik a tervek közül a János vitéz, amely mindig a legbiztosabb kasszasiker, hiszen az operett és a könnyebb operavilág felé tapogatózó ifjúság széles rétegeinek is el lehet adni. Nem tudom, ment-e már A víg özvegy az Erkel Színházban. Amikor az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpadán adták, Vámos Ágnes, Koltay Valéria, Raskó Magda, Udvardy Tibor, Nagypál László, Kövecses Béla jeleskedtek a főbb szerepekben, és nem utolsósorban Házy Erzsébet, akinek címszerep-alakítása legendává vált, rádiófelvételen is. Ugyanezen a színpadon, már nem az Operaház igazgatósága alatt, évtizedekkel később sem szégyenítette meg a nagy elődök emlékét A víg özvegy szereplőgárdája, Pitti Katalinnal és Bende Zsolttal az élen. Apukám ifjúkori emlékeként mesélte, hogy a Városi Színházban látta A mosoly országát, és valósággal beleszeretett a Mi-t alakító fiatal énekesnőbe, Orosz Júliába. Később, már a felszabadulás utáni években A cigánybáró Szaffiján is Orosz Júlia, valamint Szilvássy Margit, Birkás Lilian, Házy Erzsébet osztozott, egy felújításban az ifjú Marton Éva kapta meg a szerepet, később Zempléni Mária állt be. A többi szerepben is élvonalbeli énekeseket hallhattunk, mind a tenor, bariton és mezzoszoprán szólamokban. A denevérben Neményi Lili, Osváth Júlia, Szilvássy Margit, Ágai Karola, Moldován Stefánia, Házy Erzsébet (Rosalinda), Orosz Júlia, Gencsy Sári, Házy Erzsébet, László Margit, Erdész Zsuzsa (Adél), Udvardy Tibor, Sárdy János, Rösler Endre, Szőnyi Ferenc, Reményi Sándor, Fekete Pál énekelt és játszott, fellépett Bordy Bella, Gaál Éva, Lakatos Gabriella, továbbá számos népszerű vendég aratott hangos sikert. A teljesség igénye nélkül, többnyire a régebbi, klasszikus előadás-szériák szereplőit említettem, hogy ezzel példázzam: az Erkel Színházban az operett-előadások nem kezdő énekesek tétova próbálkozásai voltak, hanem a mindenkori társulatból legjobb színészi képességeket, humort is felmutatni tudó élvonalbeli operaénekesek kirándulási lehetőségei, gyakran jutalomjátékai egy szintén nehéz, de népszerűbb műfajban. Jó lenne törekedni arra, hogy ez az igény ismét visszaadja az operett műfajának rangját, és segítsen megőrizni a zseniális szerzők muzsikájának népszerűségét. (Idővel...)
És akkor még, érdekes módon, hiányzik a tervek közül a János vitéz, amely mindig a legbiztosabb kasszasiker, hiszen az operett és a könnyebb operavilág felé tapogatózó ifjúság széles rétegeinek is el lehet adni. Nem tudom, ment-e már A víg özvegy az Erkel Színházban. Amikor az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpadán adták, Vámos Ágnes, Koltay Valéria, Raskó Magda, Udvardy Tibor, Nagypál László, Kövecses Béla jeleskedtek a főbb szerepekben, és nem utolsósorban Házy Erzsébet, akinek címszerep-alakítása legendává vált, rádiófelvételen is. Ugyanezen a színpadon, már nem az Operaház igazgatósága alatt, évtizedekkel később sem szégyenítette meg a nagy elődök emlékét A víg özvegy szereplőgárdája, Pitti Katalinnal és Bende Zsolttal az élen. Apukám ifjúkori emlékeként mesélte, hogy a Városi Színházban látta A mosoly országát, és valósággal beleszeretett a Mi-t alakító fiatal énekesnőbe, Orosz Júliába. Később, már a felszabadulás utáni években A cigánybáró Szaffiján is Orosz Júlia, valamint Szilvássy Margit, Birkás Lilian, Házy Erzsébet osztozott, egy felújításban az ifjú Marton Éva kapta meg a szerepet, később Zempléni Mária állt be. A többi szerepben is élvonalbeli énekeseket hallhattunk, mind a tenor, bariton és mezzoszoprán szólamokban. A denevérben Neményi Lili, Osváth Júlia, Szilvássy Margit, Ágai Karola, Moldován Stefánia, Házy Erzsébet (Rosalinda), Orosz Júlia, Gencsy Sári, Házy Erzsébet, László Margit, Erdész Zsuzsa (Adél), Udvardy Tibor, Sárdy János, Rösler Endre, Szőnyi Ferenc, Reményi Sándor, Fekete Pál énekelt és játszott, fellépett Bordy Bella, Gaál Éva, Lakatos Gabriella, továbbá számos népszerű vendég aratott hangos sikert. A teljesség igénye nélkül, többnyire a régebbi, klasszikus előadás-szériák szereplőit említettem, hogy ezzel példázzam: az Erkel Színházban az operett-előadások nem kezdő énekesek tétova próbálkozásai voltak, hanem a mindenkori társulatból legjobb színészi képességeket, humort is felmutatni tudó élvonalbeli operaénekesek kirándulási lehetőségei, gyakran jutalomjátékai egy szintén nehéz, de népszerűbb műfajban. Jó lenne törekedni arra, hogy ez az igény ismét visszaadja az operett műfajának rangját, és segítsen megőrizni a zseniális szerzők muzsikájának népszerűségét. (Idővel...)
1870 Haandel 2012-02-21 16:40:25
Radiowa premiera operetki Karola "Whitney" Szymanowskiego! [url]http://www.polskieradio.pl/8/688/Artykul/540263,Loteria-na-mezow-Karola-Szymanowskiego;Karol Szymanowski: Loteria na mężów czyli Narzeczony nr 69[/url] 21.02.2012 | 19:30-21:30 | [url]http://www.listenlive.eu/poland.html;Polskie Radio 2 - Dwójka[/url] Operetka w trzech aktach do libretta Juliana Krzewińskiego (wł. Juliana Maszyńskiego). Wyk. Wiesław Ochman, Marcin Bronikowski, Rafał Bartmiński, Ewa Biegas, Urszula Kryger, Adam Kruszewski, Piotr Kusiewicz, Krzysztof Szmyt, Karol Lizak, Łukasz Smołka, Jarosław Kitala, Michał Wajda-Chłopicki, Anna Lubańska, Ewelina Szybilska, Anna Leśniewska, Anna Borucka-Kuflyuk, Agata Schmidt, Aleksandra Poniszowska, Janusz Styszko, Łukasz Nowak, Bogusław Kowalski, Zespół Śpiewaków Miasta Katowice Camerata Silesia, Narodowa Orkiestra Symfoniczna Polskiego Radia, Michał Klauza – dyrygent [url]http://translate.google.com/translate?sl=pl&tl=hu&js=n&prev=_t&hl=en&ie=UTF-8&layout=2&eotf=1&u=http%3A%2F%2Fwww.polskieradio.pl%2F8%2F688%2FArtykul%2F540263%2CLoteria-na-mezow-Karola-Szymanowskiego;Google translate[/url]
Radiowa premiera operetki Karola "Whitney" Szymanowskiego! [url]http://www.polskieradio.pl/8/688/Artykul/540263,Loteria-na-mezow-Karola-Szymanowskiego;Karol Szymanowski: Loteria na mężów czyli Narzeczony nr 69[/url] 21.02.2012 | 19:30-21:30 | [url]http://www.listenlive.eu/poland.html;Polskie Radio 2 - Dwójka[/url] Operetka w trzech aktach do libretta Juliana Krzewińskiego (wł. Juliana Maszyńskiego). Wyk. Wiesław Ochman, Marcin Bronikowski, Rafał Bartmiński, Ewa Biegas, Urszula Kryger, Adam Kruszewski, Piotr Kusiewicz, Krzysztof Szmyt, Karol Lizak, Łukasz Smołka, Jarosław Kitala, Michał Wajda-Chłopicki, Anna Lubańska, Ewelina Szybilska, Anna Leśniewska, Anna Borucka-Kuflyuk, Agata Schmidt, Aleksandra Poniszowska, Janusz Styszko, Łukasz Nowak, Bogusław Kowalski, Zespół Śpiewaków Miasta Katowice Camerata Silesia, Narodowa Orkiestra Symfoniczna Polskiego Radia, Michał Klauza – dyrygent [url]http://translate.google.com/translate?sl=pl&tl=hu&js=n&prev=_t&hl=en&ie=UTF-8&layout=2&eotf=1&u=http%3A%2F%2Fwww.polskieradio.pl%2F8%2F688%2FArtykul%2F540263%2CLoteria-na-mezow-Karola-Szymanowskiego;Google translate[/url]
1869 Búbánat 2012-02-14 23:07:28
Ókovács Szilveszter az m1 csatorna tegnapi "Ma reggel" c. műsorában konkrétan négy operettet nevezett meg a műfajból, melyet játszani fog az újra megnyíló Erkel Színház: Lehár Ferenc: A víg özvegy Lehár Ferenc: A mosoly országa Johann Strauss: A cigánybáró Johann Strauss: A denevér Úgy legyen...
Ókovács Szilveszter az m1 csatorna tegnapi "Ma reggel" c. műsorában konkrétan négy operettet nevezett meg a műfajból, melyet játszani fog az újra megnyíló Erkel Színház: Lehár Ferenc: A víg özvegy Lehár Ferenc: A mosoly országa Johann Strauss: A cigánybáró Johann Strauss: A denevér Úgy legyen...
1868 Búbánat 2012-02-05 20:34:03
[url] http://www.theatermuseum.at/de/ausstellungen/aktuell/welt-der-operette; Welt der Operette - Glamour, Stars und Showbusiness [/url] Február 2-től szeptember 24-ig Az operett világa című kiállítás tekinthető meg Bécsben, az Osztrák Színházmúzeumban. (Theatermuseum)
[url] http://www.theatermuseum.at/de/ausstellungen/aktuell/welt-der-operette; Welt der Operette - Glamour, Stars und Showbusiness [/url] Február 2-től szeptember 24-ig Az operett világa című kiállítás tekinthető meg Bécsben, az Osztrák Színházmúzeumban. (Theatermuseum)
1867 Búbánat 2012-01-28 12:11:46
Az Arthaus sorban hozza ki DVD-n a hatvanas évek vége - hetvenes évek elején filmre vitt operetteket. Itt már szóltam a kiadó Lehár: Paganini (1973) és Kálmán: Die Zirkusprinzessin (1969) hamarosan kijövő DVD- lemezéről és már következik is a sorban a harmadik operettfilm, mely várhatóan márciusban jelenik meg a lemezboltokban: Leo Fall: Die Dollarprinzessin (The Dollar Princess) Tatjana Iwanow, Horst Niendorf, Gabriele Jacoby, Gerhart Lippert, Ingrid van Bergen Symphony Orchestra Kurt Graunke, Munich Conducted by Bert Grund - Directed by Klaus Überall Operetta Film from 1971 NTSC / Catalogue-No: 101624 / Barcode (UPC): 807280162493 Price Code: 154 Distribution Rights: Worldwide Available from NGL by March 13
Az Arthaus sorban hozza ki DVD-n a hatvanas évek vége - hetvenes évek elején filmre vitt operetteket. Itt már szóltam a kiadó Lehár: Paganini (1973) és Kálmán: Die Zirkusprinzessin (1969) hamarosan kijövő DVD- lemezéről és már következik is a sorban a harmadik operettfilm, mely várhatóan márciusban jelenik meg a lemezboltokban: Leo Fall: Die Dollarprinzessin (The Dollar Princess) Tatjana Iwanow, Horst Niendorf, Gabriele Jacoby, Gerhart Lippert, Ingrid van Bergen Symphony Orchestra Kurt Graunke, Munich Conducted by Bert Grund - Directed by Klaus Überall Operetta Film from 1971 NTSC / Catalogue-No: 101624 / Barcode (UPC): 807280162493 Price Code: 154 Distribution Rights: Worldwide Available from NGL by March 13
1866 Búbánat 2012-01-22 21:32:26
[url] http://www.prestoclassical.co.uk/r/Arthaus%2BMusik/101596; Kalman: Die Zirkusprinzessin [/url] Operetta Film from 1969 Ingeborg Hallstein (Fedora), Rudolf Schock (Mister X), Isy Orén (Mabel), Peter Karner (Toni), Jane Tilden (Carla Schlumberger) & Peter Frankenfeld (Pinelli) Symphony Orchestra Kurt Graunke, Munich, Werner Schmidt-Boelcke A DVD-t az ARTHAUS Musik kiadó gondozza, nálunk februárban jelenik meg a lemezboltokban.
[url] http://www.prestoclassical.co.uk/r/Arthaus%2BMusik/101596; Kalman: Die Zirkusprinzessin [/url] Operetta Film from 1969 Ingeborg Hallstein (Fedora), Rudolf Schock (Mister X), Isy Orén (Mabel), Peter Karner (Toni), Jane Tilden (Carla Schlumberger) & Peter Frankenfeld (Pinelli) Symphony Orchestra Kurt Graunke, Munich, Werner Schmidt-Boelcke A DVD-t az ARTHAUS Musik kiadó gondozza, nálunk februárban jelenik meg a lemezboltokban.
1865 Búbánat 2012-01-14 12:40:02 [Válasz erre: 1864 Búbánat 2012-01-14 00:28:12]
[url] http://5mp.eu/web.php?a=parvonal&o=VLeKIIvB3Y; Az operett varázslatos világa [/url] Operett komponisták portréinak rajzai – előzetes a közeljövőben megjelenő két kötetből
[url] http://5mp.eu/web.php?a=parvonal&o=VLeKIIvB3Y; Az operett varázslatos világa [/url] Operett komponisták portréinak rajzai – előzetes a közeljövőben megjelenő két kötetből
1864 Búbánat 2012-01-14 00:28:12
Már csak pár hónapot kell kiböjtölnünk, és majd kezünkbe vehetjük a várva várt új operettek könyvét: [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:1CGb6uFxKhAJ:www.tudomany-kiado.hu/operettkonyv+Winkler+Operett&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; Winkler Gábor: Operett [/url] - Szubjektív kalauz egy varázslatos világban „A kétkötetes könyv a részletesen bemutatott 65 külföldi és hazai szerző valamennyi operettként (zenés játékként, daljátékként) számon tartott művét felsorolja, részletesen ismerteti 254, többségében hazánkban is színpadra került operettjét. A művek leírásai tartalmazzák a bemutató helyét és idejét, a szövegkönyv és a versek íróit, ha a librettó konkrét irodalmi előzményen alapul, annak íróját és címét, a magyarországi premier adatait, az ismertebb átdolgozások szerzőit, a szereplőket (hangfaji megjelölésükkel együtt) és a cselekmény részletes összefoglalását. Az „Érdekességek” fejezet tárgyalja a mű keletkezésének történetét, a történések esetleges valós hátterét, történelmi vonatkozásait, az előadásokhoz fűződő anekdotákat, eseményeket. Ezt követi az ismertebb részletek felsorolása, s ahol lehet, a szerző tájékoztat a mű CD-n vagy DVD-n való hozzáférhetőségéről is. Sokirányú visszakeresési lehetőség biztosítja az összeállítás kézikönyvszerű használatát. Névmutató mellett cím szerinti mutató sorolja fel az operetteket magyar és eredeti (idegen nyelvű) címeikkel. Megtalálható a szereplők és a legismertebb részletek cím, kezdősor, vagy refrén szerinti, alfabetikus sorrendet követő összefoglalása is.”
Már csak pár hónapot kell kiböjtölnünk, és majd kezünkbe vehetjük a várva várt új operettek könyvét: [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:1CGb6uFxKhAJ:www.tudomany-kiado.hu/operettkonyv+Winkler+Operett&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; Winkler Gábor: Operett [/url] - Szubjektív kalauz egy varázslatos világban „A kétkötetes könyv a részletesen bemutatott 65 külföldi és hazai szerző valamennyi operettként (zenés játékként, daljátékként) számon tartott művét felsorolja, részletesen ismerteti 254, többségében hazánkban is színpadra került operettjét. A művek leírásai tartalmazzák a bemutató helyét és idejét, a szövegkönyv és a versek íróit, ha a librettó konkrét irodalmi előzményen alapul, annak íróját és címét, a magyarországi premier adatait, az ismertebb átdolgozások szerzőit, a szereplőket (hangfaji megjelölésükkel együtt) és a cselekmény részletes összefoglalását. Az „Érdekességek” fejezet tárgyalja a mű keletkezésének történetét, a történések esetleges valós hátterét, történelmi vonatkozásait, az előadásokhoz fűződő anekdotákat, eseményeket. Ezt követi az ismertebb részletek felsorolása, s ahol lehet, a szerző tájékoztat a mű CD-n vagy DVD-n való hozzáférhetőségéről is. Sokirányú visszakeresési lehetőség biztosítja az összeállítás kézikönyvszerű használatát. Névmutató mellett cím szerinti mutató sorolja fel az operetteket magyar és eredeti (idegen nyelvű) címeikkel. Megtalálható a szereplők és a legismertebb részletek cím, kezdősor, vagy refrén szerinti, alfabetikus sorrendet követő összefoglalása is.”
1863 Haandel 2012-01-13 16:02:34
Operette nach Wunsch Paprika und Puszta [url]http://www.wdr.de/radio/wdr4/programm/epg/index.html;Ungarische Operetten[/url] 13.01.2012 | 20.05-22.00 | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;WDR 4[/url] | (Web/Astra 19.2°E)
Operette nach Wunsch Paprika und Puszta [url]http://www.wdr.de/radio/wdr4/programm/epg/index.html;Ungarische Operetten[/url] 13.01.2012 | 20.05-22.00 | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;WDR 4[/url] | (Web/Astra 19.2°E)
1862 Búbánat 2012-01-11 22:39:51
Készül a Marica grófnő - Méhes László szórakoztató előadást ígér Próbálják a Marica grófnő című nagyoperettet a Veszprémi Petőfi Színházban. A bemutató február 10-én lesz a nagyszínpadon. A rendező Méhes László hagyományos és szórakoztató előadást ígér a nézőknek Gőzerővel készül a Marica grófnő című nagyoperett stábja a februári premierre. A színészek Méhes László rendező irányításával próbálják a jeleneteiket, a zeneszobában pedig Völgyesi Gyöngyi zenei-munkatárssal gyakorolják a cseppet sem könnyű, ám a közönség körében nagyon népszerű slágereket. Hiszen aki meghallja majd, a "Ringó vállú csengeri violám..." a" Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket..." a "Szép város Kolozsvár"..., vagy a épp a "Hej cigány..." című örökzöld dalokat, az biztos lehet benne, hogy Veszprémben az operett nem vesztett semmit a népszerűségéből. - Szórakoztató és hagyományos operettet szeretnék adni a közönség, fiataloknak, időseknek egyaránt. Igaz, ugyan, hogy bizonyos korosztályok körében már nem olyan népszerű ez a műfaj, mégis arra törekszem, hogy megtaláljuk ebben az előadásban is azokat a pontokat, amelyek felkeltik mindenki érdeklődését. Az operettnek tradíciója van, nyilván rendezője válogatja, hogy ki, mit helyez ebből előtérbe. Az én operettről alkotott képem, elképzelésem szerint ez az előadás nem lesz modern, de megfelel majd annak a szépen eljátszott, történetmesélős igénynek, amelyet 2012-ben is érvényesnek gondolok. Minden erőmmel azon leszek, hogy sikeres és értékes produkciót adjunk a nézőknek - mondta Méhes László. Szereplők: Marica grófnő: HALAS ADELAIDA Populescu Dragomir Móric herceg: NYIRKÓ ISTVÁN Báró Zsupán Kálmán, földbirtokos: RANCSÓ DEZSŐ Endrődy-Wittenburg Tasziló gróf : SZELES JÓZSEF Liza, a húga: SZŰCS KRISZTINA Liebenberg István: SZŰCS LÁSZLÓ Cuddenstein-Chlumec Cecília hercegnő:CSARNÓY ZSUZSANNA Jászai-díjas Kudelka, a komornyikja: KŐRÖSI CSABA Dombossy Ilka: MÓDRI GYÖRGYI Mihály, Marica öreg szolgája: VAJDA KÁROLY Lidi, cigánylány DOMINEK ANNA Lajos, cigány: XXX Kórus, tánckar Karmester: OBERFRANK PÉTER Díszlettervező: RÓZSA ISTVÁN Jelmez: HORVÁTH KATA Koreográfus: KISPÁL ANITA Korrepetitor: VÖLGYESI GYÖNGYI Ügyelő: MADÁR K. ZOLTÁN Súgó: TÓTH ZSANETT Rendezőasszisztens: PÁPES MÓNIKA Forrás: Veszprémi Petőfi Színház honlapja
Készül a Marica grófnő - Méhes László szórakoztató előadást ígér Próbálják a Marica grófnő című nagyoperettet a Veszprémi Petőfi Színházban. A bemutató február 10-én lesz a nagyszínpadon. A rendező Méhes László hagyományos és szórakoztató előadást ígér a nézőknek Gőzerővel készül a Marica grófnő című nagyoperett stábja a februári premierre. A színészek Méhes László rendező irányításával próbálják a jeleneteiket, a zeneszobában pedig Völgyesi Gyöngyi zenei-munkatárssal gyakorolják a cseppet sem könnyű, ám a közönség körében nagyon népszerű slágereket. Hiszen aki meghallja majd, a "Ringó vállú csengeri violám..." a" Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket..." a "Szép város Kolozsvár"..., vagy a épp a "Hej cigány..." című örökzöld dalokat, az biztos lehet benne, hogy Veszprémben az operett nem vesztett semmit a népszerűségéből. - Szórakoztató és hagyományos operettet szeretnék adni a közönség, fiataloknak, időseknek egyaránt. Igaz, ugyan, hogy bizonyos korosztályok körében már nem olyan népszerű ez a műfaj, mégis arra törekszem, hogy megtaláljuk ebben az előadásban is azokat a pontokat, amelyek felkeltik mindenki érdeklődését. Az operettnek tradíciója van, nyilván rendezője válogatja, hogy ki, mit helyez ebből előtérbe. Az én operettről alkotott képem, elképzelésem szerint ez az előadás nem lesz modern, de megfelel majd annak a szépen eljátszott, történetmesélős igénynek, amelyet 2012-ben is érvényesnek gondolok. Minden erőmmel azon leszek, hogy sikeres és értékes produkciót adjunk a nézőknek - mondta Méhes László. Szereplők: Marica grófnő: HALAS ADELAIDA Populescu Dragomir Móric herceg: NYIRKÓ ISTVÁN Báró Zsupán Kálmán, földbirtokos: RANCSÓ DEZSŐ Endrődy-Wittenburg Tasziló gróf : SZELES JÓZSEF Liza, a húga: SZŰCS KRISZTINA Liebenberg István: SZŰCS LÁSZLÓ Cuddenstein-Chlumec Cecília hercegnő:CSARNÓY ZSUZSANNA Jászai-díjas Kudelka, a komornyikja: KŐRÖSI CSABA Dombossy Ilka: MÓDRI GYÖRGYI Mihály, Marica öreg szolgája: VAJDA KÁROLY Lidi, cigánylány DOMINEK ANNA Lajos, cigány: XXX Kórus, tánckar Karmester: OBERFRANK PÉTER Díszlettervező: RÓZSA ISTVÁN Jelmez: HORVÁTH KATA Koreográfus: KISPÁL ANITA Korrepetitor: VÖLGYESI GYÖNGYI Ügyelő: MADÁR K. ZOLTÁN Súgó: TÓTH ZSANETT Rendezőasszisztens: PÁPES MÓNIKA Forrás: Veszprémi Petőfi Színház honlapja
