2534 Ardelao 2015-10-22 00:19:50
„SZEGÉNY VIKTOR, ÖSSZES MUNKÁI KÖZT A SYBILLT SZERETTE A LEGJOBBAN” Jacobi Viktorról, életéről, haláláról, munkáiról nyilatkozik: a húga — „Jobb egy régi jó, mint tíz új, ami közepes!” — gondolta el és mondotta ki a Király Színház vezérkara a határozatot — és ezzel benyúltak a színházi könyvtár régi fóliánsai közé, hogy kikeressék a régi dicsőségről álmodó, diadalmas operett librettók és partitúrák közül a legragyogóbb karriert futottat. — Nem kellett sokáig kereséssel ölni az időt, ott volt a >Sybill, Jacobi Viktor operettje< az élen. Ritmikus, édes muzsikája kicsendült a partitúra hallgatag lapjai közül: a szívekbe zengett és a tanácskozó vezérkar arcát pírral töltötte el az öröm és az emlékezés ….. — A Király Színház igazgatósága határozott: jövő héten reprízzel lepi meg a közönséget: új szereposztásban és ragyogó kiállítással feleleveníti a korán elhunyt , kiváló magyar zeneszerző Jacobi Viktor világsikert aratott operettjét, a Sybillt. — A szerző, aki Budapestről indult és rövid pár év alatt Amerika és Európa fővárosainak legtöbb megbecsülést és sikert aratott zeneszerzője lett, már csendesen pihen a New York-i temetőben. Jacobi Viktor (*1883.október 22. Budapest - †1921.december 10. New York) - megj. A. - (132-évvel ezelőtt született, a mai napon) Három év múlt el azóta, hogy a nagy, szinte üstökös íveletű alkotóunkában töltött élet végére pontot tett az enyészet könyörtelensége. A szív megállott és kihűlt s a munka megszakadt. A fizikumon erőt vett az élet örök és kegyetlen törvénye. De nem győzhetett ő sem az alkotáson, mely itt van és őrzi teremtője szívdobogását, vérét és idegrezdüléseit. Jacobi Viktort legyőzte az emberi élet nagy törvénye, de az alkotó győzött a halálon! ….. A főnixként való újraébredés ünnepe lesz a Sybill budapesti repríze. * — Az ünnepi alkalomból felkerestük Jacobi Viktor húgát, Pongrácz Jánosnét, Retek utca 53. szám alatt való lakásán. Szomorkás mosollyal fogadja látogatásunkat. Halkan mondja: — „Nagyon örülök, hogy Budapesten újra előveszik a Sybillt. Szegény Viktor a legjobban szerette ezt a muzsikáját. Amerikában, ahol sok százszor került színre a darab, maga rendezett minden előadást. Egy évvel váratlan és tragikus halála előtt hívták meg Londonba, a Sybill rendezésére és előadására. El is utazott rögtön, minuciózus pontossággal dolgozott, hogy a darab az ő intencióinak megfelelően kerüljön a londoni közönség elé. Általában, mindig nagyon vigyázott arra, hogy a fontos külföldi előadások előkészítésében, rendezésében részt vegyen, részt vehessen. Mindig úgy intézte a dolgát, hogy ezt megtehesse. — Élt-halt a muzsikáért, csak a munkájának élt és nem volt soha fáradt, ha dolgoznia kellett. Azt mondhatnám, az az ember volt, akit éltet a munka. Külföldön is mindenütt nagyon szerették. Szellemes, ötletes, kedves ember volt – és mennyit tudott volna még dolgozni! ….. Miért is kellett meghalnia? …..” — A hangjában keserűség remeg, a szeme fátyolossá válik. Miért? Miért is? Ki felelhet az ilyen kérdésre? (Jacobi Viktor leukémiás beteg volt! Megj. A.) De aztán győz az ellágyuláson. Folytatja: — „Négy operettje maradt hátra, ami még nem került színre Magyarországon. Ezeket az operetteket Amerikában mutatták be a háború alatt (I. világháború, megj. A.). Mindegyiknek nagy sikere volt. — Szó van róla, hogy így hátrahagyott operettjeit Viktor testi-lelki jó barátja: Szirmai Albert budapesti színpadokra is lefordíttatja és megrendezi. Miért ne ismerje meg a magyar közönség ezeket a Jacobi muzsikákat is? — Az Amerikában színre került és Magyarországon még ismeretlen Jacobi-operettek címe hevenyészett fordításban: Félhold, Futórózsa, Almafavirág és Szerelmes levél. Annakidején mind a négy szinte korlátlanul uralta az amerikai operett színpadokat. Az >Almafavirág< -ot Fritz Kreislerrel együtt írta a bátyám. Nagyon szerette ezt is, mint minden munkáját. A >Szerelmes levél< Molnár Ferenc világhírű darabjából, a >Farkas< - ból íródott operetté. Amerikai szerző munkája és szintén diadalmasan hódított , szerte Amerikában. De azért tudja Isten, legjobban mégis a Sybill volt a lelkéhez, szívéhez hozzánőve. Nekem is. ….. Szegény Viktor! Alig élte túl félévvel a londoni bemutató előadás nagy sikerét!.....” — Pongrácz Jánosné most nagy gonddal és szeretettel elrakott fényképeket szed elő. Mutogatja őket. Bátyja portréját; a New Yorki, a londoni előadás főrendezőjével együtt készült felvételt: az amerikai és londoni előadások fényképfelvételeit. Mind drága emlék, féltett kincs, szerelmes rajongással őrzött holmik. Egy nagy élet apró emlékei. Írta: Sipos Iván (Erdélyi magyar költő, író, újságíró) [*1897.VII.18. Nagyvárad - †1937.IV.7. Budapest] Színházi Élet.1925.15. szám (III.12-18)
„SZEGÉNY VIKTOR, ÖSSZES MUNKÁI KÖZT A SYBILLT SZERETTE A LEGJOBBAN” Jacobi Viktorról, életéről, haláláról, munkáiról nyilatkozik: a húga — „Jobb egy régi jó, mint tíz új, ami közepes!” — gondolta el és mondotta ki a Király Színház vezérkara a határozatot — és ezzel benyúltak a színházi könyvtár régi fóliánsai közé, hogy kikeressék a régi dicsőségről álmodó, diadalmas operett librettók és partitúrák közül a legragyogóbb karriert futottat. — Nem kellett sokáig kereséssel ölni az időt, ott volt a >Sybill, Jacobi Viktor operettje< az élen. Ritmikus, édes muzsikája kicsendült a partitúra hallgatag lapjai közül: a szívekbe zengett és a tanácskozó vezérkar arcát pírral töltötte el az öröm és az emlékezés ….. — A Király Színház igazgatósága határozott: jövő héten reprízzel lepi meg a közönséget: új szereposztásban és ragyogó kiállítással feleleveníti a korán elhunyt , kiváló magyar zeneszerző Jacobi Viktor világsikert aratott operettjét, a Sybillt. — A szerző, aki Budapestről indult és rövid pár év alatt Amerika és Európa fővárosainak legtöbb megbecsülést és sikert aratott zeneszerzője lett, már csendesen pihen a New York-i temetőben. Jacobi Viktor (*1883.október 22. Budapest - †1921.december 10. New York) - megj. A. - (132-évvel ezelőtt született, a mai napon) Három év múlt el azóta, hogy a nagy, szinte üstökös íveletű alkotóunkában töltött élet végére pontot tett az enyészet könyörtelensége. A szív megállott és kihűlt s a munka megszakadt. A fizikumon erőt vett az élet örök és kegyetlen törvénye. De nem győzhetett ő sem az alkotáson, mely itt van és őrzi teremtője szívdobogását, vérét és idegrezdüléseit. Jacobi Viktort legyőzte az emberi élet nagy törvénye, de az alkotó győzött a halálon! ….. A főnixként való újraébredés ünnepe lesz a Sybill budapesti repríze. * — Az ünnepi alkalomból felkerestük Jacobi Viktor húgát, Pongrácz Jánosnét, Retek utca 53. szám alatt való lakásán. Szomorkás mosollyal fogadja látogatásunkat. Halkan mondja: — „Nagyon örülök, hogy Budapesten újra előveszik a Sybillt. Szegény Viktor a legjobban szerette ezt a muzsikáját. Amerikában, ahol sok százszor került színre a darab, maga rendezett minden előadást. Egy évvel váratlan és tragikus halála előtt hívták meg Londonba, a Sybill rendezésére és előadására. El is utazott rögtön, minuciózus pontossággal dolgozott, hogy a darab az ő intencióinak megfelelően kerüljön a londoni közönség elé. Általában, mindig nagyon vigyázott arra, hogy a fontos külföldi előadások előkészítésében, rendezésében részt vegyen, részt vehessen. Mindig úgy intézte a dolgát, hogy ezt megtehesse. — Élt-halt a muzsikáért, csak a munkájának élt és nem volt soha fáradt, ha dolgoznia kellett. Azt mondhatnám, az az ember volt, akit éltet a munka. Külföldön is mindenütt nagyon szerették. Szellemes, ötletes, kedves ember volt – és mennyit tudott volna még dolgozni! ….. Miért is kellett meghalnia? …..” — A hangjában keserűség remeg, a szeme fátyolossá válik. Miért? Miért is? Ki felelhet az ilyen kérdésre? (Jacobi Viktor leukémiás beteg volt! Megj. A.) De aztán győz az ellágyuláson. Folytatja: — „Négy operettje maradt hátra, ami még nem került színre Magyarországon. Ezeket az operetteket Amerikában mutatták be a háború alatt (I. világháború, megj. A.). Mindegyiknek nagy sikere volt. — Szó van róla, hogy így hátrahagyott operettjeit Viktor testi-lelki jó barátja: Szirmai Albert budapesti színpadokra is lefordíttatja és megrendezi. Miért ne ismerje meg a magyar közönség ezeket a Jacobi muzsikákat is? — Az Amerikában színre került és Magyarországon még ismeretlen Jacobi-operettek címe hevenyészett fordításban: Félhold, Futórózsa, Almafavirág és Szerelmes levél. Annakidején mind a négy szinte korlátlanul uralta az amerikai operett színpadokat. Az >Almafavirág< -ot Fritz Kreislerrel együtt írta a bátyám. Nagyon szerette ezt is, mint minden munkáját. A >Szerelmes levél< Molnár Ferenc világhírű darabjából, a >Farkas< - ból íródott operetté. Amerikai szerző munkája és szintén diadalmasan hódított , szerte Amerikában. De azért tudja Isten, legjobban mégis a Sybill volt a lelkéhez, szívéhez hozzánőve. Nekem is. ….. Szegény Viktor! Alig élte túl félévvel a londoni bemutató előadás nagy sikerét!.....” — Pongrácz Jánosné most nagy gonddal és szeretettel elrakott fényképeket szed elő. Mutogatja őket. Bátyja portréját; a New Yorki, a londoni előadás főrendezőjével együtt készült felvételt: az amerikai és londoni előadások fényképfelvételeit. Mind drága emlék, féltett kincs, szerelmes rajongással őrzött holmik. Egy nagy élet apró emlékei. Írta: Sipos Iván (Erdélyi magyar költő, író, újságíró) [*1897.VII.18. Nagyvárad - †1937.IV.7. Budapest] Színházi Élet.1925.15. szám (III.12-18)
2533 Búbánat 2015-10-21 11:45:58
Az M3 csatorna sugározza az éjjel: 22:10 – 23.35 [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/10/14/operetthangverseny-kalman-imre-muveibol/; Szabadtéri operetthangverseny Kálmán Imre népszerű műveiből [/url] remek művészek előadásában. Magyar zenei műsor, 82 perc, 1983 Szerkesztő: Lengyelfi Miklós Operatőr: Szalay Z. László Rendezte: Koltay Beáta Műsorvezető: Hortobágyi Judit Sajnos, a műsort nem részletezik, és a betett fotón látható két művész kivételével nem tudjuk, kik léptek fel ezen a koncerten. Úgyhogy több előzetessel nem tudok szolgálni. Utólag majd megírom, mit és kiket láthattunk ebben az operettkoncert-összeállításban.
Az M3 csatorna sugározza az éjjel: 22:10 – 23.35 [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/10/14/operetthangverseny-kalman-imre-muveibol/; Szabadtéri operetthangverseny Kálmán Imre népszerű műveiből [/url] remek művészek előadásában. Magyar zenei műsor, 82 perc, 1983 Szerkesztő: Lengyelfi Miklós Operatőr: Szalay Z. László Rendezte: Koltay Beáta Műsorvezető: Hortobágyi Judit Sajnos, a műsort nem részletezik, és a betett fotón látható két művész kivételével nem tudjuk, kik léptek fel ezen a koncerten. Úgyhogy több előzetessel nem tudok szolgálni. Utólag majd megírom, mit és kiket láthattunk ebben az operettkoncert-összeállításban.
2532 Búbánat 2015-10-21 10:58:26
Egy kis Kálmán-nosztalgia a youtube-ról [url] https://www.youtube.com/watch?v=a_M2oQCmJvE; archív felvétel 1985 - Kálmán Imre-est Siófokon – finálé [/url] Helyszín: Siófok, Kálmán Imre Szabadtéri Színpad Dátum: 1985 Műsorközvetítő: Hortobágyi Judit Buváry Lívia Császár Angéla Ferencz Éva Gallai Judit Ötvös Csilla Pálos Zsuzsa Tiboldi Mária Patrice Tappe amerikai művész Begányi Ferenc Bessenyei Ferenc Bordás György Csákányi László Dunai Tamás Jankovits József Karizs Béla Straub Dezső Szolnoki Tibor
Egy kis Kálmán-nosztalgia a youtube-ról [url] https://www.youtube.com/watch?v=a_M2oQCmJvE; archív felvétel 1985 - Kálmán Imre-est Siófokon – finálé [/url] Helyszín: Siófok, Kálmán Imre Szabadtéri Színpad Dátum: 1985 Műsorközvetítő: Hortobágyi Judit Buváry Lívia Császár Angéla Ferencz Éva Gallai Judit Ötvös Csilla Pálos Zsuzsa Tiboldi Mária Patrice Tappe amerikai művész Begányi Ferenc Bessenyei Ferenc Bordás György Csákányi László Dunai Tamás Jankovits József Karizs Béla Straub Dezső Szolnoki Tibor
2531 Búbánat 2015-10-11 11:21:22
[url] https://www.youtube.com/watch?v=toAwF152Jhg&feature=youtu.be; Jacobi: Sybill – olvasópróba az Operettszínházban [/url] „Illúzió a szerelem” – készül a Sybill Közzététel: 2015. okt. 10. A Budapesti Operettszínház 2015. december 4-én és 5-én mutatja be Jacobi Viktor nagyoperettjét a Sybillt, melyet sztárszereposztásban, izgalmas koncepcióval, a műfaji sajátságokat megtartva, de a darabban rejlő komoly emberi történeket kihangsúlyozva Szabó Máté állít színpadra. A Budapesti Operettszínház Sybill előadásának Cser Ádám mellett a másik karmestere Bolba Tamás lesz, a díszletet Czigler Balázs tervezi, koreográfus Bodor Johanna. Kocsis Dénest újra táncos-komikusként láthatják a nézők, Barkóczi Sándor ismét bonviván szerepben mutatkozhat be Dolhai Attila mellett. A további szereplők: Fischl Mónika, Lévai Enikő, Miller Zoltán, Vadász Zsolt, Frankó Tünde, Lukács Anita, Szabó Dávid, Mészáros Árpád Zsolt, Peller Károly, Ottlik Ádám, Dézsy Szabó Gábor, Ambruzs Ádám, Langer Soma, Pesák Ádám, Lipics Barna.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=toAwF152Jhg&feature=youtu.be; Jacobi: Sybill – olvasópróba az Operettszínházban [/url] „Illúzió a szerelem” – készül a Sybill Közzététel: 2015. okt. 10. A Budapesti Operettszínház 2015. december 4-én és 5-én mutatja be Jacobi Viktor nagyoperettjét a Sybillt, melyet sztárszereposztásban, izgalmas koncepcióval, a műfaji sajátságokat megtartva, de a darabban rejlő komoly emberi történeket kihangsúlyozva Szabó Máté állít színpadra. A Budapesti Operettszínház Sybill előadásának Cser Ádám mellett a másik karmestere Bolba Tamás lesz, a díszletet Czigler Balázs tervezi, koreográfus Bodor Johanna. Kocsis Dénest újra táncos-komikusként láthatják a nézők, Barkóczi Sándor ismét bonviván szerepben mutatkozhat be Dolhai Attila mellett. A további szereplők: Fischl Mónika, Lévai Enikő, Miller Zoltán, Vadász Zsolt, Frankó Tünde, Lukács Anita, Szabó Dávid, Mészáros Árpád Zsolt, Peller Károly, Ottlik Ádám, Dézsy Szabó Gábor, Ambruzs Ádám, Langer Soma, Pesák Ádám, Lipics Barna.
2530 Búbánat 2015-10-07 09:48:33
Bartók Rádióban hallgathatjuk nemsokára 10.00 Hang-fogó 1. Lecocq - Jacob: Angot asszony lánya - balett (Angol Nemzeti Filharmonikus Zenekar, vez. Richard Bonynge) "Mam'zelle Angot" : ballet music / Lecocq ; arr. Gordon Jacob • Lecocq, Charles, 1832-1918. • Jacob, Gordon, 1895-1984. Megjegyzem Lecocq világsikerű operettje, La fille de Madame Angot (1872) balettbetétje csak ebben a változatban ismeretes. Nekem megvan LP lemezen is. Fantasztikusan jó zene! 45 perc hosszúságú!
Bartók Rádióban hallgathatjuk nemsokára 10.00 Hang-fogó 1. Lecocq - Jacob: Angot asszony lánya - balett (Angol Nemzeti Filharmonikus Zenekar, vez. Richard Bonynge) "Mam'zelle Angot" : ballet music / Lecocq ; arr. Gordon Jacob • Lecocq, Charles, 1832-1918. • Jacob, Gordon, 1895-1984. Megjegyzem Lecocq világsikerű operettje, La fille de Madame Angot (1872) balettbetétje csak ebben a változatban ismeretes. Nekem megvan LP lemezen is. Fantasztikusan jó zene! 45 perc hosszúságú!
2529 Búbánat 2015-10-06 11:35:14
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/62119-luj-szinhaz-uj-kozosseg-es-kozonseg-var-ramr-n-balczo-peter-a-deneverrol; Balczó Péter gondolatai új – ezúttal operettszínházi - szerepe kapcsán A denevérről [/url] /Szinhaz.hu, 2015. október 1. csütörtök, 13:03/
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/62119-luj-szinhaz-uj-kozosseg-es-kozonseg-var-ramr-n-balczo-peter-a-deneverrol; Balczó Péter gondolatai új – ezúttal operettszínházi - szerepe kapcsán A denevérről [/url] /Szinhaz.hu, 2015. október 1. csütörtök, 13:03/
2528 ferocissimoato 2015-10-05 10:28:14 [Válasz erre: 2522 IVA 2015-10-04 06:58:31]
Köszönjük a beszámolót! Amit Oszwald Marikáról írtál, az nagyon tetszett. Megfogtad a lényeget: Igen, ö egy intézmény, egy zseniális müvész, akinek a Kossuth díjának, rettenetesen örültem. Nagyon megérdemelte! A Csínom Palkóban is csak rá kellett figyelni, mert olyan kisugárzása van.
Köszönjük a beszámolót! Amit Oszwald Marikáról írtál, az nagyon tetszett. Megfogtad a lényeget: Igen, ö egy intézmény, egy zseniális müvész, akinek a Kossuth díjának, rettenetesen örültem. Nagyon megérdemelte! A Csínom Palkóban is csak rá kellett figyelni, mert olyan kisugárzása van.
2527 Búbánat 2015-10-05 09:16:52 [Válasz erre: 2526 IVA 2015-10-04 20:07:13]
Köszönöm, így már "képben" vagyok...
Köszönöm, így már "képben" vagyok...
2526 IVA 2015-10-04 20:07:13 [Válasz erre: 2524 Búbánat 2015-10-04 12:34:00]
Mindkét alak szobrát táncos eleveníti meg (fémes jelmezben és bőrfestéssel), Frosch megjelenése után, már a nyitány alatt, a széles mellvéden. Többször is feltűnnek a színpadon, valamennyi képben, illetve még egyszer van játékuk a mellvéden is, de már nem emlékszem arra, hogy mikor. Szerintem A denevér cselekménye nem szorul ilyen ötletekre. Közhely már megjeleníteni szerzők szobrát, képét egy-egy előadásban (Huszár Klára szellemes A török Itáliában-rendezéséből emlékszem Rossini képére a fináléból, ennek már majdnem 40 éve, és azóta hányszor találkoztam ilyennel!), és (szerencsére) alig akad színpadi mű, amelyhez ne társíthatnánk Freud szellemét.
Mindkét alak szobrát táncos eleveníti meg (fémes jelmezben és bőrfestéssel), Frosch megjelenése után, már a nyitány alatt, a széles mellvéden. Többször is feltűnnek a színpadon, valamennyi képben, illetve még egyszer van játékuk a mellvéden is, de már nem emlékszem arra, hogy mikor. Szerintem A denevér cselekménye nem szorul ilyen ötletekre. Közhely már megjeleníteni szerzők szobrát, képét egy-egy előadásban (Huszár Klára szellemes A török Itáliában-rendezéséből emlékszem Rossini képére a fináléból, ennek már majdnem 40 éve, és azóta hányszor találkoztam ilyennel!), és (szerencsére) alig akad színpadi mű, amelyhez ne társíthatnánk Freud szellemét.
2525 IVA 2015-10-04 20:04:07 [Válasz erre: 2522 IVA 2015-10-04 06:58:31]
[u]Helyesbítés[/u]: A rendezésbe ugyan IX. századi jelmez is belefért volna, „Orlovszkij herceg nagynénjeként” XIX. századot idéző jelmezt viselt Peller Károly. Elnézést az elírásért!
[u]Helyesbítés[/u]: A rendezésbe ugyan IX. századi jelmez is belefért volna, „Orlovszkij herceg nagynénjeként” XIX. századot idéző jelmezt viselt Peller Károly. Elnézést az elírásért!
2524 Búbánat 2015-10-04 12:34:00 [Válasz erre: 2522 IVA 2015-10-04 06:58:31]
Köszönöm a beszámolót. Kíváncsi lennék még arra, hogy az Operettszínház régi- új A denevér-produkciójában Frosch miként „ölelkezik össze” Sigmund Freuddal - képletesen szólva; erről olvashattunk egy előzetes cikkben az Operettszínház honlapján, ami egyelőre kissé visszariaszt a darab megtekintésétől.
Köszönöm a beszámolót. Kíváncsi lennék még arra, hogy az Operettszínház régi- új A denevér-produkciójában Frosch miként „ölelkezik össze” Sigmund Freuddal - képletesen szólva; erről olvashattunk egy előzetes cikkben az Operettszínház honlapján, ami egyelőre kissé visszariaszt a darab megtekintésétől.
2522 IVA 2015-10-04 06:58:31
Operettkaland a Budapesti Operettszínházban: A denevér (premier előtti előadás, részben új szereplőkkel) – 2015. október 3. Éppen 10 évvel ezelőtt mutatta be az Operettszínház A denevért Kerényi Miklós Gábor rendezésében, Kállai István és Böhm György átdolgozásában Bőregér! címmel (később találkoztam Dr. Bőregér címváltozattal is). Noha tudtam, hogy a bőregér a denevérrel azonos jelentésű, ráadásul hívebb fordítása a Fledermaus szónak, gyanakodtam arra, hogy a nagyoperett Magyarországon meghonosodott címének megváltoztatása a darab színrevitelének más- vagy újszerűségére utalhat. Tetszeni nem tetszett, mert a denevér szó muzsikálóbb, pontosabban számomra mintha követné a nyitányban is megelőlegezett Denevér-keringő ritmusát. Ám elsősorban azért támadt tőle rossz előérzetem, mert Kerényi Miklós Gábornak egy korábbi címmódosítása rossz emléket idézett fel bennem, a „Pillangóasszony” Kerényi-féle rendezését, amelytől azóta sem szabadult meg az Operaház. Így hát könnyű szívvel kihagytam ifj. Johann Strauss művének operettszínházi előadását. Nem feltételeztem, hogy A denevér cím rehabilitálása mögött a darab nekem való újrarendezése ígérkezik, nem is ezért szántam rá magam az operettszínházi kalandra, annak sokkal prózaibb és kisstílűbb indítéka volt. Új évad elején tanulmányoztam, hogyan alakulnak most az Operettszínház helyárai (olcsóbbak nem lettek), és kiszúrtam egy szabad helyet, amely 1100 forintért kínálta magát. Ennyit megér, hogy előítéletemet ítéletre váltsam, s közben élvezhessem a számomra oly kedves darab gyönyörű muzsikáját. Az ülőhely lehetne remek is, de nem jó, mert az erkély első sorában levő széket úgy rögzítették, hogy előtte egy presszóasztal is elfér. Ezért a mellvéd sokkal többet takar a színpadból, mint az Operaház, illetve az Erkel Színház hasonló elhelyezésű székei. De bárcsak mindössze ez rontotta volna az élményemet! Nem rövidke darab A denevér, s lehet még nyújtani is balett- és egyéb betétekkel, de a néző frissen tartását az eleven zenén és a jellemkomikummal gazdagított, fordulatos bohózati cselekményen kívül a változatos helyszínek is biztosítják. Nagypolgári otthon szalonja, hercegi palota bálterme és börtönbelső – kellenek-e ennél érdekesebb képek? Orfeumi szeparé, bordélyház nincs a történetben, Khell Csörsz lényegében egy színpadképe mégis leginkább ezeket idézi, lemondva a felkínált üdítő változatosságról, fülledtté, borgőzössé hamisítva a derűs darabot, és devalválva annak igazán mámoros perceit, amelyek ihletője valójában nem az alkohol, hanem az életszeretet mámora. A díszlet, a színek (a mindvégig émelyítő bíborszínben úszó színpadon óriás méretű, hangsúlyos pezsgőspalack, talpas poharak közlekednek), a rendezés és a szövegváltozat A denevért mintha az ivászat és a női fenék apoteózisának szánná, számos közhellyel és némi közönségességgel. A szinte egységes díszlet egyetlen „előnye”, hogy a három felvonásos operettet két részre tudták tagolni. Az első felvonás, amely már több mindent megelőlegezett a báli est hatásából, átolvad a másodikba, amelynek közepén kapjuk a hosszú szünetet. A zenében is esett átszerkesztés. A nyitány előtt a részeg Frosch magánjelenetével indul az előadás, igen stílustalan „poénnal”. „Mennyi ember!” – idézi Ottlik Ádám Honthy Hanna szavait és tónusát, akinek emléke nem kötődik meghatározóan A denevérhez, tudtommal csak a darab egy-két operaházi, szilveszteri előadásának gálaműsorában lépett fel. Ahogy már az Operaház sem feltételezi közönségéről, hogy egy néhány perces szimfonikus zenét végig tud ülni, „természetesen” az Operettszínház is szcenírozza a nyitányt, de még így sem bízik a nézők türelmében: Denevér-keringős részét a felvonás közepébe illeszti. Örömömre nem mezzoszopránra, hanem férfira osztották Orlovszkijt (Peller Károly), akinek tréfái közé tartozik, hogy először idős nőként jelenik meg (nem Orlovszkaja, hanem „Orlowsky" hercegnőként mutatják be), az ötletnek nincs több hozama annál a csiklandósságnál, ami mindig garantált, ha egy férfi nőt játszik. A csipkés, kalapos, fátyolos, IX. századot idéző jelmezben neki is el kell sütnie a „Mennyi ember!”-t, s majd mikor „meglepetésünkre” táncoló férfivá vedlik, legkevésbé sem látszik hercegnek: fekete „garbópulóvert” visel, amelyre a tánc után csillogó, fehér zakó kerül, a frakkos vendégsereg közepette. A jelmezek különben sem egy színházi tervező (Kemenesi Tünde) alkotó munkáját sejtetik, inkább olyan képet adnak, mintha azokat a szülői munkaközösség aktívái válogatták volna egy jelmezkölcsönzőből az iskolai drámaelőadáshoz. „Élő” operaelőadások sorában nehéz értékelni a zenei teljesítményt. Somogyi-Tóth Dániel szépen és kedvvel tartotta egyben a zenekart, a kórust és a szólistákat. Sem az énekkar, sem a főszereplők igazi hanganyagáról nem lehet fogalmunk, mert valamennyien mikroportot használnak. Valóban szükségük van erre, vagy csak musicalek és popkoncertek tomboló hangerőhöz szokott közönségének nem akarnak csalódást okozni? Vermes Tímea hajlékony hanggal is, és technikájával is jól győzte Rosalinda szerepét, s nem tudom, hogy csak az erősítés miatt tűnt-e élesnek többször. Zábrádi Annamária kedves szopránnal és szintén megfelelő koloratúrkészséggel rendelkezik (nem tudni, hogy Adél bemutatkozó kadenciája miért ismétlődik az előadásban még négy ízben, miért a Tavaszi hangokat énekli el, s miért marad ki a szobalány dala, amelyet a börtönigazgatónak produkál), játéka sem lenne rossz: Eszenyi Enikő óta tudjuk, hogy az affektálást is természetes játéknak kell tekintenünk. Homonnay Zsolt meggyőzően játssza Eisensteint, tenorja nem operai. Annál hitelesebb Alfréd Balczó Péter, akinek szertelen bőséggel kell idéznie a maga (és mások) operaszerepeiből, teszi is szép hangon. Nem emlékszem arra, hogy A denevér más előadásaiban annyi commedia dell’arte-modorú ki- és félreszólás kellene a cselekmény érthetővé tételéhez, mint itt. Sajnos az ambiciózus színész-énekesek szinte mindegyikéből hiányzik az erős színpadi személyiség, ami ennek a darabnak az előadásában feltűnő. Az általam mindig csodált, most tehertételként felidézett Honthy Hanna korszakában és azóta is számos nagyszerű művésze, egyénisége volt az Operettszínháznak, akik idősebb korukban, szerepkörváltással is érdekesek tudtak maradni. Ám Honthy óta talán Oszvald Marika az első, aki valóságos intézménynek számít. Az ő karakterére és formátumára is igazították ezt a darabot, kissé megváltoztatva és kibővítve Adél nővére, Ida szerepét. Oszvald Marika voltaképpen itt is ugyanazt csinálja, amit minden fellépésén: kissé megidősödve és megtestesedve is bájosan és bámulatosan táncol, partneri segítséggel számolatlanul hányja a cigánykereket és hagyja magát minden irányban átfordítani, édes-esetlenül földre esik és feltápászkodik; ripizve sem közönséges (ezért kár a szájába adni A denevér humorvilágától idegen, közönséges poént), szóval olyanokat csinál, mint régen, és amiket már szubrett-utódai is tudnak, kivéve egyet: Oszvald Marikának lenni. Mert ez már, ismétlem: intézmény.
Operettkaland a Budapesti Operettszínházban: A denevér (premier előtti előadás, részben új szereplőkkel) – 2015. október 3. Éppen 10 évvel ezelőtt mutatta be az Operettszínház A denevért Kerényi Miklós Gábor rendezésében, Kállai István és Böhm György átdolgozásában Bőregér! címmel (később találkoztam Dr. Bőregér címváltozattal is). Noha tudtam, hogy a bőregér a denevérrel azonos jelentésű, ráadásul hívebb fordítása a Fledermaus szónak, gyanakodtam arra, hogy a nagyoperett Magyarországon meghonosodott címének megváltoztatása a darab színrevitelének más- vagy újszerűségére utalhat. Tetszeni nem tetszett, mert a denevér szó muzsikálóbb, pontosabban számomra mintha követné a nyitányban is megelőlegezett Denevér-keringő ritmusát. Ám elsősorban azért támadt tőle rossz előérzetem, mert Kerényi Miklós Gábornak egy korábbi címmódosítása rossz emléket idézett fel bennem, a „Pillangóasszony” Kerényi-féle rendezését, amelytől azóta sem szabadult meg az Operaház. Így hát könnyű szívvel kihagytam ifj. Johann Strauss művének operettszínházi előadását. Nem feltételeztem, hogy A denevér cím rehabilitálása mögött a darab nekem való újrarendezése ígérkezik, nem is ezért szántam rá magam az operettszínházi kalandra, annak sokkal prózaibb és kisstílűbb indítéka volt. Új évad elején tanulmányoztam, hogyan alakulnak most az Operettszínház helyárai (olcsóbbak nem lettek), és kiszúrtam egy szabad helyet, amely 1100 forintért kínálta magát. Ennyit megér, hogy előítéletemet ítéletre váltsam, s közben élvezhessem a számomra oly kedves darab gyönyörű muzsikáját. Az ülőhely lehetne remek is, de nem jó, mert az erkély első sorában levő széket úgy rögzítették, hogy előtte egy presszóasztal is elfér. Ezért a mellvéd sokkal többet takar a színpadból, mint az Operaház, illetve az Erkel Színház hasonló elhelyezésű székei. De bárcsak mindössze ez rontotta volna az élményemet! Nem rövidke darab A denevér, s lehet még nyújtani is balett- és egyéb betétekkel, de a néző frissen tartását az eleven zenén és a jellemkomikummal gazdagított, fordulatos bohózati cselekményen kívül a változatos helyszínek is biztosítják. Nagypolgári otthon szalonja, hercegi palota bálterme és börtönbelső – kellenek-e ennél érdekesebb képek? Orfeumi szeparé, bordélyház nincs a történetben, Khell Csörsz lényegében egy színpadképe mégis leginkább ezeket idézi, lemondva a felkínált üdítő változatosságról, fülledtté, borgőzössé hamisítva a derűs darabot, és devalválva annak igazán mámoros perceit, amelyek ihletője valójában nem az alkohol, hanem az életszeretet mámora. A díszlet, a színek (a mindvégig émelyítő bíborszínben úszó színpadon óriás méretű, hangsúlyos pezsgőspalack, talpas poharak közlekednek), a rendezés és a szövegváltozat A denevért mintha az ivászat és a női fenék apoteózisának szánná, számos közhellyel és némi közönségességgel. A szinte egységes díszlet egyetlen „előnye”, hogy a három felvonásos operettet két részre tudták tagolni. Az első felvonás, amely már több mindent megelőlegezett a báli est hatásából, átolvad a másodikba, amelynek közepén kapjuk a hosszú szünetet. A zenében is esett átszerkesztés. A nyitány előtt a részeg Frosch magánjelenetével indul az előadás, igen stílustalan „poénnal”. „Mennyi ember!” – idézi Ottlik Ádám Honthy Hanna szavait és tónusát, akinek emléke nem kötődik meghatározóan A denevérhez, tudtommal csak a darab egy-két operaházi, szilveszteri előadásának gálaműsorában lépett fel. Ahogy már az Operaház sem feltételezi közönségéről, hogy egy néhány perces szimfonikus zenét végig tud ülni, „természetesen” az Operettszínház is szcenírozza a nyitányt, de még így sem bízik a nézők türelmében: Denevér-keringős részét a felvonás közepébe illeszti. Örömömre nem mezzoszopránra, hanem férfira osztották Orlovszkijt (Peller Károly), akinek tréfái közé tartozik, hogy először idős nőként jelenik meg (nem Orlovszkaja, hanem „Orlowsky" hercegnőként mutatják be), az ötletnek nincs több hozama annál a csiklandósságnál, ami mindig garantált, ha egy férfi nőt játszik. A csipkés, kalapos, fátyolos, IX. századot idéző jelmezben neki is el kell sütnie a „Mennyi ember!”-t, s majd mikor „meglepetésünkre” táncoló férfivá vedlik, legkevésbé sem látszik hercegnek: fekete „garbópulóvert” visel, amelyre a tánc után csillogó, fehér zakó kerül, a frakkos vendégsereg közepette. A jelmezek különben sem egy színházi tervező (Kemenesi Tünde) alkotó munkáját sejtetik, inkább olyan képet adnak, mintha azokat a szülői munkaközösség aktívái válogatták volna egy jelmezkölcsönzőből az iskolai drámaelőadáshoz. „Élő” operaelőadások sorában nehéz értékelni a zenei teljesítményt. Somogyi-Tóth Dániel szépen és kedvvel tartotta egyben a zenekart, a kórust és a szólistákat. Sem az énekkar, sem a főszereplők igazi hanganyagáról nem lehet fogalmunk, mert valamennyien mikroportot használnak. Valóban szükségük van erre, vagy csak musicalek és popkoncertek tomboló hangerőhöz szokott közönségének nem akarnak csalódást okozni? Vermes Tímea hajlékony hanggal is, és technikájával is jól győzte Rosalinda szerepét, s nem tudom, hogy csak az erősítés miatt tűnt-e élesnek többször. Zábrádi Annamária kedves szopránnal és szintén megfelelő koloratúrkészséggel rendelkezik (nem tudni, hogy Adél bemutatkozó kadenciája miért ismétlődik az előadásban még négy ízben, miért a Tavaszi hangokat énekli el, s miért marad ki a szobalány dala, amelyet a börtönigazgatónak produkál), játéka sem lenne rossz: Eszenyi Enikő óta tudjuk, hogy az affektálást is természetes játéknak kell tekintenünk. Homonnay Zsolt meggyőzően játssza Eisensteint, tenorja nem operai. Annál hitelesebb Alfréd Balczó Péter, akinek szertelen bőséggel kell idéznie a maga (és mások) operaszerepeiből, teszi is szép hangon. Nem emlékszem arra, hogy A denevér más előadásaiban annyi commedia dell’arte-modorú ki- és félreszólás kellene a cselekmény érthetővé tételéhez, mint itt. Sajnos az ambiciózus színész-énekesek szinte mindegyikéből hiányzik az erős színpadi személyiség, ami ennek a darabnak az előadásában feltűnő. Az általam mindig csodált, most tehertételként felidézett Honthy Hanna korszakában és azóta is számos nagyszerű művésze, egyénisége volt az Operettszínháznak, akik idősebb korukban, szerepkörváltással is érdekesek tudtak maradni. Ám Honthy óta talán Oszvald Marika az első, aki valóságos intézménynek számít. Az ő karakterére és formátumára is igazították ezt a darabot, kissé megváltoztatva és kibővítve Adél nővére, Ida szerepét. Oszvald Marika voltaképpen itt is ugyanazt csinálja, amit minden fellépésén: kissé megidősödve és megtestesedve is bájosan és bámulatosan táncol, partneri segítséggel számolatlanul hányja a cigánykereket és hagyja magát minden irányban átfordítani, édes-esetlenül földre esik és feltápászkodik; ripizve sem közönséges (ezért kár a szájába adni A denevér humorvilágától idegen, közönséges poént), szóval olyanokat csinál, mint régen, és amiket már szubrett-utódai is tudnak, kivéve egyet: Oszvald Marikának lenni. Mert ez már, ismétlem: intézmény.
2521 Búbánat 2015-10-01 17:54:11
[url] http://www.operett.hu/cikkek/finisben-a-denever/1154; Finisben a Denevér! [/url] Operettszinhaz.hu, 2015-09-29 Tíz évvel a bemutatót követően tűzi ismét műsorra a Budapesti Operettszínház Johann Strauss klasszikusát, a Denevért. Az október 2-i premierre már gőzerővel zajlanak a próbák és bár az előadás egy felújítás, a szereplők közül többen most találkoznak először a pezsgőbe áztatott éjszaka történetével.
[url] http://www.operett.hu/cikkek/finisben-a-denever/1154; Finisben a Denevér! [/url] Operettszinhaz.hu, 2015-09-29 Tíz évvel a bemutatót követően tűzi ismét műsorra a Budapesti Operettszínház Johann Strauss klasszikusát, a Denevért. Az október 2-i premierre már gőzerővel zajlanak a próbák és bár az előadás egy felújítás, a szereplők közül többen most találkoznak először a pezsgőbe áztatott éjszaka történetével.
2520 Búbánat 2015-09-28 23:33:29
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=favorites&hId=1153; Villanófényben - Vadász Zsolt [/url] Operettszinhaz.hu 2015-09-25 Éppen tíz évvel a bemutatót követően most ismét műsorára tűzi a Budapesti Operettszínház ifj. Johann Strauss legnépszerűbb színpadi művét A denevért. Október 2-án debütál a KERO rendezte előadás megújult köntösben és szereposztással. Régi-új fellépő a darabban Vadász Zsolt, aki a 2005-ös és a mostani premieren is Alfrédot alakítja. Igazi különlegesség, hogy a művész ezúttal egy másik karakter bőrébe is belebújik, párhuzamosan játssza majd Eisenstein szerepét. Vadász Zsolttal a bonvivánságról, kihívásokról, kötődésről és szabadságról beszélgettünk, de természetesen szó esett a nemrég felújított Mágnás Miskáról is.
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=favorites&hId=1153; Villanófényben - Vadász Zsolt [/url] Operettszinhaz.hu 2015-09-25 Éppen tíz évvel a bemutatót követően most ismét műsorára tűzi a Budapesti Operettszínház ifj. Johann Strauss legnépszerűbb színpadi művét A denevért. Október 2-án debütál a KERO rendezte előadás megújult köntösben és szereposztással. Régi-új fellépő a darabban Vadász Zsolt, aki a 2005-ös és a mostani premieren is Alfrédot alakítja. Igazi különlegesség, hogy a művész ezúttal egy másik karakter bőrébe is belebújik, párhuzamosan játssza majd Eisenstein szerepét. Vadász Zsolttal a bonvivánságról, kihívásokról, kötődésről és szabadságról beszélgettünk, de természetesen szó esett a nemrég felújított Mágnás Miskáról is.
2519 Búbánat 2015-09-28 01:31:06 [Válasz erre: 2518 Búbánat 2015-09-28 00:19:45]
Szirmai Albert Emőd Tamás szövegére írt daljátékának ének-zongora kivonatára és hozzácsatolva a teljes szövegkönyvre is lehet majd licitálni a Honterus Antikvárium első online könyvaukcióján [url] http://axioart.com/tetel/emd-tamas-mezeskalacs-daljatek-3-felvonas-; 102. tétel: [/url] Emőd Tamás: Mézeskalács. Daljáték 3 felvonás. [Budapest], 1924. Rózsavölgyi és Társa [Korvin Testvérek]. 163 + [1] p. Számozott példány (10/50 sz.) Díszesen aranyozott, bordázott gerincű kiadói egészbőr-kötésben, a táblákon és a táblák élein vaknyomásos, aranyozott díszítésekkel, festett, aranyozott lapszélekkel. Kifogástalan állapotú, nagyon szép, bibliofil példány. KIKIÁLTÁSI ÁR: 20 000 HUF
Szirmai Albert Emőd Tamás szövegére írt daljátékának ének-zongora kivonatára és hozzácsatolva a teljes szövegkönyvre is lehet majd licitálni a Honterus Antikvárium első online könyvaukcióján [url] http://axioart.com/tetel/emd-tamas-mezeskalacs-daljatek-3-felvonas-; 102. tétel: [/url] Emőd Tamás: Mézeskalács. Daljáték 3 felvonás. [Budapest], 1924. Rózsavölgyi és Társa [Korvin Testvérek]. 163 + [1] p. Számozott példány (10/50 sz.) Díszesen aranyozott, bordázott gerincű kiadói egészbőr-kötésben, a táblákon és a táblák élein vaknyomásos, aranyozott díszítésekkel, festett, aranyozott lapszélekkel. Kifogástalan állapotú, nagyon szép, bibliofil példány. KIKIÁLTÁSI ÁR: 20 000 HUF
2518 Búbánat 2015-09-28 00:19:45
[url] http://axioart.com/tetel/kalman-imre-emmerich-das-veilchen-vom-montmartre-; Honterus antikvárium 1. online árverése októberben [/url] Katalógus 260. tétele Kálmán [Imre], Emmerich: Das Veilchen vom Montmartre. Operette in drei Akten von Julius Brammer und Alfred Grünwald. Musik von --. Regiebuch. [Rendezői forgatókönyv] Berlin, 1930. Crescendo Theaterverlag. 112 p. + 3 t. Dedikált példány. Fűzve, kiadói papírborítékban.... KIKIÁLTÁSI ÁR: 8 000 HUF
[url] http://axioart.com/tetel/kalman-imre-emmerich-das-veilchen-vom-montmartre-; Honterus antikvárium 1. online árverése októberben [/url] Katalógus 260. tétele Kálmán [Imre], Emmerich: Das Veilchen vom Montmartre. Operette in drei Akten von Julius Brammer und Alfred Grünwald. Musik von --. Regiebuch. [Rendezői forgatókönyv] Berlin, 1930. Crescendo Theaterverlag. 112 p. + 3 t. Dedikált példány. Fűzve, kiadói papírborítékban.... KIKIÁLTÁSI ÁR: 8 000 HUF
2517 Búbánat 2015-09-28 00:17:52 [Válasz erre: 2516 BluE 2015-09-27 21:18:45]
Csatlakozom Maros Gábor évfordulós felköszöntéséhez! Nemsokára, szombaton este az M3 csatornán, újra láthatjuk egy másik régi operettszerepében is, Offenbach Italomániájában Rost Andrea és Berczelly István partnereként.
Csatlakozom Maros Gábor évfordulós felköszöntéséhez! Nemsokára, szombaton este az M3 csatornán, újra láthatjuk egy másik régi operettszerepében is, Offenbach Italomániájában Rost Andrea és Berczelly István partnereként.
2516 BluE 2015-09-27 21:18:45
[url]https://www.youtube.com/watch?v=twaDQjhDfxI&feature=youtu.be;Leo Fall: Pompadour operettfilm (1985) részlet[/url] Madame Pompadour – Tiboldi Mária Calicot – Maros Gábor Boldog születésnapot Maros Gábor művész úrnak!
[url]https://www.youtube.com/watch?v=twaDQjhDfxI&feature=youtu.be;Leo Fall: Pompadour operettfilm (1985) részlet[/url] Madame Pompadour – Tiboldi Mária Calicot – Maros Gábor Boldog születésnapot Maros Gábor művész úrnak!
2515 Búbánat 2015-09-21 10:01:39 [Válasz erre: 2514 IVA 2015-09-20 18:07:51]
Így igaz. Tegnap az "édesapát" is hallhattuk énekelni Sass Sylviával egy kettősben a Sybillből.
Így igaz. Tegnap az "édesapát" is hallhattuk énekelni Sass Sylviával egy kettősben a Sybillből.
2514 IVA 2015-09-20 18:07:51 [Válasz erre: 2513 Búbánat 2015-09-20 17:01:48]
Miller Zoltán tehát azt a szerepet fogja énekelni, amelyet egy rádiófelvételen az édesapja.
Miller Zoltán tehát azt a szerepet fogja énekelni, amelyet egy rádiófelvételen az édesapja.
2513 Búbánat 2015-09-20 17:01:48 [Válasz erre: 2512 Búbánat 2015-09-18 12:36:32]
Miller Zoltán Pécs után a Budapesti Operettszínházban is fog operettet énekelni! Jacobi Sybilljében a Nagyherceg szerepe vár rá az egyik szereposztásban. (A Szabó Máté rendezte új bemutató időpontja 2015. december 4.)
Miller Zoltán Pécs után a Budapesti Operettszínházban is fog operettet énekelni! Jacobi Sybilljében a Nagyherceg szerepe vár rá az egyik szereposztásban. (A Szabó Máté rendezte új bemutató időpontja 2015. december 4.)
2512 Búbánat 2015-09-18 12:36:32
[url] http://www.pnsz.hu/eloadas/181/marica-grofno; Kálmán Imre: Marica grófnő [/url] Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, a Pécsi Balett táncművészei és a Pécsi Szimfonietta Bemutató dátuma: 2015.10.09. p
[url] http://www.pnsz.hu/eloadas/181/marica-grofno; Kálmán Imre: Marica grófnő [/url] Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, a Pécsi Balett táncművészei és a Pécsi Szimfonietta Bemutató dátuma: 2015.10.09. p
2511 Búbánat 2015-09-05 11:29:02 [Válasz erre: 2510 BluE 2015-09-04 16:00:05]
A ma esti Pompadour már "normálisabb" időpontban 21.05 órától sugárzásra az M3 csatornán.
A ma esti Pompadour már "normálisabb" időpontban 21.05 órától sugárzásra az M3 csatornán.
2510 BluE 2015-09-04 16:00:05
Még két részlet van fent ugyanott ebből a filmből, ha tetszett. Szerintem is nagyon kellemes zene, Rozsos István tenorhangja csodálatosan érvényesül a filmben (ha jól emlékszem ő énekel Oszter Sándor helyett is a Lili bárónőben). Az általad említett művet nem ismerem sajnos, de örülök, hogy az M3 lead ilyen színvonalasabb zenéket is, bár azt sosem fogom megérteni miért éjfél körül kell műsorra tűzni.
Még két részlet van fent ugyanott ebből a filmből, ha tetszett. Szerintem is nagyon kellemes zene, Rozsos István tenorhangja csodálatosan érvényesül a filmben (ha jól emlékszem ő énekel Oszter Sándor helyett is a Lili bárónőben). Az általad említett művet nem ismerem sajnos, de örülök, hogy az M3 lead ilyen színvonalasabb zenéket is, bár azt sosem fogom megérteni miért éjfél körül kell műsorra tűzni.
2509 Búbánat 2015-09-04 13:14:14 [Válasz erre: 2508 Búbánat 2015-09-04 13:12:45]
Kimaradt László Margit, Sándor Judit neve a felsoroltak közül.
Kimaradt László Margit, Sándor Judit neve a felsoroltak közül.
2508 Búbánat 2015-09-04 13:12:45 [Válasz erre: 2507 BluE 2015-09-04 12:27:18]
Köszönöm! Igazán friss vagy: tegnap került fel a youtube-ra a belinkelt kettős! Ez egy nagyon kedves, hangulatos duett-jelenet Suppé operettjéből. Amikor a múlt héten az M3 csatorna leadta a Boccaccio televíziós változatát, jó volt felidézni a régi szép emlékeimet! (Persze, a hangzó ének-zenei anyag nálam elsődlegesen a rádió 1961-es teljes stúdiófelvétele marad: Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Külkey László, Malecky Oszkár, Palcsó Sándor énekel, és az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli.) Megjegyzem még, hogy a rádiófelvételen elhangzó másik kettős, az ún. "olasz-kettős" (duettino), amelyet Boccaccio és Fiametta énekel a III. felvonás commedia dell'arte jelenetében, itt eredetiben, olaszul szólal meg: "Mia bella fiorentina disprezzi l'amor, Ignori furbettina le piaghe de cor...", míg a televízió operettfilmjében ugyanezt magyarul - Blum Tamás fordításában - éneklik: "Szép kis fizenzei hölgy, ki a szerelmet megveted, semmibe véve, te kis ravasz, gyötrelmét e szívnek..." - de érthető, a televíziós dramaturgia más szempontoknak való megfelel(tet)ést igényel.
Köszönöm! Igazán friss vagy: tegnap került fel a youtube-ra a belinkelt kettős! Ez egy nagyon kedves, hangulatos duett-jelenet Suppé operettjéből. Amikor a múlt héten az M3 csatorna leadta a Boccaccio televíziós változatát, jó volt felidézni a régi szép emlékeimet! (Persze, a hangzó ének-zenei anyag nálam elsődlegesen a rádió 1961-es teljes stúdiófelvétele marad: Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Külkey László, Malecky Oszkár, Palcsó Sándor énekel, és az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli.) Megjegyzem még, hogy a rádiófelvételen elhangzó másik kettős, az ún. "olasz-kettős" (duettino), amelyet Boccaccio és Fiametta énekel a III. felvonás commedia dell'arte jelenetében, itt eredetiben, olaszul szólal meg: "Mia bella fiorentina disprezzi l'amor, Ignori furbettina le piaghe de cor...", míg a televízió operettfilmjében ugyanezt magyarul - Blum Tamás fordításában - éneklik: "Szép kis fizenzei hölgy, ki a szerelmet megveted, semmibe véve, te kis ravasz, gyötrelmét e szívnek..." - de érthető, a televíziós dramaturgia más szempontoknak való megfelel(tet)ést igényel.
2507 BluE 2015-09-04 12:27:18
[url]https://www.youtube.com/watch?v=IigD-m_fjBg;Franz von Suppé : Boccaccio - Boccaccio és Fiametta kettőse[/url] Franz von Suppé: Boccaccio - nagyoperett televíziós változata (1978) részlet Boccaccio – Farkas Bálint; énekhangja: Rozsos István Fiametta – Szerencsi Éva; énekhangja: Zempléni Mária
[url]https://www.youtube.com/watch?v=IigD-m_fjBg;Franz von Suppé : Boccaccio - Boccaccio és Fiametta kettőse[/url] Franz von Suppé: Boccaccio - nagyoperett televíziós változata (1978) részlet Boccaccio – Farkas Bálint; énekhangja: Rozsos István Fiametta – Szerencsi Éva; énekhangja: Zempléni Mária
2506 Búbánat 2015-09-03 10:59:28
[url] http://users.atw.hu/operett-kotta/operettkottaoldal.htm; Operett kották [/url]
[url] http://users.atw.hu/operett-kotta/operettkottaoldal.htm; Operett kották [/url]
2505 Búbánat 2015-09-03 10:59:00
[url] http://szinhaz.net/pdf/1997_03.pdf; SZINHÁZ, 1997. március [/url] (XXX. Évfolyam, 3. szám) Benne cikkek az operett műfajáról: Szinetár Miklós: SZUBJEKTÍVEN AZ OPERETTRŐL 1 AZ OPERETT ÉL - Georg Knepler: A „MŰVECSKE" TÖRTÉNETÉHEZ 2 - Thomas Voigt: OSTOBÁK MULATSÁGA? (Beszélgetés Volker Klotzcal) 4 - BÉJART BÚS ÖZVEGYE 7 - TÖBB SZÓLAMBAN 8 - NYOLCAK A ZENÉS SZÍNHÁZRÓL 10 - OPERETT NYISTA? 15 - Stuber Andrea: CSÁRDÁST JÁRVÁN – (Csárdáskirálynő) - Gajdó Tamás: MEG NEM ÍRT SZÍNHÁZI REGÉNY (Bános Tibor: A Csárdáskirálynő vendégei) 31
[url] http://szinhaz.net/pdf/1997_03.pdf; SZINHÁZ, 1997. március [/url] (XXX. Évfolyam, 3. szám) Benne cikkek az operett műfajáról: Szinetár Miklós: SZUBJEKTÍVEN AZ OPERETTRŐL 1 AZ OPERETT ÉL - Georg Knepler: A „MŰVECSKE" TÖRTÉNETÉHEZ 2 - Thomas Voigt: OSTOBÁK MULATSÁGA? (Beszélgetés Volker Klotzcal) 4 - BÉJART BÚS ÖZVEGYE 7 - TÖBB SZÓLAMBAN 8 - NYOLCAK A ZENÉS SZÍNHÁZRÓL 10 - OPERETT NYISTA? 15 - Stuber Andrea: CSÁRDÁST JÁRVÁN – (Csárdáskirálynő) - Gajdó Tamás: MEG NEM ÍRT SZÍNHÁZI REGÉNY (Bános Tibor: A Csárdáskirálynő vendégei) 31
2504 Búbánat 2015-08-30 13:32:53
Már többször szóba került itt a fórumon a mintegy három évtizedet megélt budapesti híres [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1ly_Sz%C3%ADnh%C3%A1z; Király Színház, [/url] aminek alig több mint három évtizedes működéséhez annyi meg annyi legendás bemutató és legendás alakítások egész sora kapcsolható. A zenés teátrum sok-sok operett, daljáték (ős)bemutatójának színhelye volt, ahol a zenés színház műfaját olyan nagy művészegyéniségek vitték sikerre egykor, mint például Fedák Sári, Kosáry Emmi, Szamosi Elza, Lábass Juci, Medgyaszay Vilma, Somogyi Nusi, Biller Irén, Környei Béla, Rátkai Márton, Ráthonyi Ákos, id. Latabár Árpád. A wikipédia szócikke forrásként megjelöli Koch Lajos A Király Színház műsora (1958) című füzetet, mely már fent van az interneten és [url] http://bpfe.eclap.eu/eclap/axmedis/4/4a5/00000-4a5e1ae8-8e43-415b-bca1-1fa82e1a2efd/2/~saved-on-db-4a5e1ae8-8e43-415b-bca1-1fa82e1a2efd.pdf; innen [/url] letölthető. A füzetben található címlista feltünteti az összes darabot – elsőtől az utolsóig - , amit a Király Színházban valaha bemutattak, előadtak 19o3. november 6. és 1936. február 14. között. Jelentős kútforrás, tanulmányozásra érdemes.
Már többször szóba került itt a fórumon a mintegy három évtizedet megélt budapesti híres [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1ly_Sz%C3%ADnh%C3%A1z; Király Színház, [/url] aminek alig több mint három évtizedes működéséhez annyi meg annyi legendás bemutató és legendás alakítások egész sora kapcsolható. A zenés teátrum sok-sok operett, daljáték (ős)bemutatójának színhelye volt, ahol a zenés színház műfaját olyan nagy művészegyéniségek vitték sikerre egykor, mint például Fedák Sári, Kosáry Emmi, Szamosi Elza, Lábass Juci, Medgyaszay Vilma, Somogyi Nusi, Biller Irén, Környei Béla, Rátkai Márton, Ráthonyi Ákos, id. Latabár Árpád. A wikipédia szócikke forrásként megjelöli Koch Lajos A Király Színház műsora (1958) című füzetet, mely már fent van az interneten és [url] http://bpfe.eclap.eu/eclap/axmedis/4/4a5/00000-4a5e1ae8-8e43-415b-bca1-1fa82e1a2efd/2/~saved-on-db-4a5e1ae8-8e43-415b-bca1-1fa82e1a2efd.pdf; innen [/url] letölthető. A füzetben található címlista feltünteti az összes darabot – elsőtől az utolsóig - , amit a Király Színházban valaha bemutattak, előadtak 19o3. november 6. és 1936. február 14. között. Jelentős kútforrás, tanulmányozásra érdemes.
2503 Búbánat 2015-08-20 10:44:35 [Válasz erre: 2502 Búbánat 2015-08-20 10:35:47]
A Dankó Rádió délelőtti operettadásában hallhattuk énekelni Kalocsai Zsuzsát is! (Kálmán Imre Marica grófnőjéből Marica belépője) - mintha a szerkesztő Nagy Ibolya megérezte volna, hogy kitüntetésben fog részesülni az Operettszínház primadonnája...
A Dankó Rádió délelőtti operettadásában hallhattuk énekelni Kalocsai Zsuzsát is! (Kálmán Imre Marica grófnőjéből Marica belépője) - mintha a szerkesztő Nagy Ibolya megérezte volna, hogy kitüntetésben fog részesülni az Operettszínház primadonnája...
2502 Búbánat 2015-08-20 10:35:47
[url] http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/allami-kitunteteseket-es-szakmai-dijakat-adott-at-balog-zoltan-2015-08-19; Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át Balog Zoltán [/url] http://www.kormany.hu/, 2015. augusztus 19. 12:28 Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere augusztus 20-a alkalmából szerdán, a Pesti Vigadóban. KALOCSAI ZSUZSA, Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész, a Budapesti Operettszínház magánénekese - „Kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként” a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült! Gratulálok a Művésznőnek a magas állami elismeréshez!
[url] http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/allami-kitunteteseket-es-szakmai-dijakat-adott-at-balog-zoltan-2015-08-19; Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át Balog Zoltán [/url] http://www.kormany.hu/, 2015. augusztus 19. 12:28 Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere augusztus 20-a alkalmából szerdán, a Pesti Vigadóban. KALOCSAI ZSUZSA, Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész, a Budapesti Operettszínház magánénekese - „Kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként” a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült! Gratulálok a Művésznőnek a magas állami elismeréshez!
2501 Haandel 2015-08-16 06:56:04
[url]http://oe1.orf.at/programm/411218;Nicolai Gedda - im Reich der Operette[/url] 7 Tage Ö1 Hangtár
[url]http://oe1.orf.at/programm/411218;Nicolai Gedda - im Reich der Operette[/url] 7 Tage Ö1 Hangtár
2500 Búbánat 2015-08-14 12:00:20
A napokban sikerült hozzájutnom ahhoz a Sullivan-operetthez, mely egyedüliként hiányzott még az összesből: Sir Arthur Sullivan: The Beauty Stone (1897-98) – 2 CD An Original Romantic Musical Drama in Three Acts Libretto by Arthur Wing Pinero (1855-1934) and Joseph William Comyns Carr (1849-1916) BBC National Orchestra of Wales BBC National Chorus of Wales Vezényel: Rory Macdonald Szereplők: Philip, Lord of Mirlemont - Toby Spencer (tenor) Guntran of Beaugrant - David Stout (basszus) Simon Limal, a Weawer - Stephen Gadd (bariton) Nicholas Dircks, Burgomaster of Mirlemont - Richard Stuart (bariton) The Devil - Alan Opie (bariton) Laine, the Weawer’s daugther - Elin Manahan Thomas (szoprán) Joan, the Weawer’s wife - Catherine Wyn-Rogers (mezzoszoprán) Jacqueline - Madeleine Shaw (mezzoszoprán) Saida - Rebecca Evans (szoprán) Loyse, from St Denis – Olivia Gomez (szoprán) Isabeau, from Florennes – Sarah Maxted (mezzoszoprán) Barbe, from Bovigny - Llio Evans (szoprán) (129 perc) Kiadó: CHANDOS Records Ltd, 2013 Röviden erről a felvételről. "Grandiózus" alkotás! Nagyoperai jellegű, "klasszikus” angol operett, drámával, humorral, romantikával, mely tele van pompás együttesekkel, áriákkal, duettekkel, kórustételekkel. A zenekar, a kórus és az énekesek elsőrangúak. A The Beauty Stone („A szépség-kő”), melynek bemutatója 1898. május 28-án volt Londonban, a Savoy Theatre-ban, Sullivan talán az egyik legszebb, legarisztokratikusabb és legambiciózusabb színpadi kompozíciója, zenéje. Hogy a darab sikeres bemutatója után egyre kevesebb kiemelt figyelemben részesült, az egyéb műveinek árnyékában került, ennek oka lehet: nem sokkal korábban szakított addigi elválaszthatatlan, állandó alkotótársával, librettistájával, W.S. Gilbert-tel. A zene és a szöveg egysége itt ebben az új munkában már nem ugyanaz volt, mint amit a kortárs közönség addig megszokott, és továbbra is elvárt volna… De talán ez a hangfelvétel most ismét ráirányítja a figyelmet erre az nagyszabású operettre is, amely egyébként Sullivan utolsó előtti műve volt: a The Rose of Persia (Perzsia rózsája) bemutatója (1899) után egy évre rá elhunyt. Ritkaság ez az „elfelejtett” Sullivan-operett, megérdemli a jogos, értő figyelmet. Számomra a felfedezés örömével jár együtt a lemez meghallgatása. A dobozban a két CD mellé egy angol nyelvű kísérő kiadvány, vaskos füzet is tartozik, benne a teljes szövegkönyv ismertetése, a darab cselekménye, a darab zenetörténeti fejtegetése és zenei elemzése, hol van a helye a szerző többi alkotása között. Bőséges kép, repro-metszet a korabeli bemutatókról, előadásokról, színpadi fotókkal illusztrálandó, és persze a lemezen közreműködő összes közreműködőről is bőséges jegyzet, képekkel kiegészült anyag található.
A napokban sikerült hozzájutnom ahhoz a Sullivan-operetthez, mely egyedüliként hiányzott még az összesből: Sir Arthur Sullivan: The Beauty Stone (1897-98) – 2 CD An Original Romantic Musical Drama in Three Acts Libretto by Arthur Wing Pinero (1855-1934) and Joseph William Comyns Carr (1849-1916) BBC National Orchestra of Wales BBC National Chorus of Wales Vezényel: Rory Macdonald Szereplők: Philip, Lord of Mirlemont - Toby Spencer (tenor) Guntran of Beaugrant - David Stout (basszus) Simon Limal, a Weawer - Stephen Gadd (bariton) Nicholas Dircks, Burgomaster of Mirlemont - Richard Stuart (bariton) The Devil - Alan Opie (bariton) Laine, the Weawer’s daugther - Elin Manahan Thomas (szoprán) Joan, the Weawer’s wife - Catherine Wyn-Rogers (mezzoszoprán) Jacqueline - Madeleine Shaw (mezzoszoprán) Saida - Rebecca Evans (szoprán) Loyse, from St Denis – Olivia Gomez (szoprán) Isabeau, from Florennes – Sarah Maxted (mezzoszoprán) Barbe, from Bovigny - Llio Evans (szoprán) (129 perc) Kiadó: CHANDOS Records Ltd, 2013 Röviden erről a felvételről. "Grandiózus" alkotás! Nagyoperai jellegű, "klasszikus” angol operett, drámával, humorral, romantikával, mely tele van pompás együttesekkel, áriákkal, duettekkel, kórustételekkel. A zenekar, a kórus és az énekesek elsőrangúak. A The Beauty Stone („A szépség-kő”), melynek bemutatója 1898. május 28-án volt Londonban, a Savoy Theatre-ban, Sullivan talán az egyik legszebb, legarisztokratikusabb és legambiciózusabb színpadi kompozíciója, zenéje. Hogy a darab sikeres bemutatója után egyre kevesebb kiemelt figyelemben részesült, az egyéb műveinek árnyékában került, ennek oka lehet: nem sokkal korábban szakított addigi elválaszthatatlan, állandó alkotótársával, librettistájával, W.S. Gilbert-tel. A zene és a szöveg egysége itt ebben az új munkában már nem ugyanaz volt, mint amit a kortárs közönség addig megszokott, és továbbra is elvárt volna… De talán ez a hangfelvétel most ismét ráirányítja a figyelmet erre az nagyszabású operettre is, amely egyébként Sullivan utolsó előtti műve volt: a The Rose of Persia (Perzsia rózsája) bemutatója (1899) után egy évre rá elhunyt. Ritkaság ez az „elfelejtett” Sullivan-operett, megérdemli a jogos, értő figyelmet. Számomra a felfedezés örömével jár együtt a lemez meghallgatása. A dobozban a két CD mellé egy angol nyelvű kísérő kiadvány, vaskos füzet is tartozik, benne a teljes szövegkönyv ismertetése, a darab cselekménye, a darab zenetörténeti fejtegetése és zenei elemzése, hol van a helye a szerző többi alkotása között. Bőséges kép, repro-metszet a korabeli bemutatókról, előadásokról, színpadi fotókkal illusztrálandó, és persze a lemezen közreműködő összes közreműködőről is bőséges jegyzet, képekkel kiegészült anyag található.
2499 Búbánat 2015-08-12 19:27:32 [Válasz erre: 2497 Búbánat 2015-08-12 11:32:34]
A Budavári Palota Oroszlános Udvarában 2015. augusztus 7-én és 8-án - azonos műsorral - megtartott Palotakoncertet felvette a televízió, amit szerkesztve, két részben fog sugározni a Duna TV: augusztus 20-án, csütörtökön, 21.35-22.35 augusztus 21-én, pénteken, 21.15-22.15
A Budavári Palota Oroszlános Udvarában 2015. augusztus 7-én és 8-án - azonos műsorral - megtartott Palotakoncertet felvette a televízió, amit szerkesztve, két részben fog sugározni a Duna TV: augusztus 20-án, csütörtökön, 21.35-22.35 augusztus 21-én, pénteken, 21.15-22.15
2498 Búbánat 2015-08-12 11:46:38
Ezt a koreográfiát láthattuk az Erkel Színházban is: [url] file:///C:/Users/Zolt%C3%A1n/Downloads/109129_ProductSheet_Merry_Widow_DVD_UK.pdf; Ronald Hynd’s three act ballet “The Merry Widow” to the music of Franz Lehár [/url] is an exciting studio production, performed by the superb National Ballet of Canada. The Australian dancer John Meehan gives an outstanding performance in the role of Count Danilo, who is ordered by the Pontevedrian Embassy to avert their impending bankruptcy by marrying into the fortunes of the recently widowed Hanna Glawari – beautifully portrayed by the Canadian prima ballerina Karen Kain. Raymond Smith dances the part of the French attaché, Camille, who falls madly in love with the Ambassador’s wife, Valencienne (Yoko Ichino). “... a dizzying swirl of lavish sets, dancing and music” Times Union Franz Léhar THE MERRY WIDOW DVD 9 / NTSC Running Time: 88 mins Catalogue No.: 109129 RELEASE Cut-Off Date: 14th September 2015. Release Date: 28th September 2015
Ezt a koreográfiát láthattuk az Erkel Színházban is: [url] file:///C:/Users/Zolt%C3%A1n/Downloads/109129_ProductSheet_Merry_Widow_DVD_UK.pdf; Ronald Hynd’s three act ballet “The Merry Widow” to the music of Franz Lehár [/url] is an exciting studio production, performed by the superb National Ballet of Canada. The Australian dancer John Meehan gives an outstanding performance in the role of Count Danilo, who is ordered by the Pontevedrian Embassy to avert their impending bankruptcy by marrying into the fortunes of the recently widowed Hanna Glawari – beautifully portrayed by the Canadian prima ballerina Karen Kain. Raymond Smith dances the part of the French attaché, Camille, who falls madly in love with the Ambassador’s wife, Valencienne (Yoko Ichino). “... a dizzying swirl of lavish sets, dancing and music” Times Union Franz Léhar THE MERRY WIDOW DVD 9 / NTSC Running Time: 88 mins Catalogue No.: 109129 RELEASE Cut-Off Date: 14th September 2015. Release Date: 28th September 2015
2497 Búbánat 2015-08-12 11:32:34
[url] http://nepszava.hu/cikk/1066177-a-fenseges-no-labai-elott-a-ferfi; A fenséges nő lábai előtt a férfi [/url] Népszava|2015. aug 10. 05:50 Bóta Gábor „Harmadik alkalommal rendezték meg a Budavári Palotakoncertet. Az elegánsan patinás helyszínhez jól illeszkedik az operett műfaja. Hosszútávon akár egy nemzetközi hírű operettfesztivál is elképzelhető lenne itt. Illik a grandiózus Budavári Palota udvara az operetthez. Passzol egymáshoz az eleganciájuk. El lehet képzelni, hogy nagyúri dámák és urak sétáltak itt. Itt aztán lehet hordani estélyit és frakkot, különösebben díszlet se kell, az a helyzet, hogy nincs is, a színpadon ülő zenekar szolgál háttérül, "biodíszletül". Körben pedig a patinás falak, erkélyekkel, mintázatokkal, szépen megvilágítva. Parádés. Az ember sajnálja, hogy csak két előadást tartanak itt évente, mert abszolút érdemes lenne egy fesztivált csinálni, akár az operettnek is lehetne ez a nyári, nemzetközileg is jegyzett, főhadiszállása.”
[url] http://nepszava.hu/cikk/1066177-a-fenseges-no-labai-elott-a-ferfi; A fenséges nő lábai előtt a férfi [/url] Népszava|2015. aug 10. 05:50 Bóta Gábor „Harmadik alkalommal rendezték meg a Budavári Palotakoncertet. Az elegánsan patinás helyszínhez jól illeszkedik az operett műfaja. Hosszútávon akár egy nemzetközi hírű operettfesztivál is elképzelhető lenne itt. Illik a grandiózus Budavári Palota udvara az operetthez. Passzol egymáshoz az eleganciájuk. El lehet képzelni, hogy nagyúri dámák és urak sétáltak itt. Itt aztán lehet hordani estélyit és frakkot, különösebben díszlet se kell, az a helyzet, hogy nincs is, a színpadon ülő zenekar szolgál háttérül, "biodíszletül". Körben pedig a patinás falak, erkélyekkel, mintázatokkal, szépen megvilágítva. Parádés. Az ember sajnálja, hogy csak két előadást tartanak itt évente, mert abszolút érdemes lenne egy fesztivált csinálni, akár az operettnek is lehetne ez a nyári, nemzetközileg is jegyzett, főhadiszállása.”
2496 Búbánat 2015-08-03 10:05:30 [Válasz erre: 2495 Búbánat 2015-08-03 09:48:00]
Pardon: a hivatkozott 413. sorszám a Jacques Offenbach-topicban található.
Pardon: a hivatkozott 413. sorszám a Jacques Offenbach-topicban található.
2495 Búbánat 2015-08-03 09:48:00 [Válasz erre: 2487 Búbánat 2015-08-02 12:11:31]
Bozó Péter "Monsieur Choufleuri"-elemzését a rádióban is előadta (lásd 413. sorszám), sok zenével is illusztrálva a műről elmondott megállapításait. Ugyanakkor előadásában (tanulmányában sem) arra nem tért ki, hogy „Monsieur Choufleuri restera chez lui le…” operettet „Denis úr és neje” címmel is játszották (ismerhetjük), de a magyar televízió is készített az operettből egy átdolgozást: a Zenés TV Színház mutatta be az „Italománia” című operettfilmet, benne a fiatal, pályakezdő, tüneményes alakítást nyújtó Rost Andreával, de Berczelly István, meg Maros Gábor is, sziporkáztak a darabban!
Bozó Péter "Monsieur Choufleuri"-elemzését a rádióban is előadta (lásd 413. sorszám), sok zenével is illusztrálva a műről elmondott megállapításait. Ugyanakkor előadásában (tanulmányában sem) arra nem tért ki, hogy „Monsieur Choufleuri restera chez lui le…” operettet „Denis úr és neje” címmel is játszották (ismerhetjük), de a magyar televízió is készített az operettből egy átdolgozást: a Zenés TV Színház mutatta be az „Italománia” című operettfilmet, benne a fiatal, pályakezdő, tüneményes alakítást nyújtó Rost Andreával, de Berczelly István, meg Maros Gábor is, sziporkáztak a darabban!
2494 smaragd 2015-08-02 14:53:53 [Válasz erre: 2490 Búbánat 2015-08-02 12:13:56]
Nagyszerű munkák, örülök a bejegyzéseknek. Bozó Péter munkásságát részben én is ismerem. Itt pótolhatom mindazt, amit eddig még nem találtam meg. Úgy tudom, hogy Bozó Péter már nem az operett-kutatás területén dolgozik. Ez nagy veszteség mindazoknak, akik tanulmányait olvassák és érdeklődnek a magyar operett múltja iránt.
Nagyszerű munkák, örülök a bejegyzéseknek. Bozó Péter munkásságát részben én is ismerem. Itt pótolhatom mindazt, amit eddig még nem találtam meg. Úgy tudom, hogy Bozó Péter már nem az operett-kutatás területén dolgozik. Ez nagy veszteség mindazoknak, akik tanulmányait olvassák és érdeklődnek a magyar operett múltja iránt.
2493 Búbánat 2015-08-02 12:20:32
[url] http://www.zti.hu/mza/m0402.htm; Bozó Péter: Operett Magyarországon (1859–1960) [/url] Kezdetek, kísérletek • A 19. század vége • A századelő • A két világháború között • A második világháború után • Válogatott bibliográfia
[url] http://www.zti.hu/mza/m0402.htm; Bozó Péter: Operett Magyarországon (1859–1960) [/url] Kezdetek, kísérletek • A 19. század vége • A századelő • A két világháború között • A második világháború után • Válogatott bibliográfia
2492 Búbánat 2015-08-02 12:17:29 [Válasz erre: 2491 Búbánat 2015-08-02 12:15:38]
[url] http://www.otka.hu/otka-magazin/a-honap-kutatoja/2011-1/2011-december; Operettkutatás- Beszélgetés Bozó Péterrel [/url]
[url] http://www.otka.hu/otka-magazin/a-honap-kutatoja/2011-1/2011-december; Operettkutatás- Beszélgetés Bozó Péterrel [/url]
2491 Búbánat 2015-08-02 12:15:38 [Válasz erre: 2490 Búbánat 2015-08-02 12:13:56]
[url] http://www.otka.hu/otka-magazin/a-honap-kutatoja/2011-1/2011-december; Operettkutatás - Beszélgetés Bozó Péterrel [/url]
[url] http://www.otka.hu/otka-magazin/a-honap-kutatoja/2011-1/2011-december; Operettkutatás - Beszélgetés Bozó Péterrel [/url]
2490 Búbánat 2015-08-02 12:13:56
[url] http://mzzt.hu/mzzt_020300_002_HU.htm; Bozó Péter, zenetörténész [/url] [url] http://www.otka.hu/otka-magazin/a-honap-kutatoja/2011-1/2011-december; Operettkutatás - Beszélgetés Bozó Péterrel [/url] Bozó Péter az MTA Zenetudományi Intézetének fiatal munkatársa. Liszt dalterméséről írt PhD-disszertációját 2010-ben védte meg. Ugyanebben az évben elnyerte az OTKA egyik posztdoktori ösztöndíját. Kutatási témája: Operett Magyarországon, 1860-1958.
[url] http://mzzt.hu/mzzt_020300_002_HU.htm; Bozó Péter, zenetörténész [/url] [url] http://www.otka.hu/otka-magazin/a-honap-kutatoja/2011-1/2011-december; Operettkutatás - Beszélgetés Bozó Péterrel [/url] Bozó Péter az MTA Zenetudományi Intézetének fiatal munkatársa. Liszt dalterméséről írt PhD-disszertációját 2010-ben védte meg. Ugyanebben az évben elnyerte az OTKA egyik posztdoktori ösztöndíját. Kutatási témája: Operett Magyarországon, 1860-1958.
2489 Búbánat 2015-08-02 12:12:53
Egy kedves zenebarátom hívta fel a figyelmem az interneten található, alábbi cikkre: [url] http://www.zti.hu/mza/docs/Egyeb_publikaciok/Parizsi_elet_Pest-Budan_BozoPeter.pdf; Bozó Péter: Párizsi élet Pest-Budán - Offenbach a magyar fővárosban, 1859–1900 [/url]
Egy kedves zenebarátom hívta fel a figyelmem az interneten található, alábbi cikkre: [url] http://www.zti.hu/mza/docs/Egyeb_publikaciok/Parizsi_elet_Pest-Budan_BozoPeter.pdf; Bozó Péter: Párizsi élet Pest-Budán - Offenbach a magyar fővárosban, 1859–1900 [/url]
2488 Búbánat 2015-08-02 12:12:00
[url] http://epa.oszk.hu/02500/02557/00010/pdf/EPA02557_magyar_zene_2012_02_169-187.pdf; Bozó Péter „DIE TIROLER SIND LUSTIG” – OFFENBACH ÉS A TYROLIENNE* [/url]
[url] http://epa.oszk.hu/02500/02557/00010/pdf/EPA02557_magyar_zene_2012_02_169-187.pdf; Bozó Péter „DIE TIROLER SIND LUSTIG” – OFFENBACH ÉS A TYROLIENNE* [/url]
2487 Búbánat 2015-08-02 12:11:31
[url] http://epa.oszk.hu/00400/00414/00042/pdf/EPA00414_korall_2013_51_005-017.pdf; A szalon mint a zenei és társasági élet színtere Jacques Offenbach Monsieur Choufleuri restera chez lui le… című operettjében [/url]
[url] http://epa.oszk.hu/00400/00414/00042/pdf/EPA00414_korall_2013_51_005-017.pdf; A szalon mint a zenei és társasági élet színtere Jacques Offenbach Monsieur Choufleuri restera chez lui le… című operettjében [/url]
2486 Búbánat 2015-07-17 16:11:06
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=favorites&hId=1136; Villanófényben - Szendi Szilvi [/url] Operettszinhaz.hu, 2015-07-13 Szendi Szilvi született szubrett. Bájos, kedves jelenség a színpadon és az életben is. Kiválóan táncol és énekel, remek a humora, de komoly drámai erő is lakozik benne. Az Operettszínház stúdiójából indult, ma már a társulat meghatározó művésze. 2013-ban mégis úgy döntött, beül az iskolapadba, és megszerzi a hiányzó színészdiplomát. Minden szerepében lenyűgözi a közönséget, legyen az a Lili bárónő Clarisse-e, az Én és a kisöcsém Vadász Fricije, A kaukázusi krétakör Gruséja vagy A Csárdáskirálynő Stázija. Augusztus végén a darab születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett turné keretében Baján játssza el legkedvesebb szerepét a művésznő, abban a városban, ahova, mint mondja, hazatér.
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=favorites&hId=1136; Villanófényben - Szendi Szilvi [/url] Operettszinhaz.hu, 2015-07-13 Szendi Szilvi született szubrett. Bájos, kedves jelenség a színpadon és az életben is. Kiválóan táncol és énekel, remek a humora, de komoly drámai erő is lakozik benne. Az Operettszínház stúdiójából indult, ma már a társulat meghatározó művésze. 2013-ban mégis úgy döntött, beül az iskolapadba, és megszerzi a hiányzó színészdiplomát. Minden szerepében lenyűgözi a közönséget, legyen az a Lili bárónő Clarisse-e, az Én és a kisöcsém Vadász Fricije, A kaukázusi krétakör Gruséja vagy A Csárdáskirálynő Stázija. Augusztus végén a darab születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett turné keretében Baján játssza el legkedvesebb szerepét a művésznő, abban a városban, ahova, mint mondja, hazatér.
2485 Búbánat 2015-07-17 16:00:09 [Válasz erre: 2480 Búbánat 2015-07-08 09:24:19]
Mednyánszky Ágit a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti. A színház örökös tagját gyászolja családja és a társulat. Búcsúztatására 2015. július 23-án 14:30 órakor kerül sor a Farkasréti temetőben. Forrás: Operettszínház.hu
Mednyánszky Ágit a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti. A színház örökös tagját gyászolja családja és a társulat. Búcsúztatására 2015. július 23-án 14:30 órakor kerül sor a Farkasréti temetőben. Forrás: Operettszínház.hu
2484 Búbánat 2015-07-17 15:59:20 [Válasz erre: 2476 Búbánat 2015-07-02 16:19:12]
Kállai Istvánt a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti, gyászolja családja és a társulat. Búcsúztatására 2015. július 24-én 9:00 órakor, a Farkasréti temetőben kerül sor.
Kállai Istvánt a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti, gyászolja családja és a társulat. Búcsúztatására 2015. július 24-én 9:00 órakor, a Farkasréti temetőben kerül sor.
