Bejelentkezés Regisztráció

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek


Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények

3506 pio 2017-02-24 10:36:40 [Válasz erre: 3505 parampampoli 2017-02-24 09:17:57]
Hát az nem ártana...

3505 parampampoli 2017-02-24 09:17:57 [Válasz erre: 3504 kothner 2017-02-24 07:36:14]
Majd beiratkozom hozzád tanulni. -:)

3504 kothner 2017-02-24 07:36:14 [Válasz erre: 3498 parampampoli 2017-02-22 06:55:28]
Nem, ő valóban nem Lady Macbeth, nem Cio Cio San, nem Donna Anna és így tovább? hanem Miksch Adrienn, kiváló énekművész, aki bizonyára nagyszerűen fel tudja mérni, mire vállalkozik, szemben a te ostoba feltételezéseddel. Menj el az előadására és nyitott szívvel hallgasd meg, milyen új dolgokat fedez fel és valósít meg, hátha szétfoszlatja vélt mindentudásodat.

3503 Pristaldus 2017-02-23 15:17:43 [Válasz erre: 3501 tiramisu 2017-02-22 20:48:10]
Régen is voltak rossz példák, szereposztási tévedések, de mintha az utóbbi időben szinte csak ilyenek lennének!

3502 parampampoli 2017-02-23 15:00:16 [Válasz erre: 3501 tiramisu 2017-02-22 20:48:10]
Az, hogy vannak rossz példák a múltban, nem igazolás semmire. Főleg arra nem, hogy most majd helyes megoldás születik belőle. A csodákban egyébként nem hittem sose, ma pedig még kevésbé hiszek, mint valamikor. Miksch Adrienn énekelhetett akármit az Elektrában -- az én szereposztásomban maximum 1. Magde lehetne -- Lady Macbeth nem neki való. Amúgy Chrysothemis ugyanúgy egyáltalán nem. Hogy a mai világban kire mit osztanak ki és miért, Miksch Adrienntől függetlenül -- no ez egy hosszú és messzire vezető téma lenne. nyilvánosban nem is biztos, hogy vállalnám.

3501 tiramisu 2017-02-22 20:48:10 [Válasz erre: 3498 parampampoli 2017-02-22 06:55:28]
Nem Ő volt az első, nem Ő az utolsó és nem Ő következő, akire esetleg nem a megfelelő szerepet osztják! Sőt még sikeresen túl is lehet élni! Ám láttunk -hallottunk olyan papírforma szerinti szereposztást is, amely nem vált be és csalódás volt! De azért vannak meglepetések és csodák pro és kontra! :-)

3500 nickname 2017-02-22 15:55:16 [Válasz erre: 3499 Edmond Dantes 2017-02-22 14:11:00]
Khrüszothémiszt három éve is énekelte az Elektrában - szerintem nem rosszul, bár Wagner-szopránként sem az tény.

3499 Edmond Dantes 2017-02-22 14:11:00 [Válasz erre: 3498 parampampoli 2017-02-22 06:55:28]
Amit eddig hallottam vele, én is így gondoltam. Úgy látszik, korszak- és szerepkörváltásnál tart: pl. Khrüszothémiszt énekli az Elektrában, ami csak a címszerephez képest "lírai" szólam, anno -emlékszünk- Kovács Eszter masszív Wagner-szopránján szólalt meg.

3498 parampampoli 2017-02-22 06:55:28 [Válasz erre: 3497 tiramisu 2017-02-21 22:04:40]
Az lehet. De hogy nem Lady Macbeth, az meg biztos!

3497 tiramisu 2017-02-21 22:04:40 [Válasz erre: 3496 parampampoli 2017-02-21 18:04:43]
Miksch Adrienne jó énekesnő.

3496 parampampoli 2017-02-21 18:04:43
Mai totó: 1 Miksch Adrienn nem látta még a Macbeth kottáját. 2 Miksch Adrienn nem hallotta még a Macbeth egyetlen lemezfelvételét se. X Gulyás Dénes nem hallotta még Miksch Adriennt.

3495 nickname 2017-02-21 17:56:55 [Válasz erre: 3494 rotor 2017-02-20 23:59:46]
Laborfalvi Soós Béla már rég nem súrolja a fiatal kezdő kategóriát és szerintem Geiger Lajos se. Hogy vidéken olcsóbb megfizetni a középkategóriát, az tény. Régebben voltak színvonalas énekesei vidéki operajátszó helyeinknek is, akik állandó jelleggel felléptek egy-egy vidéki színház operaelőadásaiban. Szerintem ez ma már egyre kevésbé jellemző - talán az egyetlen kivétel Szeged. Egyébként Miksch Adriennek van hangja és tehetséges is - az más kérdés milyen szerepek valók neki, milyenek nem, de nem nevezném rossz énekesnek a jelenlegi hazai felhozatalban.

3494 rotor 2017-02-20 23:59:46 [Válasz erre: 3488 Pristaldus 2017-02-19 18:00:46]
Gondolom, hogy a fesorolt művészek egy vidéki szinház számára a középarányost jelentik, viszonylag még mindig a " tehetséges fiatal (horr.dic.:"kezdő" határát súrolják, és megfizethetők, mert még nem nevek.

3493 IVA 2017-02-20 02:25:21 [Válasz erre: 3489 nickname 2017-02-19 18:25:09]
Még mindig kúrálom Anger Ferenc Traviatájának szövődményeit. Úgy gondoltam, Szűcs Gábor (repülőgépes, kofferes, személyiségehasadt-mátyásos, operett-táncos Hunyadi) rendezését kihagyom.

3492 parampampoli 2017-02-19 22:50:26 [Válasz erre: 3490 nickname 2017-02-19 18:26:11]
Nem volt elég a miskolci Rigoletto.... -:(((( (Nekem sok is.)

3491 parampampoli 2017-02-19 22:49:53 [Válasz erre: 3488 Pristaldus 2017-02-19 18:00:46]
Kiss András énekelte Szegeden, és jó volt benne. A többieknek Pesten eddig hallott alakításaik alapján, elképzelni sem tudom, hogy képzelik!!

3490 nickname 2017-02-19 18:26:11 [Válasz erre: 3489 nickname 2017-02-19 18:25:09]
Laborfalvi Soós Béla, mint Germont.....

3489 nickname 2017-02-19 18:25:09
[url]http://gyoriszinhaz.hu/component/k2/item/1508-traviata;A győri Traviáta - áprilisban jön az Erkelbe.[/url]

3488 Pristaldus 2017-02-19 18:00:46
Nézem a Pécsi Nemzeti Színház Macbethjének a szereposztását: Ilyen nevek vannak, Macbeth: Geiger Lajos Lady Macbeth: Miksch Adrien Banco: Kiss András Rendező: Gulyás Dénes No comment!

3487 Edmond Dantes 2017-02-13 13:34:37
Figyelem: ma délelőtt ismét vásárolhatók lettek jegyek a new yorkiak március 28-ai MüPa-koncertjére! (Hosszabb ideje "minden jegy elfogyott".) Olcsó jegy nincs már, de közép- és felső kategóriás (10 900 Ft 14 900 Ft 19 900 Ft) még van valamennyi.

3486 Búbánat 2017-01-31 22:19:22
2017. február 4., 18.00 óra Pécs, Kodály Központ Pannon Filharmonikusok: Ihlető természet – Kocsis Zoltán emlékére Saint-Saëns és Beethoven művei Balog József zongoraművész közreműködésével. „A természet – mely folyamatos változásával képes inspirálni és megújítani a környezetet – egyben magában hordozza az elmúlás jegyeit. Mély fájdalom a zenekar számára Kocsis Zoltán távozása. A művész az Ihlető természet című koncert eredeti karmestereként saját maga állította össze annak műsorát, ezért úgy kívánunk rá emlékezni, hogy az általa kigondolt hangverseny műveit változatlan sorrendben, kiegészítés nélkül adjuk elő. A karmesteri pódiumon Bogányi Tibor áll majd. Az esten sor kerül Juhász Előd Kocsis Zoltánról írt új könyvének bemutatójára, melyet a szerző dedikál." Saint-Saëns: Phaéton Saint-Saëns: V. („Egyiptomi”) zongoraverseny Beethoven: VI. („Pastorale”) szimfónia Közreműködik: Balog József − zongora Vezényel: Bogányi Tibor Forrás: http://www.kodalykozpont.hu/kodalykozpont_program/Pannon_Filharmonikusok_Ihleto_termeszet_Kocsis_Zoltan_emlekere/2017-02-04/18:00

3485 Csiki Gábor 2017-01-22 13:40:31 [Válasz erre: 3484 Momo 2017-01-22 13:33:40]
Így már érthető, köszönöm szépen!

3484 Momo 2017-01-22 13:33:40 [Válasz erre: 3483 Csiki Gábor 2017-01-22 13:23:53]
[url]http://www.arso.hu/koncertek/karpatirapszodia;Itt[/url] van a műsor.

3483 Csiki Gábor 2017-01-22 13:23:53
Vajon hogy képes Kovács János azt megvalósítani, hogy ma délután 5-kor a MÜPA-ban vezényel, este hétkor pedig Kaposváron?

3482 Edmond Dantes 2017-01-17 12:09:10
Addig nem akarok meghalni (meg azután sem), ameddig meg nem értetem, hogy már a tervezése pillanatában teljesen nyilvánvaló volt -mert a Közmunkatanács és a Parlament véglegesítette- hogy MÁO a megnyitáskor már a főváros és az ország első számú sugárútján (a Sugár úton) f o g állni és természetesen az ország első számú sugárútjának környéke is rendezett, bel- és nagyvárosias lesz, ha valamivel szerényebb kivitelezésben is mint a Sugár úti paloták. Így is lett és ma is így van.

3481 Momo 2017-01-17 08:03:50 [Válasz erre: 3480 IVA 2017-01-17 05:54:45]
Egyetértek. Rémes. Igazából ez az egész Nyugat-Ukrajna (Volhínia, Podólia, stb.) ilyen birodalmak közötti végvidék, ütköző zóna volt évszázadokig. Így aztán hol volt uralom, hol nem. Hol ez volt az úr, hol meg az. Mi magyarok viszonylag hamar leszoktunk róla, hogy ide járjunk, de a lengyelek, oroszok, törökök (tatárok), később az osztrákok itt birkóztak. Hogy ez milyen pusztító, azt meg tudjuk ítélni abból, ahogy a török hódoltság végére hogy nézett ki a Habsburg és az Oszmán birodalom közötti ütköző zónává vált Magyarország. Abba a 150 évbe ment tönkre a történelmi Magyar Királyság. Kipusztult a lakosság, felbomlott a településszerkezet. Ami utána létrejött, az már sosem lett ugyanaz, mint előtte.

3480 IVA 2017-01-17 05:54:45 [Válasz erre: 3478 lujza 2017-01-17 02:09:42]
Sokkal szebb, sokkal nagyobb. Míg a budapesti Operaház építése kapcsán arról beszéltünk, hogy „préri”, mocsár, temető közelébe, mindenesetre egy fejletlen városrészbe tervezték, a a Wikipédia képgalériájának egyik ábrája tanúsítja, hogy a Garnier-palota építésekor a környéken álltak már azok a gazdag polgári épületek, amelyek ma is övezik, amelyekben ma is méregdrága szállodák, kávéház, üzletek működnek. Persze Párizs élete sem volt mindig könnyű, a nyílt város időszakát is megélte... de ha tájékozódunk Lviv történelméről (nem mélyreható kutatásra gondolok), hát csoda, hogy ez az operaház létezik és ilyen. Még jobban csodálkozunk, ha bejárjuk a színház környékét a Google Map utcaképén. Érdemes, mert láthatjuk a házak, a járdák állapotát, az embereket – néhány éves felvételek, de Magyarország korábbi évtizedeire emlékeztetnek. OFF: inkább a Történelem-topicba való, de ide kapcsolódik. Most találkoztam egy érdekes tanulmánnyal: [url]http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:kIsK9hi9854J:www.multunk.hu/index.php%3Foption%3Dcom_docman%26task%3Ddoc_download%26gid%3D459%26Itemid%3D18+&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-b;Lagzi Gábor: Az ukránná vált lengyel–zsidó város. Lemberg/L’viv/Lwów – multikulturális öröksége[/url]. Kész borzalom ennek a városnak a története, történelme!

3479 lujza 2017-01-17 02:19:19 [Válasz erre: 3461 IVA 2017-01-15 05:44:50]
Sajnos látszik, hogy Budapestnek nincs egységes építészeti koncepciója, és pénz csak arra van, amire akarják. Azt a gyorsvasutat nem lesüllyeszteni a föld alá bűn ott, ahonnan a legszebb a panoráma a Dunára, a hidakra! A Müpa homlokzata tulajdonképpen arra nyitott, csak a villamos miatt oldalról járunk be. De szünetekben mindenki a teraszokról nézi a panorámát, a vasúttal. A Ring hosszú szüneteiben érdemes lemenni a Dunapartra sétálni, de ehhez át kell lépcsőzni a felüljárón (tudom, jó egy kis testmozgás ilyenkor). Ha rajtam múlna, kishajó állomást tennék inkább oda, és akkor szép időben BKV hajóval is lehetne menni a Müpába.

3478 lujza 2017-01-17 02:09:42 [Válasz erre: 3475 Momo 2017-01-16 10:56:18]
Azért a Garnier egy "picivel" szebb! :-))

3477 Haandel 2017-01-16 19:51:57 [Válasz erre: 3476 Haandel 2017-01-16 19:32:43]
ablakmentes[url]http://szotar.sztaki.hu/search?fromlang=hun&tolang=eng&searchWord=z%C3%B6kken%C5%91mentesebb&langcode=hu&u=0&langprefix=&searchMode=WORD_PREFIX&viewMode=full&ignoreAccents=0;ebb[/url]

3476 Haandel 2017-01-16 19:32:43 [Válasz erre: 3451 Momo 2017-01-14 23:59:24]
Elbphilharmonie Elbphilharmonie = Hotel Westin (244 rooms) + Luxury Residences (45) + Welness + … + ‘Elbphilharmonie’? Bevallom, először azt hittem, hogy ebben az épületben csak az Elbphilharmonie van elhelyezve, de mint kiderült, itt multifunkcionális épületről van szó: szálloda, luxus lakóház, wellness, kilátó, étterem, koncertterem/ek, parkolóház, … Most, hogy jobban utánanéztem egy kicsit világosabb számomra, hogy miről is van itten szó. Ha jól értelmezem az információkat, akkor a fő cél: egy új óriási attrakció Hamburgban. Egy hagymányos, önálló koncertterem nyilván jóval kisebb, ill. alacsonyabb lehetett volna, de sokkal ablakmentes, ill. sokkal invenciózusabb. De: ’Hát hoztak egy döntést, és ilyen lett.’ (;-)

3475 Momo 2017-01-16 10:56:18
A kistestvér: [url]https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/dc/Paris_Opera_full_frontal_architecture,_May_2009.jpg;Palais Garnier[/url] (1861-1875) [url]https://yulikophotostory.files.wordpress.com/2014/09/img_1174-2.jpg;Lemberg, Opera[/url] (1897-1900) (a két képet egymás mellé rakva látszik igazán, a hasonlóság)

3474 Edmond Dantes 2017-01-16 09:16:01 [Válasz erre: 3471 -zéta- 2017-01-15 15:08:04]
A lejtő alján Kirsten Flagstad (szobra) vigyáz a vigyázatlan látogatóra és karjába kapja. Az épület egyébként lejtőstől és a szó mindkét értelmében: s z é d ü l e t e s :-)

3473 IVA 2017-01-16 04:49:06 [Válasz erre: 3468 Momo 2017-01-15 14:47:32]
A Las Palmas-i nekem is tetszik. Hát még a környező dísznövényzet, amelyet az északi országok esetében, de sajnos még hazánkban sem kérhetek számon.

3472 IVA 2017-01-16 04:37:04 [Válasz erre: 3464 Momo 2017-01-15 12:52:40]
Nyilván Európa- sőt világszerte variálták az épületek és a különös figyelemre igényt tartó középületek megoldásait és díszítőelemeit. Például a lengyel Zygmunt Gorgolewski leghíresebb alkotásának, a [url]https://yulikophotostory.files.wordpress.com/2014/09/img_1174-2.jpg;Lembergi Operaház[/url]nak a homlokzatán zavarba ejtően a Garnier Operáéhoz hasonló szoborcsoportok díszlenek. Mégis erős hatású és impozáns a párizsinál jóval kisebb méretű és szerényebb lvivi (fényképről is). Ha pontos a Wikipédia Fellner és Helmer szócikkében olvasható információ, „különösen sok színházépítési megbízást teljesítettek: 48 általuk tervezett színház épült az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig, s ezek együttes ára nem érte el a párizsi Garnier-operáét.” Ennek ellenére... – ezek a viszonylag olcsón megépített színházak 100 (± néhány év) múltán is állnak és működnek (kivéve, amelyiket sajnos lebontottak). Néhány évtizedenként persze halaszthatatlan a felújításuk, és egy-egy ilyen sikeres újjáépítés (pl. a Vígszínház, az Operettszínház esetében után országos méretű a hír, a megújult dicsőség és büszkeség. – a valamennyiük együttes építési költségét meghaladó drágaságú (bár néhány évtizeddel idősebb) Opéra Garnier-nek, mint Lujza is írja, elavultak a technikai berendezései. Talán felújítják ezeket is valamikor, vagy nem, de az épület külső–belső látványának és kialakításának akkor is csodájára fognak járni, ha előadásokat már nem tarthatnak benne. (Hagyjuk figyelmen kívül azt a lehetőséget, hogy egy háború, vagy háborúk valamilyen formája megsemmisítheti Európa valamennyi kincsét.) Viszont úgy gondolom, ha a lejjebb bemutatott és tárgyalt, ma ultramodernnek számító hangversenytermek technikai értékei felett is el fog járni az idő (jó néhány évtizedről van szó, persze), az épületeket nem menti meg (kétes) esztétikai értékük, és felmerülhet az a kérdés, amelyet egy építész-esztéta a budai Mammut-párról fogalmazott meg: ki fogja valamikor elhordani ezt a rengeteg követ? Ugyanezt gondolom a Bastille Operáról, amelyet nemcsak Lujza és én, hanem igen sokan már megépítésekor rondának találtak (azóta lassan 30 éves lesz!), feltehetően többen viszolyognak a külsejétől, mint a szegény Erkel Színházétól az utóbbi fél évszázad (vagy akár 105 év) alatt összesen.

3471 -zéta- 2017-01-15 15:08:04 [Válasz erre: 3470 Momo 2017-01-15 14:53:26]
Tragikus...;-)

3470 Momo 2017-01-15 14:53:26 [Válasz erre: 3469 Momo 2017-01-15 14:51:04]
(Kíváncsi lennék, milyen a baleseti statisztikájuk. :-)

3469 Momo 2017-01-15 14:51:04 [Válasz erre: 3466 Ametiszt 2017-01-15 13:38:30]
Igen, [url]https://beautifulfillment.files.wordpress.com/2015/09/white-expanses-on-the-roof-of-the-oslo-opera-house.jpg;itt is látszik[/url], hogy elég össze-vissza vannak.

3468 Momo 2017-01-15 14:47:32 [Válasz erre: 3467 -zéta- 2017-01-15 13:38:49]
Igen az is tengerparton van. Ls Palmasban, Gran Canarián. Itt vannak fotók: [url]http://www.sinfonicadelaspalmas.es/wp-content/uploads/2012/02/MG_6405_vista_general.jpg;1.[/url] [url]http://static.panoramio.com/photos/large/16895201.jpg;2.[/url] [url]https://i.ytimg.com/vi/hnJZeOyRlxw/maxresdefault.jpg;3.[/url] [url]http://troovel.com/pictures/271710/hd/auditorio.jpg;4.[/url] De a szomszéd szigetre, Tenerifére is tettek egy koncerttermet. Persze, azt is a tengerpartra. [url]https://hu.wikipedia.org/wiki/Auditorio_de_Tenerife;Auditorio de tenerife[/url]: [url]https://c1.staticflickr.com/7/6225/6247333407_c11783670e_b.jpg;1.[/url] [url]https://c2.staticflickr.com/8/7004/6656211497_0ed0bae3ce_b.jpg;2.[/url] [url]http://media3.trover.com/T/542eed7826c48d460c00005e/fixedw_large_4x.jpg;3.[/url]

3467 -zéta- 2017-01-15 13:38:49
Az eddig legnagyobb koncertterem-élményt számomra a Kanári szigeteken található [url]http://www.tusquets.com/fichag/159/3-auditorio-alfredo-kraus?lang=en;Auditorio Alfredo Kraus[/url] jelentette. A színpad mögötti hatalmas üvegablak az előadás idején is láttatja a mögötte hullámzó tengert (sötétben ki is világítják), s nem utolsósorban pompás akusztikával rendelkezik...

3466 Ametiszt 2017-01-15 13:38:30 [Válasz erre: 3465 Momo 2017-01-15 13:05:48]
Klassz épület, csak ne sétálj a tetőn, mert nagyot lehet zúgni, ha nem figyelsz és nem látod a nem túl nyilvánvaló tereplépcsőket alant....

3465 Momo 2017-01-15 13:05:48 [Válasz erre: 3455 IVA 2017-01-15 01:13:26]
Az oslói opera jéghegyet idéző formája szerintem nagy ötlet, ugye pláne egy tengeröbölben, egy skandináv országban, ahol alapvető jellegzetesség a jég, meg a hó. Ez különösen akkor mutat jól, ha [url]https://res-5.cloudinary.com/simpleview/image/upload/c_fill,f_auto,h_702,q_65,w_1200/v1/clients/norway/oslo_opera_house_norway_winter_74f913af-d675-4556-a890-f929f05b26d7.jpg;jeges az öböl vize[/url]. Mintha belőle nőne ki az Operaház. Szerintem legalább annyira eredeti, mint a Sydney Operaház a vitorlákat idéző formájával. Mondjuk, nem tudom, bármelyiknek mi köze az operához, de érdekesek.

3464 Momo 2017-01-15 12:52:40 [Válasz erre: 3460 IVA 2017-01-15 04:53:51]
Na, akkor jól gondoltam, hogy ezek viszont tetszenek. (Én is szeretem őket.) Pedig szerintem a maguk korában és stílusában semmivel sem jobb épületek, mint ezek a mai "modernek". Sőt: a Fellner & Helmer épületek a maguk korában az olcsóbb kategóriát jelentették. Ha megnézed, ritka köztük, a nagy, kiemelt objektum. Ami igazán fontos, pénzes, presztízs beruházás volt, azt többnyire másokkal csináltatták. Nekik abban volt az "erejük", hogy gyorsan, és viszonylag olcsón építkeztek. Szerintem érdekes, hogy variálták a lényegében ugyanolyan épületeken a különböző elemeket: A Vígszínház, Kolozsvár és Kecskemét: Ide két torony, oda egy kupola, amoda néhány oszlop. És máris "különböző". Ugyanez igaz a zürichi és a zágrábi színházra. (a 3457-be raktam a fotókat, ugye)

3463 Momo 2017-01-15 12:10:21 [Válasz erre: 3458 lujza 2017-01-15 03:48:52]
A [url]https://www.google.hu/search?biw=1024&bih=498&tbm=isch&sa=1&q=palau+Reina+Sofia+Valencia&oq=palau+Reina+Sofia+Valencia&gs_l=img.3...2569.14916.0.15387.0.0.0.0.0.0.0.0..0.0....0...1c.1.64.img..0.0.0.G-sWlOw4fig;Palau de les Arts[/url] a tengerparttól jó 3 km-re, egy mesterséges vízfelület mellett van Valenciában, azért nem írtam ide. De jó példája ennek a komolyzene + modern építészet együttesnek. Egészen futurisztikus. (Tekintve, hogy mindig egy felturbózott csótány jut eszembe róla, nekem nem igazán tetszik.) Kíváncsi vagyok, - a MüPá-hoz hasonlóan - mikor rövidítenek PadeleÁ-ra. :-))) Egyébként ott van tőle pár száz méterre a [url]http://en.palaudevalencia.com/bd/imagenes/imagen6617m.jpg;Palau de la Música[/url].

3462 Búbánat 2017-01-15 10:38:35 [Válasz erre: 3449 Haandel 2017-01-14 17:40:59]
[url] http://www.arte.tv/guide/de/038318-001-A/eroffnungskonzert-der-elbphilharmonie-in-hamburg; Az Elbai Filharmónia. Hamburg új védjegye. [/url] ARTE TV, ma 16.50 – 17.40 Ezt követően: 17.40 – 19.15 Koncert a hamburgi Elbai Filharmónia koncertterem megnyitása alkalmából (2017)

3461 IVA 2017-01-15 05:44:50 [Válasz erre: 3458 lujza 2017-01-15 03:48:52]
Már a(z új) Nemzeti Színház esetében is azt sajnáltam, hogy az épület mennyire nem vesz tudomást különleges fekvéséről, legfeljebb azzal, hogy a sok üvegfelület mögül látni lehet a Dunát és a városképet, persze korántsem ehhez kimódolt tájolás segítségével. Pedig lehetett volna Budapest olyan emblematikus épülete, mint a Sydney Opera Ausztráliának. (Nem hagytam volna, hogy a gyorsvasút pályája elválassza a színházat a Duna-parttól.) De a Müpa szerintem még esetlegesebben áll ott, és a két épület, megspékelve a „Bábel tornyával” sohasem lesz békében egymással. Nem tudom, megalománnak tekintették-e Operánkat építésekor, de jó, hogy legalább ekkora. Legutóbbi felújításának négy éve után egy ismerősöm azt mondta: csupa külföldi operában jártunk azóta, nem emlékeztem rá, hogy ez ilyen pici... „Hamburgban nem bontottak, hanem a régi tetejére került az új épület” – ezzel a mondattal ráébresztettél arra, hogy a CET-nek épült Bálna tk. a mi kis Donauphilharmonienk. Akár a budai oldalról látom, akár valamelyik hídról, vagy a Müpa teraszáról, olyan érzésem támad, mint amikor itthon egy márványos poloska lapul a szőnyegen. És – úgy tudom – nem is működik rendszeresen. Azért én nem szeretnék utazási pakolásokat rendezni egy-egy Opera-, Erkel- vagy Müpa-látogatás előtt és után, sem szállodai költséget fizetni; inkább tapossanak a lábamra a Combinón.

3460 IVA 2017-01-15 04:53:51 [Válasz erre: 3457 Momo 2017-01-15 02:45:04]
Nem, nem. Engem éppen ezeknek az épületeknek a különbözősége ejt ámulatba, nem a hasonlóságuk. Különösen csodálatra méltó a változatosságuk arra gondolva, hogy ez a mintegy 48 épület mindössze 43 év alatt jött lépre. Nyilván „divatos” volt a számos barokkos és klasszikus elemet variáló és összegző historizáló stílus (csoda, hogy az alkotók ennyire tartani tudták a szecesszió térhódításával szemben), divatos volt, de egyben stílus is. Ráadásul két meghatározó építész (illetve egy építésziroda) stílusa. Puccini valamennyi művére jellemző a hamar felismerhető stílusa, hangközei, harmóniái és szerkesztési technikája, de ha azokat egy másik zeneszerző zenéjében fedezzük fel, nyomban utánzásról, sőt lopásról beszélünk. Ismerem a pécsi, a nagyváradi színházat is, láttukon Fellner és Helmer párosára első pillantásra gyanakszunk, de nem téveszthetjük össze ezeket az épületeket. (Persze nyilván tetszés és nem tetszés, megszokottság és idegenség kérdése is az ilyesmi. Egy színtársulat vagy egy iskolai osztály arcait hamar megkülönböztetjük itthon, de egy távol-keleti csoportban már nehezebb a dolgunk. Az pedig ember legyen a talpán, aki egy hattyúcsoport egyedeit meg tudja különböztetni egymástól.) Az említett színházépületek változatos külsejével szemben engem sokkal inkább zavarba ejt a színházak és operaházak nézőterének bizonyos egyformasága, nemcsak a Monarchia egykori területein és azok közelében Európában, hanem szerte a világon. (Természetesen főleg internetes böngészési tapasztalataim alapján.) Olykor a páholy- és karzatemeletek számolásával kezdem, hogy biztos legyek abban: nem a pesti Operát látom. Hogy a legtöbb helyen ennyire nem tudtak tágítani a bíbor és az arany kombinációjától, holott annyi más szín és színárnyalat létezik! Ezt a jelenséget már inkább a divat – mint a stílusnál kevésbé nemes jelenség – rovására írom. (Mivel a budapesti Operaház textíliáinak eredetileg zöld színvilága vörösre változtatásának indítékait, történetét sajnos nem ismerem, nem tudom eldönteni, hogy Oláh Gusztáv ötletét a divathoz való csatlakozásnak, vagy az Ybl Miklós által megálmodott harmónia kiteljesítésének tartsam-e.)

3459 lujza 2017-01-15 03:54:23
Még valami: nemrég járt egy ismerős tanulmányúton a Garnier Operában. Ő mesélte, hogy abban a pompázatos épületben olyan elavult technikai berendezések vannak, hogy emiatt játsszák a legtöbb előadást a Bastille Operában. Én voltam a koppenhágai gyönyörűszép Királyi Operában is. Gondolom, a technika terén már ott is akadnak hiányosságok, nem véletlenül épült ez az új, és igen szemrevaló épület. (Bezzeg a Bastille Opera tényleg ronda - főleg kívülről.)

3458 lujza 2017-01-15 03:48:52
Nekem legjobban a Reina Sofia Opera tetszik Valenciából így, képeken keresztül, és ott is van víz. Szerintem a Müpa se véletlenül épült a Duna mellé. (És mennyivel olcsóbb azoknál.) Nincs bajom az egyszerű, skandináv dizájnnal se, de nagyon is el tudom fogadni, hogy Hamburg éppen a gazdagságát akarta szimbolizálni ezzel a hatalmas, barokkos épülettel, és jól tette ezt manapság is! Amikor a mi Operánk épült, épp úgy a polgárok gazdagságát szimbolizálta, lehet, akkor azt is megalománnak tekintették sokan. (És nem volt elég ódivatú se.) Hamburgban nem bontottak, hanem a régi tetejére került az új épület. Nemrég morogtatok, hogy a Müpa messze van. Bezzeg itt megoldották azt is: kiveszel egy szobát a hotelben, és lesétálsz este a koncertre. Nincs tolongás a villamoson, se parkolási gond. :-))

3457 Momo 2017-01-15 02:45:04 [Válasz erre: 3455 IVA 2017-01-15 01:13:26]
"Ám a göteborgi és az oslói építményeken tetten érhető az a generál-modern vonal- és formakészlet, amelytől a Müpa megjelenése sem eredeti: nemcsak egymással rokoníthatók, hanem egyes nagyvárosi multi-barkácsáruházakkal is." És, ha ez annak is köszönhető, hogy megvan a kor építészeti divatja, formanyelve, anyagai, melyek már önmagukban sok hasonlósághoz vezethetnek...? És akkor ráadásul mit mondjunk a Fellner és Helmer épületekre, melyek egyenesen típustervek alapján épültek, szerte Európában vagy 50. Na azok aztán igen közeli "rokonságban" állnak egymással. (Ugye ilyen a Vígszínház, a lebontott Nemzeti, a kecskeméti, a kolozsvári színház, stb..) [url]http://tbeck.beckground.hu/szinhaz/img/img/kepek_nagy/vigszinhaz1.jpg;Vígszínház[/url] [url]http://magyarforum.hu/upload/1752.jpg;Kolozsvár[/url] [url]http://nrw.felegyhazikozlony.eu/imgs_news/800/12207.jpg;Kecskamét[/url] [url]https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/ed/Opernhaus_Z%C3%BCrich_2013.jpg;Zürich[/url] [url]http://blogs.diariodonordeste.com.br/andarilho/wp-content/uploads/2014/06/Zagreb-1.jpg;Zágráb[/url] Ezeknél szerintem nem zavar téged a generál vonal- és formakészlet. Pedig itt is van. Csak korabeli.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.