A Dankó Rádió Túl az Óperencián operettműsorának e heti vendégei Borbás Barbara és Boncsér Gergely - akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. 

A mai adás zeneszámaiból:

Kálmán Imre: Marica grófnő – Marica és Tasziló kettőse, II. felv. – „Szent Habakuk, mi van velem?!.../ Egy az élet, egyszer élsz csak,kincsem, gondold meg ezt…” (Borbás Barbara, Boncsér Gergely, a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László – koncertfelvétel)

Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – rádiófelvétel: 1960. április 20., Kossuth Rádió, 23.15 - 24.00

Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Vincze Ottó

Részletek:

• Szilvia, Edvin és Bóni hármasa, I. felv.: „Mért kergeted csupán a messzi boldogságot, hisz itt van egy lépésre tán, s te még sem látod…/ Nincs szebb mint a szerelem,mindig is de szép volt, rózsámat ha ölelem rózsaszín az égbolt…/ Az asszony összetör,megkínoz ,meggyötör, aAz asszony tönkretesz,vigyázz,hogy el ne vessz…” (Németh Marika, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert)
• Edvin, Stázi, Bóni és Szilvia keringője, II. felv.: „Jöjjön, eljárunk egy kört, ne várjon, jöjjön, csábít a tánc…/Buckó, ne kezdjük, Muckó, miért vesztegetjük a drága időt…/Hurrá, hurrá, ha sose sóhajtunk…”  (Gyenes Magda, Németh Marika, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert)

Rádiófelvétel: 1968. június 1., Kossuth Rádió

Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás 

• Cecília, Feri bácsi és Miska hármasa, III. felv.: „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár … /Hajmási Péter, Hajmási Péter, a barométer  esőre áll…” (Palócz László, Feleki Kamill, Honthy Hanna)

Huszka Jenő: Gül baba

(A Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014 decemberében Huszka-művek harminckét népszerű operettrészletét vette fel a Rádió, az MRT Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényelte. )

-  Gábor diák dala az I. felvonásból  - „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek…/Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát…”  (Boncsér Gergely)

- Mujkó nótája –„ Darumadár fenn az égen…” (Clementis Tamás)

- Leila belépője – „Valahol messze, nem tudom, hol…/ Bátran előre…” (Fischl Mónika)

- Gábor diák éneke - Nem tudom én hol születtem  /Jártam, kóboroltam…” (Balczó Péter)

- Leila dala: Dal a török nők sorsáról  „…„Csak rajta, rajta, katonák!...” Geszthy Veronika és a Magyar Rádió Énekkara)

A délelőtti adást ma 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

A Dankó Rádió operettműsora szerkesztő-műsorvezetőjének, Nagy Ibolyának kedves  beszédhangja mellett ezúttal szép szopránját is élvezhettük egy bejátszott koncertfelvételről:  duettet énekelnek a Marica grófnőből  - a „Túl az Óperencián” adásának e heti kedves vendégével - Boncsér Gergely operaénekessel:  „Ne szólj, kicsim, ne szólj, csak hallgass, úgy válaszolj…”  (Kübekháza –operettgála, 2010., km. az egykori Váci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Farkas Pál)

Ugyanebből a Kálmán-operettből még két dal csendült fel – más hangfelvételről:

- Tasziló dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Boncsér Gergely)

- Marica belépője: „…Húzd, mint régen! Húzzad nékem, gyere ide vén cigány… Húzd rá hát! Húzd az angyalát!  Vagy kacagás, vagy sóhajtás, csak te kellesz ide pajtás! Gyere ide, húzzad hát!/ De jó is lenne, szerelmes lenni, egy édes vágynak, utána menni…” (Bordás Barbara)
 

A nevezett, népszerű énekes-házaspár vendégeskedik tegnaptól a Dankó Rádió műsorában, Nagy Ibolya beszélgetőtársaként.  

Bordás Barbara Kálmán Imre Csárdáskirálynőjéből is énekelt egy dalt, Szilvia belépőjét: „Hajhó, hajhó! Messze délen , zordon hegyek ölén, hajhó… ott születtem, onnan jövök el én…”

Részletek hangzottak el Lehár Ferenc A három grácia című operettjéből (nem a „Szép a világ” operettből, mint bekonferálva volt!)

- Toutou és Bouquet duettje (Apacs-kettős): „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér… Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” ( Kállay Bori és Németh Sándor)

Továbbá, a Rádió 1962. július 8-án, a Kossuth Rádióban bemutatott felvételéről (km. az MRT  Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényel):

- Hélène dala: „ Szív, ó, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz! Szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz! hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” (Németh Marika)

- Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat, kimutattam már, hogy a női szív mily’ sivár. A nő sose érti, mit érez a férfi…/- Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen…” (Koltay Valéria és Külkey László)

II. Rákóczi Ferenc születése évfordulójára (1676. március 27.) emlékezve,  Kacsoh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba Rákóczi c. történelmi daljátékának rádiófelvételéről hallottunk még kedves ének-zene-próza jeleneteket:

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00
Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília) Vezényel: Kerekes János

- Rákóczi dala: „Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség, kerül a reménység, leszel-e az én párom?... ” (Udvardy Tibor)

- Jelenet és „Rákóczi megtérése”:„Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég, a dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél…/ Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár, szebb ott az álom, szebben dalol a madár.” (Udvardy Tibor - ének; km. Agárdy Gábor és Palcsó Sándor – próza)

- Jelenet és dalcsokor; Katica és Andris dala, kuruckar: „-Ne bántsátok! Ő a legnagyobb vitéz!…/- Összebújunk csöndesen, míg a labanc elmegyen… /- Kuczug Balázs olyan vitéz, aki mindig előrenéz../-…Kocsmárosné haragjában elájul… /- Dunán túl, Dunán túl…”  (Andor Éva, Palcsó Sándor, Palócz László – ének és próza; Férfikar)

A délelőtti adás ismétlése ma 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.

Kivételesen, ma nem a rádió készüléke mellől hallgattam meg a Dankó Rádió délelőtti, "Túl az Óperencián" műsorát: a buszos utazás alatt az „okos” telefonom szolgáltatását vettem igénybe, és a rádió internetes, online oldalára mentem, hogy ne maradjak le a megszokott, kedvenc, napi programom élvezetéről. (Kezdődő függőségemnek ez egy újabb, nemkívánatos jele…).

Röviden szólva,  az operett-műsorban ezen a héten – mától – egyszerre két új vendéget jelentett be a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, mégpedig egy énekes-házaspárt köszöntött a mikrofon mellől:  Bordás Barbarát, az Operettszínház ifjú primadonnáját és vele Boncsér Gergelyt, az Operaház és az Operettszínház jeles tenorját, akikkel készített beszélgetés kezdetén a megismerkedésükről hallottunk pár mondatot,  majd a gyermekneveléssel együtt járó tevékenységük felől és a napi feladatok mibenlétéről osztottak meg szempontokat, de a családi életük és a szakmai munkájuk is „terítékre” került:  hogyan tudják mindezt összehangolni úgy, hogy egyik se menjen a másiknak a rovására. Mindkettejük szemük előtt lebeg a felelősségérzet mindazért, amit otthon, a privát szférájukban tesznek, és hogy kiegyensúlyozott körülmények között tudjanak helyt állni hivatásuk gyakorlása terén.  Az Operettszínházban  közös szerepléseik voltak/lesznek  például  a Csárdáskirálynőben, A víg özvegyben , a Marica grófnőben és nemrég a Kékszakállban; Boncsér Gergely operai fellépései a közelmúltból: A hugenották, a Traviata,  Porgy és Bess, a Rajnai sellő.

Felcsendül kettősük előadásában a „Táncolnék a boldogságtól…/Álom, álom, édes álom, álomszép…” duett a Csárdáskirálynőből.

A továbbiakban az Operettszínház produkciójának, Ábrahám Pál Viktória c. operettjének a részletei hangzottak el Fischl Mónika, Frankó Tündér, Szendy Szilvi, Dolhai Attila, Huszti Péter, Kerényi Miklós Máté  énekfelvételéről, az Operettszínház produkciójának előadásából.

Az adás második részében Boros Attila zenei szerkesztőt kérte telefonon Nagy Ibolya, idézze fel emlékeit a ma 100 éve született nagyszerű tenor operaénekesünkről, Joviczky Józsefről.

A zenei bejátszásokban először a „Hazám, hazám… „ ária szólalt meg a Bánk bánból, majd felcsendült az operából Melinda és Bánk kettőse is, itt Osváth Júlia énekelte Erkel operájának nőalakját.  Végül a Tavaszi-dalt énekelt Joviczky Wagner A walkür című operájából.

Az adás ismétlése hamarosan kezdőik a Dankó Rádióban: 18.00 – 19-00 óra

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” c., ma délelőtt elhangzott műsorából:

Frederick Loewe: My Fair Lady

Librettó: G. Bernard Shaw Pygmalion c. színdarabja alapján írta Alan Jay Lerner

Magyar szöveg: Ungvári Tamás, versek: G. Dénes György

Részleteket hallottunk a musicalből:

Lehoczky Zsuzsa, Básti Lajos, Rátonyi Róbert , Angyal Sándor, Börzsönyi Mihály és Gyurián József előadásában, km.  a Fővárosi Operettszínház Énekkara (karigazgató: Virány László) és  Zenekara. Vezényel: Gyulai-Gaál Ferenc. (Qualiton  - 1966)

Kálmán Imre - Bakonyi Károly – Martos Ferenc: A kiskirály (Der kleine König) – Bécs, 1912) 

Melis György: „Hulló csillagok”  

Kálmán Imre – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Zsuzsi kisasszony - (Budapest, 1915)

Két dal szólalt meg az operettből  Koltay Valéria és Peller Károly énekfelvételéről:

• Koltay Valéria:  „Sétál a korzón a szende kisleány…/Légy az icipici párocskán, páratlannál több a páros szám…”
• Peller Károly: „Hajnalcsillag fenn az égen, várlak rózsám olyan régen… Hej, cicám…/Jaj, jaj, jaj, jaj, Zsuzsikám, jaj, Zsuzsikám, egy kicsi csók, kellene ám, add ide már, na, add ide hát,  azt a pici csókocskát…”

Ezeket a dalokat újra meghallgathatjuk az ismétlésben, ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban.

A Dankó Rádió mai adásnapján, most délelőtt felcsendült operettmelódiák a következők voltak:

Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja - a hallott részletekben

Melis György, Honthy Hanna, Tiboldi Mária, Bódy Barbara és Peller Károly énekelt; a rádió más-más felvételéről szólaltak meg a jól ismert dalok és kettősök.

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő

• Lili dala (No.10.) - Zsoké-induló: „A zsoké nem enged kantárszárat…”  (Kukely Júlia, km. az MRT Énekkarának Nőikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András  - Felvétel a Magyar Rádióban készült 1983-ban.
   
• Lili dala (No.13)  - „Mi kell a férfiaknak, nem lány, de asszony ajkak…/Csók nem is igaz tán, ha nem tüzes asszonyi ajka, amely adja,…/ Nem illik lánynak lenni, de illik észrevenni, s jóvátenni a hibánk.…” (Benedekffy Katalin)
• Clarisse és Frédi kettőse, I. felv. - „Hogyha szeretnél engemet, úgy mint én tégedet …../Gyere, csókolj meg, szaporám, tubicám, ha megfőztél, most megegyél, de meg ám…” (Szendy Szilvi és Kerényi Miklós Máté)
•  Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse, II. felv. (No.11) -  „-Bocsássa meg ha reszkető kezemmel megérintém a hófehér kezét…/ - A szeme ég, a szava éget, elég, ah elég, mert még elégek…/ - Szemednek tüzében szívem olvad, elhagy már az erőm… / - Szellő szárnyán, szállj velem, repülj velem! Erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen …” (Geszthy Veronika és Boncsér Gergely)
  Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János - Felvétel a Magyar Rádióban készült 2014-ben.

Josef Strauss: Szférák zenéje – a MÁV Szimfonikus Zenekart Kesselyák Gergely vezényli (élő, koncertfelvételről)

A „Túl az Óperencián” műsorát ismét meghallgathatjuk a rádióban, délután hat és hét óra között.

Az 1955-ben bemutatott „Szabadság, szerelem”  Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor-operettből szólaltak meg újra részletek a Dankó Rádióban, ma délelőtt:

Csákányi László, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Petress Zsuzsa és Hadics László énekfelvételéről hallottuk a jól ismert kedves dalokat és duetteket.

Közreműködik az Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus, Várady László vezényel. 

• Melchior doktor dala: „Társtalanul járogat az orvos…/Doktor úr, doktor úr, itt bent valami fáj…”  
• Erzsók és András jelenete - Játékkettős: „Csók csak kettősben jó…”
• Judit dala
• Béla dala: „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom szerelmemet!”
• Erzsók és András vidám kettőse: „… Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen ici-pici csókocskát!... / Hallod-e angyalom, értsd meg a szót…”

A zeneszerző a 80. életévében komponálta meg utolsó zenés színpadi művét -  ezt a daljátékát,  "hattyúdalát"! 

A Túl az Óperencián műsora 18 és 19 óra között kerül ismét adásba, a Dankó Rádióban.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorából ajánlom figyelembe a délutáni ismétléskor:

I. „Egy szerelem három éjszakája” - részletek hangoztak el Ránki György-Hubay Miklós-Vass István zenés játékából
Km.: Sennyei Vera, Angyal Sándor, Horváth Tivadar, Miklósy György, Petőfi Színház Zenekara. Vezényel: Petrovics Emil (1961)

II. Kálmán Imre – Szenes Andor – Szenes Iván: A montmartre-i ibolya

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1983.január 1. 20.30, Kossuth Rádió
Közreműködik: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Vezényel: Breitner Tamás

A mai műsorban ezúttal az alábbi dalok szólaltak meg az operettből:

- Raoul, Florimond és Henry hármasa: „Addig várhatunk, vígan száll dalunk” (Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs)

-  Művészhimnusz – Raoul, Florimond, Henry és Violetta négyese: „Művész, ha gyötör a szegénység, ha elhagy a reménység, ne add el a lelkedet!…” (Kincses Veronika, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs, énekkar)

- Ninon dala: Ma, ha egy asszony kissé szép…/ Carambolina, Caramboletta …” (KalmárMagda, énekkar)

- Raoul és Ninon kettőse: „Úgy látszik, véget ér egy álom…/Ninon, Ninon, búcsúzom tőled én” (Kalmár Magda, Molnár András)

- Violetta dala: „Az én dalom egy egyszerű dal” (Kincses Veronika)

Ebben a zenei összeállításban Simándy József felvételéről felcsendült a  „Suhan az éj, elkerül az álom…/Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom..." dal is, mely eredetileg a később bemutatott Ördöglovas című Kálmán-operett betétszáma (Sándor Móric-dal) –  szokták áttenni A montmartre-i ibolya operett előadásába.

A délelőtti adás ismétlése ma 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségek helyein.

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában az alábbi zenéket hallottuk:

Kerekes János: Palotaszálló - Nagy keringő (MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel Kerekes János)

Márkus László énekében Ábrahám Pál és Szentirmay Ákos dalait adta elő

Pitti Katalin felvételei közül szólaltak meg:

• Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Messze a nagy erdő…./Volt, nincs, fene bánja, volt nincs, vigye kánya …”  
• Csárdáskirálynő Kálmán Imre: – „Túl az Óperencián boldogok leszünk…” (Km. Gárday Gábor)
• Szirmai Albert: Mézeskalács – „Szív küldi szívnek szívesen…” (Km. Csurja Tamás)

Benedek Miklós  Eisemann Mihály dalaiból énekelt (Km. Mikó István, Harmónia Vokál és a Stúdió 11.)

Gérard Presgurvic: Rómeó és Júlia  - a musical részleteiben Dolhai Attila, Szinetár Dóra, Mészáros Árpád Zsolt énekelt.

Kálmán Imre: Cigányprímás – Keringőegyveleg

A „Túl az Óperencián” adásának ismétlése a szokott időben, 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.

Fényes Szabolcs - Halász Rudolf: Csintalan csillagok 

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. december 24., Kossuth Rádió, 20.36 – 22.00

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában erről a rádiófelvételről szólaltak meg részletek.

Kalmár Magda, Oszvald Marika, B. Nagy János, Haumann Péter, Tímár Béla énekelt,  km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András.

Mától egész héten át Szávai Viktória Jászai Mari-díjas színésznő a vendég a rádióstúdióban, akivel a felelős szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A "Túl az Óperencián"  adását ma 18 órától ismét meghallgathatjuk. 

"Aki nem foglalkozik vele, nem tudja...." ez a mondattöredék is lehetne Sebő Ferencnek az elmúlt műsorhét vendégének, elhangzott gondolatmeneteinek, mottója.

Hálás vagyok Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetőnek ezért a meghívásért.

Sebő Ferenc életművét ismerhettük meg, amely igen jelentős, sokrétű, nagy horderejű - művészi és zenetudományi szempontból egyaránt.

Lenyűgözőtt már egy mondatából is sugárzó széles látóköre, tudása és tehetsége. Végül az operett műfajáról is szót ejtett, bár kimondatlanul is kapcsolódtak ismerni való, tudnivaló zenei érdekességek hozzá.

Sebő Ferencnek köszönöm az elmondottakat!

Ajánlom a mai ismétlést is.

A „Túl az Óperencián” mai operettműsorát Bartók Béla egy-egy szerzeménye foglalta keretbe: az adás elején Este a székelyeknél (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli – koncertfelvétel a Zeneakadémián - 1955.) , a végén pedig a Concerto  4. tételének részlete (a Nemzeti Filharmonikus Zenekart Kocsis Zoltán vezényli) hangzott el a Dankó Rádióban.

Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet

• Petőfi Sándor versének megzenésítése: Szeptember végén -Balczó Péter
• „Rózsám, viruló kis rózsám, te légy most a postám, leveleddel üzenem…” - Kalmár Magda
• „Szüret előtt, már nincs elég időnk, hát szüret után lesz az esküvőnk…/Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van…”   - Galambos Erzsi, Németh Sándor

Részletek hangzottak el Lehár Ferenc Cigányszerelem című operettjéből – ezúttal a Budapesti Operettszínház produkciójának hangfelvételéről szólaltak meg a dalok Dolhai Attila, Fischl Mónika, Vadász Dániel, Kalocsai Zsuzsa, Faragó András, valamint az Operettszínház zenekarának előadásában, Makláry László karmester zenei irányításával.

Ezt az adást délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban

Hamarosan, 18 órakor kezdődik a Dankó Rádió délelőtti operettadásának ("Túl az Óperencián") az ismétlése – benne Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly - Heltai Jenő – Petőfi Sándor János vitéz című daljátékának egy részlete:

• a II. felvonás fináléja - "Egy rózsaszál szebben beszél"  (Km. Lehoczky Éva, Szakács Sándor, Sárdy János, Palló Imre, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Polgár Tibor)

(a Magyar Rádió stúdiófelvételének bemutatója: 1959. december 27.,  Kossuth Rádió 18.40 – 21.20)

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorának összeállítása nemzeti ünnepünk történelmi eseményeit idézte meg: az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra, valamint a Magyar Honvédség megalakulásának 170. évfordulójára emlékezett – zenében s a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolyának vendégével, Sebő Ferenccel folytatott beszélgetésében, prózában is.

Az adásban felhangzott zenék között volt:

Tolcsvay László – Petőfi Sándor: Nemzeti Dal – „Talpra, magyar! Hí a haza…” (előadó a Kormorán együttes és Tolcsvay László)

Huszka Jenő - Kristóf Károly: Szép Juhászné

Huszka már idős korában, 1954-ben, komponálta meg a Magyar Rádió felkérésére új daljátékát. A darab a szabadságharc bukását követő időkben játszódik. 

A rádiófelvételt követően elkészül a daljáték színpadi változata is: Ősbemutatójára 1955. május 8-án, Huszka szülővárosában, Szegeden kerül sor, a Szegedi Nemzeti Színházban -,  a szerző jelenlétében.  (Az előadás egyik kiemelkedő teljesítményét egy kezdő színésznő, Domján Edit nyújtotta…)

Most, az adásban a Magyar Rádióban 1954. december 19-én bemutatott Szép Juhászné stúdiófelvételéről  csendültek fel szép részletek.
Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György

• János dala: Szabadság-dal (Sárdy János és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)

 „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja! Mind azt fújja: él a magyar szabadság, hősök dicső múltja! Hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő, háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja! /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát, fáradnak, kéz akad a helyén száz! Védi e hős csapat a hazát, pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ”

• Katinka belépője  (Neményi Lili, km. a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)
• János és Katinka szerelmi kettőse (Sárdy János és Neményi Lili)

„ Vágyom tűzétől dobog most a szívem, nékem az élet semmit sem ér, búsongó lelkem idegenbe tévedt, mégis reméltem egyszer visszatérek, érdemes volt várnom, érzem, miért? /- Vágyom tűzétől dobog most a szívem, egyedül az élet semmit sem ér, árva magányban múltak el az évek, féltem én, hogy így marad ez végleg…/- Nehéz időkben állok én melletted, becsüld a férfi hű és nagy szerelmét. Ha úgy kívánnád, érted tűzbe mennék, mert úgy hiszem, Te éppen úgy megtennéd…."

• Krisztina és Rudi vidám kettőse  (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert):

„Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja! Félre a búval, mert csattan a csók! Magyar lánynak a világon nincsen párja…”

- Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk áriája, II. felvonás: „Hazám, hazám, Te mindenem, tudom, hogy mindenem Neked köszönhetem…” (Simándy József,  a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Ferencsik János)

- Erkel Ferenc: Hunyadi László – Palotás (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Ferencsik János)

A „Túl az Óperencián” délelőtti adása 18 és 19 óra között ismét meghallgatható a Dankó Rádióban, valamint az internetes hozzáférhetőségeken is.

A Dankó Rádió mai operettműsorának elején felhangzott három dal egyben az előadók „születésnapi zenés felköszöntője” is volt – a művészek mindegyikét korábban vendégül látta a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a rádió stúdiójában:  

• Johann Strauss A denevér – Adél kacagódala  (Fonyó Barbara, km. a Váci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Farkas Pál) – élő felvételről
• Arthur Sullivan: Kalózkaland  - az Ellentengernagy dala  (Andrejcsik István, km. a Szegedi Nemzeti Színház zenekara, vezényel: Koczka Ferenc   a Szegedi Nemzeti Színház produkciója, 2009., -  élő felvételről.  (Eredeti cím: „The Pirates of Penzance” – a Magyar Rádió Dalszínháza stúdiófelvételén A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja címmel ismeretes)  
• Walter László: Vissza az úton – „Egy kis itóka ha bennem van…”  (Kerényi Miklós Máté - élő felvételről: Budavári Palotakoncert 2013, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László)

Kálmán Imre: A cigányprímás

Érdekesség, hogy a felcsendült részletek más-más felvételről szólaltak meg:

- Sári és Gaston kettőse, III. felv.: „Végre átfog a karod, fogj csak át, ha akarod…/Lárifári ,nem kell várni, frissen jó a csók…” (Bognár Rita, Tihanyi Tóth Csaba)

- Sári és Gaston kettőse, I. felv. : „Hacacárá erre, hacacáré arra, elhagy a csizmám sarka…/Furcsa tánc az úri fajta…” (Teremi Trixi, Bozsó József)

- Rácz Pali Stradivári-dala, II. felv. „Mi a jobb és mi a szebb: hegedű vagy asszony…/Az ócska Stradivári egy árva szót sem szól…” (Gáti István - Csepeli Munkásotthon, 1979. december 3.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának operettestje Kálmán Imre műveiből. Vezényel: Breitner Tamás)

- Sári dala, I. felv..: "Mese a királylányról"  (Zentay Anna,  km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és a Magyar Állami Operaház Zenekara)

- Sári dala, II. felv.: „Sohasem hittem volna, Istenem…./Nádfedelű kicsi falu rózsája, idejön egy vadidegen országba…” (Koltay Valéria, km. az MRT Énekkarának nőikara, MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó – 1964. Magyar Rádió Dalszínháza bemutatója)

A „Túl az Óperencián” adásának ismétlését 18 és 19 óra között sugározza a Dankó Rádió, de  az internetes elérhetőségein is meghallgatható a műsor. A Dankó Rádió stúdiójában továbbra is Sebő Ferenccel beszélget Nagy Ibolya.

A tegnapi műsorban elhangzott még ez a felvétel is:

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: " Hatvani diákjai" (1955)

- Jó dolga van a diáknak...  "Jó dolga van a diáknak, tekintélye van" (Földényi Férfikórus)

Délelőtt, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában, nem először és bizonyára nem is utoljára hangzottak fel Kemény Egon és Buday Dénes egy-egy operettjének szép dallamai:

Az adás első felében Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston Hatvani diákjai című operettjéből csendültek fel zeneszámok.

Rádióbemutató: 1955. április 9., szombat, 20:30-21:59,  22:15-23:08 (közben: hírek, időjárás-jelentés)

Közreműködik a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György

• Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” (Gózon Gyula)
• Elmira és Fodoríto kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)
• Kapocs dala és kórus (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” (Hadics László, valamint a férfikar)
• Amálka és Máté kettőse: „Jaj, Istenkém, engedj el már, sietek, éjfél van, az idő úgy szalad…- Ne haragudj rám, én arról nem tehetek, hogy megcsókoltalak. Ó, mért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…/ Nincsen messzebb ez az utca az ég csillagától, mint a szegény szolgadiák a gazdag leánytól…”  (Petress Zsuzsa, Simándy József)

Az adás második felében Buday Dénes - Szilágyi László Csárdás című operettjéből következtek részletek:

-  „Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni…” (Honthy Hanna, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Török Emil)

- „Kiskacsa fürdik a római parti strandon, gá-gá…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Török Emil)

-  „Nem tudok hinni magának…”  (Petress Zsuzsa, Baksay Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György)

Az adásban hallott téves bekonferálásra  is fel kell hívnom itt a figyelmet:  a műsor zárásaként beolvasott (majd a zeneszám után lekonferált)operettcím:  „Schubert – Berté: Három a kislány (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor)”  daljátéka helyett egy Offenbach-operett nyitányának a dallamait sugározta a rádió!

Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.

Mától – e hétre – új vendég érkezett a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. műsorába a stúdióba:

a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa Sebő Ferenc (A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes,  gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a hazai hangszeres népzenei és táncmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes vezetője)

Az adás első számaként felhangzott:

Liszt Ferenc: Mazurka brillante – a Nemzeti Filharmonikus Zenekart Kocsis Zoltán vezényelte.

Február 28-a után ismét felcsendültek a Dankó Rádióban – további dalokkal kiegészülve -

Farkas Ferenc – Dékány András:  Csínom Palkó részletei

A Rádió Dalszínházának bemutatója (új felvétele): 1963. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 22.10

A daljáték felvételé km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília), vezényel: Lehel György (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát)

• Kórusrészlet és Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, ez az asszonyoknak dolga…. „ (Komlóssy Erzsébet)
• Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv.: „Jó estét, jó estét! Áldás, erő, békesség!… Rosta Márton, híres ember Pozsonyban, itten áll most előttetek valóban…” (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar; próza: Radnay György)
• Palkó dala: „Elrepült a szép madárka… merre repült?...” (Simándy József)
• Kati és Jankó kettőse: „Elmondom a szemedbe… /Kis Dunaág, nagy Duna-ág” (Andor Éva, Palócz László - ének és próza)
• Kórusrészlet és jelenet: „Te vagy a legény! Tyukodi pajtás… - Az nagy uraság….Labancok…. Tyukodi pajtás! Induljunk rája…”  (Domahidy László, Simándy József, énekkar)
• Éduska és Palkó kettőse, I. felv. „Éduska, te volnál?”…„Jójszakát, kis leány! A nevem Csínom Palkó. Szívem tereád olyan régen vár…  Az én vallomásom, ne bántson meg Téged!.... - Jójszakát, jójszakát, leszáll az illatos éj…. - Jójszakát, jójszakát! Az álom ringasson el… - Jójszakát, jójszakát! Ha lecsukódik pillánk…” (Házy Erzsébet, Simándy József – ének és próza)

Buttykay Ákos – Földes Imre Ezüstsirály című operettjéből énekelt egy-egy kettőst

 Neményi Lili és Szabó Miklós, illetve Németh Marika és Kövecses Béla. Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

• Kettős: „…Indulj velem, a tenger harsonázik, csábító dallal orgonákat ír, itt benn a szívben minden sötétben ázik. Jöjj velem, indulj velem, gyönyörben a veszély!...  / Hová, hová, hová, hová? - a boldogság szent szigetére!  Hová, hová, hová, hová? - a csókok csodaligetébe! – Tovább, tovább. tovább, tovább - a mámoros hajnal elébe! – Hova szívünk áldott vágya vonz, odamegyünk tündérszárnyakon…”   (Neményi Lili, Szabó Miklós)
• Kettős: „Szép asszony mellett szolgálni, ejha, nem lehet szebbet kívánni, ej-ha … férfiszívnek mit lehet kívánni többet, csodás szerelmet, szép asszony mellett!” (Németh Marika, Kövecses Béla)

Az adás végén még Kemény Egon - Erdődy János Krisztina kisasszony  c. operettje nyitányának dallamai szólaltak meg a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának tolmácsolásában,  Lehel György vezényletével.

Ezt a műsort délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségein.

Dankó Rádió ma délelőtti operett-műsorának elején a műsorvezető Nagy Ibolya  Dancs Annamarit, az Operettszínház művészét köszöntötte születésnapján egy énekfelvételével. Majd Kálmán Imre A cirkuszhercegnő c.  operettjéből Jankovits József énekhangján szólalt meg  Mr. X. belépője: „Trombita zeng és pereg a dob…/Egy drága szempár ragyog igézve rám…”

Ma 111 éve született Polgár Tibor zeneszerző, karmester – rá emlékezett Nagy Ibolya, és felolvasta Boros Attila Muzsika és mikrofon - A RÁDIÓZENEKAR NÉGY ÉVTIZEDE c. könyvéből azokat a sorokat, melyek a komponistának a Rádiózenekar korszakos működésében kifejtett érdemeire vonatkoznak.  (Zeneműkiadó Vállalat , Budapest , 1985)

Két részlet csendült fel Franz von Suppé Boccaccio –jából, Polgár Tibor vezényelte a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát ezen a rádiófelvételen, amelyről előbb Fiametta dalát énekelte Osváth Júlia; ezt követte Fiametta és Boccaccio „olasz” kettőse Osváth Júlia és Szabó Miklós énekében  – a felvételen magyarul éneklik:  „Ha jársz Firenze kövén, az út kivirul ,ha szíved mégse enyém , az ég beborul! Ne gúnyold árva fejem, ne bánts, ne játssz hát velem! Ne csald ki fájó könnyeim, ha szerelem láza kínz! Úgy vár e szív, úgy várok én… Firulin, firulin, firulera, oly forró lángolás…./-  A szívem mindig szeret, nem űz soha gúnyt… /- Hát jössz Te végre felém?  Óh, jöjj, gyere már!../-  Ha hív az édes remény, a szív mire vár?... /- Hát mondd a szót, hogy: igen! ó mondd ki, tiéd a szívem… /- Firulin, firulin, firulera, az élet az de szép … Firulin, firulin, firulera, az ajkam ég csókodért!” 

A műsorban e héten utoljára beszélgetett Nagy Ibolya vendégével, Igó Éva színésznővel, akinek énekhangját ugyancsak hallhattuk  Zerkovitz Béla Csókos asszony című operettjéből – részletek hangoztak el a Vígszínház 1987-es előadásának lemezen megjelent felvételéről, a dalok előadói voltak Igó Éva mellett Bede-Fazekas Andrea, Méhes László és Kaszás Attila.

Ez a rádióműsor ma 18 órától ismét meghallgatható lesz a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségein.

A Dankó Rádió operettműsorában ma délelőtt elhangzott zeneszámok a következők voltak:

Pazeller Jakab Mátyás: Herkulesfürdői emlék  - keringő  (A Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli)

Luciano Pavarotti énekli: „ Nessun Dorma” -   Turandot – Kalaf áriája, III. felv.

Lehár Ferenc: Tavasz

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. április 23., (Húsvét hétfő), Kossuth Rádió, 17.58 órakor

Szövegét Rudolf Eger írta. Rádióra alkalmazta Semsei Jenő.
A verseket Dalos László fordította.

Km.  Andor Éva, Németh Marika, Bende Zsolt, Korondy György,  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András.

Az  alábbi három részlet csendült fel az operett teljes stúdiófelvételéről:

- Toni és Ewald kettőse: „Minden este nyolckor már, mikor a sok bolt bezár, megy a kicsi varró lány…/- Úgy szeretem a színes szerelmet, mely ha nincsen, üresen áll a világ…” (Németh Marika, Bende Zsolt)

- Lorenz dala: „Oly mindegy már, olyan mindegy ma már, és én már azt hittem… Én bennem úgy él, hogy szőke a drága, a két szeme kék és karcsú a lába… Én bennem ez a lány maga a szépség…. Randevúra várták a tündért, a drágát, egy dús lombú erdő ölén….” (Korondy György)

- Finálé: „Egy boldog perc, ez minden, ami jut rám, de eltűnt már, a jó sors cserbenhagy……A randevúján kezdetben, azt mondja minden lány: nem, nem, de mire a nap elmúlik, alkony után, már így beszél a lány: talán…”  (Andor Éva, Korondy György)

Kerekes János – Kristóf Károly: Hófehérke és a hét óriás – zenés játék (rádióbemutató: 1964)

A rádiófelvételről halljuk László Margitot, Kozma Lajost, km.  az MRT Esztrádzenekara és a Földényi-kamarakórus. Vezényel Kerekes János.

-  Géza dala: „Milyen szép a szerelem!  Ezernyi színben tűnik fel nekem …Milyen színű a szerelem? Szőke vagy barna? - összekeverem, lehet, hogy kék, mint a tiszta ég, vagy színe zöld, mint a napsütötte rét…” (Kozma Lajos)

- Ilona és Géza kettőse: „Maga csinos lány! Maga tetszik nekem! Ha szabad még, legyen a partnerem, semmi kifogás!….Ez a tekintet olyan sokat ér! … Maga okos lány…/ - Kedves barátom, amit elmond nekem…ügyes udvarló… legyen meg nélkülem…- Azt lesheted, szívem…” (László Margit, Kozma Lajos)

- Óriások kara: „Örök a jókedv…” (Kamarakórus)

Leonard Bernstein: West Side Story

• Szimfonikus táncok (Km. a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar, vezényel: Várady Katalin)
• „Maria” (Serbán Attila)
• „Amerika” (Galambos Erzsi, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Harmónia Énekegyüttes)

Az adás végén Brahms 4. magyar táncának dallamait hallhattuk.

A „Túl az Óperencián” délelőtti műsorát 18 órától megismétli a Dankó Rádió.

Számomra nagyon "silány" minőségűek voltak azok a hallott  részletek A víg özvegyből, melyek a mai adásba kerültek a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. műsorából. 

Semmi bajom az előadókkal: Vadász Zsolt, Oszvald Marika, Tiboldi Mária, Berkes János, Harsányi Frigyes, Bozsó József, Kovácsházi István…- a maguk terén kiváló művészek, és tudom, nekik is van rajongótáboruk, és őket is megilleti felvételeik rendszeres időközönkénti bejátszása a rádióban. Mégis, az én mércémmel mérve messze nem azonos kategória  Lehár  első világsikerének a rádiónk 1962-es operett-bemutatóján éneklő művészekéhez mérten: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Nádas Tibor, Várhelyi Endre, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, a karmester: Sebestyén András. 

Sajnos, a Dankó Rádióban e stúdiófelvételről nagyon ritkán és akkor is csak kevés részlete szokott adásba kerülni. 

A délelőtti műsor visszahallgatható ma 18 órától a Dankó Rádióban.

Így van! 

Bitó Pál szerkesztésében is szép műsorokat hallhattunk. 

Fontos az is, hogy ne tévesszük szem elől mindazokat a rádiós tudorokat, akik az adásokat évtizedeken át előtérben vagy háttérben, mindenképpen szorgalmasan és zeneszeretettel készítették azaz gyártották, a Magyar Rádió hírnevét erősítték, a hallgatókat profizmusokkal kényeztették...

Köszönet érte, a maiaknak, jelenleg aktívaknak is!

Arról nem értesültem eddig, hogy Schubert Ferenc a Katolikus Rádiónál vállalt feladatot.

Érdekes lenne vele is eltölteni egy műsorhetet a "Túl az Óperencián" c. műsorban!

MR7 - Wikipedia

Néha visszatekintünk, avval a céllal is, hogy mások nevében is jelezzük, "van igény..."  az operettre a rádión keresztül is!

"Hajdanán" örömmel vettem a Magyar Rádióban Bitó Pál operett-szerkesztői munkáját is. Sok operett új bemutatója  ("Rádió Dalszínháza"), válogatások, portrék, tematikus zenés műsorok (operettösszeállítások, -részletek)  fűződnek a nevéhez a hatvanas évek elejétől: Ruitner Sándort követte ezen a poszton. De már előbb is, még vele párhuzamosan, szerkesztett operettműsorokat a rádióban, majd miután Ruitner a televízióhoz távozott, már egyedül ő vitte tovább ezt a munkát; őt követte aztán Schubert Ferenc zenei szerkesztő  a szintén emlékezetes operettműsoraival a rádióban, míg aztán átment a Katolikus Rádióba.  Azután hosszú évekig semmi operett nem volt a Magyar Rádióban, és ki kellett várnunk a Dankó Rádió "megszületését";  létrejöttével megkaptuk Nagy Ibolyát, aki immár "felelős" szerkesztői-műsorvezetői státusában méltó követője lett a nagy elődöknek!

"Tényfeltáró" :-) megjegyzéseinkhez hozzáteszem, hogy a Facebook oldalukon is más van, e tekintetben nincsenek összehangolva.

2620-hoz kapcsolódva a "Túl az Óperencia"-'nt én is operettműsorként képzelem magam elé, annak, aminek indult, amit megszerettünk és amely óriási űrt töltött be.

Nagy Ibolya a Magyar Rádió operettműsorainak szerkesztői nyomába lépett. 

Schubert Ferenc zenei szerkesztő operettválogatásai nyújtottak legutóbb, a Magyar Rádió történetének utolsó évtizedeiben sok örömöt a hallgatóknak. 

Ruitner Sándor zenei rendezővel operettszerzőkről életművüket bemutató önálló műsorokat is készítettek. Hol vannak ezek? A régi rádióújságok lapjain, a hallgatókhoz már nem juthatnak el...ismétlés nincs.

Még korábbi "műsorelőd" a Magyar Rádióban 1946-ban sugárzott - rendszeres időszakonkénti, talán heti - adássorozat, ahol Kemény Egon zenei szerkesztésében "Amit  a város dalol" címmel hangzottak fel a kedvelt dalok, slágerek. A rádiófelvételek közötti derüs összekötőszöveget Gyöngyi László és Kemény Egon párbeszédes formában mondta el. Az egyik műsor zeneszerzői: Ábrahám Pál, Lányi Ernő, Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs, Lajtai Lajos, Zerkovitz Béla, Kemény Egon, Kálmán Imre, Buday Dénes, Horváth Jenő, összesen 18 műsorszám.

Aki hallgatja a rádiót, azt hallja Nagy Ibolyától a bejelentkezéskor, hogy "felelős szerkesztő-műsorvezető".

Mivel már nincs Magyarországon részletes rádióújság, amit kézbe lehet venni, kényszerűségből néha ráfanyalodom a mediaklikk.musorujsag lehetőségre, ott ezt találtam:

"Túl az Óperencián 

Színpadi zene /opera, operett, musical/, 53 perc

Túl az Óperencián

(operettkedvelőknek)

Sztárvendég: Igó Éva

Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya"

Eszerint a műsort operettkedvelőknek ajánlják, ez megmaradt a Dankó Rádió indulásakor  (2012) meghirdetett arculatból, ellenben széles ívben kiterjedt profilúvá lett....

A Dankó Rádió operettműsorában egy operettdal szólalt meg Huszka Jenő Gül babájából -a bordal - NYÁRI ZOLTÁN rádiófelvételéről (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Kovács János – 2014) - abból az alkalomból, hogy a kiváló tenoristánk holnap ünnepli egyszerre a születés- és névnapját: 1970. március 8.! (a "nők napján"...)

Ezt a délelőtti adást és benne a műsor elején  Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztőnek Nyári Zoltánt felköszöntő szavait, valamint a művész Huszka-felvételét,  újra meghallgathatjuk 18 órától az ismétlésben:"Túl az Óperencián"

A Dankó Rádió délelőtti operett adásában részleteket hallhattunk az alábbi daljátékokból:

Farkas Ferenc–Baróti Géza–Dékány András– Dalos László: Zeng az erdő 

- Marci és Bori szerelmi duettje (Zentay Anna, Sárdy János) – 1951-es rádiófelvételről:

„Domboldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!...”

- Fütty-dal: „Csupa virág ez a világ, jó barátaim: a füvek, a fák… kert, fa, levél, susog a szél…” (Gózon Gyula)

„Bemutatjuk új rádiófelvételünket”  - 1965. augusztus 21., Petőfi Rádió 14.45-16.00

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara - Vezényel: Lehel György

- Marci dala -  „Búcsúlevél ez… megőrzöm a szíved szép emlékét, most örökre búcsúzom.” (Palcsó Sándor)

- Bori dala – Mókus-dal: „Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra, eljön-e jópajtásom…/Úgy bíz' a csiribiri mókus pajtás…” (László Margit)

- Özv. Balla Mártonné és a professzor kettőse: „Hogyha egyszer ketten öregek, táncra perdülünk…” (Kiss Manyi, Csákányi László)

Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1954. december 19.

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Lehel György

-  Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Szerelmi vallomásom nélkül, keveset ér a legszebb tánc. Hallgasd meg szívrepesve, hajnalban, délben, este…/ Dibegő - dobogó szívedet kérem, hogy az enyém is beleférjen, lebegő-lobogó hajadat érzem, és ettől máris forr a vérem! Szaporán, tubicám, soká ne várj, az idő sürgető, szívem kéri, hogy add a szád már…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert)

- János dala: „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja. Mind azt fújja: él a magyar szabadság,hősök dicső múlta! Hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő! Háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja… /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát! Fáradnak, kéz akad a helyén száz, védi e hős csapat a hazát! Pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ” (Sárdy János és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)

- Katinka és János keringő-duettje: „Oly szép az élet, ha téged nézlek, oly szép az élet, elnézlek téged, csókodra vágyom, én édes párom…” (Neményi Lili és Sárdy János)

- Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja! Félre a búval, mert csattan a csók, magyar lánynak a világon nincsen párja….”  (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert)

A mai operettműsor zárásaként a balettzene hangzott el Vincze Ottó Budai kaland című operettjéből (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar Gyulai Gaál Ferenc vezényletével.)

Ma 51 éve halt meg Kodály Zoltán. (1882. december 16. - 1967.március 6.)

Kodály Zoltánra emlékezett a felelős szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A műsor elején felcsendültek a Székelyfonó dallamai - a bejátszott felvételeken énekelt Palcsó Sándor és a Magyar Rádió Énekkarának Nőikara, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Ferencsik János vezényli.

Délután, a 6 órakor kezdődő ismétlésben, újra meghallgatható ez az adás a Dankó Rádióban.

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorából ismertetem, mit hallottunk: 

Johann Strauss: Egy éj Velencében

Zentay Anna és Kishegyi Árpád énekével kétszer is elhangzott  az operett egyik vidám kettőse -  Ciboletta és Pappacoda dala: „Micsoda? Férj! Menjek hozzá? Jaj de jó lesz a házasság!.../ Ki vagy? Nem vagyok túl okos, de mégsem buta éppen, és férjuramnak nem jogos, hogy engem így nevezhet…/Mi ketten sosem válunk el, ezt én is belül érzem…/ Ezennel mondd…” 

Jelzem, hogy nem ugyanarról a felvételről szólalt meg kétszer ez a duett, ugyanis kétszer is - más -más időben -  felvették a rádióban az operett zenei anyagát:

az 1960-ban készült keresztmetszet felvételen ez a duett kissé módosult és rövidebb versszöveggel szólal meg, a bevezető rész elhagyásával -  ami viszont rajta van az 1966-os teljes rádiófelvételen. Így tehát Zentay és Kishegyi énekhangján most mindkét verziót meghallgathattuk a rádióban.

1960. augusztus 25., Kossuth Rádió: Szabó Miklós, Mátray Ferenc, Fábry Edit, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus,  Lehel György vezényelt. A rádiós rendező: Solymosi Ottó. Megjegyzendő, hogy a neves tenorista, Szabó Miklós mint műfordító is kivette részét ebből a rádiós produkcióból: a verseket is ő fordította le!

1966. július 16., Kossuth Rádió: Udvardy Tibor, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Sándor Judit, Maleczk oszkár, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Bródy Tamás. Rendező: Horváth Ádám Magyar fordítás: Innocent-Vincze Ernő.

A Zentay-Kishegyi közös duett között egy harmadik felvételről, Kovács József énekli a Gondoladalt az Egy éj Velencében-ből.

Az operettadás elején egyveleget hallottunk Ábrahám Pál operettjeiből: 

 Felföldi Anikó, Házy Erzsébet („Az én nevem La Bella Tangolita” – élő koncertfelvételről),  Ötvös Csaba, Tiboldi Mária, Zentay Anna, Galambos Erzsi, Németh Sándor, Kalmár Magda,  Miller Lajos és Vári Éva énekelt.

Zerkovitz Béla Csókos asszony című operettjéből egy kettős hangzott el Méhes László és a Dankó Rádió e heti kedves vendége, Igó Éva színművésznő közös felvételéről.
 

A "Túl az Óperencián" mai adása Lehár Ferenc Luxemburg grófja c. operettjéből  a nagy keringő dallamaival fejeződött be(km. a Bécsi Johann Strauss Zenekar, Willi Boskovsky vezényel).

Ismétlés du. hat és hét óra között a Dankó Rádióban.

Nyilván szerkesztői „baki” lehetett be- és lekonferálni a Dankó Rádióban az előbb véget ért, Túl az Óperencián c. operettműsorban utolsóként elhangzott zeneszámot: nem „Lehár Éva c. operettje keringőjének dallamai szólaltak meg a  Bécsi Johann Strauss zenekar előadásában, Willy Boskovsky vezényletével”, hanem Erkel Ferenc Hunyadi László c. operájából a Palotás zenéje került bejátszásra – élő, koncertfelvételről! 

Talán a délután hat órakor kezdődő ismétlő adásig ezt még ki lehet javítani.

A mai műsorban részleteket hallhattunk Kálmán Imre Marica grófnőjéből, a Győri Nemzeti Színház produkciójában - ebben énekelt  Lázin Beatrix, Szilágyi Olga, Nagy Balázs, Domoszlai Sándor és Vadász Zsolt is.

Bede Fazekas Csaba, a Győri Nemzeti Színház művésze előadásában hallottuk Kerekes János Állami Áruház c.. operettjéből Glauziusz bácsi dalát: „Sok éve ennek, jaj de régen, mondhatnám úgyis, hajdanán!… Boldogabb leszel kis unokám… én mások előtt nem hajlok soha… hogy ember lesz az én kis unokám.”

Ma 110 éve született Orosz Júlia operaénekesnő.

A Magyar Állami Operaház egykori kitűnő énekművészére emlékezve a Madárdalt hallottuk Leoncavallo Bajazzók című operájából, Orosz Júlia énekhangján felcsendülni (a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát Komor Vilmos vezényli).

Ezt az áriát követte

ifj. Johann Strauss: A királyné csipkekendője  - a II. felvonás fináléja, melyben a rádiófelvételen Orosz Júlia mellett  László Margit, Bartha Alfonz, Korondy György, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, Nádas Tibor, Göndöcs József, Katona Lajos, Michels János énekelt, közreműködött az   MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényelt Bródy Tamás

Ritkán hallható operett ez, ezért  a teljes rádiófelvétel adatait érdemes újra leírnom:

Johann Strauss: A királyné csipkekendője

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1967. november 4. Kossuth rádió 20.30 – 22.00

Bohrmann Riegen és Richard Genée szövegét Ditrói Mór fordította.
A verseket Blum Tamás fordította.

Rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Horváth Ádám

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás.

Don Sancho – Kishegyi Árpád (Márkus László)
A király – Bartha Alfonz (Szokolay Ottó)
A királyné – László Margit (Gombos Katalin)
Donna Iréne – Orosz Júlia (Domján Edit)
Cervantes – Korondy György (Körmendi János)
Rodriguez gróf – Palcsó Sándor (Verebély Iván)
Hadügyminiszter – Katona Lajos
Rendőrminiszter – Nádas Tibor
Igazságügyminiszter – Göndöcs József

Ebből a legendás "szereplő-gárdából" - ha jól tudom -, sajnos, már csak ketten vannak közöttünk: örömünkre! László Margit és Palcsó Sándor -  és a rendező: Horváth Ádám.

Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta

Az operett keresztmetszetét a Magyar Rádió az 1970-es évek elején készítette el, Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt és Rozsos István énekfelvételével, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András. (Megjegyzem, 1962-ben az operett néhány részletét már felvette a Rádió, akkor Németh Marika és Udvardy Tibor énekelte a két fő szólamot, és már akkor is Sebestyén András vezényelte a Rádiózenekart és Énekkart.)

A Dankó Rádióban ma az alábbi részletek szólaltak meg a keresztmetszet-felvételről:

- Bevezető kórus (MRT Énekkara)

- Kórusjelenet, kettős, induló és palotás – No.7. (László Margit, Bende Zsolt és az MRT Énekkara):
„ - Véget ért az aratás… /- Nézz le reám, kis Juliskám, mondd, szeretsz-e még? Kedvesem, szerelmesem, vársz-e úgy, mint rég! Mondj igent, de mit jelent, ajkadon e furcsa csend? Mit se szólsz, nem válaszolsz, a szívem fáj itt bent. Miért tekintesz így reám, elfelednél már talán? Mondj egy szót, egy biztatót, de válaszolj, angyalkám! /- Ejnye-ejnye, de sürgős! No, lesz az úr még friss….felelj inkább te nekem: kitartottál-e hűen?.... /- ….Táncba viszlek, jöjj velem, arra visz az út!...”

-  Kettős (No.10.): „Megvolt mindenem nékem, sok ékszerem…/”Nézd ott azt az asszonyt…”” (László Margit, Rozsos István)

- Pali dala: „Pali, drágám, pattogj lelkem, mondta jó anyám…/Palikám, Palikám, kis barnám, gyere szaporán vissza megint….” (Bende Zsolt, km. a MRT Énekkarának Nőikara)

Még egy részlet csendült fel a Pacsirtából - Kincses Veronika  énekfelvételéről:

- Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten…/kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…” (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Oberfrank Géza) – 1980-as évek eleje.

Buday Dénes – Babay József: Csodatükör - részletek

Km. Lehoczky Éva, Palócz László, valamint  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Bánfalvy Miklós

A rádiófelvétel bemutatója: 1962. március 10.

Ebből a daljátékból most két duett csendült fel:

- „Csárdás” (Lehoczky Éva, Palócz László)
- Katalin és István kettőse: „Tenéked adom a lelkem” (Lehoczky Éva, Palócz László)

A délelőtt elhangzott „Túl az Óperencián” adását délután hat és hét óra között ismétli meg a Dankó Rádió.

Dankó Rádió – „Túl az Óperencián” 

A mai operettműsorból:

Ábrahám Pál – Harmath Imre: Bál a Savoyban

• „ Toujour l’amour” (Házy Erzsébet)
• „Az én nevem La Tangolita”  (Csonka Zsuzsanna)
• „A férjed(m) szerelmes beléd(m), férjed(m), csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban se kell” (Házy Erzsébet, Melis György)

Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy    

- Danilo belépője - Palcsó Sándor (koncertfelvételről: 1973. 10.29., Rádió 6-os stúdió, Lehár-emlékest, a zeneszerző halálának 25. évfordulója alkalmából)

Az orfeum tanyám,
Ott békén hagy hazám,
Tegeznek ott a hölgyek
És csókkal üdvözölnek,
Lolo, Dodo, Zsuzsu
Margo, Clo-Clo, Fru-Fru,
A hazaszeretetnél
Szerelmük többet ér....

- Vilja-dal - Ötvös Csilla

Élt egyszer egy Vilja, egy tündéri lény.
Meglátta az erdőn egy ifjú legény.
Csak nézte, csak nézte és úgy megörül,
Hogy lángokat érez a szíve körül. 
Remegett a lány előtt,
Csak bámulta a tündérnőt,
Sóvárgott. Vágyakozva kérte őt:

Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás!
Légy az enyém, soha el nem bocsáss!
Üdvözítő csókod a sírba temet,
Néked adom éltemet….

- Induló – szextett (Asszony-dal) - Bozsó József, Harsányi Frigyes, Kovácsházi István,...  (koncertfelvételről)

Férfiak: Daniló, Zéta, Cascade, Brioche, Kromov, Bogdanovics:

Bár az asszonyhoz senki sem ért,
De rajongunk a női nemért,
Mert az égen, a földön a fő:
Csak a nő, nő, nő, nő, nő!
Barna, szőke, csinos úrinő,
Tüzes asszony, leány epedő,
Vakmerő, reszkető, pityergő, nevető,
Egyformán a nyakunkra nő!

- Pazeller Jakab szerzeményének (egy keringőjének) dallamait a szerző unokája, Pazeller Frigyes vezényli a Duna Szimfonikus Zenekar élén.

A délelőtti adás ismétlése ma 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségein.

A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" délelőtti adásában a következő operett- (daljáték-) részletek hangzottak el: 

Szirmai Albert –Emőd Tamás: Mézeskalács

1977. január 21-én, a Kossuth Rádióban szólalt meg a daljáték keresztmetszete, 17.19 – 18.04 között: „Bemutatjuk új felvételünket”.  Km.  a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András

- A királynő és Buhu udvari bolond kettőse, II. felv.: „Fordulj ügyesen, rózsám, jegyesem!” (Andor Éva, Palcsó Sándor) 

- No.3. Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Kívül piros, belül édes” (Házy Erzsébet, Melis György)
- No. 8. Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Szív küldi szívnek szívesen, szív a szívtől kapja szívből kedvesen” (Házy Erzsébet, Melis György)
- No.13. Örzse és Buhu vidám kettőse, II. felv.: „Őfelsége, őfelsége mit süt, mit főz mára?.../Édes-kedves krumplileves káré kity-tyen koty!…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)
- No. 17. Örzse és Buhu vidám kettőse, III. felv.: „Hála néked mindenható, ejje-hujja, hm!...” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

Farkas Ferenc – Dékány András:  Csínom Palkó

A Rádió Dalszínházának bemutatója (új felvétele): 1963. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 22.10

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília), vezényel: Lehel György (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát)

• Kórusrészlet és Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál , ez az asszonyoknak dolga…. „ (Komlóssy Erzsébet)
• Kati és Jankó kettőse: „Elmondom a szemedbe… /Kis Dunaág, nagy Duna-ág” (Andor Éva, Palócz László)
• Kórusrészletjelenet: Hé, Tyukodi, ide…” (Domahidy László, énekkar)
• Éduska és Palkó kettőse, I. felv. „Éduska, te volnál”; „jójcakát kis leány, a nevem Csínom Palkó” (Házy Erzsébet, Simándy József – ének és próza)

A Túl az Óperencián mai adása Offenbach Eljegyzés lámpafénynél  című operettje nyitányának dallamaival fejeződött be.

Ismétlés ma 18 órakor a Dankó Rádióban.

Jacobi Viktor - Bródy Miksa - Martos Ferenc: Leányvásár

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Ebből a két operettből hallhattunk részleteket a Dankó Rádió délelőtt sugárzott operettműsorában.

Jacobi operettjének rádiófelvételéről (1964) a következő dalok szólaltak meg:

.- "Nagyon vad ez a vadon.../Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén..." (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

- Hármas: "Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten.../Szép ez a vidék..." (Házy Erzsébet, Németh Marika,  Udvardy Tibor)

- "Történt hajdanán...Dzsilolo..." (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

Egy másik felvételről Kalmár Magda énekelte az operettből Lucy dalát: 

"Tele van az élet rejtelemmel..."

A Cigányszerelem dalait  Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Boncsér Gergely és Faragó András énekelte a Budapesti Operettszínház élő felvételéről.  

A "Túl az Óperencián" adását - melynek végén Offenbach A tamburmajor lánya című operettje nyitányának dallamai csendültek fel a műsorban - ma 18 órakor az ismétlésben újra meghallgathatjuk. 

A Dankó Rádió operettműsorában mától egész héten át Forgács  Péter színész, zenész, rendező, 2011-től a Győri Nemzeti Színház igazgatója vendégeskedik, akivel a felelős szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A mai operett-összeállításban kiemelten két Lehár-műből csendültek fel részletek:

Lehár Ferenc: Szép a világ (Andor Éva, Németh Marika, Basky István, Palcsó Sándor és Korondy György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás) A teljes operett 1974. május 1.-én, a Kossuth Rádióban 14.29 órai kezdettel hangzott el először);

A dalszöveg fordítója Szenes Andor nyomán Dalos László

 - „Rio de Janeiro” (Németh Marika, énekkar) 

„Csuda szép, csupa szép, ragyogó a tengerár! Száll a hajó a vízen, zakatol a szívem, hova-hova napfény vár…/Rio de Janeiro! A napfény ragyogó!…Rio de Janeiro! A szenvedély ott lobogó!... Szerenád! Te vagy az ő dallama, gyere hát, te átfogod a lánynak a derekát, 
nevet a szemed, oly forrón öleled, vadul, hogy jaj, a szíved kigyúl…”

- „Ugye gondolsz rám” (Korondy György)

„Ugye, gondolsz rám? Csupa vágy a szám! Így nem szerettem senkit még talán! Jöhet tél vagy nyár, olyan mindegy már, az én szívem egyre téged vár.”

- Vidám kettős (Németh Marika, Palcsó Sándor)

„A vágyam, oly régen, egy kis kirándulás! - Ne csábítgasson angyalom,  hisz úgyis van rá hajlamom!  - A kisfiúból egyszerre nagy gavallér lett…/Kék a fényes ég, imádlak édes, réges-rég! Olyan igézők a lombos fák, ott vár miránk most a boldogság!  Két szemedbe nézek, jaj, de megigézett!, Jöjj, ma még miénk a csókos nyár, szerelemre vár!  

- Kórusjelenet és dal: „Én tudom--- ő tudja…./A vágy az rettentő…”  (Németh Marika, km. Basky István, énekkar)

Lehár Ferenc: Három grácia

Magyar dalszöveg: Harsányi Zsolt

Két rádiófelvételről szólaltak meg az alábbi dalok.

1962. július 8-án, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40): Új Lehár felvételeink címmel:

Km. Németh Marika, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Külkey László, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

- Hélène dala (Németh Marika):

 „ Szív, ó, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz! A délibáb vagy, a szív hova hív!...”

- Charles, Nancy hercege és Hélène szerelmi kettősében Udvardy Tibor és Németh Marika együtt éneklik: „Angyalkám, kicsikém, hallgass rám, ne figyelj mást, figyeld a szót, ami a forró szív mélyén lakol…”

Egy későbbi felvételen Kalmár Magda és Palcsó Sándor énekében is felcsendül két vidám kettős az operettből (a régi felvételen ugyanezeket Koltay Valéria és Külkey László éneklik):

- Toutou és Bouquet duettje (Apacs-kettős):

 „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér… Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…”

- Toutou és Bouquet másik vidám kettőse:

„A tapasztalat, kimutatta már, hogy a női szív mily’ sivár. A nő sose érti, mit érez a férfi…/- Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen…”

A „Túl az Óperencián” mai adásának végén még Franz von Suppé Pikk dáma című operettje nyitányának dallamait hallhattuk a Magyar Állami Operaház zenekara előadásában, Sándor János vezényel a felvételen.

Ezt a délelőtti adást újra meghallgathatjuk az ismétlésben ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.

24 napon belül harmadszor szólaltak meg a Dankó Rádióban Offenbach Kékszakáll című operettjének részletei – még pedig az a három jelenet, amelynek hangfelvétele tavaly augusztusban a Budai Vár Palotakoncertjének előadásán készült; nem mondom, igen csak aktuális most Offenbach operettje, mely Székely Kriszta új rendezésében  tegnap este „újult” meg a Budapesti Operettszínházban… erről később részletesen beszámolni fogok a másik operett-topicban.

A következő három részletet hallhattuk most megint a Dankó Rádió operettműsorában:

• Kékszakáll belépője – legenda (Boncsér Gergely)
• Együttes „Saltarelle, avagy mit ad a nő…” (Bordás Barbara, Kardffy Aisha, Lévai Enikő, Lukács Anita, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, Laki Péter, Vadász Zsolt)
• Kettős: „Egy randevú” (Kardffy Aisha, Kerényi Miklós Máté) 

Közreműködött a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara. Vezényelt Makláry László.

További részletek is elhangzottak ebből a pompás Offenbach-operettből, mégpedig a Rádió Dalszínháza 1978. december 26-án 19.53 – 22.00 óra között bemutatott telje stúdiófelvételéről. A felvételen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) működött közre Bródy Tamás vezényletével. A magyar dalszöveg Fodor Ákos munkája:

• Bevezető jelenet,udvaroncok kara és Oszkár gróf dala a II. felvonás első képéből (Nr. 10.) - Bende Zsolt és az MRT Énekkara 
  „- Nagy barátunk, várva várunk… bölcsességet, tisztességet visszük engedelmesen, itt ő a miniszter és elsőregiszter…- Üdvözöllek, jó urak! …- Vár az ékes hódolat! - Bármelyik nyájas úr, elfordulok s hátba szúr, célja nincs más, csak a konc, hisz udvaronc, de mind, de mind, zihál és sóhajt, mint ki semmi mást, semmi többet nem óhajt, csak hallani a hódoló dalt. Megértik majd, megértik majd, urak, a dalt!.../ Kényes mesterségből él meg, tudja ezt, ki udvaronc, ütik vérmes nagy remények, ám gyakran másé lesz a konc, ám ha be akar futni ő, próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni, hogyha meg se mozdul ő, célja úgy elérhető…."

•  Hármas: Pelikán, Vadóc és Oszkár gróf jelenete, km. a falusi lányok, asszonyok kara (No.6.) – Kalmár Magda, Melis György és Bende Zsolt, valamint az MRT Énekkara
  
  „- A Vadóc az!; - A Vadóc az, a Vadóc az; - Igen, ő az, a Vadóc az, a Vadóc, a Vadóc az!.../ - A kosárka, íme. lássák, ismerem ezt a kosárkát! Kitől, kitől kaptuk ezt a kosárkát?.../- Ezt a kosárkát, ezt a kosárkát; - kitől?; - kitől?; Kitől? Ó, Kitől?; - Ez a kosárka, ez Gyopáré! Ez Gyopáré!; - Ez Gyopáré!; - Pásztorlány ő, itt lakik; - ki itt lakik? …./- Most menjetek! Hagyjatok itt! Isten hírével…; - Hagyjuk tehát, ő legyen itt…Isten hírével…”’

• Vadóc dala (No.2) - Kalmár Magda
  
  „…És minden pajkos lánynak szükséges rossz egy pajkos legény, akadna is úgy imádja, ám a hitvány nem néz felém… nem akad ki a kis Vadócot pajkosságra venné….”
   

Még egy operettből (daljáték) hallottunk részleteket

Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet

• „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok”  (Sárdy János) – Petőfi Szeptember végén című költeményének megzenésítése
• „Rózsák, viruló kis rózsák” (Bucsi Annamária)
• Kettős: „Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van, én a jó bort úgy imádom…” (Geszthy Veronika, Domoszlai Sándor)

Délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk ezeket a dalokat az ismétlésben: Dankó Rádió – „Túl az Óperencián”

Ma két operettből szólaltak meg részletek a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában:

Leo Fall: Pompadour

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt nyomán Innocent Vincze Ernő 

Az operett két zenei felvételéről szólaltak meg részletek:

- Bevezető jelenet és Calicot  gúnydala, I. felv.: „A Pom-Pom-Pompadour, a Pom-Pom-Pompadour, akárkinek le - ha-ha.ha! akárkinek leánya, de rettentő nagy – ha-ha-ha! – de rettentő nagy dáma…” (Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás – A rádiófelvétel bemutatója: 1967. szeptember 8. , Kossuth Rádió, 20.31 – 22.00)

- Pompadour belépője, I. felv.: „Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! …/- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, férfit, de igazit ám!...” (Tiboldi Mária, km. Oszvald Marika és az MRT Szimfonikus Zenekara – a  Zenés TV Színháza bemutatója: 1985)

- René és Pompadour kettőse, II. felv.: „Drága kincsem! Van egy utca, hol ismerős nincsen. Ott egy eldugott kis szobát vettem. Olyan boldogok lennénk ott ketten, önfeledten. /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé gyorsan vallod!...” (Molnár András , Tiboldi Mária, km. az MRT Szimfonikus Zenekara -  a  Zenés TV Színháza bemutatója: 1985)

- Pompadour és Calicot kettőse, II. felv.: „/-Óh, Joseph,   óh, Joseph,  na, gyere, ne félj, majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély! (Domonkos Zsuzsa, Maros Gábor,  km. az MRT Szimfonikus Zenekara - a Zenés TV Színháza bemutatója: 1985)

- Belotte és Calicot vidám kettőse, II. felv.: „Mindent kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem: tánc az nincs, nem lehet ebben engednem! /- Lángra gyúlt a vén bakkecske, s erre táncba kezd, lomha lába, teste nem gátolja ezt. Mert a vágy nagyúr, táncra képtelen! És a lába meggyorsul, szíve újra fiatalon ver-ver-ver!...”  (Koltay Valéria, Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás – A rádiófelvétel bemutatója: 1967. szeptember 8. , Kossuth Rádió, 20.31 – 22.00)

Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő

Magyar szöveg: Kulinyi Ernő

- Mr X. belépője, I. felv.  „Trombita zeng .és pereg a dob…/Egy drága szempár, ragyog igézve rám…” (Leblanc Győző; élő felvételről)

- Mabel és Slukk Tóni kettőse, II. felv.: „Én édes, drága férjem, Iván…”  (Keszler Éva, Balogh Csaba; élő felvételről)

- Fedora belépője, I. felv.: „Mindig a régi dal…./Toujours pour l’amour…” (Kalocsai Zsuzsa)

- Mabel és Slukk Tóni kettőse, II. felv. „Ha engem szeretnél, de boldoggá is tehetné!l…” (Domonkos Zsuzsa  és Palcsó Sándor)

- Fedora és Mr. X. kettőse, II. felv.:„Te meg én, te meg én, ölelj, kicsikém…” (Domonkos Zsuzsa, Jankovits József)

- Jelenet, III. felv.: „Kislány vigyázz, csókra szomjas a huszár!….” (Harsányi Frigyes és énekkar) 

Ismétlés: ma délután 18 és 19 óra között, a Dankó Rádióban.

Kapcs.2321. sorszámhoz

Tamássy Zdenkó - Mándy Iván - Dalos László: Női különítmény – zenés játék

Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 30., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.00

Pótlólag a zenés játék cselekményéről
 

Történik a század elején, valahol Amerikában

„Vígan száll most a fenemód eleve nóta, Tom Mix nincsen még, de majd kitaláljuk őt…” E kis versike – a Női különítmény c. zenés rádiójáték indulójának rövid részlete – világosan idézi a kort s a századeleji Amerikát. Ambrus Zoltán Emberrablás c. novellája szolgáltatta az alapötletet, és a Mándy-Tamássy-Dalos szerzőtrió gondoskodott arról, hogy a novella figurái sok prózai-zenei ötlettel gazdagítva, a kalandfilmek maszkjait viselve, új életet kezdjenek a zenés játékban. Tévedés ne essék, a darabban szereplő női különítmény tagjai nem hölgyek, csak emberrabló tevékenységüket kizárólag a női nemre korlátozták. Ebből a fajtából is – megkülönböztetett tisztelettel – a gezdagabb hölgyeket választják ki, akikért váltságdíj fejében bőséges dollárerecske csordogál a kasszába. S hogy a „fogás” ezúttal meglehetősen sovány – egy titkárnőcske és az üdvhadsereg kis hittérítője – korántsem zavarja a szerzőket, mindenki megsütheti a maga kis pecsenyéjét: a rablók, az elrabolt hölgyek, az üzletemberek, a szenátorok… a szerzők… és azok a hallgatók is, akik szombat estéjüket a rádió mellett töltik.

Huszka Jenő - Martos Ferenc Gül baba című operettjéből hallottunk részleteket a  nemrég véget ért operettműsorban: 

Boncsér Gergely, Geszthy Veronika, Clementis Tamás, Fischl Mónika, Balczó Péter énekelt, az MRT Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényelte azon a stúdiófelvételen, mely Huszka hosszú élete alatt komponált operettjeiből és daljátékaiból nyújt áttekintő válogatást (32 dal, kettős, jelenet)  az MTVA és a Dankó Rádió produkciójának jóvoltából - a komponista születésének 140. és halálának 55. évfordulója emlékezetére. 

A "Túl az Óperencián" műsorának ismétlését ma 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a Dankó rádió hullámhosszán, valamint a rádió ismert internetes elérhetőségeiről.

Erdélyi Mihályról Gál György Sándor-Somogyi Vilmos: Operettek könyve-'ben is olvashatunk.

„Erdélyi színiigazgató elgondolása az volt, hogy a közönség derűs szerepekben lássa-hallja a legjobb pesti művészeket. S mindezt filléres helyárakkal. Ezt az elgondolását meg is tudta valósítani. Művei nem irodalmi színvonalúak, de ebben az időben a többi librettistának sincsen sok dicsekedni valója.

Erdélyi Mihály olcsó színházat adott, nagyszerű művészeket léptetett fel. És dallamai bizonyos években „városi népdallá” váltak.”

"A húszas években a Budai Színkörben előadott operettjei: Mintha álom volna, Mit susog a fehér akác, Lehullott a rezgő nyárfa. Kedvelt módszere, magyar nótából, népies műdalból vett részletet ragad ki és azt teszi meg címnek."

(A Budai Színkör 1936. június 16-án tartotta utolsó előadását. Buday Dénes Csárdás című operettjét játszották búcsúzóul.)”

A „Csárdás”, kiemelem: Nem tudok hinni magának... tangó betétdala is Kemény Egon hangszerelésével lett híres és népszerű.

Kottakiadványok sokasága őrizte meg Kemény Egon hangszerelői tudását, tehetségét, zenei leleményét, hangszerismeretét, amelyet 1926-tól (nincs kizárva teljesen az sem, hogy már bécsi zenei tanulmányi ideje alatt is), több mint húsz esztendőn keresztül zeneszerző pályatársai dallamai kibontakoztatására, személyes sikerük elősegítésére is szerényen rendelkezésükre bocsátott – saját zeneművei sikerei mellett, amelyek a maguk idejében nemegyszer meglepő majd gyakran mások által is követett zenei újdonságokat tartalmaztak.

Lehár: Friderika c. operettje (1930)

Békássy István és Honthy Hanna

Lehár Ferenc 1930 áprilisában ünnepelte 60. születésnapját, akit Budapesten is felköszöntöttek. Az ünnepségsorozatnak része volt október 31-én a Friderika bemutatója a Király Színházban.

Gál Róbert írja „Óh, lányka, óh lánykám…” - Lehár, az  operett fejedelme című könyvében – melyből idézek sorokat:

„A darab próbái a forró augusztus után kitűnő hangulatban, a nyár végén kezdődtek. A színház csőd közeli helyzete egyelőre lekerült a napirendről. A bankok hiteleztek.

Lázár Ödön igazgató vette a fáradságot – ritka dolog -, és a lakásán kereste fel a Király Színház első számú díváját, Honthy Hannát.

- Mi szél hozta hozzám, direktor úr? kérdezte várakozóan Honthy? Baj van a színházban, vagy tisztelgő látogatás talán? kérdezte várakozóan.

- Nem, nem, Hanna, tudja, nagy tisztelője vagyok Önnek. Évtizedek óta csodálom, ámulom és bámulom az Ön rendkívüli tehetségét. Gyönyörködteti, andalítja és elbűvöli az emberiségnek azt a részét, amelyet egyszerűen közönségnek nevezünk. Mint az operett koronázatlan királynője, őrzi a műfaj hagyományait, az operettvilág törvényeit, szabályait, és senkitől sem engedi megszegni.

- Ne udvaroljon, Lázó!

- Hanna, Lehárbemutató lesz a Király Színházban. Ha elfogadja ajánlatomat, a női főszerep az Öné.

- Miről van szó?

- Nem szokványos operettszerep. Ha meglátja a zongorakivonatot, egyetért majd velem. Két szóval: opéra comique.

- Lázó, csak  nem azt kívánja tőlem, hogy operát énekeljek?

- Hanna, drága, én semmit sem kívánok, csak azt, hogy vállalja el Lehár Friderikájának címszerepét. Lehár ragaszkodik hozzá, hogy maga legyen Friderika.

[…] A Friderika premierje péntekre esik… kinn zuhog az eső, hideg köd gomolyog a főváros fölött. … Bent a Király Színházban meleg van, egyre forróbb a hangulat. Budapest társadalmi és művészi életének színe-java ott tolong az előcsarnokban. Horthy Miklós kormányzó Klebelsberg Kunó kultuszminiszterrel és Ripka Ferenc főpolgármesterrel beszélget. Odébb Kálmán Imre, Rátkai Márton és Beöthy László társalog.

Lehár kicsit feszeng, kipirulva hallgatja a jubileumi ünnepség háziasszonyát, operettjeinek kedvenc primadonnáját, Lábass Jucit – ki felidézi neki a régi időkből az 1918-as Pacsirta-premiert, melyben játszott és Lehár dirigált és lám, tizenkét év elteltével ismét az ő kezében van a karmesteri pálca… De még az előadás elkezdése előtt sorba mutatja be neki azokat a jóbarátokat, akik üdvözölni kívánják, és az ünnepi szónokokat  jelenti be: Lehár szülővárosának, Komáromnak főpolgármestere, Alapy László; a Király Színház igazgatója, Lázár Ödön;

Harsányi Zsolt szavait viharos tetszésnyilvánítás kíséri:

„Kormányzó urunktól már megkaptad a polgári érdemrend másodosztályú keresztjét. De hordasz te egy másik keresztet is – a sorsodat, hogy magyar vagy. Bízzunk benne, hogy az utóbbi kereszt nemsoká lesz súlyos teher. Ellenkezőleg, dicsőség és büszke öröm.”

[…] Az ünnepség és a Friderika premierje után a színház színpadán svédasztal várja a vendégeket. Lehár alig tud kiszabadulni a barátok gyűrűjéből.  Honthyhoz igyekszik.

Hanna Beöthy családi páholyában, a bal négyesben Kálmán Imrével beszélget.[…] Lehár megáll Hanna előtt. Zsebkendőjével titkolni igyekszik, hogy szeme csupa könny. Hanna kezére hajol, megcsókolja.

- Friderikámmal Berlinben, Münchenben, Lipcsében, Bécsben és Prágában jártunk, csodálatos előadásokban volt részem. De ilyen Friderikám, mint maga, Hanna, sosem volt, és sosem lesz többé. Imre ismeri azt az érzést, azt a hangulatot, amikor nem hallom saját melódiáimat. A zenekart sem. Csak azt érzem, hogy valaki kilép a múltból, és visz magával olyan világba, amelyről eddig csak álmodnunk adatott. Most a maga jóvoltából nemcsak álmodunk róla, hanem át is éljük…

HONTHY HANNA 125. születésnapja alkalmából, emlékére:

Nagy Ibolya emlékműsora 18 órakor kezdődik!  https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

Erdélyi Mihály: Legyen úgy, mint régen volt

Erzsébetvárosi Színház

Honthy Hanna és Jávor Pál

Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1938

"LEGYEN ÚGY, MINT RÉGEN VOLT"

Operett 3 felvonásban

Szövegét írta és zenéjét szerzette:

ERDÉLYI MIHÁLY

KEMÉNY EGON hangszerelése (minden egyes kottalapon feltüntetve):

1. Kék nefelejts.. English waltz

Honthy Hanna és Jávor Pál énekel / YT

2. Nincs énnékem fogatom...Foxtrot

1st Saxophon Eb Alto, Piano, 1st&2nd Violin, 2nd Saxophon Bb Tenor, 3nd Saxophon Eb Alto, 1st Trompet in Bb, 3nd Violin, Guitare, Bass, Trombone, 1st&2nd Trompet in Bb, Drums

Kemény Egon jazz-hangszerelése gramofonfelvételen: Sebő Miklós énekel/ YT

3. Van neki...Foxtrot

("Van neki, van neki, ha mondom, van neki...")

4. Búskomor a liba...Foxtrot

5. Jóska, levelet hozott a pósta...Foxtrot

6. Toponári Mári...Foxtrot

Rádióközvetítés! / YT - archív ritkaság: Hallo, Rádió Budapest I. "Legyen úgy mint régen volt  "

 Az archív felvételeket Kék nefelejts, Toponári Mári - Kemény Egon hangszerelésével - Nagy Ibolya emlékműsoraiban is hallhattuk, a Van neki..., Búskomor a liba..., Jóska, levelet hozott a pósta betétdalokat eredeti hangszerelésben még nem hallottam.

"...Este tizenegy volt, amikor Honthy lakásán Erdélyi ismét elkezdte olvasni az operett címét...

Írtam neked egy csudaszép dalt, azt, hogy legyen úgy, mint régen volt, ...képzeld ennek milyen sikere lesz, most, amikor már mindenki torkig van azzal, ami van! Mit szólsz hozzá?

Honthy elnyomott egy ásítást, de Erdélyit ez sem zavarta, még eldalolt csak úgy zene nélkül öt-hat dalt a készülő darabból - állítólag csak egy ujjal tudott zongorázni -, megivott közben hat hosszúlépést és megnyugodva távozott.

A nyugalomra meg is volt minden oka, hiszen hallatlanul értette, mi kell a közönségnek. Mindenki tudta a szakmában, hogy a mese vázát és a dallamokat ő találta ki, de aztán nem sajnálta a fáradságot és a pénzt sem, hogy igénybe vegye ismert és kevésbé ismert librettisták és muzsikusok segítségét, akik névtelenül „összehozták” a produkciót a nagynevű szereplőgárdának, melyhez minden nyári operettjénél ragaszkodott. A legyen úgy mint régen volt júniusi premierjén Honthy és Jávor mellett ott játszott, énekelt és táncolt az Erzsébetvárosi Színház színpadán Fenyvessy Éva, Kiss Manyi, Somogyi Nusi, Rátkai Márton és Sziklai József is. A legnagyobb sikere a zeneszámok közül a Somogyi Nusi-Rátkai Márton kettősnek volt, amikor azt dalolták, hogy „Jóska, levelet hozott a pósta...” de sokszor visszatapsolták Kiss Manyit és Jávort is, amikor táncra perdültek arra a nótára, hogy „Esőben, hóban, télen, nyáron...legszebb lány a Mári Toponáron”

Rátonyi Róbert: Operett

1974. december 23.,

Kossuth Rádió 19.30  - kb. 21.00

„Kapcsoljuk a Rádió 6-os stúdióját”

SUPPÉ-EST

Vezényel: Bródy Tamás

Közreműködik:

Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, László Margit,

Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád,  B. Nagy János, Sólyom-Nagy Sándor,

a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc).

Zenei rendező: Erkel Tibor

Szerkesztő: Bitó Pál

I. rész

1.Boccaccio –

a.) Nyitány

b.) Bevezető jelenet (Kishegyi, Sólyom-Nagy, énekkar)

c.) Boccaccio dala (Bartha, férfikar)

d.) Levélhármas (Andor, Barlay, Kalmár)

e.) Hordódal (Sólyom-Nagy, férfikar)

f.) Olasz kettős (Andor, Bartha)

g.) Hetes (Andor, Barlay, Kalmár, Bartha, Kishegyi, B. Nagy, Sólyom-Nagy)

II. rész

1. Pajkos diákok –

a.) Frincke dala (Barlay, énekkar)

b.) Jelenet (Barlay, Kalmár,  Bartha, Kishegyi, Bende, Sólyom-Nagy)

2. A szép Galathea –

a.) Galathea ébredése (László, B. Nagy, énekkar)

b.) Ganymedes kupléja (Bende)

c.) Csók-kettős (László, Bende)

d.) Bordal (László, Kishegyi, B. Nagy, Sólyom-Nagy)

3. Könnyű lovasság - nyitány

A „bécsi operett”  két jeles képviselőjének egy-egy művéből hallottunk ma részleteket a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában:

Millöcker: Dubarry - az operett zenéjét átdolgozta Theo Mackeben.  A versek fordítója: Szenes Andor

• René dala (Mátray Ferenc):

„Mily szép az élet! Tiszta mámor! Ha látlak téged, szívem újra lángol! Karomba zárlak, el nem bocsátlak….Mily szép az élet, hogyha téged nézlek,  elönt a mámor, gyönyörű lesz fenn az ég!  Mily szép az élet, mikor a szemedbe nézek, csupa napfény a mindenség…”

További részletek az alábbi rádiófelvételről szólaltak meg:

Rádiós bemutató:1973. január 30., Kossuth adó 19.25 - 20.23: „Operettest” (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

• Kórusjelenet, Margot és Brissac vidám kettőse (Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, valamint az MRT Női kara):

„- Egy a fő! Egy a fő! Este csókol majd ő… ennyi az egész, nem kell ehhez ész… /- Ugye, kérem, ezt már érti?   No de kéne most egy férfi, aki szép is volna, jó is volna…. legyen illedelem és figyelmes, és türelmes, mindig kedves… legyen szenvedélyes lelke, legyen egy-két három telke…(Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor)

• Jeanne belépője (Kalmár Magda):

„ Átéltem már néhány szerelmet, csókokat és bókokat  Mindegy nekem, mi lesz velem,  ha egyszer  boldog a szívem,csak érted dobog szívem. 

• Margot és Brissac másik vidám kettőse (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor):

 „Reszket bennem minden ideg, szívem, mint a láva ég.  Miért vagy hozzám hát hideg, megfázom a végén még! Hallgass rám! Van egy kis időm, hát imádlak én! A szíved odavan, és ehhez joga van. Van egy kis időm, hát szeress belém! Nem vagyok eseted, a lábad be se tedd!…/Van egy kis időm, hát kívánlak én…”

Két részlet következett  Oscar Straus Legénybúcsú című operettjéből: László Margit és Simándy József énekelt,  km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András - a rádió 1968-as, teljes stúdiófelvételéről.

Hans dala:

„ Nem mondom én, hogy rossz a dolgom, de nem vagyok elégedett. Nincs semmi különösebb gondom, nem csábít semmi élvezet…./Mi kell, szívem, mi kell? Mivel csitítlak el? Már tudom, már tudom, mi kellene még, ki nem akadt utamba még. Egy lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! És csók közben mindent de mindent feled! Hol vagy te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled!...”

Hans és Stella kettőse:

 „- Van úgy, néha oly fényes az álom, olyan szép, hogy nem lehet való, felébredek és nem találom…./- tündérkertben magunkra maradtunk, viola sugarán lángolunk…/- Egy vicces-spicces óra, az kéne még, az ám, a bortól  és a csóktól,  hadd égjen jól a láng! Egy vicces-spicces óra, az kéne csak nekem, egy vicces-spicces órát adj nékem, én Istenem!...”   

Ma új vendéget köszöntött a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya Tóth Enikő színművésznő személyében, akivel folytatott beszélgetéseit egész héten át hallhatjuk a rádió operett műsorában.

A délelőtti műsor ismétlése 18 és 19 óra között kerül adásba a Dankó Rádió hullámhosszán, amely az internetes elérhetőségeken is meghallgatható

André Messager (1850 – 1929) zeneszerző,  a francia operett egyik utolsó képviselője, mintegy lezárja az Hervé, Offenbach, Lecocq, Planquette és Audran komponisták nevével képviselt  korszakot. Messager komoly muzsikus volt (Saint-Saëns tanítványa),  aki szimfóniákat, baletteket írt és mindamellett igazgatója volt a párizsi Opèra Comique-nak (ő mutatja be Debussy Pelléasát). Később meghívást kapott a londoni Covent Garden vezetésére, ahol több évig kitűnő munkát végzett, míg engedve a honvágynak, visszatért Párizsba, ahol kinevezték az Opèra igazgatójává. Az igazgatónak, karnagynak, komponistának egyformán kitűnő Messager szívesen írt operetteket is a Bouffes Parisiens számára és ezekből A Michu-lányok és a Veronika, valamint A császárné legyezője (eredetileg: „A királynő dragonyosai”) nálunk is bemutatásra került.  Írt három balettet is.

Ugyancsak népszerű darabja volt  Messager-nak az a színpadra készült zenés műve,  amelyből a Magyar Rádió keresztmetszet formájában részleteket vett fel,

a címe: a Nászéjszaka  - („Passionnément”) – zenés komédia három felvonásban, 1926. január 16., Párizs, Théâtre Michodière; magyarországi bemutató: 1927. december 16., Budapest, Belvárosi Színház. 

Messager muzsikája elragadóan finom és melodikus. Bár a darab maga nem tartozik az operettek „fősodrába”, de ötletes fordulatokban gazdag, egy amerikai milliárdos jachtján és Deauville tengeri fürdőhelyen játszódik.  Az operett zenéje sok helyen a régi, szép klasszikus daljátékok melódiáira emlékeztet, a szüzséje, mint a legtöbb ilyen zenés vígjáték franciásan szellemes, és pajzán.

Pezsgő francia zenéhez, szikrázóan elmés szöveg társul, amely pikáns ugyan, de mindvégig ízlésesen szellemes..

A Magyar Rádió 1956-ban hat részletet vett fel hangszalagra az operettből, először 1957. január 5-én, a  Kossuth Rádióban szólaltak meg ezek a dalok, 14.30 – 15.00 óra között:

A bemutató-felvételen énekelt: 
Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós, közreműködött a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével

Az alábbi részleteket vette fel a rádió:
 

- Kitty dala - Legenda (Osváth Júlia)

- Júlia dala - Dal a szerelemről (Vámos Ágnes)

- Ötös (Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós)
- Kitty másik dala (Osváth Júlia)

- Kitty és Robert kettőse (Osváth Júlia, Kövecses Béla)
- Júlia másik dala (Vámos Ágnes)

A Dankó Rádió mai operettműsorában most ezek közül három dal hangzott el:

= Júlia dala - Dal a szerelemről: „Tudja, kérem, szerelmi téren ma minden nőcske érzékiség, s már bevallani mégsem szégyen: szeretni jó, szeretni szép! …(Vámos Ágnes)

= Ötös: „…- Nos, halljuk hát, ez hogy esett! - Nos, hát, így volt: a jachtunkon nagy csend honolt. Szépen ringott a tenger árján Arabellánk, a büszke jacht, - szinte már édes álom szárnyán a bíbor fényű ég alatt, - akkor a csendes esti fényben, míg pihenni tért a király, vitorlás bárka úszott felénk, a halk vizű tenger árján… oly mily kedves volt ez a hajó az alkonyéjben!…, /úszott felénk hófehéren, gazdája, ifjú drapp ruhás…./-Nos, jó kapitányom, ámde most velünk mi lesz?...” (Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós)

= Júlia másik dala: „A szerelem bolond madár…/Jártam a nagyvilágot én… a boldogságot kerestem én…” (Vámos Ágnes)
 

Rátonyi Róbert ma 95 éve született.  Emlékére elhangzott egy dalcsokor – felvételeiből válogatott a szerkesztő, Nagy Ibolya -  továbbá:

Polgár Tibor A szókimondó asszonyság című daljátékából is hallhattunk részleteket, amelyek között, az  egyik duettben Rátonyi Róbert énekhangja is felcsendül:

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát maga a szerző, Polgár Tibor dirigálta, és Rátonyi mellett Házy Erzsébet, Koltay Valéria és Szabó Miklós énekét is élvezhettük a dalokban:

A daljáték szövegét és a verseket Victorien Sardou (1831 - 1908) – Emile Moreau (1852-1922) „Madame Sans-Gêne” című színdarabja nyomán Darvas Szilárd (Bp., 1909 – Bp., 1961) írta.

A szókimondó asszonyság zenei keresztmetszetét 1960. december 18-án, a Kossuth Rádió mutatta be 17.10 – 17.45 óra között. 

Az összekötőszöveget írta és elmondja: Darvas Szilárd.

Érdekesség: a történet ideje és helyszíne rokon Charles Lecocq Angot asszony lánya című operettjének librettójával: a francia forradalom időszaka ez, és Párizsban játszódik a cselekménye.  Sőt a két operett zenei felvételei is egyazon évben készültek (1960), ahogyan a közreműködő MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara mellett mindkét rádiófelvételen hallható Házy Erzsébet, Szabó Miklós és Rátonyi Róbert énekhangja is. És a karmester személye sem változott: Polgár Tibor – ez esetben a zeneszerző - vezényelt.

A mai adásnapon a következő részletek hangzottak el ebből a daljátékból:

Kata belépője (Házy Erzsébet) 

„Már megbocsássanak nekem, hogy ily sokára jöttem… harcol az utca, talpra állt a nép! Győzelem várja… Az utcán egy a jelszavuk, kiáltva vagy morogva. E dalt tanultam velük: Halál a zsarnokokra!.../A franciák, a franciák…. amihez hozzá kezdenek, amihez hozzá kezdenek, azt biztos jól csinálják!”

 Induló-kettős (Házy Erzsébet, Szabó Miklós):

„- Cherchez la femme!  Keresd a nőt! Ha majd a sorsunk bajba dönt. A rejtély kulcsa adva van. Cherchez la femme!  Cherchez la femme!  /- Nincs védelem, nincs oltalom, körül vesz minden oldalon, minden veled így hasztalan. Cherchez la femme!  Cherchez la femme!  Keresd a nőt!...boldogíthat vagy megalázhat… Cherchez la femme!”

Vidám kettős (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert)

„- Mondja, mit szeretne? Biztos, megteszem. Ha akarja, felajánlom szívem és kezem. /- Mondja, mit kíván, na, én meghallgatom.  Maga roppant tetszik nékem, már bevallhatom…./- Mondja, mit szeretne? Rabja lettem én, minden szava oly igéző, mint egy költemény. Mondja, mit szeretne? Máris megteszem, hisz maga miatt elvesztettem máris az eszem… /- Jaj de forró vallomás ez, jaj de szép szavak! Bizony Isten megszédültem néhány perc alatt…”

A Túl az Óperencián adása Lehár Arany és ezüst keringőjének dallamaival kezdődött és azzal is fejeződött be.

Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken is.

Kálmán Imre Marica grófnő című operettjének részleteit hallottuk a Dankó Rádióban, a ma délelőtt sugárzott operettműsor első részében:

Gulyás Dénes  („Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket”), Kukely Júlia (Marica belépője), Jelenet és kórus („Szép Maricám, éljen…”); dal (Takács Tamara)

 A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Breitner Tamás vezényli. (A rádiófelvétel bemutatója: 1976. április 18., Kossuth Rádió, 18.45 – 20.14.)

Az operettadásban  Jacques Offenbach egyik korai operettjéből következtek részletek:

„Eljegyzés lámpafénynél” – több felvétel is készült ebből az egyfelvonásos dalműből.

A legelső rádiófelvételen (1957) Neményi Lili, Sándor Judit, Szilvássy Margit, Szabó Miklós énekel, Fischer Sándor vezényli a rádió szimfonikus zenekarát. A rendező Szécsi Ferenc volt.

A mai műsorban azonban egy későbbi, 1978-as, teljes stúdiófelvételről - Breitner Tamás – Decsi Ágnes, Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Matz László. Rendezte: Bozó László – szólaltak meg dalok:

- Pierre bordala és együttes (Rozsos István, km. Decsi Ágnes, Kalmár Magda, Takács Tamara):

„- Este hogyha csendes a házak, a kert, az udvar munka után. Jó baráttal tűz közelében iddogálni jólesik ám. - Az ég is szereti a jó bort!  Tele lenne másképp szőlőszemmel? –Hát, tölts a poharadba óbort! A bú, a gond nem kell nekem, nem! - Emelem poharam! - emelem poharam! - emelem poharam!- emelem poharam! Koccints hát! Koccints hát! A jó bort Isten adta nékünk! Koccints hát! Koccints hát! hogy lenne másképp szőlőszem? Még az ég is a jó bort szereti, hogy lenne másképp szőlőszem? Emelem emelem, emelem, emelem; -  nem kell gond nekem, nem, nem, nem! /- Bor nélkül oly morcos a kedvem, álmosan jár bennem a vér! Bortól minden rózsaszínű lesz, s ez mindennél többet is ér! – Az ég is szereti a jó bort…./ Együtt jár a bor szerelemmel! Vérem lángja borra kigyúl! Józan fejjel nem vagyok ember! Bortól lelkem felszabadul!– Az ég is szereti a jó bort….” 

- Fanchette és  Catherine „Veszekedő-kettőse (Kalmár Magda, Takács Tamara):

„Itt a finom úri dáma, de csúnya a szája…/Azt se tudja, mit beszél, kikaparom a szemét, ami sok az sok, mégis sok!…/ Volna egy tanácsom… Egy tanácsom volna, szépen mondj le róla… Bárhogy is reméled, nem dűlök be néked…./ Dühbejöttem, dühbejöttem….”

- Pierre  és Denise kettőse (Rozsos István, Decsi Ágnes)

 „- Mit szólna Martin bácsi, mondd, hogyha látná azt, hogy csupa gond és bánat ül az arcodon? Mit szólna, mondd?  Ezt nem tűröm! Ne légy bolond! Csak boldog légy , azt kívánom, hogy boldog légy, és ezzel  pont! La-la, lallala-lallala, lala-lalala,   La-la, lallala-lallala, lala- lalala!.../-A napot mivel töltöd el, a jószág rendben lesz, ha megjövök? Felelj! Hej!– Úgy lesz, bátyám. – Hát akkor egy-kettőre, most előre, hajtsd a nyájat ki a legelőre! - Úgy lesz, bátyám.…./- Mit szólna Martin bácsi, mondd…/- Már itten két órája állsz és semmit nem csinálsz, csak titkon sírdogálsz! Hej! – Nem, nem, bátyám. -  Úgy látom, nem vagy nálam boldog, gyakran morgok, vagy tán nagyon sok a dolgod? - Nem, nem, bátyám…./- Mit szólna Martin bácsi, mondd…”

Délután 18 órától  ismét meghallgathatjuk a „Túl az Óperencián” délelőtt elhangzott operettműsorát a Dankó Rádió hullámhosszán.

Kerekes János - Darvas Szilárd - Szenes Iván: Állami Áruház 

Az operett rádiófelvételéről néhány dalt hallottunk a Dankó Rádió operettműsorában,  Petress Zsuzsa, Feleki Kamill, Kazal László, Melis György, Mindszenti Ödön énekelt, közreműködött az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, a Magyar Rádió Tánczenekara és a Tóth-kórus a szerző, Kerekes János vezényelt.

Az ötvenes évek közepén készült rádiófelvételről felcsendült dalok mellett  az operettből még egy duett hangzott el  Andor Éva és Bende Zsolt énekfelvételéről:  "Egy kis szív kell",  de ez már egy későbbi, a hatvanas évek elején rögzített stúdiófelvétel volt. Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara.

A "Túl az Óperencián" adását délután hat és hét óra között hallgathatjuk meg újra a rádóban.

A Dankó Rádió operettműsora megemlékezett a legendás operaénekesnőnkről, Osváth Júliáról, aki ma  110 éve született! 

Ebből az alkalomból a felelős szerkesztő, Nagy Ibolya telefonon kereste meg Boros Attilát, a Magyar Rádió zenei szerkesztőségének egykori főmunkatársát, hogy elevenítse fel Osváth Júlia operaszínpadi alakjait, szóljon énekművészetéről a rádióhallgatóknak… - az emlékező Boros Attila telefon-interjúját  követően  Osváth Júlia régi operettfelvételei közül szólaltak meg részletek, és élvezhettük azokról szépséges szopránját:

Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa

• Kórus és Liza belépője az 1. felvonásból (Osváth Júlia, km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Rubányi Vilmos – az operett keresztmetszetének rádiós bemutatója: 1957. március 14., Kossuth adó 19:10) 

„Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás…/Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá…/Szív, szív mindig remél, el jő a mély, vad szenvedély…”

Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra  - részletek

A rádióbemutató ideje: 1961. április 29., Petőfi Rádió 19.05-19.40
A felvételen Neményi Lili, Osváth Júlia, Fekete Pál, Szabó Miklós énekel, közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Bródy Tamás vezényel.

Erről a felvételről hallottuk most:

- Szerelmi kettős -1 (Osváth Júlia, Szabó Miklós):

„Túl az üveghegyek kék ködén, túl az Óperenciák vizén, boldogság zöld szigetére várva,vár engem, vár ott több kicsi bárka…/Érted halni boldogság lett volna…/- Elszédülök, érzem, lüktet a vérem, hagyjon el, hagyjon el, kérem!...- Többé el nem engedlek, magamhoz ölellek, egyetlen szerelmes párom!... Mindez csak álom, mindez csak álom!...”

- A gárdisták indulója (Szabó Miklós, km. a férfikar):

 „Büszkén állanak itten a gárdisták, a vitézek a harcmezőn… büszkék, vakmerők , a csatát elhárítják…”

- Alexandra dala (Osváth Júlia, km. a nőikar):

„Szép leány, nagyon vigyázz!.../Jól vigyázz, ha férfi jő…”

- Szerelmi kettős -2 (Osváth Júlia, Szabó Miklós):

„Érted halni boldogság lett volna…/Rózsák közt járunk, csöndesen, virágos, selymes réteken, élvezzük életünk májusát, rózsafák illatát. Mint fényes mennybolt kékje fenn…”

Ugyanebből az operettből egy másik rádiófelvétel is készült: 1980. július 2.,  Petőfi rádió, 18.35-19.25. Közreműködik Oszvald Marika, Pászthy Júlia, Kelen Péter, Maros Gábor és Palcsó Sándor, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Sebestyén András.

Erről a felvételről szólalt meg az alábbi két dal:

- A grófnő dala (Oszvald Marika,  km. férfikar)

 „El ne fuss, légy diplomatikus, ha udvarlóid udvarlással üldöznek…./ Ötven, hatvan év, kutyabaj, ha a szív csupa fény, egy, két, három ránc, kutyabaj, ha vígan megy a tánc /Öreg úrral flörtöl az ember, fiatallal kezdeni nem mer, öreg úr az még nem vén, engem ő protezsál, ő véd…”

- A király dala (Palcsó Sándor):

„Repül a szél, szívemig ér az ifjúság tündére…./Kicsi feleség, aranyos kis párom, a te csókod várom! Pilletáncból, bármi szép volt, már elég volt! Kicsi feleség, te leszel a jóság, gyere hát, hisz oly suhanó a boldogság!”

A "Túl az Óperencián" délelőtti adásának ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.

Horusitzky Zoltán: Egyetlenegy éjszakán

Daljáték

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1974. november 23., Kossuth Rádió, 20.59 – 22.00

Molnár Ferenc novellája alapján írta Romhányi József.

Vezényel: Jancsovics Antal

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és énekkara. Karigazgató: Sapszon Ferenc

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendezte: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

A szereposztásból:

Remete – Sólyom-Nagy Sándor

Amelita – László Margit

Borbély – Palcsó Sándor

Szolgálólány – Petress Zsuzsa

Polgármester – Palócz László

Bakter – Szénási István

Romhányi József  cikke az RTV Újságból a rádiós bemutató elé:

Egyetlenegy éjszakán címmel kerül a héten bemutatásra egy zenés játék, mely  úgy hiszem – rászolgál a daljáték megnevezésre is. A Molnár Ferenc-hagyatékból előbukkant ötletnyi téma szinte kiabált a muzsika után. Talán azt is merészelném mondani, hogy muzsika nélkül életre sem kelhetett volna. A reneszánsz ízekkel fűszerezett kis történet csak „dalban elbeszélve” felelhet meg annak a célnak, melyre Molnár is szánhatta: egy órányi szórakoztatásra.

A történet valóban borsosan mulatságos. Valamikor, valahol, egy olasz kisvárosban játszódik. Ebben a városkában furcsa törvény tartja izgalomban a polgárokat. Egy ártatlanul máglyára vetett, hűtlenséggel vádolt hűséges asszony vértanúságának évforduló-napján, mintegy vezeklésül az igaztalan ítéletért, az asszonyok éjszaka szabadon bolyonghatnak a városban. A férjeknek tilos ezen az éjen az asszonyok nyomába szegődni, titkos útjukat kilesni…

A férjek kénytelenek tűrni ezt az törvényesített évenkénti felszarvaztatást. Él azonban a városban egy remete, aki annyira szívére veszi a férfiak eme szégyenét, hogy kutatásokba merülve, az „ártatlan áldozat” ügyében perújrafelvételre készül. Hogy mire jut, azt megtudhatja, aki meghallgatja a daljátékot.

A kalandos történet további fordulatainak elbeszélése helyett itt inkább a Molnár-téma kalandos útját mesélném el. A játék alapjául szolgáló Molnár-töredéket Breitner János, a  tánczene ismert és érdemes mestere „fedezte fel”, ő is azonnal megérezte benne a téma zenés természetét. A Molnár-jogutódok azonban, a szerző szellemi hagyatékának őrzői, tiszteletben tartva az író eredeti szándékát, csak vígoperai jellegű feldolgozáshoz járulhattak hozzá. Így került a téma Horusitzky Zoltánhoz. Horusitzky komor témájú dalművek után örömest vállalkozott arra, hogy vidorabb hangokat is pengessen. (Breitner Jánost ezúton is illesse köszönet a téma felkutatásáért, és önzetlen fáradozásáért!)

Még valamit a mű rádiófelvételéről: A szövegi rész végig verses. Valódi daljátékról lévén azonban szól, a rendező a megvalósításban a zenét tekintette hangsúlyosabbnak. Így a szerepeket, a verses prózát is operistákkal játszatta. Énekeseink jeles buzgalma legyűrte a verses szövegmondás nehézségeit. A szerző is elégedett, mert a kettős szereposztásokkal megoldott „fregoli”-felvételeknek sosem volt híve…

A Dankó Rádió Túl az Óperencián operettműsorában ma részletek szólaltak meg Eisemann Mihály Bástyasétány 77 című művéből:

- Anna és Péter szerelmi kettőse: „Ámor”  (prózában dialógus, ezt követi a dal Németh Marika, Mucsi Sándor énekével)

- Elvira, Patkó, Emánuel hármasa: „Popocatepetl, oh” (Fejes Teri, Kazal László, Fekete Pál)

- Tini és Rudi kettőse: „Ha valaki szesztestvér” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

Tini és Rudi kettőse: „Pest- Budán…”  (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Tánczenekara, valamint a Földényi Kórus. Vezényel: Vaszy Viktor.

Szövegét írta: Baróti Géza és Dalos László

Rendezte: Solymosi Ottó
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957. május 4., Kossuth Rádió.

Ismétlés: ma 18 órától a Dankó Rádióban.

1974. október 13., Petőfi Rádió, 9.20 – 10.40

A Gyermekrádió bemutatója

A furfangos csecsemő

 (80 perc)

Zenés játék gyermekeknek és felnőtteknek.

Zenéjét szerezte: Ránki György.

Szövegét írta: Devecseri Gábor.

A dalszövegeket kiegészítette: Weöres Sándor.

Rádióra alkalmazta és rendezte: Huszár Klára

Szereposztás:

Hermész, a furfangos csecsemő – Galambos Erzsi

Maia, a nimfa – Barlay Zsuzsa

Apollón – Rozsos István

Zeusz – Gregor József

Teknősbéka – Palcsó Sándor,

Kakosz, a gonosz óriás – Begányi Ferenc,

Héra – Korompai Vali,

Istenek és tehenek – Hadics László, Csanaki József, Henkei Gyula, Devecseri János, Gyerekek – Dénes Gábor, Nyikos Annamária, Nyikos Ernő, Tóth Tibor és Torbucz Rozália

Közreműködik az  MRT kamarazenekara, énekkara és gyermekkórusa,

vezényel Oberfrank Géza.

Karigazgató Bódy Irma és Csányi László.

Dramaturg: Bónis Ferenc

Zenei rendező: Erkel Tibor

Az RTV Újságban jelent meg az alábbi cikk – a rádióbemutató idején:

A „furfangos csecsemő” nem más, mint a kis Hermész, a görög mitológia legsokoldalúbb és legkedvesebb istene, aki egynapos korában lantot készít a teknősbéka teknőjéből: a művészet szimbólumát, harci eszközt a gonosz indulatok legyőzésére. Még ugyanaznap elhajtja Apollón teheneit, hogy felhívja magára apjának, Zeusznak figyelmét, színe elé kerülhessen, és igazságot szolgáltasson édesanyjának, Maia nimfának.

A játékot – melynek alapötletét a homéroszi Hermész-himnusz adta – Devecseri Gábor gyermekdaljátéknak szerette volna megírni. Mivel iskolai gyermekszínpad számára kapott megrendelést, az eredeti terv szerint készült majdnem kész „opera-szövegkönyv” a fiókjában maradt.

Devecseri nemcsak Homéroszt fordította le magyarra, hanem egy nagyon régi világot „fordított” maivá. Mindazok az istenek és hősök, akik a Homérosz-fordítás gyötrelmesen szép éveiben (illetőleg évtizedeiben) állandó környezetévé váltak – huszadik századi arcot öltve, sőt néha önarckép formájában jelentek meg írásaiban. Így lett a kis Hermészből mai kisfiú, aki teknősök, tehenek és hús-vér mai gyerekek társaságában eszeli ki cseleit. Mintha magyarországi testvére volna Róbert Gidának, Micimackó barátjának.

A gyöngéd irónia, a játékos groteszk egyik jellegzetes színe Devecseri költészetének. A furfangos csecsemő szövegkönyvében ez – az Állatkerti Útmutatóból ismert – hang vegyül a homéroszi himnusz hangvételével.

Mikor a rádió felkérésére előkerült a fiókból a zenére szomjazó szövegkönyv, hogy végre eredeti elképzelés szerint megvalósulhasson, keresve sem lehetett volna rokonabb zeneszerzőt találni Ránki Györgynél, aki régi szeretett munkatársa volt Devecserinek, s aki lírai és drámai színei mellett mindig különös kedvvel komponált, látszólag naiv-egyszerűt, tudatosan virtuóz játékossággal.

A Ránkival közösen elindított rádió-, illetőleg daljátékszerűsítés munkafolyamata közben néhány helyen kevésnek bizonyult a dalolható szöveg. A rokonhangú költő-baráthoz, Weöres Sándorhoz fordultunk „dalszövegpótlás”-ért. Mindhárom szerző nyelvi, zenei bravúrjai csak díszítményei és röppentyűi a nagyonis sokrétű, egyáltalán nem súlytalan mondanivalónak.

A felvételek folyamán a szerző-hármas játékos kedvű sziporkázása átáradt a művet megvalósító előadókra: Oberfrank Géza karmesterre, a csecsemőt alakító Galambos Erzsire, a teknőssé lényegült Palcsó Sándorra és a többiekre. Általuk vidám szórakozása lesz a rádió hallgatóinak: az okos gyerekeknek és a játékos felnőtteknek.

Huszár Klára