2576 Edmond Dantes 2015-12-02 09:59:19 [Válasz erre: 2573 Búbánat 2015-12-02 01:59:50]
Kedves Búbánat, ehhez tényleg nincs mit hozzátennem: tömör és elegáns válasz-vélemény, benne van a lényeg és a sorok között olvasva pedig pontos diagnózis...és udvarias is.
Kedves Búbánat, ehhez tényleg nincs mit hozzátennem: tömör és elegáns válasz-vélemény, benne van a lényeg és a sorok között olvasva pedig pontos diagnózis...és udvarias is.
2575 Edmond Dantes 2015-12-02 09:55:07 [Válasz erre: 2572 ferocissimoato 2015-12-01 23:48:41]
Kedves ferocissimoato! Nem vagyok szigorú, csak "igazságos" = elfogultság nélkül kritikus. És elég objektív is a tegnapi hszomban. Nem kell velem egyetérteni és nem kell veled (sem) egyetérteni. Koros karakterszerepek: i g e n. Gálahaknikon ezredszer Szép város.. és hasonlók, plusz 30 kilóval és plusz 20 évvel az elviselhető fölött: n e m.
Kedves ferocissimoato! Nem vagyok szigorú, csak "igazságos" = elfogultság nélkül kritikus. És elég objektív is a tegnapi hszomban. Nem kell velem egyetérteni és nem kell veled (sem) egyetérteni. Koros karakterszerepek: i g e n. Gálahaknikon ezredszer Szép város.. és hasonlók, plusz 30 kilóval és plusz 20 évvel az elviselhető fölött: n e m.
2574 Búbánat 2015-12-02 02:12:54 [Válasz erre: 2568 Búbánat 2015-11-19 12:55:41]
Duna TV, december 3., 20.35 – 22.00 Csárdáskirálynô 100 – a gálakoncert szerkesztett televíziós változata Kálmán Imre legismertebb és legtöbbet játszott operettje a Csárdáskirálynô. Az ősbemutató százéves évfordulójának tiszteletére november 17-én nagyszabású gálamûsort rendezett az Operettszínház. (12) (NH) A Budapesti Operettszínház november 17-én nemzetközi gálaesten köszöntötte a 100 éves Csárdáskirálynőt, melyen felcsendültek a jól ismert dallamok. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Kálmán Yvonne, a zeneszerző lánya, a zeneszerző fiának, Charles Kálmánnak özvegye, valamint fia, ifjabb Charles Kálmán is. Beszédet mondott a legendás 1954-es előadás rendezője Szinetár Miklós is. Vendégként fellépett Oksana Krupnova, a szentpétervári Zenés Komédiaszínház szólistája, Igor Levenets, a kijevi Nemzeti Operettszínház tenorja valamint Molnár Piroska, Bodrogi Gyula, Hámori Ildikó, Nyári Zoltán, Mikó István, Forgács Péter, Sáfár Mónika, Bozsó József, Teremi Trixi. Mellettük természetesen ott voltak a Budapesti Operettszínház jelenlegi sztárjai is: Fischl Mónika, Dolhai Attila, Kalocsai Zsuzsa, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Frankó Tünde is. A zenekart Makláry László, Balassa Krisztián és Bolba Tamás vezényelte.
Duna TV, december 3., 20.35 – 22.00 Csárdáskirálynô 100 – a gálakoncert szerkesztett televíziós változata Kálmán Imre legismertebb és legtöbbet játszott operettje a Csárdáskirálynô. Az ősbemutató százéves évfordulójának tiszteletére november 17-én nagyszabású gálamûsort rendezett az Operettszínház. (12) (NH) A Budapesti Operettszínház november 17-én nemzetközi gálaesten köszöntötte a 100 éves Csárdáskirálynőt, melyen felcsendültek a jól ismert dallamok. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Kálmán Yvonne, a zeneszerző lánya, a zeneszerző fiának, Charles Kálmánnak özvegye, valamint fia, ifjabb Charles Kálmán is. Beszédet mondott a legendás 1954-es előadás rendezője Szinetár Miklós is. Vendégként fellépett Oksana Krupnova, a szentpétervári Zenés Komédiaszínház szólistája, Igor Levenets, a kijevi Nemzeti Operettszínház tenorja valamint Molnár Piroska, Bodrogi Gyula, Hámori Ildikó, Nyári Zoltán, Mikó István, Forgács Péter, Sáfár Mónika, Bozsó József, Teremi Trixi. Mellettük természetesen ott voltak a Budapesti Operettszínház jelenlegi sztárjai is: Fischl Mónika, Dolhai Attila, Kalocsai Zsuzsa, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Frankó Tünde is. A zenekart Makláry László, Balassa Krisztián és Bolba Tamás vezényelte.
2573 Búbánat 2015-12-02 01:59:50 [Válasz erre: 2571 Edmond Dantes 2015-12-01 16:09:27]
A kellő önkritika hiánya (?), vagy éppen a tudatosság (?), a hatásvadászat érdekében mindent szabad (?), a rendezői önkény (?) vagy éppen szabadsága (?) - ami eszembe jut, ha Oszvald Marika mai szerepkörét tekintem színházában. Csupa kérdőjel számomra; a kétségtelen tehetség kisugárzása még most is árad belőle, bizony a giccs és már-már a paródia határát súrolva - az Operett ettől is él, ebből is... A megszépítő múlt is bennünk él.
A kellő önkritika hiánya (?), vagy éppen a tudatosság (?), a hatásvadászat érdekében mindent szabad (?), a rendezői önkény (?) vagy éppen szabadsága (?) - ami eszembe jut, ha Oszvald Marika mai szerepkörét tekintem színházában. Csupa kérdőjel számomra; a kétségtelen tehetség kisugárzása még most is árad belőle, bizony a giccs és már-már a paródia határát súrolva - az Operett ettől is él, ebből is... A megszépítő múlt is bennünk él.
2572 ferocissimoato 2015-12-01 23:48:41 [Válasz erre: 2571 Edmond Dantes 2015-12-01 16:09:27]
Kedves Dantes! Jajj de szigorú tetszik lenni. Ugye nem kell veled egyetérteni? De jó!.... A Mágnás Miskát már nem énekli Oszwald Marika. Igaza is van, azt már nem kell 60 felett. De a koros karakterszerepeket miért ne csinálja? PL Csókos asszonyt vagy a Csinom Palkót, vagy az Oszi boszi, a repülö nagyanyót? A kisújjában van a szakma minden csinja bínja- ha tetzik, ha nem. OK neked nem tetszik. Jobbágy hódólj, parancsolom!
Kedves Dantes! Jajj de szigorú tetszik lenni. Ugye nem kell veled egyetérteni? De jó!.... A Mágnás Miskát már nem énekli Oszwald Marika. Igaza is van, azt már nem kell 60 felett. De a koros karakterszerepeket miért ne csinálja? PL Csókos asszonyt vagy a Csinom Palkót, vagy az Oszi boszi, a repülö nagyanyót? A kisújjában van a szakma minden csinja bínja- ha tetzik, ha nem. OK neked nem tetszik. Jobbágy hódólj, parancsolom!
2571 Edmond Dantes 2015-12-01 16:09:27 [Válasz erre: 2570 Búbánat 2015-11-27 19:30:16]
Nem a Sybillre válaszolok, hanem MÁO topik-beli hszodra. Oszvald Mari(ká)t évtizedek óta a magyar operettjátszás sőt a magyar színpad egyik legjelesebb egyéniségének tarto(tta)m. Bámulatos kisugárzás, nagy egyéniség, különleges levegő és színpadi tudás vagyis minden, ami kell ahhoz, hogy valaki nagy sztár, halhatatlan sztár, sőt: díva legyen. És most jön a de. De, és ezzel szembemegyek a kritikus véleményével ("... szertelen jelenléte rendesen nemcsak a tetszést garantálja, de a műfaj elemi hitelét és oly kívánatos lendületét is"), szvsz mára OM paródiává vált. Az operett r o s s z paródiájává, az adott produkció r o s s z paródiájává...és önmaga r o s s z paródiájává. Értelek én: "... túl a hatvanon, nem derogál a bukfenc, cigánykerék a színpadon". És érteni vélem, hogy a sosemvolthangmilliomos és hangját mára végképp elvesztett művésznő, kikacsintva a produkcióból a nézőtérre, az egészet amolyan "nehogymá'komolyanvegyetek" formára veszi, mondom, érteni vélem, de egyetérteni ezzel nem tudok. Veszélyes műfaj az operett, 100 éve elavultnak számít, miközben folyamatosan hódít, ha ma már nem is annyi országban mint régen. De veszélyes- elavult-nosztalgiázó operettet játszani -megint csak szvsz- kizárólag a műfajt és a darabot halálos komolyan véve szabad játszani. Halálosan komoly = vígjátéki elemek jöhetnek és maradhatnak, poénkodni, uram bocsá: bohóckodni -ahol, amikor és AKINEK arra helye van a darabban- szabad, sőt, kötelező. Tudjuk: a bohóc szakmát is halálosan komolyan kell venni. Ám ha valaki mindezt kulisszahasogató ripacskodással teszi és humor-poénkodás címén és jobb híján önmaga EGYKORI legjavának rossz és feszengető árnyékát nyújtja, legfőképpen súlyos tömegével kérkedve, az már nem művészet, az BRETTLI és, éppen ellentétesen a kritikus belinkelt-bemásolt állításával: NEM garantálja, hanem LEJÁRATJA a műfaj elemi hitelét.
Nem a Sybillre válaszolok, hanem MÁO topik-beli hszodra. Oszvald Mari(ká)t évtizedek óta a magyar operettjátszás sőt a magyar színpad egyik legjelesebb egyéniségének tarto(tta)m. Bámulatos kisugárzás, nagy egyéniség, különleges levegő és színpadi tudás vagyis minden, ami kell ahhoz, hogy valaki nagy sztár, halhatatlan sztár, sőt: díva legyen. És most jön a de. De, és ezzel szembemegyek a kritikus véleményével ("... szertelen jelenléte rendesen nemcsak a tetszést garantálja, de a műfaj elemi hitelét és oly kívánatos lendületét is"), szvsz mára OM paródiává vált. Az operett r o s s z paródiájává, az adott produkció r o s s z paródiájává...és önmaga r o s s z paródiájává. Értelek én: "... túl a hatvanon, nem derogál a bukfenc, cigánykerék a színpadon". És érteni vélem, hogy a sosemvolthangmilliomos és hangját mára végképp elvesztett művésznő, kikacsintva a produkcióból a nézőtérre, az egészet amolyan "nehogymá'komolyanvegyetek" formára veszi, mondom, érteni vélem, de egyetérteni ezzel nem tudok. Veszélyes műfaj az operett, 100 éve elavultnak számít, miközben folyamatosan hódít, ha ma már nem is annyi országban mint régen. De veszélyes- elavult-nosztalgiázó operettet játszani -megint csak szvsz- kizárólag a műfajt és a darabot halálos komolyan véve szabad játszani. Halálosan komoly = vígjátéki elemek jöhetnek és maradhatnak, poénkodni, uram bocsá: bohóckodni -ahol, amikor és AKINEK arra helye van a darabban- szabad, sőt, kötelező. Tudjuk: a bohóc szakmát is halálosan komolyan kell venni. Ám ha valaki mindezt kulisszahasogató ripacskodással teszi és humor-poénkodás címén és jobb híján önmaga EGYKORI legjavának rossz és feszengető árnyékát nyújtja, legfőképpen súlyos tömegével kérkedve, az már nem művészet, az BRETTLI és, éppen ellentétesen a kritikus belinkelt-bemásolt állításával: NEM garantálja, hanem LEJÁRATJA a műfaj elemi hitelét.
2570 Búbánat 2015-11-27 19:30:16
Közeledik a [url] http://www.zene.hu/image/article/main/.640x640/45607.jpg; Sybill-bemutató [/url] az Operettszínházban.
Közeledik a [url] http://www.zene.hu/image/article/main/.640x640/45607.jpg; Sybill-bemutató [/url] az Operettszínházban.
2569 Búbánat 2015-11-19 22:55:01
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2015/11/05/az_enekes_torkaban_is_erik_a_szerep/; "Az énekes torkában is érik a szerep” – interjú Frankó Tündével [/url] /FIDELIO.HU, 2015.11.05. 09:49/ „November 5-én láthatja először a budapesti közönség a Miskolci Operafesztiválon idén júniusban bemutatott Egy anya történetét. Fekete Gyula operáját a Budapesti Operettszínház és a Zeneakadémia között létrejött együttműködés keretében tűzik műsorra a Solti György Kamarateremben. Az előadás rendezője Zsótér Sándor, a címszereplő Frankó Tünde Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Érdemes Művész. A művésznővel a közelgő bemutató kapcsán beszélgettünk opera- és operettjátszásról, tudatosságról, csapatszellemről, a novemberi 17-i Csárdáskirálynő 100 gáláról, ahol németül énekel majd és természetesen a decemberi Sybill premierről is.” /Az interjúból kiemelem itt az operetthez kapcsolódó részeket:/ - A bemutató után ismét bekapcsolódsz a Sybill próbafolyamatába. Először találkozol ezzel a művel? - Igen. Nagyon édes a szövegkönyv, jó hangulatúak a próbák. Lukács Anita csodálatos kolléganőmmel osztozunk a Nagyhercegnő szerepén. Most mondjuk mindketten igazoltan hiányzunk, de nem baj, legalább megtudják, milyen nélkülünk. (Nevet) Szabó Mátéval nem dolgoztam még, de az itteni első rendezése, a Régi nyár, ami nagy sikerrel fut jelenleg is a Raktárszínházban, nagyszerű, remek előadás. Örülök, hogy a próbákon belőlünk indul ki és maximális szabadságot ad nekünk. Természetesen finomítja, csiszolja mindazt, amit mi ösztönösen csinálunk, és azt gondolom, ez a kölcsönös bizalom és egymásra figyelés a végeredményen is látszani fog. - A Budapesti Operettszínházban elsősorban operettekben játszol. Ugyanolyan kihívást jelent egy primadonna szerep eléneklése, mint egy opera hősnőé? - Az operett mindig jelen volt az életemben, bár ebből a szempontból nem olyan gazdag a repertoárom, de minden alkalommal nagy örömmel, ugyanolyan alázattal, szorgalommal és szeretettel nyúlok az operetthez, mint egy operához, egy oratóriumhoz, vagy bármelyik zenei műfajhoz. Ugyanolyan kihívást jelent, csak itt mások a nehézségek. Egyáltalán nem könnyű prózát mondani és utána énekelni. Komoly énekesi teljesítményt kívánnak a primadonnáknak és bonvivánoknak írt dalok, de a szubrettek és a táncos-komikusok dolga is nehéz, hiszen ők éneklés közben még táncolnak is. Tehát technikailag egészen máshogy kell megoldaniuk az énekelni valót. Nem könnyebb feladat tehát, csak más. - Van összehasonlítási alapod, tudod milyen az énekes élete egy operaházban és milyen az Operettszínházban. Miben látod a legnagyobb különbséget? - Egy operettben elképesztő csapatmunkára van szükség, olyan, mint egy társasjáték, nem lehet egyedül, kontaktus nélkül megoldani a feladatot. Muszáj odafigyelni egymásra. Az opera ennél magányosabb műfaj, rengeteg a zárt szám, de ott is azok az igazán szép és izgalmas előadások, ahol a szereplők között meg tudnak történni az emberi kapcsolódások. - Az Operettszínházban megvan ez a csapatszellem? - Abszolút. Csodálatos az itteni csapat, igazi közösséggé kovácsolódtunk az eltelt évek során.
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2015/11/05/az_enekes_torkaban_is_erik_a_szerep/; "Az énekes torkában is érik a szerep” – interjú Frankó Tündével [/url] /FIDELIO.HU, 2015.11.05. 09:49/ „November 5-én láthatja először a budapesti közönség a Miskolci Operafesztiválon idén júniusban bemutatott Egy anya történetét. Fekete Gyula operáját a Budapesti Operettszínház és a Zeneakadémia között létrejött együttműködés keretében tűzik műsorra a Solti György Kamarateremben. Az előadás rendezője Zsótér Sándor, a címszereplő Frankó Tünde Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Érdemes Művész. A művésznővel a közelgő bemutató kapcsán beszélgettünk opera- és operettjátszásról, tudatosságról, csapatszellemről, a novemberi 17-i Csárdáskirálynő 100 gáláról, ahol németül énekel majd és természetesen a decemberi Sybill premierről is.” /Az interjúból kiemelem itt az operetthez kapcsolódó részeket:/ - A bemutató után ismét bekapcsolódsz a Sybill próbafolyamatába. Először találkozol ezzel a művel? - Igen. Nagyon édes a szövegkönyv, jó hangulatúak a próbák. Lukács Anita csodálatos kolléganőmmel osztozunk a Nagyhercegnő szerepén. Most mondjuk mindketten igazoltan hiányzunk, de nem baj, legalább megtudják, milyen nélkülünk. (Nevet) Szabó Mátéval nem dolgoztam még, de az itteni első rendezése, a Régi nyár, ami nagy sikerrel fut jelenleg is a Raktárszínházban, nagyszerű, remek előadás. Örülök, hogy a próbákon belőlünk indul ki és maximális szabadságot ad nekünk. Természetesen finomítja, csiszolja mindazt, amit mi ösztönösen csinálunk, és azt gondolom, ez a kölcsönös bizalom és egymásra figyelés a végeredményen is látszani fog. - A Budapesti Operettszínházban elsősorban operettekben játszol. Ugyanolyan kihívást jelent egy primadonna szerep eléneklése, mint egy opera hősnőé? - Az operett mindig jelen volt az életemben, bár ebből a szempontból nem olyan gazdag a repertoárom, de minden alkalommal nagy örömmel, ugyanolyan alázattal, szorgalommal és szeretettel nyúlok az operetthez, mint egy operához, egy oratóriumhoz, vagy bármelyik zenei műfajhoz. Ugyanolyan kihívást jelent, csak itt mások a nehézségek. Egyáltalán nem könnyű prózát mondani és utána énekelni. Komoly énekesi teljesítményt kívánnak a primadonnáknak és bonvivánoknak írt dalok, de a szubrettek és a táncos-komikusok dolga is nehéz, hiszen ők éneklés közben még táncolnak is. Tehát technikailag egészen máshogy kell megoldaniuk az énekelni valót. Nem könnyebb feladat tehát, csak más. - Van összehasonlítási alapod, tudod milyen az énekes élete egy operaházban és milyen az Operettszínházban. Miben látod a legnagyobb különbséget? - Egy operettben elképesztő csapatmunkára van szükség, olyan, mint egy társasjáték, nem lehet egyedül, kontaktus nélkül megoldani a feladatot. Muszáj odafigyelni egymásra. Az opera ennél magányosabb műfaj, rengeteg a zárt szám, de ott is azok az igazán szép és izgalmas előadások, ahol a szereplők között meg tudnak történni az emberi kapcsolódások. - Az Operettszínházban megvan ez a csapatszellem? - Abszolút. Csodálatos az itteni csapat, igazi közösséggé kovácsolódtunk az eltelt évek során.
2568 Búbánat 2015-11-19 12:55:41 [Válasz erre: 2567 Búbánat 2015-11-18 21:46:42]
Kiegészítésül: A november 17-i nemzetközi gálaesten fellépett Okszana Krupnova, a szentpétervári Zenés Komédiaszínház szólistája, Igor Levenets, a kijevi Nemzeti Operettszínház tenorja. Vendégül látták Nyári Zoltánt, Mikó Istvánt, Forgács Pétert, Sáfár Mónikát, Bozsó Józsefet, Teremi Trixit, Hámori Ildikót, Molnár Piroskát, Bodrogi Gyulát. Mellettük az Operettszínház jelenlegi művészei is megjelentek: Fischl Mónika, Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Kalocsai Zsuzsa, Frankó Tünde. Az esten beszédet tartott az 1954-es legendás Csárdáskirálynő rendezője, Szinetár Miklós, valamint Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető. A gálaesten felcsendültek az előadás dalai, amelyeket megszakítottak videofelvételek, bejátszások, megemlékezések a korábbi előadásokról. Az eseményen a társulattal ünnepelt Kálmán Yvonne, a zeneszerző lánya és a zeneszerző fiának, Charles Kálmánnak az özvegye, valamint a fia, ifjabb Charles Kálmán is. /Forrás: MNO.hu/
Kiegészítésül: A november 17-i nemzetközi gálaesten fellépett Okszana Krupnova, a szentpétervári Zenés Komédiaszínház szólistája, Igor Levenets, a kijevi Nemzeti Operettszínház tenorja. Vendégül látták Nyári Zoltánt, Mikó Istvánt, Forgács Pétert, Sáfár Mónikát, Bozsó Józsefet, Teremi Trixit, Hámori Ildikót, Molnár Piroskát, Bodrogi Gyulát. Mellettük az Operettszínház jelenlegi művészei is megjelentek: Fischl Mónika, Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Kalocsai Zsuzsa, Frankó Tünde. Az esten beszédet tartott az 1954-es legendás Csárdáskirálynő rendezője, Szinetár Miklós, valamint Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető. A gálaesten felcsendültek az előadás dalai, amelyeket megszakítottak videofelvételek, bejátszások, megemlékezések a korábbi előadásokról. Az eseményen a társulattal ünnepelt Kálmán Yvonne, a zeneszerző lánya és a zeneszerző fiának, Charles Kálmánnak az özvegye, valamint a fia, ifjabb Charles Kálmán is. /Forrás: MNO.hu/
2567 Búbánat 2015-11-18 21:46:42
[url] http://www.origo.hu/kultura/egyfelvonas/20151118-szaz-eves-a-csardaskiralyno-operett-kalman-imre-mohacsi-janos-kerenyi-miklos-gabor.html; Centenáriumi Csárdáskirálynő-gála az Operettben – a kormányfő jelenlétében [/url] „Kedden este gálaesttel és kiállítással ünnepelték Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettje születésének 100. évfordulóját a Budapesti Operettszínházban.” Történelmi visszatekintés www.origo.hu – 2015. november 18.
[url] http://www.origo.hu/kultura/egyfelvonas/20151118-szaz-eves-a-csardaskiralyno-operett-kalman-imre-mohacsi-janos-kerenyi-miklos-gabor.html; Centenáriumi Csárdáskirálynő-gála az Operettben – a kormányfő jelenlétében [/url] „Kedden este gálaesttel és kiállítással ünnepelték Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettje születésének 100. évfordulóját a Budapesti Operettszínházban.” Történelmi visszatekintés www.origo.hu – 2015. november 18.
2566 Búbánat 2015-11-18 21:46:04
[url] http://www.operett.hu/cikkek/kirobbano-sikerrel-fogadtak-a-csardaskiralynot-omanban/1168; Kirobbanó sikerrel fogadták A Csárdáskirálynőt Ománban [/url] /Operettszinhaz.hu - 2015-11-13/ Lőrinczy György arra hívta fel az újságírók figyelmét, hogy bár a Budapesti Operettszínház nem régen lett állami fenntartású közintézmény, a Külügyminisztériummal már ezen rövid idő alatt is több közös projektjük volt. Úgy véli, a magyar kultúra, ezen belül az operett bemutatása külföldön jól összekötő kapocs lehet kultúrdiplomáciai és gazdasági célkitűzések megvalósításában. Majd a Petronas elnökének hozzá intézett szavait idézte: "Mister Lőrincsi én a Forma1 miatt többször jártam Magyarországon, de ha szabad egy kritikával illetnem az országukat, azt a vidámságot, amit maguk itt ma mutattak, nemigen láttam a budapesti embereken." -"Úgy hogy többet kell dolgoznunk azért, hogy megmutassuk, életvidám és energikus nép vagyunk a magunk csodálatos kultúrájával" - fejezte be a főigazgató a gondolatot.
[url] http://www.operett.hu/cikkek/kirobbano-sikerrel-fogadtak-a-csardaskiralynot-omanban/1168; Kirobbanó sikerrel fogadták A Csárdáskirálynőt Ománban [/url] /Operettszinhaz.hu - 2015-11-13/ Lőrinczy György arra hívta fel az újságírók figyelmét, hogy bár a Budapesti Operettszínház nem régen lett állami fenntartású közintézmény, a Külügyminisztériummal már ezen rövid idő alatt is több közös projektjük volt. Úgy véli, a magyar kultúra, ezen belül az operett bemutatása külföldön jól összekötő kapocs lehet kultúrdiplomáciai és gazdasági célkitűzések megvalósításában. Majd a Petronas elnökének hozzá intézett szavait idézte: "Mister Lőrincsi én a Forma1 miatt többször jártam Magyarországon, de ha szabad egy kritikával illetnem az országukat, azt a vidámságot, amit maguk itt ma mutattak, nemigen láttam a budapesti embereken." -"Úgy hogy többet kell dolgoznunk azért, hogy megmutassuk, életvidám és energikus nép vagyunk a magunk csodálatos kultúrájával" - fejezte be a főigazgató a gondolatot.
2565 Búbánat 2015-11-18 21:45:03
[url] http://www.operett.hu/cikkek/hazatert-azsiai-turnejarol-a-tarsulat/1166; Hazatért ázsiai turnéjáról a társulat [/url] /Operettszinhaz.hu - 2015-11-06 / A hét elején hazaérkezett közel egy hónapos délkelet-ázsiai turnéjáról a Budapesti Operettszínház társulata. A 28 fős zenekarból, 4 balett táncosból, 6 szólistából valamint Makláry László zenei vezetőből és Lőrinczy György főigazgatóból álló csapat a Toyota Classics rendezvénysorozatának keretében tartott nagysikerű koncerteket a térség 7 nagyvárosában. A turné nemcsak a magyar és az európai kultúra hírét öregbítette, de kultúrdiplomáciai kapcsolatok teremtését is lehetővé tette. „Lukács Anita arról beszélt, hogy az iszlámvallású Bruneiben milyen komoly követelményeknek kellett megfelelniük. Nem látszódhatott ki a ruhából a karjuk, a hátuk, a nyakuk, a válluk. Az előadást megelőzően egy cenzúra bizottság előtt kellett bemutatniuk a jelmezeket és a koreográfiát, és ha a bizottság valamit kifogásolt, bizony változtatniuk kellett rajta. "Az egyik jelmezem annyira tetszett a bizottságnak, hogy elkezdtek tapsolni, kameráztak, fotóztak. Én, mintha csak egy divatbemutatón lettünk volna, beálltam egy pózba, és a végén dobtam egy puszit. Mire riadtan integettek: nem, nem nem! A jelmez gyönyörű, de puszi nincs" - mesélte nevetve a művésznő. Vadász Zsolt pedig hozzáfűzte: "A dologban az volt a legérdekesebb, hogy a cenzúra bizottságnak is volt egy ellenőrző bizottsága. Ami az első sorban ülő hölgyeknek és uraknak tetszett, azt több alkalommal is a mögöttük helyet foglaló két ember megvétózta." A szót ekkor Szendi Szilvi vette át. "Azt hittem, mindent felvettem. Volt rajtam garbó, fejdísz, vastag harisnya. Megmutattam magam és nagyon óvatosan éppen csak két centire kinyújtottam a lábamat 20 fokban, de rám szóltak, hogy vegyek fel még egy inget is. Miért? - kérdeztem, mire azt válaszolták, hogy valamit még takarni kell. - De mit? - Hát… túlságosan testhez simuló a ruha és kiadja a női idomokat." Lőrinczy György megjegyezte, hogy néhány nap múlva Omanba utazik a társulat, ahol hasonló körülmények között lépnek majd fel. A Csárdáskirálynőt kellett a szigorú előírásoknak megfelelően átalakítaniuk: férfiak és nők nem érhetnek egymáshoz, tilos a pezsgőzés a jelenetekben és a hölgyeknek mindenüket teljesen be kell fedniük.”
[url] http://www.operett.hu/cikkek/hazatert-azsiai-turnejarol-a-tarsulat/1166; Hazatért ázsiai turnéjáról a társulat [/url] /Operettszinhaz.hu - 2015-11-06 / A hét elején hazaérkezett közel egy hónapos délkelet-ázsiai turnéjáról a Budapesti Operettszínház társulata. A 28 fős zenekarból, 4 balett táncosból, 6 szólistából valamint Makláry László zenei vezetőből és Lőrinczy György főigazgatóból álló csapat a Toyota Classics rendezvénysorozatának keretében tartott nagysikerű koncerteket a térség 7 nagyvárosában. A turné nemcsak a magyar és az európai kultúra hírét öregbítette, de kultúrdiplomáciai kapcsolatok teremtését is lehetővé tette. „Lukács Anita arról beszélt, hogy az iszlámvallású Bruneiben milyen komoly követelményeknek kellett megfelelniük. Nem látszódhatott ki a ruhából a karjuk, a hátuk, a nyakuk, a válluk. Az előadást megelőzően egy cenzúra bizottság előtt kellett bemutatniuk a jelmezeket és a koreográfiát, és ha a bizottság valamit kifogásolt, bizony változtatniuk kellett rajta. "Az egyik jelmezem annyira tetszett a bizottságnak, hogy elkezdtek tapsolni, kameráztak, fotóztak. Én, mintha csak egy divatbemutatón lettünk volna, beálltam egy pózba, és a végén dobtam egy puszit. Mire riadtan integettek: nem, nem nem! A jelmez gyönyörű, de puszi nincs" - mesélte nevetve a művésznő. Vadász Zsolt pedig hozzáfűzte: "A dologban az volt a legérdekesebb, hogy a cenzúra bizottságnak is volt egy ellenőrző bizottsága. Ami az első sorban ülő hölgyeknek és uraknak tetszett, azt több alkalommal is a mögöttük helyet foglaló két ember megvétózta." A szót ekkor Szendi Szilvi vette át. "Azt hittem, mindent felvettem. Volt rajtam garbó, fejdísz, vastag harisnya. Megmutattam magam és nagyon óvatosan éppen csak két centire kinyújtottam a lábamat 20 fokban, de rám szóltak, hogy vegyek fel még egy inget is. Miért? - kérdeztem, mire azt válaszolták, hogy valamit még takarni kell. - De mit? - Hát… túlságosan testhez simuló a ruha és kiadja a női idomokat." Lőrinczy György megjegyezte, hogy néhány nap múlva Omanba utazik a társulat, ahol hasonló körülmények között lépnek majd fel. A Csárdáskirálynőt kellett a szigorú előírásoknak megfelelően átalakítaniuk: férfiak és nők nem érhetnek egymáshoz, tilos a pezsgőzés a jelenetekben és a hölgyeknek mindenüket teljesen be kell fedniük.”
2564 Búbánat 2015-11-17 00:07:53 [Válasz erre: 2557 Búbánat 2015-11-16 00:37:50]
Az előbb sikerült lejátszanom és meghallgatnom az összesen 12 számot tartalmazó (41:20 perc ), hivatkozott operett-CD-t, amely a Színes RTV műsorújság melléklete. A lemezen részben az Operettszínház élő előadásait rögzítő felvételekről hangzanak el részletek, de olyan dalokat is hallunk a színház művészeinek előadásában, amelyek az Operettszínház produkcióinak stúdióban felvett zenei anyagáról szólalnak meg. A következő operettdalokat és kettősöket halljuk a lemezről: 1. A csárdáskirálynő: Szilvia belépője – Fischl Mónika 2. A csárdáskirálynő: Te rongyos élet – Szendy Szilvi és Peller Károly 3. A csárdáskirálynő: Hajmási Péter, Hajmási Pál – Kállay Bori és Faragó András 4. Csínom Palkó: Jöttünk Edelényből – Kerényi Miklós Máté és Gömöri András Máté 5. Csókos asszony: Mauela – Oszvald Marika és Faragó András 6. Csókos asszony: Éjjel az omnibusz tetején – Peller Anna és Csonka András 7. A bajadér: Ó, bajadérom – Dolhai Attila 8. Mágnás Miska: Cintányéros cudar világ – Peller Károly és Peller Anna 9. A mosoly országa: Szív, hogyan tudsz így szeretni – Lukács Anita és Vadász Zsolt 10. A mosoly országa: Ne fél, ne félj, bolond szívem – Dancs Annamari és Kerényi Miklós Máté 11. Viktória: Pardon, madame – Frankó Tünde és Huszti Péter Bonus track: 12. A csárdáskirálynő: Álom, álom, édes álom – Miklósa Erika, Dolhai Attila és a Modern Art Ochestra (hangszerelés: Fekete Kovács Kornél; km. Bacsó Kristóf, Korb Attila, Szakcsi Lakatos Róbert) Annyit mondanék erről a lemezről: bizonyára kedvcsináló akart lenni; a célközönséget megszólítva, érdeklődését felkelteni a műfaj iránt, és hogy a teljes előadásra jegyet váltson a színházba – ez jó marketingfogás. A lemezen hallható dalok eléggé vegyes színvonalúak – ami részben az élő előadások esetlegességeiből is fakadhat; azok a számok sikerültek jobban, melyek nem közönség előtt készültek. Nekem a Csínom Palkó, a Csókos asszony és A mosoly országa részletei tetszettek a legjobban. Viszont teljesen hidegen hagyott a bonusként korongra került Csárdáskirálynő-részlet: egyszerűen nem tudom elviselni az ismert melódiákat modernizált, áthangszerelt – kamara – változatában meghallgatni/megnézni – ráadásul oda nem illő hangú énekhangokon/énekhangokkal! Mivel ezeket az előadásokat láttam az Operettszínházban, e lemez csupán megerősíti bennem a korábban leszűrt véleményeket róluk. A lemezt elteszem a többi, ehhez hasonlók közé…
Az előbb sikerült lejátszanom és meghallgatnom az összesen 12 számot tartalmazó (41:20 perc ), hivatkozott operett-CD-t, amely a Színes RTV műsorújság melléklete. A lemezen részben az Operettszínház élő előadásait rögzítő felvételekről hangzanak el részletek, de olyan dalokat is hallunk a színház művészeinek előadásában, amelyek az Operettszínház produkcióinak stúdióban felvett zenei anyagáról szólalnak meg. A következő operettdalokat és kettősöket halljuk a lemezről: 1. A csárdáskirálynő: Szilvia belépője – Fischl Mónika 2. A csárdáskirálynő: Te rongyos élet – Szendy Szilvi és Peller Károly 3. A csárdáskirálynő: Hajmási Péter, Hajmási Pál – Kállay Bori és Faragó András 4. Csínom Palkó: Jöttünk Edelényből – Kerényi Miklós Máté és Gömöri András Máté 5. Csókos asszony: Mauela – Oszvald Marika és Faragó András 6. Csókos asszony: Éjjel az omnibusz tetején – Peller Anna és Csonka András 7. A bajadér: Ó, bajadérom – Dolhai Attila 8. Mágnás Miska: Cintányéros cudar világ – Peller Károly és Peller Anna 9. A mosoly országa: Szív, hogyan tudsz így szeretni – Lukács Anita és Vadász Zsolt 10. A mosoly országa: Ne fél, ne félj, bolond szívem – Dancs Annamari és Kerényi Miklós Máté 11. Viktória: Pardon, madame – Frankó Tünde és Huszti Péter Bonus track: 12. A csárdáskirálynő: Álom, álom, édes álom – Miklósa Erika, Dolhai Attila és a Modern Art Ochestra (hangszerelés: Fekete Kovács Kornél; km. Bacsó Kristóf, Korb Attila, Szakcsi Lakatos Róbert) Annyit mondanék erről a lemezről: bizonyára kedvcsináló akart lenni; a célközönséget megszólítva, érdeklődését felkelteni a műfaj iránt, és hogy a teljes előadásra jegyet váltson a színházba – ez jó marketingfogás. A lemezen hallható dalok eléggé vegyes színvonalúak – ami részben az élő előadások esetlegességeiből is fakadhat; azok a számok sikerültek jobban, melyek nem közönség előtt készültek. Nekem a Csínom Palkó, a Csókos asszony és A mosoly országa részletei tetszettek a legjobban. Viszont teljesen hidegen hagyott a bonusként korongra került Csárdáskirálynő-részlet: egyszerűen nem tudom elviselni az ismert melódiákat modernizált, áthangszerelt – kamara – változatában meghallgatni/megnézni – ráadásul oda nem illő hangú énekhangokon/énekhangokkal! Mivel ezeket az előadásokat láttam az Operettszínházban, e lemez csupán megerősíti bennem a korábban leszűrt véleményeket róluk. A lemezt elteszem a többi, ehhez hasonlók közé…
2563 smaragd 2015-11-16 17:28:20 [Válasz erre: 2562 Ardelao 2015-11-16 16:22:31]
Milyen jó lenne hozzá egy kis korabeli "hangbejátszás", zene !
Milyen jó lenne hozzá egy kis korabeli "hangbejátszás", zene !
2562 Ardelao 2015-11-16 16:22:31 [Válasz erre: 2559 Ardelao 2015-11-16 11:45:42]
És most olvassuk el Fedák Sáriról, a nagy színésztársa, Hegedüs Gyula írását is: Z S A Z S A írta: Hegedüs Gyula — „A Bajadér főpróbájáról jövök. Szivaromat rágva járok-kelek a szobámban. Zeng-bong a fülemben Kálmán Imre muzsikája, — tarka-barka képek cikáznak össze-vissza a képzeletemben. Táncok, gyönyörű női testek, szép toilettek, indiai bujaság, széles valcertémák, gordonka érzéki búgása. A Rátkai Marci ragyogó humora, groteszk shymmije, a bűbájos Honti Hanna csengő kacagása, aranyos, közvetlen beszéde. Nádor Jenő megnemesedett éneke, nobilis játék egyszerűsége. Gomolygó, bódító zaj, amelyből mint Vénusz a tenger hullámaiból, kiszáll egy fekete peplonszerű köpeny, melynek gyönyörű, artisztikus vonalai szeszélyes, szerelmes tapadással simulnak egy örökszép, tökéletes női test idomaihoz. A gyönyörű nyak, a vállak már világítanak, fénylenek, mint a márvány, a hajló derék, a ringó csípők alól kilép, kihajlik — a legszebb láb, büszke, kemény, egyenes vonalával és előttünk kinyílik és ott ragyog egy pompázó rózsa — Zsazsa. — És rátapad minden szem, — zúgó moraj a nézőtéren — és ő ott forog, beszél, énekel, kacag, csábít, kígyózik, felizgat — táncol, büszke gőggel, csábító bujasággal, leigázottan, szerelmesen, — ahogy akar és amit akar. Nincs előtte nehézség. Mindent tud, amit tudni lehet. Szuverén fejedelemnője a művészetének. Az a bizonyos verhetetlen derby classis. Az az acélos lábú, táguló orrlyukú versenyparipa, a >Kincsem-fajta.< Sok versenyt nyert meg és fog még megnyerni. Én láttam sok diadalát. János vitéz, Sybill, Mágnás Miska, Bajadér! Ezt a négyet nem felejtem el soha.” SZÍNHÁZI ÉLET/47. szám 1922.november 19-25-ig
És most olvassuk el Fedák Sáriról, a nagy színésztársa, Hegedüs Gyula írását is: Z S A Z S A írta: Hegedüs Gyula — „A Bajadér főpróbájáról jövök. Szivaromat rágva járok-kelek a szobámban. Zeng-bong a fülemben Kálmán Imre muzsikája, — tarka-barka képek cikáznak össze-vissza a képzeletemben. Táncok, gyönyörű női testek, szép toilettek, indiai bujaság, széles valcertémák, gordonka érzéki búgása. A Rátkai Marci ragyogó humora, groteszk shymmije, a bűbájos Honti Hanna csengő kacagása, aranyos, közvetlen beszéde. Nádor Jenő megnemesedett éneke, nobilis játék egyszerűsége. Gomolygó, bódító zaj, amelyből mint Vénusz a tenger hullámaiból, kiszáll egy fekete peplonszerű köpeny, melynek gyönyörű, artisztikus vonalai szeszélyes, szerelmes tapadással simulnak egy örökszép, tökéletes női test idomaihoz. A gyönyörű nyak, a vállak már világítanak, fénylenek, mint a márvány, a hajló derék, a ringó csípők alól kilép, kihajlik — a legszebb láb, büszke, kemény, egyenes vonalával és előttünk kinyílik és ott ragyog egy pompázó rózsa — Zsazsa. — És rátapad minden szem, — zúgó moraj a nézőtéren — és ő ott forog, beszél, énekel, kacag, csábít, kígyózik, felizgat — táncol, büszke gőggel, csábító bujasággal, leigázottan, szerelmesen, — ahogy akar és amit akar. Nincs előtte nehézség. Mindent tud, amit tudni lehet. Szuverén fejedelemnője a művészetének. Az a bizonyos verhetetlen derby classis. Az az acélos lábú, táguló orrlyukú versenyparipa, a >Kincsem-fajta.< Sok versenyt nyert meg és fog még megnyerni. Én láttam sok diadalát. János vitéz, Sybill, Mágnás Miska, Bajadér! Ezt a négyet nem felejtem el soha.” SZÍNHÁZI ÉLET/47. szám 1922.november 19-25-ig
2561 Búbánat 2015-11-16 12:56:06 [Válasz erre: 2558 Ardelao 2015-11-16 10:52:25]
Sok anyag található róla fenn a világhálón is...
Sok anyag található róla fenn a világhálón is...
2560 Ardelao 2015-11-16 11:49:05 [Válasz erre: 2556 Búbánat 2015-11-05 23:57:55]
Sajnos, ez az oldal nem található!
Sajnos, ez az oldal nem található!
2559 Ardelao 2015-11-16 11:45:42 [Válasz erre: 2556 Búbánat 2015-11-05 23:57:55]
Így írt a korabeli „SZÍNHÁZI HÉT” 1910. 3. száma (november 13-20-ig): ZSAZSA — „Mikor Beöthy László a színház bizalmasai előtt legelőszőr említette azt a tervet, hogy a „Zigeunerliebe” egyik női főszerepét Fedák Zsazsa fogja játszani — a színházi rókák összecsapták a kezüket. — Lehár-bemutató: ez magában véve óriási sikert jelent. Fedák: ez magában véve óriási sikert jelent. Lehár és Fedák együtt: ez már túlnő a nagy sikerek ismert méretein. — Most csakugyan itt vannak együtt. Itt a „Cigányszerelem,” és itt van Zsazsa, a magyar színházi élet dédelgetett Zsazsája, aki bájosabb, frissebb, vidámabb és temperamentumosabb, mint valaha. És még hozzá egy özvegyet játszik, akinek éppen ezek a jelzők a fő tulajdonságai. Ha volt eddig Fedák-tombolás, hát most jön az igazi. Tapsvihar, virágerdő, éljenzés, diadal. — Nem igaz, hogy primadonnáknak nem áll jól az okosság. Meg kell nézni ezt az arczot. Mennyire primadonna-arcz a gamin-bájával és az érdekes színésznők vonásaival. És mindezek mellett, hogy sugárzik belőle az okosság.” A „Szinházi Hét” felelős szerkesztője Harsányi Zsolt volt. Feltehetőleg ő írta ezt az újságcikket.
Így írt a korabeli „SZÍNHÁZI HÉT” 1910. 3. száma (november 13-20-ig): ZSAZSA — „Mikor Beöthy László a színház bizalmasai előtt legelőszőr említette azt a tervet, hogy a „Zigeunerliebe” egyik női főszerepét Fedák Zsazsa fogja játszani — a színházi rókák összecsapták a kezüket. — Lehár-bemutató: ez magában véve óriási sikert jelent. Fedák: ez magában véve óriási sikert jelent. Lehár és Fedák együtt: ez már túlnő a nagy sikerek ismert méretein. — Most csakugyan itt vannak együtt. Itt a „Cigányszerelem,” és itt van Zsazsa, a magyar színházi élet dédelgetett Zsazsája, aki bájosabb, frissebb, vidámabb és temperamentumosabb, mint valaha. És még hozzá egy özvegyet játszik, akinek éppen ezek a jelzők a fő tulajdonságai. Ha volt eddig Fedák-tombolás, hát most jön az igazi. Tapsvihar, virágerdő, éljenzés, diadal. — Nem igaz, hogy primadonnáknak nem áll jól az okosság. Meg kell nézni ezt az arczot. Mennyire primadonna-arcz a gamin-bájával és az érdekes színésznők vonásaival. És mindezek mellett, hogy sugárzik belőle az okosság.” A „Szinházi Hét” felelős szerkesztője Harsányi Zsolt volt. Feltehetőleg ő írta ezt az újságcikket.
2558 Ardelao 2015-11-16 10:52:25 [Válasz erre: 2556 Búbánat 2015-11-05 23:57:55]
Nagy örömmel olvasom a bejegyzésedet! Fedák Sári az egyik kedvenc szinészem. Ahogy elbántak vele az embertelen volt!
Nagy örömmel olvasom a bejegyzésedet! Fedák Sári az egyik kedvenc szinészem. Ahogy elbántak vele az embertelen volt!
2557 Búbánat 2015-11-16 00:37:50
A Színes Rtv műsorújság november 23-29. száma Operett-CD melléklettel együtt jelent meg és kapható már az újságárusoknál (ára: 895 Ft). Gondoltam, ha – kapcsoltan is - új operettlemez jelenik meg a piacon, akkor próba-szerencse alapon engem akár érdekelhetne is ez az újság; kivételesen megvásároltam ezt a lapszámot, benne a lemezzel. De még nem hallgattam bele… A „Nagy Operett Album” elnevezésű CD az Operettszínház művészeinek előadásában népszerű slágereket tartalmaz Kálmán Imre (A csárdáskirálynő, A bajadér), Farkas Ferenc (Csínom Palkó), Zerkovitz Béla (Csókos Asszony), Szirmai Albert (Mágnás Miska), Lehár Ferenc (A mosoly országa) és Ábrahám Pál (Viktória) műveiből. Az operett-részletekben hallhatóak: Miklósa Erika, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Oszvald Marika, Kállay Bori, Frankó Tünde, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Peller Anna, Huszti Péter, Vadász Zsolt, Csonka András, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly, Faragó András és Gömöri András Máté. Km. a Budapesti Operettszínház Zenekara és Énekkara. Vezényel: Makláry László. A Budapesti Operettszínház felvételei. Művészeti vezető: Kero (Kiadja: a Sonatina Kft, forgalmazza: a Centrál Médiacsoport Zrt.
A Színes Rtv műsorújság november 23-29. száma Operett-CD melléklettel együtt jelent meg és kapható már az újságárusoknál (ára: 895 Ft). Gondoltam, ha – kapcsoltan is - új operettlemez jelenik meg a piacon, akkor próba-szerencse alapon engem akár érdekelhetne is ez az újság; kivételesen megvásároltam ezt a lapszámot, benne a lemezzel. De még nem hallgattam bele… A „Nagy Operett Album” elnevezésű CD az Operettszínház művészeinek előadásában népszerű slágereket tartalmaz Kálmán Imre (A csárdáskirálynő, A bajadér), Farkas Ferenc (Csínom Palkó), Zerkovitz Béla (Csókos Asszony), Szirmai Albert (Mágnás Miska), Lehár Ferenc (A mosoly országa) és Ábrahám Pál (Viktória) műveiből. Az operett-részletekben hallhatóak: Miklósa Erika, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Oszvald Marika, Kállay Bori, Frankó Tünde, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Peller Anna, Huszti Péter, Vadász Zsolt, Csonka András, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly, Faragó András és Gömöri András Máté. Km. a Budapesti Operettszínház Zenekara és Énekkara. Vezényel: Makláry László. A Budapesti Operettszínház felvételei. Művészeti vezető: Kero (Kiadja: a Sonatina Kft, forgalmazza: a Centrál Médiacsoport Zrt.
2556 Búbánat 2015-11-05 23:57:55 [Válasz erre: 2550 Búbánat 2015-10-26 22:17:36]
[url] http://www.lokal.hu/2015-10-fedak-sarit-idezi-szucs-nelli/; Fedák Sárit idézi Szűcs Nelli [/url] www.lokal.hu, Fodor Erika, 2015. 10. 28. 23:29 (Frissítve: 2015. 11. 03. 00:01) Fedák Sári címmel önálló estet ad Szűcs Nelli a Nemzeti Színházban. Kora legünnepeltebb, majd méltatlanul meghurcolt színésznőjének emlékét azért idézi fel a jelenleg Budán élő, de ugyancsak beregszászi kötődésű művésznő, hogy megmutassa a mai közönségnek a hazug vádak mögött rejlő, a munkáját és a hazáját szerető ember igazi arcát.
[url] http://www.lokal.hu/2015-10-fedak-sarit-idezi-szucs-nelli/; Fedák Sárit idézi Szűcs Nelli [/url] www.lokal.hu, Fodor Erika, 2015. 10. 28. 23:29 (Frissítve: 2015. 11. 03. 00:01) Fedák Sári címmel önálló estet ad Szűcs Nelli a Nemzeti Színházban. Kora legünnepeltebb, majd méltatlanul meghurcolt színésznőjének emlékét azért idézi fel a jelenleg Budán élő, de ugyancsak beregszászi kötődésű művésznő, hogy megmutassa a mai közönségnek a hazug vádak mögött rejlő, a munkáját és a hazáját szerető ember igazi arcát.
2555 Búbánat 2015-10-27 10:42:44 [Válasz erre: 2554 Búbánat 2015-10-27 10:41:45]
Standen zuvor Höhepunkte aus Operetten von Franz Lehár auf dem Programm des traditionellen Silvesterkonzerts aus Dresden, so widmeten sich Chefdirigent Christian Thielemann, Sopranistin Ingeborg Schöpf, Tenor Piotr Beczala, der Sächsische Staatsopernchor und die Staatskapelle Dresden zum Jahresausklang 2012 dem ebenso beliebten Operettenkomponisten Emmerich Kálmán (1882-1953). Es erklingen Ausschnitte aus Welterfolgen wie "Gräfin Mariza", "Die Csárdásfürstin", "Die Zirkusprinzessin" und anderen Werken des ungarischen Komponisten. "Thielemanns bislang beste und verdienstvollste Operettenreise" (Kulturradio).
Standen zuvor Höhepunkte aus Operetten von Franz Lehár auf dem Programm des traditionellen Silvesterkonzerts aus Dresden, so widmeten sich Chefdirigent Christian Thielemann, Sopranistin Ingeborg Schöpf, Tenor Piotr Beczala, der Sächsische Staatsopernchor und die Staatskapelle Dresden zum Jahresausklang 2012 dem ebenso beliebten Operettenkomponisten Emmerich Kálmán (1882-1953). Es erklingen Ausschnitte aus Welterfolgen wie "Gräfin Mariza", "Die Csárdásfürstin", "Die Zirkusprinzessin" und anderen Werken des ungarischen Komponisten. "Thielemanns bislang beste und verdienstvollste Operettenreise" (Kulturradio).
2554 Búbánat 2015-10-27 10:41:45
A Classica csatorna mai műsorán szerepel: 27.10.2015 16:20 KÁLMÁN-GALA AUS DER SEMPEROPER DRESDEN 01:39:19 DIRIGENT: Christian Thielemann SOLIST GESANG: Ingeborg Schöpf (Sopran) Piotr Beczala (Tenor) ORCHESTER: Staatskapelle Dresden D, 2012 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 28.10., 00:20 28.10., 07:20
A Classica csatorna mai műsorán szerepel: 27.10.2015 16:20 KÁLMÁN-GALA AUS DER SEMPEROPER DRESDEN 01:39:19 DIRIGENT: Christian Thielemann SOLIST GESANG: Ingeborg Schöpf (Sopran) Piotr Beczala (Tenor) ORCHESTER: Staatskapelle Dresden D, 2012 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 28.10., 00:20 28.10., 07:20
2553 smaragd 2015-10-27 09:28:08 [Válasz erre: 2552 Búbánat 2015-10-26 22:48:29]
"Szakmai és tudományos konferencia" ezt tartom a legfontosabbnak ebben az esetben. Színháztörténészek és színházi igazgatók, rendezők találkoztak itt, hallgatták meg egymás előadásait természetesen más nagy felkészültségű előadókkal és az egyetemi képzés felelős vezetőivel. Komoly dolog. Nem arról volt szó tehát, hogy kinek mi a véleménye, így tetszik vagy úgy tetszik, tényekről volt szó, kutatási eredményekről. Szintén kiemelendő az operett műfajának és az operettszínészek képzésének múltja, jelene és jövője, amely témakör tapasztalatit, jelenlegi nagy nehézségeit a közönség soraiban ülő igazgatók egy kérdésre válaszolva nagy vonalakban vázolták. Minden tekintetben izgalmas, gondolatébresztő, további szakmai és tudományos megbeszélésekhez, vitákhoz alapot adó nemes és szükséges rendezvény volt (ill. lehetett, mert sajnos nem voltam jelen valamennyi szekció előadásain).
"Szakmai és tudományos konferencia" ezt tartom a legfontosabbnak ebben az esetben. Színháztörténészek és színházi igazgatók, rendezők találkoztak itt, hallgatták meg egymás előadásait természetesen más nagy felkészültségű előadókkal és az egyetemi képzés felelős vezetőivel. Komoly dolog. Nem arról volt szó tehát, hogy kinek mi a véleménye, így tetszik vagy úgy tetszik, tényekről volt szó, kutatási eredményekről. Szintén kiemelendő az operett műfajának és az operettszínészek képzésének múltja, jelene és jövője, amely témakör tapasztalatit, jelenlegi nagy nehézségeit a közönség soraiban ülő igazgatók egy kérdésre válaszolva nagy vonalakban vázolták. Minden tekintetben izgalmas, gondolatébresztő, további szakmai és tudományos megbeszélésekhez, vitákhoz alapot adó nemes és szükséges rendezvény volt (ill. lehetett, mert sajnos nem voltam jelen valamennyi szekció előadásain).
2552 Búbánat 2015-10-26 22:48:29 [Válasz erre: 2545 smaragd 2015-10-26 05:57:37]
Máris itt egy cikk az említett konferenciáról. [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=1163; Élő hagyomány - különleges konferencia volt a Magyar Operett Napján [/url] www.operett.hu, 2015-10-26 Élő hagyomány címmel október 24-25-én kétnapos tudományos és szakmai konferenciát tartottak az operett játszásról, a műfaj múltjáról, jelenéről és várható jövőjéről a Budapesti Operettszínház és a 150 éves Színház- és Filmművészeti Egyetem közös szervezésében. A műfajt elemző, értékelő, hiánypótló rendezvény fontosságát aláhúzza az a tény, hogy ilyen típusú beszélgetéssorozatra az elmúlt évtizedekben egyáltalán nem került sor, jelentőségét pedig növeli, hogy a konferencia - melynek főszervezője az SZFE egyetemi tanára, Jákfalvi Magdolna - e két intézmény összefogásaként jöhetett létre. „[…] a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, M. Tóth Géza szólt a jelenlévőkhöz. A rektor beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az operetthez itthon gyakran olyan jelzők kapcsolódnak, amik azt sejtetik, mintha a műfajjal kapcsolatban magyarázkodni kényszerülnénk, miközben Lehár, Huszka, Kálmán és más szerzők világszerte sikeresen képviselik az országot. "Álszemérmesség lenne azt gondolni, hogy ez csak véletlen. Vajon ennek a helyzetnek nem az-e az oka" - tette fel a kérdést M. Tóth Géza - "hogy az operettel kapcsolatban felvetett kérdéseink sokszor rosszak, idegenek magától a műfajtól?" Majd Weöres Sándor Az új évezred szelleme című verséből idézett, ami szerinte választ is ad erre a dilemmára. "Nem azzal közeledni hozzád, vagy bármihez: "ilyet és ilyet akarok, megfelelsz-e?" hanem azzal: "milyen vagy? mert olyannak óhajtlak szeretni, amilyen vagy." Teljes igénytelenség ez és teljes igény. Mert nem csak az csendül belőle: "olyan legyél, amilyen vagy", hanem az is: " és saját hajlamaid által emelkedj és tisztulj odáig, ameddig csak bírsz". A rektor végül kifejezte abbéli reményét, hogy a konferencia alkalmas lesz arra, hogy a tudományosság igényével, az operett saját "hajlamait" vizsgálva, a színháztudomány nagy adósságát törlesztve, közelebb vigyen a műfaj sajátosságainak megismeréséhez és megértéséhez.”
Máris itt egy cikk az említett konferenciáról. [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=1163; Élő hagyomány - különleges konferencia volt a Magyar Operett Napján [/url] www.operett.hu, 2015-10-26 Élő hagyomány címmel október 24-25-én kétnapos tudományos és szakmai konferenciát tartottak az operett játszásról, a műfaj múltjáról, jelenéről és várható jövőjéről a Budapesti Operettszínház és a 150 éves Színház- és Filmművészeti Egyetem közös szervezésében. A műfajt elemző, értékelő, hiánypótló rendezvény fontosságát aláhúzza az a tény, hogy ilyen típusú beszélgetéssorozatra az elmúlt évtizedekben egyáltalán nem került sor, jelentőségét pedig növeli, hogy a konferencia - melynek főszervezője az SZFE egyetemi tanára, Jákfalvi Magdolna - e két intézmény összefogásaként jöhetett létre. „[…] a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, M. Tóth Géza szólt a jelenlévőkhöz. A rektor beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az operetthez itthon gyakran olyan jelzők kapcsolódnak, amik azt sejtetik, mintha a műfajjal kapcsolatban magyarázkodni kényszerülnénk, miközben Lehár, Huszka, Kálmán és más szerzők világszerte sikeresen képviselik az országot. "Álszemérmesség lenne azt gondolni, hogy ez csak véletlen. Vajon ennek a helyzetnek nem az-e az oka" - tette fel a kérdést M. Tóth Géza - "hogy az operettel kapcsolatban felvetett kérdéseink sokszor rosszak, idegenek magától a műfajtól?" Majd Weöres Sándor Az új évezred szelleme című verséből idézett, ami szerinte választ is ad erre a dilemmára. "Nem azzal közeledni hozzád, vagy bármihez: "ilyet és ilyet akarok, megfelelsz-e?" hanem azzal: "milyen vagy? mert olyannak óhajtlak szeretni, amilyen vagy." Teljes igénytelenség ez és teljes igény. Mert nem csak az csendül belőle: "olyan legyél, amilyen vagy", hanem az is: " és saját hajlamaid által emelkedj és tisztulj odáig, ameddig csak bírsz". A rektor végül kifejezte abbéli reményét, hogy a konferencia alkalmas lesz arra, hogy a tudományosság igényével, az operett saját "hajlamait" vizsgálva, a színháztudomány nagy adósságát törlesztve, közelebb vigyen a műfaj sajátosságainak megismeréséhez és megértéséhez.”
2551 Búbánat 2015-10-26 22:42:47 [Válasz erre: 2549 Búbánat 2015-10-26 22:06:06]
[url] http://www.operett.hu/cikkek/dijeso-a-magyar-operett-napjan/1162; Díjeső a Magyar Operett Napján [/url] www.operett.hu, 2015-10-24 Két napos konferenciával, a Magyar Operett Napjának ünnepi díjátadásával, Farkas Ferenc Csínom Palkó című előadásával és a Milánói Világkiállításon megrendezésre kerülő ünnepi gálával köszöntötte az Operettszínház a műfaj éves napját. A Budapesti Operettszínház és a Színház és Filmművészeti Egyetem tudományos és szakmai konferenciáját az operett-hagyományról és a műfaj performativitásáról október 24-25-én az Operettszínházban rendezik meg. A Magyar Operett Napján - október 24-én - kezdődő kétnapos eseménysorozaton ismert alkotóművészek és tapasztalt történészek elemzik az operett élő hagyományát azzal a szándékkal, hogy újra a szakmai és tudományos beszéd tárgya legyen ez a zenés színházi műfaj. Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának napja szimbolikus pillanat, a két intézmény közös konferenciája az elmúlt száz év legendás operett-előadásainak megidézésével elemzi kultúrtörténetünk sajátos hungarikumát. Az Operettszínház a hosszú hétvégén számos helyszínen képviselte a magyar operettjátszást. Bangkokban operettgálával ünnepeltek, mely esemény a thaiföldi magyar diplomáciai képviselet hivatalos rendezvénye is volt az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékezve, a Csínom Palkó közel négyezer nézőt szóliított meg a teátrum nagyszínpadán, de Milánóba is elindult egy csapat, hogy a Világkiállításon méltóképpen képviseljék a műfajt. A Budapesti Operettszínház szólistái: Frankó Tünde, Vadász Zsolt, Vágó Zsuzsi, Laki Péter, valamint Ifj. Sánta Ferenc és Zenekara szórakoztatta szombat este a közönséget. Napközben az EXPO látogatói operett-történeti előadásokat hallhattak, melyeket élőzenei illusztrációval kísértek a művészek három alkalommal. Az esti műsor a 100. születésnapját ünneplő Csárdáskirálynőnek állított emléket. Emellett a látogatók megtekinthették a pavilon Operett-történeti kiállítását, melyen bemutatásra került a múlt és a jelen, az operett-történet nagy alakjai személyes tárgyainak bemutatásán keresztül
[url] http://www.operett.hu/cikkek/dijeso-a-magyar-operett-napjan/1162; Díjeső a Magyar Operett Napján [/url] www.operett.hu, 2015-10-24 Két napos konferenciával, a Magyar Operett Napjának ünnepi díjátadásával, Farkas Ferenc Csínom Palkó című előadásával és a Milánói Világkiállításon megrendezésre kerülő ünnepi gálával köszöntötte az Operettszínház a műfaj éves napját. A Budapesti Operettszínház és a Színház és Filmművészeti Egyetem tudományos és szakmai konferenciáját az operett-hagyományról és a műfaj performativitásáról október 24-25-én az Operettszínházban rendezik meg. A Magyar Operett Napján - október 24-én - kezdődő kétnapos eseménysorozaton ismert alkotóművészek és tapasztalt történészek elemzik az operett élő hagyományát azzal a szándékkal, hogy újra a szakmai és tudományos beszéd tárgya legyen ez a zenés színházi műfaj. Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának napja szimbolikus pillanat, a két intézmény közös konferenciája az elmúlt száz év legendás operett-előadásainak megidézésével elemzi kultúrtörténetünk sajátos hungarikumát. Az Operettszínház a hosszú hétvégén számos helyszínen képviselte a magyar operettjátszást. Bangkokban operettgálával ünnepeltek, mely esemény a thaiföldi magyar diplomáciai képviselet hivatalos rendezvénye is volt az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékezve, a Csínom Palkó közel négyezer nézőt szóliított meg a teátrum nagyszínpadán, de Milánóba is elindult egy csapat, hogy a Világkiállításon méltóképpen képviseljék a műfajt. A Budapesti Operettszínház szólistái: Frankó Tünde, Vadász Zsolt, Vágó Zsuzsi, Laki Péter, valamint Ifj. Sánta Ferenc és Zenekara szórakoztatta szombat este a közönséget. Napközben az EXPO látogatói operett-történeti előadásokat hallhattak, melyeket élőzenei illusztrációval kísértek a művészek három alkalommal. Az esti műsor a 100. születésnapját ünneplő Csárdáskirálynőnek állított emléket. Emellett a látogatók megtekinthették a pavilon Operett-történeti kiállítását, melyen bemutatásra került a múlt és a jelen, az operett-történet nagy alakjai személyes tárgyainak bemutatásán keresztül
2550 Búbánat 2015-10-26 22:17:36
Ma 136 esztendeje született Fedák Sári. Fedák Sári, teljes nevén: Fedák Sarolta Klára Mária (Beregszász, 1879. október 26. – Budapest, 1955. május 25.) magyar színművésznő, énekesnő-primadonna. Molnár Ferenc író második felesége. Sztár volt, mégis nyomorban végezte. [url] http://rtl.hu/rtlklub/hirek/hatter/cikkek/106906; Titkok Fedák Sári életéből [/url] Forrás: RTL Kkub.hu [url] https://www.youtube.com/watch?v=6zSQyEmUafc; Egy édes dal, mely néha visszatér – Fedák Sári elveszettnek hitt időskori sanzon-felvétele [/url]
Ma 136 esztendeje született Fedák Sári. Fedák Sári, teljes nevén: Fedák Sarolta Klára Mária (Beregszász, 1879. október 26. – Budapest, 1955. május 25.) magyar színművésznő, énekesnő-primadonna. Molnár Ferenc író második felesége. Sztár volt, mégis nyomorban végezte. [url] http://rtl.hu/rtlklub/hirek/hatter/cikkek/106906; Titkok Fedák Sári életéből [/url] Forrás: RTL Kkub.hu [url] https://www.youtube.com/watch?v=6zSQyEmUafc; Egy édes dal, mely néha visszatér – Fedák Sári elveszettnek hitt időskori sanzon-felvétele [/url]
2549 Búbánat 2015-10-26 22:06:06
Díjazták az operett legjobbjait Dancs Annamari kapta Az évad operettszínésze, Szomor György pedig Az évad musicalszínésze díjat szombat este a Budapesti Operettszínházban, ahol a magyar operett napja alkalmából adtak át elismeréseket. Az évad legígéretesebb ifjú művészének odaítélt Marsallbot-díjat Gubik Petra kapta meg. A Musica Hungarica Kiadó életműdíját Benkóczi Zoltánnak ítélték oda. A Bársony Rózsi-emlékgyűrűt pedig Kállay Bori vehette át. (MTI)
Díjazták az operett legjobbjait Dancs Annamari kapta Az évad operettszínésze, Szomor György pedig Az évad musicalszínésze díjat szombat este a Budapesti Operettszínházban, ahol a magyar operett napja alkalmából adtak át elismeréseket. Az évad legígéretesebb ifjú művészének odaítélt Marsallbot-díjat Gubik Petra kapta meg. A Musica Hungarica Kiadó életműdíját Benkóczi Zoltánnak ítélték oda. A Bársony Rózsi-emlékgyűrűt pedig Kállay Bori vehette át. (MTI)
2548 Búbánat 2015-10-26 11:13:07 [Válasz erre: 2543 smaragd 2015-10-26 05:06:21]
A "rádióoperett" - aki kitalálta a rádióban - bizony, fejet hajtok előtte; nagyon szemléletesen írt erről a korszakról és adott visszatekintést anno Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező, vagy Rácz György rendező-szerkesztő. Nem is tudom, miért nem írja meg valaki mindezt egy összefoglaló munkában - a felnövekvő, az operett műfaja iránt érdeklődő fiatal generációnak fogalma nem lehet arról, milyen kultúrpolitika volt a negyvenes évek végétől kezdve a hatvanas évek elejéig, a rádióban belül is, amikor a virágkorát élte a magyar operettnek ez a sajátos vállfaja - rádió felkérésére operettet írni (összefogva az ugyancsak felkért szerzőtársakkal, akik a dalszövegről gondoskodtak), abban a tudatban, hogy csak a rádióhallgatóhoz juthat el így a kész mű. De tudjuk, az elért siker, a közönség- és szakmai visszhang motivált egy-két színházat, hogy felkérjék a szerzőket rádióoperettjük átdolgozására, kibővítésére, megsejtve, hogy azok akár a színpadon is életképesek lehetnek. De ez a lehetőség csak igen keveseknek adatott meg (Farkas, Eisemann, Huszka, Kemény…).
A "rádióoperett" - aki kitalálta a rádióban - bizony, fejet hajtok előtte; nagyon szemléletesen írt erről a korszakról és adott visszatekintést anno Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező, vagy Rácz György rendező-szerkesztő. Nem is tudom, miért nem írja meg valaki mindezt egy összefoglaló munkában - a felnövekvő, az operett műfaja iránt érdeklődő fiatal generációnak fogalma nem lehet arról, milyen kultúrpolitika volt a negyvenes évek végétől kezdve a hatvanas évek elejéig, a rádióban belül is, amikor a virágkorát élte a magyar operettnek ez a sajátos vállfaja - rádió felkérésére operettet írni (összefogva az ugyancsak felkért szerzőtársakkal, akik a dalszövegről gondoskodtak), abban a tudatban, hogy csak a rádióhallgatóhoz juthat el így a kész mű. De tudjuk, az elért siker, a közönség- és szakmai visszhang motivált egy-két színházat, hogy felkérjék a szerzőket rádióoperettjük átdolgozására, kibővítésére, megsejtve, hogy azok akár a színpadon is életképesek lehetnek. De ez a lehetőség csak igen keveseknek adatott meg (Farkas, Eisemann, Huszka, Kemény…).
2547 Búbánat 2015-10-26 10:57:11 [Válasz erre: 2544 smaragd 2015-10-26 05:33:15]
Soha nem szerettem konferenciákra, kongresszusokra, effélékre járni, még ha tudtam is, hogy sok, engem érdeklő és/vagy hasznos, tovább gondolandó téma kerül terítékre. De mindig szívesen olvastam ezekről, hogy mégis fogalmam legyen, miről esett szó, mi volt annak a végső kicsengése, a konklúziója, milyen kilátásokat vetít előre stb. Gondolkoztam azon, hogy ezúttal kivételt teszek, hiszen az operett műfajának kérdéseiről lesz szó, arról a témáról, ami mindig is vonzott és ma is egészen közel áll hozzám. Sajnos, a sok elfoglaltságom nem engedte meg, hogy a hét végén ellátogassak erre az előadás-sorozatra („Élő hagyomány címmel az operettről rendezett tudományos és szakmai konferencia a Budapesti Operettszínház és a Színház-és Filmművészeti Egyetem közös szervezésében, szombaton és vasárnap), így köszönöm értékes infóidat erről az összejövetelről, ahol bizonyára sok érdekeset, tovább gondolásra érdemeset megtudhattunk magáról az operettről, az operettvilágról, a kutatási eredményekről, és a szakmáról meg művelőiről - a művelőitől, a történésztől a színházi direktorig, muzsikustól előadóművészig. Valóban, jó lenne elolvasni a szekciókban lezajlott ülések előadásainak anyagát – talán megjelenik majd egy kiadvány erről. Ahogyan utólag is szívesen olvasgatom még ma is „Az operett kérdéseiről” címmel 1954. december 14-15-én a Fővárosi Operettszínházban tartott ankétról kiadott könyvet (Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség, Budapest, 1955) – a hozzászólók között voltak a kor jeles szakemberei: zenész, karmester, színművész, operettszínész-énekes, igazgató, rendező, szövegíró, dramaturg stb. Ma elolvasva ezeket a fejtegetéseket, akár a mára is értendők lehetnének – a felvetett kérdéskör, problémák meglátásai mit sem vesztettek aktualitásukból – hiába telt el azóta hatvan esztendő. Bozó Péter igen felkészült szakember, a téma egyik szakavatottja, úgyhogy biztos, sok hasznos gondolat hangzott el tőle is.
Soha nem szerettem konferenciákra, kongresszusokra, effélékre járni, még ha tudtam is, hogy sok, engem érdeklő és/vagy hasznos, tovább gondolandó téma kerül terítékre. De mindig szívesen olvastam ezekről, hogy mégis fogalmam legyen, miről esett szó, mi volt annak a végső kicsengése, a konklúziója, milyen kilátásokat vetít előre stb. Gondolkoztam azon, hogy ezúttal kivételt teszek, hiszen az operett műfajának kérdéseiről lesz szó, arról a témáról, ami mindig is vonzott és ma is egészen közel áll hozzám. Sajnos, a sok elfoglaltságom nem engedte meg, hogy a hét végén ellátogassak erre az előadás-sorozatra („Élő hagyomány címmel az operettről rendezett tudományos és szakmai konferencia a Budapesti Operettszínház és a Színház-és Filmművészeti Egyetem közös szervezésében, szombaton és vasárnap), így köszönöm értékes infóidat erről az összejövetelről, ahol bizonyára sok érdekeset, tovább gondolásra érdemeset megtudhattunk magáról az operettről, az operettvilágról, a kutatási eredményekről, és a szakmáról meg művelőiről - a művelőitől, a történésztől a színházi direktorig, muzsikustól előadóművészig. Valóban, jó lenne elolvasni a szekciókban lezajlott ülések előadásainak anyagát – talán megjelenik majd egy kiadvány erről. Ahogyan utólag is szívesen olvasgatom még ma is „Az operett kérdéseiről” címmel 1954. december 14-15-én a Fővárosi Operettszínházban tartott ankétról kiadott könyvet (Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség, Budapest, 1955) – a hozzászólók között voltak a kor jeles szakemberei: zenész, karmester, színművész, operettszínész-énekes, igazgató, rendező, szövegíró, dramaturg stb. Ma elolvasva ezeket a fejtegetéseket, akár a mára is értendők lehetnének – a felvetett kérdéskör, problémák meglátásai mit sem vesztettek aktualitásukból – hiába telt el azóta hatvan esztendő. Bozó Péter igen felkészült szakember, a téma egyik szakavatottja, úgyhogy biztos, sok hasznos gondolat hangzott el tőle is.
2546 Ardelao 2015-10-26 10:30:09 [Válasz erre: 2540 Ardelao 2015-10-26 00:48:17]
Helyesbítek: csak 80.éve hunyt el Buttkay Ákos!
Helyesbítek: csak 80.éve hunyt el Buttkay Ákos!
2545 smaragd 2015-10-26 05:57:37
A konferencia magas színvonala nem lepett meg, hiszen el vagyunk kényeztetve, a Zenetudományi Intézet és az Országos Széchenyi Könyvtár szakmai előadásai által. A XX. század zenéjének kutatása ma már nagyrészt olyan fiatalabb korosztályhoz tartozó zenei szakemberek érdeme, akik ezt a kort nem, vagy kisgyermekként élték meg. Igy repül az idő a korosztályok felett, közhely, de fontos. Természetesen nagy érdeklődéssel és örömmel várom a könyv megjelenését, félretéve meglátásaimat, szeretném elolvasni a konferencia előadásainak teljes szövegét. Nagyszerű, hogy az Operettszínház saját kézbe vette az operett műfajának kutatását, épülete falai között játszódott a témák nagy része, ott a Csillárteremben ülve ez engem mélyen érintett. Jákfalvi Magdolna előadásában sok szó esett Gáspár Margitról, a "Gerolsteini kaland" c. operett 1949-1950 évekbeli kapcsolatáról, az operett mint műfaj átmentésének -sajátos- sikeréről a polgári világból a szocialista politikai helyzetbe. Ezért az egész darabot átírták, a zene változatlan maradt. Az átírásokat az alábbi idézettel magyarázzák (nem tudom pontosan ki mondta): "Arról kell beszélni, ami az embereket foglalkoztatja" A továbbiak fejtegetése ezzel a mondattal kapcsolatosan azt hiszem, még több operett-konferencia megrendezésére is anyagot szolgáltat...
A konferencia magas színvonala nem lepett meg, hiszen el vagyunk kényeztetve, a Zenetudományi Intézet és az Országos Széchenyi Könyvtár szakmai előadásai által. A XX. század zenéjének kutatása ma már nagyrészt olyan fiatalabb korosztályhoz tartozó zenei szakemberek érdeme, akik ezt a kort nem, vagy kisgyermekként élték meg. Igy repül az idő a korosztályok felett, közhely, de fontos. Természetesen nagy érdeklődéssel és örömmel várom a könyv megjelenését, félretéve meglátásaimat, szeretném elolvasni a konferencia előadásainak teljes szövegét. Nagyszerű, hogy az Operettszínház saját kézbe vette az operett műfajának kutatását, épülete falai között játszódott a témák nagy része, ott a Csillárteremben ülve ez engem mélyen érintett. Jákfalvi Magdolna előadásában sok szó esett Gáspár Margitról, a "Gerolsteini kaland" c. operett 1949-1950 évekbeli kapcsolatáról, az operett mint műfaj átmentésének -sajátos- sikeréről a polgári világból a szocialista politikai helyzetbe. Ezért az egész darabot átírták, a zene változatlan maradt. Az átírásokat az alábbi idézettel magyarázzák (nem tudom pontosan ki mondta): "Arról kell beszélni, ami az embereket foglalkoztatja" A továbbiak fejtegetése ezzel a mondattal kapcsolatosan azt hiszem, még több operett-konferencia megrendezésére is anyagot szolgáltat...
2544 smaragd 2015-10-26 05:33:15 [Válasz erre: 2538 Búbánat 2015-10-24 14:21:48]
Ezt a bejegyzést is köszönöm. Nagyon fontos volt nekem, mert bár napok óta szándékoztam a színház honlapját megnyitni, nem tettem. (Magamat elemezve nyilván olyan erős belső ellenállás dolgozik bennem az átírásokkal szemben, hogy íly módon védekezik a lélek...) Vasárnap délelőtt mégis erőt vettem magamon, és meghallgattam a délelőtti szekció előadásait, Hermann Zoltánt, Molnár Dánielt és Jákfalvi Magdolnát. Az előadások 20 percesek voltak, ebbe belesűrítve nagyon értékes kutatási eredményeket hallottunk. A közönség soraiban,véletlenül pont előttem....:-), ült Kerényi Miklós Gábor és Batta András. Bozó Péter óriási felkészültsége rövid mondataiból is kitűnt, ő vezette ezt a szekciót. Megtudtam tőle, és a nagyszerű szakmai konferencia szervezője, előadója is említette, hogy valóban megjelenik majd írásban is az előadások anyaga, hol és miként még nem tudható. A tematikailag is kiválóan felépített előadássorozat utáni kérdésekre adott válaszok is fontosak voltak, már ezek miatt is érdemes volt elmenni. A délutáni előadások fő témáját egyelőre még mindig nem tudja az idegrendszerem és a szívem befogadni, de talán változik a színházi felfogás, vagy az én lelkületem, ezért azokról nem tudok itt említést tenni.
Ezt a bejegyzést is köszönöm. Nagyon fontos volt nekem, mert bár napok óta szándékoztam a színház honlapját megnyitni, nem tettem. (Magamat elemezve nyilván olyan erős belső ellenállás dolgozik bennem az átírásokkal szemben, hogy íly módon védekezik a lélek...) Vasárnap délelőtt mégis erőt vettem magamon, és meghallgattam a délelőtti szekció előadásait, Hermann Zoltánt, Molnár Dánielt és Jákfalvi Magdolnát. Az előadások 20 percesek voltak, ebbe belesűrítve nagyon értékes kutatási eredményeket hallottunk. A közönség soraiban,véletlenül pont előttem....:-), ült Kerényi Miklós Gábor és Batta András. Bozó Péter óriási felkészültsége rövid mondataiból is kitűnt, ő vezette ezt a szekciót. Megtudtam tőle, és a nagyszerű szakmai konferencia szervezője, előadója is említette, hogy valóban megjelenik majd írásban is az előadások anyaga, hol és miként még nem tudható. A tematikailag is kiválóan felépített előadássorozat utáni kérdésekre adott válaszok is fontosak voltak, már ezek miatt is érdemes volt elmenni. A délutáni előadások fő témáját egyelőre még mindig nem tudja az idegrendszerem és a szívem befogadni, de talán változik a színházi felfogás, vagy az én lelkületem, ezért azokról nem tudok itt említést tenni.
2543 smaragd 2015-10-26 05:06:21 [Válasz erre: 2541 Búbánat 2015-10-26 01:22:12]
Kedves "Búbánat"! Tegnap délelőtt az Operettszínház előterében egyedül üldögéltem, a borvörös kanapéról a gyönyörű épület fogadóterét csodáltam, itt minden zeg-zug ragyog a tisztaságtól, büfé és ruhatár várja a közönséget, a személyzet kedves és kellemes. Ebben a hangulatban tekintetem a régi, szép színlapkeretbe foglalt műsorra tévedt, Csínom Palkó...és ott eszembe jutott "a kedves Búbánat", vajon mi lesz a beígért színházlátogatásával....:-) Most olvashattam részletes élménybeszámolódat. Teljes mértékben egy véleményen vagyunk. Örülök, hogy megemlítetted a Magyar Rádió megbízását, mert Farkas Ferenc életművének nagy részét is a megbízásokra írt művek alkotják, ilyen korban élt, zeneszerző kollégáival ez közös vonás. Ennek a megbízásnak köszönhető, amely a rádióoperettek sorát gyarapította ez a remek, nagy sikerű történelmi játék, amely színpadi karriert is befutott. A rádióoperett műfajával foglalkozni kell, kutatni kell, kell, mert szükséges. Hogyan is tudnánk meg különben, hogy milyen volt, hogy hangzott,dramaturgiája, rendezése miként épült fel, ha Nagy Ibolya nem szerkesztené be műsorába részleteit, olykor kicsit hosszabban, más rádióoperettek tekintetében szintúgy!? Nem lenne szabad a Magyar Rádiónak azt a vélelmet keltenie a közönségben, hogy valami miatt szándékosan fosztják meg a hallgatót a rádióoperettek, rádiós operett-felvételek sugárzásától, ismételt műsorra tűzésétől.
Kedves "Búbánat"! Tegnap délelőtt az Operettszínház előterében egyedül üldögéltem, a borvörös kanapéról a gyönyörű épület fogadóterét csodáltam, itt minden zeg-zug ragyog a tisztaságtól, büfé és ruhatár várja a közönséget, a személyzet kedves és kellemes. Ebben a hangulatban tekintetem a régi, szép színlapkeretbe foglalt műsorra tévedt, Csínom Palkó...és ott eszembe jutott "a kedves Búbánat", vajon mi lesz a beígért színházlátogatásával....:-) Most olvashattam részletes élménybeszámolódat. Teljes mértékben egy véleményen vagyunk. Örülök, hogy megemlítetted a Magyar Rádió megbízását, mert Farkas Ferenc életművének nagy részét is a megbízásokra írt művek alkotják, ilyen korban élt, zeneszerző kollégáival ez közös vonás. Ennek a megbízásnak köszönhető, amely a rádióoperettek sorát gyarapította ez a remek, nagy sikerű történelmi játék, amely színpadi karriert is befutott. A rádióoperett műfajával foglalkozni kell, kutatni kell, kell, mert szükséges. Hogyan is tudnánk meg különben, hogy milyen volt, hogy hangzott,dramaturgiája, rendezése miként épült fel, ha Nagy Ibolya nem szerkesztené be műsorába részleteit, olykor kicsit hosszabban, más rádióoperettek tekintetében szintúgy!? Nem lenne szabad a Magyar Rádiónak azt a vélelmet keltenie a közönségben, hogy valami miatt szándékosan fosztják meg a hallgatót a rádióoperettek, rádiós operett-felvételek sugárzásától, ismételt műsorra tűzésétől.
2542 Búbánat 2015-10-26 01:38:14 [Válasz erre: 2541 Búbánat 2015-10-26 01:22:12]
Helyesen: idén 110 éve született Farkas Ferenc
Helyesen: idén 110 éve született Farkas Ferenc
2541 Búbánat 2015-10-26 01:22:12
Kedves "smaragd"! Tavasszal addig unszoltalak, míg – „helyettem” – elmentél az Operettszínházba és megnézted a Csínom Palkót. Az új bemutatóról itt beszámoltál, megírtad benyomásaidat, élményeidet. Ezt követően jeleztem, hogy talán ősszel mégis rászánom magam az előadás megtekintésére. Jelentem, ez megtörtént: péntek este megnéztem végre Farkas Ferenc csodálatos daljátékát az operett pesti „hajlékában”, a Nagymező utcai teátrumban. Persze, hogy vastapssal és az elmaradhatatlan, leeresztett „vasfüggönnyel” zárult a produkció aznapi fogadtatása - mint mindig, és minden, ami az Operett színpadára kerül. Egyetértek Veled, hogy profi módon kivitelezett darabot láthatunk, amiben megszólalnak a rádióból vagy hanglemezről, filmből jól ismert dalok – igaz, némelyiket kissé áthangszerelt és átírt változatban. De ez nem rontja a darab élvezetét, mert a szereplő művészek mindegyike (énekesek, kórus, gyermekkar, tánckar) ragyogó tehetségükkel, színpadi jelenlétükkel képesek voltak lekötni a figyelmünket, hogy belefeledkezzünk a történetmesélésbe, a kedves dalokba, a fergeteges együttesekbe, jelenetekbe. Az inkább színészi, mint énekhangi teljesítményük jól szolgálja a célt: a mai közönséggel megismertetni a kiváló és sokoldalú zeneszerző-zenetudornak talán legnépszerűbb és legismertebb zenés színházi darabját - amit Farkas Ferenc eredetileg a Magyar Rádió számára komponálta1949-ben, bemutatója 1950-re esett és csak ezt követően dolgozta át, kibővítve, a színpad számára; a Csínom Palkóba nem operettszerű zenét kívánt írni, de a rádió ilyet rendelt tőle és Dékány András kitűnő szövegének elolvasása után mégis lelkesen hozzálátott a komponáláshoz. Farkas Ferencnek – tudjuk - ez a mű meghozta a Kossuth-díjat. A zenés színpadok, az Opera és az Operettszínház, vetélkedtek a műért és az előbbi nyerte a csatát… (Erkel Színházban először 1951. február 22-én adták elő a darabot, és azóta sok színházban bemutatták és játsszák, mindig a publikum szeretetétől övezve.) Farkas daljátéka a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik, amit a rendező, Kerényi Miklós Gábor és a Dékány szövegét, verseit több tekintetben is átíró és stilizáló Lőrinczy Attila kissé szabadon kezel, sőt egy mai környezetbe helyezett keretjátékot ’”talált ki” és tett hozzá a történethez - bevallottan azért, hogy a Csínom Palkó ürügyén a színházcsinálás problémáiról értekezzen, és így módot adjon a darabban a labanc érzelmű Kuczug Balázsnak, meg a keretjáték „színész-rendezőjének, Ferinek, és Gautier-nek, a Brüsszeli Európatanács Kulturális Bizottsága színházi vezetőjének) a „színház a színházban” jegyében épp próbált daljáték időnkénti meg-megszakítására, a mai politikai viszonyokra utaló, „jól bemondó” narrációk elmondásához. A közönség érezhetően nem igazán vette tőlük ezeket az erőltetett „poénokat”, ahogyan ez az egész, a darabhoz toldozott „bennfenteskedő” szál kilóg a sorból. Szerintem a közönség az Operettszínházban nem erre vevő, mert Huszkát, Lehárt, Kálmánt, Jacobit – és Farkas Ferencet, az ő zenéjüket és hozzá az eredeti történetet szeretné viszont hallani-látni. A librettó mai magyar nyelvre átültetésével nincs bajom akkor, ha nem tér el az eredeti szöveg mondandójától és/vagy értelmétől. Sajnos, a dramaturgia is alaposan belekevert a mostani Csínom Palkóba. Az átdolgozók felcserélték a címszereplő és testvére, Jankó szerelmi viszonyait, de „átgyúrták” a többi szereplőt is. Míg az eredetiben Palkó szereti Rosta Márton lányát, Éduskát, itt Örzse leányába, Katiba szerelmes és viszont; míg az eredeti történetben Jankó Örzse leányába, Katiba szerelmes, a mostani átdolgozásban az, aki Éduskát választja, és viszont. (Kati énekli azokat a számokat (dalok, kettősök), melyeket az eredetiben Éduskáé.) Ki érti ezt a dramaturgiai beavatkozást a történetbe? Mert én nem. Ahogyan azt sem, hogy miért kellett Rosta Márton mézeskalácsos alakját összevonni Piperetz báróéval, aki eredeti szövegkönyv szerint császári biztos titkára és mint tánctanár oktatja Koháry grófék bálján a kisasszonykákat a bécsi-módis táncra. (De legalább nem marad ki a nevezetes kettőse Koháry grófnéval a báli vigalomban: „Ájn cváj, dráj, ájnc, három a tánc, fordulunk, térülünk, már szinte szédülünk, lobbanó, libbenő tánc!”). Ugyanakkor kihagyták Vak Bottyánt a darabból… De nem folytatom, szinte minden szereplő más karaktert kapott, mint ahogyan a rádiófelvételekről ismerjük, ami az eredeti librettóban is benne van – viszont nem vagy másképp. Mindez persze csak akadékoskodás a részemről, mert ez az új verzió is életképes lehet - annak, aki nem ismeri a daljáték eredetijét és keletkezésének hátterét; Farkas Ferenc muzsikája ma is hat – és ez a lényeg. Az összes ismert dal, kettős, jelenet (kissé átszabva ugyan) de megszólal, és hozzá látványos díszleteket, forgószínpadot, korhű jelmezeket (is) kapunk – már ahol éppen nem a „kívülálló” karaktert formálják meg. Talán ami a legjobban elnyerte a tetszésemet, az a labancokkal cimboráló Koháryék tartózkodási helye, a császári kézben lévő Érsekújvári vár kurucok általi megrohamozása: a „csata-kép! Remekül van kidolgozva, megkoreografálva. Nagyszabású jelenetsor, kiváló együttesben előadva. Az előadás vége igazi örömünnep volt, a közreműködő művészek mindegyik énekelte és ropta, sokadszor megismételve, Somogyi-Tóth Dániel dirigálta Operettzenekar kíséretében a Kis Duna-ág, nagy Duna-ág betétszámot és tapsolta meg és vissza Kerényi Miklós Mátét (Palkó), Gömöri András Mátét (Jankó), Dancs Annamarit (Kati), Lévai Enikőt (Éduska), Oszvald Marikát (Örzse), Lehoczky Zsuzsát (Zsuzsika), Kállay Borit (Koháry grófnét), Szabó P. Szilvesztert (Béri Balogh Ádám), Csere Lászlót (Rosta Márton) és a többi szereplőt, így Faragó Andrást, Földes Tamást, Dézsy Szabó Gábort, Péter Richardot is, valamint a tánckart (koreográfia: Román Sándor), énekkart, gyermekkart (karigazgató: Drucker Péter). Díszlet: Gyarmathy Ágnes. Jelmez: Horváth Kata. Végül is nem bántam meg, hogy megnéztem ezt a Csínom Palkót az Operettszínházban – megismerhettem a daljáték egyfajta, a „mára” kihegyezett koncepcióját, még ha nem is értek egyet mindenben a kapott „körítéssel”, az el kell ismerni: nagyszabású produkció született, minden dicséretet megérdemelnek a darab szerepeit játszó művészek és a többi közreműködő. E darab megtekintésével egyúttal kifejezhettem tisztelgésem is az idén 100 éves Farkas Ferenc emléke előtt – az emeleten, külön kis fülkében a nagy magyar zeneszerzőnek szentelt emlékkiállítás tekinthető meg. Következhet Jacobi Sybilljének a bemutatója az Operettszínházban, ami - az előzetest olvasva - már látom, ugyancsak megosztja és állásfoglalásra készteti majd a leendő néző(serege)t).
Kedves "smaragd"! Tavasszal addig unszoltalak, míg – „helyettem” – elmentél az Operettszínházba és megnézted a Csínom Palkót. Az új bemutatóról itt beszámoltál, megírtad benyomásaidat, élményeidet. Ezt követően jeleztem, hogy talán ősszel mégis rászánom magam az előadás megtekintésére. Jelentem, ez megtörtént: péntek este megnéztem végre Farkas Ferenc csodálatos daljátékát az operett pesti „hajlékában”, a Nagymező utcai teátrumban. Persze, hogy vastapssal és az elmaradhatatlan, leeresztett „vasfüggönnyel” zárult a produkció aznapi fogadtatása - mint mindig, és minden, ami az Operett színpadára kerül. Egyetértek Veled, hogy profi módon kivitelezett darabot láthatunk, amiben megszólalnak a rádióból vagy hanglemezről, filmből jól ismert dalok – igaz, némelyiket kissé áthangszerelt és átírt változatban. De ez nem rontja a darab élvezetét, mert a szereplő művészek mindegyike (énekesek, kórus, gyermekkar, tánckar) ragyogó tehetségükkel, színpadi jelenlétükkel képesek voltak lekötni a figyelmünket, hogy belefeledkezzünk a történetmesélésbe, a kedves dalokba, a fergeteges együttesekbe, jelenetekbe. Az inkább színészi, mint énekhangi teljesítményük jól szolgálja a célt: a mai közönséggel megismertetni a kiváló és sokoldalú zeneszerző-zenetudornak talán legnépszerűbb és legismertebb zenés színházi darabját - amit Farkas Ferenc eredetileg a Magyar Rádió számára komponálta1949-ben, bemutatója 1950-re esett és csak ezt követően dolgozta át, kibővítve, a színpad számára; a Csínom Palkóba nem operettszerű zenét kívánt írni, de a rádió ilyet rendelt tőle és Dékány András kitűnő szövegének elolvasása után mégis lelkesen hozzálátott a komponáláshoz. Farkas Ferencnek – tudjuk - ez a mű meghozta a Kossuth-díjat. A zenés színpadok, az Opera és az Operettszínház, vetélkedtek a műért és az előbbi nyerte a csatát… (Erkel Színházban először 1951. február 22-én adták elő a darabot, és azóta sok színházban bemutatták és játsszák, mindig a publikum szeretetétől övezve.) Farkas daljátéka a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik, amit a rendező, Kerényi Miklós Gábor és a Dékány szövegét, verseit több tekintetben is átíró és stilizáló Lőrinczy Attila kissé szabadon kezel, sőt egy mai környezetbe helyezett keretjátékot ’”talált ki” és tett hozzá a történethez - bevallottan azért, hogy a Csínom Palkó ürügyén a színházcsinálás problémáiról értekezzen, és így módot adjon a darabban a labanc érzelmű Kuczug Balázsnak, meg a keretjáték „színész-rendezőjének, Ferinek, és Gautier-nek, a Brüsszeli Európatanács Kulturális Bizottsága színházi vezetőjének) a „színház a színházban” jegyében épp próbált daljáték időnkénti meg-megszakítására, a mai politikai viszonyokra utaló, „jól bemondó” narrációk elmondásához. A közönség érezhetően nem igazán vette tőlük ezeket az erőltetett „poénokat”, ahogyan ez az egész, a darabhoz toldozott „bennfenteskedő” szál kilóg a sorból. Szerintem a közönség az Operettszínházban nem erre vevő, mert Huszkát, Lehárt, Kálmánt, Jacobit – és Farkas Ferencet, az ő zenéjüket és hozzá az eredeti történetet szeretné viszont hallani-látni. A librettó mai magyar nyelvre átültetésével nincs bajom akkor, ha nem tér el az eredeti szöveg mondandójától és/vagy értelmétől. Sajnos, a dramaturgia is alaposan belekevert a mostani Csínom Palkóba. Az átdolgozók felcserélték a címszereplő és testvére, Jankó szerelmi viszonyait, de „átgyúrták” a többi szereplőt is. Míg az eredetiben Palkó szereti Rosta Márton lányát, Éduskát, itt Örzse leányába, Katiba szerelmes és viszont; míg az eredeti történetben Jankó Örzse leányába, Katiba szerelmes, a mostani átdolgozásban az, aki Éduskát választja, és viszont. (Kati énekli azokat a számokat (dalok, kettősök), melyeket az eredetiben Éduskáé.) Ki érti ezt a dramaturgiai beavatkozást a történetbe? Mert én nem. Ahogyan azt sem, hogy miért kellett Rosta Márton mézeskalácsos alakját összevonni Piperetz báróéval, aki eredeti szövegkönyv szerint császári biztos titkára és mint tánctanár oktatja Koháry grófék bálján a kisasszonykákat a bécsi-módis táncra. (De legalább nem marad ki a nevezetes kettőse Koháry grófnéval a báli vigalomban: „Ájn cváj, dráj, ájnc, három a tánc, fordulunk, térülünk, már szinte szédülünk, lobbanó, libbenő tánc!”). Ugyanakkor kihagyták Vak Bottyánt a darabból… De nem folytatom, szinte minden szereplő más karaktert kapott, mint ahogyan a rádiófelvételekről ismerjük, ami az eredeti librettóban is benne van – viszont nem vagy másképp. Mindez persze csak akadékoskodás a részemről, mert ez az új verzió is életképes lehet - annak, aki nem ismeri a daljáték eredetijét és keletkezésének hátterét; Farkas Ferenc muzsikája ma is hat – és ez a lényeg. Az összes ismert dal, kettős, jelenet (kissé átszabva ugyan) de megszólal, és hozzá látványos díszleteket, forgószínpadot, korhű jelmezeket (is) kapunk – már ahol éppen nem a „kívülálló” karaktert formálják meg. Talán ami a legjobban elnyerte a tetszésemet, az a labancokkal cimboráló Koháryék tartózkodási helye, a császári kézben lévő Érsekújvári vár kurucok általi megrohamozása: a „csata-kép! Remekül van kidolgozva, megkoreografálva. Nagyszabású jelenetsor, kiváló együttesben előadva. Az előadás vége igazi örömünnep volt, a közreműködő művészek mindegyik énekelte és ropta, sokadszor megismételve, Somogyi-Tóth Dániel dirigálta Operettzenekar kíséretében a Kis Duna-ág, nagy Duna-ág betétszámot és tapsolta meg és vissza Kerényi Miklós Mátét (Palkó), Gömöri András Mátét (Jankó), Dancs Annamarit (Kati), Lévai Enikőt (Éduska), Oszvald Marikát (Örzse), Lehoczky Zsuzsát (Zsuzsika), Kállay Borit (Koháry grófnét), Szabó P. Szilvesztert (Béri Balogh Ádám), Csere Lászlót (Rosta Márton) és a többi szereplőt, így Faragó Andrást, Földes Tamást, Dézsy Szabó Gábort, Péter Richardot is, valamint a tánckart (koreográfia: Román Sándor), énekkart, gyermekkart (karigazgató: Drucker Péter). Díszlet: Gyarmathy Ágnes. Jelmez: Horváth Kata. Végül is nem bántam meg, hogy megnéztem ezt a Csínom Palkót az Operettszínházban – megismerhettem a daljáték egyfajta, a „mára” kihegyezett koncepcióját, még ha nem is értek egyet mindenben a kapott „körítéssel”, az el kell ismerni: nagyszabású produkció született, minden dicséretet megérdemelnek a darab szerepeit játszó művészek és a többi közreműködő. E darab megtekintésével egyúttal kifejezhettem tisztelgésem is az idén 100 éves Farkas Ferenc emléke előtt – az emeleten, külön kis fülkében a nagy magyar zeneszerzőnek szentelt emlékkiállítás tekinthető meg. Következhet Jacobi Sybilljének a bemutatója az Operettszínházban, ami - az előzetest olvasva - már látom, ugyancsak megosztja és állásfoglalásra készteti majd a leendő néző(serege)t).
2540 Ardelao 2015-10-26 00:48:17
A mai napon, 180-éve, hogy elhunyt Buttykay Ákos magyar zongoraművész, zeneszerző és Zeneakadémiai tanár. (*1871.július 22. Halmi - †1935.október 26. Debrecen) — Zongorára édesanyja kezdte tanítani. Rendkívüli zenei talentumát már hétéves korában csodálták. Tizenegyedik évében a Fővárosba került, a piaristáknál jár iskolába, az egyetem jogi fakultását is elvégzi, de egyidejűleg folyton és inkább zenetanulással foglalkozik. Székely Imre, Ellinger és Thomka voltak tanárjai, a Zeneakadémián Thomán István és Herzfeld Viktor. Az akadémiáról a híres Stevenhagenhez ment, kinek két évig volt kiváló tanítványa. Berlinben sok hangversenyt adott, nálunk is komoly sikert ért el minden egyes fölléptével. — Berlin sikerei után itthon telepedett meg. Zongoraleckéket akart adni, de egyetlen tanítványa sem akadt. Erre az időre esik, hogy Beöthy László rávette a >Bolygó görög< című operettszövegkönyv megzenésítésére. Elkészíti, s olyan sikert arat, amelyhez hasonlítható a magyarországi színpadi történtben művészi érték szempontjából alig akad. Ugyanezen idő tájt Mihalovich Ödön a Zeneakadémia zongora tanszakának tanárává neveztette ki. Ebben az állásában 1907-1921-ig működött. Színpadi sikerei és ennek kapcsán jövőbeli tervei annyira lekötötték minden idejét, hogy kétéves szabadság után, 1923-ban megvált katedrájától. Utazik, külföldet jár és operett vezérkönyveket ír, melyek eljutnak az Újvilágba is. Megházasodott. A magyar színpad egyik ragyogó értékét, Kosáry Emmát vette feleségül. — Munkásságából a zeneszerzői tündöklik a legfényesebben. Kottáinak külföldön is becsük van. Összesen huszonöt opust írt és még néhány jelentős szerzeményt opus szám nélkül. Váratlanul éri a halál ötvennégy éves korában. Részletek Papp Viktor: „Zenekönyvé”-ből./Rádióhallgatók számára/Zenekari esték I.(1940). Kerestem műveiből felvételeket a „You Tube”-on, de sajnos csak ezt találtam: [url] https://www.youtube.com/watch?v=N38JEraCzzs; Buttykay Capriccio violin/piano [/url]
A mai napon, 180-éve, hogy elhunyt Buttykay Ákos magyar zongoraművész, zeneszerző és Zeneakadémiai tanár. (*1871.július 22. Halmi - †1935.október 26. Debrecen) — Zongorára édesanyja kezdte tanítani. Rendkívüli zenei talentumát már hétéves korában csodálták. Tizenegyedik évében a Fővárosba került, a piaristáknál jár iskolába, az egyetem jogi fakultását is elvégzi, de egyidejűleg folyton és inkább zenetanulással foglalkozik. Székely Imre, Ellinger és Thomka voltak tanárjai, a Zeneakadémián Thomán István és Herzfeld Viktor. Az akadémiáról a híres Stevenhagenhez ment, kinek két évig volt kiváló tanítványa. Berlinben sok hangversenyt adott, nálunk is komoly sikert ért el minden egyes fölléptével. — Berlin sikerei után itthon telepedett meg. Zongoraleckéket akart adni, de egyetlen tanítványa sem akadt. Erre az időre esik, hogy Beöthy László rávette a >Bolygó görög< című operettszövegkönyv megzenésítésére. Elkészíti, s olyan sikert arat, amelyhez hasonlítható a magyarországi színpadi történtben művészi érték szempontjából alig akad. Ugyanezen idő tájt Mihalovich Ödön a Zeneakadémia zongora tanszakának tanárává neveztette ki. Ebben az állásában 1907-1921-ig működött. Színpadi sikerei és ennek kapcsán jövőbeli tervei annyira lekötötték minden idejét, hogy kétéves szabadság után, 1923-ban megvált katedrájától. Utazik, külföldet jár és operett vezérkönyveket ír, melyek eljutnak az Újvilágba is. Megházasodott. A magyar színpad egyik ragyogó értékét, Kosáry Emmát vette feleségül. — Munkásságából a zeneszerzői tündöklik a legfényesebben. Kottáinak külföldön is becsük van. Összesen huszonöt opust írt és még néhány jelentős szerzeményt opus szám nélkül. Váratlanul éri a halál ötvennégy éves korában. Részletek Papp Viktor: „Zenekönyvé”-ből./Rádióhallgatók számára/Zenekari esték I.(1940). Kerestem műveiből felvételeket a „You Tube”-on, de sajnos csak ezt találtam: [url] https://www.youtube.com/watch?v=N38JEraCzzs; Buttykay Capriccio violin/piano [/url]
2539 Búbánat 2015-10-24 14:25:54 [Válasz erre: 2538 Búbánat 2015-10-24 14:21:48]
A Magyar Operett Napján a Duna TV, most 14.55-kor, a "Csárdáskirálynő" magyar operettfilmet (1971) sugározza: Km. Anna Moffo, René Kollo, Karl Schönböck, Psota Irén, Latinovits Zoltán, Mensáros László és sokan mások. Rendező: Szinetár Miklós
A Magyar Operett Napján a Duna TV, most 14.55-kor, a "Csárdáskirálynő" magyar operettfilmet (1971) sugározza: Km. Anna Moffo, René Kollo, Karl Schönböck, Psota Irén, Latinovits Zoltán, Mensáros László és sokan mások. Rendező: Szinetár Miklós
2538 Búbánat 2015-10-24 14:21:48
Élő hagyomány címmel az operettről rendeznek tudományos és szakmai konferenciát a Budapesti Operettszínházban a Színház-és Filmművészeti Egyetemmel közös szervezésben szombaton és vasárnap. A magyar operett napján, október 24-én kezdődő kétnapos eseményen ismert alkotóművészek és tapasztalt történészek elemzik az operett élő hagyományát azzal a szándékkal, hogy újra a szakmai és tudományos beszéd tárgya legyen a zenés színházi műfaj - áll a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint írják, Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának napja szimbolikus pillanat, a két intézmény közös konferenciája az elmúlt száz év legendás operett-előadásainak megidézésével elemzi kultúrtörténetünk sajátos hungarikumát. Jákfalvi Magdolna, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a konferencia szervezője az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: az évfordulók, a centenáriumok mindig eszünkbe juttatják, milyen hagyományok ritmizálják napjainkat, milyen események hatnak közérzetünkre. Mint kiemelte, a Csárdáskirálynőt száz éve mutatták be. "Száz éves ez a karakter, mely egyrészt világszerte ismertté tette az operettnek ezt a magyar-monarchiás változatát, másrészt emlékezetünkben Melinda, Éva, Tünde mellett foglal helyet" - jegyezte meg. A kétnapos konferencia a Csárdáskirálynőt és a többi operettkaraktert veszi sorra, így a műfaj egészéről kapunk képet - tette hozzá. A nyitó előadást Batta András, zenetörténész tartja. A felszólaló történészek kitérnek egyebek mellett az operett jelenségére, beszélnek fordításról, átírásról, játékhagyományról, vándormotívumokról, primadonnákról. Mivel a művészetek elemzése az alkotókkal együtt alkot teljes diskurzust, felkérték a szakma évtizedes tapasztalattal rendelkező nagyjait - rendezőket, dramaturgokat, színházigazgatókat -, fogalmazzák meg ők is, szerintük mi is az operett. Jákfalvi Magdolna kitért arra, hogy a konferenciára meghívták Kevin Clarke történészt, az Operetta Research Center igazgatóját, az Emmerich Kálmán und die transatlantische Operette című monográfia szerzőjét. Hozzátette: olyan nemzetközi tudományos kutatás beindítását tervezik, amely a magyar operettet hungarikumként definiálva Offenbach, Donizetti, Strauss, Stoltz, Gilbert és Sullivan kisoperái mellett elemzi az egykori monarchia területén kialakult különleges műfaj sajátosságait és különös hatástörténetét. Szavai szerint az operett műfajáról tudományos konferencia Magyarországon még nem volt. A konferencia szombaton Kerényi Miklós Gábornak, a színház művészeti vezetőjének köszöntőjével és M. Tóth Gézának, az egyetem rektorának megnyitójával kezdődik. Ezt követően Batta András, Szinetár Miklós, Kerényi Miklós Gábor, Selmeczi György, Ring Orsolya és Mátrai Diána előadása hallható. Délután Gajdó Tamás, Muszatics Péter, Kevin Clarke, Heltai Gyöngyi, Herczeg Tamás, Kiss Gabriella és Somogyi Szilárd tart előadást. A vasárnapi programban Hermann Zoltán, Szabó-Székely Ármin, Molnár Dániel és Jákfalvi Magdolna felszólalása szerepel. A konferencia utolsó, Újrafordítás, átírás, átalakulás című szekciójában Lőrinczy Attila, Mohácsi István, Bozó Péter, Anger Ferenc, Imre Zoltán és Kovács Dániel előadása hallható. Forrás: MTI/Inforádió
Élő hagyomány címmel az operettről rendeznek tudományos és szakmai konferenciát a Budapesti Operettszínházban a Színház-és Filmművészeti Egyetemmel közös szervezésben szombaton és vasárnap. A magyar operett napján, október 24-én kezdődő kétnapos eseményen ismert alkotóművészek és tapasztalt történészek elemzik az operett élő hagyományát azzal a szándékkal, hogy újra a szakmai és tudományos beszéd tárgya legyen a zenés színházi műfaj - áll a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint írják, Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának napja szimbolikus pillanat, a két intézmény közös konferenciája az elmúlt száz év legendás operett-előadásainak megidézésével elemzi kultúrtörténetünk sajátos hungarikumát. Jákfalvi Magdolna, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a konferencia szervezője az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: az évfordulók, a centenáriumok mindig eszünkbe juttatják, milyen hagyományok ritmizálják napjainkat, milyen események hatnak közérzetünkre. Mint kiemelte, a Csárdáskirálynőt száz éve mutatták be. "Száz éves ez a karakter, mely egyrészt világszerte ismertté tette az operettnek ezt a magyar-monarchiás változatát, másrészt emlékezetünkben Melinda, Éva, Tünde mellett foglal helyet" - jegyezte meg. A kétnapos konferencia a Csárdáskirálynőt és a többi operettkaraktert veszi sorra, így a műfaj egészéről kapunk képet - tette hozzá. A nyitó előadást Batta András, zenetörténész tartja. A felszólaló történészek kitérnek egyebek mellett az operett jelenségére, beszélnek fordításról, átírásról, játékhagyományról, vándormotívumokról, primadonnákról. Mivel a művészetek elemzése az alkotókkal együtt alkot teljes diskurzust, felkérték a szakma évtizedes tapasztalattal rendelkező nagyjait - rendezőket, dramaturgokat, színházigazgatókat -, fogalmazzák meg ők is, szerintük mi is az operett. Jákfalvi Magdolna kitért arra, hogy a konferenciára meghívták Kevin Clarke történészt, az Operetta Research Center igazgatóját, az Emmerich Kálmán und die transatlantische Operette című monográfia szerzőjét. Hozzátette: olyan nemzetközi tudományos kutatás beindítását tervezik, amely a magyar operettet hungarikumként definiálva Offenbach, Donizetti, Strauss, Stoltz, Gilbert és Sullivan kisoperái mellett elemzi az egykori monarchia területén kialakult különleges műfaj sajátosságait és különös hatástörténetét. Szavai szerint az operett műfajáról tudományos konferencia Magyarországon még nem volt. A konferencia szombaton Kerényi Miklós Gábornak, a színház művészeti vezetőjének köszöntőjével és M. Tóth Gézának, az egyetem rektorának megnyitójával kezdődik. Ezt követően Batta András, Szinetár Miklós, Kerényi Miklós Gábor, Selmeczi György, Ring Orsolya és Mátrai Diána előadása hallható. Délután Gajdó Tamás, Muszatics Péter, Kevin Clarke, Heltai Gyöngyi, Herczeg Tamás, Kiss Gabriella és Somogyi Szilárd tart előadást. A vasárnapi programban Hermann Zoltán, Szabó-Székely Ármin, Molnár Dániel és Jákfalvi Magdolna felszólalása szerepel. A konferencia utolsó, Újrafordítás, átírás, átalakulás című szekciójában Lőrinczy Attila, Mohácsi István, Bozó Péter, Anger Ferenc, Imre Zoltán és Kovács Dániel előadása hallható. Forrás: MTI/Inforádió
2537 Búbánat 2015-10-22 11:20:08 [Válasz erre: 2536 Búbánat 2015-10-22 11:15:12]
Bocs: itt az M3-at ismételgetem feleslegesen...
Bocs: itt az M3-at ismételgetem feleslegesen...
2536 Búbánat 2015-10-22 11:15:12 [Válasz erre: 2533 Búbánat 2015-10-21 11:45:58]
Az M3 csatorna sugározta tegnap éjjel az M3 Tv-ben. 22:10 – 23.35 Szabadtéri operetthangverseny Kálmán Imre népszerű műveiből remek művészek előadásában. Koncertfilm, színes, 82 perc Siófoki Szabadtéri Színpad - 1983 Szerkesztő: Lengyelfi Miklós Operatőr: Szalay Z. László Rendezte: Koltay Beáta Közreműködött: - Szimfonikus Zenekar, Orosz István karnagy vezénylésével - A Magyar Televízió tánckara (koreográfus: Molnár Ernő) Műsorvezető: Hortobágyi Judit Fellépett művészek: Decsi Ágnes Domonkos Zsuzsa Karádi Judit Magyar Mária Lehoczky Éva Oszvald Marika Petress Zsuzsa Pitti Katalin Csányi János Farkas Bálint Horváth József (itt még a „Hormai” előneve nélkül szerepelt) Leblanc Győző Mucsi Sándor Straub Dezső Tréfás György A Kálmán-koncerten elhangzott műsorszámokat ideírom - amit feljegyeztem a televíziós adást nézve: 1. Nyitány – Kálmán-egyveleg (km. a tánckar) 2. A csárdáskirálynő – „Jaj, mamám!” – duett (Farkas Bálint, Straub Dezső) 3. Kálmán-dal: „Mindenem nekem a színház…” (Petress Zsuzsa) 4. A chicagói hercegnő- dal a dollárról (Oszvald Marika, Straub Dezső) 5. Az obsitos - románc: „Száll a fekete éjben egy Sötét madár, bánat az útitársa, gyász, ezer halál…” (Tréfás György) 6. Az ördöglovas – Palotás (tánckar) 7. A cirkuszhercegnő – Fedora belépője „Pour l’ amour” (Pitti Katalin) 8. Marica grófnő –„Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Leblanc Győző) 9. A csárdáskirálynő részletei: = „Jányok, a jányok, a jányok angyalok” – duett (Farkas Bálint, Straub Dezső) = „Zajt ne üss, kicsi lány, ide süss…/Te rongyos élet, bolondos élet…” (Oszvald Marika, Farkas Bálint) = „Egy a szívem, egy a párom…/Emlékszek még, jut eszedbe…” (Pitti Katalin, Leblanc Győző) = „Hurrá, hurrá, ha sose sóhajtunk….” (Oszvald Marika, Pitti Katalin, Farkas Bálint, Leblanc Győző) 10. Zsuzsi kisasszony – dal: „Rózsákat himbál a szél, szívem csak téged remél” (Mucsi Sándor) 11. Kálmán-dal: „Egy álmot látok mindig éjszakán…” (Domonkos Zsuzsa) 12. A hollandi menyecske – hármas „Egy flaska bor és egy édes drága kislány, szívem mást nem kíván…” (Mucsi Sándor, km. Karádi Judit és Magyar Mária) 13. Kálmán-dal: „Egy pesti dáma csupa báj, csupa kedvesség…” (Petress Zsuzsa) 14. Marica grófnő – „Hej, cigány…” (Csányi János) 15. Marica grófnő – Marica belépője „De jó is lenne szerelmes lenni” (Decsi Ágnes) 16. Az ördöglovas - dal: „Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom…” (Hormai Horváth József) 17. Kálmán-duett: „Hűvös a szél…május éjszakán gondolsz-e majd rám” (Decsi Ágnes, Hormai Horváth József) 18. Finálé: egyveleg A cirkuszhercegnő és A cigányprímás részleteiből ( km. az összes énekművész és a tánckar)
Az M3 csatorna sugározta tegnap éjjel az M3 Tv-ben. 22:10 – 23.35 Szabadtéri operetthangverseny Kálmán Imre népszerű műveiből remek művészek előadásában. Koncertfilm, színes, 82 perc Siófoki Szabadtéri Színpad - 1983 Szerkesztő: Lengyelfi Miklós Operatőr: Szalay Z. László Rendezte: Koltay Beáta Közreműködött: - Szimfonikus Zenekar, Orosz István karnagy vezénylésével - A Magyar Televízió tánckara (koreográfus: Molnár Ernő) Műsorvezető: Hortobágyi Judit Fellépett művészek: Decsi Ágnes Domonkos Zsuzsa Karádi Judit Magyar Mária Lehoczky Éva Oszvald Marika Petress Zsuzsa Pitti Katalin Csányi János Farkas Bálint Horváth József (itt még a „Hormai” előneve nélkül szerepelt) Leblanc Győző Mucsi Sándor Straub Dezső Tréfás György A Kálmán-koncerten elhangzott műsorszámokat ideírom - amit feljegyeztem a televíziós adást nézve: 1. Nyitány – Kálmán-egyveleg (km. a tánckar) 2. A csárdáskirálynő – „Jaj, mamám!” – duett (Farkas Bálint, Straub Dezső) 3. Kálmán-dal: „Mindenem nekem a színház…” (Petress Zsuzsa) 4. A chicagói hercegnő- dal a dollárról (Oszvald Marika, Straub Dezső) 5. Az obsitos - románc: „Száll a fekete éjben egy Sötét madár, bánat az útitársa, gyász, ezer halál…” (Tréfás György) 6. Az ördöglovas – Palotás (tánckar) 7. A cirkuszhercegnő – Fedora belépője „Pour l’ amour” (Pitti Katalin) 8. Marica grófnő –„Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Leblanc Győző) 9. A csárdáskirálynő részletei: = „Jányok, a jányok, a jányok angyalok” – duett (Farkas Bálint, Straub Dezső) = „Zajt ne üss, kicsi lány, ide süss…/Te rongyos élet, bolondos élet…” (Oszvald Marika, Farkas Bálint) = „Egy a szívem, egy a párom…/Emlékszek még, jut eszedbe…” (Pitti Katalin, Leblanc Győző) = „Hurrá, hurrá, ha sose sóhajtunk….” (Oszvald Marika, Pitti Katalin, Farkas Bálint, Leblanc Győző) 10. Zsuzsi kisasszony – dal: „Rózsákat himbál a szél, szívem csak téged remél” (Mucsi Sándor) 11. Kálmán-dal: „Egy álmot látok mindig éjszakán…” (Domonkos Zsuzsa) 12. A hollandi menyecske – hármas „Egy flaska bor és egy édes drága kislány, szívem mást nem kíván…” (Mucsi Sándor, km. Karádi Judit és Magyar Mária) 13. Kálmán-dal: „Egy pesti dáma csupa báj, csupa kedvesség…” (Petress Zsuzsa) 14. Marica grófnő – „Hej, cigány…” (Csányi János) 15. Marica grófnő – Marica belépője „De jó is lenne szerelmes lenni” (Decsi Ágnes) 16. Az ördöglovas - dal: „Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom…” (Hormai Horváth József) 17. Kálmán-duett: „Hűvös a szél…május éjszakán gondolsz-e majd rám” (Decsi Ágnes, Hormai Horváth József) 18. Finálé: egyveleg A cirkuszhercegnő és A cigányprímás részleteiből ( km. az összes énekművész és a tánckar)
2535 Búbánat 2015-10-22 00:21:55 [Válasz erre: 2534 Ardelao 2015-10-22 00:19:50]
Érdekes cikk! Köszönöm, hogy ide beírtad!
Érdekes cikk! Köszönöm, hogy ide beírtad!
2534 Ardelao 2015-10-22 00:19:50
„SZEGÉNY VIKTOR, ÖSSZES MUNKÁI KÖZT A SYBILLT SZERETTE A LEGJOBBAN” Jacobi Viktorról, életéről, haláláról, munkáiról nyilatkozik: a húga — „Jobb egy régi jó, mint tíz új, ami közepes!” — gondolta el és mondotta ki a Király Színház vezérkara a határozatot — és ezzel benyúltak a színházi könyvtár régi fóliánsai közé, hogy kikeressék a régi dicsőségről álmodó, diadalmas operett librettók és partitúrák közül a legragyogóbb karriert futottat. — Nem kellett sokáig kereséssel ölni az időt, ott volt a >Sybill, Jacobi Viktor operettje< az élen. Ritmikus, édes muzsikája kicsendült a partitúra hallgatag lapjai közül: a szívekbe zengett és a tanácskozó vezérkar arcát pírral töltötte el az öröm és az emlékezés ….. — A Király Színház igazgatósága határozott: jövő héten reprízzel lepi meg a közönséget: új szereposztásban és ragyogó kiállítással feleleveníti a korán elhunyt , kiváló magyar zeneszerző Jacobi Viktor világsikert aratott operettjét, a Sybillt. — A szerző, aki Budapestről indult és rövid pár év alatt Amerika és Európa fővárosainak legtöbb megbecsülést és sikert aratott zeneszerzője lett, már csendesen pihen a New York-i temetőben. Jacobi Viktor (*1883.október 22. Budapest - †1921.december 10. New York) - megj. A. - (132-évvel ezelőtt született, a mai napon) Három év múlt el azóta, hogy a nagy, szinte üstökös íveletű alkotóunkában töltött élet végére pontot tett az enyészet könyörtelensége. A szív megállott és kihűlt s a munka megszakadt. A fizikumon erőt vett az élet örök és kegyetlen törvénye. De nem győzhetett ő sem az alkotáson, mely itt van és őrzi teremtője szívdobogását, vérét és idegrezdüléseit. Jacobi Viktort legyőzte az emberi élet nagy törvénye, de az alkotó győzött a halálon! ….. A főnixként való újraébredés ünnepe lesz a Sybill budapesti repríze. * — Az ünnepi alkalomból felkerestük Jacobi Viktor húgát, Pongrácz Jánosnét, Retek utca 53. szám alatt való lakásán. Szomorkás mosollyal fogadja látogatásunkat. Halkan mondja: — „Nagyon örülök, hogy Budapesten újra előveszik a Sybillt. Szegény Viktor a legjobban szerette ezt a muzsikáját. Amerikában, ahol sok százszor került színre a darab, maga rendezett minden előadást. Egy évvel váratlan és tragikus halála előtt hívták meg Londonba, a Sybill rendezésére és előadására. El is utazott rögtön, minuciózus pontossággal dolgozott, hogy a darab az ő intencióinak megfelelően kerüljön a londoni közönség elé. Általában, mindig nagyon vigyázott arra, hogy a fontos külföldi előadások előkészítésében, rendezésében részt vegyen, részt vehessen. Mindig úgy intézte a dolgát, hogy ezt megtehesse. — Élt-halt a muzsikáért, csak a munkájának élt és nem volt soha fáradt, ha dolgoznia kellett. Azt mondhatnám, az az ember volt, akit éltet a munka. Külföldön is mindenütt nagyon szerették. Szellemes, ötletes, kedves ember volt – és mennyit tudott volna még dolgozni! ….. Miért is kellett meghalnia? …..” — A hangjában keserűség remeg, a szeme fátyolossá válik. Miért? Miért is? Ki felelhet az ilyen kérdésre? (Jacobi Viktor leukémiás beteg volt! Megj. A.) De aztán győz az ellágyuláson. Folytatja: — „Négy operettje maradt hátra, ami még nem került színre Magyarországon. Ezeket az operetteket Amerikában mutatták be a háború alatt (I. világháború, megj. A.). Mindegyiknek nagy sikere volt. — Szó van róla, hogy így hátrahagyott operettjeit Viktor testi-lelki jó barátja: Szirmai Albert budapesti színpadokra is lefordíttatja és megrendezi. Miért ne ismerje meg a magyar közönség ezeket a Jacobi muzsikákat is? — Az Amerikában színre került és Magyarországon még ismeretlen Jacobi-operettek címe hevenyészett fordításban: Félhold, Futórózsa, Almafavirág és Szerelmes levél. Annakidején mind a négy szinte korlátlanul uralta az amerikai operett színpadokat. Az >Almafavirág< -ot Fritz Kreislerrel együtt írta a bátyám. Nagyon szerette ezt is, mint minden munkáját. A >Szerelmes levél< Molnár Ferenc világhírű darabjából, a >Farkas< - ból íródott operetté. Amerikai szerző munkája és szintén diadalmasan hódított , szerte Amerikában. De azért tudja Isten, legjobban mégis a Sybill volt a lelkéhez, szívéhez hozzánőve. Nekem is. ….. Szegény Viktor! Alig élte túl félévvel a londoni bemutató előadás nagy sikerét!.....” — Pongrácz Jánosné most nagy gonddal és szeretettel elrakott fényképeket szed elő. Mutogatja őket. Bátyja portréját; a New Yorki, a londoni előadás főrendezőjével együtt készült felvételt: az amerikai és londoni előadások fényképfelvételeit. Mind drága emlék, féltett kincs, szerelmes rajongással őrzött holmik. Egy nagy élet apró emlékei. Írta: Sipos Iván (Erdélyi magyar költő, író, újságíró) [*1897.VII.18. Nagyvárad - †1937.IV.7. Budapest] Színházi Élet.1925.15. szám (III.12-18)
„SZEGÉNY VIKTOR, ÖSSZES MUNKÁI KÖZT A SYBILLT SZERETTE A LEGJOBBAN” Jacobi Viktorról, életéről, haláláról, munkáiról nyilatkozik: a húga — „Jobb egy régi jó, mint tíz új, ami közepes!” — gondolta el és mondotta ki a Király Színház vezérkara a határozatot — és ezzel benyúltak a színházi könyvtár régi fóliánsai közé, hogy kikeressék a régi dicsőségről álmodó, diadalmas operett librettók és partitúrák közül a legragyogóbb karriert futottat. — Nem kellett sokáig kereséssel ölni az időt, ott volt a >Sybill, Jacobi Viktor operettje< az élen. Ritmikus, édes muzsikája kicsendült a partitúra hallgatag lapjai közül: a szívekbe zengett és a tanácskozó vezérkar arcát pírral töltötte el az öröm és az emlékezés ….. — A Király Színház igazgatósága határozott: jövő héten reprízzel lepi meg a közönséget: új szereposztásban és ragyogó kiállítással feleleveníti a korán elhunyt , kiváló magyar zeneszerző Jacobi Viktor világsikert aratott operettjét, a Sybillt. — A szerző, aki Budapestről indult és rövid pár év alatt Amerika és Európa fővárosainak legtöbb megbecsülést és sikert aratott zeneszerzője lett, már csendesen pihen a New York-i temetőben. Jacobi Viktor (*1883.október 22. Budapest - †1921.december 10. New York) - megj. A. - (132-évvel ezelőtt született, a mai napon) Három év múlt el azóta, hogy a nagy, szinte üstökös íveletű alkotóunkában töltött élet végére pontot tett az enyészet könyörtelensége. A szív megállott és kihűlt s a munka megszakadt. A fizikumon erőt vett az élet örök és kegyetlen törvénye. De nem győzhetett ő sem az alkotáson, mely itt van és őrzi teremtője szívdobogását, vérét és idegrezdüléseit. Jacobi Viktort legyőzte az emberi élet nagy törvénye, de az alkotó győzött a halálon! ….. A főnixként való újraébredés ünnepe lesz a Sybill budapesti repríze. * — Az ünnepi alkalomból felkerestük Jacobi Viktor húgát, Pongrácz Jánosnét, Retek utca 53. szám alatt való lakásán. Szomorkás mosollyal fogadja látogatásunkat. Halkan mondja: — „Nagyon örülök, hogy Budapesten újra előveszik a Sybillt. Szegény Viktor a legjobban szerette ezt a muzsikáját. Amerikában, ahol sok százszor került színre a darab, maga rendezett minden előadást. Egy évvel váratlan és tragikus halála előtt hívták meg Londonba, a Sybill rendezésére és előadására. El is utazott rögtön, minuciózus pontossággal dolgozott, hogy a darab az ő intencióinak megfelelően kerüljön a londoni közönség elé. Általában, mindig nagyon vigyázott arra, hogy a fontos külföldi előadások előkészítésében, rendezésében részt vegyen, részt vehessen. Mindig úgy intézte a dolgát, hogy ezt megtehesse. — Élt-halt a muzsikáért, csak a munkájának élt és nem volt soha fáradt, ha dolgoznia kellett. Azt mondhatnám, az az ember volt, akit éltet a munka. Külföldön is mindenütt nagyon szerették. Szellemes, ötletes, kedves ember volt – és mennyit tudott volna még dolgozni! ….. Miért is kellett meghalnia? …..” — A hangjában keserűség remeg, a szeme fátyolossá válik. Miért? Miért is? Ki felelhet az ilyen kérdésre? (Jacobi Viktor leukémiás beteg volt! Megj. A.) De aztán győz az ellágyuláson. Folytatja: — „Négy operettje maradt hátra, ami még nem került színre Magyarországon. Ezeket az operetteket Amerikában mutatták be a háború alatt (I. világháború, megj. A.). Mindegyiknek nagy sikere volt. — Szó van róla, hogy így hátrahagyott operettjeit Viktor testi-lelki jó barátja: Szirmai Albert budapesti színpadokra is lefordíttatja és megrendezi. Miért ne ismerje meg a magyar közönség ezeket a Jacobi muzsikákat is? — Az Amerikában színre került és Magyarországon még ismeretlen Jacobi-operettek címe hevenyészett fordításban: Félhold, Futórózsa, Almafavirág és Szerelmes levél. Annakidején mind a négy szinte korlátlanul uralta az amerikai operett színpadokat. Az >Almafavirág< -ot Fritz Kreislerrel együtt írta a bátyám. Nagyon szerette ezt is, mint minden munkáját. A >Szerelmes levél< Molnár Ferenc világhírű darabjából, a >Farkas< - ból íródott operetté. Amerikai szerző munkája és szintén diadalmasan hódított , szerte Amerikában. De azért tudja Isten, legjobban mégis a Sybill volt a lelkéhez, szívéhez hozzánőve. Nekem is. ….. Szegény Viktor! Alig élte túl félévvel a londoni bemutató előadás nagy sikerét!.....” — Pongrácz Jánosné most nagy gonddal és szeretettel elrakott fényképeket szed elő. Mutogatja őket. Bátyja portréját; a New Yorki, a londoni előadás főrendezőjével együtt készült felvételt: az amerikai és londoni előadások fényképfelvételeit. Mind drága emlék, féltett kincs, szerelmes rajongással őrzött holmik. Egy nagy élet apró emlékei. Írta: Sipos Iván (Erdélyi magyar költő, író, újságíró) [*1897.VII.18. Nagyvárad - †1937.IV.7. Budapest] Színházi Élet.1925.15. szám (III.12-18)
2533 Búbánat 2015-10-21 11:45:58
Az M3 csatorna sugározza az éjjel: 22:10 – 23.35 [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/10/14/operetthangverseny-kalman-imre-muveibol/; Szabadtéri operetthangverseny Kálmán Imre népszerű műveiből [/url] remek művészek előadásában. Magyar zenei műsor, 82 perc, 1983 Szerkesztő: Lengyelfi Miklós Operatőr: Szalay Z. László Rendezte: Koltay Beáta Műsorvezető: Hortobágyi Judit Sajnos, a műsort nem részletezik, és a betett fotón látható két művész kivételével nem tudjuk, kik léptek fel ezen a koncerten. Úgyhogy több előzetessel nem tudok szolgálni. Utólag majd megírom, mit és kiket láthattunk ebben az operettkoncert-összeállításban.
Az M3 csatorna sugározza az éjjel: 22:10 – 23.35 [url] http://www.mediaklikk.hu/2015/10/14/operetthangverseny-kalman-imre-muveibol/; Szabadtéri operetthangverseny Kálmán Imre népszerű műveiből [/url] remek művészek előadásában. Magyar zenei műsor, 82 perc, 1983 Szerkesztő: Lengyelfi Miklós Operatőr: Szalay Z. László Rendezte: Koltay Beáta Műsorvezető: Hortobágyi Judit Sajnos, a műsort nem részletezik, és a betett fotón látható két művész kivételével nem tudjuk, kik léptek fel ezen a koncerten. Úgyhogy több előzetessel nem tudok szolgálni. Utólag majd megírom, mit és kiket láthattunk ebben az operettkoncert-összeállításban.
2532 Búbánat 2015-10-21 10:58:26
Egy kis Kálmán-nosztalgia a youtube-ról [url] https://www.youtube.com/watch?v=a_M2oQCmJvE; archív felvétel 1985 - Kálmán Imre-est Siófokon – finálé [/url] Helyszín: Siófok, Kálmán Imre Szabadtéri Színpad Dátum: 1985 Műsorközvetítő: Hortobágyi Judit Buváry Lívia Császár Angéla Ferencz Éva Gallai Judit Ötvös Csilla Pálos Zsuzsa Tiboldi Mária Patrice Tappe amerikai művész Begányi Ferenc Bessenyei Ferenc Bordás György Csákányi László Dunai Tamás Jankovits József Karizs Béla Straub Dezső Szolnoki Tibor
Egy kis Kálmán-nosztalgia a youtube-ról [url] https://www.youtube.com/watch?v=a_M2oQCmJvE; archív felvétel 1985 - Kálmán Imre-est Siófokon – finálé [/url] Helyszín: Siófok, Kálmán Imre Szabadtéri Színpad Dátum: 1985 Műsorközvetítő: Hortobágyi Judit Buváry Lívia Császár Angéla Ferencz Éva Gallai Judit Ötvös Csilla Pálos Zsuzsa Tiboldi Mária Patrice Tappe amerikai művész Begányi Ferenc Bessenyei Ferenc Bordás György Csákányi László Dunai Tamás Jankovits József Karizs Béla Straub Dezső Szolnoki Tibor
2531 Búbánat 2015-10-11 11:21:22
[url] https://www.youtube.com/watch?v=toAwF152Jhg&feature=youtu.be; Jacobi: Sybill – olvasópróba az Operettszínházban [/url] „Illúzió a szerelem” – készül a Sybill Közzététel: 2015. okt. 10. A Budapesti Operettszínház 2015. december 4-én és 5-én mutatja be Jacobi Viktor nagyoperettjét a Sybillt, melyet sztárszereposztásban, izgalmas koncepcióval, a műfaji sajátságokat megtartva, de a darabban rejlő komoly emberi történeket kihangsúlyozva Szabó Máté állít színpadra. A Budapesti Operettszínház Sybill előadásának Cser Ádám mellett a másik karmestere Bolba Tamás lesz, a díszletet Czigler Balázs tervezi, koreográfus Bodor Johanna. Kocsis Dénest újra táncos-komikusként láthatják a nézők, Barkóczi Sándor ismét bonviván szerepben mutatkozhat be Dolhai Attila mellett. A további szereplők: Fischl Mónika, Lévai Enikő, Miller Zoltán, Vadász Zsolt, Frankó Tünde, Lukács Anita, Szabó Dávid, Mészáros Árpád Zsolt, Peller Károly, Ottlik Ádám, Dézsy Szabó Gábor, Ambruzs Ádám, Langer Soma, Pesák Ádám, Lipics Barna.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=toAwF152Jhg&feature=youtu.be; Jacobi: Sybill – olvasópróba az Operettszínházban [/url] „Illúzió a szerelem” – készül a Sybill Közzététel: 2015. okt. 10. A Budapesti Operettszínház 2015. december 4-én és 5-én mutatja be Jacobi Viktor nagyoperettjét a Sybillt, melyet sztárszereposztásban, izgalmas koncepcióval, a műfaji sajátságokat megtartva, de a darabban rejlő komoly emberi történeket kihangsúlyozva Szabó Máté állít színpadra. A Budapesti Operettszínház Sybill előadásának Cser Ádám mellett a másik karmestere Bolba Tamás lesz, a díszletet Czigler Balázs tervezi, koreográfus Bodor Johanna. Kocsis Dénest újra táncos-komikusként láthatják a nézők, Barkóczi Sándor ismét bonviván szerepben mutatkozhat be Dolhai Attila mellett. A további szereplők: Fischl Mónika, Lévai Enikő, Miller Zoltán, Vadász Zsolt, Frankó Tünde, Lukács Anita, Szabó Dávid, Mészáros Árpád Zsolt, Peller Károly, Ottlik Ádám, Dézsy Szabó Gábor, Ambruzs Ádám, Langer Soma, Pesák Ádám, Lipics Barna.
2530 Búbánat 2015-10-07 09:48:33
Bartók Rádióban hallgathatjuk nemsokára 10.00 Hang-fogó 1. Lecocq - Jacob: Angot asszony lánya - balett (Angol Nemzeti Filharmonikus Zenekar, vez. Richard Bonynge) "Mam'zelle Angot" : ballet music / Lecocq ; arr. Gordon Jacob • Lecocq, Charles, 1832-1918. • Jacob, Gordon, 1895-1984. Megjegyzem Lecocq világsikerű operettje, La fille de Madame Angot (1872) balettbetétje csak ebben a változatban ismeretes. Nekem megvan LP lemezen is. Fantasztikusan jó zene! 45 perc hosszúságú!
Bartók Rádióban hallgathatjuk nemsokára 10.00 Hang-fogó 1. Lecocq - Jacob: Angot asszony lánya - balett (Angol Nemzeti Filharmonikus Zenekar, vez. Richard Bonynge) "Mam'zelle Angot" : ballet music / Lecocq ; arr. Gordon Jacob • Lecocq, Charles, 1832-1918. • Jacob, Gordon, 1895-1984. Megjegyzem Lecocq világsikerű operettje, La fille de Madame Angot (1872) balettbetétje csak ebben a változatban ismeretes. Nekem megvan LP lemezen is. Fantasztikusan jó zene! 45 perc hosszúságú!
2529 Búbánat 2015-10-06 11:35:14
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/62119-luj-szinhaz-uj-kozosseg-es-kozonseg-var-ramr-n-balczo-peter-a-deneverrol; Balczó Péter gondolatai új – ezúttal operettszínházi - szerepe kapcsán A denevérről [/url] /Szinhaz.hu, 2015. október 1. csütörtök, 13:03/
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/62119-luj-szinhaz-uj-kozosseg-es-kozonseg-var-ramr-n-balczo-peter-a-deneverrol; Balczó Péter gondolatai új – ezúttal operettszínházi - szerepe kapcsán A denevérről [/url] /Szinhaz.hu, 2015. október 1. csütörtök, 13:03/
2528 ferocissimoato 2015-10-05 10:28:14 [Válasz erre: 2522 IVA 2015-10-04 06:58:31]
Köszönjük a beszámolót! Amit Oszwald Marikáról írtál, az nagyon tetszett. Megfogtad a lényeget: Igen, ö egy intézmény, egy zseniális müvész, akinek a Kossuth díjának, rettenetesen örültem. Nagyon megérdemelte! A Csínom Palkóban is csak rá kellett figyelni, mert olyan kisugárzása van.
Köszönjük a beszámolót! Amit Oszwald Marikáról írtál, az nagyon tetszett. Megfogtad a lényeget: Igen, ö egy intézmény, egy zseniális müvész, akinek a Kossuth díjának, rettenetesen örültem. Nagyon megérdemelte! A Csínom Palkóban is csak rá kellett figyelni, mert olyan kisugárzása van.
2527 Búbánat 2015-10-05 09:16:52 [Válasz erre: 2526 IVA 2015-10-04 20:07:13]
Köszönöm, így már "képben" vagyok...
Köszönöm, így már "képben" vagyok...
