2174 Búbánat 2014-06-23 15:01:56
Szegedi Szabadtéri Játékok - 2014 "2014. július 11-én és 12-én Kálmán Imre operett-sikere, A csárdáskirálynő szerepel műsoron, melyet utoljára közel egy évtizede láthatott a Dóm téri közönség. Az előadás a Budapesti Operettszínházzal közösen valósul meg. Ebben a műfajban hosszú évek óta nem szerepelt a Dóm téren előadás a Nagymező utcai teátrumtól, mely az operett nagyköveteként számos országban kedvelt vendég. Az Operettszínháztól megszokott magas színvonalon, modern formában, de az operettek műfaji kereteit tiszteletben tartva, parádés, vendégekkel megtűzdelt szereposztással kerül színre a darab. A történet az első világháború idején játszódik, és bár ezt általában nem hangsúlyozzák az alkotók, ebben a koncepcióban, a világégés évfordulójának apropójából, némiképp kiemelik majd. Edvint Dolhai Attila (július 12) és Boncsér Gergely játssza a Dóm téren, Bónit Kerényi Miklós Máté(július 11) és Szabó Dávid. Vereczky Szilvia szerepében Bordás Barbara (július 11) / Fischl Mónika lesz látható. Stázi grófnőt 11-én Dancs Annamari, másnap pedig Szendy Szilvi játssza majd. Kállay Bori, Balázs Péter, Forgács Péter, Faragó András és Bálint Ádám is látható lesz az előadásban."
Szegedi Szabadtéri Játékok - 2014 "2014. július 11-én és 12-én Kálmán Imre operett-sikere, A csárdáskirálynő szerepel műsoron, melyet utoljára közel egy évtizede láthatott a Dóm téri közönség. Az előadás a Budapesti Operettszínházzal közösen valósul meg. Ebben a műfajban hosszú évek óta nem szerepelt a Dóm téren előadás a Nagymező utcai teátrumtól, mely az operett nagyköveteként számos országban kedvelt vendég. Az Operettszínháztól megszokott magas színvonalon, modern formában, de az operettek műfaji kereteit tiszteletben tartva, parádés, vendégekkel megtűzdelt szereposztással kerül színre a darab. A történet az első világháború idején játszódik, és bár ezt általában nem hangsúlyozzák az alkotók, ebben a koncepcióban, a világégés évfordulójának apropójából, némiképp kiemelik majd. Edvint Dolhai Attila (július 12) és Boncsér Gergely játssza a Dóm téren, Bónit Kerényi Miklós Máté(július 11) és Szabó Dávid. Vereczky Szilvia szerepében Bordás Barbara (július 11) / Fischl Mónika lesz látható. Stázi grófnőt 11-én Dancs Annamari, másnap pedig Szendy Szilvi játssza majd. Kállay Bori, Balázs Péter, Forgács Péter, Faragó András és Bálint Ádám is látható lesz az előadásban."
2173 IVA 2014-06-20 20:34:06
[url]http://szinhaz.hu/operett/56939-ilyen-lesz-a-blegendak-ever-az-operettben;„Legendák éve” jön az Operettszínházban[/url]
[url]http://szinhaz.hu/operett/56939-ilyen-lesz-a-blegendak-ever-az-operettben;„Legendák éve” jön az Operettszínházban[/url]
2172 Búbánat 2014-06-19 11:25:48 [Válasz erre: 2171 Búbánat 2014-06-15 17:58:58]
[url] http://operafesztival.hu/fesztivalnaplo/2014-06-15/vizin-viktoria-interju; Interjú Vizin Viktóriával A víg özvegy miskolci bemutatója után [/url] - „A színház csak így működhet...” Csák Balázs (www.operaportal.hu) A cikk végén fotógaléria található az előadásról „ Miskolci Nagyszínház mutatta be Lehár remekművét, amelynek címszerepében világhírű mezzoszopránunk, Vizin Viktória lépett színpadra. Az esemény nem csak a közönség, de az énekesnő számára is különleges volt, mivel Vizin Viktória most énekelt először operettet. Nem is akárhogyan, az előadás fantasztikusan sikerült. Bár a színpadi partnereiről eddig kevesebbet tudtam, egészen biztos vagyok benne, hogy az énekesnő jelenléte és produkciója őket is nagymértékben inspirálta - mindenkin érezhető volt, hogy a maximumot nyújtja. Az első felvonás talán még nem volt annyira átütő, a „Vilja-dal” alatt azonban már izzott a légkör, amely aztán tovább forrósodott egészen a fergeteges fináléig. Magával a műfajjal kapcsolatban sok operakedvelőnek vannak fenntartásai - bevallom, nekem is -, de az vitathatatlan, hogy az olyan minőségű darabok, mint Lehár Víg özvegye, szinte operaként is megállják a helyüket. (A jövő évadban például a New York-i Metropolitan is műsorra tűzi a művet, Renée Fleminggel a címszerepben.)” „- Élete első operettjében lépett fel. Hogy érezte magát? - Nagyon jól, pedig csak három és fél napot próbálhattam, sajnos nem tudtam korábban jönni. Az operettet eddig nagyon konvencionális műfajnak tartottam, amiben a primadonnák egyetlen stílusban énekelnek és játszanak… Belülről azonban sokkal érdekesebb, mint ahogy azt eddig gondoltam. Glavári Hanna egy hatalmas szerep, és ez az operett nekem úgy kellett, mint egy falat kenyér. Ugyanolyan jólesett, mint amennyire a közönségnek, ahogy azt a mai vastapsok alapján érzékeltem. […]” […] - ebben az operettben azonban az éneklés sem mindig könnyű. Ott van például Hanna belépője, amit Lehár nagyon nehéz lágéra írt meg. Nekem jól fekszik a darab, de ennél a résznél felfelé kell lépegetnem egészen a H hangig, ami nagyon megterhelő, és amiért nagyon keményen meg kell dolgoznom. Egyes Rossini-szerepekre emlékeztet a jelenet, amelyekben viszont ezt már elég jól begyakoroltam. „ […] - A Víg özvegyben a partnerei nem operaénekesek. Visszafogta a hangját? - Igen, kicsit más technikával énekeltem, de főleg azért, mert az operettben különösen fontos a szövegmondás. Egy operában minden hangot „megénekelek”, bár ott is szeretek egy kicsit elkalandozni... Ha azonban a Víg özvegyben a prózai részek mellett is így tennék, nagyon nehéz dolgom lenne, mert nagyon sűrű ez a mű, ami szinte operává teszi a darabot. A finálét mindenféleképpen. „
[url] http://operafesztival.hu/fesztivalnaplo/2014-06-15/vizin-viktoria-interju; Interjú Vizin Viktóriával A víg özvegy miskolci bemutatója után [/url] - „A színház csak így működhet...” Csák Balázs (www.operaportal.hu) A cikk végén fotógaléria található az előadásról „ Miskolci Nagyszínház mutatta be Lehár remekművét, amelynek címszerepében világhírű mezzoszopránunk, Vizin Viktória lépett színpadra. Az esemény nem csak a közönség, de az énekesnő számára is különleges volt, mivel Vizin Viktória most énekelt először operettet. Nem is akárhogyan, az előadás fantasztikusan sikerült. Bár a színpadi partnereiről eddig kevesebbet tudtam, egészen biztos vagyok benne, hogy az énekesnő jelenléte és produkciója őket is nagymértékben inspirálta - mindenkin érezhető volt, hogy a maximumot nyújtja. Az első felvonás talán még nem volt annyira átütő, a „Vilja-dal” alatt azonban már izzott a légkör, amely aztán tovább forrósodott egészen a fergeteges fináléig. Magával a műfajjal kapcsolatban sok operakedvelőnek vannak fenntartásai - bevallom, nekem is -, de az vitathatatlan, hogy az olyan minőségű darabok, mint Lehár Víg özvegye, szinte operaként is megállják a helyüket. (A jövő évadban például a New York-i Metropolitan is műsorra tűzi a művet, Renée Fleminggel a címszerepben.)” „- Élete első operettjében lépett fel. Hogy érezte magát? - Nagyon jól, pedig csak három és fél napot próbálhattam, sajnos nem tudtam korábban jönni. Az operettet eddig nagyon konvencionális műfajnak tartottam, amiben a primadonnák egyetlen stílusban énekelnek és játszanak… Belülről azonban sokkal érdekesebb, mint ahogy azt eddig gondoltam. Glavári Hanna egy hatalmas szerep, és ez az operett nekem úgy kellett, mint egy falat kenyér. Ugyanolyan jólesett, mint amennyire a közönségnek, ahogy azt a mai vastapsok alapján érzékeltem. […]” […] - ebben az operettben azonban az éneklés sem mindig könnyű. Ott van például Hanna belépője, amit Lehár nagyon nehéz lágéra írt meg. Nekem jól fekszik a darab, de ennél a résznél felfelé kell lépegetnem egészen a H hangig, ami nagyon megterhelő, és amiért nagyon keményen meg kell dolgoznom. Egyes Rossini-szerepekre emlékeztet a jelenet, amelyekben viszont ezt már elég jól begyakoroltam. „ […] - A Víg özvegyben a partnerei nem operaénekesek. Visszafogta a hangját? - Igen, kicsit más technikával énekeltem, de főleg azért, mert az operettben különösen fontos a szövegmondás. Egy operában minden hangot „megénekelek”, bár ott is szeretek egy kicsit elkalandozni... Ha azonban a Víg özvegyben a prózai részek mellett is így tennék, nagyon nehéz dolgom lenne, mert nagyon sűrű ez a mű, ami szinte operává teszi a darabot. A finálét mindenféleképpen. „
2171 Búbánat 2014-06-15 17:58:58
Vizin Viktória operaénekesnő ma este Miskolcon A víg özvegyben lép fel – vendégszereplése egyetlen alkalomra szól! [url] http://www.eszak.hu/interju/2014/06/06/szeretem-a-fesztivalt-a-pezsgest.eszak; Interjú: Vizin Viktória operaénekessel, akit ezúttal A víg özvegy című operettben láthat és hallhat a Bartók Plusz Operafesztivál közönsége [/url] Hegyi Erika khe@eszak.hu – 2014.06.07. „Szeretem a fesztivált, a pezsgést!” A víg özvegy az „operettek operája”. Nem hiába adják elő a világ nagy operaházaiban is. MISKOLC. Vizin Viktória, világhírű operaénekes lesz a Bartók Plusz Operafesztivál víg özvegye. Részletek az interjúból: Vizin Viktória: Számomra most érkezett el az idő, hogy új kapukat döngessek, ami nem az operától való megválást, hanem a perspektíváim bővítését jelenti. - Azt mondják, az operett a felnőttek tündérmeséje. Ön is így látja? VIZIN VIKTÓRIA: Én ezt a jelzőt nem hallottam még. Felnőttek tündérmeséje? Valahol az operett mint műfaj, valóban tündérmese. Gyönyörű, szívmelengető zenei frázisok, keringőzés, kusza történeti szálak és hát a szerelem. - Miben más operát énekelni, játszani, mint operettet? VIZIN VIKTÓRIA: Technikailag ugyanazt kell nyújtani mindkét műfajban, viszont az operettnek van egy sajátos előadásmódja, amit nekem ki kellett bogarásznom, hogy ne érezzem túl súlyosnak az énekelni valót a saját operai hangomra. Nagyon fontos a szöveg, néhol szinte a dallamon recitálunk, de a kadenciák koronás, magas regiszterét tökéletesen kell megénekelni, mert azt várja a közönség. Az operában, egy-két kivételt nem tekintve, nincsenek szöveges párbeszédek, itt viszont a cselekményt szöveges részek mondják el. Ez is kihívás egy operaénekesnek, mert meg kell tanulni egyensúlyozni a beszédhang és az énekelt hang között. Én a Carmen előadásaimban már megszereztem erre a rutint, mert ott is van szöveges rész az énekelt részek között. Mindig szerettem a párbeszédeket, ez valahogy természetesebbé tette számomra a történetet. A mostani víg özvegyben magyarul kell beszélnem, és igaz, ez az anyanyelvem, de én alig énekeltem magyarul életemben, így mind énekelni, mind pedig magyarul beszélni a színpadon kihívás számomra. - A zenetörténészek azt írják, hogy Lehár A víg özveggyel megújította az operett műfaját. Hogyan kell ezt érteni? VIZIN VIKTÓRIA: A víg özvegy az operettek operája. Nem hiába adják elő a világ nagy operaházaiban is. Néhol Rossinit hallok benne, de mindenképpen úgy érzem, hogy Lehár operajellegű operettet szeretett volna írni. Az énekelni való minden szerepre nézve nehéz. - Milyen ember és milyen nő Glavari Hanna, azaz a víg özvegy? VIZIN VIKTÓRIA: Hanna friss, markáns személyiség, tele van szenvedéllyel, elegáns, ugyanakkor nagy játékos. Egyszóval igazi nő.
Vizin Viktória operaénekesnő ma este Miskolcon A víg özvegyben lép fel – vendégszereplése egyetlen alkalomra szól! [url] http://www.eszak.hu/interju/2014/06/06/szeretem-a-fesztivalt-a-pezsgest.eszak; Interjú: Vizin Viktória operaénekessel, akit ezúttal A víg özvegy című operettben láthat és hallhat a Bartók Plusz Operafesztivál közönsége [/url] Hegyi Erika khe@eszak.hu – 2014.06.07. „Szeretem a fesztivált, a pezsgést!” A víg özvegy az „operettek operája”. Nem hiába adják elő a világ nagy operaházaiban is. MISKOLC. Vizin Viktória, világhírű operaénekes lesz a Bartók Plusz Operafesztivál víg özvegye. Részletek az interjúból: Vizin Viktória: Számomra most érkezett el az idő, hogy új kapukat döngessek, ami nem az operától való megválást, hanem a perspektíváim bővítését jelenti. - Azt mondják, az operett a felnőttek tündérmeséje. Ön is így látja? VIZIN VIKTÓRIA: Én ezt a jelzőt nem hallottam még. Felnőttek tündérmeséje? Valahol az operett mint műfaj, valóban tündérmese. Gyönyörű, szívmelengető zenei frázisok, keringőzés, kusza történeti szálak és hát a szerelem. - Miben más operát énekelni, játszani, mint operettet? VIZIN VIKTÓRIA: Technikailag ugyanazt kell nyújtani mindkét műfajban, viszont az operettnek van egy sajátos előadásmódja, amit nekem ki kellett bogarásznom, hogy ne érezzem túl súlyosnak az énekelni valót a saját operai hangomra. Nagyon fontos a szöveg, néhol szinte a dallamon recitálunk, de a kadenciák koronás, magas regiszterét tökéletesen kell megénekelni, mert azt várja a közönség. Az operában, egy-két kivételt nem tekintve, nincsenek szöveges párbeszédek, itt viszont a cselekményt szöveges részek mondják el. Ez is kihívás egy operaénekesnek, mert meg kell tanulni egyensúlyozni a beszédhang és az énekelt hang között. Én a Carmen előadásaimban már megszereztem erre a rutint, mert ott is van szöveges rész az énekelt részek között. Mindig szerettem a párbeszédeket, ez valahogy természetesebbé tette számomra a történetet. A mostani víg özvegyben magyarul kell beszélnem, és igaz, ez az anyanyelvem, de én alig énekeltem magyarul életemben, így mind énekelni, mind pedig magyarul beszélni a színpadon kihívás számomra. - A zenetörténészek azt írják, hogy Lehár A víg özveggyel megújította az operett műfaját. Hogyan kell ezt érteni? VIZIN VIKTÓRIA: A víg özvegy az operettek operája. Nem hiába adják elő a világ nagy operaházaiban is. Néhol Rossinit hallok benne, de mindenképpen úgy érzem, hogy Lehár operajellegű operettet szeretett volna írni. Az énekelni való minden szerepre nézve nehéz. - Milyen ember és milyen nő Glavari Hanna, azaz a víg özvegy? VIZIN VIKTÓRIA: Hanna friss, markáns személyiség, tele van szenvedéllyel, elegáns, ugyanakkor nagy játékos. Egyszóval igazi nő.
2170 Búbánat 2014-06-09 10:13:37
Ma délután a Duna TV-ben láthatjuk újra ezt a Farkas Ferenc-daljátékot, pontosabban annak filmváltozatát: 18.35 – 20.05 Csínom Palkó Színes magyar, zenés játékfilm (1973) Fsz.: Nagy Gábor, Benkő Péter, Huszti Péter, Horváth József, Haumann Péter, Hűvösvölgyi Ildikó R.: Keleti Márton, Mészáros Gyula (87’)
Ma délután a Duna TV-ben láthatjuk újra ezt a Farkas Ferenc-daljátékot, pontosabban annak filmváltozatát: 18.35 – 20.05 Csínom Palkó Színes magyar, zenés játékfilm (1973) Fsz.: Nagy Gábor, Benkő Péter, Huszti Péter, Horváth József, Haumann Péter, Hűvösvölgyi Ildikó R.: Keleti Márton, Mészáros Gyula (87’)
2169 Búbánat 2014-06-06 21:34:22
A Budapesti Operettszínház 2014/2015-ös évad bemutatói: Farkas Ferenc: Csínom Palkó - daljáték Rendező: Kerényi Miklós Gábor Néhány név a szereplők közül: Brasch Bence, Szabó Dávid, Oszvald Marika, Kerényi Miklós Máté, Faragó András Bemutató: 2015. április 24. Eisemann Mihály- Szilágyi László: Én és a kisöcsém - operett Rendező: Ráthly Attila Főbb szerepekben: Szendy Szilvi, Dolhai Attila, Peller Anna, Homonnay Zsolt, Janza Kata, Mészáros Árpád Zsolt Bemutató: 2015. március 13. Felújítják Kálmán Imrének A bajadér című operettjét, ennek bemutatójára 2014. szeptember 15-én kerül sor. A két szereposztásban kerül színre az operett, ott lesz Miklósa Erika és Fischl Mónika is... A musicalek között szerepel megint Lévay Szilveszter - Michael Kunze MOzart! című darabja. A felújítás időpontja: 2004. szeptember 26. Újdonságként kerül színpadra november 28-án Tolcsvay László - Müller Péter - Müller Péter Sziámi: Isten pénze (rendező: Somogyi Szilárd) - musical. Ugyancsak Somogyi rendezi jövő májusban Steve Margoshes - Jacques Levy - José Fernandez - David de Silva: FAME (Hírnév) - musical.
A Budapesti Operettszínház 2014/2015-ös évad bemutatói: Farkas Ferenc: Csínom Palkó - daljáték Rendező: Kerényi Miklós Gábor Néhány név a szereplők közül: Brasch Bence, Szabó Dávid, Oszvald Marika, Kerényi Miklós Máté, Faragó András Bemutató: 2015. április 24. Eisemann Mihály- Szilágyi László: Én és a kisöcsém - operett Rendező: Ráthly Attila Főbb szerepekben: Szendy Szilvi, Dolhai Attila, Peller Anna, Homonnay Zsolt, Janza Kata, Mészáros Árpád Zsolt Bemutató: 2015. március 13. Felújítják Kálmán Imrének A bajadér című operettjét, ennek bemutatójára 2014. szeptember 15-én kerül sor. A két szereposztásban kerül színre az operett, ott lesz Miklósa Erika és Fischl Mónika is... A musicalek között szerepel megint Lévay Szilveszter - Michael Kunze MOzart! című darabja. A felújítás időpontja: 2004. szeptember 26. Újdonságként kerül színpadra november 28-án Tolcsvay László - Müller Péter - Müller Péter Sziámi: Isten pénze (rendező: Somogyi Szilárd) - musical. Ugyancsak Somogyi rendezi jövő májusban Steve Margoshes - Jacques Levy - José Fernandez - David de Silva: FAME (Hírnév) - musical.
2168 Búbánat 2014-06-03 14:27:30 [Válasz erre: 2167 Búbánat 2014-06-03 14:26:19]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/kritika/felvenni_a_sarga_kabatot; Felvenni a srárga kabátot [/url]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/kritika/felvenni_a_sarga_kabatot; Felvenni a srárga kabátot [/url]
2167 Búbánat 2014-06-03 14:26:19
http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/kritika/felvenni_a_sarga_kabatot; Felvenni a sárga kabátot [/url] 2014. június 3. - • Kolozsi László - • Fidelio - • Hozzászólás A Mosoly országa előadáshoz igazán kiváló énekesek kellenek. És az Operettszínháznak jelen pillanatban – majdnem - három szereposztásnyira elegendő áll rendelkezésére. KRITIKA „A keleti kolorit már a bécsi színekben megjelenik. A hátteret pasztellszínű legyezők alkotják, melyek kecsesen nyílnak szét, ha kell, illetve záródnak össze. A színpadon álló egyéb tárgyak nem tolakodóan jelzik, hol is vagyunk éppen. A shoji panelek (az elcsúszó térelválasztók) inkább jellemzőek ugyan a japán építészetre, mint a kínaira, de nem lenne jogos felróni a kulturális utalások tarkaságát egy olyan darabnál, aminek eredetijében még kínai papok is szerepeltek, és a szerzők rendre keverték a buddhizmust a konfucianizmussal. Izgalmasabb kérdés, hogy mennyiben tekinthető egy merő giccsnek, hogy a szerelmesek három alkalommal is az ölelő lángok martalékaivá lesznek: e háttérből előtörő vetítéselemek erősítik ugyan a jelenet hatását, és értelmezhetőek úgyis, hogy Liza és Szu Csong a szenvedélyben elolvad, de mégis kiváltották recenzens enyhe rosszallását.” „KERO rendezése ha nem is merész, de nem hagyományos. És ezt erősíti - a konvencionálistól elütő vonásokat - a megújított szövegkönyv, melybe némi Ionesco is került (szópárbaj közmondásokkal), a kissé fárasztó viccelődés Mi nevével, némi altesti poén (kárvallottja az eunuch), némi sikamlósság és üdeség. Ezt erősíti a zene átírása (külön dicséret illeti a hangszerelést gazdagító Podráczky Ákost), a lovasság zenés támadása, dübörgése, dobolása, Pottenstein-Hatfaludy bokázása, a mezőségi táncokból vett táncelemek (koreográfia: Lőcsei Jenő). Kerényi Miklós Máté nem csak a dobos felvonulásos jelenetben, de egyébként is tündökölt vehemensen: már-már túlmozgásosan, adta a Lizának udvaroló magyar tisztet (akinek a darab végén a feladat jut: jutassa vissza a Kínából Lizát - miután annak házassága a hagyomány zátonyára futva léket kap - Bécsbe). Kiválóan, még a fárasztó epizódokban is biztosan énekelt, és övé volt a legjobban koreografált, leglenyűgözőbb jelenet is: a kettős Mi hercegnével. Mi pörgött a karjai között, szaltózott, de mindezt oly könnyedén, mintha valóban valami olyan szerelem mozgatta volna őket, aminek segítségével leküzdhető még a gravitáció is.”
http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/kritika/felvenni_a_sarga_kabatot; Felvenni a sárga kabátot [/url] 2014. június 3. - • Kolozsi László - • Fidelio - • Hozzászólás A Mosoly országa előadáshoz igazán kiváló énekesek kellenek. És az Operettszínháznak jelen pillanatban – majdnem - három szereposztásnyira elegendő áll rendelkezésére. KRITIKA „A keleti kolorit már a bécsi színekben megjelenik. A hátteret pasztellszínű legyezők alkotják, melyek kecsesen nyílnak szét, ha kell, illetve záródnak össze. A színpadon álló egyéb tárgyak nem tolakodóan jelzik, hol is vagyunk éppen. A shoji panelek (az elcsúszó térelválasztók) inkább jellemzőek ugyan a japán építészetre, mint a kínaira, de nem lenne jogos felróni a kulturális utalások tarkaságát egy olyan darabnál, aminek eredetijében még kínai papok is szerepeltek, és a szerzők rendre keverték a buddhizmust a konfucianizmussal. Izgalmasabb kérdés, hogy mennyiben tekinthető egy merő giccsnek, hogy a szerelmesek három alkalommal is az ölelő lángok martalékaivá lesznek: e háttérből előtörő vetítéselemek erősítik ugyan a jelenet hatását, és értelmezhetőek úgyis, hogy Liza és Szu Csong a szenvedélyben elolvad, de mégis kiváltották recenzens enyhe rosszallását.” „KERO rendezése ha nem is merész, de nem hagyományos. És ezt erősíti - a konvencionálistól elütő vonásokat - a megújított szövegkönyv, melybe némi Ionesco is került (szópárbaj közmondásokkal), a kissé fárasztó viccelődés Mi nevével, némi altesti poén (kárvallottja az eunuch), némi sikamlósság és üdeség. Ezt erősíti a zene átírása (külön dicséret illeti a hangszerelést gazdagító Podráczky Ákost), a lovasság zenés támadása, dübörgése, dobolása, Pottenstein-Hatfaludy bokázása, a mezőségi táncokból vett táncelemek (koreográfia: Lőcsei Jenő). Kerényi Miklós Máté nem csak a dobos felvonulásos jelenetben, de egyébként is tündökölt vehemensen: már-már túlmozgásosan, adta a Lizának udvaroló magyar tisztet (akinek a darab végén a feladat jut: jutassa vissza a Kínából Lizát - miután annak házassága a hagyomány zátonyára futva léket kap - Bécsbe). Kiválóan, még a fárasztó epizódokban is biztosan énekelt, és övé volt a legjobban koreografált, leglenyűgözőbb jelenet is: a kettős Mi hercegnével. Mi pörgött a karjai között, szaltózott, de mindezt oly könnyedén, mintha valóban valami olyan szerelem mozgatta volna őket, aminek segítségével leküzdhető még a gravitáció is.”
2166 Búbánat 2014-06-03 12:46:24
OPERETT AZ OPERÁK KÖZT – A VÍG ÖZVEGY AZ OPERAFESZTIVÁL PROGRAMJÁN LEHÁR FERENC: A VÍG ÖZVEGY Operett két felvonásban A Miskolci Nemzeti Színház előadása. Bemutató: 2014. június 6-án, pénteken 19 órakor A Bartók Plusz lepte már meg közönségét az opera hagyományos felfogásától eltérő darab választásával. Lehár műve bármennyire is meghökkentő műsorán, tudnunk kell, a világ más operaszínpadai is műsorukra tűzik. A Metropolitanben a jövő évadban az operett főszerepét Renée Fleming énekli. Miskolcon, csupán az Operafesztiválon, egyetlen alkalommal az operett címszerepében a Covent Gardenben, a Carnegie Hallban, és persze a New York-i Metropolitanben is fellépő [url] http://szinhaz.hu/operett/56187-operett-az-operak-kozt-n-a-vig-ozvegy-az-operafesztival-programjan; VIZIN VIKTÓRIA [/url] hallható. Kevés olyan operett van, ami ilyen mértékben az életörömről szól. Persze, ahogyan az lenni szokott, az örömbe üröm is vegyül. Ez az operett azonban mindig elfeledteti a gondokat, és bármilyen nehéz helyzetbe is kerülnek a szereplők, minden dalnak egy a vége: az élet gazdag, színes, és érdemes élni. Fordította: Mérei Adolf Díszlettervező: DEBRECZENI BORBÁLA Jelmeztervező: IGNJATOVITY KRISZTINA Zenei vezető: RÁKAI ANDRÁS Koreográfus: GERGYE KRISZTIÁN Karvezető: REGŐS ZSOLT Rendező: RUSZNYÁK GÁBOR Közreműködik: a Miskolci Nemzeti Színház énekkara, balett kara és zenekara Vezényel: CSER ÁDÁM, PHILIPPE DE CHALENDAR Szereposztás: Glavári Hanna - EPERJESI ERIKA/SERES ILDIKÓ Jászai-díjas, VIZIN VIKTÓRIA mv. Danilovics Daniló - DÁNIEL GÁBOR/ÓDOR KRISTÓF Zéta Mirko - SZATMÁRI GYÖRGY Valencienne, a felesége - JANCSÓ DÓRA/LUKÁCS ANITA Camille de Rosillon - VADÁSZ ZSOLT/KÓBOR TAMÁS Nyegus - FANDL FERENC Vicomte Cascada - MOLNÁR SÁNDOR TAMÁS Paul St. Brioche - DÉNES VIKTOR Bogdanovics - SALAT LEHEL Sylvaine, a felesége - SZABÓ IRÉN Kromov - PÁSZTOR PÁL Olga, a felesége - SZIRBIK BERNADETT Prisics - CSERVENÁK VILMOS Praskovia, a felesége - BOHOCZKI SÁRA
OPERETT AZ OPERÁK KÖZT – A VÍG ÖZVEGY AZ OPERAFESZTIVÁL PROGRAMJÁN LEHÁR FERENC: A VÍG ÖZVEGY Operett két felvonásban A Miskolci Nemzeti Színház előadása. Bemutató: 2014. június 6-án, pénteken 19 órakor A Bartók Plusz lepte már meg közönségét az opera hagyományos felfogásától eltérő darab választásával. Lehár műve bármennyire is meghökkentő műsorán, tudnunk kell, a világ más operaszínpadai is műsorukra tűzik. A Metropolitanben a jövő évadban az operett főszerepét Renée Fleming énekli. Miskolcon, csupán az Operafesztiválon, egyetlen alkalommal az operett címszerepében a Covent Gardenben, a Carnegie Hallban, és persze a New York-i Metropolitanben is fellépő [url] http://szinhaz.hu/operett/56187-operett-az-operak-kozt-n-a-vig-ozvegy-az-operafesztival-programjan; VIZIN VIKTÓRIA [/url] hallható. Kevés olyan operett van, ami ilyen mértékben az életörömről szól. Persze, ahogyan az lenni szokott, az örömbe üröm is vegyül. Ez az operett azonban mindig elfeledteti a gondokat, és bármilyen nehéz helyzetbe is kerülnek a szereplők, minden dalnak egy a vége: az élet gazdag, színes, és érdemes élni. Fordította: Mérei Adolf Díszlettervező: DEBRECZENI BORBÁLA Jelmeztervező: IGNJATOVITY KRISZTINA Zenei vezető: RÁKAI ANDRÁS Koreográfus: GERGYE KRISZTIÁN Karvezető: REGŐS ZSOLT Rendező: RUSZNYÁK GÁBOR Közreműködik: a Miskolci Nemzeti Színház énekkara, balett kara és zenekara Vezényel: CSER ÁDÁM, PHILIPPE DE CHALENDAR Szereposztás: Glavári Hanna - EPERJESI ERIKA/SERES ILDIKÓ Jászai-díjas, VIZIN VIKTÓRIA mv. Danilovics Daniló - DÁNIEL GÁBOR/ÓDOR KRISTÓF Zéta Mirko - SZATMÁRI GYÖRGY Valencienne, a felesége - JANCSÓ DÓRA/LUKÁCS ANITA Camille de Rosillon - VADÁSZ ZSOLT/KÓBOR TAMÁS Nyegus - FANDL FERENC Vicomte Cascada - MOLNÁR SÁNDOR TAMÁS Paul St. Brioche - DÉNES VIKTOR Bogdanovics - SALAT LEHEL Sylvaine, a felesége - SZABÓ IRÉN Kromov - PÁSZTOR PÁL Olga, a felesége - SZIRBIK BERNADETT Prisics - CSERVENÁK VILMOS Praskovia, a felesége - BOHOCZKI SÁRA
2165 Búbánat 2014-05-20 20:45:13
[url] http://vivalamusical.hu/galeria/a-mosoly-orszaga-franko-t-boncser-g-dancs-a-kerenyi-m-m-operettszinhaz-2014-m; A mosoly országa – képgaléria (2014 májusa) [/url]
[url] http://vivalamusical.hu/galeria/a-mosoly-orszaga-franko-t-boncser-g-dancs-a-kerenyi-m-m-operettszinhaz-2014-m; A mosoly országa – képgaléria (2014 májusa) [/url]
2164 Búbánat 2014-05-20 20:44:42 [Válasz erre: 2163 Búbánat 2014-05-20 20:43:11]
Mostanság a „másság” a beszédtéma szerte a világban, legalábbis bizonyos körökben – és itt nálunk már egy operett-bemutató kapcsán is… Pedig Lehár és szövegírói nyolc-kilenc évtizeddel ezelőtt, amikor megszületett műhelyeikben előbb a Sárga kabát majd ennek nyomán A mosoly országa, nem a faji kérdés foglalkoztatta őket, nem a rasszizmusra hegyezték ki a tollukat. Őket csupán az „egzotikum” érdekelte, izgalmas cselekményt kívántak a zenés színpadra (operett – opera) álmodni, benne egy konfliktushelyzettel: fehér európai ember kultúrája, gondolkozása szembe kerül a sárga ázsiai ember ősi kultúrájával, szokásjogával. Ennek a „politikának” – amelyet a darabban a herceg nagybácsija, Csang képvisel - esik áldozatul Szu-Csong és Liza szerelmi házassága illetve a herceg testvérének, Mi-nek és Hatfaludy Ferinek bimbózó szerelme. Tehát az eredeti történetnek semmi köze a ma annyira felkapott és belemagyarázott faji előítéletekhez, pláne nem a másság témaköréhez. Az más kérdés, hogy A mosoly országa mostani felújítását megelőzően a direktor-rendező Kerényi Miklós Gábor és segítője, Kállai István, a mai színpadra alkalmazók, úgy gondolhatták, ez a történet egy kis átdolgozással, dramaturgi és szövegi átgyúrással alkalmassá tehető annak a kifejtésére és hirdetésére, hogy mennyire csúnya dolog az intolerancia, ha valakiket a bőre színe, származása, vallása, nemi identitása miatt megbélyegzünk, adott közösségből kirekesztünk. Ennek pedig akár tragikus következménye is lehetnek. Ebből a sajátos koncepcióból született meg a mostani alkotók szájíze szerinti új Mosoly országa-bemutató. Ebben az átírt szinopszisban a mai közgondolkodásra kivetítik, kissé belemagyarázzák és az „operett álarca” alatt ürügyet találnak arra, hogy a darab premierjét követően ne a gazdag invenciójú Lehár-muzsikáról essék szó, hanem egy kitalált dramaturgiai alaphelyzetből következő – didaktikusan beleszőtt – rasszista megnyilvánulás feletti dörgedelmekről szóljanak a kritikák; hiszen, itt a színpadon, csakis ezért lehetetlenül el a fehér és a sárga ember kapcsolata, és sínyli meg a két szerelmes pár – mert velünk született másságunkból adódóan nem tudunk/nem akarunk a magunkétól eltérő viszonyt létesíteni, abba belehelyezkedni, nem toleráljuk a más érzelem- és gondolatvilágát. A már meglévő, avagy bekövetkezett mély kapcsolatból pedig kihátrálásra kényszerítenek. Mindezt magyarázza, indokolja és „védi” nekünk KERO – amit már az olvasópróba óta egyfolytában hallunk tőle, még a bemutató után is. Egy operettnek ritkán kell társadalomkritikát gyakorolnia, Kerényi MG úgy látja, idén elérkezett ennek is az ideje. Ő tudja… Még szerencse, hogy a mai színpadra alkotók A mosoly országa szomorkás hangulatát - benne az erőltetetten ma „divatos” jelszavak túlzott hangoztatása nélkül - oldják a darabba utólag beépített, más Lehár-művekből átvett vidám duettek, sőt magának az operettnek a végét nyitva hagyják: talán az elvált felek egyszer, a jobb jövőben, újra találkozhatnak egymással, és akár elölről is kezdhetnének mindent. És akkor a közös boldogságukat már senki és semmi nem fogja megzavarni, megakadályozni. De most csak marad a bú és bánat, a fájdalom: a szereplők által megjelenített karaktereknek a színpadon és nekünk, közönségnek pedig a színház nézőterén. Gyógyír lehet minderre a felséges, örök és diadalmas Lehár-zene!
Mostanság a „másság” a beszédtéma szerte a világban, legalábbis bizonyos körökben – és itt nálunk már egy operett-bemutató kapcsán is… Pedig Lehár és szövegírói nyolc-kilenc évtizeddel ezelőtt, amikor megszületett műhelyeikben előbb a Sárga kabát majd ennek nyomán A mosoly országa, nem a faji kérdés foglalkoztatta őket, nem a rasszizmusra hegyezték ki a tollukat. Őket csupán az „egzotikum” érdekelte, izgalmas cselekményt kívántak a zenés színpadra (operett – opera) álmodni, benne egy konfliktushelyzettel: fehér európai ember kultúrája, gondolkozása szembe kerül a sárga ázsiai ember ősi kultúrájával, szokásjogával. Ennek a „politikának” – amelyet a darabban a herceg nagybácsija, Csang képvisel - esik áldozatul Szu-Csong és Liza szerelmi házassága illetve a herceg testvérének, Mi-nek és Hatfaludy Ferinek bimbózó szerelme. Tehát az eredeti történetnek semmi köze a ma annyira felkapott és belemagyarázott faji előítéletekhez, pláne nem a másság témaköréhez. Az más kérdés, hogy A mosoly országa mostani felújítását megelőzően a direktor-rendező Kerényi Miklós Gábor és segítője, Kállai István, a mai színpadra alkalmazók, úgy gondolhatták, ez a történet egy kis átdolgozással, dramaturgi és szövegi átgyúrással alkalmassá tehető annak a kifejtésére és hirdetésére, hogy mennyire csúnya dolog az intolerancia, ha valakiket a bőre színe, származása, vallása, nemi identitása miatt megbélyegzünk, adott közösségből kirekesztünk. Ennek pedig akár tragikus következménye is lehetnek. Ebből a sajátos koncepcióból született meg a mostani alkotók szájíze szerinti új Mosoly országa-bemutató. Ebben az átírt szinopszisban a mai közgondolkodásra kivetítik, kissé belemagyarázzák és az „operett álarca” alatt ürügyet találnak arra, hogy a darab premierjét követően ne a gazdag invenciójú Lehár-muzsikáról essék szó, hanem egy kitalált dramaturgiai alaphelyzetből következő – didaktikusan beleszőtt – rasszista megnyilvánulás feletti dörgedelmekről szóljanak a kritikák; hiszen, itt a színpadon, csakis ezért lehetetlenül el a fehér és a sárga ember kapcsolata, és sínyli meg a két szerelmes pár – mert velünk született másságunkból adódóan nem tudunk/nem akarunk a magunkétól eltérő viszonyt létesíteni, abba belehelyezkedni, nem toleráljuk a más érzelem- és gondolatvilágát. A már meglévő, avagy bekövetkezett mély kapcsolatból pedig kihátrálásra kényszerítenek. Mindezt magyarázza, indokolja és „védi” nekünk KERO – amit már az olvasópróba óta egyfolytában hallunk tőle, még a bemutató után is. Egy operettnek ritkán kell társadalomkritikát gyakorolnia, Kerényi MG úgy látja, idén elérkezett ennek is az ideje. Ő tudja… Még szerencse, hogy a mai színpadra alkotók A mosoly országa szomorkás hangulatát - benne az erőltetetten ma „divatos” jelszavak túlzott hangoztatása nélkül - oldják a darabba utólag beépített, más Lehár-művekből átvett vidám duettek, sőt magának az operettnek a végét nyitva hagyják: talán az elvált felek egyszer, a jobb jövőben, újra találkozhatnak egymással, és akár elölről is kezdhetnének mindent. És akkor a közös boldogságukat már senki és semmi nem fogja megzavarni, megakadályozni. De most csak marad a bú és bánat, a fájdalom: a szereplők által megjelenített karaktereknek a színpadon és nekünk, közönségnek pedig a színház nézőterén. Gyógyír lehet minderre a felséges, örök és diadalmas Lehár-zene!
2163 Búbánat 2014-05-20 20:43:11
[url] http://nepszava.hu/kultura/; A kitaszított másság [/url] A mosoly országában a másságuk miatt kénytelenek elválni egymástól a szerelmesek. A Budapesti Operettszínház, Kerényi Miklós Gábor rendezésében, hatásos produkcióban, túlcsorduló látvánnyal mutatta be Lehár Ferenc gazdag dallamvilágú művét. Népszava|2014. máj 20. 05:45 Bóta Gábor „A mosoly országában kidomborodik a másság, az előítéletesség. Szu-Csong herceget Bécsben mérik végig némiképp furcsálkodva, Lizát pedig Kínából nézik ki, amikor beleszeretve vele tart. És nem is lesz ennek jó vége, nem lesz operettekben szinte kötelező boldog vég. Így jár a herceg testvére Mi, azaz a szubrett, és Hadfaludy Ferenc gróf is, vagyis a táncoskomikus, aki szintén szerelme miatt tartott a messzi Kínába, de ugyancsak haza kell térnie. A nagy egymásra találást kényszerű szakítás követi, a nem összeillőnek minősített szerelmeseket valaki egyenesen úgy minősíti, mintha hal és madár talált volna egymásra, ami ugye lehetetlenség. Az operettnek mindig volt társadalmi érzékenysége, még ha ezt gyakran rózsaszín ködbe is burkolta, az előadások pedig esetleg végképp kiirtották a társadalmi problémákat. Most a Budapesti Operettszínházban azért érződnek, ha nincsenek is kiemelten középpontba állítva.”
[url] http://nepszava.hu/kultura/; A kitaszított másság [/url] A mosoly országában a másságuk miatt kénytelenek elválni egymástól a szerelmesek. A Budapesti Operettszínház, Kerényi Miklós Gábor rendezésében, hatásos produkcióban, túlcsorduló látvánnyal mutatta be Lehár Ferenc gazdag dallamvilágú művét. Népszava|2014. máj 20. 05:45 Bóta Gábor „A mosoly országában kidomborodik a másság, az előítéletesség. Szu-Csong herceget Bécsben mérik végig némiképp furcsálkodva, Lizát pedig Kínából nézik ki, amikor beleszeretve vele tart. És nem is lesz ennek jó vége, nem lesz operettekben szinte kötelező boldog vég. Így jár a herceg testvére Mi, azaz a szubrett, és Hadfaludy Ferenc gróf is, vagyis a táncoskomikus, aki szintén szerelme miatt tartott a messzi Kínába, de ugyancsak haza kell térnie. A nagy egymásra találást kényszerű szakítás követi, a nem összeillőnek minősített szerelmeseket valaki egyenesen úgy minősíti, mintha hal és madár talált volna egymásra, ami ugye lehetetlenség. Az operettnek mindig volt társadalmi érzékenysége, még ha ezt gyakran rózsaszín ködbe is burkolta, az előadások pedig esetleg végképp kiirtották a társadalmi problémákat. Most a Budapesti Operettszínházban azért érződnek, ha nincsenek is kiemelten középpontba állítva.”
2162 Búbánat 2014-05-19 20:37:18 [Válasz erre: 2160 Búbánat 2014-05-18 23:57:50]
[url] http://www.hir24.hu/bulvar/2014/05/19/dancs-annamari-felt-hogy-elitelik-magyar-szarmazasa-miatt/; Dancs Annamari félt, hogy elítélik magyar származása miatt [/url] Video-interjú az Operettszínházban A mosoly országa- bemutató apropóján. Forrás: http://www.hir24.hu 2014/05/19/
[url] http://www.hir24.hu/bulvar/2014/05/19/dancs-annamari-felt-hogy-elitelik-magyar-szarmazasa-miatt/; Dancs Annamari félt, hogy elítélik magyar származása miatt [/url] Video-interjú az Operettszínházban A mosoly országa- bemutató apropóján. Forrás: http://www.hir24.hu 2014/05/19/
2161 Búbánat 2014-05-19 20:36:28
[url] http://szinhaz.hu/operett/56581-modern-klasszikus-n-bemutattak-a-mosoly-orszagat-az-operettszinhazban; Kerényi Miklós Gábor rendező nyilatkozata A mosoly országa pénteki bemutatóját követően [/url] + Fotók a pénteki és a szombati előadásokról. MODERN KLASSZIKUS – BEMUTATTÁK A MOSOLY ORSZÁGÁT AZ OPERETTSZÍNHÁZBAN Szinhaz.hu, Magyar Színházi Portál, 2014. május 19. hétfő, 12:48 A hétvégén az évad utolsó bemutatóját tartották a Budapesti Operettszínházban. Lehár Ferenc, A mosoly országa című nagyoperettjét az alkotók a színház hagyományaihoz híven úgy állították színpadra, hogy a darab klasszikus vázából és zenei világából építkezve, modern, a mai közönség számára befogadható előadás szülessen.
[url] http://szinhaz.hu/operett/56581-modern-klasszikus-n-bemutattak-a-mosoly-orszagat-az-operettszinhazban; Kerényi Miklós Gábor rendező nyilatkozata A mosoly országa pénteki bemutatóját követően [/url] + Fotók a pénteki és a szombati előadásokról. MODERN KLASSZIKUS – BEMUTATTÁK A MOSOLY ORSZÁGÁT AZ OPERETTSZÍNHÁZBAN Szinhaz.hu, Magyar Színházi Portál, 2014. május 19. hétfő, 12:48 A hétvégén az évad utolsó bemutatóját tartották a Budapesti Operettszínházban. Lehár Ferenc, A mosoly országa című nagyoperettjét az alkotók a színház hagyományaihoz híven úgy állították színpadra, hogy a darab klasszikus vázából és zenei világából építkezve, modern, a mai közönség számára befogadható előadás szülessen.
2160 Búbánat 2014-05-18 23:57:50
A hétvégén kettős premiert tartottak a Budapesti Operettszínházban: május 16-án és 17-én - kettős szereposztásban - bemutatásra került a műfaj hívei által már régóta várt A MOSOLY ORSZÁGA című Lehár-nagyoperett, amelyet KERÉNYI MIKLÓS GÁBOR rendezett. A következőkben erről az operett újdonságról, és a produkció értékeiről kívánok beszámolni itt a fórumon, meglátásaimban érintem a számomra kevésbé sikeresnek tartott „ötletezéseket” is. De előbb még egy kis visszatekintés a Lehár-mű hazai, mindenekelőtt a pesti előadás-történetéhez. Ismert, A mosoly országa magyarországi bemutatója a Magyar Királyi Operaházban volt 1930-ban, a szerző vezényletével! Kétségtelen, ez az operett Lehár életművének egyik legsikerültebbje, ami dallamvilágával, hangszerelésével, dramaturgiájával, témájával „kívánkozik” az opera színpadára (is). Szélesen ívelt melódiái, nagyszabású fináléi, csiszolt énektechnikát kívánó szólamai az 1929-es berlini ősbemutató óta foglalkoztatják az „operásokat” is, akiknek nem „derogál(t) cserébe” a lehetőségért a szükséges dialógusokban részt venni, tánclépéseket tanulni… Ugyancsak az Operaház művészei működtek közre 1969-1970-ben, amikor a Margitszigeten (Ágai Karola, Karizs Béla, Szabó Rózsa), 1983-ban, amikor az óbudai Zichy kastély udvarán (Kukely Júlia, Ilosfalvy Róbert, Ötvös Csilla) és 1989/90-ben, amikor a Szegedi Szabadtéri Játékokon (Pitti Katalin, Ilosfalvy Róbert, Zempléni Mária, Póka Balázs) mutatták be Lehár remekművét. Az Operettszínházban több felújítást ért meg a darab: 1962-ben, 1973-ban, 1986-ban, 1998-ban s utoljára 2003-ban játszották, úgyhogy most tizenegy év után látható ismét ez a híres Lehár-operett a Budapesti Operettszínházban. (Persze lehetne szólni több vidéki színház Mosoly országa-bemutatóiról is!...) Hozzáteszem, nekem abban a szerencsében volt részem, hogy a felsorolt színrevitelek közül - 1969. évtől kezdve - mindegyiket megismerhettem, és a rádióban felvett stúdiófelvételek is (Házyval, Orosz Júliával, Osváth Júliával, Udvardyval, Simándyval, Bendével, Melissel, Kalmár Magdával) igen közel állnak hozzám. Ezen ismeretek gazdag tapasztalatával „felvértezve” igen kíváncsian és várakozásteljesen ültem be pénteken és tegnap este a színház nézőterére, fogékonyan és nyitottan Lehár műve iránt, remélten a színházi alkotók és szereplők által engem is megérintő, újabb, elvarázsolásra. A mostani Lehár-premier indokát nem igen kell keresgélni - újra vannak olyan művészei az Operettszínháznak, akikre építeni lehet: a 2003-ban Halasi Imre rendezésében színpadra került operett szereplői közül hárman is – Vadász Zsolt (Szu-Csong), Frankó Tünde (Liza) és Szendy Szilvi (Mi) – részesei az új bemutatónak; a pénteki premieren Frankó mellett az Operettszínház fiatal tehetségei kaptak bizalmat a színház direktorától, a darab rendezőjétől, Kerényi Miklós Gábortól. Most, hogy túl vagyok az első napok premier-izgalmán, leszögezhető, hogy sikeres operett-bemutatót láthattunk a Nagymező utcai teátrumban. Ez a siker kétségtelenül szól a Lehár-muzsika varázsának, de szól az újradolgozott szövegkönyvnek és dramaturgiának is (Harsányi Zsolt eredeti szövegét a mai kor igényeinek megfelelő jelentéstartalommal KÁLLAI ISTVÁN és a rendező dolgozták át), de a szövegben és a cselekményben ezúttal nem történtek olyan durva beavatkozások, mint például legutóbb a Cirkuszhercegnő vagy előtte a Cigányszerelem bemutatói esetében tapasztalhattuk. Igaz, itt hiányoltam Liza úgynevezett „Honvágy” dalát a második felvonásból, melyet valamiért elhagytak (pedig annak bevezető dallamai a helyén, a zenekarban megszólalnak, de aztán „elvágták” és próza következett). Ugyanakkor több újdonság is akadt, amire oda kell figyelni! Az operett cselekményét mindenki ismeri, ennek ismertetésével senkit nem untatok. A dalbetétek nem túl nagy száma (bár a nagyszabású, igényes finálék „rabolják” az időt) miatt megint csak azzal szembesülünk, hogy „becsempésztek” más Lehár művekből dalt és duettet; a kissé „átszabott” jelenetezés miatt szükségessé vált egyes szereplőknek – tehetségükhöz mérten - több énekelnivalót adni: így az első felvonásban Hatfaludy Ferenc gróf, aki történetesen huszárfőhadnagy is, kapott egy dalt Lehár a Bécsi asszonyok című operettjéből „A banda élén…” – de új szöveggel hallhattuk, és hozzá férfikart és táncot. Ugyancsak az első felvonásba lett becsempészve Lehártól a Drótostótnak egy vidám kettőse, melyet Lichtenfeld gróf, táborszernagy és Amália (Liza szülei) énekelnek-táncolnak. Hasonló szempontból bekerült a darabba Lehár Három grácia című művéből az „Apacsdal”-ként ismert kettős a második részbe, itt hárman adják elő: Hatfaludy Ferenc, Mi és a Főeunuch. Tehát ezekkel az ének betoldásokkal fel lett dúsítva a zenei rész. De nem csak ezzel! Ugyanis Kerényi Miklós Gábor rendező és csapata úgy gondolták, hogy az édesbús ének-zene, annak szentimentálisba hajló kisugárzása a néhány vidám dallal együtt is kevés a közönség érdeklődésének fenntartásához, és amúgy is, tudvalevőleg, nem happyend-del végződik az operett, így szükség van valami meglepetésre is, ami feldobja az egészet: miért ne lehetne például Hatfaludy Ferenc vidám dalára és a táncoskomikus-szubrett pár kettősének végén még valamit „rá tenni a lapátra”! Elővettek tehát egy régi-új ötletet: a dalt és a kettőst először a partitúra szerint eléneklik, majd minden átmenet nélkül új hangszerelésben és új ritmikában folytatódik - de már rockosítva! Így aztán Hatfaludy említett dalának végén (a Bécsi asszonyokból) következik egy hosszú-hosszú dobszóló, pattogó ritmusokkal, és ehhez illően ropja a huszárkar is. Még nagyobb a kontraszt Hatfaludy – Mi kettős ének-zenéje és a „hozzáragasztott” kóda között: mikor azt hisszük, a végére értek daluknak - az egész operett legnagyobb tetszéssel fogadott sikerszáma volt a „Ne félj, ne félj, bolond szívem, úgy is tudod már, hogy egy nagyon csínos legény/leány csakis terád vár…” - , megrökönyödéssel konstatáljuk, hogy még nincsen vége a jelenetnek, a refrént folytatják egész más ritmusban: a húszas-harmincas évek tánczene-világából ismert foxtrot, onestep, charleston, swing stílusba csöppenünk, mindeközben Lehár zenéje szól, de ebben a ritmikában és kapcsolódó áthangszerelésben, míg aztán visszatér az „eredeti” felállás és a zene. Hatalmas a siker! Meg kell hagyni bevált a direktor és munkatársainak szándéka, mert a fiatalok a nézőtéren ütemesen csápoltak rá és a szám végén ujjongva, lelkesen megtapsolták-brávózták ezeket az újszerűen előadott zenei betétszámokat és persze a kiváló előadókat, Kerényi Miklós Mátét és Dancs Annamáriát illetve Szabó Dávidot és Szendy Szilvit. De el kell árulnom, hogy ez az ötlet nem KERO találmánya, hanem Rátonyi Róberté! Az Operett című könyvében részletesen leírja, hogy az Operettszínház 1962-es Mosoly országa felújításán ő és Lehoczky Zsuzsa először eltáncolták az eredeti szolid tempójú refrént,majd a taps után ugyanezt áthangszerelve charlestonnak; kimondottan jazzes hangvételre gondolt, amit aztán a kollégái és Bródy Tamás karmester „szentesítettek”. (Rátonyi aztán még tovább ment ötletezésével: harmadik refrénként tüzes magyar csárdásként képzelte el – kiderült, hogy az ismert Lehár-melódia nem állt ellen ennek a zenei formának sem, és rátette koronát az egész produkcióra. Az olasz-turnén is ennek – ezzel - volt a legnagyobb sikerük.) Úgy látszik, Kerényi MG is megérezte az idők szavát, és merte felvállalni ezeket a zenei formákat, és igaza lett. A mosoly országa díszes keretben kelt életre, ahogy az operettet játszani kell, de a partitúra és a szövegkönyv „súlya” megkövetelte súlyozással, alapossággal, igényességgel – ahogy játszani kell, vagyis – igénybe véve a mai színjátszás csomagolástechnikájának mindenféle rafinériáját: csillogóan, színesen, sokat változó reflektorfényben, animáció- és mozgókép-vetítésekkel, drapériákkal, felvonultatva parádés kosztümöket, csinos és ügyesen táncoló balettkart, s közbeiktatva a látványosan kavargó csoportos jeleneteket. Az előadásról őszinte, meleg dicsérettel szólhatok. KERÉNYI MIKLÓS GÁBOR nagy érdeme, hogy felismerte: vissza kell hozni az operettszínpadra a drámai művészet fő misszióját, a mélyebb jellemformálást, és ezt úgy, hogy azért megmaradjon az előbb említett csillogás-ragyogás is, ám a szereplők karakterei hangsúlyosabb formát öltsenek. Mindeközben a színpadi mozgalmasság mellett kifejezetten a zene is jól érvényesüljön. Igaz, meghagyta azt a gyakorlatot, hogy Szu-Csong valamelyest kínai álarcot kapjon (de azért az arcon nem túl sok a festék), és annak is örültem, nem tett idézőjelbe semmit (leszámítva az újított zeneformátumokat a dalbetétek refrénjeinél), a történet és benne a drámai és a tragikus vonal megmarad az eredeti koncepciónál, legfeljebb a „korszerűsítés” jegyében bizonyos oldalszálakat kevésbé bont ki, de ez jót tesz a történetvezetésnek, amely a nézők számára következetes, logikus, ügyesen felépített, hatásos. GYARMATHY ÁGNES díszleteiben a nagyszerűen sikerült, látványos, ámde inkább a hagyományos elemek dominálnak: Óriási bécsi és kínai legyezők, gyönyörűen kidolgozott bútorok teremtik meg a darabhoz szükséges hangulatot. Különösen a Kínában játszódó jelenetek monumentalitása, színpompás tablóinak díszletezése nyerték el a tetszésemet. HORVÁTH KATA jelmeztervező is gyönyörű színeket, látványt álmodott meg: több száz színpompás ruhát látunk a színpadon – gondoljunk a második felvonás nagy tablójára, a kínai császár udvarában, a Sárga-kabát szertartás jelenetére, ahol hatalmas statisztéria is mozog a színpadon. A koreográfiát LŐCSEI JENŐ állította össze, látványosan, amit nagy tetszéssel fogadott a közönség. Igazán nagyszabású, és igényesen kivitelezett táncokat láthattunk a II. felvonás nagy balettképében, de a többi, ének-tánc jelenetek sem nélkülözték az attraktivitást. Ez az operett nem a „Csárdáskirálynő”, hanem egy „komoly” operett! Itt a közönség elsősorban Lehár kedvéért ül be a zsöllyébe, magáért a muzsikáért, mely választékosan elegáns, finoman poétikus. Lehár zenéje teljes fényében jelenik meg, a zeneszerző invenciójának bősége, közvetlensége, fülbenmaradó, de sohasem banális dallama, ízlésesen választékos partitúrája mindig pompásan ragyog. MAKLÁRY LÁSZLÓ frissen, lendülettel vezényelt, a zenekar szabatos betanítása nagyszerűen sikerült. Ezt a zenét lehet jól, a mai fülnek is vonzóan, behízelgően játszani, ami elsősorban a kitűnő karmester érdeme. Makláry semmi engedményt nem tesz a banális „operettsziruposság” csábításának. Már a nyitányban megcsap a tömör, egységes, jó hangzás mellett valami frissesség, a meggyorsított ritmusok feszessége, vidám pattogása, a dallamok közvetlenül ható, üde bája. A második, szombati premiert az ifjú BALASSA KRISZTIÁN vezényelte, aki az Operettszínház karmesterversenyén tűnt ki. Biztos vagyok abban, hogy a karmester mostani sikeres Lehár-interpretációja az Operettszínház kitűnő zenekara élén, amit szintén nagy szeretettel és lelkesen fogadott a publikum, tovább fog érni, és ahogy az idő előre halad, úgy fog egyre több, magas színvonalú zenei produkció kikerülni a keze alól. Az énekkarnak is komoly feladatai vannak az operettben, melyek biztosan, szép kórushangzásban szólalnak meg, ami DRUCKER PÉTER karnagy betanítói munkáját dicsérik. Amikor a szereplők méltatásába kezdek, két szereplő-gárdát kell méltatnom. Az első premieren inkább éreztem az „operás” éneklést-játszást, hiszen BONCSÉR GERGELY félig az Operában működik, és Frankó Tünde is onnan jött át; manírjaikban, gesztusaikban ez látszik, de éppenséggel ide most ez kellett. A mosoly országa nem egy „könnyű” darab. Boncsér Szu-Csong hercegként megjelenésével is hódít, de az extrém magasságokat is jól győzi, legfeljebb arra kellene még törekednie, hogy kerülje a „kiabálás”-t, és kissé finomítson a hangszínezésben. Fiatal művész, még hatalmas lehetőségek előtt áll, ha jól kamatoztatja tudását, tehetségét, melyeknek már többször is bizonyítékát adta az operaszínpadi szerepeiben is. A közönség kitüntető tapsokkal honorálta énekét, például a „Vágyom egy nő után…” áriáját követően vissza kellett jönnie a színpadra - legalább meghajolni. A második premieren a régi, rutinos VADÁSZ ZSOLT hozta a tőle megszokott, elvárt bonviván-karaktert, és színvonalat, de azt hozzá kell tennem, míg Boncsér Szu-Csongja megjelenésben, játékban határozatlanabb körvonalú, de zenei tolmácsolásban jobban, határozottabban közelíti meg azt a tenor ideált, amelyre a szólamot Lehár elképzelte, addig Vadász Zsolt jobban érzi szerepét a színpadon, de részletezőbb színészi jellemmunkát tőle sem igen kapunk – persze operettben nem is kell ezt tőlük elvárni -, viszont a a zenei részében kevésbé érzem kabinetalakításnak az övét, hiányolom hangjából a drámai töltést, mely ide szükséges lenne. Ennek hiányában - pedig énektechnikája meglenne hozzá - vokális vonulata kevésbé meggyőző és egyenletes. FRANKÓ TÜNDE Lizája hangban 2003 után mostanra már beérett, lírai szopránja minden regiszterében élményt nyújt, de játéka szerintem nem átütő, és nem izzik körülötte a levegő, igaz, törékenységében egyáltalán nem primadonna alkat – ezt be kell látni. Mindazonáltal, ez a mostani szerepe fontos állomása pályáján, és miután már nem először lép fel operettben a Nagymező utcában, komoly elvárásoknak tud maximális felelősséggel eleget tenni ebben a műfajban is, tekintélyével pedig erősítheti az Operettszínház sok, fiatal tehetségben bővelkedő csapatán belüli közös munka színvonalát és az együvé tartozás örömét. A második este Lizaként BORDÁS BARBARA aratta talán a legnagyobb sikert, aki bőven rendelkezik azokkal az adottságokkal – dekoratív megjelenés, vonzó személyiség, szép hanganyag -, melyek, ha beérnek, kibontakoznak, a nagyoperettek igazi primadonnájává tehetik. Zenei előadás-modora rokonszenves, szólamát bensőségesen, árnyaltan tolmácsolja és színpadi mozgása is tetszetős. (Harmadik szereposztásban Lukács Anita lesz majd Liza.) Mindkét szereposztás erősségei a szubrettek és a táncos-komikusok: az első estén a fiatal DANCS ANNAMÁRINAK tapsoltunk, énekben és táncban remekül kiegészítették egymást Kerényi Miklós Mátéval! Finom, művészi énekét, bájos megjelenését, remek tánctudását sok-sok tapssal honoráltuk. Szombat este Mi szerepében SZENDY SZILVIT láttuk a színpadon. Ő Dancs Annamari ellentéte: sistergett, lobogott, a színpadra termett tehetségéből legalább annyit nyújtott, mint szerepének váltótársa, de annak ártatlanságából, bájából kevesebb jött át a nézőhöz. Újítani azért mindketten tudtak Mi figuráján (lásd, amit a zenei forma új ötleteként megvalósult a Mi és Feri kettőseinek refrénjében). Hatfaludy Ferenc gróf-huszárfőhadnagy szerepe egyszerre vicces-komikus, lehetőséget nyújt jó poénok bemondására, de mégis elsődlegesen a jó tánctudás számít, és amellett sok szöveg- és énekelni valója is akad, tehát sokoldalú művésznek kell lennie, aki ezt a szerepet kapja. Ebben a szerepkörében jelenleg verhetetlen KERÉNYI MIKLÓS MÁTÉ és SZABÓ DÁVID (Hozzáteszem, a harmadik szereposztásban Kádár Szabolcs alakítja ezt a karaktert. Róla még nem tudok véleményt formálni.) Kerényi MM természetes közvetlenséggel, sodró lendülettel formálja meg Hadfaludy Ferit, anélkül, hogy túlzásokra ragadtatná magát, míg Szabó Dávid kissé nyeglébbre veszi a figurát, de a másikétól semmivel sem marad el beleérzésben, játékban, táncban, könnyedségben. A kisebb szerepekben is mindenki kitett magáért: Amáliát a pénteki premieren VÁSÁRI MÓNIKA, szombaton KOLTI HELGA alakította. Lichtenfeld gróf, táborszernagy szerepében JANTYIK CSABA és DÉZSY SZABÓ GÁBOR mutatkozott be, míg a Főeunuch mulatságos jelmezébe PELLER KÁROLY öltözött, ki az első szereposztásban meghirdetett, de megbetegedett Faragó Andrást helyettesítette. (A harmadik szereposztásban JÓZSA IMRE kapta meg ezt a karaktert.) Csangot – Szu-Csong – nagybátyját FÖLDES TAMÁS és NÉMETH ATTILA játszotta. Fu-Li követségi titkár mindkét premieren KRISTÓF ISTVÁN volt. És még egy kis szerep volt, a Tábornoké, amit BALOGH BODOR ATTILA illetve PÉTER RICHÁRD személyesített meg. Az Operettszínház lelkesedésével és minden igyekezetével szolgálta Lehárt!
A hétvégén kettős premiert tartottak a Budapesti Operettszínházban: május 16-án és 17-én - kettős szereposztásban - bemutatásra került a műfaj hívei által már régóta várt A MOSOLY ORSZÁGA című Lehár-nagyoperett, amelyet KERÉNYI MIKLÓS GÁBOR rendezett. A következőkben erről az operett újdonságról, és a produkció értékeiről kívánok beszámolni itt a fórumon, meglátásaimban érintem a számomra kevésbé sikeresnek tartott „ötletezéseket” is. De előbb még egy kis visszatekintés a Lehár-mű hazai, mindenekelőtt a pesti előadás-történetéhez. Ismert, A mosoly országa magyarországi bemutatója a Magyar Királyi Operaházban volt 1930-ban, a szerző vezényletével! Kétségtelen, ez az operett Lehár életművének egyik legsikerültebbje, ami dallamvilágával, hangszerelésével, dramaturgiájával, témájával „kívánkozik” az opera színpadára (is). Szélesen ívelt melódiái, nagyszabású fináléi, csiszolt énektechnikát kívánó szólamai az 1929-es berlini ősbemutató óta foglalkoztatják az „operásokat” is, akiknek nem „derogál(t) cserébe” a lehetőségért a szükséges dialógusokban részt venni, tánclépéseket tanulni… Ugyancsak az Operaház művészei működtek közre 1969-1970-ben, amikor a Margitszigeten (Ágai Karola, Karizs Béla, Szabó Rózsa), 1983-ban, amikor az óbudai Zichy kastély udvarán (Kukely Júlia, Ilosfalvy Róbert, Ötvös Csilla) és 1989/90-ben, amikor a Szegedi Szabadtéri Játékokon (Pitti Katalin, Ilosfalvy Róbert, Zempléni Mária, Póka Balázs) mutatták be Lehár remekművét. Az Operettszínházban több felújítást ért meg a darab: 1962-ben, 1973-ban, 1986-ban, 1998-ban s utoljára 2003-ban játszották, úgyhogy most tizenegy év után látható ismét ez a híres Lehár-operett a Budapesti Operettszínházban. (Persze lehetne szólni több vidéki színház Mosoly országa-bemutatóiról is!...) Hozzáteszem, nekem abban a szerencsében volt részem, hogy a felsorolt színrevitelek közül - 1969. évtől kezdve - mindegyiket megismerhettem, és a rádióban felvett stúdiófelvételek is (Házyval, Orosz Júliával, Osváth Júliával, Udvardyval, Simándyval, Bendével, Melissel, Kalmár Magdával) igen közel állnak hozzám. Ezen ismeretek gazdag tapasztalatával „felvértezve” igen kíváncsian és várakozásteljesen ültem be pénteken és tegnap este a színház nézőterére, fogékonyan és nyitottan Lehár műve iránt, remélten a színházi alkotók és szereplők által engem is megérintő, újabb, elvarázsolásra. A mostani Lehár-premier indokát nem igen kell keresgélni - újra vannak olyan művészei az Operettszínháznak, akikre építeni lehet: a 2003-ban Halasi Imre rendezésében színpadra került operett szereplői közül hárman is – Vadász Zsolt (Szu-Csong), Frankó Tünde (Liza) és Szendy Szilvi (Mi) – részesei az új bemutatónak; a pénteki premieren Frankó mellett az Operettszínház fiatal tehetségei kaptak bizalmat a színház direktorától, a darab rendezőjétől, Kerényi Miklós Gábortól. Most, hogy túl vagyok az első napok premier-izgalmán, leszögezhető, hogy sikeres operett-bemutatót láthattunk a Nagymező utcai teátrumban. Ez a siker kétségtelenül szól a Lehár-muzsika varázsának, de szól az újradolgozott szövegkönyvnek és dramaturgiának is (Harsányi Zsolt eredeti szövegét a mai kor igényeinek megfelelő jelentéstartalommal KÁLLAI ISTVÁN és a rendező dolgozták át), de a szövegben és a cselekményben ezúttal nem történtek olyan durva beavatkozások, mint például legutóbb a Cirkuszhercegnő vagy előtte a Cigányszerelem bemutatói esetében tapasztalhattuk. Igaz, itt hiányoltam Liza úgynevezett „Honvágy” dalát a második felvonásból, melyet valamiért elhagytak (pedig annak bevezető dallamai a helyén, a zenekarban megszólalnak, de aztán „elvágták” és próza következett). Ugyanakkor több újdonság is akadt, amire oda kell figyelni! Az operett cselekményét mindenki ismeri, ennek ismertetésével senkit nem untatok. A dalbetétek nem túl nagy száma (bár a nagyszabású, igényes finálék „rabolják” az időt) miatt megint csak azzal szembesülünk, hogy „becsempésztek” más Lehár művekből dalt és duettet; a kissé „átszabott” jelenetezés miatt szükségessé vált egyes szereplőknek – tehetségükhöz mérten - több énekelnivalót adni: így az első felvonásban Hatfaludy Ferenc gróf, aki történetesen huszárfőhadnagy is, kapott egy dalt Lehár a Bécsi asszonyok című operettjéből „A banda élén…” – de új szöveggel hallhattuk, és hozzá férfikart és táncot. Ugyancsak az első felvonásba lett becsempészve Lehártól a Drótostótnak egy vidám kettőse, melyet Lichtenfeld gróf, táborszernagy és Amália (Liza szülei) énekelnek-táncolnak. Hasonló szempontból bekerült a darabba Lehár Három grácia című művéből az „Apacsdal”-ként ismert kettős a második részbe, itt hárman adják elő: Hatfaludy Ferenc, Mi és a Főeunuch. Tehát ezekkel az ének betoldásokkal fel lett dúsítva a zenei rész. De nem csak ezzel! Ugyanis Kerényi Miklós Gábor rendező és csapata úgy gondolták, hogy az édesbús ének-zene, annak szentimentálisba hajló kisugárzása a néhány vidám dallal együtt is kevés a közönség érdeklődésének fenntartásához, és amúgy is, tudvalevőleg, nem happyend-del végződik az operett, így szükség van valami meglepetésre is, ami feldobja az egészet: miért ne lehetne például Hatfaludy Ferenc vidám dalára és a táncoskomikus-szubrett pár kettősének végén még valamit „rá tenni a lapátra”! Elővettek tehát egy régi-új ötletet: a dalt és a kettőst először a partitúra szerint eléneklik, majd minden átmenet nélkül új hangszerelésben és új ritmikában folytatódik - de már rockosítva! Így aztán Hatfaludy említett dalának végén (a Bécsi asszonyokból) következik egy hosszú-hosszú dobszóló, pattogó ritmusokkal, és ehhez illően ropja a huszárkar is. Még nagyobb a kontraszt Hatfaludy – Mi kettős ének-zenéje és a „hozzáragasztott” kóda között: mikor azt hisszük, a végére értek daluknak - az egész operett legnagyobb tetszéssel fogadott sikerszáma volt a „Ne félj, ne félj, bolond szívem, úgy is tudod már, hogy egy nagyon csínos legény/leány csakis terád vár…” - , megrökönyödéssel konstatáljuk, hogy még nincsen vége a jelenetnek, a refrént folytatják egész más ritmusban: a húszas-harmincas évek tánczene-világából ismert foxtrot, onestep, charleston, swing stílusba csöppenünk, mindeközben Lehár zenéje szól, de ebben a ritmikában és kapcsolódó áthangszerelésben, míg aztán visszatér az „eredeti” felállás és a zene. Hatalmas a siker! Meg kell hagyni bevált a direktor és munkatársainak szándéka, mert a fiatalok a nézőtéren ütemesen csápoltak rá és a szám végén ujjongva, lelkesen megtapsolták-brávózták ezeket az újszerűen előadott zenei betétszámokat és persze a kiváló előadókat, Kerényi Miklós Mátét és Dancs Annamáriát illetve Szabó Dávidot és Szendy Szilvit. De el kell árulnom, hogy ez az ötlet nem KERO találmánya, hanem Rátonyi Róberté! Az Operett című könyvében részletesen leírja, hogy az Operettszínház 1962-es Mosoly országa felújításán ő és Lehoczky Zsuzsa először eltáncolták az eredeti szolid tempójú refrént,majd a taps után ugyanezt áthangszerelve charlestonnak; kimondottan jazzes hangvételre gondolt, amit aztán a kollégái és Bródy Tamás karmester „szentesítettek”. (Rátonyi aztán még tovább ment ötletezésével: harmadik refrénként tüzes magyar csárdásként képzelte el – kiderült, hogy az ismert Lehár-melódia nem állt ellen ennek a zenei formának sem, és rátette koronát az egész produkcióra. Az olasz-turnén is ennek – ezzel - volt a legnagyobb sikerük.) Úgy látszik, Kerényi MG is megérezte az idők szavát, és merte felvállalni ezeket a zenei formákat, és igaza lett. A mosoly országa díszes keretben kelt életre, ahogy az operettet játszani kell, de a partitúra és a szövegkönyv „súlya” megkövetelte súlyozással, alapossággal, igényességgel – ahogy játszani kell, vagyis – igénybe véve a mai színjátszás csomagolástechnikájának mindenféle rafinériáját: csillogóan, színesen, sokat változó reflektorfényben, animáció- és mozgókép-vetítésekkel, drapériákkal, felvonultatva parádés kosztümöket, csinos és ügyesen táncoló balettkart, s közbeiktatva a látványosan kavargó csoportos jeleneteket. Az előadásról őszinte, meleg dicsérettel szólhatok. KERÉNYI MIKLÓS GÁBOR nagy érdeme, hogy felismerte: vissza kell hozni az operettszínpadra a drámai művészet fő misszióját, a mélyebb jellemformálást, és ezt úgy, hogy azért megmaradjon az előbb említett csillogás-ragyogás is, ám a szereplők karakterei hangsúlyosabb formát öltsenek. Mindeközben a színpadi mozgalmasság mellett kifejezetten a zene is jól érvényesüljön. Igaz, meghagyta azt a gyakorlatot, hogy Szu-Csong valamelyest kínai álarcot kapjon (de azért az arcon nem túl sok a festék), és annak is örültem, nem tett idézőjelbe semmit (leszámítva az újított zeneformátumokat a dalbetétek refrénjeinél), a történet és benne a drámai és a tragikus vonal megmarad az eredeti koncepciónál, legfeljebb a „korszerűsítés” jegyében bizonyos oldalszálakat kevésbé bont ki, de ez jót tesz a történetvezetésnek, amely a nézők számára következetes, logikus, ügyesen felépített, hatásos. GYARMATHY ÁGNES díszleteiben a nagyszerűen sikerült, látványos, ámde inkább a hagyományos elemek dominálnak: Óriási bécsi és kínai legyezők, gyönyörűen kidolgozott bútorok teremtik meg a darabhoz szükséges hangulatot. Különösen a Kínában játszódó jelenetek monumentalitása, színpompás tablóinak díszletezése nyerték el a tetszésemet. HORVÁTH KATA jelmeztervező is gyönyörű színeket, látványt álmodott meg: több száz színpompás ruhát látunk a színpadon – gondoljunk a második felvonás nagy tablójára, a kínai császár udvarában, a Sárga-kabát szertartás jelenetére, ahol hatalmas statisztéria is mozog a színpadon. A koreográfiát LŐCSEI JENŐ állította össze, látványosan, amit nagy tetszéssel fogadott a közönség. Igazán nagyszabású, és igényesen kivitelezett táncokat láthattunk a II. felvonás nagy balettképében, de a többi, ének-tánc jelenetek sem nélkülözték az attraktivitást. Ez az operett nem a „Csárdáskirálynő”, hanem egy „komoly” operett! Itt a közönség elsősorban Lehár kedvéért ül be a zsöllyébe, magáért a muzsikáért, mely választékosan elegáns, finoman poétikus. Lehár zenéje teljes fényében jelenik meg, a zeneszerző invenciójának bősége, közvetlensége, fülbenmaradó, de sohasem banális dallama, ízlésesen választékos partitúrája mindig pompásan ragyog. MAKLÁRY LÁSZLÓ frissen, lendülettel vezényelt, a zenekar szabatos betanítása nagyszerűen sikerült. Ezt a zenét lehet jól, a mai fülnek is vonzóan, behízelgően játszani, ami elsősorban a kitűnő karmester érdeme. Makláry semmi engedményt nem tesz a banális „operettsziruposság” csábításának. Már a nyitányban megcsap a tömör, egységes, jó hangzás mellett valami frissesség, a meggyorsított ritmusok feszessége, vidám pattogása, a dallamok közvetlenül ható, üde bája. A második, szombati premiert az ifjú BALASSA KRISZTIÁN vezényelte, aki az Operettszínház karmesterversenyén tűnt ki. Biztos vagyok abban, hogy a karmester mostani sikeres Lehár-interpretációja az Operettszínház kitűnő zenekara élén, amit szintén nagy szeretettel és lelkesen fogadott a publikum, tovább fog érni, és ahogy az idő előre halad, úgy fog egyre több, magas színvonalú zenei produkció kikerülni a keze alól. Az énekkarnak is komoly feladatai vannak az operettben, melyek biztosan, szép kórushangzásban szólalnak meg, ami DRUCKER PÉTER karnagy betanítói munkáját dicsérik. Amikor a szereplők méltatásába kezdek, két szereplő-gárdát kell méltatnom. Az első premieren inkább éreztem az „operás” éneklést-játszást, hiszen BONCSÉR GERGELY félig az Operában működik, és Frankó Tünde is onnan jött át; manírjaikban, gesztusaikban ez látszik, de éppenséggel ide most ez kellett. A mosoly országa nem egy „könnyű” darab. Boncsér Szu-Csong hercegként megjelenésével is hódít, de az extrém magasságokat is jól győzi, legfeljebb arra kellene még törekednie, hogy kerülje a „kiabálás”-t, és kissé finomítson a hangszínezésben. Fiatal művész, még hatalmas lehetőségek előtt áll, ha jól kamatoztatja tudását, tehetségét, melyeknek már többször is bizonyítékát adta az operaszínpadi szerepeiben is. A közönség kitüntető tapsokkal honorálta énekét, például a „Vágyom egy nő után…” áriáját követően vissza kellett jönnie a színpadra - legalább meghajolni. A második premieren a régi, rutinos VADÁSZ ZSOLT hozta a tőle megszokott, elvárt bonviván-karaktert, és színvonalat, de azt hozzá kell tennem, míg Boncsér Szu-Csongja megjelenésben, játékban határozatlanabb körvonalú, de zenei tolmácsolásban jobban, határozottabban közelíti meg azt a tenor ideált, amelyre a szólamot Lehár elképzelte, addig Vadász Zsolt jobban érzi szerepét a színpadon, de részletezőbb színészi jellemmunkát tőle sem igen kapunk – persze operettben nem is kell ezt tőlük elvárni -, viszont a a zenei részében kevésbé érzem kabinetalakításnak az övét, hiányolom hangjából a drámai töltést, mely ide szükséges lenne. Ennek hiányában - pedig énektechnikája meglenne hozzá - vokális vonulata kevésbé meggyőző és egyenletes. FRANKÓ TÜNDE Lizája hangban 2003 után mostanra már beérett, lírai szopránja minden regiszterében élményt nyújt, de játéka szerintem nem átütő, és nem izzik körülötte a levegő, igaz, törékenységében egyáltalán nem primadonna alkat – ezt be kell látni. Mindazonáltal, ez a mostani szerepe fontos állomása pályáján, és miután már nem először lép fel operettben a Nagymező utcában, komoly elvárásoknak tud maximális felelősséggel eleget tenni ebben a műfajban is, tekintélyével pedig erősítheti az Operettszínház sok, fiatal tehetségben bővelkedő csapatán belüli közös munka színvonalát és az együvé tartozás örömét. A második este Lizaként BORDÁS BARBARA aratta talán a legnagyobb sikert, aki bőven rendelkezik azokkal az adottságokkal – dekoratív megjelenés, vonzó személyiség, szép hanganyag -, melyek, ha beérnek, kibontakoznak, a nagyoperettek igazi primadonnájává tehetik. Zenei előadás-modora rokonszenves, szólamát bensőségesen, árnyaltan tolmácsolja és színpadi mozgása is tetszetős. (Harmadik szereposztásban Lukács Anita lesz majd Liza.) Mindkét szereposztás erősségei a szubrettek és a táncos-komikusok: az első estén a fiatal DANCS ANNAMÁRINAK tapsoltunk, énekben és táncban remekül kiegészítették egymást Kerényi Miklós Mátéval! Finom, művészi énekét, bájos megjelenését, remek tánctudását sok-sok tapssal honoráltuk. Szombat este Mi szerepében SZENDY SZILVIT láttuk a színpadon. Ő Dancs Annamari ellentéte: sistergett, lobogott, a színpadra termett tehetségéből legalább annyit nyújtott, mint szerepének váltótársa, de annak ártatlanságából, bájából kevesebb jött át a nézőhöz. Újítani azért mindketten tudtak Mi figuráján (lásd, amit a zenei forma új ötleteként megvalósult a Mi és Feri kettőseinek refrénjében). Hatfaludy Ferenc gróf-huszárfőhadnagy szerepe egyszerre vicces-komikus, lehetőséget nyújt jó poénok bemondására, de mégis elsődlegesen a jó tánctudás számít, és amellett sok szöveg- és énekelni valója is akad, tehát sokoldalú művésznek kell lennie, aki ezt a szerepet kapja. Ebben a szerepkörében jelenleg verhetetlen KERÉNYI MIKLÓS MÁTÉ és SZABÓ DÁVID (Hozzáteszem, a harmadik szereposztásban Kádár Szabolcs alakítja ezt a karaktert. Róla még nem tudok véleményt formálni.) Kerényi MM természetes közvetlenséggel, sodró lendülettel formálja meg Hadfaludy Ferit, anélkül, hogy túlzásokra ragadtatná magát, míg Szabó Dávid kissé nyeglébbre veszi a figurát, de a másikétól semmivel sem marad el beleérzésben, játékban, táncban, könnyedségben. A kisebb szerepekben is mindenki kitett magáért: Amáliát a pénteki premieren VÁSÁRI MÓNIKA, szombaton KOLTI HELGA alakította. Lichtenfeld gróf, táborszernagy szerepében JANTYIK CSABA és DÉZSY SZABÓ GÁBOR mutatkozott be, míg a Főeunuch mulatságos jelmezébe PELLER KÁROLY öltözött, ki az első szereposztásban meghirdetett, de megbetegedett Faragó Andrást helyettesítette. (A harmadik szereposztásban JÓZSA IMRE kapta meg ezt a karaktert.) Csangot – Szu-Csong – nagybátyját FÖLDES TAMÁS és NÉMETH ATTILA játszotta. Fu-Li követségi titkár mindkét premieren KRISTÓF ISTVÁN volt. És még egy kis szerep volt, a Tábornoké, amit BALOGH BODOR ATTILA illetve PÉTER RICHÁRD személyesített meg. Az Operettszínház lelkesedésével és minden igyekezetével szolgálta Lehárt!
2159 Búbánat 2014-05-13 12:23:59 [Válasz erre: 2158 Búbánat 2014-05-05 13:59:28]
[url] http://www.operett.hu/cikkek/szu-csong-egy-bevasarlokozpontban-esett-szerelembe/995; Szu-Csong egy bevásárlóközpontban esett szerelembe [/url] Opererettszinhaz.hu, 2014-05-11 Kínai herceg, egy szerencsés takarítónő, katonakarmester, na meg fokozott készültség. A Budapesti Operettszínház ismét váratlan köztéri felfordulással lepte meg - ezúttal az AsiaCenterben vásárló tömeget. Bordás Barbara, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté és Balettkarunk A mosoly országa című előadás rögtönzött bemutatójával kápráztatta el a bevásárlóközpontnál összegyűlteket. "Figyelem, figyelem! Rendkívüli biztonsági intézkedések az AsiaCenter egész területén. Szu-csong herceg, Kína európai nagykövete érkezik" - szólt a hangosbemondó szombat délután négy óra körül az Asia Center bevásárlóközpontban. A bevásárló tömeg mit sem sejtve indult meg a bejáratok elé és köré, hogy lássák a nem mindennapi, magas méltóságot. Ő pedig nem volt más, mint Boncsér Gergely, az Operettszínház legújabb bemutatója, A mosoly országa nagyoperett egyik főszereplőjének, Szu-Csong hercegnek öltözve. A limuzinból kiszálló, valóban kínaivá maszkírozott tenoristát hangos dobpergés közepette három testőr kísérte a bevásárlóközpont bejárata felé, ahol egyszer csak Lehár Ferenc dallamai csendültek fel. A kínai hercegből bonviván lett, aki bizony "vágyott egy nő után". A szerencsés hölgy pedig nem volt más, mint a mindezidáig a bevásárlók között felmosóvödröt tologató takarítónő. Az avatatlannak tűnő alkalmazott csupán egy autogramot és egy közös fényképet szeretett volna Kína európai nagykövetétől, míg az énekelt, azonban pillanatok alatt Lizaként találta magát Szu-Csong oldalán - egyenköpenyéből Bordás Barbara bújt ki és primadonnaként, csodaszép jelmezében énekelte tovább partnerével az operett-irodalom egyik leggyönyörűbb dalát, a Szív duettet. Az összegyűlt vásárlók ámultan figyelték az Operettszínház fiatal sztárjainak produkcióját, meglepetésükből azonban felocsúdni sem volt idejük, hiszen a tömegből egyszer csak a szatyrokkal megrakodott Hatfaludy Ferenc gróf, vagyis Kerényi Miklós Máté bukkant fel, hozzá pedig az Asia Center minden pontjáról táncosok csatlakoztak és már zengett is a Katonakarmester dala. A táncos-komikusnak a színház Balettkara segített koreográfiájukkal elkápráztatni a rögtönzött közönséget. Pergett a dob, szólt a zene, a vásárlást pedig az Operettszínház sztárjainak köszönhetően, jó pár percre mindenki abbahagyta. A villámcsődület alig akart feloszlani. A váratlan produkciót hatalmas tapssal jutalmazta a közönség, Szu-Csong herceg és Liza ezt azonban már nem tudta megvárni, hiszen testőreik távozására kérték fel őket, Hatfaludy gróf pedig sietett vissza vásárolni. A mosoly országa című nagyoperettben azonban május 16-tól minden szereplővel találkozhat a közönség a Nagymező utcában, a Budapesti Operettszínházban. S hogy pontosan hogyan is zajlott az esemény, azt hamarosan megtekinthetik YouTube csatornánkon!”
[url] http://www.operett.hu/cikkek/szu-csong-egy-bevasarlokozpontban-esett-szerelembe/995; Szu-Csong egy bevásárlóközpontban esett szerelembe [/url] Opererettszinhaz.hu, 2014-05-11 Kínai herceg, egy szerencsés takarítónő, katonakarmester, na meg fokozott készültség. A Budapesti Operettszínház ismét váratlan köztéri felfordulással lepte meg - ezúttal az AsiaCenterben vásárló tömeget. Bordás Barbara, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté és Balettkarunk A mosoly országa című előadás rögtönzött bemutatójával kápráztatta el a bevásárlóközpontnál összegyűlteket. "Figyelem, figyelem! Rendkívüli biztonsági intézkedések az AsiaCenter egész területén. Szu-csong herceg, Kína európai nagykövete érkezik" - szólt a hangosbemondó szombat délután négy óra körül az Asia Center bevásárlóközpontban. A bevásárló tömeg mit sem sejtve indult meg a bejáratok elé és köré, hogy lássák a nem mindennapi, magas méltóságot. Ő pedig nem volt más, mint Boncsér Gergely, az Operettszínház legújabb bemutatója, A mosoly országa nagyoperett egyik főszereplőjének, Szu-Csong hercegnek öltözve. A limuzinból kiszálló, valóban kínaivá maszkírozott tenoristát hangos dobpergés közepette három testőr kísérte a bevásárlóközpont bejárata felé, ahol egyszer csak Lehár Ferenc dallamai csendültek fel. A kínai hercegből bonviván lett, aki bizony "vágyott egy nő után". A szerencsés hölgy pedig nem volt más, mint a mindezidáig a bevásárlók között felmosóvödröt tologató takarítónő. Az avatatlannak tűnő alkalmazott csupán egy autogramot és egy közös fényképet szeretett volna Kína európai nagykövetétől, míg az énekelt, azonban pillanatok alatt Lizaként találta magát Szu-Csong oldalán - egyenköpenyéből Bordás Barbara bújt ki és primadonnaként, csodaszép jelmezében énekelte tovább partnerével az operett-irodalom egyik leggyönyörűbb dalát, a Szív duettet. Az összegyűlt vásárlók ámultan figyelték az Operettszínház fiatal sztárjainak produkcióját, meglepetésükből azonban felocsúdni sem volt idejük, hiszen a tömegből egyszer csak a szatyrokkal megrakodott Hatfaludy Ferenc gróf, vagyis Kerényi Miklós Máté bukkant fel, hozzá pedig az Asia Center minden pontjáról táncosok csatlakoztak és már zengett is a Katonakarmester dala. A táncos-komikusnak a színház Balettkara segített koreográfiájukkal elkápráztatni a rögtönzött közönséget. Pergett a dob, szólt a zene, a vásárlást pedig az Operettszínház sztárjainak köszönhetően, jó pár percre mindenki abbahagyta. A villámcsődület alig akart feloszlani. A váratlan produkciót hatalmas tapssal jutalmazta a közönség, Szu-Csong herceg és Liza ezt azonban már nem tudta megvárni, hiszen testőreik távozására kérték fel őket, Hatfaludy gróf pedig sietett vissza vásárolni. A mosoly országa című nagyoperettben azonban május 16-tól minden szereplővel találkozhat a közönség a Nagymező utcában, a Budapesti Operettszínházban. S hogy pontosan hogyan is zajlott az esemény, azt hamarosan megtekinthetik YouTube csatornánkon!”
2158 Búbánat 2014-05-05 13:59:28
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-mosoly-orszaga-szorakozas-es-jatek-komoly-uzenettel/994; A mosoly országa - szórakozás és játék, komoly üzenettel [/url] Operettszinhaz.hu, 2014-04-30 Az idei évad utolsó bemutatójára készül a Budapesti Operettszínház. Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének premierje május 16-án lesz. Az alkotók és a művészek a Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum teaházának kertjében rendezett sajtótájékoztatón meséltek arról, mi teszi rendhagyóvá Lehár Ferenc művét. "A mosoly országa bemutatásával régi adósságot törleszt a Budapesti Operettszínház, hiszen tíz év után először állítjuk színpadra az operettek egyik legcsodálatosabbikát. Nem véletlen, hogy ezt az darabot a két világháború között, az akkori Magyar Királyi Operaház is többször műsorára tűzte" - mondta Kerényi Miklós Gábor, a darab rendezője, a színház főigazgatója. A direktor kiemelte, kollégáival ezúttal is arra törekedtek, hogy a klasszikus produkció mai hangvételt kapjon. A modern és a tradicionális vonal összhangját erősítik a jelmezek és a díszletek is. Gyamathy Ágnes színpadképében a keleti és a nyugati világ találkozik. Az aprólékos részletességgel kidolgozott bútorok mellett, fő motívumként az európai, illetve kínai stílusú legyezők jelennek meg. Horváth Kata jelmeztervező szerint nehéz, de egyben nagyon élvezetes munka volt a kosztümök elkészítése, megtervezése, ami hosszadalmas és alapos előkészítést igényelt. A több mint 300 színes öltözék természetesen szintén ötvözi a modern és a klasszikus motívumokat. "A múlt század elején kedvelték a keleti témájú zenés darabokat, Lehár műve mellett ekkoriban született Puccini Pillangósasszonya és Kálmán Imre Bajadérja is. Mindhárom műben közös, hogy ugyanarra a kérdésre keresik a választ: találkozhat-e egy európai és egy ázsiai ember érzelemvilága, avagy a különböző népek gyermekei közt létrejöhet-e igazi szerelem. Ez a kérdés abban az időben foglalkoztatta az embereket, és úgy gondolom, hogy ma is ugyanilyen aktuális, hogy hogyan lehetnek a különböző kultúrkörökből érkezők elfogadóak egymással. Manapság ez igazából nem csak a kulturális különbségeket érinti, hanem általában a másság elfogadását. A mosoly országának igen fontos üzenete van, mert ellentétben azzal a fajta elutasítással, ami napjainkat jellemzi mindennel szemben, ami kicsit is más, ismeretlen, megmutatja, rávilágít arra, hogy a különbözőségek az életünk szépségét adják" - hangsúlyozta KERO®. Makláry László, az Operettszínház főzeneigazgatója úgy véli, A mosoly országáé az operett-irodalom legnagyobb ívű muzsikája. "Lehár Ferenc legtöbb emóciót, drámai szituációt felvonultató műve ez, nem véletlen, hogy világszerte operaházak repertoárján szerepel. A darab olyan erős vokális követelményeket támaszt a két főszereplővel szemben, amilyennel általában csak operaénekesek rendelkeznek. Mi különösen büszkék vagyunk, arra, hogy ezeknek a vokális és zenei elvárásoknak, meg tudunk felelni, és a saját művészeinkkel tudjuk színpadra állítani A mosoly országát, ráadásul hármas szereposztásban" - mondta a darab zenei vezetője, karmestere, aki mellett Balassa Krisztián is vezényli majd a Lehár-operettet. A Lizát alakító három művésznő közül Frankó Tünde, aki operaénekesként tesz néha kirándulást az operettek világába, Makláry Lászlóhoz hasonlóan a mű rendhagyó zenei szerkezetére hívta fel a figyelmet. "A mosoly országát a zenei felépítése különbözteti meg a többi operettől, Puccini vagy Verdi darabjaival vetekszik. Lehár Puccini egyik legjobb barátja volt. Fantasztikus szellemi szövetség jött létre kettejük között és hasonlóképpen fogalmazták meg véleményüket is a világról, a zenén keresztül - jó ebbe egy kicsit visszacsöppenni." Bordás Barbara először énekli Lizát, a szerep pedig több szempontból is kihívást jelentett számára. "Az évad elején még nem tudtam, hogy Lizát fogom énekelni, így nagyon gyorsan kellett elsajátítanom ezt a nehéz zenei anyagot. A karakter megformálása is nagyobb kihívást jelent, hogy A mosoly országában a két főszereplő nem a külvilággal, hanem saját magával vív valamiféle belső harcot: nem azért nem találják meg egymás mellett a boldogságot, mert valaki vagy valami ezt akadályozza, hanem mert a saját büszkeségük, értékrendjük befolyásolja őket ebben" - véli Bordás Barbara, aki szerint Lehár Ferenc műve igen összetett darab, mély érzelemvilággal, ami bonyolultabb karakterformálást igényel, mint a többi primadonna szerep. Lizaként Frankó Tünde és Bordás Barbara mellett még Lukács Anita is színpadra lép A mosoly országa előadásban. A férfi főszerepet szintén három művész alakítja: Boncsér Gergely, Homonnay Zsolt és Vadász Zsolt. "A mosoly országa mondhatni az operettek unikuma. Annak ellenére, hogy ötödszörre talál meg ez a főszerep, nagyon boldog vagyok, hogy újra énekelhetem Szu-Csongot, mert lelkileg már érettebben tudtam rákészülni a szerepre" - mondta Vadász Zsolt, hozzátéve, hogy a darab próbafolyamata is nagyon izgalmas volt, a bemutatóig pedig már csak az utolsó simítások vannak hátra. Boncsér Gergely hangsúlyozta, hogy az általa megformált karakter személyisége fontos üzenetet hordoz a mai ember számára. "Arra az önuralomra és visszafogottságra, a mindig tiszta és őszinte megnyilvánulásra, ami Szu-Csongra jellemző, nem tudnék példát mondani a hétköznapokból. Emellett a herceg egy gondolkodó, mélyérzelmű figura, akinek minden szavából sugárzik a megfontoltság." A mosoly országa nem csak a szereplők karaktere vagy zeneisége miatt jelentett kihívást az alkotók és a művészek számára, hanem azért is, mert egy olyan operettről van szó, aminél elmarad a "happy end". "A darab vége szomorúságba, elválásba hajlik, ez a közönség számára talán nem annyira vonzó, pláne, hogy A mosoly országában nem csak a fináléból hiányzik a vidámság, de a dalok nagy része is inkább melankolikus. Ezért az eddigi tapasztalatok alapján úgy döntöttünk, hogy átdolgozzuk a darabot, megtartva az eredeti zenét, de hozzátéve azt a vircsaftot, lendületet, ami csak a magyar előadásokra jellemző" - mondta Kerényi Miklós Gábor. A darab rendezője elárulta, hogy a történetbe beleszőttek egy erős táncos-komikus vonalat, ami jól ellensúlyozza az operett hangsúlyos drámai szálát. "Hatfaludy Ferenc gróf az eredeti darabban kicsit régimódi másodbonviván volt, mi pedig megpróbáltuk modernizálni a figurát, amelyből végül nem egyszerű huszártiszt lett, hanem egy katonakarmester, akinek tánc- és énekjeleneteit is igyekeztünk hangsúlyosabbá tenni. Annak idején Ferit Rátonyi Róbert játszotta, aki több különleges betétet is rendelt ahhoz a két számhoz, amit Mi-vel adott elő: charlestont, angolkeringőt, foxtrottot - ez óriási sikert aratott. Ám miután Rátonyi távozott az Operettszínháztól, ezek a betéteket kivették a darabból. Sajnos, semmilyen formában nem maradtak fenn források, információk ezekről a táncokról, ezért Lőcsei Jenő koreográfussal újakat készítettünk, visszacsempészve az előadásba ezt a Rátonyi-féle ötletet" - avatott be a kulisszatitkokba KERO®. Hatfaludy Ferenc gróf szerepében Szabó Dávid és Kerényi Miklós Máté mellett Kádár Szabolcs is látható, párjukat, Mi-t, pedig Dancs Annamari és Szendy Szilvi alakítják. "Hatfaludy Feri már sok mindent megélt, sok mindent tud a világról, nagy meglepetést nem lehet neki okozni - egészen addig, amíg nem találkozik Mi-vel, ezzel a különleges kínai lánnyal, akitől kicsit megbolydul az élete. Bár útjaik elválnak, Hatfaludy három hónapon át azon gondolkodik, milyen hatással volt rá Mi, végül pedig arra az elhatározása jut, hogy a lány után megy Kínába, mert nem csak ő érdekli, de az a világ is ahonnan jött" - mesélte Kerényi Miklós Máté az általa megformált szerint a gróf- katonakarmesterről, aki a színész szerint sokkal komolyabb és okosabb karakter, mint ahogy ez egy átlagos táncos-komikus szerepnél megszokott. Kerényi Miklós Gábor végezetül kiemelte azt is, hogy az Operettszínház új darabja, A mosoly országa attól lesz különleges, hogy érintetlen marad benne a hangsúlyos drámai vonal, ám a megerősített komikus száltól a darabban a szórakozás és a játék együtt lesz jelen a komoly üzenettel. A május 16-ai premieren és az azt követő előadásokon a produkcióban látható még Földes Tamás, Németh Attila, Jantyik Csaba, Dézsy Szabó Gábor, Vásári Mónika, Kolti Helga, Faragó András, Józsa Imre, Kristóf István, Balogh Bodor Attila és Péter Richárd.
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-mosoly-orszaga-szorakozas-es-jatek-komoly-uzenettel/994; A mosoly országa - szórakozás és játék, komoly üzenettel [/url] Operettszinhaz.hu, 2014-04-30 Az idei évad utolsó bemutatójára készül a Budapesti Operettszínház. Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének premierje május 16-án lesz. Az alkotók és a művészek a Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum teaházának kertjében rendezett sajtótájékoztatón meséltek arról, mi teszi rendhagyóvá Lehár Ferenc művét. "A mosoly országa bemutatásával régi adósságot törleszt a Budapesti Operettszínház, hiszen tíz év után először állítjuk színpadra az operettek egyik legcsodálatosabbikát. Nem véletlen, hogy ezt az darabot a két világháború között, az akkori Magyar Királyi Operaház is többször műsorára tűzte" - mondta Kerényi Miklós Gábor, a darab rendezője, a színház főigazgatója. A direktor kiemelte, kollégáival ezúttal is arra törekedtek, hogy a klasszikus produkció mai hangvételt kapjon. A modern és a tradicionális vonal összhangját erősítik a jelmezek és a díszletek is. Gyamathy Ágnes színpadképében a keleti és a nyugati világ találkozik. Az aprólékos részletességgel kidolgozott bútorok mellett, fő motívumként az európai, illetve kínai stílusú legyezők jelennek meg. Horváth Kata jelmeztervező szerint nehéz, de egyben nagyon élvezetes munka volt a kosztümök elkészítése, megtervezése, ami hosszadalmas és alapos előkészítést igényelt. A több mint 300 színes öltözék természetesen szintén ötvözi a modern és a klasszikus motívumokat. "A múlt század elején kedvelték a keleti témájú zenés darabokat, Lehár műve mellett ekkoriban született Puccini Pillangósasszonya és Kálmán Imre Bajadérja is. Mindhárom műben közös, hogy ugyanarra a kérdésre keresik a választ: találkozhat-e egy európai és egy ázsiai ember érzelemvilága, avagy a különböző népek gyermekei közt létrejöhet-e igazi szerelem. Ez a kérdés abban az időben foglalkoztatta az embereket, és úgy gondolom, hogy ma is ugyanilyen aktuális, hogy hogyan lehetnek a különböző kultúrkörökből érkezők elfogadóak egymással. Manapság ez igazából nem csak a kulturális különbségeket érinti, hanem általában a másság elfogadását. A mosoly országának igen fontos üzenete van, mert ellentétben azzal a fajta elutasítással, ami napjainkat jellemzi mindennel szemben, ami kicsit is más, ismeretlen, megmutatja, rávilágít arra, hogy a különbözőségek az életünk szépségét adják" - hangsúlyozta KERO®. Makláry László, az Operettszínház főzeneigazgatója úgy véli, A mosoly országáé az operett-irodalom legnagyobb ívű muzsikája. "Lehár Ferenc legtöbb emóciót, drámai szituációt felvonultató műve ez, nem véletlen, hogy világszerte operaházak repertoárján szerepel. A darab olyan erős vokális követelményeket támaszt a két főszereplővel szemben, amilyennel általában csak operaénekesek rendelkeznek. Mi különösen büszkék vagyunk, arra, hogy ezeknek a vokális és zenei elvárásoknak, meg tudunk felelni, és a saját művészeinkkel tudjuk színpadra állítani A mosoly országát, ráadásul hármas szereposztásban" - mondta a darab zenei vezetője, karmestere, aki mellett Balassa Krisztián is vezényli majd a Lehár-operettet. A Lizát alakító három művésznő közül Frankó Tünde, aki operaénekesként tesz néha kirándulást az operettek világába, Makláry Lászlóhoz hasonlóan a mű rendhagyó zenei szerkezetére hívta fel a figyelmet. "A mosoly országát a zenei felépítése különbözteti meg a többi operettől, Puccini vagy Verdi darabjaival vetekszik. Lehár Puccini egyik legjobb barátja volt. Fantasztikus szellemi szövetség jött létre kettejük között és hasonlóképpen fogalmazták meg véleményüket is a világról, a zenén keresztül - jó ebbe egy kicsit visszacsöppenni." Bordás Barbara először énekli Lizát, a szerep pedig több szempontból is kihívást jelentett számára. "Az évad elején még nem tudtam, hogy Lizát fogom énekelni, így nagyon gyorsan kellett elsajátítanom ezt a nehéz zenei anyagot. A karakter megformálása is nagyobb kihívást jelent, hogy A mosoly országában a két főszereplő nem a külvilággal, hanem saját magával vív valamiféle belső harcot: nem azért nem találják meg egymás mellett a boldogságot, mert valaki vagy valami ezt akadályozza, hanem mert a saját büszkeségük, értékrendjük befolyásolja őket ebben" - véli Bordás Barbara, aki szerint Lehár Ferenc műve igen összetett darab, mély érzelemvilággal, ami bonyolultabb karakterformálást igényel, mint a többi primadonna szerep. Lizaként Frankó Tünde és Bordás Barbara mellett még Lukács Anita is színpadra lép A mosoly országa előadásban. A férfi főszerepet szintén három művész alakítja: Boncsér Gergely, Homonnay Zsolt és Vadász Zsolt. "A mosoly országa mondhatni az operettek unikuma. Annak ellenére, hogy ötödszörre talál meg ez a főszerep, nagyon boldog vagyok, hogy újra énekelhetem Szu-Csongot, mert lelkileg már érettebben tudtam rákészülni a szerepre" - mondta Vadász Zsolt, hozzátéve, hogy a darab próbafolyamata is nagyon izgalmas volt, a bemutatóig pedig már csak az utolsó simítások vannak hátra. Boncsér Gergely hangsúlyozta, hogy az általa megformált karakter személyisége fontos üzenetet hordoz a mai ember számára. "Arra az önuralomra és visszafogottságra, a mindig tiszta és őszinte megnyilvánulásra, ami Szu-Csongra jellemző, nem tudnék példát mondani a hétköznapokból. Emellett a herceg egy gondolkodó, mélyérzelmű figura, akinek minden szavából sugárzik a megfontoltság." A mosoly országa nem csak a szereplők karaktere vagy zeneisége miatt jelentett kihívást az alkotók és a művészek számára, hanem azért is, mert egy olyan operettről van szó, aminél elmarad a "happy end". "A darab vége szomorúságba, elválásba hajlik, ez a közönség számára talán nem annyira vonzó, pláne, hogy A mosoly országában nem csak a fináléból hiányzik a vidámság, de a dalok nagy része is inkább melankolikus. Ezért az eddigi tapasztalatok alapján úgy döntöttünk, hogy átdolgozzuk a darabot, megtartva az eredeti zenét, de hozzátéve azt a vircsaftot, lendületet, ami csak a magyar előadásokra jellemző" - mondta Kerényi Miklós Gábor. A darab rendezője elárulta, hogy a történetbe beleszőttek egy erős táncos-komikus vonalat, ami jól ellensúlyozza az operett hangsúlyos drámai szálát. "Hatfaludy Ferenc gróf az eredeti darabban kicsit régimódi másodbonviván volt, mi pedig megpróbáltuk modernizálni a figurát, amelyből végül nem egyszerű huszártiszt lett, hanem egy katonakarmester, akinek tánc- és énekjeleneteit is igyekeztünk hangsúlyosabbá tenni. Annak idején Ferit Rátonyi Róbert játszotta, aki több különleges betétet is rendelt ahhoz a két számhoz, amit Mi-vel adott elő: charlestont, angolkeringőt, foxtrottot - ez óriási sikert aratott. Ám miután Rátonyi távozott az Operettszínháztól, ezek a betéteket kivették a darabból. Sajnos, semmilyen formában nem maradtak fenn források, információk ezekről a táncokról, ezért Lőcsei Jenő koreográfussal újakat készítettünk, visszacsempészve az előadásba ezt a Rátonyi-féle ötletet" - avatott be a kulisszatitkokba KERO®. Hatfaludy Ferenc gróf szerepében Szabó Dávid és Kerényi Miklós Máté mellett Kádár Szabolcs is látható, párjukat, Mi-t, pedig Dancs Annamari és Szendy Szilvi alakítják. "Hatfaludy Feri már sok mindent megélt, sok mindent tud a világról, nagy meglepetést nem lehet neki okozni - egészen addig, amíg nem találkozik Mi-vel, ezzel a különleges kínai lánnyal, akitől kicsit megbolydul az élete. Bár útjaik elválnak, Hatfaludy három hónapon át azon gondolkodik, milyen hatással volt rá Mi, végül pedig arra az elhatározása jut, hogy a lány után megy Kínába, mert nem csak ő érdekli, de az a világ is ahonnan jött" - mesélte Kerényi Miklós Máté az általa megformált szerint a gróf- katonakarmesterről, aki a színész szerint sokkal komolyabb és okosabb karakter, mint ahogy ez egy átlagos táncos-komikus szerepnél megszokott. Kerényi Miklós Gábor végezetül kiemelte azt is, hogy az Operettszínház új darabja, A mosoly országa attól lesz különleges, hogy érintetlen marad benne a hangsúlyos drámai vonal, ám a megerősített komikus száltól a darabban a szórakozás és a játék együtt lesz jelen a komoly üzenettel. A május 16-ai premieren és az azt követő előadásokon a produkcióban látható még Földes Tamás, Németh Attila, Jantyik Csaba, Dézsy Szabó Gábor, Vásári Mónika, Kolti Helga, Faragó András, Józsa Imre, Kristóf István, Balogh Bodor Attila és Péter Richárd.
2157 Búbánat 2014-05-03 11:23:38
Huszti Péter holnap 70 éves! Ebből az alkalomból a Duna Tv ma 16.05-től műsorára tűzi: Az élet muzsikája – Kálmán Imre című színes, magyar-szovjet életrajzi zenés filmet 106 perc (1984 ) Rendező: Palásthy György Forgatókönyvíró: Jurij Nagibin Operatőr: Herczenik Miklós, Grigorij Belenkij Zene: Kálmán Imre Szereplők: Huszti Péter (Kálmán Imre) Piros Ildikó (Paula) Eszenyi Enikő (Vera) Kállay Ilona (Anya) Szabó Sándor (Apa) Tatyana Plotnikova (Ágnes) Melis György (Alexander Girardi) Pásztor Erzsi (Pervicsné) Balázs Péter (Kálmán Imre féltestvére) Csongrádi Kata (Gréti) Szerednyey Béla (Johan) Helyey László (professzor) Katona János (Béla, Kálmán Imre testvére) Baranyi László (Franzi) Miklóssy György (Józsi nagybácsi) Mányai Zsuzsa (Ms. Hannelore) Ullmann Mónika (Kálmán Imre lánya) Továbbá szerepel még: Ernyey Béla, ifj. Latabár Kálmán, Korcsmáros Péter, Farkas Zsuzsa, Kertész Péter, Irina Gubanova, Lakatos Gabriella, Vladimir Ferapontov, Rátonyi Róbert, Tatyana Nikitina, Halász László, Boros Zoltán, Velenczei István, Makay Sándor, Harkányi Endre, Leisen Antal, Hacser Józsa, Horkay János A zenei betétekben közreműködnek: Sass Szilvia, Kincses Veronika, Pászthy Júlia, Zempléni Mária, Zsadon Andrea, Ilosfalvy Róbert, Gulyás Dénes, Hűvösvölgyi Ildikó, Kovács Zsuzsa.
Huszti Péter holnap 70 éves! Ebből az alkalomból a Duna Tv ma 16.05-től műsorára tűzi: Az élet muzsikája – Kálmán Imre című színes, magyar-szovjet életrajzi zenés filmet 106 perc (1984 ) Rendező: Palásthy György Forgatókönyvíró: Jurij Nagibin Operatőr: Herczenik Miklós, Grigorij Belenkij Zene: Kálmán Imre Szereplők: Huszti Péter (Kálmán Imre) Piros Ildikó (Paula) Eszenyi Enikő (Vera) Kállay Ilona (Anya) Szabó Sándor (Apa) Tatyana Plotnikova (Ágnes) Melis György (Alexander Girardi) Pásztor Erzsi (Pervicsné) Balázs Péter (Kálmán Imre féltestvére) Csongrádi Kata (Gréti) Szerednyey Béla (Johan) Helyey László (professzor) Katona János (Béla, Kálmán Imre testvére) Baranyi László (Franzi) Miklóssy György (Józsi nagybácsi) Mányai Zsuzsa (Ms. Hannelore) Ullmann Mónika (Kálmán Imre lánya) Továbbá szerepel még: Ernyey Béla, ifj. Latabár Kálmán, Korcsmáros Péter, Farkas Zsuzsa, Kertész Péter, Irina Gubanova, Lakatos Gabriella, Vladimir Ferapontov, Rátonyi Róbert, Tatyana Nikitina, Halász László, Boros Zoltán, Velenczei István, Makay Sándor, Harkányi Endre, Leisen Antal, Hacser Józsa, Horkay János A zenei betétekben közreműködnek: Sass Szilvia, Kincses Veronika, Pászthy Júlia, Zempléni Mária, Zsadon Andrea, Ilosfalvy Róbert, Gulyás Dénes, Hűvösvölgyi Ildikó, Kovács Zsuzsa.
2156 Búbánat 2014-05-01 11:42:57
Ma délután a Duna TV-ben 15.10 – 17.00: [url] http://www.port.hu/csardaskiralyno_die_czardasfurstin/pls/w/films.film_page?i_film_id=17961; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő [/url] - színes, magyarul beszélő, NSZK-magyar-osztrák operettfilm, 101 perc, 1971 Rendező: Szinetár Miklós író: Békeffy István, Kellér Dezső forgatókönyvíró: Mischa Mleinek, Szinetár Miklós operatőr: Bíró Miklós Szereplők: Psota Irén (Marie-Louise/Cecilia) Anna Moffo (Vereczky Szilvia) René Kollo (Edwin herceg) Németh Sándor (Bóni gróf) Latinovits Zoltán (Miska főpincér) Mensáros László (Feri bácsi) Huszti Péter (Lonsdorf kapitány
Ma délután a Duna TV-ben 15.10 – 17.00: [url] http://www.port.hu/csardaskiralyno_die_czardasfurstin/pls/w/films.film_page?i_film_id=17961; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő [/url] - színes, magyarul beszélő, NSZK-magyar-osztrák operettfilm, 101 perc, 1971 Rendező: Szinetár Miklós író: Békeffy István, Kellér Dezső forgatókönyvíró: Mischa Mleinek, Szinetár Miklós operatőr: Bíró Miklós Szereplők: Psota Irén (Marie-Louise/Cecilia) Anna Moffo (Vereczky Szilvia) René Kollo (Edwin herceg) Németh Sándor (Bóni gróf) Latinovits Zoltán (Miska főpincér) Mensáros László (Feri bácsi) Huszti Péter (Lonsdorf kapitány
2155 Haandel 2014-05-01 07:55:42
[url]http://oe1.orf.at/programm/371011;Robert Stolz dirigiert Johann Strauß, Karl Millöcker, Franz Lehár und Emmerich Kálmán[/url] Donnerstag 01. Mai 2014 | 15:05 – 16:00 | Ö1 Mit Hilde Güden, Margit Schramm, [url]http://www.ebay.de/sch/i.html?_trksid=p2050601.m570.l1313.TR2.TRC0.A0.H0.XZigeunerbaron+Hazy&_nkw=Zigeunerbaron+Hazy&_sacat=0&_from=R40;Erzsebet Hazy[/url], Rudolf Schock, Ferry Gruber, Jerry Jennings, Claudio Nicolai, Julius Katona u.a.
[url]http://oe1.orf.at/programm/371011;Robert Stolz dirigiert Johann Strauß, Karl Millöcker, Franz Lehár und Emmerich Kálmán[/url] Donnerstag 01. Mai 2014 | 15:05 – 16:00 | Ö1 Mit Hilde Güden, Margit Schramm, [url]http://www.ebay.de/sch/i.html?_trksid=p2050601.m570.l1313.TR2.TRC0.A0.H0.XZigeunerbaron+Hazy&_nkw=Zigeunerbaron+Hazy&_sacat=0&_from=R40;Erzsebet Hazy[/url], Rudolf Schock, Ferry Gruber, Jerry Jennings, Claudio Nicolai, Julius Katona u.a.
2154 Búbánat 2014-04-26 11:18:12 [Válasz erre: 2153 Haandel 2014-04-26 08:08:12]
Már csak Richard Bonynge karmester neve miatt is figyelemkeltő ez A bajadér-koncert. (Sydney operaházában Csárdáskirálynőt is vezényelt, mely DVD-n is kijött.)
Már csak Richard Bonynge karmester neve miatt is figyelemkeltő ez A bajadér-koncert. (Sydney operaházában Csárdáskirálynőt is vezényelt, mely DVD-n is kijött.)
2153 Haandel 2014-04-26 08:08:12
Aufzeichnung des Konzerts vom Freitag 14.02.2014 in der Kölner Philharmonie. [url]http://www1.wdr.de/radio/orchester/rundfunkorchester/konzerte/diebajadere108.pdf;Emmerich Kálmán: "Die Bajadere"[/url] 26.04.2014 | 20.00 Uhr | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;WDR 4[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Heike Susanne Daum, Sopran Anke Vondung, Mezzosopran Christian Sturm, Tenor Christoph Genz, Tenor Stephan Genz, Bariton Miljenko Turk, Bariton Ulrich Hielscher, Erzähler und Gesang WDR Rundfunkchor Köln Robert Blank, Einstudierung WDR Rundfunkorchester Köln [url]http://en.wikipedia.org/wiki/Richard_Bonynge;Richard Bonynge[/url], Leitung
Aufzeichnung des Konzerts vom Freitag 14.02.2014 in der Kölner Philharmonie. [url]http://www1.wdr.de/radio/orchester/rundfunkorchester/konzerte/diebajadere108.pdf;Emmerich Kálmán: "Die Bajadere"[/url] 26.04.2014 | 20.00 Uhr | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;WDR 4[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Heike Susanne Daum, Sopran Anke Vondung, Mezzosopran Christian Sturm, Tenor Christoph Genz, Tenor Stephan Genz, Bariton Miljenko Turk, Bariton Ulrich Hielscher, Erzähler und Gesang WDR Rundfunkchor Köln Robert Blank, Einstudierung WDR Rundfunkorchester Köln [url]http://en.wikipedia.org/wiki/Richard_Bonynge;Richard Bonynge[/url], Leitung
2152 Búbánat 2014-04-17 16:45:41
Lehár Ferenc - Viktor Léon, Fritz Löhner-Beda, Ludwig Herzer: A mosoly országa Bemutató: 2014. május 16., Budapesti Operettszínház A szereposztások: Szu-Csong herceg - Boncsér Gergely, Vadász Zsolt Liza – Frankó Tünde, Borbás Barbara, Lukács Anita Hatfaludy Ferenc gróf – Kerényi Miklós Máté, Szabó Dávid, Kádár Szabolcs Mi, a herceg testvére – Dancs Annamari, Szendy Szilvi Csang, a herceg nagybátyja – Földes Tamás, Németh Attila Lichtenfelds gróf, táborszernagy – Jantyik Csaba, Dézsy Szabó Gábor Amália – Vásári Mónika, Kolti Helga Főeunuch – Faragó András, Józsa Imre Fu-Li, követségi titkár – Kristóf István Tábornok - Balogh Bodor Attila, Péter Richárd Díszlettervező: Gyarmathy Ágnes Jelmeztervező: Horváth Kata Koreográfus: Lőcsei Jenő Karigazgató: Drucker Péter Színpadra alkalmazta: Kállai István és Kerényi Miklós Gábor (KERO®) Műfordító: Harsányi Zsolt Zenei vezető és karmester: Makláry László Karmester: Balassa Krisztián Rendező: Kerényi Miklós Gábor (KERO®) A mosoly országa keleti koloritban gazdag zenés színházi mű, akárcsak Puccini Pillangóasszonya vagy Kálmán Imre Bajadérja. A „különböző népek gyermekeinek szerelme” problémakör gazdagodik tovább a bőrszínek és a kulturális értékek sokszor nehezen összebékíthető konfliktusain keresztül ebben az operettben. A bécsi arisztokrata lány és a kínai diplomata szerelme romantikus mesének tűnik, de a XXI. században – ha csak a kis Bhután állam uralkodójának és az ő magánéletének problémáit elemezzük – a helyzet szinte alig más. A lényeg a társadalom elvárásaiban, a különböző megfelelési szándékokban, és az egyén szabadságát oly sokszor korlátozó körülmények elfogadásában, vagy felrúgásában rejlik. Igazi, minden kötöttséget elmosó szerelemről, s ugyanakkor a felelősségérzet fontosságáról mesél ez a gyönyörű dallamokban gazdag, sok humorral és játékkal fűszerezett darab. A mosoly országa szívet-lelket bizsergető-melengető vallomás az ember dolgáról a világban, magánszemélyként és közszereplőként. Sok nevetés és tréfa mellett ez az operett azon ritka kivételek közé tartozik, melynek a vége nem igazi happy end… De, hát valljuk be, az se baj, ha néha szembesülünk egy megoldhatatlannak látszó helyzet gyötrelmeivel, s azért némi reménysugár a boldogságra talán még ebben az operettben is marad…" Forrás: 7óra7.hu
Lehár Ferenc - Viktor Léon, Fritz Löhner-Beda, Ludwig Herzer: A mosoly országa Bemutató: 2014. május 16., Budapesti Operettszínház A szereposztások: Szu-Csong herceg - Boncsér Gergely, Vadász Zsolt Liza – Frankó Tünde, Borbás Barbara, Lukács Anita Hatfaludy Ferenc gróf – Kerényi Miklós Máté, Szabó Dávid, Kádár Szabolcs Mi, a herceg testvére – Dancs Annamari, Szendy Szilvi Csang, a herceg nagybátyja – Földes Tamás, Németh Attila Lichtenfelds gróf, táborszernagy – Jantyik Csaba, Dézsy Szabó Gábor Amália – Vásári Mónika, Kolti Helga Főeunuch – Faragó András, Józsa Imre Fu-Li, követségi titkár – Kristóf István Tábornok - Balogh Bodor Attila, Péter Richárd Díszlettervező: Gyarmathy Ágnes Jelmeztervező: Horváth Kata Koreográfus: Lőcsei Jenő Karigazgató: Drucker Péter Színpadra alkalmazta: Kállai István és Kerényi Miklós Gábor (KERO®) Műfordító: Harsányi Zsolt Zenei vezető és karmester: Makláry László Karmester: Balassa Krisztián Rendező: Kerényi Miklós Gábor (KERO®) A mosoly országa keleti koloritban gazdag zenés színházi mű, akárcsak Puccini Pillangóasszonya vagy Kálmán Imre Bajadérja. A „különböző népek gyermekeinek szerelme” problémakör gazdagodik tovább a bőrszínek és a kulturális értékek sokszor nehezen összebékíthető konfliktusain keresztül ebben az operettben. A bécsi arisztokrata lány és a kínai diplomata szerelme romantikus mesének tűnik, de a XXI. században – ha csak a kis Bhután állam uralkodójának és az ő magánéletének problémáit elemezzük – a helyzet szinte alig más. A lényeg a társadalom elvárásaiban, a különböző megfelelési szándékokban, és az egyén szabadságát oly sokszor korlátozó körülmények elfogadásában, vagy felrúgásában rejlik. Igazi, minden kötöttséget elmosó szerelemről, s ugyanakkor a felelősségérzet fontosságáról mesél ez a gyönyörű dallamokban gazdag, sok humorral és játékkal fűszerezett darab. A mosoly országa szívet-lelket bizsergető-melengető vallomás az ember dolgáról a világban, magánszemélyként és közszereplőként. Sok nevetés és tréfa mellett ez az operett azon ritka kivételek közé tartozik, melynek a vége nem igazi happy end… De, hát valljuk be, az se baj, ha néha szembesülünk egy megoldhatatlannak látszó helyzet gyötrelmeivel, s azért némi reménysugár a boldogságra talán még ebben az operettben is marad…" Forrás: 7óra7.hu
2151 Búbánat 2014-04-17 16:08:18
"A Miskolci Operafesztiválon lesz látható 2014. június 15-én A víg özvegy című nagyoperett. A Bartók Plusz lepte már meg közönségét az opera hagyományos felfogásától eltérő darab választásával. Lehár műve bármennyire is meghökkentő műsorán, tudnunk kell, a világ más operaszínpadai is műsorukra tűzik. A Metropolitanben a jövő évadban az operett főszerepét Renée Fleming énekli. Miskolcon, csupán az Operafesztiválon, egyetlen alkalommal az operett címszerepében a Covent Gardenben, a Carnegie Hallban, és persze a New York-i Metropolitanben is fellépő VIZIN VIKTÓRIA hallható." Lehár Ferenc: A víg özvegy 2014. Június 15. Vasárnap - 19:00 Nagyszínház Operett két felvonásban • A Miskolci Nemzeti Színház előadása • Címszerepben: Vizin Viktória • Rendező: Rusznyák Gábor • Vezényel: Cser Ádám Jegyár: 3000 Ft / 2600 Ft / 1500 Ft
"A Miskolci Operafesztiválon lesz látható 2014. június 15-én A víg özvegy című nagyoperett. A Bartók Plusz lepte már meg közönségét az opera hagyományos felfogásától eltérő darab választásával. Lehár műve bármennyire is meghökkentő műsorán, tudnunk kell, a világ más operaszínpadai is műsorukra tűzik. A Metropolitanben a jövő évadban az operett főszerepét Renée Fleming énekli. Miskolcon, csupán az Operafesztiválon, egyetlen alkalommal az operett címszerepében a Covent Gardenben, a Carnegie Hallban, és persze a New York-i Metropolitanben is fellépő VIZIN VIKTÓRIA hallható." Lehár Ferenc: A víg özvegy 2014. Június 15. Vasárnap - 19:00 Nagyszínház Operett két felvonásban • A Miskolci Nemzeti Színház előadása • Címszerepben: Vizin Viktória • Rendező: Rusznyák Gábor • Vezényel: Cser Ádám Jegyár: 3000 Ft / 2600 Ft / 1500 Ft
2150 Búbánat 2014-04-08 13:37:38
Az angol klasszikus operett „atyjának”, Sir Arthur Sullivan-nek nagyon ritka, alig ismert operettje a [url] http://www.allmusic.com/album/sir-arthur-sullivan-the-beauty-stone-mw0002592967; The Beauty Stone [/url] (magyarra talán úgy fordítható: „A szépség-kő"), mely egyik utolsó nagyszabású műve volt: a komponista halála előtt két évvel (1898) volt a bemutatója Londonban, a Savoy Theatre-ban. Ennek az operett-ritkaságnak („romantic musical drama” két felvonásban) a CD felvételét tavaly év végén hozta ki a CHANDOS kiadó. Catalog Number: 10794 A felvételen közreműködik a BBC National Chorus of Wales, The BBC National Orchestra of Wales. Vezényel: Rory MacDonald A közreműködő énekművészek között találhatóak: Rebecca Evans, Stephen Gadd, Alan Opie, Toby Spence, Richard Suart, Catherine Wyn-Rogers, Elin Manahan Thomas, Madeleine Shaw, David Stout. A három lemezt tartalmazó original csomagolású dobozt a napokban láttam a Rózsavölgyi zeneműboltban bent, kihelyezve a pulton.
Az angol klasszikus operett „atyjának”, Sir Arthur Sullivan-nek nagyon ritka, alig ismert operettje a [url] http://www.allmusic.com/album/sir-arthur-sullivan-the-beauty-stone-mw0002592967; The Beauty Stone [/url] (magyarra talán úgy fordítható: „A szépség-kő"), mely egyik utolsó nagyszabású műve volt: a komponista halála előtt két évvel (1898) volt a bemutatója Londonban, a Savoy Theatre-ban. Ennek az operett-ritkaságnak („romantic musical drama” két felvonásban) a CD felvételét tavaly év végén hozta ki a CHANDOS kiadó. Catalog Number: 10794 A felvételen közreműködik a BBC National Chorus of Wales, The BBC National Orchestra of Wales. Vezényel: Rory MacDonald A közreműködő énekművészek között találhatóak: Rebecca Evans, Stephen Gadd, Alan Opie, Toby Spence, Richard Suart, Catherine Wyn-Rogers, Elin Manahan Thomas, Madeleine Shaw, David Stout. A három lemezt tartalmazó original csomagolású dobozt a napokban láttam a Rózsavölgyi zeneműboltban bent, kihelyezve a pulton.
2149 Haandel 2014-04-04 16:37:02
Lietuvos operos ir baleto teatro spektaklis [url]http://www.lrt.lt/mediateka/paieska;LRT Videótár[/url] → Paieška = operet
Lietuvos operos ir baleto teatro spektaklis [url]http://www.lrt.lt/mediateka/paieska;LRT Videótár[/url] → Paieška = operet
2148 Búbánat 2014-04-03 11:57:13
Olvasom az Operettszínház májusban bemutatandó [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=show&rId=175&mId=5757&evad=9; A mosoly országa [/url] alkotóinak és szereplőinek névsorát, és azt is, hogy a „mai színpadra alkalmazta” Kállai István dramaturg és Kerényi Miklós Gábor rendező. A nemrég felújított Cirkuszhercegnő után már előre tartok ettől a lehetséges átfazonírozástól…! De ne legyen igazam…
Olvasom az Operettszínház májusban bemutatandó [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=show&rId=175&mId=5757&evad=9; A mosoly országa [/url] alkotóinak és szereplőinek névsorát, és azt is, hogy a „mai színpadra alkalmazta” Kállai István dramaturg és Kerényi Miklós Gábor rendező. A nemrég felújított Cirkuszhercegnő után már előre tartok ettől a lehetséges átfazonírozástól…! De ne legyen igazam…
2147 Haandel 2014-04-02 15:43:32
Live aus dem Münchner Prinzregententheater [url]http://www.br.de/radio/br-klassik/programmkalender/sendung759644.html;"Wir tanzen auf einem Pulverfass"[/url] Die Operette am Vorabend des Ersten Weltkrieges 02.04.2014 | 19:30 bis 21:05 Uhr | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;BR-Klassik[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Mit Musik von Irving Berlin, Jean Gilbert, Emmerich Kálmán, Gustave Kerker, Walter Kollo, Franz Lehár, Paul Lincke, Oscar Straus und Leslie Stuart. Solisten: Magdalena Hinterdobler, Stefanie Dietrich, Sopran; Ricardo Frenzel Baudisch, Thomas Blondelle, Tenor
Live aus dem Münchner Prinzregententheater [url]http://www.br.de/radio/br-klassik/programmkalender/sendung759644.html;"Wir tanzen auf einem Pulverfass"[/url] Die Operette am Vorabend des Ersten Weltkrieges 02.04.2014 | 19:30 bis 21:05 Uhr | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;BR-Klassik[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Mit Musik von Irving Berlin, Jean Gilbert, Emmerich Kálmán, Gustave Kerker, Walter Kollo, Franz Lehár, Paul Lincke, Oscar Straus und Leslie Stuart. Solisten: Magdalena Hinterdobler, Stefanie Dietrich, Sopran; Ricardo Frenzel Baudisch, Thomas Blondelle, Tenor
2146 Búbánat 2014-03-29 12:57:45
A Duna Tv-ben, ma 21 és 22 óra között a Hogy volt?! című adásban Tiboldi Mária operettprimadonnát köszöntik. Műsorvezető: Radványi Dorottya és Gaskó Balázs
A Duna Tv-ben, ma 21 és 22 óra között a Hogy volt?! című adásban Tiboldi Mária operettprimadonnát köszöntik. Műsorvezető: Radványi Dorottya és Gaskó Balázs
2145 Búbánat 2014-03-27 13:04:35
Ez a kritika a Cirkuszhercegnő második szereposztással játszott bemutatójáról szól: [url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/kritika/semmi_cirkusz; Semmi cirkusz [/url] 2014. március 14. - Kolozsi László - Fidelio - Bár a címe eredetileg mást sejtet, Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjében épp a cirkusz az, ami a legkevésbé érdekes. Kolozsi László a Budapesti Operettszínház legújabb bemutatóján járt. „A recenzens, ha emlékezete nem csal, ebben az évtizedben kétszer látta ezt az operettet, egyszer a kolozsváriak előadásában, egyszer pedig Szegeden, és alapvetően nem a cirkusz maradt meg emlékezetében, hanem Fedóra megformálói (különösen Rálik Szilvia). Ami nem azt jelenti, hogy nincs jelentősége a három alaphelyszínnek, ne lenne fontos, hogyan is fest a cirkusz (ahol fellép Mister X), a cári udvar, a bálterem (ahol a szerelmesek újra láthatják, álarc nélkül egymást), és a bécsi szálloda (ahol mindenre fény derül).” „Ez az eredetileg félreértés és átverés-komédia Verebes István keze alatt izgalmakkal telítődik. Beépül a filmekben használatos időzár effektus (Mister X-nek huszonnégy órája marad Szentpéterváron, hogy összefusson azzal a nővel, akit nem tud törölni emlékezetéből), de amit nyert az előadás a réven, azt elvesztette a vámon: vagyis a drámából számos komikus helyzet, értelmező jelenet kikerült. Ahogy kikerült belőle tulajdonképpen a cirkusz is. Békeffy István és G. Dénes György magyarítása alapvető - a drámát kiszélesítő, ugyanakkor egyes helyeztek komikus élét kicsorbító - változásokon esett át, kezdve azzal, hogy Slukkból Schlumberg lett (vagyis a darab sok szempontból a bécsi Theater an der Wien-ben 1926 novemberében bemutatott Die Zirkusprinzessinhez közeledett, és a Király Színházi verziótól távolodott). A szöveg maibb lett, viccesebb, köznapibb.”
Ez a kritika a Cirkuszhercegnő második szereposztással játszott bemutatójáról szól: [url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/kritika/semmi_cirkusz; Semmi cirkusz [/url] 2014. március 14. - Kolozsi László - Fidelio - Bár a címe eredetileg mást sejtet, Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjében épp a cirkusz az, ami a legkevésbé érdekes. Kolozsi László a Budapesti Operettszínház legújabb bemutatóján járt. „A recenzens, ha emlékezete nem csal, ebben az évtizedben kétszer látta ezt az operettet, egyszer a kolozsváriak előadásában, egyszer pedig Szegeden, és alapvetően nem a cirkusz maradt meg emlékezetében, hanem Fedóra megformálói (különösen Rálik Szilvia). Ami nem azt jelenti, hogy nincs jelentősége a három alaphelyszínnek, ne lenne fontos, hogyan is fest a cirkusz (ahol fellép Mister X), a cári udvar, a bálterem (ahol a szerelmesek újra láthatják, álarc nélkül egymást), és a bécsi szálloda (ahol mindenre fény derül).” „Ez az eredetileg félreértés és átverés-komédia Verebes István keze alatt izgalmakkal telítődik. Beépül a filmekben használatos időzár effektus (Mister X-nek huszonnégy órája marad Szentpéterváron, hogy összefusson azzal a nővel, akit nem tud törölni emlékezetéből), de amit nyert az előadás a réven, azt elvesztette a vámon: vagyis a drámából számos komikus helyzet, értelmező jelenet kikerült. Ahogy kikerült belőle tulajdonképpen a cirkusz is. Békeffy István és G. Dénes György magyarítása alapvető - a drámát kiszélesítő, ugyanakkor egyes helyeztek komikus élét kicsorbító - változásokon esett át, kezdve azzal, hogy Slukkból Schlumberg lett (vagyis a darab sok szempontból a bécsi Theater an der Wien-ben 1926 novemberében bemutatott Die Zirkusprinzessinhez közeledett, és a Király Színházi verziótól távolodott). A szöveg maibb lett, viccesebb, köznapibb.”
2144 Búbánat 2014-03-14 16:52:25
Kiváló művész lett Makláry László Árpád, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója,Érdemes Művész! Gratulálunk a kiváló karmesternek újabb magas állami művészeti kitüntetéséhez!
Kiváló művész lett Makláry László Árpád, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója,Érdemes Művész! Gratulálunk a kiváló karmesternek újabb magas állami művészeti kitüntetéséhez!
2143 telramund 2014-03-10 16:06:30 [Válasz erre: 2140 Búbánat 2014-03-10 14:40:44]
Meg a korábban írt Kalocsay,Jankovits,.Oszwald,Csere felállásban is.
Meg a korábban írt Kalocsay,Jankovits,.Oszwald,Csere felállásban is.
2142 Búbánat 2014-03-10 14:41:59
[url] http://nol.hu/kult/fay_miklos__cirkusz_az_operettben?ref=sso; Fáy Miklós: Cirkusz az operettben [/url] "Van egy örök feloldatlanság az operettben, pontosabban az operett mai utóéletében, nevezetesen az, hogy az ember bemegy, körülbelül mindenre felkészülve, és meglepődve tapasztalja, hogy azok a nézőtársak, akik pénzt áldoztak egy kis szórakozásra és felejtésre, szemmel láthatólag úgy érzik, hogy megkapták, amire vágytak." NOL| 2014. március 10. |
[url] http://nol.hu/kult/fay_miklos__cirkusz_az_operettben?ref=sso; Fáy Miklós: Cirkusz az operettben [/url] "Van egy örök feloldatlanság az operettben, pontosabban az operett mai utóéletében, nevezetesen az, hogy az ember bemegy, körülbelül mindenre felkészülve, és meglepődve tapasztalja, hogy azok a nézőtársak, akik pénzt áldoztak egy kis szórakozásra és felejtésre, szemmel láthatólag úgy érzik, hogy megkapták, amire vágytak." NOL| 2014. március 10. |
2141 Búbánat 2014-03-10 14:41:18 [Válasz erre: 2138 Búbánat 2014-03-09 14:17:56]
[url] http://vivalamusical.hu/galeria/a-cirkuszhercegno-fischl-homonnay-stohl-szendy-szabo-d-operettszinhaz-2014-ma; Képgaléria -2 ´[/url]
[url] http://vivalamusical.hu/galeria/a-cirkuszhercegno-fischl-homonnay-stohl-szendy-szabo-d-operettszinhaz-2014-ma; Képgaléria -2 ´[/url]
2140 Búbánat 2014-03-10 14:40:44 [Válasz erre: 2139 telramund 2014-03-10 13:40:08]
Igen, van CD-is: Házy Erzsébettel...
Igen, van CD-is: Házy Erzsébettel...
2139 telramund 2014-03-10 13:40:08
Na szép kis operett előadás mikroporttal.Gyanús is volt,hogy Homonnay Zsoltot ,ahogy írtad lehetett hallani.Verebes nem úgy volt,hogy visszavonul a pályáról?Vagy csak vidéki magányba kívánkozott?A West side storyt is akkor néztem meg Magyarországon utoljára,amikor Eszenyi átdolgoztatta a szöveget.Na az ilyen átdolgozásból,mégha elviselhető is köszönöm nem kérek.Kár ,igy a Cirkuszhercegnő is kimarad.Jó nekem belőle a cd is.Ott legalább nem zavar,hogy műhangot hallok.
Na szép kis operett előadás mikroporttal.Gyanús is volt,hogy Homonnay Zsoltot ,ahogy írtad lehetett hallani.Verebes nem úgy volt,hogy visszavonul a pályáról?Vagy csak vidéki magányba kívánkozott?A West side storyt is akkor néztem meg Magyarországon utoljára,amikor Eszenyi átdolgoztatta a szöveget.Na az ilyen átdolgozásból,mégha elviselhető is köszönöm nem kérek.Kár ,igy a Cirkuszhercegnő is kimarad.Jó nekem belőle a cd is.Ott legalább nem zavar,hogy műhangot hallok.
2138 Búbánat 2014-03-09 14:17:56 [Válasz erre: 2136 Búbánat 2014-03-09 12:50:03]
[url] http://www.operett.hu/video.php?kategoria=95; A Cirkuszhercegnő - sajtótájékoztató az alkotókkal és szereplőkkel – video [/url] [url] http://www.operett.hu/galeria.php?kategoria=273&kep=11115; A Cirkuszhercegnő – sajtótájékoztató – képgaléria [/url]
[url] http://www.operett.hu/video.php?kategoria=95; A Cirkuszhercegnő - sajtótájékoztató az alkotókkal és szereplőkkel – video [/url] [url] http://www.operett.hu/galeria.php?kategoria=273&kep=11115; A Cirkuszhercegnő – sajtótájékoztató – képgaléria [/url]
2137 Búbánat 2014-03-09 13:47:54 [Válasz erre: 2136 Búbánat 2014-03-09 12:50:03]
A Cirkuszhercegnő bemutató előadásán jóleső érzés volt látnom a közönség körében helyet foglaló ismert művészeket az Operettszínházból, akik nemcsak az új darabra, hanem művészkollégáikra is kíváncsian -jöttek el. Ezt a gyakorlatot (mentalitást) a többi színház, vagy az Opera művészei is átvehetnék -követhetnék... Egyáltalán nem hiúsági kérdés ez, nem is feszélyezettség-féltékenység-irigység álljon emögött; természetesnek kellene lennie, hogy egymásra odafigyeljenek, a másik pályatárs-kolléga munkája iránt is érdeklődjenek. Az Operettben, az előadásokra érkező közönség körében ennek jó példájával rendszeresen találkozhatunk - és nemcsak a premiereken!
A Cirkuszhercegnő bemutató előadásán jóleső érzés volt látnom a közönség körében helyet foglaló ismert művészeket az Operettszínházból, akik nemcsak az új darabra, hanem művészkollégáikra is kíváncsian -jöttek el. Ezt a gyakorlatot (mentalitást) a többi színház, vagy az Opera művészei is átvehetnék -követhetnék... Egyáltalán nem hiúsági kérdés ez, nem is feszélyezettség-féltékenység-irigység álljon emögött; természetesnek kellene lennie, hogy egymásra odafigyeljenek, a másik pályatárs-kolléga munkája iránt is érdeklődjenek. Az Operettben, az előadásokra érkező közönség körében ennek jó példájával rendszeresen találkozhatunk - és nemcsak a premiereken!
2136 Búbánat 2014-03-09 12:50:03 [Válasz erre: 2128 Búbánat 2014-03-07 10:50:15]
Beszámolómat a péntek esti Cirkuszhercegnő-premierről írom. Két idézettel kezdem: Kerényi Miklós Gábor – igazgató: "Régóta várat magára, hogy az Operettszínház bemutassa A Cirkuszhercegnőt - ez a pillanat most érkezett el. A néző teljesen jogosan arra számít, hogy egy, a cirkusz világában játszódó darabban látványos mutatványok is lesznek - hogy ez megvalósul-e majd az Operettszínház színpadán, a bemutatón kiderül... Mindenesetre már az nagy mutatványnak számít, hogy A Cirkuszhercegnőt úgy igyekszünk bemutatni, hogy egyszerre legyen tradicionális, ugyanakkor korszerű és izgalmas. Hogy ez a mutatvány sikeres legyen, felkértük az operett szövegkönyvének átdolgozására és a darab rendezésére Verebes Istvánt, akinek Mágnás Miskáját már 12 éve sikerrel játsszuk az Operettszínházban" Verebes István – rendező: „[…] Én magam ugyanis nem szeretem azokat az előadásokat, ahol a közönség nem azt a darabot kapja, aminek a címe a színlapon szerepel" - árulta el Verebes István, aki fél éven át dolgozott a Kálmán-operett átiratán. "Be kell vallanom, az elmúlt napokban jutottam el arra a szintre, hogy megnyugodtam: azt láttam a színpadon, amit megálmodtam" Nos, a darab maga nem újdonság számomra, hiszen Kálmán Imre operettjét először 2007-ben láthattam a Szegedi Nemzeti Színház produkciójában és alig egy éve annak, hogy tavaly áprilisban Pesten járt a Kolozsvári Magyar Színház társulata ugyanezzel a darabbal (bemutatkozásukról az 1977-es sorszám alatt írtam meg a beszámolómat), hogy aztán harmadszorra is, tegnap este szerencsém legyen a Cirkuszhercegnőhöz. Persze az operett zenéjét gyerekkorom óta ismerem a rádióból és lemezről (több részletét felvették a rádió és a hanglemezgyár stúdióiban), úgyhogy legfeljebb az zavart a mostani új rendezésben, hogy Verebes István nemcsak a szövegkönyvbe, hanem Kulinyi Ernő számomra jól ismert és szeretett eredeti dalszövegeibe is jócskán belenyúlt. Mondhatjuk: megmaradtak ugyan a cselekmény fő szálai, de a librettó és dalszövegek hallatán vadonatúj operettet kaptunk – hiába az ismerős zene és dallamvilág. (Aki most először látta ezt az operettet színpadon, annak nem kellett ilyesmin rágódnia – hiszen az újszülöttnek is minden új…). Mégis, Verebes István érdemét nem lehet elvitatni, hiszen a darabot magasan a megszokott operettszínpadi színvonal felett rendezte meg. Tehát úgy vagyok ezzel az operett-újdonsággal, hogy valami mást kaptam, mint amit eddig ismertem és vártam. De a benyomások így is pozitívak, mert a rendező és a munkatársai „nem erőszakolták” meg az 1926-ban bemutatott operettet: a mai szövegek ugyanis hordozzák az eredeti librettó szellemiségét, mondanivalóját, és a cselekmény sem akar – egy-két „beszóláson” túl - aktualizálni, meg aztán kapjuk a jól ismert Kálmán-melódiákat is az eredeti partitúra alapulvételével, továbbá a színpadon korhű köntösben (díszlet-jelmez) elevenedik meg a történet: a szentpétervári cirkusz kulisszái között (1. felvonás), Wladimir nagyherceg szentpétervári palotájában (2. felvonás) illetve egy bécsi szállodában (3. felvonás) játszódik. Röviden a Cirkuszhercegnőről - az eredeti szövegkönyv szerint (ami részben módosult – de nem lényegbevágón - a szövegátírás során.) Egykor a nyalka cári tiszt, Fegya beleszeretett Fedórába, nagybátyja, a gazdag herceg menyasszonyába, de a lányt a herceg vette el, aki aztán tönkretette a tiszt karrierjét. Fegya elkeseredésében Mr. X néven a szentpétervári cirkusz vakmerő artistája lesz. Innen indul az operett cselekménye. Mivel álarcban lép fel, senki sem tudja, ki a titokzatos Mister X. A megözvegyült Fedora eleinte visszautasítja a rangon aluli Mister X közeledését, de amikor az leleplezi magát, Fedora hozzámegy feleségül, és ő lesz a cirkusz hercegnője. Ez a nem túl bonyolult és nem igazán eredeti történet ebben a rendezésben kissé átalakul, a befejezés úgy módosul, hogy a „cirkuszhercegnő”, Fedora Fegya felesége lesz (aki már nem Mr. X), de feltételül szabja, hogy csak akkor megy hozzá, ha kedvese távozna a cirkusz veszélyes világától. Fedja örömmel teljesíti szíve választottja kívánságát. Még egy mellékszálon is zajlik a móka: Mabel Gibson kisasszony, műlovarnő és Tony, egy bécsi hotel tulajdonosa fiának mulatságos jelenetei (ők is arra vágynak, hogy „összeboronálják”, és mihamarabb távozzanak ebből az idegen országból) összefonódnak a szerelmesekével; utóbbiak közé akadályként tornyosul egy orosz nagyherceg fellépése, aki minden követ megmozgat, hogy elválassza egymástól őket, mivel ő is magáénak szeretné tudni a szépséges Fedórát, de a szubrett – táncoskomikus-pár Fegya segítségére sietnek… Persze, a harmadik felvonás végére teljes a "happy and". Mindenki megtalálja párját, a herceg meg hoppon marad. Idemásolok egy bekezdést abból a beszámolómból – mert idevág -, amit a kolozsvári társulat említett tavalyi Cirkuszhercegnő- produkciójáról írtam: „[…] nem ártott volna a darabot dramaturgiai szempontból, és a dialógusokat is tekintve, kissé feszesebbre venni! Csak egy példa: az operett ének-zene betétszámainak 95 százalékát az első két felvonás tartalmazza (köztük a két nagyszabású finálét); … a produkció harmadik felvonása szinte csak prózából (bohózat) áll…. Ebben a felvonásban mindössze két rövid ének-táncos jelenet van, és az elsőre is csaknem 20 percig várni kell! Tehát, lehetett volna jócskán meghúzni a szövegből, és rövidebb felvonásokra, vagy akár két részre bontani a cselekményt, hogy a zenei betétek elosztása is arányos legyen.” Ezen a problémán az Operettszínház mostani produkciója annyiban segített, hogy rövidebbre, feszesebbre vette az utolsó részt, aminek a helyszíne már egy bécsi szálloda. Itt futnak össze a szálak, ide érkezik „haza” Tony az ő Mabeljével, akit bemutat édesanyjának, Carla Schlumbergernek, aki most a hotel tulajdonosának a felesége. Őt a nagyszerű „örökifjú” Lehoczky Zsuzsa alakítja, a rendező ezzel alkalmat teremtett a művésznőnek, hogy a mai napig megőrzött tehetségét és humorát ebben a jelenetben érvényre juttassa. Egyébként a korabeli bécsi bemutató szövegkönyvében is ennyire lekurtított a harmadik felvonás. Verebes István rendező gondos és értő keze egységes játékstílust varázsolt a komplex – énekes-táncos-színészi – műfaj bonyolult labirintusába. Remek szereplőket sorakoztat fel Verebes. A címszerepben az elragadó primadonna, Fischl Mónika bájolja lényével, hangjával, színpadi jelenlétével közönségét (Fedóra belépőjét hatalmas ováció fogadja), akinek partnere Mr. X (Fegya) szerepében az ugyancsak kitűnő Homonnay Zsolt ugyancsak elnyerte a publikum tetszését. A népszerű tenor-bonviván különösen a híres „Egy drága szempár”- dalával szerezhetett újabb híveket magának. A szubrett-táncoskomikus párt megformáló Szendy Szilvinek és Szabó Dávidnak is igen sokat tapsolhattunk, akik jól bevált, rutinos tánctudásukat ismét megcsillogtathatták. Lehoczky Zsuzsát már említettem, a szállodatulajdonos férjet bumfordi bájjal Faragó András abszolválja, míg a kellemetlenkedő cári tisztet, Sergius Wladimir herceget vendégként az Stohl András játssza (és énekli is), akit a média- és a színházvilág mostanában különös előszeretettel foglalkoztat: az életében egy számára kellemetlen következményekkel járó „mutatványát” honoráló, messze nem szibériai „száműzetés”-sel járó kényszerű magányából újra aktiválva látjuk viszont az Operettszínház színpadán. Csak remélni merem, hogy a tehetséges színművésznek, akit a premier-közönség ugyancsak kitapsolt, egy következő operett-produkcióban a most látott negatív figura helyett már egy pozitív karakter jut – ha eszébe jutna a színház vezetésének újból leszerződtetni őt egy másik zenés darabba. Mellettük a kisebb és nagyobb epizódszerepekben is harmonikusan illeszkedik az előadás hangulatába a darab többi szereplője. Megjegyzem, elég zavaró lehet a művészeknek arcukra, testük egyéb helyein felragasztott microportokkal játszani, táncolni! Kétségtelen, kitűnő a hangzás, a technika mára felnőtt: nincs torzítása, de ami a musicalekben még elmegy és/vagy szabadtéren szükség van erre az eszközre, zárt térben, amúgy jó akusztikával bíró nézőtéren minek van rá szükség? Elvégre anno ott énekelt, játszott Sárdy János, Petress Zsuzsa, a Latabárok, Rátonyi Róbert, Németh Marika, Feleky Kamill, Baksay Árpád, Galambos Erzsi, Domonkos Zsuzsa, Tiboldy Mária, Németh Sándor, Oszvald Gyula, Zentay Anna stb. Ők mind microport nélkül aratták nagy sikerüket, és a közönség (közte én is) mindig mindent remekül megértettünk/hallottunk. Talán a mai énekeseknek nincs akkora hangjuk, és/vagy nem tudják érthetően, tisztán deklamálni szövegüket, hogy ehhez a segédeszközhöz kell folyamodniuk? A terem akusztikai viszonyai mit sem változhattak az elmúlt évtizedek óta. A darab látványvilága működött, a jelmezek színpompásak – talán a Mabel lovarnő ruhái lehettek volna fazonírozottabbak, hogy Szendy Szilvi alakján jobban érvényesüljenek -, a kor öltözék- és stílusvilágát idézték meg (tervező: Tordai Hajnal). A díszletek nem keltették a túlzsúfoltság érzetét, ugyanakkor az a kevés eleme, amit a színpadon láttunk, egyszerűségében is funkcióját jól betöltötte (tervező: Mira János). A világítás is fontos hangsúlyt kapott az előadás alatt, a forgó színpad pedig segített a gyors színváltozásokban. A remek szereplők mellett az Operettszínház zenekara, énekkara (karigazgató: Drucker Péter) és balettkara működött közre. A szereplők és a táncosok koreográfiája nem volt túlerőltetett, de annyi attraktivitással épp annyira meg volt tűzdelve, hogy a publikum tetszését elnyerje. Nekem nagyon tetszett a férfi balettkar által előadott Kozáktánc a II. felvonásból (koreográfus: Tihanyi Ákos). A produkció zenei irányításáért Makláry László felel, aki immár 35. éve áll az Operettszínház zenekara élén. A premier-előadás sikere nem utolsó sorban a rutinos dirigens érdeme, aki zenekarával ezúttal is bizonyította, hogy ezt a zenét lehet jól, a mai fülnek is vonzóan, behízelgően játszani. Makláry semmi engedményt nem tesz a banális „operettsziruposság” csábításának. Már a nyitányban megcsap a tömör, egységes, jó hangzás mellett valami frissesség, a meggyorsított ritmusok feszessége, vidám pattogása, a dallamok közvetlenül ható, üde bája. Makláry a képletes koronát minderre a második felvonás fináléjával teszi fel, amelynek vezénylése nem egyszerű feladat: Kálmán Imre partitúrája ebben a nagyívű, „zenedrámai” részlet megkomponálásában (és hangszerelésében) a legigényesebb; terjedelmében sem kevés, melynek gondos interpretálása mindig hatalmas feladat elé állítja a karmestereket. Makláry László zenekarával ezúttal is kiválóan oldotta meg nem kis feladatát. Köszönet érte! .Miközben írom ezeket a sorokat, emlékeimben ott élnek a látottakhoz kapcsolható, a rádióban is gyakran hallható ismert dalok a Kálmán-operettből (azzal a szöveggel, mely a Dankó Rádió napi rendszerességgel felhangzó operett-adásaiban szinte állandósult), mint például a Huszárinduló (Sergius Wladimir és Férfi énekkar), a My darling kezdetű szerelmi duett, vagy „Gréte, jöjj a virágos rétre…” (Mabel, Tony), „Kislány, vigyázz…” (Tony, énekkar), „Induljunk, van egy hely…” (Mabel, Tony) stb. A bevezetőben idézett mondatok az igazgató és a rendezői koncepciókról, úgy gondolom, teljesültek Kálmán Imre operettjének legújabb színrevitelét látva és általam is végig gondolva azt. De hallgatva a népszerű Kálmán-melódiákat, visszasírom a korábbi verziókból ismert, bennem megrögzült verssorokat. De ez teljesen szubjektív meglátásom, hiszen, aki most először találkozott a Cirkuszhercegnővel, igazán kevés kifogást és „fogást” találhat benne. Színvonalas, látványos, hatásos, a társulat nagyszerű művészeinek kitűnő tolmácsolásában bemutatott előadásnak tapsolhattunk az Operettszínház új operett-bemutatóján pénteken este. Jó volt ott lenni! A premier-előadás díszvendége volt Yvonne Kálmán, a zeneszerző legkisebb lánya, akit az előadás végén az Operettszínház igazgatója, Kerényi Miklós Gábor külön köszöntött és szeretettel üdvözölt a színpadról a közönség lelkes ovációi közepette. Tegnap este megvolt a második szereposztás-premierje is: a főbb szerepekben Bordás Barbarának, Vadász Zsoltnak, Kékkovács Marának, Peller Károlynak és Mészáros Árpád Zsoltnak tapsolhatott a közönség, akárcsak a másik régi kedvencnek, Felföldi Anikónak, aki Lehoczky Zsuzsával felváltva játssza Carla Schlumbergert. A második premier karmestere Szabó Mónika. Megérdemli a figyelmet és elismerést mindnyájuk impozáns teljesítménye is!
Beszámolómat a péntek esti Cirkuszhercegnő-premierről írom. Két idézettel kezdem: Kerényi Miklós Gábor – igazgató: "Régóta várat magára, hogy az Operettszínház bemutassa A Cirkuszhercegnőt - ez a pillanat most érkezett el. A néző teljesen jogosan arra számít, hogy egy, a cirkusz világában játszódó darabban látványos mutatványok is lesznek - hogy ez megvalósul-e majd az Operettszínház színpadán, a bemutatón kiderül... Mindenesetre már az nagy mutatványnak számít, hogy A Cirkuszhercegnőt úgy igyekszünk bemutatni, hogy egyszerre legyen tradicionális, ugyanakkor korszerű és izgalmas. Hogy ez a mutatvány sikeres legyen, felkértük az operett szövegkönyvének átdolgozására és a darab rendezésére Verebes Istvánt, akinek Mágnás Miskáját már 12 éve sikerrel játsszuk az Operettszínházban" Verebes István – rendező: „[…] Én magam ugyanis nem szeretem azokat az előadásokat, ahol a közönség nem azt a darabot kapja, aminek a címe a színlapon szerepel" - árulta el Verebes István, aki fél éven át dolgozott a Kálmán-operett átiratán. "Be kell vallanom, az elmúlt napokban jutottam el arra a szintre, hogy megnyugodtam: azt láttam a színpadon, amit megálmodtam" Nos, a darab maga nem újdonság számomra, hiszen Kálmán Imre operettjét először 2007-ben láthattam a Szegedi Nemzeti Színház produkciójában és alig egy éve annak, hogy tavaly áprilisban Pesten járt a Kolozsvári Magyar Színház társulata ugyanezzel a darabbal (bemutatkozásukról az 1977-es sorszám alatt írtam meg a beszámolómat), hogy aztán harmadszorra is, tegnap este szerencsém legyen a Cirkuszhercegnőhöz. Persze az operett zenéjét gyerekkorom óta ismerem a rádióból és lemezről (több részletét felvették a rádió és a hanglemezgyár stúdióiban), úgyhogy legfeljebb az zavart a mostani új rendezésben, hogy Verebes István nemcsak a szövegkönyvbe, hanem Kulinyi Ernő számomra jól ismert és szeretett eredeti dalszövegeibe is jócskán belenyúlt. Mondhatjuk: megmaradtak ugyan a cselekmény fő szálai, de a librettó és dalszövegek hallatán vadonatúj operettet kaptunk – hiába az ismerős zene és dallamvilág. (Aki most először látta ezt az operettet színpadon, annak nem kellett ilyesmin rágódnia – hiszen az újszülöttnek is minden új…). Mégis, Verebes István érdemét nem lehet elvitatni, hiszen a darabot magasan a megszokott operettszínpadi színvonal felett rendezte meg. Tehát úgy vagyok ezzel az operett-újdonsággal, hogy valami mást kaptam, mint amit eddig ismertem és vártam. De a benyomások így is pozitívak, mert a rendező és a munkatársai „nem erőszakolták” meg az 1926-ban bemutatott operettet: a mai szövegek ugyanis hordozzák az eredeti librettó szellemiségét, mondanivalóját, és a cselekmény sem akar – egy-két „beszóláson” túl - aktualizálni, meg aztán kapjuk a jól ismert Kálmán-melódiákat is az eredeti partitúra alapulvételével, továbbá a színpadon korhű köntösben (díszlet-jelmez) elevenedik meg a történet: a szentpétervári cirkusz kulisszái között (1. felvonás), Wladimir nagyherceg szentpétervári palotájában (2. felvonás) illetve egy bécsi szállodában (3. felvonás) játszódik. Röviden a Cirkuszhercegnőről - az eredeti szövegkönyv szerint (ami részben módosult – de nem lényegbevágón - a szövegátírás során.) Egykor a nyalka cári tiszt, Fegya beleszeretett Fedórába, nagybátyja, a gazdag herceg menyasszonyába, de a lányt a herceg vette el, aki aztán tönkretette a tiszt karrierjét. Fegya elkeseredésében Mr. X néven a szentpétervári cirkusz vakmerő artistája lesz. Innen indul az operett cselekménye. Mivel álarcban lép fel, senki sem tudja, ki a titokzatos Mister X. A megözvegyült Fedora eleinte visszautasítja a rangon aluli Mister X közeledését, de amikor az leleplezi magát, Fedora hozzámegy feleségül, és ő lesz a cirkusz hercegnője. Ez a nem túl bonyolult és nem igazán eredeti történet ebben a rendezésben kissé átalakul, a befejezés úgy módosul, hogy a „cirkuszhercegnő”, Fedora Fegya felesége lesz (aki már nem Mr. X), de feltételül szabja, hogy csak akkor megy hozzá, ha kedvese távozna a cirkusz veszélyes világától. Fedja örömmel teljesíti szíve választottja kívánságát. Még egy mellékszálon is zajlik a móka: Mabel Gibson kisasszony, műlovarnő és Tony, egy bécsi hotel tulajdonosa fiának mulatságos jelenetei (ők is arra vágynak, hogy „összeboronálják”, és mihamarabb távozzanak ebből az idegen országból) összefonódnak a szerelmesekével; utóbbiak közé akadályként tornyosul egy orosz nagyherceg fellépése, aki minden követ megmozgat, hogy elválassza egymástól őket, mivel ő is magáénak szeretné tudni a szépséges Fedórát, de a szubrett – táncoskomikus-pár Fegya segítségére sietnek… Persze, a harmadik felvonás végére teljes a "happy and". Mindenki megtalálja párját, a herceg meg hoppon marad. Idemásolok egy bekezdést abból a beszámolómból – mert idevág -, amit a kolozsvári társulat említett tavalyi Cirkuszhercegnő- produkciójáról írtam: „[…] nem ártott volna a darabot dramaturgiai szempontból, és a dialógusokat is tekintve, kissé feszesebbre venni! Csak egy példa: az operett ének-zene betétszámainak 95 százalékát az első két felvonás tartalmazza (köztük a két nagyszabású finálét); … a produkció harmadik felvonása szinte csak prózából (bohózat) áll…. Ebben a felvonásban mindössze két rövid ének-táncos jelenet van, és az elsőre is csaknem 20 percig várni kell! Tehát, lehetett volna jócskán meghúzni a szövegből, és rövidebb felvonásokra, vagy akár két részre bontani a cselekményt, hogy a zenei betétek elosztása is arányos legyen.” Ezen a problémán az Operettszínház mostani produkciója annyiban segített, hogy rövidebbre, feszesebbre vette az utolsó részt, aminek a helyszíne már egy bécsi szálloda. Itt futnak össze a szálak, ide érkezik „haza” Tony az ő Mabeljével, akit bemutat édesanyjának, Carla Schlumbergernek, aki most a hotel tulajdonosának a felesége. Őt a nagyszerű „örökifjú” Lehoczky Zsuzsa alakítja, a rendező ezzel alkalmat teremtett a művésznőnek, hogy a mai napig megőrzött tehetségét és humorát ebben a jelenetben érvényre juttassa. Egyébként a korabeli bécsi bemutató szövegkönyvében is ennyire lekurtított a harmadik felvonás. Verebes István rendező gondos és értő keze egységes játékstílust varázsolt a komplex – énekes-táncos-színészi – műfaj bonyolult labirintusába. Remek szereplőket sorakoztat fel Verebes. A címszerepben az elragadó primadonna, Fischl Mónika bájolja lényével, hangjával, színpadi jelenlétével közönségét (Fedóra belépőjét hatalmas ováció fogadja), akinek partnere Mr. X (Fegya) szerepében az ugyancsak kitűnő Homonnay Zsolt ugyancsak elnyerte a publikum tetszését. A népszerű tenor-bonviván különösen a híres „Egy drága szempár”- dalával szerezhetett újabb híveket magának. A szubrett-táncoskomikus párt megformáló Szendy Szilvinek és Szabó Dávidnak is igen sokat tapsolhattunk, akik jól bevált, rutinos tánctudásukat ismét megcsillogtathatták. Lehoczky Zsuzsát már említettem, a szállodatulajdonos férjet bumfordi bájjal Faragó András abszolválja, míg a kellemetlenkedő cári tisztet, Sergius Wladimir herceget vendégként az Stohl András játssza (és énekli is), akit a média- és a színházvilág mostanában különös előszeretettel foglalkoztat: az életében egy számára kellemetlen következményekkel járó „mutatványát” honoráló, messze nem szibériai „száműzetés”-sel járó kényszerű magányából újra aktiválva látjuk viszont az Operettszínház színpadán. Csak remélni merem, hogy a tehetséges színművésznek, akit a premier-közönség ugyancsak kitapsolt, egy következő operett-produkcióban a most látott negatív figura helyett már egy pozitív karakter jut – ha eszébe jutna a színház vezetésének újból leszerződtetni őt egy másik zenés darabba. Mellettük a kisebb és nagyobb epizódszerepekben is harmonikusan illeszkedik az előadás hangulatába a darab többi szereplője. Megjegyzem, elég zavaró lehet a művészeknek arcukra, testük egyéb helyein felragasztott microportokkal játszani, táncolni! Kétségtelen, kitűnő a hangzás, a technika mára felnőtt: nincs torzítása, de ami a musicalekben még elmegy és/vagy szabadtéren szükség van erre az eszközre, zárt térben, amúgy jó akusztikával bíró nézőtéren minek van rá szükség? Elvégre anno ott énekelt, játszott Sárdy János, Petress Zsuzsa, a Latabárok, Rátonyi Róbert, Németh Marika, Feleky Kamill, Baksay Árpád, Galambos Erzsi, Domonkos Zsuzsa, Tiboldy Mária, Németh Sándor, Oszvald Gyula, Zentay Anna stb. Ők mind microport nélkül aratták nagy sikerüket, és a közönség (közte én is) mindig mindent remekül megértettünk/hallottunk. Talán a mai énekeseknek nincs akkora hangjuk, és/vagy nem tudják érthetően, tisztán deklamálni szövegüket, hogy ehhez a segédeszközhöz kell folyamodniuk? A terem akusztikai viszonyai mit sem változhattak az elmúlt évtizedek óta. A darab látványvilága működött, a jelmezek színpompásak – talán a Mabel lovarnő ruhái lehettek volna fazonírozottabbak, hogy Szendy Szilvi alakján jobban érvényesüljenek -, a kor öltözék- és stílusvilágát idézték meg (tervező: Tordai Hajnal). A díszletek nem keltették a túlzsúfoltság érzetét, ugyanakkor az a kevés eleme, amit a színpadon láttunk, egyszerűségében is funkcióját jól betöltötte (tervező: Mira János). A világítás is fontos hangsúlyt kapott az előadás alatt, a forgó színpad pedig segített a gyors színváltozásokban. A remek szereplők mellett az Operettszínház zenekara, énekkara (karigazgató: Drucker Péter) és balettkara működött közre. A szereplők és a táncosok koreográfiája nem volt túlerőltetett, de annyi attraktivitással épp annyira meg volt tűzdelve, hogy a publikum tetszését elnyerje. Nekem nagyon tetszett a férfi balettkar által előadott Kozáktánc a II. felvonásból (koreográfus: Tihanyi Ákos). A produkció zenei irányításáért Makláry László felel, aki immár 35. éve áll az Operettszínház zenekara élén. A premier-előadás sikere nem utolsó sorban a rutinos dirigens érdeme, aki zenekarával ezúttal is bizonyította, hogy ezt a zenét lehet jól, a mai fülnek is vonzóan, behízelgően játszani. Makláry semmi engedményt nem tesz a banális „operettsziruposság” csábításának. Már a nyitányban megcsap a tömör, egységes, jó hangzás mellett valami frissesség, a meggyorsított ritmusok feszessége, vidám pattogása, a dallamok közvetlenül ható, üde bája. Makláry a képletes koronát minderre a második felvonás fináléjával teszi fel, amelynek vezénylése nem egyszerű feladat: Kálmán Imre partitúrája ebben a nagyívű, „zenedrámai” részlet megkomponálásában (és hangszerelésében) a legigényesebb; terjedelmében sem kevés, melynek gondos interpretálása mindig hatalmas feladat elé állítja a karmestereket. Makláry László zenekarával ezúttal is kiválóan oldotta meg nem kis feladatát. Köszönet érte! .Miközben írom ezeket a sorokat, emlékeimben ott élnek a látottakhoz kapcsolható, a rádióban is gyakran hallható ismert dalok a Kálmán-operettből (azzal a szöveggel, mely a Dankó Rádió napi rendszerességgel felhangzó operett-adásaiban szinte állandósult), mint például a Huszárinduló (Sergius Wladimir és Férfi énekkar), a My darling kezdetű szerelmi duett, vagy „Gréte, jöjj a virágos rétre…” (Mabel, Tony), „Kislány, vigyázz…” (Tony, énekkar), „Induljunk, van egy hely…” (Mabel, Tony) stb. A bevezetőben idézett mondatok az igazgató és a rendezői koncepciókról, úgy gondolom, teljesültek Kálmán Imre operettjének legújabb színrevitelét látva és általam is végig gondolva azt. De hallgatva a népszerű Kálmán-melódiákat, visszasírom a korábbi verziókból ismert, bennem megrögzült verssorokat. De ez teljesen szubjektív meglátásom, hiszen, aki most először találkozott a Cirkuszhercegnővel, igazán kevés kifogást és „fogást” találhat benne. Színvonalas, látványos, hatásos, a társulat nagyszerű művészeinek kitűnő tolmácsolásában bemutatott előadásnak tapsolhattunk az Operettszínház új operett-bemutatóján pénteken este. Jó volt ott lenni! A premier-előadás díszvendége volt Yvonne Kálmán, a zeneszerző legkisebb lánya, akit az előadás végén az Operettszínház igazgatója, Kerényi Miklós Gábor külön köszöntött és szeretettel üdvözölt a színpadról a közönség lelkes ovációi közepette. Tegnap este megvolt a második szereposztás-premierje is: a főbb szerepekben Bordás Barbarának, Vadász Zsoltnak, Kékkovács Marának, Peller Károlynak és Mészáros Árpád Zsoltnak tapsolhatott a közönség, akárcsak a másik régi kedvencnek, Felföldi Anikónak, aki Lehoczky Zsuzsával felváltva játssza Carla Schlumbergert. A második premier karmestere Szabó Mónika. Megérdemli a figyelmet és elismerést mindnyájuk impozáns teljesítménye is!
2135 Búbánat 2014-03-09 12:45:37 [Válasz erre: 2132 IVA 2014-03-09 02:05:17]
Konkrétan: Kerényi Miklós Gábor egyre inkább beszűkül csak Kálmán-operettek, de legfőképp a musicalek "igazgatására". Álmodozni róla csak az elvakult (és elfogult) rajongók képesek, én maradok a primadonnák mellett - amíg lehet...
Konkrétan: Kerényi Miklós Gábor egyre inkább beszűkül csak Kálmán-operettek, de legfőképp a musicalek "igazgatására". Álmodozni róla csak az elvakult (és elfogult) rajongók képesek, én maradok a primadonnák mellett - amíg lehet...
2134 Búbánat 2014-03-09 12:41:04 [Válasz erre: 2131 telramund 2014-03-08 21:52:58]
Ebben van valami... de azért az újak is igyekeznek...
Ebben van valami... de azért az újak is igyekeznek...
2132 IVA 2014-03-09 02:05:17 [Válasz erre: 2130 tiramisu 2014-03-08 20:45:52]
Egyes társadalomkutatók szerint számos jel mutat arra, hogy a civil társadalmakban visszatérnek a matriarchális viszonyok. Talán ennek a változásnak a vonzata lesz a megfordult világ, amelyben operettpremier után a nézők nem a primadonnáról, hanem az igazgatóról fognak álmodni.
Egyes társadalomkutatók szerint számos jel mutat arra, hogy a civil társadalmakban visszatérnek a matriarchális viszonyok. Talán ennek a változásnak a vonzata lesz a megfordult világ, amelyben operettpremier után a nézők nem a primadonnáról, hanem az igazgatóról fognak álmodni.
2131 telramund 2014-03-08 21:52:58
Anno felújított Cirkuszhercegnőt sajnos nem lehet felülmúlni. Kalocsai Zsuzsa,Jankovits József,Oszwald Marika,Csere László.Pazar előadás volt.Németországban is óriási sikert aratott!
Anno felújított Cirkuszhercegnőt sajnos nem lehet felülmúlni. Kalocsai Zsuzsa,Jankovits József,Oszwald Marika,Csere László.Pazar előadás volt.Németországban is óriási sikert aratott!
2130 tiramisu 2014-03-08 20:45:52 [Válasz erre: 2129 Búbánat 2014-03-08 14:45:20]
Jól le is lohasztotta a nézőket, meg a sikert! Lehet, hogy ez volt a cél? Hogy a nézők róla álmodjanak majd -ó, jaj! - és nem a primadonnáról? :-(
Jól le is lohasztotta a nézőket, meg a sikert! Lehet, hogy ez volt a cél? Hogy a nézők róla álmodjanak majd -ó, jaj! - és nem a primadonnáról? :-(
2129 Búbánat 2014-03-08 14:45:20
Tegnap este a Cirkuszhercegnő bemutató-előadás után – még a tapsrend alatt - megjelent a színpadon Kerényi Miklós Gábor igazgató is, aki ismertette a következő – 2014/2015-ös - évad bemutatóit: így lesz Johann Strausstól A cigánybáró, Kálmán Imrétől A Bajadér, Eisemann Mihálytól az Én és a kisöcsém. Ami a musical műfajt illeti, egyebek közt felújítják Lévay Szilveszter-Michael Kunze nagysikerű darabját, a Mozart!-ot.
Tegnap este a Cirkuszhercegnő bemutató-előadás után – még a tapsrend alatt - megjelent a színpadon Kerényi Miklós Gábor igazgató is, aki ismertette a következő – 2014/2015-ös - évad bemutatóit: így lesz Johann Strausstól A cigánybáró, Kálmán Imrétől A Bajadér, Eisemann Mihálytól az Én és a kisöcsém. Ami a musical műfajt illeti, egyebek közt felújítják Lévay Szilveszter-Michael Kunze nagysikerű darabját, a Mozart!-ot.
2128 Búbánat 2014-03-07 10:50:15
[url] http://www.operett.hu/cikkek/cirkuszhercegno-egy-tortenet-harom-porondon/978; Cirkuszhercegnő: egy történet három porondon [/url] www.operett.hu ,2014-02-21 Március 7-én mutatja be a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című operettjét, amelynek librettóját Verebes István fordította és értelmezte újra, illetve ő is állítja színpadra a darabot - a klasszikus operettek szellemében, mégis a mai néző számára izgalmas módon. A Cirkuszhercegnő újjászületéséről tartottak sajtótájékoztatót az alkotók.
[url] http://www.operett.hu/cikkek/cirkuszhercegno-egy-tortenet-harom-porondon/978; Cirkuszhercegnő: egy történet három porondon [/url] www.operett.hu ,2014-02-21 Március 7-én mutatja be a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című operettjét, amelynek librettóját Verebes István fordította és értelmezte újra, illetve ő is állítja színpadra a darabot - a klasszikus operettek szellemében, mégis a mai néző számára izgalmas módon. A Cirkuszhercegnő újjászületéséről tartottak sajtótájékoztatót az alkotók.
2127 Búbánat 2014-02-20 12:18:16
Holnap kerül színre a Szolnoki Szigligeti Színházban Balázs Péter rendezésében és az egyik szerepet is magára vállalva Szirmai Albert népszerű operettje, a [url] http://port.hu/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=21149; Mágnás Miska [/url] A főbb szerepekben: Geszthy Veronika, Bot Gábor, Kertész Marcella és Barabás Botond 1916. február 12-én mutatta be a Király Színház a Mágnás Miskát. Bakonyi Károly írta a szövegkönyvet, Gábor Andor a verseket. A színház jól számított, amikor a darabot színre hozta. A Mágnás Miska dallamait országszerte énekelték: Hoppsza Sári, A nő szívét ki ismeri, Fáj, fáj a szívem, Úgy szeretnék boldog lenni, Tasziló a neve, Adj egy csókot tillárom haj, Ó suhogó selyemszálak, Cintányéros cudar világ, Csiribiri kék dolmány - megannyi slágere az 1916-os esztendőnek.
Holnap kerül színre a Szolnoki Szigligeti Színházban Balázs Péter rendezésében és az egyik szerepet is magára vállalva Szirmai Albert népszerű operettje, a [url] http://port.hu/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=21149; Mágnás Miska [/url] A főbb szerepekben: Geszthy Veronika, Bot Gábor, Kertész Marcella és Barabás Botond 1916. február 12-én mutatta be a Király Színház a Mágnás Miskát. Bakonyi Károly írta a szövegkönyvet, Gábor Andor a verseket. A színház jól számított, amikor a darabot színre hozta. A Mágnás Miska dallamait országszerte énekelték: Hoppsza Sári, A nő szívét ki ismeri, Fáj, fáj a szívem, Úgy szeretnék boldog lenni, Tasziló a neve, Adj egy csókot tillárom haj, Ó suhogó selyemszálak, Cintányéros cudar világ, Csiribiri kék dolmány - megannyi slágere az 1916-os esztendőnek.
2126 Búbánat 2014-02-17 14:20:34
[url] http://operett.network.hu/blog/operett-klub-hirei/beszelgetes-szoka-julia-operettprimadonnaval; Beszélgetés Szóka Júlia operettprimadonnával [/url] Network.hu, 2009.01.30. 20 éve a pályán Beszélgetés Szóka Júlia operettprimadonnával /Medveczky Attila/ Részletek az interjúból: „[…] -A színészmesterséget már egyenesben, a színpadon tanulta meg, vagy elleste valakitől? - Is-is. Mivel nem a Színház és Filmművészeti Főiskolán végeztem, az volt a hátrányom, hogy nem tudtam személyes kontaktusba kerülni rendezőkkel. Így türelemmel ki kellett várnom, hogy feladatot kapjak. Amikor megkaptam a feladatokat, olyan kiváló rendezőkkel dolgozhattam együtt, mint Vámos László és Seregi László. - Régebben azért több operettet játszottak az Operettszínházban, mint musicalt. Most más az arány. A bevétel miatt változott meg a műsorpolitika? - Nem hiszem, hogy a musicalt többen hallgatnák, mint az operettet. Jó példa erre a Békéscsabai Jókai Színház, ahol diákbérleten keresztül nevelték a fiatalokat az operett szeretetére. Úgy kell a közönséggel foglalkozni, mint a gyerekekkel. Nevelni kell, irányítani, oktatni, s nem szabad azt gondolni, hogy a nézőtéren sok buta ember ül, akinek mindent be lehet magyarázni. A közönségnek pedig nagy igénye van az operettre. Halasi Imre igazgatóságáig, 2000-ig voltam az Operettszínház tagja, majd Kerényi Miklós Gábor vette át az irányítást. Ő minden áron a musicalt erőlteti. Holott egy nem magyar műfajról van szó. Persze, a fiatalok miatt szükség van erre is, de nem jó, ha ez a haladás útja. Ráadásul az operetténekesek közül pont azok nem kapnak szerepet a színházban – például: Jankovits József, Virágh József, Bózsó József, Farkas Bálint, Kiss Zoltán, Vásári Mónika, Teremi Trixi, s persze jómagam - akik a műfaj jeles képviselői, akik átadhatnák tudásukat a fiatal művészeknek, mert egy hagyományról és annak ápolásáról van szó. Az operett rajongók hiányolják is valamennyiünket, de szerencsére a Turay Ida Színház több operettet is bemutatott velünk, igen nagy sikerrel. A műfaj egy zenélő kis ékszerdobozhoz hasonlít, amely, ha kinyitom, egy varázslatos élményben részesít. A mai politikai és gazdasági helyzetben lelkileg szükséges, hogy kicsit a mesék, a csodák birodalmába kerüljünk az operetten keresztül, hiszen egy felnőtteknek szóló – humorral telített - meséről van szó. - Jómagam nem tartom az operettet a magas kultúra részének, ám a műfaj előadásához szükséges a hangi adottság. Emlékszem egy kaposvári Csárdáskirálynőre, mikor a bonviván szerepét egy énekelni nem tudó színésznek adták. A Vígszínházban pedig Alföldi Róbert és Eszenyi Enikő énekelt el egy Kálmán-operett részletet. Ez nem a műfaj megcsúfolása és nevetségessé tétele? - A magyar társadalom azért ennyire beteg, mert alig van olyan ember, aki a szakmájának, tehetségének megfelelő dolgot végezne. Nem hiszem, hogy vannak olyan művészek, akik mindent tudnak a színpadon. Ilyen nincs. Azt kell kiaknázni, amiben a legjobbak vagyunk. Sok régi színész fakadt dalra, de csak olyan műveket adtak elő, melyek hangi adottságuknak megfelelt. - Említette, hogy Kerényi Miklós Gábor igazgatóságának elején vált meg a színháztól. Elküldték, vagy felmondott? - Operettszínházi pályafutásom utolsó éveiben megszűnt közalkalmazotti státuszom, s számlaadóként voltam a teátrum tagja. Tehát darabokra szerződtettek. Nem rúgtak ki, hanem egyszerűen nem kaptam új szerződéseket. Azt sem mondták, hogy nincs rám igény, ezért mellőznek. Ezt követően szabadúszó lettem, míg 2002-ben a Turay Ida Színtársulathoz nem kerültem. Mellette az érdi Lukin László Alapfokú Művészeti Iskolában magánéneket tanítok. Huszonkét növendékem van, s a célom: zeneszerető, zenéhez értő embereket neveljünk. Aki zenével foglalkozik, nemesebb lelkületű lesz. - Nem bántja, hogy nem játszik nagy pesti színházakban? - Sok vidéki előadáson vettem részt az elmúlt években, s a produkció után megkérdezték tőlem: melyik pesti színháznak vagyok a tagja? Ekkor bizony kicsit összeszorul a szívem.... Latabár Kálmán mondta egyszer: a színház ott van, ahol én vagyok. Nem egy épületnek, hanem egy műfajnak vagyok örökös tagja. Ha az operettet színvonalasan, remek kollegákkal, rendezőkkel, pompás díszlettel, a hagyományokat betartva, a zenének alárendelve játsszuk, akkor nekem mindegy, hogy Pesten, vagy egy kisvárosban lépek fel. Egy jó rendező tiszteletben tartja a kottában leírt zeneszerzői utasításokat, s nem arra törekszik, hogy saját kedve szerint kifordítsa, s polgárpukkasztó módon megváltoztassa azokat. Ilyen kiváló rendező volt Vámos László és Hidvégi Miklós, akinek társulatával több sikeres előadással, - így a Cigányszerelemmel is- turnéztunk Németországban. A külföldi fellépések előtt mindig eljátszottuk az adott darabot magyar nyelven a Békéscsabai Jókai Színházban. Konter László igazgatása alatt, amikor matiné előadásokat játszottunk, s meglepő módon a gyerekek viharos tapssal jutalmazták a művészeket. Ez is ellentmond annak, hogy ez a műfaj nem érdekli a fiatalokat. […]” A Dankó Rádióban ezen a héten minden nap Szóka Júlia a vendég a Túl az Óperencián című élő operettműsorban. (A szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya)
[url] http://operett.network.hu/blog/operett-klub-hirei/beszelgetes-szoka-julia-operettprimadonnaval; Beszélgetés Szóka Júlia operettprimadonnával [/url] Network.hu, 2009.01.30. 20 éve a pályán Beszélgetés Szóka Júlia operettprimadonnával /Medveczky Attila/ Részletek az interjúból: „[…] -A színészmesterséget már egyenesben, a színpadon tanulta meg, vagy elleste valakitől? - Is-is. Mivel nem a Színház és Filmművészeti Főiskolán végeztem, az volt a hátrányom, hogy nem tudtam személyes kontaktusba kerülni rendezőkkel. Így türelemmel ki kellett várnom, hogy feladatot kapjak. Amikor megkaptam a feladatokat, olyan kiváló rendezőkkel dolgozhattam együtt, mint Vámos László és Seregi László. - Régebben azért több operettet játszottak az Operettszínházban, mint musicalt. Most más az arány. A bevétel miatt változott meg a műsorpolitika? - Nem hiszem, hogy a musicalt többen hallgatnák, mint az operettet. Jó példa erre a Békéscsabai Jókai Színház, ahol diákbérleten keresztül nevelték a fiatalokat az operett szeretetére. Úgy kell a közönséggel foglalkozni, mint a gyerekekkel. Nevelni kell, irányítani, oktatni, s nem szabad azt gondolni, hogy a nézőtéren sok buta ember ül, akinek mindent be lehet magyarázni. A közönségnek pedig nagy igénye van az operettre. Halasi Imre igazgatóságáig, 2000-ig voltam az Operettszínház tagja, majd Kerényi Miklós Gábor vette át az irányítást. Ő minden áron a musicalt erőlteti. Holott egy nem magyar műfajról van szó. Persze, a fiatalok miatt szükség van erre is, de nem jó, ha ez a haladás útja. Ráadásul az operetténekesek közül pont azok nem kapnak szerepet a színházban – például: Jankovits József, Virágh József, Bózsó József, Farkas Bálint, Kiss Zoltán, Vásári Mónika, Teremi Trixi, s persze jómagam - akik a műfaj jeles képviselői, akik átadhatnák tudásukat a fiatal művészeknek, mert egy hagyományról és annak ápolásáról van szó. Az operett rajongók hiányolják is valamennyiünket, de szerencsére a Turay Ida Színház több operettet is bemutatott velünk, igen nagy sikerrel. A műfaj egy zenélő kis ékszerdobozhoz hasonlít, amely, ha kinyitom, egy varázslatos élményben részesít. A mai politikai és gazdasági helyzetben lelkileg szükséges, hogy kicsit a mesék, a csodák birodalmába kerüljünk az operetten keresztül, hiszen egy felnőtteknek szóló – humorral telített - meséről van szó. - Jómagam nem tartom az operettet a magas kultúra részének, ám a műfaj előadásához szükséges a hangi adottság. Emlékszem egy kaposvári Csárdáskirálynőre, mikor a bonviván szerepét egy énekelni nem tudó színésznek adták. A Vígszínházban pedig Alföldi Róbert és Eszenyi Enikő énekelt el egy Kálmán-operett részletet. Ez nem a műfaj megcsúfolása és nevetségessé tétele? - A magyar társadalom azért ennyire beteg, mert alig van olyan ember, aki a szakmájának, tehetségének megfelelő dolgot végezne. Nem hiszem, hogy vannak olyan művészek, akik mindent tudnak a színpadon. Ilyen nincs. Azt kell kiaknázni, amiben a legjobbak vagyunk. Sok régi színész fakadt dalra, de csak olyan műveket adtak elő, melyek hangi adottságuknak megfelelt. - Említette, hogy Kerényi Miklós Gábor igazgatóságának elején vált meg a színháztól. Elküldték, vagy felmondott? - Operettszínházi pályafutásom utolsó éveiben megszűnt közalkalmazotti státuszom, s számlaadóként voltam a teátrum tagja. Tehát darabokra szerződtettek. Nem rúgtak ki, hanem egyszerűen nem kaptam új szerződéseket. Azt sem mondták, hogy nincs rám igény, ezért mellőznek. Ezt követően szabadúszó lettem, míg 2002-ben a Turay Ida Színtársulathoz nem kerültem. Mellette az érdi Lukin László Alapfokú Művészeti Iskolában magánéneket tanítok. Huszonkét növendékem van, s a célom: zeneszerető, zenéhez értő embereket neveljünk. Aki zenével foglalkozik, nemesebb lelkületű lesz. - Nem bántja, hogy nem játszik nagy pesti színházakban? - Sok vidéki előadáson vettem részt az elmúlt években, s a produkció után megkérdezték tőlem: melyik pesti színháznak vagyok a tagja? Ekkor bizony kicsit összeszorul a szívem.... Latabár Kálmán mondta egyszer: a színház ott van, ahol én vagyok. Nem egy épületnek, hanem egy műfajnak vagyok örökös tagja. Ha az operettet színvonalasan, remek kollegákkal, rendezőkkel, pompás díszlettel, a hagyományokat betartva, a zenének alárendelve játsszuk, akkor nekem mindegy, hogy Pesten, vagy egy kisvárosban lépek fel. Egy jó rendező tiszteletben tartja a kottában leírt zeneszerzői utasításokat, s nem arra törekszik, hogy saját kedve szerint kifordítsa, s polgárpukkasztó módon megváltoztassa azokat. Ilyen kiváló rendező volt Vámos László és Hidvégi Miklós, akinek társulatával több sikeres előadással, - így a Cigányszerelemmel is- turnéztunk Németországban. A külföldi fellépések előtt mindig eljátszottuk az adott darabot magyar nyelven a Békéscsabai Jókai Színházban. Konter László igazgatása alatt, amikor matiné előadásokat játszottunk, s meglepő módon a gyerekek viharos tapssal jutalmazták a művészeket. Ez is ellentmond annak, hogy ez a műfaj nem érdekli a fiatalokat. […]” A Dankó Rádióban ezen a héten minden nap Szóka Júlia a vendég a Túl az Óperencián című élő operettműsorban. (A szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya)
2125 Búbánat 2014-02-16 19:29:24
Egy érdekes statisztikai kiadvány került a kezembe, mely az 1950 és 1960 közötti magyar színházi adatokról ad áttekintést. Ebben táblázatokba foglalt adattárat találunk, amely az ország és a főváros valamennyi színházában és a Magyar Állami Operaházban/Erkel Színházban az 1950 és 1960 között játszott darabok előadásszámát és látogatottsági adatait tartalmazza, évenként, színházanként, címenként, előadás- és nézőszám-bontásban meg összesítve. Ezen túl további, szűkített csoportosításokra is keresést nyújt. Most ebből az adattárból csak az operetteket, daljátékokat, zenés vígjátékokat érintő statisztikákat néztem át. A terjedelem miatt csak az ÖSSZESÍTETT adatokból csemegézek (a színházankénti számszerűsített adatokat is sorolni tudom a könyvből): sorrendben hozom a legtöbbet játszott, legnagyobb nézőszámmal rendelkező darabokat. Ebből kiviláglik, hogy a korabeli műsorpolitika milyen darabokat frekventált, támogatott, azok milyen látogatottságot eredményeztek abban a bizonyos 1950 és 1960 közti évtizedben. (De évenkénti bontásban is megtalálható ugyanez.) Tehát a nézőszám alakulása szempontjából az alábbi sorrend állítható fel (az előadásszám szerinti sorrend ugyan valamelyest eltér ettől, de ez nem igazán jelentős változás az adott zenés darab népszerűségi mutatóit illetően): A. kategória: „Régi magyar és külföldi operett és zenés vígjáték”: (Határt szabva magamnak, csak a 100.000 nézőszám feletti darabcímeket hozom itt) 1. Kálmán: Csárdáskirálynő – 1.824 előadás, 1.506.337 néző 2. Lehár: Luxemburg grófja – 973 előadás, 761.556 néző 3. Jacobi: Leányvásár – 724 előadás, 408.096 néző 4. Kálmán: Montmartre-i ibolya – 918 előadás, 406.947 néző 5. Kacsóh: János vitéz - 806 előadás, 395.962 néző 6. Kálmán: Marica grófnő – 538 előadás, 300.011 néző 7. Schubert-Berté: Három a kislány – 631 előadás, 298.366 néző 8. Lehár: A mosoly országa – 621 előadás, 291.643 néző 9. Lehár: A vándordiák (Garabonciás; a Cigányszerelem átdolgozása) – 775 előadás, 276.863 néző 10. Johann Strauss: Cigánybáró – 500 előadás, 276.462 néző 11. Johann Strauss: Denevér – 487 előadás, 246.709 néző 12. Hervé: Nebáncsvirág – 577 előadás, 243.688 néző 13. Huszka: Gül baba – 443 előadás, 221.174 néző 14. Lehár: A víg özvegy – 411 előadás, 207.554 néző 15. Jacobi: Sybill – 426 előadás, 207.249 néző 16. Franz Schönthan - Kellér Dezső: Szabin nők elrablása – 447 előadás, 205.141 néző 17. Offenbach: Orfeusz az alvilágban – 212 előadás, 155.042 néző 18. Szirmai: Mágnás Miska – 505 előadás, 176.754 néző 19. Offenbach: Egy marék boldogság – 223 előadás, 164.555 néző 20. Huszka: Mária főhadnagy – 171 előadás, 164.528 néző 21. Csiky: Nagymama – 184 előadás, 142.444 néző 22. Kálmán: Cirkuszhercegnő – 273 előadás, 132.860 néző 23. Offenbach: Szép Heléna – 116 előadás, 128.273 néző 24. Gvadányi: Peleskei nótárius – 143 előadás, 125.725 néző 25. Huszka: Bob herceg – 216 előadás, 118.984 néző 26. Huszka: Lili bárónő – 234 előadás, 109.991 néző Ha az előadás száma szerinti sorrendre lennénk kíváncsiak, akkor a fenti kimutatásból az első tíz helyezett így következne: 1. Kálmán: Csárdáskirálynő – 1.824 előadás 2. Lehár: Luxemburg grófja – 973 előadás 3. Kálmán: Montmartre-i ibolya – 918 előadás 4. Kacsóh: János vitéz - 806 előadás 5. Lehár: A vándordiák (Garabonciás; a Cigányszerelem átdolgozása) – 775 előadás 6. Jacobi: Leányvásár – 724 előadás 7. Schubert-Berté: Három a kislány – 631 előadás 8. Lehár: A mosoly országa – 621 előadás 9. Hervé: Nebáncsvirág – 577 előadás 10. Kálmán: Marica grófnő – 538 előadás Kár, hogy nem rendelkezem a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek hasonló adattárával: azokat a statisztikai adatokat áttekintve, vélhetően lényegi változásokat tapasztalhatnánk az ötvenes évek operettjeinek látogatottságát illetően, bár a Csárdáskirálynő első helye biztosan nem forogna veszélyben
Egy érdekes statisztikai kiadvány került a kezembe, mely az 1950 és 1960 közötti magyar színházi adatokról ad áttekintést. Ebben táblázatokba foglalt adattárat találunk, amely az ország és a főváros valamennyi színházában és a Magyar Állami Operaházban/Erkel Színházban az 1950 és 1960 között játszott darabok előadásszámát és látogatottsági adatait tartalmazza, évenként, színházanként, címenként, előadás- és nézőszám-bontásban meg összesítve. Ezen túl további, szűkített csoportosításokra is keresést nyújt. Most ebből az adattárból csak az operetteket, daljátékokat, zenés vígjátékokat érintő statisztikákat néztem át. A terjedelem miatt csak az ÖSSZESÍTETT adatokból csemegézek (a színházankénti számszerűsített adatokat is sorolni tudom a könyvből): sorrendben hozom a legtöbbet játszott, legnagyobb nézőszámmal rendelkező darabokat. Ebből kiviláglik, hogy a korabeli műsorpolitika milyen darabokat frekventált, támogatott, azok milyen látogatottságot eredményeztek abban a bizonyos 1950 és 1960 közti évtizedben. (De évenkénti bontásban is megtalálható ugyanez.) Tehát a nézőszám alakulása szempontjából az alábbi sorrend állítható fel (az előadásszám szerinti sorrend ugyan valamelyest eltér ettől, de ez nem igazán jelentős változás az adott zenés darab népszerűségi mutatóit illetően): A. kategória: „Régi magyar és külföldi operett és zenés vígjáték”: (Határt szabva magamnak, csak a 100.000 nézőszám feletti darabcímeket hozom itt) 1. Kálmán: Csárdáskirálynő – 1.824 előadás, 1.506.337 néző 2. Lehár: Luxemburg grófja – 973 előadás, 761.556 néző 3. Jacobi: Leányvásár – 724 előadás, 408.096 néző 4. Kálmán: Montmartre-i ibolya – 918 előadás, 406.947 néző 5. Kacsóh: János vitéz - 806 előadás, 395.962 néző 6. Kálmán: Marica grófnő – 538 előadás, 300.011 néző 7. Schubert-Berté: Három a kislány – 631 előadás, 298.366 néző 8. Lehár: A mosoly országa – 621 előadás, 291.643 néző 9. Lehár: A vándordiák (Garabonciás; a Cigányszerelem átdolgozása) – 775 előadás, 276.863 néző 10. Johann Strauss: Cigánybáró – 500 előadás, 276.462 néző 11. Johann Strauss: Denevér – 487 előadás, 246.709 néző 12. Hervé: Nebáncsvirág – 577 előadás, 243.688 néző 13. Huszka: Gül baba – 443 előadás, 221.174 néző 14. Lehár: A víg özvegy – 411 előadás, 207.554 néző 15. Jacobi: Sybill – 426 előadás, 207.249 néző 16. Franz Schönthan - Kellér Dezső: Szabin nők elrablása – 447 előadás, 205.141 néző 17. Offenbach: Orfeusz az alvilágban – 212 előadás, 155.042 néző 18. Szirmai: Mágnás Miska – 505 előadás, 176.754 néző 19. Offenbach: Egy marék boldogság – 223 előadás, 164.555 néző 20. Huszka: Mária főhadnagy – 171 előadás, 164.528 néző 21. Csiky: Nagymama – 184 előadás, 142.444 néző 22. Kálmán: Cirkuszhercegnő – 273 előadás, 132.860 néző 23. Offenbach: Szép Heléna – 116 előadás, 128.273 néző 24. Gvadányi: Peleskei nótárius – 143 előadás, 125.725 néző 25. Huszka: Bob herceg – 216 előadás, 118.984 néző 26. Huszka: Lili bárónő – 234 előadás, 109.991 néző Ha az előadás száma szerinti sorrendre lennénk kíváncsiak, akkor a fenti kimutatásból az első tíz helyezett így következne: 1. Kálmán: Csárdáskirálynő – 1.824 előadás 2. Lehár: Luxemburg grófja – 973 előadás 3. Kálmán: Montmartre-i ibolya – 918 előadás 4. Kacsóh: János vitéz - 806 előadás 5. Lehár: A vándordiák (Garabonciás; a Cigányszerelem átdolgozása) – 775 előadás 6. Jacobi: Leányvásár – 724 előadás 7. Schubert-Berté: Három a kislány – 631 előadás 8. Lehár: A mosoly országa – 621 előadás 9. Hervé: Nebáncsvirág – 577 előadás 10. Kálmán: Marica grófnő – 538 előadás Kár, hogy nem rendelkezem a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek hasonló adattárával: azokat a statisztikai adatokat áttekintve, vélhetően lényegi változásokat tapasztalhatnánk az ötvenes évek operettjeinek látogatottságát illetően, bár a Csárdáskirálynő első helye biztosan nem forogna veszélyben
