2475 Búbánat 2015-06-29 14:50:23
Az Operettszínház honlapján már olvasható az őszi évadkezdés programja. Ebből a "beharangozóból" itt egy fejezet: „ Az október sem telik esemény mentesen. Rögtön egy újabb, meglepetésekkel teli felújítással indul a hónap. Négy évadon át játszotta nagy sikerrel a Budapesti Operettszínház Dr. Bőregér című produkcióját Kerényi Miklós Gábor rendezésében. Ifj. Johann Strauss egyik leghíresebb műve, jó pár év kihagyás után, most eredeti címén, vagyis A Denevérként, opera- és operett sztárokkal, valamint egy különleges sztárvendéggel tér vissza a színház repertoárjára, akinek személye azonban még titok. A Szentpétervári Zenés Komédia Színházban is vendégeskedett előadás, mellyel a társulat Münchenben, Japánban és Olaszországban is turnézott, most ugyancsak Kero rendezésében, de új köntösben kerül ismét a nézők elé. Egy ideje - Bécsben és Budapesten egyaránt - az óévet gyakran búcsúztatják Johann Strauss remekművével, az Operettszínház azonban már október 2-től feleleveníti egy átmulatott éjszaka pezsgőbe áztatott történetét. A Denevér, kellőképpen frivol, szórakozásra és szórakoztatásra vágyó emberek találkozója. Felajzott hölgyek és urak izgatott, vidám, olykor keserű kalandja. Az előadás az eredeti bécsi operett-hangulat kedves játékossága mellett újszerű, váratlan fordulatokban gazdag zenés színházi élményt kíván nyújtani, melyben többek között Fischl Mónika, Lukács Anita, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt, Oszvald Marika és az Operettszínházban először, Alfréd szerepében Balczó Péter operaénekes segítenek majd. A különleges szereposztás garancia arra, hogy őrült éjszakáknak lehetünk majd szemtanúi.”
Az Operettszínház honlapján már olvasható az őszi évadkezdés programja. Ebből a "beharangozóból" itt egy fejezet: „ Az október sem telik esemény mentesen. Rögtön egy újabb, meglepetésekkel teli felújítással indul a hónap. Négy évadon át játszotta nagy sikerrel a Budapesti Operettszínház Dr. Bőregér című produkcióját Kerényi Miklós Gábor rendezésében. Ifj. Johann Strauss egyik leghíresebb műve, jó pár év kihagyás után, most eredeti címén, vagyis A Denevérként, opera- és operett sztárokkal, valamint egy különleges sztárvendéggel tér vissza a színház repertoárjára, akinek személye azonban még titok. A Szentpétervári Zenés Komédia Színházban is vendégeskedett előadás, mellyel a társulat Münchenben, Japánban és Olaszországban is turnézott, most ugyancsak Kero rendezésében, de új köntösben kerül ismét a nézők elé. Egy ideje - Bécsben és Budapesten egyaránt - az óévet gyakran búcsúztatják Johann Strauss remekművével, az Operettszínház azonban már október 2-től feleleveníti egy átmulatott éjszaka pezsgőbe áztatott történetét. A Denevér, kellőképpen frivol, szórakozásra és szórakoztatásra vágyó emberek találkozója. Felajzott hölgyek és urak izgatott, vidám, olykor keserű kalandja. Az előadás az eredeti bécsi operett-hangulat kedves játékossága mellett újszerű, váratlan fordulatokban gazdag zenés színházi élményt kíván nyújtani, melyben többek között Fischl Mónika, Lukács Anita, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt, Oszvald Marika és az Operettszínházban először, Alfréd szerepében Balczó Péter operaénekes segítenek majd. A különleges szereposztás garancia arra, hogy őrült éjszakáknak lehetünk majd szemtanúi.”
2474 Búbánat 2015-06-21 17:22:42
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=1129; Turnén a 100 éves Csárdáskirálynő - Müncheni siker! [/url] /Operett.hu, 2015-06-16/
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=1129; Turnén a 100 éves Csárdáskirálynő - Müncheni siker! [/url] /Operett.hu, 2015-06-16/
2473 smaragd 2015-06-18 14:04:56 [Válasz erre: 2472 Búbánat 2015-06-17 21:25:19]
Bizony! Hadd gratuláljak az alapítójának! A kezdetek óta nagy örömmel olvastam és olvasom napjainkban is bejegyzéseidet, amelyek óriási űrt pótoltak a magyar kulturális élet bizonyos területén az utóbbi évtizedek egy részében...
Bizony! Hadd gratuláljak az alapítójának! A kezdetek óta nagy örömmel olvastam és olvasom napjainkban is bejegyzéseidet, amelyek óriási űrt pótoltak a magyar kulturális élet bizonyos területén az utóbbi évtizedek egy részében...
2472 Búbánat 2015-06-17 21:25:19 [Válasz erre: 2471 smaragd 2015-06-17 13:53:10]
Milyen jó, hogy van ez a két "rokon"-topic!...
Milyen jó, hogy van ez a két "rokon"-topic!...
2471 smaragd 2015-06-17 13:53:10 [Válasz erre: 2470 Búbánat 2015-06-17 09:42:34]
Válaszommal visszamegyek az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórumba.
Válaszommal visszamegyek az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórumba.
2470 Búbánat 2015-06-17 09:42:34 [Válasz erre: 2469 smaragd 2015-06-16 17:13:42]
"Nagy Ibolya alkalmanként említi az operett műfajának történetét is, ám az anyag olyan hatalmas, ami nem férhet be műsoridejébe." Ez itt a probléma: kevés a napi egy órai adás. Vagy létre kellene hozni egy másik operettműsort is a csatornán, amely kizárólag az operett történetével foglalkozik, áttekintve a műfaj állomásait, szerzőit, alkotóit, célzottan a külföldi és hazai sikerekre, előadásokra, társulatokra, rendezői koncepciókra, kiemelten azok utóéletére, a létrehozott értékekre. Itt a hangsúly nem annyira a hangfelvételekre, nem is a nagyszerű előadóművészekre esne, inkább a művekről, azok keletkezéséről, a szerzőkről, színpadra állításukról, a folyamatokról, a bemutatókról, a sikerekről,esetleg a bukásokról szólna és a kapcsolatos értékelésekre, tudnivalókra, érdekességekre is kitekintene. Stb.
"Nagy Ibolya alkalmanként említi az operett műfajának történetét is, ám az anyag olyan hatalmas, ami nem férhet be műsoridejébe." Ez itt a probléma: kevés a napi egy órai adás. Vagy létre kellene hozni egy másik operettműsort is a csatornán, amely kizárólag az operett történetével foglalkozik, áttekintve a műfaj állomásait, szerzőit, alkotóit, célzottan a külföldi és hazai sikerekre, előadásokra, társulatokra, rendezői koncepciókra, kiemelten azok utóéletére, a létrehozott értékekre. Itt a hangsúly nem annyira a hangfelvételekre, nem is a nagyszerű előadóművészekre esne, inkább a művekről, azok keletkezéséről, a szerzőkről, színpadra állításukról, a folyamatokról, a bemutatókról, a sikerekről,esetleg a bukásokról szólna és a kapcsolatos értékelésekre, tudnivalókra, érdekességekre is kitekintene. Stb.
2469 smaragd 2015-06-16 17:13:42 [Válasz erre: 2468 Búbánat 2015-06-16 10:07:35]
Az 1954. decemberi ankét nagy jelentőségű lehetett. Ezt követően adott Gáspár Margit, a Fővárosi Operettszínház igazgatója megbízást Kemény Egonnak és szerzőtársainak Tabi Lászlónak és Erdődy Jánosnak egy új 3 felvonásos,"mai témájú" nagyoperett megkomponálására, megírására, így született meg a "Valahol Délen". Rendezője Dr. Székely György volt. A nagyoperett pótszékes telt házas sikere miatt került ki nagyon gyorsan a Szovjetúnióba, az ottani rendezések egy részét Szinetár Miklós vezette. Minderről Nagy Ibolya "Túl az Óperencián" Kemény Egon emlékhét c. műsorában a zeneszerző lánya beszélt, 2013. júliusában. Érdekes kiegészítés lett volna ehhez a kor tanúja, Szinetár Miklós múltheti rövid visszaemlékezése. A "Túl az Óperencián" c. műsor életutakat mutat be. Az ankét és más színpadi - múlt századi... - témák többeket is érdekelhetnek, különböző megközelítésekből, azt hiszem a mi magazinunk az egyetlen könnyen hozzáférhető fórum az információcserére. Sajnálatos, hogy e témában sem születnek rádióműsorok, alábecsülve evvel a hallgatóság érdeklődését. Nagy Ibolya alkalmanként említi az operett műfajának történetét is, ám az anyag olyan hatalmas, ami nem férhet be műsoridejébe.
Az 1954. decemberi ankét nagy jelentőségű lehetett. Ezt követően adott Gáspár Margit, a Fővárosi Operettszínház igazgatója megbízást Kemény Egonnak és szerzőtársainak Tabi Lászlónak és Erdődy Jánosnak egy új 3 felvonásos,"mai témájú" nagyoperett megkomponálására, megírására, így született meg a "Valahol Délen". Rendezője Dr. Székely György volt. A nagyoperett pótszékes telt házas sikere miatt került ki nagyon gyorsan a Szovjetúnióba, az ottani rendezések egy részét Szinetár Miklós vezette. Minderről Nagy Ibolya "Túl az Óperencián" Kemény Egon emlékhét c. műsorában a zeneszerző lánya beszélt, 2013. júliusában. Érdekes kiegészítés lett volna ehhez a kor tanúja, Szinetár Miklós múltheti rövid visszaemlékezése. A "Túl az Óperencián" c. műsor életutakat mutat be. Az ankét és más színpadi - múlt századi... - témák többeket is érdekelhetnek, különböző megközelítésekből, azt hiszem a mi magazinunk az egyetlen könnyen hozzáférhető fórum az információcserére. Sajnálatos, hogy e témában sem születnek rádióműsorok, alábecsülve evvel a hallgatóság érdeklődését. Nagy Ibolya alkalmanként említi az operett műfajának történetét is, ám az anyag olyan hatalmas, ami nem férhet be műsoridejébe.
2468 Búbánat 2015-06-16 10:07:35 [Válasz erre: 2467 smaragd 2015-06-15 18:09:03]
Az idézett mondatok mindegyikére rá lehetett volna kérdezni: ma is ugyanazt, ugyanígy gondolná, javasolná - miközben eltelt hatvan esztendő, megváltozott körülöttünk a világ. A színház is. Hogy vajon az említett felvetései, gondolatai, vallott és hangoztatott nézetei ma is megállnák-e, megállták-e, megállják-e helyüket. Szinetár csak egyik „epigonja” volt annak az ankétnak, melynek jegyzőkönyvéből idéztem. Érdemes a névsorból szemezgetnem, akik szintén felszólaltak és tudom idézni az ő mondanivalójukat is: Semsei Jenő, Dr, Székely György, Bródy Tamás, Fényes Szabolcs, Várady László, Rátonyi Róbert, Kerekes János, Békeffi István, Mátray-Betegh Béla, Dénes György, Rimóczy Viola, Roboz Ágnes, Innocent Vincze Ernő, Szirtes György, Gáspár Margit és mások. (Kár, hogy a Valahol délen-t nem két évvel korábban – 1954-ben - rendezte meg Szinetár Miklós... Akkor ezen az ankéton bizonyára szóba került volna ez a bemutató is, és most lehetett volna e darabbal kapcsolatos valami konkrétumot is említenem – mint volt vitatémát.)
Az idézett mondatok mindegyikére rá lehetett volna kérdezni: ma is ugyanazt, ugyanígy gondolná, javasolná - miközben eltelt hatvan esztendő, megváltozott körülöttünk a világ. A színház is. Hogy vajon az említett felvetései, gondolatai, vallott és hangoztatott nézetei ma is megállnák-e, megállták-e, megállják-e helyüket. Szinetár csak egyik „epigonja” volt annak az ankétnak, melynek jegyzőkönyvéből idéztem. Érdemes a névsorból szemezgetnem, akik szintén felszólaltak és tudom idézni az ő mondanivalójukat is: Semsei Jenő, Dr, Székely György, Bródy Tamás, Fényes Szabolcs, Várady László, Rátonyi Róbert, Kerekes János, Békeffi István, Mátray-Betegh Béla, Dénes György, Rimóczy Viola, Roboz Ágnes, Innocent Vincze Ernő, Szirtes György, Gáspár Margit és mások. (Kár, hogy a Valahol délen-t nem két évvel korábban – 1954-ben - rendezte meg Szinetár Miklós... Akkor ezen az ankéton bizonyára szóba került volna ez a bemutató is, és most lehetett volna e darabbal kapcsolatos valami konkrétumot is említenem – mint volt vitatémát.)
2467 smaragd 2015-06-15 18:09:03 [Válasz erre: 2466 Búbánat 2015-06-15 12:38:40]
Nagyon érdekes, az is foglalkoztat, mi az amit ezzel a szakmai anyaggal kapcsolatban kérdeztél volna. Arra is kíváncsi lennék, vannak-e még szakmai fórumok az operettjátszás témájában. 1954 decemberi ankétról olvastunk, a "Valahol Délen-t 1956 áprilisában mutatta be a Fővárosi Operettszínház... Témája az emigrációban élő magyarok honvágya, hazatelepülése. Éppen most olvastam a "Gyere haza fiatal" programról, lassan 60 év múlt el a bemutató óta, és mai körülmények között újra hasonló társadalmi kérdés merült fel.
Nagyon érdekes, az is foglalkoztat, mi az amit ezzel a szakmai anyaggal kapcsolatban kérdeztél volna. Arra is kíváncsi lennék, vannak-e még szakmai fórumok az operettjátszás témájában. 1954 decemberi ankétról olvastunk, a "Valahol Délen-t 1956 áprilisában mutatta be a Fővárosi Operettszínház... Témája az emigrációban élő magyarok honvágya, hazatelepülése. Éppen most olvastam a "Gyere haza fiatal" programról, lassan 60 év múlt el a bemutató óta, és mai körülmények között újra hasonló társadalmi kérdés merült fel.
2466 Búbánat 2015-06-15 12:38:40
Szinetár Miklóstól a Dankó Rádió múlt heti adásában egyebek mellett rákérdeztem volna például az alább idézett mondataira is, melyek az „operett kérdéseit” érintették és a Fővárosi Operettszínház 1954. december 14-15-i ankétján hangzottak el felszólalásában. De nyilvánvalóan erre sem jutott volna műsoridő, pedig sok témakört ölel fel. Néhány kiragadott gondolat Szinetár beszédéből: - […] Milyen mértékben vesszük mi komolyan saját magunkat? Milyen mértékben játszunk mi helyesen operettet és milyen mértékben játszunk műfajszerűen operettet? - […] A Csárdáskirálynő dolgában egyetértünk Mátray-Betegh Béla elvtárssal; ez külön probléma, nem erre szántuk ezt a feleletet, hanem arra, hogy az Operaházunk homlokzatán az van írva: Állami Operaház. De tudjuk, abban is olyan műfajokat játszanak, amelyek sokban különböznek egymástól. Mozart és Wagner között komoly különbség van, pedig az egyik opera is, a másik opera is ugyanolyan szerkesztésű, s ugyanolyan lezárt számok következnek egymásután. Ezért emeltük fel a szavunkat az ellen, hogy a Két szerelem című zenés népdrámában és a Szelistyei asszonyok című daljátékunkban állandóan a klasszikus operett ismérveit követelték tőlünk. - […] Székely György történelmileg levezette, hogy miért van ezeknek a műfajoknak jogosultsága, s mi azt akarjuk bebizonyítani, hogy tőlünk ne kérjék számon a Csárdáskirálynő, a Luxemburg grófja, a Marica grófnő stb. értékes klasszikus operettek sajátságait ezekben a művekben, mint ahogy az operai kritikus sem kéri számon a Mozart opera jellegzetes sajátságait Verdi és Wagner zenedrámáitól. - […] Nagyon sokat beszéltünk arról, hogy az operettműfaj mindig olyan értelmű színház volt, hogy sohasem volt szalonképes azért, mert a legszélesebb néptömegek látogatták s az uralkodó osztályok ettől erősen fintorogtak. Felhívom azonban a figyelműket egy másik rétegre, amely azelőtt szintén nem járt operettbe, de más okokból. Valljuk be, hogy legalábbis az államosítás előtti években ritkán jött el operettszínházba a komolyabb értelmiség, a komolyabb művészi igényekkel rendelkező néző. Most azonban a Csárdáskirálynő premierjén professzoroktól, íróktól, tudósoktól hemzsegett a nézőtér, nagyon tetszett nekik az előadás és számukra sokat mondott ez a darab, függetlenül attól, hogy a Nemzetiben is megnézik az Othellót és az Operában a Varázsfuvolát. - […] Mi tehát mélységesen elítéljük a vidéki színházaknak azt a műsorpolitikáját, amely nem kísérletezik és csak a könnyű, kitaposott, kényelmes úton jár. Mi azokat a darabokat azért hozzuk létre, hogy széles közönség ismerje meg, s e ezen mi nemcsak Budapestet értjük, hanem egész Magyarországot. - Szeretnék röviden beszélni a Fényes Szabolcs által felvetett terjesztési kérdésről. Az a véleményem, hogy itt is egyszer színt kell vallanunk. Meg kell mondanunk, hogy az Én apukám híres bohóc volt 3 nap alatt sláger lesz Pesten, míg a Hinni kell a szerelemben, amely értékes szám, nem lesz sláger. Ennek szerzőtől és terjesztéstől független okai is vannak. Bizonyos számoknak, amelyek az érzelemre hatnak, legjobb terjesztési helyei az esti szórakozóhelyek. Színházunkkal szemben egy rossz hangulat és ellenszenv nyilvánul meg, mert igyekszünk eszmeiek lenni és úton-útfélen ránk kenik, hogy a színház ott is politizál, ahol nem kellene. Ennek eredményeképp a zenés szórakozóhelyeken nem játsszák azokat a számokat, amelyeket nálunk bemutatnak és amelyek könnyen slágerek lehetnek. Az éjszakai világ részéről egységfront van, amely ellen fel kellene venni a harcot. Érdekünk, hogy játsszák ezeken a helyeken azokat a számokat, amelyeket itt jóknak tartanak. A sok közözz ez a siker egyik titka. - […] (Csárdáskirálynőről) Nem értek egyet Bródy Tamással a trükkökkel, ötletekkel stb.-vel kapcsolatban. (Csárdáskirálynő). Láttam Szolnokon, hogy hogyan lehet ezt tolmácsolni. Ennek ellene vagyunk. Az értékes zene önmagában is hatás, nagy siker, mert a szám szép, önmagáért beszél és még a rossz rendezői beállítás sem tudja elrontani. - […] (Csárdáskirálynőről) Van még egy kérdés, amiben azt hiszem, vitatkozni sem lehet – s ez alapkérdése a színháznak - , hogy a kórust bontsuk csoportokra és próbáljuk meg egyéníteni. Erről szó sem lehet. Fogadást ajánlok: ha a Zeneakadémia műsorára vesszük, hogy „Álom, álom… - Kálmán Imre dalai”, mindenki elmegy és zsúfolt ház lesz, de ha kiírjuk, hogy „Kálmán Imre fináléi”, senki nem megy el, hiába lesz ott csodálatos zenekar és kórus, mert valljuk be, hogy ez önmagában véve nem olyan produkciós elem, amely a közönséget lekötné. Kálmán Imre cselekvően írta meg ezeknek a színpadi tömegeknek a szerepét és bizony nagyon őszintén beszélve és fenntartva a dolognak bizonyos vonatkozásait, azt kell mondani, hogy egy karmesteri és rendezői elképzelés nagyon sok esetben ütközhet egymással. Ez akkor káros, ha a rendező erőszakoskodik a zeneszerzőkkel, másfelől akkor, ha a karmester bizonyos cezaromániából eredően a kórust úgy képzeli el, mint egy merev társaságot, amely bűvölten nézi a karmesteri pálcát és amely társaságnak minden este újabb izgalmat jelent, hogy ma este milyen tempót kell tartani és a drámában való egyetlen részvétele a pálca bámulásában van. Ez lehet lehet esztétikus, de a közönség számára unalmas. A közönség nem szereti az oratóriumokat, még operában sem nagyon, operett színházban még kevésbé. - […](Csárdáskirálynőről) Visszatérek ahhoz, amivel hozzászólásomat elkezdtem és amit minden kérdés közül a leglényegesebbnek tartok. A Csárdáskirálynő előadásáról lehet vitatkozni. Mindenkinek lehet véleménye a kórus rendezéséről és technikai kérdésekről. Egy kérdés van, amiről szerintem nem lehet vitatkozni és amiben ennek a konferenciának állást kell foglalnia. Ez olyan színház, amely eszmei tartalmat, emberi mondanivalókat tolmácsol a közönség számára. - Tudjuk jól, hogy a kupolában még ott van a trapéz helye. Visszaakaszthatnánk a trapézt, csinálhatnánk ilyen műfajt, elmehetnénk az orfeumig és a könnyű eszmeietlen operettig, de ezt nem akarjuk. Meggyőződésünk – ezt szeretnénk leszögezni és ebben kérjük a konferencia támogatását -, hogy a zenés színház alkalmas mély emberi mondanivalók tolmácsolására. Mi azon az úton kívánunk haladni, gazdag műfaji eszközökkel, de mindig csak ennek a célnak az érdekében. /Forrás: Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség, Budapest, 1955/
Szinetár Miklóstól a Dankó Rádió múlt heti adásában egyebek mellett rákérdeztem volna például az alább idézett mondataira is, melyek az „operett kérdéseit” érintették és a Fővárosi Operettszínház 1954. december 14-15-i ankétján hangzottak el felszólalásában. De nyilvánvalóan erre sem jutott volna műsoridő, pedig sok témakört ölel fel. Néhány kiragadott gondolat Szinetár beszédéből: - […] Milyen mértékben vesszük mi komolyan saját magunkat? Milyen mértékben játszunk mi helyesen operettet és milyen mértékben játszunk műfajszerűen operettet? - […] A Csárdáskirálynő dolgában egyetértünk Mátray-Betegh Béla elvtárssal; ez külön probléma, nem erre szántuk ezt a feleletet, hanem arra, hogy az Operaházunk homlokzatán az van írva: Állami Operaház. De tudjuk, abban is olyan műfajokat játszanak, amelyek sokban különböznek egymástól. Mozart és Wagner között komoly különbség van, pedig az egyik opera is, a másik opera is ugyanolyan szerkesztésű, s ugyanolyan lezárt számok következnek egymásután. Ezért emeltük fel a szavunkat az ellen, hogy a Két szerelem című zenés népdrámában és a Szelistyei asszonyok című daljátékunkban állandóan a klasszikus operett ismérveit követelték tőlünk. - […] Székely György történelmileg levezette, hogy miért van ezeknek a műfajoknak jogosultsága, s mi azt akarjuk bebizonyítani, hogy tőlünk ne kérjék számon a Csárdáskirálynő, a Luxemburg grófja, a Marica grófnő stb. értékes klasszikus operettek sajátságait ezekben a művekben, mint ahogy az operai kritikus sem kéri számon a Mozart opera jellegzetes sajátságait Verdi és Wagner zenedrámáitól. - […] Nagyon sokat beszéltünk arról, hogy az operettműfaj mindig olyan értelmű színház volt, hogy sohasem volt szalonképes azért, mert a legszélesebb néptömegek látogatták s az uralkodó osztályok ettől erősen fintorogtak. Felhívom azonban a figyelműket egy másik rétegre, amely azelőtt szintén nem járt operettbe, de más okokból. Valljuk be, hogy legalábbis az államosítás előtti években ritkán jött el operettszínházba a komolyabb értelmiség, a komolyabb művészi igényekkel rendelkező néző. Most azonban a Csárdáskirálynő premierjén professzoroktól, íróktól, tudósoktól hemzsegett a nézőtér, nagyon tetszett nekik az előadás és számukra sokat mondott ez a darab, függetlenül attól, hogy a Nemzetiben is megnézik az Othellót és az Operában a Varázsfuvolát. - […] Mi tehát mélységesen elítéljük a vidéki színházaknak azt a műsorpolitikáját, amely nem kísérletezik és csak a könnyű, kitaposott, kényelmes úton jár. Mi azokat a darabokat azért hozzuk létre, hogy széles közönség ismerje meg, s e ezen mi nemcsak Budapestet értjük, hanem egész Magyarországot. - Szeretnék röviden beszélni a Fényes Szabolcs által felvetett terjesztési kérdésről. Az a véleményem, hogy itt is egyszer színt kell vallanunk. Meg kell mondanunk, hogy az Én apukám híres bohóc volt 3 nap alatt sláger lesz Pesten, míg a Hinni kell a szerelemben, amely értékes szám, nem lesz sláger. Ennek szerzőtől és terjesztéstől független okai is vannak. Bizonyos számoknak, amelyek az érzelemre hatnak, legjobb terjesztési helyei az esti szórakozóhelyek. Színházunkkal szemben egy rossz hangulat és ellenszenv nyilvánul meg, mert igyekszünk eszmeiek lenni és úton-útfélen ránk kenik, hogy a színház ott is politizál, ahol nem kellene. Ennek eredményeképp a zenés szórakozóhelyeken nem játsszák azokat a számokat, amelyeket nálunk bemutatnak és amelyek könnyen slágerek lehetnek. Az éjszakai világ részéről egységfront van, amely ellen fel kellene venni a harcot. Érdekünk, hogy játsszák ezeken a helyeken azokat a számokat, amelyeket itt jóknak tartanak. A sok közözz ez a siker egyik titka. - […] (Csárdáskirálynőről) Nem értek egyet Bródy Tamással a trükkökkel, ötletekkel stb.-vel kapcsolatban. (Csárdáskirálynő). Láttam Szolnokon, hogy hogyan lehet ezt tolmácsolni. Ennek ellene vagyunk. Az értékes zene önmagában is hatás, nagy siker, mert a szám szép, önmagáért beszél és még a rossz rendezői beállítás sem tudja elrontani. - […] (Csárdáskirálynőről) Van még egy kérdés, amiben azt hiszem, vitatkozni sem lehet – s ez alapkérdése a színháznak - , hogy a kórust bontsuk csoportokra és próbáljuk meg egyéníteni. Erről szó sem lehet. Fogadást ajánlok: ha a Zeneakadémia műsorára vesszük, hogy „Álom, álom… - Kálmán Imre dalai”, mindenki elmegy és zsúfolt ház lesz, de ha kiírjuk, hogy „Kálmán Imre fináléi”, senki nem megy el, hiába lesz ott csodálatos zenekar és kórus, mert valljuk be, hogy ez önmagában véve nem olyan produkciós elem, amely a közönséget lekötné. Kálmán Imre cselekvően írta meg ezeknek a színpadi tömegeknek a szerepét és bizony nagyon őszintén beszélve és fenntartva a dolognak bizonyos vonatkozásait, azt kell mondani, hogy egy karmesteri és rendezői elképzelés nagyon sok esetben ütközhet egymással. Ez akkor káros, ha a rendező erőszakoskodik a zeneszerzőkkel, másfelől akkor, ha a karmester bizonyos cezaromániából eredően a kórust úgy képzeli el, mint egy merev társaságot, amely bűvölten nézi a karmesteri pálcát és amely társaságnak minden este újabb izgalmat jelent, hogy ma este milyen tempót kell tartani és a drámában való egyetlen részvétele a pálca bámulásában van. Ez lehet lehet esztétikus, de a közönség számára unalmas. A közönség nem szereti az oratóriumokat, még operában sem nagyon, operett színházban még kevésbé. - […](Csárdáskirálynőről) Visszatérek ahhoz, amivel hozzászólásomat elkezdtem és amit minden kérdés közül a leglényegesebbnek tartok. A Csárdáskirálynő előadásáról lehet vitatkozni. Mindenkinek lehet véleménye a kórus rendezéséről és technikai kérdésekről. Egy kérdés van, amiről szerintem nem lehet vitatkozni és amiben ennek a konferenciának állást kell foglalnia. Ez olyan színház, amely eszmei tartalmat, emberi mondanivalókat tolmácsol a közönség számára. - Tudjuk jól, hogy a kupolában még ott van a trapéz helye. Visszaakaszthatnánk a trapézt, csinálhatnánk ilyen műfajt, elmehetnénk az orfeumig és a könnyű eszmeietlen operettig, de ezt nem akarjuk. Meggyőződésünk – ezt szeretnénk leszögezni és ebben kérjük a konferencia támogatását -, hogy a zenés színház alkalmas mély emberi mondanivalók tolmácsolására. Mi azon az úton kívánunk haladni, gazdag műfaji eszközökkel, de mindig csak ennek a célnak az érdekében. /Forrás: Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség, Budapest, 1955/
2465 Búbánat 2015-06-14 13:03:52 [Válasz erre: 2462 Búbánat 2015-05-28 11:48:51]
[url] http://www.operett.hu/cikkek/budavari-palotakoncert-csardaskiralyno-unnep/1121; Budavári Palotakoncert Csárdáskirálynő-ünnep –Sajtókonferencia [/url] Operettszínhaz.hu, 2015-05-27 Augusztusban harmadik alkalommal rendezik meg a Budavári Palotakoncertet, amelynek középpontjában az idén 100 éves Kálmán-operett, A Csárdáskirálynő áll. „[…] A rendezvény producere kiemelte, hogy a Budavári Palotakoncerttel "brand" született, mely évről évre csak erősödik, ezzel is népszerűsítve az operett műfaját. A Palotakoncert kapcsán többek közt könyv és bor is született - mondta Dr. Vadász Dániel. A Palotakoncertet nem csak a helyszínen élvezheti több ezer néző, de a televíziós közvetítésnek köszönhetően több millióan a képernyők előtt ülve is részesei lehettek a nem mindennapi élménynek, hiszen ez MTVA-val az elmúlt években kötött együttműködést idén meghosszabbították a szervezők, így a Duna Televízió közvetítésének köszönhetően jut el a különleges operett-élmény még több ország nézőihez. Olyan 3D-s nézőteret fejlesztettek, melyben a jegyvásárlók egyedülálló módon, külön megtekinthetik, hogy más-más helyről, különböző szemszögből hogyan látják a színpadot. Így a jegyvásárlók könnyebben dönthetik el, az Oroszlános udvarban felállított tribün mely pontjára szeretnének belépőt váltani. “Az operett műfajának nagy szüksége van arra, hogy sokan higgyenek benne, Vadász Dániel és Nacsa Olivér szerencsére ebben láttak fantáziát" - mondta az Operettszínház főigazgatója. Lőrinczy György kiemelte azt is, hogy hasonló gálákkal külföldön is nagy sikerrel lépnek fel. Nem véletlen, hogy a Budapesti Operettszínház társulata egész évben úton van, és a világ számos pontjára kapnak meghívást. Ennek kapcsán a főigazgató megemlítette, hogy hamarosan visszatérnek az ázsiai és a japán piacra is, ahol szintén gálákkal népszerűsítik ezt a hamisítatlan magyar műfajt, az operettet. "Csárdáskirálynő-ünnep az idei gála címe, de úgy vélem egyben ezt az ízig-vérig magyar műfajt, az operettet is ünnepeljük. Hiszen A Csárdáskirálynő és az operett tulajdonképpen két összetartozó fogalom" - mondta Kerényi Miklós Gábor, és hangsúlyozta, augusztus 7-én és 8-án a kétrészes, látványos előadásban úgy vonultatják fel Kálmán Imre főművének legsikeresebb dalait, ahogy eddig nem láthattuk-hallhattuk őket. "Az összes ismert magyar operett szerzővel "köszöntjük" majd A Csárdáskirálynőt - olyan formában, hogy igyekszünk minden egyes részlethez a Kálmán operettből, egy hozzá valamilyen formában passzoló, más komponistától született operett-részletet kapcsolni" - árulta el a Palotakoncert rendezője. Emellett felcsendülnek Kálmán más, kevésbé ismert műveinek melódiái is, illetve egyéb csemegék is színpadra kerülnek - például a cseh származású zeneszerző, Ralph Benatzky A három testőr című művéből, Szabó Mónika karmester vezényletével, hallhatnak és persze láthatnak részletet a nézők. […]”
[url] http://www.operett.hu/cikkek/budavari-palotakoncert-csardaskiralyno-unnep/1121; Budavári Palotakoncert Csárdáskirálynő-ünnep –Sajtókonferencia [/url] Operettszínhaz.hu, 2015-05-27 Augusztusban harmadik alkalommal rendezik meg a Budavári Palotakoncertet, amelynek középpontjában az idén 100 éves Kálmán-operett, A Csárdáskirálynő áll. „[…] A rendezvény producere kiemelte, hogy a Budavári Palotakoncerttel "brand" született, mely évről évre csak erősödik, ezzel is népszerűsítve az operett műfaját. A Palotakoncert kapcsán többek közt könyv és bor is született - mondta Dr. Vadász Dániel. A Palotakoncertet nem csak a helyszínen élvezheti több ezer néző, de a televíziós közvetítésnek köszönhetően több millióan a képernyők előtt ülve is részesei lehettek a nem mindennapi élménynek, hiszen ez MTVA-val az elmúlt években kötött együttműködést idén meghosszabbították a szervezők, így a Duna Televízió közvetítésének köszönhetően jut el a különleges operett-élmény még több ország nézőihez. Olyan 3D-s nézőteret fejlesztettek, melyben a jegyvásárlók egyedülálló módon, külön megtekinthetik, hogy más-más helyről, különböző szemszögből hogyan látják a színpadot. Így a jegyvásárlók könnyebben dönthetik el, az Oroszlános udvarban felállított tribün mely pontjára szeretnének belépőt váltani. “Az operett műfajának nagy szüksége van arra, hogy sokan higgyenek benne, Vadász Dániel és Nacsa Olivér szerencsére ebben láttak fantáziát" - mondta az Operettszínház főigazgatója. Lőrinczy György kiemelte azt is, hogy hasonló gálákkal külföldön is nagy sikerrel lépnek fel. Nem véletlen, hogy a Budapesti Operettszínház társulata egész évben úton van, és a világ számos pontjára kapnak meghívást. Ennek kapcsán a főigazgató megemlítette, hogy hamarosan visszatérnek az ázsiai és a japán piacra is, ahol szintén gálákkal népszerűsítik ezt a hamisítatlan magyar műfajt, az operettet. "Csárdáskirálynő-ünnep az idei gála címe, de úgy vélem egyben ezt az ízig-vérig magyar műfajt, az operettet is ünnepeljük. Hiszen A Csárdáskirálynő és az operett tulajdonképpen két összetartozó fogalom" - mondta Kerényi Miklós Gábor, és hangsúlyozta, augusztus 7-én és 8-án a kétrészes, látványos előadásban úgy vonultatják fel Kálmán Imre főművének legsikeresebb dalait, ahogy eddig nem láthattuk-hallhattuk őket. "Az összes ismert magyar operett szerzővel "köszöntjük" majd A Csárdáskirálynőt - olyan formában, hogy igyekszünk minden egyes részlethez a Kálmán operettből, egy hozzá valamilyen formában passzoló, más komponistától született operett-részletet kapcsolni" - árulta el a Palotakoncert rendezője. Emellett felcsendülnek Kálmán más, kevésbé ismert műveinek melódiái is, illetve egyéb csemegék is színpadra kerülnek - például a cseh származású zeneszerző, Ralph Benatzky A három testőr című művéből, Szabó Mónika karmester vezényletével, hallhatnak és persze láthatnak részletet a nézők. […]”
2464 Haandel 2015-06-13 19:33:21
Premierenkritik [url]http://www.br.de/radio/br-klassik/sendungen/allegro/die-csardasfuerstin-premiere-am-deutschen-theater-muenchen-100.html;Die "Csárdásfürstin"[/url] [url]http://www.deutsches-theater.de/programm/csardasfuerstin.html;am Deutschen Theater[/url] [url]http://www.br.de/service/suche/suche104.html?query=Cs%C3%A1rd%C3%A1sf%C3%BCrstin;BR-Klassik[/url]
Premierenkritik [url]http://www.br.de/radio/br-klassik/sendungen/allegro/die-csardasfuerstin-premiere-am-deutschen-theater-muenchen-100.html;Die "Csárdásfürstin"[/url] [url]http://www.deutsches-theater.de/programm/csardasfuerstin.html;am Deutschen Theater[/url] [url]http://www.br.de/service/suche/suche104.html?query=Cs%C3%A1rd%C3%A1sf%C3%BCrstin;BR-Klassik[/url]
2463 Búbánat 2015-06-04 16:23:40
[url] http://operavilag.net/kiemelt/opera-vagy-operett/; Arthur Sullivan: A Királynő kalózai – az Angol Nemzeti Opera előadásáról [/url] „Opera vagy operett?” Opőeravilág.net, 2015. június 2. KŐRY ÁGNES írását olvashatják „Gilbert és Sullivan művei jól ismertek Angliában, egyik-másik művükkel sokszor már iskolai előadásokon is találkozhatnak a gyerekek. Nincs hiány a szerzőpáros rajongóiban sem, de meglepő módon nevüket hallva elsősorban az operett műfajára, azaz könnyed szórakozásra szoktunk gondolni. Ez számomra még A Királynő kalózai (The Pirates of Penzance) című darabbal kapcsolatban is érthetetlen, bár vitathatatlan, hogy Gilbert szövegkönyve itt jobban elszakad a realizmustól, mint a Mikádó vagy a Patienceesetében. A gyerek Fredericből véletlenül lesz kalózinas, mert nagyothalló dajkája félreérti a szülők utasítását: az angol pirate (kalóz) és pilot (pilóta) szavak nagyon hasonlóan hangzanak, ezért viszi rossz helyre Ruth, a dajka a kisgyereket. A szerződés szerint Frederic huszonegy éves korában válna függetlenné, addig együtt kell élnie a kalózokkal (és dajkájával, aki, felismerve hibáját, szégyenében a kalózoknál maradt). Huszonegyedik születésnapján Frederic vissza akar térni a régen elhagyott világba, ahol már nem a negyvenhét éves Ruth az egyetlen nő. Ám kiderül, hogy ebben az esetben harcolnia kellene a kalózok ellen. Csakhogy az is kiderül, hogy – mivel február 29-én, tehát szökőévben született – Frederic elvben még csak ötéves, tehát szerződése értelmében még nem hagyhatja ott a kalózokat. A történet egy másik szála jóvoltából kiderül, hogy a kalózok elvből nem bántanak árvákat; tehát bárki árvának mondja magát, biztonságban van. Stanley ellentengernagy becsapja a kalózokat: árvának mondja magát, hogy lányait megmentse a kalózokkal kötendő házasságtól. Ám ezért nagy bűnbánata támad, rettenetesen szenved. Amikor a rendőrség szembekerül a kalózokkal, nem mondhatják, hogy mindegyik rendőr árva. Viszont megemlítik Victoria királynő nevét, mire a kalózok azonnal megadják magukat. Kiderül ugyanis, hogy a kalózok mindegyike magas rangú arisztokrata, aki rossz útra tévedt. Majdnem minden jól végződik: a kalózok visszatérnek a felsőházba, Frederic pedig elveszi az ellentengernagy lányát, tehát a rendőrök rendet csináltak. Csupán a negyvenhét éves Ruth marad egyedül. Az Angol Nemzeti Opera jelenlegi produkciójában a darabot nem modernizálják: úgy adják, ahogy Gilbert és Sullivan vélhetően elképzelte. Talán a rendező, Mike Leigh Sullivan zenéje iránti tisztelete miatt nem nyílik szét a függöny a nyitány alatt. Ezt a háromrészes bevezetőt – Allegro Maestoso, Andante, Allegro Vivace – valóban lehet koncertdarabként is értelmezni. Én örültem, hogy ezúttal csak a zenére koncentrálhattam. A közönség figyelméből ítélve nem egyedül voltam ezen a véleményen.” Mire a második számhoz érünk (Ruth dala:„When Fred’ric was a little lad”), világossá válik, hogy Sullivan zenéje nem csak könnyen emészthető, fülbemászó muzsika, de mély tartalommal is bír. Mint ahogy Gilbert iróniája és szarkazmusa – az utóbbit Mike Leigh kétségbe vonja a műsorfüzetben írott cikkében – sem csak könnyed szórakoztatás, hanem mélyre ás a jó és a rossz emberi viselkedés értelmezésében. Ahogy Mike Leigh megjegyzi, Gilbert tükröt tart a világnak, és reagál annak őrültségére. Nem egészen világos, hogy vajon Sullivan akart-e más zeneszerzőket parodizálni, vagy sem. Az viszont biztos, hogy jó néhány olyan gyönyörű számot komponált, amelyek egyenrangúak az esetleg valóban parodizált anyaggal. Gondoljunk csak Mabel belépőjére! Frederic szerelmese egészen az opera hetedik számáig, Frederic női kórussal kísért dalának („Oh! Is there not one maiden breast…”) végéig nem lép színre. Első megjelenésekor viszont rögtön egy neve két szótagját összekötő, harminckettedekből álló, virtuóz koloratúrafutamot énekel. Az ezután következő, Frederickel énekelt háromnegyedes ütemű lírai duettje, amit a nőikar kétnegyedes csevegése („How beautifully blue the sky”) kísér, bámulatra méltó mestermű. Miként Mike Leigh rendezői koncepciója, úgyFrancesca Jayne egyik kórusrészlethez („Climbing over rocky mountain”) készített koreográfiája sem tolakodó: azt a látszatot kelti, hogy a lányok magától értetődő természetességgel énekelnek és táncolnak.Alison Chitty jelmezei a viktoriánus kort idézik, tehát a darab 1879-es ősbemutatójának időszakát. Chitty díszletei egyszerűek, a kék, zöld és narancssárga színek dominanciája jellemzi őket. A szereposztás két kivételtől (Mabel két testvérétől) eltekintve nagyszerű. A szopránClaudia Boyle (Mabel) impozáns színpadi alkat, biztos technikával. A mezzoszopránRebecca de Pont Davies érett művészi tapasztalattal, megható drámaisággal, de ugyanakkor erős humorral ábrázolja Ruth alakját. A bariton Andrew Shore jelentősebb művész, mint amit Stanley ellentengernagy szerepe megkíván, de komolyan veszi dolgát: nyelvtörő dalát („I am the very model of a modern Major-General”) nagyszerű komikus időzítéssel és humorral énekli, s ugyanakkor meghatóan ábrázolja az ellentengernagy képzelt tragikumát is. A basszus Joshua Bloom imponáló kalózkirály, Robert Murray(Frederic) lírai tenorján pedig gyönyörűen szól Sullivan szép és értékes zenéje. A basszus Jonathan Lemalu – egykor Rózsa Vera növendéke – valószínűleg nem érzi magát túl jól a rendőrparancsnok szerepében, de érzékenyen énekel, és kielégítően ábrázolja a nem túl okos és nem túl bátor jellemet. A bariton Alexander Robin Baker (Samuel) kollégáihoz hasonlóan magas színvonalat nyújt. A kórus és a zenekar kiváló teljesítményt nyújt a nagyon tapasztalt karmester, David Parry irányításával. Parry nagyon komolyan veszi Sullivan zenéjét és – sok olyan karmesterrel ellentétben, akik ezt a zenét szórakoztató műfajúnak tekintik – a mélységet és a szépséget, de ugyanakkor a humort is kihozza a partitúrából. Mike Leigh és David Parry nyilvánvalóan operának, tehát nem operettnek vagy speciálisan könnyű operának tekinti A Királynő kalózait. És ez így jó!"
[url] http://operavilag.net/kiemelt/opera-vagy-operett/; Arthur Sullivan: A Királynő kalózai – az Angol Nemzeti Opera előadásáról [/url] „Opera vagy operett?” Opőeravilág.net, 2015. június 2. KŐRY ÁGNES írását olvashatják „Gilbert és Sullivan művei jól ismertek Angliában, egyik-másik művükkel sokszor már iskolai előadásokon is találkozhatnak a gyerekek. Nincs hiány a szerzőpáros rajongóiban sem, de meglepő módon nevüket hallva elsősorban az operett műfajára, azaz könnyed szórakozásra szoktunk gondolni. Ez számomra még A Királynő kalózai (The Pirates of Penzance) című darabbal kapcsolatban is érthetetlen, bár vitathatatlan, hogy Gilbert szövegkönyve itt jobban elszakad a realizmustól, mint a Mikádó vagy a Patienceesetében. A gyerek Fredericből véletlenül lesz kalózinas, mert nagyothalló dajkája félreérti a szülők utasítását: az angol pirate (kalóz) és pilot (pilóta) szavak nagyon hasonlóan hangzanak, ezért viszi rossz helyre Ruth, a dajka a kisgyereket. A szerződés szerint Frederic huszonegy éves korában válna függetlenné, addig együtt kell élnie a kalózokkal (és dajkájával, aki, felismerve hibáját, szégyenében a kalózoknál maradt). Huszonegyedik születésnapján Frederic vissza akar térni a régen elhagyott világba, ahol már nem a negyvenhét éves Ruth az egyetlen nő. Ám kiderül, hogy ebben az esetben harcolnia kellene a kalózok ellen. Csakhogy az is kiderül, hogy – mivel február 29-én, tehát szökőévben született – Frederic elvben még csak ötéves, tehát szerződése értelmében még nem hagyhatja ott a kalózokat. A történet egy másik szála jóvoltából kiderül, hogy a kalózok elvből nem bántanak árvákat; tehát bárki árvának mondja magát, biztonságban van. Stanley ellentengernagy becsapja a kalózokat: árvának mondja magát, hogy lányait megmentse a kalózokkal kötendő házasságtól. Ám ezért nagy bűnbánata támad, rettenetesen szenved. Amikor a rendőrség szembekerül a kalózokkal, nem mondhatják, hogy mindegyik rendőr árva. Viszont megemlítik Victoria királynő nevét, mire a kalózok azonnal megadják magukat. Kiderül ugyanis, hogy a kalózok mindegyike magas rangú arisztokrata, aki rossz útra tévedt. Majdnem minden jól végződik: a kalózok visszatérnek a felsőházba, Frederic pedig elveszi az ellentengernagy lányát, tehát a rendőrök rendet csináltak. Csupán a negyvenhét éves Ruth marad egyedül. Az Angol Nemzeti Opera jelenlegi produkciójában a darabot nem modernizálják: úgy adják, ahogy Gilbert és Sullivan vélhetően elképzelte. Talán a rendező, Mike Leigh Sullivan zenéje iránti tisztelete miatt nem nyílik szét a függöny a nyitány alatt. Ezt a háromrészes bevezetőt – Allegro Maestoso, Andante, Allegro Vivace – valóban lehet koncertdarabként is értelmezni. Én örültem, hogy ezúttal csak a zenére koncentrálhattam. A közönség figyelméből ítélve nem egyedül voltam ezen a véleményen.” Mire a második számhoz érünk (Ruth dala:„When Fred’ric was a little lad”), világossá válik, hogy Sullivan zenéje nem csak könnyen emészthető, fülbemászó muzsika, de mély tartalommal is bír. Mint ahogy Gilbert iróniája és szarkazmusa – az utóbbit Mike Leigh kétségbe vonja a műsorfüzetben írott cikkében – sem csak könnyed szórakoztatás, hanem mélyre ás a jó és a rossz emberi viselkedés értelmezésében. Ahogy Mike Leigh megjegyzi, Gilbert tükröt tart a világnak, és reagál annak őrültségére. Nem egészen világos, hogy vajon Sullivan akart-e más zeneszerzőket parodizálni, vagy sem. Az viszont biztos, hogy jó néhány olyan gyönyörű számot komponált, amelyek egyenrangúak az esetleg valóban parodizált anyaggal. Gondoljunk csak Mabel belépőjére! Frederic szerelmese egészen az opera hetedik számáig, Frederic női kórussal kísért dalának („Oh! Is there not one maiden breast…”) végéig nem lép színre. Első megjelenésekor viszont rögtön egy neve két szótagját összekötő, harminckettedekből álló, virtuóz koloratúrafutamot énekel. Az ezután következő, Frederickel énekelt háromnegyedes ütemű lírai duettje, amit a nőikar kétnegyedes csevegése („How beautifully blue the sky”) kísér, bámulatra méltó mestermű. Miként Mike Leigh rendezői koncepciója, úgyFrancesca Jayne egyik kórusrészlethez („Climbing over rocky mountain”) készített koreográfiája sem tolakodó: azt a látszatot kelti, hogy a lányok magától értetődő természetességgel énekelnek és táncolnak.Alison Chitty jelmezei a viktoriánus kort idézik, tehát a darab 1879-es ősbemutatójának időszakát. Chitty díszletei egyszerűek, a kék, zöld és narancssárga színek dominanciája jellemzi őket. A szereposztás két kivételtől (Mabel két testvérétől) eltekintve nagyszerű. A szopránClaudia Boyle (Mabel) impozáns színpadi alkat, biztos technikával. A mezzoszopránRebecca de Pont Davies érett művészi tapasztalattal, megható drámaisággal, de ugyanakkor erős humorral ábrázolja Ruth alakját. A bariton Andrew Shore jelentősebb művész, mint amit Stanley ellentengernagy szerepe megkíván, de komolyan veszi dolgát: nyelvtörő dalát („I am the very model of a modern Major-General”) nagyszerű komikus időzítéssel és humorral énekli, s ugyanakkor meghatóan ábrázolja az ellentengernagy képzelt tragikumát is. A basszus Joshua Bloom imponáló kalózkirály, Robert Murray(Frederic) lírai tenorján pedig gyönyörűen szól Sullivan szép és értékes zenéje. A basszus Jonathan Lemalu – egykor Rózsa Vera növendéke – valószínűleg nem érzi magát túl jól a rendőrparancsnok szerepében, de érzékenyen énekel, és kielégítően ábrázolja a nem túl okos és nem túl bátor jellemet. A bariton Alexander Robin Baker (Samuel) kollégáihoz hasonlóan magas színvonalat nyújt. A kórus és a zenekar kiváló teljesítményt nyújt a nagyon tapasztalt karmester, David Parry irányításával. Parry nagyon komolyan veszi Sullivan zenéjét és – sok olyan karmesterrel ellentétben, akik ezt a zenét szórakoztató műfajúnak tekintik – a mélységet és a szépséget, de ugyanakkor a humort is kihozza a partitúrából. Mike Leigh és David Parry nyilvánvalóan operának, tehát nem operettnek vagy speciálisan könnyű operának tekinti A Királynő kalózait. És ez így jó!"
2462 Búbánat 2015-05-28 11:48:51
A Csárdáskirálynő áll a Budavári Palotakoncert középpontjában Fontosak lesznek a showelemek MH/MTI – 2015.05.26. 18:01 Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettje áll a középpontjában az idei Budavári Palotakoncertnek, amelyet augusztus 7-én és 8-án tekinthet meg a közönség a Budavári Palota Oroszlános udvarán. A tematikus koncerten "zeneileg különleges parádé" várja a közönséget, lesznek duettek, amelyeket hatan énekelnek és lesznek szólók, amelyeket hárman adnak elő - mondta el Vadász Dániel. A programban elhangzanak Kálmán Imre főművének legsikeresebb dalai mellett kevésbé közismert műveinek melódiái is, valamint Ralph Benatzky cseh származású zeneszerző A három testőr című művéből is színpadra kerül több részlet. Emellett az ismert magyar operett-komponisták egy-egy számával is szeretnék köszönteni a Csárdáskirálynőt - ismertette a részleteket Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető. Kiemelte, hogy Magyarországon a Csárdáskirálynő és az operett összetartozó fogalom. Véleménye szerint a Csárdáskirálynőnek három komoly korszaka volt: az 1950-es évekig maga volt az operett, azt követően pedig maga a múzeum, míg napjainkban az operett zenés népszínház a javából - fogalmazott. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) kötött megállapodásnak köszönhetően a Duna Televízió idén is műsorára tűzi a koncertet. A gála szervezői újdonsággal is készülnek: hamarosan 3D-s nézőtéren mutatják meg a vásárlóknak, hova váltanak belépőt az Oroszlános udvaron felállított tribünön. Az első Budavári Palotakoncertet Nacsa Olivér és Vadász Dániel producer-ötletgazdák szervezték meg 2013-ban azzal a céllal, hogy minél több emberhez eljuttassák a magyar operettet.
A Csárdáskirálynő áll a Budavári Palotakoncert középpontjában Fontosak lesznek a showelemek MH/MTI – 2015.05.26. 18:01 Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettje áll a középpontjában az idei Budavári Palotakoncertnek, amelyet augusztus 7-én és 8-án tekinthet meg a közönség a Budavári Palota Oroszlános udvarán. A tematikus koncerten "zeneileg különleges parádé" várja a közönséget, lesznek duettek, amelyeket hatan énekelnek és lesznek szólók, amelyeket hárman adnak elő - mondta el Vadász Dániel. A programban elhangzanak Kálmán Imre főművének legsikeresebb dalai mellett kevésbé közismert műveinek melódiái is, valamint Ralph Benatzky cseh származású zeneszerző A három testőr című művéből is színpadra kerül több részlet. Emellett az ismert magyar operett-komponisták egy-egy számával is szeretnék köszönteni a Csárdáskirálynőt - ismertette a részleteket Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető. Kiemelte, hogy Magyarországon a Csárdáskirálynő és az operett összetartozó fogalom. Véleménye szerint a Csárdáskirálynőnek három komoly korszaka volt: az 1950-es évekig maga volt az operett, azt követően pedig maga a múzeum, míg napjainkban az operett zenés népszínház a javából - fogalmazott. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) kötött megállapodásnak köszönhetően a Duna Televízió idén is műsorára tűzi a koncertet. A gála szervezői újdonsággal is készülnek: hamarosan 3D-s nézőtéren mutatják meg a vásárlóknak, hova váltanak belépőt az Oroszlános udvaron felállított tribünön. Az első Budavári Palotakoncertet Nacsa Olivér és Vadász Dániel producer-ötletgazdák szervezték meg 2013-ban azzal a céllal, hogy minél több emberhez eljuttassák a magyar operettet.
2461 Búbánat 2015-05-28 10:38:45
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/60460-lelekrajz-arado-muzsikaval-n-sopronban-a-csardaskiralyno; "LÉLEKRAJZ, ÁRADÓ MUZSIKÁVAL" – SOPRONBAN A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ [/url] Május 16-án mutatták be a Soproni Petőfi Színházban Halasi Imre rendezésében a Csárdáskirálynőt. Kálmán Imre operettje kedvéért a színház egykori igazgatója, Mikó István is visszatért Sopronba.
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/60460-lelekrajz-arado-muzsikaval-n-sopronban-a-csardaskiralyno; "LÉLEKRAJZ, ÁRADÓ MUZSIKÁVAL" – SOPRONBAN A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ [/url] Május 16-án mutatták be a Soproni Petőfi Színházban Halasi Imre rendezésében a Csárdáskirálynőt. Kálmán Imre operettje kedvéért a színház egykori igazgatója, Mikó István is visszatért Sopronba.
2460 Búbánat 2015-05-24 21:11:51 [Válasz erre: 2459 Haandel 2015-05-24 16:57:22]
Egykor a Bartók Rádióban Rothenbergernek ezek az operettfelvételei mind elhangzottak. Szívesen hallgattam.
Egykor a Bartók Rádióban Rothenbergernek ezek az operettfelvételei mind elhangzottak. Szívesen hallgattam.
2459 Haandel 2015-05-24 16:57:22
Von der flotten Soubrette zur eleganten Diva: [url]http://oe1.orf.at/programm/405325;Anneliese Rothenberger.[/url] Montag 25. Mai 2015 | 15:05 | Ö1 Ausschnitte aus: Franz Lehár: "Die lustige Witwe", Johann Strauß: "Die Fledermaus", Emmerich Kálmán: "Die Csardasfürstin", Oscar Straus: "Ein Walzertraum", Franz Lehár: "Das Land des Lächelns".
Von der flotten Soubrette zur eleganten Diva: [url]http://oe1.orf.at/programm/405325;Anneliese Rothenberger.[/url] Montag 25. Mai 2015 | 15:05 | Ö1 Ausschnitte aus: Franz Lehár: "Die lustige Witwe", Johann Strauß: "Die Fledermaus", Emmerich Kálmán: "Die Csardasfürstin", Oscar Straus: "Ein Walzertraum", Franz Lehár: "Das Land des Lächelns".
2458 Búbánat 2015-05-22 20:26:24
Erre a cikkre most bukkantam rá: [url] http://www.utazonet.hu/kuruc-rock-c265.html; Kuruc-rock [/url] Révay András Utazónet.hu, 2015.04.25 22:23 Április 24-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutatta be a Budapesti Operettszínház, Farkas Ferenc legendás Csínom Palkó című daljátékának újragondolt, felfrissített és maivá varázsolt változatát. A bemutatóval egy időben Farkas Ferenc életútjáról kiállítás is nyílt a színház első emeleti folyosóján. „A Csínom Palkó bemutatóján jelen volt Zentai Anna, aki pontosan emlékezhetett arra, hogy a darab szinte a megszületése perceit követően – zenés rádiójátékként - roppant népszerűvé vált. Olyannyira, hogy a szerző már 1950-ben Kossuth-díjat kapott érte, pedig a legelső színpadi bemutató – a színlap tanúsága szerint is - csak 1951. február 22-én volt a Városi Színházban, ahol a címszerepet Sárdy János játszotta. A dalokat később Simándy József, Házy Erzsébet, Gózon Gyula énekelték. Részese volt az egykori sikereknek Lehoczky Zsuzsa is, aki a darab híres, 1960-as Szegedi Szabadtéri Játékokon tartott előadásában Katit játszotta és most is ott van a színpadon! Az a korosztály, akinek a fülében még ott cseng a „Jó éjszakát kisleány…” áriájának lágy dallama, esetleg a címadó kuruc indulót maga is énekelte iskolás korában, jól teszi, ha megnézi ezt a friss feldolgozást. Egészen mást fog látni.” „A Kuruc-kort idéző daljáték teljesen új köntöst kapott. Nem pusztán egy új keretjátékról van szó, amihez több más színházban hozzászokhattak már egy-egy felújítás alkalmával a nézők. Nem, itt sokkal inkább „átkötő” játékról beszélhetünk, melynek jelenetei megszakítják az eredeti darab folyását. Ennek ellenére nem zavaróak, önálló értelmük van. A nézők ugyanis most nem a daljáték előadását látják, amikor beülnek a színházba, hanem – annak egy próbáját! Betekintést kapnak a „színházcsinálás” gondjaiba, tanúi lehetnek a színészek mindennapi rivalizálásának, a kicsinyes, emberi gonoszságoknak, annak, hogy mennyire nem vagyunk tekintettel egymásra. Pillanatnyi sértődésből veszélybe sodorhatjuk az egész közösséget, munkáját, sikerét. Persze azért az operett, melyben van szerelem, árulás, harc, nem változott át drámává.” „A bemutatóra Farkas Ferenc születésének 110 évfordulója évében kerül sor – emelte ki Kerényi Miklós Gábor, (KERO) az előadás rendezője. Élete átível egy századot és zenéje mégis friss, most is itt van velünk. Ebben a darabban is a muzsika egyik része olyan, mint a magyar népzene, a másik olyan, mint a mai musical, harmadik, mint egy tánczene – ilyenre csak a legnagyobbak képesek. Miközben a darab történelmünkről és magyarság-felfogásunkról beszél, több társadalmi, emberi probléma, konfliktus is felszínre kerül. A Csínom Palkó egy győztes csatáról mesél, ahol a labancok szenvedtek csúfos vereséget. Pedig itt a történelmünk legfontosabb problémáját feszegetjük: győztünk ugyan, de a szabadságharcot végül elvesztettük. A darab lényegében arról szól, hogy ezt hogyan éljük meg ma, 2015-ben. Mit gondolunk szabadságharcainkról, melyeket rendre elbuktuk? Hogyan viszonyulunk közép-európai létezésünkhöz, magyarságunkhoz és egymáshoz mi, akik itt élünk? A mi történelmünk nem igazán tapsos, de szép. Érdemes egy pillanatra átgondolni mindezt! A színház feladata pedig, hogy őrizze a magyar kultúrkincset, felmutassa, hogy mai, fénylő legyen – és hasson!”
Erre a cikkre most bukkantam rá: [url] http://www.utazonet.hu/kuruc-rock-c265.html; Kuruc-rock [/url] Révay András Utazónet.hu, 2015.04.25 22:23 Április 24-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutatta be a Budapesti Operettszínház, Farkas Ferenc legendás Csínom Palkó című daljátékának újragondolt, felfrissített és maivá varázsolt változatát. A bemutatóval egy időben Farkas Ferenc életútjáról kiállítás is nyílt a színház első emeleti folyosóján. „A Csínom Palkó bemutatóján jelen volt Zentai Anna, aki pontosan emlékezhetett arra, hogy a darab szinte a megszületése perceit követően – zenés rádiójátékként - roppant népszerűvé vált. Olyannyira, hogy a szerző már 1950-ben Kossuth-díjat kapott érte, pedig a legelső színpadi bemutató – a színlap tanúsága szerint is - csak 1951. február 22-én volt a Városi Színházban, ahol a címszerepet Sárdy János játszotta. A dalokat később Simándy József, Házy Erzsébet, Gózon Gyula énekelték. Részese volt az egykori sikereknek Lehoczky Zsuzsa is, aki a darab híres, 1960-as Szegedi Szabadtéri Játékokon tartott előadásában Katit játszotta és most is ott van a színpadon! Az a korosztály, akinek a fülében még ott cseng a „Jó éjszakát kisleány…” áriájának lágy dallama, esetleg a címadó kuruc indulót maga is énekelte iskolás korában, jól teszi, ha megnézi ezt a friss feldolgozást. Egészen mást fog látni.” „A Kuruc-kort idéző daljáték teljesen új köntöst kapott. Nem pusztán egy új keretjátékról van szó, amihez több más színházban hozzászokhattak már egy-egy felújítás alkalmával a nézők. Nem, itt sokkal inkább „átkötő” játékról beszélhetünk, melynek jelenetei megszakítják az eredeti darab folyását. Ennek ellenére nem zavaróak, önálló értelmük van. A nézők ugyanis most nem a daljáték előadását látják, amikor beülnek a színházba, hanem – annak egy próbáját! Betekintést kapnak a „színházcsinálás” gondjaiba, tanúi lehetnek a színészek mindennapi rivalizálásának, a kicsinyes, emberi gonoszságoknak, annak, hogy mennyire nem vagyunk tekintettel egymásra. Pillanatnyi sértődésből veszélybe sodorhatjuk az egész közösséget, munkáját, sikerét. Persze azért az operett, melyben van szerelem, árulás, harc, nem változott át drámává.” „A bemutatóra Farkas Ferenc születésének 110 évfordulója évében kerül sor – emelte ki Kerényi Miklós Gábor, (KERO) az előadás rendezője. Élete átível egy századot és zenéje mégis friss, most is itt van velünk. Ebben a darabban is a muzsika egyik része olyan, mint a magyar népzene, a másik olyan, mint a mai musical, harmadik, mint egy tánczene – ilyenre csak a legnagyobbak képesek. Miközben a darab történelmünkről és magyarság-felfogásunkról beszél, több társadalmi, emberi probléma, konfliktus is felszínre kerül. A Csínom Palkó egy győztes csatáról mesél, ahol a labancok szenvedtek csúfos vereséget. Pedig itt a történelmünk legfontosabb problémáját feszegetjük: győztünk ugyan, de a szabadságharcot végül elvesztettük. A darab lényegében arról szól, hogy ezt hogyan éljük meg ma, 2015-ben. Mit gondolunk szabadságharcainkról, melyeket rendre elbuktuk? Hogyan viszonyulunk közép-európai létezésünkhöz, magyarságunkhoz és egymáshoz mi, akik itt élünk? A mi történelmünk nem igazán tapsos, de szép. Érdemes egy pillanatra átgondolni mindezt! A színház feladata pedig, hogy őrizze a magyar kultúrkincset, felmutassa, hogy mai, fénylő legyen – és hasson!”
2457 Búbánat 2015-05-19 22:41:51
[url] http://www.e-jegyiroda.hu/budapest/budavari-palotakoncert-jegyvasarlas-fellepok; Budavári Palotakoncert 2015 [/url] Dátum: 2015. augusztus 7-8. Helyszín: Budai Vár, Oroszlános Udvar Nacsa Olivér és Vadász Dániel producer-ötletgazdák egyöntetűen vallják, hogy a Budavári Palotakoncerttel "brand" született, mely évről évre csak erősödik, s még sikeresebbé teszi a hungarikum értékű magyar operett műfaját.
[url] http://www.e-jegyiroda.hu/budapest/budavari-palotakoncert-jegyvasarlas-fellepok; Budavári Palotakoncert 2015 [/url] Dátum: 2015. augusztus 7-8. Helyszín: Budai Vár, Oroszlános Udvar Nacsa Olivér és Vadász Dániel producer-ötletgazdák egyöntetűen vallják, hogy a Budavári Palotakoncerttel "brand" született, mely évről évre csak erősödik, s még sikeresebbé teszi a hungarikum értékű magyar operett műfaját.
2456 Búbánat 2015-05-19 22:40:55
Hangsúlyozom, amit írtam, még csak körvonalazódó terv csupán.
Hangsúlyozom, amit írtam, még csak körvonalazódó terv csupán.
2455 smaragd 2015-05-19 05:24:38 [Válasz erre: 2454 Búbánat 2015-05-19 00:22:41]
Ha júniusban megnézed, akkor az új évadban megismételheted... Nem is volt olyan könnyű jegyet kapni, érkezésemkor néhányan álltak a pénztár előtt, a délutáni előadásra már korábban minden internetes jegy elfogyott. Miután a főpróbáról távoztál, nemcsak ezt a benyomást kell legyűrnöd magadban, hanem a szép régi emlékektől is ajánlatos átmenetileg búcsúzni. Van az előadásban olyan zene, amit nem Farkas Ferenc írt, és olyan szövegek, amiket nem szerzőtársai. Ezt tükrözi az "avagy" a címben. Az avagyról sok szó esett a mostani bemutató kapcsán, az eredeti mű tartalmát nemigen lehet megismerni a darabból, és a műsorismertetőkből sem. Te itt szépen megírtad, mindez megmaradt a darabban. Mozgalmas, lendületes, kedves előadás, daljátéknak biztosan nem vehető, talán az operetthez hasonlítható műfajú zenés játék. Ebből a szempontból is helyes, ha most elmégy megnézni, szakmai szempontból is meg tudod ítélni mit látunk. Én is várom a véleményedet, viszonzásképpen :-). Annak idején is voltak aktuálpolitikai tartalmak, a klasszikus operettekben is, a Csínom Palkóban is megjelenik - szabad, független kuruc eszmékbe rejtve - teljesen felesleges a közönséget közvetlenül terhelni ezzel, mert képes felfogni a rejtett célzásokat is. Többek között ezért jártak és járnak az emberek az Operettszínházba.
Ha júniusban megnézed, akkor az új évadban megismételheted... Nem is volt olyan könnyű jegyet kapni, érkezésemkor néhányan álltak a pénztár előtt, a délutáni előadásra már korábban minden internetes jegy elfogyott. Miután a főpróbáról távoztál, nemcsak ezt a benyomást kell legyűrnöd magadban, hanem a szép régi emlékektől is ajánlatos átmenetileg búcsúzni. Van az előadásban olyan zene, amit nem Farkas Ferenc írt, és olyan szövegek, amiket nem szerzőtársai. Ezt tükrözi az "avagy" a címben. Az avagyról sok szó esett a mostani bemutató kapcsán, az eredeti mű tartalmát nemigen lehet megismerni a darabból, és a műsorismertetőkből sem. Te itt szépen megírtad, mindez megmaradt a darabban. Mozgalmas, lendületes, kedves előadás, daljátéknak biztosan nem vehető, talán az operetthez hasonlítható műfajú zenés játék. Ebből a szempontból is helyes, ha most elmégy megnézni, szakmai szempontból is meg tudod ítélni mit látunk. Én is várom a véleményedet, viszonzásképpen :-). Annak idején is voltak aktuálpolitikai tartalmak, a klasszikus operettekben is, a Csínom Palkóban is megjelenik - szabad, független kuruc eszmékbe rejtve - teljesen felesleges a közönséget közvetlenül terhelni ezzel, mert képes felfogni a rejtett célzásokat is. Többek között ezért jártak és járnak az emberek az Operettszínházba.
2454 Búbánat 2015-05-19 00:22:41 [Válasz erre: 2453 smaragd 2015-05-18 23:36:19]
Lehet, hogy megfogadom a tanácsodat, június elején még játssza a színház, és "besuvasztok" egy Csínom Palkó-előadást a programjaim közé... Szeretném, ha a rádióban hallott zenei-prózai élményeim mellé ezúttal színpadi élmények is hozzátársuljanak. Az ismert, regényes történet a szemem előtt is megelevenedjen! Hogy együtt izguljak a két kuruclegénnyel, Palkóval és Jankóval, hogy sikerüljön elfogniuk Koháry grófot, a császári marsallt; hogy Vak Bottyán brigadéros vezetésével elfoglalhassák Érsekújvárt; és amikor mindez megtörténik, ráadásként Csínom Palkó kapja meg Rosta mézeskalácsos szépséges leányának, Éduskának a kezét! Legyen teljes a boldogság…Ezzel együtt – a látnivalókon túl -, Farkas Ferenc csodaszép zenéje és énekszólamai is eljussanak hozzám, lírával, humorral, igaz jókedvvel - élőben - a fülembe!
Lehet, hogy megfogadom a tanácsodat, június elején még játssza a színház, és "besuvasztok" egy Csínom Palkó-előadást a programjaim közé... Szeretném, ha a rádióban hallott zenei-prózai élményeim mellé ezúttal színpadi élmények is hozzátársuljanak. Az ismert, regényes történet a szemem előtt is megelevenedjen! Hogy együtt izguljak a két kuruclegénnyel, Palkóval és Jankóval, hogy sikerüljön elfogniuk Koháry grófot, a császári marsallt; hogy Vak Bottyán brigadéros vezetésével elfoglalhassák Érsekújvárt; és amikor mindez megtörténik, ráadásként Csínom Palkó kapja meg Rosta mézeskalácsos szépséges leányának, Éduskának a kezét! Legyen teljes a boldogság…Ezzel együtt – a látnivalókon túl -, Farkas Ferenc csodaszép zenéje és énekszólamai is eljussanak hozzám, lírával, humorral, igaz jókedvvel - élőben - a fülembe!
2453 smaragd 2015-05-18 23:36:19 [Válasz erre: 2452 Búbánat 2015-05-18 23:20:56]
Ezt neked látnod kell, menj taxival, hátha téged is felkészítenek :-) minél előbb nézd meg. Én sem színpadon, sem mostanában a rádióban nem láttam,hallottam az egész darabot. Azt éreztem, hímes tojásként bántak az eredetivel. Megmaradt a kuruc hangulat, a mézeskalàcs, piroscsizma, az egész régi bája. Ettől függetlenül jöttek a váratlan megszakítások, a keretjátékos részek majd gyors váltàs vissza az eredetibe és ez ment végig. Jójszakát!...:-)
Ezt neked látnod kell, menj taxival, hátha téged is felkészítenek :-) minél előbb nézd meg. Én sem színpadon, sem mostanában a rádióban nem láttam,hallottam az egész darabot. Azt éreztem, hímes tojásként bántak az eredetivel. Megmaradt a kuruc hangulat, a mézeskalàcs, piroscsizma, az egész régi bája. Ettől függetlenül jöttek a váratlan megszakítások, a keretjátékos részek majd gyors váltàs vissza az eredetibe és ez ment végig. Jójszakát!...:-)
2452 Búbánat 2015-05-18 23:20:56 [Válasz erre: 2451 smaragd 2015-05-18 23:01:12]
A Csínom Palkó szövegét és verseit az eredeti zenés rádiójátékban Dékány András írta és azt Bálint Lajos vázlata alapján ugyancsak Dékány dolgozta át színpadra. Olvasom a daljáték mostani bemutatójáról az Operettszínház honlapján, hogy átdolgozta és a keretjátékot írta Lőrinczy Attila (a színház jelenlegi főigazgatója). Úgyhogy szerintem mi már nem az eredeti daljátékkal – ami a rádióbemutató után nem sokkal az Opera (az Erkel Színház) színpadára került – találkoz(t)unk: erre utal a színlapon az alcím is: „avagy egy színházi vállalkozás diszkrét bája”. (Az Erkelben a daljátékot nem két részben játszották, hanem három felvonásban, hat képben.) Persze, ha Dékány András és Bálint Lajos szövegéhez hűen, és Farkas Ferenc igényes zenéjéhez méltó színvonalon szólalt meg a Csínom Palkó, egy árva szavam sincs. Ebben bízhatok, hiszen értékelésedben ennek hangot adtál. Azért magam is lefogom „kontrollálni”, amikor megnézem a daljátékot. Ehhez azt is hozzáteszem: Dékány András és Bálint Lajos szövegkönyvében sem a történelmi eseményeken van a hangsúly; elsősorban a légkört, magát a korszakot éreztetik a szerzők, a lelkesedést, a mámoros örömet, mely a maga igazára és erejére ébredt népet eltöltötte. A hősök nem történelmi személyek, hanem a költő képzeletében fogant alakok; a szövegkönyv néhány való figurája olyan hősök, akiket a kuruc népköltészet tett halhatatlanná! Kívánom, hogy ez a mostani Csínom Palkó-daljáték az Operettszínházban – ebben az átdolgozott változatában is – kövesse és tükrözze azt a szellemiséget, amit az ötvenes évek elején a zeneszerző és a szövegírók fantáziája együttesen megálmodott; a mai kor emberéhez is szólhat, ha az átdolgozók nem rugaszkodtak el túlzottan az „eredetiségtől”, a szerzők elképzelésétől - akkor méltán számíthat a közönség érdeklődésére és tarthat számot sikerre.
A Csínom Palkó szövegét és verseit az eredeti zenés rádiójátékban Dékány András írta és azt Bálint Lajos vázlata alapján ugyancsak Dékány dolgozta át színpadra. Olvasom a daljáték mostani bemutatójáról az Operettszínház honlapján, hogy átdolgozta és a keretjátékot írta Lőrinczy Attila (a színház jelenlegi főigazgatója). Úgyhogy szerintem mi már nem az eredeti daljátékkal – ami a rádióbemutató után nem sokkal az Opera (az Erkel Színház) színpadára került – találkoz(t)unk: erre utal a színlapon az alcím is: „avagy egy színházi vállalkozás diszkrét bája”. (Az Erkelben a daljátékot nem két részben játszották, hanem három felvonásban, hat képben.) Persze, ha Dékány András és Bálint Lajos szövegéhez hűen, és Farkas Ferenc igényes zenéjéhez méltó színvonalon szólalt meg a Csínom Palkó, egy árva szavam sincs. Ebben bízhatok, hiszen értékelésedben ennek hangot adtál. Azért magam is lefogom „kontrollálni”, amikor megnézem a daljátékot. Ehhez azt is hozzáteszem: Dékány András és Bálint Lajos szövegkönyvében sem a történelmi eseményeken van a hangsúly; elsősorban a légkört, magát a korszakot éreztetik a szerzők, a lelkesedést, a mámoros örömet, mely a maga igazára és erejére ébredt népet eltöltötte. A hősök nem történelmi személyek, hanem a költő képzeletében fogant alakok; a szövegkönyv néhány való figurája olyan hősök, akiket a kuruc népköltészet tett halhatatlanná! Kívánom, hogy ez a mostani Csínom Palkó-daljáték az Operettszínházban – ebben az átdolgozott változatában is – kövesse és tükrözze azt a szellemiséget, amit az ötvenes évek elején a zeneszerző és a szövegírók fantáziája együttesen megálmodott; a mai kor emberéhez is szólhat, ha az átdolgozók nem rugaszkodtak el túlzottan az „eredetiségtől”, a szerzők elképzelésétől - akkor méltán számíthat a közönség érdeklődésére és tarthat számot sikerre.
2451 smaragd 2015-05-18 23:01:12 [Válasz erre: 2449 Búbánat 2015-05-18 22:12:50]
Most olvastam az operatopicban a rendezői színházról. Tanulságos, áttekinti a folyamatot prózai, operai és zenés színpadon is. Hogy mit hoz a jövő, azt az operettnél sem lehet tudni. Tegnap azt éreztem, mind a szereplők, mind a közönség részéről, hogy az eredeti műre kiéhezetten élveztek minden taktust, zenéltek, énekeltek, tàncoltak, önfeledten és boldogon,és szakmailag kifogástalanul is, művészi teljesítmény volt, az Operettszínház színpadára méltó. Ez a rendező érdeme is. A jelmezek és a dìszlet, minden együtt volt ahhoz, hogy megismerjük az eredeti, hangulatos, tüzes magyar darabot, amelyet generációk óta nem ismerünk. Azt hiszem, el is tudták volna szépen énekelni. A kerettörténet a közönséget nem hozta lázba, bár önálló részként tekintve, mintahogy a világon semmi köze nem is volt a daljátékhoz, jó volt. Az ellentmondás tehát a daljátékra ráerőltetett rendezői keretjáték tényében van. Kettősség egység helyett.
Most olvastam az operatopicban a rendezői színházról. Tanulságos, áttekinti a folyamatot prózai, operai és zenés színpadon is. Hogy mit hoz a jövő, azt az operettnél sem lehet tudni. Tegnap azt éreztem, mind a szereplők, mind a közönség részéről, hogy az eredeti műre kiéhezetten élveztek minden taktust, zenéltek, énekeltek, tàncoltak, önfeledten és boldogon,és szakmailag kifogástalanul is, művészi teljesítmény volt, az Operettszínház színpadára méltó. Ez a rendező érdeme is. A jelmezek és a dìszlet, minden együtt volt ahhoz, hogy megismerjük az eredeti, hangulatos, tüzes magyar darabot, amelyet generációk óta nem ismerünk. Azt hiszem, el is tudták volna szépen énekelni. A kerettörténet a közönséget nem hozta lázba, bár önálló részként tekintve, mintahogy a világon semmi köze nem is volt a daljátékhoz, jó volt. Az ellentmondás tehát a daljátékra ráerőltetett rendezői keretjáték tényében van. Kettősség egység helyett.
2449 Búbánat 2015-05-18 22:12:50 [Válasz erre: 2447 smaragd 2015-05-18 21:56:49]
"bízom abban, hogy a Budapesti Operettszínház az operettek és daljátékok terén visszatér az eredeti, nagy sikerű művek hű bemutatásához." - ez nem ellentmondás, amikor mai "kerettörténetről" hallani, meg a daljáték szövegé az átdolgozásáról?
"bízom abban, hogy a Budapesti Operettszínház az operettek és daljátékok terén visszatér az eredeti, nagy sikerű művek hű bemutatásához." - ez nem ellentmondás, amikor mai "kerettörténetről" hallani, meg a daljáték szövegé az átdolgozásáról?
2448 Búbánat 2015-05-18 22:01:59 [Válasz erre: 2445 Búbánat 2015-05-18 21:24:35]
[url] http://www.kultura.hu/arkagyina-olyan-mint; Oszvald Marika próza-szerepben, Csehov Sirály című drámájában debütál az Átrium színpadán. [/url]
[url] http://www.kultura.hu/arkagyina-olyan-mint; Oszvald Marika próza-szerepben, Csehov Sirály című drámájában debütál az Átrium színpadán. [/url]
2447 smaragd 2015-05-18 21:56:49
Jó olvasmi, amit írtál. "...ma más időket élünk..", ezért is mentem el tegnap, hogy halljam és lássam kik és milyen erővel lépnek fel. Már a taxis felvezette azt est hangulatát, gyerekkora óta vitték a szülei az Operettbe,Honthyt számtalanszor látta, és a tegnapi előadás sikerében is biztos volt. Kételkedtem, erre ő: még minden megtörténhet, lehet hogy Ön is sokat fog tapsolni, jó szórakozást! A színház marketingje is jó, ismerte a vezetőváltást és az új darabokat, olvasott a Csínom Palkóról. "Lelki vezetőm" is volt a színház bejáratáig, és ott KERO jött szemben... Nagy Ibolya is sokat tesz azért, hogy közelebbről megismerjük a művészeket, a vezetőség felelőssége is, kit mivel bíz meg, erről nagyon részletesen beszéltek műsorában. Száraz optimizmus vett erőt rajtam,tegnap óta bízom abban, hogy a Budapesti Operettszínház az operettek és daljátékok terén visszatér az eredeti, nagy sikerű művek hű bemutatásához.
Jó olvasmi, amit írtál. "...ma más időket élünk..", ezért is mentem el tegnap, hogy halljam és lássam kik és milyen erővel lépnek fel. Már a taxis felvezette azt est hangulatát, gyerekkora óta vitték a szülei az Operettbe,Honthyt számtalanszor látta, és a tegnapi előadás sikerében is biztos volt. Kételkedtem, erre ő: még minden megtörténhet, lehet hogy Ön is sokat fog tapsolni, jó szórakozást! A színház marketingje is jó, ismerte a vezetőváltást és az új darabokat, olvasott a Csínom Palkóról. "Lelki vezetőm" is volt a színház bejáratáig, és ott KERO jött szemben... Nagy Ibolya is sokat tesz azért, hogy közelebbről megismerjük a művészeket, a vezetőség felelőssége is, kit mivel bíz meg, erről nagyon részletesen beszéltek műsorában. Száraz optimizmus vett erőt rajtam,tegnap óta bízom abban, hogy a Budapesti Operettszínház az operettek és daljátékok terén visszatér az eredeti, nagy sikerű művek hű bemutatásához.
2446 Búbánat 2015-05-18 21:30:20 [Válasz erre: 2445 Búbánat 2015-05-18 21:24:35]
Bocsánat, kihagytam a felsorolásból a már/még köztünk élő legendát: Zentay Anna!!!
Bocsánat, kihagytam a felsorolásból a már/még köztünk élő legendát: Zentay Anna!!!
2445 Búbánat 2015-05-18 21:24:35 [Válasz erre: 2443 Ardelao 2015-05-18 17:45:54]
Az Operettszínház társulatát ma is remek művészek alkotják; sok jó darabban bizonyították rátermettségüket, elhivatottságukat, kivételes ének-színész- és tánctudásukat. Azt viszont nem tudom egyelőre megítélni, eldönteni, vannak-e/lesznek-e közöttük olyan nagyságok, legendás személyiségek, akikre az utókor ugyanolyan lelkesen fog majd visszaemlékezni, mint ma tesszük az Operettszínház hajdani legendáit emlegetve; ma más időket élünk, mint amikor még mondjuk Honthy Hanna, Petress Zsuzsa, Németh Marika, Gyenes Magda, Galambos Erzsi, Tiboldy Mária illetve Sárdy János, Baksay Árpád, Oszvald Gyula, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, a Latabárok aratták nap mint nap - évtizedeken át - máig emlékezetes sikereiket. Talán a közelmúltból Lehoczky Zsuzsát és Oszvald Marikát említhetném még, akik jogosan számíthatnak erre a népszerűségre, akik tehetségükkel, karizmájukkal tovább viszik a Budapesti Operettszínház jó hírét itthon és szerte a nagyvilágban.
Az Operettszínház társulatát ma is remek művészek alkotják; sok jó darabban bizonyították rátermettségüket, elhivatottságukat, kivételes ének-színész- és tánctudásukat. Azt viszont nem tudom egyelőre megítélni, eldönteni, vannak-e/lesznek-e közöttük olyan nagyságok, legendás személyiségek, akikre az utókor ugyanolyan lelkesen fog majd visszaemlékezni, mint ma tesszük az Operettszínház hajdani legendáit emlegetve; ma más időket élünk, mint amikor még mondjuk Honthy Hanna, Petress Zsuzsa, Németh Marika, Gyenes Magda, Galambos Erzsi, Tiboldy Mária illetve Sárdy János, Baksay Árpád, Oszvald Gyula, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, a Latabárok aratták nap mint nap - évtizedeken át - máig emlékezetes sikereiket. Talán a közelmúltból Lehoczky Zsuzsát és Oszvald Marikát említhetném még, akik jogosan számíthatnak erre a népszerűségre, akik tehetségükkel, karizmájukkal tovább viszik a Budapesti Operettszínház jó hírét itthon és szerte a nagyvilágban.
2444 smaragd 2015-05-18 18:06:46 [Válasz erre: 2443 Ardelao 2015-05-18 17:45:54]
Köszönöm. Mertem remélni, hogy kellemes szórakozás lesz! Mindenki a helyén volt, szeretettel adták elő a darabot, remek táncjelenetek, feszes, erős,pontos, a zenekar szépen játszott, a kórus is élt, korhű ruhákban, kisgyerekek ugrabugráltak, de az is meg volt rendezve. Piffpuff is volt, rengeteg zászló, néhány felesleges humorkodás, ugyanennyi humoros fordulat - a modern részben. Farkas Ferenc zenéjét szépen adták elő.
Köszönöm. Mertem remélni, hogy kellemes szórakozás lesz! Mindenki a helyén volt, szeretettel adták elő a darabot, remek táncjelenetek, feszes, erős,pontos, a zenekar szépen játszott, a kórus is élt, korhű ruhákban, kisgyerekek ugrabugráltak, de az is meg volt rendezve. Piffpuff is volt, rengeteg zászló, néhány felesleges humorkodás, ugyanennyi humoros fordulat - a modern részben. Farkas Ferenc zenéjét szépen adták elő.
2443 Ardelao 2015-05-18 17:45:54 [Válasz erre: 2437 smaragd 2015-05-18 15:28:19]
Gratulálok az érdekes, tartalmas beszámolódhoz. Lényeg az, hogy kellemes élményekkel távoztál az előadás után. Manapság ez nem modható el mindig.
Gratulálok az érdekes, tartalmas beszámolódhoz. Lényeg az, hogy kellemes élményekkel távoztál az előadás után. Manapság ez nem modható el mindig.
2442 smaragd 2015-05-18 17:11:06
2442 :-)
2442 :-)
2440 Búbánat 2015-05-18 16:24:34 [Válasz erre: 2439 smaragd 2015-05-18 16:22:24]
Ez a lényeg is nekem éppen "sokatmondó"...
Ez a lényeg is nekem éppen "sokatmondó"...
2439 smaragd 2015-05-18 16:22:24 [Válasz erre: 2438 Búbánat 2015-05-18 16:12:54]
Részletesebben írtam, de elszállt, nem ment át. Ez a lényeg, ami most idekerült. Kulturált, kellemes volt minden, az ápolt, szép és szép emlékeket őrző épületben. Jobban lettem tőle, használt ez az előadás. :-)
Részletesebben írtam, de elszállt, nem ment át. Ez a lényeg, ami most idekerült. Kulturált, kellemes volt minden, az ápolt, szép és szép emlékeket őrző épületben. Jobban lettem tőle, használt ez az előadás. :-)
2438 Búbánat 2015-05-18 16:12:54 [Válasz erre: 2437 smaragd 2015-05-18 15:28:19]
Kedves "smaragd"! Vártam már ezt a beszámolódat, amit köszönök. Korrektnek érzem. Valószínűleg, én már csak a következő színházi évadban fogom megtekinteni ezt a Csínom Palkó-produkciót.
Kedves "smaragd"! Vártam már ezt a beszámolódat, amit köszönök. Korrektnek érzem. Valószínűleg, én már csak a következő színházi évadban fogom megtekinteni ezt a Csínom Palkó-produkciót.
2437 smaragd 2015-05-18 15:28:19
Kellemes estét töltöttem tegnap Budapesti Operettszínházban. Farkas Ferenc: Csínom Palkó c. daljátékának átdolgozott formáját, aminek műfaj-megjelölése nem szerepel a műsorismertető lapon. Belépéskor rögtön KEROba botlottam, az emeletről ment lefelé a lépcsőn sietősen. Telt ház volt, a nézők különböző korosztályai, alkalomhoz illő viseletben várakoztak a nyitányra. Fel is hangzott néhány taktus, és a szìnpadon elkezdődött a már itt említett, videón is megnézhető keretjáték. Ez annyira összeforrt az alapművel, hogy az volt az érzésem dal- és táncbetétek lettek az eredeti daljátékelemek. A szìnházi művészek és a gyerekszereplők is örömmel és jól játszottak.Nagy siker volt! Az előadás alatt a közönség udvariasan végigvárta a keretjáték részeit, amelyek egyébként zaklatott ritmusban megszakították az eredeti mű megmaradt részeit. Ezt elfogadva ellenben egybefüggő, összeolvadt jó darabot láttam. Természetesen ezek ismeretében semmilyen összehasonlítás nem lehetséges az eredeti daljáték rádiófelvételeivel, vagy korábbi előadásával. A díszlet korhű, hangulatos, forgószínpad áll középen. A jelmezek szépek és illúziókeltőek. Nekem a rendezés is tetszett. Az emeleten ültem, mindent láttam, profi munka! Ezek után, látva, hogy a közönség velem együtt egy emberként Farkas Ferenc muzsikájának tüzétől lelkesedett fel, a szereplők nemkülönben, a Budapesti Operettszínház remek művészeivel színre viheti a régi operetteket is, eredeti szövegkönyvvel,a kotta szerint játszva. Az lenne az igazi!
Kellemes estét töltöttem tegnap Budapesti Operettszínházban. Farkas Ferenc: Csínom Palkó c. daljátékának átdolgozott formáját, aminek műfaj-megjelölése nem szerepel a műsorismertető lapon. Belépéskor rögtön KEROba botlottam, az emeletről ment lefelé a lépcsőn sietősen. Telt ház volt, a nézők különböző korosztályai, alkalomhoz illő viseletben várakoztak a nyitányra. Fel is hangzott néhány taktus, és a szìnpadon elkezdődött a már itt említett, videón is megnézhető keretjáték. Ez annyira összeforrt az alapművel, hogy az volt az érzésem dal- és táncbetétek lettek az eredeti daljátékelemek. A szìnházi művészek és a gyerekszereplők is örömmel és jól játszottak.Nagy siker volt! Az előadás alatt a közönség udvariasan végigvárta a keretjáték részeit, amelyek egyébként zaklatott ritmusban megszakították az eredeti mű megmaradt részeit. Ezt elfogadva ellenben egybefüggő, összeolvadt jó darabot láttam. Természetesen ezek ismeretében semmilyen összehasonlítás nem lehetséges az eredeti daljáték rádiófelvételeivel, vagy korábbi előadásával. A díszlet korhű, hangulatos, forgószínpad áll középen. A jelmezek szépek és illúziókeltőek. Nekem a rendezés is tetszett. Az emeleten ültem, mindent láttam, profi munka! Ezek után, látva, hogy a közönség velem együtt egy emberként Farkas Ferenc muzsikájának tüzétől lelkesedett fel, a szereplők nemkülönben, a Budapesti Operettszínház remek művészeivel színre viheti a régi operetteket is, eredeti szövegkönyvvel,a kotta szerint játszva. Az lenne az igazi!
2435 Búbánat 2015-05-17 19:56:31 [Válasz erre: 2434 smaragd 2015-05-17 17:11:08]
Akkor ebben is közös a nézőpontunk.
Akkor ebben is közös a nézőpontunk.
2434 smaragd 2015-05-17 17:11:08 [Válasz erre: 2433 Búbánat 2015-05-17 16:45:05]
Mindenből a finomat, azt tényleg szeretem!
Mindenből a finomat, azt tényleg szeretem!
2433 Búbánat 2015-05-17 16:45:05 [Válasz erre: 2432 smaragd 2015-05-17 16:38:19]
Ahogy megismertem a fórumon zenei "mindenevő"-ségedet, azt fogod itt hangoztatni az előadás után: „Akinek ennyi jó kevés, hadd érje gáncs és megvetés”…
Ahogy megismertem a fórumon zenei "mindenevő"-ségedet, azt fogod itt hangoztatni az előadás után: „Akinek ennyi jó kevés, hadd érje gáncs és megvetés”…
2432 smaragd 2015-05-17 16:38:19 [Válasz erre: 2431 Búbánat 2015-05-17 16:09:21]
Nem, nem, teràpiára megyek, hátha ne az lesz a vége, "rémes volt az egész".
Nem, nem, teràpiára megyek, hátha ne az lesz a vége, "rémes volt az egész".
2431 Búbánat 2015-05-17 16:09:21 [Válasz erre: 2430 smaragd 2015-05-17 15:56:58]
Talán én "provokáltalak?..."
Talán én "provokáltalak?..."
2430 smaragd 2015-05-17 15:56:58 [Válasz erre: 2429 Búbánat 2015-05-17 14:57:01]
Igazán megtisztel bizalmad. Nem hittem volna, hogy ilyen helyzetbe kerülök. :-)
Igazán megtisztel bizalmad. Nem hittem volna, hogy ilyen helyzetbe kerülök. :-)
2429 Búbánat 2015-05-17 14:57:01 [Válasz erre: 2428 smaragd 2015-05-17 07:51:22]
Kíváncsian várom az "összehasonlító"-elemzésed...
Kíváncsian várom az "összehasonlító"-elemzésed...
2428 smaragd 2015-05-17 07:51:22 [Válasz erre: 2427 Búbánat 2015-05-16 13:01:34]
Köszönöm a felkészítést. Hamarosan megtudom, mivé lett ez a mű.
Köszönöm a felkészítést. Hamarosan megtudom, mivé lett ez a mű.
2427 Búbánat 2015-05-16 13:01:34 [Válasz erre: 2426 Búbánat 2015-05-14 12:00:01]
Utaltam a Csínom Palkónak a rádióban bemutatott harmadik változatára – ez is az eredeti partitúra szépségét tárja a hallgató elé: Ezúttal csak részleteket vett fel a daljátékból a rádió: Km.: Gyurkovics Mária, Sándor Judit, Szabó Miklós, Melis György, Katona Lajos, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Forrai-kórus Vezényel: Forrai Miklós És tudok még egy élő zenei felvételről is, amit a rádió sugárzott: „Kapcsolás” a Csepeli Munkásotthonba: 1983. január 13., Kossuth Rádió, 19.46 – 21.46 A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenye Vezényel: Medveczky Ádám A műsorban elhangzott Weiner Leo: V. divertimentója és Dávid Gyula Brácsaversenye (Lukács Péter) mellett: Farkas Ferenc: Csínom Palkó - részletek A kiváló zenekari tolmácsolás mellett a daljáték szépséges dalaiban is gyönyörködhettünk, melyek előadói között ott volt: Kincses Veronika, Kukely Júlia, Korondy György, Melis György és Gregor József
Utaltam a Csínom Palkónak a rádióban bemutatott harmadik változatára – ez is az eredeti partitúra szépségét tárja a hallgató elé: Ezúttal csak részleteket vett fel a daljátékból a rádió: Km.: Gyurkovics Mária, Sándor Judit, Szabó Miklós, Melis György, Katona Lajos, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Forrai-kórus Vezényel: Forrai Miklós És tudok még egy élő zenei felvételről is, amit a rádió sugárzott: „Kapcsolás” a Csepeli Munkásotthonba: 1983. január 13., Kossuth Rádió, 19.46 – 21.46 A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenye Vezényel: Medveczky Ádám A műsorban elhangzott Weiner Leo: V. divertimentója és Dávid Gyula Brácsaversenye (Lukács Péter) mellett: Farkas Ferenc: Csínom Palkó - részletek A kiváló zenekari tolmácsolás mellett a daljáték szépséges dalaiban is gyönyörködhettünk, melyek előadói között ott volt: Kincses Veronika, Kukely Júlia, Korondy György, Melis György és Gregor József
2426 Búbánat 2015-05-14 12:00:01 [Válasz erre: 2425 smaragd 2015-05-13 20:10:27]
Az 1950-ben készült felvétel különösen emlékezetes - mert a legelső volt a sorban. A Házy-topicban írtam korábban: A rádiós „ősváltozat” (1950) részleteit is sugározta a rádió, de ez nem vált annyira népszerűvé, talán azért is nem, mert az énekszámok előadói „keveredtek” a különben maguk területén kiváló alakításokat nyújtó, elismert színművészeinkkel – a felvétel részletei LP-n is megjelentek: anno: Lehel György /vez/ - Sárdy János, Rátonyi Róbert, Képessy József, Németh Marika, Gózon Gyula, Ruttkai Éva, Rajczy Lajos, Reményi Sándor, Rozsos István, Lukács Margit, Fellegi István, valamint a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (Hungaroton LPM 16681); ezen a felvételen tehát színművészek, Ruttkai éva és Gózon Gyula éneklik a „Jó estét, jó estét” duettet. Megjegyzem, létezik egy harmadik felvétele is a rádiónak a Csínom Palkóból, melyen csak részletek hangzanak fel a daljátékból. Érdekes, hogy ott, ebben a kettősben, Gyurkovics Mária és Melis György hallhatóak, akik az 1963-as felvételen - Házy Erzsébet partnereiként - Zsuzsika és Balogh Ádám kapitány szerepét énekelték (közreműködik a Forrai Kórus)
Az 1950-ben készült felvétel különösen emlékezetes - mert a legelső volt a sorban. A Házy-topicban írtam korábban: A rádiós „ősváltozat” (1950) részleteit is sugározta a rádió, de ez nem vált annyira népszerűvé, talán azért is nem, mert az énekszámok előadói „keveredtek” a különben maguk területén kiváló alakításokat nyújtó, elismert színművészeinkkel – a felvétel részletei LP-n is megjelentek: anno: Lehel György /vez/ - Sárdy János, Rátonyi Róbert, Képessy József, Németh Marika, Gózon Gyula, Ruttkai Éva, Rajczy Lajos, Reményi Sándor, Rozsos István, Lukács Margit, Fellegi István, valamint a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (Hungaroton LPM 16681); ezen a felvételen tehát színművészek, Ruttkai éva és Gózon Gyula éneklik a „Jó estét, jó estét” duettet. Megjegyzem, létezik egy harmadik felvétele is a rádiónak a Csínom Palkóból, melyen csak részletek hangzanak fel a daljátékból. Érdekes, hogy ott, ebben a kettősben, Gyurkovics Mária és Melis György hallhatóak, akik az 1963-as felvételen - Házy Erzsébet partnereiként - Zsuzsika és Balogh Ádám kapitány szerepét énekelték (közreműködik a Forrai Kórus)
