2208 Haandel 2014-07-16 16:30:47 [Válasz erre: 2206 Búbánat 2014-07-15 14:06:06]
Hűha!!! Milyen operettritkaságok, milyen részletes és érdekes szerepkiosztások! Kedves Búbánat, Neked egy új UNITEL-ben lenne a helyed! ***** ([url]http://szotar.sztaki.hu/search?fromlang=hun&tolang=eng&searchWord=casting&langcode=hu&u=0&langprefix=&searchMode=WORD_PREFIX&viewMode=full&ignoreAccents=1;UNITELO[/url] ~ Unique Telecasting of Operettas ~ A, D, F, H, … ♫ ;)
Hűha!!! Milyen operettritkaságok, milyen részletes és érdekes szerepkiosztások! Kedves Búbánat, Neked egy új UNITEL-ben lenne a helyed! ***** ([url]http://szotar.sztaki.hu/search?fromlang=hun&tolang=eng&searchWord=casting&langcode=hu&u=0&langprefix=&searchMode=WORD_PREFIX&viewMode=full&ignoreAccents=1;UNITELO[/url] ~ Unique Telecasting of Operettas ~ A, D, F, H, … ♫ ;)
2207 telramund 2014-07-15 15:01:28
Ez nem elképzelés,hanem majdnem konkrét terv volt csak most nagy a csend körülötte! Kálmán:Csárdáskirálynő Anna Netrebko és Jonas Kaufmann
Ez nem elképzelés,hanem majdnem konkrét terv volt csak most nagy a csend körülötte! Kálmán:Csárdáskirálynő Anna Netrebko és Jonas Kaufmann
2206 Búbánat 2014-07-15 14:06:06 [Válasz erre: 2194 Búbánat 2014-07-14 18:00:10]
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 10+1. Nádor Mihály: Babavásár – operett három felvonásban Szereplők: Herceg, agglegény – bariton buffo: Haja Zsolt Pepi, agglegény – tenor buffo: Kerényi Miklós Máté Gitta, ünnepelt primadonna: Rost Andrea Gigi, báró – tenor buffo (táncoskomikus): Peller Károly Maca, színésznő – szoprán (szubrett): Dancs Annamari Richárd, gróf – tenor: Kovácsházi István Ének- és tánckar: hódolók, inasok, járókelők A cselekmény helyszíne és ideje: Gitta palotája a korzón (1. felv.), az operabál (II. felv.), Richárd gróf palotája (III. felv.) Budapesten az 1900-as évek elején.
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 10+1. Nádor Mihály: Babavásár – operett három felvonásban Szereplők: Herceg, agglegény – bariton buffo: Haja Zsolt Pepi, agglegény – tenor buffo: Kerényi Miklós Máté Gitta, ünnepelt primadonna: Rost Andrea Gigi, báró – tenor buffo (táncoskomikus): Peller Károly Maca, színésznő – szoprán (szubrett): Dancs Annamari Richárd, gróf – tenor: Kovácsházi István Ének- és tánckar: hódolók, inasok, járókelők A cselekmény helyszíne és ideje: Gitta palotája a korzón (1. felv.), az operabál (II. felv.), Richárd gróf palotája (III. felv.) Budapesten az 1900-as évek elején.
2205 Búbánat 2014-07-15 14:04:58 [Válasz erre: 2194 Búbánat 2014-07-14 18:00:10]
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 10.) Lehár Ferenc: Éva (Das Fabrikmädel) – operett három felvonásban Nemzetközi produkcióban, német nyelven, külföldi csillagok szerepeltetésével (sok szponzor pénzével) Szereplők: Octave Flaubert, gyártulajdonos – tenor: Jonas Kaufmann Millefleur Dagobert, Flaubert barátja – tenor buffo: Thomas Malik Pepita Paquarette Desirée (Pipsi) – szoprán (szubrett): Rácz Rita Bernard Larousse, üveggyári művezető – bariton: Molnár Levente Éva, a gyámleánya – szoprán: Anna Netrebko Mathieu, Flaubert inasa – basszbariton: Bretz Gábor Voisin, az üveggyár főkönyvelője – tenor buffo: Megyesi Zoltán Prunelles, az üveggyár könyvelője – bariton: Szegedi Csaba Ének- és tánckar: gyári munkások és munkásnők, inasok, párizsiak, Flaubert barátai A cselekmény helyszíne és ideje: Flaubert üveggyára Brüsszel mellett (I. felv.), Flaubert villája Brüsszelben (II. felv.), a Dagobert család palotája Párizs határában, a Bois de Boulogne-ban (III. felv) az 1900-as évek elején.
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 10.) Lehár Ferenc: Éva (Das Fabrikmädel) – operett három felvonásban Nemzetközi produkcióban, német nyelven, külföldi csillagok szerepeltetésével (sok szponzor pénzével) Szereplők: Octave Flaubert, gyártulajdonos – tenor: Jonas Kaufmann Millefleur Dagobert, Flaubert barátja – tenor buffo: Thomas Malik Pepita Paquarette Desirée (Pipsi) – szoprán (szubrett): Rácz Rita Bernard Larousse, üveggyári művezető – bariton: Molnár Levente Éva, a gyámleánya – szoprán: Anna Netrebko Mathieu, Flaubert inasa – basszbariton: Bretz Gábor Voisin, az üveggyár főkönyvelője – tenor buffo: Megyesi Zoltán Prunelles, az üveggyár könyvelője – bariton: Szegedi Csaba Ének- és tánckar: gyári munkások és munkásnők, inasok, párizsiak, Flaubert barátai A cselekmény helyszíne és ideje: Flaubert üveggyára Brüsszel mellett (I. felv.), Flaubert villája Brüsszelben (II. felv.), a Dagobert család palotája Párizs határában, a Bois de Boulogne-ban (III. felv) az 1900-as évek elején.
2204 Búbánat 2014-07-15 14:03:02 [Válasz erre: 2194 Búbánat 2014-07-14 18:00:10]
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 9. Fall: Sztambul rózsája (Die Rose von Stambul) – operett három felvonásban Szereplők: Kamek pasa (magyar változatban: Kemál pasa) – bariton: Perencz Béla Kondja Gül (Kondzsa Gül), a leánya – szoprán: Létay Kiss Gabriella Ahmed bej – tenor (lírai): Brickner Szabolcs Midili Hanum, Kondja barátnője – szoprán (szubrett): Szemere Zita Fridolin Müller (Müller Flórián) – tenor (buffo): Horváth István Idősebb Müller úr, Fridolin apja – basszus: Szvétek László A pasa háremhölgyei: - Güzela – szoprán: Kriszta Kinga - Fatime - szoprán: Zavaros Eszter - Emine - szoprán: Szakács Ildikó - Durlane- szoprán: Pula Andrea - Sobeide- szoprán: Gál Gabi - Bül-bül – mezzoszoprán: Balga Gabriella - Djamileh – alt: Bakos Kornélia Ének- és tánckar: a pasa személyzete, násznép, szállóvendégek A cselekmény helyszíne és ideje: Konstantinápoly (Isztambul), Kamek pasa palotája (I. és II. felv.), egy elegáns svájci szálloda (III. felv.) a XIX. század elején
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 9. Fall: Sztambul rózsája (Die Rose von Stambul) – operett három felvonásban Szereplők: Kamek pasa (magyar változatban: Kemál pasa) – bariton: Perencz Béla Kondja Gül (Kondzsa Gül), a leánya – szoprán: Létay Kiss Gabriella Ahmed bej – tenor (lírai): Brickner Szabolcs Midili Hanum, Kondja barátnője – szoprán (szubrett): Szemere Zita Fridolin Müller (Müller Flórián) – tenor (buffo): Horváth István Idősebb Müller úr, Fridolin apja – basszus: Szvétek László A pasa háremhölgyei: - Güzela – szoprán: Kriszta Kinga - Fatime - szoprán: Zavaros Eszter - Emine - szoprán: Szakács Ildikó - Durlane- szoprán: Pula Andrea - Sobeide- szoprán: Gál Gabi - Bül-bül – mezzoszoprán: Balga Gabriella - Djamileh – alt: Bakos Kornélia Ének- és tánckar: a pasa személyzete, násznép, szállóvendégek A cselekmény helyszíne és ideje: Konstantinápoly (Isztambul), Kamek pasa palotája (I. és II. felv.), egy elegáns svájci szálloda (III. felv.) a XIX. század elején
2203 Búbánat 2014-07-15 14:02:10 [Válasz erre: 2194 Búbánat 2014-07-14 18:00:10]
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 8. Oscar Straus: Varázskeringő (Ein Walzertraum) – operett három felvonásban Szereplők: XIII: Joachim, Flausenthurn hercege – basszus: Kelemen Zoltán Helene hercegnő, a leánya – szoprán: Miksch Adrienn Lothar gróf, a herceg sógora – tenor buffo: Horváth István Niki hadnagy – tenor: Nyári Zoltán Montschi hadnagy, Niki barátja – bariton: Perencz Béla Franzi Steingruber, egy női zenekar vezetője – szoprán (szubrett): Rácz Rita Frieredike von Insterburgm Helene hercegnő főkomornája – alt: Bakos Kornélia Sigismund, hercegi főlakáj – bariton: Szegedi Csaba Ének- és tánckar: udvaroncok, udvarhölgyek, tisztek, zenészek, inasok, szobalányok, szállóvendégek, színpadon játszó női zenekar A cselekmény helyszíne és ideje: a hercegi kastély egy elegáns terme (I. és III. felv.), a szálloda étterme előtti park (II. felv.), a képzeletbeli Flausenthurn hercegség a XIX. század végén
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 8. Oscar Straus: Varázskeringő (Ein Walzertraum) – operett három felvonásban Szereplők: XIII: Joachim, Flausenthurn hercege – basszus: Kelemen Zoltán Helene hercegnő, a leánya – szoprán: Miksch Adrienn Lothar gróf, a herceg sógora – tenor buffo: Horváth István Niki hadnagy – tenor: Nyári Zoltán Montschi hadnagy, Niki barátja – bariton: Perencz Béla Franzi Steingruber, egy női zenekar vezetője – szoprán (szubrett): Rácz Rita Frieredike von Insterburgm Helene hercegnő főkomornája – alt: Bakos Kornélia Sigismund, hercegi főlakáj – bariton: Szegedi Csaba Ének- és tánckar: udvaroncok, udvarhölgyek, tisztek, zenészek, inasok, szobalányok, szállóvendégek, színpadon játszó női zenekar A cselekmény helyszíne és ideje: a hercegi kastély egy elegáns terme (I. és III. felv.), a szálloda étterme előtti park (II. felv.), a képzeletbeli Flausenthurn hercegség a XIX. század végén
2202 Búbánat 2014-07-15 14:01:07 [Válasz erre: 2194 Búbánat 2014-07-14 18:00:10]
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 7. Zeller: A bányamester (Der Obersteiger) – operett három felvonásban Szereplők: Martin, bányamester – tenor: Kovácsházi István Fichtenau grófnő – szoprán: Kolonits Klára Zwack, bányaigazgató – tenor: Nyári Zoltán Elfriede, a felesége – alt: Vizin Viktória Nelly, csipkeverőnő – szoprán (szubrett): Dancs Annamari Roderick herceg, a terület régense – tenor: Boncsér Gergely Tschida, bányamunkás – tenor buffo: Megyesi Zoltán Dusel, bányamunkás – tenor buffo: Horváth István Ének- és tánckar: bányászok, falusiak, nép A cselekmény helyszíne és ideje: a kocsma terme (1.felv.), Zwack bányaigazgató lakása (II. felv.), a falu főtere (III. felv.), a dél-németországi Marienzech a XVIII. század első felében
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 7. Zeller: A bányamester (Der Obersteiger) – operett három felvonásban Szereplők: Martin, bányamester – tenor: Kovácsházi István Fichtenau grófnő – szoprán: Kolonits Klára Zwack, bányaigazgató – tenor: Nyári Zoltán Elfriede, a felesége – alt: Vizin Viktória Nelly, csipkeverőnő – szoprán (szubrett): Dancs Annamari Roderick herceg, a terület régense – tenor: Boncsér Gergely Tschida, bányamunkás – tenor buffo: Megyesi Zoltán Dusel, bányamunkás – tenor buffo: Horváth István Ének- és tánckar: bányászok, falusiak, nép A cselekmény helyszíne és ideje: a kocsma terme (1.felv.), Zwack bányaigazgató lakása (II. felv.), a falu főtere (III. felv.), a dél-németországi Marienzech a XVIII. század első felében
2201 Búbánat 2014-07-15 14:00:22 [Válasz erre: 2194 Búbánat 2014-07-14 18:00:10]
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 6. Millöcker: Gasparone – operett három felvonásban Szereplők: Carlotta grófnő, Santa Croce-i fiatal özvegy – szoprán: Kolonits Klára Marietta, Carlotta grófnő szobalánya – mezzoszoprán: Mester Viktória Zenobia, Carlotta grófnő bizalmasa – alt: Schöck Atala Erminio Saluzzo gróf, földbirtokos – tenor: Nyári Zoltán Benozzo, a toresinói Halászkocsma tulajdonosa és a csempészbanda főnöke – tenor (buffo): Horváth István Sora, a felesége – szoprán (szubrett): Dancs Annamari Baboleno Nasoni, Toresino polgármestere – basszus (buffo): Gábor Géza Sindulfo, a fia – tenor (buffo): Megyesi Zoltán Massaccio, csempész, Benozzo nagybátyja – bariton: Szegedi Csaba Ének- és tánckar: csempészek, katonák, parasztlányok, földművesek, Toresino polgárai, vámosok, hajósok, halászok A cselekmény helyszíne és ideje: a toresinói Halászkocsma (I. felv.), Carlotta grófnő kastélya (II. felv.), a toresinói tanácsház előtti tér (III. felv.) a XIX. század elején.
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 6. Millöcker: Gasparone – operett három felvonásban Szereplők: Carlotta grófnő, Santa Croce-i fiatal özvegy – szoprán: Kolonits Klára Marietta, Carlotta grófnő szobalánya – mezzoszoprán: Mester Viktória Zenobia, Carlotta grófnő bizalmasa – alt: Schöck Atala Erminio Saluzzo gróf, földbirtokos – tenor: Nyári Zoltán Benozzo, a toresinói Halászkocsma tulajdonosa és a csempészbanda főnöke – tenor (buffo): Horváth István Sora, a felesége – szoprán (szubrett): Dancs Annamari Baboleno Nasoni, Toresino polgármestere – basszus (buffo): Gábor Géza Sindulfo, a fia – tenor (buffo): Megyesi Zoltán Massaccio, csempész, Benozzo nagybátyja – bariton: Szegedi Csaba Ének- és tánckar: csempészek, katonák, parasztlányok, földművesek, Toresino polgárai, vámosok, hajósok, halászok A cselekmény helyszíne és ideje: a toresinói Halászkocsma (I. felv.), Carlotta grófnő kastélya (II. felv.), a toresinói tanácsház előtti tér (III. felv.) a XIX. század elején.
2200 Búbánat 2014-07-15 13:59:26 [Válasz erre: 2194 Búbánat 2014-07-14 18:00:10]
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 5. Suppé: Pajkos diákok (Flotte Bursche) – egyfelvonásos operett Szereplők: Hieronymus Geyer, uzsorás (a magyar rádióváltozatban Geiger, tőkepénzes) – basszbariton: Bakonyi Marcell Brandt, diák – bariton (az eredeti változatban: tenor): Haja Zsolt Frincke, diák – tenor (a magyar rádióváltozatban: alt): László Boldizsár Fleck, csizmapucoló és inas (a magyar változatban: diák) – tenor: Megyesi Zoltán Anton, asztaloslegény – tenor: Boncsér Gergely Lieschen, a szerelmese – szoprán: Kriszta Kinga Énekkar: diákok, pincérek, a fogadó vendégei A cselekmény helyszíne és ideje: A Tevéhez címzett fogadó (1. kép), Geyer uzsorás lakása (2. kép), Geyer házának előtere (3. kép) Heidelbergben a XIX. század közepén
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 5. Suppé: Pajkos diákok (Flotte Bursche) – egyfelvonásos operett Szereplők: Hieronymus Geyer, uzsorás (a magyar rádióváltozatban Geiger, tőkepénzes) – basszbariton: Bakonyi Marcell Brandt, diák – bariton (az eredeti változatban: tenor): Haja Zsolt Frincke, diák – tenor (a magyar rádióváltozatban: alt): László Boldizsár Fleck, csizmapucoló és inas (a magyar változatban: diák) – tenor: Megyesi Zoltán Anton, asztaloslegény – tenor: Boncsér Gergely Lieschen, a szerelmese – szoprán: Kriszta Kinga Énekkar: diákok, pincérek, a fogadó vendégei A cselekmény helyszíne és ideje: A Tevéhez címzett fogadó (1. kép), Geyer uzsorás lakása (2. kép), Geyer házának előtere (3. kép) Heidelbergben a XIX. század közepén
2199 Búbánat 2014-07-15 13:58:18 [Válasz erre: 2194 Búbánat 2014-07-14 18:00:10]
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 4. Lecocq: Angot asszony lánya (La fille de Madame Angot) – operett három felvonásban Nemzetközi koprodukcióban, francia nyelven, szponzorok bevonásával Szereplők: Mademoiselle Lange, színésznő, Barras kegyeltje – mezzoszoprán: Elina Garanca Clairette Angot, virágkereskedő, Pomponnet jegyese – szoprán: Olga Peretyatko. Ange-Pitou, költő és utcai énekes, Clairette szerelmese – tenor: Jonas Kaufmann Babette, Clairette szobalánya – szoprán: Bordás Barbara Pomponnet, piaci borbély és Lange kisasszony fodrásza – tenor: László Boldizsár Larivaudiere, Barras bizalmasa, a köztársaság-ellenes összeesküvők tagja – bariton: Molnár Levente Louchard, rendőrtiszt, Larivaudiere besúgója – basszus: Kelemen Zoltán Amarante, piaci árus – mezzoszoprán: Meláth Andrea Javotte, piaci árus – mezzoszoprán: Gál Erika Thérese, piaci árus – szoprán: Kertesi Ingrid Hersille, Lange kisasszony szobalánya – szoprán: Kriszta Kinga Trenitz, huszártiszt – tenor: Boncsér Gergely Guillaume, piaci árus – tenor: Horváth István Buteaux, piaci árus – basszus: Kálmán Péter Ének- és tánckar: piaci árusok, vásárlók, titkos ügynökök, összeesküvők, csendőrök A cselekmény helyszíne és ideje: a Vásárcsarnok (Les Halles – I. felv.), Lange kisasszony lakása (II. felv.), a Belleville kastély parkja (III. felv.), Párizsban 1794-ben
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 4. Lecocq: Angot asszony lánya (La fille de Madame Angot) – operett három felvonásban Nemzetközi koprodukcióban, francia nyelven, szponzorok bevonásával Szereplők: Mademoiselle Lange, színésznő, Barras kegyeltje – mezzoszoprán: Elina Garanca Clairette Angot, virágkereskedő, Pomponnet jegyese – szoprán: Olga Peretyatko. Ange-Pitou, költő és utcai énekes, Clairette szerelmese – tenor: Jonas Kaufmann Babette, Clairette szobalánya – szoprán: Bordás Barbara Pomponnet, piaci borbély és Lange kisasszony fodrásza – tenor: László Boldizsár Larivaudiere, Barras bizalmasa, a köztársaság-ellenes összeesküvők tagja – bariton: Molnár Levente Louchard, rendőrtiszt, Larivaudiere besúgója – basszus: Kelemen Zoltán Amarante, piaci árus – mezzoszoprán: Meláth Andrea Javotte, piaci árus – mezzoszoprán: Gál Erika Thérese, piaci árus – szoprán: Kertesi Ingrid Hersille, Lange kisasszony szobalánya – szoprán: Kriszta Kinga Trenitz, huszártiszt – tenor: Boncsér Gergely Guillaume, piaci árus – tenor: Horváth István Buteaux, piaci árus – basszus: Kálmán Péter Ének- és tánckar: piaci árusok, vásárlók, titkos ügynökök, összeesküvők, csendőrök A cselekmény helyszíne és ideje: a Vásárcsarnok (Les Halles – I. felv.), Lange kisasszony lakása (II. felv.), a Belleville kastély parkja (III. felv.), Párizsban 1794-ben
2198 Búbánat 2014-07-15 13:57:03 [Válasz erre: 2194 Búbánat 2014-07-14 18:00:10]
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 3. Planquette: Rip van Winkle – operett három felvonásban Szereplők: Rip van Winkle - tenor: Fekete Attila Gretchen, a felesége – szoprán: Rost Andrea Alice, a gyermekük – gyermekként prózai szereplő, felnőttként – szoprán: Hajnóczy Júlia Derrick van Slous, a falu bírája – basszus: Kelemen Zoltán Hans, a fia - gyermekként prózai szereplő, felnőttként – tenor: Brickner Szabolcs Diedrich Knickerbocker, tanító – tenor: Balczó Péter Nick Wedder, a III: György fogadó tulajdonosa – tenor buffo: Megyesi Zoltán Katrina, a leánya – szoprán: Wierdl Eszter Jacintha – szoprán: Puja Andrea Ének- és tánckar: földművesek, kézművesek, katonák, szellemek, nimfák A cselekmény helyszíne és ideje: tér Rip háza előtt Sleepy Hollow-ban (valós helységnév: jelentése: álmos völgy; I. felv,), erdőrészlet a Sleepy Hollow-t körülvevő hegyekben (II. felv. 1. kép), a nimfák és démonok világa (II. felv. 2. kép), Wideawakeville, az egykori Sleepy Hollow főtere (III. felv.), körülbelül 1773-1793 között. A II. és a III. felvonás között 20 év telik el.
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 3. Planquette: Rip van Winkle – operett három felvonásban Szereplők: Rip van Winkle - tenor: Fekete Attila Gretchen, a felesége – szoprán: Rost Andrea Alice, a gyermekük – gyermekként prózai szereplő, felnőttként – szoprán: Hajnóczy Júlia Derrick van Slous, a falu bírája – basszus: Kelemen Zoltán Hans, a fia - gyermekként prózai szereplő, felnőttként – tenor: Brickner Szabolcs Diedrich Knickerbocker, tanító – tenor: Balczó Péter Nick Wedder, a III: György fogadó tulajdonosa – tenor buffo: Megyesi Zoltán Katrina, a leánya – szoprán: Wierdl Eszter Jacintha – szoprán: Puja Andrea Ének- és tánckar: földművesek, kézművesek, katonák, szellemek, nimfák A cselekmény helyszíne és ideje: tér Rip háza előtt Sleepy Hollow-ban (valós helységnév: jelentése: álmos völgy; I. felv,), erdőrészlet a Sleepy Hollow-t körülvevő hegyekben (II. felv. 1. kép), a nimfák és démonok világa (II. felv. 2. kép), Wideawakeville, az egykori Sleepy Hollow főtere (III. felv.), körülbelül 1773-1793 között. A II. és a III. felvonás között 20 év telik el.
2197 Búbánat 2014-07-15 13:56:16 [Válasz erre: 2194 Búbánat 2014-07-14 18:00:10]
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 2. Offenbach: A sóhajok hídja (Le pont des soupirs) - operett két felvonásban Szereplők: Cornarino Cornarini, Velence dózséja – tenor: Nyári Zoltán Baptiste, szolgája – tenor buffo: Balczó Péter Catarina Cornarini, a dózse felesége – szoprán: Kele Brigitta Amoroso, udvarhölgye – szoprán: Szemere Zita Fabiano Fabiani Malatromba – tenor: Brickner Szabolcs A Tízek Tanácsának vezetője – basszus: Cser Krisztián Astolfo, kém – basszbariton: Bretz Gábor Franrusto, kém – basszus buffo: Kálmán Péter Cascadetto, utcai besúgó – tenor: Horváth István Ének- és tánckar: álarcosok, nép, testőrök, gondolások A cselekmény helyszíne és ideje: Velence a XIV. század első felében (1321)
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 2. Offenbach: A sóhajok hídja (Le pont des soupirs) - operett két felvonásban Szereplők: Cornarino Cornarini, Velence dózséja – tenor: Nyári Zoltán Baptiste, szolgája – tenor buffo: Balczó Péter Catarina Cornarini, a dózse felesége – szoprán: Kele Brigitta Amoroso, udvarhölgye – szoprán: Szemere Zita Fabiano Fabiani Malatromba – tenor: Brickner Szabolcs A Tízek Tanácsának vezetője – basszus: Cser Krisztián Astolfo, kém – basszbariton: Bretz Gábor Franrusto, kém – basszus buffo: Kálmán Péter Cascadetto, utcai besúgó – tenor: Horváth István Ének- és tánckar: álarcosok, nép, testőrök, gondolások A cselekmény helyszíne és ideje: Velence a XIV. század első felében (1321)
2196 Búbánat 2014-07-15 13:55:20 [Válasz erre: 2194 Búbánat 2014-07-14 18:00:10]
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 1. Sullivan: A gondolások (The Gondoliers) – operett két felvonásban Szereplők: Plaza-Toro hercege, Spanyolország grandja – bariton (buffo): Molnár Levente Luiz, a kísérője – lírai bariton vagy tenor: Haja Zsolt Don Alhambra del Bolero, főinkvizítor – basszbariton: Cser Krisztián Marco Palmieri, velencei gondolás – tenor: Horváth István Antonio, velencei gondolás – bariton: Szegedi Csaba Francesco, velencei gondolás – tenor: Balczó Péter Giorgio, velencei gondolás – basszus: Szvétek László Plaza-Toro hercegnő – kontraalt: Schöck Atala Casilda, a leánya – szoprán: Zavaros Eszter Velencei kisasszonyok: - Gianetta – szoprán: Szakács Ildikó - Tessa – mezzoszoprán: Megyesi-Schwartz Lucia - Fiametta – szoprán: Keszei Bori - Vittoria – mezzoszoprán: Heiter Melinda - Giulia – mezzoszoprán: Kriszta Kinga Inez, a Plaza-Toro család nevelőnője – kontraalt:Várhelyi Éva Ének- és tánckar: a herceg kísérete, velencei urak és hölgyek, gondolások, őrök, szolgálók A cselekmény helyszíne és ideje: tér Velencében (I. felv.), a királyi palota Barataira – képzeletbeli - szigetén (II. felv.) a XVIII. században.
Játékos szerepkiosztás egy operett elképzelt filmváltozatához: 1. Sullivan: A gondolások (The Gondoliers) – operett két felvonásban Szereplők: Plaza-Toro hercege, Spanyolország grandja – bariton (buffo): Molnár Levente Luiz, a kísérője – lírai bariton vagy tenor: Haja Zsolt Don Alhambra del Bolero, főinkvizítor – basszbariton: Cser Krisztián Marco Palmieri, velencei gondolás – tenor: Horváth István Antonio, velencei gondolás – bariton: Szegedi Csaba Francesco, velencei gondolás – tenor: Balczó Péter Giorgio, velencei gondolás – basszus: Szvétek László Plaza-Toro hercegnő – kontraalt: Schöck Atala Casilda, a leánya – szoprán: Zavaros Eszter Velencei kisasszonyok: - Gianetta – szoprán: Szakács Ildikó - Tessa – mezzoszoprán: Megyesi-Schwartz Lucia - Fiametta – szoprán: Keszei Bori - Vittoria – mezzoszoprán: Heiter Melinda - Giulia – mezzoszoprán: Kriszta Kinga Inez, a Plaza-Toro család nevelőnője – kontraalt:Várhelyi Éva Ének- és tánckar: a herceg kísérete, velencei urak és hölgyek, gondolások, őrök, szolgálók A cselekmény helyszíne és ideje: tér Velencében (I. felv.), a királyi palota Barataira – képzeletbeli - szigetén (II. felv.) a XVIII. században.
2195 Búbánat 2014-07-14 18:05:48 [Válasz erre: 2192 Haandel 2014-07-14 16:45:45]
Én is mai - aktív - előadókra gondoltam.
Én is mai - aktív - előadókra gondoltam.
2194 Búbánat 2014-07-14 18:00:10
A kedvenc operettjeimből már mind készült egy vagy több mozi- és televíziós film, illetve színpadi adaptációt vittek filmre itthon és/vagy külföldön: A víg özvegy, A mosoly országa, Luxemburg grófja, Paganini, Giuditta és a többi híres Lehár-operett; Huszka: Bob Herceg, Gül baba, Lili bárónő; Jacobi: Leányvásár, Sybill; Kálmán: Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Cirkuszhercegnő, A montmartre-i ibolya; Johann Strauss: A cigánybáró, A denevér, Egy éj Velencében; Bécsi vér; Suppé: Boccaccio, Szép Galathea; Sullivan: A mikádó; Fruska, A cornwalle-i kalózok, Esküdtszéki tárgyalás, Planquette: A corneville-i harangok; Offenbach: Orfeusz az alvilágban, Szép Heléna, Périchole, Párizsi élet, Kékszakáll; Zeller: A madarász; Fall: Pompadour, Millöcker: Dubarry, Kacsóh: János vitéz; Szirmai: Mágnás Miska; Farkas Ferenc: Csínom Palkó; Ábrahám Pál: Bál a Savoyban, Viktória; Fényes Szabolcs: Maya. Stb. Tehát, ezért ezektől itt eltekintek. Inkább olyan kedvenceket választottam, melyek szerintem szintén méltóak arra, hogy ráirányuljon a (több) figyelem – különösen, mert nálunk nem játsszák azokat (bár a rádió- és hanglemezfelvételekről ismertek), pedig ezek is „klasszikusok”, kitűnő zenéjük és fordulatos cselekményük van. Persze, filmre vinni egy háromfelvonásos operettet nem könnyű, a történet szálait alaposan le kell rövidíteni ahhoz, hogy mondjuk egy 100 perces filmre adaptálható legyen. Nélkülözhetetlen a jó forgatókönyv, a frappáns dialógusok, maradjon az izgalmas, a nézőt lekötő történet is, mely hű marad az eredeti operett fő vonalához. A szereplők kiválasztása legalább ennyire fontos szempont - velük kell „eladni” a filmet. Először is a rendezőnek el kell döntenie: prózai szereplőkkel veszi fel a jeleneteket, akik dalszövegükre „tátognak” – playback: előzőleg a zenei stúdióban hivatásos énekesek éneklik fel a filmben elhangzó dalbetéteket, együtteseket. A másik lehetőség: hivatásos énekművészek (operett- és operaénekesek) alakítják a filmben a főbb szerepeket, akik nemcsak játszanak, prózát mondanak, hanem énekelnek is - a saját énekhangjukra „tátognak” rá. (Azt mindenképpen kerülném, hogy egy nem zenés színház művésze énekeljen az operettfilmben.) Ha magyar nyelvű operettfilm készül, akkor legyenek a közreműködő szereplők, a zenészek-énekesek is magyarok. A szereposztás tekintetében ezért is, inkább a hazai művészeket preferálom. Kiválasztottam az alábbi tíz operettet, melyek még szerintem filmre kívánkoznak: 1. Sullivan: A gondolások 2. Offenbach: Sóhajok hídja 3. Planquette: Rip van Winkle 4. Lecocq: Angot asszony lánya 5. Suppé: Pajkos diákok 6. Millöcker: Gasparone 7. Zeller: A bányamester 8. Oscar Straus: A varázskeringő 9. Fall: Sztambul rózsája 10. Lehár: Éva + 1. Nádor Mihály: Babavásár Ezek tartalma, történetük mind elolvasható az operett-kalauzokban. A szerepekre kiválasztani azokat az énekművészeket, akik egyformán jól énekelnek, táncolnak, beszélnek, játszanak, akiknek alakítása elnyeri majd az itthoni és/vagy nemzetközi közönség tetszését, ez nem egyszerű dolog; más ismert operettek esetében elég ha meghallják, hogy Három a kislány, A víg özvegy, Marica grófnő, A cigánybáró – máris tódul(hat) be moziba a közönség. De most adott a lehetőség, hogy az itthoni és a külhoni filmszínházak nézőivel megismertessük e zenés darabokat – csak hiteles, sokoldalú, magyar művészek kerestetnek hozzá. A zenei alapot adó zenekar és – a filmben is látható - kórus, valamint a karmester személye is meghatározó a minőség tekintetében – ha már egy operett filmre vitele a feladat.
A kedvenc operettjeimből már mind készült egy vagy több mozi- és televíziós film, illetve színpadi adaptációt vittek filmre itthon és/vagy külföldön: A víg özvegy, A mosoly országa, Luxemburg grófja, Paganini, Giuditta és a többi híres Lehár-operett; Huszka: Bob Herceg, Gül baba, Lili bárónő; Jacobi: Leányvásár, Sybill; Kálmán: Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Cirkuszhercegnő, A montmartre-i ibolya; Johann Strauss: A cigánybáró, A denevér, Egy éj Velencében; Bécsi vér; Suppé: Boccaccio, Szép Galathea; Sullivan: A mikádó; Fruska, A cornwalle-i kalózok, Esküdtszéki tárgyalás, Planquette: A corneville-i harangok; Offenbach: Orfeusz az alvilágban, Szép Heléna, Périchole, Párizsi élet, Kékszakáll; Zeller: A madarász; Fall: Pompadour, Millöcker: Dubarry, Kacsóh: János vitéz; Szirmai: Mágnás Miska; Farkas Ferenc: Csínom Palkó; Ábrahám Pál: Bál a Savoyban, Viktória; Fényes Szabolcs: Maya. Stb. Tehát, ezért ezektől itt eltekintek. Inkább olyan kedvenceket választottam, melyek szerintem szintén méltóak arra, hogy ráirányuljon a (több) figyelem – különösen, mert nálunk nem játsszák azokat (bár a rádió- és hanglemezfelvételekről ismertek), pedig ezek is „klasszikusok”, kitűnő zenéjük és fordulatos cselekményük van. Persze, filmre vinni egy háromfelvonásos operettet nem könnyű, a történet szálait alaposan le kell rövidíteni ahhoz, hogy mondjuk egy 100 perces filmre adaptálható legyen. Nélkülözhetetlen a jó forgatókönyv, a frappáns dialógusok, maradjon az izgalmas, a nézőt lekötő történet is, mely hű marad az eredeti operett fő vonalához. A szereplők kiválasztása legalább ennyire fontos szempont - velük kell „eladni” a filmet. Először is a rendezőnek el kell döntenie: prózai szereplőkkel veszi fel a jeleneteket, akik dalszövegükre „tátognak” – playback: előzőleg a zenei stúdióban hivatásos énekesek éneklik fel a filmben elhangzó dalbetéteket, együtteseket. A másik lehetőség: hivatásos énekművészek (operett- és operaénekesek) alakítják a filmben a főbb szerepeket, akik nemcsak játszanak, prózát mondanak, hanem énekelnek is - a saját énekhangjukra „tátognak” rá. (Azt mindenképpen kerülném, hogy egy nem zenés színház művésze énekeljen az operettfilmben.) Ha magyar nyelvű operettfilm készül, akkor legyenek a közreműködő szereplők, a zenészek-énekesek is magyarok. A szereposztás tekintetében ezért is, inkább a hazai művészeket preferálom. Kiválasztottam az alábbi tíz operettet, melyek még szerintem filmre kívánkoznak: 1. Sullivan: A gondolások 2. Offenbach: Sóhajok hídja 3. Planquette: Rip van Winkle 4. Lecocq: Angot asszony lánya 5. Suppé: Pajkos diákok 6. Millöcker: Gasparone 7. Zeller: A bányamester 8. Oscar Straus: A varázskeringő 9. Fall: Sztambul rózsája 10. Lehár: Éva + 1. Nádor Mihály: Babavásár Ezek tartalma, történetük mind elolvasható az operett-kalauzokban. A szerepekre kiválasztani azokat az énekművészeket, akik egyformán jól énekelnek, táncolnak, beszélnek, játszanak, akiknek alakítása elnyeri majd az itthoni és/vagy nemzetközi közönség tetszését, ez nem egyszerű dolog; más ismert operettek esetében elég ha meghallják, hogy Három a kislány, A víg özvegy, Marica grófnő, A cigánybáró – máris tódul(hat) be moziba a közönség. De most adott a lehetőség, hogy az itthoni és a külhoni filmszínházak nézőivel megismertessük e zenés darabokat – csak hiteles, sokoldalú, magyar művészek kerestetnek hozzá. A zenei alapot adó zenekar és – a filmben is látható - kórus, valamint a karmester személye is meghatározó a minőség tekintetében – ha már egy operett filmre vitele a feladat.
2192 Haandel 2014-07-14 16:45:45 [Válasz erre: 2191 Búbánat 2014-07-14 16:15:51]
Rád mindig számíthat az… ...az operett! ;) ***** (Szereposztás pontosítás: A mai előadókból kell összeszedni.)
Rád mindig számíthat az… ...az operett! ;) ***** (Szereposztás pontosítás: A mai előadókból kell összeszedni.)
2190 Haandel 2014-07-14 16:14:51
Ha Tőled függne, akkor: • melyik operettekből készítenél operettfilmeket (max. 10 :) • és milyen (nemzetközi) szereposztásokban?
Ha Tőled függne, akkor: • melyik operettekből készítenél operettfilmeket (max. 10 :) • és milyen (nemzetközi) szereposztásokban?
2189 Búbánat 2014-07-12 12:52:39
A Szegedi Szabadtéri Játékok programján Kálmán Imre- operettbemutató volt tegnap este (ha az időjárás lehetővé tette): [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:mh63MoplqdQJ:szegediszabadteri.hu/hu/musor/12-a-csardaskiralyno/event_details+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; A Csárdáskirálynő [/url] Ma is játsszák a darabot, ezúttal a második szereposztás lesz a színpadon..
A Szegedi Szabadtéri Játékok programján Kálmán Imre- operettbemutató volt tegnap este (ha az időjárás lehetővé tette): [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:mh63MoplqdQJ:szegediszabadteri.hu/hu/musor/12-a-csardaskiralyno/event_details+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; A Csárdáskirálynő [/url] Ma is játsszák a darabot, ezúttal a második szereposztás lesz a színpadon..
2187 Haandel 2014-07-12 11:49:33
[url]http://tvthek.orf.at/search?q=M%C3%B6rbisch;"Anatevka" in Mörbisch[/url]
[url]http://tvthek.orf.at/search?q=M%C3%B6rbisch;"Anatevka" in Mörbisch[/url]
2186 Búbánat 2014-07-10 13:17:01
[url] http://www.palotakoncert.hu/; Budavári Palotakoncert 2014 [/url] A NYÁR EXKLUZÍV OPERETT-ÉLMÉNYE: BUDAVÁRI PALOTAKONCERT „[…] A Budavári Palotakoncert a múlt év egyik legnagyobb sikere volt. A legismertebb operett dallamokat a Budapesti Operettszínház sztárjai tolmácsolásában egy igazán exkluzív helyszínen hallhatta a közönség. 2014. augusztus 8 és 9-én újra átélhetik az élményt, ugyanis a Budavári Palotakoncert 2014-ben is megrendezésre kerül. A Budai Vár Oroszlános udvarának elegáns környezetében egy igazi, magyaros gála előadásával bizonyítja, hogy Budapest valóban az öröm fővárosa! A gálaesten fellép: Bordás Barbara, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kállay Bori, Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Vadász Dániel, Dancs Annamari, Kékkovács Mara, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Brasch Bence, Faragó András, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté.” „[…]A gála idén is felvételre kerül, s várhatóan az augusztus 20-i ünnephez kapcsolódóan látható majd a képernyőn. A Budavári Palotakoncert rendezője, Kerényi Miklós Gábor - KERO® a sajtótájékoztatón örömét fejezte ki, hogy a tavaly hungarikum címet kapott magyar operett műfaja újabb lendületet kap a kezdeményezés által, ugyanis egy nemzeti intézmény és egy magáncég példás összefogásáról van szó. Reményei szerint az idei program is bizonyítja, hogy Magyarország operett-nagyhatalom, a legizgalmasabban és legszívhezszólóbban mi mutatjuk be Kálmán, Lehár, Ábrahám, Huszka és a többiek darabjainak nagy sikerszámait. […]” Jegyárak: 3900, 5500, 6800, 8600, 9800 FT Forrás: http://www.palotakoncert.hu/
[url] http://www.palotakoncert.hu/; Budavári Palotakoncert 2014 [/url] A NYÁR EXKLUZÍV OPERETT-ÉLMÉNYE: BUDAVÁRI PALOTAKONCERT „[…] A Budavári Palotakoncert a múlt év egyik legnagyobb sikere volt. A legismertebb operett dallamokat a Budapesti Operettszínház sztárjai tolmácsolásában egy igazán exkluzív helyszínen hallhatta a közönség. 2014. augusztus 8 és 9-én újra átélhetik az élményt, ugyanis a Budavári Palotakoncert 2014-ben is megrendezésre kerül. A Budai Vár Oroszlános udvarának elegáns környezetében egy igazi, magyaros gála előadásával bizonyítja, hogy Budapest valóban az öröm fővárosa! A gálaesten fellép: Bordás Barbara, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kállay Bori, Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Vadász Dániel, Dancs Annamari, Kékkovács Mara, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Brasch Bence, Faragó András, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté.” „[…]A gála idén is felvételre kerül, s várhatóan az augusztus 20-i ünnephez kapcsolódóan látható majd a képernyőn. A Budavári Palotakoncert rendezője, Kerényi Miklós Gábor - KERO® a sajtótájékoztatón örömét fejezte ki, hogy a tavaly hungarikum címet kapott magyar operett műfaja újabb lendületet kap a kezdeményezés által, ugyanis egy nemzeti intézmény és egy magáncég példás összefogásáról van szó. Reményei szerint az idei program is bizonyítja, hogy Magyarország operett-nagyhatalom, a legizgalmasabban és legszívhezszólóbban mi mutatjuk be Kálmán, Lehár, Ábrahám, Huszka és a többiek darabjainak nagy sikerszámait. […]” Jegyárak: 3900, 5500, 6800, 8600, 9800 FT Forrás: http://www.palotakoncert.hu/
2185 Búbánat 2014-07-06 11:06:09 [Válasz erre: 2184 Búbánat 2014-07-06 11:05:29]
[url] http://szegediszabadteri.hu/hu/fooldal/item/421-fesztival-szereposztassal-megy-iden-a-csardaskiralyno-es-az-elfujta-a-szel/421-fesztival-szereposztassal-megy-iden-a-csardaskiralyno-es-az-elfujta-a-szel; Fesztivál-szereposztással megy idén A Csárdáskirálynő és az Elfújta a szél [/url] „Kizárólag a Szegedi Szabadtéri Játékokra összeállított fesztivál-szereposztással kerül színre nyáron A Csárdáskirálynő és az Elfújta a szél a Dóm téren. A Budapesti Operettszínházból érkező két produkció szereplőiről rántották le a leplet a keddi sajtótájékoztatón az alkotók.” „A világégés évfordulójáról is megemlékezik A Csárdáskirálynő Közel tíz éve nem láthatták a világhírű operett-komponista, Kálmán Imre legnépszerűbb művét a Dóm téri nézők. Színházi legenda, hogy ha egy teátrum elsöprő sikert akar, akkor A Csárdáskirálynőt veszi elő. Harangozó Gyula kiemelte: az új menedzsment első teljes évadában szeretett volna a közönség kedvében járni, így ragaszkodott ehhez a szép hagyományhoz. Július 11-én és 12-én látható A Csárdáskirálynő Szegeden.”
[url] http://szegediszabadteri.hu/hu/fooldal/item/421-fesztival-szereposztassal-megy-iden-a-csardaskiralyno-es-az-elfujta-a-szel/421-fesztival-szereposztassal-megy-iden-a-csardaskiralyno-es-az-elfujta-a-szel; Fesztivál-szereposztással megy idén A Csárdáskirálynő és az Elfújta a szél [/url] „Kizárólag a Szegedi Szabadtéri Játékokra összeállított fesztivál-szereposztással kerül színre nyáron A Csárdáskirálynő és az Elfújta a szél a Dóm téren. A Budapesti Operettszínházból érkező két produkció szereplőiről rántották le a leplet a keddi sajtótájékoztatón az alkotók.” „A világégés évfordulójáról is megemlékezik A Csárdáskirálynő Közel tíz éve nem láthatták a világhírű operett-komponista, Kálmán Imre legnépszerűbb művét a Dóm téri nézők. Színházi legenda, hogy ha egy teátrum elsöprő sikert akar, akkor A Csárdáskirálynőt veszi elő. Harangozó Gyula kiemelte: az új menedzsment első teljes évadában szeretett volna a közönség kedvében járni, így ragaszkodott ehhez a szép hagyományhoz. Július 11-én és 12-én látható A Csárdáskirálynő Szegeden.”
2184 Búbánat 2014-07-06 11:05:29
[url] http://mno.hu/grund/ujra-itt-a-szegedi-szabadteri-jatekok-1235736; Újra itt a Szegedi Szabadtéri Játékok [/url] MNO.hu, 2014. július 4., péntek 23:03, frissítve: szombat 11:28 , forrás: MTI, szerző: LM A művészet és a szakralitás találkozása adja a Dóm tér és a Szegedi Szabadtéri Játékok sajátos hangulatát, jelentőségét – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere péntek este a fesztivál megnyitóján.
[url] http://mno.hu/grund/ujra-itt-a-szegedi-szabadteri-jatekok-1235736; Újra itt a Szegedi Szabadtéri Játékok [/url] MNO.hu, 2014. július 4., péntek 23:03, frissítve: szombat 11:28 , forrás: MTI, szerző: LM A művészet és a szakralitás találkozása adja a Dóm tér és a Szegedi Szabadtéri Játékok sajátos hangulatát, jelentőségét – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere péntek este a fesztivál megnyitóján.
2183 Haandel 2014-07-06 08:44:50
[url]http://www.gaertnerplatztheater.de/produktionen/die-zirkusprinzessin.html/ID_Vorstellung=245;DIE ZIRKUSPRINZESSIN[/url] Premiere 19. Juli 2014 im Circus Krone Operette von Julius Brammer und Alfred Grünwald Musik von Emmerich Kálmán Fürstin Fedora Palinska Alexandra Reinprecht Prinz Sergius Wladimir Erwin Windegger Rittmeister Graf Saskusin Simon Heinle Leutnant von Petrowitsch Matthias Schlüter Baron Peter Brusowsky, Adjutant Frank Berg Zirkusdirektor Stanislawski Franz Wyzner Wanja, dessen Frau Gisela Ehrensperger Mister X Daniel Prohaska Miss Mabel Gibson Nadine Zeintl Carla Schlumberger, Hotelbesitzerin Sigrid Hauser Toni Schlumberger, ihr Sohn Otto Jaus Pelikan, Oberkellner Robert Meyer Maxl, Piccolo Alexander Wertmann Frantischek, Portier Fritz Graas Fedja, Billeteur Jan Alexander Naujoks Offiziere Thomas Hohenberger, Dirk Lüdemann, Adrian Sandu, Stefan Thomas, Marcus Wandl Artistinnen Stina Kopra, Lotta Paavilainen Jongleur Thomas Dietz Chor, Ballett und Statisterie des Staatstheaters am Gärtnerplatz Orchester des Staatstheaters am Gärtnerplatz Musikalische Leitung Karsten Januschke a.G.
[url]http://www.gaertnerplatztheater.de/produktionen/die-zirkusprinzessin.html/ID_Vorstellung=245;DIE ZIRKUSPRINZESSIN[/url] Premiere 19. Juli 2014 im Circus Krone Operette von Julius Brammer und Alfred Grünwald Musik von Emmerich Kálmán Fürstin Fedora Palinska Alexandra Reinprecht Prinz Sergius Wladimir Erwin Windegger Rittmeister Graf Saskusin Simon Heinle Leutnant von Petrowitsch Matthias Schlüter Baron Peter Brusowsky, Adjutant Frank Berg Zirkusdirektor Stanislawski Franz Wyzner Wanja, dessen Frau Gisela Ehrensperger Mister X Daniel Prohaska Miss Mabel Gibson Nadine Zeintl Carla Schlumberger, Hotelbesitzerin Sigrid Hauser Toni Schlumberger, ihr Sohn Otto Jaus Pelikan, Oberkellner Robert Meyer Maxl, Piccolo Alexander Wertmann Frantischek, Portier Fritz Graas Fedja, Billeteur Jan Alexander Naujoks Offiziere Thomas Hohenberger, Dirk Lüdemann, Adrian Sandu, Stefan Thomas, Marcus Wandl Artistinnen Stina Kopra, Lotta Paavilainen Jongleur Thomas Dietz Chor, Ballett und Statisterie des Staatstheaters am Gärtnerplatz Orchester des Staatstheaters am Gärtnerplatz Musikalische Leitung Karsten Januschke a.G.
2182 Búbánat 2014-06-30 14:03:36 [Válasz erre: 2179 tiramisu 2014-06-30 11:52:09]
Valóban, azt már nem lehet megnyitni. Segítek, ismét beteszem ide a linket – talán egy darabig újra olvasható marad… [url] http://nol.hu/kultura/cirkusz-az-operettben-1449161; Cirkusz az Operettben [/url] Fáy Miklós - Népszabadság Az írás a Népszabadság 2014. 03. 10. számában jelent meg.
Valóban, azt már nem lehet megnyitni. Segítek, ismét beteszem ide a linket – talán egy darabig újra olvasható marad… [url] http://nol.hu/kultura/cirkusz-az-operettben-1449161; Cirkusz az Operettben [/url] Fáy Miklós - Népszabadság Az írás a Népszabadság 2014. 03. 10. számában jelent meg.
2179 tiramisu 2014-06-30 11:52:09 [Válasz erre: 2142 Búbánat 2014-03-10 14:41:59]
El akartam olvasni, de törölték! :-)
El akartam olvasni, de törölték! :-)
2178 tiramisu 2014-06-30 11:49:08 [Válasz erre: 2173 IVA 2014-06-20 20:34:06]
A Csínom Palkó bemutatójának indoklásában néhány enyhén szólva is röhejes indoklás van! :-) Minek kell indokolni?
A Csínom Palkó bemutatójának indoklásában néhány enyhén szólva is röhejes indoklás van! :-) Minek kell indokolni?
2177 Búbánat 2014-06-29 21:53:38 [Válasz erre: 2176 telramund 2014-06-29 14:50:08]
Bizony, óvatosan kell bánni az ilyen "nagyot mondó" kifejezésekkel!
Bizony, óvatosan kell bánni az ilyen "nagyot mondó" kifejezésekkel!
2176 telramund 2014-06-29 14:50:08 [Válasz erre: 2173 IVA 2014-06-20 20:34:06]
Ebből legalább megtudtam, hogy messze nem a legendák éve lesz,mert a legendákról tudnék mesélni. Aztán nem is tudtam, hogy a Csinom Palkó operett!?De ,ha Kerényi mondja biztos úgy van.(Szerinte biztos a János vitéz is az!) Na nem sok vizet fogok zavarni azon a tájékon.Bár,ha meggondolom több évtized után az első operai évad volt,hogy egyetlen előadást sem láttam a Budapesti Operaházban sem.Na nagyon nem is hiányzott!Persze erről elsősorban nem a műfaj tehet. Hihetetlen mindent meg lehet utáltatni az emberrel.Csak megfelelő személyek és portálok szükségesek hozzá.
Ebből legalább megtudtam, hogy messze nem a legendák éve lesz,mert a legendákról tudnék mesélni. Aztán nem is tudtam, hogy a Csinom Palkó operett!?De ,ha Kerényi mondja biztos úgy van.(Szerinte biztos a János vitéz is az!) Na nem sok vizet fogok zavarni azon a tájékon.Bár,ha meggondolom több évtized után az első operai évad volt,hogy egyetlen előadást sem láttam a Budapesti Operaházban sem.Na nagyon nem is hiányzott!Persze erről elsősorban nem a műfaj tehet. Hihetetlen mindent meg lehet utáltatni az emberrel.Csak megfelelő személyek és portálok szükségesek hozzá.
2175 Búbánat 2014-06-29 10:47:46
Ma ünnepli születésének 90. évfordulóját Zentai Anna, a Budapesti Operettszínház színpadi szerepléstől már közel másfél évtizede visszavonult szubrettje, Örökös Tag! Isten éltesse a Művésznőt még sokáig erőben és egészségben szerettei körében! Őt köszönti a Dankó Rádió is! A rádió délelőtt 11 órakor és a délután 17 órai ismétlésben Zentai Anna operettfelvételeiből nyújt egy csokorra valót… A stúdióban, a rádió mikrofonja előtt két primadonna beszélget és eleveníti fel Zentai Annához fűződő kapcsolatát: a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya és beszélgetőtársa, Kalocsai Zsuzsa, az Operettszínház tagja. (az adás az interneten is elérhető online: www.dankoradio.hu) [url] http://www.pepitamagazin.com/page/index.php?option=com_content&view=article&id=137:tudni-kell-abbahagyni&catid=49:hol-vagytok-ti-regi-jatszotarsak&Itemid=87; Zentai Anna-interjú a Pepita Magazinban [/url] 2011 novembere, Pepita Magazin
Ma ünnepli születésének 90. évfordulóját Zentai Anna, a Budapesti Operettszínház színpadi szerepléstől már közel másfél évtizede visszavonult szubrettje, Örökös Tag! Isten éltesse a Művésznőt még sokáig erőben és egészségben szerettei körében! Őt köszönti a Dankó Rádió is! A rádió délelőtt 11 órakor és a délután 17 órai ismétlésben Zentai Anna operettfelvételeiből nyújt egy csokorra valót… A stúdióban, a rádió mikrofonja előtt két primadonna beszélget és eleveníti fel Zentai Annához fűződő kapcsolatát: a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya és beszélgetőtársa, Kalocsai Zsuzsa, az Operettszínház tagja. (az adás az interneten is elérhető online: www.dankoradio.hu) [url] http://www.pepitamagazin.com/page/index.php?option=com_content&view=article&id=137:tudni-kell-abbahagyni&catid=49:hol-vagytok-ti-regi-jatszotarsak&Itemid=87; Zentai Anna-interjú a Pepita Magazinban [/url] 2011 novembere, Pepita Magazin
2174 Búbánat 2014-06-23 15:01:56
Szegedi Szabadtéri Játékok - 2014 "2014. július 11-én és 12-én Kálmán Imre operett-sikere, A csárdáskirálynő szerepel műsoron, melyet utoljára közel egy évtizede láthatott a Dóm téri közönség. Az előadás a Budapesti Operettszínházzal közösen valósul meg. Ebben a műfajban hosszú évek óta nem szerepelt a Dóm téren előadás a Nagymező utcai teátrumtól, mely az operett nagyköveteként számos országban kedvelt vendég. Az Operettszínháztól megszokott magas színvonalon, modern formában, de az operettek műfaji kereteit tiszteletben tartva, parádés, vendégekkel megtűzdelt szereposztással kerül színre a darab. A történet az első világháború idején játszódik, és bár ezt általában nem hangsúlyozzák az alkotók, ebben a koncepcióban, a világégés évfordulójának apropójából, némiképp kiemelik majd. Edvint Dolhai Attila (július 12) és Boncsér Gergely játssza a Dóm téren, Bónit Kerényi Miklós Máté(július 11) és Szabó Dávid. Vereczky Szilvia szerepében Bordás Barbara (július 11) / Fischl Mónika lesz látható. Stázi grófnőt 11-én Dancs Annamari, másnap pedig Szendy Szilvi játssza majd. Kállay Bori, Balázs Péter, Forgács Péter, Faragó András és Bálint Ádám is látható lesz az előadásban."
Szegedi Szabadtéri Játékok - 2014 "2014. július 11-én és 12-én Kálmán Imre operett-sikere, A csárdáskirálynő szerepel műsoron, melyet utoljára közel egy évtizede láthatott a Dóm téri közönség. Az előadás a Budapesti Operettszínházzal közösen valósul meg. Ebben a műfajban hosszú évek óta nem szerepelt a Dóm téren előadás a Nagymező utcai teátrumtól, mely az operett nagyköveteként számos országban kedvelt vendég. Az Operettszínháztól megszokott magas színvonalon, modern formában, de az operettek műfaji kereteit tiszteletben tartva, parádés, vendégekkel megtűzdelt szereposztással kerül színre a darab. A történet az első világháború idején játszódik, és bár ezt általában nem hangsúlyozzák az alkotók, ebben a koncepcióban, a világégés évfordulójának apropójából, némiképp kiemelik majd. Edvint Dolhai Attila (július 12) és Boncsér Gergely játssza a Dóm téren, Bónit Kerényi Miklós Máté(július 11) és Szabó Dávid. Vereczky Szilvia szerepében Bordás Barbara (július 11) / Fischl Mónika lesz látható. Stázi grófnőt 11-én Dancs Annamari, másnap pedig Szendy Szilvi játssza majd. Kállay Bori, Balázs Péter, Forgács Péter, Faragó András és Bálint Ádám is látható lesz az előadásban."
2173 IVA 2014-06-20 20:34:06
[url]http://szinhaz.hu/operett/56939-ilyen-lesz-a-blegendak-ever-az-operettben;„Legendák éve” jön az Operettszínházban[/url]
[url]http://szinhaz.hu/operett/56939-ilyen-lesz-a-blegendak-ever-az-operettben;„Legendák éve” jön az Operettszínházban[/url]
2172 Búbánat 2014-06-19 11:25:48 [Válasz erre: 2171 Búbánat 2014-06-15 17:58:58]
[url] http://operafesztival.hu/fesztivalnaplo/2014-06-15/vizin-viktoria-interju; Interjú Vizin Viktóriával A víg özvegy miskolci bemutatója után [/url] - „A színház csak így működhet...” Csák Balázs (www.operaportal.hu) A cikk végén fotógaléria található az előadásról „ Miskolci Nagyszínház mutatta be Lehár remekművét, amelynek címszerepében világhírű mezzoszopránunk, Vizin Viktória lépett színpadra. Az esemény nem csak a közönség, de az énekesnő számára is különleges volt, mivel Vizin Viktória most énekelt először operettet. Nem is akárhogyan, az előadás fantasztikusan sikerült. Bár a színpadi partnereiről eddig kevesebbet tudtam, egészen biztos vagyok benne, hogy az énekesnő jelenléte és produkciója őket is nagymértékben inspirálta - mindenkin érezhető volt, hogy a maximumot nyújtja. Az első felvonás talán még nem volt annyira átütő, a „Vilja-dal” alatt azonban már izzott a légkör, amely aztán tovább forrósodott egészen a fergeteges fináléig. Magával a műfajjal kapcsolatban sok operakedvelőnek vannak fenntartásai - bevallom, nekem is -, de az vitathatatlan, hogy az olyan minőségű darabok, mint Lehár Víg özvegye, szinte operaként is megállják a helyüket. (A jövő évadban például a New York-i Metropolitan is műsorra tűzi a művet, Renée Fleminggel a címszerepben.)” „- Élete első operettjében lépett fel. Hogy érezte magát? - Nagyon jól, pedig csak három és fél napot próbálhattam, sajnos nem tudtam korábban jönni. Az operettet eddig nagyon konvencionális műfajnak tartottam, amiben a primadonnák egyetlen stílusban énekelnek és játszanak… Belülről azonban sokkal érdekesebb, mint ahogy azt eddig gondoltam. Glavári Hanna egy hatalmas szerep, és ez az operett nekem úgy kellett, mint egy falat kenyér. Ugyanolyan jólesett, mint amennyire a közönségnek, ahogy azt a mai vastapsok alapján érzékeltem. […]” […] - ebben az operettben azonban az éneklés sem mindig könnyű. Ott van például Hanna belépője, amit Lehár nagyon nehéz lágéra írt meg. Nekem jól fekszik a darab, de ennél a résznél felfelé kell lépegetnem egészen a H hangig, ami nagyon megterhelő, és amiért nagyon keményen meg kell dolgoznom. Egyes Rossini-szerepekre emlékeztet a jelenet, amelyekben viszont ezt már elég jól begyakoroltam. „ […] - A Víg özvegyben a partnerei nem operaénekesek. Visszafogta a hangját? - Igen, kicsit más technikával énekeltem, de főleg azért, mert az operettben különösen fontos a szövegmondás. Egy operában minden hangot „megénekelek”, bár ott is szeretek egy kicsit elkalandozni... Ha azonban a Víg özvegyben a prózai részek mellett is így tennék, nagyon nehéz dolgom lenne, mert nagyon sűrű ez a mű, ami szinte operává teszi a darabot. A finálét mindenféleképpen. „
[url] http://operafesztival.hu/fesztivalnaplo/2014-06-15/vizin-viktoria-interju; Interjú Vizin Viktóriával A víg özvegy miskolci bemutatója után [/url] - „A színház csak így működhet...” Csák Balázs (www.operaportal.hu) A cikk végén fotógaléria található az előadásról „ Miskolci Nagyszínház mutatta be Lehár remekművét, amelynek címszerepében világhírű mezzoszopránunk, Vizin Viktória lépett színpadra. Az esemény nem csak a közönség, de az énekesnő számára is különleges volt, mivel Vizin Viktória most énekelt először operettet. Nem is akárhogyan, az előadás fantasztikusan sikerült. Bár a színpadi partnereiről eddig kevesebbet tudtam, egészen biztos vagyok benne, hogy az énekesnő jelenléte és produkciója őket is nagymértékben inspirálta - mindenkin érezhető volt, hogy a maximumot nyújtja. Az első felvonás talán még nem volt annyira átütő, a „Vilja-dal” alatt azonban már izzott a légkör, amely aztán tovább forrósodott egészen a fergeteges fináléig. Magával a műfajjal kapcsolatban sok operakedvelőnek vannak fenntartásai - bevallom, nekem is -, de az vitathatatlan, hogy az olyan minőségű darabok, mint Lehár Víg özvegye, szinte operaként is megállják a helyüket. (A jövő évadban például a New York-i Metropolitan is műsorra tűzi a művet, Renée Fleminggel a címszerepben.)” „- Élete első operettjében lépett fel. Hogy érezte magát? - Nagyon jól, pedig csak három és fél napot próbálhattam, sajnos nem tudtam korábban jönni. Az operettet eddig nagyon konvencionális műfajnak tartottam, amiben a primadonnák egyetlen stílusban énekelnek és játszanak… Belülről azonban sokkal érdekesebb, mint ahogy azt eddig gondoltam. Glavári Hanna egy hatalmas szerep, és ez az operett nekem úgy kellett, mint egy falat kenyér. Ugyanolyan jólesett, mint amennyire a közönségnek, ahogy azt a mai vastapsok alapján érzékeltem. […]” […] - ebben az operettben azonban az éneklés sem mindig könnyű. Ott van például Hanna belépője, amit Lehár nagyon nehéz lágéra írt meg. Nekem jól fekszik a darab, de ennél a résznél felfelé kell lépegetnem egészen a H hangig, ami nagyon megterhelő, és amiért nagyon keményen meg kell dolgoznom. Egyes Rossini-szerepekre emlékeztet a jelenet, amelyekben viszont ezt már elég jól begyakoroltam. „ […] - A Víg özvegyben a partnerei nem operaénekesek. Visszafogta a hangját? - Igen, kicsit más technikával énekeltem, de főleg azért, mert az operettben különösen fontos a szövegmondás. Egy operában minden hangot „megénekelek”, bár ott is szeretek egy kicsit elkalandozni... Ha azonban a Víg özvegyben a prózai részek mellett is így tennék, nagyon nehéz dolgom lenne, mert nagyon sűrű ez a mű, ami szinte operává teszi a darabot. A finálét mindenféleképpen. „
2171 Búbánat 2014-06-15 17:58:58
Vizin Viktória operaénekesnő ma este Miskolcon A víg özvegyben lép fel – vendégszereplése egyetlen alkalomra szól! [url] http://www.eszak.hu/interju/2014/06/06/szeretem-a-fesztivalt-a-pezsgest.eszak; Interjú: Vizin Viktória operaénekessel, akit ezúttal A víg özvegy című operettben láthat és hallhat a Bartók Plusz Operafesztivál közönsége [/url] Hegyi Erika khe@eszak.hu – 2014.06.07. „Szeretem a fesztivált, a pezsgést!” A víg özvegy az „operettek operája”. Nem hiába adják elő a világ nagy operaházaiban is. MISKOLC. Vizin Viktória, világhírű operaénekes lesz a Bartók Plusz Operafesztivál víg özvegye. Részletek az interjúból: Vizin Viktória: Számomra most érkezett el az idő, hogy új kapukat döngessek, ami nem az operától való megválást, hanem a perspektíváim bővítését jelenti. - Azt mondják, az operett a felnőttek tündérmeséje. Ön is így látja? VIZIN VIKTÓRIA: Én ezt a jelzőt nem hallottam még. Felnőttek tündérmeséje? Valahol az operett mint műfaj, valóban tündérmese. Gyönyörű, szívmelengető zenei frázisok, keringőzés, kusza történeti szálak és hát a szerelem. - Miben más operát énekelni, játszani, mint operettet? VIZIN VIKTÓRIA: Technikailag ugyanazt kell nyújtani mindkét műfajban, viszont az operettnek van egy sajátos előadásmódja, amit nekem ki kellett bogarásznom, hogy ne érezzem túl súlyosnak az énekelni valót a saját operai hangomra. Nagyon fontos a szöveg, néhol szinte a dallamon recitálunk, de a kadenciák koronás, magas regiszterét tökéletesen kell megénekelni, mert azt várja a közönség. Az operában, egy-két kivételt nem tekintve, nincsenek szöveges párbeszédek, itt viszont a cselekményt szöveges részek mondják el. Ez is kihívás egy operaénekesnek, mert meg kell tanulni egyensúlyozni a beszédhang és az énekelt hang között. Én a Carmen előadásaimban már megszereztem erre a rutint, mert ott is van szöveges rész az énekelt részek között. Mindig szerettem a párbeszédeket, ez valahogy természetesebbé tette számomra a történetet. A mostani víg özvegyben magyarul kell beszélnem, és igaz, ez az anyanyelvem, de én alig énekeltem magyarul életemben, így mind énekelni, mind pedig magyarul beszélni a színpadon kihívás számomra. - A zenetörténészek azt írják, hogy Lehár A víg özveggyel megújította az operett műfaját. Hogyan kell ezt érteni? VIZIN VIKTÓRIA: A víg özvegy az operettek operája. Nem hiába adják elő a világ nagy operaházaiban is. Néhol Rossinit hallok benne, de mindenképpen úgy érzem, hogy Lehár operajellegű operettet szeretett volna írni. Az énekelni való minden szerepre nézve nehéz. - Milyen ember és milyen nő Glavari Hanna, azaz a víg özvegy? VIZIN VIKTÓRIA: Hanna friss, markáns személyiség, tele van szenvedéllyel, elegáns, ugyanakkor nagy játékos. Egyszóval igazi nő.
Vizin Viktória operaénekesnő ma este Miskolcon A víg özvegyben lép fel – vendégszereplése egyetlen alkalomra szól! [url] http://www.eszak.hu/interju/2014/06/06/szeretem-a-fesztivalt-a-pezsgest.eszak; Interjú: Vizin Viktória operaénekessel, akit ezúttal A víg özvegy című operettben láthat és hallhat a Bartók Plusz Operafesztivál közönsége [/url] Hegyi Erika khe@eszak.hu – 2014.06.07. „Szeretem a fesztivált, a pezsgést!” A víg özvegy az „operettek operája”. Nem hiába adják elő a világ nagy operaházaiban is. MISKOLC. Vizin Viktória, világhírű operaénekes lesz a Bartók Plusz Operafesztivál víg özvegye. Részletek az interjúból: Vizin Viktória: Számomra most érkezett el az idő, hogy új kapukat döngessek, ami nem az operától való megválást, hanem a perspektíváim bővítését jelenti. - Azt mondják, az operett a felnőttek tündérmeséje. Ön is így látja? VIZIN VIKTÓRIA: Én ezt a jelzőt nem hallottam még. Felnőttek tündérmeséje? Valahol az operett mint műfaj, valóban tündérmese. Gyönyörű, szívmelengető zenei frázisok, keringőzés, kusza történeti szálak és hát a szerelem. - Miben más operát énekelni, játszani, mint operettet? VIZIN VIKTÓRIA: Technikailag ugyanazt kell nyújtani mindkét műfajban, viszont az operettnek van egy sajátos előadásmódja, amit nekem ki kellett bogarásznom, hogy ne érezzem túl súlyosnak az énekelni valót a saját operai hangomra. Nagyon fontos a szöveg, néhol szinte a dallamon recitálunk, de a kadenciák koronás, magas regiszterét tökéletesen kell megénekelni, mert azt várja a közönség. Az operában, egy-két kivételt nem tekintve, nincsenek szöveges párbeszédek, itt viszont a cselekményt szöveges részek mondják el. Ez is kihívás egy operaénekesnek, mert meg kell tanulni egyensúlyozni a beszédhang és az énekelt hang között. Én a Carmen előadásaimban már megszereztem erre a rutint, mert ott is van szöveges rész az énekelt részek között. Mindig szerettem a párbeszédeket, ez valahogy természetesebbé tette számomra a történetet. A mostani víg özvegyben magyarul kell beszélnem, és igaz, ez az anyanyelvem, de én alig énekeltem magyarul életemben, így mind énekelni, mind pedig magyarul beszélni a színpadon kihívás számomra. - A zenetörténészek azt írják, hogy Lehár A víg özveggyel megújította az operett műfaját. Hogyan kell ezt érteni? VIZIN VIKTÓRIA: A víg özvegy az operettek operája. Nem hiába adják elő a világ nagy operaházaiban is. Néhol Rossinit hallok benne, de mindenképpen úgy érzem, hogy Lehár operajellegű operettet szeretett volna írni. Az énekelni való minden szerepre nézve nehéz. - Milyen ember és milyen nő Glavari Hanna, azaz a víg özvegy? VIZIN VIKTÓRIA: Hanna friss, markáns személyiség, tele van szenvedéllyel, elegáns, ugyanakkor nagy játékos. Egyszóval igazi nő.
2170 Búbánat 2014-06-09 10:13:37
Ma délután a Duna TV-ben láthatjuk újra ezt a Farkas Ferenc-daljátékot, pontosabban annak filmváltozatát: 18.35 – 20.05 Csínom Palkó Színes magyar, zenés játékfilm (1973) Fsz.: Nagy Gábor, Benkő Péter, Huszti Péter, Horváth József, Haumann Péter, Hűvösvölgyi Ildikó R.: Keleti Márton, Mészáros Gyula (87’)
Ma délután a Duna TV-ben láthatjuk újra ezt a Farkas Ferenc-daljátékot, pontosabban annak filmváltozatát: 18.35 – 20.05 Csínom Palkó Színes magyar, zenés játékfilm (1973) Fsz.: Nagy Gábor, Benkő Péter, Huszti Péter, Horváth József, Haumann Péter, Hűvösvölgyi Ildikó R.: Keleti Márton, Mészáros Gyula (87’)
2169 Búbánat 2014-06-06 21:34:22
A Budapesti Operettszínház 2014/2015-ös évad bemutatói: Farkas Ferenc: Csínom Palkó - daljáték Rendező: Kerényi Miklós Gábor Néhány név a szereplők közül: Brasch Bence, Szabó Dávid, Oszvald Marika, Kerényi Miklós Máté, Faragó András Bemutató: 2015. április 24. Eisemann Mihály- Szilágyi László: Én és a kisöcsém - operett Rendező: Ráthly Attila Főbb szerepekben: Szendy Szilvi, Dolhai Attila, Peller Anna, Homonnay Zsolt, Janza Kata, Mészáros Árpád Zsolt Bemutató: 2015. március 13. Felújítják Kálmán Imrének A bajadér című operettjét, ennek bemutatójára 2014. szeptember 15-én kerül sor. A két szereposztásban kerül színre az operett, ott lesz Miklósa Erika és Fischl Mónika is... A musicalek között szerepel megint Lévay Szilveszter - Michael Kunze MOzart! című darabja. A felújítás időpontja: 2004. szeptember 26. Újdonságként kerül színpadra november 28-án Tolcsvay László - Müller Péter - Müller Péter Sziámi: Isten pénze (rendező: Somogyi Szilárd) - musical. Ugyancsak Somogyi rendezi jövő májusban Steve Margoshes - Jacques Levy - José Fernandez - David de Silva: FAME (Hírnév) - musical.
A Budapesti Operettszínház 2014/2015-ös évad bemutatói: Farkas Ferenc: Csínom Palkó - daljáték Rendező: Kerényi Miklós Gábor Néhány név a szereplők közül: Brasch Bence, Szabó Dávid, Oszvald Marika, Kerényi Miklós Máté, Faragó András Bemutató: 2015. április 24. Eisemann Mihály- Szilágyi László: Én és a kisöcsém - operett Rendező: Ráthly Attila Főbb szerepekben: Szendy Szilvi, Dolhai Attila, Peller Anna, Homonnay Zsolt, Janza Kata, Mészáros Árpád Zsolt Bemutató: 2015. március 13. Felújítják Kálmán Imrének A bajadér című operettjét, ennek bemutatójára 2014. szeptember 15-én kerül sor. A két szereposztásban kerül színre az operett, ott lesz Miklósa Erika és Fischl Mónika is... A musicalek között szerepel megint Lévay Szilveszter - Michael Kunze MOzart! című darabja. A felújítás időpontja: 2004. szeptember 26. Újdonságként kerül színpadra november 28-án Tolcsvay László - Müller Péter - Müller Péter Sziámi: Isten pénze (rendező: Somogyi Szilárd) - musical. Ugyancsak Somogyi rendezi jövő májusban Steve Margoshes - Jacques Levy - José Fernandez - David de Silva: FAME (Hírnév) - musical.
2168 Búbánat 2014-06-03 14:27:30 [Válasz erre: 2167 Búbánat 2014-06-03 14:26:19]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/kritika/felvenni_a_sarga_kabatot; Felvenni a srárga kabátot [/url]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/kritika/felvenni_a_sarga_kabatot; Felvenni a srárga kabátot [/url]
2167 Búbánat 2014-06-03 14:26:19
http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/kritika/felvenni_a_sarga_kabatot; Felvenni a sárga kabátot [/url] 2014. június 3. - • Kolozsi László - • Fidelio - • Hozzászólás A Mosoly országa előadáshoz igazán kiváló énekesek kellenek. És az Operettszínháznak jelen pillanatban – majdnem - három szereposztásnyira elegendő áll rendelkezésére. KRITIKA „A keleti kolorit már a bécsi színekben megjelenik. A hátteret pasztellszínű legyezők alkotják, melyek kecsesen nyílnak szét, ha kell, illetve záródnak össze. A színpadon álló egyéb tárgyak nem tolakodóan jelzik, hol is vagyunk éppen. A shoji panelek (az elcsúszó térelválasztók) inkább jellemzőek ugyan a japán építészetre, mint a kínaira, de nem lenne jogos felróni a kulturális utalások tarkaságát egy olyan darabnál, aminek eredetijében még kínai papok is szerepeltek, és a szerzők rendre keverték a buddhizmust a konfucianizmussal. Izgalmasabb kérdés, hogy mennyiben tekinthető egy merő giccsnek, hogy a szerelmesek három alkalommal is az ölelő lángok martalékaivá lesznek: e háttérből előtörő vetítéselemek erősítik ugyan a jelenet hatását, és értelmezhetőek úgyis, hogy Liza és Szu Csong a szenvedélyben elolvad, de mégis kiváltották recenzens enyhe rosszallását.” „KERO rendezése ha nem is merész, de nem hagyományos. És ezt erősíti - a konvencionálistól elütő vonásokat - a megújított szövegkönyv, melybe némi Ionesco is került (szópárbaj közmondásokkal), a kissé fárasztó viccelődés Mi nevével, némi altesti poén (kárvallottja az eunuch), némi sikamlósság és üdeség. Ezt erősíti a zene átírása (külön dicséret illeti a hangszerelést gazdagító Podráczky Ákost), a lovasság zenés támadása, dübörgése, dobolása, Pottenstein-Hatfaludy bokázása, a mezőségi táncokból vett táncelemek (koreográfia: Lőcsei Jenő). Kerényi Miklós Máté nem csak a dobos felvonulásos jelenetben, de egyébként is tündökölt vehemensen: már-már túlmozgásosan, adta a Lizának udvaroló magyar tisztet (akinek a darab végén a feladat jut: jutassa vissza a Kínából Lizát - miután annak házassága a hagyomány zátonyára futva léket kap - Bécsbe). Kiválóan, még a fárasztó epizódokban is biztosan énekelt, és övé volt a legjobban koreografált, leglenyűgözőbb jelenet is: a kettős Mi hercegnével. Mi pörgött a karjai között, szaltózott, de mindezt oly könnyedén, mintha valóban valami olyan szerelem mozgatta volna őket, aminek segítségével leküzdhető még a gravitáció is.”
http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/kritika/felvenni_a_sarga_kabatot; Felvenni a sárga kabátot [/url] 2014. június 3. - • Kolozsi László - • Fidelio - • Hozzászólás A Mosoly országa előadáshoz igazán kiváló énekesek kellenek. És az Operettszínháznak jelen pillanatban – majdnem - három szereposztásnyira elegendő áll rendelkezésére. KRITIKA „A keleti kolorit már a bécsi színekben megjelenik. A hátteret pasztellszínű legyezők alkotják, melyek kecsesen nyílnak szét, ha kell, illetve záródnak össze. A színpadon álló egyéb tárgyak nem tolakodóan jelzik, hol is vagyunk éppen. A shoji panelek (az elcsúszó térelválasztók) inkább jellemzőek ugyan a japán építészetre, mint a kínaira, de nem lenne jogos felróni a kulturális utalások tarkaságát egy olyan darabnál, aminek eredetijében még kínai papok is szerepeltek, és a szerzők rendre keverték a buddhizmust a konfucianizmussal. Izgalmasabb kérdés, hogy mennyiben tekinthető egy merő giccsnek, hogy a szerelmesek három alkalommal is az ölelő lángok martalékaivá lesznek: e háttérből előtörő vetítéselemek erősítik ugyan a jelenet hatását, és értelmezhetőek úgyis, hogy Liza és Szu Csong a szenvedélyben elolvad, de mégis kiváltották recenzens enyhe rosszallását.” „KERO rendezése ha nem is merész, de nem hagyományos. És ezt erősíti - a konvencionálistól elütő vonásokat - a megújított szövegkönyv, melybe némi Ionesco is került (szópárbaj közmondásokkal), a kissé fárasztó viccelődés Mi nevével, némi altesti poén (kárvallottja az eunuch), némi sikamlósság és üdeség. Ezt erősíti a zene átírása (külön dicséret illeti a hangszerelést gazdagító Podráczky Ákost), a lovasság zenés támadása, dübörgése, dobolása, Pottenstein-Hatfaludy bokázása, a mezőségi táncokból vett táncelemek (koreográfia: Lőcsei Jenő). Kerényi Miklós Máté nem csak a dobos felvonulásos jelenetben, de egyébként is tündökölt vehemensen: már-már túlmozgásosan, adta a Lizának udvaroló magyar tisztet (akinek a darab végén a feladat jut: jutassa vissza a Kínából Lizát - miután annak házassága a hagyomány zátonyára futva léket kap - Bécsbe). Kiválóan, még a fárasztó epizódokban is biztosan énekelt, és övé volt a legjobban koreografált, leglenyűgözőbb jelenet is: a kettős Mi hercegnével. Mi pörgött a karjai között, szaltózott, de mindezt oly könnyedén, mintha valóban valami olyan szerelem mozgatta volna őket, aminek segítségével leküzdhető még a gravitáció is.”
2166 Búbánat 2014-06-03 12:46:24
OPERETT AZ OPERÁK KÖZT – A VÍG ÖZVEGY AZ OPERAFESZTIVÁL PROGRAMJÁN LEHÁR FERENC: A VÍG ÖZVEGY Operett két felvonásban A Miskolci Nemzeti Színház előadása. Bemutató: 2014. június 6-án, pénteken 19 órakor A Bartók Plusz lepte már meg közönségét az opera hagyományos felfogásától eltérő darab választásával. Lehár műve bármennyire is meghökkentő műsorán, tudnunk kell, a világ más operaszínpadai is műsorukra tűzik. A Metropolitanben a jövő évadban az operett főszerepét Renée Fleming énekli. Miskolcon, csupán az Operafesztiválon, egyetlen alkalommal az operett címszerepében a Covent Gardenben, a Carnegie Hallban, és persze a New York-i Metropolitanben is fellépő [url] http://szinhaz.hu/operett/56187-operett-az-operak-kozt-n-a-vig-ozvegy-az-operafesztival-programjan; VIZIN VIKTÓRIA [/url] hallható. Kevés olyan operett van, ami ilyen mértékben az életörömről szól. Persze, ahogyan az lenni szokott, az örömbe üröm is vegyül. Ez az operett azonban mindig elfeledteti a gondokat, és bármilyen nehéz helyzetbe is kerülnek a szereplők, minden dalnak egy a vége: az élet gazdag, színes, és érdemes élni. Fordította: Mérei Adolf Díszlettervező: DEBRECZENI BORBÁLA Jelmeztervező: IGNJATOVITY KRISZTINA Zenei vezető: RÁKAI ANDRÁS Koreográfus: GERGYE KRISZTIÁN Karvezető: REGŐS ZSOLT Rendező: RUSZNYÁK GÁBOR Közreműködik: a Miskolci Nemzeti Színház énekkara, balett kara és zenekara Vezényel: CSER ÁDÁM, PHILIPPE DE CHALENDAR Szereposztás: Glavári Hanna - EPERJESI ERIKA/SERES ILDIKÓ Jászai-díjas, VIZIN VIKTÓRIA mv. Danilovics Daniló - DÁNIEL GÁBOR/ÓDOR KRISTÓF Zéta Mirko - SZATMÁRI GYÖRGY Valencienne, a felesége - JANCSÓ DÓRA/LUKÁCS ANITA Camille de Rosillon - VADÁSZ ZSOLT/KÓBOR TAMÁS Nyegus - FANDL FERENC Vicomte Cascada - MOLNÁR SÁNDOR TAMÁS Paul St. Brioche - DÉNES VIKTOR Bogdanovics - SALAT LEHEL Sylvaine, a felesége - SZABÓ IRÉN Kromov - PÁSZTOR PÁL Olga, a felesége - SZIRBIK BERNADETT Prisics - CSERVENÁK VILMOS Praskovia, a felesége - BOHOCZKI SÁRA
OPERETT AZ OPERÁK KÖZT – A VÍG ÖZVEGY AZ OPERAFESZTIVÁL PROGRAMJÁN LEHÁR FERENC: A VÍG ÖZVEGY Operett két felvonásban A Miskolci Nemzeti Színház előadása. Bemutató: 2014. június 6-án, pénteken 19 órakor A Bartók Plusz lepte már meg közönségét az opera hagyományos felfogásától eltérő darab választásával. Lehár műve bármennyire is meghökkentő műsorán, tudnunk kell, a világ más operaszínpadai is műsorukra tűzik. A Metropolitanben a jövő évadban az operett főszerepét Renée Fleming énekli. Miskolcon, csupán az Operafesztiválon, egyetlen alkalommal az operett címszerepében a Covent Gardenben, a Carnegie Hallban, és persze a New York-i Metropolitanben is fellépő [url] http://szinhaz.hu/operett/56187-operett-az-operak-kozt-n-a-vig-ozvegy-az-operafesztival-programjan; VIZIN VIKTÓRIA [/url] hallható. Kevés olyan operett van, ami ilyen mértékben az életörömről szól. Persze, ahogyan az lenni szokott, az örömbe üröm is vegyül. Ez az operett azonban mindig elfeledteti a gondokat, és bármilyen nehéz helyzetbe is kerülnek a szereplők, minden dalnak egy a vége: az élet gazdag, színes, és érdemes élni. Fordította: Mérei Adolf Díszlettervező: DEBRECZENI BORBÁLA Jelmeztervező: IGNJATOVITY KRISZTINA Zenei vezető: RÁKAI ANDRÁS Koreográfus: GERGYE KRISZTIÁN Karvezető: REGŐS ZSOLT Rendező: RUSZNYÁK GÁBOR Közreműködik: a Miskolci Nemzeti Színház énekkara, balett kara és zenekara Vezényel: CSER ÁDÁM, PHILIPPE DE CHALENDAR Szereposztás: Glavári Hanna - EPERJESI ERIKA/SERES ILDIKÓ Jászai-díjas, VIZIN VIKTÓRIA mv. Danilovics Daniló - DÁNIEL GÁBOR/ÓDOR KRISTÓF Zéta Mirko - SZATMÁRI GYÖRGY Valencienne, a felesége - JANCSÓ DÓRA/LUKÁCS ANITA Camille de Rosillon - VADÁSZ ZSOLT/KÓBOR TAMÁS Nyegus - FANDL FERENC Vicomte Cascada - MOLNÁR SÁNDOR TAMÁS Paul St. Brioche - DÉNES VIKTOR Bogdanovics - SALAT LEHEL Sylvaine, a felesége - SZABÓ IRÉN Kromov - PÁSZTOR PÁL Olga, a felesége - SZIRBIK BERNADETT Prisics - CSERVENÁK VILMOS Praskovia, a felesége - BOHOCZKI SÁRA
2165 Búbánat 2014-05-20 20:45:13
[url] http://vivalamusical.hu/galeria/a-mosoly-orszaga-franko-t-boncser-g-dancs-a-kerenyi-m-m-operettszinhaz-2014-m; A mosoly országa – képgaléria (2014 májusa) [/url]
[url] http://vivalamusical.hu/galeria/a-mosoly-orszaga-franko-t-boncser-g-dancs-a-kerenyi-m-m-operettszinhaz-2014-m; A mosoly országa – képgaléria (2014 májusa) [/url]
2164 Búbánat 2014-05-20 20:44:42 [Válasz erre: 2163 Búbánat 2014-05-20 20:43:11]
Mostanság a „másság” a beszédtéma szerte a világban, legalábbis bizonyos körökben – és itt nálunk már egy operett-bemutató kapcsán is… Pedig Lehár és szövegírói nyolc-kilenc évtizeddel ezelőtt, amikor megszületett műhelyeikben előbb a Sárga kabát majd ennek nyomán A mosoly országa, nem a faji kérdés foglalkoztatta őket, nem a rasszizmusra hegyezték ki a tollukat. Őket csupán az „egzotikum” érdekelte, izgalmas cselekményt kívántak a zenés színpadra (operett – opera) álmodni, benne egy konfliktushelyzettel: fehér európai ember kultúrája, gondolkozása szembe kerül a sárga ázsiai ember ősi kultúrájával, szokásjogával. Ennek a „politikának” – amelyet a darabban a herceg nagybácsija, Csang képvisel - esik áldozatul Szu-Csong és Liza szerelmi házassága illetve a herceg testvérének, Mi-nek és Hatfaludy Ferinek bimbózó szerelme. Tehát az eredeti történetnek semmi köze a ma annyira felkapott és belemagyarázott faji előítéletekhez, pláne nem a másság témaköréhez. Az más kérdés, hogy A mosoly országa mostani felújítását megelőzően a direktor-rendező Kerényi Miklós Gábor és segítője, Kállai István, a mai színpadra alkalmazók, úgy gondolhatták, ez a történet egy kis átdolgozással, dramaturgi és szövegi átgyúrással alkalmassá tehető annak a kifejtésére és hirdetésére, hogy mennyire csúnya dolog az intolerancia, ha valakiket a bőre színe, származása, vallása, nemi identitása miatt megbélyegzünk, adott közösségből kirekesztünk. Ennek pedig akár tragikus következménye is lehetnek. Ebből a sajátos koncepcióból született meg a mostani alkotók szájíze szerinti új Mosoly országa-bemutató. Ebben az átírt szinopszisban a mai közgondolkodásra kivetítik, kissé belemagyarázzák és az „operett álarca” alatt ürügyet találnak arra, hogy a darab premierjét követően ne a gazdag invenciójú Lehár-muzsikáról essék szó, hanem egy kitalált dramaturgiai alaphelyzetből következő – didaktikusan beleszőtt – rasszista megnyilvánulás feletti dörgedelmekről szóljanak a kritikák; hiszen, itt a színpadon, csakis ezért lehetetlenül el a fehér és a sárga ember kapcsolata, és sínyli meg a két szerelmes pár – mert velünk született másságunkból adódóan nem tudunk/nem akarunk a magunkétól eltérő viszonyt létesíteni, abba belehelyezkedni, nem toleráljuk a más érzelem- és gondolatvilágát. A már meglévő, avagy bekövetkezett mély kapcsolatból pedig kihátrálásra kényszerítenek. Mindezt magyarázza, indokolja és „védi” nekünk KERO – amit már az olvasópróba óta egyfolytában hallunk tőle, még a bemutató után is. Egy operettnek ritkán kell társadalomkritikát gyakorolnia, Kerényi MG úgy látja, idén elérkezett ennek is az ideje. Ő tudja… Még szerencse, hogy a mai színpadra alkotók A mosoly országa szomorkás hangulatát - benne az erőltetetten ma „divatos” jelszavak túlzott hangoztatása nélkül - oldják a darabba utólag beépített, más Lehár-művekből átvett vidám duettek, sőt magának az operettnek a végét nyitva hagyják: talán az elvált felek egyszer, a jobb jövőben, újra találkozhatnak egymással, és akár elölről is kezdhetnének mindent. És akkor a közös boldogságukat már senki és semmi nem fogja megzavarni, megakadályozni. De most csak marad a bú és bánat, a fájdalom: a szereplők által megjelenített karaktereknek a színpadon és nekünk, közönségnek pedig a színház nézőterén. Gyógyír lehet minderre a felséges, örök és diadalmas Lehár-zene!
Mostanság a „másság” a beszédtéma szerte a világban, legalábbis bizonyos körökben – és itt nálunk már egy operett-bemutató kapcsán is… Pedig Lehár és szövegírói nyolc-kilenc évtizeddel ezelőtt, amikor megszületett műhelyeikben előbb a Sárga kabát majd ennek nyomán A mosoly országa, nem a faji kérdés foglalkoztatta őket, nem a rasszizmusra hegyezték ki a tollukat. Őket csupán az „egzotikum” érdekelte, izgalmas cselekményt kívántak a zenés színpadra (operett – opera) álmodni, benne egy konfliktushelyzettel: fehér európai ember kultúrája, gondolkozása szembe kerül a sárga ázsiai ember ősi kultúrájával, szokásjogával. Ennek a „politikának” – amelyet a darabban a herceg nagybácsija, Csang képvisel - esik áldozatul Szu-Csong és Liza szerelmi házassága illetve a herceg testvérének, Mi-nek és Hatfaludy Ferinek bimbózó szerelme. Tehát az eredeti történetnek semmi köze a ma annyira felkapott és belemagyarázott faji előítéletekhez, pláne nem a másság témaköréhez. Az más kérdés, hogy A mosoly országa mostani felújítását megelőzően a direktor-rendező Kerényi Miklós Gábor és segítője, Kállai István, a mai színpadra alkalmazók, úgy gondolhatták, ez a történet egy kis átdolgozással, dramaturgi és szövegi átgyúrással alkalmassá tehető annak a kifejtésére és hirdetésére, hogy mennyire csúnya dolog az intolerancia, ha valakiket a bőre színe, származása, vallása, nemi identitása miatt megbélyegzünk, adott közösségből kirekesztünk. Ennek pedig akár tragikus következménye is lehetnek. Ebből a sajátos koncepcióból született meg a mostani alkotók szájíze szerinti új Mosoly országa-bemutató. Ebben az átírt szinopszisban a mai közgondolkodásra kivetítik, kissé belemagyarázzák és az „operett álarca” alatt ürügyet találnak arra, hogy a darab premierjét követően ne a gazdag invenciójú Lehár-muzsikáról essék szó, hanem egy kitalált dramaturgiai alaphelyzetből következő – didaktikusan beleszőtt – rasszista megnyilvánulás feletti dörgedelmekről szóljanak a kritikák; hiszen, itt a színpadon, csakis ezért lehetetlenül el a fehér és a sárga ember kapcsolata, és sínyli meg a két szerelmes pár – mert velünk született másságunkból adódóan nem tudunk/nem akarunk a magunkétól eltérő viszonyt létesíteni, abba belehelyezkedni, nem toleráljuk a más érzelem- és gondolatvilágát. A már meglévő, avagy bekövetkezett mély kapcsolatból pedig kihátrálásra kényszerítenek. Mindezt magyarázza, indokolja és „védi” nekünk KERO – amit már az olvasópróba óta egyfolytában hallunk tőle, még a bemutató után is. Egy operettnek ritkán kell társadalomkritikát gyakorolnia, Kerényi MG úgy látja, idén elérkezett ennek is az ideje. Ő tudja… Még szerencse, hogy a mai színpadra alkotók A mosoly országa szomorkás hangulatát - benne az erőltetetten ma „divatos” jelszavak túlzott hangoztatása nélkül - oldják a darabba utólag beépített, más Lehár-művekből átvett vidám duettek, sőt magának az operettnek a végét nyitva hagyják: talán az elvált felek egyszer, a jobb jövőben, újra találkozhatnak egymással, és akár elölről is kezdhetnének mindent. És akkor a közös boldogságukat már senki és semmi nem fogja megzavarni, megakadályozni. De most csak marad a bú és bánat, a fájdalom: a szereplők által megjelenített karaktereknek a színpadon és nekünk, közönségnek pedig a színház nézőterén. Gyógyír lehet minderre a felséges, örök és diadalmas Lehár-zene!
2163 Búbánat 2014-05-20 20:43:11
[url] http://nepszava.hu/kultura/; A kitaszított másság [/url] A mosoly országában a másságuk miatt kénytelenek elválni egymástól a szerelmesek. A Budapesti Operettszínház, Kerényi Miklós Gábor rendezésében, hatásos produkcióban, túlcsorduló látvánnyal mutatta be Lehár Ferenc gazdag dallamvilágú művét. Népszava|2014. máj 20. 05:45 Bóta Gábor „A mosoly országában kidomborodik a másság, az előítéletesség. Szu-Csong herceget Bécsben mérik végig némiképp furcsálkodva, Lizát pedig Kínából nézik ki, amikor beleszeretve vele tart. És nem is lesz ennek jó vége, nem lesz operettekben szinte kötelező boldog vég. Így jár a herceg testvére Mi, azaz a szubrett, és Hadfaludy Ferenc gróf is, vagyis a táncoskomikus, aki szintén szerelme miatt tartott a messzi Kínába, de ugyancsak haza kell térnie. A nagy egymásra találást kényszerű szakítás követi, a nem összeillőnek minősített szerelmeseket valaki egyenesen úgy minősíti, mintha hal és madár talált volna egymásra, ami ugye lehetetlenség. Az operettnek mindig volt társadalmi érzékenysége, még ha ezt gyakran rózsaszín ködbe is burkolta, az előadások pedig esetleg végképp kiirtották a társadalmi problémákat. Most a Budapesti Operettszínházban azért érződnek, ha nincsenek is kiemelten középpontba állítva.”
[url] http://nepszava.hu/kultura/; A kitaszított másság [/url] A mosoly országában a másságuk miatt kénytelenek elválni egymástól a szerelmesek. A Budapesti Operettszínház, Kerényi Miklós Gábor rendezésében, hatásos produkcióban, túlcsorduló látvánnyal mutatta be Lehár Ferenc gazdag dallamvilágú művét. Népszava|2014. máj 20. 05:45 Bóta Gábor „A mosoly országában kidomborodik a másság, az előítéletesség. Szu-Csong herceget Bécsben mérik végig némiképp furcsálkodva, Lizát pedig Kínából nézik ki, amikor beleszeretve vele tart. És nem is lesz ennek jó vége, nem lesz operettekben szinte kötelező boldog vég. Így jár a herceg testvére Mi, azaz a szubrett, és Hadfaludy Ferenc gróf is, vagyis a táncoskomikus, aki szintén szerelme miatt tartott a messzi Kínába, de ugyancsak haza kell térnie. A nagy egymásra találást kényszerű szakítás követi, a nem összeillőnek minősített szerelmeseket valaki egyenesen úgy minősíti, mintha hal és madár talált volna egymásra, ami ugye lehetetlenség. Az operettnek mindig volt társadalmi érzékenysége, még ha ezt gyakran rózsaszín ködbe is burkolta, az előadások pedig esetleg végképp kiirtották a társadalmi problémákat. Most a Budapesti Operettszínházban azért érződnek, ha nincsenek is kiemelten középpontba állítva.”
2162 Búbánat 2014-05-19 20:37:18 [Válasz erre: 2160 Búbánat 2014-05-18 23:57:50]
[url] http://www.hir24.hu/bulvar/2014/05/19/dancs-annamari-felt-hogy-elitelik-magyar-szarmazasa-miatt/; Dancs Annamari félt, hogy elítélik magyar származása miatt [/url] Video-interjú az Operettszínházban A mosoly országa- bemutató apropóján. Forrás: http://www.hir24.hu 2014/05/19/
[url] http://www.hir24.hu/bulvar/2014/05/19/dancs-annamari-felt-hogy-elitelik-magyar-szarmazasa-miatt/; Dancs Annamari félt, hogy elítélik magyar származása miatt [/url] Video-interjú az Operettszínházban A mosoly országa- bemutató apropóján. Forrás: http://www.hir24.hu 2014/05/19/
2161 Búbánat 2014-05-19 20:36:28
[url] http://szinhaz.hu/operett/56581-modern-klasszikus-n-bemutattak-a-mosoly-orszagat-az-operettszinhazban; Kerényi Miklós Gábor rendező nyilatkozata A mosoly országa pénteki bemutatóját követően [/url] + Fotók a pénteki és a szombati előadásokról. MODERN KLASSZIKUS – BEMUTATTÁK A MOSOLY ORSZÁGÁT AZ OPERETTSZÍNHÁZBAN Szinhaz.hu, Magyar Színházi Portál, 2014. május 19. hétfő, 12:48 A hétvégén az évad utolsó bemutatóját tartották a Budapesti Operettszínházban. Lehár Ferenc, A mosoly országa című nagyoperettjét az alkotók a színház hagyományaihoz híven úgy állították színpadra, hogy a darab klasszikus vázából és zenei világából építkezve, modern, a mai közönség számára befogadható előadás szülessen.
[url] http://szinhaz.hu/operett/56581-modern-klasszikus-n-bemutattak-a-mosoly-orszagat-az-operettszinhazban; Kerényi Miklós Gábor rendező nyilatkozata A mosoly országa pénteki bemutatóját követően [/url] + Fotók a pénteki és a szombati előadásokról. MODERN KLASSZIKUS – BEMUTATTÁK A MOSOLY ORSZÁGÁT AZ OPERETTSZÍNHÁZBAN Szinhaz.hu, Magyar Színházi Portál, 2014. május 19. hétfő, 12:48 A hétvégén az évad utolsó bemutatóját tartották a Budapesti Operettszínházban. Lehár Ferenc, A mosoly országa című nagyoperettjét az alkotók a színház hagyományaihoz híven úgy állították színpadra, hogy a darab klasszikus vázából és zenei világából építkezve, modern, a mai közönség számára befogadható előadás szülessen.
2160 Búbánat 2014-05-18 23:57:50
A hétvégén kettős premiert tartottak a Budapesti Operettszínházban: május 16-án és 17-én - kettős szereposztásban - bemutatásra került a műfaj hívei által már régóta várt A MOSOLY ORSZÁGA című Lehár-nagyoperett, amelyet KERÉNYI MIKLÓS GÁBOR rendezett. A következőkben erről az operett újdonságról, és a produkció értékeiről kívánok beszámolni itt a fórumon, meglátásaimban érintem a számomra kevésbé sikeresnek tartott „ötletezéseket” is. De előbb még egy kis visszatekintés a Lehár-mű hazai, mindenekelőtt a pesti előadás-történetéhez. Ismert, A mosoly országa magyarországi bemutatója a Magyar Királyi Operaházban volt 1930-ban, a szerző vezényletével! Kétségtelen, ez az operett Lehár életművének egyik legsikerültebbje, ami dallamvilágával, hangszerelésével, dramaturgiájával, témájával „kívánkozik” az opera színpadára (is). Szélesen ívelt melódiái, nagyszabású fináléi, csiszolt énektechnikát kívánó szólamai az 1929-es berlini ősbemutató óta foglalkoztatják az „operásokat” is, akiknek nem „derogál(t) cserébe” a lehetőségért a szükséges dialógusokban részt venni, tánclépéseket tanulni… Ugyancsak az Operaház művészei működtek közre 1969-1970-ben, amikor a Margitszigeten (Ágai Karola, Karizs Béla, Szabó Rózsa), 1983-ban, amikor az óbudai Zichy kastély udvarán (Kukely Júlia, Ilosfalvy Róbert, Ötvös Csilla) és 1989/90-ben, amikor a Szegedi Szabadtéri Játékokon (Pitti Katalin, Ilosfalvy Róbert, Zempléni Mária, Póka Balázs) mutatták be Lehár remekművét. Az Operettszínházban több felújítást ért meg a darab: 1962-ben, 1973-ban, 1986-ban, 1998-ban s utoljára 2003-ban játszották, úgyhogy most tizenegy év után látható ismét ez a híres Lehár-operett a Budapesti Operettszínházban. (Persze lehetne szólni több vidéki színház Mosoly országa-bemutatóiról is!...) Hozzáteszem, nekem abban a szerencsében volt részem, hogy a felsorolt színrevitelek közül - 1969. évtől kezdve - mindegyiket megismerhettem, és a rádióban felvett stúdiófelvételek is (Házyval, Orosz Júliával, Osváth Júliával, Udvardyval, Simándyval, Bendével, Melissel, Kalmár Magdával) igen közel állnak hozzám. Ezen ismeretek gazdag tapasztalatával „felvértezve” igen kíváncsian és várakozásteljesen ültem be pénteken és tegnap este a színház nézőterére, fogékonyan és nyitottan Lehár műve iránt, remélten a színházi alkotók és szereplők által engem is megérintő, újabb, elvarázsolásra. A mostani Lehár-premier indokát nem igen kell keresgélni - újra vannak olyan művészei az Operettszínháznak, akikre építeni lehet: a 2003-ban Halasi Imre rendezésében színpadra került operett szereplői közül hárman is – Vadász Zsolt (Szu-Csong), Frankó Tünde (Liza) és Szendy Szilvi (Mi) – részesei az új bemutatónak; a pénteki premieren Frankó mellett az Operettszínház fiatal tehetségei kaptak bizalmat a színház direktorától, a darab rendezőjétől, Kerényi Miklós Gábortól. Most, hogy túl vagyok az első napok premier-izgalmán, leszögezhető, hogy sikeres operett-bemutatót láthattunk a Nagymező utcai teátrumban. Ez a siker kétségtelenül szól a Lehár-muzsika varázsának, de szól az újradolgozott szövegkönyvnek és dramaturgiának is (Harsányi Zsolt eredeti szövegét a mai kor igényeinek megfelelő jelentéstartalommal KÁLLAI ISTVÁN és a rendező dolgozták át), de a szövegben és a cselekményben ezúttal nem történtek olyan durva beavatkozások, mint például legutóbb a Cirkuszhercegnő vagy előtte a Cigányszerelem bemutatói esetében tapasztalhattuk. Igaz, itt hiányoltam Liza úgynevezett „Honvágy” dalát a második felvonásból, melyet valamiért elhagytak (pedig annak bevezető dallamai a helyén, a zenekarban megszólalnak, de aztán „elvágták” és próza következett). Ugyanakkor több újdonság is akadt, amire oda kell figyelni! Az operett cselekményét mindenki ismeri, ennek ismertetésével senkit nem untatok. A dalbetétek nem túl nagy száma (bár a nagyszabású, igényes finálék „rabolják” az időt) miatt megint csak azzal szembesülünk, hogy „becsempésztek” más Lehár művekből dalt és duettet; a kissé „átszabott” jelenetezés miatt szükségessé vált egyes szereplőknek – tehetségükhöz mérten - több énekelnivalót adni: így az első felvonásban Hatfaludy Ferenc gróf, aki történetesen huszárfőhadnagy is, kapott egy dalt Lehár a Bécsi asszonyok című operettjéből „A banda élén…” – de új szöveggel hallhattuk, és hozzá férfikart és táncot. Ugyancsak az első felvonásba lett becsempészve Lehártól a Drótostótnak egy vidám kettőse, melyet Lichtenfeld gróf, táborszernagy és Amália (Liza szülei) énekelnek-táncolnak. Hasonló szempontból bekerült a darabba Lehár Három grácia című művéből az „Apacsdal”-ként ismert kettős a második részbe, itt hárman adják elő: Hatfaludy Ferenc, Mi és a Főeunuch. Tehát ezekkel az ének betoldásokkal fel lett dúsítva a zenei rész. De nem csak ezzel! Ugyanis Kerényi Miklós Gábor rendező és csapata úgy gondolták, hogy az édesbús ének-zene, annak szentimentálisba hajló kisugárzása a néhány vidám dallal együtt is kevés a közönség érdeklődésének fenntartásához, és amúgy is, tudvalevőleg, nem happyend-del végződik az operett, így szükség van valami meglepetésre is, ami feldobja az egészet: miért ne lehetne például Hatfaludy Ferenc vidám dalára és a táncoskomikus-szubrett pár kettősének végén még valamit „rá tenni a lapátra”! Elővettek tehát egy régi-új ötletet: a dalt és a kettőst először a partitúra szerint eléneklik, majd minden átmenet nélkül új hangszerelésben és új ritmikában folytatódik - de már rockosítva! Így aztán Hatfaludy említett dalának végén (a Bécsi asszonyokból) következik egy hosszú-hosszú dobszóló, pattogó ritmusokkal, és ehhez illően ropja a huszárkar is. Még nagyobb a kontraszt Hatfaludy – Mi kettős ének-zenéje és a „hozzáragasztott” kóda között: mikor azt hisszük, a végére értek daluknak - az egész operett legnagyobb tetszéssel fogadott sikerszáma volt a „Ne félj, ne félj, bolond szívem, úgy is tudod már, hogy egy nagyon csínos legény/leány csakis terád vár…” - , megrökönyödéssel konstatáljuk, hogy még nincsen vége a jelenetnek, a refrént folytatják egész más ritmusban: a húszas-harmincas évek tánczene-világából ismert foxtrot, onestep, charleston, swing stílusba csöppenünk, mindeközben Lehár zenéje szól, de ebben a ritmikában és kapcsolódó áthangszerelésben, míg aztán visszatér az „eredeti” felállás és a zene. Hatalmas a siker! Meg kell hagyni bevált a direktor és munkatársainak szándéka, mert a fiatalok a nézőtéren ütemesen csápoltak rá és a szám végén ujjongva, lelkesen megtapsolták-brávózták ezeket az újszerűen előadott zenei betétszámokat és persze a kiváló előadókat, Kerényi Miklós Mátét és Dancs Annamáriát illetve Szabó Dávidot és Szendy Szilvit. De el kell árulnom, hogy ez az ötlet nem KERO találmánya, hanem Rátonyi Róberté! Az Operett című könyvében részletesen leírja, hogy az Operettszínház 1962-es Mosoly országa felújításán ő és Lehoczky Zsuzsa először eltáncolták az eredeti szolid tempójú refrént,majd a taps után ugyanezt áthangszerelve charlestonnak; kimondottan jazzes hangvételre gondolt, amit aztán a kollégái és Bródy Tamás karmester „szentesítettek”. (Rátonyi aztán még tovább ment ötletezésével: harmadik refrénként tüzes magyar csárdásként képzelte el – kiderült, hogy az ismert Lehár-melódia nem állt ellen ennek a zenei formának sem, és rátette koronát az egész produkcióra. Az olasz-turnén is ennek – ezzel - volt a legnagyobb sikerük.) Úgy látszik, Kerényi MG is megérezte az idők szavát, és merte felvállalni ezeket a zenei formákat, és igaza lett. A mosoly országa díszes keretben kelt életre, ahogy az operettet játszani kell, de a partitúra és a szövegkönyv „súlya” megkövetelte súlyozással, alapossággal, igényességgel – ahogy játszani kell, vagyis – igénybe véve a mai színjátszás csomagolástechnikájának mindenféle rafinériáját: csillogóan, színesen, sokat változó reflektorfényben, animáció- és mozgókép-vetítésekkel, drapériákkal, felvonultatva parádés kosztümöket, csinos és ügyesen táncoló balettkart, s közbeiktatva a látványosan kavargó csoportos jeleneteket. Az előadásról őszinte, meleg dicsérettel szólhatok. KERÉNYI MIKLÓS GÁBOR nagy érdeme, hogy felismerte: vissza kell hozni az operettszínpadra a drámai művészet fő misszióját, a mélyebb jellemformálást, és ezt úgy, hogy azért megmaradjon az előbb említett csillogás-ragyogás is, ám a szereplők karakterei hangsúlyosabb formát öltsenek. Mindeközben a színpadi mozgalmasság mellett kifejezetten a zene is jól érvényesüljön. Igaz, meghagyta azt a gyakorlatot, hogy Szu-Csong valamelyest kínai álarcot kapjon (de azért az arcon nem túl sok a festék), és annak is örültem, nem tett idézőjelbe semmit (leszámítva az újított zeneformátumokat a dalbetétek refrénjeinél), a történet és benne a drámai és a tragikus vonal megmarad az eredeti koncepciónál, legfeljebb a „korszerűsítés” jegyében bizonyos oldalszálakat kevésbé bont ki, de ez jót tesz a történetvezetésnek, amely a nézők számára következetes, logikus, ügyesen felépített, hatásos. GYARMATHY ÁGNES díszleteiben a nagyszerűen sikerült, látványos, ámde inkább a hagyományos elemek dominálnak: Óriási bécsi és kínai legyezők, gyönyörűen kidolgozott bútorok teremtik meg a darabhoz szükséges hangulatot. Különösen a Kínában játszódó jelenetek monumentalitása, színpompás tablóinak díszletezése nyerték el a tetszésemet. HORVÁTH KATA jelmeztervező is gyönyörű színeket, látványt álmodott meg: több száz színpompás ruhát látunk a színpadon – gondoljunk a második felvonás nagy tablójára, a kínai császár udvarában, a Sárga-kabát szertartás jelenetére, ahol hatalmas statisztéria is mozog a színpadon. A koreográfiát LŐCSEI JENŐ állította össze, látványosan, amit nagy tetszéssel fogadott a közönség. Igazán nagyszabású, és igényesen kivitelezett táncokat láthattunk a II. felvonás nagy balettképében, de a többi, ének-tánc jelenetek sem nélkülözték az attraktivitást. Ez az operett nem a „Csárdáskirálynő”, hanem egy „komoly” operett! Itt a közönség elsősorban Lehár kedvéért ül be a zsöllyébe, magáért a muzsikáért, mely választékosan elegáns, finoman poétikus. Lehár zenéje teljes fényében jelenik meg, a zeneszerző invenciójának bősége, közvetlensége, fülbenmaradó, de sohasem banális dallama, ízlésesen választékos partitúrája mindig pompásan ragyog. MAKLÁRY LÁSZLÓ frissen, lendülettel vezényelt, a zenekar szabatos betanítása nagyszerűen sikerült. Ezt a zenét lehet jól, a mai fülnek is vonzóan, behízelgően játszani, ami elsősorban a kitűnő karmester érdeme. Makláry semmi engedményt nem tesz a banális „operettsziruposság” csábításának. Már a nyitányban megcsap a tömör, egységes, jó hangzás mellett valami frissesség, a meggyorsított ritmusok feszessége, vidám pattogása, a dallamok közvetlenül ható, üde bája. A második, szombati premiert az ifjú BALASSA KRISZTIÁN vezényelte, aki az Operettszínház karmesterversenyén tűnt ki. Biztos vagyok abban, hogy a karmester mostani sikeres Lehár-interpretációja az Operettszínház kitűnő zenekara élén, amit szintén nagy szeretettel és lelkesen fogadott a publikum, tovább fog érni, és ahogy az idő előre halad, úgy fog egyre több, magas színvonalú zenei produkció kikerülni a keze alól. Az énekkarnak is komoly feladatai vannak az operettben, melyek biztosan, szép kórushangzásban szólalnak meg, ami DRUCKER PÉTER karnagy betanítói munkáját dicsérik. Amikor a szereplők méltatásába kezdek, két szereplő-gárdát kell méltatnom. Az első premieren inkább éreztem az „operás” éneklést-játszást, hiszen BONCSÉR GERGELY félig az Operában működik, és Frankó Tünde is onnan jött át; manírjaikban, gesztusaikban ez látszik, de éppenséggel ide most ez kellett. A mosoly országa nem egy „könnyű” darab. Boncsér Szu-Csong hercegként megjelenésével is hódít, de az extrém magasságokat is jól győzi, legfeljebb arra kellene még törekednie, hogy kerülje a „kiabálás”-t, és kissé finomítson a hangszínezésben. Fiatal művész, még hatalmas lehetőségek előtt áll, ha jól kamatoztatja tudását, tehetségét, melyeknek már többször is bizonyítékát adta az operaszínpadi szerepeiben is. A közönség kitüntető tapsokkal honorálta énekét, például a „Vágyom egy nő után…” áriáját követően vissza kellett jönnie a színpadra - legalább meghajolni. A második premieren a régi, rutinos VADÁSZ ZSOLT hozta a tőle megszokott, elvárt bonviván-karaktert, és színvonalat, de azt hozzá kell tennem, míg Boncsér Szu-Csongja megjelenésben, játékban határozatlanabb körvonalú, de zenei tolmácsolásban jobban, határozottabban közelíti meg azt a tenor ideált, amelyre a szólamot Lehár elképzelte, addig Vadász Zsolt jobban érzi szerepét a színpadon, de részletezőbb színészi jellemmunkát tőle sem igen kapunk – persze operettben nem is kell ezt tőlük elvárni -, viszont a a zenei részében kevésbé érzem kabinetalakításnak az övét, hiányolom hangjából a drámai töltést, mely ide szükséges lenne. Ennek hiányában - pedig énektechnikája meglenne hozzá - vokális vonulata kevésbé meggyőző és egyenletes. FRANKÓ TÜNDE Lizája hangban 2003 után mostanra már beérett, lírai szopránja minden regiszterében élményt nyújt, de játéka szerintem nem átütő, és nem izzik körülötte a levegő, igaz, törékenységében egyáltalán nem primadonna alkat – ezt be kell látni. Mindazonáltal, ez a mostani szerepe fontos állomása pályáján, és miután már nem először lép fel operettben a Nagymező utcában, komoly elvárásoknak tud maximális felelősséggel eleget tenni ebben a műfajban is, tekintélyével pedig erősítheti az Operettszínház sok, fiatal tehetségben bővelkedő csapatán belüli közös munka színvonalát és az együvé tartozás örömét. A második este Lizaként BORDÁS BARBARA aratta talán a legnagyobb sikert, aki bőven rendelkezik azokkal az adottságokkal – dekoratív megjelenés, vonzó személyiség, szép hanganyag -, melyek, ha beérnek, kibontakoznak, a nagyoperettek igazi primadonnájává tehetik. Zenei előadás-modora rokonszenves, szólamát bensőségesen, árnyaltan tolmácsolja és színpadi mozgása is tetszetős. (Harmadik szereposztásban Lukács Anita lesz majd Liza.) Mindkét szereposztás erősségei a szubrettek és a táncos-komikusok: az első estén a fiatal DANCS ANNAMÁRINAK tapsoltunk, énekben és táncban remekül kiegészítették egymást Kerényi Miklós Mátéval! Finom, művészi énekét, bájos megjelenését, remek tánctudását sok-sok tapssal honoráltuk. Szombat este Mi szerepében SZENDY SZILVIT láttuk a színpadon. Ő Dancs Annamari ellentéte: sistergett, lobogott, a színpadra termett tehetségéből legalább annyit nyújtott, mint szerepének váltótársa, de annak ártatlanságából, bájából kevesebb jött át a nézőhöz. Újítani azért mindketten tudtak Mi figuráján (lásd, amit a zenei forma új ötleteként megvalósult a Mi és Feri kettőseinek refrénjében). Hatfaludy Ferenc gróf-huszárfőhadnagy szerepe egyszerre vicces-komikus, lehetőséget nyújt jó poénok bemondására, de mégis elsődlegesen a jó tánctudás számít, és amellett sok szöveg- és énekelni valója is akad, tehát sokoldalú művésznek kell lennie, aki ezt a szerepet kapja. Ebben a szerepkörében jelenleg verhetetlen KERÉNYI MIKLÓS MÁTÉ és SZABÓ DÁVID (Hozzáteszem, a harmadik szereposztásban Kádár Szabolcs alakítja ezt a karaktert. Róla még nem tudok véleményt formálni.) Kerényi MM természetes közvetlenséggel, sodró lendülettel formálja meg Hadfaludy Ferit, anélkül, hogy túlzásokra ragadtatná magát, míg Szabó Dávid kissé nyeglébbre veszi a figurát, de a másikétól semmivel sem marad el beleérzésben, játékban, táncban, könnyedségben. A kisebb szerepekben is mindenki kitett magáért: Amáliát a pénteki premieren VÁSÁRI MÓNIKA, szombaton KOLTI HELGA alakította. Lichtenfeld gróf, táborszernagy szerepében JANTYIK CSABA és DÉZSY SZABÓ GÁBOR mutatkozott be, míg a Főeunuch mulatságos jelmezébe PELLER KÁROLY öltözött, ki az első szereposztásban meghirdetett, de megbetegedett Faragó Andrást helyettesítette. (A harmadik szereposztásban JÓZSA IMRE kapta meg ezt a karaktert.) Csangot – Szu-Csong – nagybátyját FÖLDES TAMÁS és NÉMETH ATTILA játszotta. Fu-Li követségi titkár mindkét premieren KRISTÓF ISTVÁN volt. És még egy kis szerep volt, a Tábornoké, amit BALOGH BODOR ATTILA illetve PÉTER RICHÁRD személyesített meg. Az Operettszínház lelkesedésével és minden igyekezetével szolgálta Lehárt!
A hétvégén kettős premiert tartottak a Budapesti Operettszínházban: május 16-án és 17-én - kettős szereposztásban - bemutatásra került a műfaj hívei által már régóta várt A MOSOLY ORSZÁGA című Lehár-nagyoperett, amelyet KERÉNYI MIKLÓS GÁBOR rendezett. A következőkben erről az operett újdonságról, és a produkció értékeiről kívánok beszámolni itt a fórumon, meglátásaimban érintem a számomra kevésbé sikeresnek tartott „ötletezéseket” is. De előbb még egy kis visszatekintés a Lehár-mű hazai, mindenekelőtt a pesti előadás-történetéhez. Ismert, A mosoly országa magyarországi bemutatója a Magyar Királyi Operaházban volt 1930-ban, a szerző vezényletével! Kétségtelen, ez az operett Lehár életművének egyik legsikerültebbje, ami dallamvilágával, hangszerelésével, dramaturgiájával, témájával „kívánkozik” az opera színpadára (is). Szélesen ívelt melódiái, nagyszabású fináléi, csiszolt énektechnikát kívánó szólamai az 1929-es berlini ősbemutató óta foglalkoztatják az „operásokat” is, akiknek nem „derogál(t) cserébe” a lehetőségért a szükséges dialógusokban részt venni, tánclépéseket tanulni… Ugyancsak az Operaház művészei működtek közre 1969-1970-ben, amikor a Margitszigeten (Ágai Karola, Karizs Béla, Szabó Rózsa), 1983-ban, amikor az óbudai Zichy kastély udvarán (Kukely Júlia, Ilosfalvy Róbert, Ötvös Csilla) és 1989/90-ben, amikor a Szegedi Szabadtéri Játékokon (Pitti Katalin, Ilosfalvy Róbert, Zempléni Mária, Póka Balázs) mutatták be Lehár remekművét. Az Operettszínházban több felújítást ért meg a darab: 1962-ben, 1973-ban, 1986-ban, 1998-ban s utoljára 2003-ban játszották, úgyhogy most tizenegy év után látható ismét ez a híres Lehár-operett a Budapesti Operettszínházban. (Persze lehetne szólni több vidéki színház Mosoly országa-bemutatóiról is!...) Hozzáteszem, nekem abban a szerencsében volt részem, hogy a felsorolt színrevitelek közül - 1969. évtől kezdve - mindegyiket megismerhettem, és a rádióban felvett stúdiófelvételek is (Házyval, Orosz Júliával, Osváth Júliával, Udvardyval, Simándyval, Bendével, Melissel, Kalmár Magdával) igen közel állnak hozzám. Ezen ismeretek gazdag tapasztalatával „felvértezve” igen kíváncsian és várakozásteljesen ültem be pénteken és tegnap este a színház nézőterére, fogékonyan és nyitottan Lehár műve iránt, remélten a színházi alkotók és szereplők által engem is megérintő, újabb, elvarázsolásra. A mostani Lehár-premier indokát nem igen kell keresgélni - újra vannak olyan művészei az Operettszínháznak, akikre építeni lehet: a 2003-ban Halasi Imre rendezésében színpadra került operett szereplői közül hárman is – Vadász Zsolt (Szu-Csong), Frankó Tünde (Liza) és Szendy Szilvi (Mi) – részesei az új bemutatónak; a pénteki premieren Frankó mellett az Operettszínház fiatal tehetségei kaptak bizalmat a színház direktorától, a darab rendezőjétől, Kerényi Miklós Gábortól. Most, hogy túl vagyok az első napok premier-izgalmán, leszögezhető, hogy sikeres operett-bemutatót láthattunk a Nagymező utcai teátrumban. Ez a siker kétségtelenül szól a Lehár-muzsika varázsának, de szól az újradolgozott szövegkönyvnek és dramaturgiának is (Harsányi Zsolt eredeti szövegét a mai kor igényeinek megfelelő jelentéstartalommal KÁLLAI ISTVÁN és a rendező dolgozták át), de a szövegben és a cselekményben ezúttal nem történtek olyan durva beavatkozások, mint például legutóbb a Cirkuszhercegnő vagy előtte a Cigányszerelem bemutatói esetében tapasztalhattuk. Igaz, itt hiányoltam Liza úgynevezett „Honvágy” dalát a második felvonásból, melyet valamiért elhagytak (pedig annak bevezető dallamai a helyén, a zenekarban megszólalnak, de aztán „elvágták” és próza következett). Ugyanakkor több újdonság is akadt, amire oda kell figyelni! Az operett cselekményét mindenki ismeri, ennek ismertetésével senkit nem untatok. A dalbetétek nem túl nagy száma (bár a nagyszabású, igényes finálék „rabolják” az időt) miatt megint csak azzal szembesülünk, hogy „becsempésztek” más Lehár művekből dalt és duettet; a kissé „átszabott” jelenetezés miatt szükségessé vált egyes szereplőknek – tehetségükhöz mérten - több énekelnivalót adni: így az első felvonásban Hatfaludy Ferenc gróf, aki történetesen huszárfőhadnagy is, kapott egy dalt Lehár a Bécsi asszonyok című operettjéből „A banda élén…” – de új szöveggel hallhattuk, és hozzá férfikart és táncot. Ugyancsak az első felvonásba lett becsempészve Lehártól a Drótostótnak egy vidám kettőse, melyet Lichtenfeld gróf, táborszernagy és Amália (Liza szülei) énekelnek-táncolnak. Hasonló szempontból bekerült a darabba Lehár Három grácia című művéből az „Apacsdal”-ként ismert kettős a második részbe, itt hárman adják elő: Hatfaludy Ferenc, Mi és a Főeunuch. Tehát ezekkel az ének betoldásokkal fel lett dúsítva a zenei rész. De nem csak ezzel! Ugyanis Kerényi Miklós Gábor rendező és csapata úgy gondolták, hogy az édesbús ének-zene, annak szentimentálisba hajló kisugárzása a néhány vidám dallal együtt is kevés a közönség érdeklődésének fenntartásához, és amúgy is, tudvalevőleg, nem happyend-del végződik az operett, így szükség van valami meglepetésre is, ami feldobja az egészet: miért ne lehetne például Hatfaludy Ferenc vidám dalára és a táncoskomikus-szubrett pár kettősének végén még valamit „rá tenni a lapátra”! Elővettek tehát egy régi-új ötletet: a dalt és a kettőst először a partitúra szerint eléneklik, majd minden átmenet nélkül új hangszerelésben és új ritmikában folytatódik - de már rockosítva! Így aztán Hatfaludy említett dalának végén (a Bécsi asszonyokból) következik egy hosszú-hosszú dobszóló, pattogó ritmusokkal, és ehhez illően ropja a huszárkar is. Még nagyobb a kontraszt Hatfaludy – Mi kettős ének-zenéje és a „hozzáragasztott” kóda között: mikor azt hisszük, a végére értek daluknak - az egész operett legnagyobb tetszéssel fogadott sikerszáma volt a „Ne félj, ne félj, bolond szívem, úgy is tudod már, hogy egy nagyon csínos legény/leány csakis terád vár…” - , megrökönyödéssel konstatáljuk, hogy még nincsen vége a jelenetnek, a refrént folytatják egész más ritmusban: a húszas-harmincas évek tánczene-világából ismert foxtrot, onestep, charleston, swing stílusba csöppenünk, mindeközben Lehár zenéje szól, de ebben a ritmikában és kapcsolódó áthangszerelésben, míg aztán visszatér az „eredeti” felállás és a zene. Hatalmas a siker! Meg kell hagyni bevált a direktor és munkatársainak szándéka, mert a fiatalok a nézőtéren ütemesen csápoltak rá és a szám végén ujjongva, lelkesen megtapsolták-brávózták ezeket az újszerűen előadott zenei betétszámokat és persze a kiváló előadókat, Kerényi Miklós Mátét és Dancs Annamáriát illetve Szabó Dávidot és Szendy Szilvit. De el kell árulnom, hogy ez az ötlet nem KERO találmánya, hanem Rátonyi Róberté! Az Operett című könyvében részletesen leírja, hogy az Operettszínház 1962-es Mosoly országa felújításán ő és Lehoczky Zsuzsa először eltáncolták az eredeti szolid tempójú refrént,majd a taps után ugyanezt áthangszerelve charlestonnak; kimondottan jazzes hangvételre gondolt, amit aztán a kollégái és Bródy Tamás karmester „szentesítettek”. (Rátonyi aztán még tovább ment ötletezésével: harmadik refrénként tüzes magyar csárdásként képzelte el – kiderült, hogy az ismert Lehár-melódia nem állt ellen ennek a zenei formának sem, és rátette koronát az egész produkcióra. Az olasz-turnén is ennek – ezzel - volt a legnagyobb sikerük.) Úgy látszik, Kerényi MG is megérezte az idők szavát, és merte felvállalni ezeket a zenei formákat, és igaza lett. A mosoly országa díszes keretben kelt életre, ahogy az operettet játszani kell, de a partitúra és a szövegkönyv „súlya” megkövetelte súlyozással, alapossággal, igényességgel – ahogy játszani kell, vagyis – igénybe véve a mai színjátszás csomagolástechnikájának mindenféle rafinériáját: csillogóan, színesen, sokat változó reflektorfényben, animáció- és mozgókép-vetítésekkel, drapériákkal, felvonultatva parádés kosztümöket, csinos és ügyesen táncoló balettkart, s közbeiktatva a látványosan kavargó csoportos jeleneteket. Az előadásról őszinte, meleg dicsérettel szólhatok. KERÉNYI MIKLÓS GÁBOR nagy érdeme, hogy felismerte: vissza kell hozni az operettszínpadra a drámai művészet fő misszióját, a mélyebb jellemformálást, és ezt úgy, hogy azért megmaradjon az előbb említett csillogás-ragyogás is, ám a szereplők karakterei hangsúlyosabb formát öltsenek. Mindeközben a színpadi mozgalmasság mellett kifejezetten a zene is jól érvényesüljön. Igaz, meghagyta azt a gyakorlatot, hogy Szu-Csong valamelyest kínai álarcot kapjon (de azért az arcon nem túl sok a festék), és annak is örültem, nem tett idézőjelbe semmit (leszámítva az újított zeneformátumokat a dalbetétek refrénjeinél), a történet és benne a drámai és a tragikus vonal megmarad az eredeti koncepciónál, legfeljebb a „korszerűsítés” jegyében bizonyos oldalszálakat kevésbé bont ki, de ez jót tesz a történetvezetésnek, amely a nézők számára következetes, logikus, ügyesen felépített, hatásos. GYARMATHY ÁGNES díszleteiben a nagyszerűen sikerült, látványos, ámde inkább a hagyományos elemek dominálnak: Óriási bécsi és kínai legyezők, gyönyörűen kidolgozott bútorok teremtik meg a darabhoz szükséges hangulatot. Különösen a Kínában játszódó jelenetek monumentalitása, színpompás tablóinak díszletezése nyerték el a tetszésemet. HORVÁTH KATA jelmeztervező is gyönyörű színeket, látványt álmodott meg: több száz színpompás ruhát látunk a színpadon – gondoljunk a második felvonás nagy tablójára, a kínai császár udvarában, a Sárga-kabát szertartás jelenetére, ahol hatalmas statisztéria is mozog a színpadon. A koreográfiát LŐCSEI JENŐ állította össze, látványosan, amit nagy tetszéssel fogadott a közönség. Igazán nagyszabású, és igényesen kivitelezett táncokat láthattunk a II. felvonás nagy balettképében, de a többi, ének-tánc jelenetek sem nélkülözték az attraktivitást. Ez az operett nem a „Csárdáskirálynő”, hanem egy „komoly” operett! Itt a közönség elsősorban Lehár kedvéért ül be a zsöllyébe, magáért a muzsikáért, mely választékosan elegáns, finoman poétikus. Lehár zenéje teljes fényében jelenik meg, a zeneszerző invenciójának bősége, közvetlensége, fülbenmaradó, de sohasem banális dallama, ízlésesen választékos partitúrája mindig pompásan ragyog. MAKLÁRY LÁSZLÓ frissen, lendülettel vezényelt, a zenekar szabatos betanítása nagyszerűen sikerült. Ezt a zenét lehet jól, a mai fülnek is vonzóan, behízelgően játszani, ami elsősorban a kitűnő karmester érdeme. Makláry semmi engedményt nem tesz a banális „operettsziruposság” csábításának. Már a nyitányban megcsap a tömör, egységes, jó hangzás mellett valami frissesség, a meggyorsított ritmusok feszessége, vidám pattogása, a dallamok közvetlenül ható, üde bája. A második, szombati premiert az ifjú BALASSA KRISZTIÁN vezényelte, aki az Operettszínház karmesterversenyén tűnt ki. Biztos vagyok abban, hogy a karmester mostani sikeres Lehár-interpretációja az Operettszínház kitűnő zenekara élén, amit szintén nagy szeretettel és lelkesen fogadott a publikum, tovább fog érni, és ahogy az idő előre halad, úgy fog egyre több, magas színvonalú zenei produkció kikerülni a keze alól. Az énekkarnak is komoly feladatai vannak az operettben, melyek biztosan, szép kórushangzásban szólalnak meg, ami DRUCKER PÉTER karnagy betanítói munkáját dicsérik. Amikor a szereplők méltatásába kezdek, két szereplő-gárdát kell méltatnom. Az első premieren inkább éreztem az „operás” éneklést-játszást, hiszen BONCSÉR GERGELY félig az Operában működik, és Frankó Tünde is onnan jött át; manírjaikban, gesztusaikban ez látszik, de éppenséggel ide most ez kellett. A mosoly országa nem egy „könnyű” darab. Boncsér Szu-Csong hercegként megjelenésével is hódít, de az extrém magasságokat is jól győzi, legfeljebb arra kellene még törekednie, hogy kerülje a „kiabálás”-t, és kissé finomítson a hangszínezésben. Fiatal művész, még hatalmas lehetőségek előtt áll, ha jól kamatoztatja tudását, tehetségét, melyeknek már többször is bizonyítékát adta az operaszínpadi szerepeiben is. A közönség kitüntető tapsokkal honorálta énekét, például a „Vágyom egy nő után…” áriáját követően vissza kellett jönnie a színpadra - legalább meghajolni. A második premieren a régi, rutinos VADÁSZ ZSOLT hozta a tőle megszokott, elvárt bonviván-karaktert, és színvonalat, de azt hozzá kell tennem, míg Boncsér Szu-Csongja megjelenésben, játékban határozatlanabb körvonalú, de zenei tolmácsolásban jobban, határozottabban közelíti meg azt a tenor ideált, amelyre a szólamot Lehár elképzelte, addig Vadász Zsolt jobban érzi szerepét a színpadon, de részletezőbb színészi jellemmunkát tőle sem igen kapunk – persze operettben nem is kell ezt tőlük elvárni -, viszont a a zenei részében kevésbé érzem kabinetalakításnak az övét, hiányolom hangjából a drámai töltést, mely ide szükséges lenne. Ennek hiányában - pedig énektechnikája meglenne hozzá - vokális vonulata kevésbé meggyőző és egyenletes. FRANKÓ TÜNDE Lizája hangban 2003 után mostanra már beérett, lírai szopránja minden regiszterében élményt nyújt, de játéka szerintem nem átütő, és nem izzik körülötte a levegő, igaz, törékenységében egyáltalán nem primadonna alkat – ezt be kell látni. Mindazonáltal, ez a mostani szerepe fontos állomása pályáján, és miután már nem először lép fel operettben a Nagymező utcában, komoly elvárásoknak tud maximális felelősséggel eleget tenni ebben a műfajban is, tekintélyével pedig erősítheti az Operettszínház sok, fiatal tehetségben bővelkedő csapatán belüli közös munka színvonalát és az együvé tartozás örömét. A második este Lizaként BORDÁS BARBARA aratta talán a legnagyobb sikert, aki bőven rendelkezik azokkal az adottságokkal – dekoratív megjelenés, vonzó személyiség, szép hanganyag -, melyek, ha beérnek, kibontakoznak, a nagyoperettek igazi primadonnájává tehetik. Zenei előadás-modora rokonszenves, szólamát bensőségesen, árnyaltan tolmácsolja és színpadi mozgása is tetszetős. (Harmadik szereposztásban Lukács Anita lesz majd Liza.) Mindkét szereposztás erősségei a szubrettek és a táncos-komikusok: az első estén a fiatal DANCS ANNAMÁRINAK tapsoltunk, énekben és táncban remekül kiegészítették egymást Kerényi Miklós Mátéval! Finom, művészi énekét, bájos megjelenését, remek tánctudását sok-sok tapssal honoráltuk. Szombat este Mi szerepében SZENDY SZILVIT láttuk a színpadon. Ő Dancs Annamari ellentéte: sistergett, lobogott, a színpadra termett tehetségéből legalább annyit nyújtott, mint szerepének váltótársa, de annak ártatlanságából, bájából kevesebb jött át a nézőhöz. Újítani azért mindketten tudtak Mi figuráján (lásd, amit a zenei forma új ötleteként megvalósult a Mi és Feri kettőseinek refrénjében). Hatfaludy Ferenc gróf-huszárfőhadnagy szerepe egyszerre vicces-komikus, lehetőséget nyújt jó poénok bemondására, de mégis elsődlegesen a jó tánctudás számít, és amellett sok szöveg- és énekelni valója is akad, tehát sokoldalú művésznek kell lennie, aki ezt a szerepet kapja. Ebben a szerepkörében jelenleg verhetetlen KERÉNYI MIKLÓS MÁTÉ és SZABÓ DÁVID (Hozzáteszem, a harmadik szereposztásban Kádár Szabolcs alakítja ezt a karaktert. Róla még nem tudok véleményt formálni.) Kerényi MM természetes közvetlenséggel, sodró lendülettel formálja meg Hadfaludy Ferit, anélkül, hogy túlzásokra ragadtatná magát, míg Szabó Dávid kissé nyeglébbre veszi a figurát, de a másikétól semmivel sem marad el beleérzésben, játékban, táncban, könnyedségben. A kisebb szerepekben is mindenki kitett magáért: Amáliát a pénteki premieren VÁSÁRI MÓNIKA, szombaton KOLTI HELGA alakította. Lichtenfeld gróf, táborszernagy szerepében JANTYIK CSABA és DÉZSY SZABÓ GÁBOR mutatkozott be, míg a Főeunuch mulatságos jelmezébe PELLER KÁROLY öltözött, ki az első szereposztásban meghirdetett, de megbetegedett Faragó Andrást helyettesítette. (A harmadik szereposztásban JÓZSA IMRE kapta meg ezt a karaktert.) Csangot – Szu-Csong – nagybátyját FÖLDES TAMÁS és NÉMETH ATTILA játszotta. Fu-Li követségi titkár mindkét premieren KRISTÓF ISTVÁN volt. És még egy kis szerep volt, a Tábornoké, amit BALOGH BODOR ATTILA illetve PÉTER RICHÁRD személyesített meg. Az Operettszínház lelkesedésével és minden igyekezetével szolgálta Lehárt!
2159 Búbánat 2014-05-13 12:23:59 [Válasz erre: 2158 Búbánat 2014-05-05 13:59:28]
[url] http://www.operett.hu/cikkek/szu-csong-egy-bevasarlokozpontban-esett-szerelembe/995; Szu-Csong egy bevásárlóközpontban esett szerelembe [/url] Opererettszinhaz.hu, 2014-05-11 Kínai herceg, egy szerencsés takarítónő, katonakarmester, na meg fokozott készültség. A Budapesti Operettszínház ismét váratlan köztéri felfordulással lepte meg - ezúttal az AsiaCenterben vásárló tömeget. Bordás Barbara, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté és Balettkarunk A mosoly országa című előadás rögtönzött bemutatójával kápráztatta el a bevásárlóközpontnál összegyűlteket. "Figyelem, figyelem! Rendkívüli biztonsági intézkedések az AsiaCenter egész területén. Szu-csong herceg, Kína európai nagykövete érkezik" - szólt a hangosbemondó szombat délután négy óra körül az Asia Center bevásárlóközpontban. A bevásárló tömeg mit sem sejtve indult meg a bejáratok elé és köré, hogy lássák a nem mindennapi, magas méltóságot. Ő pedig nem volt más, mint Boncsér Gergely, az Operettszínház legújabb bemutatója, A mosoly országa nagyoperett egyik főszereplőjének, Szu-Csong hercegnek öltözve. A limuzinból kiszálló, valóban kínaivá maszkírozott tenoristát hangos dobpergés közepette három testőr kísérte a bevásárlóközpont bejárata felé, ahol egyszer csak Lehár Ferenc dallamai csendültek fel. A kínai hercegből bonviván lett, aki bizony "vágyott egy nő után". A szerencsés hölgy pedig nem volt más, mint a mindezidáig a bevásárlók között felmosóvödröt tologató takarítónő. Az avatatlannak tűnő alkalmazott csupán egy autogramot és egy közös fényképet szeretett volna Kína európai nagykövetétől, míg az énekelt, azonban pillanatok alatt Lizaként találta magát Szu-Csong oldalán - egyenköpenyéből Bordás Barbara bújt ki és primadonnaként, csodaszép jelmezében énekelte tovább partnerével az operett-irodalom egyik leggyönyörűbb dalát, a Szív duettet. Az összegyűlt vásárlók ámultan figyelték az Operettszínház fiatal sztárjainak produkcióját, meglepetésükből azonban felocsúdni sem volt idejük, hiszen a tömegből egyszer csak a szatyrokkal megrakodott Hatfaludy Ferenc gróf, vagyis Kerényi Miklós Máté bukkant fel, hozzá pedig az Asia Center minden pontjáról táncosok csatlakoztak és már zengett is a Katonakarmester dala. A táncos-komikusnak a színház Balettkara segített koreográfiájukkal elkápráztatni a rögtönzött közönséget. Pergett a dob, szólt a zene, a vásárlást pedig az Operettszínház sztárjainak köszönhetően, jó pár percre mindenki abbahagyta. A villámcsődület alig akart feloszlani. A váratlan produkciót hatalmas tapssal jutalmazta a közönség, Szu-Csong herceg és Liza ezt azonban már nem tudta megvárni, hiszen testőreik távozására kérték fel őket, Hatfaludy gróf pedig sietett vissza vásárolni. A mosoly országa című nagyoperettben azonban május 16-tól minden szereplővel találkozhat a közönség a Nagymező utcában, a Budapesti Operettszínházban. S hogy pontosan hogyan is zajlott az esemény, azt hamarosan megtekinthetik YouTube csatornánkon!”
[url] http://www.operett.hu/cikkek/szu-csong-egy-bevasarlokozpontban-esett-szerelembe/995; Szu-Csong egy bevásárlóközpontban esett szerelembe [/url] Opererettszinhaz.hu, 2014-05-11 Kínai herceg, egy szerencsés takarítónő, katonakarmester, na meg fokozott készültség. A Budapesti Operettszínház ismét váratlan köztéri felfordulással lepte meg - ezúttal az AsiaCenterben vásárló tömeget. Bordás Barbara, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté és Balettkarunk A mosoly országa című előadás rögtönzött bemutatójával kápráztatta el a bevásárlóközpontnál összegyűlteket. "Figyelem, figyelem! Rendkívüli biztonsági intézkedések az AsiaCenter egész területén. Szu-csong herceg, Kína európai nagykövete érkezik" - szólt a hangosbemondó szombat délután négy óra körül az Asia Center bevásárlóközpontban. A bevásárló tömeg mit sem sejtve indult meg a bejáratok elé és köré, hogy lássák a nem mindennapi, magas méltóságot. Ő pedig nem volt más, mint Boncsér Gergely, az Operettszínház legújabb bemutatója, A mosoly országa nagyoperett egyik főszereplőjének, Szu-Csong hercegnek öltözve. A limuzinból kiszálló, valóban kínaivá maszkírozott tenoristát hangos dobpergés közepette három testőr kísérte a bevásárlóközpont bejárata felé, ahol egyszer csak Lehár Ferenc dallamai csendültek fel. A kínai hercegből bonviván lett, aki bizony "vágyott egy nő után". A szerencsés hölgy pedig nem volt más, mint a mindezidáig a bevásárlók között felmosóvödröt tologató takarítónő. Az avatatlannak tűnő alkalmazott csupán egy autogramot és egy közös fényképet szeretett volna Kína európai nagykövetétől, míg az énekelt, azonban pillanatok alatt Lizaként találta magát Szu-Csong oldalán - egyenköpenyéből Bordás Barbara bújt ki és primadonnaként, csodaszép jelmezében énekelte tovább partnerével az operett-irodalom egyik leggyönyörűbb dalát, a Szív duettet. Az összegyűlt vásárlók ámultan figyelték az Operettszínház fiatal sztárjainak produkcióját, meglepetésükből azonban felocsúdni sem volt idejük, hiszen a tömegből egyszer csak a szatyrokkal megrakodott Hatfaludy Ferenc gróf, vagyis Kerényi Miklós Máté bukkant fel, hozzá pedig az Asia Center minden pontjáról táncosok csatlakoztak és már zengett is a Katonakarmester dala. A táncos-komikusnak a színház Balettkara segített koreográfiájukkal elkápráztatni a rögtönzött közönséget. Pergett a dob, szólt a zene, a vásárlást pedig az Operettszínház sztárjainak köszönhetően, jó pár percre mindenki abbahagyta. A villámcsődület alig akart feloszlani. A váratlan produkciót hatalmas tapssal jutalmazta a közönség, Szu-Csong herceg és Liza ezt azonban már nem tudta megvárni, hiszen testőreik távozására kérték fel őket, Hatfaludy gróf pedig sietett vissza vásárolni. A mosoly országa című nagyoperettben azonban május 16-tól minden szereplővel találkozhat a közönség a Nagymező utcában, a Budapesti Operettszínházban. S hogy pontosan hogyan is zajlott az esemény, azt hamarosan megtekinthetik YouTube csatornánkon!”
