2511 Búbánat 2015-09-05 11:29:02 [Válasz erre: 2510 BluE 2015-09-04 16:00:05]
A ma esti Pompadour már "normálisabb" időpontban 21.05 órától sugárzásra az M3 csatornán.
A ma esti Pompadour már "normálisabb" időpontban 21.05 órától sugárzásra az M3 csatornán.
2510 BluE 2015-09-04 16:00:05
Még két részlet van fent ugyanott ebből a filmből, ha tetszett. Szerintem is nagyon kellemes zene, Rozsos István tenorhangja csodálatosan érvényesül a filmben (ha jól emlékszem ő énekel Oszter Sándor helyett is a Lili bárónőben). Az általad említett művet nem ismerem sajnos, de örülök, hogy az M3 lead ilyen színvonalasabb zenéket is, bár azt sosem fogom megérteni miért éjfél körül kell műsorra tűzni.
Még két részlet van fent ugyanott ebből a filmből, ha tetszett. Szerintem is nagyon kellemes zene, Rozsos István tenorhangja csodálatosan érvényesül a filmben (ha jól emlékszem ő énekel Oszter Sándor helyett is a Lili bárónőben). Az általad említett művet nem ismerem sajnos, de örülök, hogy az M3 lead ilyen színvonalasabb zenéket is, bár azt sosem fogom megérteni miért éjfél körül kell műsorra tűzni.
2509 Búbánat 2015-09-04 13:14:14 [Válasz erre: 2508 Búbánat 2015-09-04 13:12:45]
Kimaradt László Margit, Sándor Judit neve a felsoroltak közül.
Kimaradt László Margit, Sándor Judit neve a felsoroltak közül.
2508 Búbánat 2015-09-04 13:12:45 [Válasz erre: 2507 BluE 2015-09-04 12:27:18]
Köszönöm! Igazán friss vagy: tegnap került fel a youtube-ra a belinkelt kettős! Ez egy nagyon kedves, hangulatos duett-jelenet Suppé operettjéből. Amikor a múlt héten az M3 csatorna leadta a Boccaccio televíziós változatát, jó volt felidézni a régi szép emlékeimet! (Persze, a hangzó ének-zenei anyag nálam elsődlegesen a rádió 1961-es teljes stúdiófelvétele marad: Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Külkey László, Malecky Oszkár, Palcsó Sándor énekel, és az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli.) Megjegyzem még, hogy a rádiófelvételen elhangzó másik kettős, az ún. "olasz-kettős" (duettino), amelyet Boccaccio és Fiametta énekel a III. felvonás commedia dell'arte jelenetében, itt eredetiben, olaszul szólal meg: "Mia bella fiorentina disprezzi l'amor, Ignori furbettina le piaghe de cor...", míg a televízió operettfilmjében ugyanezt magyarul - Blum Tamás fordításában - éneklik: "Szép kis fizenzei hölgy, ki a szerelmet megveted, semmibe véve, te kis ravasz, gyötrelmét e szívnek..." - de érthető, a televíziós dramaturgia más szempontoknak való megfelel(tet)ést igényel.
Köszönöm! Igazán friss vagy: tegnap került fel a youtube-ra a belinkelt kettős! Ez egy nagyon kedves, hangulatos duett-jelenet Suppé operettjéből. Amikor a múlt héten az M3 csatorna leadta a Boccaccio televíziós változatát, jó volt felidézni a régi szép emlékeimet! (Persze, a hangzó ének-zenei anyag nálam elsődlegesen a rádió 1961-es teljes stúdiófelvétele marad: Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Külkey László, Malecky Oszkár, Palcsó Sándor énekel, és az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli.) Megjegyzem még, hogy a rádiófelvételen elhangzó másik kettős, az ún. "olasz-kettős" (duettino), amelyet Boccaccio és Fiametta énekel a III. felvonás commedia dell'arte jelenetében, itt eredetiben, olaszul szólal meg: "Mia bella fiorentina disprezzi l'amor, Ignori furbettina le piaghe de cor...", míg a televízió operettfilmjében ugyanezt magyarul - Blum Tamás fordításában - éneklik: "Szép kis fizenzei hölgy, ki a szerelmet megveted, semmibe véve, te kis ravasz, gyötrelmét e szívnek..." - de érthető, a televíziós dramaturgia más szempontoknak való megfelel(tet)ést igényel.
2507 BluE 2015-09-04 12:27:18
[url]https://www.youtube.com/watch?v=IigD-m_fjBg;Franz von Suppé : Boccaccio - Boccaccio és Fiametta kettőse[/url] Franz von Suppé: Boccaccio - nagyoperett televíziós változata (1978) részlet Boccaccio – Farkas Bálint; énekhangja: Rozsos István Fiametta – Szerencsi Éva; énekhangja: Zempléni Mária
[url]https://www.youtube.com/watch?v=IigD-m_fjBg;Franz von Suppé : Boccaccio - Boccaccio és Fiametta kettőse[/url] Franz von Suppé: Boccaccio - nagyoperett televíziós változata (1978) részlet Boccaccio – Farkas Bálint; énekhangja: Rozsos István Fiametta – Szerencsi Éva; énekhangja: Zempléni Mária
2506 Búbánat 2015-09-03 10:59:28
[url] http://users.atw.hu/operett-kotta/operettkottaoldal.htm; Operett kották [/url]
[url] http://users.atw.hu/operett-kotta/operettkottaoldal.htm; Operett kották [/url]
2505 Búbánat 2015-09-03 10:59:00
[url] http://szinhaz.net/pdf/1997_03.pdf; SZINHÁZ, 1997. március [/url] (XXX. Évfolyam, 3. szám) Benne cikkek az operett műfajáról: Szinetár Miklós: SZUBJEKTÍVEN AZ OPERETTRŐL 1 AZ OPERETT ÉL - Georg Knepler: A „MŰVECSKE" TÖRTÉNETÉHEZ 2 - Thomas Voigt: OSTOBÁK MULATSÁGA? (Beszélgetés Volker Klotzcal) 4 - BÉJART BÚS ÖZVEGYE 7 - TÖBB SZÓLAMBAN 8 - NYOLCAK A ZENÉS SZÍNHÁZRÓL 10 - OPERETT NYISTA? 15 - Stuber Andrea: CSÁRDÁST JÁRVÁN – (Csárdáskirálynő) - Gajdó Tamás: MEG NEM ÍRT SZÍNHÁZI REGÉNY (Bános Tibor: A Csárdáskirálynő vendégei) 31
[url] http://szinhaz.net/pdf/1997_03.pdf; SZINHÁZ, 1997. március [/url] (XXX. Évfolyam, 3. szám) Benne cikkek az operett műfajáról: Szinetár Miklós: SZUBJEKTÍVEN AZ OPERETTRŐL 1 AZ OPERETT ÉL - Georg Knepler: A „MŰVECSKE" TÖRTÉNETÉHEZ 2 - Thomas Voigt: OSTOBÁK MULATSÁGA? (Beszélgetés Volker Klotzcal) 4 - BÉJART BÚS ÖZVEGYE 7 - TÖBB SZÓLAMBAN 8 - NYOLCAK A ZENÉS SZÍNHÁZRÓL 10 - OPERETT NYISTA? 15 - Stuber Andrea: CSÁRDÁST JÁRVÁN – (Csárdáskirálynő) - Gajdó Tamás: MEG NEM ÍRT SZÍNHÁZI REGÉNY (Bános Tibor: A Csárdáskirálynő vendégei) 31
2504 Búbánat 2015-08-30 13:32:53
Már többször szóba került itt a fórumon a mintegy három évtizedet megélt budapesti híres [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1ly_Sz%C3%ADnh%C3%A1z; Király Színház, [/url] aminek alig több mint három évtizedes működéséhez annyi meg annyi legendás bemutató és legendás alakítások egész sora kapcsolható. A zenés teátrum sok-sok operett, daljáték (ős)bemutatójának színhelye volt, ahol a zenés színház műfaját olyan nagy művészegyéniségek vitték sikerre egykor, mint például Fedák Sári, Kosáry Emmi, Szamosi Elza, Lábass Juci, Medgyaszay Vilma, Somogyi Nusi, Biller Irén, Környei Béla, Rátkai Márton, Ráthonyi Ákos, id. Latabár Árpád. A wikipédia szócikke forrásként megjelöli Koch Lajos A Király Színház műsora (1958) című füzetet, mely már fent van az interneten és [url] http://bpfe.eclap.eu/eclap/axmedis/4/4a5/00000-4a5e1ae8-8e43-415b-bca1-1fa82e1a2efd/2/~saved-on-db-4a5e1ae8-8e43-415b-bca1-1fa82e1a2efd.pdf; innen [/url] letölthető. A füzetben található címlista feltünteti az összes darabot – elsőtől az utolsóig - , amit a Király Színházban valaha bemutattak, előadtak 19o3. november 6. és 1936. február 14. között. Jelentős kútforrás, tanulmányozásra érdemes.
Már többször szóba került itt a fórumon a mintegy három évtizedet megélt budapesti híres [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1ly_Sz%C3%ADnh%C3%A1z; Király Színház, [/url] aminek alig több mint három évtizedes működéséhez annyi meg annyi legendás bemutató és legendás alakítások egész sora kapcsolható. A zenés teátrum sok-sok operett, daljáték (ős)bemutatójának színhelye volt, ahol a zenés színház műfaját olyan nagy művészegyéniségek vitték sikerre egykor, mint például Fedák Sári, Kosáry Emmi, Szamosi Elza, Lábass Juci, Medgyaszay Vilma, Somogyi Nusi, Biller Irén, Környei Béla, Rátkai Márton, Ráthonyi Ákos, id. Latabár Árpád. A wikipédia szócikke forrásként megjelöli Koch Lajos A Király Színház műsora (1958) című füzetet, mely már fent van az interneten és [url] http://bpfe.eclap.eu/eclap/axmedis/4/4a5/00000-4a5e1ae8-8e43-415b-bca1-1fa82e1a2efd/2/~saved-on-db-4a5e1ae8-8e43-415b-bca1-1fa82e1a2efd.pdf; innen [/url] letölthető. A füzetben található címlista feltünteti az összes darabot – elsőtől az utolsóig - , amit a Király Színházban valaha bemutattak, előadtak 19o3. november 6. és 1936. február 14. között. Jelentős kútforrás, tanulmányozásra érdemes.
2503 Búbánat 2015-08-20 10:44:35 [Válasz erre: 2502 Búbánat 2015-08-20 10:35:47]
A Dankó Rádió délelőtti operettadásában hallhattuk énekelni Kalocsai Zsuzsát is! (Kálmán Imre Marica grófnőjéből Marica belépője) - mintha a szerkesztő Nagy Ibolya megérezte volna, hogy kitüntetésben fog részesülni az Operettszínház primadonnája...
A Dankó Rádió délelőtti operettadásában hallhattuk énekelni Kalocsai Zsuzsát is! (Kálmán Imre Marica grófnőjéből Marica belépője) - mintha a szerkesztő Nagy Ibolya megérezte volna, hogy kitüntetésben fog részesülni az Operettszínház primadonnája...
2502 Búbánat 2015-08-20 10:35:47
[url] http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/allami-kitunteteseket-es-szakmai-dijakat-adott-at-balog-zoltan-2015-08-19; Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át Balog Zoltán [/url] http://www.kormany.hu/, 2015. augusztus 19. 12:28 Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere augusztus 20-a alkalmából szerdán, a Pesti Vigadóban. KALOCSAI ZSUZSA, Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész, a Budapesti Operettszínház magánénekese - „Kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként” a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült! Gratulálok a Művésznőnek a magas állami elismeréshez!
[url] http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/allami-kitunteteseket-es-szakmai-dijakat-adott-at-balog-zoltan-2015-08-19; Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át Balog Zoltán [/url] http://www.kormany.hu/, 2015. augusztus 19. 12:28 Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere augusztus 20-a alkalmából szerdán, a Pesti Vigadóban. KALOCSAI ZSUZSA, Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész, a Budapesti Operettszínház magánénekese - „Kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként” a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült! Gratulálok a Művésznőnek a magas állami elismeréshez!
2501 Haandel 2015-08-16 06:56:04
[url]http://oe1.orf.at/programm/411218;Nicolai Gedda - im Reich der Operette[/url] 7 Tage Ö1 Hangtár
[url]http://oe1.orf.at/programm/411218;Nicolai Gedda - im Reich der Operette[/url] 7 Tage Ö1 Hangtár
2500 Búbánat 2015-08-14 12:00:20
A napokban sikerült hozzájutnom ahhoz a Sullivan-operetthez, mely egyedüliként hiányzott még az összesből: Sir Arthur Sullivan: The Beauty Stone (1897-98) – 2 CD An Original Romantic Musical Drama in Three Acts Libretto by Arthur Wing Pinero (1855-1934) and Joseph William Comyns Carr (1849-1916) BBC National Orchestra of Wales BBC National Chorus of Wales Vezényel: Rory Macdonald Szereplők: Philip, Lord of Mirlemont - Toby Spencer (tenor) Guntran of Beaugrant - David Stout (basszus) Simon Limal, a Weawer - Stephen Gadd (bariton) Nicholas Dircks, Burgomaster of Mirlemont - Richard Stuart (bariton) The Devil - Alan Opie (bariton) Laine, the Weawer’s daugther - Elin Manahan Thomas (szoprán) Joan, the Weawer’s wife - Catherine Wyn-Rogers (mezzoszoprán) Jacqueline - Madeleine Shaw (mezzoszoprán) Saida - Rebecca Evans (szoprán) Loyse, from St Denis – Olivia Gomez (szoprán) Isabeau, from Florennes – Sarah Maxted (mezzoszoprán) Barbe, from Bovigny - Llio Evans (szoprán) (129 perc) Kiadó: CHANDOS Records Ltd, 2013 Röviden erről a felvételről. "Grandiózus" alkotás! Nagyoperai jellegű, "klasszikus” angol operett, drámával, humorral, romantikával, mely tele van pompás együttesekkel, áriákkal, duettekkel, kórustételekkel. A zenekar, a kórus és az énekesek elsőrangúak. A The Beauty Stone („A szépség-kő”), melynek bemutatója 1898. május 28-án volt Londonban, a Savoy Theatre-ban, Sullivan talán az egyik legszebb, legarisztokratikusabb és legambiciózusabb színpadi kompozíciója, zenéje. Hogy a darab sikeres bemutatója után egyre kevesebb kiemelt figyelemben részesült, az egyéb műveinek árnyékában került, ennek oka lehet: nem sokkal korábban szakított addigi elválaszthatatlan, állandó alkotótársával, librettistájával, W.S. Gilbert-tel. A zene és a szöveg egysége itt ebben az új munkában már nem ugyanaz volt, mint amit a kortárs közönség addig megszokott, és továbbra is elvárt volna… De talán ez a hangfelvétel most ismét ráirányítja a figyelmet erre az nagyszabású operettre is, amely egyébként Sullivan utolsó előtti műve volt: a The Rose of Persia (Perzsia rózsája) bemutatója (1899) után egy évre rá elhunyt. Ritkaság ez az „elfelejtett” Sullivan-operett, megérdemli a jogos, értő figyelmet. Számomra a felfedezés örömével jár együtt a lemez meghallgatása. A dobozban a két CD mellé egy angol nyelvű kísérő kiadvány, vaskos füzet is tartozik, benne a teljes szövegkönyv ismertetése, a darab cselekménye, a darab zenetörténeti fejtegetése és zenei elemzése, hol van a helye a szerző többi alkotása között. Bőséges kép, repro-metszet a korabeli bemutatókról, előadásokról, színpadi fotókkal illusztrálandó, és persze a lemezen közreműködő összes közreműködőről is bőséges jegyzet, képekkel kiegészült anyag található.
A napokban sikerült hozzájutnom ahhoz a Sullivan-operetthez, mely egyedüliként hiányzott még az összesből: Sir Arthur Sullivan: The Beauty Stone (1897-98) – 2 CD An Original Romantic Musical Drama in Three Acts Libretto by Arthur Wing Pinero (1855-1934) and Joseph William Comyns Carr (1849-1916) BBC National Orchestra of Wales BBC National Chorus of Wales Vezényel: Rory Macdonald Szereplők: Philip, Lord of Mirlemont - Toby Spencer (tenor) Guntran of Beaugrant - David Stout (basszus) Simon Limal, a Weawer - Stephen Gadd (bariton) Nicholas Dircks, Burgomaster of Mirlemont - Richard Stuart (bariton) The Devil - Alan Opie (bariton) Laine, the Weawer’s daugther - Elin Manahan Thomas (szoprán) Joan, the Weawer’s wife - Catherine Wyn-Rogers (mezzoszoprán) Jacqueline - Madeleine Shaw (mezzoszoprán) Saida - Rebecca Evans (szoprán) Loyse, from St Denis – Olivia Gomez (szoprán) Isabeau, from Florennes – Sarah Maxted (mezzoszoprán) Barbe, from Bovigny - Llio Evans (szoprán) (129 perc) Kiadó: CHANDOS Records Ltd, 2013 Röviden erről a felvételről. "Grandiózus" alkotás! Nagyoperai jellegű, "klasszikus” angol operett, drámával, humorral, romantikával, mely tele van pompás együttesekkel, áriákkal, duettekkel, kórustételekkel. A zenekar, a kórus és az énekesek elsőrangúak. A The Beauty Stone („A szépség-kő”), melynek bemutatója 1898. május 28-án volt Londonban, a Savoy Theatre-ban, Sullivan talán az egyik legszebb, legarisztokratikusabb és legambiciózusabb színpadi kompozíciója, zenéje. Hogy a darab sikeres bemutatója után egyre kevesebb kiemelt figyelemben részesült, az egyéb műveinek árnyékában került, ennek oka lehet: nem sokkal korábban szakított addigi elválaszthatatlan, állandó alkotótársával, librettistájával, W.S. Gilbert-tel. A zene és a szöveg egysége itt ebben az új munkában már nem ugyanaz volt, mint amit a kortárs közönség addig megszokott, és továbbra is elvárt volna… De talán ez a hangfelvétel most ismét ráirányítja a figyelmet erre az nagyszabású operettre is, amely egyébként Sullivan utolsó előtti műve volt: a The Rose of Persia (Perzsia rózsája) bemutatója (1899) után egy évre rá elhunyt. Ritkaság ez az „elfelejtett” Sullivan-operett, megérdemli a jogos, értő figyelmet. Számomra a felfedezés örömével jár együtt a lemez meghallgatása. A dobozban a két CD mellé egy angol nyelvű kísérő kiadvány, vaskos füzet is tartozik, benne a teljes szövegkönyv ismertetése, a darab cselekménye, a darab zenetörténeti fejtegetése és zenei elemzése, hol van a helye a szerző többi alkotása között. Bőséges kép, repro-metszet a korabeli bemutatókról, előadásokról, színpadi fotókkal illusztrálandó, és persze a lemezen közreműködő összes közreműködőről is bőséges jegyzet, képekkel kiegészült anyag található.
2499 Búbánat 2015-08-12 19:27:32 [Válasz erre: 2497 Búbánat 2015-08-12 11:32:34]
A Budavári Palota Oroszlános Udvarában 2015. augusztus 7-én és 8-án - azonos műsorral - megtartott Palotakoncertet felvette a televízió, amit szerkesztve, két részben fog sugározni a Duna TV: augusztus 20-án, csütörtökön, 21.35-22.35 augusztus 21-én, pénteken, 21.15-22.15
A Budavári Palota Oroszlános Udvarában 2015. augusztus 7-én és 8-án - azonos műsorral - megtartott Palotakoncertet felvette a televízió, amit szerkesztve, két részben fog sugározni a Duna TV: augusztus 20-án, csütörtökön, 21.35-22.35 augusztus 21-én, pénteken, 21.15-22.15
2498 Búbánat 2015-08-12 11:46:38
Ezt a koreográfiát láthattuk az Erkel Színházban is: [url] file:///C:/Users/Zolt%C3%A1n/Downloads/109129_ProductSheet_Merry_Widow_DVD_UK.pdf; Ronald Hynd’s three act ballet “The Merry Widow” to the music of Franz Lehár [/url] is an exciting studio production, performed by the superb National Ballet of Canada. The Australian dancer John Meehan gives an outstanding performance in the role of Count Danilo, who is ordered by the Pontevedrian Embassy to avert their impending bankruptcy by marrying into the fortunes of the recently widowed Hanna Glawari – beautifully portrayed by the Canadian prima ballerina Karen Kain. Raymond Smith dances the part of the French attaché, Camille, who falls madly in love with the Ambassador’s wife, Valencienne (Yoko Ichino). “... a dizzying swirl of lavish sets, dancing and music” Times Union Franz Léhar THE MERRY WIDOW DVD 9 / NTSC Running Time: 88 mins Catalogue No.: 109129 RELEASE Cut-Off Date: 14th September 2015. Release Date: 28th September 2015
Ezt a koreográfiát láthattuk az Erkel Színházban is: [url] file:///C:/Users/Zolt%C3%A1n/Downloads/109129_ProductSheet_Merry_Widow_DVD_UK.pdf; Ronald Hynd’s three act ballet “The Merry Widow” to the music of Franz Lehár [/url] is an exciting studio production, performed by the superb National Ballet of Canada. The Australian dancer John Meehan gives an outstanding performance in the role of Count Danilo, who is ordered by the Pontevedrian Embassy to avert their impending bankruptcy by marrying into the fortunes of the recently widowed Hanna Glawari – beautifully portrayed by the Canadian prima ballerina Karen Kain. Raymond Smith dances the part of the French attaché, Camille, who falls madly in love with the Ambassador’s wife, Valencienne (Yoko Ichino). “... a dizzying swirl of lavish sets, dancing and music” Times Union Franz Léhar THE MERRY WIDOW DVD 9 / NTSC Running Time: 88 mins Catalogue No.: 109129 RELEASE Cut-Off Date: 14th September 2015. Release Date: 28th September 2015
2497 Búbánat 2015-08-12 11:32:34
[url] http://nepszava.hu/cikk/1066177-a-fenseges-no-labai-elott-a-ferfi; A fenséges nő lábai előtt a férfi [/url] Népszava|2015. aug 10. 05:50 Bóta Gábor „Harmadik alkalommal rendezték meg a Budavári Palotakoncertet. Az elegánsan patinás helyszínhez jól illeszkedik az operett műfaja. Hosszútávon akár egy nemzetközi hírű operettfesztivál is elképzelhető lenne itt. Illik a grandiózus Budavári Palota udvara az operetthez. Passzol egymáshoz az eleganciájuk. El lehet képzelni, hogy nagyúri dámák és urak sétáltak itt. Itt aztán lehet hordani estélyit és frakkot, különösebben díszlet se kell, az a helyzet, hogy nincs is, a színpadon ülő zenekar szolgál háttérül, "biodíszletül". Körben pedig a patinás falak, erkélyekkel, mintázatokkal, szépen megvilágítva. Parádés. Az ember sajnálja, hogy csak két előadást tartanak itt évente, mert abszolút érdemes lenne egy fesztivált csinálni, akár az operettnek is lehetne ez a nyári, nemzetközileg is jegyzett, főhadiszállása.”
[url] http://nepszava.hu/cikk/1066177-a-fenseges-no-labai-elott-a-ferfi; A fenséges nő lábai előtt a férfi [/url] Népszava|2015. aug 10. 05:50 Bóta Gábor „Harmadik alkalommal rendezték meg a Budavári Palotakoncertet. Az elegánsan patinás helyszínhez jól illeszkedik az operett műfaja. Hosszútávon akár egy nemzetközi hírű operettfesztivál is elképzelhető lenne itt. Illik a grandiózus Budavári Palota udvara az operetthez. Passzol egymáshoz az eleganciájuk. El lehet képzelni, hogy nagyúri dámák és urak sétáltak itt. Itt aztán lehet hordani estélyit és frakkot, különösebben díszlet se kell, az a helyzet, hogy nincs is, a színpadon ülő zenekar szolgál háttérül, "biodíszletül". Körben pedig a patinás falak, erkélyekkel, mintázatokkal, szépen megvilágítva. Parádés. Az ember sajnálja, hogy csak két előadást tartanak itt évente, mert abszolút érdemes lenne egy fesztivált csinálni, akár az operettnek is lehetne ez a nyári, nemzetközileg is jegyzett, főhadiszállása.”
2496 Búbánat 2015-08-03 10:05:30 [Válasz erre: 2495 Búbánat 2015-08-03 09:48:00]
Pardon: a hivatkozott 413. sorszám a Jacques Offenbach-topicban található.
Pardon: a hivatkozott 413. sorszám a Jacques Offenbach-topicban található.
2495 Búbánat 2015-08-03 09:48:00 [Válasz erre: 2487 Búbánat 2015-08-02 12:11:31]
Bozó Péter "Monsieur Choufleuri"-elemzését a rádióban is előadta (lásd 413. sorszám), sok zenével is illusztrálva a műről elmondott megállapításait. Ugyanakkor előadásában (tanulmányában sem) arra nem tért ki, hogy „Monsieur Choufleuri restera chez lui le…” operettet „Denis úr és neje” címmel is játszották (ismerhetjük), de a magyar televízió is készített az operettből egy átdolgozást: a Zenés TV Színház mutatta be az „Italománia” című operettfilmet, benne a fiatal, pályakezdő, tüneményes alakítást nyújtó Rost Andreával, de Berczelly István, meg Maros Gábor is, sziporkáztak a darabban!
Bozó Péter "Monsieur Choufleuri"-elemzését a rádióban is előadta (lásd 413. sorszám), sok zenével is illusztrálva a műről elmondott megállapításait. Ugyanakkor előadásában (tanulmányában sem) arra nem tért ki, hogy „Monsieur Choufleuri restera chez lui le…” operettet „Denis úr és neje” címmel is játszották (ismerhetjük), de a magyar televízió is készített az operettből egy átdolgozást: a Zenés TV Színház mutatta be az „Italománia” című operettfilmet, benne a fiatal, pályakezdő, tüneményes alakítást nyújtó Rost Andreával, de Berczelly István, meg Maros Gábor is, sziporkáztak a darabban!
2494 smaragd 2015-08-02 14:53:53 [Válasz erre: 2490 Búbánat 2015-08-02 12:13:56]
Nagyszerű munkák, örülök a bejegyzéseknek. Bozó Péter munkásságát részben én is ismerem. Itt pótolhatom mindazt, amit eddig még nem találtam meg. Úgy tudom, hogy Bozó Péter már nem az operett-kutatás területén dolgozik. Ez nagy veszteség mindazoknak, akik tanulmányait olvassák és érdeklődnek a magyar operett múltja iránt.
Nagyszerű munkák, örülök a bejegyzéseknek. Bozó Péter munkásságát részben én is ismerem. Itt pótolhatom mindazt, amit eddig még nem találtam meg. Úgy tudom, hogy Bozó Péter már nem az operett-kutatás területén dolgozik. Ez nagy veszteség mindazoknak, akik tanulmányait olvassák és érdeklődnek a magyar operett múltja iránt.
2493 Búbánat 2015-08-02 12:20:32
[url] http://www.zti.hu/mza/m0402.htm; Bozó Péter: Operett Magyarországon (1859–1960) [/url] Kezdetek, kísérletek • A 19. század vége • A századelő • A két világháború között • A második világháború után • Válogatott bibliográfia
[url] http://www.zti.hu/mza/m0402.htm; Bozó Péter: Operett Magyarországon (1859–1960) [/url] Kezdetek, kísérletek • A 19. század vége • A századelő • A két világháború között • A második világháború után • Válogatott bibliográfia
2492 Búbánat 2015-08-02 12:17:29 [Válasz erre: 2491 Búbánat 2015-08-02 12:15:38]
[url] http://www.otka.hu/otka-magazin/a-honap-kutatoja/2011-1/2011-december; Operettkutatás- Beszélgetés Bozó Péterrel [/url]
[url] http://www.otka.hu/otka-magazin/a-honap-kutatoja/2011-1/2011-december; Operettkutatás- Beszélgetés Bozó Péterrel [/url]
2491 Búbánat 2015-08-02 12:15:38 [Válasz erre: 2490 Búbánat 2015-08-02 12:13:56]
[url] http://www.otka.hu/otka-magazin/a-honap-kutatoja/2011-1/2011-december; Operettkutatás - Beszélgetés Bozó Péterrel [/url]
[url] http://www.otka.hu/otka-magazin/a-honap-kutatoja/2011-1/2011-december; Operettkutatás - Beszélgetés Bozó Péterrel [/url]
2490 Búbánat 2015-08-02 12:13:56
[url] http://mzzt.hu/mzzt_020300_002_HU.htm; Bozó Péter, zenetörténész [/url] [url] http://www.otka.hu/otka-magazin/a-honap-kutatoja/2011-1/2011-december; Operettkutatás - Beszélgetés Bozó Péterrel [/url] Bozó Péter az MTA Zenetudományi Intézetének fiatal munkatársa. Liszt dalterméséről írt PhD-disszertációját 2010-ben védte meg. Ugyanebben az évben elnyerte az OTKA egyik posztdoktori ösztöndíját. Kutatási témája: Operett Magyarországon, 1860-1958.
[url] http://mzzt.hu/mzzt_020300_002_HU.htm; Bozó Péter, zenetörténész [/url] [url] http://www.otka.hu/otka-magazin/a-honap-kutatoja/2011-1/2011-december; Operettkutatás - Beszélgetés Bozó Péterrel [/url] Bozó Péter az MTA Zenetudományi Intézetének fiatal munkatársa. Liszt dalterméséről írt PhD-disszertációját 2010-ben védte meg. Ugyanebben az évben elnyerte az OTKA egyik posztdoktori ösztöndíját. Kutatási témája: Operett Magyarországon, 1860-1958.
2489 Búbánat 2015-08-02 12:12:53
Egy kedves zenebarátom hívta fel a figyelmem az interneten található, alábbi cikkre: [url] http://www.zti.hu/mza/docs/Egyeb_publikaciok/Parizsi_elet_Pest-Budan_BozoPeter.pdf; Bozó Péter: Párizsi élet Pest-Budán - Offenbach a magyar fővárosban, 1859–1900 [/url]
Egy kedves zenebarátom hívta fel a figyelmem az interneten található, alábbi cikkre: [url] http://www.zti.hu/mza/docs/Egyeb_publikaciok/Parizsi_elet_Pest-Budan_BozoPeter.pdf; Bozó Péter: Párizsi élet Pest-Budán - Offenbach a magyar fővárosban, 1859–1900 [/url]
2488 Búbánat 2015-08-02 12:12:00
[url] http://epa.oszk.hu/02500/02557/00010/pdf/EPA02557_magyar_zene_2012_02_169-187.pdf; Bozó Péter „DIE TIROLER SIND LUSTIG” – OFFENBACH ÉS A TYROLIENNE* [/url]
[url] http://epa.oszk.hu/02500/02557/00010/pdf/EPA02557_magyar_zene_2012_02_169-187.pdf; Bozó Péter „DIE TIROLER SIND LUSTIG” – OFFENBACH ÉS A TYROLIENNE* [/url]
2487 Búbánat 2015-08-02 12:11:31
[url] http://epa.oszk.hu/00400/00414/00042/pdf/EPA00414_korall_2013_51_005-017.pdf; A szalon mint a zenei és társasági élet színtere Jacques Offenbach Monsieur Choufleuri restera chez lui le… című operettjében [/url]
[url] http://epa.oszk.hu/00400/00414/00042/pdf/EPA00414_korall_2013_51_005-017.pdf; A szalon mint a zenei és társasági élet színtere Jacques Offenbach Monsieur Choufleuri restera chez lui le… című operettjében [/url]
2486 Búbánat 2015-07-17 16:11:06
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=favorites&hId=1136; Villanófényben - Szendi Szilvi [/url] Operettszinhaz.hu, 2015-07-13 Szendi Szilvi született szubrett. Bájos, kedves jelenség a színpadon és az életben is. Kiválóan táncol és énekel, remek a humora, de komoly drámai erő is lakozik benne. Az Operettszínház stúdiójából indult, ma már a társulat meghatározó művésze. 2013-ban mégis úgy döntött, beül az iskolapadba, és megszerzi a hiányzó színészdiplomát. Minden szerepében lenyűgözi a közönséget, legyen az a Lili bárónő Clarisse-e, az Én és a kisöcsém Vadász Fricije, A kaukázusi krétakör Gruséja vagy A Csárdáskirálynő Stázija. Augusztus végén a darab születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett turné keretében Baján játssza el legkedvesebb szerepét a művésznő, abban a városban, ahova, mint mondja, hazatér.
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=favorites&hId=1136; Villanófényben - Szendi Szilvi [/url] Operettszinhaz.hu, 2015-07-13 Szendi Szilvi született szubrett. Bájos, kedves jelenség a színpadon és az életben is. Kiválóan táncol és énekel, remek a humora, de komoly drámai erő is lakozik benne. Az Operettszínház stúdiójából indult, ma már a társulat meghatározó művésze. 2013-ban mégis úgy döntött, beül az iskolapadba, és megszerzi a hiányzó színészdiplomát. Minden szerepében lenyűgözi a közönséget, legyen az a Lili bárónő Clarisse-e, az Én és a kisöcsém Vadász Fricije, A kaukázusi krétakör Gruséja vagy A Csárdáskirálynő Stázija. Augusztus végén a darab születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett turné keretében Baján játssza el legkedvesebb szerepét a művésznő, abban a városban, ahova, mint mondja, hazatér.
2485 Búbánat 2015-07-17 16:00:09 [Válasz erre: 2480 Búbánat 2015-07-08 09:24:19]
Mednyánszky Ágit a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti. A színház örökös tagját gyászolja családja és a társulat. Búcsúztatására 2015. július 23-án 14:30 órakor kerül sor a Farkasréti temetőben. Forrás: Operettszínház.hu
Mednyánszky Ágit a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti. A színház örökös tagját gyászolja családja és a társulat. Búcsúztatására 2015. július 23-án 14:30 órakor kerül sor a Farkasréti temetőben. Forrás: Operettszínház.hu
2484 Búbánat 2015-07-17 15:59:20 [Válasz erre: 2476 Búbánat 2015-07-02 16:19:12]
Kállai Istvánt a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti, gyászolja családja és a társulat. Búcsúztatására 2015. július 24-én 9:00 órakor, a Farkasréti temetőben kerül sor.
Kállai Istvánt a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti, gyászolja családja és a társulat. Búcsúztatására 2015. július 24-én 9:00 órakor, a Farkasréti temetőben kerül sor.
2483 Haandel 2015-07-11 09:33:15
[url]http://www.ardmediathek.de/tv/Kulturradio-am-Mittag/Nicolai-Gedda-Meine-sch%C3%B6nsten-Operetten/kulturradio/Audio?documentId=29454744&bcastId=9839126;Nicolai Gedda: Meine schönsten Operetten[/url] ARD Mediathek [url]http://www.warnerclassics.com/release/1250126,0825646127030/nicolai-gedda-nicolai-gedda-meine-schoensten-operetten;10 CD[/url] Warner Classic (10 Jul 2015)
[url]http://www.ardmediathek.de/tv/Kulturradio-am-Mittag/Nicolai-Gedda-Meine-sch%C3%B6nsten-Operetten/kulturradio/Audio?documentId=29454744&bcastId=9839126;Nicolai Gedda: Meine schönsten Operetten[/url] ARD Mediathek [url]http://www.warnerclassics.com/release/1250126,0825646127030/nicolai-gedda-nicolai-gedda-meine-schoensten-operetten;10 CD[/url] Warner Classic (10 Jul 2015)
2482 Haandel 2015-07-11 09:32:35
[url]http://oe1.orf.at/programm/411218;Nicolai Gedda - im Reich der Operette.[/url] Samstag 15. August 2015 | 15:05 | [url]http://oe1.orf.at/konsole?show=live;Ö1[/url] Ausschnitte aus Operetten von Franz Lehár, Emmerich Kálmán, Johann Strauss, Karl Millöcker, Jacques Offenbach, Sigmund Romberg, Robert Stolz u.a.
[url]http://oe1.orf.at/programm/411218;Nicolai Gedda - im Reich der Operette.[/url] Samstag 15. August 2015 | 15:05 | [url]http://oe1.orf.at/konsole?show=live;Ö1[/url] Ausschnitte aus Operetten von Franz Lehár, Emmerich Kálmán, Johann Strauss, Karl Millöcker, Jacques Offenbach, Sigmund Romberg, Robert Stolz u.a.
2481 Búbánat 2015-07-08 09:43:37 [Válasz erre: 2480 Búbánat 2015-07-08 09:24:19]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=fEskfN4fYK8; Mednyánszky Ági és Latabár Kálmán: „Gyere, csókolj meg...” [/url] A szomorúságban is emlékezhetünk rá egy kis vidám jelenettel, felidézve alakját.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=fEskfN4fYK8; Mednyánszky Ági és Latabár Kálmán: „Gyere, csókolj meg...” [/url] A szomorúságban is emlékezhetünk rá egy kis vidám jelenettel, felidézve alakját.
2480 Búbánat 2015-07-08 09:24:19
[url] http://www.operett.hu/cikkek/elhunyt-mednyanszky-agi/1135; Elhunyt Mednyánszky Ági [/url] 2015-07-08 "Egy héten belül a Budapesti Operettszínház és a magyar operettjátszás második meghatározó alakjától búcsúzunk. 88 éves korában elhunyt Mednyánszky Ági, Bársony Rózsi és Gobbi Hilda díjas színésznő." www.operett.hu
[url] http://www.operett.hu/cikkek/elhunyt-mednyanszky-agi/1135; Elhunyt Mednyánszky Ági [/url] 2015-07-08 "Egy héten belül a Budapesti Operettszínház és a magyar operettjátszás második meghatározó alakjától búcsúzunk. 88 éves korában elhunyt Mednyánszky Ági, Bársony Rózsi és Gobbi Hilda díjas színésznő." www.operett.hu
2479 Búbánat 2015-07-03 12:52:35 [Válasz erre: 2478 Ardelao 2015-07-02 17:45:02]
Köszönöm-e kis, felidézett személyes emléktöredéket róla. Sok-sok szórakoztató televíziós adásnak is szerkesztője-dramaturgja volt a körünkből most eltávozott Kállai István.
Köszönöm-e kis, felidézett személyes emléktöredéket róla. Sok-sok szórakoztató televíziós adásnak is szerkesztője-dramaturgja volt a körünkből most eltávozott Kállai István.
2478 Ardelao 2015-07-02 17:45:02 [Válasz erre: 2476 Búbánat 2015-07-02 16:19:12]
Amikor bejött a felesége munkahelyére, velünk, mint a felesége kollégáival, mindig humorizált, viccelődött. Sokszor a hasunkat fogtuk a nevetéstöl. Nagyon kedves és művelt ember volt. Nagyon kedveltük. Mégegyszer: Pista nyugodj békében!
Amikor bejött a felesége munkahelyére, velünk, mint a felesége kollégáival, mindig humorizált, viccelődött. Sokszor a hasunkat fogtuk a nevetéstöl. Nagyon kedves és művelt ember volt. Nagyon kedveltük. Mégegyszer: Pista nyugodj békében!
2477 Ardelao 2015-07-02 17:34:55 [Válasz erre: 2476 Búbánat 2015-07-02 16:19:12]
Nyugodjon békében! Én őt személyesen ismertem, mint egykor a volt kolléganőm férjét.
Nyugodjon békében! Én őt személyesen ismertem, mint egykor a volt kolléganőm férjét.
2476 Búbánat 2015-07-02 16:19:12
[url] http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/61144-elhunyt-kallai-istvan; ELHUNYT KÁLLAI ISTVÁN [/url] Szinhaz,hu, 2015. július 2. csütörtök, 15:27 Csütörtökön elhunyt Kállai István, a Budapesti Operettszínház örökös tagja, József Attila-díjas dramaturg, író, humorista. Kerényi Miklós Gábor búcsúztatója:
[url] http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/61144-elhunyt-kallai-istvan; ELHUNYT KÁLLAI ISTVÁN [/url] Szinhaz,hu, 2015. július 2. csütörtök, 15:27 Csütörtökön elhunyt Kállai István, a Budapesti Operettszínház örökös tagja, József Attila-díjas dramaturg, író, humorista. Kerényi Miklós Gábor búcsúztatója:
2475 Búbánat 2015-06-29 14:50:23
Az Operettszínház honlapján már olvasható az őszi évadkezdés programja. Ebből a "beharangozóból" itt egy fejezet: „ Az október sem telik esemény mentesen. Rögtön egy újabb, meglepetésekkel teli felújítással indul a hónap. Négy évadon át játszotta nagy sikerrel a Budapesti Operettszínház Dr. Bőregér című produkcióját Kerényi Miklós Gábor rendezésében. Ifj. Johann Strauss egyik leghíresebb műve, jó pár év kihagyás után, most eredeti címén, vagyis A Denevérként, opera- és operett sztárokkal, valamint egy különleges sztárvendéggel tér vissza a színház repertoárjára, akinek személye azonban még titok. A Szentpétervári Zenés Komédia Színházban is vendégeskedett előadás, mellyel a társulat Münchenben, Japánban és Olaszországban is turnézott, most ugyancsak Kero rendezésében, de új köntösben kerül ismét a nézők elé. Egy ideje - Bécsben és Budapesten egyaránt - az óévet gyakran búcsúztatják Johann Strauss remekművével, az Operettszínház azonban már október 2-től feleleveníti egy átmulatott éjszaka pezsgőbe áztatott történetét. A Denevér, kellőképpen frivol, szórakozásra és szórakoztatásra vágyó emberek találkozója. Felajzott hölgyek és urak izgatott, vidám, olykor keserű kalandja. Az előadás az eredeti bécsi operett-hangulat kedves játékossága mellett újszerű, váratlan fordulatokban gazdag zenés színházi élményt kíván nyújtani, melyben többek között Fischl Mónika, Lukács Anita, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt, Oszvald Marika és az Operettszínházban először, Alfréd szerepében Balczó Péter operaénekes segítenek majd. A különleges szereposztás garancia arra, hogy őrült éjszakáknak lehetünk majd szemtanúi.”
Az Operettszínház honlapján már olvasható az őszi évadkezdés programja. Ebből a "beharangozóból" itt egy fejezet: „ Az október sem telik esemény mentesen. Rögtön egy újabb, meglepetésekkel teli felújítással indul a hónap. Négy évadon át játszotta nagy sikerrel a Budapesti Operettszínház Dr. Bőregér című produkcióját Kerényi Miklós Gábor rendezésében. Ifj. Johann Strauss egyik leghíresebb műve, jó pár év kihagyás után, most eredeti címén, vagyis A Denevérként, opera- és operett sztárokkal, valamint egy különleges sztárvendéggel tér vissza a színház repertoárjára, akinek személye azonban még titok. A Szentpétervári Zenés Komédia Színházban is vendégeskedett előadás, mellyel a társulat Münchenben, Japánban és Olaszországban is turnézott, most ugyancsak Kero rendezésében, de új köntösben kerül ismét a nézők elé. Egy ideje - Bécsben és Budapesten egyaránt - az óévet gyakran búcsúztatják Johann Strauss remekművével, az Operettszínház azonban már október 2-től feleleveníti egy átmulatott éjszaka pezsgőbe áztatott történetét. A Denevér, kellőképpen frivol, szórakozásra és szórakoztatásra vágyó emberek találkozója. Felajzott hölgyek és urak izgatott, vidám, olykor keserű kalandja. Az előadás az eredeti bécsi operett-hangulat kedves játékossága mellett újszerű, váratlan fordulatokban gazdag zenés színházi élményt kíván nyújtani, melyben többek között Fischl Mónika, Lukács Anita, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt, Oszvald Marika és az Operettszínházban először, Alfréd szerepében Balczó Péter operaénekes segítenek majd. A különleges szereposztás garancia arra, hogy őrült éjszakáknak lehetünk majd szemtanúi.”
2474 Búbánat 2015-06-21 17:22:42
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=1129; Turnén a 100 éves Csárdáskirálynő - Müncheni siker! [/url] /Operett.hu, 2015-06-16/
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=1129; Turnén a 100 éves Csárdáskirálynő - Müncheni siker! [/url] /Operett.hu, 2015-06-16/
2473 smaragd 2015-06-18 14:04:56 [Válasz erre: 2472 Búbánat 2015-06-17 21:25:19]
Bizony! Hadd gratuláljak az alapítójának! A kezdetek óta nagy örömmel olvastam és olvasom napjainkban is bejegyzéseidet, amelyek óriási űrt pótoltak a magyar kulturális élet bizonyos területén az utóbbi évtizedek egy részében...
Bizony! Hadd gratuláljak az alapítójának! A kezdetek óta nagy örömmel olvastam és olvasom napjainkban is bejegyzéseidet, amelyek óriási űrt pótoltak a magyar kulturális élet bizonyos területén az utóbbi évtizedek egy részében...
2472 Búbánat 2015-06-17 21:25:19 [Válasz erre: 2471 smaragd 2015-06-17 13:53:10]
Milyen jó, hogy van ez a két "rokon"-topic!...
Milyen jó, hogy van ez a két "rokon"-topic!...
2471 smaragd 2015-06-17 13:53:10 [Válasz erre: 2470 Búbánat 2015-06-17 09:42:34]
Válaszommal visszamegyek az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórumba.
Válaszommal visszamegyek az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórumba.
2470 Búbánat 2015-06-17 09:42:34 [Válasz erre: 2469 smaragd 2015-06-16 17:13:42]
"Nagy Ibolya alkalmanként említi az operett műfajának történetét is, ám az anyag olyan hatalmas, ami nem férhet be műsoridejébe." Ez itt a probléma: kevés a napi egy órai adás. Vagy létre kellene hozni egy másik operettműsort is a csatornán, amely kizárólag az operett történetével foglalkozik, áttekintve a műfaj állomásait, szerzőit, alkotóit, célzottan a külföldi és hazai sikerekre, előadásokra, társulatokra, rendezői koncepciókra, kiemelten azok utóéletére, a létrehozott értékekre. Itt a hangsúly nem annyira a hangfelvételekre, nem is a nagyszerű előadóművészekre esne, inkább a művekről, azok keletkezéséről, a szerzőkről, színpadra állításukról, a folyamatokról, a bemutatókról, a sikerekről,esetleg a bukásokról szólna és a kapcsolatos értékelésekre, tudnivalókra, érdekességekre is kitekintene. Stb.
"Nagy Ibolya alkalmanként említi az operett műfajának történetét is, ám az anyag olyan hatalmas, ami nem férhet be műsoridejébe." Ez itt a probléma: kevés a napi egy órai adás. Vagy létre kellene hozni egy másik operettműsort is a csatornán, amely kizárólag az operett történetével foglalkozik, áttekintve a műfaj állomásait, szerzőit, alkotóit, célzottan a külföldi és hazai sikerekre, előadásokra, társulatokra, rendezői koncepciókra, kiemelten azok utóéletére, a létrehozott értékekre. Itt a hangsúly nem annyira a hangfelvételekre, nem is a nagyszerű előadóművészekre esne, inkább a művekről, azok keletkezéséről, a szerzőkről, színpadra állításukról, a folyamatokról, a bemutatókról, a sikerekről,esetleg a bukásokról szólna és a kapcsolatos értékelésekre, tudnivalókra, érdekességekre is kitekintene. Stb.
2469 smaragd 2015-06-16 17:13:42 [Válasz erre: 2468 Búbánat 2015-06-16 10:07:35]
Az 1954. decemberi ankét nagy jelentőségű lehetett. Ezt követően adott Gáspár Margit, a Fővárosi Operettszínház igazgatója megbízást Kemény Egonnak és szerzőtársainak Tabi Lászlónak és Erdődy Jánosnak egy új 3 felvonásos,"mai témájú" nagyoperett megkomponálására, megírására, így született meg a "Valahol Délen". Rendezője Dr. Székely György volt. A nagyoperett pótszékes telt házas sikere miatt került ki nagyon gyorsan a Szovjetúnióba, az ottani rendezések egy részét Szinetár Miklós vezette. Minderről Nagy Ibolya "Túl az Óperencián" Kemény Egon emlékhét c. műsorában a zeneszerző lánya beszélt, 2013. júliusában. Érdekes kiegészítés lett volna ehhez a kor tanúja, Szinetár Miklós múltheti rövid visszaemlékezése. A "Túl az Óperencián" c. műsor életutakat mutat be. Az ankét és más színpadi - múlt századi... - témák többeket is érdekelhetnek, különböző megközelítésekből, azt hiszem a mi magazinunk az egyetlen könnyen hozzáférhető fórum az információcserére. Sajnálatos, hogy e témában sem születnek rádióműsorok, alábecsülve evvel a hallgatóság érdeklődését. Nagy Ibolya alkalmanként említi az operett műfajának történetét is, ám az anyag olyan hatalmas, ami nem férhet be műsoridejébe.
Az 1954. decemberi ankét nagy jelentőségű lehetett. Ezt követően adott Gáspár Margit, a Fővárosi Operettszínház igazgatója megbízást Kemény Egonnak és szerzőtársainak Tabi Lászlónak és Erdődy Jánosnak egy új 3 felvonásos,"mai témájú" nagyoperett megkomponálására, megírására, így született meg a "Valahol Délen". Rendezője Dr. Székely György volt. A nagyoperett pótszékes telt házas sikere miatt került ki nagyon gyorsan a Szovjetúnióba, az ottani rendezések egy részét Szinetár Miklós vezette. Minderről Nagy Ibolya "Túl az Óperencián" Kemény Egon emlékhét c. műsorában a zeneszerző lánya beszélt, 2013. júliusában. Érdekes kiegészítés lett volna ehhez a kor tanúja, Szinetár Miklós múltheti rövid visszaemlékezése. A "Túl az Óperencián" c. műsor életutakat mutat be. Az ankét és más színpadi - múlt századi... - témák többeket is érdekelhetnek, különböző megközelítésekből, azt hiszem a mi magazinunk az egyetlen könnyen hozzáférhető fórum az információcserére. Sajnálatos, hogy e témában sem születnek rádióműsorok, alábecsülve evvel a hallgatóság érdeklődését. Nagy Ibolya alkalmanként említi az operett műfajának történetét is, ám az anyag olyan hatalmas, ami nem férhet be műsoridejébe.
2468 Búbánat 2015-06-16 10:07:35 [Válasz erre: 2467 smaragd 2015-06-15 18:09:03]
Az idézett mondatok mindegyikére rá lehetett volna kérdezni: ma is ugyanazt, ugyanígy gondolná, javasolná - miközben eltelt hatvan esztendő, megváltozott körülöttünk a világ. A színház is. Hogy vajon az említett felvetései, gondolatai, vallott és hangoztatott nézetei ma is megállnák-e, megállták-e, megállják-e helyüket. Szinetár csak egyik „epigonja” volt annak az ankétnak, melynek jegyzőkönyvéből idéztem. Érdemes a névsorból szemezgetnem, akik szintén felszólaltak és tudom idézni az ő mondanivalójukat is: Semsei Jenő, Dr, Székely György, Bródy Tamás, Fényes Szabolcs, Várady László, Rátonyi Róbert, Kerekes János, Békeffi István, Mátray-Betegh Béla, Dénes György, Rimóczy Viola, Roboz Ágnes, Innocent Vincze Ernő, Szirtes György, Gáspár Margit és mások. (Kár, hogy a Valahol délen-t nem két évvel korábban – 1954-ben - rendezte meg Szinetár Miklós... Akkor ezen az ankéton bizonyára szóba került volna ez a bemutató is, és most lehetett volna e darabbal kapcsolatos valami konkrétumot is említenem – mint volt vitatémát.)
Az idézett mondatok mindegyikére rá lehetett volna kérdezni: ma is ugyanazt, ugyanígy gondolná, javasolná - miközben eltelt hatvan esztendő, megváltozott körülöttünk a világ. A színház is. Hogy vajon az említett felvetései, gondolatai, vallott és hangoztatott nézetei ma is megállnák-e, megállták-e, megállják-e helyüket. Szinetár csak egyik „epigonja” volt annak az ankétnak, melynek jegyzőkönyvéből idéztem. Érdemes a névsorból szemezgetnem, akik szintén felszólaltak és tudom idézni az ő mondanivalójukat is: Semsei Jenő, Dr, Székely György, Bródy Tamás, Fényes Szabolcs, Várady László, Rátonyi Róbert, Kerekes János, Békeffi István, Mátray-Betegh Béla, Dénes György, Rimóczy Viola, Roboz Ágnes, Innocent Vincze Ernő, Szirtes György, Gáspár Margit és mások. (Kár, hogy a Valahol délen-t nem két évvel korábban – 1954-ben - rendezte meg Szinetár Miklós... Akkor ezen az ankéton bizonyára szóba került volna ez a bemutató is, és most lehetett volna e darabbal kapcsolatos valami konkrétumot is említenem – mint volt vitatémát.)
2467 smaragd 2015-06-15 18:09:03 [Válasz erre: 2466 Búbánat 2015-06-15 12:38:40]
Nagyon érdekes, az is foglalkoztat, mi az amit ezzel a szakmai anyaggal kapcsolatban kérdeztél volna. Arra is kíváncsi lennék, vannak-e még szakmai fórumok az operettjátszás témájában. 1954 decemberi ankétról olvastunk, a "Valahol Délen-t 1956 áprilisában mutatta be a Fővárosi Operettszínház... Témája az emigrációban élő magyarok honvágya, hazatelepülése. Éppen most olvastam a "Gyere haza fiatal" programról, lassan 60 év múlt el a bemutató óta, és mai körülmények között újra hasonló társadalmi kérdés merült fel.
Nagyon érdekes, az is foglalkoztat, mi az amit ezzel a szakmai anyaggal kapcsolatban kérdeztél volna. Arra is kíváncsi lennék, vannak-e még szakmai fórumok az operettjátszás témájában. 1954 decemberi ankétról olvastunk, a "Valahol Délen-t 1956 áprilisában mutatta be a Fővárosi Operettszínház... Témája az emigrációban élő magyarok honvágya, hazatelepülése. Éppen most olvastam a "Gyere haza fiatal" programról, lassan 60 év múlt el a bemutató óta, és mai körülmények között újra hasonló társadalmi kérdés merült fel.
2466 Búbánat 2015-06-15 12:38:40
Szinetár Miklóstól a Dankó Rádió múlt heti adásában egyebek mellett rákérdeztem volna például az alább idézett mondataira is, melyek az „operett kérdéseit” érintették és a Fővárosi Operettszínház 1954. december 14-15-i ankétján hangzottak el felszólalásában. De nyilvánvalóan erre sem jutott volna műsoridő, pedig sok témakört ölel fel. Néhány kiragadott gondolat Szinetár beszédéből: - […] Milyen mértékben vesszük mi komolyan saját magunkat? Milyen mértékben játszunk mi helyesen operettet és milyen mértékben játszunk műfajszerűen operettet? - […] A Csárdáskirálynő dolgában egyetértünk Mátray-Betegh Béla elvtárssal; ez külön probléma, nem erre szántuk ezt a feleletet, hanem arra, hogy az Operaházunk homlokzatán az van írva: Állami Operaház. De tudjuk, abban is olyan műfajokat játszanak, amelyek sokban különböznek egymástól. Mozart és Wagner között komoly különbség van, pedig az egyik opera is, a másik opera is ugyanolyan szerkesztésű, s ugyanolyan lezárt számok következnek egymásután. Ezért emeltük fel a szavunkat az ellen, hogy a Két szerelem című zenés népdrámában és a Szelistyei asszonyok című daljátékunkban állandóan a klasszikus operett ismérveit követelték tőlünk. - […] Székely György történelmileg levezette, hogy miért van ezeknek a műfajoknak jogosultsága, s mi azt akarjuk bebizonyítani, hogy tőlünk ne kérjék számon a Csárdáskirálynő, a Luxemburg grófja, a Marica grófnő stb. értékes klasszikus operettek sajátságait ezekben a művekben, mint ahogy az operai kritikus sem kéri számon a Mozart opera jellegzetes sajátságait Verdi és Wagner zenedrámáitól. - […] Nagyon sokat beszéltünk arról, hogy az operettműfaj mindig olyan értelmű színház volt, hogy sohasem volt szalonképes azért, mert a legszélesebb néptömegek látogatták s az uralkodó osztályok ettől erősen fintorogtak. Felhívom azonban a figyelműket egy másik rétegre, amely azelőtt szintén nem járt operettbe, de más okokból. Valljuk be, hogy legalábbis az államosítás előtti években ritkán jött el operettszínházba a komolyabb értelmiség, a komolyabb művészi igényekkel rendelkező néző. Most azonban a Csárdáskirálynő premierjén professzoroktól, íróktól, tudósoktól hemzsegett a nézőtér, nagyon tetszett nekik az előadás és számukra sokat mondott ez a darab, függetlenül attól, hogy a Nemzetiben is megnézik az Othellót és az Operában a Varázsfuvolát. - […] Mi tehát mélységesen elítéljük a vidéki színházaknak azt a műsorpolitikáját, amely nem kísérletezik és csak a könnyű, kitaposott, kényelmes úton jár. Mi azokat a darabokat azért hozzuk létre, hogy széles közönség ismerje meg, s e ezen mi nemcsak Budapestet értjük, hanem egész Magyarországot. - Szeretnék röviden beszélni a Fényes Szabolcs által felvetett terjesztési kérdésről. Az a véleményem, hogy itt is egyszer színt kell vallanunk. Meg kell mondanunk, hogy az Én apukám híres bohóc volt 3 nap alatt sláger lesz Pesten, míg a Hinni kell a szerelemben, amely értékes szám, nem lesz sláger. Ennek szerzőtől és terjesztéstől független okai is vannak. Bizonyos számoknak, amelyek az érzelemre hatnak, legjobb terjesztési helyei az esti szórakozóhelyek. Színházunkkal szemben egy rossz hangulat és ellenszenv nyilvánul meg, mert igyekszünk eszmeiek lenni és úton-útfélen ránk kenik, hogy a színház ott is politizál, ahol nem kellene. Ennek eredményeképp a zenés szórakozóhelyeken nem játsszák azokat a számokat, amelyeket nálunk bemutatnak és amelyek könnyen slágerek lehetnek. Az éjszakai világ részéről egységfront van, amely ellen fel kellene venni a harcot. Érdekünk, hogy játsszák ezeken a helyeken azokat a számokat, amelyeket itt jóknak tartanak. A sok közözz ez a siker egyik titka. - […] (Csárdáskirálynőről) Nem értek egyet Bródy Tamással a trükkökkel, ötletekkel stb.-vel kapcsolatban. (Csárdáskirálynő). Láttam Szolnokon, hogy hogyan lehet ezt tolmácsolni. Ennek ellene vagyunk. Az értékes zene önmagában is hatás, nagy siker, mert a szám szép, önmagáért beszél és még a rossz rendezői beállítás sem tudja elrontani. - […] (Csárdáskirálynőről) Van még egy kérdés, amiben azt hiszem, vitatkozni sem lehet – s ez alapkérdése a színháznak - , hogy a kórust bontsuk csoportokra és próbáljuk meg egyéníteni. Erről szó sem lehet. Fogadást ajánlok: ha a Zeneakadémia műsorára vesszük, hogy „Álom, álom… - Kálmán Imre dalai”, mindenki elmegy és zsúfolt ház lesz, de ha kiírjuk, hogy „Kálmán Imre fináléi”, senki nem megy el, hiába lesz ott csodálatos zenekar és kórus, mert valljuk be, hogy ez önmagában véve nem olyan produkciós elem, amely a közönséget lekötné. Kálmán Imre cselekvően írta meg ezeknek a színpadi tömegeknek a szerepét és bizony nagyon őszintén beszélve és fenntartva a dolognak bizonyos vonatkozásait, azt kell mondani, hogy egy karmesteri és rendezői elképzelés nagyon sok esetben ütközhet egymással. Ez akkor káros, ha a rendező erőszakoskodik a zeneszerzőkkel, másfelől akkor, ha a karmester bizonyos cezaromániából eredően a kórust úgy képzeli el, mint egy merev társaságot, amely bűvölten nézi a karmesteri pálcát és amely társaságnak minden este újabb izgalmat jelent, hogy ma este milyen tempót kell tartani és a drámában való egyetlen részvétele a pálca bámulásában van. Ez lehet lehet esztétikus, de a közönség számára unalmas. A közönség nem szereti az oratóriumokat, még operában sem nagyon, operett színházban még kevésbé. - […](Csárdáskirálynőről) Visszatérek ahhoz, amivel hozzászólásomat elkezdtem és amit minden kérdés közül a leglényegesebbnek tartok. A Csárdáskirálynő előadásáról lehet vitatkozni. Mindenkinek lehet véleménye a kórus rendezéséről és technikai kérdésekről. Egy kérdés van, amiről szerintem nem lehet vitatkozni és amiben ennek a konferenciának állást kell foglalnia. Ez olyan színház, amely eszmei tartalmat, emberi mondanivalókat tolmácsol a közönség számára. - Tudjuk jól, hogy a kupolában még ott van a trapéz helye. Visszaakaszthatnánk a trapézt, csinálhatnánk ilyen műfajt, elmehetnénk az orfeumig és a könnyű eszmeietlen operettig, de ezt nem akarjuk. Meggyőződésünk – ezt szeretnénk leszögezni és ebben kérjük a konferencia támogatását -, hogy a zenés színház alkalmas mély emberi mondanivalók tolmácsolására. Mi azon az úton kívánunk haladni, gazdag műfaji eszközökkel, de mindig csak ennek a célnak az érdekében. /Forrás: Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség, Budapest, 1955/
Szinetár Miklóstól a Dankó Rádió múlt heti adásában egyebek mellett rákérdeztem volna például az alább idézett mondataira is, melyek az „operett kérdéseit” érintették és a Fővárosi Operettszínház 1954. december 14-15-i ankétján hangzottak el felszólalásában. De nyilvánvalóan erre sem jutott volna műsoridő, pedig sok témakört ölel fel. Néhány kiragadott gondolat Szinetár beszédéből: - […] Milyen mértékben vesszük mi komolyan saját magunkat? Milyen mértékben játszunk mi helyesen operettet és milyen mértékben játszunk műfajszerűen operettet? - […] A Csárdáskirálynő dolgában egyetértünk Mátray-Betegh Béla elvtárssal; ez külön probléma, nem erre szántuk ezt a feleletet, hanem arra, hogy az Operaházunk homlokzatán az van írva: Állami Operaház. De tudjuk, abban is olyan műfajokat játszanak, amelyek sokban különböznek egymástól. Mozart és Wagner között komoly különbség van, pedig az egyik opera is, a másik opera is ugyanolyan szerkesztésű, s ugyanolyan lezárt számok következnek egymásután. Ezért emeltük fel a szavunkat az ellen, hogy a Két szerelem című zenés népdrámában és a Szelistyei asszonyok című daljátékunkban állandóan a klasszikus operett ismérveit követelték tőlünk. - […] Székely György történelmileg levezette, hogy miért van ezeknek a műfajoknak jogosultsága, s mi azt akarjuk bebizonyítani, hogy tőlünk ne kérjék számon a Csárdáskirálynő, a Luxemburg grófja, a Marica grófnő stb. értékes klasszikus operettek sajátságait ezekben a művekben, mint ahogy az operai kritikus sem kéri számon a Mozart opera jellegzetes sajátságait Verdi és Wagner zenedrámáitól. - […] Nagyon sokat beszéltünk arról, hogy az operettműfaj mindig olyan értelmű színház volt, hogy sohasem volt szalonképes azért, mert a legszélesebb néptömegek látogatták s az uralkodó osztályok ettől erősen fintorogtak. Felhívom azonban a figyelműket egy másik rétegre, amely azelőtt szintén nem járt operettbe, de más okokból. Valljuk be, hogy legalábbis az államosítás előtti években ritkán jött el operettszínházba a komolyabb értelmiség, a komolyabb művészi igényekkel rendelkező néző. Most azonban a Csárdáskirálynő premierjén professzoroktól, íróktól, tudósoktól hemzsegett a nézőtér, nagyon tetszett nekik az előadás és számukra sokat mondott ez a darab, függetlenül attól, hogy a Nemzetiben is megnézik az Othellót és az Operában a Varázsfuvolát. - […] Mi tehát mélységesen elítéljük a vidéki színházaknak azt a műsorpolitikáját, amely nem kísérletezik és csak a könnyű, kitaposott, kényelmes úton jár. Mi azokat a darabokat azért hozzuk létre, hogy széles közönség ismerje meg, s e ezen mi nemcsak Budapestet értjük, hanem egész Magyarországot. - Szeretnék röviden beszélni a Fényes Szabolcs által felvetett terjesztési kérdésről. Az a véleményem, hogy itt is egyszer színt kell vallanunk. Meg kell mondanunk, hogy az Én apukám híres bohóc volt 3 nap alatt sláger lesz Pesten, míg a Hinni kell a szerelemben, amely értékes szám, nem lesz sláger. Ennek szerzőtől és terjesztéstől független okai is vannak. Bizonyos számoknak, amelyek az érzelemre hatnak, legjobb terjesztési helyei az esti szórakozóhelyek. Színházunkkal szemben egy rossz hangulat és ellenszenv nyilvánul meg, mert igyekszünk eszmeiek lenni és úton-útfélen ránk kenik, hogy a színház ott is politizál, ahol nem kellene. Ennek eredményeképp a zenés szórakozóhelyeken nem játsszák azokat a számokat, amelyeket nálunk bemutatnak és amelyek könnyen slágerek lehetnek. Az éjszakai világ részéről egységfront van, amely ellen fel kellene venni a harcot. Érdekünk, hogy játsszák ezeken a helyeken azokat a számokat, amelyeket itt jóknak tartanak. A sok közözz ez a siker egyik titka. - […] (Csárdáskirálynőről) Nem értek egyet Bródy Tamással a trükkökkel, ötletekkel stb.-vel kapcsolatban. (Csárdáskirálynő). Láttam Szolnokon, hogy hogyan lehet ezt tolmácsolni. Ennek ellene vagyunk. Az értékes zene önmagában is hatás, nagy siker, mert a szám szép, önmagáért beszél és még a rossz rendezői beállítás sem tudja elrontani. - […] (Csárdáskirálynőről) Van még egy kérdés, amiben azt hiszem, vitatkozni sem lehet – s ez alapkérdése a színháznak - , hogy a kórust bontsuk csoportokra és próbáljuk meg egyéníteni. Erről szó sem lehet. Fogadást ajánlok: ha a Zeneakadémia műsorára vesszük, hogy „Álom, álom… - Kálmán Imre dalai”, mindenki elmegy és zsúfolt ház lesz, de ha kiírjuk, hogy „Kálmán Imre fináléi”, senki nem megy el, hiába lesz ott csodálatos zenekar és kórus, mert valljuk be, hogy ez önmagában véve nem olyan produkciós elem, amely a közönséget lekötné. Kálmán Imre cselekvően írta meg ezeknek a színpadi tömegeknek a szerepét és bizony nagyon őszintén beszélve és fenntartva a dolognak bizonyos vonatkozásait, azt kell mondani, hogy egy karmesteri és rendezői elképzelés nagyon sok esetben ütközhet egymással. Ez akkor káros, ha a rendező erőszakoskodik a zeneszerzőkkel, másfelől akkor, ha a karmester bizonyos cezaromániából eredően a kórust úgy képzeli el, mint egy merev társaságot, amely bűvölten nézi a karmesteri pálcát és amely társaságnak minden este újabb izgalmat jelent, hogy ma este milyen tempót kell tartani és a drámában való egyetlen részvétele a pálca bámulásában van. Ez lehet lehet esztétikus, de a közönség számára unalmas. A közönség nem szereti az oratóriumokat, még operában sem nagyon, operett színházban még kevésbé. - […](Csárdáskirálynőről) Visszatérek ahhoz, amivel hozzászólásomat elkezdtem és amit minden kérdés közül a leglényegesebbnek tartok. A Csárdáskirálynő előadásáról lehet vitatkozni. Mindenkinek lehet véleménye a kórus rendezéséről és technikai kérdésekről. Egy kérdés van, amiről szerintem nem lehet vitatkozni és amiben ennek a konferenciának állást kell foglalnia. Ez olyan színház, amely eszmei tartalmat, emberi mondanivalókat tolmácsol a közönség számára. - Tudjuk jól, hogy a kupolában még ott van a trapéz helye. Visszaakaszthatnánk a trapézt, csinálhatnánk ilyen műfajt, elmehetnénk az orfeumig és a könnyű eszmeietlen operettig, de ezt nem akarjuk. Meggyőződésünk – ezt szeretnénk leszögezni és ebben kérjük a konferencia támogatását -, hogy a zenés színház alkalmas mély emberi mondanivalók tolmácsolására. Mi azon az úton kívánunk haladni, gazdag műfaji eszközökkel, de mindig csak ennek a célnak az érdekében. /Forrás: Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség, Budapest, 1955/
2465 Búbánat 2015-06-14 13:03:52 [Válasz erre: 2462 Búbánat 2015-05-28 11:48:51]
[url] http://www.operett.hu/cikkek/budavari-palotakoncert-csardaskiralyno-unnep/1121; Budavári Palotakoncert Csárdáskirálynő-ünnep –Sajtókonferencia [/url] Operettszínhaz.hu, 2015-05-27 Augusztusban harmadik alkalommal rendezik meg a Budavári Palotakoncertet, amelynek középpontjában az idén 100 éves Kálmán-operett, A Csárdáskirálynő áll. „[…] A rendezvény producere kiemelte, hogy a Budavári Palotakoncerttel "brand" született, mely évről évre csak erősödik, ezzel is népszerűsítve az operett műfaját. A Palotakoncert kapcsán többek közt könyv és bor is született - mondta Dr. Vadász Dániel. A Palotakoncertet nem csak a helyszínen élvezheti több ezer néző, de a televíziós közvetítésnek köszönhetően több millióan a képernyők előtt ülve is részesei lehettek a nem mindennapi élménynek, hiszen ez MTVA-val az elmúlt években kötött együttműködést idén meghosszabbították a szervezők, így a Duna Televízió közvetítésének köszönhetően jut el a különleges operett-élmény még több ország nézőihez. Olyan 3D-s nézőteret fejlesztettek, melyben a jegyvásárlók egyedülálló módon, külön megtekinthetik, hogy más-más helyről, különböző szemszögből hogyan látják a színpadot. Így a jegyvásárlók könnyebben dönthetik el, az Oroszlános udvarban felállított tribün mely pontjára szeretnének belépőt váltani. “Az operett műfajának nagy szüksége van arra, hogy sokan higgyenek benne, Vadász Dániel és Nacsa Olivér szerencsére ebben láttak fantáziát" - mondta az Operettszínház főigazgatója. Lőrinczy György kiemelte azt is, hogy hasonló gálákkal külföldön is nagy sikerrel lépnek fel. Nem véletlen, hogy a Budapesti Operettszínház társulata egész évben úton van, és a világ számos pontjára kapnak meghívást. Ennek kapcsán a főigazgató megemlítette, hogy hamarosan visszatérnek az ázsiai és a japán piacra is, ahol szintén gálákkal népszerűsítik ezt a hamisítatlan magyar műfajt, az operettet. "Csárdáskirálynő-ünnep az idei gála címe, de úgy vélem egyben ezt az ízig-vérig magyar műfajt, az operettet is ünnepeljük. Hiszen A Csárdáskirálynő és az operett tulajdonképpen két összetartozó fogalom" - mondta Kerényi Miklós Gábor, és hangsúlyozta, augusztus 7-én és 8-án a kétrészes, látványos előadásban úgy vonultatják fel Kálmán Imre főművének legsikeresebb dalait, ahogy eddig nem láthattuk-hallhattuk őket. "Az összes ismert magyar operett szerzővel "köszöntjük" majd A Csárdáskirálynőt - olyan formában, hogy igyekszünk minden egyes részlethez a Kálmán operettből, egy hozzá valamilyen formában passzoló, más komponistától született operett-részletet kapcsolni" - árulta el a Palotakoncert rendezője. Emellett felcsendülnek Kálmán más, kevésbé ismert műveinek melódiái is, illetve egyéb csemegék is színpadra kerülnek - például a cseh származású zeneszerző, Ralph Benatzky A három testőr című művéből, Szabó Mónika karmester vezényletével, hallhatnak és persze láthatnak részletet a nézők. […]”
[url] http://www.operett.hu/cikkek/budavari-palotakoncert-csardaskiralyno-unnep/1121; Budavári Palotakoncert Csárdáskirálynő-ünnep –Sajtókonferencia [/url] Operettszínhaz.hu, 2015-05-27 Augusztusban harmadik alkalommal rendezik meg a Budavári Palotakoncertet, amelynek középpontjában az idén 100 éves Kálmán-operett, A Csárdáskirálynő áll. „[…] A rendezvény producere kiemelte, hogy a Budavári Palotakoncerttel "brand" született, mely évről évre csak erősödik, ezzel is népszerűsítve az operett műfaját. A Palotakoncert kapcsán többek közt könyv és bor is született - mondta Dr. Vadász Dániel. A Palotakoncertet nem csak a helyszínen élvezheti több ezer néző, de a televíziós közvetítésnek köszönhetően több millióan a képernyők előtt ülve is részesei lehettek a nem mindennapi élménynek, hiszen ez MTVA-val az elmúlt években kötött együttműködést idén meghosszabbították a szervezők, így a Duna Televízió közvetítésének köszönhetően jut el a különleges operett-élmény még több ország nézőihez. Olyan 3D-s nézőteret fejlesztettek, melyben a jegyvásárlók egyedülálló módon, külön megtekinthetik, hogy más-más helyről, különböző szemszögből hogyan látják a színpadot. Így a jegyvásárlók könnyebben dönthetik el, az Oroszlános udvarban felállított tribün mely pontjára szeretnének belépőt váltani. “Az operett műfajának nagy szüksége van arra, hogy sokan higgyenek benne, Vadász Dániel és Nacsa Olivér szerencsére ebben láttak fantáziát" - mondta az Operettszínház főigazgatója. Lőrinczy György kiemelte azt is, hogy hasonló gálákkal külföldön is nagy sikerrel lépnek fel. Nem véletlen, hogy a Budapesti Operettszínház társulata egész évben úton van, és a világ számos pontjára kapnak meghívást. Ennek kapcsán a főigazgató megemlítette, hogy hamarosan visszatérnek az ázsiai és a japán piacra is, ahol szintén gálákkal népszerűsítik ezt a hamisítatlan magyar műfajt, az operettet. "Csárdáskirálynő-ünnep az idei gála címe, de úgy vélem egyben ezt az ízig-vérig magyar műfajt, az operettet is ünnepeljük. Hiszen A Csárdáskirálynő és az operett tulajdonképpen két összetartozó fogalom" - mondta Kerényi Miklós Gábor, és hangsúlyozta, augusztus 7-én és 8-án a kétrészes, látványos előadásban úgy vonultatják fel Kálmán Imre főművének legsikeresebb dalait, ahogy eddig nem láthattuk-hallhattuk őket. "Az összes ismert magyar operett szerzővel "köszöntjük" majd A Csárdáskirálynőt - olyan formában, hogy igyekszünk minden egyes részlethez a Kálmán operettből, egy hozzá valamilyen formában passzoló, más komponistától született operett-részletet kapcsolni" - árulta el a Palotakoncert rendezője. Emellett felcsendülnek Kálmán más, kevésbé ismert műveinek melódiái is, illetve egyéb csemegék is színpadra kerülnek - például a cseh származású zeneszerző, Ralph Benatzky A három testőr című művéből, Szabó Mónika karmester vezényletével, hallhatnak és persze láthatnak részletet a nézők. […]”
2464 Haandel 2015-06-13 19:33:21
Premierenkritik [url]http://www.br.de/radio/br-klassik/sendungen/allegro/die-csardasfuerstin-premiere-am-deutschen-theater-muenchen-100.html;Die "Csárdásfürstin"[/url] [url]http://www.deutsches-theater.de/programm/csardasfuerstin.html;am Deutschen Theater[/url] [url]http://www.br.de/service/suche/suche104.html?query=Cs%C3%A1rd%C3%A1sf%C3%BCrstin;BR-Klassik[/url]
Premierenkritik [url]http://www.br.de/radio/br-klassik/sendungen/allegro/die-csardasfuerstin-premiere-am-deutschen-theater-muenchen-100.html;Die "Csárdásfürstin"[/url] [url]http://www.deutsches-theater.de/programm/csardasfuerstin.html;am Deutschen Theater[/url] [url]http://www.br.de/service/suche/suche104.html?query=Cs%C3%A1rd%C3%A1sf%C3%BCrstin;BR-Klassik[/url]
2463 Búbánat 2015-06-04 16:23:40
[url] http://operavilag.net/kiemelt/opera-vagy-operett/; Arthur Sullivan: A Királynő kalózai – az Angol Nemzeti Opera előadásáról [/url] „Opera vagy operett?” Opőeravilág.net, 2015. június 2. KŐRY ÁGNES írását olvashatják „Gilbert és Sullivan művei jól ismertek Angliában, egyik-másik művükkel sokszor már iskolai előadásokon is találkozhatnak a gyerekek. Nincs hiány a szerzőpáros rajongóiban sem, de meglepő módon nevüket hallva elsősorban az operett műfajára, azaz könnyed szórakozásra szoktunk gondolni. Ez számomra még A Királynő kalózai (The Pirates of Penzance) című darabbal kapcsolatban is érthetetlen, bár vitathatatlan, hogy Gilbert szövegkönyve itt jobban elszakad a realizmustól, mint a Mikádó vagy a Patienceesetében. A gyerek Fredericből véletlenül lesz kalózinas, mert nagyothalló dajkája félreérti a szülők utasítását: az angol pirate (kalóz) és pilot (pilóta) szavak nagyon hasonlóan hangzanak, ezért viszi rossz helyre Ruth, a dajka a kisgyereket. A szerződés szerint Frederic huszonegy éves korában válna függetlenné, addig együtt kell élnie a kalózokkal (és dajkájával, aki, felismerve hibáját, szégyenében a kalózoknál maradt). Huszonegyedik születésnapján Frederic vissza akar térni a régen elhagyott világba, ahol már nem a negyvenhét éves Ruth az egyetlen nő. Ám kiderül, hogy ebben az esetben harcolnia kellene a kalózok ellen. Csakhogy az is kiderül, hogy – mivel február 29-én, tehát szökőévben született – Frederic elvben még csak ötéves, tehát szerződése értelmében még nem hagyhatja ott a kalózokat. A történet egy másik szála jóvoltából kiderül, hogy a kalózok elvből nem bántanak árvákat; tehát bárki árvának mondja magát, biztonságban van. Stanley ellentengernagy becsapja a kalózokat: árvának mondja magát, hogy lányait megmentse a kalózokkal kötendő házasságtól. Ám ezért nagy bűnbánata támad, rettenetesen szenved. Amikor a rendőrség szembekerül a kalózokkal, nem mondhatják, hogy mindegyik rendőr árva. Viszont megemlítik Victoria királynő nevét, mire a kalózok azonnal megadják magukat. Kiderül ugyanis, hogy a kalózok mindegyike magas rangú arisztokrata, aki rossz útra tévedt. Majdnem minden jól végződik: a kalózok visszatérnek a felsőházba, Frederic pedig elveszi az ellentengernagy lányát, tehát a rendőrök rendet csináltak. Csupán a negyvenhét éves Ruth marad egyedül. Az Angol Nemzeti Opera jelenlegi produkciójában a darabot nem modernizálják: úgy adják, ahogy Gilbert és Sullivan vélhetően elképzelte. Talán a rendező, Mike Leigh Sullivan zenéje iránti tisztelete miatt nem nyílik szét a függöny a nyitány alatt. Ezt a háromrészes bevezetőt – Allegro Maestoso, Andante, Allegro Vivace – valóban lehet koncertdarabként is értelmezni. Én örültem, hogy ezúttal csak a zenére koncentrálhattam. A közönség figyelméből ítélve nem egyedül voltam ezen a véleményen.” Mire a második számhoz érünk (Ruth dala:„When Fred’ric was a little lad”), világossá válik, hogy Sullivan zenéje nem csak könnyen emészthető, fülbemászó muzsika, de mély tartalommal is bír. Mint ahogy Gilbert iróniája és szarkazmusa – az utóbbit Mike Leigh kétségbe vonja a műsorfüzetben írott cikkében – sem csak könnyed szórakoztatás, hanem mélyre ás a jó és a rossz emberi viselkedés értelmezésében. Ahogy Mike Leigh megjegyzi, Gilbert tükröt tart a világnak, és reagál annak őrültségére. Nem egészen világos, hogy vajon Sullivan akart-e más zeneszerzőket parodizálni, vagy sem. Az viszont biztos, hogy jó néhány olyan gyönyörű számot komponált, amelyek egyenrangúak az esetleg valóban parodizált anyaggal. Gondoljunk csak Mabel belépőjére! Frederic szerelmese egészen az opera hetedik számáig, Frederic női kórussal kísért dalának („Oh! Is there not one maiden breast…”) végéig nem lép színre. Első megjelenésekor viszont rögtön egy neve két szótagját összekötő, harminckettedekből álló, virtuóz koloratúrafutamot énekel. Az ezután következő, Frederickel énekelt háromnegyedes ütemű lírai duettje, amit a nőikar kétnegyedes csevegése („How beautifully blue the sky”) kísér, bámulatra méltó mestermű. Miként Mike Leigh rendezői koncepciója, úgyFrancesca Jayne egyik kórusrészlethez („Climbing over rocky mountain”) készített koreográfiája sem tolakodó: azt a látszatot kelti, hogy a lányok magától értetődő természetességgel énekelnek és táncolnak.Alison Chitty jelmezei a viktoriánus kort idézik, tehát a darab 1879-es ősbemutatójának időszakát. Chitty díszletei egyszerűek, a kék, zöld és narancssárga színek dominanciája jellemzi őket. A szereposztás két kivételtől (Mabel két testvérétől) eltekintve nagyszerű. A szopránClaudia Boyle (Mabel) impozáns színpadi alkat, biztos technikával. A mezzoszopránRebecca de Pont Davies érett művészi tapasztalattal, megható drámaisággal, de ugyanakkor erős humorral ábrázolja Ruth alakját. A bariton Andrew Shore jelentősebb művész, mint amit Stanley ellentengernagy szerepe megkíván, de komolyan veszi dolgát: nyelvtörő dalát („I am the very model of a modern Major-General”) nagyszerű komikus időzítéssel és humorral énekli, s ugyanakkor meghatóan ábrázolja az ellentengernagy képzelt tragikumát is. A basszus Joshua Bloom imponáló kalózkirály, Robert Murray(Frederic) lírai tenorján pedig gyönyörűen szól Sullivan szép és értékes zenéje. A basszus Jonathan Lemalu – egykor Rózsa Vera növendéke – valószínűleg nem érzi magát túl jól a rendőrparancsnok szerepében, de érzékenyen énekel, és kielégítően ábrázolja a nem túl okos és nem túl bátor jellemet. A bariton Alexander Robin Baker (Samuel) kollégáihoz hasonlóan magas színvonalat nyújt. A kórus és a zenekar kiváló teljesítményt nyújt a nagyon tapasztalt karmester, David Parry irányításával. Parry nagyon komolyan veszi Sullivan zenéjét és – sok olyan karmesterrel ellentétben, akik ezt a zenét szórakoztató műfajúnak tekintik – a mélységet és a szépséget, de ugyanakkor a humort is kihozza a partitúrából. Mike Leigh és David Parry nyilvánvalóan operának, tehát nem operettnek vagy speciálisan könnyű operának tekinti A Királynő kalózait. És ez így jó!"
[url] http://operavilag.net/kiemelt/opera-vagy-operett/; Arthur Sullivan: A Királynő kalózai – az Angol Nemzeti Opera előadásáról [/url] „Opera vagy operett?” Opőeravilág.net, 2015. június 2. KŐRY ÁGNES írását olvashatják „Gilbert és Sullivan művei jól ismertek Angliában, egyik-másik művükkel sokszor már iskolai előadásokon is találkozhatnak a gyerekek. Nincs hiány a szerzőpáros rajongóiban sem, de meglepő módon nevüket hallva elsősorban az operett műfajára, azaz könnyed szórakozásra szoktunk gondolni. Ez számomra még A Királynő kalózai (The Pirates of Penzance) című darabbal kapcsolatban is érthetetlen, bár vitathatatlan, hogy Gilbert szövegkönyve itt jobban elszakad a realizmustól, mint a Mikádó vagy a Patienceesetében. A gyerek Fredericből véletlenül lesz kalózinas, mert nagyothalló dajkája félreérti a szülők utasítását: az angol pirate (kalóz) és pilot (pilóta) szavak nagyon hasonlóan hangzanak, ezért viszi rossz helyre Ruth, a dajka a kisgyereket. A szerződés szerint Frederic huszonegy éves korában válna függetlenné, addig együtt kell élnie a kalózokkal (és dajkájával, aki, felismerve hibáját, szégyenében a kalózoknál maradt). Huszonegyedik születésnapján Frederic vissza akar térni a régen elhagyott világba, ahol már nem a negyvenhét éves Ruth az egyetlen nő. Ám kiderül, hogy ebben az esetben harcolnia kellene a kalózok ellen. Csakhogy az is kiderül, hogy – mivel február 29-én, tehát szökőévben született – Frederic elvben még csak ötéves, tehát szerződése értelmében még nem hagyhatja ott a kalózokat. A történet egy másik szála jóvoltából kiderül, hogy a kalózok elvből nem bántanak árvákat; tehát bárki árvának mondja magát, biztonságban van. Stanley ellentengernagy becsapja a kalózokat: árvának mondja magát, hogy lányait megmentse a kalózokkal kötendő házasságtól. Ám ezért nagy bűnbánata támad, rettenetesen szenved. Amikor a rendőrség szembekerül a kalózokkal, nem mondhatják, hogy mindegyik rendőr árva. Viszont megemlítik Victoria királynő nevét, mire a kalózok azonnal megadják magukat. Kiderül ugyanis, hogy a kalózok mindegyike magas rangú arisztokrata, aki rossz útra tévedt. Majdnem minden jól végződik: a kalózok visszatérnek a felsőházba, Frederic pedig elveszi az ellentengernagy lányát, tehát a rendőrök rendet csináltak. Csupán a negyvenhét éves Ruth marad egyedül. Az Angol Nemzeti Opera jelenlegi produkciójában a darabot nem modernizálják: úgy adják, ahogy Gilbert és Sullivan vélhetően elképzelte. Talán a rendező, Mike Leigh Sullivan zenéje iránti tisztelete miatt nem nyílik szét a függöny a nyitány alatt. Ezt a háromrészes bevezetőt – Allegro Maestoso, Andante, Allegro Vivace – valóban lehet koncertdarabként is értelmezni. Én örültem, hogy ezúttal csak a zenére koncentrálhattam. A közönség figyelméből ítélve nem egyedül voltam ezen a véleményen.” Mire a második számhoz érünk (Ruth dala:„When Fred’ric was a little lad”), világossá válik, hogy Sullivan zenéje nem csak könnyen emészthető, fülbemászó muzsika, de mély tartalommal is bír. Mint ahogy Gilbert iróniája és szarkazmusa – az utóbbit Mike Leigh kétségbe vonja a műsorfüzetben írott cikkében – sem csak könnyed szórakoztatás, hanem mélyre ás a jó és a rossz emberi viselkedés értelmezésében. Ahogy Mike Leigh megjegyzi, Gilbert tükröt tart a világnak, és reagál annak őrültségére. Nem egészen világos, hogy vajon Sullivan akart-e más zeneszerzőket parodizálni, vagy sem. Az viszont biztos, hogy jó néhány olyan gyönyörű számot komponált, amelyek egyenrangúak az esetleg valóban parodizált anyaggal. Gondoljunk csak Mabel belépőjére! Frederic szerelmese egészen az opera hetedik számáig, Frederic női kórussal kísért dalának („Oh! Is there not one maiden breast…”) végéig nem lép színre. Első megjelenésekor viszont rögtön egy neve két szótagját összekötő, harminckettedekből álló, virtuóz koloratúrafutamot énekel. Az ezután következő, Frederickel énekelt háromnegyedes ütemű lírai duettje, amit a nőikar kétnegyedes csevegése („How beautifully blue the sky”) kísér, bámulatra méltó mestermű. Miként Mike Leigh rendezői koncepciója, úgyFrancesca Jayne egyik kórusrészlethez („Climbing over rocky mountain”) készített koreográfiája sem tolakodó: azt a látszatot kelti, hogy a lányok magától értetődő természetességgel énekelnek és táncolnak.Alison Chitty jelmezei a viktoriánus kort idézik, tehát a darab 1879-es ősbemutatójának időszakát. Chitty díszletei egyszerűek, a kék, zöld és narancssárga színek dominanciája jellemzi őket. A szereposztás két kivételtől (Mabel két testvérétől) eltekintve nagyszerű. A szopránClaudia Boyle (Mabel) impozáns színpadi alkat, biztos technikával. A mezzoszopránRebecca de Pont Davies érett művészi tapasztalattal, megható drámaisággal, de ugyanakkor erős humorral ábrázolja Ruth alakját. A bariton Andrew Shore jelentősebb művész, mint amit Stanley ellentengernagy szerepe megkíván, de komolyan veszi dolgát: nyelvtörő dalát („I am the very model of a modern Major-General”) nagyszerű komikus időzítéssel és humorral énekli, s ugyanakkor meghatóan ábrázolja az ellentengernagy képzelt tragikumát is. A basszus Joshua Bloom imponáló kalózkirály, Robert Murray(Frederic) lírai tenorján pedig gyönyörűen szól Sullivan szép és értékes zenéje. A basszus Jonathan Lemalu – egykor Rózsa Vera növendéke – valószínűleg nem érzi magát túl jól a rendőrparancsnok szerepében, de érzékenyen énekel, és kielégítően ábrázolja a nem túl okos és nem túl bátor jellemet. A bariton Alexander Robin Baker (Samuel) kollégáihoz hasonlóan magas színvonalat nyújt. A kórus és a zenekar kiváló teljesítményt nyújt a nagyon tapasztalt karmester, David Parry irányításával. Parry nagyon komolyan veszi Sullivan zenéjét és – sok olyan karmesterrel ellentétben, akik ezt a zenét szórakoztató műfajúnak tekintik – a mélységet és a szépséget, de ugyanakkor a humort is kihozza a partitúrából. Mike Leigh és David Parry nyilvánvalóan operának, tehát nem operettnek vagy speciálisan könnyű operának tekinti A Királynő kalózait. És ez így jó!"
2462 Búbánat 2015-05-28 11:48:51
A Csárdáskirálynő áll a Budavári Palotakoncert középpontjában Fontosak lesznek a showelemek MH/MTI – 2015.05.26. 18:01 Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettje áll a középpontjában az idei Budavári Palotakoncertnek, amelyet augusztus 7-én és 8-án tekinthet meg a közönség a Budavári Palota Oroszlános udvarán. A tematikus koncerten "zeneileg különleges parádé" várja a közönséget, lesznek duettek, amelyeket hatan énekelnek és lesznek szólók, amelyeket hárman adnak elő - mondta el Vadász Dániel. A programban elhangzanak Kálmán Imre főművének legsikeresebb dalai mellett kevésbé közismert műveinek melódiái is, valamint Ralph Benatzky cseh származású zeneszerző A három testőr című művéből is színpadra kerül több részlet. Emellett az ismert magyar operett-komponisták egy-egy számával is szeretnék köszönteni a Csárdáskirálynőt - ismertette a részleteket Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető. Kiemelte, hogy Magyarországon a Csárdáskirálynő és az operett összetartozó fogalom. Véleménye szerint a Csárdáskirálynőnek három komoly korszaka volt: az 1950-es évekig maga volt az operett, azt követően pedig maga a múzeum, míg napjainkban az operett zenés népszínház a javából - fogalmazott. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) kötött megállapodásnak köszönhetően a Duna Televízió idén is műsorára tűzi a koncertet. A gála szervezői újdonsággal is készülnek: hamarosan 3D-s nézőtéren mutatják meg a vásárlóknak, hova váltanak belépőt az Oroszlános udvaron felállított tribünön. Az első Budavári Palotakoncertet Nacsa Olivér és Vadász Dániel producer-ötletgazdák szervezték meg 2013-ban azzal a céllal, hogy minél több emberhez eljuttassák a magyar operettet.
A Csárdáskirálynő áll a Budavári Palotakoncert középpontjában Fontosak lesznek a showelemek MH/MTI – 2015.05.26. 18:01 Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettje áll a középpontjában az idei Budavári Palotakoncertnek, amelyet augusztus 7-én és 8-án tekinthet meg a közönség a Budavári Palota Oroszlános udvarán. A tematikus koncerten "zeneileg különleges parádé" várja a közönséget, lesznek duettek, amelyeket hatan énekelnek és lesznek szólók, amelyeket hárman adnak elő - mondta el Vadász Dániel. A programban elhangzanak Kálmán Imre főművének legsikeresebb dalai mellett kevésbé közismert műveinek melódiái is, valamint Ralph Benatzky cseh származású zeneszerző A három testőr című művéből is színpadra kerül több részlet. Emellett az ismert magyar operett-komponisták egy-egy számával is szeretnék köszönteni a Csárdáskirálynőt - ismertette a részleteket Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető. Kiemelte, hogy Magyarországon a Csárdáskirálynő és az operett összetartozó fogalom. Véleménye szerint a Csárdáskirálynőnek három komoly korszaka volt: az 1950-es évekig maga volt az operett, azt követően pedig maga a múzeum, míg napjainkban az operett zenés népszínház a javából - fogalmazott. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) kötött megállapodásnak köszönhetően a Duna Televízió idén is műsorára tűzi a koncertet. A gála szervezői újdonsággal is készülnek: hamarosan 3D-s nézőtéren mutatják meg a vásárlóknak, hova váltanak belépőt az Oroszlános udvaron felállított tribünön. Az első Budavári Palotakoncertet Nacsa Olivér és Vadász Dániel producer-ötletgazdák szervezték meg 2013-ban azzal a céllal, hogy minél több emberhez eljuttassák a magyar operettet.
